Az állatok szaga és szaglása

Egyes

szám

a

„Mi

Újság az

Az állatok szaga és szaglása. A s z a g l á s n a k az ismeretek szerzésében kétség­ telenül jelentéktelenebb szerepe van, mint a látásnak vagy a hallásnak, mégis a tárgyak megismerésében, a z egészségvédelemben, a táplálkozásban, a szapo­ rodásban jelentősége elég nagy. A szag kellemes, kellemetlen vagy k ö z ö m b ö s lehet, sőt a kellemes vagy kellemetlen s z a g n a k s z á m o s fokozata van. Ha végig sétáltunk a régi állatkertben a medvebarlangok körül áradt szag példakép kellemetlen, a m a j o m h á z körül a szag kellemetlenebb, a macskaformájú nagy raga­ d o z ó k (oroszlán tigris) hajléka körül érezhető szag bántóan kellemetlen, végül a kutyaformájú állatok odúiban a szag úgyszólván undortkeltő volt. A mai állatkert, hygieniás berendezésének, a bővizűségnek, mesterséges patakoknak, a lombos fáknak, általában a kert tágasságának köszönhető, hogy a sétautakon ebből a szagból mi sem érezhető. B e z z e g nem így volt, a régi állatkertben, hol a z állati szagtól fojtó volt a levegő. Lehetséges, hogy m á s valaki a z említett szaglási skálát pontosabban megszerkesztené, hiszen ez amúgy is egyéni dolog, ami egyikünknek kellemes, m á s n a k kellemetlen lehet, a lényeges a z o n b a n az, hogy az állatoknak határozott szaguk van, melynek nyomán azokat (alkalmanként bekötött szemmet is) észrevehetnők, közellétökre következtethetnénk. M a g á n a k az embernek is meg van a maga szaga, á m d e erre nem szoktunk figyelni, d e meg azt a szagot a m o s d á s h o z használt szappa­ nok, továbbá az illatszerek elnyomják, de nem olyan

Állatkertben"

című

melléklettel együtt

4 0 fillér.

módon, hogy a z illatos anyagok az emberből á r a d ó szagot kémiailag megkötnék, h a n e m tisztán az ideg­ rendszer működése révén a kellemetlen szag nem érezhető. Itt mellékesen megjegyzem, hogy a k a d n a k állatok, melyeknek szagos terméke (pézsmaállat, hód) orvosság. Feltehető, hogy a fáraók idejében é s a bibliai időkben a tiszta és tisztátalan állatok meg­ különböztetésében az állatok s z a g á n a k is jelentősége volt. A z ember és az állat táplálékuknak megválo­ g a t á s á b a n nyilvánvalóan jórészt szaglóérzékét követi, bár az ízlés szerepe is jelentős. A z ízlés szerepét e részben a z o n b a n nem sza­ b a d túlbecsülni. Villáin és B a s c o u könyvében meg­ említi, hogy a párisi központi c s a r n o k b a n elég gyak­ ran m a c s k a h ú s t b o c s á t a n a k nyúlhús helyett árúbaA fogyasztó az ízéről e kellemetlen cserét, még c s a k észre s e m veszi. Nem is kell a z o n b a n olyan messzire mennünk, elég gyakori nálunk is, hogy valakivel m a r h a h ú s gyanánt lóhúst etetünk, s a z illető c s a k végül, h a tudtára adjuk a tréfát, álmélkodik azon, hogy nem is olyan rossz a lópecsenye. A z ízlelés ilyenkor cserbenhagyja az embert. A z élő állatot látva, lehetséges, hogy valami veleszületett undor, szóval valamely leszármazott iszonyodás készteti a z embert arra, hogy egy és m á s állat h ú s á n a k élvezetétől tar­ tózkodjék. A z e m b e r é s őseinek e b b e n a z undorá­ ban vagy undorának keletkezésében a z állati szag­ n a k nyilván szerepe voltKétségtelen, hogy a hímivarú ivarérett állatok s z a g a áthatóbb, bántóbb, kellemetlenebb, mit a nős­ tényé, Igaz, hogy ez összetettebb szag, mert az állat

faji é s ivari s z a g á n a k keveréke ez- A z ivari szag a vágóállatokon is esetenként, olyan kellemetlen, hogy a z ilyen állatok húsát, még emberi élelmezésre is c s a k megszorított módon, sőt alkalmanként egyáltalán fel sem használhatjukA s z a g n a k a z állatok nemi életében is szerepe van, a hím a nőstényt, ivarzás idején rendszerint a szag nyomán követi vagy keresi fel. A beteg állatnak is sajátos s z a g a é r e z h e t ő ; az orrváladéknak, a kilehelt levegőnek, a vizeletnek, a bélsárnak és egyéb kóros termékeknek és szövetek­ nek, a rendestől elütő és a z orvost érdeklő szaguk támad, melyeknek gyakortán kórjelző értékök vanH a élősködők tanyáznak az állatokban, ezek is okoz­ hatják a z állat kellemetlen szagát, így a gilisztás borjúk s z a g a jellemzően émelyítő. Az állat s z a g a némiképen a z állat táplálkozásától is eredhet, bár az egyes tápszer sajátos s z a g a c s a k elvétve állapítható meg az élő állaton, de már a tejükön vagy húsukon inkább, A hallal táplált, sertések húsán megérezhető a halszag. A széktűvel, büdös aszattal, ánizszsal kevert szénától a tehén teje kellemetlen szagúvá válik. A h h o z kétség sem férhet, hogy az állatoknak fejlettebb a szaglási szervök, mint a z embernek, hiszen a vadon élő állat a szag nyomán fél mérföld távolságból észreveszi a vadászt, vagy milyen s z á m o s példát hozhatnék fel a kutya szaglási fejlettségének bizonyítására. Gondoljunk c s a k a szentbernáthegyi kolostor kutyáira, vagy vizsláinkra vagy a rendőr­ ségi nyomozó e b e k r e ! A z állatok sokszor a szag nyomán szerzik meg táplátékukat, máskor meg szagot, terjesztve v é d e k e z n e k s ilyképen távoltartják üldözői­ ket- A kellemetlen szag árt az egészségnek, a miért e m b e r és állat egyaránt kerüli. Meg kell jegyeznem, hogy az állat s z a g l á s a egynemű s z a g n a k h u z a m o -

SZABADBAN.

s a b b s z a g o l á s a után eltompul, állat másféle szagot elég frissen Az elmondottakból kitűnik, szagának, valamint s z a g l á s á n a k roppant fontossága van-

de ugyanakkor a z érezhogy az állatok az állati életben Gráf Miksa.

Az erdő könyve. Bársony István az erdők és mezők legnagyobb ismerője, a l e g é k e s e b b tollú természetleíró új könyvvel örvendeztette meg a magyar o l v a s ó közönséget. A tavasszal megjelent „Az erdő könyve", amelynek e l ő s z a v á b a n így szól az o l v a s ó h o z a természet­ imádók nagymestere: Ez a könyv a z erdő könyve. Csupa erdei élmény és hangulat van benne. Amerre az olvasó itt velem jön, mindenütt a z erdő lelke szól hozzá. V a l ó s á g és álomkép ölelkezik a b b a n , amit lát és érez. Lépten-nyomon jelentkezik ezeken a lapokon a természetimádó mellett a vadász, aki valamely n e m e s vad nyomán lesi egyszersmind az erdő lelkét. Azokat az emlékezéseimet foglalom itt össze, amelyek erdei életemet különösen hangulatossá tették. A vadászsiker itt mellékessé v á l i k ; ellenben a természetimádó naplója mindig gazdagodik. Az ilyen hangulatok j o b b á r a a magány szülöttei. A természet ölén a m a g á n y k ö z e l e b b visz bennünket az Örökkévalóhoz. Ám az erdőn a magány nem jelent egyedülvalóságot. Minden fa valaki körülöttünk

A vizslaorrú ember.

Keresse más bár a lármás világot Es lelje kedvét hangos dőzsölésben, — Ki messze a szabadba ballagok én, Vérző szivemre írt csak ott találok. Ki a szabadba ! Messze emberektől Es messze a létérti küzdelemnek Fülszaggató, vásári rút zajától! Ki a szabadba! Szent öledre, óh nagy, Dicső, örök Természet! Egyedül csak Ott jó nekem, csak ott érzem magam honn . . . — Ledűlök oldalára a halomnak. Fölöttem tiszta ég, azúrmezőjét Dalolva szántja át a kis pacsirta. Alant szökellve lejti könnyű táncát A csacska csermely. A közel bokorban Bús csattogány siratja csalfa párját. Szellőcsókolta füvek árnyas alján Bohém tücsökhad hévvel, lankadatlan Hangversenyez. S mig zeng gyors ütemekben Vidám játéka a magasra hangolt, Vékony húroknak, egy-egy arra szálló Dongó a basszust búsan búgja hozzá. — Oh lelkemen átrezgő édes összhang, Szelíd gyönyörbe lágyan ringató zaj! Halk nesz csak a világ zajához mérten ; Az bánt, felizgat, — enyhít, csillapít ez. — Körültem egyszerű kis vadvirágok, A nap aranysugáriban fürödve. S amig szemem merengve nézi őket, A lelkem szárnyra kap s száll messze-messze: — Tehozzád, aki, mint e kis virágok. Oly szép, oly kedves és olyan — szerény vagy ! KADOCSA

GYULA.

Irta : Bársony

István.

Bugyi Péter egyszerű erdőkerülő volt a K. grófok egyik ura­ d a l m á b a n , ahol a b b a n a z időben (vagy negyven esztendővel ezelőtt) a z ilyen h i v a t á s a nagyvilágtól v a l ó teljes eltávolodást jelentette. V a l a h o l a rábízott erdő szélén volt egy kis k u n y h ó j a , a b b a n lakott szótlan, mogorva feleségével — aki nemhogy h a z a c s a l o g a t t a v o l n a h a n e m akitől még i n k á b b elkívánkozott. — Volt ezenkívül egy t e h é n k é j e , m e g egy m a l a c a , a m e l y m i n d a k e l l ő k i p á n y v á z v a örült a z é l e t é n e k a viskó körül terülő gyepes tér­ s é g e n . M é r tudniillik, a m i k o r erre kerülhetett sor. H a még egy pár tyúkot megemlítek, a k k o r elsoroltam egész társaságét és e g y s z e r s m i n d vagyonát. t

T e h é n r e , m a l a c r a , tyúkra vigyázott otthon a z a s s z o n y , meg a kutya. M a j d el feledtem, hogy kutyája is volt. C s a k olyan kuvasz, a koplalós fajtából, Isten tudja, miből élt, de élt. T a v a s z ­ tól őszig egeret-ürgét fogdosott, a z z a l mulatozott é s a z z a l lakolt j ó l . A téli kosztja egy kis főtt d a r a volt. B i z o n y m é g csont is ritkán a k a d h a t o t t meg a torkán. N é h a - n é h a Bugyi m a g á v a l vitte. S z ü k s é g e lehetett rá odakint, ha fatolvajt kellett üldözni, elcsípni. H a v a d á s z t u n k a z o n a környéken, láttam Bugyi Pétert, a k i segített b e n n ü n k e t v a l a m i b e n . 0 vitte m a g á v a l a z erdész kopóit. hogy a z u t á n a meghatározott helyen e l e r e s s z e . A m e z ő n pedig t a r i s z n y a h o r d o z ó n k volt, meg cipelte, amit lőttünk. S z a v á t ritkán hallottuk. Nem is lett v o l n a é r d e m e s . Ha meg-

s egyéni életet él, mint magunk. Az erdő ennek a nagy életcsoportnak foglalatja. A lelki szimfóniák költője a z erdő s az így elképzelt erdei dallamok visszhangja végig kisér bennünket életünkön. Aki a hangulatokból j o b b a n kiveszi a részét, az természetimádó ; — de a vadász az, aki mindenüvé elvezet, ahol a hangulat megterem. Ahogy ez történik, arról beszél az erdő könyve. A vadász és a természetimádó együtt írta, Igen a lelki szimfóniák költője a z erdő, de a nagy isteni szimfóniát legjobban ismeri Bársony István. Egyedül ő az, aki legmesteribb tollal tudja tolmácsolni e nagy szimfónia legfinomabb, legkedvesebb árnya­ latait. Olvassuk el e bájos könyvet —• s lelkünk meg­ nyugodva borul le a Mindenható fenséges alkotása a természet előtt. R. E.

