MUNKABIZTONSÁG 2.2
Az anyagmozgatás és az üzemen belüli szállítás kockázatai és a baleset-megelőzés lehetőségei Tárgyszavak: munkabiztonság; kockázatelemzés; anyagmozgatás; szállítás; baleset-megelőzés; targonca; konténer.
Anyagmozgatásnak, munkahelyen belüli szállításnak minősül minden olyan jármű vagy mozgó berendezés használata, amellyel a dolgozók vagy látogatók egy munkahelyen közlekednek, kivéve, ha közúton haladnak. Az anyagmozgatás okozta balesetek halállal, csonttöréssel és végtagok elvesztésével végződhetnek. A balesetek leggyakoribb formái: járművel személyeknek ütközés (pl. tolatásnál), gázolás, járműről leesés, járműről lezuhanó tárgy, felboruló jármű, a jármű alkatrészeinek összenyomódása miatti beszorulás, a járművel együtt lezuhanás. Ezek a munkabalesetek körültekintő irányítással és hatékony megelőző intézkedésekkel nagyrészt elkerülhetők lennének. Az EU-ban évente bekövetkező halálos kimenetelű munkabalesetek mintegy harmada az üzemen belüli anyagmozgatási, szállítási és közlekedési feladatok ellátása során következik be. Sok munkáltató és biztonsági szakember nem fordít elég figyelmet az anyagmozgatási kockázatokra, holott a balesetek számát és súlyosságát nézve a probléma kezelése kiemelt jelentőségű. Az elmúlt két évben lapunkban is kiemelten foglalkoztunk az anyagmozgatás és az üzemen belüli szállítás munkabiztonsági kérdéseivel. A téma fontossága miatt az alábbiakban ezekből a cikkekből olvashatnak összefoglalót.
A munkáltatók és a munkavállalók felelőssége A munkáltatókra kötelező érvényes előírások a vonatkozó európai irányelvekből:
• A munkahelyekre és az építési területekre vonatkozó minimális egészségvédelmi és biztonsági követelményeket be kell tartani. Ez különösen vonatkozik a menekülési utakra, vészkijáratokra, közlekedési utakra, a veszélyzónákra, rakodóhelyekre, rámpákra stb. • A munkaeszközök biztonságáról gondoskodni kell. Ide tartozik a gondos kiválasztás, a biztonsági berendezések, a biztonságos használat, a használatra vonatkozó oktatás és információ, felügyelet és karbantartás. A mobil munkaeszközökre (pl. villástargonca) különleges előírások érvényesek. • Ahol a veszélyt nem lehet megszüntetni, vagy kellő mértékben csökkenteni, a munkáltató biztonsági és egészségvédelmi jelzéseket köteles elhelyezni. • Ahol kockázat áll fenn, és annak mértéke más módon nem csökkenthető, ott a munkáltató megfelelő személyi védőeszközt köteles a munkavállaló részére biztosítani (pl.: védősisak, védőruha). E védőfelszereléseket kényelmesen lehessen viselni, jó állapotban legyenek, további kockázatokat ne okozzanak. • A munkáltató kötelessége olyan keretfeltételek biztosítása, amelyek mellett a biztonsági és egészségvédelmi követelmények betartása megvalósítható: a kockázatok felmérése, ill. megszüntetése, amelynek keretében elsőséget élveznek a kollektív műszaki védelmi intézkedések; a tanácskozás a munkavállalókkal, megfelelő tájékoztatásuk, az utasítások kiadása, valamint az alvállalkozók koordinálása. E minimális követelményeket a nemzeti jogszabályok tartalmazzák, amelyek további előírásokat is tartalmazhatnak. A munkavállalók kötelezettsége az aktív együttműködés a munkáltató által meghatározott megelőző intézkedésekben, továbbá az oktatások során megismert utasítások megtartásában. A munkavállalókkal folytatott konzultáció követelmény, a dolgozók kockázatokkal kapcsolatos ismeretei segítik a veszélyek felismerését és hatásos megelőző intézkedések megtételét.
A kockázatok felmérése és a baleset-megelőzés lehetőségei Kockázat: Elégtelen karbantartás A rosszul karbantartott járművek esetében megnövekszik a balesetveszély.
