Az át- és továbbképzések rendszerének bõvítése

TÁJ-BB-08

KR-2 Tom

2005.05. 30. HADTUDOMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ

Az át- és továbbképzések rendszerének bõvítése DR. FELHÁZI SÁNDOR alezredes – DR. FURJÁN ATTILA alezredes DR. FÜR GÁSPÁR alezredes – SZABÓNÉ DR. SZALÁNCZY ERIKA KEREZSY NORBERT százados – MERTH BALÁZS mk. fõhadnagy ZMNE, Kossuth Lajos Hadtudományi Kar, Mûveleti Támogató Tanszék

A felsõoktatás, ezen belül a katonai felsõoktatás is folyamatosan új és újabb kihívásokkal találkozik. A felgyorsult információtechnológiai (IT) fejlõdés követését fel kell vállalnia az oktatásnak is. A változás olyan gyors, hogy a néhány évvel ezelõtt kibocsátott tiszti állomány elméleti, de különösen gyakorlati ismeretekkel történõ továbbképzésének szervezése is sürgetõ feladattá vált. Ez a tanulmány „Az át- és továbbképzések rendszerének bõvítése” címû pályázat keretében szakcsapatoknak és más fegyvernemek tisztjei számára is biztosítani szeretné a korszerû és nélkülözhetetlen, – elsõsorban gyakorlati – térképészeti, illetve digitális térképészeti ismeretek megszerzését. Az úgynevezett karriertanfolyamok akkor érik el céljukat, ha a legkorszerûbb gyakorlati ismereteket közlik. Ezek birtokában a tisztek, illetve tiszthelyettesek valóban interoperábilis tudáshoz jutnak, illetve felkészültekké válnak a NATO különbözõ továbbképzésein való eredményes részvételre is. A kutatás célja: A digitális térképészeti anyagok és adatok felhasználói körének behatárolása és a felhasználói kör felkészítési lehetõségeinek vizsgálata a digitális térképen történõ mûveleti tervezések operatív végrehajtása céljából.

Megválaszolandó fõ kérdések o Melyek a jelenleg érvényes általános térképismereti követelmények, amelyek állománykategóriára való tekintet nélkül valamennyi katonára érvényesek? Követelmény, hogy ismerjék: – az MH-ban rendszeresített és a NATO-ban használt térképészeti és katonaföldrajzi anyagokat, azok használatát, igénylésük, kezelésük rendjét;

85

TÁJ-BB-08

KR-2 Tom

2005.05. 30.

HADTUDOMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ

– a terep tanulmányozásának és értékelésének követelményeit, módszereit; – tereptájékoztatók megtartásának módszereit; – a terepen való tájékozódás eszközeit, lehetõségeit és módszereit; – Magyarország és a környezõ térség általános katonaföldrajzi helyzetét. Legyenek képesek: – digitális térképészeti és katonaföldrajzi adatbázisok beosztásuk ellátáshoz szükséges mértékû használatára; – katonaföldrajzi anyagok és adatok alkotó felhasználására; – a rendelkezésre álló geodéziai, távérzékelési analóg és digitális térképészeti anyagok felhasználására; – terepen való tájékozódásra, helymeghatározásra térképpel, térkép nélkül és GPS segítségével. o Milyen rövid- és hosszú távú szakképzési programok indítása indokolt, vagy szükséges? A Magyar Honvédségben (MH) a digitális térképek, illetve a térképészeti adatbázisokat is kezelni képes személyi állomány számbelileg elenyészõ erõt képvisel. A NATO vezetési felfogása ugyanakkor ma már ezeket az ismereteket, jól definiálható szintjeit tényként kezeli. Jelenleg csak az MH Térképész Szolgálat (MH TÉSZ), és a HM Térképészeti Közhasznú Társaság (TKHT) szakembereinek egy része, valamint más fegyvernemnél és szakcsapatnál – a téma iránt elkötelezett néhány szakembere rendelkezik alapvetõ digitális térképi, illetve térképészeti adatbázis kezelõi ismeretekkel. Felhasználói szinten viszont digitális térképek segítségével történõ mûveleti tervezéssel azonban csak kísérleti szinten foglalkoznak. El kell azonban ismerni, hogy hazánkban a katonai célokra alkalmas, megfelelõ minõségû digitális térképi adatállomány a 2000-es évek elejétõl áll rendelkezésre. A személyi állomány megfelelõ minõségû felkészítését csak „Az át- és továbbképzések rendszerében lehet hatékonyan és gyorsan megoldani, ami módszertanilag a felkészítendõ állomány számára az ismeretanyag úgynevezett „testre szabását” is jelenti. Már az elsõ át- és továbbképzési ciklusban is szükség van egy komolyabb létszám felkészítésére. Jelenleg a békelétszámhoz viszonyítva ez a szám az MH-ben 38401 fõre becsülhetõ2. A digitális térképésze-

