ROBBANTÁSTECHNIKA az OMBKE Robbantástechnikai Szakbizottság tájékoztatója 14.szám
1994. szeptember
A közlésre szánt kéziratokat az alábbi címre kérjük küldeni: Dr. Bohus Géza MISKOLCI EGYETEM 3515 Miskolc-Egyetemváros Tel.: 46/365-111 és 46/366-111; Telex: 62-223 Fax: 461360-204
. '
TARTALOM
•
Oldal
Dr. BOHUS Géza: Szakmai Nap Pécsett
2
Dr. FÖLDESI János: A robbantások szeizmikus hatásáról
3
Dr. SZÜCS István: Robbantások által keltett szeizmikus rezgések kártételének csökkentése optimális késleltetési rendszer kialakításával ·
13
Dr. BAKAI János - KLÉRI István: Jövesztő robbantások épületekre gyakorolt hatásának vizsgálatai
21
Dr. FÖLDESI János- Dr. MÉSZÁROS László: RCAD Kóbányászati Tervező Rendszer
33
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ (nyilvános tanszéki szeminárium a Miskolci Egyetemen 1994. december 6-án)
43
VEZETÓSÉGI ÜLÉS 1994. december 12-én
-'4
A Mérnök.i Kamara állásfoglalása az elszaporodott épületkárokról
45
FÚRÁs-ROBBANTÁSTECHNIKA 1995
46
TOVÁBBKÉPZÉS
-'1
Még egyszer a
kérdőívekról
48
-------
-2-
SZAKMAI NAP PÉCSETT A robbantások nem kívánt környezeti hatásai között a legnagyobb figyelem máig is a szeizmikus hatás felé irányul. A legtöbb vizsgálat is ebben a témakörben készült. A magyarázat kézenfekvő: a robbantások szeizmikus hatását a robbantástechnológia paraméterein és a robbantások esetleges személyi mulasztásain kívül - a soha eléggé ki nem ismerhető kőzet, valamint - a különböző alapozási és eltérő szerkezetű építmény is befolyásolja. A szabályzatok, előírások sem egységesek. Nemcsak országonként, hanem egy-egy országon belül is eltérő szabályozások léteznek. Hazánkban is mást követelnek a robbantási és mást az építési szabályzatok. Néhány éve az OMFB támogatásával folyt kutatás eredményeként elkészült az ÁRBSz új szeizmikus szabályzat-tervezete. Most egy újabb, ugyancsak OMFBtéma erősítette meg a szabályzatba foglalt alapelveket. Így még nagyobb reményünk lehet arra, hogy a Magyar Bányászati Hivatal mielőbb módosítja a ma még érvényes, de technikailag már túlhaladott előírásokat. Az OMBKE Robbantástechnikai Szakbizottság tagsága a korábbi szabályzat-módosításokkor is kifejtette véleményét fontos és bonyolult műszaki, biztonságtechnikai kérdésekben. Nagyon remélem, hogy így lesz ez a mai napon is, amikor a GEOPARD Kft és a PBS Europa Kft munkáját kell szakmai bírálat alá ve nm. Örömünkre szolgál, hogy előadóként csatlakozott hozzájuk a GEOPOLITA Kft és az amerikai PBS vállalat is, akiktől kiegészítést és más szemtélet bemutatását is várjuk. Kedvező
az a körülmény, hogy ma már igen jó műszerek kaphatók. Magas áruk is csak addig tűnik nagynak, amíg össze nem vetjük a vélt szeizmikus károkért kifizetett kártérítések összegével. Szakbizottságunk vezetősége nevében köszöntöm a résztvevőket, az és a rendezvény szponzorait. Meggyőződésem, hogy az 1994. évi szeptemberi pécsi Szakmai Nap is tovább erősíti az OMBKE Robbantástechnikai Szakbizottsá gát. előadókat
Pécs, 1994. szeptember 14. Dr. Bohus Géza azOMBKE Robbantástechnikai Szakbizottság vezetője
•l
-3Robbantások szeizmikus hatásáról Dr. Földesi János okl. bányamérnök egyetemi docens
l. Bevezetés A robbantások szeizmikus hatását nagyon sok a tényezőket az alábbiakban foglalhatjuk össze:
tényező
befolyásolja. Ezeket
-A robbantástechnológia geometriai paraméterei (előtét, lyuktávolság, túlfúrás, falmagasság, töltethossz, fojtáshossz, lyuksarok közölti távolság, lyukak és lyuksarok száma, robbantólyuk átmérője, töltet átmérő, iniciálási . pontok száma, fal dőlésszöge); -
Kőzetjellemzők (kőzet
típusa, közelfizikai
jellemzők,
repedezettség,
kőzct
víztartalma); -Robbanóanyag sebesség);
jellemzők
(robbanóanyag
-A robbantás környezetének geológiai környezet, árnyékoló zónák);
energiatartalma,
jellemzői
detonáció-
(lágy, szilárd, v1zes
- A késleltetési idő és rendszer (gyutacsok késleltetési ideje, lyukon belüli és kivüli késleltetések, az időzítési idő pontossága); - A robbantás és a !
-A kivetés
irány~
védendő
a
objektum közötti távolság, magassági viszonyok;
védendő
objektumhoz viszonyítva;
- Az egy késleltetési fokozatban felrobbantott töltet tömege; -A keltett rezgés frekvenciája és hullámformája. A felsorolásból jól látható, hogy egy összetett problémáról van szó. Ettől függetlenül a legtöbb ember "meg tudja mondani", hogy egy robbantás milyen intenzitású szeizmikus hatást keltett környezetében. Az érzetek alapján kárigények lépnek fel. A kárigényeket nem egy esetben "szakértők'! véleménye alapján a bíróságak meg is ítélik. Nagyon sokszor találkozunk olyan "szakértők" által készített szakvéleményekkel, amelyeknek készítői a robbantástechnikában és szeizmológiában sem elméleti, sem gyakorlati téren nem szereztek megfelelő mélységü ismereteket. Az utóbbi években gyakorivá vál~ hogy amennyiben az adott szakember ismeretei köréből nem talál magyarázatot az épületkárokra lehetséges károkként a vibrációt jelöli meg. Amennyiben az adott környezetben
robbantás vagy vibrációkeltés volt, biztos lehet benne minden kivitelező, hogy kárbejelentés fog érkezni tevékenységével kapcsolatban. A kárbejelentés lehet, hogy nem azonnal, hanem évekkel késöbb jelenik meg. Nagyon fontos tehát, hogy a rendszeres robbantási tevékenységet végzök tisztán lássanak a tekintetben, hogy környezetükben milyen rezgéseket és zajokat keltenek. Véleményünk szerint ma Magyarországon a tisztánlátás minden feltétele adott. A technikai, anyagi és szellemi feltételek elégségesek ahhoz, hogy minden szeizmikus probléma megoldható legyen. Fontos kérdés minden üzemben, hogy a robbantások nemkívánatos hatásával és ezek közül a rezgésekkel kapcsolatos kérdésre választ tudjanak adni. 2. A robbantásokat kísérö nemkívánatos környezeti hatások és ezen hatásokkal kapcsolatos kérdések és válaszok A felmerülő kérdéseket és válaszokat az l. táblázatban tüntettük fel. Látható, hogy a nemkívánatos hatások között szereplö vibrációval kapcsolatos kérdések és válaszok tisztázása szerteágazó munkát igényel. Ez a munka a felvilágosítástól az ismeretek alkalmazásán keresztül az alapos kutatási munkákig terjed, attól függöen, hogy egy-egy termelő üzem vagy robbantási hely környezetében a felmerült kérdésekre megadtuk-e a megnyugtató választ. A táblázatban feltett kérdéseken túl nagyon hasznos, ha mindenki felteszi magának a következő kérdést: "Mi olcsóbb számomra, a tények feltárása, robbantási tevékenységemmel kapcsolatban, vagy a pereskedés és kártérítés?" Számos eset bizonyítja, hogy az alapos vizsgálat és a robbantások hatásának müszeres mérése minden esetben kifizetődőbb mint a pereskedés. A jó és biztonságos robbantástechnológia problémamentessé teszi tevékenységünket. Azonnal ki kell jelentenünk, hogy minden bányára és minden körűlmények között nagy biztonsággal alkalmazható egyetlen összefüggés nem adható meg. Erre nagyon jó példa az 1., 2. és 3. ábra (1,3). Nyilvánvaló tehát, hogy azokban az üzemekben, ahol a szeizmikus hatás problémát jelenthet komplex vizsgálatot kell végezni. Ez a komplex vizsgálat a védendő objektumok állagfelméréstöl, az alkalmazott robbantástechnológia optimalizálásán át az egyértelmű dokumentálásig kell, hogy terjedjen.
·.
-53. A rohhant:ísok szeizmikus hatás:ínak csUkkentési lehetöségci A robbantások.1 t kisérő vibrációt és zajt alacsony szinten kell tartani. Alacso~t~ intenzit:ísú zajok és vibr:iciók mellett is találkozni fogunk k.-irbej.e~entések.~e.J. Az cddtgt vizsgálataink és a hazai és nemzetközi szakirodalom adat~i alapJan lehet~~eg va~ arra, hogy a robbantások vibrációs hatását csökkentsük. Termeszetesen ez a csakkentes nem mehet a gazdaságosság rovás::ira. A következökben azokat a legfontosabb kérdéseket sorolnám fel, amelyeknek segítségével a robbantások.1t kisérő vibrációs hatás csökkenthető. Ezek a következők: 3. 1. Az egv késleltetési foko7.:ttra eső töltet tömegének csökkentése, ami esctenként azt is jelentheti, hogy egy robbantólyukort belül, fojtással megosztott töltetek késleltetett indít:is:ira keriil sor. (Az Orsz:i gos ;\liíszaki Fejlesztési 13izotts:ig t:imogat:is:\val végzett kutat:ísi munk:ínk egyértelmtien bizony ította, hogy a rohbant:ísok szeizmikus hat:isa az egy késleltetési fokozatban felro bbantott töltet tö megétöl, a t:ívols:\gtól és a rezgés frckvcnci :ij :ítól fii gg.) Itt felvetődhet az a kérdés, hogy mekkora az az időintervallum amelynek cl kell telni ahhoz, hogy a töltetek késleltetett indításáról Ichessen beszélni? A nemzetközi szakirodalom erre a késleltetési időre két szomszédos töltet között S-8 ms-ot ad meg. A milliszekundumos gyutacsokn:il a késleltetési idő :iltal:íban - 20 ms. Ez azt jelenti, hogy nagyfokozatszámú milliszekundumos gyutacsokkal biztosítani lehet az egy késleltetési fokozatra eső töltet tömegének csökkentését. .. Természetcsen az egy késleltetési fokozatban felrobbantott töltet tömegének tov:íbbi csökkentését jelentik napjainkban az ún. külsökésleltetésü robbantógépek. (A külső késlcltetésű robbantógépek kedvező hat:isa tapasztalható a Pécsi Erő mű Rt Köszénb:ínya külfejtéseinek és a Pestkő Kft Szobi iizemének robbant:isain:íl. ;\legfelelö robbantástechnológia és késleltetési rendszer mellett a védett területre előírt 3 mm/s-os rezgési sebességeket nem tépik túl.)
