AZ ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE
1. Házirend 1. 1. A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, eljárásrendje A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. 1.1.1. Felvétel, átvétel követelményei, eljárásrendje
A tanuló felvételéről a tankötelezettség szabályozása szerint járunk el. Az iskola a körzetében lakó tanköteles tanulót köteles beírni az első osztályba, felvételét csak akkor utasíthatja el, ha az engedélyezett létszámot a beírt létszám meghaladja. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről - az egyedi körülmények mérlegelése alapján - az igazgató dönt figyelembe véve a szakmai munkaközösség javaslatát. 1.1.2. Az osztályba, csoportba sorolás szempontjai
Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról - a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével - az igazgató dönt. Az emelt szintű osztályainkba kompetencia-mérés alapján választjuk ki a gyerekeket. A felvett tanulók szüleit írásban kiértesítjük. A tanuló teljesítménye alapján az emelt szintű osztályból a párhuzamos osztályba átkerülhet a szülőkkel való egyeztetés után. 1.2.2. Felvétel, átvétel elutasításának eljárásrendje A tanuló felvétele, átvétele másik iskolából, helyhiány miatti elutasítása az igazgató jogköre. 1.2. A tanulói jogviszony megszűnésének szabályai, eljárásrendje
1.2.1. Megszűnés Megszűnik a tanulói jogviszony: ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján, az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján, a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni, a tankötelezettség megszűnése után - ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad - a bejelentés tudomásulvételének napján.
1
1.2.2. Megszűntetés A tankötelezettség megszűnése után az iskola kérelem hiányában is megszüntetheti a tanulói jogviszonyt, ha a tanuló nem végezte el a nyolcadik évfolyamot és az iskolában nem folyik felnőttoktatás, illetve ott a tanuló nem kívánja folytatni a tanulmányait. 1.2.3.Az iskolából való távozás rendje Amennyiben a tanuló jogviszonya bármely okból megszűnik, az alábbiak szerint kell eljárnia: A távozó tanuló - miután a szülő bemutatta a fogadó iskola befogadó nyilatkozatát az iskola titkárságán megkapja a Kilépő lapot. Az iskola könyvtárába vissza kell vinnie a kölcsönzött könyveket, és ezt a Kilépő lapon igazoltatnia kell. A gondnoki irodában - ha volt a nevén szekrény - át kell adnia a kulcsot a gondnoknak. Az iskola pénztárában lemondja az étkezést. Bármilyen tartozása van az osztálya vagy az iskola felé, azt rendeznie kell. A titkárságon le kell adnia azt a Kilépő lapot, melyre a fenti igazolásokat beszerezte, és itt megkapja az Értesítést iskolaváltozásról nyomtatványt, mellyel a következő intézményben jelentkezhet. A fogadó iskola visszaigazolása után a tanulót törlik a tanulónyilvántartásból és egyúttal megküldik a fogadó iskolának a szükséges dokumentációt (bizonyítvány, egészségügyi törzskönyv, dolgozat füzetek). A 8. évfolyam elvégzése után a tanuló a könyvtárból kapott igazolás és a szekrénykulcs átadásáról szóló igazolás leadása után kaphatja meg a bizonyítványt. 1. 3. A munkarenddel kapcsolatos szabályok 1.3.1. A tanórák, foglalkozások napi, heti rendjének kialakítási szabályai
A tanórák rendje a következő: 1. óra 8.00 órától 8.45 óráig 2. óra 9.00 órától 9.45 óráig 3. óra 10.00 órától 10.45 óráig 4. óra 11.00 órától 11.45 óráig 5. óra 11.55 órától 12.40 óráig 6. óra 12.50 órától 13.35 óráig Tanórán kívüli foglalkozásokat a tanítási órák befejezésétől 19.00 óráig tanévre szóló beosztás szerint tartunk. A napközi a tanítási óra befejezésétől 16.00 óráig tart, 16.00-16.50-ig a napközis tanulók klubfoglalkozásokon vehetnek részt. A napközis csoportok napi- és heti rend szerint működnek. A napköziből a következő időpontokban mehetnek haza a szülő előzetes írásbeli kérésére: Ebéd után 14.00 órakor, a tanulási idő kezdete előtt
2
15.00 órakor, a tanulási idő után 15.30 órakor A Playschool osztály tanulói 1-3. évfolyamon hétfőtől csütörtökig 15. 30 órakor, pénteken 15 órakor. 1.3.2. A tanórák közötti szünetek rendje
Az 1. 2. és 3. óra utáni szünet 15 perces, a 4. és 5. óra utáni szünet 10 perces. A 2. szünet a tízórai szünet. Az 1. és a 3. szünetet az udvaron vagy az aulákban és a karzaton töltik a tanulók az időjárás figyelembe vételével. Erről az ügyeletes nevelők döntenek. 1.3.3. A folyamatos felügyelet, ügyelet biztosításának rendje Az iskolában reggel 7.30 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. A tanári ügyelet az órarendhez igazodva félévenként külön beosztás szerint történik. A tanári ügyeletes posztjait és kötelességeit az SZMSZ melléklete tartalmazza. Az iskola 7.00-7.30 óráig reggeli ügyeletet biztosít az alsó tagozatosok és az igazgatói engedéllyel rendelkezők számára. A szülők szeptember első hetében az osztályfőnöknél jelenthetik be igényüket erre a szolgáltatásra. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: tanulói ügyeletesek hetesek szertárosok A gyerekügyelet alapelvei: A 7-8. évfolyamos tanulókból összeállított, osztályfőnök által kiválasztott, ill. jóváhagyott 12 fős csoportok segítik az ügyeleti helyén, 7.30 – 7. 50 között /a bejáratnál 8.00-ig/, valamint az óraközi szünetekben a nevelők munkáját /11.55-ig/. Minden ügyeletes tanár mellé egy segítő diák kerül. Kötelességük, hogy ismerjék, és betartsák a házirend szabályait, és fő feladatuk, hogy ezeknek betartatását segítsék. A tanulók ügyeleti helyei az épület jellegéből és használati gyakoriságából, a tanárok ügyeleti helyeihez alkalmazkodva alakultak ki: alagsori folyosó 1 fő földszinti kisaulák 1-1 fő aulai mozgó 2 fő főbejárat 1 fő karzat 3 fő tartalék 3 fő A tanulói ügyeletesek a kijelölt területükön segítik a nevelők munkáját, ügyelnek a rendre. A diákügyeletesek figyelmeztetik a tanulókat a házirend betartására. A tanulók kötelesek az ügyeletesek ilyen jellegű utasításait betartani. Amennyiben ezeket megszegik, az ügyeletes füzetben rögzíthetik a rendbontó nevét és osztályát. A főügyeletes a négy hetes ügyeleti szakasz végén az 5, vagy 5-nél több figyelmeztetést elért tanulók az osztályfőnöki 3
