Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása 2013. január 1-től
Közösségen belüli termékmozgatás Nem keletkezik Közösségen belüli termékmozgatás jogcímén adóztatandó tényállás, amennyiben a terméket az adóalany belföldről másik tagállamba továbbítja, annak érdekében, hogy azon szakértői értékelést végezzenek (eddig csak megmunkálás) majd ezt követően
a termék visszakerül belföldre az azt továbbító adóalanyhoz. [Áfa tv. 12. § (2) bekezdés f) pont]
Átalakulás Az átalakulás utáni áfa-fizetés alól az Áfa tv. 17-18. §-ai szerint lehet mentesülni Bővül a kedvezményezett esetek köre!
2013-tól jogutódlással történő megszűnésnek minősül: a köztestületek jogszabályon alapuló átalakulását, ha az tartalmában jogutódlásnak tekintendő [Áfa tv. 17. (3) bekezdés i) pont].
Üzletág-átruházás I. Fogalma:a vállalkozásnak olyan működő egysége, amely szervezeti szempontból függetlenül, a hozzá tartozó vagyonnal alkalmas az önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására.
Nem minősül termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak az adóalany általi üzletág-átruházás esete, feltéve, hogy: →az a 18. § (1)- (1a) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik, és a szerző az üzletágat a további működtetés céljából szerzi meg. [Áfa tv. 17. § (4) bekezdése]
Üzletág-átruházás II. További feltétel az (1a) bekezdés alapján, hogy: az üzletág keretében folytatott gazdasági tevékenység kizárólag adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, és
ha a szerzett vagyon olyan ingatlant (ingatlanrészt) tartalmaz, amelyre vonatkozóan az üzletágat átruházó adóalany élt a 88. §-ban említett választási jogával, vagy amelynek értékesítése az üzletág-átruházás időpontjában a 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja hatálya alá tartozna(új ingatlan), az üzletágat megszerző adóalany a 88. § szerinti adófizetési kötelezettséget válasszon.
A teljesítés helye I. Közlekedési eszközök nem adóalany részére történő bérbeadása esetében - a rövid időtartamú bérbeadás kivételével – a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője letelepedett, ennek hiányában, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. {Áfa tv. 44 § (2)} Ettől eltérően: a kedvtelési célú hajók nem adóalany részére történő bérbeadása esetében - a rövid időtartalmú bérbeadás kivételével - a teljesítés helye az a hely, ahol a kedvtelési célú hajót ténylegesen a bérbevevő birtokába adják, feltéve, hogy a szolgáltatást az adóalany ezen a helyen található székhelyéről vagy állandó telephelyéről nyújtja. {Áfa tv. 44. § (3)}
A teljesítés helye II. • A közlekedési eszköz rövid időtartamú bérbeadása esetén a teljesítési hely változatlanul az a hely ahol azt a bérbevevő birtokába adják.{Áfa tv. 44 § (1)} • A közlekedési eszköz adóalany részére történő hosszú időtartamú bérbeadása esetén a teljesítési hely változatlanul a bérbevevő gazdasági célú letelepedésének helye. {Áfa tv. 37. § (1)}
Folyamatos teljesítés Közösségen belüli adómentes termékértékesítés, valamint az ennek megfelelő beszerzés esetén is, ha az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja az egy naptári hónapot, - időarányos részteljesítésként - teljesítés történik a naptári hónap utolsó napján is. {Áfa tv. 58. § (2)-(3)}
ELŐLEG Az Áfa tv. 59. §-a kiegészül a (4) bekezdéssel: A Közösségen belüli adómentes termékértékesítéshez adott előleg nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget.
Ennek következményeként az Áfa bevallásban, és az összesítő nyilatkozatban sem kell az előleget feltüntetni.
