Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása a 2011. évi CLVI. törvény előírásai alapján 1.
Nem gazdasági tevékenység [Áfa-tv. 7. §-ának (1)-(2) bekezdése]
A módosítás pontosítja a közhatalmi tevékenység fogalmát annak érdekében, hogy egyértelműbb legyen annak meghatározása, mely állami, önkormányzati tevékenység minősül közhatalminak, ezért az áfa hatályán kívüli, és mely nem, ezáltal áfa-köteles. A módosítás így elhagyja a közhatalmi tevékenységnek való minősítés feltételei közül egyrészt azt a feltételt, hogy a közhatalmi tevékenységnek a létesítő okirartban is szerepelnie kell, másrészt azt a feltételt, hogy a tevékenység során okozott kárra a Ptk.ban megfogalmazott államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősségre vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak. Ez utóbbi oka, hogy amennyiben egy szerv közhatalmi tevékenységet gyakorol, abból automatikusan következik, hogy a Ptk. szabályai szerint kell a tevékenységéért felelősséget viselnie. 2.
Jogutódlással történő megszűnés [Áfa-tv. 17. §-a (3) bekezdésének új h) pontja]
A módosítás egyértelművé teszi, hogy a költségvetési szervnek az Áht. szerinti átalakítása vagy irányító (felügyeleti) szervének megváltozása is jogutódlással történő megszűnésnek minősül. 3.
Láncügyletek [Áfa-tv. 27. §-ának (2) bekezdése]
A láncügyletekben (a Közösség legalább három tagállamát érintő ügyletben) a módosítás a közbenső értékesítőként résztvevő adóalany számára – a korábbi szabályozástól eltérően – megadja azt a lehetőséget, hogy bizonyítsa, nem beszerzőként, hanem értékesítőként jár el. 4.
Fizetendő áfa megállapítása [Áfa-tv. 59. §-ának új (3) bekezdése]
Ha a Közösségen belüli szolgáltatások esetében a vevő az adófizetésre kötelezett, a főszabály alá tartozó szolgáltatásnyújtásokkal összefüggésben nyújtott előleg is adóköteles. A kiegészítő előírás szerint, ebben az esetben nem lehet az előleget úgy tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza (összhangban a tagállami gyakorlattal). Ebből az következik, hogy a Közösségen belüli szolgáltatásokra kapott előleg áfáját meg kell fizetni, és az le is vonható. Kapcsolódóan módosult az Áfatv. 120. §-ának a d) pontja is. 5.
Az adó alapjának utólagos csökkentése [Áfa-tv. 77. §-a (1) bekezdésének új c) pontja, (2) bekezdésének a) pontja]
A kiegészítés szerint termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, valamint termék Közösségen belüli beszerzése esetében az adó alapja a jogosultnak visszatérített vagy
Áfa-tv. doc. 2012.01.21.
2
visszatérítendő ellenértékkel utólag is csökken, ha a teljesítést követően nyilvávalóvá válik, hogy − a felek tévesen magasabb összeget számláztak, mint amiben megállapodtak, továbbá − ha a teljesítés hiánya miatt az előleget részben fizetik csak vissza. Kapcsolódóan módosul a kiállított számlára vonatkozó előírás is [Áfa-tv. 78. §-a (1) bekezdésének a) pontja, (4) bekezdése]. Az előleg részbeni vagy egészbeni visszatérítése miatt az adóalap csökkenését a kiállított számla módosításával, illetve érvénytelenítésével kell bizonylatolni. A hatályos előírás értelmében nem kell önellenőriznie az adóalanynak abban az esetben, ha az adóalap csökkenése miatt szükséges a korrekció (a fizetendő áfa csökken). Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében tovább bővül az a kör, ahol nem kell önellenőrizni. Így, amennyiben a fizetendő adó csökken, de azt nem az adóalap csökkenése eredményezte, hanem például egy tévesen alkalmazott magasabb adómérték, akkor ezt nem kell önellenőrzéssel korrigálni, természetesen a helyesbítést végre kell hajtani. 6.
