Az OMBKE alapszabályainak története* Az egyesület alapításkori alapszabályának kialakulása és módosításai (1885–1948) 1885. március 15. Az 1866-ban alakult Magyar Mérnök és Építész Egyesület (MMÉE) Bányászati és Kohászati Szakosztályának megbízásából Péch Antal, Farbaky István és Wiesner Adolf Selmecbányán kidolgozza egy új országos egyesület alapszabály-tervezetét, s ez a BKL az évi 6. számában teljes szövegében megjelenik (BKL, 1885, 43–48. p.). Az alapszabály-tervezet 43 pontból áll: Az egyesületi tagok jogai, kötelességei (11 pont). Az egyesület vidéki és központi osztályai (4 pont). Az egyesület tisztviselõinek az ügyei (4 pont). Az egyesületi Választmány (2 pont). A választmányi ülések feladatai (8 pont). Egyesületi közgyûlések (8 pont). Vidéki osztályok közgyûléseinek rendje (2 pont). Alapszabály-változtatás (1 pont). Az egyesület feloszlatása (2 pont). A tervezethez hozzászólt: Greguss János bányaigazgató (tagsági díjak, elõírások), Graenzenstein Béla elnök és Návay Gyula jegyzõ az MMÉE-tõl, írásban (pl. az „országos” szó elhagyása a névbõl). Eredmény: 13 pontban kisebb változtatásokat és a 43. § elhagyását elfogadta a bizottság. 1885. április. Az alapszabály-módosítási javaslatokat a BKL teljes terjedelmében közli (BKL, 1885. 163–165, 171–173. p.). 1885. szeptember 15. A budapesti Országos Bányászati, Kohászati és Földtani Kiállítás és Kongresszus alkalmával sor került az alapszabály-tervezet vitájára (elõterjesztõ: Gömöry Sándor). A tervezethez hozzászólt: – Borbély Lajos (a nagytõke érdekeinek érvényesítése miatt), – Péch Antal (a bányászat és a kohászat általános érdekeinek képviselete érdekében). A kongresszus alkalmából tartott alakulási ülésen az alapszabály-tervezet egyes pontjai tekintetében kialakult vita akadályozta meg az egyesület mûködésének azonnali megkezdését. (Úgy tervezték, hogy ekkor fog megalakulni az OMBKE). Az alapszabály-tervezet ugyanis abból indult ki, hogy az egyesület tudományos és egyben társadalmi érdekképviseleti szerv legyen. Az egyesület célját az alapszabály-tervezet az alábbiak szerint körvonalazta: „a magyar bányászati-kohászati ügyek érdekeinek megóvása és elõmozdítása tudományos és mûszaki irányban ... rendes idõszakokban összejöveteleket tartanak,
hogy eszmecserére alkalmat adjanak ... szakkérdéseket tárgyaljanak és a bányászat s kohászat ügyei felett tanácskozzanak ... elõsegíti az irodalmi tevékenységet, szakmunkák megjelenésére segítséget ad és pályadíjakat tûz ki... Újabb haladási mozzanatokról értesüléseit köztudomásra hozza... ankétokat tart fontosabb kérdések tisztába hozatalára, ezek felett tanácskozik és véleményt ad, a hazai vállalkozóknak jó tanáccsal szolgál minden irányban, ütemterveket és üzemi berendezéseket megbírál, a bányászat s kohászat érdekében folyamodik s terjesztéseket tesz a kormánynál, hatóságoknál, vasutaknál és a bányászati és kohászati ipar fejlesztésére, tudományos és gyakorlati téren a központi osztály a vidéki osztályokkal érintkezve közremûködni igyekszik.” Ezek voltak a célkitûzések, melyek élénk vitát és bírálatot váltottak ki. Egyesek az alakulási kísérlet alkalmával, majd késõbb a BKL-ben – így elsõsorban Borbély Lajos, a Rimamurányi Rt. vezérigazgatója és az egyesület késõbbi alelnöke azt hangsúlyozták, hogy a bányászat-kohászat anyagi és közgazdasági érdekeinek képviseletére nem hivatott a tervezett egyesület, ezért inkább két egyesület alapítását javasolták. Borbély szerint külön kell választani a tudományos egyesületet és az érdekképviseleti egyesületet. Eredmény: az idõcsúszás miatt nem hoztak határozatot, de egy 17 tagú állandó bizottságot bíztak meg (gr. Andrássy Manó elnökletével) a további feladatok ellátására. Az elvben már megalakult egyesület 7 évig nem kezdhette meg a mûködését jóváhagyott alapszabály és ez alapján választott tisztségviselõk hiányában. 1885. október. Borbély Lajos és Péch Antal vitája az alapszabály-tervezetrõl a BKL-ban. 1887. július 6. Kísérlet a Bányászati és Kohászati Irodalmat Pártoló Egyesület (BKIPE) alapszabály-tervezetének bemutatására és megvitatására (elhalasztva). 1887. augusztus 1. A Winkler Benõ, Péch Antal és Farbaky István módosításai alapján átdolgozott BKIPE alapszabály-tervezetet leközlik a BKL-ban észrevételezés céljából (BKL, 1887. 121–123. és 182. p.). A tervezet 18 §-ból állt. 1887. november 5. A BKIPE módosított alapszabály-tervezetét a közgyûlés elfogadta, majd jóváhagyásra felterjesztette a Belügyminisztériumba. 1891. március 18. A BKIPE közgyûlésén megbízzák Hültl József min. tanácsost, Farbaky Istvánt és Winkler Benõt az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) alapszabály-tervezetének kidolgozásával.