1

2

86

Az adatok a várhatóan 2006. december 31-re tervezett és kialakuló létszámarányok alapján lett kiszámolva, azaz 7500 fõ tiszt, 11700 fõ zászlós és tiszthelyettes. A haderõreform elsõ és második ütemében a tiszt, zászlós és tiszthelyettesi állomány 20%-ának felkészítésével számolunk. Jelenleg csak becslésrõl lehet szó, hiszen szabályzataink, illetve utasításaink még nem követelik meg a digitális térképészeti anyagok felhasználását a katonai mûveletek tervezése során. Ezt a képességet azonban a XXI. század IT eszközei lehetõvé teszik, a NATOinteroperabilitás követelménye pedig megköveteli.

TÁJ-BB-08

KR-2 Tom

2005.05. 30.

AZ ÁT- ÉS TOVÁBBKÉPZÉSEK RENDSZERÉNEK BÕVÍTÉSE

ti adatbázisok felhasználásával történõ mûveleti tervezési kultúra széles körû elterjesztésével folyamatossá kell tenni a harcászati, hadmûveleti és hadászati tervezéssel foglalkozó szakemberek felkészítését. A digitális térképi alapon végrehajtásra kerülõ mûveleti tervezés a felhasználói oldalon ismeretek, jártasságok, készségek, és képességek sorát követeli meg az alábbi területeken: – gyakorlati térinformatika; – adatbázis ismeretek; – felhasználói szintû szoftverismeret; – egy térinformatikai konfiguráció mûködtetéséhez szükséges felhasználói szintû hardver ismeret; – NATO-egyezményes jelek, NATO szárazföldi térképészeti jelrendszere, harcászati grafika; – doktrínák, alkalmazási elvek és eljárások; – új terminológia, a szellemi interoperabilitás, amelynek fel kell ölelnie = a vezetést, irányítást és a híradást a kutató-mentõ tevékenységekben, = közösen alkalmazott reptéri eljárásokat, = a nyelvi követelményeket a törzstisztek számára, összekötõ csoportok biztosítását, = a NATO híradó-forgalmazási rendszabályainak és terminológiájának alkalmazását, = képességet olyan jellegû veszélyes területek megjelölésére, regisztrálására, ahol aknamezõk és fel nem robbant tüzérségi lõszerek, gránátok vannak. A téma fontossága és az elsajátítandó tananyag nagysága jelentõs energia- és idõráfordítást igényel a tervezett tanfolyamok hallgatói részérõl. A potenciális célcsoport nagysága a hagyományos képzési formát kizárja, hiszen ekkora létszámot nem lehet kivonni a napi szolgálati feladatok végzése alól. A legcélszerûbb megoldást egy 120 óra önálló tanulást feltételezõ 60 óra gyakorlást, konzultációt, ellenõrzést biztosító tanfolyamrendszerû képzés biztosíthatja. o Melyek azok az állománykategóriák, illetve szakterületek, ahol létszámfelesleg keletkezett, illetve keletkezik a haderõreform következtében? A Honvédelmi Bizottság szerint „… az átalakítást érintõ lépésekre elsõsorban az elsõ – 2006-ig terjedõ – harmadban kerül sor; e lépések érintik a személyi állomány közel 80 százalékának jelenlegi beosztását, illetve további életpályájuk alakulását. A reform végrehajtása érdekében azonban feltétlenül szükséges a létszámviszonyok felülvizsgálata (össz-létszám, megfelelõ arányok kialakítása), a megtartandó állomány minõségi összetételének javítása.”3

3

Ülésezett a Honvédelmi Bizottság, http://www.honvedelem.hu/cikk.php?cikk=15403

87

TÁJ-BB-08

KR-2 Tom

2005.05. 30.


