Az Ásványfesztivál rendezői: Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara Herman Ottó Múzeum OMBKE Egyetemi Osztálya

30. Miskolci Nemzetközi

Ásványfesztivál

2012. március 10–11.

Rodokrozit, Kapnikbánya (Cavnic, Románia). A példány mérete: 6 x 4 cm. Herman Ottó Múzeum gyűjteménye. Fotó: Kulcsár Géza.

30. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál

Az Ásványfesztivál rendezői: Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara Herman Ottó Múzeum OMBKE Egyetemi Osztálya A műsorfüzetet szerkesztette: Fehér Béla Kiadta a Miskolci Egyetem, 2012-ben

Nyomdai munkálatok: Tipo-Top Nyomdaipari kft. 3531 Miskolc, Győri kapu 24/b. Felelős vezető: Solymosi Róbert

Címlapon: Linarit, Rudabánya. Képszélesség: 2 mm. Gyűjtemény és fotó: Tóth László (Velence)


KÖSZÖNTŐ

A két alapító intézmény, a Miskolci Egyetem és a Herman Ottó Múzeum szervezői nevében tisztelettel köszöntöm a 30. Miskolci Ásványfesztivál résztvevőit, vendégeit. A kezdetektől napjainkig igyekszünk olyan rendezvénnyel szolgálni, melyen az ásványok, drágakövek és ősmaradványok iránt érdeklődők, a téma elkötelezett barátai, gyűjtői, vagy más megközelítéssel, a szó nemes értelmében vett amatőrök és a szakemberek egyaránt sok információt nyerjenek és csodálhassák a természet remekeit. A Föld minden részéből származó ásványok, drágakövek és ősmaradványok nagyszabású bemutatójához mindig tematikus kiállítások, előadások, sokszor egész napot kitöltő előadóülések kapcsolódtak. A három évtized alatt megismerkedhettünk közeli és távoli helyek válogatott anyagaival, kitűnő magán- és közgyűjtemények féltett példányaival. A rendezvényen az évek során szinte az összes hazai, földtudományokat művelő intézmény (múzeumok, egyetemek, főiskolák) kutatói, tanárai részt vettek. Kiemelhető közülük a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Ásványtani Tanszéke, mely az első években társrendező is volt. A rendezvényhez számos alkalommal időzítettük könyvek és más kiadványok megjelentetését, és nyugodtan mondhatjuk, hogy kevés olyan földtudományi rendezvény akad hazánkban, ahol annyi földtudományi kiadványt láthatna a látogató, mint éppen itt. A két alapító intézménynek egyébként közvetlen érdeke, hogy a Föld mélyének kincsei iránti érdeklődés ne lankadjon, hiszen az egyetem a szakmai utánpótlását, a szakma megbecsülését, a múzeum pedig leendő közönségét, támogatóját nyerheti az itt megforduló látogatók által. Ezért az utóbbi években számos interaktív földtudományi bemutatót is szervezünk, éppen a fiatal korosztály megnyerése céljából. Nagyon reméljük, hogy az érdeklődés az elkövetkező évtizedekben sem fog csökkenni az ásványok, drágakövek és ősmaradványok csodálatos világa iránt. Miskolc, 2012. március 10.

Az alapító rendezők nevében: Dr. Szakáll Sándor

a Miskolci Egyetem Ásvány- és Kőzettani Tanszékének vezetője a Herman Ottó Múzeum Ásványtárának muzeológusa

1


Mi sarjad a természetrajz nyomán?

Az élettelen természet tanítása a XXI. század magyar közoktatásában és tanárképzésében

Közoktatási Fórum Szervezők: Magyarhoni Földtani Társulat Oktatási és Közművelődési Szakosztály, Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Miskolci Egyetem A/1 épület, VIII. előadó 2012. március 9.