••
3.2. Az optimális késleltetési idö A keltett rezgés nagysága, frekvenciája a töltet tömegétől fúgg. Ez :1 töltet tömeg szoros összefúggésben van a késleltetési idóvel. Az optimális késleltetési idő egy lehetséges meghatározásának módját fogja ismertetni a Geopard Kft. A robbantásos jövesztésnél a nemkívánatos hatások csökkentése az egyik feladatunk. A másik cél az, hogy a robbantás eredményeként megfelelően aprított és kivetett kőzethalmazt kapjunk, a visszamaradó fal stabil legyen, a repeszhatás és zajhatás szintén minimális legyen. Ezeknek a szempontoknak a fontossági sorrendje dönti el, hogy valójában milyen késleltetési időt célszerü használnunk. A fontossági sorrend figyelembevételével az amerik.1i PBS cég kifejlesztett egy könnyen kezelhetó számítógépes programot. A program segítségével az alkalmazandó ké;leltetési idó meghatározható. Különbözó fontossági sorrend választása esetén látható, hogy egy adott kőbányában más-más késleltetési idők adódna k a szomszédos töltetek és sorok között (2.táblázat). L:ítható, hogy időintervallumok.1t ad meg a program. Abban ::z esetben tehát amikor valamilyen úton meghatároztuk az optim:ílis késleltetési időt, akkor annak a fentiekben táreyalt számítógép által meghat:írozott késleltetési idöintcrv:tllumba kell esni. Tapasztalataink sze rint ez :t legtöbb csethen így is van.
-6Abban az esetben, ha az optim:ílis késleltetési időket meghat:íroztuk. akkor azokat jó lenne betartani. Ez pontos gyutacsokat igényelne I2J. A ~. és 5. :ibr:ín jól látható, hogy a rezgés sebessége miként változik a gyutacsok idözítési idejének szórásától függöen. Gyengítő és erösítő interferenciáktól függetlenül a szórási idő növekedésével csökken annak esélye, hogy előzetesen a várható rezgési sebességet nagy pontossággal meghat:irozzuk. 2 rns-os szórásnál a rezgési sebesség minimális és maximális értéke között kicsi a sebességkülönbség (L:isd ·ta. ábra). 15 rns-os szórásnál a minimális és maximális rezgési sebesség jelentős mértékben titérhet egymástól (Lásd S.d. ábra). 3.3. Az iniciálás hetve és iránva A rezgési sebesség csökkentése érdekében a fordított indítás a kedvező. Fordított indításnál az inici:il:isi pontot a b:inyaudvar szintje határozza meg 131· Nem célszerü az indító töltetet a túlfúrásba, a lyuk talp:íra elhelyezni. 3 A. A védett objektumok körnvezcténck ccológi:í ja A rezgés jcll c mzőit (amplitud ó, frekvencia, id ő tartam) nagyban bcfoly:isolja a robbant:ís környezetében l évő talaj fizikai, mcch:111ikai, hidrogeológiai saj :itsága. Ez jól l:ítható az 1., 2. és 3. :ibrákon is. Sokszor az okoz problémát, hogy a robbant:isoktól távolabbi helyeken panaszkodnak erős vibr:íciós hat:isra. Ez azért van, mert a rezgés frekvenciája nagyobb távolságokban lecsökken az arnptitudó pedig nö (Lásd. 6. ábra). Ez a jelenség laza lágy és vastag üledékrétegeknél figyelhető meg. A 6. ábrán látható, hogy a laza meddöhányón nagyobb rezgési sebességeket lehetett mérni mint az ép kózcten, annak ellenére, hogy a robbanrási helyhez viszonyítva szálbanálló közeten a geofon közelebb volt mint a meddöhányón elhelyezett geofon. A védendő tcrületek geológiai különbözösége miatt célszerű az ún. izoszeizmikus térkép megszerkesztése a robbanrási tcrületek környezetében. Ehhez napjainkban olyan méröeszközök és számítógépes programok :íllnak rendelkezésre. amelyekkel gazdaságosan és biztonsággal meg lehet határozni a vibrációkkal kapcsolatos kritikus irányokat és helyeket. Az izovibr:iciós térkép alapján a fronthomlokok haladási iránya is meghatározható. (A szabad feliiletnek a kritikus ir:inyba kell nézni.) 3.5. A robbantások számának csökkentése Tapasztalataink szcrint nagyon sokszor :tz jelenti a problémát, hogy igen gyakran zavarjuk környezetünket. A robbantások számának csökkentésével a panaszok számát is korlátozhatj uk. 3.6. Az im. karcsús:igi ténvezö A karcsúsági tényező alatt a falmagasság (ll) és előtét (w) arányát értjük. Abban az esetben, ha ez a hányados ~-nél nagyobb, akkor szeizmikus szempontból kedvező helyzetben vagyunk 12]. Nagyon fontos lenne az. hogy kis f:tlmag:tsságok mellett is a 11/\V értéke legalább 2 legyen (Lásd 3. táblázat).
·.
-73.7. A robbantások szeizmikus hatásának mérése Általános tapasztalat, hogy minden olyan esetben amikor a robbantások szeizmikus és léglökési hatását mérjük, akkor mindig kis intenzitásúak a rezgések. Bizonyos esetekben a panaszok kiküszöbölhetök azzal, hogy az emberek látják az ellenőrzö méréseket. Erre a legjobb példa Magyarországon a keszegi mészköbánya. Jelen pillanatban minden robbantás szeizmikus hatását mérik egy igen könnyen kezelltető vibrációs monitorral. A mérés jegyzőkönyvét minden esetben leadják a polgármesteri hivatal illetékes osztályára. A mérések megkezdésétől számított idöszakban Keszeg község lakói nem jelentkeztek panasszal. 4. Összefoglalás Az előadás keretében a robbantásokkal keltett rezgésekkel k.1pcsolatban néhány lényeges kérdést kívántam felvillantani. Az előadás keretében az egyes témaköröket lehetetlenség részletesen tárgyalni. Egy dologra viszont szerelném felhívni a figyelmet. Eddigi szakmai tevékenységem során egyetlen hazai külszíni robbanté1si tevékenység eredményeként nem találkoztam szeizmikus k.irral. A probléma ott van, hogy az emberek rendkívüli módon érzékenyek a rezgésekre. Az épületeket károsító geomechanikai, építészeti, időjárási, hidrogeológiai stb. okok nem látványosan, hanem csendben, hosszú évek során fejtik ki hatásukat ott is, ahol soha nincs robbantási tevékenység. Erre számos példa található az országban. Ezt a bírósági perek tapasztalatai mondatják velem. A robbantások szeizmikus hatásával ettöl függetlenül azért kell foglalkozni, hogy azt lehetőleg minél alacsonyabb szinten tartsuk. Pontosan ismerni kell, hogy milyen intenzitású rezgéseket keltünk, mert e nélkül nem tudjuk igazunkat megvédeni.
I rodalomj egyzék (ll Carneron Me Kenzie: Diagnosis Makesfor Better Blasting. Rock Products 1994 april p. 34-43. (2] Calvin J. Konya, Edward J. Walter
Surface Blast Design Prentic Hall, Englewood ClifTs, New Jersey 07632 , 1990 (3] A külszíni robbantások okozta ép ületicirok jellegének és mértékének vizsgálata
(OMFB támogatásával készült kutatási jelentés Nehézipari Müszaki Egyetem Bányaműveléstaní Tanszék, Miskolc, 1989)
-8Hatások Vibr:ició
Zaj
Repesz
Kérdések
Mérgezö
Por
~ázok
Elfo~adják-e az emberek? Ismert-e a közvélemény előtt az intenzitásuk mértéke? Folyik-e felvilágosító munka ezen a területen? Gyakoriak-e a ~'irok és jelentősek-e A termelő cégek foglalkoznak-e a probléma megoldásával? Van-e lehetőség a nemkívánatos hatások további csökkentésére? Minden lehetőséget kihasználunk-e a hatások csökkentésére? Elméletileg megalapozott-c a hat:isok csökkentése? polgári tevékenység Egyéb hatásúnak mértékét ismeri-e a lakosság? A nem robbantásból származó, nagyobb nemkívánatos hatásokat elfogadja-e a lakosság? Miért fogadják el? Ugy érzi~ hogy azok az életük szerves részét képezik ? A robbantások káros hatásain kívül minden zavaró hatást a polgári életben kikiiszöböltünk? Van-c tennivalónk más területeken is? A hatósági szabályozás elég egyértelmű-e robbantási a szabályozáshoz képest? robbantások hatásai miatt A keletkeznek-e peres ügyek? Biztos-e, hogy a felperesnek van majdnem mindig igaza? Mindig a kompetens szakértői véleménye a döntő? Minden más hasonló v. nagyobb káros környezeti hatás megítélésénél így van-e ez? Előírásaink megfelelnek nemzetközi összehasonlításban? A robbantások hatásának előzetes becslése elfogadható-e a bányák
nem nem
nem nem
nem nem
nem nem
nem nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem igen
nem igen
nem igen
nem nem
nem nem
igen
igen
igen
igen
kevés
nem
nem
nem
nem
nem
igen
igen
igen
igen
nem
nem
nem
nem
nem
nem
igen
igen
igen
igen
igen
?
?
-
?
?
igen
igen
-
igen
igen
nem
nem
-
nem
nem
igen
igen
-
igen
igen
nem
nem
nem
nem
nem
igen
igen
igen
igen
igen
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
igen
nem
nem
nem
igen
igen
t gen
nem
igen
igen
igen
?
nem?
nem?
részéről?
Az ellenőrző színvonalának
müszerek
a
megfelelőek-e?
kor
-9Hatások Vibráció Kérdések A műszerek száma és használatuk nem gyakorisá2a ele2endő-e? A robbantások mérések nem és dokumentálása megfelelő-e? Történik-e előzetes vizsgálat a nem várható hatások nagyságának (ritkán) előzetes becslésére? nem Kellő súllyal kezelik-e ezt a kérdést a környezetvédelem illetékesei? károkok objektív feltárása nem A minden esetben megtörténik-e?
Zaj
Repesz
Mérgezö gázok nem
nem?
?
nem
J> or
nem
nem
nem
nem
nem (ritkán)
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
l. tábl:izat
A robbantásokat
Pr~ci s ion
Se rvic~.
kísérő
nemkívánatos környezeti hat:isok és ezen hat:isokk.·ll kapcsolatos kérdések és válaszok
Blasting Inc.
Kf:su: LTET ÉS KIV,\LASZTÁS
V. J. OJ. Page: Oa l~: 06-21- J 99~
ÜZEM: SZOB 1994.06.22. FONTOSSÁGI SORREND l -JÖVESZTETT KÖZETilALMAZ ALAKJA 2- FAL STABILITÁS 3- SZEMCSEELOSZLÁS A KiVÁNALMAKNAK MEGFELELÖ Adatok
..
Soronkénti lyuksúm {dbf Lyuksarok száma (db) Elótét (m] Lyuluk közölti távolság (mf Falmagasság (mf Fojtás hossza (mf Túlfúris hossza [mf Tölthossz [mf Lyukhossz (m] Használt robbanóanyag Robbanóanyl\g sürüséág
20 2 3.50 4.00 20.00 1.80 1.00 19.20 21.00
4 - LÉGLÖKÉS 5 - REPESZliA T ÁS 6- SZEIZMIKUS liA T,\ s
2
3
4
20 2 3.50 4.00 20.00 1.80 1.00 19.20 21.00
20 2 3.50 4.00 20.00 1.80 1.00 19.20 21.00
20 2 3.50 4.00 20.00 1.80 1.00 19.20 21.00
ANDO V-100 ANDO V-100 1.28 1.28
Robbantou közct Kózcuürüség VálasztoU fontossági sorrend
ANDEZIT ANDEZIT 2.60 2.60 12 3456 213456
ANDO V-100 ANDOV-tOO 1.28 1.28 ANDEZIT 2. 60 654321
ANDEZIT 2.60 365421
Sorok közölti késl.idó min. Sorok kötölti késl.idö maL
23 34
80 liS
34 46
46 ms 69 ms
Lyuluk kötölti késl.idó min. Lyuluk közölti késLídó maL
13 66
13
66
13 66
13 ms 26 ms
2. táblázat
- 10-
(J)
.........
