2007. évi CXXVII. Törvény az általános forgalmi adóról Az Országgy lés - figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges állandó, nem konjunktúraérzékeny és értékálló bevétel biztosítására, 2009/41. Adózási kérdés eva alanyiságot megel z évben teljesített szolgáltatás adókötelezettsége - figyelemmel az árutermel piacgazdaság igényeit kielégít versenysemleges adórendszer m ködtetésének követelményeire, - figyelemmel a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióban tagállamként való részvételére, különös tekintettel az ebb l fakadó, az általános forgalmi adózás területén jelentkez jogharmonizációs kötelezettségekre, valamint - tekintetbe véve az általános forgalmi adózás 1988-as bevezetése óta szerzett tapasztalatokat is, az általános forgalmi adózás szabályairól a következ törvényt alkotja: Az áfáról szóló alaptörvény közel másfél évtizede született olyan id ben és körülmények között, amikor hazánk még nem volt az Európai Unió tagállama. Az id közi módosítások nyomán a jogi szabályozás hatékonysága jelent sen romlott, amely mind az adózók önkéntes jogkövetését, mind a hatósági jogalkalmazást nehezíti. Megérett tehát a helyzet az újrakodifikációra. Az új törvény megalkotását ösztönzi, egyben segíti az is, hogy a közösségi szint áfa szabályozás is megújult. 2007. január 1-jével ugyanis hatályba lépett a közös hozzáadottértékadó-rendszerr l szóló 2006/112/EK irányelv (a továbbiakban: Irányelv), amely a korábbi 77/388/EGK (ún. hatodik) áfa irányelvet és annak összes módosítását tartalmazza átláthatóbb és közérthet bb szerkezetben. Az erre épül új áfa-törvény egyrészt lehet séget teremt a jogharmonizációt érint fogyatékosságok és hiányosságok maradéktalan kiküszöbölésére, másrészt egy korszer szabályozási környezetben tartós egyensúlyt hoz létre az adózókkal szembeni bizalmi elv érvényesítése, illet leg az adóérdekek védelme között. ELS RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ALAPVET RENDELKEZÉSEK Bevezet rendelkezés 1. § Az e törvény alapján megfizetett általános forgalmi adó (a továbbiakban: adó) az államháztartás központi kormányzata költségvetésének bevétele.
1
Alkalmazási hatály 2. § E törvény alapján adót kell fizetni: a) adóalany által - ilyen min ségében - belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása, b) terméknek az Európai Közösségen (a továbbiakban: Közösség) belüli egyes, belföldön és ellenérték fejében teljesített beszerzése és c) termék importja után. 3. § E törvény rendelkezéseit a) az egyszer sített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva.) hatálya alá tartozó személyekre, szervezetekre, valamint b) a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Jöt.) hatálya alá tartozó, adójeggyel ellátott dohánygyártmányokra abban az esetben kell alkalmazni, ha arról az a) pontban említett esetben az Eva., a b) pontban említett esetben pedig a Jöt. kifejezetten rendelkezik. 4. § (1) Belföld alatt a Magyar Köztársaság államterülete értend . (2) Közösség és tagállamai, valamint azok területe alatt az 1. számú mellékletben meghatározottak értend k. (3) Harmadik állam és annak területe alatt az értend , amely nem tartozik a (2) bekezdés hatálya alá. Adóalany 5. § (1) Adóalany: az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Az érintett személy vagy szervezet jog- és cselekv képességére személyes joga az irányadó, ha azonban személyes joga alapján nem lenne jog- és cselekv képes, de a magyar jog alapján igen, akkor jog- és cselekv képességét a magyar jog alapján kell elbírálni. (2) Abban az esetben, ha a gazdasági tevékenység közvetlenül közös tulajdonban és közös használatban lev ingóra vagy ingatlanra, mint ellenérték fejében hasznosítandó dologra irányul, adóalany a tulajdonostársak közössége. Az adóalanyisághoz f z d jogokat és kötelezettségeket a tulajdonostársak közössége az általa kijelölt képvisel útján gyakorolja. Kijelölés hiányában képvisel a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkez tulajdonostárs, egyenl tulajdoni hányad esetében pedig az adóhatóság által kijelölt tulajdonostárs. Gazdasági tevékenység 6. § (1) Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszer , illet leg tartós vagy rendszeres jelleggel történ folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. 2009/18. Adózási kérdés tanulók részére a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervként m köd oktatási intézmény által beszerzett kedvezményes bérletek elszámolásának kérdései
2
(2) Gazdasági tevékenység körébe tartozik különösen a termelésre, forgalmazásra irányuló ipari, mez gazdasági és kereskedelmi tevékenység, valamint az egyéb szolgáltatói tevékenység, ideértve a szellemi szabadfoglalkozásként folytatott tevékenységeket is. (3) Gazdasági tevékenység az is, ha az adóalany az egyébként a vállalkozásának részét képez , illet leg a vállalkozása folytatásának eredményeként keletkez vagyont (vagyonrészt) és vagyoni érték jogot ellenérték fejében hasznosítja. (4) Szintén gazdasági tevékenység és adóalanyiságot eredményez az is, ha a) egyébként nem adóalanyi min ségben eljáró, az 5. § (1) bekezdése értelmében jogképes személy vagy szervezet (a továbbiakban együtt: személy, szervezet) belföldön küldeményként feladott vagy belföldr l fuvarozott új közlekedési eszközt értékesít belföldön kívülre, de - a beszerz nevére szóló rendeltetéssel - a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesít , akár a beszerz vagy - bármelyikük javára - más végzi; b) egyébként nem adóalanyi min ségben eljáró személy, szervezet beépített ingatlant (ingatlanrészt), és ehhez tartozó földrészletet sorozat jelleggel értékesít, feltéve, hogy ba) annak els rendeltetésszer használatbavétele még nem történt meg, vagy bb) els rendeltetésszer használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély joger re emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év [ba) és bb) alpont a továbbiakban együtt: beépítés alatt álló, illet leg beépített új ingatlan]; c) egyébként nem adóalanyi min ségben eljáró személy, szervezet sorozat jelleggel építési telket (telekrészt) értékesít. (5) Nem min sül az (1) bekezdésben említett független formában végzett gazdasági tevékenységnek az a tevékenység, amelyet munkaviszony, munkaviszony jelleg jogviszony vagy olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végeznek, amelyben a jogosult irányítása és felel ssége mellett a kötelezett alárendelt helyzetben van a tevékenység végzése eredményének, díjazásának, valamint egyéb feltételeinek és körülményeinek meghatározásában. 7. § (1) Nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyar Köztársaság Alkotmánya által, illet leg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott, és a létesít okiratában is megjelölt közhatalmi tevékenysége. 2009/56. Adózási kérdés közhatalmi tevékenység az általános forgalmi adó rendszerében 2009/33. Adózási kérdés a gépjárm vek környezetvédelmi felülvizsgálatának áfarendszerbeli megítélése 2009/10. Adózási kérdés ebek veszettség elleni véd oltásának igazgatási díja 2008/93. Adózási kérdés a közjegyz i tevékenység közhatalmi jellege (2) Közhatalmi tevékenység különösen a jogszabályalkotási, az igazságszolgáltatási, az ügyészi, a védelmi, a rendvédelmi, a külügyi és igazságügyi igazgatási, a közigazgatási jogalkalmazói, a hatósági ellen rzési és pénzügyi ellen rzési, a törvényességi felügyeleti és ellen rzési, az államháztartási, európai uniós és egyéb nemzetközi támogatás elosztásáról való döntési tevékenység, feltéve, hogy az annak gyakorlása során okozott kárért való felel sségre a Polgári Törvénykönyvr l szóló 1959. évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) az államigazgatási jogkörben okozott kárért való felel sségre vonatkozó rendelkezései [349. §] alkalmazandók, vagy károkozás esetében lennének alkalmazandók. (3) A (2) bekezdést l függetlenül a tulajdon kisajátítása, valamint a 2. számú mellékletben felsorolt tevékenységek nem min sülhetnek közhatalmi tevékenységnek.
3
A gazdasági tevékenység körébe tartozónak min sít a törvény minden olyan tevékenységet, amelyet bevétel elérése érdekében üzletszer en, illet leg tartósan vagy rendszeresen végeznek, feltéve, hogy a tevékenység folytatása független formában történik. Nem min sül független formában kifejtett gazdasági tevékenységnek a munkaviszony, munkaviszony jelleg jogviszony, valamint olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzett tevékenységet, ahol a kötelezett alárendelt helyzetben van a megbízóval, munkáltatóval szemben a tevékenység végzése feltételeinek és egyéb körülményeinek meghatározásában. A törvény egyes tevékenységeket akkor is gazdasági tevékenységnek tekint, ha azok gyakorlása nem tartósan vagy rendszeresen történik. Adóalanyok vonatkozásában gazdasági tevékenység az is, ha az adóalany vállalkozásának részét képez vagyonát, vagyoni érték jogát eseti jelleggel értékesíti. Mindenkor, vagyis eseti értékesítés esetén is gazdasági tevékenységnek min sül az új közlekedési eszköz másik tagállamba - meghatározott feltételek mellett - történ értékesítése. Ez a tevékenység azok számára is adóalanyiságot eredményez, akik egyébként nem végeznek más olyan (bevétel orientált, üzletszer , rendszeres) tevékenységet, amely adóalanyiságot alapozna meg. Szintén gazdasági tevékenység és adóalanyiságot eredményez az ingatlanok meghatározott körének sorozat jelleggel [törvény 258. § (1) bekezdés 18. pont] történ értékesítése. A rendelkezés megalkotását részben annak a jogbizonytalanságnak a kiküszöbölése indokolta, amely az építési telek és ingatlan értékesítés területén jelentkezett, azzal, hogy milyen mennyiség vagy érték ingatlan értékesítése után válik egy egyébként nem adóalany személy, szervezet adóalannyá amiatt, hogy a tevékenysége kimeríti az üzletszer ség fogalmát. A törvény értelmében amennyiben egyébként nem adóalanyi min ségében eljáró személy szervezet (így a magánszemély, vagy egyéb nem adóalany szervezet is) értékesít építési telket vagy új ingatlant (értve ez utóbbi alatt azt az ingatlant, amelynél használatbavétel még egyáltalán nem történt meg, vagy az els használatbavételt l két évnél több id nem telt el az értékesítésig), akkor válik adóalannyá ezen értékesítések miatt és keletkezik adófizetési kötelezettsége, ha két naptári éven belül már a negyedik telket vagy új ingatlant értékesíti. (A számolásnál figyelembe kell venni mind az építési telket, mind az új ingatlant vegyesen.) Ezt követ en, mivel már adóalanyról van szó a további telek és ingatlan értékesítések az áfa hatálya alá tartoznak. Az a személy, szervezet aki (amely) a negyedik ingatlan értékesítése miatt adóalannyá vált, de a negyedik értékesítés évét követ három évig nem értékesít ingatlant, arra nézve a szabályokat elölr l kell alkalmazni (elölr l kell kezdeni a számolást). Természetesen az adóalanyiság együtt jár a levonási jog megnyílásával, vagyis azok a személyek, akik így adóalannyá váltak, levonásba helyezhetik azon áfát, melyet az adókötelesen értékesített ingatlanhoz kapcsolódó beszerzések során rá áthárítottak. A törvény a közhatalmi tevékenységet nem min síti gazdasági tevékenységnek, így ez nem alapoz meg adóalanyiságot. Csoportos adóalanyiság 8. § (1) Azok az adóalanyok, a) akiknek (amelyeknek) gazdasági célú letelepedési helyük belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelyük vagy szokásos tartózkodási helyük van belföldön, és b) akik (amelyek) együttesen kapcsolt vállalkozások, csoportos adóalanyiságot hozhatnak létre. (2) A csoportos adóalanyiság értelmében: 4
a) az (1) bekezdésben meghatározott adóalanyok (e § alkalmazásában a továbbiakban: tag vagy tagok) bels , egymás közötti kapcsolataiban a tevékenység gazdasági tevékenységként megsz nik, és tagok önálló adóalanyisága - a (6) bekezdésben említett kivétellel - szintén megsz nik, valamint b) a tagok küls , harmadik féllel szembeni kapcsolataiban a gazdasági tevékenység folytatása olyan adóalanyiságot eredményez, amelyben az ehhez f z d jogok és kötelezettségek a csoportos adóalanyiságban részt vev valamennyi tagnak együttesen tudhatók be. (3) A csoportos adóalanyiság az állami adóhatóság engedélyével jön létre, valamennyi leend tag erre irányuló közös, kifejezett és egybehangzó írásos kérelmére. Nem kérelmezheti a csoportos adóalanyiságot az az adóalany, aki (amely) valamely más csoportos adóalanyiságban már tagként részt vesz, vagy valamely más csoportos adóalanyiság létrehozatalára irányuló kérelmét már benyújtotta és annak elbírálása joger sen még nem zárult le. Abban az esetben, ha van olyan adóalany, akire (amelyre) teljesülnek az (1) bekezdésben meghatározott feltételek, de nem kíván a csoportos adóalanyiságban tagként részt venni (e § alkalmazásában a továbbiakban: kívül maradó adóalany), a kérelemnek tartalmaznia kell még a kívül maradó adóalany hozzájáruló nyilatkozatát a csoportos adóalanyiság létrehozatalára. A kérelemnek, illet leg kívül maradó adóalany esetében a hozzájáruló nyilatkozatnak tartalmaznia kell továbbá: a) a tagok által kijelölt képvisel t és a képvisel feltétlen beleegyez nyilatkozatát a képviselet vállalására; továbbá b) tagonként külön-külön: ba) a tag nevét, címét és adószámát; bb) az (1) bekezdésben említett jogállás fennállásának igazolását; bc) a nyilvántartási rendszer bemutatását, amely alkalmas a (2) bekezdésben említett bels és küls kapcsolatok egyértelm , megbízható és maradéktalan elkülönítésére; bd) kötelezettségvállalást a (6) bekezdés teljesítésére; c) kívül maradó adóalany esetében: ca) az adóalany nevét, címét és adószámát; cb) az (1) bekezdésben említett jogállás fennállásának igazolását; cc) kötelezettségvállalást a (7) bekezdés teljesítésére. (4) A csoportos adóalanyiságban részt vev valamennyi tag a csoportos adóalanyiság id szakában együttesen min sül egy adóalanynak. Az adóalanyisághoz f z d jogok és kötelezettségek gyakorlásával összefügg bírósági és más hatósági eljárásjogi cselekmények alanya a csoportos adóalanyiságban részt vev tagok által kijelölt képvisel . 2009/32. Adózási kérdés a csoportos adóalanyiság egyes eljárásjogi kérdései (5) Az a tag, aki (amely) a csoportos adóalanyiságot megel z en belföldön nyilvántartásba vett adóalanyként m ködött, a (3) bekezdésben említett állami adóhatósági engedély joger re emelkedésének napját megel z nappal, mint fordulónappal köteles úgy eleget tenni az e törvény szerinti kötelezettségének, mintha jogutódlással sz nne meg. (6) A csoportos adóalanyiságban részt vev bármely tag - mind a csoportos adóalanyiság id szakában, mind azt követ en - egyetemlegesen felel s a csoportos adóalanyiságban részt vev valamennyi többi taggal együtt a csoportos adóalanyiságban részt vev tagnak a) a csoportos adóalanyiság id szakát megel z en keletkezett, az (5) és (9) bekezdésben meghatározott kötelezettsége teljesítéséért, és b) a csoportos adóalanyiság id szakában, e törvény alapján keletkez kötelezettsége teljesítéséért.
5
(7) A kívül maradó adóalany - mind a csoportos adóalanyiság id szakában, mind azt követ en - egyetemlegesen felel s a csoportos adóalanyiságban részt vev valamennyi taggal együtt a csoportos adóalanyiságban részt vev tagnak a) a csoportos adóalanyiság id szakát megel z en keletkezett, az (5) és (9) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítéséért; b) a csoportos adóalanyiságban részt vev valamennyi tagnak a csoportos adóalanyiság id szakában, e törvény alapján keletkez kötelezettség teljesítéséért. (8) A kívül maradó adóalany, illet leg a csoportos adóalanyiság id szakában létrejöv olyan adóalany, akire (amelyre) az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek (e § alkalmazásában a továbbiakban: csatlakozó új adóalany) dönthet úgy is, hogy tagként csatlakozni szándékozik a csoportos adóalanyisághoz. A csoportos adóalanyisághoz történ csatlakozás az állami adóhatóság engedélyével jön létre, a kívül maradó, illet leg a csatlakozó új adóalany erre irányuló kifejezett írásos kérelmére. A kérelemnek tartalmaznia kell még a csoportos adóalanyiságban részt vev valamennyi tagnak a közös, kifejezett és egybehangzó beleegyez nyilatkozatát a kívül maradó, illet leg a csatlakozó új adóalany csatlakozásáról. A kérelemnek tartalmaznia kell továbbá: a) a kívül maradó adóalany esetében a (3) bekezdés bc) és bd) alpontjában, b) a csatlakozó új adóalany esetében pedig a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek teljesítését. (9) Az a kívül maradó, illet leg az a csatlakozó új adóalany, aki (amely) tagként csatlakozik a csoportos adóalanyisághoz, a (8) bekezdésben említett állami adóhatósági engedély joger re emelkedésének napját megel z nappal, mint fordulónappal köteles úgy eleget tenni az e törvény szerinti kötelezettségének, mintha jogutódlással sz nne meg. (10) A csoportos adóalanyiságban részt vev tag dönthet úgy is, hogy a csoportos adóalanyiságból kiválni szándékozik. A csoportos adóalanyiságból történ kiválás az állami adóhatóság engedélyével jön létre, a kiválni szándékozó tag erre irányuló kifejezett írásos kérelmére. A kérelemnek tartalmaznia kell még a csoportos adóalanyiságban részt vev valamennyi többi tagnak a közös, kifejezett és egybehangzó beleegyez nyilatkozatát a tag kiválásáról. A kérelemnek tartalmaznia kell továbbá a kiválni szándékozó tag kötelezettségvállalását arra, hogy a kiválás joger re emelkedésének napjától kívül maradó adóalanyként teljesíti a (3) bekezdés cc) alpontjában meghatározott feltételt. (11) A csoportos adóalanyiság az állami adóhatósági engedély visszavonásával sz nik meg. Az engedélyt az állami adóhatóság visszavonja, ha a) azt a csoportos adóalanyiságban részt vev bármely tag - ide nem értve a (10) bekezdésben meghatározott kiválási kérelmet - kéri; b) a képvisel a képviseletet a továbbiakban nem vállalja, és új képvisel haladéktalan kijelölése és bejelentése a (3) bekezdés a) pontja szerint nem történik meg; c) a csoportos adóalanyiságban részt vev bármely tagra az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek; d) a (3) bekezdés bc) és bd) alpontjában meghatározott feltételek bármelyike a csoportos adóalanyiság id szakában nem teljesül; e) a (3) bekezdés cc) alpontjában meghatározott feltétel a csoportos adóalanyiság id szakában nem teljesül; f) a csoportos adóalanyiság id szakában olyan adóalany jön létre, akire (amelyre) az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek, és a csoportos adóalanyisághoz fa) nem csatlakozik, de kívül maradó adóalanyként nem teljesíti a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettségeket; vagy 6
fb) csatlakozni kíván csatlakozó új tagként, de azt az állami adóhatóság a (8) bekezdés értelmében nem engedélyezi; g) a csoportos adóalanyiságban részt vev valamennyi tag jogutód nélkül megsz nik. (12) A (11) bekezdésben említett állami adóhatósági engedély visszavonásának joger re emelkedésének napjával, mint fordulónappal a csoportos adóalanyiságban részt vev valamennyi tag együttesen köteles úgy eleget tenni az e törvény szerinti kötelezettségének, mintha jogutódlással sz nne meg, kivéve azt az esetet, ha a csoportos adóalanyiságban részt vev valamennyi tag jogutód nélkül sz nik meg. A törvény más uniós tagállamhoz hasonlóan lehet séget teremt csoportos áfa-alanyiság kialakítására. A törvény szerint a csoportos adóalanyiság választásának két lényegi jogkövetkezménye van. Az egyik az, hogy a csoportban résztvev k önálló forgalmi adóalanyisága megsz nik (aki korábban m köd adóalany volt annak adójogi szempontból a csoport a jogutódja), és a csoportos adóalanyiság id szakában a tagok együttesen min sülnek egy adóalanynak. A csoportos adóalany így egyetlen adóalanyként viselkedik, vagyis a csoporttagok tevékenységükr l egyetlen áfa bevallást nyújtnak be, melyben a tagok fizetend , illetve levonható adója együttesen szerepel. A csoporttagok - és a tagok azon kapcsolt vállalkozásai is, amelyek úgy döntenek, hogy tagként nem vesznek részt a csoportos adóalanyiságban - a felmerült adófizetési kötelezettségért egyetemlegesen felelnek. A csoportos adóalanyiság másik lényegi következménye, hogy a csoporttagok egymás közötti ügyletei után általános forgalmi adó fizetési kötelezettség nem keletkezik. A csoportos adóalanyiság az állami adóhatóság engedélyével hozható létre és annak visszavonásával sz nik meg, de csak azon adóalanyok számára választható, akik Magyarországon gazdasági céllal letelepedtek és kapcsolt vállalkozások. Az adóalanyisággal öszszefügg bírósági és más hatósági eljárásjogi cselekmények alanya a tagok által kijelölt képvisel . A csoportos adóalanyiság létrehozásához valamennyi belépni kívánó tag erre irányuló közös, kifejezett és egybehangzó írásos kérelme szükséges, továbbá azon kapcsolt vállalkozások hozzájáruló nyilatkozata is, akik (amelyek) a csoportos adóalanyiságban nem kívánnak részt venni. Ezek az adóalanyok, illetve az újonnan létrejött adóalanyok a csoportos adóalanyisághoz kérelem alapján kés bb is csatlakozhatnak. A csoportos adóalanyiság megsz nése esetén a jogutódlással történ megsz nés szabályai érvényesülnek kivéve, ha a csoportos adóalanyiság megsz nésének oka a tagok jogutód nélküli megsz nése. Termék értékesítése 9. § (1) Termék értékesítése: birtokba vehet dolog átengedése, amely az átvev t tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehet dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményez ügylet. 50/2009. Számviteli kérdés Vállalkozásunk nemesfém érméket vásárolt. Ezek között vannak olyanok, amelyek fizet eszközként is használhatók, a vételár meghaladta azok névértékét. A megvásárolt érméket hol kell a mérlegben kimutatni? A számlában szerepl általános forgalmi adót visszaigényelhetjük-e? A nemesfém érméket, amennyiben azok törvényes fizet eszköznek min sülnek, a vállalkozásnak a pénzeszközök között kell kimutatnia azok névértékén, és a névérték, valamint a vételár közötti különbözetet a pénzügyi m veletek egyéb bevételei vagy egyéb ráfordításai között kell elszámolni. Ha az adott érme nem min sül törvényes fizetési eszköznek, akkor a 7
vállalkozásnak azt a készletek között, mint árut kell kimutatnia [2000. évi C. törvény 28. §-a (2) bekezdésének a) pontja]. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 4. §-ának (2) bekezdése szerint az MNB kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra, és az MNB által kibocsátott bankjegy és érme - ideértve az emlékbankjegyet és emlékérmét is - a Magyar Köztársaság törvényes fizet eszköze. Abban az esetben, ha a törvényes fizet eszköznek min sül érméket nem névértéken, hanem névértéket meghaladó összegért vásárolják meg, az érmék az általános forgalmi adó rendszerében nem pénznek, hanem birtokba vehet dolognak, árunak min sülnek, és az értékesítésük az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfatörvény) 9. §-ának (1) bekezdése és (2) bekezdésének b) pontja alapján áfaköteles termékértékesítést valósít meg. Tekintettel arra, hogy a társaság áfával növelt áron vásárolta meg az érméket, a vásárlás névértéket meghaladó áron történt. Az érmék beszerzésével kapcsolatban áthárított áfa beszerzéskori levonhatóságára vonatkozóan az Áfatörvény 120. §-a alapján akkor és abban a mértékben jogosult a társaság az áfát beszerzéskor levonni, ha és amilyen mértékben az érméket adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, hasznosítja. [2000. évi C. törvény 28. §-a (2) a), 2007. évi CXXVII. törvény 9. § (1)-(2) b)] (2) Az (1) bekezdésben említett birtokba vehet dolog: a) magában foglalja a dolog módjára hasznosítható természeti er ket is, valamint az értékpapírok közül azt, amelynek megszerzése egyúttal az abban megjelölt termék tulajdonjogának megszerzését is jelenti; b) nem foglalja magában a pénzt, a készpénz-helyettesít fizetési eszközt, a pénzhelyettesít eszközt, valamint - az a) pontban említett kivétellel - az értékpapírt. 50/2009. Számviteli kérdés Vállalkozásunk nemesfém érméket vásárolt. Ezek között vannak olyanok, amelyek fizet eszközként is használhatók, a vételár meghaladta azok névértékét. A megvásárolt érméket hol kell a mérlegben kimutatni? A számlában szerepl általános forgalmi adót visszaigényelhetjük-e? A nemesfém érméket, amennyiben azok törvényes fizet eszköznek min sülnek, a vállalkozásnak a pénzeszközök között kell kimutatnia azok névértékén, és a névérték, valamint a vételár közötti különbözetet a pénzügyi m veletek egyéb bevételei vagy egyéb ráfordításai között kell elszámolni. Ha az adott érme nem min sül törvényes fizetési eszköznek, akkor a vállalkozásnak azt a készletek között, mint árut kell kimutatnia [2000. évi C. törvény 28. §-a (2) bekezdésének a) pontja]. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 4. §-ának (2) bekezdése szerint az MNB kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra, és az MNB által kibocsátott bankjegy és érme - ideértve az emlékbankjegyet és emlékérmét is - a Magyar Köztársaság törvényes fizet eszköze. Abban az esetben, ha a törvényes fizet eszköznek min sül érméket nem névértéken, hanem névértéket meghaladó összegért vásárolják meg, az érmék az általános forgalmi adó rendszerében nem pénznek, hanem birtokba vehet dolognak, árunak min sülnek, és az értékesítésük az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfatörvény) 9. §-ának (1) bekezdése és (2) bekezdésének b) pontja alapján áfaköteles termékértékesítést valósít meg. Tekintettel arra, hogy a társaság áfával növelt áron vásárolta meg az érméket, a vásárlás névértéket meghaladó áron történt. Az érmék beszerzésével kapcsolatban áthárított áfa beszerzéskori levonhatóságára vonatkozóan az Áfatörvény 120. §-a alapján akkor és abban a mértékben jogosult a társaság az áfát beszerzéskor levonni, ha és amilyen mértékben az érméket adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, hasznosítja. 8
[2000. évi C. törvény 28. §-a (2) a), 2007. évi CXXVII. törvény 9. § (1)-(2) b)] 10. § Termék értékesítésének min sül továbbá: a) a termék birtokbaadása olyan ügylet alapján, amely a termék határozott id re szóló bérbeadásáról vagy részletvételér l azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkés bb a határozott id lejártával, illet leg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi; 2009/14. Adózási kérdés a lízingügylet meghiúsulása kapcsán felmerül behajtási és egyéb költségek áfarendszerbeli megítélése - a 2008/71. Adózási kérdés kiegészítése 2008/103. Adózási kérdés a zárt vég lízingügylet során alkalmazott devizaárfolyammal kapcsolatos egyes áfa-kérdések 2008/71. Adózási kérdés a lízing áfa-rendszerbeli kezelése 2008. január 1-jét l b) a megbízó és bizományos között a termék feletti tulajdonosként való rendelkezési jog átszállása, feltéve, hogy a bizományos és a vele jogviszonyban álló harmadik fél között - a 9. § (1) bekezdése értelmében - termék értékesítése teljesül; c) az adós és hitelez között a termék feletti tulajdonosként való rendelkezési jog átszállása, feltéve, hogy a hitelez a dologi biztosítékul szolgáló terméket lejárt követelésének érvényesítésére - a 9. § (1) bekezdése értelmében - értékesíti, és az abból származó ellenérték közvetlenül t illeti meg; d) az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzend ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre. 2008/73. Adózási kérdés az Áfa törvény 10. § d) pontjában meghatározott ingatlanátadás teljesítési id pontja 2008. január 1-jén hatályba lépett az újrakodifikált általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény). Az új törvény alkalmazása során felmerültek olyan jogalkalmazási problémák, amelyeket szükséges minél hamarabb rendezni. A törvény így többek között sz kíti a fordított adózás hatálya alá es ügyletek körét, újraszabályozza az adómentes termékimporttal kapcsolatos feltételrendszert, nagyobb mozgásteret biztosít az adóalanyoknak az ingatlan bérbeadás adófizetési kötelezettségének választása során, a közösségi joggal összhangban egyszer síti a bizonylatok kötelez adattartalmát, valamint b víti azokat az eseteket, amikor az adóalany mentesülhet az adólevonási tilalom alól. A hatályos törvény az építési szerz dés alapján átadott ingatlan (ingatlanrészt) termékértékesítésként és nem szolgáltatásnyújtásként kezeli, és erre a termékértékesítésre vonatkozóan fordított adózást rendel alkalmazni. A jogalkalmazás során felmerült eltér értelmezések miatt a törvény egyrészt elszakad a Ptk.-beli építési szerz dés fogalomtól, és ezáltal a f -, illetve alvállalkozói tevékenység megítélésének kérdését l, továbbá pontosítja a szöveget úgy, hogy a rendelkezés az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzend ingatlanra vonatkozik. 11. § (1) Ellenérték fejében teljesített termékértékesítés [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illet leg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. (2) Szintén ellenérték fejében teljesített termékértékesítés: a) az adóalany vállalkozásán belül végzett saját beruházása, ha ennek eredményeként tárgyi eszközt állít el ; 9
2009/9. Adózási kérdés saját vállalkozásban végzett beruházás utáni adófizetési kötelezettség és adólevonási jogosultság keletkezése 80/2008. Számviteli kérdés A 2007. évi CXXVII. törvény 134. §-ának (1)-(2) bekezdése rendelkezik a vállalkozáson belül a saját beruházás eredményeként el állított tárgyi eszköz áfa-visszaigénylésével kapcsolatban. Értelmezésünk szerint a saját vállalkozásban megvalósított beruházások áfáját csak a beruházás aktiválásakor igényelhetjük vissza. Mez gazdasági vállalkozásban vagyunk érdekeltek, ahol sajátos beruházás a növendék állatok tenyészállattá történ átmin sítése. Hogyan értelmezend ez esetben a 2007. évi CXXVII. törvény hivatkozott el írása? Egyéb beruházásoknál is problémát jelent a törvény alkalmazása. Az adóalany vállalkozásán belül végzett saját beruházás a 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján, ha az adóalany ennek eredményeként tárgyi eszközt állít el . (Ez a meghatározás eltér a számviteli el írások szerinti saját vállalkozásban végzett beruházás fogalmától, els sorban azért, mert a számviteli el írások szerinti beruházás nem csak az új tárgyi eszköz el állítását foglalja magában, de eltér a megfogalmazás módjában is.) Az Áfa tv. hivatkozott el írása szerint ellenérték fejében teljesített termékértékesítés a saját vállalkozásban végzett beruházás, tehát adófizetési kötelezettség terheli, amely kötelezettség a teljesítés id pontjához, a tárgyi eszköz aktiválásához kapcsolódik. Ha a tárgyi eszköz adóköteles tevékenységet szolgál, a fizetend áfa le is vonható. (Pontatlan a kérdésben az áfa-visszaigénylésre hivatkozás, visszaigényelni akkor lehet az áfát, ha a levonható áfa meghaladja a fizetend áfát!) Az Áfa tv. 134. §-ának (1) bekezdése szerint a vállalkozásán belül végzett saját beruházást végz adóalanyt megilleti a tárgyi eszköz el állításához felhasznált terméket, igénybe vett szolgáltatást terhel el zetesen felszámított adó levonásának a joga akkor is, ha az egyébként egészben vagy részben nem illetné meg. Nem egyértelm azonban az, hogy az adóalany ezt a levonási jogát mikor gyakorolhatja. Az Áfa tv. 134. §-a (2) bekezdésének el írása alapján az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül az (1) bekezdés szerinti adólevonási jog legkorábban a vállalkozásán belül végzett saját beruházás eredményeként el állított tárgyi eszköz rendeltetésszer használatbavételekor keletkezik. Ez utóbbi el írást sokan - többek között a kérdez társaság is - úgy értelmezik, hogy a saját vállalkozásban végzett beruházásnál az adólevonási jog csak az aktiváláskor érvényesíthet . Az Áfa tv. 134. § (1) és (2) bekezdése közötti - látszólagos - ellentmondás feloldható, ha az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeib l indulunk ki. Az Áfa tv. 120. §-ának a) pontjában megfogalmazottakból az következik, ha az adóalany a terméket, a szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetend adóból levonja azt az adót, amelyet a termékbeszerzéshez, a szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított. Mivel a saját vállalkozásban végzett beruházás (az Áfa tv. szóhasználata szerint: az adóalany vállalkozásán belül végzett saját beruházás) adóköteles termékértékesítés, az el állításhoz felhasznált termék, igénybe vett szolgáltatás el zetesen felszámított áfája az általános szabályoknak megfelel módon és id ben levonható, függetlenül attól, hogy a saját vállalkozásban el állított tárgyi eszköz adóköteles vagy adómentes tevékenységet fog szolgálni. A leírtakból következik, jogszabályi el írással nem alátámasztottak azon értelmezések, amelyek szerint saját vállalkozásban végzett beruházásnál a beruházáshoz vásárolt termé10
kek, igénybe vett szolgáltatások el zetesen felszámított áfájának a levonási joga csak az aktiváláskor érvényesíthet . A saját vállalkozásban végzett beruházás szabályai szerint számoljuk el a növendék állatok tenyészállattá történ átmin sítését is. A tenyészállattá történ átmin sítés azonban - mint saját vállalkozásban végzett tevékenység - nem folyamatos tevékenység, így ahhoz sem termékfelhasználás, sem szolgáltatás igénybevétele nem kapcsolódik, így az el állításhoz felhasznált termék, igénybe vett szolgáltatás nincsen. A növendékállat-tenyésztést nem tekinthetjük a tenyészállat-el állítás - mint beruházási folyamat - részének. A növendék állat tenyészállattá történ átmin sítéséhez közvetlenül - az Áfa tv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint - kapcsolódik áfafizetési kötelezettség, amely áfa az Áfa tv. 120. §-ának e) pontja alapján - jellemz en - el zetesen felszámított áfaként is levonható. [2007. évi CXXVII. törvény 11. § (2) a) pontja, 134. §] b) az adóalany ba) vállalkozásában kitermelt, el állított, összeállított, átalakított, megmunkált, illet leg bb) vállalkozásához vásárolt vagy importált termék felhasználása gazdasági tevékenységének folytatásához, feltéve, hogy ha a terméket ilyen állapotában másik adóalanytól szerezte volna be, adólevonási jog nem illetné meg; c) tárgyi eszköznek nem min sül termék felhasználása adólevonásra nem jogosító tevékenység folytatásához, feltéve, hogy a termék beszerzéséhez vagy b) pont szerinti felhasználásához kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg; d) az adóalany megsz nése, ha az adóalany a megsz nés id pontjában olyan terméket tart tulajdonában, amelynek beszerzéséhez vagy b) pont szerinti felhasználásához kapcsolódóan egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. (3) Nem min sül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, ha az adóalany - vállalkozásának céljára tekintettel - más tulajdonába ingyenesen enged át árumintát és kis érték terméket. A törvény e rendelkezése olyan termék átadási, felhasználási jogcímeket is adóztatási pontnak - ellenérték fejében történ termékértékesítésnek - min sít, amelyekhez ellenszolgáltatás nem kapcsolódik, azonban a termék beszerzéséhez, illetve a felhasználáskori formájában történ beszerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt részben, vagy egészben adólevonási jog illette meg. A törvény szerint - amennyiben a termékhez kapcsolódóan az adóalanyt adólevonási jog illette meg - a terméknek a vállalkozásból történ kivonása a vállalkozástól idegen célra (pl. személyes vagy az alkalmazottak szükségleteinek kielégítésére) ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek min sül, így adófizetési kötelezettséget keletkeztet. Szintén ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek min sül a saját vállalkozásban végzett tárgyi eszköz el állítására irányuló beruházás. Ebb l következ en a beruházás során - a tárgyi eszköz el állításához - beszerzett termékek illetve igénybevett szolgáltatások el zetesen felszámított adója levonható. A törvény értelmében ellenérték fejében történ termékértékesítés az is, ha a saját vállalkozásban kitermelt, el állított, megmunkált, átalakított, vásárolt, importált olyan terméket használ fel az adóalany gazdasági tevékenysége folytatásához, amely terméket, ha ebben a formájában másik adóalanytól szerez be, adólevonási jog egyáltalán nem illette volna meg. Ellenérték fejében történ termékértékesítésnek tekinti a törvény annak a tárgyi eszköznek nem min sül terméknek a felhasználását, amelyet az adóalany adólevonásra nem jogosító gazdasági tevékenység folytatására használ fel, amennyiben a termék beszerzéséhez,
11
vagy az el z bekezdésben részletezett felhasználásához részben, vagy egészben adólevonási jog kapcsolódott. A törvény ugyancsak ellenérték fejében történ termékértékesítésnek tekinti az adóalany megsz nését az olyan megmaradt termékek tekintetében, amelyekhez az el z bekezdésekben említett módon részben, vagy egészben adólevonási jog kapcsolódott. Az áfa jellegénél fogva a végs fogyasztás során realizálódik költségvetési bevételként. A felsorolt esetekben, bár a beszerzés eredetileg az adóalany gazdasági tevékenység folytatása céljából történt (ezért volt az adó levonható), az végs soron mégsem azt a célt szolgálta, vagy olyan gazdasági tevékenységet szolgál, mely nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget, így levonható adó sem kapcsolódhat hozzá. Tehát itt az adóalany kvázi végs fogyasztóként jelenik meg. A törvény ismertetett rendelkezéseinek a célja, hogy korrigálja az áfát, de nem az által, hogy a levonási jogot tagadja meg visszamen leg, hanem azáltal, hogy el írja az adófizetési kötelezettséget. 12. § (1) Ellenérték fejében teljesített termékértékesítés továbbá, ha az adóalany a vállalkozása tulajdonában tartott termékét továbbítja, vagy bizományba átvett terméket továbbít belföldr l a Közösség más tagállamába vállalkozása szükségleteire. A továbbítás minden olyan módozatot magában foglal, függetlenül attól, hogy azt az adóalany maga vagy - javára - más végzi, amelynek eredményeként a termék a küldeménykénti feladás vagy a fuvarozás megkezdéséhez képest a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor a Közösség más tagállamában van. 2009/40. Adózási kérdés átrakodás közösségi ügyletek esetén 2008/94. Adózási kérdés a külföldi vállalkozás és belföldi fióktelepe között történ ügyletek áfa-rendszerbeli kezelése (2) Az (1) bekezdéshez f z d joghatás nem áll be, ha a) a Közösség azon tagállamában, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, a termék értékesítésére a 29. §-ban említett feltételek teljesülnek; b) a Közösség azon tagállamában, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, a termék értékesítésére a 32. §-ban említett feltételek teljesülnek; c) a termék vasúti-, vízi- vagy légiközlekedési eszközön történ értékesítésére a 33. §-ban említett feltételek teljesülnek; d) a gáz földgázcs vezeték-hálózaton keresztüli vagy a villamos energia értékesítésére a 34. vagy 35. §-ban említett feltételek teljesülnek; e) a termék értékesítése a 89., 98-104. és 107-109. §-ok szerint történik; f) a Közösség azon tagállamában, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, az (1) bekezdésben említett adóalany - mint a szolgáltatás igénybevev je - termékén munkát végeznek, majd annak befejezését követ en a terméket - az (1) bekezdésben említett adóalany nevére szóló rendeltetéssel - belföldre továbbítják; g) a Közösség azon tagállamában, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, az (1) bekezdésben említett adóalany a terméket szolgáltatás nyújtása érdekében ideiglenesen használja; h) az (1) bekezdésben említett adóalany termékét 24 hónapot meg nem haladó ideiglenes használat céljából a Közösség más tagállamába továbbítja, ahol ha ugyanezt a terméket importálták volna, az importált termék ideiglenes behozatal jogcímén teljes adó- és vámmentességben részesülne; i) az (1) bekezdésben említett adóalany a terméket a Közösség más tagállamában fenntartott vev i készlete céljára továbbítja. 12
(3) Ha a (2) bekezdésben felsorolt esetekben az ott meghatározott feltételek bármelyike nem teljesül, a feltétel nem teljesülésekor az (1) bekezdéshez f z d joghatás haladéktalanul beáll. A termékek Közösségen belüli mozgásának nyomon követhet ségét, valamint „elfogyasztásának” helye szerinti adóztathatóságát biztosító irányelvi rendelkezés, hogy termékértékesítésnek min sül az is, ha adóalany gazdasági tevékenysége érdekében beszerzett terméket adnak fel, vagy fuvaroznak el az egyik tagállamból egy másik tagállamba. Import esetében az adófizetési kötelezettség keletkezése független attól, hogy a termékimport értékesítés következménye-e. A vámhatárok lebomlásával ez az elv a közösségi szabályozásban fennmaradt, vagyis az adóalany vállalkozása tulajdonában tartott termék egyik tagállamból másik tagállamba történ feladása, elfuvarozása adóztatandó tényállást keletkeztet, azokkal a kivételekkel, melyek a termékimport esetén is adómentességet, illetve az adófizetési kötelezettség halasztását eredményeznék (pl. ideiglenes behozatal, aktív feldolgozás felfüggeszt eljárás), vagy amelyek adóztatása más szabályok alapján történik. Így nem a saját tulajdonban lév terméknek egy másik tagállamba történ feladása, elfuvarozása kapcsán keletkezik adófizetési kötelezettség, tehát ezen a jogcímen nem adóztatandó amennyiben a termék fel-, vagy összeszerelés tárgyául szolgál, illetve arra az úgynevezett távértékesítés szabályai vonatkoznak, vagy villamos-energiáról, illetve cs vezetéken keresztül értékesített földgázról van szó. Nem keletkezik adófizetési kötelezettség saját termék tagállamok közötti mozgatása következtében akkor sem, ha a terméket nemzetközi repül -, vonat-, vagy hajójáratok fedélzetén szándékoznak értékesíteni, vagy a fuvarozott termék termékexportot, vagy azzal egy tekintet alá es termékértékesítést, vagy termék Közösségen belüli adómentes értékesítését valósítja meg. Nem keletkezik adófizetési kötelezettség továbbá, ha a terméket megmunkálás céljából viszik át, vagy a termékkel végeznek el munkát másik tagállamban, és azt követ en visszahozzák azt belföldre, vagy ha egyébként ideiglenes behozatali jogcím vonatkozna a termékre, amennyiben a behozatal import jogcímén történne (pl. kiállításra kiviszik a terméket és visszahozzák), illetve, ha a terméket más tagállamban fenntartott vev i készlet céljára továbbítják. Ez utóbbi kivételt a következ k indokolják. Amennyiben az értékesít adóalanynak egy másik országban van raktárkészlete, melyb l akkor és annyit értékesít, amikor és amilyen mennyiségre a vev nek szüksége van, akkor a kivétel fenn nem állása esetén neki adóalanyként be kellene jelentkeznie abban a tagállamban, ahol a raktárkészletét tartja. A tulajdonában lév terméknek az elfuvarozása a másik tagállamba termék Közösségen belüli adómentes értékesítésének min sülne a feladás szerinti tagállamban, és termék ellenérték fejében történ Közösségen belüli beszerzésének a fuvar rendeltetési helye szerinti tagállamban. A raktárból a vev részére történ értékesítés pedig a raktárkészlet helye szerinti tagállamban egy belföldi ügyletnek. Annak érdekében, hogy a terméket értékesít félnek ne kelljen adóalanyként nyilvántartásba vetetnie magát a raktárkészlet helye szerinti tagállamban, a törvény megengedi, hogy a terméknek vev i készlet feltöltése céljából történ átszállítása belföldr l egy másik tagállamba ne min süljön termékértékesítésnek, amennyiben ezt a termékmozgatást a termék rendeltetési helye szerinti tagállam sem tekinti adóztatandó tényállásnak. Ez utóbbi kitétel azért szükséges, mert az Irányelv ilyen kivételt nem nevesít, és az ügylet kezelése a tagállamok részér l nem lehet egyoldalú. Ez a rendelkezés biztosítja részben azt is, hogy amennyiben az importált terméket nem abban a tagállamban bocsátják vámjogi szabad forgalomba, amelyben ténylegesen használják, fogyasztják, akkor is a fogyasztás helye szerinti tagállamban, az ott érvényes adómértékkel kell az adót megfizetni.
13
Ellen rizhet ségi, illetve az adóztatást biztosító elem, hogy amennyiben a kivételként felsorolt esetekben lév bármelyik feltétel nem teljesül, a saját tulajdonban lév termék tagállamok közötti feladását, fuvarozását termékértékesítésnek kell tekinteni, mely akkortól adóztatható, amikortól az adóztatást kizáró feltétel nem teljesül. Szolgáltatás nyújtása 13. § (1) Szolgáltatás nyújtása: bármely olyan ügylet, amely e törvény értelmében nem termék értékesítése. 2009/14. Adózási kérdés a lízingügylet meghiúsulása kapcsán felmerül behajtási és egyéb költségek áfarendszerbeli megítélése - a 2008/71. Adózási kérdés kiegészítése 2008/71. Adózási kérdés a lízing áfa-rendszerbeli kezelése 2008. január 1-jét l (2) Az (1) bekezdésben említett ügylet magában foglalja az alábbiakat is: a) vagyoni érték jogok id leges vagy végleges átengedését; b) kötelezettségvállalást valamely tevékenység egészbeni vagy részbeni abbahagyására, vagy annak végzését l való tartózkodásra, illet leg valamely helyzet t résére. (3) Nem min sül szolgáltatás nyújtásának az ellenérték megtérítése, ha az pénzzel, készpénzhelyettesít fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesít eszközzel történik. (4) Nem min sül szolgáltatás nyújtásának az sem, ha a termék értékesít je, szolgáltatás nyújtója a teljesítésével keletkezett, pénzbeni követeléseként fennálló ellenértéket harmadik félre engedményezi, feltéve, hogy a harmadik fél a követelés megvásárlásával nyújt szolgáltatást az engedményez nek. 14. § (1) Ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából id legesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen használja, illet leg azt másnak ingyenesen használatba adja, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. (2) Szintén ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás, ha az adóalany saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére másnak ingyenesen nyújt szolgáltatást, feltéve, hogy a szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. 2009/7. Adózási kérdés a gyermekek védelmér l és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján nyújtott ingyenes étkeztetés áfakötelezettsége 2009/8. Adózási kérdés a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezései alapján nyújtott ingyenes étkeztetés áfakötelezettsége 15. § Ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybevev je és nyújtója is. 2009/20. Adózási kérdés a közvetített szolgáltatás fogalma az egyéni vállalkozók jövedelem-(nyereség-) minimumának meghatározásakor Termék értékesítésére és szolgáltatás nyújtására vonatkozó közös szabályok 16. § A termék értékesítésére, szolgáltatás nyújtására nincs befolyással, ha az szerz déskötés, jogszabályi rendelkezés, bírósági és más hatósági határozat (végzés) alapján, illet leg árverés útján történik. 14
17. § (1) Nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához f z d joghatás, ha az adóalany a terméket, vagyoni érték jogot nem pénzbeni betétként, hozzájárulásként (a továbbiakban együtt: apport) bocsátja rendelkezésre, feltéve, hogy az a 18. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik. (2) Szintén nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához f z d joghatás, ha az adóalany jogutódlással sz nik meg, feltéve, hogy az a 18. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik. (3) A (2) bekezdésben említett jogutódlással történ megsz nés a következ eseteket foglalja magában: a) gazdasági társaságnak a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti átalakulását (ideértve az egyesülést, a szétválást és a részleges átalakulást is); b) szövetkezetnek a szövetkezetekr l szóló törvény (a továbbiakban: Szöv. tv.) szerinti átalakulását; c) szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulása vagy jogutód nélküli megsz nése esetében a közösségi alap Szöv. tv. szerinti átadását más szövetkezet vagy szövetkezeti szövetség részére; d) egyéni cégnek az egyéni vállalkozásról szóló törvény szerinti átalakulását; e) egyéni vállalkozó, mez gazdasági termel halálát, vagy cselekv képességének elvesztését, feltéve, hogy az egyéni vállalkozói, stermel i tevékenységet ea) elhalálozás esetében az özvegy vagy örökös folytatja; illet leg eb) cselekv képesség elvesztése esetében az egyéni vállalkozó, mez gazdasági stermel nevében és javára a törvényes képvisel je folytatja; f) a 8. § (5), (9) és (12) bekezdéseiben említett eseteket. 18. § (1) Az apport [17. § (1) bekezdése], illet leg a jogutódlás [17. § (2) bekezdése] útján szerzett vagyon (vagyonrész) és vagyoni érték jog (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: vagyon) tekintetében a szerz nek a következ feltételeknek kell egyidej leg megfelelnie: a) a szerzéskor belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen; b) kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez, illet leg a szerzett vagyonhoz f z d , az e törvényben szabályozott jogok és kötelezettségek - a (2) bekezdésben említett eltéréssel - a szerzést l kezd d en jogutódként t illetik és terhelik; c) sem a szerzéskor, sem azt követ en nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva össszeegyeztethetetlen lenne a b) pontban említett kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas. (2) Az apportálót, illet leg jogutódlással történ megsz nés azon esetében, amelyben a jogel d nem sz nik meg, a jogel döt az elévülési id n belül a szerz vel együtt egyetemleges felel sség terheli azon, e törvényben szabályozott kötelezettségek teljesítéséért, amelyek az (1) bekezdés b) pontjában említett vagyonhoz f z d en a szerzésig bezárólag keletkeztek. (3) Ha az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek bármelyike nem teljesül, az apportra, illet leg a jogutódlásra vonatkozóan a feltétel nem teljesülésekor a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához f z d joghatás haladéktalanul beáll. Termék Közösségen belüli beszerzése 19. § A 2. § b) pontja a következ eseteket foglalja magában: a) terméknek adóalany vagy nem adóalany jogi személy általi beszerzése, feltéve, hogy az értékesít olyan adóalanyként jár el, aki (amely) a Közösség azon tagállamában, ahol adóalanyként nyilvántartásba vették, nem részesül e tagállam azon joga szerinti adómentességben, amely tar15
talmában a közös hozzáadottértékadó-rendszerr l szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv) 282-292. cikkeinek felel meg, és akinek (amelynek) ez a termékértékesítése nem tartozik a 29. és 32. § alkalmazása alá; b) új közlekedési eszköz beszerzése; c) jövedéki terméknek adóalany vagy nem adóalany jogi személy általi beszerzése, feltéve, hogy a beszerzés után jövedékiadó-fizetési kötelezettség keletkezik [a)-c) pontok a továbbiakban együtt: termék Közösségen belüli beszerzése]. 20. § (1) A 19. § a) pontjától eltér en nem kell adót fizetni: a) olyan termék Közösségen belüli beszerzése esetében, amely ha belföldön teljesített termékértékesítés lenne, a 103., 104. és 107. §-ok szerint mentes lenne az adó alól; b) használt ingóság [213. § (1) bekezdésének a) pontja], m alkotás [213. § (1) bekezdésének b) pontja], gy jteménydarab [213. § (1) bekezdésének c) pontja] vagy régiség [213. § (1) bekezdésének d) pontja] Közösségen belüli beszerzése esetében, feltéve, hogy az értékesít viszonteladóként [213. § (1) bekezdésének e) pontja] jár el, aki (amely) egyúttal igazolja, hogy a Közösség azon tagállamában, ahol a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt, a terméket e tagállam azon joga szerint úgy adóztatták meg, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 312-325. cikkeinek; c) használt ingóság, m alkotás, gy jteménydarab vagy régiség Közösségen belüli beszerzése esetében, feltéve, hogy az értékesít nyilvános árverés szervez jeként [213. § (1) bekezdésének f) pontja] jár el, aki (amely) egyúttal igazolja, hogy a Közösség azon tagállamában, ahol a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt, a terméket e tagállam azon joga szerint úgy adóztatták meg, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 333-341. cikkeinek; d) olyan termék Közösségen belüli beszerzése esetében - ide nem értve az a)-c) pontokban említett eseteket, valamint a 19. § b) és c) pontjában említett termékek Közösségen belüli beszerzését -, amelynek beszerz je da) ilyen min ségében mez gazdasági tevékenységet folytató adóalanyként [197. § (1) bekezdése] jár el; vagy db) olyan adóalany, aki (amely) kizárólag olyan termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást teljesít, amelyhez kapcsolódóan adólevonási jog nem illeti meg, ideértve azt is, aki (amely) alanyi adómentességben részesül; vagy dc) nem adóalany jogi személy. (2) Az (1) bekezdés d) pontja abban az esetben alkalmazható, ha a) az adott naptári évben a d) pontban említett termékek Közösségen belüli beszerzése ellenértékének - adó nélkül számított és éves szinten göngyölített - összege nem haladja meg a 10 000 eurónak megfelel pénzösszeget, és b) az a) pontban említett feltétel az adott naptári évet megel z naptári évre is teljesült, feltéve, hogy ilyen beszerzések ténylegesen történtek. (3) A (2) bekezdés a) pontjában említett fels értékhatárba a Közösség azon tagállamaiban megtérített vagy megtérítend ellenérték számít, amelyekben a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt. (4) Az (1) bekezdés d) pontjának alkalmazhatósága megsz nik, és nem alkalmazható az olyan termék Közösségen belüli beszerzésére sem, amelynek - adó nélkül számított - ellenértékével a beszerz el ször meghaladja a (2) bekezdés a) pontjában említett fels értékhatárt. (5) Az (1) bekezdés d) pontjában említett beszerz az állami adóhatóságnak tett el zetes bejelentése alapján dönthet úgy is, hogy nem az (1) bekezdést, hanem a 19. § a) pontját - az ott meghatározottak szerint - alkalmazza. 16
(6) Az a beszerz , aki (amely) élt az (5) bekezdésben említett választási jogával, attól a választása évét követ második naptári év végéig nem térhet el. Magyarországnak az Európai Unióhoz történ csatlakozásával megsz nt a közte és a többi tagállam közötti pénzügyi határ, ezáltal a tagállamok közötti áruforgalom vámhatóság által történ ellen rzésének, és az import áfa vámhatóság által történ beszedésének lehet sége. A tagállamok közötti áruforgalom tekintetében ezért a kivetéses adózás helyett az önadózás lépett, vagyis az adóalanyoknak, és meghatározott esetben a nem adóalany személyeknek, szerveknek a másik tagállamból vásárolt termék után be kell vallaniuk és meg kell fizetniük az áfát. Így a törvény meghatározza, hogy melyek azok az esetek, amikor a másik tagállamból vásárolt termék után az adót vev nek kell belföldi megfizetni. Termék Közösségen belüli beszerzése jogcímen adófizetési kötelezettséget keletkeztet tehát az az ügylet, ha egy belföldön nyilvántartásba vett adóalany egy másik tagállambeli adóalanytól vásárol terméket, és a termék igazoltan elhagyja az eladó tagállamát. Ez alól azonban vannak kivételek a termékértékesítés típusától, illetve az értékesít , vagy a beszerz fél adózói státusától függ en. A termékértékesítés típusától függ kivétel a távértékesítésre vonatkozó szabályozás alá tartozó, és a fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékeket érinti, ilyen termékek tagállamon átnyúló értékesítésére, illetve beszerzésére nem a termék Közösségen belüli beszerzésének szabályait kell ugyanis alkalmazni. Nem kell termék Közösségen belüli beszerzése miatt adót fizetni azon termékértékesítések után, melyeket, ha belföldön értékesítették volna, adómentesek lennének levonási jog mellett. Így nem kell ilyen jogcímen adót fizetni, ha nemzetközi közlekedésben résztvev légijárm , tengeri hajó, ezek alkatrészeinek, valamint ezek ellátására szolgáló termékek beszerzése történik, illetve ha a diplomáciai és konzuli képviseletek és azok tagjai, valamint az ezekkel egy tekintet alá es nemzetközi szervezetek és azok tagjai, vagy meghatározott esetben az Észak-atlanti Szerz dés tagállamának belföldön állomásozó fegyveres ereje számára szereznek be terméket másik tagállamból. Nem kell adót fizetni termék Közösségen belüli beszerzése jogcímén azon termékek másik tagállamból történ beszerzése után, melyekre a használt cikkek szerinti adózás szabályai alkalmazandóak. Nem kell termék Közösségen belüli beszerzése jogcímén a vev nek adót fizetni, ha az értékesít fél a saját tagállamának joga szerint alanyi adómentességet élvez. És végezetül, nem minden esetben kell termék Közösségen belüli beszerzés jogcímén adót fizetni, ha a beszerz fél kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet végz adóalany (alanyi adómentességet választott, vagy kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végez), illetve mez gazdasági tevékenységet folytató különleges jogállást választott adóalany. Ez az adóalanyi kör más tagállamból történ beszerzései vonatkozásában a nem adóalany jogi személyekkel esik egy tekintet alá. Az el bb említett adóalanyi kör, illetve a nem adóalany jogi személy más tagállamból történ termékbeszerzése után akkor nem kell adót fizetni, ha a szóban forgó személy, szervezet más tagállamból beszerzett termékeinek adó nélkül számított összesített értéke éves szinten a tárgyévben és a tárgyévet megel z adóévben a 10 000 eurónak megfelel forintösszeget nem haladta meg. Amennyiben az el bb meghatározott beszerzések összértéke id arányosan számítva ezt az értékhatárt bármelyik évben meghaladta, a beszerz adóalanynak, illetve nem adóalany jogi személynek a beszerzése után adófizetési kötelezettsége keletkezik. Tekintettel arra, hogy az új közlekedési eszközök és a jövedéki termékek más tagállamból történ beszerzésének esetére eltér szabályok vonatkoznak, ezen termékek beszerzésének értékét figyelmen kívül kell hagyni a 10 000 eurós értékhatár számításánál. 17
Ez a különleges jogállású adóalanyi kör, illetve a nem adóalany jogi személyek dönthetnek úgy is, hogy ezen 10 000 eurónak megfelel forint értékhatár alatt megfizetik az adót a másik tagállamból történ beszerzéseik után. Ezen választásukat el zetesen az adóhatósághoz be kell jelenteni, és ett l két évig nem térhetnek el. Az új közlekedési eszköz másik tagállamból történ beszerzése után - függetlenül attól, hogy a beszerz fél adóalany, különleges jogállású adóalany, vagy nem adóalany személy, szervezet (tehát magánszemély is) - minden esetben termék Közösségen belüli beszerzése címén adót kell fizetni, tehát - amennyiben az új közlekedési eszköz belföldre kerül - az adót a beszerz félnek Magyarországon kell megfizetnie, az irányadó belföldi adómértékkel. Jövedéki termékek másik tagállamból történ beszerzése esetén szintén nem kell figyelembe venni a 10 000 eurónak megfelel forint küszöbértéket a különleges jogállású adóalanyok, illetve nem adóalany jogi személyek esetében, ugyanis ez esetben az adót belföldön kell megfizetni, amennyiben a jövedéki adófizetési kötelezettség is belföldön keletkezik. 21. § (1) Termék Közösségen belüli beszerzése a termék felett a tulajdonosként való rendelkezés olyan megszerzése, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesít , akár a beszerz vagy - bármelyikük javára - más végzi, amelyben a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor a Közösség más tagállamában van, mint ahol az a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt. (2) Abban az esetben, ha a terméknek adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személy általi beszerzése úgy történik, hogy ez a személy a terméket a Közösség területén kívül adja fel küldeményként vagy fuvarozza el, és a termék küldeménykénti megérkezése vagy a fuvarozás befejezése a Közösség más tagállamában van, mint ahol a termék importjának teljesítési helye, ez utóbbi tagállamot úgy kell tekinteni, mint ahol a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt. (3) Abban az esetben, ha a (2) bekezdés szerint a termék importjának teljesítési helye belföld, az importáló jogosult az általa ilyen jogcímen megfizetett adó visszatéríttetésére, amennyiben igazolja, hogy a Közösség azon tagállamában, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor volt, megfizette az adót a termék Közösségen belüli beszerzése után e tagállam joga szerint. 22. § (1) Termék Közösségen belüli ellenérték fejében teljesített beszerzése [2. § b) pontja] az is, ha az adóalany a vállalkozása tulajdonában tartott termékét továbbítja, vagy bizományba átvett terméket továbbít belföldre vállalkozásának szükségleteire, amelyet a Közösség más tagállamában termel ki, állít el , munkál meg, vásárol, illet leg szerez be - a 19. § értelmében - ott, vagy importál oda, és a terméket ebb l a tagállamból maga vagy - javára - más adja fel küldeményként vagy fuvarozza el. 2009/40. Adózási kérdés átrakodás közösségi ügyletek esetén (2) Az (1) bekezdéshez f z d joghatás nem áll be, ha a továbbításra fordított esetben, mint 12. § (1) bekezdése szerinti termékértékesítésre a 12. § (2) bekezdése lenne alkalmazandó az ott meghatározott feltételek szerint. 2008/94. Adózási kérdés a külföldi vállalkozás és belföldi fióktelepe között történ ügyletek áfa-rendszerbeli kezelése (3) Ha az (1) bekezdés szerinti esetben az adóalany a terméket belföldön fenntartott vev i készlete céljára továbbítja, a (2) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az (1) bekezdéshez f z d joghatás akkor nem áll be, ha
18
a) a termék továbbítóját ezzel összefüggésben belföldön adóalanyként nem vették nyilvántartásba, valamint b) a vev i készletb l terméket beszerz olyan belföldön nyilvántartásba vett adóalany, akinek (amelynek) nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas. (4) Ha a (2) bekezdésben hivatkozottak szerint az ott, illet leg a (3) bekezdésben meghatározott feltételek bármelyike nem teljesül, a feltétel nem teljesülésekor az (1) bekezdéshez f z d joghatás haladéktalanul beáll. (5) A (3) bekezdés szerinti esetben az (1) bekezdéshez f z d joghatás a vev i készletb l terméket beszerz re áll be. A törvény - termékértékesítésnél megállapítottakkal megfelel en - rögzíti, hogy az is adófizetési kötelezettséget keletkeztet, ha az adóalany egy másik tagállamból továbbít(tat) vállalkozása tulajdonában lév vagy bizományba átvett terméket belföldre, kivéve a termékértékesítésnél megfogalmazott kivételek tükörképének megfelel eseteket (pl. az adóalany feldolgozni behozott termékét a feldolgozás után visszaviszi a saját tagállamába). Ez biztosítja azt, hogy a tagállamok egyformán kezeljék ezeket az eseteket. Amit ez egyik tagállam termékértékesítésnek min sít termékmozgatás miatt, azt a másik adóztassa termék Közösségen belüli beszerzése címén, amit viszont az egyik tagállam kivételnek tekint a termékértékesítés alól, azt a másik tagállam se adóztassa meg beszerzés jogcímén. A törvény továbbá itt állapítja meg, mely szabályok mellett nem kell a belföldön fenntartott vev i készlet céljára más tagállamból behozott terméket Közösségi beszerzésnek tekinteni, illetve kinek kell ez esetben a beszerzés jogcímén az adót majd megfizetni. 23. § Szintén termék Közösségen belüli ellenérték fejében teljesített beszerzése, ha a Magyar Köztársaság Észak-atlanti Szerz désbeli tagságával összefüggésben terméket továbbítanak belföldre, amelyet a honvédelemért felel s miniszter által vezetett minisztérium, a Magyar Honvédség, és ezek polgári állománya részére a Közösség más tagállamában - nem az ott érvényes általános adózási szabályok szerint - szereznek be, feltéve, hogy a termékre - annak importja esetében - nem vonatkozna a 93. § (1) bekezdésének h) pontja szerinti adómentesség. Termék importja 24. § (1) Termék importja: olyan terméknek a Közösség területére történ behozatala vagy egyéb módon való bejuttatása, amely - az Európai Közösséget létrehozó Szerz dés (a továbbiakban: Szerz dés) 24. cikkének értelmében - nincs szabad forgalomban. (2) Termék importja az is, ha a szabad forgalomban lev terméket a Közösség vámterületének azon területrészér l hozzák be, vagy egyéb módon juttatják be a Közösség más területére, amely területrész e törvény alkalmazásában harmadik állam területével esik egy tekintet alá. Termékimport a Közösség területén kívülr l a Közösség területére behozott vagy egyéb módon bejuttatott termék esetében történik, amennyiben az még nincs szabadforgalomban. A törvény a szabadforgalom értelmezésekor az Európai Közösséget létrehozó Szerz désre utal vissza, amely szerint a termék akkor min sül szabadforgalomban lév nek, ha a vele kapcsolatos import formalitások lezárultak és a fizetend - vámvisszatérítéssel nem érintett - vámterheket kivetették. Tekintettel arra, hogy a Közösség forgalmi adó szempontjából vett területe és vámterülete nem teljes mértékben egyezik meg egymással, tehát van olyan terület, mely a Közösség vámterületét képezi, de harmadik ország területének min sül a for19
galmi adózás szempontjából, termékimportnak min sülnek az ezen területekr l behozott termékek is. II. Fejezet TELJESÍTÉS HELYE 1. alfejezet Teljesítés helye termék értékesítése esetében Általános szabály 25. § Abban az esetben, ha a terméket küldeményként nem adják fel vagy nem fuvarozzák el, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék az értékesítés teljesítésekor ténylegesen van. A teljesítés helyének meghatározása nagy jelent séggel bír az áfa rendszerében, különösen a külföldre történ értékesítések esetében, hiszen az alapján dönthet el, hogy az adott ügylet hol adóztatandó, illetve, hogy kell-e utána belföldön adózni. Az Irányelvvel összhangban a törvény szerint amennyiben az értékesített terméket nem adják fel, illetve nem fuvarozzák el, a termék ott adóztatandó, ahol a termék a teljesítéskor található. Különös szabályok 26. § Abban az esetben, ha a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesít , akár a beszerz vagy - bármelyikük javára - más végzi, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék - a beszerz nevére szóló rendeltetéssel - a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van. 27. § (1) Abban az esetben, ha a terméket többször értékesítik oly módon, hogy azt közvetlenül a sorban els értékesít t l a sorban utolsó beszerz nevére szóló rendeltetéssel adják fel küldeményként vagy fuvarozzák el, a 26. § kizárólag egy termékértékesítésre alkalmazható. (2) Ha az (1) bekezdésben említett esetben van a sorban olyan beszerz , aki (amely) egyúttal értékesít ként a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását maga vagy - javára - más végzi, az ellenkez bizonyításáig úgy kell tekinteni, mint aki (amely) a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását beszerz ként végzi, illet leg arra másnak, beszerz ként adott megrendelést. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott termékértékesítések közül azokra, amelyek a) megel zik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. § alkalmazandó, a teljesítési helye az a hely, ahol a termék - a beszerz nevére szóló rendeltetéssel - a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van; b) követik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. § alkalmazandó, a teljesítési helye az a hely, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van.
