Az áruk szabad mozgása I. A vámok, vámmal azonos hatású díjak és a diszkriminatív adóztatás tilalma – 3. előadás (Tk. 545 – 557. o.)
Áruk szabad mozgásának elősegítésére irányuló rendelkezések az EUMSz-ben: (tagállamoknak címzett tilalmak) – Vámok és vámmal azonos hatású díjak tilalma (EUMSZ 30. cikk) – Diszkriminatív és protekcionista adóztatás tilalma (EUMSZ 110. cikk) – Mennyiségi korlátozások és a velük azonos hatású intézkedések tilalma (EUMSZ 34. és 35. cikkek)
„Áru” fogalma a az EUMSZ áruk szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseinek értelmében:
C-7/68 Bizottság kontra Olaszország („Olasz műkincs”) ügyben hozott ítélet: „áru alatt pénzben kifejezhető értékkel rendelkező termékeket kell érteni, amelyek […] alkalmasak arra, hogy kereskedelmi forgalom tárgyát képezzék.”
I. Vámok és vámmal azonos hatású díjak tilalma • Vámunió [EUMSZ 28. cikk (1) bekezdés]: • A Közösség vámunión alapul, amely a teljes árukereskedelemre kiterjed, és magában foglalja a behozatali és kiviteli vámok, valamint az azokkal azonos hatású díjak tilalmát a tagállamok között, továbbá közös vámtarifa bevezetését harmadik országokkal fenntartott kapcsolataikban. → • - a tagállamok közötti belső vámok eltörlése - harmadik államokkal fenntartott kapcsolatokban egységes vámtarifa
1. A vámunió külső oldala: közös vámtarifa harmadik országokkal fenntartott kapcsolatokban
A közös vámtarifa vámtételeinek megállapítása, módosítása a KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA keretében (EUMSz 3. cikk → a közös kereskedelempolitika az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik)
A közös vámtarifa meghatározására vonatkozó felhatalmazás (korábbi EKSZ 26. cikk, jelenleg EUMSZ 31. cikk): „A közös vámtarifa vámtételeit a Tanács a Bizottság javaslata alapján állapítja meg.”
2. A vámunió belső oldala: behozatali és kiviteli vámok eltörlése a tagállamok között • EUMSZ 30. cikk: • „A tagállamok között tilos bármilyen behozatali vagy kiviteli vám és azzal azonos hatású díj. Ezt a tilalmat a fiskális vámokra is alkalmazni kell.”
Mely termékekre vonatkozik a tilalom?
EUMSZ 28. cikk (2) bekezdés: „A 28. cikk […] rendelkezéseit [1.] a tagállamokból származó, továbbá [2.] a harmadik országokból érkező és a tagállamokban szabad forgalomban lévő termékekre kell alkalmazni.”
2. 1. Vám fogalma, funkciói: Vám: - nem ellenszolgáltatás fejében nyújtott fizetési kötelezettség - közhatalom írja elő, - határokon lebonyolódó áru- és szolgáltatás forgalomra vetik ki (az áruk kiviteléhez, behozatalához, átviteléhez kapcsolódóan) Funkciói: - a közhatalom költségvetése számára bevétel - nemzeti gazdaságok védelme az importárukkal szemben - áruk keresletének szabályozása - áruforgalom ellenőrzése
2. 2. A „vámmal azonos hatású díj” fogalma
I. („Olasz műkincs”) ügyben hozott ítélet:
„A Szerződés [30.] cikke megtiltja a tagállamok közötti kapcsolatokban kiviteli vámok és azokkal azonos hatású díjak kivetését, vagyis minden olyan díjat, amely a kivitt áru árának megváltoztatásával ugyanolyan korlátozó hatást gyakorol az adott áru szabad kereskedelmére, mint amilyet a vámok.” ↓ Nem a díj rendeltetése, hanem a kereskedelemre gyakorolt hatása vizsgálandó
II. 24/68 Bizottság kontra Olaszország („Statisztikai illeték”) ügyben hozott ítélet: • „Minden olyan, akár minimális összegű pénzügyi teher, amelyet egyoldalúan vetnek ki – bármi legyen is az elnevezése és alkalmazásának módja –, s amely a határ átlépésének tényéből eredően sújtja a nemzeti vagy külföldi árukat, amennyiben nem minősül a szó szoros értelmében vett vámnak, a Szerződés [30.] cikke szerinti vámmal azonos hatású díj, még akkor is, ha azt: • - nem az állam javára vetik ki • - nincs semmiféle megkülönböztető vagy védelmi jellege • - és a pénzügyi teherrel sújtott áru nem áll versenyben egyetlen nemzeti termékkel sem.
↓ A VAHD nem kell, hogy teljesítse a vámok sajátos funkcióit
Tekinthető-e az áruk határon való átlépésével kapcsolatban kötelezően végzett vizsgálat díja ellenszolgáltatásnak? • Bár nem kizárt, hogy bizonyos esetekben valamely szolgáltatás nyújtása a ténylegesen nyújtott szolgáltatással arányos díjazás követelését igazolhatja, de ez csak egyedi esetekben fordulhat elő, amelyek nem vezethetnek a Szerződés [vámunióra és vámok, illetve az azonos hatású díjak tilalmára vonatkozó] cikkeinek megkerüléséhez.