Javasolt óvintézkedések: Vezetés előtt naponta körbe kell járni a járművet, és felmérni az esetleges meghibásodást. Ha egy járművet több vezető használ, mindegyiküknek ellenőriznie kell a járművet, mielőtt elindítja. Az egyszerű ellenőrzés mellett hatékony hibafeltáró rendszerre is szükség van. A járműveket csak engedéllyel rendelkező személy javíthatja. Hetente (50 órányi működés után) karbantartást kell végezni. Legalább félévente minden alkatrészt gondosan ellenőrizni kell. Az abroncsok kopását és légnyomását rendszeresen figyelemmel kell kísérni. A helyes abroncsnyomást fel kell jegyezni a kerékabroncsra és minden járműben tartani kell nyomásmérőt. A nem megfelelő abroncsnyomás megnehezítheti a kormányzást és a fékezést. A járműveknek megfelelő és hatásos fékekkel kell rendelkezniük. A jármű bruttó súlyát és maximális raksúlyát fel kell tüntetni. A járműveket el kell látni tolatást segítő berendezésekkel, amelyek pl. javítják a kezelő kilátását, hallható vészjelzést adnak le, és szükség esetén jelzőőrt kell beállítani. A munkaadóknak meg kell győződniük arról, hogy minimálisra csökkentették a gázolás veszélyét azokon a helyeken, ahol a dolgozók mozgó berendezésekkel közlekednek. Óvatosan kell fékezni, hogy a rakomány le ne essen és a jármű ezért fel ne boruljon. A leállított járműveket be kell fékezni, vagy ki kell támasztani, különös tekintettel a síkos talajon álló járművekre. A munkahelyi járművek motorját mindig behúzott fékkel és semleges kuplungállásból kell indítani. Megfelelő védőrendszert kell felszerelni a mozgó munkagépre, hogy ha felborulna, ne nyomja össze a rajta ülő személyt. Ettől el lehet tekinteni ott, ahol ez akadályozná a berendezés kezelését. A dolgozóknak tájékoztatást, eligazítást és képzést kell adni a fenti megelőző intézkedésekről. Kockázat: Rossz munkahelyi térbeosztás és tervezés A gyalogosok és a járművezetők nagyobb balesetveszélynek vannak kitéve azokon a munkahelyeken, ahol nincsenek megtervezett közlekedési útvonalak.
Javasolt óvintézkedések: Már a munkahely megtervezésekor gondolni kell az anyagmozgatási problémákra, nem csupán utólag. A munkahelyet úgy kell megtervezni, hogy minél kevesebbszer legyen szükség járműtolatásra. Biztonsági jelzést kell adni, amely felhívja a figyelmet a tolató jármű veszélyére. Utasítani kell a járművezetőket, hogy mielőtt megkezdik a tolatást csökkentsék a sebességet, és győződjenek meg arról, hogy az út szabad. Az úton általános szabály a „jobbra tarts”. Kürtjelzést kell adni minden lehetséges veszélyes helyen, de nem szabad figyelem elől téveszteni, hogy a kürtszó még nem biztosít szabad utat. Minden ajtónyílás előtt meg kell állni, kürtjelzést adni, és csak lassan szabad áthaladni. Ellenőrizni kell, nincsenek-e az útvonalon gödrök, repedések stb. A munkahelyen biztonságos parkolóhelyet kell az alkalmazottak, ügyfelek, látogatók és más személyek részére kialakítani. A dolgozóknak tájékoztatást, eligazítást és képzést kell adni a fenti megelőző intézkedésekről Kockázat: Gyalogos közlekedés Gyalogosok szenvedik el a munkahelyi közlekedéssel kapcsolatos balesetek 70%-át. Javasolt óvintézkedések: Több helyet kell biztosítani a járműmozgásoknak, hogy a tér beláthatóbb legyen. Ki kell jelölni „csak gyalogosoknak” és „csak járműveknek” fenntartott utakat. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a gyalogosokat távol tartsuk a munkahelyi járművek számára kijelölt utaktól, vagy pedig megfelelően figyelmeztetni kell őket, mielőtt belépnének ilyen területekre. A járművezetőknek gondosan kell eljárniuk, ha a közelben gyalogosok tartózkodnak. A gyalogosokra feltűnő, jól látható öltözéket kell adni. Minden alkalmazottat el kell látni acélorrú lábbelivel, hogy védje lábukat a járművektől és az azokról leeső terhektől.