* Készült a Csath Béla tiszteleti tag által 2002-ben összeállított, hasonló címû, 73 oldalas tanulmány alapján. (Az eredeti tanulmány a kutatók számára az OMBKE könyvtárában áll rendelkezésre.) Bányászati és Kohászati Lapok
K31
A 26 §-ból álló alapszabály fõbb pontjai: Az egyesület címe (1.§). Az egyesület székhelye (2. §). Az egyesület célja (3. §). Az egyesület tagjai (4. §). Az egyesületi tagok jogai és kötelességei (5 .§). A tiszteletbeli tagok (6. §). Az alapító tagok (7. §). A rendes tagok kötelezettségei (8. §). A tiszteletbeli és az alapító tagok jogai és kötelezettségei (9., 10. §). Az egyesület vidéki osztályai (11., 12., 13. §). Az egyesület tisztviselõi (14. §). A választmány (15. §). Az egyesület elnöke (16. §), Az alelnökök (17. §). A választmány feladata (18. §). A választmány hatásköre (19. §). A titkár (20. §). A pénztáros és ellenõr (21. §). Az egyesület közgyûlése (22. §). A közgyûlés rendje (23. §). Az egyesület pecsétje (24. §). Az egyesület feloszlása (25., 26. §). Ezen alapszabályban az egyesület céljára és feladatkörére vonatozó pontokat már úgy fogalmazták meg, hogy ebben a formában nem kifogásolták a nagyvállalatok képviselõi. 1892. június 27. Az OMBKE alakuló közgyûlésén elfogadták ezt az I. sz. alapszabályt. 1892. október 3. Az OMBKE I. alapszabályának belügyminiszteri jóváhagyása (a m. kir. belügyminiszter 76159 számú V. 10. alatti végzésével). Az alapszabályt a BKL akkori számai nem közölték. 1944 után az egyesület irattárának elpusztulásakor megsemmisült az irattári példány, és sokáig ismeretlen volt az I. alapszabály szövege. Az I. alapszabályt Csath Béla okl. bm., tiszteleti tag találta meg a Budapesti Mûszaki Egyetem könyvtárában, a teljes szöveget a BKL Bányászat lap a centenáriumi számában közölte (BKL, Bányászat, 1992. 601– 603. p.). Az alapszabályból kitûnik, hogy az elnökbõl, 2-3 alelnökbõl, titkárból, szerkesztõbõl és még néhány tisztségviselõbõl álló vezetõségen kívül az egyesület legfelsõbb vezetõ szerve a választmány volt, amelynek arányosan voltak selmecbányai és vidéki tagjai. Az egyesület tényleges vezetését az ügyvezetõ alelnök látta el. Jelentõs szerepet töltöttek be az egyesületi ügyek intézésében az alapító tagok is, akik jelentõsebb alapítási díj (a rendes évi tagdíj 10–20-szorosa) egyszeri befizetésével nyerték el ezt a tisztséget. Alapító tagul ilyen módon egészen 1944-ig be lehetett lépni, illetve alapító taggá lehetett válni. 1898., 1899. Kisebb választmányi alapszabály-módosítások. 1902. április 26. A választmány selmecbányai rendes évnegyedes ülésén kezdeményezte az alapszabály jelentõsebb, új szerkezetû módosítását, mely így 14 nagy betûvel jelölt pontra és 103 §-ra változott volna. 1902. június 28. A körmöcbányai osztály rendes ülésén ehhez módosító javaslatokat tett.