20
28. § A 26. §-tól eltér en, ha a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor a Közösség területén kívül van, az importáló általi termékértékesítés teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol a termék importja teljesül. Amennyiben a terméket feladják, vagy elfuvarozzák, akkor a törvény f szabályként a termékértékesítés teljesítési helyének azt a helyet jelöli meg, ahol a termék a feladás idejében vagy a fuvarozás megkezdésekor van. A törvény értelmében olyan ügyleteknél, amikor ugyanazt a terméket többször értékesítik egymás után, miközben a termék az els értékesít t l közvetlenül az utolsó vev höz kerül, a f szabályt csak az egyik értékesítésre lehet alkalmazni, hiszen a termék is csak egyszer mozog fizikálisan. A termék mozgásához köthet értékesítés el tti termékértékesítések teljesítési helye a feladás vagy a fuvarozás megkezdésének helye, míg a kés bbi termékértékesítések teljesítési helye a küldeménykénti megérkezés vagy a fuvarozás befejezésének helye lesz. Ha az importáló a Közösség területén kívülr l feladott vagy fuvarozott terméket értékesíti, ezen termékértékesítés teljesítési helye az a tagállam, ahol az import teljesül. 29. § (1) Abban az esetben, ha a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását az értékesít maga, illet leg - javára - más végzi, és az értékesítés eredményeként a termék a Közösség más tagállamában van, mint ahol az a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt, a 26. és 28. §-tól eltér en a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék a beszerz nevére szóló rendeltetéssel - a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, feltéve, hogy a) a termék értékesítése aa) olyan adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére történik, akinek (amelynek) e beszerzése, mint termék Közösségen belüli beszerzése után a 20. § (1) bekezdésének a) és d) pontja értelmében nem kell adót fizetnie; vagy ab) nem adóalany személy, szervezet részére történik; továbbá b) az értékesített termék: ba) nem új közlekedési eszköz; illet leg bb) nem szolgál fel- vagy összeszerelés tárgyául, függetlenül attól, hogy azt kíséri-e próbaüzem, vagy nem. (2) Ha a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor a Közösség területén kívül volt, és a termék küldeménykénti megérkezése vagy a fuvarozás befejezése a Közösség más tagállamában van, mint ahol a termék importjának teljesítési helye, az (1) bekezdés alkalmazásában ez utóbbi tagállamot úgy kell tekinteni, mint ahol a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt. 30. § (1) A 29. §-t nem kell alkalmazni azokra a termékértékesítésekre, amelyek esetében a terméket a Közösség ugyanazon más tagállamába szóló rendeltetéssel adják fel küldeményként vagy fuvarozzák el, és ez a tagállam megegyezik a Közösség azon tagállamával, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, feltéve, hogy a következ feltételek együttesen teljesülnek: a) az értékesített termék nem jövedéki termék, b) az adott naptári évben az a) pontban említett termékek 29. § szerinti értékesítéséb l származó ellenérték - adó nélkül számított és göngyölített összege - nem haladja meg a Közösség e tagállamában megállapított fels értékhatárt, c) a b) pontban említett feltétel az adott naptári évet megel z naptári évre is teljesült, amenynyiben ilyen értékesítések ténylegesen történtek. 21
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett fels értékhatár a Magyar Köztársaság esetében 35 000 eurónak megfelel pénzösszeg. (3) Az (1) bekezdés alkalmazhatósága megsz nik, és nem alkalmazható arra a termékértékesítésre sem, amelynek - adó nélkül számított - ellenértékével az adóalany el ször meghaladja az (1) bekezdés b) pontjában említett fels értékhatárt. (4) Az adóalany az (1) bekezdésben említett esetben arra a termékértékesítésére, amelynél a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor belföldön van, az állami adóhatóságnak tett el zetes bejelentése alapján dönthet úgy is, hogy nem az (1) bekezdést, hanem a 29. §-t - az ott meghatározottak szerint - alkalmazza. (5) Az az adóalany, aki (amely) élt a (4) bekezdésben említett választási jogával, attól a választása évét követ második naptári év végéig nem térhet el. 31. § A 29. és 30. § nem alkalmazható a használt ingóság, m alkotás, gy jteménydarab és régiség értékesítésére, feltéve, hogy azokra e törvény rendelkezéseit a XVI. fejezetben meghatározott eltérésekkel alkalmazzák. A törvény speciális módon szabályozza, hogy hol keletkezik az adófizetési kötelezettség, amikor az egyik tagállambeli adóalany értékesít végzi vagy végezteti egy meghatározott termékkör feladását vagy fuvarozását másik tagállambeli nem adóalany vev nek, vagy különleges jogállású adóalany vev nek. Ebben az esetben f szabály szerint a termékértékesítés teljesítés helye a rendeltetési hely, de bizonyos kritériumok fennállása esetén - az értékesítést végz adóalany eltér választása hiányában - mégis marad az adófizetési kötelezettség abban a tagállamban, ahol a terméket feladják vagy ahonnan a fuvarozás indul. Amennyiben az eladó adóalany azonos illet ség más tagállambeli fentiekben meghatározott vev i részére értékesített termékeinek adó nélküli összértéke az adott évben meghalad, vagy a megel z évben meghaladott egy bizonyos összeget, a teljesítés helye mindenképpen a termék feladásának, elfuvarozásának rendeltetési helye lesz. Az adóalanyok számára, el zetes bejelentés alapján biztosított annak a lehet sége is, hogy a tagállamonként megadott értékhatár alatt is a rendeltetési hely min süljön termékértékesítésük teljesítési helyének. Amennyiben a használt ingóságok, m alkotások, gy jteménydarabok és régiségek értékesítésére az azokra vonatkozó különleges adózási rendelkezéseit alkalmazzák, úgy azokra a leírt szabályok nem alkalmazhatók. 32. § Abban az esetben, ha a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesít , akár a beszerz vagy - bármelyikük javára - más végzi, és az értékesített termék olyan fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgál, amelyet az értékesít maga vagy - javára - más végez, függetlenül attól, hogy azt kíséri-e próbaüzem vagy nem, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék fel- vagy összeszerelése, illet leg annak üzembe helyezése történik. A fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékek értékesítése kivételes ügyletként kezelend , mely speciális teljesítési hely szabályozást von maga után. Következésképp a szóban forgó termékekkel kapcsolatos ügyletek esetében az adóztatás helyét nem a termék Közösségen belüli értékesítése, - beszerzése teljesítési hely szabályai alapján kell meghatározni, hanem aszerint, hogy a terméket ténylegesen hol szerelik fel- vagy össze, illet leg helyezik üzembe. Az a termékértékesítés min sül ilyennek, ahol a fel- vagy összeszerelést az értékesít , vagy javára végzik.
22
33. § (1) Abban az esetben, ha a termék értékesítése vasúti, vízi vagy légi közlekedési eszközön történik, és az a Közösség területén végzett személyszállítás tartama alatt teljesül, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a személyszállítás indulási helye van. (2) E § alkalmazásában a) Közösség területén végzett személyszállítás: az a személyszállítás, amelynél az indulási és az érkezési hely egyaránt a Közösség területén van, és ez id alatt a Közösség területén kívül nincs megállási hely; b) személy szállításának indulási helye: az els beszállási pont a Közösség területén, függetlenül attól, hogy azt megel z en a Közösség területén kívül volt-e megállási hely vagy nem; c) személy szállításának érkezési helye: az utolsó kiszállási pont a Közösség területén, függetlenül attól, hogy azt követ en a Közösség területén kívül van-e megállási hely vagy nem. (3) Menettérti személyszállítás esetében az oda- és visszautazás külön-külön, önálló személyszállításnak tekintend . 34. § (1) Abban az esetben, ha adóalany-keresked részére a) gáz értékesítése földgázcs vezeték-hálózaton keresztül, vagy b) villamos energia értékesítése történik, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol az adóalany-keresked gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. (2) E § alkalmazásában adóalany-keresked az, aki (amely) gáz vagy villamos energia továbbértékesítésével f tevékenységként foglalkozik, és akinek (amelynek) saját felhasználása (fogyasztása) ezekb l a termékekb l elhanyagolható mérték . 35. § (1) Abban az esetben, ha a 34. §-ban említett feltételek bármelyike nem teljesül, a gáz földgázcs vezeték-hálózaton keresztüli vagy a villamos energia értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a beszerz ezeket a termékeket ténylegesen felhasználja (elfogyasztja). (2) Amennyiben a beszerz a gázt vagy a villamos energiát egészben vagy részben nem használja fel (nem fogyasztja el), az (1) bekezdés alkalmazásában a fel nem használt (el nem fogyasztott) gáz vagy villamos energia tényleges felhasználási (elfogyasztási) helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a beszerz gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig azt a helyet, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. Az adóalany-keresked (viszonteladó) részére cs vezetékes földgáz, illetve villamos energia értékesítés a beszerz adóalany-keresked gazdasági tevékenységének székhelyén, telephelyén ezek hiányában pedig lakóhelyén vagy szokásos tartózkodási helyén adózik. Mindez harmadik országból, vagy másik tagállamból történ beszerzés esetén annyit tesz, hogy az adófizetési kötelezettséget nem a termékimportra, illetve a termék Közösségen belüli beszerzésére vonatkozó szabályok, hanem e különleges teljesítési hely szabály alapján kell megállapítani és teljesíteni. A speciális teljesítési hely szabály meghatározását ezen termékértékesítések helyének nehéz fizikai nyomon követése, valamint a gáz- és villamosenergia-ágazat növekv liberalizálása tette indokolttá. A törvény meghatározza továbbá az adóztatás helyét azokra az esetekre vonatkozóan is, ha a beszerz ezen beszerzett termékeket nem maradéktalanul értékesíti tovább.
23
2. alfejezet Teljesítés helye szolgáltatás nyújtása esetében Általános szabály 36. § Szolgáltatás nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. 2009/59. Adózási kérdés munkaer -közvetítés teljesítési helye 2008/51. Adózási kérdés a kiállító által a kiállításon való megjelenéssel összefüggésben igénybe vett szolgáltatások teljesítési helye Különös szabályok 37. § (1) Abban az esetben, ha közvetít valamely ügyletet - a 41., 44. és 46. §-okban meghatározott esetek kivételével - más nevében és javára közvetít, a közvetít i szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye az a hely, ahol a közvetített ügylet teljesítési helye van. 2009/2. Adózási kérdés közvetít i jutalék számlázása harmadik országba irányuló utak közvetítése esetén (2) Az (1) bekezdést l eltér en, ha a közvetít i szolgáltatás igénybevev je a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adóalany, mint ahol a közvetített ügylet teljesítési helye van, a közvetít i szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol ezzel összefüggésben a közvetít i szolgáltatás igénybevev jét adóalanyként nyilvántartásba vették. 38. § (1) Ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol az ingatlan van. 2008/51. Adózási kérdés a kiállító által a kiállításon való megjelenéssel összefüggésben igénybe vett szolgáltatások teljesítési helye (2) Az (1) bekezdésben említett ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások körébe különösen beletartoznak: az ingatlanközvetít i és -szakért i szolgáltatások, valamint az építési munkák végzésének el készítésére és összehangolására irányuló szolgáltatások. 39. § Személy szállítása, termék fuvarozása esetében a teljesítés helye az az útvonal, amelyet a szolgáltatás nyújtása során ténylegesen megtesznek. 40. § (1) A 39. §-tól eltér en, ha a terméket a Közösségen belül fuvarozzák, a teljesítés helye az a hely, ahol a termék fuvarozásának indulási helye van. 2008/51. Adózási kérdés a kiállító által a kiállításon való megjelenéssel összefüggésben igénybe vett szolgáltatások teljesítési helye (2) Az (1) bekezdést l eltér en, ha a termék fuvarozásának igénybevev je a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adóalany, mint ahol a termék fuvarozásának indulási helye van, a termék fuvarozásának teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol ezzel összefüggésben a termék fuvarozásának igénybevev jét adóalanyként nyilvántartásba vették. 2008/51. Adózási kérdés a kiállító által a kiállításon való megjelenéssel összefüggésben igénybe vett szolgáltatások teljesítési helye
24
(3) A termék Közösségen belüli fuvarozása a fuvarozás minden olyan formáját és módját magában foglalja, amelyben az indulási hely és az érkezési hely a Közösség egymástól eltér tagállamában van. (4) Termék Közösségen belüli fuvarozása az is, ha a termék fuvarozásának indulási és érkezési helye a Közösség ugyanazon tagállamában van, de az közvetlenül egy másik, ugyanannak a terméknek a fuvarozásához kapcsolódik, amelynél viszont az indulási és az érkezési hely a Közösség egymástól eltér tagállamában van. (5) E § alkalmazásában a) termék fuvarozásának indulási helye: az a hely, ahol a termék fuvarozása ténylegesen megkezd dik, ide nem értve azt az útszakaszt, amely a fuvarozandó termék berakodásának helyéig tart; b) termék fuvarozásának érkezési helye: az a hely, ahol a termék fuvarozása ténylegesen befejez dik. Közösségen belüli fuvarozásnak min sül, ha a fuvar indulási és érkezési helye két különböz tagállamban van, még akkor is, ha a fuvar útvonala esetleg harmadik ország területén is áthalad. Továbbá termék Közösségen belüli fuvarozásának min sül az is, ha az indulási és érkezési hely két belföldi pont között történik ugyan, de közvetlenül kapcsolódik egy Közösségen belüli fuvarhoz. Termék Közösségen belüli fuvarozása teljesítési helyének nem a ténylegesen megtett útvonal, hanem a fuvar indulásának helye min sül. Ha azonban a fuvart saját nevében megrendel adóalany a fuvar indulási helyét l eltér tagállamban regisztrált adóalany, akkor - az adóalanyokra háruló adminisztrációs teher csökkentése érdekében - a teherközlekedés teljesítési helye áttev dik abba a tagállamba, amelyik az igénybevev t adóalanyként nyilvántartásba vette. 41. § (1) Abban az esetben, ha közvetít a termék Közösségen belüli fuvarozását más nevében és javára közvetíti, a közvetít i szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye az a hely, ahol a termék fuvarozásának indulási helye van. (2) Az (1) bekezdést l eltér en, ha a közvetít i szolgáltatás igénybevev je a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adóalany, mint ahol a termék fuvarozásának indulási helye van, a közvetít i szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol ezzel öszszefüggésben a közvetít i szolgáltatás igénybevev jét adóalanyként nyilvántartásba vették. 42. § (1) A következ szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik: a) kulturális, m vészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások, ideértve ezek szervezését is, valamint az el bbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatások; 2008/51. Adózási kérdés a kiállító által a kiállításon való megjelenéssel összefüggésben igénybe vett szolgáltatások teljesítési helye b) személy szállításához, illet leg termék fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatások; c) szakért i értékelés, amely közvetlenül termékre - ide nem értve az ingatlant - irányul; d) terméken - ide nem értve az ingatlant - végzett munka. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett személy szállításához, illet leg termék fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatások körébe tartozik a be-, ki- és átrakodás is.
25
43. § A 42. §-tól eltér en, ha a termék Közösségen belüli fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatás igénybevev je a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adóalany, mint ahol azt ténylegesen teljesítik, a termék Közösségen belüli fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol ezzel összefüggésben a termék Közösségen belüli fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatás igénybevev jét adóalanyként nyilvántartásba vették. 2008/51. Adózási kérdés a kiállító által a kiállításon való megjelenéssel összefüggésben igénybe vett szolgáltatások teljesítési helye 44. § (1) Abban az esetben, ha közvetít a termék Közösségen belüli fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatás nyújtását más nevében és javára közvetíti, a közvetít i szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye az a hely, ahol a termék Közösségen belüli fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatást ténylegesen teljesítik. (2) Az (1) bekezdést l eltér en, ha a közvetít i szolgáltatás igénybevev je a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adóalany, mint ahol a termék Közösségen belüli fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatást ténylegesen teljesítik, a közvetít i szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol ezzel összefüggésben a közvetít i szolgáltatás igénybevev jét adóalanyként nyilvántartásba vették. 45. § (1) A 42. §-tól eltér en, ha a 42. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában említett szolgáltatás igénybevev je a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adóalany, mint ahol azt ténylegesen teljesítik, a 42. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában említett szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol ezzel összefüggésben a 42. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában említett szolgáltatás igénybevev jét adóalanyként nyilvántartásba vették. (2) Az (1) bekezdés abban az esetben alkalmazható, ha a 42. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában említett szolgáltatással érintett terméket küldeményként feladják, vagy elfuvarozzák a Közösség azon tagállamából, ahol a 42. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában említett szolgáltatást ténylegesen teljesítették. 46. § (1) Az e §-ban meghatározott szolgáltatások nyújtásánál a teljesítés helye az a hely, ahol ezzel összefüggésben 2008/51. Adózási kérdés a kiállító által a kiállításon való megjelenéssel összefüggésben igénybe vett szolgáltatások teljesítési helye a) a szolgáltatást igénybevev adóalany gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, feltéve, hogy ez más államban van, mint amely államban a szolgáltatást nyújtó adóalany telepedett le gazdasági céllal, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van; b) a szolgáltatás igénybevev je letelepedett, letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, feltéve, hogy ez a Közösség területén kívül van. (2) Az e § alkalmazása alá tartozó szolgáltatások a következ k: 4/2008. Számviteli kérdés Társaságunk német anyavállalatunk osztrák leányvállalatával közösen vett részt egy hazai ipari vásáron. A kiállítással kapcsolatos költségeket a társaságunk nevére szóló számlák alapján mi számoltuk el és fizettük ki. Az osztrák leányvállalat a felmerült költségek jelent s részét megtérítené. Milyen módon számlázhatók ki ezek a költségek és mi a helyes számviteli elszámolás?
26
A társaságnál a hazai ipari vásáron való részvétel költségeit a társaság nevére szóló számla alapján az igénybe vett szolgáltatások költségei között kell elszámolni, a számlán feltüntetett áfát pedig az általános szabályok szerint el zetesen felszámított áfaként lehet levonásba helyezni. Az osztrák leányvállalattal kötött szerz dés alapján, a megállapodás szerinti összeg, az osztrák leányvállalat nevére kiállított számlával továbbszámlázható. A továbbszámlázott összeget a számvitelr l szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 74. §-a (2) bekezdésében foglalt el írások alapján exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni, mivel a szolgáltatás (az ipari vásáron való részvétel) igénybe vev je külföldi. A továbbszámlázás azonban nem min sül közvetített szolgáltatásnak, mert a kérdésben leírtak szerint nem teljesülnek ennek a számviteli törvény 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontjában el írt feltételei. Az áfaelszámolás megítéléséhez a 2008. január 1-jét l hatályos, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) 46. §-ának el írásait kell figyelembe venni. A hazai ipari vásáron való részvétel nyilvánvalóan a társaság, az osztrák társaság és termékeik reklámozását, propagandáját szolgálja, amiért fizetni kell. Az áfatörvény 46. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján a reklámszolgáltatásoknál a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét a szolgáltatást igénybe vev adóalany gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye határozza meg, mivel a szolgáltatást igénybe vev adóalany (az osztrák leányvállalat) a szolgáltatást nyújtó (a kérdez társaság) adóalanytól eltér államban telepedett le gazdasági céllal. Ez esetben az áfát a szolgáltatást igénybe vev adóalany fizeti meg. Ezért a számlán - az áfatörvény 169. §-ának k) pontja szerint - jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelm utalás kell arra, hogy a szolgáltatás nyújtása után a szolgáltatás igénybe vev je az adófizetésre kötelezett. [2000. évi C. törvény 74. § (2), 2007. évi CXXVII. törvény 46. § (2)] 2008/84. Adózási kérdés az Áfa törvény 46. § (2) és (3) bekezdéseiben meghatározott szolgáltatások igénybevételében legközvetlenebbül érintett kereskedelmi képviselettel rendelkez adóalany adó-visszatéríttetési joga a) szellemi alkotásokhoz f z d jogok, továbbá más, ezekhez hasonló jogok id leges vagy végleges átengedése; b) reklámszolgáltatások; c) tanácsadási, ügyvédi, számviteli, adóügyi, számítástechnikai, fordítói és tolmácsolási szolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások, ideértve - a (4) bekezdésben meghatározott feltétellel - a mérnöki szolgáltatást is; d) adatok feldolgozása és információk közlése; e) banki, biztosítási, viszontbiztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatások, kivéve a széfügyletet; f) munkaer kölcsönzése, kirendelése, illet leg személyzet rendelkezésre bocsátása; 2009/59. Adózási kérdés munkaer -közvetítés teljesítési helye g) termék - ide nem értve az ingatlant és a közlekedési eszközök bármely fajtáját - bérbeadása; h) földgázcs vezeték- és villamosenergiaelosztó-hálózatokhoz való csatlakozás biztosítása, valamint a hálózatokon keresztüli földgáz- és villamosenergia-továbbítás biztosítása, továbbá más, ezekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások; i) telekommunikációs szolgáltatások; j) rádiós és televíziós m sorszolgáltatások; k) elektronikus úton nyújtott szolgáltatások. (3) E § alkalmazandó abban az esetben is, ha
27
2008/84. Adózási kérdés az Áfa törvény 46. § (2) és (3) bekezdéseiben meghatározott szolgáltatások igénybevételében legközvetlenebbül érintett kereskedelmi képviselettel rendelkez adóalany adó-visszatéríttetési joga a) kötelezettségvállalás történik valamely üzleti vagy hivatásszer en folytatott tevékenység egészbeni vagy részbeni abbahagyására, illet leg valamely (2) bekezdés alá tartozó jog gyakorlásától való id leges vagy végleges tartózkodásra; b) közvetít az a) pont vagy a (2) bekezdés alá tartozó szolgáltatás nyújtását más nevében és javára közvetíti, a közvetít i szolgáltatás nyújtására. (4) E § a mérnöki szolgáltatásra abban az esetben alkalmazható, ha az jellegadó tartalma alapján nem tartozik a 38. § és a 42. § (1) bekezdésének a), c) és d) pontja alá. (5) E § alkalmazásában elektronikus úton nyújtott szolgáltatás különösen: a) elektronikus tárhely rendelkezésre bocsátása, honlap tárolása és üzemeltetése, valamint számítástechnikai eszköz és program távkarbantartása, b) szoftver rendelkezésre bocsátása és frissítése, c) kép, szöveg és egyéb információ rendelkezésre bocsátása, valamint adatbázis elérhet vé tétele, d) zene, film és játék - ideértve a szerencsejátékot is - rendelkezésre bocsátása, valamint politikai, kulturális, m vészeti, tudományos, sport és szórakoztatási célú m sorszolgáltatás, illet leg ilyen célú események közvetítése, sugárzása, e) távoktatás, feltéve, hogy a szolgáltatás nyújtása és igénybevétele globális információs hálózaton keresztül történik. A szolgáltatás nyújtója és igénybevev je közötti, ilyen hálózaton keresztüli kapcsolat felvétele és tartása - ideértve az ajánlat tételét és elfogadását is - azonban önmagában még nem elektronikus úton nyújtott szolgáltatás. A törvényben taxatíve felsorolt szolgáltatások nyújtásánál, a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevev je gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. Ez a szabály akkor alkalmazandó, ha a szolgáltatást igénybevev adóalany a szolgáltatást nyújtó illet sége szerinti államtól eltér államban telepedett le gazdasági céllal, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, illetve, ha igénybevev je a Közösség területén kívül telepedett le gazdasági céllal, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van a Közösség területén kívül. A törvény továbbá értelmez rendelkezésben meghatározza, hogy mely mérnöki, illetve elektronikus úton nyújtott szolgáltatások tartoznak e speciális teljesítési hely szabály alá. 47. § Abban az esetben, ha a 46. § (2) bekezdésének k) pontjában említett szolgáltatás igénybevev je olyan nem adóalany, aki (amely) a Közösség valamely tagállamában telepedett le, letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van a Közösség valamely tagállamában, és az el z ekben említett szolgáltatást nyújtó adóalany gazdasági céllal a Közösség területén kívül telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van a Közösség területén kívül, a 46. § (2) bekezdésének k) pontjában említett szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol a szolgáltatást igénybevev nem adóalany letelepedett, letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. 48. § Abban az esetben, ha a 46. § (2) bekezdésének i) és j) pontjában említett szolgáltatás igénybevev je olyan nem adóalany, aki (amely) a Közösség valamely tagállamában telepedett le, 28
letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van a Közösség valamely tagállamában, és az el z ekben említett szolgáltatást nyújtó adóalany gazdasági céllal a Közösség területén kívül telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van a Közösség területén kívül, a 46. § (2) bekezdésének i) és j) pontjában említett szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol a szolgáltatást igénybevev nem adóalany letelepedett, letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, feltéve, hogy a tényleges igénybevétel vagy egyébként a vagyoni el ny szerzése a Közösség e tagállamában van. 49. § Külön jogszabály rendelkezhet úgy is, hogy a 46. § (2) bekezdésében, illet leg a 46. § (3) bekezdésében felsorolt szolgáltatások, valamint a közlekedési eszközök bérbeadása esetében a teljesítés helye a) belföld legyen, amennyiben e törvény rendelkezései szerint a teljesítés helye a Közösség területén kívül esne, de a tényleges igénybevétel vagy egyébként a vagyoni el ny szerzése belföldön van, illet leg b) a Közösség területén kívül legyen, amennyiben e törvény rendelkezései szerint a teljesítés helye belföldre esne, de a tényleges igénybevétel vagy egyébként a vagyoni el ny szerzése a Közösség területén kívül van, feltéve, hogy a külön jogszabályi rendelkezéssel a kett s adóztatás, illet leg a nem adóztatás elkerülhet . E rendelkezés azonban nem alkalmazandó a 46. § (2) bekezdésének k) pontja alá tartozó szolgáltatásokra, ha ezeket nem adóalany részére nyújtják, továbbá e szolgáltatások közvetítésére. 3. alfejezet Teljesítés helye termék Közösségen belüli beszerzése esetében Általános szabály 50. § Termék Közösségen belüli beszerzése esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a termék - a beszerz nevére szóló rendeltetéssel - a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van. Különös szabályok 51. § (1) Az 50. § sérelme nélkül a 19. § a) pontjában említett esetben a teljesítés helye a Közösség azon tagállama, amely a beszerz nek adószámot adott, és a beszerz a termék Közösségen belüli beszerzésekor ezt az adószámot használta, amennyiben a beszerz nem igazolja, hogy ilyen személyként a Közösség azon másik tagállamában, ahol a termék Közösségen belüli beszerzése az 50. § szerint teljesült, az adót - az utóbb említett tagállam joga szerint - megfizette. (2) Ha a beszerz a Közösség azon másik tagállamában, ahol a termék Közösségen belüli beszerzése az 50. § szerint teljesült, köteles adót fizetni az adott tagállam joga szerint, és az (1) bekezdés értelmében belföldön is fizetett adót a termék Közösségen belüli beszerzése után, az adó alapját a 79. § (2) bekezdése szerint csökkentheti. 52. § Az 51. § (1) bekezdése nem alkalmazható arra a termék Közösségen belüli beszerzésére, amelynek a teljesítési helye az 50. § szerint belföld, feltéve, hogy 29
a) a beszerzett termék a beszerz olyan további, belföldön teljesített termékértékesítéséhez szükséges, amelynél a címzett a 141. § szerint adófizetésre kötelezett, valamint b) a beszerz az adózás rendjér l szóló törvényben (a továbbiakban: Art.) meghatározott összesít nyilatkozat-tételi kötelezettségének eleget tett. A tulajdonjog átszállása és a termék fizikai mozgása nem követi egymást minden esetben, így például az ún. háromszögügylet esetén, amikor is a termék értékesítése három különböz tagállambeli adóalany között történik, a termék azonban az els értékesít t l rögtön a lánc végén álló vev höz kerül. Az Irányelv erre az esetre egyszer sítési szabályt alkalmaz, melynek hiányában a lánc közepén álló adóalanynak adóalanyként regisztráltatnia kellene magát a vev je tagállamában és ott megfizetni az adót egyszer a termék Közösségen belüli beszerzése után, egyszer pedig egy belföldinek min sül termékértékesítés után. Ezt elkerülend teljesítési helyként az els értékesítésnek megfelel Közösségen belüli termékbeszerzés esetén az értékesítési lánc közepén álló vev illet sége szerinti tagállamot kell tekinteni, ennek azonban feltétele, hogy a lánc végén álló vev a saját tagállamában az ún. fordított adózásra irányadó szabályok szerint a második értékesítés után az áfát saját nevében megfizesse, illetve, hogy a lánc közepén álló értékesít fél ezt az ügyletet háromszögügyletként bevallja az összesít jelentésében. 4. alfejezet Teljesítés helye termék importja esetében Általános szabály 53. § Termék importja esetében a teljesítés helye a Közösség azon tagállama, ahol a termék a Közösség területére történ behozatalakor vagy egyéb módon való bejuttatásakor van. Különös szabályok 54. § (1) Az 53. §-tól eltér en, ha a termék a 24. § (1) bekezdése értelmében nincs szabad forgalomban, és a) vámjogi helyzete a 111. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint alakul, vagy b) a 111. § (1) bekezdésének c) pontjában említett eljárások hatálya alatt áll, vagy c) teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárás hatálya alatt áll, vagy d) küls közösségi árutovábbítási eljárás hatálya alatt áll, a termék importjának teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol a termék a) pontban említett vámjogi helyzete megsz nik, a b)d) pontokban említett esetekben pedig, ahol a termék az ott meghatározott eljárások hatálya alól kikerül. (2) Az (1) bekezdés megfelel en alkalmazandó abban az esetben is, ha a 24. § (2) bekezdése szerint importált termék bels közösségi árutovábbítási eljárás hatálya alatt áll. A törvény termékimportnak min sít minden olyan esetet, amikor a terméket harmadik országból a Közösség területére behozzák vagy egyéb módon bejuttatják. Azt, hogy melyik tagállamban kell ezután az adót megfizetni, a teljesítés helye szabályozza. F szabály szerint a termékimport utáni adófizetési kötelezettség abban a tagállamban keletkezik, amelyikbe a termék el ször kerül a Közösség területére. Más a helyzet, ha a termék vámjogi ellen rzés alatt marad. Abban az esetben, ha a termék nincs szabadforgalomban és a Közösség területére történ belépés során vámszabadterületre vagy vámszabad-raktárba, illetve 30
átmeneti meg rzés alá kerül, akkor az import teljesítési helye azon tagállam, ahol ez a speciális vámjogi helyzete megsz nik. A vámraktározási, vámfelügyelet melletti feldolgozás vagy aktív feldolgozás felfüggeszt eljárás, a teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárás, illetve a küls közösségi árutovábbítási eljárás alatt álló termék importja esetében a teljesítési hely azon tagállam lesz, ahol a termék az adott eljárás alól kikerül, azaz vámjogilag szabadforgalomba bocsátják. A törvény a fentiek szerint rendelkezik a teljesítés helyér l arra az esetre is, ha a terméket a Közösség vámterületének, de az áfa alkalmazásának szempontjából harmadik országnak min sül területr l hozzák be, és a termék bels közösségi árutovábbítási eljárás hatálya alatt áll. III. Fejezet ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSE, FIZETEND ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSA Általános szabályok 55. § (1) Az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszer en megvalósul (a továbbiakban: teljesítés). 2009/9. Adózási kérdés saját vállalkozásban végzett beruházás utáni adófizetési kötelezettség és adólevonási jogosultság keletkezése (2) Az (1) bekezdéshez f z d joghatás beáll abban az esetben is, ha teljesítés hiánya ellenére számlakibocsátás történik. A joghatás a számlán a termék értékesít jeként, szolgáltatás nyújtójaként szerepl személyre, szervezetre áll be, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a) a számlakibocsátás ellenére teljesítés nem történt, vagy b) teljesítés történt ugyan, de azt más teljesítette, és ezzel egyidej leg a kibocsátott számla érvénytelenítésér l is haladéktalanul gondoskodik, illet leg - nevében, de más által kiállított számla esetében - az a) vagy b) pontban meghatározottak fennállásáról haladéktalanul értesíti a számlán a termék beszerz jeként, szolgáltatás igénybevev jeként szerepl személyt, szervezetet. A törvény az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) rendelkezéseinek vonatkozásában alapvet en csak jogalkalmazást érint , illetve jogharmonizációt szolgáló módosításokat tartalmaz. A törvény ennek megfelel en módosít a számlázási határid re vonatkozó el írásokon, továbbá magában foglal a fiktív számlázás visszaszorítását célzó intézkedéseket, valamint az utazásszervezési szolgáltatásokra vonatkozó különös szabályok tekintetében egyrészt lehet séget biztosít az utazásszervez knek a pozíciószámonkénti adómegállapításra, másrészt az utas fogalmát az utazási szolgáltatást ténylegesen igénybevev re sz kíti. Ezen túl a törvény a tevékenység közérdek jellegére tekintettel adómentes szolgáltatások körét egyes konkrét tevékenységek vonatkozásában pontosítja, illetve a nemzetközi szerz dések és az Áfa tv. kapcsolatát illet en az áfaszabályozást a más adótörvények vonatkozásában alkalmazott elvekhez és gyakorlathoz igazítja. A fiktív számlázás visszaszorítása érdekében a hatályos áfa-szabályozás szerint adófizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben is, ha egyébként gazdasági eseményre (teljesítésre) ténylegesen nem kerül sor, de ennek ellenére számla kibocsátása mégis megtörténik. A törvény ezen szabályozást annyiban szigorítja, hogy a jelzett adófizetési kötelezettség alól a számlakibocsátóként feltüntetett adóalany a jöv ben kizárólag csak akkor mentesülhet, ha 31
az említett - teljesített jogügyletet nem tükröz - számláját érvényteleníti, vagy amennyiben nem volt a számlakibocsátó (csak a nevében valaki más állított ki nem valós gazdasági eseményr l szóló számlát), akkor a számla címzettjét értesíti, hogy részér l teljesítés nem történt. Ezen új feltételekkel biztosítható, hogy a fiktív számlázás minél kevesebb „el nynyel” járjon: ha ugyanis a számlakibocsátóként feltüntetett adóalany az új feltételeket nem teljesíti, akkor a nem valós ügylet utáni fizetend adó t le lesz követelhet , amennyiben pedig teljesíti, akkor ugyan adófizetésre nem lesz kötelezett, azonban az általa érvénytelenített számla vagy megküldött értesítés birtokában már a számlabefogadó sem vonhatja le a fiktív számlákban feltüntetett el zetesen felszámított adót (vagy ha mégis levonta, akkor azt utólag - az érvénytelenített számla vagy a kapott értesítés alapján - korrigálnia szükséges, ellenkez esetben a levont adó nála pótlólag fizetend adóként követelhet ). A gazdasági tevékenységek új, európai uniós szint statisztikai rendszerére a tagállamok által közvetlenül alkalmazandó uniós rendelet lépett hatályba, melynek következtében megsz nik a Szolgáltatások Jegyzéke (SZJ), így az SZJ számokra hivatkozással a továbbiakban nem lehet a tevékenységeket beazonosítani. A törvény ezért elhagyja az SZJ számokat, és a tevékenységeket azok körülírásával határozza meg, a vonatkozó szakmai jogszabályokra épülve. A jogszer állami támogatás feltételeinek való megfelelés érdekében szükséges a hajózási tevékenység során felhasznált gázolaj jövedéki adójának visszaigénylésére vonatkozó rendelkezés módosítása olyan módon, hogy az ne legyen diszkriminatív az Európai Unió más tagállamának hajólajstromába bejegyzett hajók vonatkozásában. A törvény a külföldi hajólajstromban bejegyzett hajókat a magyar jel hajólajstromban bejegyzettekkel azonosan kezeli az adó-visszaigénylési jogosultság tekintetében. 56. § A fizetend adót - ha e törvény másként nem rendelkezik - a teljesítéskor kell megállapítani. A törvény termékimportnak min sít minden olyan esetet, amikor a terméket harmadik országból a Közösség területére behozzák vagy egyéb módon bejuttatják. Azt, hogy melyik tagállamban kell ezután az adót megfizetni, a teljesítés helye szabályozza. F szabály szerint a termékimport utáni adófizetési kötelezettség abban a tagállamban keletkezik, amelyikbe a termék el ször kerül a Közösség területére. Más a helyzet, ha a termék vámjogi ellen rzés alatt marad. Abban az esetben, ha a termék nincs szabadforgalomban és a Közösség területére történ belépés során vámszabadterületre vagy vámszabad-raktárba, illetve átmeneti meg rzés alá kerül, akkor az import teljesítési helye azon tagállam, ahol ez a speciális vámjogi helyzete megsz nik. A vámraktározási, vámfelügyelet melletti feldolgozás vagy aktív feldolgozás felfüggeszt eljárás, a teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárás, illetve a küls közösségi árutovábbítási eljárás alatt álló termék importja esetében a teljesítési hely azon tagállam lesz, ahol a termék az adott eljárás alól kikerül, azaz vámjogilag szabadforgalomba bocsátják. A törvény szerint az adófizetési kötelezettség a teljesítéssel keletkezik és f szabályként a fizetend adót ekkor kell megállapítani. Teljesítés akkor következik be, amikor az adóztatandó ügylet tényállásszer en megvalósul. Adófizetési kötelezettséget keletkeztet az a tény is, ha számlakibocsátás történik, függetlenül attól hogy a teljesítés megtörtént-e. A fizetend adót ebben az esetben a számlakibocsátás id pontjában kell megállapítani. Számlakibocsátás alapján adófizetési kötelezettség azonban csak a számlán a termék értékesít jeként, szolgáltatás nyújtójaként feltüntetett
32
személyre, szervezetre áll be, feltéve, hogy a törvény egyéb rendelkezései szerint az adófizetésre kötelezett. Az adóalany a teljesítéssel keletkez adófizetési kötelezettségének, vagyis az adó bevallásának, megfizetésének ténylegesen a törvény 184-185. §-aiban meghatározott feltételek szerint és id pontban tesz eleget. Termék értékesítésére és szolgáltatás nyújtására vonatkozó különös szabályok 57. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ügylet tárgya természetben osztható és a részteljesítésnek egyéb akadálya nincs, a részteljesítés is teljesítés. 2008/73. Adózási kérdés az Áfa törvény 10. § d) pontjában meghatározott ingatlanátadás teljesítési id pontja (2) Bírósági vagy más hatósági eljárás keretében bíróságnak vagy más hatóságnak nyújtott szolgáltatás esetében, ha az ennek fejében járó ellenértéket a bíróság vagy más hatóság határozattal (végzéssel) állapítja meg, teljesítés az ellenértéket megállapító joger s határozatnak (végzésnek) a szolgáltatás nyújtójával történ közlése. A bírósági, egyéb hatósági eljárásokat szabályozó törvényi rendelkezések alapján a bíróság vagy a hatóság (a továbbiakban együtt: hatóság) által igénybe vett igazságügyi szakért k, tolmácsok, kirendelt véd k és pártfogó ügyvédek díját az eljáró szerv (bíróság, rend rség, közigazgatási hatóság) határozattal állapítja meg az eljárás különböz szakaszaiban. Figyelemmel arra, hogy a felsorolt eljárási szerepl k a gyakran hosszabb ideig húzódó eljárások különböz szakaszaiban többször is igénybe vehet k, a vonatkozó jogszabályok rögzítik, hogy az eljáró hatóság mikor köteles a díjukról dönteni. Ez ellen a határozat ellen azonban fellebbezésnek van helye, így a felsorolt személyek csak a joger s díjmegállapító határozat kézhezvételekor értesülnek arról, hogy ténylegesen mekkora díjazásban részesültek az általuk nyújtott szolgáltatásért. A törvény ezért azon szolgáltatások esetében, amikor a díj összegét el re nem kiszámítható id pontban egy hatóság állapítja meg, az általánostól eltér teljesítési id pontot állapít meg. Ez az id pont pedig a szóban forgó díjakról (szolgáltatás ellenértékér l) rendelkez joger s végzésnek (határozatnak) a szolgáltatást nyújtó részére történ kézbesítése. 58. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott id re szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. 63/2009. Számviteli kérdés A követelések és a kötelezettségek elszámolásakor mely id pont számít a teljesítés id pontjának folyamatos (például közüzemi) szolgáltatás esetén? Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfatörvény) 58. §-ának (1) bekezdése szerint: Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott id re szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. A kérdésben leírt közüzemi szolgáltatásnál is err l van szó, feltételezve, hogy ezt a szolgáltatást igénybe vev vel kötött szerz désben is rögzítették. A fent hivatkozott el írás az áfafizetési kötelezettség keletkezésének id pontjára, mint teljesítési id pontra vonatkozik és nem érinti (nem érintheti) a két fél közötti szerz désben rögzített, a szolgáltatásnyújtás teljesítésére vonatkozó teljesítési id pontot. Ilyenkor az Áfatörvény szerinti teljesítési id pont eltér a szerz dés szerinti (Ptk.-ban szabályozott) teljesítési id ponttól, ezért a számlakibo33
csátó a közüzemi számlán a szerz dés szerinti teljesítési id pontot (id szakot) is feltünteti, amelyet a szolgáltatás igénybe vev jének a számla számviteli elszámolásakor figyelembe kell vennie. Az Áfatörvény szerinti teljesítési id ponttal (amely jelen esetben az ellenérték megfizetésének esedékessége) lehet az el zetesen felszámított áfát az áfabevallásban levonásba helyezni, míg a szerz dés szerinti teljesítési id ponttal kell a számlát a számviteli nyilvántartásokban, mint - a szolgáltatás igénybevétele miatti - kötelezettséget rögzíteni. Ha a szerz dés szerinti teljesítés megtörtént, de a számla a negyedéves mérlegjelentés, illetve az éves költségvetési beszámoló készítésének id pontjáig nem érkezik meg, az államháztartás szervezetének a rendelkezésre álló információk alapján készített bels bizonylat segítségével a beérkezett, de nem számlázott szállítások beszerzési áron számított értékét nyilvántartásba kell vennie a nem számlázott szállítások számlán a t keváltozással szemben. Ezt a számlát a negyedéves mérlegjelentés, illetve az éves költségvetési beszámoló elkészítését (a nyitást) követ en meg kell szüntetni. [249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 26. § (1), 9. számú melléklete 4. pontjának d), 2007. évi CXXVII. törvény 58. § (1)] 82/2008. Számviteli kérdés Társaságunk EUR-raklapok el állításával és forgalmazásával foglalkozik. Egyes üzleti partnereit l folyamatosan vásárol vagy ad el nekik raklapokat, majd ezeket összesítve, hetente állítják ki ezekr l a számlát. Van olyan eset, amikor akár egyetlen napon teljesül az adott hétre meghatározott szállítási mennyiség. Ilyen esetben miként kell a számlát kiállítani, szállításonként, naponként vagy hetente összesítve? Összesített vagy gy jt számla kiállítása a helyes gyakorlat ilyenkor? Annak megítélésénél, hogy a raklapok forgalmazásához kapcsolódóan a feleknek hogyan kell elszámolniuk, azt kell figyelembe venni, hogy közöttük létrejött-e megállapodás az id szakonkénti elszámolásra. Amennyiben a felek például heti, azaz határozott id re szóló elszámolásban állapodtak meg, vagyis az ezen id tartam alatt teljesített ügyletekr l összevontan kívánnak elszámolni, az ilyen id szakok tekintetében - áfa szempontjából - a teljesítés id pontját az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 58. §-ának (1) bekezdése határozza meg. Ezen szabály alkalmazhatóságát nem befolyásolja az, ha az eredetileg egy hétre meghatározott szállítási mennyiséget a gazdasági társaság egy napon teljesíti, így ilyen esetben is az Áfa tv. 58. §-ának (1) bekezdését kell alkalmazni. Ezen el írás értelmében teljesítésnek az ellenérték megtérítésének esedékességét kell tekinteni, amelyre az adott elszámolás vonatkozik. Az Áfa tv. 163. §-a alapján pedig a számla kibocsátásáról a gazdasági társaság a megállapodás szerinti elszámolás id pontjáig köteles gondoskodni. Ilyenkor azonban nem gy jt számláról van szó. Amennyiben a felek nem állapodtak meg id szakonkénti elszámolásban, úgy kötelesek minden egyes szállításról egyenként elszámolni, teljesítésnek ebben az esetben az Áfa tv. 55. §ában foglalt általános szabály alapján a tényállásszer megvalósulást kell tekinteni. A számlakibocsátás tekintetében lehet ség van egyrészt arra, hogy a gazdasági társaság minden egyes teljesítésr l külön számlát állítson ki a 163. §-ban meghatározott, korábban hivatkozott határid n belül. Másrészt - amennyiben a felek arról el zetesen megállapodtak lehet ség van gy jt számla kibocsátására is. Kiemeljük, hogy a gy jt számlának nincsen saját teljesítési id pontja, a teljesítési id pont az egyes ügyletekhez van rendelve, hiszen a felek ezen ügyletekr l már elszámoltak, megállapodásuknak megfelel en esetleg már az ellenérték megfizetése is megtörtént, csak magát
34
a számlakiállítást teljesíti az adóalany a gy jt számla alkalmazásával. (A gy jt számla vonatkozásában további el írásokat az Áfa tv. 164. §-a, illetve 171. §-a tartalmaz.) Bár a kérdés az Áfa tv. szerinti teljesítésre irányult, megjegyezzük, hogy a számviteli teljesítést nem az Áfa tv.-ben leírtak alapján kell megítélni, hanem a felek között kötött szerz dés alapján. Ebben a szerz désben megállapodhatnak - a tényleges, hetente többször sorra kerül szállításokat szállítólevéllel kísérve - az id szakonkénti (heti) teljesítésben azzal, hogy ezek az id szakok egyik üzleti évr l a másikra nem húzódhatnak át. [2007. évi CXXVII. törvény 58. § (1)] 78/2008. Számviteli kérdés Egyik ügyfelünk folyamatos teljesítés szolgáltatást végez. A szolgáltatásra vonatkozó szerz désb l kiderül, hogy a felek havi számlázásban állapodtak meg, fizetési határid ként pedig a tényleges teljesítést l számított 25. napot jelölték meg. A 2007. évi CXXVII. törvény szerint ez esetben a számlában a teljesítési id pontnak meg kell egyeznie a fizetési határid vel. Ügyfelünk az ez évben kibocsátott szolgáltatásokról olyan számlát állított ki, ahol a számlakiállítás kelte a hónap utolsó napja, teljesítési id pont a hónap utolsó napja, fizetési határid a hónap utolsó napja + 25 nap. Ezeket a számlákat a hónap utolsó napjával könyveltük. Mi módon javíthatnánk az eddig kibocsátott számlák dátumait? A választ azzal kezdjük, hogy els sorban nem a dátumokat kell javítani! A 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 58. §-ának (1) bekezdése szerint: termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott id re szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. A kérdésben leírt szolgáltatásnyújtásnál is err l van szó, feltételezve, hogy ezt a szolgáltatást igénybe vev vel kötött szerz désben, megállapodásban is rögzítették. A hivatkozott el írás az áfafizetési kötelezettség keletkezésének id pontjára, mint teljesítési id pontra vonatkozik, és nem érinti (nem érintheti) a két fél közötti szerz désben rögzített, a szolgáltatásnyújtás teljesítésére vonatkozó teljesítési id pontot. A kérdésben leírtak szerint a szolgáltatásnyújtás szerz dés szerinti teljesítési id pontja az adott hónap utolsó napja, az áfafizetési kötelezettség szempontjából pedig a teljesítés id pontja a fizetési határid (az adott esetben a hónap utolsó napját követ hónap 25. napja). Ilyen és hasonló esetekben a szerz dés szerinti teljesítési id ponttól eltér az Áfa tv. szerinti teljesítési id pont. A tévedések elkerülése érdekében ezért célszer a számlán feltüntetni az Áfa tv. szerinti teljesítési id pont mellett a szerz dés szerinti teljesítési id pontot is. (Az adott esetben az Áfa tv. szerinti teljesítési id pontot fel kell tüntetni, mert az eltér a számlakibocsátás keltét l!) Az Áfa tv. szerinti teljesítési id ponttal kell az áfafizetési kötelezettséget az áfabevallásba beállítani, ezzel az id ponttal lehet az el zetesen felszámított áfát levonásba helyezni, míg a szerz dés szerinti teljesítés id pontjával kell a számlát a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. A kérdés szerint kiállított számla tartalmazta mind az Áfa tv. szerinti, mind a szerz dés szerinti teljesítés id pontját (fizetési határid a hónap utolsó napja + 25 nap, illetve a hónap utolsó napja). Mivel nem volt egyértelm a jelölése, az következett, hogy a számviteli el írások szerint helyes id ponttal történt a könyvelés, de helytelen teljesítési id ponttal az áfabevallásba a beállítás. A hiba korrigálására célszer olyan helyesbít számlát kiállítani, amelyen külön-külön feltüntetésre kerül a szerz dés szerinti teljesítés id pontja (a hónap utolsó napja) és az Áfa tv. szerinti teljesítés napja (a tárgyhónapot követ hónap 25. napja a fizetési határid ), az értékadatok változatlansága mellett. Az Áfa tv. 179. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint a számlával egy tekintet alá es okiraton kötelez feltüntetni a szám35
la adatának megnevezését, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természetét, illetve annak számszer hatását, ha van ilyen. A kibocsátott számla helyesbítését önellen rzés keretében kell elvégezni, külön felhívni a számla címzettjének figyelmét arra, hogy a kérdésben szerepl szolgáltatásnyújtások el zetesen felszámított áfáját mikor kellett levonásba helyezni. Az eltér teljesítési id pontok miatt sajátos az áfa könyvelése is. A kérdésben leírtakhoz kapcsolódóan bemutatjuk a könyvelés módszerét is. A számlát kibocsátó társaság a számla alapján a számlakibocsátáskor: - a szerz dés szerinti teljesítés napjával (a hónap utolsó napjával) könyveli a szolgáltatásnyújtás ellenértékét: T 311 - K 91-92; - könyveli ugyanezen id ponttal a fizetend áfát is, de mivel azt csak a következ hónap áfabevallásába kell beállítani, nem az adóhatósággal szembeni kötelezettségként, hanem egy - külön erre a célra kijelölt - különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettség számlára: T 311 - K 478; - a számla könyvelésével egyidej leg célszer , ha a társaság bels bizonylatot készít a fizetend áfa könyveléséhez azért, hogy a számlát ismételten ne kelljen el venni, majd - a fizetési határid , az Áfa tv. szerinti teljesítés id pontjával a bels bizonylat (ennek hiányában a kibocsátott számla) alapján könyveli az áfát az adóhatósággal szembeni kötelezettségként: T 478 - K 467. A számla címzettje a szolgáltatást nyújtó számlája alapján a számla kézhezvételekor: - a szerz dés szerinti teljesítés napjával (a hónap utolsó napjával) könyveli a szolgáltatásnyújtás ellenértékét: T 52 - K 454; - ugyanezen id ponttal könyveli az el zetesen felszámított áfát is, de mivel azt legkorábban az Áfa tv. szerinti teljesítés id pontjával (a következ hónapban) állíthatja be az áfabevallásba, nem az adóhatósággal szembeni követelésként, hanem egy - külön erre a célra kijelölt - különféle egyéb követelések számlára: T 368 - K 454; - a számla könyvelésével egyidej leg célszer , ha a társaság bels bizonylatot készít az el zetesen felszámított áfa könyveléséhez azért, hogy a bejöv számlát ismételten ne kelljen el venni, majd - a fizetési határid , az Áfa tv. szerinti teljesítés id pontjával a bels bizonylat (a bejöv számla) alapján könyveli az el zetesen felszámított áfát az adóhatósággal szembeni követelésként: T 466 - K 368. Az el bbiekben említett bels bizonylatot, amelynek tartalmaznia kell a számla legfontosabb adatait, a könyvelési tételt, a könyvelésre vonatkozó adatokat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni. [2007. évi CXXVII. törvény 58. § (1), 2000. évi C. törvény 72. § (1)] (2) Abban az esetben, ha az az id szak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja a 12 hónapot, az (1) bekezdést l függetlenül - id arányos részteljesítésként - teljesítés a tizenkettedik hónap utolsó napja is. (3) E § nem alkalmazható a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítésére. 2008/78. Adózási kérdés El legként fizetett pénzösszeg az Áfa törvény 58. §-a alá tartozó ügyletek esetén Az adófizetési kötelezettség keletkezése tekintetében a törvény a részteljesítést is teljesítésnek tekinti, mely id pontban az adó megállapítandó. A törvény külön rendelkezik az olyan ügyletekr l, ahol a felek részletfizetésben vagy határozott id tartamra szóló elszámolásban állapodtak meg, mivel ilyen esetben az ellenérték fizetések jellemz en nem az ügylet tényállásszer megvalósuláshoz kapcsolódnak. [Ide tar36
toznak például a közm szolgáltatások (víz, villany, stb.), de nem tartozik ide a zártvég pénzügyi lízing.] Ilyen esetekben az adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor az adott részlethez vagy elszámoláshoz kapcsolódó ellenérték megtérítése esedékessé válik. A 12 hónapot meghaladó id tartamhoz köt d részlet vagy elszámolás esetén az adófizetési kötelezettség részben - mint részteljesítés - már a 12. hónap utolsó napján beáll. 59. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megel z en pénz vagy készpénzhelyettesít fizetési eszköz formájában ellenértékbe beszámítható vagyoni el nyt juttatnak (a továbbiakban: el leg), a fizetend adót az el leg jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítani. 2009/46. Adózási kérdés idegen fizet eszközben kifejezett számla el lege (2) A jóváírt, kézhez vett el leget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetend adó arányos öszszegét is tartalmazza. 2008/78. Adózási kérdés El legként fizetett pénzösszeg az Áfa törvény 58. §-a alá tartozó ügyletek esetén 60. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha adófizetésre a terméket beszerz , szolgáltatást igénybevev adóalany kötelezett, a fizetend adót a) az ügylet teljesítését tanúsító számla kézhezvételekor, vagy b) az ellenérték megtérítésekor, vagy c) a teljesítést követ hónap tizenötödik napján kell megállapítani. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltak közül az alkalmazandó, amely a leghamarabb következik be. (3) Az (1) bekezdésben említett adófizetésre kötelezett l, ha a teljesítés és a fizetend adó - (2) bekezdés szerinti - megállapítása között a) az e törvényben szabályozott jogállásában olyan változás történik, amelynek eredményeként t le adófizetés nem lenne követelhet , vagy b) tartozását ellenérték fejében átvállalják, a fizetend adót - a (2) bekezdést l eltér en - az a) pontban említett esetben a jogállás-változást megel z napon, a b) pontban említett esetben pedig a tartozás átvállalásakor kell megállapítani. (4) E § egyéb rendelkezéseit l függetlenül a fizetend adót az (1) bekezdés c) pontja szerint kell megállapítani arra a termékértékesítésre is, amely a 89. §-ban meghatározott feltételekkel mentes az adó alól azzal az eltéréssel, hogy ha az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátása a teljesítést követ hónap tizenötödik napjához képest hamarabb történik, a fizetend adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor kell megállapítani. 61. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ellenérték megtérítése pénzzel, készpénz-helyettesít fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesít eszközzel történik, a teljesítésre kötelezett adóalany, aki (amely) a) nyilvántartását az egyszeres könyvvezetés szabályai szerint vezeti, vagy csak a bevételeir l köteles nyilvántartást vezetni, vagy b) nyilvántartási kötelezettségének - a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségér l szóló jogszabály szerint - módosított teljesítési szemléletben tesz eleget, a fizetend adót legkés bb az ellenérték megfizetésekor állapíthatja meg.