Az adó mértéke [Áfa-tv. 82. §-ának (1) bekezdése, 83. §-nak a) pontja]
A normál áfakulcs 27 százalékra emelkedett 2012. január 1-jével. Emiatt a normál áfakaulcshoz tartozó „felülről számított” áfa-tartalom 20 százalékról 21,26 százalékra emelkedett. Kapcsolódó átmeneti rendelkezések [Áfa-tv. új 275. §-ának (1)-(4) bekezdése] Az alkalmazandó általános áfa-kulcs-mértékre vonatkozó rendelkezéseket (27 százalék) azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a fizetendő adó megállapítására előírt időpont (valójában a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás szerződés szerinti teljesítésének az időpontja) 2012. január 1. napja vagy azt követi. Az előbbiekből következik, ha a szeződés szerinti termékértékesítés 2011. december 31. napjáig vagy azt megelőzően megtörtént, továbbá a szerződés szerinti szolgáltatásnyújtás 2011. december 31. napjáig vagy azt megelőzően befejeződött, akkor a 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni (25 százalék). Az előbbieket egyértelműen alátámasztják az átmeneti rendelkezések alapján a folyamatos jellegű ügyletek esetén alkalmazandó speciális szabályok. Ez szerint − a 2011. december 31. napján hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni arra a termékértékesítésre, szolgáltatányújtásra, amelynél a teljesítést az Áfa-tv. 58. §-a szerint kell megállapítani, = és az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, még 2012. január 1. napja előtt befejeződik, de az ellenérték megtérítése 2012. január 1. napján vagy azt követően válik esedékessé;
3
= és az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, még 2012. január 1. napja előtt megkezdődött, de 2012. január 1. napján vagy azt követően fejeződik be, azon naptári napok száma szerint, amelyek ● 2012. január 1. napját megelőző időszakra esnek, az időarányos részteljesítésre a 2011. december 31. napján hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni, ha az ellenérték megtérítése 2012. január 1. napján vagy azt követően válik esedékessé, ● 2012. január 1. napjára vagy azt követő időszakra esnek, az időarányos részteljesítésre a 2012. január 1-jén hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni, − temékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó előleg esetén = a 2011. december 31. napján hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni, ha az előleg jóváírása, kézhezvétele 2011. december 31. napja vagy azt megelőző nap, = a 2012. január 1. napján hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni, ha az előleg jóváírása, kézhezvétele 2012. január 1. napjára esik vagy azt követi. Példa a 2011-ről 2012-re áthúzódott folyamatos jellegű ügylet adózására. Ha például a közüzemi szolgáltatás számlája szerint a teljesítés időszaka 2011. december 16-tól 2012. január 15-ig tart, akkor a 2011. 12. 16. és 2011. 12. 31. közötti időszakra (16 napra) az áfát 25 százalékkal, a 2012. 01. 01. és 2012. 01. 15. közötti időszakra (15 napra) 27 százalékkal kell felszámítani, a két időszak adatait a számlán elkülönítetten feltüntetni. 7.
Nem vonható le az áfa [Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének d) pontja]
Nem vonható le – továbbiakban sem – a személygépkocsit terhelő előzetesen felszámított áfa (kivéve a módosítás szerint a versenyautót, feltételekkel). 8.
Adólevonási jog gyakorlásának a módja [Áfa-tv. 131. §-ának (1) bekezdése, (2) bekezdésének a) pontja]
A módosítás egyrészt a hatályos értelmezésnek megfelelően rögzíti, hogy az adóalany az adott beszerzés tekintetében áthárított előzetesen felszámított áfára vonatkozó levonási jogát az elévülési időn belüli adómegállapítási időszakokban gyakorolhatja. Egyértelművé teszi, hogy az adóalany az Art.-ben meghatározott elévülési idő kezdetétől számított öt éven belül szerepeltetheti levonható áfaként a rá ezen időszak alatt áthárított adót. Ugyanezen időkorlát vonatkozik a levonható adóként beállított áfa „görgetésére” is. Ezt a rendelkezést – az átmeneti rendelkezés szerint – arra az adómegállapítási időszakra kell alkalmazni, amely 2012. január 1. napján kezdődik. 9.