Felmerül a kérdés, hogy melyek azok az állománykategóriák, amelyekben valószínûsíthetõ módon létszámfelesleg keletkezik? Erre a kérdésre „A Honvédelmi Minisztérium humánpolitikai programja a haderõ-átalakítás végrehajtásának 2003–2006 közötti idõszakára” címû állásfoglalása alapján lehet választ adni. A program kimondja a minõségjavítás célkitûzéseit állománykategóriánként differenciáltan, az alábbi prioritások sorrendjében figyelembe kell venni: – az egyéni teljesítményt; – a szakmai felkészültséget; – a korszerû tudás és ismeretanyaggal rendelkezõ tudományos fokozatot; – csapat- és igazgatási tapasztalatot; – külszolgálati tapasztalatot, – változatos hazai szakmai tapasztalatot; – alkalmazásképes nyelvismeretet; – kiegészítõ kvalifikációkat (pl. számítógépes ismeret); – fizikai alkalmasságot.4 Akik a fent felsorolt szempontok alapján pozitív megítélést kapnak elöljáróiktól azok a szolgálati érdek szempontjából kiemelten fontos állománykategóriává válnak és megtartásukra a szervezet törekedni fog. Ezen állománykategória át- és továbbképzése feltétlenül indokolt. Az ismert szempontok szerint a közepes és gyengébb megítélés alá esõ állományt a szervezet egyrészt létszámfeleslegként kezelheti, – ezért törekedni fog arra, hogy a kevésbé alkalmas személyektõl megváljon, – vagy továbbképzést javasol egy másik beosztás megszerzése érdekében. A továbbiakban a védelmi felülvizsgálat eredményei alapján a tanulmány dõlt betûvel jelzi azokat a területeket, ahol létszámfelesleg várható: – „A felülvizsgálat során elvégzett elemzés alapján be kell látni, hogy az elavult eszközöket nem lehet évekig rendszerben tartani. Ennek következtében a védelmi felülvizsgálat során is megfogalmazott tervezési alapvetések szerint 2004-ben megszûnik Pécsett a tüzérdandár, a tüzérkultúrát a tatai dandár viszi tovább; – Nagyorosziból Gyõrbe költözik a légvédelmi rakétaezred, a légvédelem központja a továbbiakban a Rába-parti város lesz; – Szentkirályszabadjáról Szolnokra települ a harcihelikopter-ezred megmaradó része; – 2005-ben felszámolják Szabadszálláson az Alföldi Kiképzõ Központot, és a Nyíregyháza helyõrséget,

4

88

A Honvédelmi Minisztérium humánpolitikai programja a haderõ-átalakítás végrehajtásának 2003–2006 közötti idõszakára.

TÁJ-BB-08

KR-2 Tom

2005.05. 30.


– 2004-ben megszûnik a szombathelyi Savaria Kiképzõ Központ, – Taszár bázisrepülõtér mûködése a nemzetközi feladatok függvénye; – A tatai Klapka György gépesített lövészdandár könnyû lövészdandárrá alakul át, a BMP–1 gyalogsági harcjármûveket új könnyû páncélozott jármûvekkel váltják fel; – A szolnoki Könnyû Vegyes Ezredbõl megalakul egy erõs könnyû lövészzászlóalj; – A debreceni Bocskai István Gépesített Lövészdandár elsõsorban békemûveletekre szakosodik; – A hódmezõvásárhelyi Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdandár összeolvad a debreceni dandárral a cívis város parancsnoksága alatt. – Számos biztosító, kiszolgáló alegység megszûnik; – Szentesen a mûszaki dandárt további fejlesztik, és a NATO számára fontos speciális feladatokra készítik fel; – Székesfehérvár háborús vezetési feladatai megszûnnek, közvetlen egységei átalakulnak; – A vegyvédelmi zászlóalj teljes eszközparkját modernizálják; – Egerben a felderítõ-zászlóalj feladatköre csapatfelderítõ feladatokkal bõvül, megszûnik a rádió-felderítõ század és a technikai felderítõszázad; – Kaposváron a logisztikai ezred a nemzetközi támogatás követelményei szerint alakul át; – a tartalékos szárazföldi katonai szervezeteket teljes körûen felszámolják; – a légierõnél Kecskeméten tervszerûen befejezi szolgálatát a két MiG–29 repülõszázad (egyik 2004-ben, a másik 2009-ben). Kivonják az L–39 kiképzõ repülõgépeket (2009-ben); – Szolnokról áttelepülnek az An–26 szállító repülõgépek és a JAK–52 kiképzõ repülõgépek; – Szolnok helikopterbázissá alakul át. Számos helyen létszámfelesleg keletkezik, ugyanakkor a NATdigitális térképeken történõ vezetési kommunikációja új típusú ismeretek meglétét kívánja meg. A humánpolitika számára „Az át- és továbbképzések rendszere” fontos eszköz a hivatásos hadsereg optimális mûködtetésének biztosítása érdekében. o A HM ezen belül a HVK igényei, valamint a szakirányú végzettséggel rendelkezõ szakembergárda hiányának figyelembevételével milyen kiegészítõ szakmai átés továbbképzési rendszert célszerû kialakítani?