Az alkalmazottaknak és a látogatóknak kemény sisakot kell viselniük, hogy védje fejüket a munkahelyi járművek szállítmányaitól. A dolgozóknak tájékoztatást, eligazítást és képzést kell adni a fenti megelőző intézkedésekről Kockázat: Gyakorlatlan járművezetők A gyakorlatlan járművezetők növelhetik az anyagmozgatással kapcsolatos balesetek kockázatát. Javasolt óvintézkedések: A munkáltatónak meg kell győződnie a munkahelyi járművek vezetőinek alkalmasságáról, nem csupán felvételükkor, hanem hosszú távon is. Tanácsos egészségügyi szűrővizsgálatot végezni a munkaerőfelvétel előtt, betegség vagy sérülés után, valamint a középkorúaknál ötéveként. Ezt a szolgáltatást nagyvállalatoknál az egészségügyi osztály el tudja végezni. Amelyik intézménynél nincs ilyen lehetőség, annál ezt a szolgáltatást – szükség szerint – külső foglalkozás-egészségügyi orvosok nyújthatják. Emelővillás targonca vezetők kiválasztásához az orvosi vizsgálatnak elsősorban a következőkre kell kiterjednie: – a törzs, a nyak és a végtagok teljes mozgásképessége és megfelelő általános mozgékonyság, – a legtöbb esetben mindkét szem éleslátása (25 m távolságról le kell tudni olvasni egy autó rendszámtábláját), – jó hallás, – epilepszia kizáró ok, hacsak a jelölt nem rendelkezik normál vezetői jogosítvánnyal. Jóllehet nincsenek különösebb feltételei annak, kik alkalmazhatók emelővillás targonca vezetőként, de célszerű, ha a vezetők fizikai és szellemi rátermettséggel és intelligenciával rendelkeznek. Az is tanácsos, hogy megbízható és érett személyiségű embereket válasszunk. A vezetők rátermettségének ténye azonban nem zárja ki mozgássérültek vagy fogyatékosok alkalmazását. Minden esetet egyedileg kell elbírálni. A dolgozóknak tájékoztatást, eligazítást és képzést kell adni a fenti megelőző intézkedésekről.
Kockázat: Rossz kommunikáció A kommunikáció hiánya a vezetés, valamint a járművezetők/gyalogosok között növelheti a munkahelyi járművek okozta sérülések kockázatát. Javasolt óvintézkedések: Munkahelyi járművet csak arra kijelölt, betanított és engedéllyel rendelkező, vagy felügyelet mellett hivatalos oktatásban részesülő személyek vezethetnek. A járművezetőnek meg kell tanítani a szükséges jártasságot ahhoz, hogy hatékonyan dolgozzon munkahelyi járművel, vigyázzon magára és másokra, a járműre, a gyárra és a berendezésre. Minden alkalmazottat tájékoztatni kell arról, hogy milyen típusú járművekkel találkozhat a munkahely területén, és ez milyen veszélyekkel járhat. Az alkalmazottaknak tudniuk kell szállítójárművek jelenlétéről a munkahely területén, és lehetőleg ki kell térniük előlük, amíg csak el nem hagyják a területet. A szállítmányok vezetőit utasítani kell arra, hogy lassan vezessenek, tolatás előtt és alatt pedig győződjenek meg arról, hogy az út szabad. A vezetőket tájékoztatni kell arról, hogy tilos az alkoholfogyasztás, valamint olyan gyógyszerek akár orvosi rendelvényre történő bevétele, amelyek befolyásolhatják a vezetési képességet. Az alkohol- és gyógyszerfogyasztás tekintetében lehetőleg a „nulla tolerancia” politikáját kell alkalmazni, és a vezetőket szúrópróbaszerűen ellenőrizni kell. A járművezetőket utasítani kell arra, hogy rendszeresen tartsanak szüneteket, mert a fáradtság balesetet okozhat. Az emelővillás targoncák vezetőit elismert, akkreditált testületnek kell kiképeznie. Az emelővillás targoncákat lehetőleg leeresztett villával kell vezetni. Ha egy magas rakomány korlátozza a kilátást, a járművet hátramenetben kell vezetni, kivéve, ha lejtőn felfelé halad. A járművek nem vehetnek fel rakományt akkor, ha annak közelében valaki áll. Minden alkalmazottat és más jelenlévőt utasítani kell arra, hogy ne tartózkodjon járműre felfüggesztett teher alatt.
