Komanovics Adrienne, 2011
A viták békés rendezése Az erőszak tilalma
1
I. A viták békés rendezése Komanovics Adrienne, 2011
2
Áttekintés (1) A nemzetközi vita fogalma (2) Jogforrások (3) A viták békés rendezésének tartalmi elemei (4) A viták békés rendezésének eszközei (5) Diplomáciai eszközök (6) Bírói út (7) Kötelező bíráskodás (8) Magyar vonatkozások 3
Bevezetés
Ius in bello – a háborúban alkalmazandó jog Ius ad bellum – a háborúindítás joga Államok közötti állandó konfrontáció De a vitarendezés békés eszközei is megjelentek
4
(1) A nemzetközi vita fogalma
Nemzetközi jogvita: a felek álláspontja közötti ellentétek Valamilyen fennálló jog tekintetében a követelések ill. az igények ellentétesek, vagy az egyik fél követelése a másik fél ellenkezésével találkozik.
Objektív tény
5
(2) Jogforrások SZERZİDÉSEK Hágai békekonferenciák (1899, 1907) A Nemzetek Szövetségének Egyezségokmánya (1919) Briand-Kellogg Paktum (1928) ENSZ Alapokmány (1945) Regionális és kétoldalú egyezmények ÁLTALÁNOS NEMZETKÖZI JOG ENSZ Közgyűlés határozatai EBESZ Helsinki Záróokmány 6
(3) A viták békés rendezésének tartalmi elemei
Vita természete, tárgya irreleváns Vitarendezési eszköz szabad megválasztása Gyors és méltányos megoldás (magatartási kötelezettség) Jóhiszeműség, együttműködés, a nemzetközi jog alapelveinek, különösen a szuverén egyenlőség elvének tiszteletben tartása Viták megelőzésének kötelezettsége
7
A felek egyetértése a vitarendezés eszközéről: a felek megállapodása
A vita felmerülése után A vita keletkezését megelőzően
8
(4) A nemzetközi viták békés rendezésének eszközei Paradoxon / aránytalanság Tárgyalás
Legáltalánosabb módszer Csak néhány általános követelmény
Nemzetközi bíróságok
Kivételes eszköz Nagyon részletes szabályok
9
A rendezés eszközeinek osztályozása
Két csoport
Összehasonlítás
Diplomáciai eszközök Bírói út
L. a táblázatot
Létezik-e a hierarchia az eszközök között?
10
Diplomáciai eszközök
Bírói út
Nemzetközi jog + egyéb szempontok
Nemzetközi jog szabályai
Felek manőverei, nyomásgyakorlás, stb.
Szűk manőverezési lehetőség
Bizonytalan kimenetel Ajánlás Általános eszköz
Kötelező döntés (ítélet) Végrehajtása kötelező Kivételes eszköz
11
(5) Diplomáciai eszközök
12
Diplomáciai eszközök
A felek közvetlen tárgyalása Jószolgálat Közvetítés Kivizsgálás Egyeztetés Nemzetközi szervezet keretében történő vitarendezés
13
Felek közvetlen tárgyalása
Formai előírások nincsenek A tárgyalások „szintje” Diplomáciai konferencia A tárgyalásnak valóságosnak kell lennie A tárgyalás eredménye Létezik általános tárgyalási kötelezettség?
14
Jószolgálat és közvetítés
Közös elemek
Harmadik fél közreműködése A vitában álló felek hozzájárulása Nem kötelező
Különbségek
A jószolgálat: összehozza a tárgyalóasztalhoz a vitában érintett államokat A közvetítő bekapcsolódik a tárgyalásokba, érdemi javaslatokat terjeszt elő 15
Közvetítés: Beagle csatorna ügy Beagle Channel Arbitral Award (1977)
16
Kivizsgálás
Kivizsgálás
Más elnevezések: fact-finding, monitoring Bizottságok – összetétel Feladat Tényállás tisztázása ÉS Jelentés készítése (a felek számára nem kötelező!)
Egyezmények is előírhatják
17
Kivizsgálás: Dogger Bank incidens
The Aurora, a Russian cruiser attacked by other Russian ships during the incident.
18
Egyeztetés (békéltetés)
1928 Általános Akta Fogalma:
pártatlan kivizsgálás javaslat kidolgozása
Ad hoc vagy szerződésben előírt
Nemzetközi szerződések előírhatják az egyeztetést Az eljárási szabályok egységesítése Intézményesítés
19
Nemzetközi szervezetek keretében történő vitarendezés
L. az adott nemzetközi szervezetet alapító szerződést
20
(6) Bírói út
21
Inter caetera pápai bulla (1493)
22
Alabama ügy
23
A nemzetközi bíráskodás intézményei
Állandó nemzetközi bíróságok Választott bíróságok
24
A nemzetközi bíráskodás intézményei (a) Választott bíróságok
Állandó Választott Bíróság (1899)
Permanent Court of Arbitration (PCA) Névjegyzék Ítélőszék tagjainak kiválasztása Eljárási szabályok Tevékenysége
Casablancai incidens (1909) Palmas-sziget ügy (1928) Iron Rhine ügy (2005)
Honlap: http://www.pca-cpa.org/ 25
Az ÁVB tagjai
26
Nemzetközi környezetvédelmi jog: Trail Kohászati Művek ügy Nemzetközi folyók joga: Lanoux-tó ügy Területi viták Badinter Bizottság
27
A nemzetközi bíráskodás intézményei (b) Állandó bíróságok
Állandó Nemzetközi Bíróság (1921-1946)
Nemzetközi Bíróság Nemzetközi Tengerjogi Törvényszék Nemzetközi Büntetőbíróság Regionális emberi jogi bíróságok Büntető törvényszékek Félállandó bíróságok
28
(7) Kísérletek a kötelező nemzetközi bíráskodás meghonosítására
A felek hozzájárulása!! Kötelező bíráskodás
Az államok nemzetközi szerződésben előre hozzájárulnak jövendő jogvitáik valamilyen nemzetközi bírói fórum elé terjesztéséhez Ezt követően a felek bármelyike egyoldalúan bírósághoz fordulhat
29
Szakaszok A hágai békekonferenciáktól 1945-ig
A két világháború közötti időszak a kötelező bíráskodás bevezetésére irányuló törekvések virágkora Pl. trianoni békeszerződés, vegyes döntőbíróságok
1945 után
A kötelező nemzetközi bíráskodás eszméje háttérbe szorul Joghatósági klauzulák, ám: Fenntartások Fakultatív jegyzőkönyv Virtuális joghatósági klauzula
30
(8) Magyar vonatkozások
Trianoni békeszerződés; vegyes döntőbíróságok
Pázmány Péter Tudományegyetem ügye Csáky, Esterházy és Pajzs ügy Magyar-román optáns ügy
Bécsi döntések (1938 és 1940) Bős-Nagymaros ügy
31
Elsı bécsi döntés (1938)
Második bécsi döntés (1940) 32