Tárgyi eszközökhöz kapcsolódó adólevonási jog [Áfa-tv. 135. §-a (2) bekezdése]
Ha a tárgyi eszköz adóköteles tervékenységet szolgál, a beszerzés előzetesen felszámított áfája levonható, ha adómenteset, akkor nem vonható le (az áfa a bekerülési
4
érték része), ha adókötelest is és adómentest is, akkor kell a figyelési időszak alatt arányosítani, az arány változását figyelemmel kísérni. A módosítás szerint az arányosítás korrekcióját a tárgyi eszközre vonatkozó figyelési időszak (5 év 20 év) alatt az adóalanynak (eddigi előírás szerint) a használatbavételt követő 12. hónap helyett egységesen annak a naptári évnek az utolsó adómegállapítási időszakában kell elvégezni, amely naptári év teljes időtartamában a tárgyi eszköz az adóalany rendeltetésszerű használatában van, és az erre az évre vonatkozóan számított levonási hányados alapján, ha az abszlút értékben kifejezett eltérés a 10000 Ft-ot meghaladja. A használatba bekövetkezett változást általában a tárgyi eszköz beszerzésének évéhez, illetve a vállalkozáson belül végzett saját beruházás esetében a rendeltetésszerű használatbavétel időpontjához képest kell vizsgálni. A fentiek szerinti módosítást abban az esetben kell először alkalmazni, amikor a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatba vétele 2011. december 31. napját követően történt meg. A tárgyi eszköz figyelési időszakára vonatkozó rendelkezések megváltoztatása kapcsán az átmeneti rendelkezés lehetővé teszi, hogy az adóalany válasszon, a korrekcióra vonatkozó szabályokat a 2011. 12. 31. napját követően rendeltetésszerűen használatba vett tárgyi eszközök esetében alkalmazza (ez kötelező) vagy a korrekciót az új szabályoknak megfelelően végzi el a módosítás hatályba lépése előtt használatba vett tárgyi eszközök esetében is. A választást az adóalanynak a nyilvántartásában megfelelő módon rögzítenie kell, és amennyiben a változtatás önellenőrzéssel járna, az pótlékmentesen végezhető el. 10. Ingatlan értékesítés adókötelessé tétele [Áfa-tv. 142. §-ának (6) bekezdése] A hatályos előírások értelmében az adóhatóságnak tájékoztatási kötelezettsége van, többek között abban, hogy az ingatlant értékesítő adóalany élt-e és milyen terjedelemben az adófizetés választásának lehetőségével (adókötelessé tette-e). Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében, a jövőben ezt az információt az adóhatóság a honlapján teszi közzé. Ezen információknak a honlapon történő közzétételével az adóhatóság eleget tesz tájékoztatási kötelezettségének is. 11. Adófizetésre kötelezett a termék nemzetközi forgalmához kapcsolódóan [Áfa-tv. 146. §-ának (1) bekezdése] A hatályos szabályozás mellett a törvényben szabályozott adóraktározási eljárás hatálya alatt álló termékek értékesítése a levonási jog mellett adómentes. Abban az esetben azonban, ha az adómentesen értékesített terméket kiraktározzák a raktárból belföldre, az adóaktározási eljárás hatályának megszűnése miatt az adómentesség nem alkalmazható, így a kiraktározást közvetlenül megelőző
5
termékértékesítés adókötelessé válik. A hatályos szabályozás ez esetben az adófizetési kötelezettséget a termék kiraktározása előtti utolsó értékesítőjére telepíti. Mivel a termék értékesítője nem rendelkezik mindig tudomással arról, hogy vevőjének mi a szándéka a megvett termékkel, a módosítás úgy rendelkezik, hogy az adófizetési kötelezettség azt terheli, aki a terméket kiraktározza. Ezáltal mind az eladó, mind az adóhatóság számára egyszerűsödik az adóaktározási eljárás alkalmazása. Kapcsolódóan módosult a 4. számú melléklet 18., 35., 36. pontja is. Abban az esetben, ha az adófizetési kötelezettség a terméknek az adóraktározási eljárás hatálya alóli kikerülése miatt áll be, a módosítás szerint az adófizetési kötelezettséget – attól függően, hogy ki indítványozza a kiraktározást – a termék értékesítőjére vagy annak beszerzőjére telepíti. A módosítás ezt a változást az adóraktározási eljárásra vonatkozó mellékleten is átvezeti. 12.