Előleg II. • Változatlanul adófizetési kötelezettséget keletkezett a határon átnyúló szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó fizetett előleg és azt az összesítő nyilatkozatban is fel kell tüntetni, amennyiben a teljesítési helyet az igénybevevő letelepedettsége határozza meg, továbbá a vevő az adófizetésre kötelezett. {Áfa tv. 59. § (3)}
Az adó alapjának forintban történő megállapítása I. Amennyiben az adott külföldi pénznemnek nincs - belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában eladási árként - jegyzése, a forintra történő átszámításhoz a külföldi pénznem valamely egységének euróban kifejezett értékét kell alapul venni, amelyet az MNB vagy az Európai Központi Bank a 80. § (1) bekezdésben meghatározott időpontot megelőző naptári negyedévre vonatkozóan tesz közzé. {Áfa tv. 80. § (5)}
Az adó alapjának forintban történő megállapítása II. Kiegészül az Áfa tv. a 80/A. §-sal: →az adó alapjának forintra történő átszámításához választható az EKB által a 80. § (1) bekezdésében meghatározott időpontban hivatalosan közzétett legutolsó árfolyam is. →Az eurótól eltérő fizetőeszközök közötti átváltást az egyes fizetőeszközök euróhoz viszonyított árfolyamának alkalmazásával kell végezni. →Az EKB által közzétett árfolyam választására az MNB által közzétett árfolyam választására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Adómentesség kivétele Mentes az adó alól az a szolgáltatásnyújtás - az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg - és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet gyermek- és ifjúságvédelem keretében közszolgáltató - ilyen minőségében – teljesít. {Áfa tv. 85. § (1) g,} Nem alkalmazható az adómentesség az olyan bérbeadásra, mely tartalma alapján kereskedelmi-szálláshely szolgáltatás nyújtásának minősül. {Áfa tv. 86. § (2) a,}
Adólevonási jog Pontosítás Az előzetesen felszámított adó levonásának joga megilleti az adóalanyt akkor is, ha a terméket, szolgáltatást olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, amelynek teljesítési helye külföld, de amelyet, ha belföldön teljesítene, adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának minősülne. {Áfa tv. 121. § (1) a,}
Adólevonási jog korlátozása I. A 120. és 121. §-tól függetlenül szintén nem vonható le a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50 százaléka {Áfa tv. 124. § (4)} (eddig egyáltalán nem lehetett levonni, kivéve a 125. § alapján).
Hatályon kívül helyezték a 124. § (2) bekezdés b) pontját.
Adólevonási jog korlátozása II. Az Áfa tv. 125. § (1) bekezdése az f) ponttal egészül ki: A 124. §-tól eltérően az előzetesen felszámított adó levonható, ha →a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatás igénybevétele fejében járó ellenérték legalább 50 százalékára igazoltan teljesül, hogy az a 15. § szerinti szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be, valamint abban az esetben is, ha →az adóalany a terméket, szolgáltatást vállalkozásán belül a szolgáltatást igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként a bérbeadás adóalapjába beépül.
Adólevonási jog gyakorlása A 132. § kiegészül az (5) bekezdéssel: Abban az esetben, ha az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó: → termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított; → termék importjához kapcsolódóan maga vagy közvetett vámjogi képviselője fizetendő adóként megállapított; →a 11. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett termékértékesítéséhez kapcsolódóan fizetendő adóként keletkezett, az adóalany a levonható adó összegét érintő különbözetet abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amelyben a fizetendő adó összegét növelő vagy csökkentő tételt el kell számolni.
Fordított adózás I. Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti az adós és a hitelező, valamint az adós és a hitelező által kijelölt harmadik személy viszonylatában olyan termék értékesítése esetében, amely dologi biztosítékként lejárt követelés kielégítésének érvényesítésére irányul. {Áfa tv. 142 § (1) f,}
Fordított adózás II. Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti: a 6/B. számú mellékletben felsorolt termékek értékesítése esetében; {Áfa tv. 142 § (1) j,} a 6/C. számú mellékletben felsorolt termékek értékesítése esetében. {Áfa tv. 142 § (1) k,} Nem alkalmazható ezen termékek értékesítése esetén a fordított adózás a XIV. Fejezetben szabályozott jogállású, mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak e tevékenysége körébe tartozó termékértékesítésére és termékbeszerzésére.{Áfa tv. 142 § (9)} Azon ügyletek esetén kell először alkalmazni, amelyeknek a teljesítési időpontja 2013. április 1. napjára esik vagy azt követi (figyelemmel a 60. § és az előleg kezelésére).
Fordított adózás III. Sorszám
Megnevezés
Vtsz.
1.
Fajtiszta tenyészsertés
0103 1000
2.