figyelmeztetés következő fokozatát kaphatják. Szaktanárinak minősül az ügyeletes tanár figyelmeztetése. Az ügyeleti munkát a havi nevelőtestületi értekezleten az osztályfőnök és a nevelőtestület értékeli, és a DÖK jutalmazza. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól az osztályfőnök kijelölése alapján. A hetesek nevét az osztálynaplóban fel kell tüntetni. A hetesek feladatai az alábbiak: Az alsó évfolyamokon a tanítók irányítása és utasítása szerint jelentenek és rendet tartanak a tanteremben. A felsős évfolyamokban az első óra előtt felmérik a hiányzókat, és a tanítási órák előtt jelentik a szaktanárnak. Tanítási óra után a tantermeket utoljára hagyják el, ellenőrzik annak tisztaságát, rendjét. A következő óra tantermét átveszik, a talált rendellenességet a szaktanárnak jelentik. A terem ablakát kinyitják, a tanulókat a folyosóra vagy az udvarra küldik. A tanítási óra előtt felügyelik az osztály sorakozását. A tanítás előtt és a tízórai szünetekben ügyelnek a tanterem rendjére, tisztaságára, felügyelik az osztály magatartását, ha kell, segítséget kérnek az ügyeletes nevelőtől. Ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után 5 perccel nem érkezik meg, jelentik az igazgatóságnak. A szertárosok a szaktanár utasítása szerint végzik feladataikat. 1.3.4. A tanév rendjének, a tanítás nélküli munkanapok felhasználásának általános
szabályai Az iskolában a szorgalmi idő, tanítási év minden év szeptemberének első munkanapján kezdődik és az minden év június hónap 15-én, illetve, ha ez a nap nem munkanap, a június 15-ét megelőző munkanapon fejeződik be. A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét az oktatási miniszter állapítja meg (tanév rendje). Iskolánk - a tanév rendjében meghatározottak figyelembevételével - éves munkatervet készít, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat. A tanítás nélküli munkanapok közül egynek a programjáról a Diákönkormányzat dönt. 1.3.5. Az iskolai rendezvények, ünnepek rendje, normatív szabályai
Iskolai rendezvények: Iskolai ünnepségek: tanévnyitó, tanévzáró, karácsony, ballagás, gálaműsor Nemzeti ünnepek Helyi rendezvények, iskolai versenyek Diák- és sportnapok Iskolai kirándulások Erdei iskola Nyílt napok Családi nap
4
Az ünnepségek és egyéb rendezvények minden tanévben, az iskola éves munkatervében meghatározottak szerint kerülnek megrendezésre. Az ünnepségeken a helyhez és az alkalomhoz illő ruházatban kell megjelenni. Az ünnepségek közül a tanévnyitón, tanévzárón és a ballagáson, és a nemzeti ünnepeken a sötét alj és fehér fölső a kötelező. 1.3.5.1. Az iskolai rendezvényekről való távolmaradás rendje A DÖK napról, az Arany-hét zárónapjáról szülői igazolást csak előzetes bejelentés után fogadunk el; és a ballagásról pedig előzetes szülői kérésre és az osztályfőnök engedélyével maradhat távol a tanuló. 1.3.6. A tanulói magatartás leírása a szabadidős programokon
A szabadidős tevékenység az iskolában az iskolán kívül is szervezhető. Ezeken minden tanuló részt vehet, amennyiben a Házirend súlyos megszegése miatt az igazgató illetve az osztályfőnök el nem tiltotta, melyet írásban hoz a szülő tudomására. Az iskolán kívüli programokon minden tanuló az iskolát képviseli. Magatartásával, viselkedésével, öltözékével törekedjen az iskola jó hírének megőrzésére, öregbítésére. 1.4. Az iskola létesítményeinek használatával kapcsolatos szabályok
1.4.1. Az iskola épületének, területének, berendezésének használati lehetőségei, szabályai tanórán és tanórán kívül (szünetek, hétvége, szünidő stb.) Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7.00-től 21.00-ig tart nyitva. Az intézmény igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, ill. szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók (Lásd.: sport, egyéb szabadidős rendezvények). A hétvégi nyitva tartást külön megállapodások rögzítik, szabályozzuk a programok idejét, az épület, színterek nyitását, zárását, az ügyeletet és a takarítást. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva, mely az iskola hirdetőtábláján látható. A tanítási szünetekben igény szerint működhet napközi a szorgalmi időben megszokott időpontok között. Az egyéb programok (edzés, verseny, stb.) az igazgató engedélyével szervezhetők. A tornatermet elsősorban az iskola tanulóinak tartott sportfoglalkozások, edzések számára tartjuk fenn, a fennmaradó időben a tornaterem bérbe adható. A tantermeket és az egyéb termeket, helyiségeket mindenki köteles rendeltetésszerűen használni, fokozottan ügyelve a rendre, tisztaságra, a baleset megelőzésére. Héjas magvakat, pattogatott kukoricát fogyasztani, rágógumizni az iskola teljes területén tilos. A tanulónak az osztályfőnök, a szaktanár felügyeletével közre kell működniük a saját környezetük, valamint az általa használt eszközök rendbentartásában. Az iskola területére járművel csak rakodási szándékkal, vagy igazgatói engedéllyel lehet behajtani.