A magyar teve a teve történetének keretében. (Folytatás.)

Irta : Szalay

Béla

r ó m a i a k vezették b e ide ez állatot. D e utóbb kisült, hogy h a m i ­ sítvány. ( 0 . K e l l e r 3 5 . ) T ö b b j e l mutat arra, h o g y a teve S p a n y o l o r s z á g b a n m á r a nyugati gótok alatt, tehát a m ó r uralom ( 7 1 1 . év) előtt s e m volt ritkaság. H a h n szerint (p. 5 5 7 ) toledoi Szt E u g e n i u s 6 5 0 körül úgy b e s z é l a tevéről, mintha c s a k a z imént látta v o l n a . (Migne, Patrol. 8 7 . p. 3 6 0 . ) H a h n p. 5 5 7 B r u n h i l d a történetét S p a n y o l o r s z á g b a n tárgyalja, n e m tudom miért. F r e d e g a r i u s krónikás v i l á g o s a n m e g m o n d j a , hogy a z a szomorú teve-história F r a n c i a o r s z á g b a n játszódott le (1. ott). 1212-ben a las N a v a s de T o l o s a melletti c s a t á b a n 3 0 0 teve ;s részt v e t t ; ezeket a mór s e g é d c s a p a t o k hozták állítólag m a ­ gukkal, kik a gyalogság háta mögött helyezkedtek el 3 s o r b a n . (La F u e n t e , 1848, II. 2 7 5 ; G. K ö h l e r V . 2 7 5 ; H a h n 2 3 0 . ) 1780-ban a z aranjuezi királyi k a s t é l y b a n több tevét tartottak s z ó r a k o z á s c é l j á b ó l . (L. : Dillon u t a z á s a 1780, 82 + 4 2 8 ; Ritter (730; Hahn 230.) 1840 körül a Párisi gróf a Kanari-szigetekről hozatott tevéket akarta Spanyolországban meghonosítani, a déli részekben. A kísérlet a n n y i b a n n e m sikerült, hogy a z á l l a t o k magukra hagyatva, e l v a d u l v a éltek a Q u a d a l q u i v i r s ó s m o c s a r a i közt. C h a p m a n n 1884-ben meglátogatta őket s több ízben írt róluk (Z. G. 1888, 3 4 8 ; L a n g k a v e l 2 4 5 ; H a h n 4 4 8 ; Müller 131). J e l e n l e g Cadiz é s M u r c i a kerületekben lehet n é h a tevéket látni. (Müller.) K á r , hogy ez o r s z á g b a n , a m e l y pedig igen a l k a l ­ m a s v o l n a ez állat tenyésztésére, n i n c s érdeklődés iránta.

dr. — N a g y s z e b e n 1916. Franciaország.

Spanyolország. Ide a teve a z a r a b o k k a l jutott. G r a n a d á b a n a m ó r o k n a k t e v e m é n e s ü k volt é s még 1800 körül is látott itt tevéket H u m b o l d t ( R e i s e III. 1 5 5 — 1 5 7 . Ritter 7 3 0 ) . T a l á l t a k U g i é b a n ( H i s p á n i a b a e t i c a ) egy V u l k á n - r a j z ú p é n z | teve á b r á j á v a l , mi tehát amellett látszott szólni, hogy m á r a

a

tette rövidre fogott j e l e n t é s é t a z erdész úrnak, elnémult. C s ö n d e s e m b e r g é p volt, akit s e m m i s e m érdekelt. D e azért mindig m e g a k a d t rajta a s z e m e m , mert olyan orrot, a m i l y e n neki volt, a z ó t a s e m láttam. L e g a l á b b is a k k o r a volt a z a z orr, mint két m á s r e n d e s orr, a n a g y o b b j á b ó l . Mint egy j ó k o r a kiflikrumpli. S z é l e s , ö b l ö s é s c s u d á l a t o s a n mozgékony, ideges, szinte b e s z é d e s . H a a nyelve is olyan b e s z é d e s lett volna, a k k o r Bugyi elmehetett v o l n a a k á r p r é d i k á c i ó s p a p n a k . A c i m p é i folyvást úgy tágultak, mint a z é d e s a p á m kitűnő v i z s l á j á é . E b b e n a z orr-játékban n a g y mulat­ s á g o m volt, mindig néztem-lestem. S o k á i g c s a k e n n y i b e n m a r a d t a dolog : — de e g y s z e r különös eset történt, a m e l y kezdte azt a z orrot megbecsültetni v e l e m . A k k o r is kopóztunk, még pedig v a d d i s z n ó r a . A n a g y erdőből l e j e b b c s a l t a a vaddisznót a községi földeken érő kukorica. K o r a h a j n a l b a n o n n a n v i s s z a m e n t e k a feketék megint a z e r d ő b e , de n e m igen m e s s z i r e . A z e l s ő nekik v a l ó sűrűben meghúzódtak, hogy k ö z e l e b b l e g y e n e k este a terített a s z t a l u k h o z . A z o k a t a sűrűségeket hajtattuk meg k o p ó v a l . Elindultunk h á r m a n : a z erdész, én, m e g Bugyi, aki a kopókat vezette. A z erdész ment elől a z erdei ö s v é n y e n , hogy majd m e g m o n d j a , melyik sűrűt fogjuk m e g v a d á s z n i . Én m e n t e m utánaHátul kullogott Bugyi a h á r o m kopóval. Egyszer c s a k m e g s z ó l a l nagy m e g l e p e t é s ü n k r e : — tekin­ tetes úr, ne m e n j ü n k t o v á b b . — Miért n e ? kérdi a z erdész, aki m á r kieszelte a m a g a tervét. — Azért, mert itt v a n n a k a d i s z n ó k e b b e n a v á g á s b a n ni. — Hát azt m e g h o n n a n tudja k e n d olyan bizonyosra ? — Érzem

instálom, é r z e m .

. .

Dareste azt állítja, hogy a teve a k ö z é p k o r b a n több helyen el volt terjedve F r a n c i a o r s z á g b a n ( D a v e l o n i s V I . 1859, 4 4 9 ) , mi s o r a i n k b ó l is ki fog tűnni. Hogy j ó l ismerhették, bizonyítja pl. a z 1290 körül szerkesztett Nouveau Renart c í m ű á l l a t m e s e („Reinhard F u c h s " a n é m e t b e n ) , m e l y b e n a sok e g y é b állat közt a teve is szerepet játszik é s — Érzi ? hát a z t á n hogy érzi ? — C s a k é r z e m ; — de é r z e m . R á b á m u l t a m é s e l c s u d á l k o z t a m azon, hogy hogy m e g e l e ­ venedett a z orra. A nagy kiflikrumpli c s a k úgy ugrált a z a r c a közepén. — No, h a érzi kend, akkor megálljunk. D e h a b o l o n d d á tesz! . . . — Nem én, i n s t á l o m ; érzem; vágott k ö z b e Bugyi olyan határozottan, hogy n e m lehetett v e l e e l l e n k e z n i . Mink ugyan s e m m i t s e m é r e z t ü n k ; — d e m é g a kopók s e m árulták el, hogy nyugtalanítja őket v a l a m i . Azt ugyan tudtuk, hogy a v a d d i s z n ó n a k erős, k o m i s z b ű z e van, amit meg lehet érezni a t a n y á j a körül. V a d á s z e m b e r n e k van m ó d j a a z ilyen t a p a s z t a l a t o k m e g s z e r z é s é b e n . M é g a z a vén fa is messziről büdös, a m e l y i k h e z a disznók rendesen dörgölődni szoktak. De itt n e m volt ilyen fa é s e g y á l t a l á b a n gon­ dolni s e m lehetett arra, hogy a disznók ilyen közel a z úthoz vackolhattak volna. A z erdész n e m is hitt B u g y i n a k ; de k í v á n c s i s á g b ó l elereszttette v e l e a kopókat. H a van' itt disznó, a z o k n a k h a m a r o s a n rá kell a k a d n i o k . B u g y i váltig mondta, hogy e l ő b b álljuk el a „liniát", mert k ü l ö n b e n kitörnek a disznók lövés nélkül, de a z erdész c s a k mosolygott. Újra ráparancsolt, hogy e r e s s z e el a három kopót. A kerülő vállat vont, szótfogadott. A kopók nyílegyenesen furakodtak b e a sűrűbe, két perc múlva azután, vagy k é t s z á z lépésnyire o n n a n , a h o l állottunk, felhangzott a D u d á s veszett c s a h o l á s a . É s mielőtt a nagy r i a d a l m u n k b a n előre juthattunk v o l n a , hogy elálljuk a „liniát", m é r láttuk is a z ott keresztül k o c o g ó feketéket. Két h a t a l m a s kan volt a kopók előtt, a m e l y e k a z

mint ismert, k ö z ö n s é g e s á l l a t n a k személyneve is v a n : „ L o m b a r s " (mint a n é m e t b e n „Isengrim" = farkas, „ R e i n e c k e " = róka, L a m p e = nyúl stb.), mi arra mutat, hogy a franciák főleg L o m ­ b a r d i á b ó l i s m e r t é k meg a tevét. ( J a c . G r i m m 1834. p. C C X X V . ) * ) Ügy látszik F r a n c i a o r s z á g b a n két ősrégi h e l y n é v őrzi a tevék emlékét, e z e k a) C h a m a l i é r e s (arrond. d e Puy, H a u t e Loire) é s b) C h a m a l i é r e s (arrond. de Clermont, P u y d e D ö m e ) , m e l y n e k latinul C a m e l a r i a volt a n e v e ( „ C a m e l a r i e n s i s E c c l e s i a e , in suburbiis C l a r o m o n t a n i s s i t a e " — írja B o l l a n d . 5 J u n . , I. 5 0 4 ) . Erről St. G e n e s i u s életírója azt m o n d j a , hogy tényleg tevéktől nyerte nevét. ( L . : B o u q u e t III. p. 5 9 3 . ) M á r a V l l l - d i k s z á z a d b a n v a n róla s z ó . Lehet, hogy történetéivel:

e

tevék

összefüggésben

állanak

a

következő

A s z e r e n c s é t l e n B r u n h i l d a királynő h a l é l á t — 6 1 3 - b a n — egy tevével h o z z á k k a p c s o l a t b a a történetírók. B r u n h i l d a I. S i e g b e r t ausztráziai ( = keletfrankhoni) király n e j e volt. Chlotar király politikai o k o k b ó l elfogatta s lemeztelenítve egy teve p ú p j á h o z kötöztette, m e l y végig nyargalt vele a v á r o s o n ; m a j d szilajló farkához kötötték, m e l y a v a d o n b a száguldott é s h a l á l r a hurcolta. ( F r e d e g a r i u s 3 8 = IV. 4 2 ; Z e d l e r L e x i c o n a ; S i s e b u t : M i g n e , Patrol. 8 0 , 3 8 4 ; H a h n 2 3 0 , 5 5 7 . ) M i n d e z F r e d e g a r k r ó n i k á s szerint (M. G. H. S e r . Merov. II. 18) R i o n a v a = R e n é v e v á r o s b a n történt V i n g e a n n e p a t a k mellett (a S a o n e folyó nyugati oldalán, lásd : Geschichtschreiber VII. Jhnd. 2).