Háziasított sertés, 50kg-nál kisebb súlyú (a fajtiszta tenyészsertés kivételével)
0103 9110
3.
Élő, háziasított koca, legalább egyszer ellett, legalább 160 kg súlyú (a fajtiszta tenyészsertés kivételével)
0103 9211
4.
Élő, háziasított sertés, legalább 50 kg súlyú (a legalább egyszer ellett, legalább 160 kg súlyú koca, valamint a fajtiszta tenyészsertés kivételével)
0103 9219
5.
Házi sertés egészben vagy félben, frissen vagy hűtve
0203 1110
6.
Házi sertés egészben vagy félben, fagyasztva
0203 2110
Fordított adózás IV. Sorszám
Megnevezés
Vtsz.
1.
Durva őrlemény, dara és labdacs (pellet) gabonából
1103
2.
Gabonafélék vagy hüvelyes növények szitálásából, őrléséből vagy más megmunkálása során keletkező korpa, korpás liszt és más maradék, labdacs (pellet) alakban is
2302
3.
Szójababolaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve vagy labdacs (pellet) alakban is
2304
4.
Növényi zsírok vagy olajok kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve vagy labdacs (pellet) alakban is, a 2304 vagy 2305 vtsz. alá tartozó termékek kivételével
2306
5.
Állatok etetésére szolgáló készítmény a kutya- vagy macskaeledel kivételével
2309 90
Számlakibocsátás I. →A számlára vonatkozó kötelezettségekre annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, ahol azt a termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást, amelyre a számla vonatkozik, teljesítik. Ettől eltérően: A számlára vonatkozó kötelezettségekre annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, amelyben a terméket értékesítő vagy a szolgáltatást nyújtó gazdasági tevékenységének székhelye, vagy a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett állandó telephelye van, vagy ezek hiányában, amelyben állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, és • a terméket értékesítő vagy a szolgáltatást nyújtó nem telepedett le gazdasági céllal a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesítési helye szerinti tagállamban, valamint az adó fizetésére a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő kötelezett, vagy • a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesítési helye a Közösség területén kívül van. [158/A. §] Ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő állítja ki meghatalmazás alapján →önszámlázás →főszabály!
Számlakibocsátás II. Számla kibocsátása kötelező előlegfizetés esetén is, ha az előleget adóalany, vagy nem adóalany jogi személy fizeti, valamint nem adóalany személy, szervezet esetén (ide nem értve a nem adóalany jogi személyt), ha az előleg összege eléri vagy meghaladja a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget. 2013. január 1-től a 159. § kiegészül a (4) bekezdéssel: A számlakibocsátási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha az előleget Közösségen belüli adómentes termékértékesítéshez fizetik.
Számlakibocsátás III. Az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb: a)a 89. § szerinti termékértékesítés vagy olyan szolgáltatásnyújtás esetén, amely után az adót a Héa-irányelv 196. cikkének tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alapján a szolgáltatást igénybevevő fizeti, a teljesítés hónapját követő hónap 15. napján belüli, (nincs áthárított adó mégis van időkorlát) b) az a) pont alá nem tartózó olyan esetekben, ahol az ellenértéket - ideértve az előleget is - készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel térítik meg, haladéktalan, c) egyéb, a b) pont alá nem tartozó olyan esetben, amelyben a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, 15 napon belüli számlakibocsátási kötelezettséget jelent. [Áfa tv. 163. § (2) bekezdés módosítása]
Számlakibocsátás IV. Ha az adóalany a) a teljesítés napján egyidejűleg, vagy b) az adott naptári hónapban (eddig a rá vonatkozó adómegállapítási időszakban) ugyanannak a személynek, szervezetnek több, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít, számlakibocsátási kötelezettségéről úgy is gondoskodhat, hogy azokról egy számlát (a továbbiakban: gyűjtőszámla) bocsát ki. {Áfa tv. 164. § (1)} A b) ponttól eltérően az adóalany a gyűjtőszámlát az egy naptári hónapot meghaladó, de a rá vonatkozó adómegállapítási időszakot meg nem haladó időszakban is kibocsáthatja ugyanannak a személynek, szervezetnek több általa teljesített ügyletről, feltéve, hogy ezen gyűjtőszámlában nem tüntet fel a 89. § szerint adómentes termékértékesítést vagy olyan szolgáltatásnyújtást, amely után az adót a Héa-irányelv 196. cikkének tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alapján a szolgáltatást igénybevevő fizeti. {164. § (2)} Arra a számlára kell először alkalmazni, amelyet olyan időszakról állítanak ki, amelynek kezdő időpontja 2013. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.