5
A tanulók kerékpárral, gördeszkával, és görkorcsolyával, görcipővel az iskola területén nem közlekedhetnek. Az ezekkel az eszközökkel okozott kár szándékos rongálásnak minősül, a kártérítés a házirendnek megfelelően történik. A tanuló saját felelősségére 7.00-15.00 óráig a kijelölt helyen a kerékpárját tárolhatja. A tanulóknak dohányárut, szeszes italt, kábítószereket az iskola területére behozni, továbbadni és fogyasztani szigorúan tilos. A felnőttek csak a kijelölt helyen dohányozhatnak. 1.4.2. A létesítmény-használat korlátai
Az iskola tanulói az intézmény létesítményeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Minden tanuló felelős az épület, az udvar és az iskola környékének tisztaságáért, épségéért. Az épületben vagy az udvaron a gondatlanságból eredő vagy szándékosan okozott kárt a szülő köteles megtéríteni. A kártérítés mértékét a KT 77§-a szabályozza. Mindenki köteles a maga és társai testi épségének megóvása, a balesetek elkerülése érdekében betartani a közlekedési, a baleset- és tűzvédelmi szabályokat. A tanulók az iskola területére csak a tanítási órákhoz szükséges felszerelési tárgyakat hozzanak magukkal! A tanulónál lévő vagy a szekrényében tárolt értékekért az iskola anyagi felelősséget nem tud vállalni. A nem idetartozó eszközöket a szülő veheti át a nevelőtől az erről való értesítést követően. Tilos baleset okozására alkalmas és az épület megrongálására használt eszközöket az iskolába hozni, ezeket elvesszük a tanulóktól, és csak szülőknek szolgáltatjuk vissza. A mobiltelefonokat és egyéb multimédiás eszközöket az órára csak kikapcsolva lehet bevinni. Ezek eltűnéséért, megrongálódásáért az iskola nem vállal felelősséget. Ezen szabály megszegése esetén az elvett telefont csak a szülő veheti át az intézmény vezetőjétől. Az iskola területén és az iskolán kívüli rendezvényeinken kép és hangfelvételek készítésével nem sérthetik meg a tanulók sem tanáraik, sem társaik, sem senki személyiségi jogait. A sértett rendőrségi feljelentést tehet a személyiségi jogok megsértése vagy zaklatás esetén. A tanulók az iskola épületébe 7.30 órától érkezhetnek. Az ügyeletet kérőknek 7.00 órától biztosítunk az épületben tanári ügyeletet. A tanulók legkésőbb 7.50 órakor érkezzenek meg az iskolába, és a tanítás megkezdése előtt a tantermekben gyülekezzenek. A tantermek ajtaját az alsósoknál az ügyeletes tanár, a felsősöknél pedig az érintett szaktanár nyitja legkésőbb 7.50-kor. A szülők a gyermekeiket a kapuig kísérhetik, és ott várják a tanítás illetve a foglalkozás végén. Az elsősöket október 1-jéig a szülők bekísérhetik a tanterembe, és bemehetnek értük. Szülőket és látogatókat a portás segíti abban, hogy a keresett nevelővel beszélni tudjanak. Az iskola épületébe minden látogató csak a portán keresztül érkezhet, és azon keresztül távozhat.
6
A tantermekben - a reggeli gyülekező és a tízórai szünet kivételével - csak az órát vagy foglalkozást tartó szaktanárral tartózkodhatnak a tanulók. A tantermeket minden óra, foglalkozás után be kell zárni. A székeket az utolsó óra végén a padra kell helyezni. Az alábbi szaktantermek használatának szabályait külön mellékletek tartalmazzák. Ezeket a szabályokat a szaktantermeket használó tanulókkal a szaktanárok ismertetik meg. Tornaterem és öltözők Számítástechnikai terem Ebédlő Könyvtár Az iskola hivatalos helyiségeit - titkárság, pénztár - a tanulók csak hivatalos ügyek intézésekor kereshetik fel tanítási időben 7.30 és 15.30 óra között. Az ebédlőt csak tízórai elfogyasztására és ebédelésre használhatják azok a tanulók, akik az iskolai étkeztetést veszik igénybe. Az étkezés beosztását minden évben az órarend és a terembeosztás figyelembevételével alakítjuk ki, amelyről az osztályfőnök illetve a napközis nevelő tájékoztatja a tanulókat. A menzások a tanítás végeztével ebédelhetnek, ettől csak igazgatói engedéllyel lehet eltérni. Az ebédlőből az uzsonnát csak szalvétában vagy nylon zacskóban lehet kivinni. A gyerekek betegsége esetén a szülő írásbeli kérelmére és igazgatói engedéllyel az ebéd elvihető. A szünetekben mindenki igénybe veheti az iskolai büfé és az automaták kínálatát. A vásárlásnál kultúráltan sorban állva kell várakozni. Az itt vásárolt italokat - a jól zárható tetejű poharasok kivételével - helyben kell elfogyasztani, a tantermekbe bevinni tilos. A vásárlást úgy kell befejezni, hogy a becsöngetésre a tanterem előtt sorakozzanak a tanulók. Az iskola területén elhelyezett szelektív hulladékgyűjtőket rendeltetésszerűen kell használni. A ruhatárak és a szekrények csak a tanulók öltözékének, felszerelésének tárolására használhatók. A szekrények épségéért a használójuk anyagi felelősséggel tartozik. Az ebédelés ideje alatt a táskákat és kabátokat a földszinti aulákban az erre kijelölt helyen vagy a szekrényekben lehet tartani, az ebédlőbe és előterébe táskát és egyéb felszerelést nem vihetnek be a tanulók. A mosdókat mindenki köteles rendeltetésszerűen használni, a tisztaságára ügyelni. A felső tagozatos fiúk a földszinti fiú WC-t nem használhatják, ezt csak az alsósok számára tartjuk fenn. A délutáni foglalkozásra legfeljebb negyedórával a foglalkozás kezdete előtt érkezzenek a tanulók, a könyvtárban várakozzanak úgy, hogy a tanítást és más foglalkozásokat ne zavarjanak. Abban az esetben, ha a könyvtár zárva van a diákok az 1. szinten az aulában kihelyezett asztalok körül várakozhatnak. A tanítási órák és délutáni foglalkozások után, valamint hétvégeken az iskola területén (a kerítésen belül) tanuló nem tartózkodhat.