e l l e n e D é l - F r a n c i a o r s z á g b a , hogy Rigunthe királynő ékszereit m e l y e k e t m a g á v a l vitt, tőle e l r a g a d j a . A z üldözők átkeltek a G a r o n n e folyón, m e l y b e t ö b b e n belefuladtak. T ú l a z t á n r á a k a d t a k G u n d o b a l d kifáradt teherhordó l o v a i r a é s tevéire, m e l y e k nagy­ m e n n y i s é g ű ezüsttel s a r a n n y a l voltak m e g r a k v a . Aztán Comm i n g e s v á r á b a n m e g o s t r o m o l t á k G u n d o b a l d o t , ki s a j á t hívei á r u l á s a folytán életét vesztette. („Invenerunt c a m e l l o s c u m ivigenti p o n d e r e auri . . . sive equites, q u o s f e s s o s per v i a s reliquerat." M o n u m . G. H . : S c . R e x . Mer. I. 162 = Gregor. Túron. V I I . 3 5 . ) S z ó s i n c s Tours-i Gergely s z ö v e g é b e n s e m m i h i b á s o l v a ­ sásról, — a h o g y H a h n gondolja p. 5 5 7 , — h a n e m v a l ó s á g o s tevéket ( c a m e l o s , c a m e l l u s ) említ m i n d e n kézirat. H a t ö b b körül­ m é n y n e m s z ó l n a amellett, hogy a k k o r i b a n tényleg tartottak tevéket F r a n c i a o r s z á g b a n , ép G u n d o b a l d púposait a v v a l is lehetne m a g y a r á z n i , hogy ő b a r á t j a lévén a keletrómai c s á s z á r n a k , kit meg is látogatott, ettől is k a p h a t t a állatait. É r d e k e s a következő történet i s : T o u r n e u r J a k a b k e r e s k e d ő 1331-ben egy tevével tért v i s s z a keleti útjáról, s midőn A u b e n a v á r o s b a érkezett**) itt megpihent h ű s é g e s á l l a t á v a l s közhírré tette, hogy egy b ó d é b a n mindenki megtekintheti 1 dénárért a tevét — é s h a v a l a k i v á l l a l k o z i k rá, hogy m e g c s ó k o l j a a h á t é t — a z m e g s z a b a d u l a n y a v a l y a t ö r é s t ő l ; aki pedig átbújik a h a s a alatt (persze n é m i n e m ű t a x a I e p e n g e t é s e f e j é b e n ) azt t ö b b é n e m lel­ heti ki a hideg b á r m e n n y i r e a k a r n á i s : „Cum J a q u e t u s T o u r n e u r m e r c a t o r . . . per villám A l b e n a t i o . . • transitum facérét . . . u n a m c a m e l a m d u c e n d o . . . e t c . . . . q u i e u n q u e ipsam o s c u l a retur s u p r a dorsum, m o r b u m c a d u c u m , qui vero de s u b t u s e a m transiret, febres perpetuo non sentiret." F o r r á s : „Aresta parlament. P a r i s . a n n . 1 3 3 1 , in: R e g e s t a 6 6 Chartophylacii regii P a r i s . " L . : Du C a n g e . C a m e l u s " .

H a h n , ki e h á t b o r z o n g a t ó m e s é n e k n e m igen a k a r hitelt adni, azt m o n d j a , hogy c s a k a z ó t a érti, miért kellett B r u n h i l d á t épen egy tevére kötözni, a m i ó t a megtudta, hogy Z e n o b i é t , a z elfogott híres p a l m y r a i királynőt is tevén vitette végig A u r e l i a n c s á s z á r 2 7 3 - b a n R ó m á n . G e s n e r b e n azt o l v a s s u k — 157 : 2 0 — , hogy a k ö z é p k o r b a n s z o k á s b a n volt a gonosztevőket s z a m á r r a vagy tevére kötözve a v á r o s o n v é g i g v e z e t n i : E z tehát a z igazi a l a p j a a fenti e p i z ó d n a k .

M e g y j e g y z e n d ő , hogy a teve e g y e s részei a k ö z é p k o i b a n sokféle b e t e g s é g ellen s z o l g á l t a k gyógyszerül, így Z e d l e r szerint megszárított a g y v e l e j é t ecettel k e v e r v e a n y a v a l y a t ö r é s ellen h a s z -

Nem k e v é s b b é tragikus a következő tevetörténet i s : G u n d o b a l d C h l o t h a r frank király fia volt, kit a z o n b a n n e m a k a r t a k a n n a k elismerni. G u n t h r a m n u s (Gontran) frank király sereget küldött

*) Csak az a baj. hogy a lombardiai dromedárról semmit sem tudunk *) Franciaország délkeleti része. Marseilletől északnyugatra Ardéche kerület, Arrond, de Privas.

egyiket n e m s o k é r a m e g is állították. A z e r d é s z n e k sikerült o d a l o p ó d z a n i é s fültövön lőtte a s z a m á r n a g y s á g ú kant. ő

Most m á r m e g volt á l l a p í t v a a B u g y i o r r á n a k a h i t e l e s s é g e , m a g a c s a k annyit dohogott s z e m r e h á n y ó a n : ugyi m o n d t a m .

Ezt k é n y t e l e n e k voltunk z s e b r e v á g n i . C s u d á l k o z t u n k a z orrán é s mikor látta, hogy tetszik n e k ü n k a dolog, v é r s z e m e t kapott. — E z még s e m m i , m o n d t a f e n n h é j á z v a . M e g é r z e k én min­ dent. A disznót n e m n e h é z m e g é r e z n i ; azt a z urak is tudhatják. D e én a foglyot is. m e g é r z e m . — Mit m o n d k e n d ? — A foglyot — i n s t á l o m . — B o l o n d k e n d ; hitesse el ezt a n a g y a p j á v a l . B u g y i rándított egyet a v á l l á n . — H á t h a n e m tetszik elhinni, tessen p r ó b á r a v e l e m j ö n n i ; disznónk m á r úgyis v a n . D i s z n ó n k c s a k u g y a n v o l t ; de foglyészathoz v a l ó patronunk, a z n e m volt. E j h , m i n d e g y , hisz' n e m is a z kell most, hogy foglyot lőjjünk, h a n e m hogy B u g y i m e g m u t a s s a , mit tud a z orra. E l h a t á r o z t u k , hogy k i v o n s z o l j u k a disznót a liniára, o d a ­ hívjuk a kocsist, z s á k m á n y u n k a t felrakjuk a k a s f a r b a é s a z u t á n e l m e g y ü n k „foglyászni," c s a k úgy v a d á s z a t nélkül. — No h a igaz, a m i t állít, a k k o r a r a n y t o k o t c s i n á l t a t o k a z o r r á n a k a gróffal, lelkendezett a z erdész, aki n e m tudta, h o v a legyen. — A z t m á r n e m 1 riadozott Bugyi, k o m o l y a n féltve a kifli­ krumpliját v a l a m i inzultustól. •— V a g y pedig k a p kend egy itce pálinkát, vigasztalta a z erdész.

— Azt m á r igen 1 — volt a z örvendő v á l a s z . Diktum-faktum, felraktuk a disznót a k a s f a r b a , a l ő c s ö s parasztszekérre, a m e l y e n kijöttünk volt. D e még négyen is alig bírtuk b e e m e l n i , pedig h á t r a h ú z t u k a kast, hogy belehengerít­ h e s s ü k v a l a h o g y a n ; a z u t á n v á l l v e t v e visszatoltuk. A m i k o r m i n d e n n e l elkészültünk, kivonultunk a mezőre, a h o l a k u k o r i c a földek voltak, krumpli t á b l á k k a l vegyesen. — No most m u t a s s a meg kend, hogy mit tud a z orra. Bugyi hallgatott. Elindult elöltünk. Előretolt fejjel, szinte kinyújtott orral s z a g l á s z v a lépegetelt. De olyan gyorsan, hogy a l i g bírtuk követni. A z idő kedvezett. A z a u g u s z t u s eleji n a p melegét enyhí­ tették a felhők. G y ö n g e szellő is lengett. A l e g j o b b v i z s l é z ó idő volt. Bugyi s e ' látott, s e ' h a l l o t t ; e g é s z e n á t a d t a m a g á t a hivatá­ s á n a k . Látszott rajta, hogy b e c s ü l e t b e l i ügynek tekinti a dolgot. D e a z is látszott, hogy teljes b i z a l o m m a l v a n s a j á t m a g a iránt, v a g y i n k á b b a z orra iránt. Minél t o v á b b néztem, hogy mit c s i n á l , a n n á l j o b b a n kiala­ kult b e n n e m egy m e g g y ő z ő d é s , m e g egy k é p z e l ő d é s . A meg­ g y ő z ő d é s e m a z volt, h o g y e z a z e m b e r a l e g h a t á r o z o t t a b b a n tudja, hogy mit c s i n á l é s hogy s o k gyakorlat után mert v á l l a l ­ kozni erre a főpróbára. B i z o n y o s a n rávitte a kísérletezésre a z a m a g á b a n rég megállapított t a p a s z t a l a t a , hogy a z orra n e m közön­ s é g e s orr. E h h e z m á r c s a k a z a l k a l o m kellett, hogy kipróbál­ g a s s a . A z a l k a l m a t m e g a d t a rá a s o k u n a l o m , a m i b e n b ő v e n lehetett része. A k é p z e l ő d é s e m pedig a z volt, hogy h a van lélek­ v á n d o r l á s , a k k o r e b b e a z e m b e r b e v a l a m i elhunyt v i z s l á n a k a lelke — pardon I — a z orra vándorolt át.

n é l t ó k ; farka „gedörret und h e r n a c h gepülvert" p o m p á s m e d i c i n a

r a k o m á n y o k k a l szállították P a l a e s t i n a szent földét a pisai C a m p o

volt a h a s m e n é s ellen. Z e d l e r

Santo-ra

Lexiconában, a

régi

t a n o k b a n é s G e s n e r n é l ( 1 5 5 : C a p u t G.) m é g sok mazósóról

gyógyszer­

hasonló

alkal­

olvasunk.

bizonyára

egyes

tevéket

is

hoztak

magukkal,

b) 1 6 2 2 - b e n II. F e r d i n á n d de M e d i c i s t o s c a n a i

1555 körül azt írja G e s n e r , hogy — amint arról

1652-ben

egy pár kétpúpú tevét hozatott egy g o n d o z ó r a b s z o l g á v a l együtt

ajándékba

T u n i s b ó l P e n n á b a . Miután e z á l l a t o k b a n ö r ö m e telt, k é s ő b b m é g több párral

160:9.)

egy

hím

baktriai

s

egy

t e v é n e k k o r c s a született. B i z o n y á r a e z volt a z

nőstény

arab

e l s ő ilyen

korcs

E u r ó p á b a n . (Fitzinger 1860. IV. 31.) A X V I I I . s z á z a d b a n t ö b b s z ö r hoztak P a r i s b a tevéket a J a r d i n d e s P l a n t e s - n a k ,

nagyherceg

—

értesült

a török c s á s z á r n e m rég két fehér d r o m e d á r t küldött a francia királynak. ( 1 6 2 0 p. Parisban

s így

melyeket a z o n b a n kérdés, hogy t o v á b b tenyésztettek-e.

így

is

volt

állományát

volt e k k o r

az

(lásd

c.) 1.:

összes

Lessona).

állomány.

Hahn

h i b á s a n m o n d j a (p. 2 2 9 ) , hogy m i n d e z „ v a l a m i 100 év előtt" tör­ tént v o l n a .

1798-ban

egy p á r dromedárt, m e l y szinte fehér volt. K é t kétpúpú

is gazdagította

Graberg szerint 12 drb

c) 1637. Fitzinger szerint (1860. IV. 12) 1622-ben 6 ből állt a z á l l o m á n y ;

1637-ben

pedig

még

7

nőstény­

nőstényt

és

13

ott a k k o r . E z e k e t pontosan leírta Curier ( M é n a g e r i e d e s M u s e u m

hímet szereztek T u n i s b ó l . (Fitzinger forrása V o l z . 1852. 4 1 8 , s e z é

1801.) L . : O k é n 1837. VII. 1262 + 1270.

O k é n 1 8 3 8 . VII. 1263.)