~ 16
- 14
(l)
Ol '(ll (J) (J) (l)
12
D
10
u
8
(l) (J) (J)
•:J (J)
u
6
(J) '(ll
4
Ol N
2
(l)
'-'
o
<(
l . ábra
30 15 25 10 20 Robbantólyukak száma, db
5
A reigési sebesség csúcsértéke a robbantól yukak s zámának függvényében · két k ülönbö ző kőbányában
1
g
~i
o1Y
u-ln
=
145 m
O
Qt
0,2
0.3
0,4
G;S
0,6
J~
Ol '(ll (J) (J)
l
= 30 kg
-~----=--~-:-.
-0,1
(J)
eset
L
(J)
ID'-
150 m l,
.g~
0,1
(J)
2. ábra
O
A rezgési sebesség robbantásoknál
0.1
0,2
időfüggvénye
0,3
0,4
O, 5
0,6
két
különböző kőbányában
l lyukas
m,,~~--------------------------------------~
.g>
10
~
9
~
6 7
(J)
D
(J)
,g (J)
u
(J) '(ll
Ol "l Q)
'-' <(
6
5 4
3
o
10
20
30
40
Késleltetési 3. ábra
so idő,
60
70
so
ms
A rezgés1 sebesség csúcsé rtéke a késle ltetési két külonbözó kőbányában
ldő
függvényében
- ll -
2 rns-os standard szórás
5 rns-os s tandard szórás
37, 5...---:-----.
25 ,....... (J)
........
~
......... Ol
'(l) (J) (J) (l)
.D (l) (J)
·~
(J) '(l)
Ol
12,5 Ol
o o 10 20 30
40
'(l) (J) (J) (l)
.D
00 10
Frekvencia (Hz) Frekvencia (Hz ) 10 rns-os standard .~ 15 rns-os standard (J) szórás szórás 37,5 ~375 ~
~
(l)
G
(l)
a:::
25
.
@
a:::
25
12,5
12,
o-1'-'--+-.....--+--+--t--i~ o 10 20 30 40 Frekvencia 4. ábra
40
30
20
(l) (J)
10
20
})
Frekvencia
(Hz )
40
(Hz )
A rezgési sebesség változása a frekvencia függvényében (csillapító in terferenciáknál ) a gyutacsidózítési idó szórásának f igyelembevétetévél 5 rns-os standard 2 rns -os s tandard szórás szórás 37.5
37,
@ 25
@
25 ,.......
.
,.......
1~5
(J)
..........
'
........
~ .........
.
o
Ol
Ol '(l) (J) (J) (l)
.D (l) (J) ·~
(J) '(l)
10 rns-os standard 25 szórás
'(l) (J) (J) (l)
.D
@
·~
(J) '(l)
10
20
Frekvencia 37,5
15 rns-os standard
30
t. O
(Hz )
@
25
Ol ~
~
(l)
a:::
(l)
12,5
o
12,5
o
10
20
30
40
Frekvencia (Hz ) 5. ábra
o
(l) (J)
Ol
a:::
12,5
~ .........
(J)
o
10
20
30
t. O
Frekvencia (Hz )
A rezgés1 sebesség vál tozása a frekvencia függvén yében Cerásító tnterferencl áknál ) a gyutacs1dózítés 1 1dó s zórjsának figyelembevé telével
- l"" -
Meddóhónyón (felto··lta·· tt talaJ·an me'rt rezgés i sebesség) L = 735m Vy2
~-~p--------------------------~ vz1 ,/ \....,--.....__
jM_ _
Vy1
~------~----,_
_ _ _ _ _ _ _y_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ____
vx1
----------------~-------------------------------------------Szilárd kézeten mért rezgési sebesség l = 665 m 5
+288m8f
4
3
4
5
· 1 · 2 · 3 •4•5
sz in~
4
3
.l~
2
~
l (
2
~
",
sz int
6. ábra
Tállya
6 7 8 9 10 ll •6 • 7 .. ~ •9 • 10 • ll 2 . sor 3 4 5 6 7 8 ~ 7• f! 9•10•u• l. sor
'-- __ -""
h
1990 . 04.25 . 13
/Jövesztett kózetha lmaz
VG-gyutacsos kísérlet
Kőzet-
Léglökés
Köze tszórás
l
rossz
veszé lyes
veszélyes veszélyes
Nayy h átratörés. Ta p bentmarad. igy ne robbantson . Tervezze újra a robbantás t.
2
megfele-
megfelelő
megfelel ő megfelel ő
Ha lehet,tervezze
Karcsúsági tényezó
ar. rítás
Vi b rác ió
Megjegyzés
ll/W*
lő
.
á t a robbantást.
. 3
jó
jó
jó
A visszamaradt fal
jó
s t abi l. 4
ki tünó
ki t ünő
kitünő
kitünó
Az e l ó ntö k ellenére Il/W- ne növelje.
*ll - a bányafal magass ága . W - az e l ő t ét nagy s ága Potenciáli s probl é mák a karcsúsági
3. t:íhl:ízat
tényező
függvényében
- 13-
ROBBANTÁSOK ÁLTAL KELTETT SZEIZMIKUS REZGÉSEK KÁRTÉTELÉNE K CSÖKKENTÉSE OP TIMÁLIS KÉSLELTETÉSI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁVAL Or . SZÚCS István ügyvezető igazgató GEOPARO Kft - Pécs
Magyaro r sLágon aL ipari robbantásokka l kapcsolatos t evékenységet a bányásLatról SLóló l993.évi XLVIII. törvény és aL annak vég rehajtása tárgy ában kiadott 115/1993. SLámú kormányrendelet (BányásLati KöL l öny I. évf. 2 .SL . ), valamint a jelenl eg átdo l goLás alatt álló 2/ 1973. (NIM. É.l6 . ) DB F sLámú utasítással kiadott Ál t alános Robbantás i BiLtonsági SLabályLat módosításokkal egységes sLe rkeLe tbe fogla lt sLövege és aL l/1984 ( IP. K.6 . sL.) DBF SLámú s LabályLat al ap j án végeLLÜk. A GEOPARO Geotechnika i, KörnyeLetvédelmi Kutató-fejlesLtó és SLelgáltató Kft, min t a Mecseki SLénbányák Kutatás i KöLpontjának jogutódja, aLon belül is a Geotechnikai 'és GeofiLikai kft aL elóLó év ti Ledekben sok tapasLtalatot gyűjtött a robbantások sLeiLmikus biLtonsági távolságának músLeres viLsgálatokkal tört é nő meghatároLásdval , - a különleges védelmet igénylő létesítmények környeLetében végLendó robbant ások esetén aL építményekre megengede tt legnagyobb reLgéssebesség megállapításával, valamint - a robbantások és robbantást helyettesítő, i lletve egyéb ipa r i cél ú vibr átorok hatásviLsgálata sor án a külsLínen és a különböLó mélymúvelésú bányákban, úgy a jövesLtó, mi nt a sLe iLmikus robbantások vi Lsgála t ával.
:
AL 1991. j úlius l -én hatál yba lépett "ReLgések épületre gyakorol t hatása" címú MSL 13018 tárgya a kisf rekvenciás ( 1-100 HL-ig te rjedő) re Lgések hatása a s t atikus igénybevételre terveLet t épüle t ekre és sLerkeLeti eleme.ikre. E sLabvány résLe a magya r környeLetvédelmi előírások SLigorodásának és vonatk aLik a köLlekedésból (ú t, vasút, légiforgalom), va l amint aL ipari tevékenységbó l er edő kör nyeLeti La j- és re Lgéshatások, reLgéskárok viLsgálatá ra . A GEOPARO Kft eddigi ismeretei és sLakmai kapcsolat ai alapján gyorsan reagált aL aktuális fe ladatokra és egy s ikeres pályáLat után sLerLódést kötött aL OrsLágos MúsLaki FejlesLtési BiLottsággal a robbantások által keltett SLeiLmikus reLgések kárt ételének csökkentését célLó optimá lis késl el te t ési rendsLer kia l akítására.
- 14-
A Miskolci Egyetem Bányamúveléstani Tans zéke és a PBS-Európa Kft korábbi vizsgálatai alapján arra ~L eredményre jutott, hogy a robbantások szeizmikus hatását alapvetóen 3L egy késleltetési fokozatra eső töltet tömege határozza meg. Erre a megállapításra támaszkodva, a PBS-Európa Preciziós Robbantási SLolgált~tó Kft közremúködésével vizsgáltuk a különbözó kézetekben alkalmaLható optimális késleltetési idők meghatározásának lehetséges módjait. A Pécsi Erőmű Rt - KésLénbánya pécsbányatelepei ( "Karolina") szenes külfejtésében, a MECSEKKÖ Kft komlói andeLitbányájában és a Nagyharsányi Kőbánya Kft mésLkóbányájában végzett kísérleti robbantások során fogalmaLtuk meg egy űj robbant ási t echnológia módszertanát. A módsLer alkalmazására kifejlesztett számítóépes program
A kutatási program céljára kifejlesztett Robbantássorozatot ModelleLÓ Programcsomag több funkciót lát el. A fómenú almenükból (feldolgoLás-modell-elemLés-nyomtatás) áll, melyek feladata a következő : A feldolgozás menüjének funkciói: - a mérés során tárolt adatok csatornánként ( irányokként) történő szétválasLtása, korrigál ása a csatornánkénti erősítéseknek és az érzékelő érLékenységének megfelelóen; - a mért egylyukas robbantásból kiindulva az aktuális jövesLtó robbantáshoz igazodó elméleti robbantás idófüggvényének, amplitudó-spektrumának meghatá ro zása növekvő időkésleltetés mellett; az ampli tudó-spektrumok
gördőlósLÍnképbe történő
re11üeLése.
A madell-elemzés menüjének funkciói: a gördülősLínképek tetsLóleges méretú és tónusú térképi megjelenítése; - a számított spektrum-értékek leolvasásának biztosítása adott frekvencián, adott i dő eltolás mellett. A kalibrálás menüjének pedig az a feladata, hogy - a gördülőszínkép spektrumadatai t visLonyítsa az MSz 13018 szerint megengedett értékekhez.
..