7
1.4.3. A létesítmény-használattal összefüggő esetleges bevételekről való rendelkezés Az intézmény helyiségeit az igazgató bérbe adhatja. A bérleti szerződésben meg kell határozni a rendeltetésszerű használat rendjét és idejét. 1.5. A diákjogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályok
Minden tanulót megilleti az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség elve. 1.5.1. A tanulói érdekképviselet, érdekvédelem, érdekegyeztetés iskolai rendszere
Minden tanulónak joga részt venni az iskolában működő diákönkormányzat munkájában, hogy választó és választható legyen. A választás rendjét a DÖK SZMSZ tartalmazza. A tanulók tisztségviselőikkel jogosultak képviseltetni magukat a DÖK-ben, amely a tanulóközösségek és a tanulók érdekeinek képviseletén alapul. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen az intézmény igazgatója, a DÖK vezetője a tanulókat tájékoztatja az iskolai élet egészéről, a DÖK tevékenységéről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, az összehívásáért az intézmény igazgatója a felelős. Jogszabálysértés esetén a tanuló, vagy a törvényes képviselője Törvényességi Kérelmet adhat be az igazgatóhoz, melynek elbírálása az iskolafenntartó hatásköre. A tanuló minden egyéb, az iskolai élettel kapcsolatos érdeksérelmi ügyben az iskolai diákönkormányzathoz fordulhat, melynek intézési módját és rendjét a diákönkormányzati SZMSZ tartalmazza. Az igazgató bűncselekmény gyanúja esetén köteles feljelentést tenni, bárhonnan kap információt az iskola ügyeivel kapcsolatosan. 1.5.2. A kérdezés-érdemi válasz, véleménynyilvánítás, a tájékoztatás, véleményezés,
információhoz jutás formái, rendje A tanulónak jogában áll részt venni az osztály és az iskola életének alakításában, részt venni az iskolagyűléseken, s így megismerni, milyen kérdésekben tartanak igényt véleményére és javaslatára. A tanulót a szülői értekezleteken és fogadó órákon a szülő képviseli Az osztályközösség előtt, személyes ügyeiben az osztályfőnöknek az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilváníthat. Az igazgató minden hónapban az utolsó csütörtökön tanulói fogadó órát tart 14.00-15.00 óráig, amelyre a tanulók előzetes bejelentkezhetnek. A tanulók, a szülők joga, hogy a tanév kezdetén az osztályfőnökök tájékoztatásából megismerjék a jogaik érvényesítéséhez szükséges jogszabályokat. Joga továbbá, hogy a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletéért. A tanuló ügyében az érdekképviseleti jog gyakorlása a diákönkormányzat feladata. Az iskola működése során felmerült egyéni sérelmek orvoslását a tanuló és tanuló között a Diáktanács, a tanuló és
8
pedagógus között a Diáktanács és a Nevelőtestület által megbízott pedagógus(ok) intézik az igazgató részvételével. A tanulók tájékoztatásának fóruma az iskolagyűlés, az iskolarádió és az iskola újság, faliújság, honlap. Minden fontosabb esetben rendkívüli iskolagyűlést hívhat össze az igazgató. Az iskolagyűlés összehívását kezdeményezheti a Diáktanács az igazgatónál. Az indokok megjelölésével. Az osztályok jogosultak valamennyi iskolai ügyben javaslattal élni, véleményüket kifejteni. Az osztályközösség az osztály ügyeiben önállóan dönthet, az osztályok döntése nem lehet ellentétes a Házirendben leírtakkal A tanulók rendszeres iskolán kívüli tevékenységet az osztályfőnök tudtával végezhetnek, ha a tevékenység a tanulmányi munka rovására megy, az osztályfőnök javasolhatja a szülőknek a tevékenység szüneteltetését. A szülői közösségnek a közoktatásról szóló törvény 59. §-ának (5) bekezdésében biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik az iskola tanulóinak legalább 50%-át érinti. 1.5.3. A tantárgy- és foglakozás választás rendje
A tanulók, szülők a pedagógiai program nyilvánosságával, valamint az osztályfőnökök tájékoztatásával ismerhetik meg a következő tanévben választható tantárgyakat - a részvétellel kapcsolatos igényeiket írásban, az iskola által biztosított űrlap kitöltésével a megjelölt határidőig jelenthetik be az osztályfőnököknek. Tanév elején minden tanulónak jogában áll a foglalkozások közül választani. A választási lehetőségeket az osztályfőnök ismerteti a tanulókkal a tanév első osztályfőnöki óráján, a szülőkkel az adott tanév első szülői értekezletén. A foglalkozásra való jelentkezést a szülők az iskola által kiadott nyomtatvány aláírásával hitelesítik, melyet a foglalkozást tartó nevelőnek ad le, aki továbbítja az iskolavezetés felé. A tantárgy vagy foglalkozás választása - a meghirdetéstől függően - félévre, tanévre vagy hosszabb időre szól. A foglalkozásra való jelentkezés visszavonását a következő tanévben illetve félévben szülők írásban kérhetik a foglalkozást tartó pedagógustól vagy az osztályfőnöktől, akik az igazgatóság felé ezt jelzik. A tanuló, szülő kérésére engedélyezhető, hogy vendégtanulói jogviszonyt létesítsen, azaz az iskolában oktatottaktól eltérő irányú ismeretek megszerzése céljából másik iskolában elméleti tanítási órákon, illetőleg gyakorlati foglalkozásokon vegyen részt - részvétellel kapcsolatos igényeiket írásban minden év május 15-ig jelenthetik be az osztályfőnöknek. A tanuló joga, hogy napközi otthoni ellátásban részesüljön. A kérelem benyújtását az iskola által kiadott formanyomtatványon minden év május 15-ig kell leadni az osztályfőnököknek, megjelölve az igényelt étkezések számát és a felügyelet időtartamát. Napközibe való jelentkezés, illetve lemondás a tanév során is lehetséges, ennek tényét a szülő is és az intézmény is írásban rögzíti.
9
1.5.4. A diáksport támogatása Az iskolában szervezett sportköri foglalkozásokat minden tanév első hetében hirdetjük meg. Az iskola ezekhez a foglalkozásokhoz a sportudvart és a tornatermet rendelkezésre bocsátja. 1.5.5. Taneszközökért, felszerelésekért a felelősség szabályai Az iskola igazgatójának engedélye alapján a tanuló társaival, vagy egyénileg - tanári felügyelet mellett - használja az iskola létesítményeit, helyiségeit, felszereléseit, sporteszközeit, sportfelszereléseit, berendezési tárgyait. A tanulónak kötelessége, hogy óvja az iskola tárgyait, berendezéseit, sporteszközeit, sportfelszereléseit, helyiségeinek tisztaságát, a tanterem rendjét. A tanuló köteles saját taneszközeit tisztán és rendezetten tartani. A füzet és a munkafüzet vezetése a szaktanárok által meghatározott módon történik. Minden taneszközön szerepeljen a neve, az osztálya és a tantárgy megnevezése. Füzetébe csak a tantárgyhoz tartozó bejegyzések kerüljenek. A füzetvezetést a szaktanár félévente értékeli. 1.5.6. A számonkérés formái, tilalmi szabályok 1. évfolyamon félévkor és év végén szöveges értékelést végzünk. 2. évfolyam év végén és 3-8. évfolyamon félévkor és évvégén osztályzattal értékelünk. Az osztályzás a hagyományos öt-fokozatú skálával történik. A beszámoltatás szóban és írásban történik. Írásbeli számonkérés esetén a tanuló köteles a dolgozaton a nevét, osztályát mindenkor feltüntetni. Ezeken a dokumentumokon csak a dolgozat feladataihoz tartozó megoldások szerepelhetnek. A tanuló joga, hogy a témazárók írásáról egy héttel előbb tájékoztatást kapjon, a legalább három anyagrészből íratott számonkérésről is legkésőbb az előző tanítási órán tudomást szerezzen, hogy a megírt dolgozatot két héten belül értékelve megtekintse (a szülők a fogadóórán tehetik ezt meg), a tanuló kérheti, hogy egy tanítási napon két témazárónál több dolgozatot ne írjon, a tanuló mentesülhet a számonkérés alól, ha a tanítási órát megelőző egész nap vagy délután valamilyen rendezvényen, versenyen az iskolát képviselte, betegség miatt folyamatos hiányzását követő első tanítási napon kerülne sor a számonkérésre, a számonkérést a következő órán, hosszabb hiányzás esetén a szaktanárral egyeztetett időpontban kell pótolni.