Manapság

nincs

Fianciaorszégban

teve,

kivéve

az

állat­

kertieket.

d) Arrighetti g e n e r á l i s 1 6 8 3 - b a n a b é c s i c s a t á b a n a törökök­ től elvett tevéket P e n n á b a küldte a j á n d é k k é p e n . ( L e s s o n a . ) e) 1692-ben

Anglia.

került

e

tevék

nagyobbrésze

először

Pisa

(S. R o s s e r e - m e l l é . I. Henrik a n g o l királynak W o o d s t o c k b a n o r o s z l á n o k k a l , leopárd é s

tevékkel.

éllatsereglete

volt

(Guil. M a l m e s b u r e n s i s ,

De

Gest. Rer. Angi. 1 6 0 1 , V . 161 ; A . S c h u l t z 1879. 3 4 9 . ) Angol

hajósok

bizonyára

sokszor

vittek

f) E z utóbbi m é n e s t mai a l a k j á b a n a z o n b a n

c s a k II. F e r e n c

n a g y h e r c e g szervezte, aki 1 7 3 8 - b a n é s 1739-ben ismét 7 pár tevét hozatott T u n i s b ó l (Graberg). Friedel (1874, 103) úgy a d j a e l ő , hogy

Albionba

tevéj

1737-ben h o z a t t a k v o l n a 2 0 d a r a b o t .

mutatóba.

g) 1784-ben 170 kétpúpúteve

volt itt és

h) 1789-ben 196 drb. ( V o l z 1852. 4 1 8 . ) Itália.

ij

O l a s z o r s z á g b a n s o k s z o r lehetett a k ö z é p k o r b a n

kereskedők­

től behozott e g y e s v á n d o r tevéket lótni. R e n d s z e r e s tenyésztésük­ ről a z o n b a n

n e m tudunk. P i s a v i d é k é n ugyan azt tartja a hagyo­

m á n y , hogy a z ottani teve m é n e s m á r a K e r e s z t e s h á b o r ú k 4 0 6 ; K l u g e 1910, 2 2 5 ) a z o n b a n ez n i n c s kellőleg bizonyítva.

E z o l a s z teve teleptörténetét, mely S a n R o s s o r e - n á l ( T o s c a n a , P i s a mellett) m a is virágzik

sokfélekép

adták

e l ő , azért

meg­

bátyjának

II. Lipót

j)

1810-ben a z á l l o m á n y 170 drb. V o l z e g y p ú p ú a k n a k

írja

le őket (p. 4 1 8 ) .

óta

fennáll (Ritter 6 9 4 ; F r i e d e l : Z . G. 1874, 1 0 3 ; S c h r a d e r 1 9 0 1 , 4 0 5 ,

1791-ben III. F e r d i n á n d n a g y h e r c e g ,

c s á s z á r n a k 4 tevét a j á n d é k o z .

fe) 1814-ben N á p o l y b a 16 d a r a d o t k ü l d e n e k . Egy ménesből

többször

adtak

el

teveborjakat

időben

magánosoknak,

a kik

kertekben tartották őket. Kitűnt a z o n b a n , hogy l e r á g j á k s l e h á n t j á k a fák é s b o k r o k kérgét, m i á l t a l k á r o s s á v á l n a k . (Okén p. 1265, Santi n y o m á n . ) I) 1 8 2 0 . Kettő kerül B é c s b e . E z é v s z á m v a l ó s z í n ű l e g 1816-ra

kísértjük azt a l e g h i t e l e s e b b források n y o m á n tárgyalni és a szét­

igazítandó ki, lásd Ausztria.

szórt a d a t o k a t egyesíteni. a) A k e r e s z t e s h ó b o r ú k alatt a v a l l á s o s p i s a i a k

egész

hajó-

.

m) 1822. Kettőt k ü l d e n e k

Turinba.

M i n d e n m o z d u l a t a a k e r e s ő v i z s l á é volt. Egy k u k o r i c a t á b l a mellett vonult végig azt

elválasztotta a krumplitáblától.

a barázdán,

Mink a nyomóban

amely

1918. március 3.

jártunk.

( T ö r e d é k harctéri n a p l ó m b ó l . )

E g y s z e r r e megtorpant. Hirtelen megállott, mint a v i z s l a . A z orra megint ugrált. A s z á j á t hol kinyitotta, hol betette. — Itt v a n n a k

a foglyok

előttünk,

mormolta.

Ma

S a z z a l neki

iramodott, előre, mint a b e u g r ó v i z s l a . A következő

pillanatban:

robajjal

berregéssel

aludni, i g a z á n n e m é r t e m !

Bugyi úgy nézett utánuk, m i n t h a a lövést várta v o l n a , a m e l y

diadalmasan.

m é g egy itce pálinkát igért

minthogy

bámultunk;

hisz'

most

a

furcsa

produkcióért a n a g y

orrú

mondja,

az

utóbbit

ólmot

ideig

maradok

bűvész módjára

naptáramat

még

tüntette

fekve. el

a

Hirtelen

barka

felugróm

látása.

Zseb­

h a l á s z o m e l ő : „ M á r c . 3. O c u l i . " É s m á r is m e g y e k

T e l e tüdővel szívom

az

ó z o n d ú s tavaszi

levegőt . . .

Meg­

h a t v a hallgatom a m a d a r a k é n e k é t , irigylem b o l d o g s á g u k a t , mert párjukkal szelhetik át a z erdő, a m e z ő feletti levegőt, melyet b e ­ a r a n y o z , felhevít a z új erőre kapott n a p . . .

kerülőnek. sürgetni

kezdett

bennünket. —

Tessen

igye­

— D e h o g y lesz ; — a felhők n e m mutatják, felelt a z erdész. után

is a

kékszemű körükben

nem

mertünk

hangosan

kételkedni.

páromra, eltöltött

kis

csemetéimre

„Oculi"-napokra . . . .

gondolok, A

békés

„ O c u l i " - n a p o k r a ! . . . M e l y e k n e m c s a k n e k e m , de kis c s a l á d o m ­ n a k is, m i n d e n k o r n a g y

— Érzem a z esőszagot. bizonyítékok

Én valamint

kezni, e s ő lesz.

A

Az előbbit

a l a k á s o m t ó l alig Va kilométerre e s ő e r d ő b e . egyebet,

m á r m u s z á j volt neki hinni. A z e r d é s z úgy m e g volt hatva, hogy

Visszamenet

C s a k rövid Az

A m i k o r eltűntek, — visszafordult. — Ugyi m o n d t a m ? b i z o n y ­ tehettünk

—

c s a k m o r m o g j a hű, öreg r o m á n o m : a T ó g y e r .

leszólítson k ö z ü l ö k egy párt.

Nem

„emészteni"

— H o z t a m barkát, — t e s s é k ! Hogy lehet ilyen isteni i d ő b e n

brrr 1 nagy

szállott fel e l ő l ü n k egy falka fogoly.

kodott

U r v a c s o r ó h o z járultunk. E b é d után ledülök

ágyamra.

ünnepjei

voltak . . .

Ott

a

Hegyecske

g e r i n c é n n é m a m e g i l l e t ő d é s s e l szemléltük a n a p l e m e n t é t , gyönyör­

percnyire

ködtünk a z erdő á l o m b a m e r ü l é s é b e n . . . A z t á n megfeszült ide­

é s mire odaértünk, egy hirtelen ö s s z e b ú j t felhőrajból ránk zúdult

gekkel vártuk, reméltük a h o s s z ú c s ö r ű k e d v e n c ü n k m e g j e l e n é s é t . . .

D e azért n e m siettünk. Nem voltunk a kunyhótól

tíz

a nyári z á p o r : — bőrig á z t u n k a z utolsó s z á z lépésnyi v o n a l o n . B u g y i a k k o r is c s a k azt m o n d t a : — ugyi

Most, hogy e s z e m b e jut e z a régi e m l é k e m , szinte előtt látom mindig s z i m a t o l ó

krumpli-orrát.

H a n é h a - n é h a el

is

maradt

Oculi-napján

az

eredmény,

azért

v á l t o z a t l a n u l ünnep, igazi nagy ü n n e p volt e z a n a p n e k ü n k 1 . .

mondtam. magam

K a r t - k a r b a öltve, s z o r o s a n e g y m á s h o z a meredek

lejtőn, ott a K á l v á r i a

rejtett boldog f é s z k ü n k b e . . .

simulva

melletti

kis,

ereszkedtünk fenyvesek

le

közé

n)

„ v e l o c i t a t i s s u n t et d u o s h a b e n t g i b b o s . . . " e t c .

1 8 4 0 . A z á l l o m á n y 171 drb (Graberg. 1840).

E tevéket, m e l y e k b ő l s o k

került

az

európai

vándor

h o g y a n a g y b ö l c s a g y o r s l á b ú „dromedárt"

állat­

mint a l o v a k , de k é t s z e r a n n y i t d o l g o z n a k . vonatják

a

nagy

Hármasával

terheket.

kélpúpúnak

vélte. ( S o l i n u s n y o m é n . )

s e r e g l e t e k b e is, igen d i c s é r i k . F e l e t a k a r m á n y t f o g y a s z t a n a k c s a k őket összefűzni s így

E b b ő l kitűnik

tévesen

d) A s o k

szokták

német

epikus költeményről

a XII—XIV. századokban

(Müller 131.)

a teve

említésével a

m á r volt szó.

1 8 2 0 ; Graberg

e) 1235. II. F r i g y e s n é m e t c s á s z á r nagy b a r á t j a volt a tevék­

1840 (két m ű v e ) , Ritter 1847, 6 9 4 ; L e s s o n a 1 8 8 1 , S e n o n e r 1 8 8 1 .

nek s á l t a l á b a n a külföldi á l l a t o k n a k . A keleti fejedelmek, kikkel

Volz 1852, Okén 1838, Stricker

baráti viszonyt folytatott, küldtek neki a j á n d é k b a tigrist, zsiráfot,

E

teveménes

1874, 103 é s

irodalma

Santi

1 8 1 1 . Lullin

1880, 2 4

1875, 3 6 ; A u s l a n d

és

1828 p.

1880, 3 4 ;

Friedel

tevéket stb. ( R a u m e r :

1 4 4 8 ; Müller 1 9 0 3 ;

H o h e n s t a u f e n III. 4 9 2 ; V o l z

1852, 2 0 3 ;

Stricker Z. G. 1879. 3 8 4 ; Pleyel 1906. 692a.)

K n a u e r 1 9 1 4 : 19, R e i n h a r d t , B r e h m stb.

A c s á s z á r n a k S i c i l i á b a n , úgy látszik, á l l a n d ó t e v e t e n y é s z e t e volt. M i d ő n II. F r i g y e s C o l m a r b a érkezett, s o k teve volt kíséreté­ Németország és Ausztria. a) A n é m e t e k úgy látszik a

vandálok

ben

és

azután

gótok alatt (Kr. u. I V . s z á z . ) i s m e r k e d t e k m e g a

a

mai

keleti

in

multitudine

camelorum" - -

Annales

Colmar,

1 2 3 5 . é v h e z ) . A . S c h u l t z 1 8 7 9 . 3 4 8 ; M. G. H . S e r

X V I I . 189 ; H a h n 2 0 9 .