Számla adattartalma I. Bővül a számla kötelező adattartalma a számlázási irányelvvel összhangban: a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma, amely alatt: mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy a 89. §-ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették, vagy adószámának vagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegye, amely alatt: mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalanyra a k) pont szerinti áthárított adó a 2 000 000 forintot eléri vagy meghaladja és a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön; a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés, a XIII/A. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti adózás alkalmazása esetében;
Számla adattartalma II. az „önszámlázás” kifejezés, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő állítja ki; a „fordított adózás” kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett; a „különbözet szerinti szabályozás – utazási irodák” kifejezés, a XV. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében; a „különbözet szerinti szabályozás – használt cikkek” vagy a „különbözet szerinti szabályozás – műalkotások”, vagy a „különbözet szerinti szabályozás – gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezés, a XVI. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében. {Áfa tv. 169. § }
Egyszerűsített adattartalmú számla A számla egyszerűsített adattartalommal is kibocsátható, ha: → a számla adóval növelt végösszege nem haladja meg a 100 eurónak (a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos forint/euró devizaárfolyamot (252,19 forint/euró) kell alkalmazni) megfelelő pénzösszeget, feltéve, hogy a számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet a 29. § (távértékesítés) vagy a Közösségen belüli adómentes termékértékesítéstől eltérő ügylet, továbbá → a számlakibocsátásra nem olyan esetben kerül sor, amikor az Áfa-törvény rendelkezései szerint az ügylet teljesítési helye nem belföldön (hanem harmadik ország, vagy a Közösség másik tagállamának területén) van, és a teljesítésre kötelezett adóalanynak az ügylet teljesítésével összefüggő gazdasági célú letelepedésének helye belföldön van, azaz a teljesítés helye szerinti országban a teljesítéssel összefüggően sem székhelye, sem telephelye nincs.{Áfa tv. 176. § (1) d,}
Számlázásra vonatkozó egyéb szabályok 2013. április 1-től A nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén a géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól az adóalany – külön jogszabály szerint – rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére. Külön jogszabály előírhatja, hogy a nyugta-kibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megvalósítására szolgáló pénztárgép működését az állami adóhatóság hírközlő eszköz és rendszer útján felügyelje. Ebben az esetben az adatszolgáltatás – külön jogszabály szerint – az állami adóhatóság általi közvetlen adatlekérdezéssel is megvalósítható. {Áfa tv. 164. § (1)}
Elektronikus számla Elektronikus számla esetén: {Áfa tv. 175. § (2)} a számla eredetének hitelessége, adattartalmának sértetlensége, olvashatósága, úgy is biztosítható, ha az elektronikus számlát →az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti minősített elektronikus aláírással látják el; vagy →az elektronikus adatcsererendszerben (EDI) elektronikus adatként hozzák létre és továbbítják.
Már nem csak a jelenleg hatályos Áfa tv.-ben meghatározott két módszer alkalmazható!
Elektronikus számla II. • Az elektronikus számla alkalmazásának feltétele, hogy az EDI használata esetén arról az érintett felek előzetesen és írásban állapodjanak meg. • Egyéb esetekben elegendő a számlabefogadó előzetes beleegyezése, kivéve ha jogszabály ettől eltérően rendelkezik. {Áfa tv. 175. § (3)}
OKIRATOK MEGŐRZÉSE Pontosítás Megőrzési kötelezettség: → papír alapú okirat esetében a kibocsátásra kötelezett részéről a másodlati példányra, a befogadó részéről az okirat eredeti példányára, vagy – ha azt e törvény nem zárja ki – eredeti példány hiányában annak hiteles másolatára vonatkozik. A megőrzési kötelezettség teljesíthető: →a papír alapon kibocsátott okirat elektronikus formában történő megőrzésével is. →elektronikus okirat kizárólag elektronikus formában őrizhető meg. A megőrzési kötelezettség elektronikus formában történő teljesítése esetén az adóalanynak elektronikusan kell megőriznie a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét biztosító adatokat is. {Áfa tv. 179. § (2)}
Gyógyászati segédeszközök • 2013.01.01-től a 98 %-os illetve a 90 %-os támogatású gyógyászati segédeszközök értékesítése esetén 5 %-os kedvezményes adókulcsot kell alkalmazni.