A nem megfelelőnek, vagy hibásnak tűnő rakományt el kell különíteni. Lejtőn lefelé lassan kell vezetni. A munka befejezése után az emelővillás targoncákat a kijelölt helyen kell leállítani, a villát teljesen leereszteni és előre billenteni, a motort kikapcsolni, a kéziféket behúzni és a kulcsot biztonságos helyre leadni. Minden alkalmazottnak meg kell kapnia a szükséges tájékoztatást, utasítást és oktatást a munkahelyi anyagmozgatással kapcsolatban a munkahely területén felmerülő kockázatokról. A dolgozóknak tájékoztatást, eligazítást és képzést kell adni a fenti megelőző intézkedésekről. Kockázat: Hanyagság Az anyagmozgatással kapcsolatos balesetek egy részét hanyagság okozza. Javasolt óvintézkedések A vállalatvezetésnek első lépésként fel kell mérnie a kockázatokat. A vezetőknek meg kell győződniük arról, hogy a kockázatfelmérés alapján bevezetett óvintézkedések beválnak-e a gyakorlatban. Ha nem ez a helyzet, a kockázatfelmérést át kell tekinteni, és szükség esetén módosítani. A munkaterületeket rendben kell tartani. Ha egyes akadályokat nem lehet eltávolítani, biztonsági jelzéssel vagy korláttal kell védeni az embereket. Ügyelni kell arra, hogy a takarítás vagy a karbantartás ne teremtsen további elcsúszási vagy elbotlási veszélyt. Olaj- vagy vízfolyásokat azonnal el kell takarítani. Ha erre azonnal nincs mód, biztonsági jelzést kell odaállítani, hogy védje az embereket a veszélytől. Olaj vagy zsír kicsöpögésének megakadályozására cseppfogó tálcát kell alkalmazni az olajoshordóknál stb. Ésszerű időközönként el kell végezni minden szükséges karbantartási munkát, szemrevételezést, tesztelést, javítást és tisztítást. Ezekről nyilvántartást kell vezetni, hogy a rendszer ellenőrizhető legyen. A polcrendszereknek jó állapotúaknak és biztonságosaknak kell lenniük.
A munkáltatóknak be kell szerezniük a helyi rendészeti hatóságoktól a legfrissebb biztonsági irányelveket, hogy csökkentsék a munkahelyi járművek okozta balesetek kockázatát. (Nagy-Britanniában CD-ROM is készült a biztonságos munkahelyi járművezetésről.) A dolgozóknak tájékoztatást, eligazítást és képzést kell adni a fenti megelőző intézkedésekről. Szabályozás, baleseti nyilvántartások Minden sérülést be kell vezetni egy központi helyen – lehetőleg az elsősegélydoboz közelében – tartott baleset-nyilvántartó könyvbe. A dolgozóknak tudniuk kell, hogy a baleseti nyilvántartás vezetése törvényi előírás. A baleseti nyilvántartásban a következő adatoknak kell szerepelniük: a sérült neve, lakcíme és beosztása, a baleset helye és időpontja, a sérülés oka és jellege. A különböző munkahelyi balesetek jelentésére és nyilvántartására törvényes előírások vannak. Általában a lehető leggyorsabban – rendszerint telefonon – jelenteni kell a baleseteket a rendészeti hatóságnak, majd 10 napon belül írásbeli jelentést kell küldeni. Az elsősegélynyújtóknak erre jogosító tanfolyam elvégzéséről kiadott bizonyítvánnyal kell rendelkezniük. A képzett elsősegélynyújtó távollétében egy kijelölt személy csak sürgősségi ellátást nyújthat. Mindazonáltal ennek a személynek is el kell végeznie egy alapfokú elsősegélynyújtó tanfolyamot. Különleges munkahelyi kockázatok esetére különleges elsősegélynyújtó berendezésre is szükség lehet a rendes elsősegélydobozon kívül, de csak abban az esetben, ha használatára az elsősegélynyújtót kiképezték. Az elsősegélydoboz közelében – szükség esetén – olyan kiegészítő eszközök is tarthatók, mint hordágy, lepedők, kötények, ollók stb. A dolgozóknak tájékoztatást, eligazítást és képzést kell adni a fenti megelőző intézkedésekről.