A HM, ezen belül a HVK igényeit a következõ idézet tükrözi: „Az átalakított haderõ a szövetségesekkel együttmûködve legyen képes az ország fegyveres védelmére, a határbiztosításra és a légtérellenõrzésre, tûzszerész-, kutató-mentõ és katasztrófavédelmi feladatok ellátására, valamint az ország területén kívüli (az Észak-atlanti Szerzõdés 5. cikkelye szerinti) mûveletekre, legfeljebb egy dandár, illetve békemûveletekben való részvételre két zász-

89

TÁJ-BB-08

KR-2 Tom

2005.05. 30.


lóaljnyi erõvel5. Amennyiben pedig a biztonságpolitikai helyzet hirtelen változása a magyar dandár alkalmazását indokolná, úgy a már külföldön szolgálatot teljesítõ magyar katonákat haladéktalanul visszarendelik”6 A fenti képességek a Szövetségesekkel együttmûködve alakíthatók ki és feltételezik az automatizált csapatvezetési rendszerek alkalmazását. E rendszerek egyik eleme lehet a digitális térképi alapon történõ mûveleti tervezés. E képesség kialakításához fel kell készíteni a tiszteket, zászlósokat, tiszthelyetteseket. Az MH Várpalotai Központi Gyakorlótéren kialakított igényes, digitális térképen számítógépes irányítású MARCUS-rendszer önmagában áttörést hozott a parancsnoki vezetési képességek kipróbálására, gyakorlására. A gyakorlatokat jól képzett, állandó operátori személyzet biztosítja. A gyakorlatokon szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a digitális térképeken történõ gyors mûveleti tervezés szükségességének elfogadásához, az irányítási képességek kialakításához is nélkülözhetetlen egy jól felépített képzésen való részvétel. Az automatizált csapatvezetési eszközökkel történõ mûveleti tervezés megköveteli, hogy minden katona legyen képes a rendelkezésre álló geodéziai, távérzékelési, analóg és digitális térképészeti és földrajzi információk felhasználására. Ahhoz, hogy a tisztek egy „katonai-térinformatikai” nyelven beszéljenek és az IT kezelésében ne maradjanak magukra, továbbá értsék a számukra fontos térképészeti STANAG elõírásait csak szakirányú felkészítéssel valósítható meg. A digitális térképi alapú mûveleti tervezés évente rendszeresen ismétlõdõ120 óra egyéni tanulást és 60 óra gyakorlást, konzultációt beiktató távoktatási kurzus kialakításával célszerû végrehajtani. Évente ismétlõdõ tanfolyamok sorozatával távoktatási formában felkészíthetõ, illetve szinten tartható a mûveleti tervezéssel foglalkozó szakembergárda kéthetes összevonásokkal elsajátíthatók és szinten tarthatók a gyakorlati ismeretek. A ZMNE szemeszterenként 15 tanfolyamot képes felvállalni. Tanfolyamonként 20 fõvel számolva ez éves szinten 600 fõ felkészítését teszi lehetõvé. Ez a szám csak néhány százaléka a valós szükségletnek, ezért indokolt a távoktatási oktatási rendszer kialakítása. o

Milyen idõtartamú és tartalmú szaktanfolyamok szervezése szükséges?