Délorosz­

országban először a tevékkel. Theodosius c s á s z á r a Duna

(„venit

minores, az

f) II. F r i g y e s n e k M i l a n o elleni

mel­

harcóban

1238-ban,

Brescia

lett legyőzte őket ( 3 7 6 — 3 8 6 ) . A r c a d i u s c s á s z á r e d i a d a l e m l é k é r e

o s t r o m á n á l egy t e v é s c s a p a t a is s z e r e p e l , egy- é s kétpúpú

egy d í s z e s o s z l o p o t e m e l t K o n s t a n t i n á p o l y b a n , m e l y e n a

nyokkal.

tól é s a l á n van

meg

bevésve.

hún

Itt 5

segédcsapataiktól teve

rajzét

elvett

látjuk

a

gótok­

zsákmány

szép

E z e k e t egy m ó r s e g é d c s a p a t h o z t a m a g á v a l ,

a z egyiptomi

képe

szultán

küldött a c s á s z á r

segítségére.

példá­

melyeket (G. K ö h l e r

1887. I. 2 3 1 , 2 3 7 ; III. 5 1 9 . )

Bandurius-féle

m á s o l a t o k b a n . (Ritter 1847, 6 4 2 . ) H a h n n e m hiszi (p. 2 2 8 ) , hogy

g)

1289. Midőn

Habsburg

Rudolf

1289-ben

Colmart

meg­

e z e k e t m a g u k a gótok tenyésztették, h a n e m keleti s e g é d c s a p a t a i k

látogatta, egy feltűnő n a g y s á g ú 3 é v e s tevét vitt m a g á v a l . ( A n n a l e s

é s e b b e n i g a z a is l e s z . E híres teve-adatról l á s d m é g 0 . Kellert

C o l m a r , major, a d 1 2 8 9 : V e n i t R u d o l p h u s

1887, 2 0 , S c h r a d e r t 1 9 0 1 , 4 0 5 é s . L e n z e t p. 2 1 5 .

et

ismeretes

lett,

mint a többi e u r ó p a i a k előtt. G u i l l e l m u s Tyrus) azt

írja

1185-ben,

hogy

az

úgy

Tyrius

európai

a

ga)

németek,

(Wilhelm

seregek

secum

camelum,

animál

rex in

magnum

Columbariam

trium

annorum.

altitudinis i n c o n s v e t a e ) . S c h u l t z 3 4 9 .

b) A k e r e s z t e s h á b o r ú k alatt e s i v a t a g i állat, mint a törökök hadi teherhordója, általánosan

duxit

1 4 4 3 . Eredeti m ó d o n jutott Pilsen v á r o s á n a k c í m e r é b e a

d r o m e d á r . E n n e k igazi történetét a l e g n a g y o b b h e r a l d i k a i

von

művek

( S i e b m a c h e r pl.) s e m tudják. H u s s hívei a t a b o r i t á k é s a z „ á r v á k "

legelőször

B i t h y n i á b a n láttak teve c s a p a t o t . ( K e l l e r p. 2 5 . ) J ó v a l h a m a r á b b

(orphani) C z a z k o v e z é r l e t e alatt P i l s e n t

volt e b b e n a z o n b a n

a z „ á r v á k " t e v é j e is, melyet a z o n b a n a k i c s a p ó p i l s e n i e k elfogtak.

részük a V I I I — X . s z á z a d P a l a e s t i n á b a v á n ­

Nagyon

dorló s o k r e m e t é j é n e k . c) Hogy A l b e r t u s M a g n u s k o r á b a n (1248) m e n n y i r e i s m e r e t e s volt

mindkét

tevefaj,

kitűnik

találó

leírásából

Albertusnól;

hogy

nevezetes

addig

hódítja.

állat

nem

lehetett

ez,

ostromolták. mert

m e g y el a v á r a l ó l ,

A jó szándék azonban

Czazko

megfogadta,

tevéjét

vissza nem

míg

kudarcot vallott é s a p i l s e n i e k é

C a m e l l u s a n i m á l d e f o r m e („idétlen á l l a t " ) b i n a h a b e n s in d o r s o

m a r a d t a híres teve,

t u b e r a . . . (stb. h o s s z a s leírás, m a j d :) C a m e l l i c o m m u n e s

unum

címert k a p t a k . ( „ P e l s i n e n s c s e x u r b e e r u m p e n t e s . . . O r p h a n o r u m

g i b b u m h a b e n t in dorso. Hí vero, qui d r o m e d a r i v o c a n t u r ,

magne

V a l a m i m e g c s ö r r e n l á b a i m alatt . . . G r á n é t h ü v e l y 1 . . . felocsudok

álmomból . . .

felfogom

a

rideg

valót:

a

Már

h í r n ö k e i . . . Igen 1 s z e d n i hű

kis

tőlem a z o n töri d r á g a , kis fejecskéjét,

páromnak,

Zsigmond

ki

fogok

A bükkfaerdőnek

messze

mily m ó d o n teremtse

elő

fatörzsek

zárják

tombolt . . .

el

nonnisi

kellős közepén vagyok immár . . . A barna zöld

és

nehezítik

hétteret

meg

A gránáttölcsérekben

c é l h o z érek.

királytól tevés

a b d u c e r e . . . Sed hostes ( = orphani)

O d a irányítom lépteimet . . . G r á n á t o k t ó l

mélyen benntjárok a bukovinai őserdő rengetegében . . .

egy k i c s i n y c s o k r o t é s e l k ü l d ö m

secum

emlékéül

f a ó r i á s o k között n e m m e s s z i r e

harctéren

vagyok, m e s s z e a z o k t ó l , kiket oly i g a z á n s z e r e t e k . . . Nini virág ! . . . A t a v a s z e l s ő

camelum

minek

V e l ü k volt,

A bükkerdő

pillantok

meg . .

feldöntött,

kettéhasított

utamat...

Itt pergőtűz

bukdácsolok előre . . . Végre

kellős

közepén,

mint

o á z i s , áll itt egy körülbelül 3 0 0 drb fenyőből Egy v a l ó s á g o s

megérteni, hogy s o k a „jegy" é s a z o k b ó l j ó l l a k n i m é g s e m l e h e t . . .

h e t e m itten a b ü k k e r d ő m é l y é b e n . . . A l e g s z é l s ő fenyőt á t ö l e l e m ,

Ne is értsék m e g azt s o h a , arról g o n d o s k o d i k d r á g a , j ó A n y u c i j u k . . .

ölelem,

Úgy

v o l n a . . . K i s s z e l l ő t á m a d , m e l y a fenyő

hették

szándékomat,

mert

eltűntek

mind . . . K e r e s e m ő k e t . . .

N e h e z e n m e g y a s z e d é s m u n k á j a , mert ügyes bújósdit j á t s z ó k e h a m i s kis v i r á g o k . . . V a n k a c a g á s , v a n ö r ö m , midőn egyet sikerül n y a k o n c s í p n e m . . . É s l a s s a n nő, n a g y o b b o d i k a kis c s o k o r . . . Egy tisztásra é r e k . . . A tisztás m á s i k

végében

sok

barka

ölelem,

mintha

rég

nem

e

az

facsoport . . .

a z e b é d e t , a v a c s o r á t c s ö p p s é g e i m n e k , kik n e m tudják felfogni é s

látszik a z erdő virágjai k i v á l ó g o n d o l a t o l v a s ó k . . . M e g s e j t ­

fenyőliget. — F e n y ő t ,

sivatagban

álló

kedvenceimet

látott

baráttal

találkoztam

lecsüngő

ágait

hogy a fenyő is szeret e n g e m e t , v i s z o n o z z a ő s z i n t e ö r ö m ö m e t 1 . . . A

fenyők

közé

siklóm . . .

Fáradt

keresek . . . A bölcsőhöz hasonló leg c s ü n g e n e k egy

fenyőnek

vagyok

örökzöld

ágai,

aljában

jól esik b e n n e a fekvés . . .

valami....

Egy

teljes

lócsontváz,

patáin

a

két s z é l s ő s é g e s d o l o g ! . . . E l ő s z ö r é l e t e m b e n

nem

nyúltam

a

kígyózó

kis

ösvényen

sietek

nyughelyet

megnyerik

tetszé­

Mily p u h á n , mily

S o k á i g fekhettem m á r így m o z d u l a t l a t l a n u l ,

midőn szokatlan

h a n g o k ütik m e g figyelmemet . . . A m e l l e m felől,

m e l y e n a kis

c s o k o r pihen, h a l l o k suttogó b e s z é d e t . . . F i g y e l e k . . . A virágok

b a r k á h o z , m e l y e t oly n a g y o n k e d v e l e k 1 . . . Keskeny,

és

g r á n á t t ö l c s é r , mely fölé v é d ő -

semet . . . Belefekszem a halál-bölcsőjébe . . .

fehérlik

moz­

g á s b a h o z z a é s a z o k végig s i m í t j á k fedetlen fejemet . . . É r z e m ,

int felém . . . F u t o k feléjük, d e hirtelen m e g t o r p a n o k . . . A b o k o r p a t k ó k . . . A t a v a s z b a r k á j a é s a l ó c s o n t v á z , m e l y két e l l e n t é t e s ,

üdvözöl­

tova . , . A l i g 2 0 0

b e s z é l n e k e g y m á s s a l . . . T a l á l g a t j á k ki l e h e t e k , h o v á v a l ó v a g y o k ,

l é p é s n y i r e ismét m e g á l l a n i v a g y o k k é n y t e l e n . . . B a l r a a z ö s v é n y ­

hová viszem

től egy alig é s z r e v e h e t ő f ö l d d o m b o c s k a . . . J ó l i s m e r e m m á r e z e k e t ,

s z é p M a g y a r o r s z á g b ó l , hol szintén v a n

oly s o k v a n

erdő, c s o b o g ó kis p a t a k . . . é s

itt m i n d e n f e l é b e l ő l e . . . E g y névtelen

hősi sir 1 . . .

őket . . . E l m e s é l e m

nekik,

hogy

virág,

h o g y őket

ott

katona hol

vagyok

szintén

messze

van

Magyar­

G é p i e s e n szórok v i r á g a i m b ó l n é h á n y s z á l a t a s í r h a n t r a . . . T u d o m ,

o r s z á g o n v á r j a m á r egy s z e r e l m e s hű kis a s s z o n y , ki őket n a g y o n

é r z e m , h o g y a z a z i s m e r e t l e n b a j t á r s , v a g y e l l e n s é g ott a

fogja szeretni é s b e c é z n i . . . K é r t e m

s í r b a n s z í v e s e n fogadja azt é s hogy

angyalszivű

kis

s z í v e s e n l e m o n d a n n a k a j a v á r a a z ő virágjairól 1 . . .

hideg

párom

is

őket

vigyenek

üdvözletet

oda minden virágnak, minden fának, minden m a d á r n a k . . . T a p ­ soltak, örültek k i m o n d h a t a t l a n u l . . . É s a k k o r egyszerre

hallom.