10.00–10.10: Dr. Tihanyi László, dékán (ME MFK): Megnyitó 10.10–10.30: Pajtókné Tari Ilona (EKF, Eger): Földtani ismeretanyag a földrajztanár-képzésben 10.30–10.50: Ütőné Visi Judit (EKF, Eger): A földrajztanítás kereteinek várható alakulása az új NAT-ban, a földtan szerepe és helye a földrajz oktatásában 10.50–11.10: Méhi Gabriella (VPSzki, Békéscsaba): A földtudományok oktatása a békéscsabai Vásárhelyi Pál Szakközépiskolában 11.10–11.30: Szünet 11.30–11.50: Borza Andrea (Damjanich Gimnázium, Martfű): Tehetséggondozás és a földtan oktatása a közoktatás keretei között 11.50–12.10: Solymosi Zoltán-Szekernyés Réka (János Zsigmond Unitárius Kollégium, Kolozsvár): Kerékpártúrák és természetismeret – a természettudományos ismeretek bővítése sport és szórakozás keretében 12.10–12.30: Fekete László (MOL): A természettudományos ismeretek elmélyítése vetélkedők révén – a MOL oktatáspolitikája 12.30–12.50: Hartai Éva (ME): Mit tehetnek az egyetemek és a szakmai szervezetek a középiskolai tehetséggondozásért – Földtudományi Diákkonferencia 12.50–13.10: Szünet 13.10–15.00: Hozzászólások, vita

2

30. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál PROGRAM

2012. március 10. (szombat)

9.00–10.00 Szakmai bemutató 10.00–19.00 Kiállítás és börze Földtudományi játszóház 11.00 Tombola 12.00 Megnyitóünnepség Köszöntőt mond Dr. Pusztai Tamás, a Herman Ottó Múzeum igazgatója A fesztivált megnyitja Dr. Patkó Gyula, a Miskolci Egyetem rektora 15.00 Tombola 16.00–17.00 Vetítettképes előadás Tóth László (Velence): A mikroásványok fotózása 17.00–19.00 Évtizedek tapasztalatai a jövő szolgálatában: a hazai ásványgyűjtés jövője és lehetséges keretei. Kerekasztal-beszélgetés. 2012. március 11. (vasárnap) 9.00–16.00

Kiállítás és börze Földtudományi játszóház 9.00–16.00 Ásvány- és drágakő-határozás Ásványhatározás: Dr. Szakáll Sándor és Kristály Ferenc mineralógusok (Miskolci Egyetem) Drágakő-határozás: Dr. Takács József drágakőszakértő (V-Pearl, a szakértők iskolája) 11.00 Tombola 11.30–12.30 Vetítettképes előadás Fehér Béla (Herman Ottó Múzeum): „A Kárpátok ásványai” – új állandó kiállítás Miskolcon 15.00 Tombola 16.00 Fesztiválzárás

3


2 x 30 ásvány a Kárpátokból

Ízelítő a Herman Ottó Múzeum új állandó kiállításából

Bevezetés

Fehér Béla Herman Ottó Múzeum, Miskolc

A történet 1980-ban kezdődött. Ekkor alapították meg a Herman Ottó Múzeum Ásványtárát azzal az elsődleges céllal, hogy Magyarország területének ásványait a teljesség igényével begyűjtsék, a nagyközönségnek bemutassák, illetve tudományos kutatások tárgyává tegyék. Országos gyűjtőköre révén már ez a gyűjtési terület is túlmutatott egy megyei múzeum profilján, később viszont egyre nagyobb hangsúlyt kapott a Kárpátok határon túli lelőhelyeinek ásványvilága is.

8 millió éves mocsárciprusok eredeti helyükön, a bükkábrányi lignitbányában 2007 nyarán. Fotó: Szakáll Sándor.

4

30. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál A Herman Ottó Múzeum Ásványtára az 1990-es évek közepére a legnagyobb és legteljesebb anyaggal rendelkezett a magyarországi ásványokat illetően. Ennek köszönhetően nyílt lehetőség arra, hogy 1995-ben megnyissuk első önálló állandó kiállításunkat „Magyarország ásványai” címmel. A kiállítás tán még most is állna, ha 2007 őszén, a múzeum kiállítási épületében zajló felújítási munkálatok miatt nem kellett volna lebontani. Amikor 2007 nyarán a bükkábrányi lignitbányában előkerültek a 8 millió éves mocsárciprus-maradványok, még nem gondoltuk, hogy ez a felfedezés egy új állandó ásványkiállítás lehetőségét fogja megteremteni. Az itt előkerült leletekből ugyanis 4 db fatörzset Miskolcra szállítottak a múzeum munkatársai abból a célból, hogy azokat a későbbiekben egy kiállításon mutassák be. Mivel ezeknek a több méter magas fatörzseknek a bemutatására megfelelő kiállítótér nem állt rendelkezésre, ezért 2009-ben pályázatot adott be a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság „A Pannon-tenger kiállítási épület kialakítása és a múzeumi rendszerben történő működtetése” címen a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Észak-Magyarországi Operatív Programjához (NFÜ ÉMOP). Az elnyert, több mint 450 millió forintból egy olyan kiállítási épület létrehozására kerül sor, melyben egy kb. 140 m2-es kiállítói térben lehetőségünk nyílik egy új állandó ásványtani kiállítás létrehozására is. Az új múzeumi épület várhatóan 2012 őszén fog megnyílni a nagyközönség számára.