- 15-
A kísérleti robbantási technológia gyakorlati alkalmazása
1./
Első
lépésben a jövesztendő területen végzett egylyukas robbantás által keltett szeizmikus hullámokat regisztráljuk a védendő objektumon. (l.ábra )
2./ Az egylyukas robbantáskor ke letkezett jel ismeretében számí tóg épes program segítségével szimuláljuk a jövesztés céljából tervezett "nagy"-robbantás lyukszámával egyező és különbözó késlel tetésú robbant ás szeiLmikus hullámait, amel yból példaként bemutatunk egyet. (2.ábra) 3./ A késleltetési idő fokozatos növelésével és aL e redő hullámok frekvencia-analiLisével nyomon tudjuk követni aL elméleti robbantás által okoLott reLgés sebességét, frekvenciáját. 4. / Számítógép segítségével olyan térképet szerkesztünk, amel yen a jel frekvenciájának és a késleltetési időnek a függvényében ábrázol j uk az elméleti robbantás jelének rezgéssebességét. (3.ábra) 5. / E térkép alapján kiválasztjuk azokat a késleltetési
időket,
ame-
lyeknél egy adott frekvenciatartományban a rezgési sebesség amplitudója minimális, azaz ahol aL összegződő egyl yukas robbantási rezgéshullámok gyengítő hatást fejten ek ki egymásra. (4.ábra) Az a késleltetési idő vá lasztandó, amel y a védendő létesítmény kritikus fr ekvenciatartományában gyengítő interferenciát okoz és megfelel a többi robbantástechnikai feltételnek is. 6./ A kiválasztott késleltetési idővel végzett valódi jövesztő robbantás jelét is regisztráljuk, majd a számított és a mért jeleket mind rezgésamplitudójuk nagysága, mind pedig frekvenciatartalmuk szerint összehasonlítjuk, elemezzük.
7./ A módszer alkalmazásával kijelenthetjük, hogy se az elméleti úton szimulált időjel rezgéssebessége (S.ábra), se az elméleti görbe alapján késleltetett "nagy" robbantás maximális rezgéssebessége nem haladta meg az MSz 13018 szabványban megadott határértéket.
IDÖMETSZETEK
Y= .2885 mm/s
X= 8 - 18.24 s
i il
' Geszten~es
-~
Fi le név: DB88UB48
u . 13 . 94. 07. 28 .
·:i Csatornaszám : 1 Interpoláció: I l : ~ csatorna 1 , , i Integralas n ~--~--------------------------------------------~1 t(elt.)= 8 ms Idösor= 8 l 37 X= 8 - 39.8625 Hz Y= .8821 mm/s j
i
l
l L___ '__ _____ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ __ _l
._...
..,
l. ábra
C\
...
Y=
X= B - 1B.24 s
IDÖMETSZETEK
2.1747 mm/s j:
.J
'
Geszten~es
u . 13 .
94 . B7 . 28 .
i Fi le név :
j
DBBBUB4B Cs atornaszám : 1
..l Interpoláció: I j L csatorna
1B
l Integrá l ás
n
··l t(elt. )= 25 ms Idösor= 5 l 32
~--~------------------------------------------------~
Hz
X= B - 39.8625 ",,_,,_,,..,.. o •
•• o o
Y= .829 mmls
- ..., - ••y·•-•, - •• · · -·v-·y··-v-·•y··-·,-••v••-·,-••v••-·,-• • v•·-·,-··v•·- ·~ - ··v··- ·t - •••,•· - ·1 - ••v•• - •, - ••v·· -··, - ·•v•· - •, - ••y••-·,- ••v•·-v - ··v·· - ·, - ··v·· - ·, -· ·-.. o o o • o • o • o •• •• o • • • • • • • • • • • o • • • • • • • • • l • : • • • • : • • • o : • o • • : • • • o : o • • • : • • • • : :
.
.
.
·l -;
2. ábra
-..1
GöRDULöSZíNKÉP ··- ·---·--··- ···- -·--·-···- -·- -· - ···- -· --·- ···- -·--·- ···-···- -·-···- -·- -·- ···- -·- -·-···- ··· 1'1\S
L~:::: ::}1'':~ .:· :::)~i.:.~.: ~·::~<~:~;L:: : :·::::: : : :·:::.: ::: : :: : :: : : : : l
:J .... -:·· .. ···:·: .. ....·.
15 +~:
.. .::tH:: ... ... :: . . .. .. :.: . . . .. . .. .... : .·.·.........·.·:;·:::.·. .... .. .. .. ::::.·. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . l ::·· ··· ··::·:~~~~:::··:
:[[: :l·j,§!'i:i [JI! I'!"-.1~i i! !;!=! :~ [ ~ iii::::: [[[[::•[:[ l l,[ [ ::
Geszten~es
u. 13. 88.e1.e1.
File név: M11ee1I3.MMM Csatornaszam: 1 í:Rp = 1e Max(mm/s) = .17 Cursor (Hz) :
e.683
,.. .
..
Sor Oszlop Érték Frekv
..
.
·· ···· ·~····
:J :::.:: : :. ::::::: :. :. :. :::/:::.~~~t~~~~::: :::::::: : : : : : : :. :.::::.:.: : : : : : : : : : : : : : : :·:::: .. .... :·: .. .... .... :-:.: :: :-: ~~I!C:.;.:-: ...... . ...... . .. : :-:-:: . ... .. ... . . . se
' ?~.! : : :: :::;· :;; ;:~ :::: :::::::: : : : :::::::::: ::: ••
•
•
..... • • ••
•
•
•
•
•• •
••• •
•
•• •
••
•
•
•
•
o •• •• •
o
•••••• •
•• •
•
•
•
••
•••••
•••••
•
••
••
••
•
•
••••••••
•
•
•
••
•
••
••
o
o
•••
•
o
•
••••••••
o
o
•
o •••••
o
•
•
•
•
•••• ••
•
••••••• •• •• ••
••
•
•
•
•• •• •
•
o ••••
o
•
o
•
•••••
••
o
••••
••••••••
••
•
•• •• ••
•
o
••
•
•
• • ••
•
•
o
•
o
o
•• • •
•
o
•
o
••••••
•••
•
o
•
•
•
•
•••
••
•
....
••
!
:~~~r:~~ )~~r1 ::=::\;~~:~:~:~~~~ ;·~·~·~i;~~:~:~;:.~ :~~~~> ~: ~ ~ ~:: : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : ( ....
· .: ..:.. :.: : ..: :.:...:...:...:...:.:. : : · · · · · · · · ·
,.
l l ·J ~~:::: :·:::::;~ ~gt~:~:;gi · :.~ ~~~~:l:~l~~wt~:-:::- . : ·={ tJ •· • • •• •• •• ,., ·- ··•v• .,.M,: .. . .,.~<-···• .. · ·· .. ·· .......... .. ·· · • •• .... ·· · · · · · · · · ,:v :..-lt" .,, ,..."_,,~-· ·""'" ·H ·"..-··""'" -··'"'" ····."····~ ...."tt'n ••••~ ... .""'"-··wn ....~ ....Trn . . . .~ •• • •'Tr.'1 ....":'n"t ... . ."." • •••'"'"-··""'" -··,.",····'?n1'· ...~ ....Trn • • . .~ .. !
e
ru lill
•
38.964 84 Hz
...
e ms - 1es - .17e2 - 1e.2539 Hz
=
e e .1 .1 .2 3. ábra
oc l
..
...
GöRDULöSZítiKÉP Geszten~.u~~s
u . 13 .
88.e1.e1. File név: M11ee1I3.MMM Csatornaszarn: 1 í:Rp = 1e Max(rnrn/s) = .e279
-
Cursor (Hz): e-
\O
.683 Sor Oszlop Érték Fr ek v ....
nl lill
•
-- 25 ms -- 54
-- .e279
= 5.2734 Hz
e e e e e 4 . ábra
Y= 1.282 mm/s
X= B - 18.24 s
I DÖMETSZETEK
' u . 13 . ··;: Geszten!.JeS 1 94. B7. 28. 1 Fi
le név: DBBBttB41 ··j Csatornaszám : 1 ~ Interpoláció: I ~ ~ csatorna 1
.
Integrálás . n 1 t(elt. )= B ms Idösor= B l 37
··1
X= B - 39.8625
l
Y= .8166 mm/s
Hz
y~
:
1--·-·-··-·-·-·-···-·-·-··-·-··-·-··-··-······-··-······-··-······-··-······-··········-··-······-··-······-··-······-··-··-··-··-······-··-······-··· ······-· -···· · -··c.-=~ . ..
5. ábra
N
o l
-21 -
Jövesztő
ro bbautások épületekre gyakorolt hatásának vizsgálatai dr.Bakai János-Kléri István Geopolita Kft. Pécs
Előzmények
A BCM Rt. Beremendi Kőbányájában végzett nagyrobbantások lakóéputetekre gyakorolt - vélt va!,>y valós - hatásai hosszú évek óta súrlódási felületet jelentenek a falu lakosai és a BCM között. A témában már több szakértő működött közre, de átfogó vizsgálatok 1993-ig nem történtek. Ennek tudható be, hogy a valós helyzet mostanáig ismeretlen volt a felek számára. Bonyolult szituáció alakult ki. Műszaki , jogi, érzelmi síkok kerültek átfedésbe, összekeveredtek az objektív és szubjektív elemek. A jövesztő robbantások a község épületeire gyakorolt jelenlegi és
múltbeli hatásának objektív, mérésekre alapozott megállapítására kapott megbízást a GEOPOLITA KFT. A megbízás kiterjedt a robbantási technológia szeizmikus vizsgálatára és az épülelkárok okainak felderítésére.
1. Szeizmikus m érések A jövesztő robbantások által gerjesztett rezgések megfigyelésére sze-
izmikus méréseket végeztünk három különbözö célból: 1. Beremend rezgésterhelésének és szeizmikus érzékenységének feltérképezése, talajon végzett megfigyelésekkel, 2. az egyes bányakár igényre bejelentett épületek bemérése, 3. gépjánnüforgalom okozta rezgésterhelés mérése. A méréseket IBM kompatibilis számítógépre alapozott - PCL 711, PCL 718, PCL 818 és PCL 818H típusú - AID kártyás rendszerekkel, va-
lamint piezoelektromos gyorsulás érzékelökkel végeztük el. A mérörendszer alapvető jellemzöi az alábbiak: - a gyorsulás
érzékelők :
frekvencia tartománya O, I - I 400 Hz,
-22érzékenysége 1- 1,5 V/m/sz,
-az AID kártyák: dinamika tartománya e~:,>y átfogásban 12 bit, 72 dB, mintavételi frekvencia: maximum 30000, illetve minta ' l 00000 az egyt'do"ben haszna' lt csatomák szaroa A méréseket l OOO Hz mintavételezési frekvencián végeztük. A feldolgozott felvételhossz 4 s.
1.1. Beremend rezgésterhelésének és szeizmikus érzékenységének feltérképezése A mérés sorozat fő célkitűzése az volt, ho~:,>y Beremend rezgésterhelését térképszerűen jelenítsük meg, K térképet készítsünk és elemezzük a kapott adatokat abból a szempontból, ho~:,>y mely területeken valószínűsíthető, illetve zárható ki a robbantások okozta bányakár a vizsgálatok évében, illetve legalább 1989-ig visszatekintve. A fenti célból tíz jövesztő robbantás szeizmikus hatását figyeltük meg a talajhoz rögzített három dimenziós mérőpontokkal. A mindenkori mérési irányok: X: vízszintes, a robbantás irányában Y: vízszintes, a robbantás irányára merőlegesen Z: fuggöleges A mérőpontokat úgy jelöltük ki, hogy a kapott adatok alapján Beremend egész területére vonatkozólag teljes körű következtelésekre alkalmas alapadat rendszert kapjunk. A mért adatok alapján megszerkesztettük a község mérési idöszakra vonatkozó maximális és átlagos rezgésterhelés térképét Az l . ábra azt mutatja meg, hogy a megfigyelt idöszak alatt a jövesztő robbantások hatásaként milyen maximális rezgésterhelés érhette az egyes területrészeket A maximális rezgéssebesség térképet az egyes mérési helyeken mért értékek maximumából szerkesztettük. Hosszabb idöszakra jellemzőbb, a valóságot jobban tükröző képet ad a tíz mérés átlagából számított érték (2. ábra).
f
!