K32
1902. augusztus. A nagybánya-vidéki osztály rendkívüli ülésén újabb alapszabály-módosító javaslatok hangzottak el. 1902. szeptember 21–23. Az egyesület budapesti rendes közgyûlésén elfogadták az ún. II. sz. alapszabályt, mely 15 pontra bõvült és 110 §-t tartalmazott. Változások az I. alapszabályhoz képest: A. Az egyesület székhelye Budapest lett. D. Az egyesület szervezete módosult (25–29. §, a)–d) alpont, 30–34. § szerint). E. Az egyesület vidéki osztályai változtak a 35–43. § szerint). F. A közgyûlést érintõ változtatások a 44–52. §, a)–r) alpontok, 53–59. § szerint. G. A választmányt és az igazgató tanácsot érintõ változtatások (60–64. §, a)–r) alpontok, 65–72. § szerint). H. Az elnök (73–76. §). I. Az alelnökök (77. §). K. A titkár (78–79. §). L. A pénztáros és ellenõr (80–86. §). M. Az egyesület vagyona (87–94. §). N. Az egyesület pénztára (95–98. §). O. Gr. Teleky Géza alapítvány (99–108. §). P. Az egyesület feloszlása (109–111. §). 1902. október. A II. alapszabály belügyminiszteri jóváhagyása. 1903. január l. Az egyesület budapesti székhelye a Zöldfa u. 3. lett, és véglegesen a jóváhagyott II. alapszabály szerint mûködik. 1907. szeptember 15. Budapesti közgyûlés: tárgyalták az alapszabály újabb módosítását. 1913: Az év folyamán beérkezett módosító javaslatok: – Körmöcbányai osztály: Schwartz Gyula, Grünhut Gyula javaslata. – Cséthy Róbert módosítási javaslata (olvasható: BKL, 1913. II. k., 50. p.). – Braszky Vendel, Déres Mihály, Déry Károly, Geiger Emil, Grillusz Emil, Krizko Bohus, Lajos Gyõzõ, Lázár Zoltán, Stepán Miksa, Tavi Károly javaslata (olvasható: a BKL 1913. I. k, 511-512. p.). – Gálocsy Árpád módosítási javaslata (olvasható: BKL 1913. II. k., 701-702. p.). 1914. június 14. A budapesti rendkívüli közgyûlés témája az alapszabály 32. §-ának módosítási javaslata: az elnök és az alelnök kétszer 3 éves ciklusra terjedõ, váltó rendszerû választhatósága és a tagdíj megállapítása (olvasható: BKL, 1914. II. k., 1–19. p.). Támogatta: Böch Hugó, Farkas János, Vizer Vilmos. 1920. március 21. Az elsõ világháború utáni elsõ budapesti közgyûlés alapszabály-módosító javaslatai (olvasható: BKL, 1920. 93–94. p.). Bányászati és Kohászati Lapok
1925. január 3. Rendkívüli közgyûlés tárgyalta az újabb alapszabály-módosítási javaslatokat (olvasható: BKL, 1925. 29–30. p.). 1929. január 12. A rendkívüli közgyûlés elfogadta a III. sz. egyesületi alapszabályt. 1930. december 8. A III. alapszabályt jóváhagyta a m. kir. belügyminiszter a 258.660/ 1930. VII. sz. alatt. A III. sz. alapszabály 15 betû- és számjel nélküli pontból és ezen belül 94 §-ból állt. A II. sz. alapszabályhoz képest az új alapszabály szerkezete az alábbi lett: Az egyesület célja, címe, mûködési köre, szervezete (1. 2. 3. §-ban a)–i) alpontok, 4. §). Az egyesület tagjai (5–12. §). A tagok jogai és kötelességei (13–28. §). Az egyesület központi szervezete (29–34. §). Az egyesület osztályai (35–43. §). A közgyûlés (44–51. §, 52. § 15 alponttal, 53–56. §). A választmány (57–60. §, 61. § 15 alponttal, 62–67. §). Az elnökség (68–71. §). Az alelnökök (72. §). A titkár (73–74. §). A pénztáros és ellenõr (76–80. §). Az ügyész (81. §). A könyvtáros (82. §). Az egyesület vagyona (83. § 5 alponttal, 84–92. §). Az egyesület feloszlása (93–94. §). Teljes szövege csak a BKL. 1936. évi száma 402– 407. oldalán jelent meg. 1939. október 22. A közgyûlés elfogadta a lényegében csak a szövegezésben korszerûsödött IV. sz. alapszabályt. 1940. június 14. A IV. sz. alapszabályt a belügyminiszter 141.375/1940. VII. sz. alatt hagyta jóvá. A IV. sz. alapszabály 17 fejezetbõl, ezen belül 97 §-ból állt. (Megjelent: BKL, 1941. 38–43. p.). Alapszabály-módosítások az MTESZ-hez való csatlakozás miatt (1948–1976) Elmondható, hogy az egyesület az alapítástól kezdve jól szerkesztett, az évek folyamán a lényegieken keveset változtatott alapszabályok szerint tevékenykedett. A II. világháborút követõ politikai rendszerváltozás gyökeres változást hozott. 1948. július 13. Az 1949-as szabadságharc 100 éves évfordulójára emlékezõ centenáris rendkívüli közgyûlés kimondta a Mûszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségéhez (MTESZ) való csatlakozást. Ehhez az új helyzethez kellett alakítani az alapszabályt is. Az MTESZ erõs központi irányításra törekedett, és az egymástól eltérõ profilú, más-más hagyományokra támaszkodó tagegyesületeket egységes alapszabályzattal igyekezett ellátni. Az új elvárásoknak megfelelõ alapszabály megalkotására az egyesület választmánya bizottságot hozott létre, mely hosszas viták és egyeztetések után elkészítette és közgyûlés elé terjesztette a 20 pontból álló 8 oldal terjedelmû, módosított alapszabályt. Bányászati és Kohászati Lapok