A ZMNE Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Mûveleti Támogató tanszékén olyan szakmai és oktatási tapasztalat, valamint távoktatás megoldására alkalmas elektronikus formában is meglévõ oktatási anyag gyûlt össze, amelynek alapján az elõzõekben megfogalmazott célok igen jó hatékonysággal elérhetõ-

5 6

90

A javaslat hangsúlyozza, hogy a részvételt egyidejûségi korlátozás figyelembevételével kell tervezni, azaz egy idõben maximum egy dandárnyi erõ – 1600 fõ – vehet részt mûveletekben az ország határain kívül. http://www.honvedelem.hu/cikk.php?cikk=15403

TÁJ-BB-08

KR-2 Tom

2005.05. 30.


ek. A térképész szakcsoport elgondolása szerint egy 180 órás távoktatási program keretében a katonai digitális térképi alapú mûveleti tervezés alapjai elsajátíthatók. Ez 120 óra egyéni tanulást és 60 óra gyakorlást, konzultációt tételez fel. A programot – a már egy éve tanfolyami képzésben is kipróbált – ARCVIEW 8.3 szoftver 3DAnalyst, Spatial Analyst, MOLE kiterjesztések és az MH TÉSZ által rendelkezésre bocsátott digitális adatbázisok, illetve a globális helymeghatározó eszközök felhasználásával lehet végrehajtani. A tanfolyami gyakorlatok elõkészítését segíti a ZMNE 2003/2004-es tanévének második félévében végrehajtott – még analóg, papíralapú térképen tervezett – egyetemi ZÁRÓGYAKORLAT elhatározásai, mozzanatai. A szárazföldi mûveletek tanszék tisztjei által készített fóliákat és írásos dokumentumokat is felhasználva lehet elõkészíteni az elsõ digitális térképi alapú mûveleti tervezés oktatását7. Természetesen a tanfolyam részét kell, hogy képezze a mûveleti tervezés folyamata, a harcászati jelek és a harcászati grafika felhasználói szintû ismerete is. o

Mennyire hatékony a képzési módszer? (Hatékonyságvizsgálat) A képzésben résztvevõ állomány kibocsátási eredményei A képzésben részt vevõ személyi állomány eredményeirõl az elsõ tanfolyamok elvégzése után lehet nyilatkozni. Az azonban már most prognosztizálható, hogy az informatikai, térinformatikai kultúra széles körû elterjesztése, a rendszeresítésre került digitális térképészeti adatbázisok ismerete katalizátorként fog hatni más automatizált adatfeldolgozó eszközökkel végrehajtásra kerülõ feladatok magasabb színvonalú megoldására. o Milyen rövid- és hosszú távú szakképzési programok indítása indokolt, vagy szükséges? A sikeres képzés érdekében jelenleg 120 óra egyéni tanulást és 60 óra gyakorlást, konzultációt beiktató távoktatási kurzus indítását tartjuk indokoltnak. Évente ismétlõdõ tanfolyamok sorozatával felkészíthetõ, illetve szinten tartható a számítógép-támogatású mûveleti tervezéssel foglalkozó állomány. o Melyek azok az állománykategóriák, illetve szakterületek, amelyekben létszámfelesleg keletkezett, illetve keletkezik a haderõreform következtében? A haderõ-átalakítás során várhatóan több állománykategóriánál létszámfelesleg keletkezik. A mûszaki, és térképész szakemberek létszámában – NATO-példák alapján is – a közeljövõben inkább növekedés várható, de az esetleges létszámigényeket szervezeten belüli átcsoportosítással kívánják megoldani a szakterületek vezetõi. Ezen a területen tömeges átképzéssel nem kell számolnunk.

7

A ZÁRÓGYAKORLAT még a korábbi, 2004. július 1-jével kivonásra került szelvényeken történt.

91

TÁJ-BB-08

KR-2 Tom

2005.05. 30.