37
(2) Ha az ellenérték megfizetése részletekben történik, a fizetend adót a részlet megfizetésekor, legalább a megfizetett részlet erejéig kell megállapítani. (3) Ha az ellenértéket a teljesítést l számított negyvenötödik napig egészben vagy részben nem fizették meg, az (1) és (2) bekezdést l eltér en a fizetend adót az el z ekben említett határid lejártát követ napon, a meg nem fizetett ellenértékre is meg kell állapítani. (4) Az (1) bekezdésben említett adóalanytól, ha a teljesítés és a fizetend adó - (1)-(3) bekezdések szerinti - megállapítása között a) az e törvényben szabályozott jogállásában olyan változás történik, amelynek eredményeként t le adófizetés nem lenne követelhet , vagy b) követelését ellenérték fejében engedményezi, vagy c) a kett s könyvvezetés szabályaira tér át, a fizetend adót - az (1)-(3) bekezdésekt l eltér en - az a) pontban említett esetben a jogállásváltozást megel z napon, a b) pontban említett esetben a követelés engedményezésekor, a c) pontban említett esetben pedig a nyitómérleg fordulónapján kell megállapítani. (5) Annak a teljesítésre kötelezett adóalanynak, aki (amely) a kett s könyvvezetés szabályairól tér át az (1) bekezdésben említett nyilvántartási módok valamelyikére, azon termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása esetében, amelynél a teljesítés megel zi a mérleg fordulónapját, fizetend adót újólag nem kell megállapítania, még abban az esetben sem, ha az ellenértéket egészben vagy részben a mérleg fordulónapján vagy azt követ en fizették meg. A fizetend adó megállapítása f szabály szerint a teljesítéshez kötött. Mivel az el leg fizetésekor csak az ellenérték egy részének kiegyenlítése történik meg, maga a teljesítés még nem, a törvény úgy rendelkezik, hogy el legnél a fizetend adót az el leg jóváírásakor, kézhezvételételekor kell megállapítani. Ez a rendelkezés minden adóalanyra érvényes függetlenül attól, hogy értékesít i (szolgáltatás nyújtói), vagy beszerz i (igénybevev i) min ségében köteles adófizetésre. Fordított adózás esetén a teljesítés id pontjában nem biztos, hogy az adófizetésre kötelezett adóalanynál (a terméket beszerz vagy a szolgáltatást igénybe vev fél) az adó alapjának meghatározásához szükséges információk (pl. számla) rendelkezésére állnak. A törvény szerint ezért ilyen esetekben a fizetend adó megállapításának id pontja eltér az ügylet teljesítése id pontjától. A törvény rendezi azt a helyzetet is, amikor a fizetend adó megállapítása és a teljesítés között az adófizetési kötelezett jogállásában változás történik, vagy tartozását átvállalták. A törvény különös szabályozás alá helyezi azokat az adóalanyokat, akik a nyilvántartásukat az egyszeres könyvvezetés szabályai szerint vezetik, vagy nyilvántartási kötelezettségüknek módosított teljesítési szemléletben tesznek eleget. Ezek az adóalanyok készpénz ellenében teljesített értékesítéseik, szolgáltatásaik után a fizetend adót legkés bb az ellenérték megfizetésekor állapíthatják meg, azonban, ha az ellenérték megfizetése egészben vagy részben nem történik meg a teljesítést l számított 45 napig, akkor az ezt követ napon a fizetend adót meg kell állapítani. A törvény részletesen szabályozza az adó megállapítását olyan esetekben is, amikor a könyvvezetés módjában változás áll be. Termék Közösségen belüli beszerzésére vonatkozó különös szabályok 62. § Termék Közösségen belüli beszerzése esetében a teljesítés megállapítására e törvény azon rendelkezéseit kell alkalmazni, amelyek az ahhoz hasonló termékértékesítésre lennének alkalmazandók.
38
63. § (1) Termék Közösségen belüli beszerzése esetében a fizetend adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor, de legkés bb a teljesítést követ hónap tizenötödik napján kell megállapítani. (2) Termék Közösségen belüli beszerzése esetében az adófizetésre kötelezett l, ha a teljesítés és a fizetend adó - (1) bekezdés szerinti - megállapítása között a) az e törvényben szabályozott jogállásában olyan változás következik be, amelynek eredményeként t le adófizetés nem lenne követelhet , vagy b) tartozását ellenérték fejében átvállalják, a fizetend adót - az (1) bekezdést l eltér en - az a) pontban említett esetben a jogállás-változást megel z napon, a b) pontban említett esetben pedig a tartozás átvállalásakor kell megállapítani. A törvény rendelkezik arról, hogy termék Közösségen belüli beszerzése teljesítésének megállapítására azon rendelkezéseket kell alkalmazni, mint ami a hasonló belföldi termékértékesítésre irányadó. A Közösségen belüli kereskedelemben lezajlott ügyletekre más adófizetési id pontok vonatkoznak, mint a belföldi ügyletekre. A tagállamok közötti ügyletek áfa fizetésének ellenrizhet sége szempontjából egyrészt mind a termék Közösségen belüli beszerzése, mind a Közösségen belülre történ értékesítés esetére meg kellett határozni az adófizetési kötelezettség keletkezésének id pontját, mely id pontoknak meg kell egyezniük. Ez az id pont pedig az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásának napja, de legkés bb a teljesítés napját magába foglaló hónapot követ hónap 15. napja. Termék importjára vonatkozó különös szabályok 64. § (1) Az 54. §-ban említett esetekben teljesítés a termék ott meghatározott vámjogi helyzetének [54. § (1) bekezdésének a) pontja] megsz nése, illet leg a termék ott meghatározott eljárások [54. § (1) bekezdésének b)-d) pontjai] hatálya alóli kikerülése. 2008/92. Adózási kérdés küls közösségi árutovábbítási eljárás alatt álló termék értékesítése (2) Az (1) bekezdést l eltér en, ha az importált termék vámköteles, illet leg mez gazdasági lefölözés vagy más, a közösségi politika keretében meghatározott kötelez jelleg befizetés hatálya alá tartozik, a teljesítésre és a fizetend adó megállapítására az el z ekben említett kötelez jelleg befizetésekre e vonatkozásban meghatározott jogi rendelkezéseket kell alkalmazni. (3) Abban az esetben, ha az importált termék a (2) bekezdésben említett kötelez jelleg befizetések egyikének hatálya alá sem tartozik, a teljesítésre és a fizetend adó megállapítására a vámra e vonatkozásban meghatározott jogi rendelkezéseket kell alkalmazni. IV. Fejezet ADÓALAPJA Adó alapja termék értékesítése és szolgáltatás nyújtása esetében 65. § Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja - ha e törvény másként nem rendelkezik - a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerz jét l, szolgáltatás igénybevev jét l, akár harmadik félt l, ideértve a támogatások bármely olyan formáját is, amely a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül befolyásolja. 39
66. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ellenérték nem pénzben kifejezett, és megtérítése sem pénzzel, készpénz-helyettesít fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesít eszközzel történik, hanem termék értékesítésével, szolgáltatás nyújtásával, mindkét ügyletet önállóan kell figyelembe venni azzal, hogy az egyik a másiknak az ellenértéke. (2) Az adó alapját pénzben kifejezve, a termék, szolgáltatás szokásos piaci árán kell megállapítani. Az adó alapja az a pénzben kifejezett adó nélküli ellenérték, amit a vev t l, harmadik félt l illetve árat közvetlenül befolyásoló támogatásként kap a termék értékesít je, szolgáltatás nyújtója. Ha az ellenérték nem pénzben kifejezett, vagyis ellenérték fejében az eladó vev jét l terméket vagy szolgáltatást kap, úgy az egymás felé nyújtott ügyletek önállóan értékelend k mégpedig úgy, hogy az egyik ügylet a másiknak az ellenértéke. 67. § (1) Az ellenérték helyett a szokásos piaci ár az adó alapja abban az esetben, ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása nem független felek között történik, feltéve, hogy a) az ellenérték aránytalanul magas a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék értékesít jét, szolgáltatás nyújtóját egyébként az adólevonási jog nem egészben illeti meg; b) az ellenérték aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék beszerz jét, szolgáltatás igénybevev jét az adólevonási jog nem egészben illeti meg; c) az ellenérték aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék értékesít jét, szolgáltatás nyújtóját az adólevonási jog nem egészben illeti meg, valamint a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a 85. § (1) bekezdése, 86. § (1) bekezdése és 87. §-a szerint mentes az adó alól. (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha az ellenértéket kötelez er vel jogszabály határozza meg, vagy ha az ellenérték megállapítása jogszabályi rendelkezések kötelez erej alapulvételével történik. Az adó alapja a felek által megállapodott ellenértékt l függetlenül a szokásos piaci ár akkor, ha a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás gazdaságilag nem független felek között történik, és az ellenérték a szokásos piaci ártól akár pozitív, akár negatív irányban aránytalanul eltér. A törvény rögzíti mind a szokásos piaci ár, mind a nem független fél fogalmát. Aránytalanul magas ellenérték esetén akkor kell a szokásos piaci árat alkalmazni, ha az értékesít nek az el zetesen felszámított adóra nem volt teljes levonási joga. Ilyenkor ugyanis a megemelt ellenértékre jutó áfa áthárításával növekedik a levonásba helyezhet hányad is, miközben a számlabefogadónál - ha az az adó teljes levonására jogosult - nem számít az áfa összegének nagyságrendje, mivel az levonási jog útján úgyis megtérül. Aránytalanul alacsony ellenérték esetén pedig olyan számlabefogadó vesztesége mérsékelhet , akinek az adólevonási joga részben vagy egészben korlátozott. 68. § A 11. és 12. §-ban említett esetekben az adó alapja a termék vagy az ahhoz hasonló termék beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megállapított el állítási értéke. 2009/9. Adózási kérdés saját vállalkozásban végzett beruházás utáni adófizetési kötelezettség és adólevonási jogosultság keletkezése 69. § A 14. §-ban említett esetekben az adó alapja az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül. 2009/7. Adózási kérdés a gyermekek védelmér l és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján nyújtott ingyenes étkeztetés áfakötelezettsége
40
2009/8. Adózási kérdés a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezései alapján nyújtott ingyenes étkeztetés áfakötelezettsége 70. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak: a) az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelez jelleg befizetések, kivéve magát az e törvényben szabályozott adót; b) a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesít je, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerz jére, szolgáltatás igénybevev jére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefügg díjak és költségek. 2009/54. Adózási kérdés a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás adómértéke, a szálláshely-szolgáltatással együtt nyújtott szolgáltatások áfarendszerbeli kezelése (2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazandó abban az esetben is, ha a járulékos díj és költség áthárítása külön megállapodáson alapul. A törvény értelmében az adó alapjába minden az áfától különböz adó, vám, és egyéb kötelez jelleg befizetés beletartozik. Pl. a jövedéki adó alá tartozó termék értékesítésekor az adó alapjába a jövedéki adó is beletartozik, vagy környezetvédelmi termékdíjas termék értékesítésekor az adó alapjának része maga a környezetvédelmi termékdíj is. Beletartoznak az adó alapjába a járulékos költségek is, pl. szállítás, biztosítás, stb. 71. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába nem tartozik bele: a) az olyan ár- és díjengedmény vagy ár- és díjvisszatérítés (a továbbiakban együtt: árengedmény), amelyet az eredeti esedékességhez képest az ellenérték el rehozott megtérítésére tekintettel a teljesítésig adnak; illet leg b) a korábban beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás mennyiségére tekintettel a teljesítésig adott árengedmény vagy más, szintén a teljesítésig adott üzletpolitikai célú árengedmény; c) az a pénzösszeg, amelyet az adóalany a termék beszerz jét l, szolgáltatás igénybevev jét l mint az áthárított költség igazolt végs visel jét l - kap, feltéve, hogy az így kapott összeget az adóalany saját nyilvántartásában elszámolási kötelezettségként tartja nyilván. 2009/33. Adózási kérdés a gépjárm vek környezetvédelmi felülvizsgálatának áfarendszerbeli megítélése 2009/10. Adózási kérdés ebek veszettség elleni véd oltásának igazgatási díja (2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett árengedmény abban az esetben üzletpolitikai célú, ha 2009/47. Adózási kérdés a természetben nyújtott engedmények áfarendszerbeli kezelése a) az árengedmény nyújtójától független féllel kötött és más független fél számára is - azonos feltételek mellett -ésszer en elérhet , vagy b) az árengedmény nyújtójától független féllel is - azonos feltételek mellett - köthet és számára ésszer en elérhet megállapodásban el re rögzített, vagy az annak alapján számított árengedmény pénzben kifejezett - adó nélkül számított - összesített összege kisebb, mint az árengedmény igénybevételére jogosító termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások pénzben kifejezett - adó nélkül számított összesített ellenértéke. (3) A termék beszerz jével, szolgáltatás igénybevev jével kötött el zetes megállapodás alapján az árengedmény nyújtója dönthet úgy is, hogy az általa az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek szerint nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összege a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása adóalapjába mégis beletartozik, illet leg azzal az adó alapja utólag sem csökken [77. § (3) bekezdése], feltéve, hogy a nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összegének, mint vagyoni el nynek terhére akár az árengedmény nyújtója, akár - az árengedmény nyújtó41
jával kötött el zetes megállapodás alapján - más értékesít terméket, nyújt szolgáltatást. Ilyen esetben az utóbb említett ügylet - a nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összegének, mint vagyoni el nynek erejéig - ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak min sül. 2009/47. Adózási kérdés a természetben nyújtott engedmények áfarendszerbeli kezelése (4) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásának további feltétele, hogy az adóalany a kapott öszszeget saját nyilvántartásában elkülönítetten és tételesen mutassa ki, továbbá ehhez kapcsolódóan adólevonási jogot ne gyakoroljon. Nem tartozik az adó alapjába a teljesítést megel z en vagy azzal egyidej leg (pl. a határid el tti fizetésre, vásárolt mennyiségre tekintettel) adott árengedmény. A vásárolt mennyiségre tekintettel adott árengedmény akkor lehet üzletpolitikai célú, ha azt el zetes megállapodás alapján adják, illetve számítják, és az árengedmény összege kisebb, mint az azt megalapozó termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás összesített ellenértéke. Adó alapja termék Közösségen belüli beszerzése esetében 72. § Termék Közösségen belüli beszerzése esetében az adó alapjának megállapítására a 6567., 70. és 71. §-ok rendelkezéseit kell alkalmazni, amelyek az ahhoz hasonló termékértékesítésre lennének alkalmazandók. 73. § A 22. és 23. §-ban említett esetekben az adó alapja a termék, vagy az ahhoz hasonló termék beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megállapított el állítási értéke. Adó alapja termék importja esetében 74. § (1) Termék importja esetében az adó alapja az importált terméknek a teljesítéskor hatályos vámjogi rendelkezések szerint megállapított vámértéke. (2) Az (1) bekezdést l eltér en, ha a Közösség területér l korábban munkavégzés céljára ideiglenesen kivitt terméket importál a munkavégzési szolgáltatás igénybevev je, mint importáló, anélkül, hogy termékét az importot megel z en értékesítené, az adó alapja a) a munkavégzési szolgáltatás nyújtása fejében megtérített vagy megtérítend ellenérték, illet leg b) az importált terméknek a végzett munka folytán bekövetkezett, pénzben kifejezett értéknövekedése, ha legkés bb az import teljesítéséig nem állapítható meg az a) pont szerinti ellenérték, vagy ha annak pénzben kifejezett értéke kisebb, mint a terméken végzett munka folytán bekövetkezett értéknövekedés. 75. § (1) Termék importja esetében az importált termék adóalapjába beletartoznak a következ k, feltéve, hogy azokat a 74. § szerint megállapított érték egyébként nem tartalmazza: a) az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelez jelleg befizetések, amelyek egyrészt az importáló közösségi tagállamon kívül merülnek fel, másrészt, amelyeket a termék importjához kapcsolódóan vetnek ki, kivéve magát az e törvényben szabályozott adót; b) a járulékos költségek, amelyek az importáló közösségi tagállamon belül az els rendeltetési helyig merülnek fel, így különösen: a bizományi vagy egyéb közvetít i költségek, a csomagolási, fuvarozási és biztosítási költségek.
42
(2) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés b) pontjában említett els rendeltetési helyen kívül a teljesítéskor ismert olyan további rendeltetési hely is, amely a Közösség területén van, az adó alapját növelik azok a járulékos költségek is, amelyek az utóbb említett rendeltetési helyig merülnek fel. (3) E § alkalmazásában az els rendeltetési hely az a hely, amely a fuvarlevélen vagy az importált terméket kísér egyéb okiraton ilyen értelemben szerepel. Ilyen értelm jelzés hiányában vagy ha az egyértelm en nem állapítható meg, els rendeltetési helynek azt a helyet kell tekinteni, ahol az els le- vagy átrakás történik az importáló közösségi tagállamban. 76. § Termék importja esetében az adó alapjába nem tartozik bele: a) az olyan árengedmény, amelyet az eredeti esedékesség lejáratához képest az ellenérték el rehozott megtérítésére tekintettel a teljesítésig adnak; illet leg b) a korábban beszerzett termék mennyiségére tekintettel a teljesítésig adott árengedmény. Adó alapjának utólagos csökkenése 77. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, valamint termék Közösségen belüli beszerzése esetében az adó alapja a jogosultnak visszatérített vagy visszatérítend ellenértékkel utólag csökken, ha a teljesítést követ en a) az ügylet érvénytelensége jogcímén: aa) az ügylet kötése el tt fennállott helyzetet állítják helyre, vagy ab) az ügyletet az érvénytelenít határozat meghozataláig terjed id re hatályossá nyilvánítják, vagy ac) az ügyletet az aránytalan el ny kiküszöbölésével érvényessé nyilvánítják; b) az ügylet hibás teljesítése jogcímén: ba) a jogosult eláll az ügylett l, vagy bb) a jogosult ár- vagy díj leszállítást kap. (2) Az adó alapja utólag csökken abban az esetben is, ha a) teljesítés hiánya miatt az el leget visszafizetik; b) betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik. (3) Az adó alapja utólag csökkenthet , ha a teljesítést követ en adnak a 71. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint árengedményt. 2009/47. Adózási kérdés a természetben nyújtott engedmények áfarendszerbeli kezelése 78. § (1) A 77. § alkalmazásának feltétele, hogy a kötelezett az ügylet teljesítését tanúsító számla a) érvénytelenítésér l gondoskodjon a 77. § (1) bekezdésének aa) és ba) alpontjában, valamint (2) bekezdésének a) pontjában említett esetekben; b) adattartalmának módosításáról gondoskodjon az a) pont alá nem tartozó esetekben, az adó alapjának utólagos csökkenésének megfelel en. 2009/47. Adózási kérdés a természetben nyújtott engedmények áfarendszerbeli kezelése (2) Abban az esetben, ha az ügylet teljesítését számla azért nem tanúsítja, mert e törvény szerint számla kibocsátásáról nem kellett a kötelezettnek gondoskodnia, a 77. § (1) és (2) bekezdése szerinti esetekben az adó alapja utólagos csökkentésének nem akadálya az (1) bekezdés nem teljesülése. (3) Abban az esetben, ha az adó alapjának utólagos csökkenése a korábban fizetend adóként megállapított és bevallott adót is csökkenti, a kötelezett jogosult azt, mint a 131. § (1) bekezdése 43
szerint megállapított fizetend adót csökkent tételt legkorábban abban az adómegállapítási id szakban figyelembe venni, amelyben a) az eredeti számlát érvénytelenít számla vagy az azt módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll; b) a kötelezett a jogosultnak az ellenértéket visszatéríti, az el leget visszafizeti, vagy a betétdíjat visszatéríti az a) pont alá nem tartozó esetekben. A törvény értelmében a helyesbítés és a stornírozás újra azonos megítélés alá esik. A helyesbítésre hagyományos értelemben akkor van szükség, ha az eladó utólag ad árengedményt, a stornírozás pedig tulajdonképpen nullára történ helyesbítést jelent. Ahhoz, hogy az adó alapjában az utólagos csökkenés bekövetkezzen - f szabály szerint - ki kell bocsátani az eredeti ügyletet helyesbít , stornírozás esetében pedig az azt érvénytelenít számlát. Ha azonban az ügyletet a törvény vonatkozó rendelkezése értelmében nem kísérte számla (mert pl. a nyugta is elegend nek bizonyult), úgy a helyesbít számlának sincs relevanciája. Ilyenkor helyesbít számla hiányában is érvényesíthet az adóalap csökkentés, mely a bevallást alátámasztó adónyilvántartásban (áfa-analitikában) lesz rögzítve. A korábban már bevallott adót csökkent helyesbítés, érvénytelenítés abban az adó-megállapítási id szakban vehet figyelembe, amikor a módosító, érvénytelenít számlát a vev (igénybevev ) megkapta, és az adóalap, adóösszeg utólagos csökkenése vagy érvénytelenítése miatt viszszajáró pénzt a jogosult felé visszatérítik. 79. § (1) Termék Közösségen belüli beszerzése esetében, ha a beszerz a Közösség más tagállamában, ahol a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt, jövedékiadó-visszatérítésben részesült, az adó alapját csökkentheti a visszatérített jövedéki adó igazolt összegével, feltéve, hogy a termék belföldön is jövedéki termék. (2) Az 51. § (2) bekezdésben említett esetben a termék Közösségen belüli beszerzésének adóalapja csökkenthet azzal az igazolt pénzösszeggel, amely az adó alapjául szolgált a Közösség azon másik tagállamában, ahol a termék Közösségen belüli beszerzése az 50. § szerint teljesült. Adó alapjának forintban történ megállapítása 80. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, valamint termék Közösségen belüli beszerzése esetében, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a forintra történ átszámításhoz azt a (2) bekezdésben meghatározott árfolyamot kell alkalmazni, amely 2009/46. Adózási kérdés idegen fizet eszközben kifejezett számla el lege 2008/65. Adózási kérdés az adó alapjának külföldi fizet eszközben történ meghatározása a) termék Közösségen belüli beszerzése, illet leg el leg fizetése esetében, valamint a 60. §-ban említett esetekben a fizetend adó megállapításakor, b) az 58. §-ban említett esetben a számla kibocsátásakor, c) egyéb esetekben pedig a teljesítéskor érvényes. (2) Az alkalmazandó árfolyam az az utolsó, az (1) bekezdésben meghatározott id pontban érvényes, az adott külföldi pénznem valamely egységének forintban kifejezett ára, amelyet 61/2009. Számviteli kérdés Boltunkban vásárlóink euróval is fizethetnek. Mivel az árucikkek ára a boltban csak forintban van feltüntetve, ezért az átváltáshoz a boltban kifüggesztett, naponta változó, általunk megállapított árfolyamot használjuk. A 2000. évi C. törvény szerinti, a devizás tételek értékeléséhez választott árfolyamunk az MNB hivatalos 44
devizaárfolyama. Hogyan kell bizonylatolni, ha a vásárló euróban fizeti ki a pénztárgépbe forintban beütött ellenértéket? Jogszabály nem zárja ki annak lehet ségét, hogy a felek egymással kötött szerz déses viszonyaikban valuta- vagy deviza-ellenértékben állapodjanak meg, feltéve, hogy az a felek szabad akaratán alapul. A valuta ellenében történ kiskereskedelmi értékesítés feltételezi, hogy a boltban az egyes áruk ára forintban és az elfogadott más valutá(k)ban is fel van tüntetve, vagy csak forintban van feltüntetve, de ki van függesztve az az árfolyam, amelyen átszámítva meghatározható az áru ára az elfogadott valutában is. Az általános szabályok szerinti értékesítéskor a bizonylat lehet nyugta, számla, egyszer sített adattartalmú számla is, a bizonylat tételeit, a számlaértéket, az áfát forintban kell rögzíteni, azonban ha az ellenérték valutában van meghatározva, akkor a számlán azt kell feltüntetni, és az áfa - jogszabályban [2007. évi CXXVII. törvény 80. §-ának (2) bekezdésében] meghatározott árfolyamon - forintra átszámított értékét is szerepeltetni kell. A kérdés szerint az árucikkek ára forintban van meghatározva, és ezt a forintösszeget egyenlíti ki a vev megfelel valutaösszeggel. A forintban kiállított számlát, nyugtát tehát euróban (vagy más valutában) fizetik ki, ekkor viszont a bizonylatra a vev t l kapott, illetve a visszaadott összeget, annak valutanemét is fel kell tüntetni a forint- és a valutapénztár egyez sége érdekében. A valutapénztár vezetése ez esetben kötelez . A fizetéskor elfogadott valutanemek és azok irányadó árfolyamának aktuális napi értékét az üzletben közzé kell tenni, a valuta bekerülési árfolyama az üzletben kifüggesztett árfolyam lesz, a 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 60. §-ának (1) bekezdése alapján. Az értékesítéshez kapcsolódó bizonylatoknak a számviteli törvény és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény által támasztott követelményeket ki kell elégítenie. Ha a pénztárgép alkalmas arra, hogy a nyugtán forintban szerepl végösszeg mellett a vásárlótól kapott valuta (például euró) összegét és valutanemét, valamint a visszaadott összeget és annak valutanemét (például forint) feltüntesse, akkor az ilyen módon el állított bizonylat alkalmas a pénztárak zárásához és a számviteli elszámolás alátámasztásához. Ha a pénztárgép csak forint (vagy csak egyetlen valutanem) kezelésére alkalmas és a vásárlótól valutában kapott pénzösszegb l forintban (vagy a vásárlás valutanemét l eltér valutában) adnak vissza, akkor a valuta- és a forintpénztár állománya a napi összesítésben nem fog egyezni a bizonylatokkal, az egyikben hiány, a másikban többlet lesz, és gondot okoz ezek könyvviteli elszámolása, valamint a kés bbi korrekciók elszámolása is. Amíg technikailag nem oldható meg a pénztárgépben a valutában való rögzítés, addig a pénztárgépbe forintban beütött tételek mellett az adott vev tételeihez tartozó nyugta vev nél maradó példányán kézzel, manuálisan fel kell tüntetni a vev által igényelt fizetési nemet (például EUR), valamint a vev t l kapott, illetve neki visszaadott összeget. (A nyugtán az alkalmazott árfolyamot is fel lehet tüntetni). Tekintettel arra, hogy a másolati pénztárgépszalagra ez az információ nem kerül rá, ezért a nyugta sorszáma segítségével, a pénztáregyenlegek egyez sége és bizonylati alátámasztása érdekében ezekr l külön valutapénztárt kell vezetni. A valutapénztári nyilvántartásba fel kell venni - kiállított nyugtánként - a pénztárgépben lév nyugta sorszámát, a nyugta forintban feltüntetett végösszegét, a vev t l kapott valuta összegét, illetve a visszaadott forint-, illetve valutaösszeget. [2000. évi C. törvény 165. § (2), 2007. évi CXXVII. törvény 80. § (2)] 2009/46. Adózási kérdés idegen fizet eszközben kifejezett számla el lege
45
2008/103. Adózási kérdés a zárt vég lízingügylet során alkalmazott devizaárfolyammal kapcsolatos egyes áfa-kérdések 2008/85. Adózási kérdés MNB árfolyam választása az egyszer sített vállalkozói adó alanya esetében 5/2008. Számviteli kérdés Ismereteim szerint az új áfatörvény 80. §-a szerint a devizában kiállított számlák esetében az általános forgalmi adót alapesetben a devizaeladási árfolyamon kell átszámítani forintra. Ez az árfolyam a számvitelben alkalmazott árfolyamtól mindenképpen el fog térni. Mi a teend a keletkez különbözettel? Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: új áfatörvény) 80. §-ának (2) bekezdése szerint a külföldi pénznemben kifejezett adóalap átszámításánál kétféle árfolyam lehetséges: - a belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkez hitelintézet devizában eladási árként jegyzett árfolyama vagy - a Magyar Nemzeti Bank hivatalosan közzétett devizaárfolyama. (Ez utóbbi árfolyam alkalmazása csak akkor lehetséges, ha err l a döntésér l a társaság az állami adóhatóságnak el zetes bejelentést tesz.) A külföldi pénzértékre szóló ügyletek elszámolásánál a 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) által megengedett árfolyamok közül csak az új áfatörvény szerinti hivatalos MNB-devizaárfolyam választása nem okoz eltérést az általános forgalmi adó elszámolt összegében. Ha a gazdálkodó nem az MNB hivatalosan közzétett árfolyamát választja akár a számviteli törvény, akár az új áfatörvény el írásai alapján, akkor az általános forgalmi adó könyvelésénél a számviteli törvény szerint adódó árfolyamérték és az új áfatörvény szerinti árfolyamérték közötti különbözetet árfolyam-különbözetnek kell tekinteni és ennek megfelel en elszámolni. A könyvvitelben az áfabevallással való egyez ség biztosítása érdekében a 466. El zetesen felszámított általános forgalmi adó, és a 467. Fizetend általános forgalmi adó számlákra az új áfatörvény szerinti árfolyamon számított értéket kell rögzíteni, a számla alapján viszont a számviteli törvény szerinti választott árfolyamon számított értéket kell követelésként/kötelezettségként a megfelel áfaelszámolási számlával szemben könyvelni, majd a kett különbözetét árfolyamnyereségként (árfolyamveszteségként) kell a pénzügyi m veletek egyéb bevételei (illetve a pénzügyi m veletek egyéb ráfordításai) között kimutatni. [2000. évi C. törvény 60. § (4)] a) belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkez hitelintézet devizában eladási árként jegyez; vagy b) a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalosan közzé tesz, feltéve, hogy a forintra történ átszámításra kötelezett (e § alkalmazásában a továbbiakban: kötelezett) így dönt, és err l a döntésér l az állami adóhatóságnak el zetes bejelentést tesz. (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti választási jog úgy gyakorolható, hogy az valamennyi olyan termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra és termék Közösségen belüli beszerzésre kiterjed, amely esetében az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett. (4) Az a kötelezett, aki (amely) élt a (2) bekezdés b) pontjában említett választási jogával, attól a választása évét követ naptári év végéig nem térhet el. (5) Abban az esetben, ha az adott külföldi pénznemnek nincs - a (2) bekezdés a) pontja szerint jegyzése, a forintra történ átszámításhoz a külföldi pénznem valamely egységének euróban kifejezett értékét kell alapul venni, amelyet az MNB az (1) bekezdésben meghatározott id pontot megel z naptári negyedévre vonatkozóan tesz közzé.
46
81. § Termék importja esetében, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a forintra történ átszámításhoz azt az árfolyamot kell alkalmazni, amelyet a vámérték - ideértve a 74. § (2) bekezdésében említett esetet is - megállapításánál kell alkalmazni. V. Fejezet ADÓ MÉRTÉKE 82. § (1) Az adó mértéke az adó alapjának 25 százaléka. (2) A 3. számú mellékletben felsorolt termékek esetében az adó mértéke az adó alapjának 5 százaléka. (3) A 3/A. számú mellékletben felsorolt termékek, szolgáltatások esetében az adó mértéke az adó alapjának 18 százaléka. 2009/54. Adózási kérdés a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás adómértéke, a szálláshely-szolgáltatással együtt nyújtott szolgáltatások áfarendszerbeli kezelése 83. § Ha a juttatott vagyoni el ny pénzben kifejezett összegét úgy kell tekinteni, mint amely fizetend adót is tartalmaz, annak megállapításához a) a 82. § (1) bekezdésében említett adómérték esetében 20 százalékot, b) a 82. § (2) bekezdésében említett adómérték esetében 4,76 százalékot, c) a 82. § (3) bekezdésében említett adómérték esetében 15,25 százalékot kell alkalmazni. 84. § (1) A fizetend adó megállapítására a teljesítéskor érvényes adómértéket kell alkalmazni. (2) Az (1) bekezdést l eltér en: a) termék Közösségen belüli beszerzése esetében, b) el leg fizetése esetében, c) a 60. §-ban említett esetekben, valamint d) a 64. § (2) és (3) bekezdésében említett esetekben a fizetend adó megállapításakor érvényes adómértéket kell alkalmazni. VI. Fejezet ADÓ ALÓLI MENTESSÉG Adó alóli mentesség a tevékenység közérdek jellegére tekintettel 85. § (1) Mentes az adó alól: a) az egyetemes postai szolgáltatás nyújtása; b) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó sérült- vagy betegápolás és sérültvagy betegszállítás, valamint az azokhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet humánegészségügyi ellátás keretében közszolgáltató - ilyen min ségében - teljesít; 2008/90. Adózási kérdés munkaalkalmassági-vizsgálatok adómentessége 2008/89. Adózási kérdés a közúti járm vezet k egészségi alkalmassága vizsgálatának adómentessége 2008/88. Adózási kérdés a kézil fegyver, l szer, gáz- és riasztófegyver tartására való egészségi alkalmasság vizsgálatának adómentessége 47
2008/37. Adózási kérdés az egészségügyi szakért i szolgáltatás az általános forgalmi adó tekintetében c) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó sérült- vagy betegápolás, amelyet humán-egészségügyi - ideértve természetgyógyászatot is - tevékenységet végz - ilyen min ségében - teljesít; 2008/90. Adózási kérdés munkaalkalmassági-vizsgálatok adómentessége 2008/89. Adózási kérdés a közúti járm vezet k egészségi alkalmassága vizsgálatának adómentessége 2008/88. Adózási kérdés a kézil fegyver, l szer, gáz- és riasztófegyver tartására való egészségi alkalmasság vizsgálatának adómentessége 2008/37. Adózási kérdés az egészségügyi szakért i szolgáltatás az általános forgalmi adó tekintetében d) az emberi szövet, vér (ideértve a külön jogszabályban meghatározott labilis vérkészítményeket is), anyatej értékesítése, valamint az el z ekben felsoroltakkal és az emberi szerv adományozásával kapcsolatos szolgáltatásnyújtás; e) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet humán fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végz - ilyen min ségében - teljesít; 2008/83. Adózási kérdés fogszabályozási készülékek, mint gyógyászati segédeszközök adómentes értékesítése f) az a szolgáltatásnyújtás - az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítend meg - és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet szociális ellátás keretében közszolgáltató - ilyen min ségében - teljesít; 2009/7. Adózási kérdés a gyermekek védelmér l és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján nyújtott ingyenes étkeztetés áfakötelezettsége 2009/8. Adózási kérdés a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezései alapján nyújtott ingyenes étkeztetés áfakötelezettsége A bírósági, egyéb hatósági eljárásokat szabályozó törvényi rendelkezések alapján a bíróság vagy a hatóság (a továbbiakban együtt: hatóság) által igénybe vett igazságügyi szakért k, tolmácsok, kirendelt véd k és pártfogó ügyvédek díját az eljáró szerv (bíróság, rend rség, közigazgatási hatóság) határozattal állapítja meg az eljárás különböz szakaszaiban. Figyelemmel arra, hogy a felsorolt eljárási szerepl k a gyakran hosszabb ideig húzódó eljárások különböz szakaszaiban többször is igénybe vehet k, a vonatkozó jogszabályok rögzítik, hogy az eljáró hatóság mikor köteles a díjukról dönteni. Ez ellen a határozat ellen azonban fellebbezésnek van helye, így a felsorolt személyek csak a joger s díjmegállapító határozat kézhezvételekor értesülnek arról, hogy ténylegesen mekkora díjazásban részesültek az általuk nyújtott szolgáltatásért. A törvény ezért azon szolgáltatások esetében, amikor a díj összegét el re nem kiszámítható id pontban egy hatóság állapítja meg, az általánostól eltér teljesítési id pontot állapít meg. Ez az id pont pedig a szóban forgó díjakról (szolgáltatás ellenértékér l) rendelkez joger s végzésnek (határozatnak) a szolgáltatást nyújtó részére történ kézbesítése. g) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet gyermek- és ifjúságvédelem keretében közszolgáltató - ilyen min ségében - teljesít; h) az a szolgáltatásnyújtás - az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítend meg - és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet bölcs dei ellátás keretében közszolgáltató - ilyen min ségében - teljesít; 2009/7. Adózási kérdés a gyermekek védelmér l és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján nyújtott ingyenes étkeztetés áfakötelezettsége 48
2009/8. Adózási kérdés a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezései alapján nyújtott ingyenes étkeztetés áfakötelezettsége i) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó óvodai, diákotthoni és kollégiumi ellátás - az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítend meg -, valamint az azokhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet köz- és fels oktatás, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott egyéb oktatás keretében a közszolgáltató, közoktatási intézmény, fels oktatási intézmény, egyéb feln ttképzést folytató intézmény vagy - nemzetközi szerz dés alapján - belföldön m köd külföldi kulturális intézet - ilyen min ségében - teljesít; 2009/7. Adózási kérdés a gyermekek védelmér l és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján nyújtott ingyenes étkeztetés áfakötelezettsége 2009/8. Adózási kérdés a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezései alapján nyújtott ingyenes étkeztetés áfakötelezettsége j) az a szolgáltatásnyújtás, amelyet óvodai, tanári, oktatói, nevel i tevékenységet végz - ilyen min ségében - teljesít a köz- és fels oktatás, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott egyéb oktatás keretében, ideértve az el z ekben felsoroltakhoz kapcsolódó magánóraadást is; 2008/61. Adózási kérdés a beszámlázó tanár által nyújtott oktatási szolgáltatás áfarendszerbeli megítélése k) a bírósági vagy más hatósági nyilvántartásba bejegyzett, vallás vagy más lelkiismereti meggy z dés kinyilvánítására, gyakorlására létrehozott jogi személy által személyzet rendelkezésre bocsátása a b), f), g), h) és i) pontokban említett tevékenységek ellátása, illet leg lelki segély, gondozás céljából; l) a bírósági vagy más hatósági nyilvántartásba bejegyzett, alapszabállyal (alapító okirattal) és tagsággal rendelkez , alapszabálya (alapító okirata) szerint és ténylegesen is nyereségszerzésre nem törekv személy, szervezet által a tagjainak teljesített olyan szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés la) amelynek kizárólagos vagyoni fedezete az alapszabállyal összhangban meghatározott, minden tagra kötelez tagsági díj, egyéb hozzájárulás, a kapott államháztartási támogatás és egyéb adomány, valamint a saját tevékenységb l származó nyereség, amely a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint az adózás el tti eredményt csökkenti, és lb) amely a közös érdekeknek megfelel en társadalmi, politikai, munkavállalói vagy munkáltatói, illet leg egyéb, szakmai érdekeket képvisel vagy azt véd , vallási vagy más lelkiismereti, hazafias, humanitárius, karitatív és hagyomány rz célokat szolgál; m) az a sportolással, testedzéssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtás, amelyet közszolgáltató - ilyen min ségében - teljesít természetes személynek, aki azt sportolásához, testedzéséhez veszi igénybe, kivéve az uszoda- és strandfürd -szolgáltatást, a sportesemény megtekintését, valamint a sportolást, testedzést szolgáló ingatlan (ingatlanrész) bérbeadását; n) a népm vészeti, népi iparm vészeti és iparm vészeti termékek kiállításának, vásárának és bemutatójának szervezése, rendezése és az ahhoz szorosan kapcsolódó, jogszabály által meghatározott min sítés szerint zs riszámmal ellátott, egyedi vagy meghatározott példányszámban, nem ipari gyártástechnológiával el állított népm vészeti, népi iparm vészeti és iparm vészeti termék értékesítése, amelyet közszolgáltató vagy népi iparm vész min sítéssel rendelkez személy, szervezet - ilyen min ségében - teljesít; o) a közszolgálati rádiós és televíziós m sorszolgáltatások nyújtása, ide nem értve az annak keretében nyújtott kereskedelmi jelleg szolgáltatásokat. (2) Az egyéb oktatás körébe tartoznak: 2008/61. Adózási kérdés a beszámlázó tanár által nyújtott oktatási szolgáltatás áfarendszerbeli megítélése 49
a) a feln ttképzésb l az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést adó oktatás, képzés, továbbképzés, vizsgára való felkészítés és vizsgáztatás; b) a feln ttképzésr l szóló törvény alapján szervezett és akkreditált, illet leg egyéb jogszabály alapján szervezett oktatás, képzés, továbbképzés, vizsgára való felkészítés és vizsgáztatás; c) az államilag, illet leg nemzetközileg elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kiadásának alapjául szolgáló vizsgáztatás; d) a tanulmányi és tehetséggondozó verseny szervezése, lebonyolítása. (3) Abban az esetben, ha az (1) és (2) bekezdésben meghatározott valamely tevékenység 2008/83. Adózási kérdés fogszabályozási készülékek, mint gyógyászati segédeszközök adómentes értékesítése a) gyakorlását jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - hatósági engedélyhez (a tevékenységi kör gyakorlásához szükséges engedélyhez) köti, a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adómentességének feltétele, hogy az érintett személy, szervezet az engedély birtokában és annak alapján végezze tevékenységét; b) képesítéshez kötött, és jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - kivételt nem tesz, a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adómentességének feltétele, hogy az érintett személy, szervezet javára tevékenyked k között legalább 1 olyan természetes személy legyen, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek igazolt módon megfelel. (4) E § alkalmazásában közszolgáltató: a) a költségvetési szerv az alapító okiratban megjelölt tevékenysége tekintetében; b) a társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, az egyesület, a köztestület, az országos sportági szakszövetség az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenységük tekintetében, továbbá az általuk m ködtetett (fenntartott) intézmény az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenysége tekintetében; c) a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény szerint nyilvántartásba vett egyház - ideértve az egyház önálló képviseleti szervvel rendelkez szervezeti egységét is, ha alapszabálya így rendelkezik - és az egyházak szövetsége az alapszabályban megjelölt tevékenységük tekintetében, továbbá az általuk m ködtetett (fenntartott) intézmény az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenysége tekintetében; d) az alapítvány és a közalapítvány az alapító okiratban megjelölt tevékenységük tekintetében, továbbá az általuk m ködtetett (fenntartott) intézmény az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenysége tekintetében; e) a közhasznú társaság és a nonprofit gazdasági társaság az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenységük tekintetében; f) a közhasznú szervezetekr l szóló törvény szerint közhasznúként vagy kiemelked en közhasznúként nyilvántartásba vett személy, szervezet az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt közhasznú tevékenysége tekintetében; g) minden olyan személy, szervezet - az a)-f) pontoktól függetlenül -, aki (amely) biztosított vagy más kedvezményezett részére társadalombiztosítási vagy egyéb - jogszabály alapján - kötelez biztosítási jogviszony keretében végzi tevékenységét; h) minden olyan személy, szervezet - az a)-g) pontoktól függetlenül -, akire (amelyre) a következ feltételek együttesen teljesülnek: ha) alapszabálya (alapító okirata) szerint és ténylegesen is rendszeres nyereségszerzésre nem törekszik, nyereség esetleges elérése esetében azt az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bármely tevékenysége fenntartására, javítására vagy b vítésére használja fel,
50
hb) vezet tisztségvisel i e feladatukat önkéntesen látják el, saját személyes, illet leg közvetít személyeken keresztüli anyagi vagy egyéb érdekeltségük sem közvetlenül, sem közvetve nem függ a végzett tevékenység eredményét l, hc) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bármely tevékenysége keretében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során alkalmazott ár (díj), ha az az árak megállapításáról szóló törvény (a továbbiakban: Ártv.) hatálya alá tartozik, megfelel az Ártv. rendelkezéseinek, egyéb esetekben pedig alacsonyabb a termék, szolgáltatás szokásos piaci áránál. (5) A (4) bekezdés h) pontjában felsorolt feltételek teljesülését l függetlenül, az a személy, szervezet, akit (amelyet) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) rendelkezései alapján, az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bármely tevékenységét érint en bírósági vagy más hatósági határozat a) megállapította a magatartás törvénybe ütközését, elrendelte a megtévesztésre alkalmas tájékoztatással kapcsolatban helyreigazító nyilatkozat közzétételét [Tpvt. 77. §-a (1) bekezdésének d) és h) pontja, illet leg 86. §-a (2) bekezdésének a) és c) pontja], a határozat joger re emelkedését l az azt követ naptári év végéig, b) elrendelte a törvénybe ütköz állapot megszüntetését, megtiltotta a törvénybe ütköz magatartás további folytatását, a törvénybe ütközés megállapítása esetén kötelezettséget írt el [Tpvt. 77. §-a (1) bekezdésének e)-g) pontjai, illet leg 86. §-a (2) bekezdésének b) és d) pontja], a határozat joger re emelkedését l az azt követ második naptári év végéig, c) a fogyasztók széles körét érint vagy jelent s nagyságú hátrányt okozó törvénybe ütköz tevékenysége miatt, kötelezett az ár leszállítására, az áru kijavítására vagy kicserélésére, illet leg az ár visszafizetésére [Tpvt. 92. §-a], a határozat joger re emelkedését l az azt követ harmadik naptári év végéig nem min sül közszolgáltatónak. Adó alóli mentesség a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel 86. § (1) Mentes az adó alól: a) a biztosítási, viszontbiztosítási szolgáltatás nyújtása, ideértve a biztosítási alkusz és közvetít által - ilyen min ségében - teljesített szolgáltatásnyújtást is, továbbá az életbiztosítási és a nem életbiztosítási ág elkülönült m velésére tevékenységi engedéllyel rendelkez , ugyanazon személyek, szervezetek többségi tulajdonában álló felek egymás közötti olyan szolgáltatás nyújtása, amely közvetlenül szükséges az egyik fél biztosítási, viszontbiztosítási szolgáltatásának nyújtásához, és az ellenérték, amelyet a másik fél kap vagy kapnia kell, nem több annál, mint a nála ezzel összefüggésben igazoltan felmerült költség; 2008/63. Adózási kérdés a biztosítást kiegészít szolgáltatások megítélése az áfarendszerben 2008/62. Adózási kérdés a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, valamint a kiegészít önsegélyez , illetve kiegészít egészségpénztár tevékenységének és a pénztári tagsági jogviszonyban közrem köd ügynök tevékenységének áfarendszerbeli megítélése b) a hitel-, pénzkölcsön és egyéb, ilyen jogviszonyt megtestesít szolgáltatás (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: hitel) nyújtása és közvetítése, valamint ezek hitelez általi kezelése; c) a hitel nyújtásához kapcsolódó vagy egyéb biztosítéki célú kötelezettség vállalása és közvetítése, valamint ezek hitelez általi kezelése;
51
d) a folyó-, betét- és ügyfélszámlával, fizetéssel, átutalással, csekk-, egyéb pénzköveteléssel és pénzügyi eszközzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is, kivéve magát a követelés (kinnlev ség) behajtását; e) a magyar és külföldi törvényes fizet eszközzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is, de ide nem értve az aranyból, ezüstb l vagy más fémb l készített érmekollekciót és a bankjegykollekciót, illet leg ezek darabját, amelyeket szokásosan törvényes fizet eszközként nem használnak, vagy amelyeknek egyébként numizmatikai értéke van; f) a jogi személyben, jogi személyiséggel nem rendelkez szervezetben tulajdonosi (tagsági) jogviszonyt, valamint a hitelezési jogviszonyt megtestesít vagyoni érték jog átengedése és az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is, de ide nem értve az ilyen jogviszonyt megtestesít , materializált értékpapír kezelését és rzését; g) a befektetési alap és a kockázati t kealap kezelése, valamint a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére végzett portfólió-kezelés; h) a postai bélyeg névértéken történ értékesítése, amely belföldön postai szolgáltatás bérmentesítésére alkalmas, valamint az illetékbélyeg és más, fizetési kötelezettség teljesítésére, hatóság által kibocsátott bélyeg, jegy névértéken történ értékesítése; i) a szerencsejáték szervezésér l szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték-szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is; j) a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynek 2008/64. Adózási kérdés új lakóingatlan fogalmának értelmezése ja) els rendeltetésszer használatbavétele még nem történt meg; vagy jb) els rendeltetésszer használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély joger re emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év; k) a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését; l) az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbeadása. 2009/63. Adózási kérdés az ingatlan bérbeadásra vonatkozó adókötelezettség választása és az alanyi adómentesség 2009/44. Adózási kérdés az ingatlan bérbeadásra vonatkozó adókötelezettség választása és az alanyi adómentesség (2) Az (1) bekezdés l) pontja nem alkalmazható: a) a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtásának biztosítását szolgáló bérbeadásra; b) a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadásra; c) az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés bérbeadására; d) a széf bérbeadására. 87. § Mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha 2009/39. Adózási kérdés az Áfa törvény 87. §-ának alkalmazhatósága az eva hatálya alatt álló adóalanyok esetében a) az értékesítést megel z en a terméket kizárólag a 85. § (1) bekezdése vagy a 86. § (1) bekezdése szerint adómentes termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz használták, egyéb módon hasznosították, és a termékhez adólevonási jog nem kapcsolódott; b) az értékesítést megel z en a termékhez kapcsolódó el zetesen felszámított adó a 124. és 125. § szerint nem vonható le. 52
2009/3. Adózási kérdés alanyi adómentes adóalany által teljesített személygépkocsiértékesítés 2008/70. Adózási kérdés az Áfa törvény 87. § b) pontjának alkalmazásáról személygépkocsi értékesítése esetén Adókötelessé tétel 88. § (1) A 86. § (1) bekezdését l eltér en a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az állami adóhatóságnak tett el ztes bejelentése alapján dönthet úgy is, hogy a) a 86. § (1) bekezdésének j) és k) pontjában említett termékértékesítését, illet leg b) a 86. § (1) bekezdésének l) pontjában említett szolgáltatásnyújtását 2009/44. Adózási kérdés az ingatlan bérbeadásra vonatkozó adókötelezettség választása és az alanyi adómentesség adókötelessé teszi. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az adó alapjára a 82. § (1) bekezdésében említett adómérték alkalmazandó. (3) Az (1) bekezdésben említett választási jog külön-külön vagy együttesen gyakorolható oly módon, hogy az adókötelessé tétel - a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel - az (1) bekezdés a), illet leg b) pontja alá tartozó valamennyi termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra kiterjed. (4) A (3) bekezdést l eltér en, a belföldön nyilvántartásba vett adóalany dönthet úgy is, hogy választási jogát az (1) bekezdés b) pontja tekintetében csak a lakóingatlannak nem min sül ingatlanokra kiterjed en gyakorolja. A hatályos törvény értelmében az ingatlan bérbeadás adómentes, azonban az adóalanyoknak lehet ségük van arra, hogy a bérbeadásra adófizetési kötelezettséget válasszanak. Ez irányú választás esetében a hatályos törvény értelmében azonban minden ingatlan bérbeadására vonatkozik az adófizetési kötelezettség. A törvény ugyanakkor lehet séget biztosít arra is, hogy amennyiben az adóalany adófizetési kötelezettséget választ az ingatlan bérbeadásra, az - az adóalany választásától függ en - ne terjedjen ki a lakóingatlan bérbeadásra, azaz továbbra is adómentes legyen a lakóingatlan bérbeadása. Ennek alapvet oka, hogy az önkormányzatok vegyes ingatlanállománnyal rendelkeznek, melyet bérbe adnak. Míg a lakóingatlannak nem min sül ingatlanok esetében az adófizetési kötelezettség gazdasági szempontból el nyösebb az önkormányzatok számára a levonási jog megnyílása miatt, ugyanakkor a szociális bérlakások bérbeadása esetén a bérleti díj után áthárított áfa miatt megnövekedett bérbevev i költségek miatt hátrányosabb. Ezért az önkormányzatok szeretnék adómentesen bérbe adni a szociális bérlakásokat, anélkül, hogy elesnének a gazdasági ingatlan adóköteles bérbeadásából származó el nyökt l. A törvény erre lehet séget ad az adóalanyoknak. (5) Az az adóalany, aki (amely) élt az (1) bekezdésben említett választási jogával, attól a választása évét követ ötödik naptári év végéig nem térhet el. 2009/44. Adózási kérdés az ingatlan bérbeadásra vonatkozó adókötelezettség választása és az alanyi adómentesség A törvény 86. §-ában adómentes ügyletekként meghatározott ingatlan-értékesítések tekintetében az adóalanyokat megilleti az a jog, hogy ezen értékesítéseiket adókötelessé tegyék. Ez irányú választásuk esetén az értékesítés adókötelessé válik, amely után vagy az értékesít adóalany köteles áfát felszámítani, vagy - a fordított adózásra vonatkozó feltételek megvalósulásakor - áthárított adó hiányában az ügyletet terhel áfa-fizetési kötelezettségnek közvetlenül a belföldön nyilvántartásba vett adóalany vev tesz eleget. Az adófizetésre köte53
lezett személyét l függetlenül fennáll, hogy az értékesít adóalany az adókötelessé tett ingatlan-értékesítéséhez kapcsolódó beszerzései tekintetében levonási jogot gyakorolhat. Ugyanez a szabályozás érvényesül az ingatlan-bérbeadásokra is, azzal a különbséggel, hogy az adókötelessé tett bérbeadással érintett bérleti díjak után minden esetben a bérbeadó köteles áfát felszámítani, a fordított adózás jogintézménye ugyanis az ingatlanbérbeadásra nem terjed ki. A törvény értelmében az adóalanynak lehet sége nyílik, hogy elkülönítetten csak az értékesítéseit vagy csak a bérbeadásait tegye adókötelessé, de arra is, hogy az adó felszámítását mindkét ügyletcsoportra együttesen alkalmazza. Azonban bármelyik lehet ség mellett is dönt, a törvény szerint az említett ügyletcsoportokon belül eltér adózási módot már nem alkalmazhat (az ingatlan-értékesítésre, illetve -bérbeadásra választott adófizetési kötelezettség tehát az adóalany által értékesített, illetve bérbe adott valamennyi ingatlanra egyaránt kiterjed). A törvény végül rendelkezik arról is, hogy amennyiben az értékesít /bérbeadó adóalany az említett választási jogával él, akkor e választásától a választásának évét követ ötödik naptári év végéig nem térhet el. Adó alóli mentesség termék Közösségen belüli értékesítése esetében 89. § (1) Mentes az adó alól - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a belföldön küldeményként feladott vagy belföldr l fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesít , akár a beszerz vagy - bármelyikük javára - más végzi, egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen min ségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek. 2009/40. Adózási kérdés átrakodás közösségi ügyletek esetén (2) Mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldr l fuvarozott új közlekedési eszköz értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de - a beszerz nevére szóló rendeltetéssel - a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesít , akár a beszerz vagy - bármelyikük javára - más végzi, a) egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen min ségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek, akiknek (amelyeknek) az utóbb említett tagállam joga szerint, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 3. cikke (1) bekezdésének, a termékek Közösségen belüli beszerzése után egyébként nem kell adót fizetniük; vagy b) bármely más, az a) pont alá nem tartozó nem adóalany személynek, szervezetnek. (3) Mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldr l fuvarozott jövedéki termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de - a beszerz nevére szóló rendeltetéssel - a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesít , akár a beszerz vagy - bármelyikük javára - más végzi, egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen min ségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek, akiknek (amelyeknek) az utóbb említett tagállam joga szerint, amely tartalmában megfelel a) a Héa-irányelv 3. cikke (1) bekezdésének, a termékek Közösségen belüli beszerzése után egyébként nem kell adót fizetniük; és 54
b) a jövedékiadó-köteles termékekre vonatkozó általános rendelkezésekr l és e termékek tartásáról, szállításáról és ellen rzésér l szóló 92/12/EGK tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: Jövedékiadó-irányelv), a jövedéki termék beszerzése után jövedékiadó-fizetési kötelezettsége keletkezik. (4) Mentes az adó alól továbbá a termék 12. § (1) bekezdése szerinti értékesítése, feltéve, hogy az az (1)-(3) bekezdések bármelyike szerint adómentesség alá tartozna, ha a termék beszerz je egy másik adóalany lenne. 90. § (1) A 89. § (1) bekezdése nem alkalmazható abban az esetben, ha a terméket a) értékesít adóalany alanyi adómentességben részesül; vagy b) beszerz adóalanynak, aki (amely) ilyen min ségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett egyébként adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek e beszerzésük után az utóbb említett tagállam joga szerint, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 3. cikke (1) bekezdésének, nem kell adót fizetniük. (2) A 89. § (3) bekezdése nem alkalmazható abban az esetben, ha a termék értékesít je alanyi adómentességben részesül. (3) A 89. § (1) bekezdése, valamint (3) és (4) bekezdése nem alkalmazható a használt ingóság, m alkotás, gy jteménydarab és régiség értékesítésére, feltéve, hogy azokra e törvény rendelkezéseit a XVI. fejezetben meghatározott eltérésekkel alkalmazzák. A Közösség másik tagállamába irányuló termékértékesítés adómentes, ha az értékesített termék igazoltan másik tagállamba kerül, és a vev más tagállambeli adóalany, vagy nem adóalany jogi személy, aki (amely) a saját tagállamában, ezen beszerzés után adófizetésre kötelezett. Nem vonatkozik azonban ez a szabály az alanyi adómentességet élvez adóalanyokra, mivel az értékesítéseikre az alanyi adómentesség szabályait kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy másik tagállamba irányuló termékértékesítésük után ugyan nem keletkezik adófizetési kötelezettség, de adólevonási jog sem gyakorolható. Új közlekedési eszköz Közösségen belülre történ értékesítése esetén kivétel nélkül a célország szerinti adóztatás elve érvényesül, ezért ez esetben mindig a vev az adófizetésre kötelezett személy, függetlenül adójogi státusától, így ebben az esetben az eladó adómentes értékesítést végez. Alanyi adómentes min ségben új közlekedési eszköz nem értékesíthet belföldön kívülre. A jövedéki termékek értékesítése különleges jogállású adóalanyok és nem adóalany jogi személyek számára akkor lehet adómentes, ha a jövedéki termék adójogi sorsát a beszerz tagállamban rendezni kell, ott jövedéki típusú adófizetési kötelezettség keletkezik. Az áfa fizetési kötelezettség ugyanis a jövedéki típusú adó fizetési kötelezettségre épül. Amikor az adóalany a tulajdonában lév terméket mozgatja a tagállamok között, az bizonyos kivételek mellett termékértékesítésnek min sül. Ebben az esetben akkor adómentes a termékértékesítés, ha egy másik tagállamban beszerzés jogcímén ez a termékmozgatás adóköteles. Adó alóli mentesség termék Közösségen belüli beszerzése esetében 91. § (1) Mentes az adó alól a termék Közösségen belüli beszerzése, ha a termék a) 2. § a) pontja szerinti értékesítése szintén mentes az adó alól;
55
b) 2. § c) pontja szerinti importja szintén a 93. § (1) bekezdése, a 94. § (1) bekezdése, valamint a 97. § szerint mentes az adó alól; c) 2. § b) pontja szerinti Közösségen belüli beszerzéséhez kapcsolódó el zetesen felszámított adó visszatéríttetésére a beszerz a XVIII. fejezet rendelkezései szerint jogosult lenne. (2) Mentes az adó alól a termék Közösségen belüli beszerzése a következ feltételek együttes teljesülésének esetében is: a) a termék beszerz je belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön, de t a Közösség valamely más tagállamában adóalanyként nyilvántartásba vették; b) a termék beszerzése az a) pontban említett adóalany belföldön teljesítend további termékértékesítéséhez szükséges; c) a termék küldeménykénti feladása vagy fuvarozása megkezdésének helye - a b) pontban említett termékértékesítés címzettjének nevére szóló rendeltetéssel - a Közösség valamely másik olyan tagállama, amely eltér a Közösség azon tagállamától, ahol a termék beszerz jét az a) pont szerint adóalanyként nyilvántartásba vették; d) a b) pontban említett termékértékesítés címzettje olyan adóalany vagy nem adóalany jogi személy, akit (amelyet) mint adófizetésre kötelezettet, az állami adóhatóság nyilvántartásba vett. A törvény az adómentes Közösségen belüli beszerzéseket szabályozza. Adómentes az a Közösség másik tagállamából történ termékbeszerzés, amely adómentes lenne, ha azt importból szereznék be. Ezen rendelkezés hiányában ugyanis a Közösség területén kívülr l és a Közösség másik tagállamából történ termékbeszerzés nem minden esetben részesülne adózási szempontból egyenl elbírálásban. Szintén adómentesség vonatkozik a törvény értelmében azon másik tagállamból történ beszerzésekre, amikor a beszerzést terhel áfa visszatéríttetésére a külföldön nyilvántartásba vett adóalany beszerz jogosult lenne, továbbá, ha a beszerzett termék belföldi értékesítése esetén mentes lenne az adó alól. A törvény továbbá szabályozza az úgynevezett háromszögügyletek esetén az értékesítési lánc második helyén álló adóalany beszerzését. Ez a beszerzés ugyanis adómentes lehet abban az esetben, ha az azt követ termékértékesítés esetében az adót a vev a saját tagállamában a fordított adózás szabályai szerinti rendezi. Adó alóli mentesség termék Közösségen belüli fuvarozása esetében 92. § Mentes az adó alól a termék Közösségen belüli fuvarozása abban az esetben, ha a) a termék fuvarozásának indulási vagy érkezési helye az Azori-szigeteken vagy Madeira autonóm terület részét képez szigeteken van; b) a termék fuvarozása az a) pontban említett szigetek között történik. Adó alóli mentesség termék importja esetében 93. § (1) Mentes az adó alól: a) a termék importja abban az esetben, ha a termék 2. § a) pontja szerinti értékesítése szintén mentes az adó alól; b) a termék 24. § (1) bekezdése szerinti importja abban az esetben, ha az a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 918/83/EGK tanácsi rendeletben (a továbbiakban: Vámmentességi-rendelet) szabályozott vámmentességi jogcímek valamelyikének alkalmazása alá tartozik az abban, valamint a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Vám tv.) meghatározottak szerint, feltéve, hogy e törvény másként nem rendelkezik; 56