·4
1,6
22 1.8
.
1 4 •.. . -, 1o 1 . - - ~:..: l
1.4
M 1:10000
6
2
6.4
.
2 .9
3.7
1
o
1.8
1.4
1.6
'l',. ''\
1.4
,. ' . . l 5.8.1o 1.6
1.2
----
12
.
1 .2
1.8
1.2
0,6 (
' •A • . •
. .
6 .9
-
:: 1.2
0.8
1.4
. 0.6 0,8 0.8
1.4
0.8
0.8 .
0 .2
0.8 0,6 0.4
i 0.6
0.6
Maximális rezgéssebesség értékek eloszlása Jövesztő
robbantások szeizm ikus hatásának vizsgálata Beren1end , 1993 1 ábra
0 .4
1 ,O
..
1.o
~
5.6
M 1:10000
12 1.8 -------
1.8
•.
1.0
2,9
3 .7
1 '4 , 6
.
r~. : ..
1.8 ... '
j:'~
1.4
... . '""
6. ~
/
,.
1.2
5 '8 . 1o
1 4 '.
1 ol ·
1.8
. .- ; ..... -- - - •
o
.
1.0 1.0
0 ,8
1
0 ,8
6,5
. l
N
0.6
0 .2 .
1.0
0.6
0,4
0.6
0.4
0 .8 l
0,4
0 ,8
1,2
0 ,6.
\
1,O
Átlagolt rezgéssebesség értékek eloszlása Jövesztő
robbantások szeizmikus hatásának vizsgálata Beremend, 1993 ._,
2. ábra
J:;.
-25-
A mérési eredmények ismeretében vizsgáljuk meg: a mért értékek hogyan viszonyulnak az érvényes MSZ 13018 "Re=gések épületre gyakorolt hatása" szabvány értékeihez. A fenti szabvány alapján a szakvélemény tárgyát képező épületeket a " Lakóépület és hasonló jellegű épületek" besorolás illeti. Az e kategóriában levő legszigoníbb l O Hz alatti tartományhoz tartozó rezgéssebesség érték 5 mm/s. A fenti szabvány 4. l. 2. pontja kimondja: ha a táblá=at irányértékeit a re=gések nem érik el, akkor a= épület has=nálati értékének csökkenését oko=ó károsodások nem léphetnek fel.
Tehát egyértelműen megállapítható, hogy a mérési időszakban, az igen szigoní szabvány szerint sem keletkezhetett bányabeli jövesztő robbantásból eredő kár az l. térképen jelölt 5 mm/s értéknél kisebb rezgéssebessét,rü területeken. Bár szeizmikus méréseink - beleértve a házakon végzett méréseket is - szinte minden 1993-as robbantást felöleltek, sőt átnyúltak 1994-be is, felmerülhet - mint ahogyan a kárigénnyel fellépő tulajdonosoknál felmerült - a mérési idöszakban végrehajtott jövesztő robbantások lényegesen kisebbek a "nem mért" robbantásoknáL Nem a fenti feltételezésektől vezérelve, csupán abból a tényből kiindulva, hogy a robbantások egy-egy idöszakban jelentösen eltérhetnek a termelési igények alapján is, a méréssorozatot alapadatoknak tekintettük és a kapott eredményeket a robbantási naplók adatai alapján kiteijesztettük az elmúlt évekre is. Ahhoz, hogy régebbi robbantások szeizmikus hatását megbecsülhesk~Qmu v sük, fel kell használnunk a l összefuggést, ahol: v a rezgéssebesség, Qmax
a l 00 rns-on belül felrobbant robbanóanyag mennyisége,
l a robbantás helyétől való távolság, k az arányossági tényező .
A nagy számú mérési eredmény alkalmas arra, hogy a szükséges k arányossági tényezőt nagy pontossággal tudjuk meghatározni. Az arányossági tényező értékek alapján szerkesztettük az 3. és 4. ábrán látható k eloszlási térképek et.
1
· 4
M 1:10000
. 28
32
32
160 -·- -·.
. 28
24 28
24 32
16
20
.l
12
24
28 32
. -· ,.
16
24 20
·-
18-+
;
·------ 32
5.8.10
\·
20
---- 106
-+ 7
20
N
C'l
24
16 \
16 12
12
28
16
''
20
2,9
37 6
.4
28
8
24
16
12 16
28 24
16
20
12
16
Maximális K tényezők eloszlása Jövesztő
robbantások szeizmikus hatásának vizsgálata Beremend , 1993 ..,
3 ábra
1
. 4·
2,9
3; 7
6
M 1:10000
!
'
l
16
99
.,.
24
--·
24
80
20 -12
16
' ""-.
'
....
24
20
8 . 5.8 10 16
..
20
. ----·- 96
..
16
12
20
24
16
.
N -..J
16
l
.4
16
12 ·.8
12
12 .
12
8
12 8
16
8 20
""'
16
38
Átlagolt K tényezök eloszlása Jövesztő
robbantások szeizmikus hatásának vizsgálata Beremend , 1993 4. ábra
-28-
E térképek segítségével bármely robbantás va!,'Y robbantási idöszak szeizmikus hatását megbecsüU1etjilk, feltéve, hO!,'Y a müvelési geometria (falak haladási iránya) hasonló a jelenlegihez. A becslés pontossága a fi!,ryelembe vett robbantások számával arányosan nő. Az utolsó öt év fontosabb robbantási adatait tartalmazza a alábbi táblázat: Robbantási adatok, 1989-1993 Qmaxma.t:
Lövésszám
Qma.niJl
QIJ.u unax
QIJs.náll
Qih"!iZ Q max
1989
2106
66
1576
6175
3792
2,4
1990
2979
67
1690
703 9
4369
2,6
1991
2990
58
1560
5509
3905
2,5
1992
2981
45
1464
4907
3510
2,4
1993
2590
33
1535
6325
372 9
2,4
Fentiek alapján, ak arányossági tényező eloszlás térkép felhasználásával készítettük a 5. és 6. ábrán látható térképeket, amelyeken az öt év átlagára (Qma:airlaJ.: = 1577 kg) jellemző és a maximális (Qnra.xmax = 2990 kg) Qmax értékekkel számolt rezgéssebességek eloszlását tüntettük fel. A károkozás szempontjából a legkedvezőtlenebb esetet, a Qmax = 2990 kg l 00 rns-on belül indított töltettel történt jövesztő robbantás képviseli, így az 3. ábrán bemutatott térkép 5 mm/s-nál kisebb rezgéssebességű helyein található épületek egyikén sem következhetett be 1989 és 1993 közötti jövesztő robbantás okozta bányakár.
..
,! :
!
.. .
.,
.
í
l
l
)
··,
M 1:10000
i l
i
i 2,4
.. l
2 ,8
l
2.4
' t
2
l
2.4 . 3,2
1,6
l
i
2 1,2
l'
'
2 2
1,6 ,-
. ~ 1 ,2
.· ' 1.6
2.4
1:6 : 1,2 :
1,2 . .
"
7.9
1,6
2.4
1,6 1,6
1.2
'l
·-
-
1,2
1.2 0.8
2
2.4 -.
Számított rezgéssebességek eloszlása az 1989-1993 évi jövesztő robbantások O max átlaga (Q ma~auag = 1577 kg) alapján készített rezgéssebesség térkép 5. ábra
0 .8
'
l
0 ,4
i
i
/j
M 1:10000
l
i
l
l :
3.8 4,5 5
l
3,8
' 2.5
'
i'
3.8
.' · 3 .8
3
3
2.5
l
2.5 2,5
1.3
..
.2
( 2~
2.5
3 '
~
2·
\
az
o5
. ,0 .5
2
2.5
.
o
2.5 2
3
'
(;J
2
4 ,5 '
l
1 .3
3.8
Számított rezgéssebességek eloszlása 1989-1993 évi jövesztő robbantások legnagyobb Oma x értéke ( Qma >~ma;. alapján készített rezgéssebesség térkép 6. ábra
= 2 990 kg)
-31 -
1.2. Bányakár igényre bejelentett épületek szeizmikus vizsgálata Erre a vizsgálati módra két okból volt szükség. Egyrészt nehogy a bejelentett épOlet az l. l . pontban elkészített rezgéssebesség térképek szempontjából "vakfoltra" essen, mivel a térképek méröpontokkal való lefedettségének sűrűsége megengedi, hogy az altalajban való geológiai változás (pl. löszös agyag lokális kivastagodása a mészkőfelszín fölött) hatására két, egymást követő izorezgés vonal között - egy náluk nab')'Obb - virtuális rezgésérték j ö_ü ön létre. Másrészt, ha a talaj-épület rendszer saját frekvenciája összeesik a robbantások által keltett szeizmikus hullámok domináns frekvenciájával, akkor létrejön a rezonancia jelensége, melynek során - a térképhez képest rezgéssebesség érték növekedés léphet fel. Ha az épületcken mért értékek sem érik el a szabvány szerinti károsító kategóriát, ez a tény megerősíti az elkészített térképek használhatóságát. A mért értékek eloszlása látható a következő ábrán .
•
•
T
•
0~---------------------------------------------~~ ·· o 17'1'!1 - - \lift
7. ábra: Épületeken mért rezgéssebesség értékek alakulása A mért értékek közül ( 150 eset) egy lépi túl a szabványban megadott 5 mm/s kOszöbértéket. A gipszpogácsák épek maradtak, a szabvány szerint a károsítás valószínűsége O %, az értéket a födémen mértük.
-32-
Visszatérve az épületekre vonatkozó rezgésértékek összességére, látható, ho~:,>y a talajon mért értékekhez hasonlóan a mért értékek 97,24 %-a az eggyel szigorúbb kategóriát (v :5 3 mm/s) is kielégíti.
2. Vizsgálatok gipszpogácsákkal A vizsgálatok során az épületek repedéseit gipszpogácsákkal pecsételtUk le és kerestük az összefuggést a robbantások és a gipszpogácsák törése között. A pogácsák rapszodikusan, több helyen és többször eltörtek, volt ahol a vizsgálat egy éve alatt nyugalomban maradtak. Az eltört pogácsák esetében egyetlen alkalommal sem találtunk korreláeiét a robbantás és a törés között. Vagyis, a robbantások e~:,')'etlen e~:,')'szer sem hoztak létre olyan mozgást, hOl:,')' a pogácsák direkt módon eltörtek volna.