Összegzés Az automatizált csapatvezetési eszközökkel végrehajtott, digitális térképészeti információkat felhasználó mûveleti tervezés bevezetése napjaink fontos feladata. Minden mûveleti tervezéssel foglalkozó katonának képesnek kell lennie a digitális térképészeti információk szintspecifikus alkalmazására. A kutatás során végrehajtott interjúk alapján ma a felkészítendõ létszám perspektivikusan is minimum 3840 fõre tehetõ. Amennyiben a szerzõdéses állomány is bevonásra kerül a mûveleti tervezésbe akkor ez a szám további 800–1000 fõvel bõvülhet. A ZMNE Üllõi úti Kampuszán kialakított térinformatikai kabinetben a felkészült 5 fõs oktatói gárda jelenleg a meglévõ hardverek, szoftverek, adatbázisok, jegyzetek felhasználásával, – a nappali oktatási feladatok mellett – félévenként 3×2 hetes tanfolyamokkal, kontakt módon 10–10 fõ felkészítését képes végrehajtani, amely egy oktatási évben 60 fõ képzését teszi lehetõvé. Egy korszerûbb, 11 térinformatikai munkaállomással, plotterrel, mobil GISeszközökkel felszerelt, hálózati kapcsolatokkal rendelkezõ kabinet kialakításával ez a létszám növelhetõ, de a mûveleti tervezésre folyamatosan kiképzendõ állomány számára korszerûbb és hatékonyabb módszer lenne a távoktatás bevezetése. A távoktatás metodikájának kidolgozását és lebonyolításának módszereit a kontakt tanfolyamok tapasztalatai, az alábbiakban részletesen bemutatott technikai-technológiai-, humán-, elektronikus erõforrások, valamint a digitális térképek és adatbázisok alapján kellõ szakmai háttérrel már meg lehet kezdeni. A távoktatási formára alkalmas tananyag kidolgozása és a távoktatási forma idõbeli lebonyolításának szervezése a következõ év kutatási programjának8 feladata.

Rendelkezésre álló erõforrások Az új képességek kialakításával kapcsolatos követelmény, hogy a katonai feladatokat a Szövetségesekkel szoros együttmûködésben kell végrehajtani. A közös feladatok megtervezése, megszervezése és végrehajtása automatizált adatfeldolgozó eszközök széles körû alkalmazását feltételezi. A technikaitechnológiai fejlõdés az MH-ban is egyre jobb feltételeket teremt, ugyanakkor a személyi állomány szervezett formában történõ felkészítése, a megfelelõ humánerõforrás biztosítása is nagy feladat. Jelenleg hiány van olyan szak-

8 A távoktatás sikeres végrehajtásához szükség van arra, hogy a megrendelõ (HM OTF) anyagi-technikai támogatással segítse az egyetemi oktatók munkáját.

92

TÁJ-BB-08

KR-2 Tom

2005.05. 30.


emberekbõl, akik a digitális térképen történõ mûveleti tervezést képesek végrehajtani. A szakcsoport a korszerû felkészítés elkezdéséhez rendelkezik 1. Számítástechnikai eszközökkel 2002 decemberétõl – ZMNE Informatikai Központ kiutalt 10 db P4-es, több memóriával bõvített számítógépet; – ZMNE Informatikai Központ megoldotta a számítógépek hálózatba kötését; – ZMNE Informatikai Központ Internet hozzáférést biztosított; – MHTÉSZ a tanfolyam idejére 1 db térinformatikai munkaállomást biztosított; – ZMNE Mûszaki igazgatóság 1 db projektor használatát biztosította. 2. Térinformatikai szoftverekkel9 – ArcView 8.3 (ArcCatalog, ArcToolbox, ArcMap) modulok; – 3DAanalyst kiterjesztés; – Spatial Analyst kiterjesztés; – Military Analyst kiterjesztés; – MOLE katonai jelszerkesztõ; – Fugawi3 GPS- méréseket tervezõ, feldolgozó szoftver; – Képnézegetõ és feldolgozó szoftverek; = Ingyenes térinformatikai (felkészülést megkönnyítõ) szoftverek. 3. Digitális térképészeti adatbázisokkal10 – DTA 50 VPF formátumban; – DTA 50 SHAPE formátumban; – Multimédiás térinformatikai rendszerek; – Digitális ortofotók; – Digitális légifényképek; – Szkennelt térképek. 4. Honvédségi alapellátásban lévõ térképészeti anyagokkal, igény szerint11 5. Honvédségi alapellátásban nem lévõ külön engedély alapján igényelhetõ térképészeti anyagok, igény szerint12 6. Hazai és külföldi szakirodalom ismerete 7. Polgári intézmények által készített, katonai alkalmazásra is figyelembe veendõ térképészeti adatbázisok ismerete és igény szerinti bemutatása 8. Egyéb iránymutató anyagok – ZMNE SZMSZ; – ZMNE Tanulmányi és vizsgaszabályzat;

9 10 11 12

Katonai alkalmazásokra jelölt térinformatikai szoftverek. Az MH TÉSZ által készített, illetve irányított katonai alkalmazásokra alkalmas szoftverek. Honvédségi alapellátásban lévõ térképészeti anyagok. Honvédségi alapellátásban nem lévõ, külön engedély alapján igénylõ térképészeti anyagok.