1949. december 11. Az új, V. alapszabályt a közgyûlés elfogadta. A 20 pontból álló V. alapszabály szabályozta az egyesület és az MTESZ kapcsolatát, a váltó rendszerû vezetés helyébe a 3 éves vezetési ciklus lépett. A közgyûlések tisztújító közgyûlések lettek. A köztes idõszakban közgyûléspótló választmányi üléseket tartottak. (Az alapszabály a BKL-ben nem jelent meg). 1951. Az alapszabályhoz írásba foglalt ügyrendet csatoltak, de ezt sem adták ki. 1957. december 13. A budapesti kibõvített választmányi ülésen újra téma volt az alapszabály módosítása. 1958. május 17. Az elsõ tisztújító küldöttközgyûlés határozott új alapszabály-tervezet elkészítésérõl (a munkával a Bubics György által vezetett ideiglenes bizottságot bízták meg). 1959. szeptember 11–12. A miskolci kibõvített választmányi ülésen megvitatták a bizottság tervezetét. 1960. január 22–23. A budapesti tisztújító küldöttközgyûlésen Bubics György beszámolt az alapszabálytervezet összeállításánál figyelembe vett alapelvekrõl: a vidéki osztályok helyébe a helyi csoportok lépnek, az MTESZ-en keresztül a kormány ellenõrzi az egyesület tevékenységét (elsõsorban a pénzgazdálkodás területén), a különféle feladatok és tevékenységek szabályozására az alapszabályhoz függelékként, mûködési szabályzatokat kell készíteni. 1960–1962. évben az alapszabály-elõkészítõ bizottság bemutatta az alapszabály-tervezetet a Magyar Tudományos Akadémiának és az MTESZ-nek, de ez utóbbi csak ideiglenes mûködési szabályzatként javasolta kezelni azt. Az 1961. november 11-iki dorogi választmányi ülés határozata értelmében elkészült a könyvtárszabályzat, a szakbizottságok mûködési szabályzata, a fegyelmi, a tagfelvételi eljárás, a tagnyilvántartás, a tisztújítás szabályzata, valamint a titkárság részére az ügyviteli utasítás. 1963. április 20. A budapesti küldöttközgyûlés határozatokat hozott: – az alapszabály-bizottság létrehozásáról, – az alapszabály ismételt korszerûsítésérõl, – az alelnökök számának növelésérõl (6 helyett 8 fõ), – a választmányi tagok számáról (a taglétszám 2%-a), – az alelnöki funkciók alapszabályban való rögzítésérõl. 1964. november 27. A salgótarjáni választmányi ülésen újabb alapszabály-módosító javaslatokat terjesztettek elõ. 1965. november 5. A soproni választmányi ülésen megvitatták az alapszabály-módosítási javaslatokat. (A 15., 97., 98. §-ok törlésérõl, valamint a 16., 17. 95., 97. §-ok kihagyásáról). 1966. április 15. A budapesti küldöttközgyûlés elfogadta az új alapszabály-tervezetet és megbízta az elnökséget, hogy azt hagyassa jóvá, valamint dolgozza ki az
K33
egyesület új ügyrendjét. A VI. alapszabály 26 fejezetbõl és 108 §-ból állt. A fejezetek címei a következõk: 1. Az egyesület neve, pecsétje, mûködési területe, székhelye és szervezete (1–4. §). 2. Az egyesület célja, feladata (5. §, a)– k) alpontokkal). 3. Az egyesület tagjai (6–12. §). 4. A tagok felvétele és a tagság megszüntetése (13–20. §). 5. A tagok jogai és kötelességei (21–30. §). 6. Az egyesület intézõ szerve (31–35. §). 7. A közgyûlés/küldöttközgyûlés (36–42.§ a)–n) alpontokkal, 43–45. §). 8. A választmány (46–53. §). 9. A számvizsgáló bizottság (64–60. §). 10. A fegyelmi bizottság és a fegyelmi eljárás (61–65. §). 11. Az elnökség (66–67. §, 68. § a)–q) alpontokkal. 12. Az elnök (69–71.§). 13. Az alelnökök (72–74. §). 14. A fõtitkár és a fõtitkárhelyettes (75. §). 15. A titkár és a titkárság (76. §). 16. Az egyesület szaklapjai és a szerkesztõk (77–80. §). 17. A könyvtáros (81. §). 18. Az egyesület szakosztályai (82., 83., 84. § a)–d) alpontokkal, 85–87., 88. § a)–l) alpontokkal). 19. Az egyesület szakcsoportjai és helyi csoportjai (89–97. §). 20. Szakosztályközi állandó bizottságok (98. §). 21. Az egyesület vagyona és jövedelme (99–102. §). 22. Egyesületi emlékérmek és oklevelek (103. § a)–c) alpontokkal, 104. §). 23. A MTESZ és az egyesület kapcsolata (105. §). 24. Az egyesület feloszlása (106–107. §). 25. Vegyes rendelkezések (108. §). 26. Záradék. (Az alapszabály a BKL Bányászatban nem jelent meg.) 1974. március 22. Elnökségi ülés tárgyalta az átdolgozott alapszabály tervezetét. 1974. április 19. Az oroszlányi választmányi ülés a tervezetet elõterjesztésre alkalmasnak ítélte. 1975. október 29. A kecskeméti rendkívüli közgyûlés elfogadta a VII. sz. alapszabályt, amely a népgazdaság középtávú tervezéséhez igazodóan, a választási ciklust 5 évre emelte és megszüntette a választmányt. A VII. alapszabály 28 számozás nélküli fejezetbõl és 33. §-ból (alpontokkal) állt a következõk szerint: Az egyesület neve, pecsétje, székhelye jellege (1§ ). Az egyesület célja és tárgya (2. §). Az egyesület tagjai (3. §). A tagok felvétele és a tagság megszüntetése (4. §). A tagok jogai és kötelességei (6. §, 7. §). Az egyesület szervezete (7. §). Az egyesület szervei és tisztségviselõi ( 9. §). A közgyûlés (10. §, 11. §, 12. §, 13. §). Az elnökség (14. §). Az elnök (15. §). Az alelnökök (16. §). A fõtitkár és a fõtitkárhelyettes (17. §).