c) a termék 24. § (2) bekezdése szerinti importja, feltéve, hogy arra a b) pont szerinti adómentesség vonatkozna akkor, ha a termék importja a 24. § (1) bekezdése szerint teljesülne; d) a korábban a Közösség területén kívülre értékesített termék [98. § (1) bekezdése] változatlan állapotban történ importja abban az esetben, ha az vámmentesség alá tartozik, és a korábbi értékesít , valamint az importáló személye megegyezik egymással; e) a korábban a Közösség területér l ideiglenes jelleggel kivitt termék változatlan állapotban ideértve a garanciális kötelezettségvállalás teljesítése keretében kijavított vagy kicserélt terméket is - történ importja abban az esetben, ha az vámmentesség alá tartozik, és az ideiglenes kivitelt kér , valamint az importáló adóalany személye megegyezik egymással; f) a termék diplomáciai és konzuli kapcsolatok keretében történ importja abban az esetben, ha az vámmentesség alá tartozik; g) a termék importja a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként elismert szervezet vagy annak képviselete, illet leg annak tisztvisel je által a nemzetközi szervezetet létrehozó vagy a nemzetközi szervezet székhelyegyezményér l szóló - jogszabályban kihirdetett - nemzetközi szerz désben meghatározottak szerint, feltéve, hogy az el z ekben említett nemzetközi szerz dés a vám és/vagy a termékek, szolgáltatások árába (díjába) rendszerint belefoglalt közvetett adók elengedésér l vagy visszatérítésér l rendelkezik; h) a termék importja az Észak-atlanti Szerz dés tagállamának fegyveres ereje által - ide nem értve a Magyar Honvédséget -, feltéve, hogy az a közös védelmi er feszítés keretében a fegyveres er , illet leg az azt kísér polgári állomány használatára, vagy éttermük, kantinjuk ellátására szolgál; i) a termék importja a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Egyesült Királyság) fegyveres ereje által, feltéve, hogy az a Ciprusi Köztársaság megalakulásáról, 1960. augusztus 16. napján kelt nemzetközi szerz dés értelmében az Egyesült Királyság Ciprus szigetén állomásozó fegyveres erejének, illet leg az azt kísér polgári állomány használatára, vagy éttermük, kantinjuk ellátásra szolgál; j) a tengerb l kifogott hal, egyéb halászati termék kiköt be irányuló importja tengeri halászati vállalkozás által, abban az esetben, ha az nyers állapotban van, illet leg olyan feldolgozáson ment keresztül, amelynek egyedüli célja az értékesítés el tti tartósítás; k) az arany importja bármely állam központi bankja által; l) a gáz földgázcs vezeték-hálózaton keresztüli importja; m) a villamos energia importja. (2) Mentes az adó alól a szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha annak ellenértéke az importált termék adóalapjába a 74. §, illet leg a 75. § (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése szerint beépül. 94. § (1) Mentes az adó alól a 93. § (1) bekezdésének b) pontjában említett feltételekre is figyelemmel: a) a Vámmentességi-rendelet I. fejezetének VII. címe alatt meghatározott egyéb feltételek szerint, az ott felsorolt termékeken túl 500 gramm kávé vagy 200 gramm kávékivonat és -eszencia, valamint 100 gramm tea vagy 40 gramm teakivonat és -eszencia importja is; b) a Vámmentességi-rendelet I. fejezetének IX. címe alatt szabályozott termék importján túl a legfeljebb 6 hónapos korú telivér ló importja is, ha az olyan anyaállattól született, amelyet belföldön termékenyítettek meg, majd azt követ en ellés céljából a Közösség területén kívülre adtak fel küldeményként vagy fuvaroztak el ideiglenes jelleggel; c) a Vámmentességi-rendelet I. fejezetének VI. címe alatt szabályozott termék (termékek) importja is, ha annak (azok) összértéke nem haladja meg a 22 eurónak megfelel pénzösszeget; 57
d) a Vámmentességi-rendelet I. fejezet XII. címének 50. és 51. cikkében meghatározott termék importja, ha az ellenérték nélküli, vagy ha ellenérték fejében történik, de a terméket értékesít nem adóalany személy, szervezet. (2) A 93. § (1) bekezdésének b) pontjától eltér en nem mentes az adó alól: a) a Vámmentességi-rendelet I. fejezetének III. címe alatt szabályozott termék importja, ha az üzemanyag; b) c) a Vámmentességi-rendelet I. fejezetének V. címe alatt szabályozott termék importja, ha az számítógép, illet leg annak rendeltetésszer használatához szükséges tartozék; d) a Vámmentességi-rendelet I. fejezetének VIII. címe alatt szabályozott termék importja, ha az importáló adóalanyt a termék beszerzése esetében az adólevonási jog egészben vagy részben nem illetné meg; e) f) az (1) bekezdés d) pontjában említett eltéréssel a Vámmentességi-rendelet I. fejezetének XII. címe alatt szabályozott termék importja; g) a Vámmentességi-rendelet I. fejezetének XIII. címe alatt szabályozott termék importja, ha a laboratóriumi célra el készített állat importja ellenérték fejében történik; h) a Vámmentességi-rendelet I. fejezetének XIV/a. címe alatt szabályozott termék importja; i) a Vámmentességi-rendelet I. fejezet XVI. cím 65. cikk (1) bekezdésének a) pontjában szabályozott termék importja, ha az ellenérték fejében történik; j) a Vámmentességi-rendelet I. fejezet XVI. címének 70-72., valamint 75-78. cikkeiben szabályozott termék importja, ha az importáló maga a fogyatékos személy; k) a Vámmentességi-rendelet I. fejezetének XXV. címében szabályozott termék importja, ha annak ellenértékét járulékos költségként a 74. §, illet leg a 75. § (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése szerint megállapított adóalap nem tartalmazza. 95. § (1) Mentes az adó alól a termék importja a következ feltételek együttes teljesülése esetében: a) az importáló a terméket a 89. § szerint adómentesen értékesíti; b) az a) pont szerint értékesített termék küldeménykénti feladása belföldön vagy elfuvarozása belföldr l legkés bb a vámjogi szabad forgalomba bocsátásáról szóló határozat közlését l számított, a (3) bekezdésben meghatározott határid ig megtörténik; c) az importáló - a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a termékre a Vám tv. rendelkezéseinek megfelel en adóbiztosítékot nyújt; d) a terméket belföldön rendeltetésszer en nem használják, egyéb módon nem hasznosítják; e) a terméket a vámhatóság felhívására bemutatják. (2) A termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló árunyilatkozat megtétele során megfelel okirat (így különösen: szerz dés, egyéb kereskedelmi okmány) bemutatásával valószín síteni kell az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel teljesülését úgy, hogy abból kit njön a Közösség valamely más tagállamában adófizetésre kötelezettként nyilvántartásba vett beszerz neve, címe és az az adószáma, amely alatt e beszerzése után adót kell fizetnie e tagállam joga szerint. (3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett határid 30 nap, amelyet az importáló indokolt kérelmére a vámhatóság legfeljebb egyszer, további 30 nappal meghosszabbíthat. (4) Abban az esetben, ha az importáló képviseletére pénzügyi képvisel t bíz meg, az importáló helyett a termékre a pénzügyi képvisel is nyújthatja saját nevében - a Vám tv. rendelkezéseinek megfelel en - az adóbiztosítékot. 58
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott adómentesség érvényesítése során a vámhatóság a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló eljárásban megállapítja az adót, egyúttal azonban az adó megfizetésének felfüggesztésér l rendelkezik. (6) Az (5) bekezdést l eltér en az adómentesség nem érvényesül, és a vámhatóság a megállapított adó megfizetésér l is rendelkezik, ha az (1) bekezdés c)-e) pontjaiban, valamint a (2) bekezdésben meghatározott feltételek bármelyike már a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátásakor nem teljesül. (7) Az adó megfizetésének felfüggesztése megsz nik, ha az (1) és (9) bekezdésben meghatározott feltételek a) maradéktalan teljesítésével az adómentesség érvényesül; b) bármelyikének nem teljesítésével az adómentesség nem érvényesül. (8) Abban az esetben, ha az adó megfizetésének felfüggesztése a (7) bekezdés a) pontja szerint sz nik meg, a vámhatóság az importálót határozattal véglegesen mentesíti a megállapított adó megfizetése alól. (9) A (8) bekezdésben említett határozat meghozatalának feltétele az is, hogy az importáló, illet leg pénzügyi képvisel je a (3) bekezdésben meghatározott határid lejártát követ 15 napon belül igazolja, hogy a) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel teljesült, és b) eleget tett az (1) bekezdés a) pontjához f z d , ba) az Art. szerinti összesít nyilatkozat-tételi kötelezettségnek, vagy bb) bevallási kötelezettségnek [184. §], ha a ba) alpontban említett kötelezettség a (3) bekezdésben meghatározott határid lejártát követ tizenötödik naphoz képest kés bb válik esedékessé, vagy bc) fizetend adó-megállapítási kötelezettségnek [60. § (4) bekezdése] az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy - számla hiányában - a kötelezettség teljesítését igazoló egyéb okirat bemutatásával, ha a bb) alpontban említett kötelezettség a (3) bekezdésben meghatározott határid lejártát követ tizenötödik naphoz képest kés bb válik esedékessé. (10) Abban az esetben, ha az adó megfizetésének felfüggesztése a (7) bekezdés b) pontja szerint sz nik meg, a vámhatóság határozattal kötelezi az importálót a megállapított adó megfizetésére úgy, hogy a megfizetéshez f z d egyéb jogkövetkezményekr l a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátásáról szóló határozat meghozatalának id pontjára visszamen leg rendelkezik, (11) A vámhatóság az (1) bekezdés c) pontja szerint nyújtott adóbiztosítékot felszabadítja a) a (8) bekezdésben említett határozat meghozatalával egyidej leg; vagy b) a (10) bekezdésben említett határozat alapján, ha az importáló az adót megfizette. 96. § (1) Abban az esetben, ha a termék importja során a vámeljárásban az importáló helyett annak közvetett vámjogi képvisel je jár el, az importáló írásos meghatalmazása alapján a közvetett vámjogi képvisel a 95. § szerinti adómentesség érvényesítése érdekében is eljárhat az importáló helyett. A meghatalmazás érvényességéhez szükséges az is, hogy a) az importáló belföldön nyilvántartásba nem vett és arra nem is kötelezett adóalany vagy olyan adóalany legyen, aki (amely) kizárólag a 95. § (1) bekezdésének a) pontjában említett eset miatt lenne belföldi nyilvántartásba vételre kötelezett, és b) a közvetett vámjogi képvisel belföldön nyilvántartásba vett és közösségi adószámmal rendelkez adóalany legyen, akinek (amelynek) nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján t le adó fizetése ne lenne követelhet . (2) Az (1) bekezdésben említett meghatalmazást a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló árunyilatkozattal együtt kell a vámhatóságnak benyújtani. 59
(3) Érvényes meghatalmazás alapján a 95. § szerinti adómentesség érvényesítéséhez f z d feltételeket a közvetett vámjogi képvisel teljesíti azzal, hogy a 95. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti termékértékesítéssel összefügg , e törvényben és az Art.-ben meghatározott kötelezettségnek saját nevében úgy tesz eleget, hogy a) az ügylet teljesítését tanúsító számlát mint az importáló meghatalmazottja bocsátja ki; b) arról importálónként, ezen belül megbízásonként egymástól elkülönített nyilvántartást vezet; c) bevallásában és összesít nyilatkozatában az ügyletre vonatkozó adatokat a saját adataihoz képest elkülönítetten közli. (4) A 95. § (6) és (10) bekezdésében említett esetekben a közvetett vámjogi képvisel az importálóval együtt egyetemlegesen felel s az adó megfizetéséért. (5) Az importáló és közvetett vámjogi képvisel je közötti megbízási szerz dés megsz nése vagy a meghatalmazás visszavonása nem érinti a közvetett vámjogi képvisel (4) bekezdés szerinti felel sségét az adó megfizetéséért, ha a megsz nés azt követ en következik be, miután a meghatalmazást a (2) bekezdés szerint a vámhatóságnak benyújtották. 97. § A 93-95. §-októl függetlenül mentes az adó alól a termék importja akkor is, ha az jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerz désben szabályozott kötelez vámmentességen alapul, kivéve az oktatási, a tudományos és a kulturális jelleg tárgyak behozataláról szóló nemzetközi szerz dést kihirdet jogszabályban szabályozott vámmentességet. F szabály szerint adómentes az a termékimport, amely vámmentes, az ett l eltér eseteket a törvény tételesen felsorolja, így sz k körben mentesítést ad olyan esetekben is, amelyekre vámmentesség nem vonatkozik, illetve nem mentesít az adó alól bizonyos eseteket, amelyek egyébként vámmentesek. Mentes a termékimport, ha az adott termék értékesítése mentes lenne az adó alól, és azon termék importja, melyet a termék adómentes Közösségen belüli termékértékesítése követ. Utóbbihoz azonban bizonyos feltételeknek meg kell felelni, az importált termék ugyanis ilyen esetekben belföldön nem hasznosítható, egy meghatározott id n belül el kell hagynia az országot, az importálónak pedig - néhány kivétellel - adóbiztosítékot kell nyújtania. Amennyiben az importáló Magyarországon nem letelepedett, az említett feltételek teljesítéséhez pénzügyi képvisel t vehet igénybe. Az importálónak már az árunyilatkozat megtételekor valószín sítenie kell, hogy adómentes Közösségen belüli termékértékesítést fog teljesíteni az importot követ en. Speciális szabály, hogy a vámhatóság minden esetben megállapítja az adót a vámeljárás során, annak megfizetését azonban egyúttal fel is függeszti, kivéve, ha az importáló az adómentes importhoz szükséges el feltételeket (pl.: adóbiztosíték, árubemutatás) sem teljesíti. Adó alóli mentesség termék Közösség területén kívülre történ értékesítéséhez kapcsolódóan 98. § (1) Mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldr l fuvarozott termék értékesítése a Közösség területén kívülre, feltéve, hogy a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását a) az értékesít maga vagy - javára - más végzi; b) a (3) és (4) bekezdésben, illet leg a 99. és 100. §-ban meghatározott további feltételek szerint a beszerz maga vagy - javára - más végzi. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy
60
a) a termék Közösség területér l való elhagyásának tényét, amelynek az értékesítés teljesítésekor, de legfeljebb a teljesítés napját követ 90 napon belül kell megtörténnie, a terméket a Közösség területér l kiléptet hatóság igazolja, valamint b) az a) pontban említett határid n belül az értékesített terméket rendeltetésszer en ne használják, egyéb módon ne hasznosítsák, ide nem értve a kipróbálást és a próbagyártást. (3) Az (1) bekezdés b) pontja - a 99. és 100. §-ban meghatározott eltéréssel - abban az esetben alkalmazható, ha ezzel összefüggésben a beszerz nem telepedett le belföldön, letelepedés hiányában pedig, ha lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön. (4) A (3) bekezdést l függetlenül nem alkalmazható az (1) bekezdés szerinti adómentesség abban az esetben, ha a beszerz kiránduló hajó, turista repül gép vagy magánhasználatra szolgáló közlekedési eszköz felszerelését (tartozékát), valamint az üzemeltetéshez, ellátáshoz szükséges terméket maga fuvarozza el. 99. § (1) Abban az esetben, ha a beszerz külföldi utas, és az értékesített termék vagy termékek (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: termék) a külföldi utas személyi vagy útipoggyászának részét képezik, a 98. § (1) bekezdése szerinti adómentesség alkalmazásához szükséges az is, hogy a) a termékértékesítés - adóval számított - összellenértéke meghaladja a 175 eurónak megfelel pénzösszeget, b) a külföldi utas érvényes úti okmányával vagy személye azonosítására szolgáló egyéb, a Magyar Köztársaság által elismert érvényes közokirattal (a továbbiakban együtt: úti okmány) igazolja jogállását, c) a termék Közösség területér l való elhagyásának tényét az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatvány vagy más, az állami adóhatóság által engedélyezett, a (10) bekezdésben meghatározott adattartalmú nyomtatvány (a továbbiakban együtt: adó-visszaigényl lap) záradékolásával és lebélyegzésével a terméket a Közösség területér l kiléptet hatóság - az értékesített termék és a termékértékesítés teljesítését tanúsító számla eredeti példányának egyidej bemutatása mellett - igazolja. (2) Az adómentesség érvényesítése érdekében a termék értékesít jének a számlakibocsátás mellett - a külföldi utas kérelmére - az adó-visszaigényl lap kitöltésér l is gondoskodnia kell. A számlának és az adó-visszaigényl lapnak a külföldi utas azonosítására vonatkozó adatai nem térhetnek el az úti okmányában szerepl adatoktól. A külföldi utas köteles úti okmányát a termék értékesít jének bemutatni. Az adó-visszaigényl lap csak 1 darab számlának a termékértékesítésre vonatkozó adatait tartalmazhatja úgy, hogy azok nem térhetnek el a számla adataitól. Az adóvisszaigényl lapot a termék értékesít je 3 példányban állítja ki, amelyb l az els 2 példányt a külföldi utasnak adja át, a harmadik példányt pedig saját nyilvántartásában rzi meg. (3) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés c) pontjában említett kiléptetést a vámhatóság igazolja, az adó-visszaigényl lap záradékolt és lebélyegzett második példányát a külföldi utastól bevonja. (4) Az adómentesség érvényesítésének feltétele, hogy a) a termék értékesít je birtokolja az adó-visszaigényl lap (1) bekezdés c) pontja szerint záradékolt és lebélyegzett els példányát, továbbá b) ha a termékértékesítés teljesítésekor adó felszámítása történt, a felszámított adót a termék értékesít je - az (5)-(8) bekezdések szerint - a külföldi utas részére visszatérítse. (5) Az adó visszatéríttetését a termék értékesít jénél személyesen a külföldi utas, illet leg a nevében és képviseletében eljáró meghatalmazottja indítványozhatja. Abban az esetben, ha a külföldi utas 61
a) személyesen jár el, köteles úti okmányát bemutatni; b) nem személyesen jár el, a nevében és képviseletében eljárónak csatolnia kell a nevére szóló írásos meghatalmazást. (6) Az adó visszatéríttetése érdekében a külföldi utas, illet leg meghatalmazottja a termék értékesít jének a) átadja az adó-visszaigényl lap (1) bekezdés c) pontja szerint záradékolt és lebélyegzett els példányát, továbbá b) bemutatja a termékértékesítés teljesítését tanúsító számla eredeti példányát. (7) A visszatérített adó forintban illeti meg a külföldi utast, amelyet készpénzben kell kifizetni. A termék értékesít je és a külföldi utas azonban ett l eltér pénznemben és fizetési módban is megállapodhat. (8) A termék értékesít je köteles egyúttal gondoskodni arról is, hogy a termékértékesítés teljesítését tanúsító számla ismételt adó-visszatéríttetésre ne jogosítson. Ennek érdekében a visszaszolgáltatást megel z en a számla eredeti példányán az "áfa elszámolva" jelölést kötelez en fel kell tüntetni, és az így megjelölt számláról a termék értékesít jének fotómásolatot kell készítenie, amelyet köteles nyilvántartásában meg rizni. (9) Abban az esetben, ha a (4) bekezdés b) pontja szerint adó felszámítása történt, és azt a termék értékesít je korábban fizetend adóként megállapította és bevallotta, jogosult arra, hogy legkorábban abban az adómegállapítási id szakban, amelyben a külföldi utas részére az adó viszszatérítése megtörtént, csökkentse a 131. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetend adót a visszatérített adó összegével, feltéve, hogy ezt az összeget nyilvántartásában elkülönítetten mutatja ki. (10) Az adó-visszaigényl lap kötelez adattartalma a következ : a) a termék értékesít jének neve, címe és adószáma; b) a külföldi utas neve, címe és úti okmányának száma; c) a termékértékesítés teljesítését tanúsító számla sorszáma; d) a termékértékesítés - adóval együtt számított - összellenértéke; e) a terméket a Közösség területér l kiléptet hatóság záradékának és bélyegz jének helye annak igazolására, hogy a termék a Közösség területét elhagyta. (11) Az adó-visszaigényl lap rovatait legalább 4 nyelven (magyar, angol, német és orosz) kell feltüntetni, és azokat magyar nyelven kell kitölteni. 100. § (1) Abban az esetben, ha a beszerz közhasznú tevékenységet folytató személy, szervezet, a 98. § (1) bekezdése szerinti adómentesség alkalmazásához szükséges az is, hogy a közhasznú tevékenységet folytató személy, szervezet a részére értékesített terméket igazoltan kizárólag a Közösség területén kívül végzett humanitárius, karitatív vagy oktatási tevékenységéhez használja, egyéb módon hasznosítsa. (2) Abban az esetben, ha a közhasznú tevékenységet folytató személy, szervezet a részére értékesített terméket maga vagy - javára - más az értékesítéssel egyidej leg nem adja fel küldeményként vagy nem fuvarozza el a Közösség területén kívülre, a 98. § (1) bekezdése szerinti adómentesség az adó utólagos visszatéríttetése iránti jog formájában illeti meg a közhasznú tevékenységet folytató személyt, szervezetet. (3) Az adó-visszatéríttetési jog gyakorlásához f z d , a közhasznú tevékenységet folytató személyt, szervezetet terhel igazolási kötelezettséget, az adó-visszatéríttetése iránti kérelem kötelez adattartalmát, valamint az adó-visszatéríttetésével kapcsolatos egyéb eljárási rendelkezéseket külön jogszabály határozza meg.
62
101. § (1) Mentes az adó alól az olyan terméken - ide nem értve az ingatlant - belföldön végzett munka, amely terméket ilyen célból szereztek be vagy importáltak, majd a munka befejezését követ en a terméket küldeményként feladják vagy elfuvarozzák - a (2) bekezdésben meghatározott feltételek szerint - a Közösség területén kívülre, feltéve, hogy a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását a) a szolgáltatás nyújtója maga vagy - javára - más végzi; b) a (3) bekezdésben meghatározott további feltételek szerint a szolgáltatás igénybevev je maga vagy - javára - más végzi. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a) a termék Közösség területér l való elhagyásának tényét, amelynek a szolgáltatásnyújtás teljesítésekor, de legfeljebb a teljesítés napját követ 90 napon belül kell megtörténnie, a terméket a Közösség területér l kiléptet hatóság igazolja, valamint b) az a) pontban említett határid n belül a terméket rendeltetésszer en ne használják, egyéb módon ne hasznosítsák, ide nem értve a kipróbálást és a próbagyártást. (3) Az (1) bekezdés b) pontja abban az esetben alkalmazható, ha ezzel összefüggésben a szolgáltatás igénybevev je nem telepedett le belföldön, letelepedés hiányában pedig, ha lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön. 102. § (1) Mentes az adó alól a szolgáltatás nyújtása - a 85. § (1) bekezdése és a 86. § (1) bekezdése szerint adómentes szolgáltatásnyújtások kivételével - abban az esetben, ha az olyan termékhez kapcsolódik közvetlenül, a) amely az 54. § alkalmazása alá tartozik; b) amelyet a 98. § (1) bekezdése szerint adómentesen értékesítenek; c) amelyen a 101. § (1) bekezdése szerint adómentesen végeznek munkát. (2) Az (1) bekezdés különösen alkalmazandó a termék fuvarozására és a termék fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatások nyújtására. A Közösségen kívülre eladott és kifuvarozott termékek esetében az adó alóli mentességhez szükséges, hogy a termék a vámhatóság által igazolt módon, az értékesítés következményeként elhagyja a Közösség területét. A terméknek a teljesítés napját követ 90 napon belül ki kell lépnie harmadik országba. A külföldi utas részére eladott, és azt utas által külföldre vitt termékek értékesítésének mentesítéséhez a törvény egyéb feltételeket rendel. Mentesíti a törvény a külföldi megrendel részére ingó terméken végzett munkát is, amennyiben a termék a bérmunkát követ en a vámhatóság által igazolt módon harmadik ország területére kerül, továbbá egyes adómentes ügyletekhez, illetve nem szabadforgalomban lév termékekhez kapcsolódó szolgáltatásnyújtásokat. Adó alóli mentesség nemzetközi közlekedéshez kapcsolódóan 103. § (1) Mentes az adó alól a vízi közlekedési eszköz üzemeltetését, fedélzeti ellátását szolgáló termék értékesítése abban az esetben, ha a vízi közlekedési eszköz a) kizárólag vagy túlnyomó részben nyílt tengeren közlekedik, és kereskedelmi célú személyszállítási, illet leg ipari, kereskedelmi vagy halászati tevékenységet végez; b) segély- vagy ment tevékenységet, illet leg part menti halászati tevékenységet - a fedélzeti ellátás kivételével - végez; c) a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendeletben meghatározott 8906 10 00 vámtarifaszám (a továbbiakban: vtsz.) alá sorolt hadihajó, feltéve, hogy a hadihajó rendeltetési kiköt - vagy horgonyzóhelye nem belföldön van. 63
(2) Mentes az adó alól továbbá: a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett víziközlekedési eszköz - ideértve annak felszerelését és tartozékát is - értékesítése, bérbeadása, karbantartása, javítása, felújítása vagy átalakítása; b) az a) pontban nem említett egyéb szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha az az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett víziközlekedési eszköz - ideértve annak rakományát is - rendeltetésszer m ködéséhez, használatához közvetlenül szükséges. 104. § (1) Mentes az adó alól a kizárólag vagy túlnyomó részben a nemzetközi légikereskedelmi forgalomban részt vev vállalkozás által használt légiközlekedési eszköz üzemeltetését, fedélzeti ellátását szolgáló termék értékesítése. (2) Mentes az adó alól továbbá: a) az (1) bekezdésben említett légiközlekedési eszköz - ideértve annak felszerelését és tartozékát is - értékesítése, bérbeadása, karbantartása, javítása, felújítása vagy átalakítása; b) az a) pontban nem említett egyéb szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha az az (1) bekezdésben említett légiközlekedési eszköz - ideértve annak rakományát is - rendeltetésszer m ködéséhez, használatához közvetlenül szükséges. 105. § Mentes az adó alól a személy szállítása abban az esetben, ha akár az indulási hely vagy az érkezési hely, akár mindkett nem belföldön van. 106. § Mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha az vasúti-, vízi- vagy légiközlekedési eszközön történik, és az a Közösség területén végzett személyszállítás részeként teljesül, feltéve, hogy az értékesített termék a közlekedési eszköz fedélzetén történ helybeni fogyasztás célját szolgálja. Adó alóli mentesség termék Közösség területén kívülre történ értékesítésével azonos megítélés alá tartozó ügyletek esetében 107. § (1) Mentes az adó alól a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha az 3/2008. (AEÉ 8.) APEH utasítás az egyes általános forgalmiadó-mentes termékértékesítésekhez, szolgáltatásnyújtásokhoz kapcsolódó utólagos adó-visszatéríttetési jog érvényesítésének, valamint a diplomáciai és konzuli képviseletek és azok tagjai, továbbá az ezekkel egy tekintet alá es nemzetközi szervezetek és azok tisztvisel i jövedéki adóvisszaigénylésének eljárási szabályairól a) hivatalos célra a diplomáciai és a hivatásos konzuli képviselet, személyes célra pedig a diplomáciai és a hivatásos konzuli képviselet tagja részére történik, feltéve, hogy viszonosság áll fenn; b) hivatalos célra a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként elismert szervezet vagy annak képviselete (a továbbiakban: nemzetközi szervezet), személyes célra pedig a nemzetközi szervezet tisztvisel je részére történik a nemzetközi szervezetet létrehozó vagy a nemzetközi szervezet székhelyegyezményér l szóló - jogszabályban kihirdetett - nemzetközi szerz désben meghatározottak szerint, feltéve, hogy az el z ekben említett nemzetközi szerz dés a termékek, szolgáltatások árába (díjába) rendszerint belefoglalt közvetett adók elengedésér l vagy visszatérítésér l rendelkezik; c) az Észak-atlanti Szerz dés tagállamának belföldön állomásozó fegyveres ereje - ide nem értve a Magyar Honvédséget - részére történik, feltéve, hogy az a közös védelmi er feszítés kereté64
ben a fegyveres er , illet leg az azt kísér polgári állomány használatára, vagy éttermük, kantinjuk ellátására szolgál; d) belföldön kívül az Észak-atlanti Szerz dés valamely más tagállamában állomásozó fegyveres er részére történik, ideértve az ott állomásozó összes fegyveres er t, de ide nem értve e tagállam saját fegyveres erejét, feltéve, hogy az a közös védelmi er feszítés keretében a fegyveres er , illet leg az azt kísér polgári állomány használatára, vagy éttermük, kantinjuk ellátására szolgál; e) az Egyesült Királyság fegyveres ereje részére történik, feltéve, hogy az a Ciprusi Köztársaság megalakulásáról, 1960. augusztus 16. napján kelt nemzetközi szerz dés értelmében az Egyesült Királyság Ciprus szigetén állomásozó fegyveres erejének, illet leg az azt kísér polgári állomány használatára vagy éttermük, kantinjuk ellátására szolgál. (2) Az (1) bekezdés szerinti adómentes termékértékesítés alkalmazásának további feltétele, hogy az értékesített terméket - az (1) bekezdésben említett beszerz nevére szóló rendeltetéssel küldeményként belföldön feladják vagy belföldr l elfuvarozzák, és a termék belföldr l való elhagyásának tényét, amelynek a termékértékesítés teljesítésekor, de legfeljebb a teljesítés napját követ 90 napon belül kell megtörténnie, anélkül, hogy ezen határid n belül az értékesített terméket rendeltetésszer en használnák, egyéb módon hasznosítanák, ide nem értve a kipróbálást és a próbagyártást, fuvarlevél vagy az értékesített terméket kísér egyéb okirat igazolja, kivéve: a) az (1) bekezdés b) pontját abban az esetben, ha az ott említett nemzetközi szerz dés az adómentes termékértékesítésr l és annak alkalmazása feltételeir l kifejezetten másként rendelkezik; b) az (1) bekezdés c) pontját. (3) Az (1) bekezdés szerinti adómentesség az adó utólagos visszatéríttetése iránti jog formájában illeti meg a termék beszerz jét, szolgáltatás igénybevev jét a) az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatások igénybevétele után, kivéve: aa) az (1) bekezdés b) pontját abban az esetben, ha az ott említett nemzetközi szerz dés az adómentes szolgáltatásnyújtásról és annak alkalmazása feltételeir l kifejezetten másként rendelkezik, valamint ab) az (1) bekezdés c) pontját; b) abban az esetben, ha a termék a (2) bekezdés értelmében nem hagyja el belföldet. (4) Az (1) bekezdés a) pontjában említett viszonosság kérdésében a külpolitikáért felel s miniszter állásfoglalása az irányadó. (5) Abban az esetben, ha a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerz dést kihirdet törvény hatálybalépésének napját megel z en kötött és törvényben vagy kormányrendeletben kihirdetett nemzetközi szerz dés kifejezetten a termékek, szolgáltatások árába (díjába) rendszerint belefoglalt közvetett adók alóli mentességér l vagy azok elengedésér l, visszatérítésér l rendelkezik, az el z ekben említett nemzetközi szerz désben meghatározott jogosultat megilleti az (1) bekezdés szerinti adómentesség úgy, hogy annak alkalmazásában a jogosultat a) nemzetközi szervezet tisztvisel jének [(1) bekezdés b) pontja] kell tekinteni, ha az illet természetes személy; b) nemzetközi szervezetnek kell tekinteni, ha az az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet. A törvény rögzíti a diplomáciai és konzuli képviseletek részére (hivatalos), illetve tagjaik részére (magáncélú) termékértékesítések és szolgáltatás nyújtások utólagos visszatérítés formájában megvalósuló adómentesítését. A törvény az Irányelvvel összhangban rögzíti továbbá a Magyar Köztársaság területén állomásozó más Észak-atlanti Szerz dést aláíró tagállam fegyveres ereje, polgári állománya, valamint az Észak-atlanti Szerz dés valamely más tagállamában állomásozó fegyveres er (ide nem értve a Magyar Honvédséget) illet 65
leg polgári állománya használatára szolgáló termékek értékesítésének, szolgáltatások nyújtásának adómentesítését, ha ezek a közös védelmi er feszítés keretében tevékenykednek. Továbbá mentes az adó alól az Egyesült Királyság Ciprus szigetén állomásozó fegyveres erejének használatára szolgáló termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása. Az adómentesség alkalmazhatóságának feltétele, hogy az értékesítés közvetlen következményeként a termékek 90 napon belül igazoltan elhagyják az ország területét, kivéve a Magyarországon állomásozó Észak-atlanti Szerz dést aláíró tagállam fegyveres ereje, polgári állománya, valamint a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként elismert szervezet és annak tisztvisel je felé történ termékértékesítéseket, abban az esetben, ha a szervezetet létrehozó - jogszabályban kihirdetett - nemzetközi szerz dés (székhelyegyezmény) kifejezetten így rendelkezik. A szolgáltatásnyújtások tekintetében azonnali adómentesség csak a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként elismert szervezet és annak tisztvisel je - mint igénybevev - részére biztosítható, szintén abban az esetben, ha a mentesítést el író nemzetközi szerz dés kifejezetten így rendelkezik. A többi esetben az adómentesség biztosítása visszatérítés útján történik. 108. § (1) A 107. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett hivatalos cél körébe az a termékbeszerzés, szolgáltatás-igénybevétel tartozik - feltéve, hogy a 107. § (1) bekezdésének b) pontjában említett nemzetközi szerz dés kifejezetten másként nem rendelkezik -, amelyet a diplomáciai és a hivatásos konzuli képviselet, valamint a nemzetközi szervezet a számviteli nyilvántartásában, a rendeltetésszer m ködéshez szükséges pénzügyi kiadások között mutatnak ki. (2) Vendéglátó-ipari szolgáltatás igénybevétele esetében a hivatalos cél elismeréséhez szükséges az is, hogy a diplomáciai és a hivatásos konzuli képviselet, valamint a nemzetközi szervezet által rendezett fogadáson - a képviselet, szervezet vezet jének írásos nyilatkozata alapján - legalább 10 meghívott személy vegyen részt. (3) A 107. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett személyes célra biztosított adómentesség naptári évente a viszonosságnak megfelel en, de legfeljebb 300 000 forintnak megfelel pénzösszeg értékkeret erejéig illeti meg a diplomáciai és a hivatásos konzuli képviselet tagját, valamint a nemzetközi szervezet tisztvisel jét, feltéve, hogy a 107. § (1) bekezdésének b) pontjában említett nemzetközi szerz dés kifejezetten másként nem rendelkezik. (4) A (3) bekezdésben meghatározott értékkeretbe: a) beleszámít a diplomáciai és a hivatásos konzuli képviselet tagját, valamint a nemzetközi szervezet tisztvisel jét a Jöt. szerint megillet jövedékiadó-visszatérítés is; b) nem számítandó be az az adómentesség, amely a diplomáciai és a hivatásos konzuli képviselet tagját, valamint a nemzetközi szervezet tisztvisel jét - értékkorlátozás nélkül - abban az esetben illeti meg, ha biztosítási szerz dés alapján a termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele igazoltan azért történik, hogy az a biztosított vagyonban keletkezett kárt pótolja. (5) A (3) bekezdésben meghatározott értékkeret családonként - a közös háztartásban él jogosultakra vonatkozóan - összevonható. (6) A 107. § (1) bekezdésének a) és b) pontjának alkalmazásában - feltéve, hogy a 107. § (1) bekezdésének b) pontjában említett nemzetközi szerz dés kifejezetten másként nem rendelkezik a) diplomáciai képviselet tagja: aa) a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. április 28. napján aláírt bécsi egyezmény 1. cikkének e) és f) pontja alá tartozó természetes személy, feltéve, hogy a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyen min ségében elismeri, és ab) az aa) alpontban meghatározottal közös háztartásban él családtag, feltéve, hogy a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyen min ségében elismeri; 66
b) a hivatásos konzuli képviselet tagja: ba) a konzuli kapcsolatokról szóló, 1963. április 24. napján aláírt bécsi egyezmény 1. cikkének c)-e) pontjai alá tartozó természetes személy, feltéve, hogy a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyen min ségében elismeri, és bb) a ba) alpontban meghatározottal közös háztartásban él családtag, feltéve, hogy a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyen min ségében elismeri; c) nemzetközi szervezet tisztvisel je: ca) az a természetes személy, akit a 107. § (1) bekezdésének b) pontjában említett nemzetközi szerz désben meghatározottak termékek, szolgáltatások árába (díjába) rendszerint belefoglalt közvetett adók alóli mentesség személyében megilleti, feltéve, hogy a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyen min ségében elismeri, és cb) a ca) alpontban meghatározottal közös háztartásban él családtag, feltéve, hogy az illet t a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyen min ségében elismeri. (7) A (6) bekezdést l függetlenül nem jogosult adómentességre az a természetes személy, aki magyar állampolgár vagy állandó belföldi tartózkodásra jogosult személy. (8) A 107. § szerinti adómentesség jogosulatlan igénybevétele esetében a termék beszerz je, szolgáltatás igénybe vev je köteles a rá át nem hárított adót megfizetni, vagy ha az adómentesség az adó utólagos visszatéríttetése formájában illeti meg, köteles a jogosulatlanul visszatérített adót visszafizetni. 109. § Mentes az adó alól az arany értékesítése abban az esetben, ha az bármely állam központi bankja részére történik. Adó alóli mentesség közvetít i tevékenység esetében 110. § (1) Mentes az adó alól a más nevében és javára eljáró közvetít közvetít i szolgáltatásának nyújtása abban az esetben, ha az általa közvetített ügylet a) a 98-109. §-ok bármelyike szerint mentes az adó alól; b) teljesítési helye a Közösség területén kívül van. 2009/2. Adózási kérdés közvetít i jutalék számlázása harmadik országba irányuló utak közvetítése esetén (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható az utas [206. § (1) bekezdésének c) pontja] nevében és javára eljáró közvetít közvetít i szolgáltatásának nyújtására abban az esetben, ha olyan szolgáltatást közvetít, amely a Közösség valamely más tagállamában teljesül. Adó alóli mentesség a termék nemzetközi forgalmához kapcsolódó egyes tevékenységek esetében 111. § (1) Mentes az adó alól annak a terméknek az értékesítése, Közösségen belüli beszerzése, amely egyúttal a) vám elé állítás során átmeneti meg rzés alatt áll; vagy b) vámszabad területre vagy vámszabad raktárba betárolandó; vagy c) vámraktározási, vámfelügyelet melletti feldolgozás vagy aktív feldolgozás felfüggeszt eljárás hatálya alá vonandó. (2) Az (1) bekezdés szerinti adómentesség alkalmazandó arra a további értékesítésre is, amely a) a termék (1) bekezdés a) és b) pontjában említett vámjogi helyzetére, vagy b) a terméknek az (1) bekezdés c) pontjában említett eljárások hatálya alatti állására 67
nincs befolyással. (3) Mentes az adó alól továbbá az (1) és (2) bekezdés alkalmazása alá tartozó termékhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás nyújtása. 112. § (1) Mentes az adó alól: a) a 24. § (1) bekezdése szerint importált termék értékesítése abban az esetben, ha az a termék teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vagy küls közösségi árutovábbítási eljárás, vagy 2008/92. Adózási kérdés küls közösségi árutovábbítási eljárás alatt álló termék értékesítése b) a 24. § (2) bekezdése szerint importált termék értékesítése abban az esetben, ha az a termék bels közösségi árutovábbítási eljárás hatálya alatti állására nincs befolyással. (2) Mentes az adó alól továbbá az (1) bekezdés alá tartozó termékhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás nyújtása. Az Irányelv alapján a tagállamoknak lehet ségük van arra, hogy a nemzetközi kereskedelemhez kapcsolódó meghatározott termékértékesítéseket és szolgáltatásnyújtásokat levonási jog mellett mentesítsenek az adó alól. A törvény szerint az adómentesítés az Irányelvvel összhangban alapvet en a harmadik országból importált, de a Közösség területén vámjogi szabad forgalomba nem bocsátott meghatározott vámjogi helyzettel bíró (pl. átmeneti megrzés, vámszabadterület), vagy vámeljárás (pl. aktív feldolgozás felfüggeszt eljárás, ideiglenes behozatal) hatálya alatt álló termékek értékesítésére, Közösségen belüli beszerzésére, illetve ezen termékekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozik. 113. § (1) Mentes az adó alól annak a terméknek az értékesítése, Közösségen belüli beszerzése, amely egyúttal adóraktározási eljárás hatálya alá vonandó. (2) Adóraktározási eljárás hatálya alá nem vonható az a termék, a) amely a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet 4. cikkének 7. pontja értelmében nem min sül közösségi árunak, illet leg b) amelyet közvetlenül kiskereskedelmi forgalomba helyezés céljára szánnak. (3) Az adóraktározási eljárásra vonatkozó szabályokat a 4. számú melléklet tartalmazza. 114. § A 113. § (2) bekezdésének b) pontjától eltér en adóraktározási eljárás hatálya alá vonható a termék abban az esetben, ha annak értékesítése, Közösségen belüli beszerzése olyan adóalany részére történik, aki (amely) a terméket igazoltan abból a célból szerzi be, hogy az a Közösség területén kívüli területre történ repülés során a légi közlekedési eszköz fedélzetén tartózkodó utas ellátását szolgálja. 115. § A 113. § (1) bekezdése szerinti adómentesség alkalmazandó arra a további értékesítésre is, amely a termék adóraktározási eljárás hatálya alatti állására nincs befolyással. 116. § Mentes az adó alól az adóraktározási eljárás hatálya alá vonandó vagy vont termékhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás nyújtása. Az Irányelv el írja, hogy a termékek nemzetközi forgalmához kapcsolódóan a közösségi és nem közösségi árukra azonos adójogi elbánás vonatkozzon. Így a nem közösségi (még szabad forgalomba nem bocsátott) termékek értékesítése, közösségi beszerzése esetén az adómentességet akkor engedi alkalmazni a tagállamoknak, amennyiben azok a közösségi 68
termékek esetében is adómentességet biztosítanak meghatározott körülmények között. Ezáltal a törvény levonási jog mellett mentesíti az adó alól azokat a termékértékesítéseket és Közösségen belüli beszerzéseket, illetve közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokat, melyekre a törvényben szabályozott ún. adóraktározási eljárás alatt vannak. Az adóraktározási eljárásra vonatkozó részletszabályokat is meghatározza a törvény. Tekintettel arra, hogy az áfa bevételek a végs fogyasztási fázis során realizálódnak, az Irányelv nem teszi lehet vé olyan termékértékesítés adómentesítését, melyet közvetlenül kiskereskedelmi forgalomba helyezés céljára szánnak egy kivétellel. Kivételesen a törvény szerint adóraktározási eljárás alá lehet ugyanis helyezni azokat a termékeket, melyeket olyan adóalany szerez be, aki (amely) azt a terméket a Közösség területén kívülre történ repülés során a légi közlekedési eszköz fedélzetén tartózkodó utas ellátására szánja. 117. § Abban az esetben, ha a) a termék a 111. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában említett vámjogi helyzetének megsz nésével, illet leg b) a terméknek a 111. § (1) bekezdésének c) pontjában, a 112. § (1) bekezdésében említett eljárások hatálya alóli kikerülésével annak importja történik az 54. § értelmében, és egyúttal annak értékesítése, illet leg Közösségen belüli beszerzése is történik, a termék értékesítése, illet leg Közösségen belüli beszerzése mentes az adó alól. 118. § E cím alkalmazásában a 111. § (3) bekezdésében, a 112. § (2) bekezdésében és a 116. §ban említett termékhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás különösen a termék fuvarozása, a termék fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatások, valamint a 42. § (1) bekezdésének c) és d) pontja alá tartozó szolgáltatások. VII. Fejezet ADÓ LEVONÁSA Adólevonási jog keletkezése és terjedelme 119. § (1) Az adólevonási jog akkor keletkezik - ha e törvény másként nem rendelkezik -, amikor az el zetesen felszámított adónak [120. §] megfelel fizetend adót meg kell állapítani. (2) Abban az esetben, ha az adó áthárítására jogalapot teremt ügyletben a termék értékesít jére, szolgáltatás nyújtójára a 61. § alkalmazandó, az adólevonási jog - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adó áthárítására jogalapot teremt ügylet teljesítésekor keletkezik. A törvény az adólevonási jog keletkezését f szabályként az adófizetési kötelezettség keletkezéséhez - az el zetesen felszámított adónak megfelel fizetend adó megállapításának id pontjához köti. A f szabály alóli kivételként a törvény rendelkezik arról, hogy az egyszeres, a bevételi nyilvántartást vezet , vagy nyilvántartási kötelezettségének módosított teljesítési szemléletben eleget tév adóalanytól történ vásárláskor - amennyiben az ellenértéket pénzzel, készpénz-helyettesít fizetési eszközzel, pénzhelyettesít eszközzel térítik meg az adólevonási jog nem az ellenérték megfizetésével azonos id pontban, hanem az adó áthárítására jogalapot teremt ügylet teljesítésének id pontjában keletkezik.
69
120. § Abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany - ilyen min ségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetend adóból levonja azt az adót, amelyet 2009/7. Adózási kérdés a gyermekek védelmér l és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján nyújtott ingyenes étkeztetés áfakötelezettsége 2009/8. Adózási kérdés a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezései alapján nyújtott ingyenes étkeztetés áfakötelezettsége a) termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany ideértve az Eva. hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is - rá áthárított; b) termék beszerzéséhez - ideértve a termék Közösségen belüli beszerzését is -, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan fizetend adóként megállapított; c) termék importjához kapcsolódóan ca) maga vagy közvetett vámjogi képvisel je megfizetett, illet leg cb) maga vagy közvetett vámjogi képvisel je fizetend adóként megállapított; d) el leg részeként megfizetett; e) a 11. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett termékértékesítéséhez kapcsolódóan fizetend adóként megállapított [a)-e) pontok a továbbiakban együtt: el zetesen felszámított adó]. Az adólevonási jog biztosítása az általános forgalmi adózásban az adóhalmozódás kiküszöbölését szolgálja azáltal, hogy az adóalany saját adófizetési kötelezettségéb l levonhatja azt az el zetesen felszámított adót, amely az adóköteles termék értékesítéséhez és szolgáltatás nyújtásához általa beszerzett termékhez, igénybevett szolgáltatáshoz kapcsolódik. Az adó jellegéb l következ f szabály, hogy, ha az adóalany nem, vagy nem teljes mértékben az adóköteles gazdasági tevékenysége keretében, annak segítése érdekében használja fel a terméket és a szolgáltatást, az adólevonási joggal nem, vagy csak részben élhet. A törvény el zetesen felszámított, így levonható adónak min síti azt az adót, amelyet az adóalanyra egy másik adóalany - ideértve az eva-alanyt is - hárított át, a termék importjához kapcsolódóan illetve az el leg részeként megfizetett adót, valamint azt, amit az adóalany saját maga fizetend adóként megállapított. 121. § Az el zetesen felszámított adó levonásának joga megilleti az adóalanyt akkor is, ha a terméket, szolgáltatást a) olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, amelynek teljesítési helye külföld, de amelyet, ha belföldön teljesítene, adóköteles lenne; b) a 89. és 92. §, a 93. § (2) bekezdése, valamint a 98-117. §-ok szerint adómentes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja; c) a 86. § (1) bekezdésének a)-f) pontjai szerint adómentes szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, feltéve, hogy ca) a szolgáltatás igénybevev je gazdasági céllal a Közösség területén kívül telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van a Közösség területén kívül; vagy cb) az a 98. § (1) bekezdése szerint adómentesen értékesített termékhez, vagy olyan termékhez kapcsolódik közvetlenül, amelyen a 101. § (1) bekezdése szerint adómentesen végeztek munkát. Az áfa-irányelv két alapvet típusú mentességet ismer: azon mentességet, amely mellett biztosított az adólevonási jog is („valódi mentesség”), illetve amely nem jár együtt adólevonási joggal („nem valódi mentesség”). A törvény e rendelkezése a f szabály alóli kivételként taxatívan felsorolja azokat az eseteket, amikor az adóalanyt annak ellenére megilleti 70
az adólevonás joga, hogy a termék felhasználása, a szolgáltatás igénybevétele nem adóköteles ügylet érdekében történt. Ezek az ügyletek jellemz en az államhatáron átnyúló tevékenységhez köt dnek, illetve azzal egy tekintet alá esnek. (Például idetartoznak azok a külföldön teljesített ügyletek, amelyek belföldi teljesítése adóköteles lenne. Ilyen ügylet az a Közösségen belüli termékértékesítés is, amikor a másik tagállami vev nek keletkezik adófizetési kötelezettsége a termék beszerzéséhez kapcsolódóan. A termék Közösségen kívülre történ értékesítéséhez (exportjához), az ezzel egy tekintet alá es diplomáciai, konzuli képviseletek, nemzetközi szervezetek részére történ értékesítéshez, a nemzetközi közlekedéshez, a termék nemzetközi forgalmához kapcsolódó egyes tevékenységekhez kapcsolódó el zetesen felszámított adó is levonható. A kivételek közé tartozik egyes pénzügyi szolgáltatások nyújtása is, amennyiben a szolgáltatás igénybevev je harmadik államban telepedett le, vagy a szolgáltatás termékexporthoz kapcsolódik.) 122. § (1) Annak a személynek, szervezetnek, akinek (amelynek) adóalanyisága kizárólag a 6. § (4) bekezdésén alapul, adólevonási joga az ott meghatározott feltételek teljesülésekor keletkezik. (2) Az el zetesen felszámított adóként figyelembe vehet összeg a) a 6. § (4) bekezdésének a) pontjában említett esetben nem haladhatja meg azt az összeget, amelyet az adóalanynak fizetend adóként kellene megállapítania akkor, ha a termék értékesítése adóköteles lenne; b) a 6. § (4) bekezdésének b) és c) pontjában említett esetben nem haladhatja meg azt az összeget, amelyet a termék értékesítése után fizetend adóként megállapított. El zetesen felszámított adó megosztása 123. § (1) Abban az esetben, ha az adóalany egyaránt teljesít a 120. és 121. § szerint adólevonásra jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást (a továbbiakban: adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) és arra nem jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, az el zetesen felszámított adó kizárólag az adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának betudható részében vonható le. (2) Az el zetesen felszámított adó levonható és le nem vonható részének megállapításához az adóalany köteles olyan megfelel en részletezett nyilvántartást alkalmazni, amely az adólevonási jog keletkezését l kezd d en alkalmas annak egyértelm , megbízható és folyamatos követésére, hogy a termék, szolgáltatás használata, egyéb módon történ hasznosítása adólevonásra jogosító termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását vagy arra nem jogosító termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását szolgálja (tételes elkülönítés). (3) Abban az esetben, ha a termék, szolgáltatás természete, illet leg a használat, egyéb módon történ hasznosítás jellege folytán az el zetesen felszámított adó megosztása a tételes elkülönítés szabályai szerint nem végezhet el, az adóalany a megosztást más, az (1) bekezdésben említett követelményt kielégít szabályok szerint is elvégezheti. Ennek hiányában a tételes elkülönítés szabályai szerint meg nem osztható el zetesen felszámított adót az 5. számú mellékletben meghatározott számítási módszer alkalmazásával kell arányosan megosztani. 2009/14. Adózási kérdés a lízingügylet meghiúsulása kapcsán felmerül behajtási és egyéb költségek áfarendszerbeli megítélése - a 2008/71. Adózási kérdés kiegészítése 2009/7. Adózási kérdés a gyermekek védelmér l és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján nyújtott ingyenes étkeztetés áfakötelezettsége
71
2009/8. Adózási kérdés a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezései alapján nyújtott ingyenes étkeztetés áfakötelezettsége 2008/71. Adózási kérdés a lízing áfa-rendszerbeli kezelése 2008. január 1-jét l F szabály szerint adólevonási joggal csak az adóköteles ügyletekhez is köthet beszerzések tekintetében lehet élni. A törvény ezért az adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító tevékenységet egyaránt végz adóalanyokra el írja, hogy kötelesek elkülöníteni a beszerzéseiket (illetve az arra jutó input áfákat) aszerint, hogy azok e tevékenységeik közül melyik érdekében merülnek fel. Amennyiben az egyértelm elkülönítésre azért nincs mód, mert a beszerzések egyaránt szolgálják az adólevonásra jogosító és nem jogosító tevékenységet is, akkor az érintett input áfának csak olyan mérték , arányos részét lehet levonásba helyezni, amilyen mértékben a beszerzés az adólevonásra jogosító tevékenységet szolgálja. Az arányos megosztás részletszabályait a törvény 5. számú melléklete tartalmazza. Adólevonási jog korlátozása 124. § (1) A 120. és 121. §-tól függetlenül nem vonható le: a) a motorbenzint (vtsz. 2710 11 41, 2710 11 45, 2710 11 49, 2710 11 59) terhel el zetesen felszámított adó; b) az a) pontban nem említett egyéb üzemanyagot terhel el zetesen felszámított adó, feltéve, hogy az személygépkocsi (vtsz. 8703) üzemeltetéséhez szükséges; c) az a) és b) pontban nem említett egyéb terméket terhel el zetesen felszámított adó, feltéve, hogy az személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges; d) a személygépkocsit terhel el zetesen felszámított adó; e) a 125 cm3-nél nagyobb henger rtartalmú motorkerékpárt (vtsz. 8711-b l) terhel el zetesen
felszámított adó; f) a jachtot (vtsz. 8903) terhel el zetesen felszámított adó; g) az f) pontban nem említett egyéb víziközlekedési eszközt (vtsz. 8903) terhel el zetesen felszámított adó, feltéve, hogy az sport- vagy szórakozási cél elérésére alkalmas; h) a lakóingatlant terhel el zetesen felszámított adó; i) a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket terhel el zetesen felszámított adó; j) az élelmiszert terhel el zetesen felszámított adó; k) az italt terhel el zetesen felszámított adó. (2) A 120. és 121. §-tól függetlenül nem vonható le továbbá: a) az (1) bekezdés d)-g) pontjaiban említett termékek bérbevételét, b) a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást, c) a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges szolgáltatást, d) a taxiszolgáltatást (a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzékében - a továbbiakban: SZJ - 60.22.11), e) a parkolási szolgáltatást, f) az úthasználati szolgáltatást, g) a vendéglátó-ipari szolgáltatást, h) a szórakoztatási célú szolgáltatást (SZJ 55.40, 92.33, 92.34, 92.72) terhel el zetesen felszámított adó. (3) A 120. és 121. §-tól függetlenül szintén nem vonható le: a) a távbeszél -szolgáltatást (SZJ 64.20.11 és 64.20.12),
72
b) a mobiltelefon-szolgáltatást (SZJ 64.20.13), c) az internetprotokollt alkalmazó, beszédcélú adatátviteli szolgáltatást (SZJ 64.20.16-ból) terhel el zetesen felszámított adó összegének 30 százaléka. 2009/14. Adózási kérdés a lízingügylet meghiúsulása kapcsán felmerül behajtási és egyéb költségek áfarendszerbeli megítélése - a 2008/71. Adózási kérdés kiegészítése 2008/71. Adózási kérdés a lízing áfa-rendszerbeli kezelése 2008. január 1-jét l A törvény alapjául szolgáló Irányelvb l hiányzik azon kiadások részletes felsorolása, amelyek adólevonásra nem jogosítanak, éppen ezért - az Irányelv rendelkezésének megfelel en - fenntarthatók azok a nemzeti jogszabályokban el írt korlátozások, amelyek egy tagállamban a Közösséghez történ csatlakozás id pontjában hatályban voltak. A törvény ennek figyelembe vételével a taxatíve felsorolt termékek és szolgáltatások esetében az adólevonási jogot kizárja, vagy korlátozza, függetlenül attól, hogy azt az adóalany a gazdasági tevékenységéhez szerzi be, veszi igénybe vagy sem. Adólevonási jog korlátozása alóli kivételek 125. § (1) A 124. §-tól eltér en az el zetesen felszámított adó levonható, ha 2008/71. Adózási kérdés a lízing áfa-rendszerbeli kezelése 2008. január 1-jét l a) a 124. § (1) bekezdésének a)-g) és i)-k) pontjaiban említett esetekben a termék igazoltan továbbértékesítési célt szolgál; b) a 124. § (1) bekezdésének h) pontjában említett esetben a lakóingatlan igazoltan továbbértékesítési célt szolgál, azzal, hogy ha a lakóingatlan a 86. § (1) bekezdésének j) pontja alá tartozik, az értékesít adóalanynak el zetesen élnie kell a 88. § szerinti választási jogával; c) a 124. § (1) bekezdésének d)-h) pontjaiban említett esetekben a terméket igazoltan a 6. § (4) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint értékesítik; d) a 124. § (2) bekezdésében felsorolt esetekben a szolgáltatást igazoltan a 15. § szerinti szolgáltatásnyújtás teljesítése érdekében veszik igénybe; e) a 124. § (3) bekezdésében felsorolt esetekben a szolgáltatás igénybevétele fejében járó ellenérték legalább 30 százalékára igazoltan teljesül, hogy az a 15. § szerinti szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be. (2) A 124. §-tól eltér en az el zetesen felszámított adó levonható abban az esetben is, ha az adóalany a terméket, szolgáltatást vállalkozásán belül a) a 124. § (1) bekezdésének d) pontjában említett esetben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben taxiszolgáltatás nyújtása érdekében használja; b) a 124. § (1) bekezdésének d)-g) pontjaiban említett esetekben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy hasznosítja, hogy azt bérbe adja; c) a 124. § (1) bekezdésének c) pontjában és (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett esetekben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjelleg ráfordításként a b) pontban említett szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be; d) a 124. § (1) bekezdésének h) pontjában említett esetben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy hasznosítja, hogy azt bérbe adja, feltéve, hogy a 88. § szerinti választási jogával úgy élt, hogy a bérbeadást adókötelessé tette; e) a 124. § (1) bekezdésének i) pontjában és (2) bekezdésének c) pontjában említett esetekben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjelleg ráfordításként a d) pontban említett adóköteles szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be; 73
f) a 124. § (1) bekezdésének i) pontjában és (2) bekezdésének c) pontjában említett esetekben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjelleg ráfordításként a lakóingatlan-értékesítés adóalapjába épül be azzal, hogy ha a lakóingatlan a 86. § (1) bekezdésének j) pontja alá tartozik, az értékesít adóalanynak el zetesen élnie kell a 88. § szerinti választási jogával; g) a 124. § (1) bekezdésének j) és k) pontjában említett esetekben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjelleg ráfordításként más termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be; h) a 124. § (2) bekezdésének e) és f) pontjában említett esetekben igazoltan az általa üzemben tartott, 3,5 tonnát meghaladó legnagyobb össztömeg szárazföldi közlekedési eszköz üzemeltetése érdekében hasznosítja. 2009/14. Adózási kérdés a lízingügylet meghiúsulása kapcsán felmerül behajtási és egyéb költségek áfarendszerbeli megítélése - a 2008/71. Adózási kérdés kiegészítése A hatályos törvény értelmében az ingatlan bérbeadás adómentes, azonban az adóalanyoknak lehet ségük van arra, hogy a bérbeadásra adófizetési kötelezettséget válasszanak. Ez irányú választás esetében a hatályos törvény értelmében azonban minden ingatlan bérbeadására vonatkozik az adófizetési kötelezettség. A törvény ugyanakkor lehet séget biztosít arra is, hogy amennyiben az adóalany adófizetési kötelezettséget választ az ingatlan bérbeadásra, az - az adóalany választásától függ en - ne terjedjen ki a lakóingatlan bérbeadásra, azaz továbbra is adómentes legyen a lakóingatlan bérbeadása. Ennek alapvet oka, hogy az önkormányzatok vegyes ingatlanállománnyal rendelkeznek, melyet bérbe adnak. Míg a lakóingatlannak nem min sül ingatlanok esetében az adófizetési kötelezettség gazdasági szempontból el nyösebb az önkormányzatok számára a levonási jog megnyílása miatt, ugyanakkor a szociális bérlakások bérbeadása esetén a bérleti díj után áthárított áfa miatt megnövekedett bérbevev i költségek miatt hátrányosabb. Ezért az önkormányzatok szeretnék adómentesen bérbe adni a szociális bérlakásokat, anélkül, hogy elesnének a gazdasági ingatlan adóköteles bérbeadásából származó el nyökt l. A törvény erre lehet séget ad az adóalanyoknak. A törvény b víti azokat az eseteket, amikor az adóalany mentesülhet a levonási tilalom alól. Így a törvény - az eredeti jogalkotói szándékkal összhangban - mentesíti az adóalanyt a továbbértékesítési céllal vásárolt lakóingatlan beszerzését terhel áfára vonatkozó levonási tilalom alól abban az esetben is, ha az adóalany olyan lakóingatlant értékesít tovább, amely a törvény erejénél fogva adóköteles. Az adólevonási tilalmak vonatkozásában a törvény lehet vé teszi, hogy a lakóingatlan építéséhez, felújításához beszerzett termékekre, igénybevett szolgáltatásokra jutó áfa is levonható olyan esetekben, amikor az adóalany a lakóingatlant úgy hasznosítja, hogy azt túlnyomórészt adókötelesen bérbe adja, továbbá anyagjelleg ráfordításként - beépíti ezen termékeket, szolgáltatásokat a bérleti díj adóalapjába. A személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához beszerzett termékre és igénybevett szolgáltatásokra jutó áfa is levonható a törvény értelmében olyan esetekben, amikor az adóalany a személygépkocsit adókötelesen bérbe adja, s a bérleti díjba - anyagjelleg ráfordításként - beépíti az említett termékbeszerzéseket, illetve igénybevett szolgáltatásokat. 126. § (1) A 125. §-ban említett igazolási kötelezettség különösen olyan elkülönített nyilvántartás alkalmazását igényli az adóalanytól, amely alkalmas az adólevonási jog korlátozása alóli mentesülés - ott meghatározott - feltételeinek egyértelm , megbízható és folyamatos követésére.