87/75 Conceria Daniele Bresciani kontra Amministrazione Italiana delle Finanze („Bresciani”) ügyben hozott ítélet: • „Az a tény, hogy egy vitatott díj az áruk határon való átlépésekor kötelezően végzett egészségügyi ellenőrzés költségeivel arányos, nem befolyásolja az e díj által az áruk szabad mozgására gyakorolt hatás értékelését. • Az állam közigazgatási tevékenységét, amely a közérdekű egészségügyi ellenőrzési rendszer fenntartására irányul, nem lehet úgy tekinteni, mint az importőrnek nyújtott szolgáltatást, amely ellenszolgáltatásként egy pénzügyi terhet indokolhatna.”
Kivétel az EUMSz 30. cikkében megfogalmazott tilalom alól I.: kötelező ellenőrzés a határon • 18/87 Bizottság v. Németország ügyben hozott ítélet: • Az áru határon való átlépésével összefüggésben kivetett díj nem minősül vámmal azonos hatású díjnak, amennyiben: • - nem haladja meg annak a vizsgálatnak a tényleges költségeit, amellyel kapcsolatban kiszabták • - a vizsgálat a Közösség egész területén kötelező és valamennyi érintett áru tekintetében egységes • - a vizsgálatokat a közösségi jog írja elő a Közösség érdekének védelmében • - a vizsgálatok elősegítik az áruk szabad mozgását, mert semlegesítik a tagállamok egyoldalú vizsgálati intézkedéseit
Kivétel az EUMSz 30. cikkében megfogalmazott tilalom alól II.: a tagállami bevételek rendszerébe ágyazott közteher • „A Szerződés [diszkriminatív adóztatás tilalmára vonatkozó] cikkeiből következik, hogy a vámokkal azonos hatású díj fogalma nem foglalja magába azokat a terheket, amelyek az adott államon belül a behozott és a hasonló hazai termékeket egyformán sújtják, vagy amelyek ilyen hazai termék hiányában általános belső terheknek felelnek meg,…”
↓
↓ • „…egy díj nem minősíthető [vámmal azonos hatású díjnak], ha a belső adók általános rendszerének részét képezi, amelyet a termékek eredetétől függetlenül érvényesített objektív kritériumok szerint, következetesen alkalmaznak termékek kategóriáira, amely esetben ez a Szerződés [diszkriminatív adóztatás tilalmára vonatkozó] cikkeinek hatókörébe esik.”
II. A diszkriminatív adóztatás tilalma
EUMSZ 110. cikk: „A tagállamok sem közvetlenül, sem közvetve nem vetnek ki más tagállamok termékeire a hasonló jellegű hazai termékre közvetlenül vagy közvetve kivetett adónál magasabb belső adót. A tagállamok továbbá nem vetnek ki más tagállamok termékeire olyan természetű belső adót, amely más termékek közvetett védelmét szolgálhatja.”
Vizsgálandó szempontok a diszkriminatív, ill. protekcionista jelleg megállapításánál: • 55/79 sz. Bizottság kontra Írország ügyben hozott ítélet: • „[Az EUMSz 110.cikkében] foglalt diszkriminatív adóztatási tilalom érvényesítéséhez nem csak az adókulcsot, hanem az adóalapot, és az egyes adókra vonatkozó egyéb részletszabályokat is figyelembe kell venni. Valójában az összehasonlítás meghatározó szempontja az egyes adók tényleges hatása a tagállami termelésre egyfelől, és az importtermékekre másfelől, hiszen még ha az adókulcsok azonosak is, az adó hatása eltérő lehet a hazai és az importtermékek tekintetében az adóalapra és az adó kivetésére vonatkozó részletszabályoktól függően.”
Az EUMSZ 110. cikke által tiltott tagállami adószabályok típusai
1. A 110. cikk (1) bekezdése által tiltott adóztatás: 1. 1. Közvetlenül diszkriminatív adóztatás: A tagállami szabályozás kifejezetten rendelkezik arról, hogy a más tagállamok termékeit hátrányosabb adóteherrel sújtja, mint a hasonló hazai termékeket Lásd: 21/79 sz. Bizottság kontra Olaszország ügy
1. 2. Közvetetten diszkriminatív adóztatás:
A tagállami szabályozás nem rendelkezik kifejezetten arról, hogy a más tagállamok termékeit hátrányosabb adóteherrel sújtja, mint a hasonló hazai termékeket, de a szabályozás eredménye az, hogy a más tagállamokból származó termékeket magasabb adó terheli, mint a hasonló hazaiakat Lásd: 196/85 sz. Bizottság kontra Franciaország ügy Hasonló termékek: a fogyasztó számára (közel) azonos szükségleteket elégítenek ki
1. 3. Protekcionista adóztatás: (sokszor nehéz elhatárolni a közvetetten diszkriminatív adóztatástól)
A tagállami szabályozás eredménye az, hogy a más tagállamokból származó termékeket magasabb adó terheli, mint a versengő hazai termékeket Lásd: 170/78 sz. Bizottság kontra Egyesült Királyság ügy Versengő termékek: a fogyasztók számára nem ugyanazon szükségleteket elégítik ki, de a termékek a fogyasztók számára helyettesíthetőek
A 110. cikk által tiltott intézkedések mely típusa menthető ki? A közvetett adóztatás, amennyiben a Közösség számára elfogadható, objektív kritériumokon alapuló tagállami közérdek érvényesítését szolgálja. Lásd: C-140/79 Chemical Farmaceutici kontra DAF