A Pannon-tenger Múzeum földbe süllyesztett épületének külső látványterve, háttérben a Herman Ottó Múzeum központi épületével.

5

30. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál A Pannon-tó és a Kárpátok

A Pannon-tó az egykor Afrika és Európa között elterülő Tethys-óceán egyik lefűződött, kiédesedett medencéje. Hatalmas méreteinél fogva azonban sokszor a tenger kifejezést használjuk rá, hasonlóan a Kaszpi-tengerhez vagy a magyar tengerhez (a Balatonhoz), melyek szintén tavak. A geológusok a szarmata korszaktól kezdődően beszélnek Pannon-tóról, amikor is a Pannon-medence vizei elzáródtak a világtengerektől. Ez kb. 13 millió évvel ezelőtt történt. A Pannon-tavat többek között a kréta időszakban kiemelkedő Kárpátok hegyvonulatai fogták közre. A tó a szarmata és a pannóniai korszakokban, mintegy 8 millió éven át létezett, mialatt a Kárpátokból folyamatosan lepusztuló kőzettörmelékek feltöltötték és a miocén-pliocén határon, kb. 5,4 millió éve teljesen kiszáradt. Elmondhatjuk tehát, hogy a Pannon-tó kialakulásának, fennmaradásának, majd pusztulásának egyik legfontosabb tényezője a Kárpátok volt. A Pannon-tóról tehát nem beszélhetünk anélkül, hogy a Kárpátokról ne beszélnénk. Ezért kap helyet a Pannon-tenger Múzeumban a Kárpátok ásványait bemutató kiállítás.

A Pannon-tó és a Kárpátok 10 millió évvel ezelőtt. Viszonyítási pontokként feltüntettük néhány város és az országhatárok mai elhelyezkedését.

6

30. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál „A Kárpátok ásványai” állandó kiállítás

A Kárpátok Dévénytől az Al-Dunáig terjedő, mintegy 1500 km hosszúságú hegységvonulata mindenekelőtt földrajzi kategória, mivel geológiai felépítését tekintve egymástól jelentős mértékben eltérő részekre osztható. Területén nyolc ország osztozik, nevezetesen Ausztria, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Ukrajna, Románia és Szerbia. Ásványtani értelemben rendkívül érdekes területről van szó, hiszen mintegy 1400 ásványfajt határoztak meg innen (összehasonlításul: a világon összesen kb. 4500 ásvány ismert). Körülbelül 60 azon ásványfajok száma, melyet a világon először a Kárpátokból írtak le. A Kárpátok ásványkincseit már az őskorban bányászták, ásványtani változatossága pedig Agricola idejéből, vagyis a 16. század közepétől ismert. Az ásványgyűjtésről szóló első írásos dokumentumok is ebből a korszakból származnak. Számos ásványgyűjtemény jött létre, melyek azonban a történelem viharaiban jórészt megsemmisültek. A Herman Ottó Múzeum szisztematikus gyűjteményfejlesztésének köszönhetően ma már nem csak a mai Magyarország, hanem az egész kárpáti régió ásványai jól reprezentálva vannak a gyűjteményében, ezért vállalkozhattunk egy átfogó, az egész Kárpátok ásványait bemutató kiállítás megrendezésére. Azért, hogy a régi, történeti jelentőségű darabok se maradjanak ki a kiállításból, néhány ásványpéldány a Miskolci Egyetem gyűjteményéből kerül kikölcsönzésre.