Összefoglalva Az épületek rezgésterhelése nem csupán a robbantások hatásaként je-
lentkezik, hanem a közúti gépjánnű forgalom is hat a házakra, illetve azok környezetére. E hatás felmérésére több ízben végeztünk a község különböző pontjain az épületeken és a talajon rezgésmérést. A mérések alapján megállapítható, hot:,')' azokon az épületeken, amelyek előtt a kb. 30--40 km/órás sebességgel közlekedő teherautók elhaladnak, O, I-0 ,5 mm/s erősségű rezgés jön létre. Ez hosszabb távon tekintve - figyelembe véve I:,')'akoriságát - sokkal nagyobb terhelést jelent, mint az évenkénti kb. 50 alkalommal történő , 4-5-ször nagyobb, vagy a bányától távolabbi helyeken a gépjármű forgalommal összemérhető, illetve annál kisebb hatású jövesztő robbantások. A gépkocsi forgalom okozta rezgések hatása nem okoz közvetlen károsodást a házakon, de az úton, illetve az út mentén - ahol az alacsony frekvenciájú (l Hz) rezgéssebesség-értékek az 1-2 mm/s-t is elérhetik jelentős mértékben tömöritheti a talajt, ami elősegíti a házak út felöli oldalának megsüllyedését Ezt támasztja alá az is, hogy a legtöbb esetben a házak homlokzata kifelé dől. A szeizmikus méréseket összefoglalva megállapítható, hogy az elmúlt öt év folyamán a bányaművelésnél alkalmazott robbantások nem kárositbatták a vizsgált épületeket.
.'
-33-
RCAD Kőbányászati Tervező
Rendszer
készítette Dr. Földesi János okleveles bányamémök a műszaki tudomány kandidátusa Dr. Mészáros László okleveles matematikus © PBS Európa Kft, 1994
A PBS Európa Kft megalakulása óta nagy hangsúlyt fektet a modem, fejlett technikai eszközök bevezetésére a hazai robbantástechnikát alkalmazó cégck mindennapi munkájába. A magas müszaki színvonalú müszerek, robbantógépek és tartozékain kívül igen fontosnak ítéljük meg a számítástechnikai eszközök, számítógépek és megfelelő szoftverek elterjedését is ezen a területen. A korábbi években, elsősorban a Fúrás-robbantástechnika c. konferenciákon bemutatott számítógépes programjainkat széles körben alkalmazzuk, szinte valarnennyi hazai kőzetjövesztéssel foglalkozó cégnél végeztünk szakértői tevékenységet ezek felhasználásával. Most azonban egy olyan számítógépes rendszer kifejlesztéséről számolhatunk be, mely a HCM RT kő- és agyaghányájában kerül bevezetésre. Ez a rendszer a modem , a mai kornak megfelelő vállalati termelés-tervezési, termelés-irányítási, tennelés-követési komplex rendszemek egy, a kőbányára és az agyaghányára vonatkozó részét jelenti. Kidolgozásában fontos szerepet játszott az a tény is, hogy hazánkban rövid időn belül valarnennyi termelő cégnél be kell vezetni az IS09000 -es európai szabványt. Ez azt jelenti, hogy hamarosan csak olyan tennék lesz értékesíthető, amely a szabvány előírásainak megfelel. Megfelelő minőségü terméket azonban csak úgy lehet előállítani, ha pontosan ismerjük az alapanyagok minőségét is.
-34-
A kifejlesztett RCAD Köbányászati Tervező Rendszer moduláris felépítésü, szcrkezetét az I .ábra mutatja.
RCAD Kőbányászati Tervező Kőbánya
Rendszer Agyagbánya
Grafikus tervezés
Grafikus tervezés
- térképezés
- térképezés
M l :2000-es alaptérkép
M l :2000 -es alaptérkép
tervtérképek
tervtérképek
miivelési tervek
miivelésr tervek
-3/J-s ábrázolás
- 3D-s ábrázolás
Minöségbiztosítás
Minöségbiztosítás
-falak minösitése
- l..11tató fúrások: nyilvántartása
Robbantási terv készítés
ábrá=olása
- fiírási terv - töltési terv
- mérések nyilvántartása
-késleltetési terv
- minöségi térképek kész/tése:
Robbantó anyagok kezelése
Si0 1
Rohhanó anyag. gyutacs:
Fc.p 3
- szükséglet meghatározás
AlP3
- megrendelés
AM,SM
-nyilvántartás
Aprítás becslése - robhantás -törés - osztályozás
]__
==r-- alapján
l.ábra
tartalom alapján
-35A grafikus tervezés a Cad.Key 3.55
tervező
rendszerre épül. Ez a rendszer
kiválóan alkalmas ilyen típusú rendszerek fejlesztésére, ezen kívül számos a agyagbányászatban
előforduló műszaki
kő-
és
tervezés valósítható meg a használatával ( pl
szállítószalagok tervezése, gépészeti tervezések stb. ). A kőbánya grafikus tervezésekor elkészítjük a bánya digitális térképét, ez alapján a teljes térképezés megvalósítható ( 6.ábra ). Megfelelő plotter használatával szabványos M l :2000 alaptérkép, tervtérképek készíthetök A digitális térkép azonban több a
hagyományos
jellemezhetőek,
térképeknél,
in
bizonyos objektumok 3
koordinálával
így a bánya 30-s nézeteit is el lehet készíteni ( 2.ábra ).
? 'b ra -.a
Ezen kívül különböző tervtérképek, művelési térképek készíthetök megfelelő nyomtató használatávaL Külön kiemeljük, hogy színes nyomtatóval ( melynek ára ma már lényegesen nem drágább az egyszínűtől ) pedig teljes egészében ki lehet váltani a hagyományos térképészeti, tervezési munkákat. A kőbányákban a kutatófúrások alapján a közetek tényleges minÖségét nem lehet megállapítani hiszen ha pl. 2 fúrás távolsága 200 méter, akkor egy fél méter vastag agyagréteget a 2 fúrás közön semmilyen számítási módszerrel nem lehet meghatározni. Ezért a kőbányában a közetek minősítésére egy 1-5 osztályozást vezettünk be . Ezt az osztályozást a müvelés alan álló fal bánnilyen részére meg lehet
-36adni ( pl. 2.ábra ). Az osztályozás mintavétclezés és kiértékelés eredményeként történhet. A falak osztályozása és a robbantási tervek alapján dokumentálható, hogy mikor, milycn minöségű kő lett j ö vesztve. A köbányában a robbantási terv elkészítését teljes egészében elvégzi a rendszer. A terület kiválasztása után csak az alapvető robbantási paramétereket kell megadni ( ezek egy részére is javaslatot tesz a rendszer a közet tulajdonságai alapján ). A rendszer meghatározza a lyukak telepítését és elkészíti a fúrási tervet. A kiválasztott robbanóanyagok alapján kiszámítja a szükséges mennyiségeket lyukanként és elkészíti a töltési tervet. A késleltetési terv kialakítására számos lehetőség van a teljesen egyeditől ( minden lyukra külön megadott gyutacsok alapján ) a teljesen automatikus kialakításig. A 3.ábra a robbantási terv részletcit mutatja be. HOBOAHO ANYAGOK: töltet.
t.l pus.a
O a&l .auly
ro
töltet Vhe • töltet Lolb töltet
AHOO AHOO V-1 00 I' AIC it
Ta lp töltet Indi tO töltet:
AHOO l'awl t
l kq l
128).88 17.) l ll ? . ) l 796.76
... , • 4 2
tOlt 6 ny hossz. l • ! (..tb( • ( •• 1
o. 40
o. 4 0 o.
40
ll 192
.o •o
'o
•o
GYtJTACt;OK:
KSC KSC KSC KSG KSC
db db db db db 49
RJ
db
. .. . ... - -
o
Lerobbantott t~rroqat LArobbentoll tö• e q ra)laqoa r obbanOany111q [q y tokoEatra nO töltet KSG l l ll KSG 2 ( l~ KSG ) ( ~o KSG ( 7~ 10~
KSG
(
RJ
(~00
.
....,, ..,
l kq kq kq
:o
••l ••l ••l
-
&ta
l•l
l•l
(a)
). 10
l. l
11 .21
2.. O.O'tS
1.)5
).l
ll . ll
2.6 0.095
ll. 21
2.6 O . OtS
)
l l . tO
).1
l7 . tS
) . l 11.21
s
22.00
).1 l l . l l
6
a.ss
l. l
7 )1.10
)
l
) .l
n . 6s
40.10
10 44.75
..
..
2.6
0.09~
l l l . l ) kq l55o7.15 kq
v la r o bbanó 1•1 anyaq 0.0 Pa•1t ANDO 0.0 Pa•lt ""DO 0 . 0 Pa x lt ""DO 0 . 0 Pa•it ""DO
•••lt
2..
o.o.s
11.21
2.6
o.o•~
11 .2 1
2.6
o.o•s
""DO 0.0 Pa•lt ""DO 0 . 0 Paxlt
ll. 21
2.6
o.o•s
0.0 •••it.
o. o
AKOO AKOO
ll. ll
2.6 0 . 095
).l ll.ll
2.6 O . OtS
)
-~
o
l20.7~ kq 07.67 kq t27. 67 kq t l: 7.67 kq
ho••& to)t&a
•
• l
y
o ·o
·o
~
..o ·: - ..
o ;.
!
~
o
.~
o
2
.~
• . ) l
..
ROftfLAM'TOLYUUJ( ADATAl
1•1
o
12220 . 10 a · l 11774.01 4 ) 74. 7 4 o. )6 o . 14
Osat•• roUb.anOanyaq
(a)
o : o: o
0.0 PaKlt ""DO 0 . 0 Pax it ""DO
au ly hoaaa qyutaca (kq) (db) 1•1 1.1 o .• lOS. l l~ . 2 1.1 0 . 4 lOS .l IS. 2 1.1 o .• 10~-· IS. 2 o. • 1.1 105.1 IS. 2 o .• 1.1 IOS . I IS . 2 o•• 1.1 lOS .I IS. 2 1. 1 o . • 10~.1 l~ . 2 1.1 0.4 105.1 l~. 2 1.1 o.• IO S. I IS. 2 1.1 o .• IOS . I IS. 2
-
.... ... .;.
:
o._ ••
1{6Wnya
Robbant.Aa h• ly• tdöpont
212- • • ar á nt 19ttOl2t
rlazta ho a at.a 1•1Pier. ta 1•1ral ...qaaalqa ral dölt•• I Cok) • l 6rt•k•t
•a.• ••••6-«J•
KSG l
Kaq•••'q
KSG l
S zabecS !elUl et t l rende16a
KSG
)
KSG
•
KSG s KSG
•
KSG
)
KSG 2 KSC l KSC 2
Lyuk& tM r!! ti IItH
Sorok
.......
UbtOlt•t
Talpfur&e Sor ok t.yukat6a/aor Sor ok költ l U v LY"kall; költi l h L'f'lk,tHrö
·~·--
tlrendet.••
0.00
[•J-
o.o•s
1•11• 11•11• 11•1-
l. 10
l . ao 2 17
4. 5o~
l. 65 0.00
..... ··''
I • J-
1• 1-
( a)•
,.,. 1•1,.,.
•löq• ICok)•
t- a leO t - tela6 rolt &a
3.ábra
..
ell! l bal o telalon l6pcaöe
1•1-
LY'IIl•r.••l•or Sor ok kOr. t. l t &Y Lf"'Jt.ak költi t h Fo j Ua Al, tur••
ru r••
10 .00 10.00 20.00 10.00 0.00
,.,.
l 12 ). 10 l. 17
o.o•s 10.00
o. ~ o 1.
~o
1 . 00 ltpcaöe
-37A rendszer a robbantó anyagok szükségleteinek meghatározása alapján a megadott szállítónak címezve megrendelést készít, majd a felhasználást követően az anyagokat dátum szerint mennyiségben és értékben tárolja, nyilvántartást vezet róluk. Ez alapján bármikor havi bontásban és összesítve lekérdezhetöek a felhasznált mennyiségek és a költségek. A lerobbantott közet egy technológiai láncra kerül, melyben különbözö törö, őrlő
és osztályozó berendezések vannak. A tennelés szempontjából fontos az így szétválogatott végtermékek összetételének és mennyiségének az ismerete. E1:,ry-egy végtennék ( frakció ) kihozatala fiigg a robbantási, törési és osztályozási paraméterektőL A rendszer ezért tartalmaz egy olyan modult, melyben a technológiai lánc megadható, és amely a Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai, valamint Eljárástechnikai tanszékei által végzett kutatások alapján viszonylag pontos becslést ad a várható kihozatalokra ( 4.ábra ) .