Számlakibocsátási kötelezettség [Áfa-tv. 159. §-a (2) bekezdésének c) és d) pontja]
A hatályos szabályozás alapján a törvény szerinti számla kibocsátása kötelező abban az esetben is, ha az ügylet az Áfa-tv. területi hatályán kívül esik, de a teljesítésre kötelezett adóalany gazdasági célú letelepedésének helye kizárólag belföldön van. Gyakorlati megfontolások alapján azonban indokolt volt annak az előírása is, hogy az adóalany abban az esetben is adjon belföldön számlát, ha belföldön kívül máshol – de az ügylet teljesítésétől eltérő tagállamban vagy harmadik államban – is letelepedett, viszont az ügylet teljesítésével legközvetlenebbül a belföldi székhely vagy az állandó telephely érintett. A kötelező számla kibocsátásának az is feltétele, hogy adófizetésre kötelezett személy a termék beszerzője vagy a szolgáltatás igénybevevője. 13.
Elektronikus úton kibocsátott számla [Áfa-tv. 175. §-ának (3) bekezdése]
A hatályos előírás értelmében az EDI rendszerben történő elektronikus számlázás alkalmazásáról a feleknek előzetesen, írásban kell megállapodniuk, az elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus számla esetében a törvény ilyen kikötést eddig nem tartalmazott. A módosítás ez utóbbi esetben is előírja az elektronikus számlázás feltételeként a számlabefogadó előzetes beleegyezését. Ettől azoban el lehet térni, ha jogszabály kötelezően előírja az elektronikus számlázást. 14.
Mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany [Áfa-tv. 198. §-ának új (2) bekezdése]
Egységes jogértelmezési gyakorlat alakult ki abban, hogy milyen felételek esetén minősíthető egy adóalany olyannak, aki meghatározó részben mezőgazdasági tevékenységet folytat. Ez szerint:
6
Mezőgazdasági tevékenységet meghatározó részben folytató adóalanynak minősül az az adóalany, akinek (amelynek) − a mezőgazdaasági tevékenységen kívüli tevékenységből származó – adót is tartalmazó – éves bevétele időarányosan nem haladja meg az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárt, illetve − éves bevétele időarányosan ugyan meghaladja az alanyi mentesség választására jogosító értékhatárt, azonban a mezőgazdasági tevékenységből származó – a kompenzációs felárat is tartalmazó – éves bevétele időarányosan több, mint az egyéb nem mezőgazdasági tevékenységből származó – adót is tartalmazó – időarányos éves bevétele. 15. Bevallási kötelezettség alóli mentesülés kizárása [Áfa-tv. 257. §-ának (1) bekezdése] A hatályos előírás értelmében az adóalanynak, amennyiben közösségi ügyletben vesz részt, arról összesítő nyilatkozatot kell benyújtania. Ez vonatkozik azokra is, akik (amelyek) alapvetően adómentes tevékenységük okán nem kötelesek rendszeresen áfabevallást benyújtani, csak abban az esetben, ha fizetendő adójuk van, vagy ha levonási jogot kívánnak gyakorolni. A módosítás az áfa-bevallás és az összesítő nyilatkozat közötti ellenőrzési összhang megteremtése érdekében előírja, hogy ezen alanyi kör csak akkor mentesül az áfabevallás alól, ha nem kell összesítő nyilatkozatot benyújtania, azaz köteles áfa-bevallást benyújtani akkor, ha egyébként összesítő nyilatkozat benyújtására is köteles. 16. Sorozat-jelleg [Áfa-tv. 259. §-ának 18. pontja] A kiegészítő rendelkezés szerint, nem minősül sorozat-jellegűnek azon – lakóterület besorolású – építési telkek (telekrészek), amelyeket telek megosztással egyazon építési telekből (telekrészből) alakítottak ki – darabszámtól függetlenül – a sorozatjellegűnél számításba veendő darabszámba egy építési telekként (telekrészként) számítanak be. 17. Az Áfa-tv. 5. számú melléklete [új 3/A. pont] A hatályos előírások szerint a kapcsolt felek közötti ügylet esetében bizonyos feltételek mellett az Áfa-tv. adóalap-korrekciót ír elő, vagyis az ellenérték helyett a szokásos piaci árat rendeli alkalmazni. Ezen rendelkezés oka, hogy az ügyletet teljesítő adóalany ne tudja mesterségesen megnövelni az arányosításba bevonandó előzetesen felszámított áfára vonatkozó levonási hányadát. Ennek a rendelkezésnek az egyértelműbb érvényre juttatása érdekében a kiegészítő előírás rendelkezik arról, hogy a levonási hányad kiszámítása során, amennyiben az említett adóalap korrekcióval érintett ügyletet is teljesített az adóalany, akkor nem annak az ellenértékét, hanem annak az adóalapját kell figyelembe vennie a levonási arányszám számításakor.