Kalcit, Nagyszalánc (Slanec, Szlovákia). A példány mérete: 10 x 7 cm. Fotó: Kulcsár Géza.

Langit, Libetbánya (Ľubietová, Szlovákia). Képmagasság: 14 cm. Fotó: Kulcsár Géza.

7

A „Kárpátok ásványai” állandó kiállítás területi bontása.


8

30. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál A 2012 őszén megnyíló új állandó kiállítás célja tehát, hogy egy alapos áttekintést adjon a Kárpátok ásványtársulásairól, melyet földrajzi bontásban, nyugatról kelet felé haladva mutatunk be, a következő területi bontásban: 1. Morva- és Lengyel-Kárpátok. 2. Kis-Kárpátok, Tribecs-hegység, Kis- és Nagy-Fátra, valamint az Alacsony- és a MagasTátra. 3. Selmeci- és Körmöci-hegység. 4. Polyána, Jávoros, Karancs-Medves és Ajnácskői-hegység. 5. Mátra, Cserhát, Börzsöny és Visegrádi-hegység. 6. Budai-hegység, Pilis, Gerecse, Vértes és Velencei-hegység, Bakony, Balaton-felvidék, Mecsek. 7. Szepes-Gömöri-érchegység. 8. Gömör-Tornai-karszt, Bükk és Upponyi-hegység. 9. Eperjes-Tokaji-hegység, Vihorlát, Szepesi Magura. 10. Az Ukrán-Kárpátok. 11. Máramarosi-, Radnai- és Besztercei-havasok. 12. Avas-, Gutin-, Cibles- és Lápos-hegység. 13. Kelemen- és Görgényi-havasok, Hargita- és Persányi-hegység. 14. Gyergyói-, Csíki- és Háromszéki-havasok.

Nátrolit, Uzsa. Képszélesség: 2 cm. Fotó: Jáger Viktor.

Realgár, Felsőbánya (Baia Sprie, Románia). Képszélesség: 5 cm. Fotó: Jáger Viktor.

9


Terméskén, Jaziv (Ukrajna). A kristály 3 cm-es. Fotó: Jáger Viktor.

Opál (hialit) ibolyántúli fényben, Megyaszó. Képszélesség: 3 cm. Fotó: Jáger Viktor.

15. Fogarasi-, Szebeni-, Szászsebesi-, Lotru- és Páring-havasok. 16. Krassó-Szörényi-érchegység, Ruszka-havas, Lokva, Almás- és Orsovai-hegység. 17. Erdélyi-érchegység. 18. Gyalui- és Torockói-havasok, Kalotaszegi-dombság. 19. Bihar-hegység, Béli-hegység, Kalota-havas, Királyerdő, Réz-hegység. A kiállítást kiegészíti még egy pici UV-szoba, ahol ibolyántúli fényben gyönyörködhetünk a Kárpátok fluoreszkáló ásványaiban. A téma iránt érdeklődők számítógépes munkaállomásokon kaphatnak a kiállításnál is részletesebb információkat a Kárpátok ásványairól. Távolabbi céljaink között pedig egy múzeumpedagógiai szoba kialakítása szerepel, ahol gyakorlógyűjtemény, sztereómikroszkópok és sok más eszköz segítségével „testközelből” is megismerkedhetnek az érdeklődők az ásványok világával. 2 x 30 ásvány a Kárpátokból

A 30. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztiválon 2 vitrinben, 30–30 darab példányon keresztül adunk egy kis ízelítőt a készülő új állandó kiállításból. Az anyag válogatásánál a fő szempontunk az volt, hogy a bemutatásra kerülő példányok a teljes kárpáti régiót felöleljék, így az előző fejezetben ismertetett 19 terület mindegyikéből 3–4 ásványt választottunk ki. Reméljük, bemutatónk elnyeri tetszését és a későbbiekben Önnel is találkozhatunk a Pannon-tenger Múzeumban, „A Kárpátok ásványai” kiállításon.