Egy kiemelt veszélyforrás: Targoncabalesetek elhárítása A korszerű emelővillás targoncák felépítése egyre biztonságosabb, mégsem csökken az általuk okozott balesetek száma. Nagy-Britanniában a targoncabalesetek tanulmányozásával megpróbálták kideríteni, hogy vannak-e különösen balesetveszélyes targoncatípusok. Gyári környezetben, ahol gyorsan mozgó, több tonnás emelővillás targoncák munkájukat végző emberek között közlekednek, minden műszaki vagy kezelési hiba súlyos, sőt végzetes következményekkel járhat. Ezért a gyárak munkavédelmi programjában az anyagmozgatásra különös gondot fordítanak. Az anyagmozgatással összefüggő balesetek viszszaszorítása nagyban hozzájárulna annak a célkitűzésnek a teljesüléséhez, hogy a halálos és a súlyos munkahelyi balesetek 2005 végéig 5%kal, 2010-ig pedig 10%-kal csökkenjenek. Statisztikai adatok A brit gyárakban 1997–2001 között felmérést készítettek az emelővillás targoncák okozta balesetek számáról, típusáról és okáról. Négy év alatt 1204 baleset fordult elő, közülük 53 halálos volt, 532 súlyos, maradandó sérülést okozott, 484 pedig 3 napnál hosszabb munkaképtelenséghez vezetett. A balesetek száma a vizsgált időszakban nem mutatott csökkenő irányzatot. A vizsgálat két fő balesettípust állapított meg: a gázolást és a targonca felborulását. A balesetek 85%-át ellensúlyos targoncák okozták. Bár ilyen a piacon lévő targoncák 60%-a, ez a baleseti arányszám mégis meglepően magas. Gázolás okozta 8 ember halálát és 417 sérülését. Azt vélhetnénk, hogy a balesetek akkor következtek be, amikor a targonca manőverezett, vagy be- és kirakodott. Valójában azonban a targonca a legtöbb embert akkor ütötte el, amikor a gyáron belül az egyik helyről a másikra közlekedett. Ebből az következik, hogy ezentúl jobban el kell választani a targoncák és a gyalogosok közlekedési útvonalát. A másik meglepetést az okozta, hogy a balesetek 70%-a akkor történt, amikor a targonca előre haladt, holott arra lehetett volna számítani, hogy ennél balesetveszélyesebb a tolatás, mert arra a gyalogosok kevésbé számítanak. A balesetek 30%-át a targoncák felborulása okozta. Ezen belül a balesetek 70%-áért ellensúlyos targoncák, 15%-áért pedig változtatható hatótávolságú targoncák voltak felelősek. Ez a két targoncatípus okozott minden felborulásból származó halálos kimenetelű balesetet. Megvizs-
gálták ezért, hogyan lehetne úgy javítani a targoncák konstrukcióján, hogy az megakadályozza a felborulást. A borulás összefügg a targonca sebességével, ezért az új targoncákat automata biztonsági berendezéssel látják el, amely csökkenti a felborulás valószínűségét.