Horvátország EU csatlakozása • Átmeneti előírás 2013.07.01-től, hogy a hivatkozott időpont előtt belföldről Horvátországba még exportként indított termékértékesítéseket valamint a Horvátországból még termékimportként indított ügyleteket – amennyiben a teljesítésük közben történik a csatlakozás – úgy kell befejezni, ahogy elindították azokat, azaz termékexportként illetve termékimportként. {Áfa tv. 282. § }
Egyszerűsített adóraktározási eljárás • 2013.01.01-től a beraktározó illetve a termék igazolt utolsó értékesítő kiraktározója pótlólag is eleget tehet – a lehetséges 90 napos határidőn belül- a be- illetve kiraktározási okmányhoz kapcsolódó okirat-bemutatási kötelezettségének. • A pótlásra nyitva álló határidőt az egyszerűsített adóraktározási engedélyben rögzíteni kell. • Az új szabály alkalmazásának feltétele, hogy a beraktározási okmány tartalmazza a beraktározás tárgyát képező ügylet beazonosításához szükséges adatokat. {Áfa tv. 4. Számú melléklet}
Az általános forgalmi adót érintő évközi változások 2012-ben
ALANYI ADÓMENTESSÉG Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár a 6 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeg. Átmeneti szabály [Áfa tv. 279. § (1) bekezdés]: Az adóalany az alanyi adómentességet 2013. naptári évre abban az esetben választhatja, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek forintban kifejezett és éves szinten göngyölített - összege a) sem a 2012. naptári évben ténylegesen, b) sem a 2013. naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 6 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeget. A feltételek fennállása esetén az adóalany az alanyi adómentességet 2013. naptári évre abban az esetben is választhatja, ha a két éves visszatérési tilalom időtartama még nem telt el. Az EVA hatálya alól az Áfa tv. hatálya alá való visszatérés (függetlenül attól, hogy arra év elején vagy év közben kerül sor) új áfa-adóalanyiságot keletkeztet, így a választásra vonatkozó évre várhatóan vizsgálja a feltételt!
Az Áfa tv. XIII/A. Fejezete PÉNZFORGALMI ELSZÁMOLÁS 196/A. §-196/G.§
Kik választhatják milyen feltételek megléte esetén? 196/C. § (1) A pénzforgalmi elszámolás abban az esetben választható,
196/B. § (1) Az az adóalany aki •
•
• •
a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv.) rendelkezései szerint a tárgy naptári év első napján kisvállalkozás, vagy annak minősülne, ha a Kkv. hatálya alá tartozna, és gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön, továbbá nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás hatálya alatt, jogosult az e fejezetben meghatározottak szerint pénzforgalmi elszámolást választani, kivéve, ha alanyi adómentességben részesül.
•
• •
•
ha az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték adó nélkül számított és éves szinten göngyölített összege a) sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, b) sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 125 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.
Nem számít be a pénzforgalmi elszámolás választására jogosító felső értékhatárba • A vállalkozásban használt tárgyi eszköz értékesítése • A vállalkozásban immateriális jószágként használt vagyoni értékű jog végleges átengedése • Termék 89. § szerinti értékesítése • A 85. § (1) bekezdése szerinti adómentes értékesítés, szolgáltatásnyújtás • A 86. § (1) bekezdés a-g, pontjai szerinti adómentes, kiegészítő jellegű szolgáltatásnyújtás fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték. • A 11. §, 12. § és a 14. § szerinti ingyenes termékátadások adóalapjait szintén nem kell figyelembe venni, miután ezen esetekben nem beszélhetünk megtérített illetve megtérítendő ellenértékről.