10
1.5.7. A tanuló kötelességei A tanuló kötelessége, hogy megtartsa a Házirendben foglaltakat, és úgy éljen jogaival, hogy azzal mások érdekeit ne sértse, valamint másokat ne akadályozzon jogainak gyakorlásában. Minden gyerek udvarias, tisztelettudó magatartást tanúsítson tanáraival, az iskola felnőtt dolgozóival szemben. Mindig a napszaknak megfelelően köszönjön. Tartsa tiszteletben társai világnézeti, vallási nézeteit, nemzeti, etnikai hovatartozását. Egymást sem tettel, sem szóval ne sértsék, ne alázzák meg. A tanuló más tulajdonához az illető engedélye nélkül nem nyúlhat. A tanuló vegyen részt a kötelező és választott foglalkozásokon. A foglalkozásokon viselkedésével és öltözködésével is adja meg a tiszteletet tanítóinak, tanárainak és társainak. A ruházat és az ékszer viselése a jó ízlés határain belül a tanuló magánügye, de technika, testnevelés és tanulókísérlet órán a szaktanárok által balesetveszélyesnek ítélt eszközök viselése, használata tilos. A testnevelés órán csak olyan sportruházatban vehet részt a tanuló, amelyet kizárólag erre a célra használ. Ha a sportruházat része a póló, akkor az fehér színű legyen. A tornaterembe utcai cipővel bemenni nem lehet. Az iskola minden diákjának elsőrendű kötelessége az iskolai munkában a legjobb tudását nyújtani, minden foglalkozásra magával hozni a szükséges felszerelését, valamint ellenőrzőjét. Az ellenőrző vezetése és a szaktanárral majd szülővel való aláíratása a tanuló kötelessége. Az ellenőrző elvesztése írásbeli figyelmeztetést vonhat maga után. A tanuló a forgalmi érték duplájáért vásárolhatja meg az új ellenőrzőt, amely másodlatnak tekintendő, és ennek tényét a naplóban is rögzíteni kell. A tanítási órák idején kizárólag a szülő előzetes írásos kérésére az osztályfőnök vagy az igazgató engedélyével hagyhatja el a tanuló az iskolát. Engedély hiányában a mulasztás igazolatlan. 1.6. A tanulók jutalmazásának formái, rendje Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít, vagy képességeihez mérten folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztálya, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. Az iskolai jutalmazás történhet írásban és szóban. Jutalmazni lehet: Szaktárgyi eredményességért (adhatja: szaktanár, igazgató, nevelőtestület) Közösségi munkáért (adhatja: osztályfőnök, DÖK - vezető, igazgató) Jutalmazás formái: (Pedagógiai Programunk szerint) Tanév közben: szaktanári dicséret
11
napközis nevelői dicséret osztályfőnöki dicséret igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret tanulói közösségek jutalma (jutalom nap, közös program a DÖK támogatásával) Kiemelkedő tanulók elismerése tanév végén: szaktárgyi dicséret dicséret példamutató magatartásért dicséret kiemelkedő szorgalomért dicséret példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért oklevél és könyvjutalom Kiemelkedő tanulók jutalmazása 8. év végén: Arany János Emlékplakett (a plakett odaítélésének elveit az SZMSZ melléklete tartalmazza) Az Arany János Általános Iskola kiváló tanulója 1.7. A tanulókra vonatkozó fegyelmező intézkedések formái, rendje
Azokat a tanulókat, akik az iskolai házirendet tanórán vagy tanórán kívül, az iskolán belül vagy az iskolán kívül és annak közvetlen környékén megszegik, igazolatlanul mulasztanak, vagy bármely más módon ártanak az iskola jó hírnevének, vagyis az iskolai közösség normáit sértő magatartást tanúsítanak, fegyelmező intézkedésben kell részesíteni. Az iskola területén az iskola épületét, a kerítésen belüli területet és a főbejárathoz vezető feljárót értjük, a közvetlen környékének pedig a bejárat előtti várakozásra szolgáló dombot valamint a kerítés mellett húzódó járda és utcarészletet kell tekinteni. Az iskola fegyelmi intézkedéseinek formái: szaktanári figyelmeztetés napközis nevelői figyelmeztetés Szóban a tanuló közösség előtt kisebb fegyelmezetlenségért, írásban a nagyobb fegyelmezetlenség miatt. ügyeletes nevelői figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés Az első szóban a tanulóközösség előtt, a 2. írásban történik. Adható egyszeri fegyelmezetlenségért, mellyel akaratlanul is társai, vagy saját testi épségét veszélyezteti, illetve hanyagságból, gondatlanságból adódó rongálásért, az ellenőrző átírásáért, rongálásáért vagy elvesztéséért, vagy három különböző szaktanártól érkező írásbeli figyelmeztetés esetén. osztályfőnöki megrovás osztályfőnöki intés A tanuló szándékos, gyakori fegyelmezetlensége káros hatással van az osztályközösségre, súlyos fegyelmi vétséget követ el. (pl.: verekedés, rongálás, lopás, csalás) 12
Az ennél súlyosabb esetek fegyelmi büntetése az igazgató és a nevelőtestület jogköre. igazgatói figyelmeztetés igazgatói megrovás igazgatói intés tantestületi figyelmeztetés tantestületi intés Továbbá kirívó magatartási probléma esetén a tanuló kizárható az iskola rendezvényeiről (pl.: suli disco, farsangi bál), eltiltható az iskolán kívüli rendezvényekről (pl.: erdei iskola, kirándulás, színház-, mozi látogatás stb). Ezekről a kizárásokról, eltiltásokról az osztályfőnök illetve az igazgató dönt. Az eltiltásról, kizárásról a döntés meghozatalával egyidejűleg a szülőt írásban kell értesíteni. Fegyelmi büntetés (KT 76.§) Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni. Az elmarasztalás fokozatainak megállapítása az osztályfőnök feladata, s ez az osztályban tanító szaktanárok véleményének figyelembevételével történik. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, ill. az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. Ez utóbbi a szaktanári figyelmeztetés kivételével mindenkor az osztályfőnök kötelessége. 1.8. A tanulókra vonatkozó fegyelmi eljárás és anyagi kártérítési felelősség szabályai Ha a tanuló kötelességeit szándékosan és jelentős mértékben megszegi, a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. Iskolánkban a fegyelmi eljárás lefolytatására és fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület megbízásából a Fegyelmi Bizottság jogosult. A felelősségre vonás eljárásmódjára nézve a Közoktatási Törvény rendelkezései az irányadók. A Közoktatási Törvény alapján a fegyelmi büntetés lehet: megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába. Ha a tanuló az iskolának kárt okoz, ez esetben a Ptk. szerint kell eljárni. A tanuló szülője/képviselője a jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét az iskola igazgatója határozza meg. A kártérítés gondatlanság esetén az okozott kár 50-80%-a, szándékos károkozás esetén az okozott kár 100%-a. 1.9. Az osztályozó, javító, különbözeti vizsgák eljárási szabályai
Osztályozó vizsgát tesz az a tanuló, aki: a tanév során az igazolt és igazolatlan hiányzása egy adott tantárgy éves óraszámának 30 %-át meghaladja és /vagy 250 tanítási órát, és a tanuló teljesítménye, hiányzása miatt nem értékelhető az iskola mindennapos látogatása alól mentesül.