A biztonság javításának lehetőségei Új műszaki megoldások Néhány gyártó már megpróbálta orvosolni a felborulás problémáját. A Toyota Industrial Equipment cég például szabadalmaztatta ún. aktív stabilitási rendszerét (SAS), amely figyelemmel kíséri a targonca normál működési paramétereit, különösen azokat, amelyek a stabilitásra hatnak, és baleset-megelőző ellenintézkedéseket tud hozni. A rendszer számba veszi a rakomány súlyát, a targonca sebességét és fordulási szögét, és szükség esetén lezár egy kerékrögzítőt, hogy a targonca stabilabb legyen. A jármű alapértelmezésben hagyományos emelővillás targoncaként működik, a rendszer csak akkor lép közbe, ha a szoftver veszélyhelyzetet észlel. Egy másik gyártó, az Atlet cég szintén új megoldást alkalmazott a problémára az ún. stabilitást segítő rendszerrel. Az S3 (Stability Support System) automatikusan szabályozza a targonca sebességét, figyelembe véve a villa magasságát, a kanyarodás szögét és a fékezés erejét. Az S3 rendszerrel a vezető nem tud túl gyorsan haladni, túl éles szögben fordulni vagy túl erősen fékezni. A rendszer rákényszeríti a vezetőt a biztonsági határok betartására anélkül, hogy a termelékenységet szükségtelenül visszafogná. Biztonság és teljesítmény szempontjainak összehangolása A biztonság és a teljesítmény egyensúlya azonban mindig kényes kérdés. A vevők egyrészt szeretnék az anyagmozgatási költségeket minimálisra csökkenteni, erősebb gépekkel gyorsabban haladni és nagyobb terheket emelni, másrészt viszont védeniük kell a gépkezelőt és mindazokat, akik ezeknek a gépeknek a közelében dolgoznak. A szállítók elő tudnak állítani nagyobb teljesítményű targoncákat, de azoknál a baleseti kockázat is megnövekszik. Igaz, hogy napjainkban sokkal biztonságosabbak a targoncák, mint tíz évvel ezelőtt voltak, de minél gyorsabbak, annál nagyobb súlyt kell helyezni passzív és dinamikus stabilitásukra. A tervezőknek összhangba kell hozniuk a teljesítmény, a biztonság és a stabilitás követelményeit.
Biztonsági tartozékok A legtöbb targoncagyártó akár normál tartozékként, akár külön kérésre számos biztonsági tartozékkal látja el a targoncákat. Ezek sora az egyszerű jelzőfényektől és tolatási vészjelzőktől kezdve az olyan bonyolultabb berendezésekig terjed, mint az ütközésgátló radar, az emelést és a dőlést korlátozó berendezés, a hozzáférést ellenőrző készülék, vagy az elektronikus fékrendszerek. Ez utóbbira példa az a rendszer, amely automatikusan leállítja a targoncát, ha a kezelő elveszi a lábát a vezető pedálról. Bármilyen védőrendszert szerelnek azonban a targoncára, egy lényeges veszélyforrás mindig megmarad – a vezető. Egyes biztonsági tartozékokat a törvény nem tesz kötelezővé. A kivilágítás csak fényszegény környezetben kötelező előírás, ha pedig egy gyárban 20–30 targonca közlekedik, gyakran hátramenetben, akkor hangjelzéseik csak megzavarják a közelükben tartózkodó gyalogosokat. Fontos ezért, hogy a targoncagyártók mérjék fel a terepet, és a szükségesnek ítélt biztonsági berendezésekkel szállítsák a targoncákat. A hozzáférést pl. PIN kód beütésével ellenőrző készülék megakadályozza, hogy illetéktelenek kezeljék a targoncát. Ugyanakkor a targoncák kijelölt kezelőit is munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. A mindenre kiterjedő ellenőrzést segíti az adatrögzítő, amely tárolja a haladási és az emelési adatokat. Az ellenőrzés így feltárhatja a problémás területeket, pl. a helytelen vezetési gyakorlatot, és gyors ellenintézkedést tehet. A biztonság az egész vállalat fontos feladata, amelyet nem szabad félvállról venni. A targoncavezetők felkészítése Ha a targoncatervezők ilyen komolyan veszik a biztonságot, miért nem csökken mégsem a balesetek száma? A szakemberek véleménye szerint az új biztonsági intézkedések bevezetése óta még csak rövid idő telt el. Bizonyos javulás már érezhető a baleseti statisztikában, de a kedvező hatások csak hosszabb idő után mutatkoznak meg. Szükséges továbbá, hogy ne csupán a targoncakezelők kapjanak oktatást, hanem a többi veszélynek kitett dolgozó is. Gyakrabban kell oktatást tartani, és javítani kell annak színvonalát. Bármennyi targoncabalesetet sikerül is kivédeni a targoncák tervezése és megfelelő felszerelése révén, a biztonság megőrzése nélkülözhetetlenné teszi a targoncavezetők megfelelő, következetes képzését. Bármilyen jó is egy targonca, csak annyira biztonságos, amennyire a