Mikor kell megfizetni az áfát? I. Abban az esetben, ha az adóalany él a választási jogával, akkor az általa belföldön, a pénzforgalmi elszámolás időszakában teljesített összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után - ide nem értve a termék 10. § a) pontja és 89. §-a szerinti értékesítését, valamint azon termékértékesítéseket, szolgáltatásnyújtásokat, amelyekre az adóalany a törvény második részében meghatározott más különös rendelkezéseket alkalmazza - az általa fizetendő adót az adót is tartalmazó ellenérték jóváírásakor, kézhezvételekor állapítja meg. Azaz csak azon ügyletek esetében alkalmazandó, amikor a teljesítésre és az adófizetésre kötelezett személye megegyezik! •Fontos, hogy az Áfa tv. 98-114. § szerinti adómentes értékesítéseket és az Áfa tv. 85-87. § szerinti adómentes ügyleteket is a pénzforgalmi elszámolás elve szerint kell szerepeltetni az adóelszámolásokban és az azokról benyújtott bevallásokban.
Mikor kell megfizetni az áfát? II. Továbbra is a teljesítés időpontjában kell az alábbi ügyletek esetén az adókötelezettséget teljesíteni: zárt végű lízing értékesítésekre (Áfa tv. 10. § a) pontja), adómentes közösségen belüli értékesítésre ( 89.§ ), mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyra vonatkozó különös szabály alkalmazása esetén utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös szabályok alkalmazása esetén, használt ingóságokra műalkotásokra, gyűjteménydarabokra, és régiségekre vonatkozó különös szabály alkalmazásakor A áfa tv. területi hatálya alá nem tartozó ügyletek A 142. § (1) bekezdése szerinti belföldi FAD-os értékesítések Ingyenes termékátadások, saját vállalkozásban végzett beruházások A közösségen belüli beszerzések után fizetendő adó A termékimport után fizetendő adó A külföldi adóalanytól igénybe vett szolgáltatás után a 140. § a, vagy b, pontja alapján fizetendő adó A külföldi adóalanytól vásárolt fel-és összeszerelés tárgyául szolgáló vagy a vezetékhálózaton keresztül szállított energiatermék értékesítésének beszerzőjeként a 139. § alapján fizetendő adó A 142. § (1) bekezdése szerinti belföldi FAD-os termékbeszerzés és szolgáltatás igénybevétel
Részletfizetés esetén A fizetendő adót a részlet jóváírásakor, kézhezvételekor, legalább a megfizetett részlet erejéig kell megállapítani! →a levonási jog a megfizetett részlet erejéig gyakorolható;
→az ellenérték jóváírásának, kézhezvételének, megfizetésének kell tekinteni azt is, ha az abból származó követelése vagy kötelezettsége engedményezés, elengedés, tartozásátvállalás miatt vagy más módon szűnik meg.
Mikor élhet a pénzforgalmi elszámolást választó adózó a levonási jogával? Termék beszerzéséhez - ide nem értve a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítésnek megfelelő beszerzést -, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan rá áthárított adó levonásának jogát a pénzforgalmi elszámolás időszakában legkorábban abban az adómegállapítási időszakban gyakorolja, amelyben az adót is tartalmazó ellenértéket a részére terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó számára megfizeti.
Adólevonási jog keletkezésének időpontja a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany által kiállított számla alapján I.
Az adólevonási jog akkor keletkezik - ha e törvény másként nem rendelkezik -, amikor az előzetesen felszámított adónak [120. §] megfelelő fizetendő adót meg kell állapítani, ideértve azt az esetet is, amikor a fizetendő adó megállapítása a 196/B. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint történik.
Adólevonási jog keletkezésének időpontja a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany által kiállított számla alapján II.
Amennyiben a pénzforgalmi elszámolást alkalmazó adóalany az ügyletről kibocsátott számláján nem tünteti fel a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést, úgy a számlán szerepeltetett termékértékesítésére, szolgáltatásnyújtására a pénzforgalmi elszámolást nem alkalmazhatja! Ez esetben az ügyletet terhelő fizetendő adót az Áfa tv. 55-58. §-ai alapján kell megállapítania! Vevő levonási joga a főszabály szerint! A számla kibocsátó a bizonylatnak az előírásoktól eltérő módon való kiállítása miatt mulasztási bírsággal sújtható!