13
Javítóvizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki elégtelen osztályzatot kapott. Az osztályozó vizsgákat félévkor január első hetében, év végén június 1-2. hetében, az éves munkatervben rögzített időpontban tartjuk, erről a szülőt és a tanulót írásban értesíti az iskola. A javítóvizsgák augusztus utolsó hetében zajlanak, amiről az iskola bejáratánál elhelyezett hirdetményben értesítjük a tanulókat. A vizsgák tematikáját a vizsga időpontja előtt két hónappal a tanulók a szaktanároktól írásban megkapják, azokért a tanuló köteles jelentkezni. Egy vizsgabizottságban legalább 3 pedagógusnak kell részt vennie. A bizottság kizárólagos joga annak eldöntése, hogy a tanuló az osztályozó vagy javítóvizsgán a követelményeknek megfelelt-e. Döntésükről a tanulót és a szülőt ezt követően tájékoztatják. Az osztályozó és javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. Az osztályozó és javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be az törzskönyvbe és bizonyítványba, a záradékot az igazgató is aláírja. A tanulók vizsgadokumentumai irattárba kerülnek. Ha a tanuló az osztályozóvizsgán nem jelenik, javítóvizsgát tehet, ha a javítóvizsgán saját hibájából nem jelenik meg, tanévet kell ismételnie. A tanuló joga, hogy - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. A kérvényt az igazgatónak címezve, az iskola által kiadott formanyomtatványon a megadott határidőre a titkárságon kell leadni. A tanuló kérheti felvételét az emelt szintű osztályba. Normál tantervű osztályból emelt szintű osztályba az kerül felvételre, aki a különbözeti vizsgán teljesíti a követelményeket. A tanuló felkészülését az iskola által összeállított tematika segíti. A különbözeti vizsga időpontját az igazgató jelöli ki. 1.10. A tantárgyi, tanévi, részleges vagy teljes felmentések rendje
A szülő az iskola igazgatójához benyújtott írásbeli kérelmével kezdeményezheti a gyermeke számára a magántanulói jogviszony létesítését, valamint, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi - a jogszabályban meghatározottak szerint - kérheti gyermeke felmentését az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. A szülő az írásbeli kérelemhez mellékelje az orvosi, illetve szakértői szakvélemény másolatát is. Az igazgató a határozat meghozatalához kikéri a Gyermekjóléti Központ véleményét is. A magántanuló, valamint az iskola kötelező tanórai foglakozások alól felmentett tanuló félévkor és a tanév végén osztályozó vizsgán ad számot tudásáról a készségtárgyak kivételével. A testnevelés tantárgy alól való felmentést csak szakorvosi igazolással lehet kérni. Eseti felmentést csak orvosi igazolással vagy ellenőrzőbe írt szülői kéréssel kaphat a tanuló. A szülői kérés jogosságát a testnevelő tanár felülbírálhatja. A magántanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa. A tanulónak a tanulói jogviszony szünetelése alatt is joga, hogy tájékoztatást kapjon az őt érintő kérdésekben, kérje átvételét másik iskolába.
14
1.11.A szülők tájékoztatása a tankönyvekről, taneszközökről a megelőző tanév végén Az iskola a tankönyvrendelés elkészítése előtt lehetővé teszi, hogy a szülők azt megismerjék. A szülő nyilatkozhat, hogy gyermeke részére igényli-e az összes tankönyvet, vagy egyes tankönyveket más módon (pl. használt tankönyvvel) kívánja pótolni. Az iskola közzé teszi azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. 1.12. Diákkörök létrehozásának szabályai Az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre. A tanuló joga, hogy részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek Diákkör indításának kérelmét az igazgatónak címzett min. 10 tanuló által aláírt kérvény beadásával lehet megtenni. A diákkörre jelentkezni jelentkezési lap kitöltésével lehet. A diákkörbe beiratkozó tanuló köteles a foglalkozásokon a tanév folyamán minden alkalommal részt venni, esetleges hiányzását igazolnia kell. A diákkör működésének ingyenességét mindig az adott tanévben az önkormányzat által jóváhagyott óraszám határozza meg. A diákkörbe történő bekapcsolódás feltétele, hogy a jelentkező tanuló rendelkezzen az adott tevékenységhez szükséges képességekkel. (Az adott tantárgyból legalább hármas osztályzata legyen.) Ezen képességek meglétéről a szaktanár - vitás esetekben az osztályfőnök és az igazgató - dönt. Szakkör Az iskola a tanulók érdeklődésétől függően indítja. A foglalkozások előre megadott tematika alapján történnek. A tematikáról és a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakköri munka tükröződhet a tanuló magatartás és szorgalom osztályzatában. Énekkar A tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben működik. Célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Sportkörök Minden tanuló tagja az iskolai sportkörnek, melynek működését külön szabályzat részletezi. Művészeti csoport 2. Védő-óvó előírások
2.1. A tanulókra vonatkozó védő-óvó előírások, szabályok Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti.
15
Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.) a tűz a robbantással történő fenyegetés Rendkívüli esemény igazgatóhelyettesek.
esetén
intézkedésre
jogosult
felelős
A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő katasztrófaelhárító szerveket, a fenntartót, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.
vezetők:
igazgató,
rendvédelmi,
illetve
A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott időpontban be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetén - bombariadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: gazdasági iroda, páncélszekrény. 2.2.A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának rendje A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat az osztályfőnök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős látja el.