10


30 hazai ásvány művészi mikrofotókon Válogatás Tóth László felvételeiből Tóth László Velence

Tóth László vagyok. Végzettségem alapján gépészmérnök, hobbim szerint ásványgyűjtő. Feleségemmel és kisfiammal Velencén élek. Az ásványok és a föld alatti csodák már óvodás gyermekként érdekeltek, de sajnos a Zalai-dombság csodákat nem tartogatott számomra, az igazi ásványokkal 1995-ben kerültem Mozgai Zsolt segítségével kapcsolatba. Hamar felejthetetlen barátságot kötöttem a mikrovilággal Manó (Klaj Sándor) és Sanyi (Dr. Szakáll Sándor) révén. Első mikroszkópommal már próbálkoztam a fotózással, mivel mindenkinek meg akartam mutatni milyen csodálatos a világ ebben a méretben, de a kész képek minősége miatt ezeket senkinek sem mertem megmutatni. Ekkor még 1997-et írunk. Az ÉLET számomra is tartogatott meglepetéseket, így Nagykanizsáról először Halásztelekre költöztem, majd három év múlva Velencére. Hobbimat töretlenül űztem tovább, a makrofotózással továbbra is kísérleteztem (kisebb-nagyobb sikerekkel), míg végre beköszöntött a digitális korszak. Kezdhettem újból az egészet... Röviden ennyit magamról és most a fotózásról pár gondolat. A makrofotózás egy speciális fényképezési technika, ahol kisméretű dolgokat próbálunk megörökíteni. A mikroásványok fotózása még ennél is extrémebb műfaj, ahol kicsi és csillogó ásványok a modellek. Kérve vagy kéretlenül, nagyon sok tanácsot kaptam profi fotósoktól. Ezek általában felesleges pénzkidobással vezettek zsákutcába. Nem volt olyan technika és olyan műszaki megoldás, amit ne próbáltam volna ki az elmúlt 15 évben. Áttörést jelentett a digitális fényképezőgépek megjelenése, hiszen nem kellett 5–6 tekercs filmmel rohangálnom hetente fotólaborokba, hanem azonnal megnézhettem a képeket számítógépen. Mostani technikámat 2004-ben kezdtem fejleszteni és 2011-ben értem el azt a minőséget, amire mindig is vágytam. Az általam is használt technika az ún. rétegfotózás, más néven „stack”. Ennek rövid lényege, hogy fix fókusztávolsággal végigfotózom az ás-

11

30. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál ványt teljes mélységében, majd szoftverekkel összeillesztem egy képpé. Nagyon időigényes folyamat, gyakran 2 nap és 1200 expozíció kell egyetlen kép elkészítéséhez. Amit még élvezhetően fotózni tudok, az a 0,1 mm-es mérethatár. Remélem, képeimmel mindenkinek szerezhetek pár felejthetetlen pillanatot és megszeretik ennek a kis országnak a picurka kincseit! A kiállításon szereplő 30 fotóból ízelítőként itt a műsorfüzetben 14-et mutatunk be. 1. Nemesopál: Talán a legszebb magyar ásványunk. A megvilágítással játszva gyönyörű színekben pompázik. Mindenki szívét megdobogtatja, hiszen drágakő minőségű darabok is akadtak a lelőhelyen. Öröm volt fotózni és öröm volt gyűjteni. 2. Jarosit: A gyöngyösoroszi jarosit olyan ásvány, aminek a pontos lelőhelyét ma is homály fedi. Egyszer került elő, azóta sem. A fotózott darab Klaj Sándor gyűjteményéből származik. 3. Olivenit: A réz-arzenátok az egyik legszínesebb ásványok közé tartoznak. Kiemelkedő szépségűek a Kozári vadászház példányai. A darab Klaj Sánor gyűjteményéből való és nagyon nehezen fotózható. 4. Farmakosziderit, karminit: Gyönyörű üreg, színek és formák kavalkádja. Kedvenc lelőhelyemről, a Meleg-hegyről (Nadap) gyűjtöttem 2011-ben. Az üreg nincsen 2 mm széles. 5. Klajit: Erre vagyok a legbüszkébb. Az egyetlen szépen fejlett kristálycsokor a világon. Nagyon pici, 0,5 mm a kristály. Klaj Sándor találta 1994-ben a Lahócán (Recsk), majd 2011-ben új ásványként vonult be az ásványtan történetébe. Sajnálom, hogy nem manóit lett a neve. 6. Karminit: Büszkék lehetünk rá, kevés szebb példány van a világon. Lelőhelye a nadapi Meleg-hegy. Nagyon nehezen fotózható, mert csillog és picike, de gyönyörű kárminvörös színű. 7. Mimetezit: Egy jól sikerült őszi börzsönyi kirándulás eredménye 2011-ből. Barátom, Horváth Tibor gyűjteménye. Termésezüstöt, mixitet és stolzitot adott még az a nap. 8. Konikalkit: Megint a Kozári vadászház. Gyönyörű formák és színek. Irigylem azokat, akik még a 90-es évek elején gyűjthették a darabokat. Ez is Klaj Sándor gyűjteményéből származik. 9. Kalcit, sziderit: Kedves barátaim, Nagy Mónika és Mesics Gábor ajándéka. Tényleg egy csoda. Pedig közönséges kalcit és sziderit. 10. Klórargirit: Ez is 2011-es saját gyűjtés Rudabányáról, az Adolf bányarészből. Sajnos az ásvány fényérzékeny, így a fotózás végére a kanárisárga szín szürke lett. De ezek után kit érdekel? 11. Volborthit: Egy 1996-os gyűjtésem eredménye Dédestapolcsányból. Egyetlen ilyen darabot találtam, ahol gömböcskék formájában jelent meg a volborthit. Ez is picike, de szép. 12. Azurit: Az ország legszebb azuritja. Nem is olyan kicsi, hiszen szabad szemmel is látható. Klaj Sándor gyűjteménye és ismét a Kozári vadászház a lelőhelye. 13. Fluorit: Klaj Sándor találta valamikor az ezredfordulón az alsótelekesi gipszbányában. Színe azóta is változatlan. 14. Gartrellit: Egyik kedvenc arzenátom. A darab 2011-ben került elő a Meleg-hegyen. Pompás színe miatt mindenkinek tetszik. Sajnos nagyon ritka volt.