Számla érvénytelenítése vagy módosítása pénzforgalmi elszámolás Érvénytelenítő módosító Okirat kiállítója: • Ha a teljesítést követően az ellenérték és az áthárított áfa csökken fizetendő adót csökkentő tételként abban az időszakban veheti figyelembe, amikor az adót is tartalmazó ellenértéket a vevőnek visszatéríti. • Teljesítést követően nő az áthárított áfa, a fizetendő adót ellenérték jóváírásakor, kézhezvételekor állapítja meg Érvénytelenítő módosító Okirat befogadója:
• Ha a teljesítést követően az ellenérték és az áthárított adó csökken fizetendő adót növelő tételként abban az időszakban veheti figyelembe, amikor az ellenértéket a kötelezett visszatéríti. • Teljesítést követően nő az áthárított áfa az ellenérték pü. rendezéskor helyezheti levonásba.
A pénzforgalmi elszámolást választó adóalanynak Ha a teljesítés és a fizetendő adó megállapítása között: a) az e törvényben szabályozott jogállásában olyan változás történik, amelynek eredményeként tőle adófizetés nem lenne követelhető, b) felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerül, c) tevékenységét szünetelteti, vagy d) jogutód nélkül megszűnik. A FIZETENDŐ ADÓT az a) pontban említett esetben a jogállásváltozást megelőző napon, a b) pontban említett esetben a tevékenységet lezáró adóbevallásban, a c) és d) pontokban említett esetben az Art. szerinti soron kívül benyújtandó adóbevallásban kell megállapítani.
A pénzforgalmi elszámolás megszűnik I. A naptári év utolsó napjával, ha az adóalany a pénzforgalmi elszámolást a tárgy naptári évet követő naptári évre nem kívánja alkalmazni; a pénzforgalmi elszámolás választására jogosító értékhatár meghaladásának napját követő nappal, ha a tárgy naptári évben a tényadatok alapján a 196/C. § (1) bekezdés b) pontjában említett feltétel nem teljesül; a naptári év utolsó napjával, ha az adóalany a tárgy naptári évet követő naptári év első napján nem minősül a 196/B. § (1) bekezdés a) pontja értelmében kisvállalkozásnak; az eljárás jogerős elrendelését megelőző nappal, ha az adóalany csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás hatálya alá kerül; az adóalany tevékenységének szüneteltetését megelőző nappal.
A pénzforgalmi elszámolás megszűnik II.
Ha a pénzforgalmi elszámolás az értékhatár meghaladása miatt szűnik meg, az adóalany a pénzforgalmi elszámolást nem alkalmazhatja az olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása esetében sem, amelynek ellenértékével meghaladja a pénzforgalmi elszámolás választására jogosító felső értékhatárt. Az ismételt választás jogával a megszűnés évét követő második naptári év végéig nem élhet.
Bejelentés I. Az adóalany a pénzforgalmi elszámolás választásáról, illetőleg annak megszűnéséről az állami adóhatóságnak a Bejelentő-változásbejelentő nyomtatvány F02 lap 11. rovatában nyilatkozik.
Bejelentés II.
Az általános forgalmi adóval kapcsolatos Art. módosítás A tételes Áfa-bevallás 2013. január 1-jétől
Az eladó nyilatkozattételi kötelezettsége I. Áfa alanya termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén azon számlákról, amelyekben: – egy másik belföldön nyilvántartásba vett áfa alanyra, – áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot, – arról az időszakról benyújtott bevallásban, amelyikben a teljesített ügylet (vagy előleg átvétele) után adófizetési kötelezettsége keletkezett,
Az eladó nyilatkozattételi kötelezettsége II. Számlánként nyilatkozni köteles: → a vevő, igénybevevő adószámáról, ha csoportos adóalany tagja a vevő a csoportazonosító számáról (első nyolc számjegyről) → a számla sorszámáról → a teljesítés időpontjáról (ennek hiányában a kibocsátás keltéről) → az adó alapjáról és az áthárított adó összegéről. Eva alanya is köteles nyilatkozni az említett adatokról az adóévről benyújtott eva bevallásában!
A vevő nyilatkozattételi kötelezettsége I. Számlánkénti, tételes nyilatkozat az Áfa alanya termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon számlákról, amelyekben: → az áthárított áfa összege a 2 millió forintot eléri vagy meghaladja, → azon időszakról teljesített adóbevallásban, amelyben az ügylet teljesítését (vagy az előleg megfizetését) tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol.