74
(2) A 125. § alkalmazásában túlnyomó rész alatt az adólevonási jog korlátozása alóli mentesülés feltételeinek - egy ésszer en megállapított id tartam átlagában - legalább 90 százalékos teljesülése értend . (3) A (2) bekezdésben említett követelmény teljesülésének mérése olyan számszer formában kifejezett mutató alkalmazását igényli az adóalanytól, amely a termék, szolgáltatás természetére, illet leg a használat, egyéb módon történ hasznosítás jellegére tekintettel a leginkább tárgyilagos eredményt adja. Adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételei 127. § (1) Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele, hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljon 2009/24. Adózási kérdés a számla adattartalmára nézve további rendelkezéseket más törvény is megállapíthat a) a 120. § a) pontjában említett esetben a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla; b) a 120. § b) pontjában említett esetekben mindazon okiratok, amelyek a fizetend adó öszszegszer megállapításához szükségesek, illet leg - az el z ekben említettek sérelme nélkül termék Közösségen belüli beszerzése esetében, valamint egyéb olyan esetben, amelyben a termék értékesít je, szolgáltatás nyújtója - ilyen min ségében - belföldön, vagy a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adóalany, a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla; c) a 120. § c) pontjában említett esetben a nevére szóló, a termék szabad forgalomba bocsátásáról rendelkez határozat, valamint ca) a 120. § ca) alpontjában említett esetben a nevére szóló, az adó megfizetését igazoló okirat, vagy ha az adót közvetett vámjogi képvisel je fizette meg, a közvetett vámjogi képvisel nek az adóalany nevére szóló nyilatkozata az adó megfizetésér l, cb) a 120. § cb) alpontjában említett esetben mindazon okiratok, amelyek a fizetend adó öszszegszer megállapításához szükségesek, vagy ha a fizetend adót közvetett vámjogi képvisel je állapította meg, a közvetett vámjogi képvisel nek az adóalany nevére szóló nyilatkozata az adó fizetend adóként történt megállapításáról és bevallásáról; d) a 120. § d) pontjában említett esetben a nevére szóló, az el leg megfizetését tanúsító számla; e) a 120. § e) pontjában említett esetben mindazon okiratok, amelyek a fizetend adó összegszer megállapításához szükségesek. (2) Abban az esetben, ha az adólevonási jog tényleges gyakorlását megel z en az adóalany megsz nik, de van az e törvényben szabályozott jogok és kötelezettségek tekintetében jogutód adóalany, az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül az adólevonási jogot a jogutód adóalany abban az esetben is gyakorolhatja, ha az (1) bekezdésben említett okiratok jogel djének nevére szólnak. (3) Az a személy, szervezet, akinek (amelynek) adóalanyisága kizárólag a 6. § (4) bekezdésén alapul, az adólevonási jogot - az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül olyan, az (1) bekezdésben említett okiratok tekintetében is gyakorolhatja, amelyek az adóalannyá válását megel z en keletkeztek, de azok, mint a 6. § (4) bekezdésében említett termék igazolt tulajdonosa nevére vagy igazolt jogel djének nevére szólnak. (4) A levonható el zetesen felszámított adó összegében nem haladhatja meg az (1) bekezdésben említett okiratban adóként szerepl , illet leg az abból adóként kiszámítható összeget. (5) A (4) bekezdés sérelme nélkül a levonható el zetesen felszámított adó összegében nem haladhatja meg azt az adóösszeget sem, amelyet a termék, szolgáltatás szokásos piaci árának ala-
75
pulvételével kell megállapítani abban az esetben, ha az adó alapjának megállapítására egyébként a 67. § (1) bekezdését kell alkalmazni. (6) Abban az esetben, ha az (1) bekezdésben említett okirat nem magyar nyelv , az adóigazgatási eljárás keretében lefolytatott ellen rzés során az adólevonási jogot gyakorló adóalanytól megkövetelhet , hogy saját költségére gondoskodjon a hiteles magyar nyelv fordításról, feltéve, hogy a tényállás tisztázása másként nem lehetséges. 128. § A 127. § értelemszer en alkalmazandó abban az esetben is, ha az adólevonási jog a 121. §-on alapul. A törvény az egyes ügylettípusokhoz részletesen meghatározza, hogy tárgyi feltételként milyen okirat szükséges az adólevonási jog gyakorlásához. Az uniós szabályozással összhangban a törvény lehet vé teszi, hogy az adóalanyok olyan régebbi beszerzéseik után is levonásba helyezzék az el zetesen felszámított adót, amelyek id pontjában még nem jelentették be tevékenységüket az adóhatóság felé, adószámmal még nem rendelkeztek. Ez a lehet ség - f szabályként - természetesen csak az utólagos (visszamen leges) bejelentkezés (és az ehhez az adózás rendjér l szóló törvény szerint kapcsolódó visszamen leges adóalanyiság) és az egyéb feltételek megléte esetén áll fenn. Új közlekedési eszköz Közösségen belüli, illetve építési telek és új ingatlanok sorozatjelleg értékesítése önmagában adóalanyiságot keletkeztet. Az ilyen tevékenységet végz adóalanyok levonási joga az értékesítéskor keletkezik, az értékesítéshez pedig jellemz en kapcsolódhatnak olyan beszerzések, amelyek még az értékesít adóalanyisága el tt merültek fel. Az adólevonási jog gyakorlásához - visszamen leges adóalanyiság nélkül - ezekben az esetekben az adóalannyá válást megel z en keletkezett okiratok (számlák) is felhasználhatóak, amennyiben azokból egyértelm en megállapítható, hogy az értékesít vagy jogel dje nevére lettek kiállítva. Adólevonási jog engedményezése 129. § (1) Az importáló helyett annak közvetett vámjogi képvisel je gyakorolhatja a termék importjához kapcsolódó el zetesen felszámított adó levonását, ha a) az importálót az adólevonási jog keletkezésekor és azt követ en az adólevonási jog egyébként korlátozás nélkül megilleti, valamint b) az a) pontban említett feltétel teljesülésér l az importáló nyilatkozik vámjogi képvisel jének. (2) A közvetett vámjogi képvisel az (1) bekezdés szerint megszerzett adólevonási jogot - az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeit l függetlenül - abban az esetben gyakorolhatja, ha a) személyes rendelkezésére áll az (1) bekezdés b) pontjában említett, nevére szóló nyilatkozat, valamint b) belföldön nyilvántartásba vett adóalanyként nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amely adólevonási jogát egyébként korlátozza. (3) Abban az esetben, ha a közvetett vámjogi képvisel gyakorolja az (1) bekezdés szerint megszerzett adólevonási jogot, az importálónak a termék importjához kapcsolódó adólevonási joga elenyészik. 130. § (1) A 127. § (1) bekezdésének ca) és cb) alpontjában, valamint a 129. § (1) bekezdésének b) pontjában említett nyilatkozatnak - az ott meghatározottakon túl - tartalmaznia kell még: 76
a) a nyilatkozat tev jének és címzettjének nevét, címét és adószámát; b) a termék importjának kétséget kizáró azonosításához szükséges adatokat. (2) A nyilatkozatot írásba kell foglalni. Amennyiben az import során az adóalany közvetett vámjogi képvisel vel jár el, úgy az import áfa fizetésére a képvisel a kötelezett. Ennek ellenére a levonási jog az importáló adóalanyt illeti meg és nem a közvetett képvisel t. A törvény lehet vé teszi, hogy abban az esetben, ha az importáló teljes egészében levonásba helyezhetné az áfát, ha a terméket közvetlenül importálná, akkor a képvisel gyakorolhatja az importáló helyett az import áfa levonási jogot a törvényben meghatározott egyéb garanciális feltételek teljesítése esetén. Ugyanakkor értelemszer en az importáló nem gyakorolhat levonási jogot azon import áfa vonatkozásában, melyet a képvisel helyezett helyette levonásba. Amennyiben a képviselt személy nem vonhatja le teljes egészében, vagy egyáltalán nem helyezheti levonásba az adott termékimport utáni áfát, nincs lehet ség a fent leírtak alkalmazására. A képvisel az általa a képviselt személy helyett megfizetett import áfát nem helyezheti levonásba, annak összegét már az áfa rendszerén kívül érvényesíti a képviselt adóalannyal szemben. Adólevonási jog gyakorlásának módja 131. § (1) A belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adómegállapítási id szakban megállapított fizetend adó együttes összegét csökkentheti az ugyanezen vagy korábbi adómegállapítási id szakban (id szakokban) keletkezett levonható el zetesen felszámított adó összegével. (2) Ha az (1) bekezdés szerint megállapított különbözet el jele negatív, a különbözetet a belföldön nyilvántartásba vett adóalany a) a soron következ adómegállapítási id szakban veheti figyelembe úgy, mint az akkori adómegállapítási id szakban az (1) bekezdés szerint megállapított fizetend adó együttes összegét csökkent tételt, illet leg 2009/60. Adózási kérdés az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 131. § (2) bekezdés a) pontjának értelmezésével kapcsolatos tájékoztató b) a 186. §-ban meghatározott feltételek szerint és módon az állami adóhatóságtól visszaigényelheti. 2009/15. Adózási kérdés az áfalevonási jog gyakorlása, illetve az áfa-visszaigénylés megítélése az adószám felfüggesztésével összefüggésben 132. § (1) Abban az esetben, ha a levonható el zetes felszámított adó összegét meghatározó tényez kben utólag, az adólevonási jog keletkezését követ en változás következik be, az eredetileg levonható el zetesen felszámított adó összegét érint különbözet rendezésére a (2)-(4) bekezdések alkalmazandók. (2) Ha az (1) bekezdésben említett változás eredményeként az eredetileg levonható el zetesen felszámított adó összegét a különbözet csökkenti, az adóalany köteles a különbözetet úgy figyelembe venni, mint a 131. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetend adó összegét növel tételt abban az adómegállapítási id szakban - a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel -, amelyben az (1) bekezdésben említett változás bekövetkezik. (3) Abban az esetben, ha az eredetileg levonható el zetesen felszámított adó összege közvetlenül olyan, a 127. § (1) bekezdésében említett okiraton alapul, amelyet más fél (hatóság) bocsátott ki, a különbözet (2) bekezdésben említett rendezése arra az adómegállapítási id szakra esik, amelyben a különbözet alapjául szolgáló, a 127. § (1) bekezdésében említett okiratot módosító 77
vagy azt érvénytelenít okirat az adóalany személyes rendelkezésére áll, de nem kés bb, mint a módosító vagy érvénytelenít okirat kibocsátásának hónapját követ hónap 15. napja. (4) Ha az (1) bekezdésben említett változás eredményeként az eredetileg levonható el zetesen felszámított adó összegét a különbözet növeli, az adóalany jogosult - az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül - a különbözetet úgy figyelembe venni, mint a 131. § (1) bekezdése szerint megállapított levonható el zetesen felszámított adó összegét növel tételt, legkorábban, abban az adómegállapítási id szakban, amelyben személyes rendelkezésére áll a különbözet alapjául szolgáló, a 127. § (1) bekezdésében említett okiratot módosító okirat. 133. § A 132. § alkalmazásában nem min sül az eredetileg levonható el zetesen felszámított adó összegét meghatározó tényez k utólagos változásának: a) az adó áthárítására jogalapot teremt ügylet fejében járó ellenérték teljes vagy részleges meg nem térítése; b) a 11. § (3) bekezdésében meghatározott esetek; c) a megsemmisülés és más olyan vagyoni kár, amelyet az adóalany tevékenységi körén kívül es elháríthatatlan ok idézett el , és ez utóbbi ok fennállását az adóalany bizonyítja; d) a c) pontban nem említett egyéb vagyoni kár, ha az adóalany bizonyítja, hogy a kár elhárítása, illet leg csökkentése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A törvény az adólevonási jog gyakorlásának szabályai rögzítésével biztosítja az általános forgalmi adózásban az adóhalmozódás kiküszöbölését. A rendelkezés szerint az adott adómegállapítási id szakban az adóalany saját fizetend adójából levonhatja az el zetesen felszámított adót. Amennyiben negatív különbözet keletkezik, azt a következ adómegállapítási id szakban csökkent tételként figyelembe veheti, vagy - a törvényben rögzített feltételek teljesülése esetén - az állami adóhatóságtól visszaigényelheti. A levonási jog érvényesítését követ en az el zetesen felszámított adó összegében történ változás (különbözet) figyelembe vételének módjáról a törvény úgy rendelkezik, hogy a változás következtében f szabályként nem kell alkalmazni az adózás rendjér l szóló törvény szerinti önellen rzési el írásait, a különbözet az aktuális adó-megállapítási id szakban általában rendezhet . A törvényben taxatívan felsorolt esetekben azonban a különbözet el bb vázolt rendezési módja sem alkalmazandó, mivel a felsorolt tényállások nem min sülnek az el zetesen felszámított áfa összegét meghatározó tényez k utólagos változásának. Tárgyi eszközre vonatkozó különös szabályok 134. § (1) A 11. § (2) bekezdésének a) pontjában említett esetben az adóalanyt megilleti a tárgyi eszköz el állításához felhasznált terméket, igénybe vett szolgáltatást terhel el zetesen felszámított adó levonásának joga akkor is, ha az egyébként egészben vagy részben nem illetné meg. 80/2008. Számviteli kérdés A 2007. évi CXXVII. törvény 134. §-ának (1)-(2) bekezdése rendelkezik a vállalkozáson belül a saját beruházás eredményeként el állított tárgyi eszköz áfa-visszaigénylésével kapcsolatban. Értelmezésünk szerint a saját vállalkozásban megvalósított beruházások áfáját csak a beruházás aktiválásakor igényelhetjük vissza. Mez gazdasági vállalkozásban vagyunk érdekeltek, ahol sajátos beruházás a növendék állatok tenyészállattá történ átmin sítése. Hogyan értelmezend ez esetben a 2007. évi CXXVII. törvény hivatkozott el írása? Egyéb beruházásoknál is problémát jelent a törvény alkalmazása.
78
Az adóalany vállalkozásán belül végzett saját beruházás a 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján, ha az adóalany ennek eredményeként tárgyi eszközt állít el . (Ez a meghatározás eltér a számviteli el írások szerinti saját vállalkozásban végzett beruházás fogalmától, els sorban azért, mert a számviteli el írások szerinti beruházás nem csak az új tárgyi eszköz el állítását foglalja magában, de eltér a megfogalmazás módjában is.) Az Áfa tv. hivatkozott el írása szerint ellenérték fejében teljesített termékértékesítés a saját vállalkozásban végzett beruházás, tehát adófizetési kötelezettség terheli, amely kötelezettség a teljesítés id pontjához, a tárgyi eszköz aktiválásához kapcsolódik. Ha a tárgyi eszköz adóköteles tevékenységet szolgál, a fizetend áfa le is vonható. (Pontatlan a kérdésben az áfa-visszaigénylésre hivatkozás, visszaigényelni akkor lehet az áfát, ha a levonható áfa meghaladja a fizetend áfát!) Az Áfa tv. 134. §-ának (1) bekezdése szerint a vállalkozásán belül végzett saját beruházást végz adóalanyt megilleti a tárgyi eszköz el állításához felhasznált terméket, igénybe vett szolgáltatást terhel el zetesen felszámított adó levonásának a joga akkor is, ha az egyébként egészben vagy részben nem illetné meg. Nem egyértelm azonban az, hogy az adóalany ezt a levonási jogát mikor gyakorolhatja. Az Áfa tv. 134. §-a (2) bekezdésének el írása alapján az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül az (1) bekezdés szerinti adólevonási jog legkorábban a vállalkozásán belül végzett saját beruházás eredményeként el állított tárgyi eszköz rendeltetésszer használatbavételekor keletkezik. Ez utóbbi el írást sokan - többek között a kérdez társaság is - úgy értelmezik, hogy a saját vállalkozásban végzett beruházásnál az adólevonási jog csak az aktiváláskor érvényesíthet . Az Áfa tv. 134. § (1) és (2) bekezdése közötti - látszólagos - ellentmondás feloldható, ha az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeib l indulunk ki. Az Áfa tv. 120. §-ának a) pontjában megfogalmazottakból az következik, ha az adóalany a terméket, a szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetend adóból levonja azt az adót, amelyet a termékbeszerzéshez, a szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított. Mivel a saját vállalkozásban végzett beruházás (az Áfa tv. szóhasználata szerint: az adóalany vállalkozásán belül végzett saját beruházás) adóköteles termékértékesítés, az el állításhoz felhasznált termék, igénybe vett szolgáltatás el zetesen felszámított áfája az általános szabályoknak megfelel módon és id ben levonható, függetlenül attól, hogy a saját vállalkozásban el állított tárgyi eszköz adóköteles vagy adómentes tevékenységet fog szolgálni. A leírtakból következik, jogszabályi el írással nem alátámasztottak azon értelmezések, amelyek szerint saját vállalkozásban végzett beruházásnál a beruházáshoz vásárolt termékek, igénybe vett szolgáltatások el zetesen felszámított áfájának a levonási joga csak az aktiváláskor érvényesíthet . A saját vállalkozásban végzett beruházás szabályai szerint számoljuk el a növendék állatok tenyészállattá történ átmin sítését is. A tenyészállattá történ átmin sítés azonban - mint saját vállalkozásban végzett tevékenység - nem folyamatos tevékenység, így ahhoz sem termékfelhasználás, sem szolgáltatás igénybevétele nem kapcsolódik, így az el állításhoz felhasznált termék, igénybe vett szolgáltatás nincsen. A növendékállat-tenyésztést nem tekinthetjük a tenyészállat-el állítás - mint beruházási folyamat - részének.
79
A növendék állat tenyészállattá történ átmin sítéséhez közvetlenül - az Áfa tv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint - kapcsolódik áfafizetési kötelezettség, amely áfa az Áfa tv. 120. §-ának e) pontja alapján - jellemz en - el zetesen felszámított áfaként is levonható. [2007. évi CXXVII. törvény 11. § (2) a) pontja, 134. §] (2) Az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeinek sérelme nélkül, az (1) bekezdés szerinti adólevonási jog legkorábban a vállalkozásán belül végzett saját beruházás eredményeként el állított tárgyi eszköz rendeltetésszer használatbavételekor keletkezik. 2009/9. Adózási kérdés saját vállalkozásban végzett beruházás utáni adófizetési kötelezettség és adólevonási jogosultság keletkezése 135. § (1) Abban az esetben, ha az adóalany terméket tárgyi eszközként használ vállalkozásán belül, a tárgyi eszköz rendeltetésszer használatbavételének hónapjától kezd d en a) ingó tárgyi eszköz esetében 60 hónapig, b) ingatlan tárgyi eszköz esetében pedig 240 hónapig terjed tartamban az adóalany adólevonási jogát - az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül - az e § és a 136. § rendelkezéseinek figyelembevételével gyakorolhatja. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott id tartam figyelembevételével, annak a naptári évnek az utolsó adómegállapítási id szakában, amelybe rendre 11 hónap elteltével a tizenkettedik hónap esik, az adóalany köteles a tárgyi eszközre jutó el zetesen felszámított adó összegének 2009/43. Adózási kérdés a tárgyi eszközzel kapcsolatos utólagos korrekció az alanyi adómentesség id szakában a) ingó esetében 1/5 részére, b) ingatlan esetében pedig 1/20 részére vonatkozóan utólagos kiigazítást elvégezni, feltéve, hogy a levonható el zetesen felszámított adó összegét meghatározó tényez kben változás következik be a tárgyi eszköz rendeltetésszer használatbavételének id pontjához képest, és a számítás eredményeként adódó különbözet összege abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja a 10 000 forintnak megfelel pénzösszeget. (3) A (2) bekezdés szerinti különbözetre a 132. § (2) és (4) bekezdését kell megfelel en alkalmazni. A törvény a saját vállalkozásban használt tárgyi eszközökre alapítható adólevonási jog gyakorlására vonatkozóan speciális szabályokat ír el . Ezek értelmében ingónak min sül tárgyi eszköz esetében a rendeltetésszer használatbavétel id pontjától számított 5 éven, ingatlannak min sül tárgyi eszköz esetében pedig 20 éven belül az adóalany köteles a tárgyi eszközre jutó input áfa tekintetében utólagos áfa-korrekciót elvégezni akkor, ha a levonható adó összegét meghatározó tényez k a tárgyi eszköz rendeltetésszer használatbavételének id pontjához képest jelent sen megváltoznak. Az utólagos korrekciót szükségessé tev változás mértékét, továbbá azt, hogy a korrekciós kötelezettséget melyik bevallási id szakban kell elvégezni (az ebb l fakadó adókülönbözetet pedig elszámolni), a törvény e jogszabályhelyen szintén meghatározza. 136. § (1) Abban az esetben, ha az adóalany a tárgyi eszközt a 135. § (1) bekezdésében meghatározott id tartamon belül értékesíti, a teljesítés hónapjára és a hátralev hónapokra együttesen id arányosan jutó el zetesen felszámított adó összegét a) véglegesen levonhatja, ha a tárgyi eszköz értékesítése adólevonásra egyébként jogosítaná; b) véglegesen nem vonhatja le, ha a tárgyi eszköz értékesítése adólevonásra egyébként nem jogosítaná.
80
(2) Ha az (1) bekezdés szerint az eredetileg levonható el zetesen felszámított adó összegéhez képest különbözet keletkezik, és annak összege abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja az 1000 forintnak megfelel pénzösszeget, a különbözetre a 132. § (2) és (4) bekezdését kell megfelel en alkalmazni. A részben vagy egészben adólevonási jog fennállása mellett vásárolt tárgyi eszköznek a törvény 135. §-ban meghatározott id szakon belüli értékesítéséhez a törvény e §-a speciális adózási szabályokat társít. Ezek értelmében, ha a tárgyi eszköz említett feltételek szerinti értékesítése adólevonásra jogosít, akkor a beszerzéskor részben le nem vont input áfa id arányos része utólag levonhatóvá válik, amennyiben viszont adólevonásra nem jogosít, akkor a beszerzéskor részlegesen vagy egészben levont input áfa id arányos része utólag le nem vonhatóvá válik (és utóbbi esetben ennek megfelel en pótlólagos adófizetési kötelezettséget keletkeztet). Adólevonási jog felfüggesztése, elenyészése 137. § (1) Abban az esetben, ha az állami adóhatóság - az Art. rendelkezései alapján - az adóalany adószámát felfüggeszti, az adóalany adólevonási jogát az adószám felfüggesztését elrendel határozat joger re emelkedésének napjától kezd d en - az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeit l függetlenül - nem gyakorolhatja. (2) Abban az esetben, ha az állami adóhatóság - az Art. rendelkezései alapján - az adóalany adószámának felfüggesztését úgy szünteti meg, hogy nem törli az adóalany adószámát, az adóalany adólevonási jogát az adószám felfüggesztését megszüntet határozat joger re emelkedésének napjától kezd d en - az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeinek sérelme nélkül ismét gyakorolhatja. (3) Abban az esetben, ha az állami adóhatóság - az Art. rendelkezései alapján - az adóalany adószámának felfüggesztését úgy szünteti meg, hogy egyúttal törli az adóalany adószámát, az adóalany adólevonási joga az adószám törlését elrendel határozat joger re emelkedésének napjával elenyészik. 2009/15. Adózási kérdés az áfalevonási jog gyakorlása, illetve az áfa-visszaigénylés megítélése az adószám felfüggesztésével összefüggésben A törvény az adózás rendjér l szóló törvény alapján alkalmazott adószám felfüggesztéssel járó jogkövetkezményeket adaptálja és egyben specializálja az általános forgalmi adózás területére. Az adószám felfüggesztése az adóalany számára azzal jár, hogy id legesen, vagy véglegesen elesik adólevonási jogának gyakorlásától. A joggyakorlás felfüggesztése tartalmilag ezt jelenti, hogy az adóalany azon adómegállapítási id szakaiban, amelyek részben vagy egészben a felfüggesztés id tartamába esnek egyáltalán nem állíthat be levonható adót. Az adólevonási jog gyakorlása a felfüggesztés megszüntetése után lehetséges, kivéve ha az adóhatóság úgy szünteti meg az adószám felfüggesztését, hogy törli az adóalany adószámát, ilyenkor ugyanis adólevonás már egyáltalán nem gyakorolható.
81
VIII. Fejezet ADÓFIZETÉSRE KÖTELEZETT Adófizetésre kötelezett termék értékesítése és szolgáltatás nyújtása esetében 138. § Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adót - ha e törvény másként nem rendelkezik - az az adóalany fizeti, aki (amely) az ügyletet saját nevében teljesíti. 139. § Abban az esetben, ha a termék értékesítése teljesítési helyének megállapítására a 32., 34. és 35. §-ok bármelyikét kell alkalmazni, az adót a terméket beszerz belföldön nyilvántartásba vett adóalany fizeti, feltéve, hogy a terméket értékesít adóalany belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön. 140. § Abban az esetben, ha a szolgáltatás nyújtása teljesítési helyének megállapítására a) a 37-45. §-ok bármelyikét kell alkalmazni, az adót a szolgáltatást igénybevev belföldön nyilvántartásba vett adóalany fizeti, b) a 46. §-t kell alkalmazni, az adót a szolgáltatást igénybevev adóalany fizeti, feltéve, hogy a szolgáltatást nyújtó adóalany belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön. 141. § A 91. § (2) bekezdésének b) pontjában említett termékértékesítés esetében az adót a terméket beszerz belföldön nyilvántartásba vett címzett [91. § (2) bekezdésének d) pontja] fizeti, ha a) a termék értékesítése a 91. § (2) bekezdésében említett feltételek szerint történik, valamint b) a termék értékesít je nevében [91. § (2) bekezdésének a) pontja] a belföldön nyilvántartásba vett címzett nevére történ számlakibocsátás tartalmában megfelel a Közösség azon tagállama jogának - összhangban a Héa-irányelv 220-236. cikkeivel -, amelyben a termék értékesít jét adóalanyként nyilvántartásba vették. 142. § (1) Az adót a termék beszerz je, szolgáltatás igénybevev je fizeti: 91/2008. Számviteli kérdés Hogyan érvényesül a valódiság, a világosság és következetesség elve a fordított adózás alá es beruházások elszámolása során, ha az áfakiadást kétszer kell megjeleníteni a könyvekben? Az államháztartási szervezetek, így az önkormányzatok áfaelszámolásainál jelentkez sajátos számviteli szabályokat az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfatörvény) és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) az államháztartási gazdálkodási el írások együttes figyelembevétele okozza. Általánosságban elmondható, hogy az Áfatörvénynek a fordított adózásra vonatkozó el írása a könyvvezetés alapelvét illet en eltér eljárás el idéz je nem lehet. A fordított adózási mód ugyanis csupán egy adózási technika, amelynek eredményeképpen az áfa megfizetésére nem az értékesít (szolgáltatásnyújtó), hanem az adóalany vev (igénybe vev ) kötelezett. A bevallás és könyvelés alapbizonylata a befogadott számla, amelyben felszámított áfa - a fordított adózás lényegéb l fakadóan - nem szerepelhet, a vev az általa fizetend áfa összegét erre a nettó összegre vetítve számítja ki és vallja be. Az áfalevonási jog a 82
fordított adózás alá es ügyletekben is az Áfatörvény általános szabályai szerint illeti meg az adóalanyt. A levonási jog teljes kör érvényesíthet sége esetén az ügylet áfás adózása így pénzmozgás nélkül zajlik. Mindezek miatt a számviteli elszámolásokban sem okozhat változást a fordított adózás módszerének bevezetése a következetesség elvének érvényesítése érdekében, annál is inkább, mert egy gazdálkodónál (így a költségvetési szerveknél is) egyidej leg mindkét adózási technika el fordulhat. Az Áht. és az államháztartás m ködési rendjér l szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) rögzíti, hogy a vállalkozások áfaelszámolásaitól eltér en az el zetes és a fizetend áfát az államháztartás szervezetei kötelesek költségvetési kiadásként, illetve költségvetési bevételként bruttó módon megjeleníteni. Az Áht. 13. §-a kimondja, hogy a költségvetési év során az államháztartás alrendszereiben a költségvetési bevételeket és a költségvetési kiadásokat, a finanszírozási célú pénzügyi m veleteket, valamint az aktív és a passzív pénzügyi elszámolásokat pénzforgalmi szemléletben - a pénzforgalom nélküli és a pénzforgalmi tételek megkülönböztetésével, de azok egyenérték kezelésével - részletesen, teljes összegükben kell számba venni. Az államháztartási gazdálkodási el írások miatt a beruházás lebonyolítója, a vev a költségvetési kiadásai között köteles szerepeltetni a beruházáshoz kapcsolódó el zetes áfa költségvetési kiadását (akár levonásba helyezhet , akár levonásba nem helyezhet az), amely fordított áfa esetén pénzforgalom nélküli tételként jelenik meg, illetve az adóhatósági kapcsolat elszámolása érdekében az áfabefizetés költségvetési kiadását, amely az adott id szak fizetend áfájának és levonásba helyezhet áfa különbözetét testesíti meg. Ha egy adott bevallási id szakban az önkormányzatnál levonásba helyezhet áfa nem keletkezik, akkor tartalmilag a fordított áfa miatt jelentkez fizetend adó befizetését kell pénzforgalmi költségvetési kiadásként megjeleníteni. E tekintetben a fordított adózás nem jelent eltérést, további halmozódást az egyenes adózás sajátos államháztartási elszámolási szabályaihoz képest. Ugyanaz az elszámolási szabályrendszer érvényesül mindkét adózási módszer esetében, csak fordított adózásnál néhány költségvetési tétel pénzforgalom nélkül kerülhet csak megjelenítésre. Ha fordított adózás esetén a költségvetési kiadásoknál csak a fizetend áfa miatt jelentkez adóhatósági befizetés jelentkezne költségvetési kiadásként és a kiadási oldalon nem jelenne meg az el zetes, illetve bevételi oldalon a fizetend áfa, éppen ez sértené a számviteli alapelveket: a bruttó elszámolás, a valódiság és összemérés számviteli alapelvét, illetve az Áht. 13. §-a szerinti el írások betartását. Mivel ekkor a vásárláshoz kapcsolódóan nem lenne megjeleníthet az el zetes áfa pénzforgalom nélküli költségvetési kiadása sem, amely amennyiben nem helyezhet levonásba, akkor a beruházás bekerülési értékét is torzítaná, kés bb kihatva az amortizáció nagyságára is. Ugyan fordított adózás esetén a termék értékesít je, a szolgáltatás nyújtója olyan számlát köteles kibocsátani, amely az áthárított adót nem tartalmazhatja, csak jogszabályi hivatkozást, azonban minden gazdálkodó ezen kibocsátott számla alapján elkészített bels bizonylat segítségével köteles biztosítani a valódiság elvének érvényesítését. Az új Áfatörvényt az Országgy lés 2007 novemberében fogadta el, így az önkormányzatok a 2008. évi költségvetésük tervezésekor a fordított adózás miatti hatásokat már figyelembe tudták venni. Ha az új jogszabályi el írások értelmezése még nem volt teljes és az önkormányzat a beruházás megvalósítása esetében a felhalmozási kiadásoknál az ingatlanvásárlást még egyenes adózású tételként tervezte meg, akkor a vásárlás kiadási el irányzatainál a beruházás áfa nélküli kiadásai mellett az el zetes áfakiadásait szerepeltette költségvetési pénzforgalmi tételként. Ebben az esetben, ha 2008-ban kiderült, hogy az egyenes adózású83
nak tervezett beruházás fordított adózás hatálya alá tartozik, évközben két korrekciós teend vel lehet a jogszabályi el írásoknak megfelelni. A kiadási el irányzatok között a vásárláshoz tervezett el zetes áfa pénzforgalmi költségvetési kiadást (amelyet a szállító felé teljesített volna az önkormányzat) kell átcsoportosítani az adóhatóság felé történ áfabefizetési kötelezettség kiadási el irányzatai közé, amellyel a beruházáshoz kapcsolódó pénzügyi kiadások összege az önkormányzat szintjén változatlan marad. Ezzel egyidej leg az önkormányzat által elfogadott költségvetés el irányzatait a fordított adózás miatt egyidej leg kell mind a kiadási, mind a bevételi oldalon növelni, amelynek következtében ugyan az önkormányzat költségvetési f összege megemelkedik, de ez önkormányzati szinten a beruházás megvalósítása során a kiadási és a bevételi oldalon is csak pénzforgalom nélküli tétel teljesítésének elszámolásával jár majd együtt, egyoldalú pénzforgalmi hatást nem fog okozni. Fordított adózás könyvviteli elszámolása a vev nél Az Áfatörvény 142. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti ingatlan vásárlása esetében az államháztartási szervezet a beruházási szerz dés megkötésekor továbbra is a felhalmozási kiadási el irányzattal szemben köteles nyilvántartásba venni a kötelezettségvállalást a vásárlás teljes összegére (beruházás áfa nélküli nettó összegére + áfakiadásra). Azonban fordított áfás ügyletek esetében a szakmai teljesítést követ en a beruházási szállító számlájának kézhezvételekor az ingatlanbeszerzés áfa nélküli összege vehet csak nyilvántartásba szállítói tartozásként (441122. Tárgyévi költségvetést terhel belföldi fordított adózás alá tartozó beruházási szállítók állománya számlán). Pénzügyi rendezéskor a beruházási szállító számlája alapján els lépésként el kell számolni a beruházás áfa nélküli nettó összegét az ingatlanvásárlás kiadási számláján (123. számla) a pénzeszköz csökkenéssel szemben. Ezzel egyidej leg pénzforgalom nélküli tételként kell megjeleníteni a beruházások el zetes beszerzési árba beszámítandó vagy be nem számítandó áfa kiadását (a 18222. és a 18232. számlán), illetve áfa bevételét (a 919232. számlán) a 499. Pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása számlával szemben. Az áfakiadás és -bevétel könyvekben történ rögzítése az államháztartási szervezet beruházási szállító számlája alapján kiállított bels bizonylat alapján végezhet el. A kiadások és bevételek funkcionális osztályozású elszámolását követ en kell a beruházást (beruházás nettó összegét + beszerzési árba beszámítandó áfakiadást) állományba venni befejezetlen beruházásként vagy azonnali üzembe helyezés esetében aktivált állományként, valamint ki kell vezetni a beruházási szállítókkal szembeni kötelezettséget (áfa nélküli összegben) a t keváltozással szemben. Amennyiben az Áfatörvény 60. §-ának (1) bekezdése szerint a számla kézhezvétele elmaradt és a teljesítést követ hónap tizenötödikéig a kötelezettség pénzügyi rendezésére sem került sor, az Áfatörvény alapján az államháztartási szervezet köteles a könyveiben az áfakiadást és -bevételt pénzforgalom nélküli tételként megjeleníteni a fentiekben leírt módon, ekkor a beruházási számla (áfa nélküli összegének) pénzügyi rendezésekor már a fordított áfához kapcsolódó tételek még egyszer nem jeleníthet k meg a könyvekben. A leírt elszámolási teend kkel valósítható meg az államháztartási szervezeteknél a fordított adózás esetén is a következetesség és világosság elvének érvényesítése. Az államháztartási szervezetekre vonatkozó számviteli alapelveknek együttesen kell érvényesülniük a nyilvántartások vezetése, illetve a költségvetés és a beszámoló elkészítése során. Így a következetesség és a világosság elve mellett biztosítani szükséges - a hivatkozott jogszabályokban megkövetelt - bruttó elszámolás és teljesség elvének érvényesülését. A fizetend és az el zetesen felszámított áfa - adózási technikától függetlenül, ily módon kialakított - egységes nyilvántartási rendszere az átláthatóságot (a világosság elvét), az ellen rizhet séget és egyben az áfaanalitikának alapját is szolgálja valamennyi költségvetési szerv esetében. Az 84
áfa tekintetében kialakított elszámolási rend célja éppen az, hogy végs soron pénzforgalmi költségvetési kiadásként csak az az el zetes áfaösszeg jelenjen meg, amely nem levonható függetlenül attól, hogy ennek összege az eladónak megfizetett árban kerül kifizetésre (egyenes adózásnál), vagy az adóhatóság felé kerül megfizetésre (fordított adózásnál). [249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 28. §, 2007. évi CXXVII. törvény 142. §] a) a 10. § d) pontja szerinti termékértékesítés esetében; b) a szolgáltatás nyújtásának min sül olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, b vítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve az ingatlan bontással történ megszüntetését is - irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, b vítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles, amelyr l a szolgáltatás igénybevev je el zetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának; 2008/87. Adózási kérdés az építési hatóság értelmezése az áfatörvény 142. § (1) bekezdés b) pontjának vonatkozásában c) az a) és b) pontban említett termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz munkaer kölcsönzése, kirendelése, illet leg személyzet rendelkezésre bocsátása esetében; d) a 6. számú mellékletben felsorolt termékek értékesítése esetében; e) a 86. § (1) bekezdésének j) és k) pontja alá tartozó termékértékesítés esetében, ha az értékesít adóalany élt a 88. §-ban említett választási jogával; f) az adós és hitelez viszonylatában olyan termék értékesítése esetében, amely dologi biztosítékként lejárt követelés kielégítésének érvényesítésére irányul; g) a vállalkozásban tárgyi eszközként használt termék és egyéb, a teljesítésekor szokásos piaci árát tekintve 100 000 forintnak megfelel pénzösszeget meghaladó termék értékesítése esetében, ha az értékesít adóalany felszámolási vagy bármely más, fizetésképtelenségét joger sen megállapító eljárás hatálya alatt áll. 2008/45. Adózási kérdés az adóhatósági végrehajtási eljárás során történ értékesítések áfa-rendszerbeli kezelése (2) Az (1) bekezdés f) és g) pontja szerinti ingatlanértékesítésre az (1) bekezdés e) pontjában meghatározottaknak is teljesülniük kell. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek a) mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint b) egyikének se legyen olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján t le adó fizetése ne lenne követelhet . (4) A (3) bekezdés a) pontjának alkalmazásában - akár termék értékesít je, szolgáltatás nyújtója vagy termék beszerz je, szolgáltatás igénybevev je min ségében, akár mindkét min ségben egyaránt - belföldön nyilvántartásba vett adóalany az Eva. hatálya alá tartozó személy, szervezet is. (5) Az érintettség valószín sítése mellett az ügylet teljesítésében érintett bármelyik fél kérheti a) a többi érintett félt l, hogy nyilatkozzon, b) az állami adóhatóságtól pedig, hogy tájékoztassa a (3) bekezdésben említett feltételek teljesülésér l. (6) Az állami adóhatóság (5) bekezdésben említett tájékoztatási kötelezettségének köteles haladéktalanul eleget tenni. Az írásos megkeresésre adott adóhatósági választ az ellenkez bizonyításáig valósnak kell tekinteni. (7) Az (1) bekezdés alkalmazása esetében a termék értékesít je, szolgáltatás nyújtója olyan számla kibocsátásáról gondoskodik, amelyben áthárított adó, illet leg a 83. §-ban meghatározott százalékérték nem szerepel.
85
33/2008. Számviteli kérdés Hogyan történik a fordított adózás számviteli elszámolása az államháztartási szervezetnél? Fordított adózás esetén az áfát nem a termék eladója, a szolgáltatás nyújtója fizeti meg, hanem a termék beszerz je, a szolgáltatás igénybe vev je. Államháztartási szervezet a fordított adózás számviteli kérdéseivel általában vev ként (a termék beszerz jeként, a szolgáltatás igénybe vev jeként) és nem eladóként szembesül. Fordított adózás esetén a termék értékesít je, a szolgáltatás nyújtója olyan számlát köteles kibocsátani, amely áthárított adót nem tartalmazhat, csak jogszabályi hivatkozást [2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) 142. §-a] vagy egyértelm utalást arra, hogy a termék értékesítése, a szolgáltatás nyújtása után a termék beszerz je, a szolgáltatás igénybe vev je az adófizetésre kötelezett. Fordított adózás elszámolása az eladónál Az eladó államháztartási szervezet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 9. számú melléklete 2. pont c) alpontja alapján a számla kibocsátásakor köteles a számlában szerepl - áfát nem tartalmazó - összeget a 28. számlacsoportban követelésként [vev vel szemben, továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatásként] nyilvántartásba venni legkés bb a tárgynegyedévet követ hónap 15. napjáig, kivéve ha olyan integrált nyilvántartási rendszerrel rendelkezik, amelynek használatával egy-egy gazdasági esemény hatása egyszerre jelenhet meg azonnal mind a f könyvi, mind az analitikus nyilvántartásban. Az ellenérték pénzügyi rendezésekor kell a bevételt - áfabevétel elszámolása nélkül - a 9. számlaosztályban közgazdasági és funkcionális osztályozás szerint is megjeleníteni, valamint a követelést kivezetni a könyvekb l. Amennyiben a vásárló el zetesen el leget utal át az eladó államháztartási szervezetnek, azt a passzív pénzügyi elszámolások között kell nyilvántartani, mely összeg szintén nem tartalmaz áfát. Fordított adózás elszámolása a vev nél Fordított adózás a vev államháztartási szervezetnél jelentkezhet a felhalmozási kiadásoknál ingatlanvásárlás esetében, illetve a dologi kiadásoknál, amennyiben a szolgáltatás típusa az áfatörvény 142. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti körbe tartozik. Az ügylet elszámolása els dlegesen az írásos szerz dés, valamint a termék értékesít jének, a szolgáltatás nyújtójának a számlája, a megtérített ellenérték pénzügyi rendezésének bizonylata, illetve a teljesítés dokumentuma (az átadás-átvétel igazolása, írásbeli elismerése) alapján történhet meg. Az eladótól kapott számlában azonban az ügylet áfa nélküli ellenértéke szerepel, és emiatt a vev államháztartási szervezetnek kell megállapítania és elszámolnia az ügylethez kapcsolódó fizetend áfa és el zetes áfa összegét bels bizonylat segítségével. Az áfatörvény kimondja, hogy a teljesítésre kötelezett adóalany, amely nyilvántartási kötelezettségének az Áhsz. alapján módosított teljesítési szemléletben tesz eleget, a fizetend adót legkés bb az ellenérték megfizetésekor állapíthatja meg abban az esetben, ha a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás ellenértékének megtérítése pénzzel, készpénzhelyettesít fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesít eszközzel történik. Azonban fontos kiegészít szabály, ha az ellenérték a teljesítést l számított 45. napig egészben vagy részben nem kerül megfizetésre, a fizetend adót ezen határid lejártát követ napon a meg nem fizetett ellenértékre is meg kell állapítani [áfatörvény 61. §-ának (1) bekezdés b) pontja, illetve (3) bekezdése]. Az áfatörvény 142. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti ingatlan vásárlása esetében az államháztartási szervezet a beruházási szerz dés megkötésekor továbbra is a felhalmozási kiadási el irányzattal szemben köteles nyilvántartásba venni a kötelezettségvállalást a vá86
sárlás teljes összegére (beruházás áfa nélküli nettó összegére + áfa kiadásra). Azonban fordított áfás ügyletek esetében a szakmai teljesítést követ en a beruházási szállító számlájának kézhezvételekor az ingatlanbeszerzés áfa nélküli összege vehet csak nyilvántartásba szállítói tartozásként [441122. Tárgyévi költségvetést terhel belföldi fordított adózás alá tartozó beruházási szállítók állománya számlán]. Pénzügyi rendezéskor a beruházási szállító számlája alapján els lépésként el kell számolni a beruházás áfa nélküli nettó összegét az ingatlanvásárlás kiadási számláján [123. számla] a pénzeszközcsökkenéssel szemben. Ezzel egyidej leg pénzforgalom nélküli tételként kell megjeleníteni a beruházások el zetes beszerzési árba beszámítandó vagy be nem számítandó áfa kiadását [a 18222. és a 18232. számlán], illetve az áfa bevételét [a 919232. számlán] a 499. Pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása számlával szemben. Az áfakiadás és bevétel könyvekben történ rögzítése az államháztartási szervezet beruházási szállító számlája alapján kiállított bels bizonylat alapján végezhet el. A kiadások és bevételek funkcionális osztályozású elszámolását követ en kell a beruházást (beruházás nettó összegét + beszerzési árba beszámítandó áfakiadást) állományba venni befejezetlen beruházásként vagy azonnali üzembe helyezés esetében aktivált állományként, valamint ki kell vezetni a beruházási szállítókkal szembeni kötelezettséget (áfa nélküli öszszegben) a t keváltozással szemben. Amennyiben a számla kézhezvételét követ en a kötelezettség pénzügyi rendezésére 45 nap elteltével sem került sor, az áfatörvény alapján az államháztartási szervezet köteles a könyveiben az áfakiadást és -bevételt pénzforgalom nélküli tételként megjeleníteni a fentiekben leírt módon, ekkor a beruházási számla (áfa nélküli összegének) pénzügyi rendezésekor azonban a fordított áfához kapcsolódó tételek még egyszer már nem jeleníthet k meg a könyvekben. Az áfatörvény 142. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti szolgáltatások igénybevétele esetében az államháztartási szervezet a megbízás, a szerz dés megkötésekor továbbra is a dologi kiadási el irányzattal szemben köteles nyilvántartásba venni a kötelezettségvállalást a vásárlás teljes összegére (szolgáltatás áfa nélküli nettó összegére + áfa kiadásra). A szakmai teljesítést követ en a szállító számlájának kézhezvételekor a szolgáltatás igénybevételének áfa nélküli összegét kell nyilvántartásba venni kötelezettségként [a 441222., a 441322., a 441422. számlákon]. Pénzügyi rendezéskor a szállító számlája alapján els lépésként el kell számolni a szolgáltatási kiadás áfa nélküli nettó összegét [55. számlacsoportban] a pénzeszköz-csökkenéssel szemben. Ezzel egyidej leg bels bizonylat alapján pénzforgalom nélküli tételként kell megjeleníteni a dologi kiadáshoz kapcsolódó el zetes áfakiadást [561212. számlán], illetve áfabevételt [919232. számlán] a 499. ellenszámlával szemben. Amennyiben a szolgáltatás igénybevételét, szakmai igazolását követ en és a szállító számlájának kézhezvétele után a kötelezettség pénzügyi rendezésére 45 nap elteltével sem került sor - az áfatörvény alapján - az államháztartási szervezet a szolgáltatási kiadások elszámolása nélkül is köteles a könyveiben az áfakiadást és -bevételt pénzforgalom nélküli tételként megjeleníteni a fentiekben leírt módon. [249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 28. §-a, 2007. évi CXXVII. törvény 142. §-a] Termék értékesítése vagy szolgáltatás nyújtása esetében f szabály szerint az kötelezett adófizetésre, aki az ügyletet - saját nevében - teljesíti. A törvény az Irányelvvel összhangban több olyan esetet is ismer, amelyeknél az adót a terméket beszerz , szolgáltatást igénybe vev belföldön nyilvántartásba vett adóalany fizeti. Az egyik csoportba sorolhatóak azok az esetek, amikor a teljesítésre kötelezettnek a végzett tevékenységével kapcsolatban belföldön nincs gazdasági célú letelepedése. A másik esetben belföldi adóalanyok közötti ügyletben érvényesül a fordított adózás. A termékérté87
kesítések köréb l így fordított adózás érvényesül például olyan ügyletek esetében, mint a hulladék értékesítése, az adós és hitelez között a dologi biztosíték (pl. zálogtárgy) értékesítése, felszámolási eljárás hatálya alatt álló adóalany egyes értékesítései, vagy azok az ingatlan értékesítések (nem új beépített ingatlan, építési telek kivételével a földterület), amelyek f szabály szerint tárgyi adómentesek ugyan, de az értékesít adóalany adókötelezettséget választottak rájuk. Adófizetésre kötelezett termék Közösségen belüli beszerzése esetében 143. § (1) Termék Közösségen belüli beszerzése esetében az adót - a (2) bekezdésben és a 144. §-ban meghatározott eltéréssel - a terméket beszerz a) adóalany, b) nem adóalany jogi személy fizeti. (2) Új közlekedési eszköz Közösségen belüli beszerzése esetében az adót az új közlekedési eszközt beszerz , az a nem-adóalany személy, szervezet is fizeti, aki (amely) nem jogi személy. 144. § A 22. § (5) bekezdésében említett esetben az adót a vev i készletb l terméket beszerz fizeti. Adófizetésre kötelezett termék importja esetében 145. § (1) Termék importja esetében az adót az importáló fizeti. Importáló az, aki (amely) a vámjogi rendelkezések értelmében adósként - ide nem értve a közvetett vámjogi képvisel t - behozatali vámtartozás megfizetésére kötelezett, vagy kötelezett lenne abban az esetben, ha a termék importja vámköteles lenne. 2008/92. Adózási kérdés küls közösségi árutovábbítási eljárás alatt álló termék értékesítése (2) Abban az esetben, ha a termék importja során a vámeljárásban az importáló helyett annak közvetett vámjogi képvisel je jár el, az adót a közvetett vámjogi képvisel fizeti. (3) A 129. § megsértésével jogosulatlanul levont el zetesen felszámított adó megfizetéséért az importálóval együtt annak közvetett vámjogi képvisel je egyetemlegesen felel s. Adófizetésre kötelezett a termék nemzetközi forgalmához kapcsolódó egyes tevékenységek esetében 146. § (1) Abban az esetben, ha a termék a) a 111. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában említett vámjogi helyzete megsz nik, illet leg b) a 111. § (1) bekezdésének c) pontjában, a 112. § (1) bekezdésében, a 113. § (1) bekezdésében említett eljárások hatálya alól kikerül, az adót az fizeti, aki (amely) azt az adóztatandó ügyletet teljesíti a 2. § értelmében, amelynek betudhatóan az a) pont szerinti esetben a termék vámjogi helyzete megsz nik, a b) pont szerinti esetben pedig a termék az ott felsorolt eljárások hatálya alól kikerül. (2) A 4. számú melléklet 35. pontjában meghatározott esetben az adóraktár üzemeltet je az (1) bekezdésben meghatározott adófizetésre kötelezettel együtt egyetemlegesen felel s az adó megfizetéséért. 88
Számla kibocsátójának adófizetési kötelezettsége 147. § (1) E törvény egyéb rendelkezéseit l függetlenül adófizetésre kötelezett az, aki (amely) számlán áthárított adót, illet leg a 83. §-ban meghatározott százalékértéket tüntet fel. (2) Az adót a számlán a termék értékesít jeként, szolgáltatás nyújtójaként szerepl személy, szervezet fizeti, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a számlán más tüntette fel jogosulatlanul az (1) bekezdésben említett adatokat. A számla kibocsátása, abban áthárított áfa feltüntetése felel sséggel jár, hiszen az áthárított áfa más adóalanyt adólevonásra jogosít. A törvény ezt a felel sséget úgy juttatja érvényre, hogy mindenkit áfa-fizetésre kötelez, aki (amely) a számlában áthárított adót, felszámított adómértéket tüntet fel. Amennyiben a számlakibocsátó adókötelezettségének elmulasztása adóhatósági ellen rzés során derül ki, úgy a számlakibocsátót az adó megfizetésére adóhatósági határozat kötelezi, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítani tudja, hogy a számlát jogosulatlanul állították ki a nevében (pl. ellopták a számlatömbjét). Pénzügyi képvisel 148. § (1) Az az adóalany, aki (amely) adófizetésre kötelezett, de gazdasági céllal belföldön nem telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön, az e törvényben szabályozott jogainak gyakorlására, kötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képvisel t bízhat meg. (2) Abban az esetben, ha az adófizetésre kötelezett adóalany gazdasági céllal harmadik államban telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van harmadik államban, pénzügyi képvisel megbízása kötelez . (3) A (2) bekezdés nem vonatkozik arra az adóalanyra, akire (amelyre) a XIX. fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni. 149. § (1) Az adóalany egyidej leg csak egy pénzügyi képvisel t bízhat meg ilyen tevékenység folytatására. (2) A pénzügyi képviselet e törvényben nem szabályozott kérdéseiben az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni. A törvény az Európai Unió valamely tagállamában nyilvántartásba vett azon adóalanyok számára, amelyek belföldön gazdasági céllal nem telepedtek le, lehet vé teszi, hogy belföldön teljesített termékértékesítésükre, vagy szolgáltatásnyújtásukra tekintettel keletkez adófizetési kötelezettségüket - választásuktól függ en - pénzügyi képvisel útján gyakorolják. A törvény értelmében kötelez pénzügyi képvisel megbízása a harmadik országbeli illet ség adóalanyoknak, ha belföldön gazdasági céllal nem telepedtek le, de Magyarországon teljesített ügyleteikre tekintettel adófizetési kötelezettségük keletkezik A pénzügyi képvisel az adózás rendjér l szóló 2003. évi XCII. törvényben foglaltaknak megfelel en, megbízója nevében - több megbízó esetén elkülönítetten - teljesíti annak belföldi adófizetési kötelezettségét, illetve gyakorolja adólevonási jogát.