....... .. ,,,
...... ....
.__.. ·
-
..........
.....
L..,
-. ..
1. . .
a.•l
1. • 1
.._.,
...
'·"
JOl...
•· ••
·t. l• -..- . .. . - . .· ,_. . ._.: .. .. • • .. , . &.s' ' -"' ,_ , · • • .. .- .... ,.., .
...1 J. t
. ... : ..,. ._.·
...
~o• ._. ·
.......
·....)C····
.
' ·'
~
o
a.• e.o a.• •» ...... •·• .. ,.. ... •• .. .- •• ,.. .. •• .r..S .._.. a. • .... o. o
.. .
• :-:
~ --· ~
.. .~ .
•w..L_. .... r .... • ··u · ..... --... . .. ..• . '"!.
u.;·u. u~·~···..o; .., ... ... ... .... u ; ;,:.,··..·•• u;
....... , ; ... u..&a~... U ~
.
·- -···i.4' •
....
....
:
•:· ·
,... ~ · · u . . a.•
....
~
t
!: . !:
u.
o.ili ,..: O:öi .• ) .._....)
....
l. ) . .
..• .
..•
.
. "• :- ... .
.:.
!: . ::: .
u~ u,·~··
. . ... ... -
l
...~ 0:.011 -..- •• ...
~=
.
... . ... ...
-..-· ! .
. .&.aU. a.at.a.o : II.AtU . IUka.L &oiC.U
7 ... .
..... ~ ... ':" ·•.• . o
4.ábra
o.o. .. .-
I ,J
: ...,. u · ........ ._.. ._•....._._ u · ........ ..., ... : ......- .._., ...- a.Oc ~..
L U
M.tO
. . . . G.Oo l'&. •
G.Oo
:
..
........
o.öi ....
... ...
- ...-.u-&AU....._ . ....
. .._.· .
...
.
-38-
Az agyagbánya grafikus tervezése a kőbányához teljesen hasonló ( 5.ábra ). A minöségbiztosítás szemponjából itt a kutató fúrásoknak fontos szerepe van, hiszen az agyagbányák általában "jól" meg lettek kutatva, azaz a fúrások elég sűrűn helyezkednek el. A rendszer ezért tartalmaz egy olyan modult, mellyel a kutató fúrások adatait rögzíteni lehet, valamint grafikus fú rási adatlap készíthető el ( 7.ábra ). A
minőség
pontos
meghatározásához
azonban
itt
IS
szükség
van
mintavételezésekre, ezért a mintavételezések helyét, valamint a mért értékeket a rendszerben külön tárolni lehet. A kutató fúrások és a mintavételezések értékei alapján minőségi térképeket lehet készíteni a bánya bánnely részéről, bármilyen szintjéről ( 8.ábra ). A minőségi térképek készülhetnek az Si02, Fe203, Al203 tartalmak alapján, vagy a számított SM, AM értékek alapján.
Mindezek alapján látható, hogy az RCAD rendszer a
kőbányászat
és az
agyagbányászat területén a tervezés szinte valamennyi fázisát támogatja. Mint más számítógépes rendszerek, az RCAD sem pótolja a megfelelő tudással és tapasztalattal rendelkező
szakembert. Használatával azonban a tervezés, a számítások
válnak, így gyorsabban,
egyszerűbben
egyszerűbbé
és pontosabban lehet eredményes tevékenységet
vegezm. A rendszerrel kapcsolatban szívesen állunk rendelkezésükre.
Dr. Földesi János
Dr. Mészáros László
okleveles bányamémök
okleveles matematikus
a miis::aki tudomány kandidátusa ~:
v
Miskolc1 Egyetem Bányászati és Geotechnikai Tanszék 3515 Miskolc Egyetemváros : ( 46) 365 lll l 18 07
.•
-39-
r----~------...,.-------- ~ -- - - ------ -.------·-- - · -- --.- · -·-·--
~
~
~
- ··----· 1 -
- - - -- -
~
!l'.i
1200
175
P6S !lfl!ll(l
1/KTJ. JCTJCG.IKTJ
rarrmi:Pr /Y91-19!16
IIXll
9lHll
llD
••• + •l!llrif
lill
mll
o r.>
/
ll
~
rrm 1 J )'j
l
. '
9roJ
;m
l __
~ __JL.__ __
_
__.L_ _ __
§
_
_L_ _ __ ___;'------~-- --- -- --L..._
5.ábra
_
_
_
_
_,
-40-
-
-----
---~
+
t
t
l
+
ID
\ l
ll
i,.
t
l
\l
'l
~=~
~
::)~ t-
~~ +
l
iL
. _j
_
___j_
6. ábra
-
-41 -
r ur ás l rurá!ö J Qle
111
MllQJilQI,JZQ!ö
Pro b .o
><:
rQIOQ
111n1.o
adat l ap 105.5 z:
101.5 y:
S102
181.2
Al 203
AM
SM
r"'203
181.2 80
100
68.0
15.0
1.0
3.6
3.8
72.0
12.0
5.0
1.2
2..1
7!5.0
9.0
3.0
6.2
3.0
7'3.0
11.0
1.0
1.9
2.8
16.0
1.0
3.2
1.0
16.0
1.0
3.3
1.0
171!..!5
500 170
65
165.0 180 161.2 66.0
160
150
155 151.0 700
152.0 150
576
i!5
115.0
302
10
110.0
7.ábra
-42-
Szlnt:l65.00 - t 70.00
PO
O O
7,'() ~ - ~Öwo :.
pooo o opo po o oo o p o o o
y
... .
;-r
p
x x x x " x x x x x x x x " x x x x x x
. ..
. .. . )( x x x x x
•
\
x x
x )( )( )(
x " x " x " x x x x " " :'t~c!
x x x x x x x x x x
x )( x)( x
Ati ~ Q:68.l3
\:
. .
x x
)()()()()(
x x x)( x ~
)(
)( )( )( )( )(
)( )( )( )( )(
)(
)()(x)()(
x x x x x
0
.
v·
XX X XX ~ x
)(
~ ~~ ~ ~:.:00 0000
o o ooo
['z o ~ o o
280..00
~
•
.
r-------r-------1--------t----~~L~ "~~ " Lf~~~~------~~------+-------+-------~ 2~00
::::/. :: === === ... . . . . .
;.lb: 67:6 • . . . ..
=== = ~K
x
xxxxx
)()()( )( )(
x x xxx
x x x x x xxxxx
x x x x x ~
· : :: :
xxxxx ~ xx
• • .
~------+-------~----~7f--~~~~~~~~~~~~~~~~-------+-------4------~ 2~00
:::::V,::::::::::
t :
•/x
x : : : :
)()(lit
x x ~ x " " x ~ "x "x"
x)( x)( x
)(x)()()(
)()()()(x
""x "" )( )( )( )( x
: : : : : xxxxx
: : : : : xxxxx
)(x x x)(
~ "x x "" " " " " " " """ ~ "" x " " "x "x "x xx x" )( )( x x (.. ~ x ~ "x " "x
)()()()()(
x x xxx )( x x x x
v.~~~ ~ xxxxx
)()(x x)(
\
:·/
~------~~~~~~~~~~~-~ ,..~~~~,.~~,.~~~~~~~~~~~~~~~-----+--------+---~~~_nn~ ~00
l
x
x)()()(
~"
\
x )( x x x
x )( x )( )(
~x )( )( x )(
)(x)()()(
)( )( x x )( x )( x x )( ~
x )( )( )( x
)( )( )( x )( )( )( x )( )( )( )( x )( x
..
"'
)()()()()( x )( )( x x
l
x
. v
x
/O O O
0000
xxxxx ~ xxxx x
/l> oooo o
x " x " x
(o l> o ooo o
N\.~ " x ~
xxxxx ~ xxxxx
"
"
(
-"'
o
~
Qs!>l9.9 o
"" 200.00
1 ~ 00
110.00
o--~
lpooooo > - - opoooo o o ooo o p lh!'7!..1t o p o o o o o poo oo opooo o o
p
"""""
100.00
110.00
~~
: : : : l : : :._:..:... --~ o o o o o o o o o ooopooooop~Qopooooo oo ooop o oooo ooooo o oooopooooopooooo~ooooo ooooopooooopooooo oo~1
o p o o o o o p o o o o o o o p o o o o o p o o o o o p o o
120.00
130.00
1~00
nnn
150..00
8. ábra
n
16o.OO
110.00
190.00
190..00
120.00
100.00 200.00
-43KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai (volt Bányaműveléstani) Tanszékén " Komplex mérési eljárás és kiértékelés fáidalatti üregek és külfejtések stabilitása és roncsolódása meghatározására" címmel az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) támogatásával figyelemre méltó, a jövesztéssei foglalkozó szakemberek számára is fontos kutatási munka folyt. A kutatási feladatot a 2375 sz. OTKA téma vezetője Dr. SOMOSV ÁRI Zsolt professzor az alábbiakban foglalta össze: "A közetmechanika, geomechanika, geotechnika egyik alapvető kérdése, hogy adott esetben a vizsgált természetes kőzctkörnyczct mcnnyire stabit ill. mcnnyire roncsolódott. Ez a kérdés felvetődik üregek, rézsük állékonyságának megítélésénél, a biztosításigény mcghatározásánál, gépi vagy robbantásos jövesztés megválasztásánál, továbbá az optimális fejtési irány meghatározásánál és még több geotechnikai feladatnál is. Végeredményben a vizsgált közelkörnyezet természeti ("in situ") állapotának megismerése a cél. Erre vonatkozóan korlátozottak a közvetlen helyszíni vizsgálati lehetőségeink. Ugyanakkor laboratóriumban kis közetmintákon sokoldalú mechanikai vizsgálatok végezhetők statikus, vagy dinamikus terheléseknéL A laboratóriumi mérések során nyert közetjellemzök a közeltartomány tektonizáltsága, roncsoltsága, repedésrendszerei miatt viszont jelentösen eltérnek a természetes állapot jellemzöitöl, ezért számításainknál legtöbbször igen jelentős biztonsági tényezök alkalmazására kényszerülünk, ill. rosszabb esetben csupán laboratóriumi mérések alapján nem is érünk célhoz. A Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Tanszékén kifejlesztettünk egy komplex mérési eljárást, amely a fent jelzett alapvető probléma megoldására alkalmas. Az eljárás lényege az, hogy a szokásos laboratóriumi közelmechanikai méréseken túlmenően laboratóriumban a vizsgált közeten szeizmikus hullámterjedés sebesség mérést végzünk, majd ugyanezt a mérést fúrólyukakban elhelyezett geofonok segítségével a vizsgált közelkörnyezet természetes állapotában is elvégezzük. A három félemérési eredmény (statikus terhelés mellett laborban - szeizmikus sebesség laborban - szeizmikus sebesség "in situ") lehetövé teszi a természeti állapotra jellemző mechanikai közelparaméterek térbeli meghatározását annak változásaival együtt. A szóban forgó komplex mérési eljárást sikerrel alkalmaztuk róldalatti ü r egek, ü regrendszerek állékonyságának és biztosításigényének megitélésénél, célszerű jövesztési módok és fejtési irányok megválasztásánál, sziklarézsük állapotának vizsgálatánál, vágatpillér méretezésének ellenörzésénél, meredek
-44dőlésű közelrétegek "in situ" közetmechanikai paramétereinek mélységbeli változásának meghatározásánál.