16
2.3. A rendszeres egészségügyi ellátás formái, rendje A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletének és ellátásának rendszerét, gyakorlatát teljes gyermeki közösségére vonatkozóan - az iskola biztosítja. Iskola-egészségügyi ellátás A feladat ellátására megállapodást köt a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Központjával. A tanulók ellátását házi gyermekorvos/házi gyermekorvosok, védőnő és fogorvos végzi. Az iskola egészségügyi ellátás az iskola igazgatójával előre egyeztetett munkaterv szerint történik. A szűrővizsgálatok és a védőoltások nevelői felügyelet mellett történnek. A jogszabályban foglalt kötelező szűrővizsgálatok általános iskolában kétévente történnek az iskola orvosi szobájában. Amennyiben a gyermek kötelező szűrővizsgálata elmarad, azt jelezni kell a gyermek házi gyermekorvosa, illetve a Gyermekjóléti Központ felé. Az aktuális védőoltásokról a szülők írásos értesítést kapnak, amit aláírva kell visszajuttatni az iskolába. Amennyiben a gyermek kötelező védőoltása megalapozott orvosi indok nélkül – többszöri értesítés ellenére – elmarad akkor azt az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes intézete felé kell jelezni. A gyermekek fejtetvesség elleni szűrése negyedévente, ill. szükség szerint történik. Fertőzöttség esetén a szülő írásos értesítést kap, mely alapján köteles gyermekét kezelni. Amennyiben háromszori értesítés után sem oldódik meg a probléma az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes intézete felé jelzéssel élünk. 2.4. Baleset-megelőzési előírások Felnőtt felügyelete nélkül tanuló az iskola épületében, udvarán nem tartózkodhat. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében minden tanév első napján három osztályfőnöki órát tartunk, amelyeken az osztályfőnök ismerteti a házirendet, melynek betartása alapfeltétele a baleset-megelőzésnek. Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon ismertetik a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az intézmény helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési normákat. A nevelők a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel követni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika, informatika) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza.
17
Az igazgató az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések keretében rendszeresen ellenőrzi. A pedagógusok csak érintésvédelmi vizsgálattal igazolt elektromos eszközöket használhatnak. A balesetveszélyes tárgyakat a tanuló a pedagógusnak, a pedagógus a gondnoknak jelenti. 2.5. Baleset és rosszullét esetén teendő intézkedések A tanulóknak sérülés észlelésekor értesíteniük kell a legközelebb lévő felnőttet. Kisebb balesetek ellátásához a portán elhelyezett elsősegélynyújtó láda használható. Amennyiben az iskolaorvos vagy a védőnő az iskolában tartózkodik, a kisebb baleseteket ő látja el. Szükség esetén a pedagógus értesíti szülőket, esetleg a mentőt hívja. Ilyen esetekre a szülők kötelesek megadni az elérhetőségüket. Tanuló csak szülővel vagy a szülő által meghatalmazott felnőtt kísérővel mehet haza baleset vagy rosszullét esetén. Az iskola területén történő balesetekről, a balesetvédelmi felelős minden esetben felveszi a jegyzőkönyvet. 3. Fizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok 3.1. Térítési díj, hozzájárulás megállapítása a fenntartói szabályok alapján
A gyermek a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet. A térítési díj megállapítása Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzati hatásköre, a fenntartói szabályozás alapján történik. 3.2. A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések Az Önkormányzat rendelkezés alapján kijelölt időpontokban havonta történik a térítési díjak befizetése. A befizetési időpontokról tanév elején az egész tanévre szólóan értesítjük a szülőket. A tanuló betegsége, illetve rövidebb távolléte idejére az étkezést lemondhatja a szülő az alábbi módon: 1 nappal a távollét megkezdése előtt személyesen, e-mailen (
[email protected]), vagy telefonon reggel 9 óráig, kivétel a diétás étkezés, mely 2 nappal korábban mondható csak le. Amennyiben nem tudja lemondani az étkezést, igazgatói engedéllyel elvihető az ebéd 11.45-13.00 óráig. Ha a tanuló jogviszonya megszűnik, a befizetett étkezési díj visszafizetésre kerülhet a következő módokon: A tanuló ebédjét lemondjuk és a még meg nem rendelt étkezés díját a szülő címére postázzuk, vagy a szegedi Önkormányzathoz tartozó fogadó intézménybe átirányítjuk.