89
Adófizetési kötelezettség egyéb esetei 150. § (1) A levonható el zetesen felszámított adó összegének erejéig az adóalany kezesként felel a rá áthárított adó megfizetéséért, ha az adó áthárítására jogalapot teremt ügylet fejében járó ellenérték adót is tartalmazó összegét a) maradéktalanul nem térítette meg; vagy b) egészben vagy túlnyomó részben nem pénzzel, nem készpénz-helyettesít fizetési eszközzel vagy nem pénzhelyettesít eszközzel térítette meg. (2) A kezesi felel sség az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben a meg nem térített összeg adótartalmának megfizetésére terjed ki. (3) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában túlnyomó rész alatt az értend , ha a pénzzel, készpénz-helyettesít fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesít eszközzel történt megtérítés részaránya a megtérített összeg adótartalmát sem éri el. A törvény értelmében az áthárított adó összegének erejéig kezesi felel sség terheli az adóalanyt, ha beszerzés, igénybevett szolgáltatás ellenértékét az eladó (szolgáltatásnyújtó) felé nem fizette meg. Az eladó pont azért nem tudja adófizetési kötelezettségét teljesíteni, mert a fizetend áfa fedezetét nem kapta meg. Ilyenkor megfelel eljárási rend szerint az adó fedezetét az adóhatóság a kezesként megjelölt vev t l is követelheti. Ugyanez az el írás akkor is, ha az ellenérték megfizetettnek min sül ugyan, de azt túlnyomórészt nem készpénzzel, készpénz-helyettesít eszközzel egyenlítették ki. Ekkor ugyanis hiába van az adófizetésre kötelezettnek az ellenértékre tárgyiasult fedezete (pl. ingatlan), amíg azt nem tudja pénzzé tenni, továbbra sem tudja az adót megfizetni. 151. § (1) Abban az esetben, ha a) terméket egymást követ en többször értékesítenek oly módon, hogy azt közvetlenül a sorban els értékesít t l a sorban utolsó beszerz nevére szóló rendeltetéssel adják fel küldeményként vagy fuvarozzák el, illet leg b) szolgáltatás nyújtásában saját néven, de más javára járnak el, az el z ek szerint érintett adóalanyok mindegyike (e § alkalmazásában a továbbiakban: részes adóalany) egyetemlegesen felel s azon adó megfizetéséért, amely bármely más részes adóalanynál, mint általa fizetend adó megállapítható, de az az ehhez f z d kötelezettségét egészben vagy részben nem teljesítette. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a részes adóalanyok a) belföldön nyilvántartásba vettek, vagy egyébként arra kötelezettek, és b) együttesen kapcsolt vállalkozások legyenek. (3) A felel sség érvényesítésének nem akadálya, ha a részes adóalany - az e törvényben szabályozott jogállása alapján - adófizetésre egyébként nem kötelezett. 152. § A 150. és 151. § szerinti esetekben az adófizetésre kötelezett nem mentesül e kötelezettsége alól, ha az err l szóló hatósági határozat kézhezvételének napját követ en az adó megfizetése nélkül sz nik meg a felel sségét megalapozó ok. A törvény az adó megfizetéséhez egyetemleges felel sséget rendel az ún. láncértékesítési ügyletekben, illetve a közvetített szolgáltatások esetében. Az els esetben a termék többször gazdát cserél, miközben egyszer fuvarozzák el, úgy hogy az értékesítési lánc els szerepl jét l a végs vev höz kerül. Adócsalási technikát hiúsít meg a törvény azzal, hogy az adó az értékesítési lánc minden szerepl jét l követelhet vé válik. Az adó megfizetéséért az egye90
temleges felel sség akkor áll fenn, ha láncügyletben, szolgáltatás közvetítésben közrem köd adóalanyok belföldön nyilvántartásba vett (vagy belföldi nyilvántartásba vételre kötelezett) adóalanyok, és az ügylet más szerepl jével kapcsolt vállalkozásban áll. A kezesi felel sség, illetve egyetemleges felel sség még akkor is fennáll, ha az err l szóló adóhatósági határozat kézhezvételét követ en sz nik meg a kezességet megalapozó ok (az ellenértéket id közben megfizették), de az adót a központi költségvetés felé még mindig nem fizették meg. IX. Fejezet ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSA 153. § (1) Az adót az adófizetésre kötelezett - ha e törvény másként nem rendelkezik - maga állapítja meg (önadózás). (2) Az önadózás e törvényben nem szabályozott kérdéseiben az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni. 154. § (1) Arra az adófizetésre kötelezettre, akinek (amelynek) adóalanyisága kizárólag a 6. § (4) bekezdésének b) és c) pontján alapul, az adót az állami adóhatóság határozattal állapítja meg. (2) Új közlekedési eszköz Közösségen belüli beszerzése esetében, ha az új közlekedési eszköz egyúttal a regisztrációs adóról szóló törvény hatálya alá is tartozik, és annak beszerz je a 143. § (1) bekezdésének b) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott személy, szervezet, az adót a vámhatóság határozattal állapítja meg. A törvény szerint az is adóalanyiságot keletkeztet, ha egyébként nem adóalanyi min ségében eljáró személy, szervezet sorozatjelleggel építési telket, vagy 2 évnél nem régebbi beépített ingatlant értékesít. Ez esetben az adót az állami adóhatóság állapítja meg. A törvény értelmében regisztrációs adó köteles új közlekedési eszköz nem adóalany jogi személy és magánszemély, nem adóalany szervezet általi Közösségen belüli beszerzése esetén az áfát a vámhatóság veti ki. Tekintettel arra, hogy a regisztrációs adót is a vámhatóság szedi be, és ebben az esetben nem adóalanyokról van szó, az adó vámhatóság általi beszedése egyszer bb és biztonságosabb. 155. § (1) Termék importja esetében az adót a vámhatóság határozattal állapítja meg az adófizetésre kötelezettre. (2) A vámhatóság a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátásáról szóló határozattal állapítja meg az adót abban az esetben is, ha a termék importja a 95. § szerint mentes az adó alól. 156. § (1) A 155. § (1) bekezdését l eltér en az adót önadózással állapítja meg az az adófizetésre kötelezett, akinek (amelynek) részére azt - kérelmére - a vámhatóság engedélyezi. (2) Az (1) bekezdésben említett engedély megszerzéséhez a következ feltételek teljesülése szükséges: a) a kérelmez belföldön nyilvántartásba vett adóalany, akinek (amelynek) nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján t le adó fizetése ne lenne követelhet ; továbbá b) a kérelmez a Vámtv. rendelkezései szerint megbízható vámadós, akire (amelyre) egyúttal teljesül, hogy a kérelem benyújtását megel z naptári évben a 89., 98-109. és 111-112. §-ok szerint adómentes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékeként megtérített vagy megtérítend - éves szinten göngyölített - összeg eléri vagy meghaladja: 91
ba) az ugyanezen id szakban a 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékeként megtérített vagy megtérítend - adó nélkül számított és éves szinten göngyölített - összeghez viszonyítottan a 67 százalékos hányadot, de legalább a 10 milliárd forintot vagy bb) a 20 milliárd forintot; vagy c) a kérelmez a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vámkódex) végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet (a továbbiakban: Vámvégrehajtási-rendelet) 14a. cikke (1) bekezdésének a) vagy c) pontja szerinti engedélyezett gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkezik; vagy d) a kérelmez a Vámkódex 76. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti egyszer sített eljárásra vonatkozó, szabad forgalomba bocsátáshoz kiadott engedéllyel rendelkezik. (3) Abban az esetben, ha a kérelmez csoportos adóalany [8. §], vagy ha az engedélyes jogutódlással úgy sz nik meg, hogy jogutódja csoportos adóalany, a (2) bekezdésben meghatározott feltételek közül a) az a) pontot a csoportos adóalanyiságban részt vev valamennyi tagra együttesen, mint egy adóalanyra, b) a b) pontot ba) a megbízható vámadósi státusz tekintetében a csoportos adóalanyiságban részt vev valamennyi tagra külön-külön, bb) egyéb, a ba) alpontban nem említett rendelkezései tekintetében a csoportos adóalanyiságban részt vev valamennyi tagra összesítetten, c) a c) és d) pontot a csoportos adóalanyiságban részt vev valamennyi tagra külön-külön kell vizsgálni. (4) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését az engedély iránti kérelemben kell igazolni. Abban az esetben, ha az engedély megszerzéséhez szükséges feltételek közül a kérelmez a (2) bekezdés b) pontjának teljesülését igazolja, a kérelmet legkés bb a (2) bekezdés b) pontjában említett naptári évet követ év szeptember 30. napjáig kell benyújtani. (5) A (2) bekezdés b) pontját érint en tett önellen rzés vagy utólagos adómegállapítás - ide nem értve a kérelem benyújtásáig beadott önellen rzést, illet leg az addig az id pontig joger re emelkedett utólagos adómegállapítást - az elbírált kérelmet nem érinti. (6) Az engedélyes az adó önadózással történ megállapítására az engedélyez határozat joger re emelkedésének napjától a) számított 12 hónapig jogosult, ha jogosultságát a (2) bekezdésben meghatározott feltételek közül - az a) pont mellett - a b) pont teljesülésére alapítja; b) határozatlan id tartamig jogosult, ha jogosultságát a (2) bekezdésben meghatározott feltételek közül - az a) pont mellett - a c) vagy d) pont teljesülésére alapítja. (7) Az önadózásra való jogosultság az engedélyez határozat visszavonásával, valamint a (6) bekezdés a) pontjában említett esetben az ott meghatározott id tartam elteltével sz nik meg. Az engedélyez határozatot a vámhatóság visszavonja, ha a) azt az engedélyes kéri; b) a (2) bekezdésben meghatározott feltételek közül az engedély megadását követ en az engedélyesre ba) az a), c) vagy d) pontok bármelyike, illet leg bb) a b) pont tekintetében a megbízható vámadósi státusz a (6) bekezdés a) pontjában említett esetben az ott meghatározott id tartamon belül nem teljesül; 92
c) az engedélyes jogutód nélkül megsz nik, vagy jogutódlással sz nik meg, de a jogutódra a (2) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek. (8) Az engedélyez határozat visszavonásáról rendelkez els fokú határozat elleni fellebbezésnek az intézkedés végrehajtására nincs halasztó hatálya. A gazdasági világválság hatásainak enyhítése, illetve annak érdekében, hogy az import vámkezelések, illetve az azzal összefügg logisztika ne terel djön át más országokba, a törvény enyhíti az import utáni áfa önadózással történ megállapítására vonatkozó feltételeket. A hatályos szabályozás alapján meghatározott gazdálkodói kör a vámhatóság engedélye alapján kivetés helyett a likviditási szempontból kedvez bb önadózással teljesítheti az import utáni áfa fizetési kötelezettségét. A gazdasági világválság hatásainak enyhítése érdekében a törvény az import utáni áfa önadózással történ megállapítására vonatkozó feltételrendszer enyhítésével szélesíti az önadózásra jogosult alanyi kört. Ennek keretében egyrészt az önadózásra jogosító, adómentes értékesítések korábban megemelt összeghatára visszaáll a módosítás el tti állapotra. Másrészt az értékesítések összeghatárára tekintet nélkül jogosulttá válnak az önadózásra azon gazdálkodók, amelyek a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vámkódex) végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet 14a. cikke (1) bekezdésének a) vagy c) pontjában meghatározott engedélyezett gazdálkodói tanúsítvánnyal, vagy a Vámkódex 76. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti egyszer sített eljárásra vonatkozó, szabad forgalomba bocsátáshoz kiadott engedéllyel rendelkeznek. Ez a gazdálkodói kör olyan széles - a vámjogban szabályozott pénzügyi, biztonsági, nyilvántartási és m ködési -feltételrendszernek felel meg, hogy a vámjogi engedélyezés és ellen rzés kell garanciát jelent a gazdálkodók jogkövet magatartására. A törvény egyúttal rendezi a csoportos adóalany kérelmez esetében alkalmazandó feltételrendszert is. A módosítás egyértelm vé teszi, hogy csoportos adóalany kérelmez esetében a csoportnak kell belföldön regisztrált adóalanynak lennie, a megbízható vámadósi státusz feltételét a csoport minden tagjának külön-külön teljesítenie kell, míg az értékhatárra vonatkozó feltételt az áfa-csoport tagjaira összesítetten kell vizsgálni. További egyszer sítést jelent, hogy oldódik az eddigi merev, tárgyév július 1-jét l következ év június 30-áig tartó id szakra vonatkozó engedélyezési rend. 157. § Abban az esetben, ha a 156. § szerinti engedélyes egyúttal közvetett vámjogi képvisel is, jogosult az adót önadózással megállapítani arra a termékimportra is, amelyben az importáló megbízása alapján jár el, függetlenül attól, hogy az importáló maga a 156. § szerint engedélyes-e, vagy nem. A törvény rendezi, hogy amennyiben az importáló közvetett vámjogi képvisel vel jár el, közülük melyikük önadózásra vonatkozó engedélye mérvadó az adófizetés rendezésének módjánál. Így amennyiben a közvetett vámjogi képvisel saját jogán rendelkezik az import áfa önadózással történ rendezésére vonatkozó engedéllyel, az import áfát bevallja, függetlenül attól, hogy a megbízónak van-e az önadózásra vonatkozó engedélye vagy sem. Amennyiben a képvisel nek nincs saját jogán az import áfa önadózással történ megfizetésére engedélye, az import áfát a vámhatóság veti ki, ebben az esetben szintén irreleváns, hogy a képviselt személynek van-e önadózásra vonatkozó engedélye. 158. § (1) A 147., 150. és 151. §-okban említett esetekben az adót az állami adóhatóság határozattal állapítja meg az adófizetésre kötelezettre. 93
(2) Az (1) bekezdést l eltér en, ha a 147. §-ban említett esetben az adófizetésére kötelezett egyúttal belföldön nyilvántartásba vett adóalany is, az adót önadózással állapítja meg, feltéve, hogy e törvényben szabályozott jogállása alapján t le adó fizetése egyébként követelhet . A törvény rögzíti, hogy azokban az esetekben, ahol az adófizetési kötelezettség nem az általános szabályokból következik, hanem helytállási jelleg , az adót az adóhatóság állapítja meg. Kivétel ez alól, ha az adófizetési kötelezettség azért áll be, mert valaki áthárított adót tüntetett fel a számlán. Ez utóbbi esetben, ha a számlán teljesítésre kötelezettként feltüntetett személy, szervezet belföldön nyilvántartásba vett adóalany, akkor az adót önadózással rendezi, feltéve, hogy az áfa jogállása alapján t le adó fizetése egyébként követelhet . X. Fejezet SZÁMLÁZÁS Számlakibocsátási kötelezettség 159. § (1) Az adóalany köteles - ha e törvény másként nem rendelkezik - a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítésér l, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerz je, szolgáltatás igénybevev je részére, ha az az adóalanytól eltér más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni. 2009/55. Adózási kérdés az ingyenes étkeztetés bizonylatolása (2) Az (1) bekezdés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül az adóalany köteles számla kibocsátásáról gondoskodni abban az esetben is, ha a) részére egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy el leget fizet; b) részére az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet el leget fizet, és ba) az el leg összege eléri vagy meghaladja a 900 000 forintnak megfelel pénzösszeget, illet leg bb) egyéb, a ba) alpont alá nem tartozó esetekben pedig kéri a számla kibocsátását; A gazdaság további „fehérítése”, az adózás el l eltitkolt bevételek láthatóbbá tétele érdekében a törvény el írja, hogy az adóalany köteles számlát kibocsátani, ha magánszemélyt l vagy nem jogi személy szervezett l 900 000 forintot elér vagy meghaladó el leget kap. A hivatkozott összeghatárt elér , meghaladó el leget tehát akkor is számlával kell kísérni, ha a leend vev (szolgáltatást igénybe vev ) azt nem kéri. c) belföldön kívül, a Közösség területén vagy harmadik államban teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, feltéve, hogy gazdasági célú letelepedési helye kizárólag belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van kizárólag belföldön. (3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában említett esetben a számla annak a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának az adatait tartalmazza, amelynek teljesítése fejében járó ellenértékébe az el leg beszámítható. 160. § (1) A számlakibocsátási kötelezettségnek a kötelezett saját maga, illet leg - megbízása alapján és képviseletében - az általa választott meghatalmazott is eleget tehet. Utóbbi esetben a kötelezettnek és meghatalmazottjának el zetesen és írásban különösen meg kell állapodnia egymással a számlakibocsátás elfogadásának feltételeir l és módjáról.
94
(2) A számlakibocsátáshoz f z d , jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítéséért a kötelezettel együtt a meghatalmazott egyetemlegesen felel s abban az esetben is, ha a felek az (1) bekezdésben említett megállapodásban másként rendelkeztek. (3) Az ügylethez f z d számlakibocsátási kötelezettségnek - feltéve, hogy annak nem a kötelezett saját maga tesz eleget - kizárólag egy meghatalmazott tehet eleget, még abban az esetben is, ha a kötelezett egyébként több személy részére is adott meghatalmazást. 161. § (1) A számla kibocsátásában meghatalmazottként akár a termék beszerz je, szolgáltatás igénybevev je, akár harmadik személy eljárhat. (2) A meghatalmazást írásba kell foglalni. (3) A meghatalmazás szólhat 1 ügylethez f z d számlakibocsátási kötelezettség teljesítésére, vagy szólhat a számlakibocsátási kötelezettség általános érvény teljesítésére. (4) A meghatalmazás korlátozása annyiban hatályos, amennyiben az magából a meghatalmazásból kit nik. 162. § A megbízás és meghatalmazás 160. és 161. §-ban nem szabályozott kérdéseiben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. 163. § (1) Az adóalany a számla kibocsátásáról legkés bb a) a teljesítésig, b) el leg fizetése esetében a fizetend adó megállapításáig, de legfeljebb az attól számított ésszer id n belül köteles gondoskodni. (2) Az (1) bekezdésben említett ésszer id a) az ellenértéknek - ideértve az el leget is - készpénzzel vagy készpénz-helyettesít fizetési eszközzel történ megtérítése esetében haladéktalan, b) egyéb, az a) pont alá nem tartozó olyan esetben, amelyben a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, 15 napon belüli számlakibocsátási kötelezettséget jelent. A törvény a hatályos áfa-szabályozásnak a számlázási határid re vonatkozó rendelkezéseit - részben szigorító, részben enyhít jelleggel - módosítja. Lényege, hogy a jöv ben a készpénz-fizetéses jogügyletek esetében a számla kibocsátásának a készpénzfizetés id pontjában haladéktalanul meg kell történnie (szigorítás), míg az adó áthárítására jogalapot teremt ügyletekben (adóköteles ügyletek) továbbra is fennmarad a hatályos szabályozásnak megfelel , a teljesítés id pontjától számított 15 napon belüli számlakibocsátási kötelezettség. Enyhít szabály, hogy az adó áthárításával nem járó jogügyletek tekintetében (adó alóli mentes ügyletek [tárgyi mentesség alá es k, export, illetve Közösségen belüli adómentes ügyletek], az Áfa tv. hatályán kívül es ügyletek, stb.) a számla kibocsátásának határidejére vonatkozóan az Áfa tv. a törvény szerint már nem fog konkrét id pontot tartalmazni, így ezen ügyletek esetében - a jelenlegi szabályozással ellentétben - a teljesítést l számított 15. napot követ en is kibocsátható az ügyletet tanúsító számla. 164. § (1) A 163. §-tól eltér en, ha az adóalany a) a teljesítés napján egyidej leg, illet leg b) a rá vonatkozó adómegállapítási id szakban ugyanannak a személynek, szervezetnek több, számlakibocsátásra jogalapot teremt ügyletet teljesít, számlakibocsátási kötelezettségér l úgy is gondoskodhat, hogy azokról egy számlát (a továbbiakban: gy jt számla) bocsát ki. 95
(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásának feltétele, hogy a gy jt számla alkalmazásáról a felek el zetesen megállapodjanak. (3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 163. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ott említett ésszer id t a gy jt számla kibocsátására kötelezett adóalanyra vonatkozó adómegállapítási id szak utolsó napjától kell számítani. (4) Eltér rendelkezés hiányában a gy jt számlára egyebekben e törvénynek a számlára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelel en alkalmazni. 2008/72. Adózási kérdés gy jt számla kiállítási gyakorisága Számlakibocsátási kötelezettség alóli mentesülés 165. § (1) Mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha a) termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a 85. § (1) bekezdése és 86. § (1) bekezdése szerint mentes az adó alól, feltéve, hogy gondoskodik olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely a Számv. tv. rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak min sül; b) a termék beszerz je, szolgáltatás igénybevev je az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkés bb a 163. § (1) bekezdésének a) pontjában, illet leg a 164. § (1) bekezdésének a) pontjában említett id pontig készpénzzel vagy készpénz-helyettesít fizetési eszközzel maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri. (2) Az (1) bekezdés b) pontja nem alkalmazható a 6. § (4) bekezdésében, valamint a 29. és 89. §-ban meghatározott esetekben. (3) Az (1) bekezdés b) pontja nem alkalmazható abban az esetben sem, ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a) egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére történik; b) az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet részére történik, és az ellenérték adót is tartalmazó összege eléri vagy meghaladja a 900 000 forintnak megfelel pénzösszeget. Nyugtakibocsátási kötelezettség 166. § (1) Abban az esetben, ha az adóalany a 165. § (1) bekezdésének b) pontja szerint mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles a termék beszerz je, szolgáltatás igénybevev je részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni. (2) Nyugta helyett az adóalany számla kibocsátásáról is gondoskodhat. Ebben az esetben mentesül a külön jogszabályban el írt gépi kiállítású nyugtakibocsátási kötelezettség alól [178. § (1) bekezdése]. Nyugtakibocsátási kötelezettség alóli mentesülés 167. § Mentesül a nyugtakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha 75/2008. Számviteli kérdés Színházjegy-értékesítésünk nyomdai úton el állított jegyekkel történik, a nyomda nyomtatja a jegyre a sorszámot és az azonosító adatokat, értékesítéskor pedig a jegyértékesít rendszer nyomtatja rá a dátumot, az árat és az el adással kapcsolatos információkat. Szükséges-e ezen kívül (gépi) nyugtát kiállítanunk az értékesítésr l, vagy elegend az így elkészített színházjegy átadása a vev nek? A szórakoztatási szolgáltatások - beleértve a színházi szolgáltatást is - nyújtóját nyugtaadási kötelezettség terheli, mivel a 2007. évi CXXVII. törvénynek (a továbbiakban: áfatörvény) a nyugtaadás alól mentesít szabálya, a 167. § nem terjed ki a szóban forgó szolgáltatásra. 96
Maga a belép jegy viszont elfogadható nyugtaként, feltéve, hogy az az áfatörvény 173. §ában tárgyalt adattartalommal rendelkezik és a 24/1995. (XI. 22.) PM rendeletben (a továbbiakban: PM rendelet) tárgyalt adóigazgatási azonosításra alkalmasság követelményeinek is megfelel. A nyugtaadási kötelezettség teljesíthet nyomdai úton el állított nyugtával vagy az APEH által engedélyezett pénztárgép által kibocsátott nyugtával. A kérdés szerinti jegyértékesít rendszer által - amely a beadványban szerepl információ szerint nem pénztárgép - kitöltött bizonylat akkor fogadható el nyugtaként, ha arra a nyomdai úton el állított nyugtára el írt adóigazgatási azonosítási feltételek teljesülnek [PM rendelet 1. §-a; 1/B. §-ának (2) bekezdése]. A bizonylatnak tehát nyomdai úton sorszámozottnak kell lennie, a bizonylatot beszerz adóalanynak rendelkeznie kell a nyomdai el állítást dokumentáló számlával, és a bizonylatok szigorú számadás alá vonásáról is gondoskodni kell. A nyomdai úton el állított nyugta esetében a hiányzó adatok kitöltése általában kézzel történik, de nem kifogásolható az sem, ha a hiányzó adat (kibocsátás dátuma, szolgáltatás ellenértéke, illetve más, a szolgáltatás jellegéb l fakadó adat) egy berendezés útján kerül rá a bizonylatra. Hangsúlyozandó azonban, hogy az ilyen nyugta nyomtatványnak min sül nyomdai úton el állított nyugta, tehát nem min sül gépi nyugtának. [2007. évi CXXVII. törvény 167. §] a) sajtóterméket értékesít; b) a szerencsejáték szervezésér l szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szolgáltatást nyújt; c) kezel személyzet nélküli automataberendezés útján teljesíti termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását. Sem kézi, sem pedig gépi nyugtát nem kell kibocsátani sajtótermék értékesítésér l, valamint kezel személyzet nélküli automatából történ termékértékesítésr l (pl. étel, ital, stb. értékesítése automatából) és szolgáltatásnyújtásról (pl. autópálya használat, parkolás biztosítása a társaság honlapjáról elérhet elektronikus szolgáltatás útján, vagy mobiltelefonról leadott, arra visszaigazolt üzenettel). Számla fogalma 168. § (1) Számla: minden olyan okirat, amely megfelel az e fejezetben meghatározott feltételeknek. (2) A számlával egy tekintet alá esik minden más, az (1) bekezdést l eltér okirat is, amely megfelel a 170. §-ban meghatározott feltételeknek és kétséget kizáróan az adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítja. Számla adattartalma 169. § A számla kötelez adattartalma a következ : 2009/24. Adózási kérdés a számla adattartalmára nézve további rendelkezéseket más törvény is megállapíthat a) a számla kibocsátásának kelte; b) a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja; c) a termék értékesít jének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette; 97
d) a termék beszerz jének, szolgáltatás igénybevev jének adószáma, amely alatt, mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy amely alatt a 89. §-ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették; e) a termék értékesít jének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerz jének, szolgáltatás igénybevev jének neve és címe; f) az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége, illet leg a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján az e törvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhet ; A törvény eleget tesz annak a közösségi jogi kívánalomnak, hogy az adóalanynak lehet séget kell biztosítani a tekintetben, hogy milyen módon kívánja szabatosan megjelölni a számlán, hogy milyen terméket, szolgáltatást nyújt. Ezáltal a törvény értelmében nem kötelez a továbbiakban a számlán a Szolgáltatás Jegyzék (SZJ) számot, illetve a Vámtarifaszámot (vtsz.) feltüntetni akkor, amikor olyan termék, szolgáltatás nyújtása történik, amelyre a törvény ezen azonosítószámokkal hivatkozik. Azonban az adóalanynak továbbra is lehet sége van arra, hogy a számlán az SZJ, illetve a vtsz. hivatkozást használja, feltüntesse. g) a 163. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett id pont, ha az eltér a számla kibocsátásának keltét l; h) az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára, illet leg a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhet , valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza; i) az alkalmazott adó mértéke; j) az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja; k) adómentesség esetében, valamint abban az esetben, ha adófizetésre a termék beszerz je, szolgáltatás igénybevev je kötelezett, jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelm utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása ka) mentes az adó alól, vagy kb) után a termék beszerz je, szolgáltatás igénybevev je az adófizetésre kötelezett; l) új közlekedési eszköz 89. §-ban meghatározott értékesítése esetében az új közlekedési eszközre vonatkozó, a 259. § 25. pontjában meghatározott adatok; m) utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelm utalás arra, hogy a XV. fejezetben meghatározott különös szabályokat alkalmazták; n) használt ingóság, m alkotás, gy jteménydarab vagy régiség értékesítése esetében jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelm utalás arra, hogy a XVI. fejezet 2. vagy 3. alfejezetében meghatározott különös szabályokat alkalmazták; o) pénzügyi képvisel alkalmazása esetében a pénzügyi képvisel neve, címe és adószáma. Számlával egy tekintet alá es okirat minimális adattartalma 170. § (1) A 168. § (2) bekezdésében említett okirat kötelez adattartalma a következ : a) az okirat kibocsátásának kelte; b) az okirat sorszáma, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja; c) hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja; d)
98
e) a számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illet leg annak számszer hatása, ha ilyen van. (2) A számlával egy tekintet alá es okiratra egyebekben e törvénynek a számlára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelel en alkalmazni azzal, hogy a 163. §-ban említett ésszer id t a módosításra [(1) bekezdés e) pontja] jogalapot teremt tény, egyéb körülmény bekövetkeztét l kell számítani. Számla adattartalmára vonatkozó egyéb szabályok 171. § A gy jt számlában az összes számlakibocsátásra jogalapot teremt ügyletet tételesen, egymástól elkülönítve úgy kell feltüntetni, hogy az egyes ügyletek adóalapjai - a 169. § i) pontja, illet leg ka) alpontja szerinti csoportosításban - összesítetten szerepeljenek. 172. § A számlán az áthárított adót [169. § j) pontja] - a 80. § szerint meghatározott árfolyam alkalmazásával - forintban kifejezve abban az esetben is fel kell tüntetni, ha az egyéb adatok külföldi pénznemben kifejezettek. 2008/65. Adózási kérdés az adó alapjának külföldi fizet eszközben történ meghatározása Nyugta adattartalma 173. § A nyugta kötelez adattartalma a következ : a) a nyugta kibocsátásának kelte; b) a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja; c) a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe; d) a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke. A terméket beszerz , szolgáltatást igénybevev adóalany adószámát a törvény szerint csak akkor kötelez feltüntetni a számlában, ha a fordított adózás értelmében megrendel ként az adófizetésre kötelezett, illetve ha Közösségen belüli értékesítést teljesítenek részére. A tervezet továbbra is csak a minimális adattartalmat rögzíti, így a számla kibocsátója saját döntése szerint - ennél b vebb adattartalommal is kibocsáthatja a számlát. A törvény meghatározza a helyesbít számla, illetve a nyugta adattartalmát is. Az Irányelvvel összhangban minden olyan sorszámozott, a kibocsátó és a címzett adatait tartalmazó okirat számlának min sül, amely a rajta feltüntetett sorszámú számla adatait módosítja. A bizonylaton a módosítás számszer sített hatását is szerepeltetni kell. A gy jt számlában tételesen kell feltüntetni az egyes ügyletek adóalapját, adómértékét, illetve az adómentes ügyleteket. Amennyiben az adó alapjának megállapításához szükséges adat, illetve az áthárított adó külföldi pénznemben van kifejezve, az áthárított adót forintban is fel kell tüntetni a számlában. Megjelenési forma 174. § (1) Számla papíron vagy elektronikus úton egyaránt kibocsátható. (2) Nyugta kizárólag papíron bocsátható ki. A számla papíros alapon és elektronikus úton bocsátható ki. A nyugta megjelenési formája viszont kizárólag papíros alapú lehet. A nyugta ugyanis a nem adóalany vev k felé történ készpénzes értékesítés bizonylata, és az csak olyan formát ölthet, ami átadható. 99
Elektronikus úton kibocsátott számlára vonatkozó szabályok 175. § (1) Számlát elektronikus úton kibocsátani, illet leg ilyen alapon rendelkezésre álló számlára e törvényben szabályozott jogot alapítani, kizárólag abban az esetben lehet, ha a számla és az abban foglalt adattartalom sértetlensége és eredetiségének hitelessége biztosított. (2) Az (1) bekezdésben említett követelménynek való megfelelés érdekében az elektronikus úton kibocsátott számlát a) az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és min sített szolgáltató által kibocsátott id bélyegz vel kell ellátni; vagy b) az elektronikus adatcsererendszerben (a továbbiakban: EDI) elektronikus adatként kell létrehozni és továbbítani. (3) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazásának feltétele, hogy a számlakibocsátásra kötelezett és a termék beszerz je, szolgáltatás igénybevev je el zetesen és írásban megállapodjon az EDI alkalmazásáról és használatáról. (4) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazása esetében a számlakibocsátásra kötelezett köteles gondoskodni arról is, hogy havi rendszerességgel az adott hónapban kibocsátott számlákról papíron kiegészít összesít jelentés készüljön, és azt a termék beszerz je, szolgáltatás igénybevev je megkapja. (5) Külön jogszabály az (1) bekezdésben említett követelménynek való megfelelés érdekében az elektronikus úton kibocsátott számlára egyéb rendelkezéseket is megállapíthat. Elektronikus számla kétféle módon bocsátható ki: az elektronikus aláírás rendszerében és az elektronikus adatcsere rendszerében, az ún. EDI-rendszerben. Az els esetben az elektronikus számla adattartalmának sértetlenségét az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti fokozott biztonságú elektronikus aláírással és id bélyegz vel kell biztosítani. Az elektronikus számlával szemben támasztott követelmények teljesítéséhez ilyenkor egy külön aláírás szolgáltató adóalany közrem ködése szükséges. A második esetben, az EDI rendszerben csak eladó és a vev között zajlik az elektronikus adatcsere, nincs szükség harmadik közrem köd re. Az elektronikus úton el állított és elküldött számlák kontrolljaként ilyenkor a havi rendszerességgel készítend összesít jelentés szolgál, melyet a számlakibocsátó papír alapon küld meg vev jének. Az EDI-rendszerben történ elektronikus számlázás alkalmazásáról a feleknek el re, írásban meg kell állapodniuk. Számla adattartalmára vonatkozó egyszer sítés 176. § (1) A 169. §-tól eltér en a számla egyszer sített adattartalommal is kibocsátható, ha a) a számlakibocsátásra jogalapot teremt ügylet a 159. § (2) bekezdésének a) pontja alá tartozik, feltéve, hogy a számlán szerepl adatok egyébként forintban kifejezettek; b) a 159. § (2) bekezdésének b) pontjában és a 165. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben az ott említett személy, szervezet az adóalanytól számla kibocsátását kéri, feltéve, hogy a számlán szerepl adatok egyébként forintban kifejezettek; c) a számlakibocsátásra jogalapot teremt ügylet a 159. § (2) bekezdésének c) pontja alá tartozik. (2) A számla egyszer sített adattartalma azt jelenti, hogy a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett esetben a 169. §-ban felsorolt adatok közül a h) pontban megjelölt helyett az ellenérték adót is tartalmazó összege, valamint az i) pontban megjelölt helyett az alkalmazott adómértéknek megfelel , a 83. § szerint meghatározott százalékérték feltüntetése kötelez azzal, hogy egyúttal a j) pontban megjelölt adat nem tüntethet fel; 100
b) az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben a 169. §-ban felsorolt adatok közül csak az a)c), e) és f) pontokban megjelöltek kitöltése, továbbá a h) pontban megjelölt helyett az ellenérték pénzben kifejezett összege, valamint a k) pontban megjelölt helyett az "Áfa-törvény területi hatályán kívül" kifejezés feltüntetése kötelez . (3) Az egyszer sített adattartalmú számlára a számla adattartalmára vonatkozó egyéb rendelkezéseket e §-sal összhangban kell alkalmazni. A számla egyszer sített adattartalma azt jelenti, hogy nem kell adóalapot, áthárított adóösszeget feltüntetni a számlában, elegend az adóval növelt ellenérték és a „felülr l számított százalékérték” feltüntetése. Egyszer sített adattartalommal bocsátható ki a számla a teljesítést megel z en beszedett el legr l, valamint akkor is, ha a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítési helye másik tagállam vagy harmadik ország területén található. Számlázásra vonatkozó egyéb szabályok 177. § Törvény a számla adattartalmára további rendelkezéseket is megállapíthat, de a 175. § (2) bekezdésének a) pontjában említett eset kivételével a számla aláírását nem teheti kötelez vé. 2009/24. Adózási kérdés a számla adattartalmára nézve további rendelkezéseket más törvény is megállapíthat 178. § (1) Külön jogszabály a számla és a nyugta kiállításának módjára, ideértve a nyugtakibocsátási kötelezettség kötelez gépi kiállítással történ megvalósítását is, valamint a számla és a nyugta adóigazgatási azonosítására egyéb rendelkezéseket is megállapíthat. (2) Számla magyar nyelven vagy él idegen nyelven egyaránt kiállítható. E rendelkezés alkalmazásától az (1) bekezdésben említett esetben sem lehet eltérni. (3) Idegen nyelven kiállított számla esetében az adóigazgatási eljárás keretében lefolytatott ellen rzés során a számla kibocsátójától megkövetelhet , hogy saját költségére gondoskodjon a hiteles magyar nyelv fordításról, feltéve, hogy a tényállás tisztázása másként nem lehetséges. (4) Nyugta kizárólag magyar nyelven állítható ki. XI. Fejezet ADÓNYILVÁNTARTÁS Okiratok meg rzése 179. § (1) Minden személy, szervezet, aki (amely) e törvényben szabályozott jogot gyakorol, illet leg akire (amelyre) e törvény kötelezettséget állapít meg, köteles az adómegállapítás hiánytalan és helyes volta ellen rizhet ségének érdekében az általa vagy nevében kibocsátott okirat másodlati példányát, valamint a birtokában lev vagy egyéb módon rendelkezésére álló okirat eredeti példányát, vagy - ha azt e törvény nem zárja ki - eredeti példány hiányában annak hiteles másolatát legalább az adó megállapításához való jog elévüléséig meg rizni. (2) A meg rzés egész id tartama alatt folyamatosan biztosítani kell az okirat és az abban foglalt adattartalom sértetlenségét, eredetiségének hitelességét és olvashatóságát. (3) Törvény az (1) bekezdést l eltér en az okirat meg rzésére hosszabb határid t, illet leg jogszabály az okirat meg rzésének feltételeire és módjára további rendelkezéseket is megállapíthat.
101
Adónyilvántartásra vonatkozó általános szabályok 180. § (1) A 179. § (1) bekezdésében meghatározott személy, szervezet köteles folyamatos, megfelel en részletezett és rendszerezett nyilvántartást vezetni az adóról, amely a jogalap és az összegszer ség tekintetében egyaránt alkalmas az e törvényben szabályozott jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének ellen rzésére. (2) Az (1) bekezdésben említett kötelezettség különösen magában foglalja: a) tételes mennyiségi nyilvántartás vezetését a 12. § (2) bekezdésének f)-h) pontjai szerint továbbított termékr l; b) megfelel en részletezett nyilvántartás vezetését a szolgáltatást nyújtó adóalany részér l annak érdekében, hogy kétséget kizáróan azonosítani lehessen azt a terméket, amelyet a Közösség valamely más tagállamában nyilvántartásba vett adóalany maga vagy - javára - más adott fel küldeményként ebben a tagállamban, vagy fuvarozott el ebb l a tagállamból belföldre szóló rendeltetéssel azért, mert az a 42. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott szolgáltatás tárgyául szolgál. 181. § A 180. §-t e törvénynek az adó nyilvántartására vonatkozó egyéb rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. A törvény az adózással összefügg kötelezettségek teljesítésének, valamint jogok gyakorlásának ellen rizhet vé tétele érdekében rendelkezik az adóbevallás alapjául szolgáló nyilvántartás folyamatos, megfelel en részletezett és rendszerezett vezetésér l. Példálózó felsorolást tartalmaz azon ügyletekr l, amelyek keretében a termékekre vonatkozó tételes menynyiségi, illetve megfelel en részletezett nyilvántartás vezetésének van helye. Tételes mennyiségi nyilvántartás vezetését írja el például az adóalany tulajdonában lév termékek a Közösség más tagállamába történ kivitelér l ideiglenes használat, illetve megmunkálás céljából. Megfelel en részletezett nyilvántartást kell vezetni a törvény szerint a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adóalany által belföldre továbbított termékekr l, amennyiben azokat megmunkálás, vagy szakért i értékelés céljából adták fel, vagy fuvarozták el belföldre szóló rendeltetéssel. Az adónyilvántartással kapcsolatos egyéb kötelezettségeket a számvitelr l, valamint az adózás rendjér l szóló törvény rendezi. Vev i készletre vonatkozó különös szabályok 182. § (1) Abban az esetben, ha a belföldön nyilvántartásba vett adóalany a Közösség valamely más tagállamában vev i készletet tart fenn, köteles a vev i készlet céljára továbbított termékekr l folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezetni. A mennyiségi nyilvántartásnak legalább a következ ket kell tartalmaznia: a) nyitó vev i készleten lev termékek mennyisége; b) vev i készletre beraktározott termékek mennyisége adómegállapítási id szakonként; c) vev i készletb l kiraktározott termékek mennyisége adómegállapítási id szakonként; d) záró vev i készleten lev termékek mennyisége. (2) A vev i készletr l szóló nyilvántartást vev nként, illet leg tagállamonként egymástól elkülönítetten kell vezetni. (3) Tételes leltárral kell alátámasztani a) a nyitó vev i készletet a vev i készlet létesítésének napjára, b) a záró vev i készletet a vev i készlet megszüntetésének napjára,
102
c) egyéb esetekben pedig a nyitó és záró vev i készletet az adóalany üzleti éve utolsó napjára mint mérlegfordulónapra vonatkozó mennyiségi felvétellel. A leltározásra a Számv. tv. rendelkezéseit kell megfelel en alkalmazni. (4) Az (1) bekezdés b) pontján belül elkülönítetten kell kimutatni a belföldr l, illet leg az adóalany más vev i készletéb l továbbított termékeket. (5) Az (1) bekezdés c) pontján belül elkülönítetten kell kimutatni a vev nek értékesített, az adóalany más vev i készletébe továbbított, illet leg a belföldre visszahozott termékeket. 183. § Abban az esetben, ha a Közösség valamely más tagállamában nyilvántartásba vett adóalany belföldön vev i készletet tart fenn, a t le beszerz köteles a vev i készletb l beszerzett termékekr l folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezetni. XII. Fejezet ADÓ BEVALLÁSA, MEGFIZETÉSE ÉS VISSZAIGÉNYLÉSE 184. § Az adót önadózással megállapító adófizetésre kötelezett a megállapított adóról az Art. szerint bevallást tesz az állami adóhatóságnak. 185. § (1) Abban az esetben, ha a 184. § szerint bevallott adó megfizetési kötelezettséget eredményez, az adófizetésre kötelezett az adót legkés bb az Art.-ban meghatározott esedékességig fizeti meg az állami adóhatóságnak. (2) A határozattal megállapított adót az adófizetésre kötelezett legkés bb a határozatba foglalt esedékességig fizeti meg. 186. § (1) A 131. § (1) bekezdése szerint megállapított negatív el jel különbözetnek - a (2) bekezdés szerint korrigált - összege legkorábban az Art.-ban meghatározott esedékességt l kezd d en igényelhet vissza, ha 2009/60. Adózási kérdés az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 131. § (2) bekezdés a) pontjának értelmezésével kapcsolatos tájékoztató 7006/2008. (AEÉ 12.) APEH irányelv a kiutalás el tti áfa ellen rzések elvégzésének el segítésére a) azt a 184. § szerinti bevallás benyújtásával egyidej leg a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az állami adóhatóságtól kérelmezi; továbbá b) az abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja: ba) havi bevallásra kötelezett esetében az 1 000 000 forintot, bb) negyedéves bevallásra kötelezett esetében a 250 000 forintot, bc) éves bevallásra kötelezett esetében az 50 000 forintot. (2) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés a) pontja szerint eljáró, belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adó áthárítására jogalapot teremt ügylet fejében járó ellenérték adót is tartalmazó összegét az (1) bekezdésben említett esedékességig maradéktalanul nem téríti meg, vagy tartozása egészében más módon nem sz nik meg addig, a 131. § (1) bekezdése szerint megállapított negatív el jel különbözet abszolút értékben kifejezett összegét - legfeljebb annak erejéig - csökkentenie kell az erre az ügyletre jutó levonható el zetesen felszámított adó teljes összegével. 2008/91. Adózási kérdés az áfa-visszaigénylés megfizetettségi feltételének megítélése követelés engedményezés esetén 103
(3) Arra az összegre, amely a (2) bekezdés szerint a 131. § (1) bekezdése szerint megállapított negatív el jel különbözet abszolút értékben kifejezett összegét - legfeljebb annak erejéig - csökkenti, a 131. § (2) bekezdésének a) pontja alkalmazandó. (4) Abban az esetben, ha az adó áthárítására jogalapot teremt ügylet a) a 10. § a) pontja szerinti termékértékesítés, vagy b) olyan más termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelynek teljesítése kapcsán a belföldön nyilvántartásba vett adóalanyt jogszabály szerint megilleti az ellenérték visszatartásának joga, a (2) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ott meghatározott csökkentési kötelezettség csak a jogosulatlanul visszatartott összeg adótartalmával megegyez levonható el zetesen felszámított adóra terjed ki. (5) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés b) pontja csak több, egymást követ bevallási id szakban bevallott különbözet el jelhelyes göngyölítésével teljesül, a belföldön nyilvántartásba vett adóalany legkorábban akkor kérelmezheti az (1) bekezdés a) pontja szerint az érintett bevallási id szakok között el jelhelyesen göngyölített különbözet visszaigénylését, amikor annak abszolút értékben kifejezett összege az adott bevallási id szakban eléri vagy meghaladja az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott összeget. (6) Megsz nés esetében, ha az a) jogutódlással történik, és a jogel d záróbevallásában bevallott összegre nem teljesül az (1) bekezdés b) pontja, a záróbevallásban bevallott összeggel való rendelkezés joga a jogutódra, illet leg - több jogutód esetében - a felek által kijelölt jogutódra száll át, aki (amely) azt a rá vonatkozó rendelkezések szerint gyakorolhatja; b) jogutód nélkül történik, a belföldön nyilvántartásba vett adóalany a különbözet visszaigénylését akkor is kérelmezheti, ha a záróbevallásában bevallott összegre nem teljesül az (1) bekezdés b) pontja. A törvény e helyen rögzíti azokat a feltételeket, amelyek teljesítése esetén az adóalany a fizetend áfa és a levonható input áfa negatív különbözeteként adódó adóösszeget visszaigényelheti. A törvény értelmében a visszaigénylés kérelemre történhet, a visszaigénylési jog megnyílása pedig az egyes adómegállapítási id szakokban realizált negatív adókülönbözetnek - az adóalanyok bevallás-gyakorisága alapján differenciált módon meghatározott - nagyságától függ. A ténylegesen kiutalható adó összegét ugyanakkor csökkenti a meg nem fizetett beszerzésekre jutó áfa összege, amelyet az adóalany a soron következ id szak fizetend áfájának összegét csökkent tételként vehet figyelembe. E megfizetettségi feltételt azonban kizárólag csak az adó áthárításával járó ügyletekre kell alkalmazni, a termék Közösségen belüli beszerzésére, a termékimportra, a fordított adózás alá es ügyletekre, valamint az olyan szolgáltatásokra, ahol a szolgáltatás igénybevev je az adófizetésre kötelezett, nem. A f szabálytól eltér en olyan esetekben is lehet ség nyílhat a tárgyid szaki negatív adókülönbözet visszaigénylésére, ha annak összege a meghatározott értékhatárok alatt marad. Az adóalany e lehet séggel akkor élhet, ha a tárgyid szakot közvetlenül megel z bevallási id szak(ok)ban is negatív áfa-különbözetet realizál, és ezek göngyölített összege a tárgyid szakban éri el, vagy haladja meg a f szabály szerint megállapított összeghatárokat. A törvény speciális el írásokat tartalmaz az adóalanyok megsz nésének egyes eseteire is. Amennyiben jogutódlás nélküli megsz nés történik, akkor a megsz n , záróbevallásában negatív adókülönbözetet bevalló adóalany ezt az összeget minden feltétel nélkül visszaigényelheti. Ezzel szemben, ha jogutódlással történ megsz nés esete áll fenn, a megsz n adóalany a záróbevallásában szerepl negatív áfa-különbözetet kizárólag csak a f szabályok szerinti feltételek teljesítése mellett igényelheti vissza. Ha ezeket a feltételeket nem tel104
jesíti, úgy a negatív adókülönbözet feletti rendelkezési jog a jogutódra száll át (a jogutód lesz az, aki a különbözetet a visszaigénylésre vonatkozó feltételek teljesítése mellett visszaigényelheti, vagy a soron következ adó-megállapítási id szakában fizetend adót csökkent tételként figyelembe veheti). MÁSODIK RÉSZ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK XIII. Fejezet ALANYI ADÓMENTESSÉG 187. § (1) Az az adóalany, aki (amely) gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön, jogosult az e fejezetben meghatározottak szerint alanyi adómentességet választani. 2009/63. Adózási kérdés az ingatlan bérbeadásra vonatkozó adókötelezettség választása és az alanyi adómentesség 2009/44. Adózási kérdés az ingatlan bérbeadásra vonatkozó adókötelezettség választása és az alanyi adómentesség (2) Abban az esetben, ha az adóalany él az (1) bekezdésben említett választási jogával, az alanyi adómentesség id szakában az adóalany alanyi adómentes min ségében a) adófizetésre nem kötelezett; b) el zetesen felszámított adó levonására nem jogosult; c) kizárólag olyan számla kibocsátásáról gondoskodhat, amelyben áthárított adó, illet leg a 83. §-ban meghatározott százalékérték nem szerepel. 188. § (1) Alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítend ellenértéknek - forintban kifejezett és éves szinten göngyölített - összege a) sem a tárgy naptári évet megel z naptári évben ténylegesen, b) sem a tárgy naptári évben ésszer en várhatóan, illet leg ténylegesen nem haladja meg a (2) bekezdésben meghatározott fels értékhatárt. (2) Az alanyi adómentesség választására jogosító fels értékhatár: 5 000 000 forintnak megfelel pénzösszeg. (3) Az alanyi adómentesség választására jogosító fels értékhatárba nem számítandó be: a) az adóalany vállalkozásában aa) tárgyi eszközként használt termék értékesítése, ab) immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni érték jog végleges átengedése, b) az aa) alpont alá nem tartozó új közlekedési eszköz 89. § (1) és (2) bekezdés szerinti értékesítése, c) az aa) alpont alá nem tartozó beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet értékesítése, amelynek ca) els rendeltetésszer használatbavétele még nem történt meg, vagy cb) els rendeltetésszer használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély joger re emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év, 105
d) az aa) alpont alá nem tartozó építési telek (telekrész) értékesítése, e) a 85. § (1) bekezdése szerinti adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, f) a 86. § (1) bekezdésének a)-g) pontjai szerinti adómentes, kiegészít jelleg szolgáltatásnyújtás, g) a XIV. fejezetben szabályozott jogállású adóalanynak a mez gazdasági tevékenysége körébe tartozó termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítend ellenérték. 189. § Az adóalany belföldi nyilvántartásba vételével egyidej leg is választhatja a tárgy naptári évre az alanyi adómentességet. Ilyen esetben elegend a 188. § (1) bekezdésének b) pontjában említett feltételt id arányosan teljesíteni. 190. § Az adóalany az alanyi adómentességet a tárgy naptári év végéig választja. 191. § (1) Az alanyi adómentesség megsz nik, ha a) az adóalany az alanyi adómentességet a tárgy naptári évet követ naptári évre nem kívánja alkalmazni; b) az adóalany jogutódlással sz nik meg, de a jogutódra a 188. § (1) bekezdésében említett feltételek nem teljesülnek, vagy az el z ekben említett feltételek teljesülnek ugyan, de a jogutód az alanyi adómentességet nem kívánja választani; c) a tárgy naptári évben a tényadatok alapján a 188. § (1) bekezdésének b) pontjában említett feltétel nem teljesül. (2) Ha az alanyi adómentesség az (1) bekezdés c) pontja szerint sz nik meg, az adóalany alanyi adómentes min ségben nem járhat el az olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása esetében sem, amelynek ellenértékével meghaladja az alanyi adómentesség választására jogosító fels értékhatárt. (3) Abban az esetben, ha az alanyi adómentesség az (1) bekezdés c) pontja szerint sz nik meg, az adóalany az alanyi adómentesség választására vonatkozó joggal a megsz nés évét követ második naptári év végéig nem élhet. 192. § (1) Az adóalany az alanyi adómentesség választásáról, illet leg annak megsz nésér l az állami adóhatóságnak nyilatkozik. (2) Az (1) bekezdésben említett nyilatkozattételre az Art. változásbejelentésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 193. § (1) Az adóalany az alanyi adómentesség id szakában nem járhat el alanyi adómentes min ségében a) a 188. § (3) bekezdésének a)-d) pontjaiban meghatározott esetekben; 2009/3. Adózási kérdés alanyi adómentes adóalany által teljesített személygépkocsiértékesítés b) a 11. és 12. § szerinti termékértékesítése esetében; c) a 14. § szerinti szolgáltatásnyújtása esetében; d) a terméknek a 19. § a) pontja szerinti Közösségen belüli beszerzése esetében, illet leg abban az esetben sem, ha az adóalany élt a 20. § (5) bekezdésében említett választási jogával; e) a terméknek a 19. § b) és c) pontja szerinti Közösségen belüli beszerzése esetében; f) termék importja esetében.
106
(2) Az adóalany nem járhat el alanyi adómentes min ségében abban az esetben sem, ha az alanyi adómentesség id szakát megel z en keletkezett levonható el zetesen felszámított adó összegét meghatározó tényez kben utólag, az alanyi adómentesség id szakában olyan változás következik be, amelynek eredményeként az eredetileg levonható el zetesen felszámított adó összegét a különbözet csökkenti, és amelynek rendezésére a 132. § (2) bekezdése alkalmazandó. (3) Az adóalany az alanyi adómentesség id szakában szintén nem járhat el alanyi adómentes min ségében a 139-141., 146., 147. és 150. §-okban említett esetekben. 194. § Az adóalany jogosult nem alanyi adómentes min ségében eljárni abban az esetben, ha az alanyi adómentesség id szakát megel z en keletkezett levonható el zetesen felszámított adó összegét meghatározó tényez kben utólag, az alanyi adómentesség id szakában olyan változás következik be, amelynek eredményeként az eredetileg levonható el zetesen felszámított adó öszszegét a különbözet növeli, és amelynek rendezésére a 132. § (4) bekezdése alkalmazandó. 195. § (1) Az alanyi adómentesség id szakában keletkezett el zetesen felszámított adó levonására az adóalany akkor sem jogosult, ha nem alanyi adómentes min ségében jár el. (2) Az (1) bekezdést l eltér en: a) a 188. § (3) bekezdésének aa) alpontja, b) a 188. § (3) bekezdésének b)-d) pontjai és c) a 11. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti termékértékesítése esetében az adóalany jogosult az alanyi adómentesség id szakában keletkezett, az a)-c) pontokhoz kapcsolódó el zetesen felszámított adó levonására. (3) A (2) bekezdésben említett jog gyakorlására egyebekben az el zetesen felszámított adó levonására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelel en alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a (2) bekezdés b) pontjában említett esetben az adólevonási jog keletkezésére és az el zetesen felszámított adóként figyelembe vehet összeg megállapítására a 122. §-t kell alkalmazni. 196. § Az alanyi adómentesség id szakában keletkezett el zetesen felszámított adóra - a 195. § (2) bekezdésében említett kivétellel - az adóalany a kés bbiekben sem alapíthat adólevonási jogot. XIV. Fejezet MEZ GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ ADÓALANYRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK Mez gazdasági tevékenységet folytató adóalany jogállása 197. § (1) A mez gazdasági tevékenységet egészben vagy meghatározó részben folytató adóalany jogállására, aki (amely) 2008/104. Adózási kérdés meghatározó részben mez gazdasági tevékenységet folytató adóalany a) a kis- és középvállalkozásokról, fejl désük támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Kkv.) rendelkezései szerint egyúttal mikro- és önálló vállalkozás is, vagy annak min sülne, ha a Kkv. hatálya alá tartozna, és 2009/4. Adózási kérdés mikro- és önálló vállalkozásnak min sül , mez gazdasági tevékenységet folytató adóalanyok b) gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön, 107
ilyen min ségében e fejezet rendelkezései alkalmazandók (a továbbiakban: mez gazdasági tevékenységet folytató adóalany), feltéve, hogy nem élt jogállása megváltoztatásának jogával. (2) Abban az esetben, ha az adóalany a tárgyév július 1. napján már nem min sül az (1) bekezdés a) pontjának értelmében mikro- és önálló vállalkozásnak, jogállása - az egyéb feltételek teljesülését l függetlenül - legkés bb a tárgyév december 31. napjával megsz nik. (3) Abban az esetben, ha az adóalany a) él az (1) bekezdésben említett választási jogával, illet leg b) jogállása a (2) bekezdés szerint megsz nik, a választás, illet leg a megsz nés évét követ második naptári év végéig az adóalanyt nem illeti meg az e fejezetben szabályozott jogállás. A törvény értelmében különleges jogállású az a belföldi mez gazdasági termel , aki (amely) a 2004. évi XXXIV. törvény szerint mikro- és önálló vállalkozásnak min sül. A hivatkozott törvény el írásai értelmében mikrovállalkozás az, melynél a foglalkoztatottak száma 10 f nél kevesebb, és a vállalkozás éves nettó árbevétele vagy mérlegf összege legfeljebb 2 millió eurónak megfelel forintösszeg. Önálló vállalkozás az, amely a hivatkozott törvény el írásai szerint nem min sül partner vagy kapcsolt vállalkozásnak. Az stermel is lehet különleges jogállású, ha megfelel az el bbi el írásoknak függetlenül attól, hogy nem tartozik a hivatkozott törvény hatálya alá. A mez gazdasági termel kivételes jogállása addig állhat fenn, amíg a törvényi el írásoknak megfelel, illetve amíg saját elhatározásából meg nem változtatja azt. A jogállás megváltoztatását követ második adóév végéig a különleges jogállásba visszatérni nem lehet. 198. § E fejezet alkalmazásában mez gazdasági tevékenység: a) a 7. számú melléklet I. részében felsorolt termékek termelése és feldolgozása, feltéve, hogy azt az adóalany saját vállalkozásában végzi; b) a 7. számú melléklet II. részében felsorolt szolgáltatások nyújtása, feltéve, hogy azok teljesítéséhez az adóalany saját vállalkozásának tárgyi eszközeit, egyéb termelési eszközeit és tényez it használja, egyéb módon hasznosítja, amelyek rendeltetésük szerint szokásosan az a) pontban említettek megvalósítását szolgálják; valamint c) az a) és b) pont alá tartozó termékek értékesítése, szolgáltatások nyújtása után kompenzációs felár megtéríttetésére tarthat igényt. 199. § (1) A mez gazdasági tevékenységet folytató adóalany e tevékenysége körében: a) adófizetésre nem kötelezett; b) el zetesen felszámított adó levonására nem jogosult. (2) A mez gazdasági tevékenység folytatásának id szakában keletkezett és az e tevékenységéhez kapcsolódó el zetesen felszámított adóra az adóalany jogállása megváltozását követ en sem alapíthat adólevonási jogot. Kompenzációs felár megtéríttetése iránti igény 200. § (1) A kompenzációs felár megtéríttetése iránti igény érvényesíthet ségének személyi feltétele, hogy a termék beszerz je, szolgáltatás igénybevev je a) belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, aki (amely) egyúttal nem mez gazdasági tevékenységet folytató adóalany; vagy b) a Közösség valamely más tagállamában vagy harmadik államban nyilvántartásba vett adóalany legyen, aki (amely) egyúttal nem min sül ezen állam joga szerint olyan adóalanynak, aki108
nek (amelynek) jogállása tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. címének 2. fejezetében foglaltaknak. (2) A kompenzációs felár megtéríttetése iránti igény érvényesíthet ségének tárgyi feltétele, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a 2. § a) pontja szerint történjen. (3) Az egyéb feltételek teljesítésének sérelme nélkül a kompenzációs felár megtéríttetése iránti igény érvényesíthet abban az esetben is, ha a termék értékesítése a Közösség valamely más tagállamában nyilvántartásba vett nem adóalany jogi személynek történik, feltéve, hogy a Közösség azon tagállamában, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, a nem adóalany jogi személynek e beszerzése után adót kell fizetnie e tagállam joga szerint. Kompenzációs felár megállapítása és áthárítása 201. § (1) A kompenzációs felár alapjának megállapítása során e törvénynek az adó alapjára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelel en alkalmazni. (2) A kompenzációs felár mértéke a kompenzációs felár alapjának: a) 12 százaléka a 7. számú melléklet I. részének A. pontjában felsorolt termékek esetében; b) 7 százaléka a 7. számú melléklet I. részének B. pontjában felsorolt termékek, valamint a 7. számú melléklet II. részében felsorolt szolgáltatások esetében. 202. § (1) A mez gazdasági tevékenységet folytató adóalany a kompenzációs felárat terméke értékesítésének, szolgáltatása nyújtásának teljesítésével hárítja át. (2) Az (1) bekezdésben említett jog gyakorlása érdekében a mez gazdasági tevékenységet folytató adóalany, ha termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása a) a 200. § (1) bekezdésének a) pontjában említett adóalany részére történik, személyesen rendelkeznie kell a termék beszerz je, szolgáltatás igénybevev je által a nevére szólóan, magyar nyelven kibocsátott, az ügylet teljesítését tanúsító felvásárlási okirat példányával, egyúttal mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól; b) az a) pont alá nem tartozó más személy, szervezet részére történik, számlakibocsátási kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy ba) a 169. § h) pontjában megjelölt adat helyett a kompenzációs felár alapját, bb) a 169. § i) pontjában megjelölt adat helyett az alkalmazott kompenzációs felár mértékét [201. § (2) bekezdése], bc) a 169. § j) pontjában megjelölt adat helyett az áthárított kompenzációs felárat tünteti fel. (3) A (2) bekezdés a) pontjában említett felvásárlási okirat kötelez adattartalma a következ : a) a felvásárlási okirat kibocsátásának kelte; b) a felvásárlási okirat sorszáma, amely a felvásárlási okiratot kétséget kizáróan azonosítja; c) a termék értékesít jének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerz jének, szolgáltatás igénybevev jének neve, címe és adószáma; d) az értékesített termék megnevezése, és az annak jelölésére legalább az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége, illet leg a nyújtott szolgáltatás megnevezése, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhet ; e) a teljesítés id pontja, ha az eltér a felvásárlási okirat kibocsátásának keltét l; f) a kompenzációs felár alapja, továbbá az értékesített termék kompenzációs felár nélküli egységára, illet leg a nyújtott szolgáltatás kompenzációs felár nélküli egységára, ha az természetes
109
mértékegységben kifejezhet , valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza; g) az alkalmazott kompenzációs felár mértéke; h) az áthárított kompenzációs felár; i) a termék értékesít jének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerz jének, szolgáltatás igénybevev jének aláírása. (4) Az okirattal kapcsolatos, a (2) és (3) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben egyebekben e törvénynek a számlázásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy felvásárlási okirat esetében a) a kibocsátási kötelezettségr l kizárólag a termék beszerz je, szolgáltatás igénybevev je saját maga gondoskodhat; b) a 159., 164., 165. és 176. §-ok nem alkalmazhatók. A törvény szabályozza a bizonylat kiállításának módját belföldi adóalany felé történ értékesítés és egyéb személy, szervezet felé történ értékesítés esetére. Ha a különleges jogállású mez gazdasági termel belföldön nyilvántartásba vett (nem különleges jogállású) adóalany felé értékesít, nyújt szolgáltatást, úgy értékesítését, szolgáltatásnyújtását a beszerz (igénybevev ) által kibocsátott felvásárlási okirat kíséri. Ilyenkor a termék átadóját bizonylatadási kötelezettség nem terheli. A törvény meghatározza a felvásárlási okirat adattartalmát. Ha viszont az értékesítés nem belföldi adóalany felé történik, úgy a mez gazdasági termel nek a bizonylatot - a számlára vonatkozó el írások értelemszer alkalmazásával - magának kell kibocsátania. Ilyenkor egyéb kötelez adatok mellett adóalap helyett a kompenzációs felár alapját, adómérték helyett a kompenzációs felár mértékét, áthárított adó helyett az áthárított kompenzációs felárat kell feltüntetnie. A felvásárlási okirat tekintetében az egyszer sített adattartalmú számlára, el leg-számlára, gy jt számlára, valamint a számla kiállításának átvállalására vonatkozó el írások nem alkalmazhatók. Kompenzációs felár el zetesen felszámított adóként történ figyelembevétele 203. § A mez gazdasági tevékenységet folytató adóalany által - a kompenzációs felár megtéríttetése iránti igény érvényesítése érdekében - áthárított kompenzációs felár a 120. § a) pontja szerint, mint el zetes felszámított adó vehet figyelembe. El zetesen felszámított adó levonása, visszaigénylése 204. § (1) A 203. § szerint megállapított el zetesen felszámított adóra a 200. § (1) bekezdésének a) pontjában említett termék beszerz je, szolgáltatás igénybevev je adólevonási jogot alapíthat. (2) Az (1) bekezdésben említett jog gyakorlására egyebekben az el zetesen felszámított adó levonására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a) az adólevonási jog a kompenzációs felárral növelt ellenérték maradéktalan megtérítésekor keletkezik; b) a 202. § (2) bekezdésének a) pontjában említett esetben az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele az, hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljon az általa kibocsátott felvásárlási okirat másodlati példánya. A felvásárlási jegyen feltüntetett kompenzációs felár az adóalany vev nél (szolgáltatást igénybe vev nél) el zetesen felszámított adóként vehet figyelembe. A levonási jog abban az adó-megállapítási id szakban érvényesíthet , amelyben a mez gazdasági termék, szolgáltatás adóalany vev je a kompenzációs felárral növelt ellenértéket a termék átadójának 110
(a szolgáltatás nyújtójának) maradéktalanul megfizeti. A részkifizetés nem jogosít adólevonásra, még a részkifizetésben foglalt kompenzációs felár erejéig sem. A külföldi adóalany vev pedig az általa megfizetett kompenzációs felárra adó-visszatérítési igényt alapíthat. XV. Fejezet UTAZÁSSZERVEZÉSI SZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK 205. § Utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében a törvény rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. 2009/45. Adózási kérdés utazásszervezéssel kapcsolatos egyes kérdések áfarendszerbeli megítélése 2009. február 1-jét l Fogalommeghatározások 206. § (1) E fejezet alkalmazásában a) utazásszervezési szolgáltatás: adóalany által - saját nevében - utasnak nyújtott olyan, jellegadó tartalma alapján egészben vagy meghatározó részben turisztikai szolgáltatás, amelynek teljesítéséhez saját nevében, de az utas javára megrendelten, más adóalany vagy adóalanyok (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: más adóalany) által teljesített szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés (így különösen: személyszállítás, szálláshely-szolgáltatás, ellátás és idegenvezetés) szükséges; b) utazásszervez : az utazásszervezési szolgáltatást nyújtó adóalany; c) utas: az, aki ténylegesen igénybe veszi az utazásszervezési szolgáltatást; d) önálló pozíciószám: olyan - külön nyilvántartott - utazásszervezési szolgáltatásokat foglal magában, amelyek azonos földrajzi területre (helyszínre) irányulnak, azonos tartalmúak és színvonalukat tekintve azonos min ség ek. A törvényben az utazásszervezési szolgáltatás definíciója pontosításra kerül, hangsúlyozva, hogy a különös adózási mód az egészben vagy meghatározó részben turisztikai szolgáltatásnak min sül szolgáltatásokra alkalmazható. Ezzel egyértelm vé válik, hogy pl. önmagában a menetjegy értékesítés, vagy rendezvényszervezés nem tartozik a különös adózási mód alá. A törvény sz kíti az utas fogalmát, a törvény alkalmazásában utasnak csak az min sül, aki ténylegesen utazik. A módosítás hatályba lépését követ en - megfelel átmeneti rendelkezés mellett - nem lehet utas az, aki csupán megállapodást köt az utazási szolgáltatás igénybe vételér l, így nem alkalmazható a különös adózás utazásszervez k szolgáltatásainak egymás közötti értékesítése esetében sem. A törvény értelmében az adóalany az adóhatósághoz történ bejelentést követ adómegállapítási id szak kezdetét l az utanként meghatározandó árrés-számítás helyett választhatja azt is, hogy adóját az adómegállapítási id szakra - önálló pozíciószámonként összevont árrés-tömeget képezve határozza meg. A hivatkozott módszer alkalmazhatósága érdekében a törvény meghatározza az önálló pozíciószám fogalmát. (2) Az egyéb feltételek teljesülésének sérelme nélkül szintén utazásszervezési szolgáltatás az is, a) amelynek id tartama nem haladja meg a 24 órát, illet leg b) amely éjszakai szálláshelyadást nem tartalmaz. (3) E fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók az utazásközvetít tevékenységére, aki (amely) az utazásszervez megbízásából és annak nevében köt megállapodást az utassal.