Alkalmaztuk a mérési eljárást földalatti hulladéklerakó közelkörnyezetének vizsgálatánál is. Kedvező
tapasztalataink alapján mondhatjuk, hogy a kifejlesztett mérési eljárás a geotechnika számos területén alkalmazásra kerülhet:' A munka eredményeit
ismertető előadásokra
NYIL VÁNOS TANSZÉKI SZEMINÁRIUI\-1-on kerülsor 1994. december 6-án (kedden) a Miskolci Egyetem Továbbképzési Központjában (Miskolc-Tapolca Iglói út 2.). Az érdeklődöknek részletes programot küldünk. A jelentkezéseket a tanszékre küldött fax vagy levél formájában kéri a szeminárium szervezöje: Dr. Bohus Géza
A Robbantástechnikai Szakbizottság soron
következő
VEZETŐSÉGIÜLÉSÉT
1994. december 12-én (hétfön) 10 órától tartja az OMOKE-klubban (Szt István tér ll. alagsor). Meghívót még küldünk, de kérjük elöjegyezni!
-45-
A !\ll~ RN ÖK l KA!\1:\RA ,\ LLÁS FO C LALÁSA AZ ELSZAPORODOTT ~:PÜLETKÁH.OKH.ÓL a hék:ísme~yl·ri rohhan:b, az Ö utcai lakóh:íz-leszakad:b, a bajai és tén)'iíi iskolaheoml:ís, az érdi iskolakár kapcs:ín Fdtünékn gyakori\·;í vcí!t;Jk az épületkárok, ml!g halálcscth~z is vezcttek. Okuk csct~nk~nt clt~n~: •Jzcmeltctési, tervezési. építési hih:1. KözOs hcnnük. ho~· - részh~n v
rúst d lehet hanyago/n~
(1
gondos wr:da Jelclösségt!t ellehet háríwni,
men ha :1 k~í r m~ír bckö\·~tkezctt ,
a biztosító úgyis flZct. Garasos-
kodnak a szokemhal'k ht'\·omísúmíl. kiválasztúsánál. Átépítenck "házilago.."m'', Si'.
lajdonos a szakembereket t'fwjsorban azok szakképzettsége. to·akorlata, korcíbhi teljesírmt!nye. nfercnciúik mérlegelésb·e/ \'tílas:tja ki. a felad lU igénytihez megfele/ó szím ·onalll szakt!mben bíz meg. Egyes k<íroknál az omlás elött örákkal (néha 1-2 nappal) korübban figyelmeztető jelek mutatkoznak. Ilyen esetben azonnal kell szakembert - általában statikus S7. akértd mérnökOt - a he~-színrc hívni. Akut egés?~<>égi prohlémáknJI orvosi ügyeletek <íllnak rcnddkez6re . M~rnOki ügyelet nincs. p~dig az ilyen sü rgős cs~tl~n szü kség ll:ht!t rá. A Jl~müki Kamara ~·ú/la/ja a m~rnöh:akértói iiJ,O•ele-
ti s:olgálat nu.>.r:s:erve:ésit. Eidfordulhal oly;m 0püói k<ír, amin~k kcl~tkt!z~~h~n m~ rnOk is hibás. A ml.!rnökOk etikai m~gíldó~hc n a 7vkrnöki Kamar:1 Etikai I3izott s.iga ilkt ékt!S, dc hat;ísk Ort! jelenleg i g~ n korl;ítozott. hiszen m~g tigyclmczt~t 0s i ld1t!t ö~gc is c:~ tk az önkéntt:s 1ag~í got vállall m~rnökt:,kre lt:q cd ki.
-46Az egyes tevékcnységt.:k ( t ervcz~s, Sí'~tkértés) v\.!gzésáe ,·on~l! kozó jogosítv<ínyok clbír<íl<ís;.íra, a knnt;írok, az ctikátlano k, a .v.
Szakllldtíst igc!nyM jdadaroi.Jwz, mt:g c.:gyszen.íbb esetd.:ht'n is, ve_10·enek igénybe megfeld/i ,·zakt:mbc.:n. (la sil<íny villanykört ét vettünk és az hamar tönkrement , csekély tx)S.o.;zanklx.l<íss.tl újra cscr~ lj ü k ki, legkOzdchh jobhat ds;.írolunk. ,\z épület nt.:m lillért:s ért~k, nem kOnnyű <..""crel"tCrélni; mc~fontolt:thh hozz
"FÚRÁS-ROBBANTÁSTECHNIKA 1995"
Az 1991 és 1993 évi kedvező visszhangot kiváltott konferenciák sikerén felbuzdulva Szakbizottságunk ügyvezetősége elhatározta, hO!,!)' jövőre is megrendezi e konferenciát. A rendezvény keretei nagyrészt ismertek (3 napos, fúrási és robbantási bemutatóval, müszerkiállítással), de új követelményeket is ki kell elégítenie. Ezek közül a legfontosabb: be kell illeszteni a Miskolci Egyetem Bányaműveléstaní (ma Bányászati és Geotechnikai) Tanszékének 225 éves
jubileumi rendezvényei sorába. Tagságunk szakmai eredményei és a korábbi konferenciákon mutatott alapján joggal remélhetjük, hOf,l)' ez a konferencia méltó lesz e neves ünnepségsorozathoz, az Alma mater hagyományaihoz, a robbantástechnika fejlesztésében elfoglalt előkelő helyéhez. érdeklődé s
Az időpont még bizonytalan. Szeretnénk újra szeptemberben megtartani, de más rendezvényekhez is illeszteni kell konferenciánkat Tagságunk időben értesítést fog kapni a rendezvényről, annak programjáról és kereteirőL A rendezvénnyel kapcsolatos elképzeléseket, ötleteket máris örömmel fogad
az Ü!,!)'Vezetőség
-47TOVÁBB KÉPZÉS A Miskolci Egyetem Továbbk~pz~ Kfiz~>ntjának szervez~s~ ben az 1994/ 95-ös tan~vben a következ<'> m~rni>ktovábhk~pz~ tanfolyamra hívjuk fel a t . szakközöns~g figyetrn~t: "Kőbányászat
1.
és környezetvédelem" .
1994. október 18-20.
Meghívott elóadó : M.
Lechner,
a
Leoheni
Montanuniversitát
professzora. További
előadók:
2.
Dr . Bohus Géza, Dr . Fütdesi János Patvaros Jú zsef, Miskolci Egyetem.
~s
Dr.
"Robban tásvezetők továbbképző tanfolyama" . 1995 . március 20-24.
A 40 órás vizsgaköteles tanfolyam et~adói: Dr. Bohus G~za, Dr. Fi>ldesi János , Dr. Gá l Júzsef
~-'i
Novo tny
Csongor. akiknek A tanfolyamot nem c.-.;ak azok nak ajánljuk. 1995-ben lejár a robbantásve ze tói igazol\"éi.nyuk. hanem azoknak is, akik ebben az idöszakban szeretn~nek rohhantásve zetü i jogosítványt szerezni. Számo.s példa bizonyítja. l1ogy jobb
a
l eg-
a robbantá.svezetöi vizsgára: rés zt venni egy tevi z.s tanfolyamon és a tanfolyam után azonnal
felk~szül~s
továbbképző
gáz n i. 3.
" Föld alatti
ter ek környezetvédelmi célú
haszno-
sítása-l I" 1995. május 23-25 .
Meghívott elöadók: WILKE professzor és
munkatár.sai
(Be r l i n i
Műegye t
em) . További előadók: Dr. Benke László , Dr. Bohu.s Géza. Dr. Bu<"> ez Zo l tán, Dr. Jánosi tz János, Dr . Molnár József ~s Dr. Patvaro.s József a Mi sko l ci Egyetem Bányászati
~s
Geotechnikai
Tan.s z~
kének a témával foglalkozó munkatársai. Az 1994 . ápril is v~gén azono.s címen tartott továbbképző tanfolyam kibővített, továbbfejle.sztett anyagának ismertetése. A tanfolyamra a bányá.szokon kivül a hivatá.sos környezetv~dök
is meghívást kapnak.
Mindhárom
tanfolyamrút
idöhen
r~szletes
programot
kütdünk mindazon cégeknek. ahonnan jelentkeú>kre számítunk . Dr . Bohus G~za a tanfolyamok szerveú)je
-48-
MÉG EGYSZER A KÉRDŐÍVEKRŐL
A tapolcai Szakmai Napra megjelentetett I 2. számban adtuk köz re azt a KÉRDŐÍV et, aminek segítségével szerettük volna név- és címlistánkat aktualizálni, a szakembereket számbavenni, s felmérni, hogy a robbantást végző cégek hányad része van felfelé vagy éppen lefelé irányuló ágon. A kérdőív közrebocsátásakor azt is megígértük, hogy az adatokat összesítjük, átlagoljuk és korrigáljuk a név- és címjegyzékct.
értékelhető
Mindchhez viszont az kellett volna, hogy mindegyik, dc legalább minden jelentősebb társaság kitöltve visszaküldte volna ezt a kérdöívct. (Továbbra sem kötelező azon adatok közlése, amiket a társaság titkosan kezel.) Az is előfordulhat, hogy egy társaságtól többen kértek kérdőívet és most egymásra várnak. Éppen ezért az alábbiakban felsoroljuk azon társaságokat ( vállala tokat, intézményeket), amelyek megküldték az íveket: Szénbánvák: Bakonyi Erőmű RT - Borsodi Bányavagyonhasznosító RT Lencsehegyi Szénbánya Kft- Pécsi Erőmű RT Kőszénbánya- Putnok Bánya KftTatabányai Energetikai Kft Mányi Bánya Érc- és ásványbányák: Bakonyi Bauxitbánya Kft - Mecsekurán Kft - Perlit 92 Kft Olajipa r: Geofizikai Szolgáltató Kft- Geoinform Kft Kőbányák: Beremendi Cement- és Mészipari RT- Bélapátfalvi Cement- és Mészipari RT- Bérc Kft- COLAS-Északkö Kft- DCM Kft Keszcgi Bányaüzem Dolomit Kft - Euroteam Kft - Lábatlani Cementipari Kft - Mecsekkö Kft Nagyharsányi Kőbánya Kft- Zúzalék Kft Szolgáltatók, fejlesztök: ANDO Kft - Geopolita Kft - liajós Bt - Körnetal Kft- PBS Europa Kft- ROBÉP Kft- ROBKER Kft- ROTECH Rt Intézmények: MBH- Pécsi BányakapitányságIMSZI- VRF Egyéb szervezetek: M.H. Szárazfóldi Csapatok Parancsnoksága - NIKE FIOCCHI Kft- Tassy M. vállalkozás-THETA J .K. Kft. Kérjük olvasóinkat, pótolják mulasztásaikat és szóljanak erről másoknak is. (Akiknek az adataiban, címében történtek változások. kérjük azokat is bejelenteni.) Így lehet csak remény arra, hogy 199~. év végérc új, javított név- és címjegyzéket tudunk készíteni. - B.G.-