f e c e p t o c a m e l o s u o a b urbe r é c é d é r e cogitarent. R e s t e m e n longe s e c u s a c c i d e r e a t q u e P e l s i n e n s e s C a m e l u m retinere . . . et a b imperatore C a m e l u m in i n s i g n i b u s suis referendum a c c i p e r e " . Z a c h a r i a s T h e o b a l d u s . B e l l u m h u s s i t i c u m 1 6 2 ! . p. 154 = C a p . LXXX.) h) Nagy s z e r e n c s é t l e n s é g o k o z ó j a lett egy teve 1468-ban (Schultz 1892. 4 3 6 ) : Nördlingenben híre ment, hogy egy teve érkezett a v á r o s b a . Erre m i n d e n k i kitódult a ritka l á t v á n y megb á m u l á s á r a . Egy híd zsúfolva megtelt e m b e r e k k e l , úgy, hogy leszakadt. 13-an életükkel fizették meg k í v á n c s i s á g u k a t é s s o k a n n y o m o r é k o k lettek. („Nürnberger J a h r b u c h . " ) i) 1487, M i n d e z e k után n a g y részvéttel o l v a s s u k egy c s a k nemrég megjelent s z a k m u n k á b a n (1. R e i n h a r d t : K u l t u r g e s c h i c h t e der Nutztiere 1912. 7 5 2 ) e kissé „ g y e n g é n festő" szavakat: „Auffallend spát e r s c h i e n e n K a m e l e in D e u t s c h l a n d . Die erste auf u n s g e k o m m e n e Nachricht, die s i c h a u f ein s o l c h e s T i e r bezieht, datiert a u s d e m J a h r e 1487." k) B é c s n e k a m o h á c s i v é s z után 1 5 2 9 - b e n történt török o s t r o m a a l k a l m á v a l s o k tevével v o n u l t a k o d a a k o n t y o s a k . E h a r c o k a t feltüntető á b r á k o n le is v a n n a k a z o k r a j z o l v a , é p úgy a z 1683. évi ostrom alatt s z e r e p e l ő t e v e k a r a v á n o k . ( H a h n 2 3 0 . ) /) 1562-ben Frankfurtban m e g j e l e n t egy török követség II. M i k s a c s á s z á r n á l , m e l y 21 tevét hozott a j á n d é k b a . Nem l e h e ­ tetlen, hogy e z e k a k k o r a B é c s melletti ebersdorfi á l l a t k e r t b e kerültek. (M. S c h m i d t , Z . G. 1866, 3 5 9 . ) m) 1612-ben J o h . G e o r g s z á s z f e j e d e l e m v a d a s k e r t j é b e n b ö l é n y e k e t é s tevéket is tartott. (Schimpff 1 8 9 5 . 39.) n) 1 6 8 3 - b a n B é c s o s t r o m a alatt s o k tevével v o n u l t a k fel a törökök, m e l y e k n a g y v e r e s é g ü k után z s á k m á n y k é n t ott m a r a d t a k . E z e k e t aztán s z é t h u r c o l t á k a z o r s z á g b a n . ( H o h b e r g : Georg. c u r i o s . 1695 + 1716. II. 2 0 3 + 306.) o) 1687. Carl von C a s s e l tartományi gróf v a d a s ó b a n tevéket is tartott, m e l y e k itt s z a p o r o d t a k is. ( W . S c h u s t e r , Z. G. 1902. 3 6 4 . ) p) 1752-ben a s c h ö n b r u n n i m e n a z s e r i ó b a n egy kétpúpú teve is van, mely m é g 1770-ben is él. (Fitzinger.) hogy hull a m a g a s b ó l v a l a m i . . . M e l l é m esett egy kis fenyőgaly . . . É s é l e s e n kiáltva szállt el a felettem levő fenyőről egy s z a j k ó . . . Megértettem ezt is . . . E z is egy üdvözlet innen s z é p M a g y a r o r s z á g n a k . . . A kis fenyőgalyat ó v a t o s a n h e l y e z t e m a v i r á g c s o k o r m e l l é . . . Útitársak l e s z n e k r ö v i d e s e n . . . Szürkül m é r . . . f e l t á p á s z k o d o m , hogy egy tisztásra m e n j e k lesni, vájjon itt v a n n a k - e m á r a s z a l o n k á k . . . É p indulni k é s z ü l ö k , midőn a k ö z e l b e n zörgést h a l l o k . . . A zaj k ö z e ­ ledik . . . M o z d u l a t l a n u l á l l o k é s f i g y e l e k . . . M á r látom is a c s e n d z a v a r ó t . . . Egy nyúl igyekszik kis ö s v é n y e m e n felém . . • M e g - m e g é l l é s ismét t o v á b b folytatja útját . . . K ö z v e t l e n m e l ­ lettem h a l a d el, d e n e m v e s z é s z r e . . . Sötét v a n m á r a feny­ vesek kicsiny birodalmában . . . C s a k midőn m á r teljesen elhalt a z a j , indulok u t a m r a . . . Nem kell m e s s z i r e m e n n e m , m á r is egy tisztáson f o g l a l h a t o k h e l y e t . . . A z esti c s i l l a g is ragyog m á r felettem, tehát itt a les ideje . . . K í v á n c s i a n é s türelmetlenül figyelek, de h i á b a . . . M á r sötét is v a n , f á z o m . . . t e h á t m e n n i k é s z ü l ö k . . . E b b e n a p i l l a n a t b a n m e g s z ó l a l ott a z e s t c s i l l a g i r á n y é b a n egy kuvik . . . f é l e l m e t e s e n h a n g z i k a n e k e m mindig oly ellen­ szenvesen hangzó hangja . . . N y u g a l m a m , m e g e l é g e d e t t s é g e m egy c s a p á s r a o d a v a n . . . G ö r c s ö s e n szorítom s z i v e m h e z a kis v i r á g c s o k r o t , a kis fenyő­ á g a t é s leverten t á v o z o m . . . R o s s z s e j t e l m e k n y u g t a l a n í t a n a k e g é s z u t a m alatt é s ö n k é n ­ telenül i s m é t l e m : -Lesz tavasz é s lesz nyár. De én nem l e s z e k ! . .

Pruth partján.

1918. m á r c . 3.

Bohmndt

Lajos.

1 7 5 8 - b a n ugyanitt egy p á r e g y p ú p ú tevét j e l e z Fitzinger. (1853. 3 6 4 . ) 1781-ben m é g éltek. 1790 é s 1 8 0 5 közt t ö b b s z ö r s z a p o r o d t a k a tevék, de a b o r j a k a s o h a s e m lehetett f e l n e v e l n i . 1 8 0 5 - b e n egy hím C a m e l u s b a c t r i a n u s neki ugrott egy f a l n a k de l e z u h a n t é s elpusztult. 1 8 1 3 - b a n egy kétpúpút lelőttek, mert a K. k. NaturalienC a b i n e t n e k egy c s o n t v á z r a volt s z ü k s é g e . 1752-től 1853-ig á l t a l á b a n mindig voltak a z á l l a t k e r t b e n tevék. 1829-től fogva a b o r j a k é l e t b e n m a r a d t a k é s szaporították az állományt. q) B r e n k e n h o f 1775 körül m e g a k a r t a h o n o s í t a n i a tevéf B r a n d e n b u r g b a n . A bevitt p é l d á n y o k n a k ugyan 1 borjuk is született a Berlin melletti birtokon, de c s a k h a m a r megdöglött. Szülőik, úgy látszik, n e m s o k á r a szintén követték. ( W i l h e l m , 1 8 0 8 . II. 1 0 7 ; H a h n 2 3 1 . ) r) 1 7 9 1 . II. Lipót c s á s z á r S. R o s s o r e b ó l 4 tevét k a p a j á n ­ d é k b a . (L. Itália.) s) 1805 é s 1822 közt a s c h ö n b r u n n i tevéket s o k s z o r léptették fel a s z í n p a d o n , így P a l m y r a , Gulistan é s m a s d a r a b o k b a n , n é h a kettesével is. A z o n k í v ü l B é c s b e n s o k s z o r h a s z n á l t á k őket teher­ hordó á l l a t k é n t a g y ü m ö l c s n e k L a c h s e n b u r g b ó l S c h ö n b r u n n b a v a l ó s z á l l í t á s á r a . ( W i d e m a n n , 1807, 1 3 8 ; Fitzinger, 1853, 3 6 4 . ) t) 1812. S c h w a r z e n b e r g h e r c e g a z orosz h a d j á r a t b a n egy pár kétpúpú tevét z s á k m á n y o l t , m e l y e k a s c h ö n b r u n n i á l l a t k e r t b e • kerültek. (Fitz. 3 6 4 . ) u) 1816. III. F e r d i n á n d t o s c a n a i n a g y h e r c e g S a n - R o s s o r e ból egy pár tevét a j á n d é k o z S c h ö n b r u n n a k . (Fitzinger 3 6 4 . ) E z v a l ó s z í n ű l e g u g y a n a z a pár, melyről G r a b e r g is m e g e m l é k e z i k , c s a k h o g y ő a z évet, úgy látszik, h i b á s a n 1820-ra teszi. (L. Itália.) Sveic. Hogy S v e i c b a is elkerült a teve n é h a , m a g a a zürichi G e s n e r Conrad bizonyítja, mert épp a k k o r is, midőn n a g y m u n k á j á n a k a tevéről s z ó l ó fejezetét írta (úgy látszik 1555 körül) egy d r o m e d á r volt a v á r o s b a n : „ D r o m a s , q u a m vidi d u m h a e c scriberem^ altitudine erat 5 c u b i t o r u m . . ." e t c . (160 : 10.) É r d e k e s , hogy S v e i c b a n V i n d o n i s s a ( W i n d i s c h ) romjai közt római korú teveleletre a k a d t a k . V a l ó s z í n ű l e g a z ottani c i r k u s z b a n mutogatták, m e l y b ő l ő s t u l o k c s o n t o k is kerültek elő. (L. m u n k á i m ­ b a n : „ B ö l é n y e k R ó m á b a n " U r á n i a 1914, 7 9 é s „ W i s e n t e im Zwinger".)

Állatkerti

tevék.

J e l e n l e g mindenki ismeri a mi k e d v e s tevéinket a z állat­ kertekből. A 6 0 - a s évektől fogva a n a g y o b b v á r o s o k b a n meg­ b á m u l h a t j a őket m i n d e n gyermek. V a n n a k B u d a p e s t e n is é s most, miután d i c s ő múltjukat, történetüket megismertük, b i z o n y á r a n a g y o b b é r d e k l ő d é s r e t a r t h a t n a k s z á m o t a z eddiginél. Itt c s a k n é h á n y állatkerti teve é r d e k e s e b b történetéről óhajtok röviden b e s z á m o l n i . a) Cairo mellett v a n G i z e h - b e n a z egyiptomi alkirályi állat­ kert. Ide n é h á n y é v előtt Afrika távoli r é s z é b ő l e g y d r o m e d á r t s egy elefántot hoztak, m e l y e k m á r a h o s s z ú út alatt e l v á l h a t l a n b a r á t s á g o t kötöttek. Együtt h a g y t á k őket a z á l l a t k e r t b e n is, hol szünetlenül j á t s z a d o z n a k , p a j z á n k o d n a k e g y m á s s a l . A z elefánt o r r m á n y á v a l s z o k t a simogatni törpe p ú p o s b a r á t j á t . N y i l v á n v a l ó , h o g y b o l d o g t a l a n o k l e n n é n e k , h a e l v á l a s z t a n á k őket. ( A n d r e s : Z. G. 1911, 131.) „ W i s e n t e im Z w i n g e r " c í m ű r n o n o g r a p h i é m b a n a z elefánt é s a buffalók b e n s ő b a r á t s á g á n a k m é g s o k k a l külö­ nösebb példájáról számolok be. b) C ö l n b e n 1 8 7 1 - b e n egy fehér d r o m e d á r született, mi ritkaság. ( F u n c k , Z . G. 1872, 2 2 1 . ) c) A frankfurti á l l a t k e r t b e n egy teveborjú született, m e l y páratlanul k o m i k u s t á n c o l á s t vitt v é g h e z . (Z. G. 1907, 2 1 8 . )

A z u t á n kiváló tudósunk ú j a b b adatot

gyűjtött

a

Ortvay

hazai

teve

Tivadar

volt a z , ki h á r o m

bizonyítására

az

Árpádok

korából. A z adatgyűjtés t o v á b b i

fáradságát a z t á n j ó m a g a m

vettem

v á l l a i m r a , m i n e k eredményét, a m a g y a r teve történetének ö s s z e ­ függő képét, k ö v e t k e z ő k b e n v a n s z e r e n c s é m tisztelt o l v a s ó i m n a k bemutatni. Amint láttuk, a teve negyedkori e l t e r j e d é s é b e n E l ő á z s i é b ó l eljutott D é l o r o s z o r s z á g b a , h o n n a n a m a i R o m á n i á n ét a B a l k á n r a é s pedig B o s z n i a nyugati felébe került ( = B i h a c ) . Hogy elkerült-e i n n e n h a z á n k déli r é s z é b e s a z Alföldre n e m bizonyos, de n e m lehetetlen. A déloroszországi (Odessza-vidéki) á s a t a g tevét Nordmann 1858 é v b e n ismertette ( P a l a e o n t o l o g i e S ü d r u s s l a n d s ) . Midőn Kubinyi F e r e n c e műről referált ( M a g y a r h o n i Földt. társ. munklt. III. 1867, 4 4 ) , kifogásolta, hogy N o r d m a n n a z említett o d e s s z a i fogleletet, mint a z e l s ő európait írta le, holott ő (t. i. Kubinyi) m á r r é g e b b e n ismertette azt a z á s a t a g teve-koponyat, mely a M a g y a r n e m z . m ú z e u m b a n van. E leletről a z o n b a n K o c h A . professzor következő lesújtó v é l e ­ ményt adott (1900, 5 4 9 ) : „ C a m e l u s d r o m e d a r i u s Erxl. k o p o n y á j a . T a l á l t á k Cserevicz-nél. ( S z e r é m m . ) V a l ó s z í n ű , hogy ez a m a r a d ­ v á n y alluviális rétegből került ki, m e l y b e talán n e m is régen, a török h á b o r ú k a l k a l m á v a l jutott. így, h a b á r tulajdonképen sem kövület, s e m h a z á n k földjének l a k ó j a n e m volt, m é g i s fölemlít­ h e t ő " . (M. orv. term. v. 1899. évi X X X . v. gyül. m u n k á l a t a i , 1900.)* így tehát hiteles á s a t a g leletünk eddigelé n i n c s . U j a b b időkig mindenki meg volt róla győződve, hogy törté­ nelmi a d a t a i n k s i n c s e n e k a h a z a i tevéről. í m e n é h á n y j e l l e m z ő nyilatkozat kiváló tudósok s z á j é b ó l : „Az elefántot, oroszlányt, párducot, griffet, tevét a z (ősi) m a g y a r vagy h a l l á s b ó l ismerheté, vagy mint mythologia-szörnyeket h a l l á e m l í t t e t n i ; b é r kettejét, a s á r k é n y t é s tevét e g é s z e n e l s a j á t í t á " . ( R ó m e r Flóris, M. A k a d . Értesítő 1862, 3 8 2 . ) „Nach Ungarn schritt d a s K a m e l mit den Ungaren a l s Herden- und Haustier nichf mit ü b e r die K a r p a t h e n zur T h e i s fort". (Carl Ritter 1847, XIII. 6 5 7 . )