benne ülő vezető, ezért jól felkészített vezetőket kell alkalmazni, és őket is folyamatosan továbbképezni. Még azoknak a gyalogosoknak az oktatására is szükség van, akik a targoncák közelében dolgoznak. Lehetőleg szét kell választani a gyalogos- és a targoncaközlekedést gyalogutak felfestésével. A vezetőket nem tanteremben kell oktatni, hanem munkahelyükön, ahol gépükkel dolgozniuk kell. A munkaterület kialakítása és a targoncák mérete Az üzemekben gyakran nagyon szűk a hely és sok az akadály. Az is probléma, hogy a targonca mérete sokszor nagyobb, mint amekkorát a munka megkívánna. Egy raktárban dolgozhatnak nagy méretű targoncával, de egy termelőüzemben ez már gondot okozhat. Előre fel kell mérni, hogy milyen súlyú és méretű emelővillás targonca szükséges az adott munkához, és a targonca mekkora körben tud megfordulni. Nem szabad 1,5 tonnás targoncát beállítani oda, ahol csak 750 kg emelési kapacitásra van szükség. Egy termelőüzemben jobb szolgálatot tesznek a gyalogos, vagy kisebb emelővillás targoncák, mint a nagyobbak, még akkor is, ha azoknál lassabbak. A munkaterület kialakítása sokat javíthat a biztonságon. Egy joghurtgyárban pl. nagyon sok volt a villástargonca-ütközés, ezért a tulajdonos már fontolóra vette, hogy bevezet egy költséges automatikus járműirányító rendszert. A felkért logisztikai konzultáns cég azonban kiderítette, hogy a balesetek azért következtek be, mert keresztezte egymást az érkező nyersanyagszállítmányok és a kimenő készáru szállítási útvonala. A konzultáns cég 2–3 nap alatt megváltoztatta az útvonalakat, kiiktatta a lehetséges ütközési pontokat, és ezzel ügyfelének megtakarított egy rendkívül költséges beruházást.
A konténeres szállítás biztonságtechnikája A fém- és egyéb hulladékok szállításához használt tartályok és konténerek erős igénybevételnek vannak kitéve. A műszaki hiányosságok és a kiszolgáló személyzet nem megfelelő munkavégzése súlyos, esetenként halálos balesetekhez vezet. Ezek a balesetek azonban az illetékes német szakmai szövetség által nemrég megjelentetett két kiadványban foglaltak szerint elkerülhetők.
A legfontosabb biztonsági szabályok Első lépésben meg kell határozni az erős igénybevétel anyagminőségre gyakorolt hatását. A német utakon szállított tartályok és konténerek egy része maga is ócskavas. Lyukas, repedt, horpadt, rozsdás tartályok a szállítás során nem használhatók, egyebek közt azért, mert nem oldható meg biztonságosan a tartályok rögzítése a szállítójárművön. A kiszolgáló személyzetet veszélyezteti a leeső vagy a megcsúszó rakomány. Ezért fontos a rakomány biztonságos rögzítése, ami a tartályoknak – megfelelően működő eszközökkel pl. rögzítőhorgokkal, rögzítőkengyellel, retesszel, hidraulikus csapszeggel, horoggal – a szállítójárműre rögzítésével valósítható meg. A rögzítőeszközöket deformálódásuk, elszakadásuk, illetve elkopásuk esetén ki kell cserélni. A rögzítőhorgok biztosításának sértetlennek kell lennie annak érdekében, hogy a rögzítőkengyel véletlen kiakadását meg lehessen akadályozni. További biztonságtechnikai eszközök a tartályok lerakodásánál alkalmazott ütközők, amelyeknek a tartályokhoz stabilan kell illeszkedniük és a rögzítő pontok, amelyekhez a tartály nem illeszkedő ütközők esetén is rögzíthető megfelelő eszközökkel. A tartályok csak sima (max. 5% lejtésű) és megfelelő teherbírású rakfelületen helyezhetők el. A tartályajtókat, amelyekre a rakomány terhelődik, oldalirányból, tehát a veszélyes területen kívülről működtethető lezáróval kell ellátni. Az ajtót nemcsak a váratlan kinyílás, hanem a váratlan becsukódás ellen is rögzíteni kell. A rakodás alatt álló tartályok megbillentését a talajról, a vezetőfülkén kívülről kell irányítani. Fennáll a felborulás veszélye, ha a rakomány a megdöntés során letapad, a rögzítési pontok törése miatt hirtelen súlypont-áthelyeződés lép fel, vagy az alátámasztások eldőlnek. A rakomány biztosításának további lehetősége, ha hálókkal és ponyvákkal letakarják, vagy a tartályra fedelet raknak. A konténerek fel- és lerakodása, illetve megdöntése csak akkor kezdhető meg, ha senki nem tartózkodik a konténer dőlési tartományában. Ezt a veszélyes területet a kiszolgáló személyzetnek a mozgatás során közvetlenül, vagy megfelelően elhelyezett és rendszeresen tisztított tükör segítségével figyelnie kell. Sötétben a rakodóterületet ki kell világítani.