93

TÁJ-BB-08

KR-2 Tom

2005.05. 30.


– Képesítési követelmények; – Intézményfejlesztési terv. 9. Jogszabályok – 1949. évi XX. törvény: A Magyar Köztársaság Alkotmánya. – 1993. évi CX törvény a honvédelemrõl. – A Magyar Honvédség felsõ szintû irányításának rendjérõl szóló 2004/2001. (VIII. 8.) Kormányhatározat. – A Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztési irányairól szóló 14/2004 (III. 24.) OGY határozat. – A Magyar Honvédség 2004–20013 közötti idõszakra vonatkozó átalakításának és új szervezeti struktúrájának kialakításáról szóló 2236/2003. (X. 1.) Kormányhatározat. – A Magyar Honvédség védelmi képességeinek felülvizsgálatáról szóló 65/2002. (HK 22) HM utasítás. – A Honvéd Vezérkar fõnökének 65/2004. (HK 20.) HVKF intézkedése a Magyar Honvédség kiképzési rendszerének átalakításáról, valamint a Magyar Honvédségnél folytatott kiképzés középtávú célkitûzéseirõl és követelményeirõl. – 17/2003. HM KÁT–HVKF együttes intézkedése a hivatásos és szerzõdéses katonák át- és továbbképzésének megszervezésérõl és végrehajtásáról. – Nemzeti Biztonsági Stratégia. – Nemzeti Katonai Stratégia. – Doktrínák, szabályzatok Metodika Képzési programok kidolgozása a HM OTF útmutatása alapján az MH TÉSZ-szel szoros együttmûködésben történik. A képzési programokat több változatban kell kidolgozni, amely figyelembe veszi: – a képzésre beérkezõ állomány felkészültségi szintjét; – az elérni kívánt célokat; – a rendelkezésre álló idõt és annak strukturálását; – az oktatás ciklus idejét. A távoktatási képzésben részt vehetõ tisztek, tiszthelyettesek ismereteinek szintjére vonatkozóan ismerni kell a NATO-térképek rendszerét (alapfelület, vetület, koordináták, valamint a lekérdezõ azonosítók rendszere), továbbá elvileg kívánatos lenne egy ECDL-vizsga megléte, hogy az alapvetõ számítógép-kezelési ismereteket ne kelljen a szûkre szabott idõben tanítani. A katonai célra kifejlesztett térinformatikai szoftvereknek elvileg az alábbi két fajtája alakult ki: – A katonai alkalmazásokra kifejlesztett térinformatikai szoftverek egy része úgynevezett célszoftver;

94

TÁJ-BB-08

KR-2 Tom

2005.05. 30.


– A mûveleti tervezésre alkalmas szoftverek azonban nagyon bonyolultak, feltételezik az alapfelületekre, vetületekre, térképi geometriára vonatkozó ismereteket is.