18
4. A szociális és normatív kedvezmények, támogatások elosztásának elvei, a kérelem-
elbírálás eljárási rendje 4.1. Étkezéssel kapcsolatos kedvezmények Étkezési díjkedvezmények: A mindenkori hatályos jogszabályoknak megfelelően 3 és több gyermeket nevelő családok 50%-os kedvezmény igénybevételéhez a szülői nyilatkozatot és a más iskolában tanuló gyermek iskolalátogatási igazolását a pénztárosnak adják le a megadott határidőre. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők kedvezménye a Szociális, Családi és Egészségügyi Irodához benyújtott kérelem után az Iroda határozata alapján vehető igénybe. Gyermekintézményi étkeztetési térítési díjhoz nyújtott támogatás az e célra rendszeresített formanyomtatványon igényelhető az Önkormányzat Szociális Irodáján. A formanyomtatványt az iskola pénztárában lehet kérni. Akik étkezési kedvezményben részesülnek és az étkezést távollét miatt nem veszik igénybe, az étkezést le kell mondaniuk az iskola pénztárában személyesen, telefonon vagy e-mailen. 4.2. Tankönyvtámogatás
Az ingyenes tankönyvellátást az arra jogosultaknak intézményünk a „2001. évi XXXVII. Törvény a tankönyvpiac rendjéről” szerint biztosítja. A normatív támogatás megítéléséhez, valamint a következő tanévi tankönyv megrendeléséhez az iskola a nevelőtestület mellett mindig kikéri a szülői munkaközösség véleményét is. Az ingyen tankönyvre jogosultak körét az iskola minden év november 15-ig felméri. Ha az időben megkapott igénylőlapot határidőre nem juttatja vissza az iskolába az igénylő, az iskola nem köteles a később bejelentett igényt kielégíteni. A tankönyv biztosításának módjai: az iskolától történő - tankönyvkölcsönzésével, a napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevételével, a tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás útján, illetve használt tankönyvek biztosításával történhet. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább 25%-át tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására fordítjuk. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, állományba kerül. Az iskola a tankönyveket, tankönyvkölcsönzés útján adja a normatív kedvezményre jogosult birtokába. A felső tagozaton használt tankönyvek visszaosztására kerülhet sor. Ez teszi lehetővé, hogy a normatív támogatás összegét ne lépje túl az iskola. A tanév végén ezeket a könyveket az iskola visszakéri. Amennyiben felvételihez a későbbiekben szüksége lenne az adott dokumentumokra a tanulónak ezt a könyvtárból való kölcsönzéssel biztosítjuk. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv, atlasz elvesztéséből, megrongálásából (a tankönyv összefirkálása, szövegkiemelő használata, a dokumentum
19
leöntése, eláztatása, lapok kitépése stb.) származó kárt az iskolának megtéríteni, ez azonban nem vonatkozik a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenésre. Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a könyvtárostanár feladata. Vitás esetben az igazgató dönt. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, akkor a rongálódás idejére érvényes Tankönyvjegyzékben szereplő vételárnak megfelelő hányadát kell fizetnie: Első tanév végére legfeljebb 75%-os Második tanév végére legfeljebb 50%-os A harmadik tanév végére legfeljebb 25%-os Ha a tanuló a használati idő letelte után ezeket a tankönyveket meg kívánja vásárolni, a vételár megállapításakor ugyanúgy kell eljárni, mint a kártérítés esetén. Ha a tankönyv ára nem állapítható meg, a könyvtárostanár becsült árat alkalmaz. Erre nézve a könyv fénymásolatának lehetséges költsége az irányadó. A tankönyv árának megállapításakor vitás esetben az igazgató dönt. 4.3. Segélyek, juttatások
Erdei iskolában, kirándulásokon, versenyeken való részvétel támogatása
Ha az iskola költségvetése lehetővé teszi, alkalmanként támogatást nyújt a rászoruló, jó magatartású, szorgalmas gyermekeknek a szülő kérelme, az osztályfőnök javaslata alapján. 5. A tanítási órákról és a kötelező foglalkozásokról való távolmaradással kapcsolatos szabályok 5.1. A távolmaradás kérésének rendje A tanítási órákról és a kötelező foglalkozásokról való távolmaradás csak a szülő személyes vagy előzetes írásbeli kérelme alapján történhet. 5.2. Az engedélyezés rendje Engedélyt a távolmaradásra az osztályfőnök, szaktanár/napközis nevelő ad. A 3 napot meghaladó távolmaradásra az igazgató adhat engedélyt a szülő előzetes írásos kérelme alapján. 5.3.A távolmaradás, mulasztás és késés igazolásának módja Az iskolai kötelező foglalkozásokról való távolmaradást igazolni kell. Az igazolást a hiányzást követő három munkanapon belül be kell mutatni az osztályfőnöknek. Az iskola minden, a tanuló mulasztására vonatkozó adatot köteles dokumentálni. A mulasztás igazolásának módjai: Betegségről orvosi igazolást kell hozni, melyet a felső tagozaton a szülő is aláír. A szülő tanévenként legfeljebb 3 napot igazolhat a tanuló ellenőrzőjének mulasztások rovatában. 20
Az igazgató által engedélyezett 3 napnál hosszabb távolmaradás igazoltnak minősül. Ha a tanuló olyan rendezvényeken vesz részt, ahol az iskolát képviseli, a kötelező iskolai foglalkozásokról igazoltan hiányzik. Ezt a rendezvényre őt küldő szaktanár az igazgató engedélyével igazolhatja.
Ha a szülő írásbeli felszólítás ellenére sem igazolja a tanuló a mulasztását, három munkanapon belül, akkor a hiányzás igazolatlannak minősül. Tartós távollét esetén a szülő köteles tájékoztatni az osztályfőnököt a hiányzás várható időtartamáról. Az igazolatlan mulasztással kapcsolatos teendők ellátása az osztályfőnök feladata. Ezeket dátummal ellátva az osztálynapló jegyzet rovatában írásban rögzíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. 5.4. Az igazolatlan mulasztás miatti intézkedések rendjét a hiányzásokkal kapcsolatos eljárásrend tartalmazza. 5.5. A mulasztás következményeinek meghatározása Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, késik, azt igazolnia kell. A késések ideje összeadható. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét, a késés egy igazolt, vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról. Ha a tanulónak egy tanítási évben az elméleti tanítási óráról igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát és emiatt teljesítménye félévkor és év végén nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi az osztályozóvizsgát. A tanórán kívüli foglalkozásokról rendszeresen igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. 6. A fakultatív hit- és vallásoktatás idejének, helyének meghatározása Az iskolában történő vallásoktatás ideje és helye minden tanévben az órarend függvényében kerül meghatározásra. 7. A tájékoztatás, megismerés, elhelyezés rendje A házirend megtekinthető az iskola könyvtárában, az osztályfőnök pedagógusoknál, az iskola irattárában és az iskola honlapján. Az elfogadott és jóváhagyott házirendet az osztályfőnökök ismertetik a tanulók körében a hatályba lépést megelőző héten, az osztályfőnökök által meghatározott időben, a szülők körében a jóváhagyást követő első szülői értekezleten. Az osztályfőnök ismerteti az osztályába újonnan érkező gyerekkel és szüleivel a házirend tartalmát.
21
8. A házirend hatálya, hatályba lépése A házirend előírásait be kell tartani az iskola tanulóinak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. Jelen házirend előírásait a nevelőtestületi elfogadást, valamint a fenntartói jóváhagyást követő hónap első napjától kezdődően kell alkalmazni. 9. A felülvizsgálat rendje Az érvényben lévő házirendet kötelező felülvizsgálni, módosítani, ha
jogszabályi változások következnek be, az igazgató, a nevelőtestület, a diákönkormányzat, szülői közösség igényt tartanak erre.
A felülvizsgálat elindítása írásban történik, melyet a kezdeményező fél képviselője nyújt be az intézmény igazgatójának. A felülvizsgálatot a javaslat beérkezését követő 30 napon belül be kell fejezni (egyeztetés, elfogadás), s annak eredményét a módosított házirendben rögzíteni kell. A módosítást a fenntartó hagyja jóvá.
Szeged, 2011. október 6.
Kissné Gera Ágnes igazgató
22