111
207. § Az utazásszervezési szolgáltatás egyetlenegy szolgáltatás nyújtásának tekintend . Teljesítés helye 208. § Utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol az utazásszervez gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. 2009/2. Adózási kérdés közvetít i jutalék számlázása harmadik országba irányuló utak közvetítése esetén El leg 209. § (1) Az utazásszervez által jóváírt, kézhez vett el leget úgy kell tekinteni, mint amely rendre az általa számított árrésnek megfelel részt is arányosan tartalmazza. (2) Fizetend adót - ha e fejezet rendelkezéseib l más nem következik - az el legb l az az arányos rész tartalmaz, amely az utazásszervez által számított árrésnek felel meg. Adó alapja 210. § (1) Utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja az utazásszervez árrése. (2) Az árrés az a pénzben kifejezett különbözet, amelynél a kisebbítend tag az utas által megtérített vagy megtérítend , pénzben kifejezett - adó nélkül számított - ellenérték, a kivonandó tag pedig az utazásszervezési szolgáltatás teljesítéséhez szükséges, a 206. § (1) bekezdésének a) pontjában említett, más adóalany által teljesített szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés megtérített vagy megtérítend , pénzben kifejezett - adót is tartalmazó - együttes ellenértéke (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: egyedi nyilvántartáson alapuló módszer). (3) Abban az esetben, ha a (2) bekezdés szerinti számítás eredményeként a különbözet nem pozitív el jel , árrésként nulla érték veend figyelembe. Adó alóli mentesség 211. § (1) Abban az esetben, ha az utazásszervezési szolgáltatás teljesítéséhez szükséges, a 206. § (1) bekezdésének a) pontjában említett más adóalany által teljesített szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés teljesítési helye a Közösség területén kívül van, az utazásszervezési szolgáltatás nyújtása a 110. § (1) bekezdésének értelmében - mint közvetít i szolgáltatás nyújtása - mentes az adó alól. (2) Az (1) bekezdés szerinti adó alóli mentesség csak arányos részben illeti meg az utazásszervez t abban az esetben, ha az utazásszervezési szolgáltatás teljesítéséhez szükséges, a 206. § (1) bekezdésének a) pontjában említett, más adóalany által teljesített szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés teljesítési helye részben a Közösség területén, részben azon kívül van. El zetesen felszámított adó levonása 212. § Az utazásszervezési szolgáltatás teljesítéséhez szükséges, a 206. § (1) bekezdésének a) pontjában említett, más adóalany által teljesített szolgáltatásnyújtáshoz, termékértékesítéshez
112
kapcsolódóan az utazásszervez re áthárított adóra - mint el zetesen felszámított adóra - az adóalany adólevonási jogot nem alapíthat. Önálló pozíciószámonkénti nyilvántartáson alapuló módszer a fizetend adó megállapítására 212/A. § (1) A belföldön nyilvántartásba vett utazásszervez - az állami adóhatóságnak tett el zetes bejelentése alapján - dönthet úgy is, hogy az egyedi nyilvántartáson alapuló módszer helyett az ilyen min ségében fizetend adó együttes összegének megállapítása érdekében az önálló pozíciószámonkénti nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazza. (2) Az (1) bekezdés szerinti választás ellenére az egyedi nyilvántartáson alapuló módszert kell alkalmazni az önálló pozíciószámonkénti nyilvántartáson alapuló módszer alkalmazásának id szakában is arra az utazásszervezési szolgáltatásnyújtásra, amelynél az utas által fizetett el leg jóváírása, kézhezvétele id ben megel zi az önálló pozíciószámonkénti nyilvántartáson alapuló módszer alkalmazására való áttérést. (3) Abban az esetben, ha az utazásszervez élt az (1) bekezdésben említett választási jogával, attól a választása évét követ naptári év végéig nem térhet el. (4) Ha az utazásszervez a határnap lejártáig az állami adóhatóságnak másként nem nyilatkozik, választása a (3) bekezdésben meghatározott id tartammal meghosszabbodik. 212/B. § (1) Az önálló pozíciószámonkénti nyilvántartáson alapuló módszer alkalmazása esetében az utazásszervez által fizetend adó együttes alapja az utazásszervezési szolgáltatásoknak az adómegállapítási id szakra - önálló pozíciószámonként - összesített, az utazásszervez által számított árréstömege, csökkentve magával az így összesített árréstömegre jutó adó együttes öszszegével. (2) Az utazásszervez által számított árréstömeg az a pénzben kifejezett és önálló pozíciószámonként külön megállapított különbözet, amelyben a) a kisebbítend tag: az utazásszervezési szolgáltatások nyújtása érdekében az utasok által az utazásszervez nek megtérített - pénzben kifejezett - ellenérték és jóváírt, kézhez vett el leg adómegállapítási id szakra összesített összege, csökkentve az utazásszervez által az utasoknak visszatérített - pénzben kifejezett - ellenérték és visszafizetett el leg szintén adómegállapítási id szakra összesített összegével; b) a kivonandó tag: az utazásszervez által a 206. § (1) bekezdésének a) pontjában említett más adóalanynak juttatott vagy juttatandó - pénzben kifejezett - vagyoni el nynek az arányos összege, amely - az utazásszervez által igazolt módon - betudható ellenértéke vagy az lehet az a) pont szerint meghatározott utazásszervezési szolgáltatások nyújtása érdekében szükséges, a 206. § (1) bekezdésének a) pontjában említett más adóalany által teljesített vagy teljesítend szolgáltatásnyújtásnak, termékértékesítésnek. (3) Abban az esetben, ha a (2) bekezdés szerinti számítás eredményeként a különbözet nem pozitív el jel , számított árréstömegként nulla érték veend figyelembe. 212/C. § (1) Abban az adómegállapítási id szakban, amelyben egy adott önálló pozíciószám megsz nik (a továbbiakban: megsz n önálló pozíciószám), az utazásszervez köteles a megsz n önálló pozíciószám fennállásának teljes id tartamára a megsz n önálló pozíciószám végleges árréstömegét megállapítani. (2) A megsz n önálló pozíciószám végleges árréstömege az a pénzben kifejezett különbözet, amelyben 113
a) a kisebbítend tag megegyezik a megsz n önálló pozíciószám fennállásának teljes id tartamát magában foglaló adómegállapítási id szakokban a 212/B. § (2) bekezdésének a) pontja szerint megállapított érték göngyölített összegével; b) a kivonandó tag megegyezik az utazásszervez által a 206. § (1) bekezdésének a) pontjában említett más adóalanynak juttatott - pénzben kifejezett - vagyoni el nynek az arányos összegével, amely - az utazásszervez által igazolt módon - betudott ellenértéke az a) pont szerint meghatározott utazásszervezési szolgáltatások nyújtása érdekében szükséges, a 206. § (1) bekezdésének a) pontjában említett más adóalany által teljesített szolgáltatásnyújtásnak, termékértékesítésnek. (3) Abban az esetben, ha a (2) bekezdés szerinti számítás eredményeként a különbözet nem pozitív el jel , végleges árréstömegként nulla érték veend figyelembe. (4) Abban az esetben, ha a megsz n önálló pozíciószám végleges árréstömegének (kisebbítend tag) és a megsz n önálló pozíciószám fennállásának teljes id tartamát magában foglaló adómegállapítási id szakokban a megsz n önálló pozíciószám 212/B. § (2) bekezdése szerint számított árréstömege göngyölített összegének (kivonandó tag) a különbözete abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja a 10 000 forintnak megfelel pénzösszeget, az utazásszervez a) köteles az (1) bekezdésben meghatározott adómegállapítási id szakban a különbözetre jutó adót fizetend adóként megállapítani, ha a különbözet pozitív el jel ; b) jogosult arra, hogy legkorábban az (1) bekezdésben meghatározott adómegállapítási id szakban a 131. § (1) bekezdése szerint megállapított adót a különbözetre jutó adó összegével csökkentse, ha a különbözet negatív el jel . (5) Az önálló pozíciószám megsz nik, ha az utazásszervez a) az adott önálló pozíciószámot lezárja; b) az adott önálló pozíciószámon 6 hónapos id tartamban ténylegesen nem nyújt utazásszervezési szolgáltatást; c) választási jogával élve a soron következ adómegállapítási id szak kezdetét l az önálló pozíciószámonkénti nyilvántartáson alapuló módszer helyett az egyedi nyilvántartáson alapuló módszert kívánja alkalmazni; d) jogutód nélkül megsz nik. (6) Az (5) bekezdés b) pontjában említett id tartamot az önálló pozíciószám megnyitásától, illet leg ha az alá az önálló pozíciószám alá tartozó utazásszervezési szolgáltatás nyújtása érdekében az utas az utazásszervez nek ellenértéket térített meg vagy el leget fizetett, az utolsó ilyen megtérítést l vagy fizetést l kell számítani. (7) Az (5) bekezdés d) pontjának alkalmazásában az önálló pozíciószám abban az adómegállapítási id szakban sz nik meg, amelyr l az utazásszervez záróbevallást benyújtani köteles. A törvény tartalmazza az önálló pozíciószámra összesített árrés választhatóságának módját, valamint ebb l az adózási módból az egyedi nyilvántartáson alapuló módszerre való visszatérés szabályait. A törvény a fizetend adó alapjaként azt az árrés-tömeget határozza meg, amelyet az adott pozíciószámú utakhoz a konkrét adómegállapítási id szakban az utastól beszedett ellenérték - ideértve az el leget is - korrigált összesített adatából (kisebbítend ) és az utazásszervez által saját néven megrendelt - más adóalany által teljesített szolgáltatások ellenértékének összesített adatából (kivonandó) kell képezni úgy, hogy az így meghatározott különbséget csökkenteni kell magával az adó összegével (az ún. „felülr l számított” adóval). Az árrés-tömeg számításnál a kivonandó tag meghatározása az igazoltan felmerült kalkulált adatokon alapul függetlenül attól, hogy a küls szolgáltatók számlái a bevallás benyújtásáig megérkeztek-e vagy sem. A számítás eredményeként adódó különbözet nem lehet kisebb nullánál. 114
Az adóalanynak az egyes bevallások fizetend adójának alapját képez árrés-tömeghez még egyszer vissza kell térnie, amikor az adott önálló pozíciószám megsz nik. A pozíciószám megsz nését kiválthatja az, ha az adóalany az önálló pozíciószámot lezárja, az adott pozíciószámon hat hónapot elér id tartamban nem indít utat, áttér az egyedi nyilvántartáson alapuló módszerre, illetve ha adóalanyisága jogutód nélkül megsz nik. Az el bb említett esetekben az adott önálló pozíciószám fennállásának teljes id tartamára az adóalanynak újra meg kell határoznia a göngyölített adatokból számított árrés-tömeget, melyet össze kell hasonlítania az egyes adómegállapítási id szakokban már bevallott árrés-tömeggel, és ha a kett különbözete abszolút értékben eléri vagy meghaladja a 10 000 forintot, úgy az adóalanynak a különbözetre jutó adót pótlólag fizetend , vagy pótlólag levonható adóként kell kezelnie. A fentiekben részletezett árrés-tömegen alapuló számítás az adóhatósággal való elszámolás eszköze, az utas felé kiállított számlában feltüntetett áfát utólag módosítani nem kell. XVI. Fejezet HASZNÁLT INGÓSÁGOKRA, M ALKOTÁSOKRA, GY JTEMÉNYDARABOKRA ÉS RÉGISÉGEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK 1. alfejezet Fogalommeghatározások 213. § (1) E fejezet alkalmazásában a) használt ingóság: olyan m alkotásnak, gy jteménydarabnak és régiségnek nem min sül ingó termék, amely adott, illet leg kijavítása vagy rendbehozatala utáni állapotában eredeti rendeltetésének megfelel en használható; b) m alkotás: a 8. számú melléklet I. részében felsorolt termékek; c) gy jteménydarab: a 8. számú melléklet II. részében felsorolt termékek; d) régiség: a 8. számú melléklet III. részében felsorolt termékek; e) viszonteladó: minden olyan adóalany, aki (amely) ilyen min ségében továbbértékesítési céllal használt ingóságot, m alkotást, gy jteménydarabot vagy régiséget szerez be, importál, vagy egyébként tart tulajdonában, illet leg e körben - megbízás alapján - bizományosként jár el; f) nyilvános árverés szervez je: minden olyan adóalany, aki (amely) ilyen min ségében használt ingóságot, m alkotást, gy jteménydarabot vagy régiséget nyilvános árverésre bocsát azzal a céllal, hogy azt az árverésen a legtöbbet ajánlónak értékesítse; g) nyilvános árverés szervez jének megbízója: minden olyan személy, szervezet, aki (amely) megbízás alapján terméket ad át azzal a céllal, hogy azt a nyilvános árverés szervez je - ellenérték fejében - nyilvános árverésre bocsássa. (2) Az (1) bekezdés g) pontjában említett megbízásnak rendelkeznie kell arról, hogy a terméknek nyilvános árverésre bocsátásakor és annak értékesítésekor is a nyilvános árverés szervez je a saját nevében, de megbízója javára jár el.
115
2. alfejezet Viszonteladóra vonatkozó különös szabályok 214. § (1) A viszonteladó tevékenységére a törvény rendelkezéseit az ezen alfejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. 2009/61. Adózási kérdés az Áfa törvény XVI. Fejezet 2. alfejezetében szabályozott viszonteladói tevékenység és az alanyi adómentesség választása (2) Ezen alfejezet rendelkezései nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a viszonteladó új közlekedési eszközt értékesít a 89. § szerint. 215. § (1) Ezen alfejezet alkalmazásában a) értékesítési ár: az ellenérték egésze, amely a viszonteladó termékértékesítése adóalapjául szolgálna, illet leg abba beletartozna, ideértve magát az e törvényben szabályozott adót is, de kivéve a 71. § (1) bekezdésében meghatározott összegeket; b) beszerzési ár: az a) pont szerint meghatározott ellenérték, amelyet a viszonteladó a részére értékesít nek megtérít vagy megtéríteni köteles. (2) A 220. § (1) bekezdése a) pontjának alkalmazása esetében - az (1) bekezdés b) pontjától eltér en - beszerzési ár: minden, ami a termék importjának adóalapjául szolgál, illet leg abba beletartozik, ideértve magát az e törvényben szabályozott adót is. 216. § Használt ingóság, m alkotás, gy jteménydarab vagy régiség viszonteladó általi értékesítése esetében az adó alapjának megállapítására a 217. § alkalmazandó, feltéve, hogy a viszonteladó részére az el z ekben felsorolt termékeket a Közösség területér l a következ k bármelyike értékesítette: a) nem adóalany személy, szervezet; b) olyan adóalany, akinek (amelynek) termékértékesítése a 87. § szerint mentes az adó alól; c) alanyi adómentes adóalany vagy olyan adóalany, akire (amelyre) ilyen min ségében a Közösség nyilvántartásbavétele helye szerinti tagállamának azon joga vonatkozik, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 282-292. cikkeinek, feltéve, hogy termékértékesítésének tárgya tárgyi eszköz; d) másik viszonteladó vagy olyan adóalany, akinek (amelynek) termékértékesítésére ilyen min ségében az érintett közösségi tagállamnak azon joga vonatkozik, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 312-325. cikkeinek. 217. § (1) Az adó alapja a viszonteladó árrése, csökkentve magával az árrésre jutó adó összegével. (2) Az árrés a termék értékesítési árának (kisebbítend tag) és beszerzési árának (kivonandó tag) a különbözetével egyezik meg (ezen alfejezet alkalmazásában a továbbiakban: egyedi nyilvántartáson alapuló módszer). (3) Abban az esetben, ha a (2) bekezdés szerinti számítás eredményeként a különbözet nem pozitív el jel , árrésként nulla érték veend figyelembe. 218. § (1) A belföldön nyilvántartásba vett viszonteladó - az állami adóhatóságnak tett el zetes bejelentése alapján - dönthet úgy is, hogy az egyedi nyilvántartáson alapuló módszer helyett az adómegállapítási id szakban fizetend adó összegének megállapítása érdekében a globális nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazza. 116
(2) A globális nyilvántartáson alapuló módszer alkalmazása esetében a viszonteladó által fizetend adó összesített alapja az azonos adómérték alá es termékeknek az adó-megállapítási id szakra összesített árréstömege, csökkentve magával az erre az árréstömegre jutó adó összegével. (3) Az árréstömeg az azonos adómérték alá es termékeknek az adómegállapítási id szakra összesített értékesítésiár-összegének (kisebbítend tag) és a 216. § szerinti beszerzéseknek az ugyanezen id szakra összesített beszerzésiár-összegének (kivonandó tag) a különbözete. (4) Abban az esetben, ha a (3) bekezdés szerinti számítás eredményeként a különbözet nem pozitív el jel , árréstömegként nulla érték veend figyelembe. 219. § (1) A globális nyilvántartáson alapuló módszer alkalmazása esetében a viszonteladó mentesül a termék egyedi árrésének nyilvántartása, illet leg az adó alapjának 217. § szerinti megállapítása alól. (2) A globális nyilvántartáson alapuló módszer választása mellett sem alkalmazható ez a módszer azon termékre, amelynek beszerzési ára meghaladja az 50 000 forintnak megfelel pénzöszszeget. Ilyen esetben a viszonteladó az (1) bekezdést sem alkalmazhatja. 220. § (1) A belföldön nyilvántartásba vett viszonteladó - az állami adóhatóságnak tett el zetes bejelentése alapján - dönthet úgy is, hogy a következ kben felsorolt esetekben a termék értékesítésének adóalapját a 217. § szerint állapítja meg: a) m alkotásnak, gy jteménydarabnak vagy régiségnek a viszonteladó általi közvetlen importja esetében; b) m alkotás annak alkotójától vagy az alkotó jogutódjától történ közvetlen beszerzése esetében. (2) A globális nyilvántartáson alapuló módszer választása mellett sem alkalmazható ez a módszer az (1) bekezdésre kiterjed en. Ilyen esetben a viszonteladó a 219. § (1) bekezdését sem alkalmazhatja. 221. § Mentes az adó alól a viszonteladó termékértékesítése, ha az a 98. § (1) bekezdése, a 103. és 104. §, valamint 107. § (1) bekezdése alapján, az ott meghatározott feltételek szerint történik. 222. § (1) Az egyedi, illet leg globális nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazó viszonteladó ilyen min ségében a) el zetesen felszámított adó levonására nem jogosult; b) kizárólag olyan számla kibocsátásáról gondoskodhat, amelyben áthárított adó, illet leg a 83. §-ban meghatározott százalékérték nem szerepel. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerint kibocsátott számla a termék beszerz jét el zetesen felszámított adó levonására nem jogosítja. 223. § (1) Az egyedi, illet leg globális nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazó viszonteladó köteles a termékekr l folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezetni. A mennyiségi nyilvántartásnak legalább a következ ket kell tartalmaznia: a) nyitókészleten lev termékek mennyisége; b) beszerzett (importált) termékek mennyisége adómegállapítási id szakonként; c) értékesített termékek mennyisége adómegállapítási id szakonként; d) zárókészleten lev termékek mennyisége.
117
(2) A mennyiségi nyilvántartást elkülönítetten kell vezetni abban az esetben, ha a viszonteladó a globális nyilvántartáson alapuló módszer mellett egyúttal az egyedi nyilvántartáson alapuló módszert is köteles alkalmazni. (3) Tételes leltárral kell alátámasztani a) a nyitókészletet a készlet létesítésének napjára, b) a zárókészletet a készlet megszüntetésének napjára, c) egyéb esetekben pedig a nyitó- és zárókészletet a viszonteladó üzleti éve utolsó napjára mint mérlegfordulónapra vonatkozó mennyiségi felvétellel. A leltározásra a Számv. tv. rendelkezéseit kell megfelel en alkalmazni. (4) Az (1) bekezdés c) pontján belül elkülönítetten kell kimutatni a 221. § szerint értékesített termékeket. 224. § (1) A belföldön nyilvántartásba vett viszonteladó - az állami adóhatóságnak tett el zetes bejelentése alapján - dönthet úgy is, hogy tevékenységének egészére nem alkalmazza ezen alfejezet rendelkezéseit. 2009/61. Adózási kérdés az Áfa törvény XVI. Fejezet 2. alfejezetében szabályozott viszonteladói tevékenység és az alanyi adómentesség választása (2) Az (1) bekezdésben említett áttérés kezd napjára szóló id zítéssel a viszonteladónak a 223. § (3) bekezdésének a) pontja szerint kell eljárnia. Az így megállapított nyitókészleten lev termékekre jutó el zetesen felszámított adóra - az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeinek sérelme nélkül - a viszonteladó legkorábban az áttérés kezd napjától kezd d en adólevonási jogot gyakorolhat. 225. § (1) Ha a belföldön nyilvántartásba vett viszonteladó élt választási jogával, attól a) a 218. § (1) bekezdésében említett esetben a választása évét követ naptári év végéig, b) a 220. § (1) bekezdésében említett esetben a választása évét követ második naptári év végéig, c) a 224. § (1) bekezdésében említett esetben a választása évét követ második naptári év végéig nem térhet el. (2) Ha a viszonteladó a határnap lejártáig az állami adóhatóságnak másként nem nyilatkozik, választása a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett esetben a határnapot követ en az ott meghatározott id tartammal meghosszabbodik; b) az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben a határnapkor megsz nik. 226. § (1) A 225. § (2) bekezdésének b) pontjában említett határnapra szóló id zítéssel a viszonteladónak a 223. § (3) bekezdésének b) pontja szerint kell eljárnia. Az így megállapított zárókészleten lev termékekre jutó el zetesen felszámított adóra - az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek teljesülését l függetlenül - adólevonási jogot nem alapíthat, illet leg ha ezzel a jogával már élt, azt önellen rzéssel helyesbíti. (2) Az (1) bekezdésben említett önellen rzés a határnapot követ év január 31. napjáig pótlékmentesen végezhet el.
118
227. § E törvény kifejezett rendelkezésének hiányában arra a viszonteladóra, aki (amely) él a 224. § (1) bekezdésében említett választási jogával, ezen alfejezet rendelkezései nem vonatkoznak. 3. alfejezet Nyilvános árverés szervez jére vonatkozó különös szabályok 228. § (1) A nyilvános árverés szervez jének tevékenységére a törvény rendelkezéseit az ezen alfejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Ezen alfejezet rendelkezései nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a nyilvános árverés szervez je új közlekedési eszközt értékesít a 89. § szerint. 229. § Használt ingóság, m alkotás, gy jteménydarab vagy régiség nyilvános árverés szervez je általi értékesítése esetében az adó alapjának megállapítására a 231. § alkalmazandó, feltéve, hogy a nyilvános árverés szervez jének megbízója a következ k bármelyike: a) nem adóalany személy, szervezet; b) olyan adóalany, akinek (amelynek) az eladási megbízással teljesül termékértékesítése a 87. § szerint mentes az adó alól; c) alanyi adómentes adóalany vagy olyan adóalany, akire (amelyre) ilyen min ségében a Közösség nyilvántartásbavétele helye szerinti tagállamának azon joga vonatkozik, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 282-292. cikkeinek, feltéve, hogy az eladási megbízással teljesül termékértékesítésének tárgya tárgyi eszköz; d) viszonteladó vagy olyan adóalany, akinek (amelynek) az eladási megbízással teljesül termékértékesítésére ilyen min ségében az érintett közösségi tagállamnak azon joga vonatkoznak, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 312-325. cikkeinek. 230. § Az eladási megbízás alapján a nyilvános árverés szervez je részére történ termékértékesítés akkor teljesül, amikor a nyilvános árverés szervez je a terméket a nyilvános árverésen értékesíti. 231. § (1) Az adó alapja az a pénzben kifejezett különbözet, amelynél a) a kisebbítend tag: aa) az árverési vételárul szolgáló ellenérték, ab) az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelez jelleg befizetések, és ac) a felmerült járulékos költségek, amelyeket a nyilvános árverés szervez je hárít át az árverési vev nek (így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefügg díjak és költségek) együttes összege; b) a kivonandó tag: ba) a nyilvános árverés szervez jének megbízóját megillet , a (2) bekezdés szerint meghatározott összeg, és bb) a nyilvános árverés szervez je által az árverési vev re áthárított és fizetend adó együttes összege. (2) A nyilvános árverés szervez jének megbízóját az a pénzben kifejezett különbözet illeti meg, amelynél a kisebbítend tag az árverési vételárul szolgáló ellenérték, a kivonandó tag pedig az eladási megbízás teljesítéséért a nyilvános árverés szervez jét megillet ellenérték. 119
(3) Az (1) bekezdés bb) alpontjában említett áthárított fizetend adó összegének megállapításához a termékre a 83. § szerint meghatározott százalékértéket kell alkalmazni. 232. § (1) A nyilvános árverés szervez je ilyen min ségében kizárólag olyan számla kibocsátásáról gondoskodhat, amelyben a) a 169. § h) pontjában megjelölt adatok helyett a 231. § (1) bekezdése a) pontjában meghatározott adatok - egymástól elkülönítetten - szerepelnek; b) áthárított adó, illet leg a 83. §-ban meghatározott százalékérték nem szerepel. (2) Az (1) bekezdés szerint kibocsátott számla az árverési vev t el zetesen felszámított adó levonására nem jogosítja. 233. § (1) A nyilvános árverés szervez je köteles a 229. §-ban felsorolt ügyletekr l tételes nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásnak legalább a következ ket kell tartalmaznia: a) az árverési vev által a nyilvános árverés szervez jének - okirattal igazoltan - megtérített, illet leg megtérítend összegeket; b) a nyilvános árverés szervez je által a megbízójának megtérített, illet leg megtérítend öszszegeket. (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján a nyilvános árverés szervez je elszámolást ad megbízójának, amelynek tartalmaznia kell az eladási megbízás alapján a nyilvános árverés szervez je részére teljesített termékértékesítés adóalapjának megállapításához szükséges adatokat, így különösen a 231. § (2) bekezdésében meghatározott különbözetet. XVII. Fejezet BEFEKTETÉSI ARANYRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK 234. § A befektetési aranyra vonatkozóan a törvény rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Fogalommeghatározás 235. § (1) E fejezet alkalmazásában befektetési arany: a) legalább 995 ezrelék, vagy azt meghaladó tisztaságú, a nemesfémpiacokon elfogadott, de legalább egy grammot meghaladó súlyú, rúd vagy lemez formájú arany, függetlenül attól, hogy arról bocsátottak-e ki olyan értékpapírt, amelynek megszerzése egyúttal az abban megjelölt termék tulajdonjogának megszerzését is jelenti, vagy nem; b) legalább 900 ezrelék vagy azt meghaladó tisztaságú, az 1800. év után vert aranyérme, amely az érmét kibocsátó államban törvényes fizet eszköz vagy az volt, feltéve, hogy az érme értékesítésének szokásos piaci ára legfeljebb 80 százalékkal haladja meg az érme aranytartalmának nemesfémpiacokon kialakult szabadpiaci értékét. (2) Az (1) bekezdés b) pontjától függetlenül befektetési arany az az érme is, amely szerepel a Héa-irányelv 345. cikke szerint közzétett listán. Adó alóli mentesség 236. § (1) Mentes az adó alól a befektetési arany értékesítése, Közösségen belüli beszerzése, valamint importja, ideértve 120
a) a befektetési aranyat képvisel okiratokat (tanúsítványokat), amelyek kiutalt vagy ki nem utalt aranyra, illet leg aranyalapon vezetett számlán történ kereskedésre vonatkoznak; b) az aranyban nyújtott olyan kölcsönt és csereügyletet, amely a befektetési aranyra tulajdoni vagy hitelez i jogot biztosít; c) a befektetési aranyra vonatkozó olyan t zsdei vagy azon kívüli határid s ügylet, amely a befektetési aranyra vonatkozó tulajdonjog elidegenítését, vagy az azon lev hitelez i jog átszállását eredményezi. (2) Mentes az adó alól a harmadik fél közvetít i tevékenysége is, ha a befektetési aranyat értékesít fél nevében és javára közvetít. Adókötelessé tétel 237. § (1) A 236. § (1) bekezdését l eltér en az a belföldön nyilvántartásba vett adóalany, aki (amely) befektetési aranyat állít el , vagy más aranyat befektetési arannyá alakít át, az állami adóhatóságnak tett el zetes bejelentése alapján dönthet úgy is, hogy a befektetési arany más adóalany részére történ értékesítését adókötelessé teszi. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az adó alapjára a 82. § (1) bekezdésében említett adómérték alkalmazandó. (3) Az az adóalany, aki (amely) élt az (1) bekezdésben említett választási jogával, attól a választása évét követ ötödik naptári év végéig nem térhet el. 238. § A 237. §-ban említett választási jog - az ott meghatározottak szerint - megilleti azt a belföldön nyilvántartásba vett adóalanyt is, aki (amely) gazdasági tevékenysége keretében aranyat általában ipari felhasználásra értékesít, arra a 235. § a) pontjában említett aranyrúd vagy aranylemez értékesítésére, amely más adóalany részére történik. 239. § (1) A 236. § (2) bekezdését l eltér en az a belföldön nyilvántartásba vett adóalany, aki (amely) harmadik félként a befektetési aranyat értékesít fél nevében és javára közvetít, az állami adóhatóságnak tett el zetes bejelentése alapján dönthet úgy is, hogy közvetít i tevékenységét adókötelessé teszi, feltéve, hogy a befektetési aranyat értékesít fél élt a 237. vagy 238. § szerinti választási jogával. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az adó alapjára a 82. § (1) bekezdésében említett adómérték alkalmazandó. (3) A harmadik fél (1) bekezdésben említett választásához mindaddig kötve van, ameddig a befektetési aranyat értékesít fél a befektetési arany értékesítésére az adókötelessé tételt alkalmazza. El zetesen felszámított adó levonása 240. § Abban az esetben, ha az adóalany által teljesítend befektetési arany értékesítése mentes lenne az adó alól, az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül, az adóalany jogosult arra, hogy az általa fizetend adóból levonja azt az adót, amelyet a) a befektetési arany beszerzéséhez kapcsolódóan egy olyan másik adóalany hárított át rá, aki (amely) a befektetési arany értékesítésére a 237. vagy 238. § szerint az adókötelessé tételt alkalmazza; b) a befektetési aranytól eltér arany belföldi vagy Közösségen belüli beszerzéséhez, illet leg importjához kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított, vagy mint adófizetésre kötelezett 121
fizetend adóként megállapított, illet leg megfizetett, feltéve, hogy az aranyat utóbb saját maga vagy - nevében - más befektetési arannyá alakítja át; c) szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított, vagy mint adófizetésre kötelezett fizetend adóként megállapított, feltéve, hogy a szolgáltatás igénybevétele az arany - ideértve a befektetési aranyat is - megjelenési formájának (rúd, lemez vagy érme), súlyának vagy tisztaságának megváltozatására irányul. 241. § Abban az esetben, ha az adóalany befektetési aranyat állít el , vagy más aranyat befektetési arannyá alakít át, jogosult - az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül - az e tevékenységéhez kapcsolódó el zetesen felszámított adó levonására úgy, mintha a kés bb adó alól mentes befektetési arany értékesítése adóköteles lenne. Számlázás 242. § Befektetési arany értékesítése esetében az adóalany mindenkor köteles számla kibocsátásáról - a 169. § szerinti adattartalommal - gondoskodni. Nyilvántartás 243. § (1) Az adóalany köteles a befektetési aranyról folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezetni. A mennyiségi nyilvántartásnak legalább a következ ket kell tartalmaznia: a) nyitókészleten lev befektetési arany mennyisége; b) beszerzett (importált) befektetési arany mennyisége adómegállapítási id szakonként; c) befektetési aranyként el állított vagy azzá átalakított arany mennyisége adómegállapítási id szakonként; d) értékesített befektetési arany mennyisége adómegállapítási id szakonként; e) zárókészleten lev befektetési arany mennyisége. (2) A mennyiségi nyilvántartást elkülönítetten kell vezetni a befektetési arany megjelenési formája (rúd, lemez vagy érme), súlya és tisztasága szerint. (3) Tételes leltárral kell alátámasztani a) a nyitókészletet a készlet létesítésének napjára, b) a zárókészletet a készlet megszüntetésének napjára, c) egyéb esetekben pedig a nyitó- és zárókészletet az adóalany üzleti éve utolsó napjára - mint mérlegfordulónapra vonatkozó mennyiségi felvétellel. A leltározásra a Számv. tv. rendelkezéseit kell megfelel en alkalmazni. Az Irányelv különös szabályozás alá vonja a kereskedésre, befektetésre szánt aranyhoz kapcsolódó ügyleteket. A törvény az irányelvnek megfelel en határozza meg a befektetési arany fogalmát, és általános adómentességet ír el a befektetési célú arany értékesítésére, Közösségen belüli beszerzésére, valamint importjára. Ezen ügyleteken túl mentes az adó alól a befektetési arany megbízója nevében és javára eljáró közvetít szolgáltatása is. A f szabály szerint adómentes értékesítés helyett - más adóalany részére történ értékesítéseire - a befektetési célú arany el állítója, átalakítója, illetve azon adóalany, aki általában ipari felhasználásra értékesít, adókötelezettséget választhat. Ez a jog a közvetít t akkor illeti meg, ha a befektetési aranyat értékesít fél is élt a választás jogával. A f szabályban rögzített adómentesség a befektetési aranyat értékesít adóalany számára meghatározott esetkörben valódi - adólevonási joggal együtt járó - adómentességet jelent. 122
Adólevonási jog els sorban akkor illeti meg az adóalanyt, ha befektetési aranyat szerez be adózást választó adóalanytól, illetve ha befektetési arannyá alakításhoz szerez be aranyat vagy vesz igénybe szolgáltatást. A befektetési arannyal való kereskedés az adóalany számára speciális adminisztratív terhekkel is jár. Az adóalanynak a befektetési arany értékesítésér l mindig számlát kell kibocsátani, továbbá a befektetési aranyról folyamatos mennyiségi nyilvántartást kell vezetnie, illetve leltárt kell készítenie. XVIII. Fejezet BELFÖLDÖN NEM LETELEPEDETT ADÓALANY ADÓ-VISSZATÉRÍTTETÉSI JOGA 244. § (1) Az az adóalany, aki (amely) a naptári évben 2/2008. (AEÉ 6.) APEH utasítás a belföldön nem letelepedett adóalany általános forgalmiadó-visszatérítési joga gyakorlásának eljárási szabályairól 2008/84. Adózási kérdés az Áfa törvény 46. § (2) és (3) bekezdéseiben meghatározott szolgáltatások igénybevételében legközvetlenebbül érintett kereskedelmi képviselettel rendelkez adóalany adó-visszatéríttetési joga a) gazdasági céllal nem telepedett le belföldön, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön, valamint b) belföldön nem teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, kivéve ba) a 93. § (2) bekezdése, a 102. §, a 111. § (3) bekezdése, a 112. § (2) bekezdése és a 116. § szerint adómentes termékfuvarozást és termékfuvarozáshoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatásnyújtást, bb) a 105. § szerint adómentes személyszállítást, bc) a 139. §-ban és 140. §-ban felsorolt termékértékesítéseket és szolgáltatásnyújtásokat, feltéve, hogy az ott meghatározottak szerint a termék beszerz je, szolgáltatás igénybevev je az adófizetésre kötelezett, jogosult az e fejezetben meghatározottak szerint az adó visszatéríttetésére. (2) Az (1) bekezdés szerinti adó-visszatéríttetési jog megilleti a 200. § (3) bekezdésében említett nem adóalany jogi személyt is. 245. § (1) Az adó-visszatéríttetési jog személyi feltétele, hogy a naptári évben a) az adóalany gazdasági célú letelepedési helye a Közösség valamely más tagállamában legyen, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye legyen a Közösség valamely más tagállamában; b) az adóalany gazdasági célú letelepedési helye harmadik államban legyen, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye legyen harmadik államban, feltéve, hogy az érintett harmadik állam és a Magyar Köztársaság között a viszonosság fennáll. (2) Abban az esetben, ha az adóalanynak a Közösség valamely más tagállamán vagy azon harmadik államon kívül, amellyel a viszonosság az (1) bekezdés b) pontja szerint fennáll, olyan más harmadik államban is van gazdasági célú letelepedési helye, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, amellyel a viszonosság az el z ek szerint nem áll fenn, adó-visszatéríttetésre az egyéb feltételek teljesülése mellett is csak annyiban jogosult, amennyiben annak a gazdasági célú letelepedési helyének betudhatóan, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig annak a lakóhelyének vagy szokásos tartózkodási helyének betudhatóan, 123
amely a Közösség valamely más tagállamában vagy abban a harmadik államban van, amellyel a viszonosság az el z ek szerint fennáll, adóalanyi min ségét megalapozóan gazdasági tevékenységet folytat (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: belföldön nem letelepedett adóalany). (3) A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felel s miniszternek a külgazdaságért felel s miniszterrel egyetértésben kialakított állásfoglalása az irányadó. 246. § (1) A belföldön nem letelepedett adóalanyt az adó-visszatéríttetési jog abban a mértékben illeti meg, amilyen mértékben belföldön beszerzett, importált terméket, illet leg belföldön igénybe vett szolgáltatást a) a 121. §-ban meghatározott termékértékesítésekhez, szolgáltatásnyújtásokhoz használják, egyéb módon hasznosítják; b) a 139-142. §-okban meghatározott termékértékesítésekhez, szolgáltatásnyújtásokhoz használják, egyéb módon hasznosítják, feltéve, hogy az ott meghatározottak szerint a termék beszerz je, szolgáltatás igénybevev je az adófizetésre kötelezett. (2) Az (1) bekezdést l függetlenül a belföldön nem letelepedett adóalany belföldön beszerzett ingatlanra adó-visszatéríttetési jogot nem alapíthat. (3) A belföldön nem letelepedett adóalany adó-visszatéríttetési joga a naptári évben az (1) bekezdésben említett célra belföldön beszerzett, importált terméket, illet leg belföldön igénybe vett szolgáltatást terhel el zetesen felszámított adóra [120. § a), c) és d) pontjai] terjed ki. 247. § A belföldön nem letelepedett adóalany, valamint a 200. § (3) bekezdésben említett nem adóalany jogi személy (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: belföldön nem letelepedett adóalany) adó-visszatéríttetési joga kiterjed a 203. § szerint megállapított el zetesen felszámított adóra is. 248. § (1) Az adó-visszatéríttetési jog gyakorlására egyebekben az el zetesen felszámított adó levonására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelel en alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az adó-visszatéríttetési jog a) a belföldön beszerzett terméket terhel el zetesen felszámított adó esetében az adóval, illet leg a kompenzációs felárral [203. §] növelt ellenérték maradéktalan megtérítésének, b) a belföldön igénybe vett szolgáltatást terhel el zetesen felszámított adó esetében az adóval növelt ellenérték maradéktalan megtérítésének id pontjában keletkezik. (2) Az adó-visszatéríttetési jog gyakorlása során a 131. § sem alkalmazható. 249. § (1) A belföldön nem letelepedett adóalany adó-visszatéríttetési jogot abban az esetben érvényesíthet, ha a naptári évre vonatkozóan összesített el zetesen felszámított adó összege eléri vagy meghaladja a 25 eurónak megfelel pénzösszeget. (2) A belföldön nem letelepedett adóalany adó-visszatéríttetési jogát az állami adóhatóság jogszabályban kijelölt - illetékes szervénél, írásos kérelem benyújtásával érvényesítheti. (3) A naptári évre vonatkozó adó-visszatéríttetése iránti kérelmet a naptári évet követ év január hónapjának 1. napjától kezd d en lehet benyújtani úgy, hogy a kérelemnek legkés bb ugyanezen év június hónapjának 30. napjáig az állami adóhatóság illetékes szervéhez be kell érkeznie. A határid elmulasztása esetében igazolási kérelem benyújtásának nincs helye. (4) A (3) bekezdést l eltér en, ha a naptári éven belül az el zetesen felszámított adó (1) bekezdés szerint összesített összege az adott naptári negyedévre vonatkozóan eléri vagy meghaladja a 200 eurónak megfelel pénzösszeget, a belföldön nem letelepedett adóalany adó-visszatéríttetése 124
iránti kérelmét a naptári éven belül is benyújthatja az állami adóhatóság illetékes szervének. Ilyen esetben a kérelmet az adott naptári negyedévre vonatkozóan úgy lehet benyújtani, hogy a kérelemnek legkés bb az adott naptári negyedévet követ hónap utolsó napjáig az állami adóhatóság illetékes szervéhez be kell érkeznie. A határid elmulasztása esetében igazolási kérelem benyújtásának nincs helye. 250. § Az állami adóhatóság illetékes szerve az adó-visszatéríttetése iránti kérelemben el terjesztett igényr l els fokon legkés bb a kérelem beérkezését l számított 6 hónapon belül dönt. 251. § Az adó-visszatéríttetési jog gyakorlásához f z d , a belföldön nem letelepedett adóalanyt terhel igazolási kötelezettséget, az adó-visszatéríttetése iránti kérelem kötelez adattartalmát, valamint az adó-visszatéríttetésével kapcsolatos egyéb, e fejezetben nem szabályozott eljárási rendelkezéseket külön jogszabály határozza meg. XIX. Fejezet ELEKTRONIKUS ÚTON NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOKKAL KAPCSOLATOS KÜLÖNÖS SZABÁLYOK 252. § (1) A 47. §-ban említett esetben az a szolgáltatást nyújtó adóalany, aki (amely) az ott meghatározottakon kívül a Közösség területén nem teljesít más olyan termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, termék Közösségen belüli beszerzését, amely után a Közösség bármely tagállamának joga szerint adót kell fizetnie, a szolgáltatásnyújtás Közösség területén történ megkezdését megel z en kérelmezheti, hogy t az állami adóhatóság ilyen min ségében nyilvántartásba vegye. (2) Az állami adóhatóság a kérelmet kizárólag abban az esetben utasíthatja el, ha az adóalanyt a Közösség valamely más tagállamában már ilyen min ségében nyilvántartásba vették, vagy erre irányuló kérelmét a Közösség valamely más tagállamában már benyújtotta és annak elbírálása joger sen még nem zárult le. (3) Abban az esetben, ha az adóalanyt az állami adóhatóság ilyen min ségében belföldön nyilvántartásba vette, az adóalany szolgáltatásnyújtására a törvény rendelkezéseit az e fejezetben, valamint az Art.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. 253. § Az adóalany a belföldi nyilvántartásba vételének id szakában keletkezett el zetesen felszámított adó levonására nem jogosult, megilleti azonban annak a XVIII. fejezet rendelkezései szerinti visszatéríttetése.
125
HARMADIK RÉSZ VEGYES, ÉRTELMEZ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK XX. Fejezet VEGYES RENDELKEZÉSEK Gazdasági célú letelepedés 254. § (1) Az adóalany ott telepedik le gazdasági céllal, ahol gazdasági tevékenységének székhelye vagy állandó telephelye van. 2008/105. Adózási kérdés külföldi illet ség adóalany által teljesített ingó termék bérbeadása (2) Abban az esetben, ha e törvény a gazdasági célú letelepedés helyéhez joghatást f z, és az adóalanynak az (1) bekezdésben említett székhelye mellett egy vagy több állandó telephelye is van, a joghatást a székhelynek vagy annak az állandó telephelynek kell betudni, amely az adott ügylet teljesítésével a legközvetlenebbül érintett. (3) A (2) bekezdést kell megfelel en alkalmazni az adóalany lakóhelyére vagy szokásos tartózkodási helyére abban az esetben, ha nincs gazdasági célú letelepedési helye. Szokásos piaci ár 255. § (1) Szokásos piaci ár az a teljes pénzösszeg, amelyet tisztességes versenyfeltételek mellett az adott termékértékesítéssel vagy szolgáltatásnyújtással összehasonlítható körülmények között a teljesítés helye szerinti államban és a teljesítés id pontjában a beszerz nek vagy az igénybevev nek fizetnie kellene egy t le független értékesít nek vagy nyújtónak. (2) Összehasonlítható körülmények hiányában - az (1) bekezdést l eltér en - a szokásos piaci ár: a) termék értékesítése esetében nem lehet alacsonyabb a termék vagy az ahhoz hasonló termék beszerzési áránál, ilyen ár hiányában pedig a teljesítés id pontjában megállapított el állítási értékénél; b) szolgáltatás nyújtása esetében nem lehet alacsonyabb annál a pénzben kifejezett összegnél, amely a nyújtónál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül. Átváltási árfolyam 256. § (1) Ahol e törvény euróban meghatározott pénzösszeget említ, ott az annak megfelel forintösszeg megállapításához a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerz dést kihirdet törvény hatálybalépésének napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos forint/euró devizaárfolyamot (252,19 forint/euró) kell alkalmazni azzal, hogy az átváltás eredményeként kapott pénzösszeget - a matematikai kerekítési szabályok alkalmazásával - 100 000 forintra, illet leg ha az átváltás eredményeként kapott összeg nem haladja meg a 100 000 forintot, 1000 forintra kell kerekíteni. (2) Az (1) bekezdés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül a 99. § (1) bekezdésének a) pontjában említett esetben a tárgy naptári év egészére alkalmazandó forintösszeg megállapításához a
126
tárgy naptári évet megel z év október hónapjának els munkanapján érvényes árfolyamot kell alkalmazni. Egyes adókötelezettségek alóli mentesülés 257. § (1) Az adót önadózással megállapító, a (2) bekezdésben meghatározott adófizetésre kötelezett, akinek (amelynek) az adott adómegállapítási id szakban nincs olyan önadózással megállapítandó fizetend adója, amelyr l ellenkez esetben az állami adóhatóságnak bevallást kell tennie, és adólevonásra nem jogosult vagy adólevonásra jogosult ugyan, de ugyanezen adómegállapítási id szakban adólevonási jogot nem gyakorol, mentesül az adott adómegállapítási id szakra vonatkozóan az Art. szerinti bevallástételi kötelezettség alól. (2) A bevallástételi kötelezettség alól a következ k mentesülnek: a) az az adóalany, aki (amely) kizárólag a 85. § (1) bekezdése, 86. § (1) bekezdése vagy 87. §-a szerint adómentes termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást végez; b) az az adóalany, aki (amely) ilyen min ségében ba) alanyi adómentességben részesül; bb) mez gazdasági tevékenységet folytatóként jár el. XXI. Fejezet ÉRTELMEZ RENDELKEZÉSEK 258. § (1) A Közösség tagállamaiban az e törvényben használt "adó" kifejezés jelentését a 9. számú melléklet tartalmazza. (2) E törvény alkalmazásában az "adó" kifejezés harmadik állam esetében olyan adót vagy adójelleg befizetést jelent, amely lényeges szabályozási tartalmában alapvet en a következ elvek érvényesülésének tesz együttesen eleget a) típusa szerint: közvetett; b) a költségvetési bevétel valós realizálási helye szerint: végs fogyasztást terhel ; c) a termékek, szolgáltatások forgalmához való fizetési kötelezettség kapcsolódása szerint: minden forgalmi szakaszra kiterjed ; d) beszedésének módja szerint: adóhalmozódást kiküszöböl . (3) E törvény alkalmazásában az "adószám" kifejezés a) a Magyar Köztársaság esetében a belföldön adófizetésre kötelezettként nyilvántartásba vett egyedi azonosítására szolgáló, az Art.-ben meghatározott adószámot (közösségi adószámot), csoportazonosító számot jelenti; b) a Közösség más tagállamai esetében a tagállamban az (1) bekezdés szerint meghatározott adó fizetésére kötelezettként hatósági nyilvántartásba vett egyedi azonosítására szolgáló olyan bet b l és/vagy számból álló jelet jelenti, amely a tagállam joga szerint tartalmában megfelel a Héa-irányelv 215. cikkének; c) harmadik állam esetében az adott államban a (2) bekezdésnek megfelel adó fizetésére kötelezettként hatósági nyilvántartásba vett egyedi azonosítására szolgáló jelet jelenti. (4) E törvény alkalmazásában a "jövedéki termék" és a "jövedéki adó" kifejezés a) a Magyar Köztársaság esetében a Jöt. hatálya alá tartozó terméket és a Jöt. alapján fizetett vagy fizetend adót jelenti; b) a Közösség más tagállamai esetében azt a terméket és azt az adót jelenti, amely termékre és adóra a tagállamnak az a joga vonatkozik, amely tartalmában megfelel a Jövedékiadó-irányelv 127
rendelkezéseinek, figyelemmel az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezésér l szóló 2003/96/EK tanácsi irányelv 3. cikkére is, kivéve a földgázcs vezeték-hálózaton keresztül szállított gázt és a villamos energiát, valamint az e termékek után - az el z ek szerint meghatározott - fizetett vagy fizetend adót. 259. § E törvény alkalmazásában 1. adóbiztosíték: az adó megfizetésének biztosítására szolgáló összeg, amelyet a Vám tv.-nek a vámbiztosíték nyújtására vonatkozó rendelkezéseinek megfelel alkalmazásával nyújtanak, és amely összegében a) a 95. § szerinti adómentesség esetében megfelel a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló eljárásban megállapított adónak; b) az adóraktározási eljárás során kiraktározandó/kiraktározott termék esetében megfelel a termék szokásos piaci árának figyelembevételével megállapított fizetend adónak; 2. állandó telephely: a székhelyen kívül a gazdasági tevékenység helyhez kötött folytatására huzamosabb id tartamra létesített vagy arra szánt földrajzilag körülhatárolt hely, amelyen a gazdasági tevékenység - a székhelyhez képest - önálló folytatásához szükséges egyéb feltételek is ténylegesen rendelkezésre állnak, ideértve a kereskedelmi képviseletet is abban az esetben, ha a 46. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott szolgáltatások igénybevételében a kereskedelmi képviselet a legközvetlenebbül érintett; 2008/105. Adózási kérdés külföldi illet ség adóalany által teljesített ingó termék bérbeadása 2008/84. Adózási kérdés az Áfa törvény 46. § (2) és (3) bekezdéseiben meghatározott szolgáltatások igénybevételében legközvetlenebbül érintett kereskedelmi képviselettel rendelkez adóalany adó-visszatéríttetési joga 3. áruminta: a képviselt terméknek kisebb és jellemz része vagy mennyisége, amelyet kizárólag a képviselt termék bemutatásának céljára adnak, és amely fizikai állapotánál, vagyoni értékénél fogva más cél elérésére nem is alkalmas; 4. bérbeadás, -vétel: a bérleti szerz désen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék id leges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek; 2008/105. Adózási kérdés külföldi illet ség adóalany által teljesített ingó termék bérbeadása 5. elektronikus úton kibocsátott számla: a termék beszerz je, szolgáltatás igénybevev je részére az adatok vagy - digitális tömörítés felhasználásával - adatállományok elektronikus úton történ továbbítása, személyes rendelkezésre bocsátása telefonvezetékes, rádiós, optikai vagy egyéb elektromágneses rendszeren keresztül, elektronikus adatfeldolgozás céljára; 6. ellenérték: bármilyen vagyoni el ny, ideértve a meglév követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket is, de ide nem értve a kártérítést; 7. építési telek: az épített környezet alakításáról és védelmér l szóló törvényben meghatározott építési telek és építési terület, amely egyúttal nem min sül beépített ingatlannak; 8. készpénz-helyettesít fizetési eszköz: a hitelintézetekr l és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott készpénz-helyettesít fizetési eszköz; 9. kis érték: a juttatott vagyoni el ny értéke nem haladja meg az 5000 forintnak megfelel pénzösszeget, amelyet a termék átengedéskori - adót is tartalmazó - szokásos piaci árának alapulvételével kell megállapítani; 10. külföldi utas: az a természetes személy, aki Közösség egyetlen tagállamának sem állampolgára, és nem jogosult a Közösség egyetlen tagállamában sem állandó tartózkodásra, továbbá az, 128
aki a Közösség valamely tagállamának állampolgára ugyan, de lakóhelye a Közösség területén kívül van; 11. lakóhely: tartós ottlakásra szolgáló hely, amellyel a természetes személy személyes és gazdasági kapcsolatai a legszorosabbak (létérdekek központja); 12. lakóingatlan: lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem min sül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszer használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a m hely, az üzlet, a gazdasági épület; 2008/64. Adózási kérdés új lakóingatlan fogalmának értelmezése 13. nem független felek: olyan, jogilag egyébként egymástól független felek, akik (amelyek) a) egymás viszonylatában kapcsolt vállalkozások; b) között névre szóló tulajdonosi (tagsági) jogviszony áll fenn; c) között az egyik fél a másik félnek vezet tisztségvisel je vagy felügyel bizottsági tagja; d) között a 6. § (5) bekezdése szerinti viszony áll fenn; e) egymás közeli hozzátartozói, vagy az a)-d) alpontokban meghatározottak közeli hozzátartozója; 14. pénz: a névértéken elfogadott pénz; 15. pénzhelyettesít eszköz: utalvány, egyéb fizetési megbízás vagy ígérvény - ide nem értve a pénzt és a készpénz-helyettesít fizetési eszközt -, ha azzal a kötelezett pénztartozást térít meg, feltéve, hogy annak jogosult általi elfogadásával a jogosult eredeti pénzkövetelése a kötelezettel szemben megsz nik; 16. pénzügyi eszköz: a befektetési vállalkozásokról és az árut zsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhet tevékenységek szabályairól szóló törvényben meghatározott pénzügyi eszköz, kivéve azt a pénzügyi eszközt, amelynek megszerzése egyúttal az abban megjelölt termék tulajdonjogának megszerzését is jelenti; 17. rádiós és televíziós m sorszolgáltatások: a nyilvánosság számára vételre szánt, megszerkesztett rádió-, illet leg televízió-m sornak a m sorszolgáltató általi el állítása, elektronikus jelek formájában való megjelenítése és a felhasználó vev készülékéhez történ továbbítása vagy továbbjuttatása; 18. sorozat jelleg: ha 2 naptári éven belül negyedik vagy további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illet leg beépített új ingatlant értékesítenek, valamint a rá következ 3 naptári éven belül további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illet leg beépített új ingatlant értékesítenek azzal, hogy ha olyan építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illet leg beépített új ingatlant értékesítenek, a) amely tulajdon kisajátításának tárgyát képezi, vagy b) amelynek szerzése az értékesít nél - az illetékekr l szóló törvény alapján - öröklési illeték tárgyát képezte, az az el z ekben említett darabszámba beleszámít ugyan, de önmagában nem min sül sorozat jelleg nek; 19. székhely: a gazdasági tevékenység folytatásának az a helye, ahol a központi ügyvezetés helye van; 20. szokásos tartózkodási hely: adott naptári évben az adott állam területén a természetes személy tartózkodásának id tartama összességében - a ki- és beutazás napját is egész naptári napnak számítva - eléri, vagy meghaladja a 183 napot; 21. tárgyi eszköz: az ingatlan, valamint az olyan ingó termék, amely vállalkozáson belüli rendeltetésszer használatot feltételezve, legalább 1 évet meghaladó id tartamban szolgálja a gazdasági tevékenység folytatását; 129
2009/9. Adózási kérdés saját vállalkozásban végzett beruházás utáni adófizetési kötelezettség és adólevonási jogosultság keletkezése 22. továbbértékesítési cél: a mástól szerzett termék saját használat vagy egyéb módon történ hasznosítás nélküli értékesítése, amely értékesítéskori használati értékében legfeljebb csak a kereskedelemben szokásos értékváltozás miatt tér el a szerzéskori használati értékét l; 23. telekommunikációs szolgáltatások: jel, írás, kép, hang vagy bármely természet egyéb értelmezhet információ továbbítása, kibocsátása és vétele rádiós, optikai vagy egyéb elektromágneses rendszeren keresztül, ideértve az ezek továbbítására, kibocsátására és vételére szolgáló rendszerek használatára vonatkozó jogok id leges vagy végleges átengedését, valamint a globális információs hálózatokhoz való hozzáférés biztosítását is; 24. termék fuvarozása: az is, ha az értékesített termék közlekedési eszköz, és annak fuvarozása oly módon történik, hogy a fuvarozás megkezdésének és befejezésének helye közötti távolságot a közlekedésben maga az értékesített közlekedési eszköz teszi meg; 25. új közlekedési eszköz: a) szárazföldi közlekedési eszköz esetében azt a gépjárm vet jelenti, amelynek beépített er gépének henger rtartalma meghaladja a 48 cm3-t, vagy teljesítménye meghaladja a 7,2 kilowat-
tot, feltéve, hogy az értékesítés teljesítésekor az els forgalomba helyezést l számítva legfeljebb 6 hónap telt el, vagy az általa megtett távolságból legfeljebb 6000 kilométert tett meg; b) víziközlekedési eszköz esetében azt a járm vet jelenti, amelynek hosszúsága meghaladja a 7,5 métert - kivéve: a nyílt tengeri forgalomban használt olyan járm vet, amelyet kereskedelmi személyszállításra, egyéb kereskedelmi, ipari és halászati tevékenységre, valamint tengeri mentésre vagy segítségnyújtásra használnak, továbbá a partmenti halászati tevékenységre használt járm vet is -, feltéve, hogy az értékesítés teljesítésekor az els forgalomba helyezést l számítva legfeljebb 3 hónap telt el, vagy az általa hajózott órákból legfeljebb 100 órát hajózott; c) légiközlekedési eszköz esetében azt a járm vet jelenti, amelynek teljes felszállási tömege meghaladja az 1550 kilogrammot - kivéve: azt a járm vet, amelyet kizárólag vagy túlnyomó részben nemzetközi légikereskedelmi forgalomban részt vev vállalkozás használ - feltéve, hogy az értékesítés teljesítésekor az els forgalomba helyezést l számítva legfeljebb 3 hónap telt el, vagy az általa repült órákból legfeljebb 40 órát repült; 26. vev i készlet: a) belföldön a termék leend beszerz jének saját raktárába vagy általa bérelt raktárba készletezésre fizikailag betárolt olyan terméket jelenti, amely a tárolás tartama alatt a termék leend értékesít jének tulajdonosi rendelkezése alatt áll, anélkül, hogy ez id alatt a termék használatára, egyéb módon történ hasznosítására - ide nem értve a kipróbálást és a próbagyártást - bárki jogosult lenne, továbbá a termékértékesítés teljesítésével egyúttal, amelyet a termék leend beszerz je kezdeményez, a termék fizikai kitárolása is megtörténik; b) a Közösség más tagállamában azt a jogintézményt jelenti, amely a tagállam joga szerint a belföldr l továbbított termékhez a lényeges szabályozási tartalmat illet en ugyanolyan vagy ahhoz hasonló joghatásokat f z, mint amelyeket e törvény az a) alpont szerinti esetre rendel.