A további kutatási irányok meghatározása A távoktatás idõtartamát, formáját, az egy kurzuson belül eredményesen képezhetõ létszámot ténylegesen az elsõ kísérleti képzések során szerzett tapasztalatok alapján lehet korrekt módon rögzíteni. A kiegészítõ szakmai tanfolyamok új rendszerének elgondolása Az egyes képzési szintekhez tartozó tematikát a 65/2004. (HK 20) HVKF intézkedés szellemében, ahhoz kapcsolódva kell kialakítani. A képzés és tematika kidolgozását az alábbi fõ szempontok vezérlik: – A kiegészítõ tananyagok távoktatási rendszerben történõ tanulásához szükséges feltételrendszer kialakítása (a hallgató lakásán, vagy a munkahelyén telepíthetõ úgynevezett 30 napos oktatószoftverek biztosítása). – Távoktatásra alkalmas tananyagok kidolgozása (Anyagi és technikai háttér biztosítása). – Távoktatási infrastruktúra kialakítása. (Internetes kapcsolat). – Tutorok, mentorok, tananyagfejlesztõk felkészítése (oktatók felkészítése). – Elõzetes információk gyûjtése a felkészítendõ személyi állományról. További kutatást igényelnek az alábbi témák: – A kiegészítõ szakmai tanfolyamok bõvítésének lehetõségei. – A kutatás végrehajtásából eredõ szakmai tapasztalatok leírása, értelmezése. – A kibocsátott hallgatók véleményének, tapasztalatainak gyûjtése, elemzése. – A képzési módszer eredményességi mutatóinak feltárása és elemzése; – A képzés módosításának igénye, szükségszerûsége. – A képzés további fejlesztése. Tanfolyamok elvi felépítése: – Eligazítás; – Konzultációk; – Gyakorlatok; – Záróvizsga. Elvileg egy tanévben – a nappali és kontakt tanfolyami oktatási feladatok mellett – félévenként 3×2 hetes tanfolyamokkal – mintegy 120 fõ felkészítése hajtható végre. A tanulmány szerzõi úgy vélik, hogy ez a távoktatási forma közvetlen és internetes kapcsolattartási formában történõ konzultációval kiegészítve, – hatékonyan biztosítja a személyi állomány korszerû ismeretekkel való felkészítését.

95

TÁJ-BB-08

KR-2 Tom

2005.05. 30.


Az oktatási program leírása A program megnevezése: Mûveleti tervezés digitális térképen A program oktatásának formája, idõtartama: Távoktatás (120 óra egyéni tanulás, 60 óra konzultáció, gyakorlás) A program oktatásáért felelõs szervezet: ZMNE KLHTK Mûveleti Támogató tanszék, Térképészeti szakcsoport Tanfolyamfelelõs: Dr. Für Gáspár Rendszergazda: Szabóné dr. Szalánczi Erika Mentorok, Tutorok: Dr. Paskó József egy.docens, Dr. Für Gáspár alez. egy. adj., Szabóné dr. Szalánczi Erika egy. adj., Kállai Attila mk. õrgy. egy.adj., Körömi Ágnes mk. õrgy. egy.adj. Hagyományos és elektronikus tananyagfejlesztõk: Dr. Für Gáspár, Szabóné dr. Szalánczi Erika, Kállai Attila, Körömi Ágnes A tanfolyam oktatási célja: Olyan elméleti és gyakorlati ismeretek nyújtása, amelyek alapján a tanfolyam résztvevõi képessé válnak a Magyar Honvédségnél rendszeresített/beszerzett, illetve a NATO-tagállamok által rendelkezésre bocsátott térképészeti/térinformatikai adatbázisok megjelenítésére, kezelésére, elemzésére, illetve a mûveleti tervezés végrehajtására digitális térképi alapon. Az oktatócsomag tartalma: – Hagyományos térinformatikai tananyagok/A szükséges hardverkonfiguráció sajátosságait, kezelését segítõ tutoriálok [Detrekõi Ákos – Szabó György: Térinformatika Hardveres ismertetõk (Térinformatikai munkaállomás, plotterek, GPS]. – Elektronikus tananyagok – Digitális térképi minták, tutoriálok (Az MH térképellátási rendszerében lévõ digitális térképészeti adatbázisok oktatási önálló tanulásra biztosított részlete/kivágata. Külön engedély alapján igényelhetõ digitális térképészeti adatbázisok a konzultációk idõtartamára). – Szoftvertanulást segítõ tutoriálok [oktatónak el kell készíteni!; ArcView 8.3 (ArcTool Box, ArcCatalog, ArcMap, ArcScene); 3D Analyst, Spatial Analyst, Military Analyst; Katonai fedvényszerkesztõ; Fugawi3 GPSfeldolgozó] – A földi telepítésû rendszerek katonai szimbólumai (APP–6A) – Feladatok a „Mûveleti tervezés digitális térképen” önálló elkészítéséhez (Egy hagyományos módon tervezett MÛVELET átdolgozása digitális térképre). Saját fegyvernemi feladat elkészítése dolgozatban és digitális tárképen.

96

Az át- és továbbképzések rendszerének bõvítése

Recommend Documents