12


Opál (nemesopál), Megyaszó, Hosszú-hegy. Tóth László (Velence) gyűjteménye. Képszélesség: 12 mm.

Jarosit, Gyöngyösoroszi. Klaj Sándor (Pécs) gyűjteménye. Képszélesség: 1,5 mm.

13


Olivenit, Pécs, Kozári vadászház. Klaj Sándor (Pécs) gyűjteménye. Képszélesség: 1,5 mm.

14


Farmakosziderit és karminit, Nadap, Meleg-hegy. Tóth László (Velence) gyűjteménye. Képszélesség: 1,5 mm.

Klajit, Recsk, Rm-48. lejtakna. Herman Ottó Múzeum (Miskolc) gyűjteménye. Az aggregátum hosszúsága 0,5 mm.

15


Karminit, Nadap, Meleg-hegy. Tóth László (Velence) gyűjteménye. Képszélesség: 3 mm.

Mimetezit, Nagybörzsöny, Alsó-Rózsa-táró. Horváth Tibor (Budapest) gyűjteménye. Képszélesség: 2,5 mm.

16


Konikalkit és azurit, Pécs, Kozári vadászház. Klaj Sándor (Pécs) gyűjteménye. Képszélesség: 10 mm.

Kalcit és sziderit, Csabrendek, Nyírespuszta. Tóth László (Velence) gyűjteménye. Képszélesség: 10 mm.

17


Klórargirit, Rudabánya, Adolf bányarész. Tóth László (Velence) gyűjteménye. Képszélesség: 1,3 mm.

Volborthit, Dédestapolcsány, Rágyincs-völgy. Tóth László (Velence) gyűjteménye. Képszélesség: 2,5 mm.

18


Azurit, Pécs, Kozári vadászház. Klaj Sándor (Pécs) gyűjteménye. A halmaz 5 mm-es.

19


Fluorit, Alsótelekes, gipszbánya. Tóth László (Velence) gyűjteménye. A kristályok 2–3 mm-esek.

Gartrellit, Nadap, Meleg-hegy. Tóth László (Velence) gyűjteménye. A halmaz 1,5 mm-es.