130
XXII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Felhatalmazás 260. § (1) Az adópolitikáért felel s miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg a) egyes szolgáltatásnyújtások teljesítési helyét a 49. §-ban foglalt esetekben az ott meghatározott feltételek szerint; b) az adó-visszatéríttetési jog gyakorlásához f z d , a közhasznú tevékenységet folytató személyt, szervezetet [100. § (2) bekezdése] és a belföldön nem letelepedett adóalanyt [251. §] terhel igazolási kötelezettségeket, az adó-visszatéríttetési kérelmek kötelez adattartalmát, valamint az utólagos adó-visszatéríttetés eljárási szabályait; 2/2008. (AEÉ 6.) APEH utasítás a belföldön nem letelepedett adóalany általános forgalmiadó-visszatérítési joga gyakorlásának eljárási szabályairól c) a számla és a nyugta kiállításának módjára, ideértve a nyugtakibocsátási kötelezettség kötelez gépi kiállítással történ megállapítását is, valamint a számla és a nyugta adóigazgatási azonosítására vonatkozó szabályokat. (2) Az adópolitikáért felel s miniszter felhatalmazást kap arra, hogy - a külpolitikáért és a honvédelemért felel s miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg a 107. § szerinti adómentességhez, illet leg adó-visszatéríttetési jog gyakorlásához f z d igazolási kötelezettséget, az adó-visszatéríttetési kérelem kötelez adattartalmát, valamint az utólagos adó-visszatéríttetés eljárási szabályait. 3/2008. (AEÉ 8.) APEH utasítás az egyes általános forgalmiadó-mentes termékértékesítésekhez, szolgáltatásnyújtásokhoz kapcsolódó utólagos adó-visszatéríttetési jog érvényesítésének, valamint a diplomáciai és konzuli képviseletek és azok tagjai, továbbá az ezekkel egy tekintet alá es nemzetközi szervezetek és azok tisztvisel i jövedéki adóvisszaigénylésének eljárási szabályairól (3) Az adópolitikáért felel s miniszter felhatalmazást kap arra, hogy - az informatikáért felel s miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg az elektronikus úton kibocsátott számla és az abban foglalt adattartalom sértetlensége és eredetiségének hitelessége biztosítására vonatkozó szabályokat. Hatályba léptet rendelkezések 261. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - 2008. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit - a (4)-(8) bekezdésekben meghatározott eltérésekkel és a 269. §-ban foglaltak figyelembevételével - ett l az id ponttól kezd d en kell alkalmazni. (2) A 8. §, valamint az Art. - e törvénnyel megállapított - 22/A. §-a és 33. §-ának (9) bekezdése, továbbá az Art. - e törvénnyel módosított - 178. §-ának 1. pontja e törvény kihirdetése napján lép hatályba azzal, hogy a csoportos adóalanyiságot engedélyez , 2008. január 1. napját megel z en joger re emelkedett határozatok esetében a határozat joger re emelkedéséhez f z d jogkövetkezményeket 2008. január 1. napjától kell alkalmazni. (3) A 20. § (5) bekezdésében, a 30. § (4) bekezdésében, a 80. § (2) bekezdésének b) pontjában, a 88. § (1) bekezdésében, a 218. § (1) bekezdésében, a 220. § (1) bekezdésében, a 224. § (1) bekezdésében, a 237. § (1) bekezdésében és a 239. § (1) bekezdésében meghatározott választási jog 131
gyakorlására vonatkozó el zetes bejelentési kötelezettséggel összefügg rendelkezések e törvény kihirdetésének napján lépnek hatályba azzal, hogy azokat ett l az id ponttól kezd d en lehet az állami adóhatóság felé teljesíteni úgy, hogy az azokhoz f z d jogkövetkezményeket 2008. január 1. napjától kell alkalmazni, feltéve, hogy e törvény rendelkezéseib l más nem következik. (4) Ha a tulajdon kisajátítása egyúttal termék értékesítését is eredményezi, e törvény rendelkezéseit azokban az esetekben kell alkalmazni el ször, amelyekben a tulajdon kisajátítására irányuló eljárás 2008. január 1. napján vagy azt követ en indul. (5) Adóvisszaigénylési, illet leg -visszatéríttetési ügyekben a 99. §-t, 100. §-t, 107. §-t és 108. §-t, valamint a XVIII. fejezet rendelkezéseit azokban az esetekben kell alkalmazni el ször, amelyekben az adóvisszaigénylési, illet leg - visszatéríttetési jog 2008. január 1. napján vagy azt követ en keletkezik. (6) Azokban az esetekben, amelyekben az adóalany a 2007. évet érint en a rá vonatkozó utolsó bevallási id szakban az Áfa tv. [262. §] rendelkezései szerint negatív el jel elszámolandó adót állapít meg, és e törvény hatálybalépését követ en annak visszaigénylését kérelmezi az állami adóhatóságtól, adó-visszaigénylési kérelmének benyújtására és annak elbírálására - az adóalany el zetes bejelentése alapján - a 186. §-t kell alkalmazni. (7) A 259. § 18. pontjában említett 2 naptári év els éve a 2008. év. (8) A 156. §-t és 157. §-t el ször 2008. július 1. napjától kezd d en kell alkalmazni azzal, hogy a 156. § (3) bekezdésében említett kérelmet legkés bb 2008. március 31. napjáig kell a vámhatósághoz benyújtani. Hatályát veszt rendelkezések 262. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidej leg: a) az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.), b) az Áfa tv. módosításáról szóló 1993. évi LXX. törvény, c) a Magyar Köztársaság 1994. évi pótköltségvetésér l szóló 1994. évi LXV. törvény 39. §ának (5) bekezdése és 40. §-a, d) a mez gazdasági termel k adózási feltételeit meghatározó egyes törvények módosításáról szóló 1997. évi XVII. törvény 7. §-ának (15) bekezdése, e) az Áfa tv. módosításáról szóló 1998. évi LXIV. törvény, f) az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi XCIX. törvény 200. §-a, g) az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény 270. §-a, h) az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekr l szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény 305. §-a, i) az egyes adótörvények módosításáról szóló 2003. évi XVIII. törvény 12. §-ának (2) bekezdéséb l "e törvénnyel megállapított 305. §-ának (12) bekezdését, valamint" szövegrész és 13. § (2) bekezdése, j) az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekr l szóló törvények módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvény 211-213. §-ai, k) az Áfa tv. módosításáról szóló 2004. évi IX. törvény 67-71. §-ai, l) az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekr l szóló törvények módosításáról szóló 2004. évi CI. törvény 303. §-a és 304. §-a, m) az adókról és járulékokról szóló törvények módosításáról szóló 2005. évi XXVI. törvény 57-59. §-ai és 62. §-a, 132
n) az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXXII. törvény 45. §-a, o) az Áfa tv. módosításáról szóló 2005. évi XCVII. törvény, p) az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekr l szóló törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIX. törvény 182. §-a, q) az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 228-230. §ai, r) az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXXI. törvény 132. §-a, 196-199. §-ai és 217. §-a, s) az Áfa tv. módosításáról szóló 2007. évi LXII. törvény hatályukat vesztik azzal, hogy rendelkezéseit - a (4) és (5) bekezdésben meghatározott eltérésekkel és a 269. §-ban foglaltak figyelembevételével - azokban az esetekben még alkalmazni kell, amelyekben az Áfa tv. szerinti adófizetési kötelezettség, illet leg adólevonási jogosultság 2007. december 31. napjáig bezárólag keletkezett. (2) E törvény hatálybalépésével egyidej leg továbbá: a) a kiskereskedelmi, a vendéglátó-ipari és fogyasztási szolgáltató tevékenységet végz állami vállalatok vagyonának privatizálásáról (értékesítésér l, hasznosításáról) szóló 1990. évi LXXIV. törvény 15. §-ának (4) bekezdése, b) a cs deljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 56. §-ának (4) bekezdéséb l az "- és általános forgalmi adó" szövegrész, c) a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 56. §-ának (4) bekezdése, d) a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 30. §ának (2) bekezdéséb l az "- és általános forgalmi adó" szövegrész, e) az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésér l szóló 1996. évi LXV. törvény 9. §-ának (1) bekezdéséb l a ", valamint az általános forgalmi adó" szövegrész, f) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetésér l szóló 1998. évi XCI. törvény 14. §-ának (2) bekezdéséb l az "általános forgalmi adó- és" szövegrész, g) a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésér l szóló 2006. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdésének harmadik mondatából "az általános forgalmi adó és" szövegrész, valamint (2) bekezdésének második mondatából "az általános forgalmi adó és" szövegrész hatályukat vesztik azzal, hogy rendelkezéseit - a 269. §-ban foglaltak figyelembevételével azokban az esetekben még alkalmazni kell, amelyekben az Áfa tv. szerinti adófizetési kötelezettség, illet leg adólevonási jogosultság 2007. december 31. napjáig bezárólag keletkezett. (3) (4) Az Áfa tv. 7. § (3) bekezdésének e) pontját és 9. § (3) bekezdésének a) pontját e törvény hatálybalépését követ en is alkalmazni kell abban az esetben, ha a terméknek más tulajdonába történ ellenérték nélküli átadása, illet leg ha a szolgáltatásnak ellenérték nélkül történ nyújtása érdekében igazoltan szükséges termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele e törvény kihirdetése napját megel z en történt. (5) Módosuló jogszabályok 263-266. § 267. § Ahol más jogszabály az Áfa tv.-t említi, azon e törvény hatálybalépését l kezd d en ha e törvény másként nem rendelkezik - e törvény rendelkezéseit kell érteni. 133
Jogharmonizációs záradék 268. § Ez a törvény - az Art.-vel együtt - a következ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Tanács 72/230/EGK második irányelve (1972. június 12.) a nemzetközi utazás során alkalmazandó forgalmi és jövedéki adóra vonatkozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedés által megállapított rendelkezések összehangolásáról; b) a Tanács 78/1032/EGK harmadik irányelve (1978. június 12.) a nemzetközi utazás során alkalmazandó forgalmi és jövedéki adóra vonatkozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedés által megállapított rendelkezések összehangolásáról; c) a Tanács 79/1072/EGK nyolcadik irányelve (1979. december 6.) a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról - a hozzáadottérték-adónak az ország területén nem honos adóalanyok részére történ visszatérítésének szabályairól; d) a Tanács 83/181/EGK irányelve (1983. március 28.) a 77/388/EGK irányelv 14. cikk (1) bekezdése d) pontja hatályának bizonyos termékek végleges behozatalára kivetett hozzáadottértékadó alóli mentességek tekintetében történ meghatározásáról, valamint annak a következ irányelvekkel történt módosításai: da) a Tanács 85/346/EGK irányelve (1985. július 8.) a 77/388/EGK irányelv 14. cikkének (1) bekezdése d) pontja hatályának bizonyos termékek végleges behozatalára kivetett hozzáadottérték-adó alóli mentességek tekintetében történ meghatározásáról szóló 83/181/EGK irányelv módosításáról; db) a Tanács 88/331/EGK irányelve (1988. június 13.) a 77/388/EGK irányelv 14. cikke (1) bekezdése d) pontja hatályának bizonyos termékek végleges behozatalára kivetett hozzáadottérték-adó alóli mentességek tekintetében történ meghatározásáról szóló 83/181/EGK irányelv módosításáról; dc) a Tanács 89/219/EGK irányelve (1989. március 7.) a 77/388/EGK irányelv 14. cikk (1) bekezdése d) pontja hatályának bizonyos termékek végleges behozatalára kivetett hozzáadottértékadó alóli mentességek tekintetében történ meghatározásáról szóló 83/181/EGK irányelvnek a Kombinált Nómenklatúra bevezetése figyelembevételével történ módosításáról; e) a Tanács 86/560/EGK tizenharmadik irányelve (1986. november 17.) a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról - a hozzáadottérték-adónak az ország területén nem honos adóalanyok részére történ visszatérítésének szabályairól; f) a Tanács 2006/79/EK irányelve (2006. október 5.) a harmadik országokból származó nem kereskedelmi jelleg kisebb küldemények behozatalának adómentességér l; g) a Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadórendszerr l, valamint annak a következ irányelvvel történt módosítása: ga) a Tanács 2006/138/EK irányelve (2006. december 19.) a közös hozzáadottértékadórendszerr l szóló 2006/112/EK irányelvnek a rádióm sor- és televízióm sor-terjesztési szolgáltatásokra és egyes elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra alkalmazandó hozzáadottérték-adóra vonatkozó rendelkezések alkalmazási id szaka tekintetében történ módosításáról. Átmeneti rendelkezések 269. § (1) Abban az esetben, ha e törvény és az Áfa tv. ugyanazon érintett félre vagy felekre nézve ugyanazon tényállásbeli elemeken nyugvó adóztatandó ügyletb l származó, önadózással gyakorlandó jogokról és kötelezettségekr l egyaránt rendelkezik, az önadózással gyakorlandó jogokat és kötelezettségeket e törvény hatálybalépését l kezd d en is kizárólagosan az Áfa tv. 134
rendelkezései alapján kell megállapítani és alkalmazni, kivéve, ha e törvény az Áfa tv.-hez képest valamennyi érintett félre együttesen és összességében a kötelezettségek hiányát állapítja meg, vagy kevésbé terhes kötelezettségeket állapít meg, illet leg új jogokat vagy többletjogokat állapít meg. Utóbbi esetben a jogokat és kötelezettségeket - valamennyi érintett fél együttes döntése alapján - e törvény rendelkezései alapján lehet megállapítani és alkalmazni még akkor is, ha azok e törvény hatálybalépését megel z en - az elévülési id n belül - keletkeztek, feltéve, hogy err l a döntésr l valamennyi érintett fél közös elhatározással, el zetesen és írásban nyilatkozik az állami adóhatóságnak, amelynek legkés bb 2008. február 15. napjáig az állami adóhatóság illetékes szervéhez be kell érkeznie. A határid elmulasztása esetében igazolási kérelem benyújtásának nincs helye. Ilyen esetben az önellen rzés pótlékmentesen végezhet el. 2009/9. Adózási kérdés saját vállalkozásban végzett beruházás utáni adófizetési kötelezettség és adólevonási jogosultság keletkezése (2) A 262. § (2) bekezdésének g) pontjában megjelölt jogszabályhelyen meghatározott átadásokhoz kapcsolódó, e törvény hatálybalépését megel z en teljesített beszerzések tekintetében az adólevonási jog - e törvény rendelkezéseit l függetlenül - továbbra is gyakorolható. (3) E törvény hatálybalépését követ en továbbra is nulla százalékos adómérték alkalmazandó az ISPA el csatlakozási eszközb l támogatott projekt keretében közvetlenül a kedvezményezett részére történ termékértékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak azon részére, amelyet Kohéziós Alapból finanszíroznak. E rendelkezést azon termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások esetén lehet el ször alkalmazni, amelyek után az adófizetési kötelezettség 2004. május 1-jét követ en keletkezik. (4) Az Áfa tv. alapján választott csoportos adóalanyiság 2007. december 31. napjával megsz nik, és a bevallással le nem fedett id szakról a csoport valamennyi tagja bevallást tesz valamenynyi adójáról az Art. soron kívüli bevallásra vonatkozó szabályai szerint. (5) Az a személy, szervezet, akinél (amelynél) külön törvény rendelkezései alapján köthet koncessziós szerz dés keretében átengedhet vagyont, vagyoni érték jogot, tevékenység gyakorlásának lehet ségét olyan beruházás hozza létre, amelyhez kapcsolódó - 2004. január 1. és 2007. december 31. közötti id szakban teljesített - beszerzésekre jutó el zetesen felszámított adó tekintetében az Áfa tv. el írásai alapján adólevonási jog nem állt fenn, az így le nem vont el zetesen felszámított adó tekintetében utólag - e törvénynek az adó levonására vonatkozó el írásainak figyelembevételével - adólevonási joggal élhet, feltéve, hogy a beruházással létrejöv vagyon, vagyoni érték jog, tevékenység gyakorlásának átengedése, hasznosítása e törvény rendelkezései szerint adófizetési kötelezettséget keletkeztet. Az adólevonási jog akkor keletkezik, amikor a beruházással létrejöv vagyon, vagyoni érték jog, tevékenység gyakorlásának átengedése után a fizetend adót - e törvény rendelkezései szerint - meg kell állapítani. Az adólevonási jog kizárólag úgy gyakorolható, hogy az utólag levonható el zetesen felszámított adóként figyelembe vehet összeg adott adómegállapítási id szakban nem haladhatja meg az ugyanezen adómegállapítási id szakban - a beruházással létrejöv vagyon, vagyoni érték jog, tevékenység gyakorlásának átengedése után - megállapított fizetend adó összegét. (6) E törvény hatálybalépésével egyidej leg az Áfa tv. el írásai szerinti önálló pozíciószámonként számított árrést alkalmazó adóalany az adott pozíciószám alá es utak árrés számítását 2007. december 31. napján köteles lezárni, és az így megállapított adót bevallásába beállítani. Az el bbiek szerint megfizetett adó az e törvény hatálybalépését követ en beérkezett szolgáltatói számlák figyelembevételével korrigálható. Az új áfa-szabályozás bevezetésével kapcsolatban a törvény átmeneti rendelkezéseket is megállapít.
135
Egy új, generális jelleg el írás beiktatásával biztosítja, hogy egy adott ügyletre vonatkozóan kétszeres adófizetési kötelezettség nem keletkezhet, következésképpen olyan eset nem fordulhat el , hogy az adott ügyletre vonatkozóan a jelenleg hatályos áfa-törvény, illet leg a most hatályba lép áfa-törvény egyaránt adófizetési kötelezettséget állapítson meg. Átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy a 2007. december 31-ét követ útátadások (autópálya-átadás) keretében felmerült azon beszerzések input áfa-tartalma, amelyeket a jelzett id pontot megel z en teljesítettek, levonásba helyezhet . A törvény értelmében a 2007. december 31-ig be nem fejezett, ISPA projektként indult, majd Kohéziós Alapból finanszírozott beruházásokhoz kapcsolódó, a jelzett id pontot követ en teljesített beszerzések azon részére, amelyet uniós forrásból finanszíroznak, továbbra is 0%-os adómérték alkalmazandó. A törvény az olyan koncesszióköteles beruházások tekintetében, amelyek során a beruházónak - adóalanyiság hiányában - a 2004. január 1. és 2007. december 31. közötti id szakban levonási joga nem állt fenn, biztosítja, hogy az így le nem vont adó - feltéve, ha a beruházással megvalósuló vagyon hasznosítása 2008. január 1-jét követ en áfa-fizetési kötelezettséget keletkeztet - utólag levonásba helyezhet . E levonási jog azonban legkorábban attól az id ponttól gyakorolható, amikor a beruházással megvalósuló vagyon hasznosítása után az adófizetési kötelezettség keletkezik. Mivel a csoportos adóalanyiságra, illetve az idegenforgalmi/utazásszervez i tevékenységre vonatkozó rendelkezések a korábban hatályos áfa-törvénybeli szabályozáshoz képest jelent s módosítást tartalmaznak, a törvény értelmében az adóalany köteles 2007. december 31-én a csoportos adóalanyiságát, illetve - önálló pozíciószámonként számított árrés alkalmazása esetén - az adott pozíciószám alá es utak árrés számítását megszüntetni, illetve lezárni.
136
1. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. Törvényhez A Közösség területe és tagállamai 1. A Közösség területe - a 2-4. pontokban említett eltérésekkel - a Szerz dés 299. cikkében felsorolt tagállamokat és azok államterületét (a továbbiakban: tagállam területe) - az ott meghatározott eltérések figyelembevételével - jelenti. 2. A Közösség területe, ezzel együtt a tagállam területe nem foglalja magában a következ tagállamok alábbiak szerint meghatározott részét, amelyek a Közösség, ezzel együtt a tagállam vámterületének részét képezik: a) Egyesült Királyság: - Csatorna-szigetek; b) Finn Köztársaság: - Aland szigetek; c) Francia Köztársaság: - tengerentúli megyék; d) Görög Köztársaság: - Athosz-hegy; e) Spanyol Királyság: - Kanári-szigetek. 3. A Közösség területe, ezzel együtt a tagállam területe nem foglalja magában a következ tagállamok alábbiak szerint meghatározott részét, amely részek nem tartoznak a Közösség vámterületéhez: a) Egyesült Királyság: - Gibraltár; b) Németországi Szövetségi Köztársaság: - Büsingen területe, - Helgoland szigete; c) Olasz Köztársaság: - Campione d' Italia, - Livigno, - Luganói-tó olaszországi vizei; d) Spanyol Királyság: - Ceuta, - Melilla. 4. E törvény alkalmazásában nem min sül harmadik államnak: a) Man-sziget, b) Monacói Hercegség, c) az Egyesült Királyság ciprusi felségterületei (Akrotiri és Dhekelia). 5. E törvény alkalmazásában azokat az ügyleteket, amelyek a) a Man-sziget területér l kiindulóan, vagy oda irányulóan teljesülnek, úgy kell tekinteni, mintha azok az Egyesült Királyság területér l kiindulóan, vagy oda irányulóan teljesülnének; b) a Monacói Hercegség területér l kiindulóan, vagy oda irányulóan teljesülnek, úgy kell tekinteni, mintha azok a Francia Köztársaság területér l kiindulóan, vagy oda irányulóan teljesülnének;
137
c) az Egyesült Királyság ciprusi felségterületeir l (Akrotiri és Dhekelia) kiindulóan, vagy oda irányulóan teljesülnek, úgy kell tekinteni, mintha azok a Ciprus területér l kiindulóan, vagy oda irányulóan teljesülnének.
138
2. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. Törvényhez Közhatalmi tevékenységnek nem min sül tevékenységek 1. Telekommunikációs szolgáltatások nyújtása 2. Víz-, gáz-, villamos energia- és h ellátás 3. Termék fuvarozása 4. Vízi és légi kiköt i szolgáltatások nyújtása 5. Személy szállítása 6. Értékesítési célra el állított új termék értékesítése 7. Mez gazdasági termékekkel kapcsolatos olyan intervenciós tevékenység, amelyet az e termékek közös piaci szabályozásáról szóló rendeletek alapján végeznek 8. Kereskedelmi jelleg kiállítások, vásárok és bemutatók szervezése és rendezése 9. Raktározási szolgáltatások nyújtása 10. Kereskedelmi jelleg hirdetési- és reklámszolgáltatások nyújtása 11. Utazás szervezése 12. Munkahelyi és egyéb vendéglátás 13. Rádiós és televíziós m sorszolgáltatások keretében végzett kereskedelmi jelleg tevékenység
139
3. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. Törvényhez A 82. § (2) bekezdésének alkalmazása alá tartozó termékek SorMegnevezés szám 1. Az emberi alkalmazásra kerül gyógyszerekr l és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvény hatálya alá tartozó olyan humán gyógyszerek, amelyeket külön jogszabályban meghatározott hatóság forgalomba hozatalra engedélyezett, valamint a nem kereskedelmi jelleg áruforgalomban az erre jogosult hatóság engedélyével importált gyógyszerek; Humán gyógyászati célú magisztrális készítmények. 2. Hagyományos gyógynövény drogok közvetlen lakossági fogyasztásra, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben 3. Az arra feljogosított hatóság által engedélyezett humán célra felhasználásra kerül diagnosztikai reagensek
4. 5.
Orvosi radioaktív izotópok Speciális gyógyászati célra szánt tápszerek, valamint anyatejhelyettesít és anyatejkiegészít tápszerek
6.
Egészségügyi oxigén (max. 10, ill. 20 liter rtartalmú, 150, ill. 200 bar nyomású palackban kiszerelve vagy cseppfolyós formában, kizárólag gyógyszerkönyvi min ség termék) Braille-tábla m anyagból Fehér bot vakoknak Pontozó vakoknak Braille-tábla fémb l Braille-írógép vakoknak Információátalakító egység vakok és hallássérültek részére (a szövetség által a tagok felé beszerzési ár alatt forgalmazott termék) Telefonkezel adapter vakok számára Braille-óra vakoknak Könyv
7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
vtsz.
121190 98-ból 1302-b l 3002 10-b l 3002 90-b l 3006 20-ból 3006 30-ból 3821-b l 3822-b l 2844 40 20 00-ból 1901 10 00 02 2106 90 92 01 2106 90 98 01 2804 40-b l 3926 90-b l 6602-b l 8205 59 90-b l 8310-b l 8469 30-ból 8471-b l 8517 80 90-b l 9102-b l 4901-b l 4903 4902
Napilap (hetenként legalább négyszer megjelen kiadvány); Egyéb újság, folyóirat (évente legalább egyszer megjelen kiadvány) 17. Kotta 4904
140
3/A. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. Törvényhez A 82. § (3) bekezdésének alkalmazása alá tartozó termékek, szolgáltatások I. rész: termékek
Megnevezés
Sorszá m 1. Tej és tejtermékek (kivéve az anyatejet)
vtsz.
0401-b l 0402 0403 0404 10 0405-t l 0406-ig 2. Tejtermékek (kivéve az italként közvetlen fogyasztásra alkalmas, tej 0404 90-b l pótlására szolgáló olyan imitátumokat, amelyek általában tej és permeátum - esetenként savó és/vagy tejszín - különböz arányú keverékéb l állnak, és amelyek min sége, mennyiségi összetétele különbözik a természetes tejét l, tejfehérje tartalma lényegesen alacsonyabb a természetes tejénél) 3. Ízesített tej 2202 90 91-b l 2202 90 95-b l 2202 90 99-b l 4. Gabona, liszt, keményít vagy tej felhasználásával készült termék 1901 (kivéve: 1901 10 00 02) 1903 1904 1905 10 1905 40 1905 90
II. rész: szolgáltatások 2009/62. Adózási kérdés a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás tartalma az általános forgalmi adó rendszerében 2009/54. Adózási kérdés a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás adómértéke, a szálláshely-szolgáltatással együtt nyújtott szolgáltatások áfarendszerbeli kezelése Sorszám Megnevezés 1. Távh szolgáltatás 2. Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás
141
4. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. Törvényhez Adóraktározási eljárás 1. Az adóraktározási eljárás a termék adóraktárba történ beraktározását, ott tárolását, valamint onnan történ kiraktározását foglalja magában. 2. Adóraktár: a) a jövedéki termékek kivételével az a vámhatóság által adóraktározási eljárás céljára engedélyezett raktár, amelynek engedélyezési és m ködtetési feltételei megegyeznek a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet 525. cikkében meghatározott, Atípusú vámraktár engedélyezési és m ködtetési feltételeivel; b) a jövedéki termékek esetében a Jöt.-ben meghatározott adóraktár, feltéve, hogy azt - az adóraktár üzemeltet jének, engedélyesének (a továbbiakban együtt: adóraktár üzemeltet je) kérelmére - a vámhatóság adóraktározási eljárás céljára is engedélyezte. Az engedély megszerzéséhez az szükséges, hogy az adóraktár maga és az adóraktár üzemeltet jének nyilvántartása egyaránt alkalmas legyen az adóraktározási eljárás hatálya alá vonható jövedéki termékek és az ezen eljárás hatálya alá nem vonható jövedéki termékek egyértelm , megbízható és maradéktalan elkülönítésére. 3. Beraktározás: érvényes jogcím meglétének feltételével a termék fizikai betárolása az adóraktárba. 4. Kiraktározás: érvényes jogcím meglétének feltételével a termék fizikai kitárolása az adóraktárból. 5. Adóraktár üzemeltet je - az egyéb jogszabályi rendelkezések sérelme nélkül - kizárólag olyan belföldön nyilvántartásba vett adóalany lehet, akinek (amelynek) nincs olyan jogállása, amely természeténél fogva az e törvényben szabályozott kötelezettségek teljesítésével összeegyeztethetetlen lenne, vagy annak csorbítására lenne alkalmas. 6. Az adóraktár a vámhatóság felügyelete alatt áll, amely közvetlen vagy közvetett egyaránt lehet. 7. Beraktározó kizárólag a termék a) értékesít je lehet; vagy b) Közösségen belüli beszerz je lehet. 8. A beraktározást maga a beraktározó, illet leg a nevében és képviseletében eljáró meghatalmazottja indítványozhatja. 9. A beraktározás az adóraktár felügyeletét ellátó vámszervnél indítványozható az erre a célra rendszeresített okmány (a továbbiakban: beraktározási okmány) benyújtásával. 10. A beraktározási okmány kötelez adattartalma a következ : a) a beraktározó adószáma, valamint neve és címe; b) a beraktározás jogcíméül szolgáló ügylet [7. pont] teljesülését tanúsító okirat sorszáma vagy egyéb olyan jel, amely az okiratot kétséget kizáró módon azonosítja; c) a beraktározandó termék megnevezése és mennyisége; d) az adóraktár üzemeltet jének neve, címe és adószáma; e) az adóraktár nyilvántartási száma és címe. 11. A beraktározási okmányt 3 példányban kell benyújtani. 12. A beraktározási okmány benyújtásával egyidej leg a vámhatóságnak be kell mutatni a beraktározás jogcíméül szolgáló ügylet teljesülését tanúsító okirat eredeti példányát vagy annak hiteles másolatát, továbbá csatolni kell az err l készített másolatot 2 példányban. 142
13. Abban az esetben, ha a beraktározást nem maga a beraktározó indítványozza, a nevében és képviseletében eljárónak a beraktározási okmányhoz csatolnia kell nevére szóló írásos meghatalmazást is. 14. A beraktározás indítványozásával egyidej leg a vámhatóság áruvizsgálatot tart, amely tételes, szúrópróbaszer vagy adminisztratív egyaránt lehet. 15. Az áruvizsgálat eredményét, valamint a beraktározás tényét és id pontját a vámhatóság a beraktározási okmány záradékolásával közli. 16. A záradékolt beraktározási okmány 1 példányát a beraktározó, 1 példányát az adóraktár üzemeltet je, 1 példányát pedig a vámhatóság köteles meg rizni. A 12. pontban említett csatolt másolat egyik példányát az adóraktár üzemeltet je, másik példányát pedig a vámhatóság szintén köteles meg rizni. 17. Abban az esetben, ha az adóraktárban tárolt terméket a 113. § szerint értékesítették, az értékesít köteles - a 24. pontban említett eset kivételével - megküldeni az értékesítésér l szóló számla hiteles másolatából 1 példányt az adóraktár üzemeltet jének, 1 példányt pedig az adóraktár felügyeletét ellátó vámszervnek, akik (amelyek) azt kötelesek meg rizni. 18. Kiraktározó kizárólag a termék a) 7. b) alpontban említett beraktározója lehet; vagy b) igazolt utolsó értékesít je lehet, aki (amely) azt a 113. § szerint értékesítette. 19. A kiraktározás indítványozásának feltétele, hogy a kiraktározó a kiraktározandó termék után adóbiztosítékot nyújtson. Abban az esetben, ha a kiraktározó képviseletére pénzügyi képvisel t bíz meg, a kiraktározó helyett a pénzügyi képvisel is nyújthatja saját nevében az adóbiztosítékot. Mentesül az adóbiztosíték nyújtása alól az a kiraktározó, illet leg az a pénzügyi képvisel , aki (amely) az Art. rendelkezései szerint egyúttal min sített adózó is. Az adóraktározási eljárás sajátja, hogy az adóraktározási eljárás hatálya alatt történ termékértékesítés adómentes. Ehhez kapcsolódik az a rendelkezés, hogy az adóraktárból történ kitároláshoz adóbiztosítékot kell nyújtani. Ahhoz, hogy az adóbiztosítékot a vámhatóság felszabadítsa, szükséges, hogy az adóalany igazolja a termék adójogi helyzetének rendezését (pl. belföldi termékértékesítés esetén az adót megfizette). A hatályos törvény nem tartalmaz határid el írást arra vonatkozóan, az adóalanynak meddig kell az adójogi helyzet rendezését igazolni, illetve nincs kifejezett el írás arra vonatkozóan, hogy a vámhatóság milyen esetben érvényesíti az adóbiztosíték terhére az áfát. A törvény ezt pótolja, azáltal, hogy el írja, hogy az adójogi helyzet rendezését a kiraktározástól számított 90 napon belül kell igazolni, ellenkez esetben a vámhatóság az áfát kiszabja és amennyiben azt az adóalany nem fizeti meg, az adóbiztosíték terhére érvényesíti. Ezen túlmen en a törvény biztosítja, hogy amennyiben a kiraktározó pénzügyi képvisel vel jár el, a pénzügyi képvisel az adóbiztosíték nyújtása alól ugyanazokkal a feltételekkel mentesülhessen mint a kiraktározó. 20. A kiraktározást maga a kiraktározó, illet leg a nevében és képviseletében eljáró meghatalmazottja indítványozhatja. 21. A kiraktározás az adóraktár felügyeletét ellátó vámszervnél indítványozható az erre a célra rendszeresített okmány (a továbbiakban: kiraktározási okmány) benyújtásával. 22. A kiraktározási okmány kötelez adattartalma a következ : a) a kiraktározó adószáma, valamint neve és címe; b) hivatkozás a kiraktározó jogosultságának jogcímére [18. pont]; c) a kiraktározandó termék megnevezése és mennyisége; d) az adóraktár üzemeltet jének neve, címe és adószáma; e) az adóraktár nyilvántartási száma és címe. 143
23. A kiraktározási okmányt 3 példányban kell benyújtani. 24. A kiraktározási okmányhoz csatolni kell a kiraktározó által a kiraktározandó termékre nyújtott adóbiztosítékról [19. pont] szóló igazolást is. 25. A 18. b) alpont szerinti esetben a kiraktározási okmány benyújtásával egyidej leg a vámhatóságnak be kell mutatni a termék értékesítésér l kibocsátott eredeti számlát vagy annak hiteles másolatát, továbbá csatolni kell az err l készített másolatot 2 példányban. 26. A 18. b) alpont alkalmazásában a kiraktározó abban az esetben igazolt utolsó értékesít , ha a 17. pont szerint rendelkezésre álló számlák meg nem szakított láncolatában az utolsó számlán a termék beszerz jeként szerepl személye megegyezik a 25. pont szerint bemutatott számla kibocsátójának személyével. 27. Abban az esetben, ha a kiraktározást nem maga a kiraktározó indítványozza, a nevében és képviseletében eljárónak a kiraktározási okmányhoz csatolnia kell a nevére szóló írásos meghatalmazást is. 28. A kiraktározás indítványozásával egyidej leg a vámhatóság áruvizsgálatot tart, amely tételes, szúrópróbaszer vagy adminisztratív egyaránt lehet. 29. Az áruvizsgálat eredményét, valamint a kiraktározás tényét és id pontját a vámhatóság a kiraktározási okmány záradékolásával közli. 30. A záradékolt kiraktározási okmány 1 példányát a kiraktározó, 1 példányát az adóraktár üzemeltet je, 1 példányát pedig vámhatóság köteles meg rizni. A 24. pontban említett csatolt másolat egyik példányát az adóraktár üzemeltet je, másik példányát pedig a vámhatóság szintén köteles meg rizni. 31. Az adóraktár üzemeltet je köteles az adóraktározási eljárás hatálya alá tartozó termékekr l folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezetni. A mennyiségi nyilvántartásnak legalább a következ ket kell tartalmaznia: a) a nyitó adóraktári készleten lev termékek megnevezése és mennyisége; b) az adóraktárba igazoltan beraktározott termékek megnevezése és mennyisége; c) az adóraktárból igazoltan kiraktározott termékek megnevezése és mennyisége; d) a záró adóraktári készleten lev termékek megnevezése és mennyisége. 32. A 31. pont szerinti nyilvántartást adóraktáranként elkülönítetten úgy kell vezetni, hogy a beraktározó [7. pont], a 17. pont szerint rendelkezésre álló számlák meg nem szakított láncolatában az utolsó számlán a termék beszerz jének, valamint a kiraktározó [18. pont] személye egyértelm en és kétséget kizáróan megállapítható legyen. 33. Az adóraktár üzemeltet je köteles tételes leltárral alátámasztani a) a nyitó adóraktári készletet az adóraktár létesülésének napjára, b) a záró adóraktári készletet az adóraktár megsz nésének napjára, c) egyéb esetekben pedig a nyitó- és záró adóraktári készletet naptári negyedévente, a naptári negyedév végének utolsó napjára vonatkozó mennyiségi felvétellel. A leltározásra a Számv. tv. rendelkezéseit kell megfelel en alkalmazni. 34. Abban az esetben, ha a leltározás a nyilvántartáshoz képest mennyiségi eltérést mutat, a mennyiségi eltérés körébe tartozó terméket úgy kell tekinteni, mint a) amely a mennyiségi eltérés feltárásakor a 2. § a) pontja szerint adóztatandó értékesítés tárgya, és b) amelyet a mennyiségi eltérés feltárásakor kiraktároztak. 35. A 34. pontban említett esetben a termék értékesít je, aki (amely) egyúttal annak kiraktározója is, megegyezik a nyilvántartásban szerepl személlyel [32. pont].
144
36. Abban az esetben, ha a 35. pont szerint a termék értékesít jének személye nem állapítható meg, az adóraktár üzemeltet je min sül a termék értékesít jének, egyúttal annak kiraktározójának. 37. A 34. pontban említett esetben a kiraktározónak a termékre adóbiztosítékot kell nyújtani, amelyre a 19. a) és 19. b) alpontban meghatározott mentesség nem vonatkozik. 38. A vámhatóság a 19., illet leg a 37. pont szerint nyújtott adóbiztosítékot felszabadítja, ha a kiraktározó a kiraktározott termék adójogi helyzetének rendezését a kiraktározástól számított 90 napon belül igazolja. Ellenkez esetben a vámhatóság az esedékessé vált adót kiszabja és beszedi, megfizetés hiányában a kiraktározáshoz nyújtott adóbiztosíték terhére érvényesíti. 39. A 38. pont alkalmazásában a kiraktározott termék adójogi helyzete rendezésének igazolása jelenti: a) a termék értékesítése után megállapított fizetend adó bevallását igazoló, illet leg abban az esetben, ha a termék értékesítése - e törvény értelmében - mentes az adó alól, az annak teljesülését igazoló okirat bemutatását a vámhatóságnak; b) a termék Közösségen belüli beszerzése után megállapított fizetend adó bevallását igazoló okirat bemutatását a vámhatóságnak abban az esetben, ha a kiraktározó a termék Közösségen belüli beszerz je [7. b) alpont]. 40. Mentesül a 39. a) alpontban meghatározott okiratbemutatási kötelezettség alól a kiraktározó abban az esetben, ha a termék Közösség területér l való kiléptetésének tényér l a vámhatóság az elektronikus kiviteli eljárás részeként, a kiviteli adatok vámhatóságok közötti informatikai adatcsere keretében - elektronikus üzenet formájában igazolást kapott.
145
5. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. Törvényhez Az el zetesen felszámított adó arányos megosztásának 123. § (3) bekezdésében említett számítási módszere 1. Az el zetesen felszámított adó arányos megosztásának 123. § (3) bekezdésében említett számítása a következ képlet alkalmazásával történik: L = A x L(H); ahol L: az arányosítással megosztandó el zetesen felszámított adóból a levonható rész összege; A: az arányosítással megosztandó el zetesen felszámított adó éves szinten összesített összege; L(H): a levonási hányados, amelynek - számlálójában az adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének - ideértve az ezekhez kapcsolódó el leget is - adó nélkül számított, forintban megállapított és éves szinten összesített összege szerepel, - nevez jében pedig egyrészt a számlálóban szerepl összeg, másrészt az adólevonásra nem jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének - ideértve az ezekhez kapcsolódó el leget is - adó nélkül számított, forintban megállapított és éves szinten összesített összege szerepel együttesen. 2. Abban az esetben, ha az adóalany közvetlenül olyan pénzbeni támogatásban részesül, amely a 65. § szerint a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül nem befolyásolja, a támogatás forintban megállapított és éves szinten összesített összege az 1. pont szerinti levonási hányados nevez jének értékét növeli. 3. Az 1. pont szerinti levonási hányadosnak sem a számlálójában, sem a nevez jében nem szerepelhet: a) a tárgyi eszköz értékesítésének ellenértéke, amelyet az adóalany az értékesítést megel z en saját vállalkozásában használt; b) az ingatlan értékesítésének, illet leg az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás nyújtásának ellenértéke, ha a tevékenységet az adóalany eseti jelleggel végzi; c) a 86. § (1) bekezdésének a)-g) pontjaiban felsorolt szolgáltatások nyújtásának ellenértéke, ha a tevékenységet az adóalany eseti jelleggel végzi. 4. A 3. b) és 3. c) alpont alkalmazásában nem tekinthet eseti jelleg nek, ha az adóalany a tevékenységet - az arra irányadó külön jogszabályi rendelkezések alapján - engedéllyel végzi, vagy kizárólag engedéllyel végezhetné, illet leg ha a 3. b) és 3. c) alpontban említett tevékenységekb l származó ellenérték adó nélkül számított, forintban megállapított és éves szinten összesített öszszegének részaránya meghaladja az 1. pont szerinti levonási hányados nevez je értékének a 10 százalékát. 5. Az 1. pont szerinti levonási hányadost felfelé kerekítve, 2 tizedesjegy pontossággal kell megállapítani. 6. Az el zetesen felszámított adó arányos megosztását véglegesen a tárgyévre vonatkozó adatokkal a tárgyév utolsó adómegállapítási id szakáról szóló bevallás elkészítésének keretében kell elvégezni. 7. Az el zetesen felszámított adó arányos megosztását ideiglenesen, a tárgyévre vonatkozó évközi adatokkal - a tárgyév utolsó adómegállapítási id szakát megel z en - a tárgyévi adómegállapítási id szakokról szóló bevallások elkészítésének keretében is el kell végezni. 8. A 7. pont szerinti megosztás alkalmazása során az évközi adatokat az adómegállapítási id szakok között göngyölíteni kell, és azt a levonható el zetesen felszámított adó összeget kell el 146
jelhelyesen megállapítani, amely a tárgyid szaki és azt megel z utolsó adómegállapítási id szak eredményének különbözeteként adódik. 9. A 7. pontban említett megosztáshoz az adóalany: a) választhatja a tárgyévet megel z évre vonatkozó végleges levonási hányadost, feltéve, hogy ilyen hányadossal rendelkezik; vagy egyebekben b) azt a levonási hányadost alkalmazhatja, amely a tárgyévre vonatkozó évközi és az adómegállapítási id szakok között göngyölített adatok eredménye. 10. Ha az adóalany élt a 9. a) alpontban említett választási jogával, attól a 7. pont szerinti megosztás egész id szakában nem térhet el. Az adóalany ez esetben a 7. pont szerinti megosztással érintett adómegállapítási id szakaiban az arányosítással megosztandó el zetesen felszámított adó összegét - a 8. ponttól eltér en - a 9. a) alpont szerinti levonási hányados alkalmazásával köteles megosztani. 11. Abban az esetben, ha az adóalanyra a 7. pont szerinti megosztás is vonatkozik, a 6. pont szerinti megosztás során a 8. pontban említett számítási módszert kell megfelel en alkalmazni. 12. Abban az esetben, ha a 6. pontban említett bevallás benyújtását követ en a véglegesen levonható el zetesen felszámított adó összegét meghatározó tényez kben változás következik be, és a számítás eredményeként adódó új összeg a 6. pontban említett bevallásban közölt összeghez képest abszolút értékben legalább 10 000 forintnak megfelel pénzösszeggel tér el, az adóalany köteles el zetesen felszámított adó arányos megosztását utólag kiigazítani.
147
6. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. Törvényhez A 142. § (1) bekezdése d) pontjának alkalmazása alá tartozó termékek SorMegnevezés szám 1. Vas- és acélhulladék és -törmelék 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.
vtsz.
7204 kivéve: 7204 50 Rézhulladék és -törmelék 7404 Nikkelhulladék és -törmelék 7503 Alumíniumhulladék és -törmelék 7602 Ólomhulladék és -törmelék 7802 Cinkhulladék és -törmelék 7902 Ónhulladék és -törmelék 8002 Wolfram- (tungsten) hulladék és törmelék 8101 97 Molibdénhulladék és -törmelék 8102 97 Tantálhulladék és -törmelék 8103 30 Magnéziumhulladék és -törmelék 8104 20 Kobalthulladék és -törmelék 8105 30 Bizmuthulladék és -törmelék 8106 00 10-b l Kadmiumhulladék és -törmelék 8107 30 Titánhulladék és -törmelék 8108 30 Cirkóniumhulladék és -törmelék 8109 30 Antimonhulladék és -törmelék 8110 20 Mangánhulladék és -törmelék 8111 00 19 A vas- és acélgyártásnál keletkez szemcsézett salak (salakhomok) 2618 Salak, kohósalak (a szemcsézett salak kivételével), reve, a vas- vagy 2619 az acélgyártásnál keletkez egyéb hulladék Arzént, fémet vagy ezek vegyületeit tartalmazó hamu és üledék (a 2620 vas- vagy acélgyártásnál keletkez hamu és üledék kivételével) Visszanyert (hulladék és használt) papír vagy karton 4707 Üvegcserép és más üveghulladék 7001 00 10 M anyag hulladék és forgács 3915 Lágygumi hulladék, -törmelék és -forgács, és az ezekb l nyert por és 4004 granulátum Nemesfém- és nemesfémmel platírozott fémhulladék és -törmelék; 7112 más nemesfémet vagy nemesfémvegyületet tartalmazó hulladék és törmelék, els sorban nemesfém visszanyeréséhez Szemcse és por nyersvasból, tükörvasból, vasból vagy acélból 7205 Használt vagy új rongy, zsineg-, kötél-, hajókötél-hulladék és hasz- 6310 nált textiláru zsinegb l, kötélb l vagy hajókötélb l
148
7. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. Törvényhez A mez gazdasági tevékenység körébe tartozó termékek és szolgáltatások I. RÉSZ: TERMÉKEK A. pont SorMegnevezés szám 1. Él növény (beleértve azok gyökereit is), dugvány, oltvány stb. Zöldségpalánta 2. Burgonya 3. Élelmezési célra alkalmas zöldségfélék, gyökerek és gumók (kivéve: hántolt és feles) szaporítóanyag zöldségfélékhez 4. 5.
Sz l Élelmezési célra alkalmas gyümölcs és dió és dinnyefélék héja
6.
Hazai termesztés f szernövények
7.
Gabonafélék muhar, csumiz
8.
Különféle magvak, ipari és gyógynövények Szaporítóanyag ipari növényekhez
149
vtsz. 0602 10 0602 20, 0602-b l 0701 0702-t l 0709-ig, 0713-ból, 1209-b l 0806 10 0802 11-t l 0802 50-ig, 0807 11, 0807 19, 0808, 0809, 0810 10-t l 0 810 40-ig, 0810 90-b l 0904 20, 0909, 0910-b l 1001-t l 1007-ig, 1008 10, 1008 20, 1008 30, 1008 90 10 1008 90 90-b l 1201, 1202 1204-t l 1207-ig, 1209-b l, 1210-b l, 1211 90-b l, 1212 91, 1212 99 80-ból, 1213, 1401 90-b l, 1403 00, 2401 10, 2401 20,
9. 10. 11.
12. 13. 14.
5301 10, 5302 10 Mákgubó 1211 90 98 99-b l Takarmánynövények (kivéve az rlemény és a pellet) 1214-b l Szaporítóanyag takarmánynövényekhez 2308 00 40 00-ból, 1209-b l Feldolgozott, tartósított saját el állítású zöldség, gyümölcs, savanyú- 0711, 0712, ság, citrusfélék és dinnyefélék héja 0811-t l 0813-ig, paradicsomlé 0814-b l, 2001, 2003-t l 2009-ig, 2002-b l Must és bor 2204-b l Borsepr , bork 2307-b l Sz l törköly 2308-ból
B. pont Megnevezés Sorszá m 1. Ló, szarvasmarha, sertés, juh, kecske, baromfi és más él állat (a sportló, versenyló, kutya, macska, díszállat, laboratóriumi és állatkerti állat kivételével) 2. Halak (csak az édesvízi halak, halikra), rákok, puhatest és más gerinctelen víziállatok 3. 4. 5. 6.
7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
vtsz. 0101-t l 0105-ig, 0106-ból
0301-b l, 0302-b l, 0306 29 10, 0307-b l, 0307 60, 0307 91-b l Nyers tej 0401-b l Friss tojás 0407-b l Természetes méz 0409 Másutt nem említett állati eredet termékek (sz r, háziállatok sper- 0502, 0503, 0505, mája, propolisz, méhpemp , virágpor, méhviasz, méhpemp vel dúsí- 0511-b l, tott méz) 1301 90 90 99-b l, 0410-b l, 1212 99-b l, 1521 90-b l, 2106 90 98-ból Állati vagy növényi trágya 3101 Nyers sz rme 4301-b l Legombolyításra alkalmas selyemhernyógubó 5001 Nyers gyapjú 5101 Erdei fák és cserjék csemetéje, oltványa 0602-b l Erdei fák és cserjék magja 1209 99-b l Feldolgozott tej és tejtermékek 0401-b l, 0402-t l 0406-ig
150
II. RÉSZ: SZOLGÁLTATÁSOK SorMegnevezés szá m 1. Talajm velés, aratás, cséplés, préselés, szüretelés, betakarítás, vetés és ültetés 2. Mez gazdasági termékek csomagolása és piacra történ el készítése, mint például mez gazdasági termékek szárítása, tisztítása, aprítása, fert tlenítése és silózása 3. Mez gazdasági termékek tárolása 4. Ló, szarvasmarha, sertés, juh, kecske, baromfi és más él állat (a sportló, versenyló, kutya, macska, díszállat, laboratóriumi és állatkerti állat kivételével) gondozása, tenyésztése és hízlalása 5. Mez gazdasági, erd gazdálkodási vagy halgazdasági vállalkozásokban alkalmazott eszközök mez gazdasági célokra történ bérbeadása 6. M szaki segítségnyújtás 7. Gyomirtás és mez gazdasági kártev k irtása, növények és földek permetezése 8. Mez gazdasági, erd gazdálkodási öntöz berendezések üzemeltetése 9. Vízlecsapoló berendezések üzemeltetése 10. Fák nyesése és kivágása, valamint egyéb mez - és erd gazdálkodási szolgáltatások
151
8. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. Törvényhez M alkotások, gy jteménydarabok és régiségek I. rész: m alkotások 1. m vész által saját kez leg készített festmény, rajz, pasztellkép, részekb l összeállított kép (kollázs) és dekoratív tábla (vtsz. 9701-b l); 2. m vész által saját kez leg készített és korlátozott számban el állított metszet, nyomat és litográfia (vtsz. 9702 00 00-ból); 3. m vész által saját kez leg készített szobrászm vészeti alkotás bármilyen anyagból (vtsz. 9703-ból), valamint az err l legfeljebb 8 példányban készített öntvénymásolat, amelynek sokszorozását a m vész vagy jogutódjának személyes felügyelete alatt végezték; 4. m vész saját eredeti terve alapján legfeljebb 8 példányban készített kézi szövés falisz nyeg, kárpit (vtsz. 5805 00 00-ból) és fali drapéria (vtsz. 6304 00 00-ból); 5. m vész által saját kez leg készített és szignált egyedi kerámia; 6. m vész által saját kez leg, legfeljebb 8 számozott példányban készített, és a m vész vagy a m vészeti m hely által szignált réz alapú t zzománc, kivéve az ötvös- és ékszertermékeket; 7. m vész által saját kez leg készített, és általa vagy felügyelete alatt legfeljebb 30 számozott példányban - minden méretet és hordozót ideértve - sokszorozott, és a m vész által szignált fénykép. II. rész: gy jteménydarabok 1. posta- és illetékbélyeg, lebélyegzett postabélyeg, els napi bélyegzéssel ellátott boríték, postai levelez lap és boríték (bélyeges papír) és más hasonló érvénytelenített vagy postatiszta termék, feltéve, hogy ezek nincsenek forgalomban, illet leg nem is szánják forgalomra (vtsz. 9704 00 00); 2. állattani, növénytani, ásványtani, anatómiai, történelmi érték , archeológiai, paleontológiai, etnográfiai és numizmatikai gy jtemény és gy jteménydarab (vtsz. 9705 00 00). III. rész: régiségek - a vtsz. 9701-9705 alá nem tartozó, 100 évnél id sebb termék (vtsz. 9706 00 00).
152
9. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. Törvényhez Az "adó" kifejezés jelentése a Közösség egyes tagállamaiban 1. A Belga Királyság esetében: Belasting over de toegevoegde waarde (BTW), illet leg Taxe sur la valeur ajoutée (TVA); 2. a Bolgár Köztársaság esetében: Danak varhu doba-vena stojnost; 3. Ciprus esetében: Foros Prostithemenis Aksias (FPA); 4. a Cseh Köztársaság esetében: Daó z poidané hodnoty (DPH); 5. a Dán Királyság esetében: Mervardiafgift (Moms); 6. az Egyesült Királyság esetében: Value Added Tax (VAT); 7. az Észt Köztársaság esetében: Käibemaksu; 8. a Finn Köztársaság esetében: Arvonlisävero (ALV); 9. a Francia Köztársaság esetében: Taxe sur la valeur ajoutée (TVA); 10. a Görög Köztársaság esetében: Foros Prostithemenis Aksias (FPA); 11. a Holland Királyság esetében: Belasting over de toegevoegde waarde (BTW); 12. Írország esetében: Cáin Bhreisluacha, illet leg Value Added Tax (VAT); 13. a Lengyel Köztársaság esetében: Podatek od towarow i us3uig; 14. a Lett Köztársaság esetében: Pievienotas vertibas nodoklis (PVN); 15. a Litván Köztársaság esetében: Pridetines vertes mokestis (PVM) 16. a Luxemburgi Nagyhercegség esetében: Taxe sur la valeur ajoutée (TVA); 17. a Máltai Köztársaság esetében: It-Taxxa Fuq Il-Valur Mizjud; 18. a Magyar Köztársaság esetében: Általános forgalmi adó (ÁFA); 19. a Németországi Szövetségi Köztársaság esetében: Umsatzsteuer (USt); 20. az Olasz Köztársaság esetében: Imposta sul valore aggiunto (IVA); 21. az Osztrák Köztársaság esetében: Umsatzsteuer (USt); 22. a Portugál Köztársaság esetében: Imposto sobre o Valor Acrescentado (IVA); 23. Románia esetében: Taxa pe valoarea adaugata (TVA); 24. a Spanyol Királyság esetében: Impuesto sobre el Valor Andido; 25. a Svéd Királyság esetében: Mervärdesskatt (Moms); 26. a Szlovák Köztársaság esetében: Daó z pridanej hodnoty (DPH); 27. a Szlovén Köztársaság esetében: Davek na dodano vrednost.
153