7
A levonási hányados – fentiek szerinti – megváltozott számítási módszere először azokban az esetekben alkalmazandó, amelyekben az arányszámot 2012. évre állapítják meg. 18. Pénztárgépek, taxaméterek átállítása [Áfa-tv. 275. §-ának új (5)-(6) bekezdése] A normál áfa-kulcs emelése szükségessé teszi az adómérték kezelésére alkalmas pénztárgépek és taxaméterek átállítását, amelyhez kapcsolódóan az átmeneti rendelkezés az átállítás határidejét 2012. február 29-ben határozta meg. Az átmeneti rendelkezés előírja, hogy a pénztárgépeket és taxamétereket használó adóalanyok a tényleges, az arra jogosított szervízzel történő átállításig terjedő időszakban bizonylatkibocsátási kötelezettségüket kézi kibocsátású nyugtával, illetve számlával kötelesek teljesíteni. 19. Személygépkocsi bérbeadása [Áfa-tv. 124. §-a (2) bekezdésének a) pontja] A módosítás feloldja a személygépkocsi és egyéb jármű bérbeadása után áthárított előzetesen felszámított áfára vonatkozó levonási tilalmat [hatályát vesztette az Áfa-tv. 124. §-a (2) bekezdésének a) pontja]. Így a módosítás hatályba lépése után levonhatóvá válik az adóalanyiságot eredményező tevékenység érdekében igénybe vett közlekedési eszköz bérlete utáni áfa az általános szabályoknak megfelelően. (Amennyiben az adott járművet egyaránt használják üzleti és magáncélra, a bérbeadást terhelő áfa csak az üzleti használat arányában vonható le a levonásra vonatkozó általános szabályoknak megfelelően. A le nem vonható áfa a bérleti díjjal együtt költségként számolandó el!) A levonási tilalom feloldását arra az előzetesen felszámított áfára lehet először alkalmazni, amely esetben a felek közötti elszámolási időszak 2012. január 1. napján vagy azt követően kezdődik. Ez kövekezik az átmeneti rendelkezésből, mely szerint a 2011. december 31-én hatályos előírást továbbra is alkalmazni kell azokra az elszámolási időszakokra, amelyeknek a kezdő napja 2012. január 1. napját megelőző napra esik. 20. Kisebb módosítások Egyszerűsítet számla [Áfa-tv. 176. §-a (1) bekezdésének c) pontja] Az Áfa-tv. módosítása máshol rendelkezik arról, hogy az adóalany abban az esetben is adjon belföldön számlát, ha belföldön kívül máshol – de az ügylet teljesítési helyétől eltérő tagállamban vagy harmadik államban – is letelepedett, viszont az ügylet teljesítésével legközvetlenebbül a belföldi székhely vagy állandó telephely érintett. A módosítás lehetővé teszi, hogy ez esetben az adóalany egyszerűsített adattartalmú számlát bocsásson ki. Értelmező rendelkezések [Áfa-tv. 259. §-ának 2., 11., 19., 20. pontjai] Az Áfa-tv. definiálja a székhely, állandó telephely, lakóhely és szokásos tartózkodási hely fogalmát. Ugyanakkor erre vonatkozóan az áfa-szabályokat értelmező 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet (Vhr.) is tartalmaz rendelkezéseket. Az
8
egyértelműség érdekében a módosítás rögzíti, hogy elsősorban a Vhr. előírásait kell figyelembe venni, és kisegítő jelleggel lehet az Áfa-tv. definicióira támaszkodni a Vhr. által le nem fedett körben. (A kiegészítő előírás szerint: kivéve, ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa ettől eltérően rendelkezik.) 21. 