K34
A szakosztály (18. §). A szakosztályülés (19. §). A szakosztály-vezetõség (20. §). A szakosztály elnöke és titkára (21. §). Az egyesület helyi csoportjai (22. §, 23. §, 24. §). A szakosztályok szakcsoportjai (25. §). Az ellenõrzõ bizottság (26. §), A fegyelmi bizottság (27. §). Az egyesület szaklapjai és fõszerkesztõi (28. §). Egyesületi emlékérmek (29. §). Az egyesület könyvtára és okmánytára (30. §). Az egyesület gazdálkodása (31. §). Az egyesület és az MTESZ kapcsolata (32. §). Vegyes rendelkezések (33. §). Záradék. 1976. december 21. Az MTESZ országos elnökségének végrehajtó bizottsága F 24–114. szám alatt jóváhagyólag nyilvántartásba vette a VII. alapszabályt. (A VII. alapszabály megjelent a BKL, Bányászat 1976. évi számában: 703–715. p.) Alapszabály-módosítások 1976 és 1990 között 1978. március 10. A kecskeméti (66.) küldöttközgyûlésen Moharos Jenõ elnök bejelentette, hogy az alapszabály-bizottságot az elnökség állandó bizottságnak tekinti, azt az alapszabály folyamatos és állandó karbantartásával bízza meg. 1980. május 22. A tatabányai (68.) küldöttközgyûlésen az új egyesületi ügyrend és ügyviteli szabályzat készítésének állásáról Nagy Zoltán dr. fõtitkár és Selmeczi Béla, az alapszabály-bizottság vezetõje számolt be. 1981. június 12. A budapesti (69.) tisztújító küldöttközgyûlésen Nagy Zoltán dr. fõtitkár bejelenti, hogy elkészültek az elnökség, a szakosztályok, az elnökségi bizottságok és a helyi szervezetek mûködési szabályzatai (az utóbbi még csak ajánlás formájában). A küldöttközgyûlés határozata szerint folytatni kell az alapszabály korszerûsítését és az alapszabályra támaszkodó mûködési szabályzatok kidolgozását és alkalmazását. Elfogadott alapszabály-módosítási javaslatok: – 6. §. 2. pontjának módosítása, – 9. §. 3. és 4. bekezdésének összevonása, – 25. §. kiegészítése (Olvasható: BKL Bányászat1981, 649. p.) 1982. február 24. Az elnökségi ülésen az elnökség megbízta Török Frigyest, hogy dolgozza ki a társadalmi bizottság mûködési szabályzatát. 1982. június 9. Az elnökség megbízást adott az alapszabály-bizottságnak a mûködési szabályzat további fejezeteinek elkészítésére és az alapszabály felülvizsgálatára. 1982. október 26. Az alapszabály-bizottság programjába vette az okmánytár megszervezését, a jogi taBányászati és Kohászati Lapok
gok (az ún. pártoló tagok) és az egyesület viszonyát rendezõ szabályzat kidolgozását. 1983. március 11. A 71. küldöttközgyûlésen, Salgótarjánban bejelentették, elkészült az OMBKE pártoló tagjai kapcsolatának szabályzata. 1984. március 9. A 72., siófoki küldöttközgyûlés határozata szerint „az egyesületi alapszabály korszerûsítését és a mûködési szabályok bevezetését folytatni kell.” 1984. október 16. Az apci elnökségi ülés határozatot hozott, hogy az OMBKE alapszabályában át kell vezetni azokat a módosításokat, amelyeket az MTESZ országos elnöksége 1984. március 31-én határozatilag elõírt, és az így módosított alapszabály-tervezetet az 1986. évi közgyûlésen vitára kell bocsátani, az 1987. évi küldöttközgyûlésen pedig el kell fogadtatni. 1984. november 21. Az országos titkári értekezleten az elnökség bejelentette, hogy az alapszabályt a szakosztály-elnökökkel kibõvített bizottság fogja felülvizsgálni, az MTESZ elõírásainak szellemében. 1985. június 4. Az elnökségi ülés az elnökség az alábbi ügyviteli módosításokat határozta el: – az OMBKE okmánytára az irattáron belül maradjon, – az ellenõrzõ- és fegyelmi bizottság elnöke tanácskozási joggal vegyen részt az elnökségi üléseken, – az adományozható OMBKE-érmek száma évente legfeljebb 15 lehet, – a tagsági hûségért 40 éves tagság esetén Zorkóczy bronz, 50 éves tagság esetén Sóltz bronz, 60 éves tagság esetén Zorkóczy ezüst, 70 éves tagság esetén Sóltz ezüst (ha ez mûszakilag nem kivitelezhetõ, Péch Antal) emlékérem adományozható darabszámkorlát nélkül. 1985. november 16. A budapesti, 73. tisztújító küldöttközgyûlés határozata szerint az új ciklus folyamán a tapasztalatok felhasználásával tovább kell korszerûsíteni az egyesület alapszabályát, és folytatni kell a mûködési szabályzatok módosítását az újabb MTESZelõírások szerint. 1986 folyamán több elnökségi ülés foglalkozott az alapszabály-bizottság tevékenységével. A bizottság bekérte és összegyûjtötte a helyi szervezeti tagság észrevételeit, módosítási javaslatait (212 érkezett be). Ezek alapján megkezdte az új alapszabály-tervezet összeállítását. 1986. november 14. A miskolci, 74. küldöttközgyûlés a következõ témakörökre vonatkozó módosítások beépítésérõl határozott az alapszabályba: – szervezeti változások, – hatáskörök és jogkörök egyértelmûbb meghatározása, – a demokratizmus növelése, – a tiszteleti tagok körének külföldiekkel való bõvíthetõsége (egyesületi tevékenységük fokozottabb elismerése és tapasztalataik igénybevétele céljából), – a jelvények, a pecsét és az érmek egységesítése (felvetõdött az egyesület egyedi himnuszának kérdése is). Bányászati és Kohászati Lapok