Szelíd őzbak. Tul. Külley Elemér.

d) Midőn H a g e n b e c k l e g n a g y o b b afrikai e x p e d í c i ó j a óriáss z á m ú állattal útban volt a kikötő felé, 150 megrakott d r o m e d á r cipelte h á t á n a kalitkákat, m e l y e k b e n a s o k élő állat üldögélt. (E. K a n n g i e s s e r , Z . G. 1913, 122.) H a g e n b e c k n é l 1881-ben egy pár fehér teve é r a 2 5 0 0 Mk volt. (Z. G. 1881, 2 7 9 . ) e) H a m b u r g b a n m é r 1863-ban szaporodtak a tevék. (Z. G. 1863, 176.) f) A római állatkertnek a z o l a s z király S a n - R o s s o r é b ó l 1910-ben 4 tevét ajándékozott, azonkívül 1 a b y s s i n a i bivalyt. (Z. G. 1 9 1 1 . 48.) g) A s c h ö n b r u n n i állatkert régi a d a t a i t m á r tárgyaltuk (1. Austria). 1873-ban a z egyiptomi alkirály b i v a l y o k a t é s tevéket a j á n d é k o z o t t a kertnek. (Z. G. 1874, 118.)

A magyar teve. A m a g y a r teve felfedezését a zoológia s z á m é r a egy kulturtörténészünknek, W e n z e l G u s z t á v n a k köszönhetjük. Ő volt a z , ki M a g y a r o r s z á g m e z ő g a z d a s á g á n a k történetében (1887, 9 5 ) először hangoztatta, hogy „a tevék a v e z é r e k k o r é b a n é s régibb királyaink alatt l e g i n k á b b t e h e r h o r d á s r a használtattak, a z o n b a n úgy látszik a XIII. s z á z a d b a n m á r m i n d i n k á b b eltűntek a h á z i ­ állatok k ö r é b ő l . "

„ W i r hören nicht e i n m a l b e i den H u n n e n e t w a s von K e r n e ­ len. S o s c h w e r e s zu erklaren ist, s c h e i n e n H u n n e n und A v a r é n , Ungarn und K u m a n e n , selbst die B u l g a r e n k e i n e K a m e l e g e h a b t zu h a b é n . S p á t e r a b e r zogen allerdings in diesen S t e p p e n Déloroszország) N o m á d é n mit K a m e l e n vor ihren Zeltwagen u m h e r " . H a h n 1896, 2 2 9 . „ Á m b á r a t e v é n e k m a g y a r n e v e török eredetű, még s e m igen lehetett a honfoglaló m a g y a r o k előtt ismeretes á l l a t ; a m a g y a r o k E u r ó p á b a n a tevével c s a k k é s ő n a török h á b o r ú k alatt ismer­ kedtek m e g " m o n d j a egy k ü l ö n b e n igen j e l e s é s h í r n s v e s b ú v á ­ runk. (Természett. Közi. 1896, 5 1 6 . ) A M a g y a r B r e h m mélyen hallgat h a z a i tevénkről, jóllehet történetét l e g a l á b b a török v i l á g b a n okvetetlenül tárgyalnia kel­ lett v o l n a . Hogy a z o n b a n mind e z tévedés, é s hogy a m a g y a r o k n e m c s a k a honfoglalást követő s z á z a d o k b a n a török világ előtt, h a n e m m é r j ó v a l a h o n f o g l a l á s előtt is j ó l ismerték a tevét, m e l y házi állatuk volt, ezt következő a d a t o k b i z o n y í t j á k : 1. Mindjárt a z állat magyar neve, mely h o n f o g l a l á s előtti török k ö l c s ö n s z ó . A görög v i l á g b a n a z európai S c y t h i á b a n ugyan n e m említi a tevét a z a k e v é s görög író, ki e vidék viszonyairól valamit megtudhatott (az e g é s z s e m sok), minden arra mutat a z o n b a n , hogy m á r i d ő s z á m í t á s u n k legelső s z á z a d a i b a n , midőn a z á z s i a i n é p v á n d o r l á s árja megindult, e népek m a g u k k a l hozták a tevét. E z e k k ö z é s o k törökös faj is tartozott, melyekről pedig köztudomású, hogy kiváló tevetenyésztők ősi idők óta. E z a z *) Mint tudjuk, Svájcban is találták a római korú importált teve leletéi.

o k a , hogy l e g k é s ő b b már a Kr. utáni 4-dik s z á z a d e l e j é n á l l a n d ó tevetenyésztést kell a m a i O r o s z o r s z á g déli részein feltételez­ nünk, m e l y napjainkig fennmaradt. V a l a m e n n y i k é s ő b b i v á n d o r n é p aztán, mely e v i d é k e n áthömpölygött, m a g á v a l vitte t o v á b b nyugatra a z s á k m á n n y a l gazdagított t e v e á l l o m á n y á t . így tettek a hunok is, kikről mindjárt szó lesz. H a a m a g y a r o k é s z a k i b b ősi h a z á j u k b a n a tevét n e m ismerték v o l n a , itt, D é l o r o s z o r s z á g ­ b a n találkozniok kellett vele, a h o l is a h u n o k utódaitól átvették a n n a k nevét é s ismeretét, v a l a m i n t a bivalyét is. A teve-deve török név T u r k e s z t á n t ó l K í n á i g é s innen M a g y a r o r s z á g i g h a s z ­ n á l a t o s . (Ritter 657.) 2. Mint a kinai é v k ö n y v e k b e n o l v a s s u k , a hiong-nu nép, melyet legtöbb történetíró a mi h u n j a i n k e g y e n e s ő s e i n e k tart, e g y i k e volt a z o k n a k , m e l y e k legelőször kezdték a tevét szelídíteni. Igen s o k tevéjük volt mindig. T a n y á i k a v a d teve szülőföldének k ö z e l é b e n terültek el s így n á l u k a teve­ t e n y é s z t é s n e k h a n y o m á n y o s a l a p o k o n kellett nyugodnia. (Ritter 670.) M a g á t ó l értetődik, hogy midőn e nép E u r ó p á b a került, m a g é v a l hozta kedvelt állatjait és gyarapította á l l o m á n y á t a z o n m é n e s e k k e l , m e l y e k e t a D é l o r o s z o r s z á g b a n l a k ó akkori népek ott neveltek. Hogy tevéit P a n n o n i ó b a is m a g á v a l kellett h o z n i a , kézen fekvő dolog. 3. A h u n o k tevéi r a j z b a n is megvannaK örökítve A r c a d i u s c s á s z á r o s z l o p á n K o n s t a n t i n á p o l y b a n , melyet ő a t y j á n a k , T h e o d o s i u s n a k d i a d a l a e m l é k é r e emeltetett a keleti gótok és s z ö v e t s é g e s e i k ( a l á n o k , h u n o k ) felett 3 8 6 - b a n . S z é p , n a g y méretű m á s o l a t a i e z oszlop v é s e t e i n e k láthatók B a n d u r i u s . m ű v é b e n (Impérium orientale 1711), hol az 5 1 7 . o l d a l o n 2 egypúpú teve az 5 4 5 . o l d a l o n pedig 3 egypúpú teve h a l a d , mely u t ó b b i a k p o g á n y b á l v á n y o k a t visz­ n e k h á t u k o n , úgy, a h o g y az több á z s i a i n é p n é l tényleg s z o k á s ­ b a n volt ( 1 . : Ritter 6 4 2 ) . A m á s o l a t felirata ez : S c y t h a r u m s i m u lacra camelis vecta. 4. K ü l ö n b e n régi történetíróink n é h a úgy h i v a t k o z n a k a h u n o k tevéire, mint magától értetődő t e r m é s z e t e s dologra, v a l ó s z í n ű l e g régibb források n y o m á n . E z a m a g y a r á z a t a pl. T h u r o c z i u s S c h w a n d t n e r - f é l e k i a d á s é b a n (1746. p. 5 6 ) egy rajznak, m e l y a h u n o k n a k S c y t h i á b ó l v a l ó k i v á n d o r l á s é t mutatja b e ( „ D e E g r e s s u Hunorum e S c y t h i a " ) . Ott vonul a nagy h a d társzekerekkel, harci z á s z l ó v a l , m e l y e n a turulmadár k é p e d í s z e l e g ; az előtérben s o k l o v a s h a l a d holott a hátteret magrakott tevék teszik f e s t ő i b b é . E z a rajz n i n c s m e g az eredeti T h u r o c i u s b a n . 5. Hogy u g y a n a z o n vidékről, a h o n n a n a h u n o k is m a g u k k a l hozták tevéiket, k é s ő b b a v a r o k , m a g y a r o k , b e s e n y ő k , k u n o k is tevékkel v á n d o r o l t a k nyugat felé, feltétlenül bizonyítja a z o n körülmény, hogy az Á r p á d o k alatt t ö b b oly e m l í t é s e m a r a d t fenn a m a g y a r o r s z á g i tevének, a m e l y k é t s é g t e l e n n é teszi h á z i á l l a t voltát. Miután pedig a teve c s a k s z á r a z és m e l e g e b b v i d é k e n tenyészthető és M a g y a r o r s z á g n e d v e s e b b k l í m á j a n e m e g é s z e n előnyös száméra, a tevének hazánkban való jelenletét a X — X I I I s z á z a d o k b a n c s a k úgy m a g y a r á z h a t j u k , h a feltesszük, hogy a sűrűen b e v á n d o r l ó b e s e n y ő , kun és m á s k e l e t i b b n é p e k mindig ú j a b b és ú j a b b á l l o m á n y o k a t h o z t a k m a g u k k a l . E z utóbbi körül­ m é n y fontosságát Ortvay h a n g s ú l y o z t a : (1902, 2 0 . ) „Ez a sok teve határozottan keleti jelleget adhatott ő s e i n k h á z t a r t á s á n a k " . 6 — 8 . III. B é l a király névtelen j e g y z ő j e (XII. s z á z a d ) 3 helyen említi a m a g y a r t e v é k e t : a) A kiewi é s s z u s d a l i ruthének főnökei Á l m o s n a k 4 0 teher­ hordó tevét a j á n d é k o z t a k (Cap. X : „ Q u a d r a g i n t a c a m e l o s a d onera portanda"). b) A lodoméri f e j e d e l e m is 2 5 tevét ad Á l m o s n a k . (Cap. X I . „ A l m o . . . dedit X X V . c a m e l o s e t mille b o v e s a d o n e r a por­ t a n d a " .) c) Á r p á d vezér Z a l á n n a k 12 fehér lovat és 12 tevét küldölt a j á n d é k b a . (Gap X I V : Misit ei X I I . a l b o s e q u o s et X I I . c a m e l o s . ) V. ö . : S z i l é d y Z o l t á n sorait k ö v e t k e z ő b e n : „ A T e r m é s z e t " 1916, 4 5 .