282/2011/EU Végrehajtási rendelet szerinti fogalmakat a következőkben ismertetjük: A szolgáltatásnyújtás teljesítési helye [2006/112/EK irányelv 44., 45. cikke] Az adóalany – aki ilyen minőségében jár el – részére nyújtott szolgáltatás teljesítési helye az a hely, ahol az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye van. Mindazonáltal, amennyiben ezen szolgáltatásokat az adóalany olyan állandó telephelye részére nyújtották, amely a gazdasági tevékenységének székhelyétől eltérő helyen van, ezen szolgáltatás teljesítési helye az a hely, ahol az állandó telephelye található. Ilyen székhely vagy állandó telephely hiányában a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye az a hely, ahol a szolgáltatást igénybevevő adóalany állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. Nem adóalanyok részére nyújott szolgáltatás teljesítési helye az a hely, ahol a szolgáltatást nyújtó gazdasági tevékenységének székhelye van. Mindazonáltal, amennyiben ezen szolgáltatásokat a szolgáltatást nyújtó olyan állandó telephelyéről nyújtották, amely a gazdasági tevékenységének székhelyétől eltérő helyen van, ezen szolgáltatásnyújtás teljesítési helye az a hely, ahol az állandó telephely található. Ilyen székhely vagy állandó telephely hiányában a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye az a hely, ahol a szolgátlatást nyújtó állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. Az előbbiek alkalmazásában [282/2011/EU rendelet 10-13. cikk] Az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye a vállalkozás központi ügyintézésének helye. A központi ügyvezetés helyének meghatározásához figyelembe kell venni a vállalkozás általános irányítására vonatkozó alapvető döntések meghozatalának helyét, a vállalkozás létesítő okirat szerinti székhelyét, és a vállalkozás ügyvezetése üléseinek helyét. Amennyiben ezen kritériumok nem teszik lehetővé a gazdasági tevékenység székhelyének bizonyossággal történő meghatározását, akkor a vállalkozás általános irányítására vonatkozó alapvető döntések meghozatalának helyét kell elsődleges kritériumként figyelembe venni. Egy egyszerű postai cím nem fogadható el az adóalany gazdasági tevékenységének székhelyeként. A gazdasági tevékenység székhelyének kivételével állandó telephely bármely olyan telephely, amely a személyi és tárgyi feltételek tekintetében kellően állandó jelleggel és
9
megfelelő szervezettel rendelkezik a szükségleteinek kielégítésére igénybe vett szolgáltatások fogadásához és használatához, illetve − amely a személyi és tárgyi feltételek tekintetében kellően állandó jelleggel és megfelelő szervezettel rendelkezik, és ezáltal lehetővé teszi szolgáltatások nyújtását. Az a tény, hogy valamely telephely közösségi adószámmal rendelkezik, önmagában nem elegendő annak megállapításához, hogy az adóalany állandó telephellyel rendelkezik. − Természetes személy – függetlenül attól, hogy adóalany-e vagy sem – lakóhelye az a lakcím, amelyet bejegyeztek a népesség-nyilvántartásba vagy hasonló nyilvántartásba, vagy az említett személy által a hatáskörrel rendelkező adóhatóságnak megadott lakcím, kivéve, ha bizonyított, hogy ez a lakcím nem felel meg a valóságnak. Valamely természetes személy – függetlenül attól, hogy adóalany-e vagy sem – szokásos tartózkodási helye az a hely, ahol a természetes személy személyes vagy szakmai kötődései miatt rendszerint tartózkodik. Amennyiben a szakmai kötődések más országhoz kapcsolódnak, mint a személyes kötődések, vagy amennyiben nincsenek szakmai kötődések, a szokásos tartózkodási helyet azok a személyes kötődések határozzák meg, amelyek szoros kapcsolatra utalnak az adott személy és azon hely között, ahol él.