1987. március 27. Az ózdi, 75. jubileumi küldöttközgyûlés a korszerûsített és módosított, egységes szerkezetbe foglalt VII. alapszabályt (a mellékletet képezõ éremadományozási szabályzattal) elfogadta, azzal a kiegészítéssel, hogy az egyesületi zászló alapítását is fel kell venni az alapszabályba, és az alapszabály végleges szövegét 1987 folyamán az egyesület lapjaiban közzé kell tenni. 1987. május 12. Az elnökség elfogadta az alapszabály mellékleteként kezelendõ egyesületi jelképek alaki szabályzatát. 1987. szeptember 8. A módosított alapszabályt az elnökség a Pártoló Tagok Tanácsával történt egyeztetés után jóváhagyta. 1987. Az egyesületi szaklapok az 1987. évi 11. számukban közzé tették az egységes szerkezetû alapszabályt, az érmek fotóit tartalmazó függelékkel és az OMBKE jelképeinek alaki szabályzatával együtt. 1988–1989–1990. Az alapszabály-bizottság a következõ témákkal foglalkozott: – az érembizottság mûködési szabályzata (jóváhagyva az 1989. július 6-i elnökségi ülésen), – a tiszteleti tagságra vonatkozó javaslatok irányelveinek kidolgozása, – az elnökségi ügyvezetõség mûködési szabályzata, – az elnökség mûködési szabályzatának átdolgozása, – a külföldi állampolgárságú személyek egyéni tagfelvételi elõírásai, – a külföldi állampolgárságú személyek tiszteleti tagságával kapcsolatos eljárás, – az egyetemi hallgatók kedvezményes tagdíjfizetési feltételeinek vizsgálata, – közremûködés az MTESZ új alapszabályának elõkészítõ munkáiban. A politikai rendszerváltozás utáni módosítások, a közhasznúság bejegyzése 1990. szeptember 4. Az elnökségi ülésen összeállították a politikai rendszerváltozást követõ újabb alapszabály-módosító javaslatokat. Ezek: – az egyesület érdekvédelmi tevékenységével kapcsolatos kérdések, – az új felügyeleti szerv (fõvárosi bíróság), az új törvények átvezetése, – az MTESZ-el való kapcsolatban bekövetkezett változások, – az ügyvezetõ fõtitkár elnevezésének, feladatkörének változtatása, – a tiszteleti tagsággal kapcsolatos kérdések vizsgálata. A módosításoknak már figyelembe kellett venniük a politikai rendszerváltás egyik sarkalatos törvényét, az 1989. évi, az egyesülési jogról szóló II. törvényt. 1991. szeptember 28. A szolnoki, 79. küldöttközgyûlés elfogadta az új, VIII. (módosított) alapszabályt. A módosítás lényege:
K35
– a tisztújításban visszaállítani a 3 éves ciklust az 5 éves helyett, – a tiszteleti tagságot az elnökség terjeszti a közgyûlés elé, – az egyesület érdekfeltáró, érdekképviseleti tevékenysége. A VIII. alapszabályt a Cégbíróság 1991/416. sz. alatt vette nyilvántartásba. (Az alapszabály szövege megjelent: BKL, Bányászat 1991, 635–646. p.). 1992. szeptember 10. Az elnökségi ülésen Csath Béla bemutatta a nemrég megtalált elsõ, 1892. évi egyesületi alapszabály másolatát (megjelent a BKL, Bányászat,1992, 601–603. p.). 1993. szeptember 9. Az elnökségi ülés szerint elõ kell készülni a várható új egyesületi törvényhez kapcsolódó újabb alapszabály-módosításokra. 1993. szeptember 25. A kecskeméti, 81. küldöttközgyûlésen a választmány visszaállítását szorgalmazó alapszabály-módosító javaslat hangzott el. 1994. augusztus 24. Az elnökségi ülés alapszabály módosítási javaslata: az exelnöki funkció bevezetése. 1994. szeptember 24. A dunaújvárosi, 82. tisztújító küldöttközgyûlés elfogadta a beterjesztett módosításokat tartalmazó, IX. alapszabályt. (megjelent a BKL, Bányászat 1995, 5–39. p.). 1994. október 27. Az elnökségi ülésen megújították az alapszabály-bizottság mûködését. 1995. május 4. Az elnökségi ülésen az alapszabálybizottság vezetõje, dr. Imre József új, egyszerûbb és rugalmasan kezelhetõ alapszabály-tervezetet terjesztett elõ, azzal a kéréssel, hogy azt az elnökség minél szélesebb körben véleményeztesse. 