20


Bemutatkozik a Műszaki Földtudományi Kar

A Miskolci Ásványfesztivál rendezvénysorozat egyik kezdeményezője és 30. alkalommal szervezője, a MISKOLCI EGYETEM Műszaki Földtudományi Kara (korábbi elnevezésében Bányamérnöki Kar), amely a világ egyik legrégebbi műszaki felsőoktatási intézménye. A Kar elődjét a „Bergschola”-t 1735-ben IV. Károly császár alapította Selmecbányán. Mária Terézia 1762-ben akadémiai rangra emelte az intézményt, amely a bányászati-kohászati tudományok művelésére alakult, a természeti környezet megismerését, az ásványi nyersanyagforrások feltárását, kitermelését és feldolgozását tervező, irányító és megvalósító szakemberek képzésére jött létre. Az ásvány- és kőzettan oktatására már 1763-ban megalapították az első tanszéket. Akkor kezdődött meg annak az ásvány- és kőzetgyűjteménynek a kialakítása is, amely folyamatosan bővülve, ma is az oktatás és tudományos kutatás céljait szolgálja az Ásvány- és Kőzettani Intézeti Tanszéken. A selmeci aranygyűjtemény, vagy a történeti ásványgyűjtemény különleges darabjai iránt ma is nagy az érdeklődés. Ebben az évben már 250 éves múltra visszatekintő Műszaki Földtudományi Kar oktatásikutatási területe történelme során sokat változott, az elmúlt évtizedekben pedig jelentősen kibővült. A természeti értékek megismerése, felkutatása és kitermelése mellett, a természeti értékek megőrzése, a természeti környezetünk védelme is fő feladatunk. A földtudományok beható ismerete nélkül, a mérnöki ismeretek és mérnöki szemlélet hiányában nem tehetünk eredményes lépéseket környezetünk védelme, a megújítható és fenntartható fejlődés, „a fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás” érdekében. A nyersanyagok felkutatása és kitermelése, az energiagazdálkodás, a hagyományos és alternatív energiaforrások kutatása, a vízkészletek feltárása és megvédése, a hulladékprobléma megoldása, a természeti környezet rehabilitálása és rekultivációja mind a Műszaki Földtudományi Karon megszerezhető ismereteket igényli. A nagy tradíciókkal rendelkező Kar képzési rendszere teljes egészében beépült a hasonló profilú európai intézmények sorába, az oktatás és kutatás területén kialakult jelentős nemzetközi kapcsolataival segíti a jövő szakembereinek felkészülését azzal is, hogy évente 15-20 hallgató vehet részt külföldi egyetemeken folyó részképzésben, vagy közös nemzetközi képzési programokban. A Műszaki Földtudományi Kar képzési rendszere 2006-ban, a többciklusú képzés bevezetésekor jelentősen átalakult. A korábbi ötéves egyetemi mérnökképzés megszűnt, és hasonlóan más műszaki felsőoktatási intézményekhez, a karon is, minden szakon előbb általánosabb ismereteket adó gyakorlatorientált (6-7 féléves) képzés keretében egy alapszakos (BSc) diploma szerezhető, amely már bizonyos szakmai feladatok megoldására is képességeket ad. Ezt követően nyílik lehetőség a mélyebb tudományos-elméleti ismeretek elsajátítását igénylő és lehetővé tevő mesterszintű diploma (MSc) megszerzésére további 4 féléves képzés keretében. A Karon 2006. szeptember 1-től három alapszakokon, azon belül szakirányokon indul nappali, esetenként levelező tagozaton képzés:

21

30. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI ALAPSZAK • Földtudományi szakirány • Bánya- és Geotechnikai szakirány • Olaj- és gázmérnöki szakirány • Előkészítéstechnikai szakirány KÖRNYEZETMÉRNÖKI ALAPSZAK • Geokörnyezeti szakirány • Környezettechnikai szakirány FÖLDRAJZ ALAPSZAK • Földrajz tanári szakirány • Geoinformatikai szakirány

A BSc alapszakokhoz hét egyetemi végzettséget adó (MSc) mesterszak kapcsolódik. A legelsőként indított mesterszak, a Geográfus 2009 szeptemberében indult, majd ezt követték a mérnöki mesterszakok 2010-től. A Műszaki Földtudományi Karon elérhető (MSc) mesterszakok: • Bányászati és Geotechnikai mérnöki szak • Előkészítéstechnika mérnöki szak • Geográfus szak • Hidrogeológus mérnöki szak • Környezetmérnöki szak • Földtudományi mérnöki szak • Olaj és Gázmérnöki szak • 2012 folyamán angol nyelvű olajmérnök mesterszak is indul.