Óvintézkedések a hálók és a ponyvák felhelyezésekor Veszélyforrást jelent a rakomány biztosítására szolgáló hálók és ponyvák felhelyezése is. A munkások lecsúszhatnak a felhágóról, ha a lépcsőfokokon nincs megfelelő csúszásgátló felület vagy a munkások nem viselnek védőcipőt. Veszélyes tornamutatványt jelent, ha a hálókat és a ponyvákat nem biztonságos, megfelelő létrákból és állványzatokból kialakított helyről helyezik fel, vagy nem állnak megfelelően működő rögzítőhorgok rendelkezésre. Nem ritkák az éles szélű rakomány okozta vágásos sérülések, ha a hálók és a ponyvák levételekor a munkások nem hordanak védőkesztyűt. A rakodásnál figyelni kell a megengedett töltősúlyra A tartály nem megfelelő rakodása a szállítójármű felborulását okozhatja. Ezért a gépjárművezetőnek a rakodást végzőktől meg kell követelnie a rakodás előírások szerinti végrehajtását, és ellenőriznie is kell azt. A tartály teherbírása, azaz a megengedett töltősúly nem léphető túl. Csak annyi tartály helyezhető el a szállítójárművön, amelyek összsúlya a szállítójármű megengedett tengelyterhelését és összterhelhetőségét nem haladja meg. A nyitási nyomás mint veszélyforrás Veszélyforrást jelentenek a nyitási nyomás alatt álló fedeles tartályok, amelyeket különösen gondosan kell biztosítani. Ajánlatos olyan tartályokat alkalmazni, amelyek fedéllezárója nyitási nyomás érzékelővel van ellátva, hogy megakadályozzák a tető váratlan felcsapódását (például súlykiegyenlítés rugóval vagy gáznyomással). A rakodást végzőket a tartály felnyitása során jelentkező veszélyekről (például a tartályon elhelyezett táblával: „Vigyázat! Nyitási nyomás”) tájékoztatni kell. Nyílt téren a tartályok fedelét zárva kell tartani. A tartályokat évente egyszer felül kell vizsgálni Hatékony védelmet jelent a tartályok üzembiztos állapotának rendszeres felülvizsgálata. A gépjárművezető részéről ez szemrevételezés-
sel történik a felrakodás és a rögzítés előtt. A tartályokat ezen túlmenően az üzembe helyezésük után, illetve szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal szakértővel felül kell vizsgáltatni. Összeállította: Pál András Ellis, P.: Workplace transport. = The ROSPA Occupational Safety & Health Journal, 33. k. 12. sz. 2003. p. 38–41. Eckert, M.: Sicherer Halt ist das A und O. = Recycling Magazin, 59. k. 9. sz. 2004. máj. p. 12–13. Meczes, R.: Safely does it. = Food Manufacture, 2004. febr. p. 48–49. Preventing vehicle transport accidents at the workplace. = Factsheets, European Agency for Safety and Health at Work, 2001. 16. sz.