1995. A júniusi elnökségi ülés döntése: „az alapszabály-bizottság a beérkezett és a beérkezõ vélemények alapján augusztus 30-ig készítsen elõterjesztést az alapszabály módosítására... Az alapszabályhoz kapcsolódóan készüljön el a mûködési szabályzatok és ügyrendek javasolt listája is”. 1995. szeptember 21. Az elnökségi ülésen ismertették az új alapszabály-tervezetet. 1995. november 9. és december 14. elnökségi üléseken az új alapszabály-tervezet körül kialakult véleménykülönbségek miatt az elnökség úgy döntött, hogy nem viszi közgyûlés elé a tervezetet. 1996. február 7. A Bányászati Szakosztály vezetõsége új alapszabály-tervezet készítését határozta el. 1996. február 22. Lemondott az alapszabály-bizottság elnöke, a bizottság a munkáját felfüggesztette. 1996. március 25. A Bányászati Szakosztály dr. Kreffly Gábor vezetésével új alapszabály-tervezetet készít, mely 28 §-ból és 86 cikkelybõl áll. Újszerû javaslatok: – a választmányi irányítási rendszer visszaállítása (az elnökség helyett a taglétszámarányos választmány irányítson), – az egyesület vezetõ tisztségviselõit titkos szavazással válasszák meg,
K36
– a választmány készítse el a zárszámadást és a költségvetést, – a folyamatos mûködés elõsegítése érdekében az elnök és a titkár mellett pre- és postelnök, ill. titkár mûködne, – közös helyi szervezetek alakulhatnak az azonos területen mûködõ több szakosztály tagjaiból is. Az alapszabály körül kialakult viták és az egyre terebélyesedõ, sokszor egymást kizáró javaslatok egyeztetése érdekében dr. Tóth István exelnök vezetésével újjá alakult az alapszabály-bizottság. A hatékony munka érdekében elfogadták azt, a dr. Tóth István által következetesen hangoztatott rendezõ elvet, hogy az új alapszabályba csak az egyesület törvényes mûködéséhez elengedhetetlenül szükséges elõírások és az egyesület történelmi hagyományait tükrözõ alapvetõ elvek kerüljenek be. A további vitatott részletkérdéseket az alapszabály elfogatását követõen ügyrendekben kell rendezni. Ezen elveket a szakosztályok és az elnökség is elfogadta. Ezek után többszöri egyeztetést követõen a Bányászati Szakosztály javaslatainak részleges beépítésével már küldöttközgyûlés elé lehetett vinni az új alapszabály szövegét. 1996. szeptember 29. A gyõri, 84. küldöttközgyûlés elfogadta a X. alapszabályt (olvasható: a BKL, Bányászat 1997, 30–41. p.) azzal a kompromisszummal, hogy annak hatálybalépését, a következõ tisztújításig, tehát egy évig elhalasztotta. Ennek fõ oka az volt, hogy az új alapszabály egyúttal tisztújítást is igényelt volna: az elnökség helyett ugyanis választmányt kellett választani, amely két küldöttközgyûlés között a szakosztályokat létszámarányosan képviselõ ügyvivõ testületként mûködik. 1997. november 22. A 85. tisztújító küldöttközgyûlésen (Miskolc-Egyetemváros) lép életbe a X. alapszabály, mely 28. §-ból állt a következõk szerint: 1.§. Az Egyesület neve, hivatalos nyelve, székhelye, jelképei. 2.§. Az Egyesület célja és tevékenysége. 3.§. Az Egyesület tagsági viszonyai. 4.§. A tagok jogai. 5.§. A tagok kötelezettségei. 6.§. Az Egyesület szervezeti felépítése. 7.§. Az Egyesület szervezetei. 8.§. Az Egyesület vezetõ tisztségviselõi. 9.§. Az Egyesület közgyûlése. 10.§. A választmány. 11.§. Az Egyesület elnöke. 12.§. Az Egyesület alelnökei, az exelnök. 13.§. Az Egyesület fõtitkára és fõtitkár-helyettese. 14.§. A szakosztályok. 15.§. A szakosztályi közgyûlés. 16.§. A szakosztály-vezetõség. 17.§. A szakosztály elnöke és titkára. Bányászati és Kohászati Lapok
18.§. A szakosztályok helyi szervezetei. 19.§. A szakosztályok szakcsoportjai. 20.§. Az ellenõrzõ bizottság. 21.§. Az Egyesület szaklapjai. 22.§. Az Egyesület tanácsadó szervei. 23.§. Az Egyesület választmányi bizottságai. 24.§. Az Egyesület könyvtára és okmánytára. 25.§. Az Egyesület ügyviteli szervezete. 26.§. Az Egyesület vagyona, gazdálkodása. 27.§. Az egyesületi kitüntetések. 28.§. Záradék. Az egyesület alapszabályához kapcsolódó mûködési szabályzatokat és ügyrendeket 11 szabályzatban foglalták össze. 1997. január 30. A választmányi ülésen meghatározták az OMBKE új alapszabályából adódó feladatokat, köztük a „pártsemleges” mûködés elvét. 1997. április 24. A választmány elfogadta az új alapszabálynak megfelelõen készített választmányi és szakosztályi mûködési szabályzatokat (olvasható: BKL, Bányászat, 1997. 