A Műszaki Földtudományi Karon professzorok, oktatók és kutatók, jól felszerelt laboratóriumok, gyűjtemények, informatikai eszközök és rendszerek segítik a hallgatóinkat a mérnöki tanulmányok elsajátításában, az elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzésében. Az egyetemi tanulmányok során lehetőség van arra is, hogy hallgatóink külföldi részképzés keretében kitekintsenek a világba, megismerjék más egyetemek képzési rendszerét, szakmai tapasztalatokat, új barátokat szerezzenek. Hallgatóink felkészülését, a szükséges tudás elsajátítását, a jövő szakembereinek szakmai és emberi fejlődését nagyban segíti a karon meglévő jó oktató-hallgatói viszony, a tradíciók, a hagyományok. Szervezetileg 7 intézetben 15 intézeti tanszék szervezi, irányítja és végzi az oktató- és kutatómunkát. Így: 1. Ásványtani-Földtani Intézet • Ásvány- és Kőzettani Intézeti Tanszék • Földtani-Teleptani Intézeti Tanszék

22

30. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál 2. Bányászati és Geotechnikai Intézet • Bányászati és Geotechnikai Intézeti Tanszék • Geotechnikai Berendezések Intézeti Tanszék 3. Földrajz Intézet • Természetföldrajz-Környezettan Intézeti Tanszék • Társadalomföldrajz Intézeti Tanszék 4. Geofizikai és Térinformatikai Intézet • Geofizika Intézeti Tanszék • Geodézia és Bányaméréstani Intézeti Tanszék 5. Környezetgazdálkodási Intézet • Hidrogeológia-Mérnökgeológia Intézeti Tanszék • Környezetmérnöki Intézeti Tanszék 6. Kőolaj és Földgáz Intézet • Olajmérnöki Intézeti Tanszék • Gázmérnöki Intézeti Tanszék • Bányászati Kémiai társult Intézeti Tanszék (AFKI) 7. Nyersanyag-előkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet • Előkészítéstechnikai Intézeti Tanszék • Környezeti Eljárástechnikai Intézeti Tanszék

Hívjuk és várjuk azokat a természettudományok iránt érdeklődő és elkötelezett fiatalokat, akik szeretnék a bennünket körülvevő világ törvényeit, értékeit megismerni, megvédeni, a fejlődés és a környezet egyensúlyát megőrizni, a fenntartható fejlődés, a fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás megvalósításában mérnökként közreműködni.

Dr. Tihanyi László a Műszaki Földtudományi Kar dékánja

23

FOTÓ: NATURAL HISTORY MUSEUM, NEW YORK

K

ORSZÁG

Ezt a 300 kg-os topázt sajnos nem adhatjuk, de kisebb kristályainkból 1 gr-os és 5 kg-os súly között választhat.

XXVII. BUDAPESTI NEMZETKÖZI ÁSVÁNYBÖRZE ÉS ÉKSZERKIÁLLÍTÁS AZ ORSZÁG LEGNAGYOBB ÁSVÁNYBÖRZÉJE HA ITTHON IS LÁTNI SZERETNÉ A VILÁG NAGY BÖRZÉINEK KIÁLLÍTÓIT, AKKOR NE HAGYJA KI EZT A RENDEZVÉNYT! KIÁLLÍTÁS: ÁSVÁNYOK MÚZEUMAINK ÚJ SZERZEMÉNYEIB L

KÖVES KALANDOK: K KASZINÓ, KINCSMOSÁS, SÓHOMOKOZÓ

2012. AUGUSZTUS 24-25-26. VASÚTTÖRTÉNETI PARK 1142 Budapest, Tatai út 95. 15 országból 120 kiállító, 7160 látogató RENDEZ : K ORSZÁG KFT. 1051 BUDAPEST, ARANY J. U. 16. TEL: 269-4040, [email protected] WWW.KOORSZAG.HU

Az Ásványfesztivál rendezői: Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara Herman Ottó Múzeum OMBKE Egyetemi Osztálya

Recommend Documents