A vevő nyilatkozattételi kötelezettsége II. Számlánként nyilatkozni köteles: → az értékesítő, szolgáltatásnyújtó adó alany (ideértve az eva alanyt is) adószámáról (csoportazonosító számáról) (első nyolc számjegyről), → a számla sorszámáról, → a teljesítés időpontjáról (ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről), → a nevére szóló számlában feltüntetett adóalapról és áthárított áfa összegről.
Összevont nyilatkozat Ha az áfa alanya ugyanabban az adó-megállapítási időszakban ugyanazon termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó által kibocsátott számlában áthárított adó tekintetében gyakorol összesen 2 millió forintot elérő vagy meghaladó összegben levonási jogot, akkor az erről az időszakról benyújtott bevallásában nyilatkozik: → az értékesítő, szolgáltatásnyújtó adószámáról (csoportazonosító számáról) (első nyolc számjegyéről) és – ezen számlákban feltüntetett, áthárított áfa összegéről.
Számla módosítása I. A számlát módosító okiratot kiállító nyilatkozata – ha az eredeti számlában áthárított áfa elérte vagy meghaladta a 2 millió forintot, valamint ha a módosítás eredményeként érte el, haladta meg az áthárított áfa összege a 2 millió forintot: • az eredeti számla adatairól (adószám, teljesítés időpontja, számla sorszáma, adóalap, áthárított adó), valamint a • a módosító számla sorszámáról és • a módosítás számszaki hatásáról az = adóalap és = az áthárított adó tekintetében.
Számla módosítása II. A számla módosító okiratot befogadó nyilatkozata – ha az eredeti számlában áthárított áfa eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot, valamint – ha a módosítás eredményeként éri el vagy haladja meg az áthárított áfa összege a 2 millió forintot: • az eredeti számla adatairól (adószám, teljesítés időpontja, számla sorszáma, adóalap, áthárított adó), valamint a • módosító számla sorszámáról, továbbá a módosítás = adóalapra és = az áthárított adóra gyakorolt hatásáról.
Számla érvénytelenítése A számlát érvénytelenítő okiratot kiállító és az azt befogadó adóalany nyilatkozata, ha az érvénytelenített (eredeti) számlában áthárított adó összege elérte vagy meghaladta a 2 millió forintot:
• az eredeti számla adatairól (adószám, teljesítési időpont, számla sorszáma, adóalap, áthárított adó), valamint az • érvénytelenítő számla sorszámáról.
Melyik adó-elszámolási időszakban kell nyilatkozni?
A számla módosítása és érvénytelenítése esetén az okiratot kiállítónak és a befogadónak arról az adómegállapítási időszakról benyújtott adóbevallásban kell a nyilatkozatot tenni, amelyikben a módosítás eredményét figyelembe veszi.
Mikor kell a módosítás hatását figyelembe venni? I. A módosító, érvénytelenítő okiratot kibocsátó adóalany: – az Áfa tv. 77-78. §-aiban szabályozott esetekben a módosító, érvénytelenítő bizonylat jogosult részére történő átadásának időszakában, – minden más esetben az eredeti számla szerinti kötelezettség keletkezése időszakában köteles a módosítás (érvénytelenítés) számszaki hatását figyelembe venni.
Mikor kell a módosítás hatását figyelembe venni? II. A módosító, érvénytelenítő okiratot befogadó adóalany: – az Áfa tv. 132. § (1) bekezdésében megfogalmazott esetben a (2)-(4) bekezdés szabályát alkalmazva a módosító számla kézhezvételének időszakában, – egyéb esetben az eredeti számla szerinti levonási jog érvényesítése időszakában köteles a módosítás (érvénytelenítés) számszaki hatását figyelembe venni.
A tételes áfa-bevallási kötelezettséghez kapcsolódó áfa-törvényt érintő módosítás A számla kötelező tartalmi eleme a vevő adószáma, ha • az értékesítő adóalany belföldön letelepedett adóalany és • az áthárított adó összege eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot. Hatályba léptető rendelkezés szerint az Áfa tv. 169. § új d) pontját azokban az esetekben kell alkalmazni, amelyekben az adófizetési kötelezettség 2013. január 1-jén vagy azt követően keletkezik.
Köszönöm a figyelmet!