338. p.). Ide kerültek bele mindazok az irányelvek, melyek az egyesületi alapszabályból kimaradtak. 1998. március 19. A választmány az alapszabálybizottság ismételt életre hívásáról döntött. Az ülésen felmerült az egyesület közhasznú szervezetté való nyilvánításának gondolata is. 1998. május 25. 6 fõvel újra megalakult az alapszabály-bizottság dr. Tóth István exelnök vezetésével. Dr. Gagyi Pállfy András, az ellenõrzõ bizottság elnöke az alapszabály-bizottság részére kidolgozta azokat a módosításokat, melyek az 1997. évi CLVI. (közhasznúsági) törvény elõírásaiból adódóan, a közhasznúsági bejegyzés érdekében szükségesek, illetve kívánatosak. Ezen módosítási javaslatokkal párhuzamosan az egyesület tagjai az alapszabály-bizottsághoz más javaslatokat is benyújtottak. 1998. november 5. A választmányi ülés az alapszabályt érintõ újabb javaslatok közül csak azok átvezetését tartotta idõszerûnek, amelyek a közhasznúsági bejegyzéshez a törvényi elõírások következtében elengedhetetlenek. A további javaslatokat egy késõbbi idõpontban tartotta célszerûnek megvitatni. A választmány a küldöttközgyûlés felhatalmazása alapján beterjesztette a Fõvárosi Bíróságnak a módosított alapszabályt. 1998. december 9. A Fõvárosi Bíróság az egyesület közhasznúsági jogállásának bejegyzési kérelmét átvizsgálva, kiegészítõ észrevételeket tett, és a közhasznúsági bejegyzést az így kiegészített alapszabály küldöttközgyûlés (illetve a Bíróság hivatalos elnevezése szerint „küldöttgyûlés”) általi jóváhagyáshoz kötötte. 1999. február 25. A választmányi ülés és az egyazon napra szabályszerûen összehívott rendkívüli küldöttgyûlés elfogadta a közhasznúságot kimondó, Bányászati és Kohászati Lapok
XI. sz. alapszabályt és a hozzá kötelezõen elõírt befektetési szabályzatot. A XI. alapszabály 59 §-ból áll. (Megjelent a BKL, Bányászat, 1999. március–áprilisi, 2. számában, a 141–152. oldalon, a Befektetési Szabályzattal együtt, valamint az OMBKE internetes honlapján.). A Fõvárosi Bíróság a megszavazott alapszabályt jóváhagyta, és a közhasznúságot bejegyezte. A XI. sz. alapszabály jóváhagyása után dr. Gagyi Pálffy András vállalta az összes egyesületi ügyrend és szabályzat felülvizsgálatát, hogy azok az érvényes alapszabállyal, egymással és az idõközben meghozott választmányi határozatokkal összhangba kerüljenek. Ezeket az elemzéseket és az idõközben beérkezett véleményeket átvizsgálva, a dr. Tóth István által vezetett alapszabály-bizottság az ügyrendekre vonatkozó módosító javaslatait rendre elõterjesztette a választmánynak. A választmány ezeket több alkalommal is tárgyalta, és vita után véglegesítette. Az egyesület összes szabályzatát az alapszabály-bizottság 2000-ben dr. Gagyi Pálffy András szerkesztésében, külön kiadványban bocsátotta az illetékes egyesületi vezetõk és az érdeklõdõ tagok részére. 2000-tõl az alapszabály-bizottság folyamatosan foglalkozott a XI. sz. alapszabály alkalmazásának tapasztalatai során felmerült módosítások és kiegészítések összegyûjtésével, hogy azokat megvitatva a 2003. évi küldöttgyûlés elé terjessze. Ennek lényeges pontjai: – a szakosztályelnökök egyúttal az egyesület alelnökei is, és az általuk képviselt szakterületeken helyettesítik az elnököt, – szabályozza a különbözõ szakmákhoz tartozó helyi szervezetek egyesülését és mûködését, – az egyesületi lapok felelõs szerkesztõivel kapcsolatos személyi döntéseket a küldöttgyûlés hatáskörébõl a választmány, illetve a szakosztály-vezetõségek hatáskörébe utalta, – az egyesület elnökeit megbízatásuk lejárta után életük végéig megilleti az „exelnök” cím viselése, – az egyesület tevékenységi körébe bekerült a felnõttképzés, -továbbképzés is, – az egyesület képviseleti jogát az elnökön kívül a fõtitkár, a fõtitkárhelyettes is gyakorolhatja az ügyvezetõ igazgatóval együtt, – az egyesület a hivatalos közleményeit az egyesület internetes honlapján is közzé teszi. A választmány e javaslatokat több ízben is tárgyalta. (Megjegyzés: Jelen írás nyomdába adása elõtt, a 2003. május 14-én Pécsett tartott, 92. küldöttgyûlés dr. Tóth István elõterjesztése alapján jóváhagyta a módosításokat, vagyis a XII. sz. alapszabályt, annak érdekében, hogy a 2004. évi tisztújítást már ennek szellemében lehessen lebonyolítani.)
K37