V a n n a k , kik e z á l l í t á s o k igaz v o l t á b a n kételkedni s e m m i okot s e m l á t n a k . E z e k n e k több b i z o n y í t é k n e m is kell a hon­ foglaló m a g y a r o k tevéiről. M á s o k h i v a t k o z n a k A n o n y m u s a z o n s a j á t s á g á r a , hogy szereti a dolgokat kiszínezni é s hogy mindig a s a j á t koráról következtet v i s s z a s o k k a l régibb időkre. E z tény is. A z o n b a n a tevét háromszor is említeni c s a k úgy juthatott e s z é b e , hogy a fehér l o v a k k a l együtt n a p o n t a volt a l k a l m a itthon lótni őket a h a z á b a n . H a pedig e z e k n á l u n k m é g a X I I . s z á z a d ­ b a n is h á z i á l l a t o k voltak, s o k s z o r t a v a l ó s z í n ű b b , hogy a hon­ foglaláskor is a z o k v o l t a k . M á s s z ó v a l : S o k k a l h i h e t ő b b , termé­ s z e t e s e b b , hogy a m a g y a r o k a I X . s z á z a d b a n hozták m a g u k k a l keletről a tevéket, oly vidékről, hol a z o k a k k o r biztosan előfor­ dultak, s e m m i n t hogy 3 0 0 é v v e l k é s ő b b jutott v o l n a e s z ü k b e tevéket importálni 1 H a n u s z a h a r m a d i k (c) A n o n y m u s - f é l e a d a t h o z , megjegyzi, hogy m á s források szerint S z v a t o p l u k volt a z , kinek Árpád, Ond é s Ketel v e z é r e k által 12 fehér lovat é s tevét küldött v o l n a . ( K e c s k e m é t i főreálisk. 1903/4 értés. p. 4.) (Vége köv.)

A növények gyógyítása. A v v a l m á r a z ó k o r b a n is t i s z t á b a n voltak, hogy a növé­ n y e k n e k épúgy m e g v a n n a k a m a g u k t ö b b é - k e v é s b b é súlyos, sőt gyakran h a l á l o s betegségeik, mint a z e m b e r n e k , s a m e z ő g a z ­ d a s á g é s kertészet művelői, kiket e j e l e n s é g e l s ő s o r b a n sújtott, tőlük telhetőleg igyekeztek is v é d e k e z n i a baj ellen, d e mivel a v é d e k e z é s főfeltétele, a k ü l ö n b ö z ő b e t e g s é g e k okának ismerete hiányzott, a z ösztönszerű v é d e k e z é s c s a k s z ó r v á n y o s e s e t e k b e n vezetett e r e d m é n y r e . A z ó- é s k ö z é p k o r m e z ő g a z d á i és kertészei ugyanis c s a k n e m m i n d e n növényi b e t e g s é g e t a z i d ő j á r á s vagy kártékony állatok, n e v e z e t e s e n rovarok b e h a t á s á r a v e z e t t e k v i s s z a . A b o t a n i k a ú j a b b k o r i fellendülése a z t á n — k ü l ö n ö s e n a mikroszkóp gyakorlati a l k a l m a z á s a ó t a — kifejlesztett egy ú j a b b növénytani s z a k á g a t , a n ö v é n y e k e g é s z s é g t a n á t , s e n n e k m e l l é k ­ ágait, a n ö v é n y a n a t o m i á t é s a n ö v é n y i betegségekről s z ó l ó tant. A z e z e k k ö r é b e n e s z k ö z ö l t b e h a t ó k u t a t á s o k a z t á n kétségtelenül megállapították, hogy a n ö v é n y i fertőző b e t e g s é g e k e t , m e l y e k m e z ő n é s erdőn a l e g n a g y o b b kórokat o k o z z á k , b a k t é r i u m o k , illetőleg g o m b á k idézik elő, m e l y e k a m e g t á m a d o t t szerven élősködnek. M i n d e n ilynemű v é g z e t e s b e t e g s é g n e k , a m i l y e n e k például a rozsda, a z üszög, a lisztharmat, a b u r g o n y a r o t h a d á s a , stb. m e g v a n a m a g a g o m b a f a j a , melyet a z illető b e t e g s é g e l ő i d é z ő ­ j é n e k kell tekintenünk. E g é s z e n kétségtelen, hogy a z i d ő j á r á s a b n o r m i t á s a i , a m i l y e n e k például a fagy, a t ú l s á g o s hőség, a s z á r a z s á g vagy a n e d v e s s é g , szintén h a t á s s a l v a n n a k a n ö v é n y e k e g é s z s é g i á l l a p o t á n a k a l a k u l á s á r a , de többnyire c s a k a n n y i b a n , hogy a kóros tüneteket e l ő i d é z ő g o m b á k t e n y é s z é s é t elősegítik. A n ö v é n y k ó r o k h a r m a d i k , épen n e m l e g j e l e n t é k t e l e n e b b csoportját végre c s a k u g y a n rovarok idézik elő s e z e k a beteg­ s é g e k a rovarok óriási s z á m b a n v a l ó f e l l é p é s e e s e t é b e n j á r v á ­ nyokká s egész vidékekre végzetes csapósokká lehetnek. Elég e tekintetben a szőllőtetű ( P h i l l o x e r a vastatrix), a vértetű ( S c h i z o n e u r a l a n i g e r a ) é s a h e s s e n i légy ( C e c i d o m i a destructor) s z o m o ­ rúan k o r s z a k a l k o t ó pusztításaira utalnunk. A különféle növényi b e t e g s é g e k o k o z ó i n a k m e g i s m e r é s e természetesen megkönnyítette a b e t e g s é g e k ellen v a l ó v é d e k e z é s t é s elősegítette a növénygyógytan fejlődését. A v é d e k e z é s e l s ő s o r b a n higiénikus é s a gyakorlati kerté­ szetben a b b a n nyilvánul, hogy a növényt l e h e t ő l e g m e g v é d e l ­ m e z i k a z i d ő j á r á s k á r o s b e h a t á s a i ellen, miáltal a n n a k ellent­ á l l ó k é p e s s é g é t n ö v e l i k s m e g n e h e z í t i k a kártékony paraziták, n e v e z e t e s e n a b e t e g s é g e k e t e l ő i d é z ő g o m b a f a j o k tenyészetét. A m á s o d f o k ú v é d e k e z é s a m á r fellépett é s pusztító m u n k á j u k a t megkezdett g o m b á k é s rovarok e l ö l é s é b e n , k i p u s z t í t á s á b a n nyilvánul meg. Mindkettő ellen m é r g e s oldatok, e l s ő s o r b a n r é z g á l i c o l d a t o k v a g y s z é n k é n e g a j á n l a t o s a k , n o h a n e m ismeretlen a m e c h a n i k a i e s z k ö z ö k k e l v a l ó v é d e k e z é s s e m . R é g ó t a a növény­ gyógytan s z o l g á l a t á b a n áll a s e b é s z e t is, a m e n n y i b e n a beteg növényi r é s z e k l e m e t s z é s é t é s eltávolítását s a s e b gyógyító kötelékkel, u. n. kötéssel v a l ó e l l á t á s á t t a l á l ó l a g hasonlítjuk össze a seborvos működésével. A fáknak, m é g pedig úgy a dísz-, mint a g y ü m ö l c s f á k n a k régóta ismert, rendkívül v e s z e d e l m e s é s eddig g y ó g y í t h a t a t l a n n a k hitt b e t e g s é g ü k a k o r h a d á s , m e l y a fa folytonos e l g y e n g ü l é s é t s végül h a l á l á t elkerülhetetlenné teszi. A k o r h a d á s és a v e l e

rokon r o t h a d á s szintén g o m b á k műve, de e g o m b á k tenyészetét és módfelett v a l ó e l s z a p o r o d á s á t a z időjárás, n e v e z e t e s e n a túlságos n e d v e s s é g é s a levegő együttes b e h a t á s a teszi l e h e t ő v é . A k o r h a d á s a k k o r a l e g v e s z e d e l m e s e b b , h a a fa törzsét támadja meg, mert l a s s a n elpusztítván a k a m b i u m o t , valamint a törzs e g y é b szöveteit a kéregig, végül is lehetetlenné teszi a transpirácíót, vagyis a z éltető nedvek a k a d á l y t a l a n közlekedését a gyökértől a levelekig. M i n d a z o n á l t a l p a t a k o k mentén léthatunk vén. korhadt fűzfákat, melyeket gyakran c s a k kérgük m e g m a r a d t része tart fenn, s m é g i s é l n e k é s virágoznak. Itt a természet olykép igyekszik segítségére j ö n n i a halálraítélt fának, hogy a k ö z l e k e d ő c s a t o r n á k a t a k é r e g b e helyezi át, mígnem végre azt is m e g t á m a d j a a k o r h a d á s é s a fa menthetetlenül elpusztul. A z a törekvés, hogy ily öreg, gyakran történeti b e c s ű fákat m e g m e n t h e s s ü n k , a gyógyítás egy egészen új, eddig c s a k Ameri­ k á b a n i s m e r e t e s m ó d j á r a vezetett, m e l y n e k h a t á s á r ó l ' c s o d á k a t b e s z é l n e k , s mely v a l ó b a n a l k a l m a s n a k látszik arra, hogy a l k a l ­ m a z á s á v a l többszáz-, sőt e z e r é v e s korhadt fák életét még n é h á n y s z á z évvel m e g h o s s z a b í t s u k . E z a gyógymód. melle>leg a növénykirurgia v a l ó s á g o s c s o d á j a , a z angol J o h n Dauey t a l á l m á n y a s n e m e g y é b , mint a korhadt fák p l o m b á l á s a . A z új módszert először A m e r i k á b a n , Rockefeller ismert milliárdos farrytowny birtokán a l k a l m a z t á k gyakorlatilag, még pedig meglepő sikerrel, J o h n D a v e y egy dániai származású tanítványáé, J o h n Waterwalé a z érdem, hogy a b á m u l ó ameri­ k a i a k n a k gyakorlatilag is bemutatta a Davey-féle módszer ered­ ményét, a m i b ő l a praktikus y a n k e e k siettek is h a s z n o t húzni. S z á m o s kerttulajdonos a „faorvos" s z o l g á l a t a i n a k igénybevételével sietett plombáztatni parkjónak vén, korhadt fáit, m e l y e k h e z kedves e m l é k e k kötötték s e z e k a fák m a újból v i d á m a n é s e g é s z s é g e s e n zöldéinek, s m i n d e n j e l arra mutat, hogy zöldelni is fognak még n é h á n y é v s z á z a d o n keresztül. W a t e r w a l e l j á r á s a n a g y j á b a n emlékeztet a fogorvosok plomb á z á s i műveletére, de e g y b e n a s e b é s z m ű k ö d é s é h e z is h a s o n ­ lítható. A m ó d s z e r a b b a n áll, hogy a faorvos a fa kikorhadt törzsébe p l o m b ó t helyez, a p l o m b a felett a z t á n h a m a r o s a n kéreg képződik, m e l y a transpirációt t o v á b b r a is közvetíti. A p l o m b a b e h e l y e z é s e előtt a faorvos a törzs megtámadott kéreg­ részeit eltávolítja, a p l o m b á r a pedig, mely c e m e n t h a b a r c s b ó l , kőből é s t ö r m e l é k b ő l áll, z i n k l e m e z t borít. E l ő b b a z o n b a n a s e b e t kátránnyal é s viasszal fertőtleníti, hogy a rothadást előidéző g o m b á k a t kiölje s a s e b gyógyulását siettesse. E z e k a p l o m b á k gyakran óriási terjedelműek. Egy korhadt fába W a t e r w a l például n e m k e v e s e b b , mint k i l e n c m á z s a cementet, hét tonna követ, 6 0 0 font vasat, 10 zinklemezt s nagy­ mennyiségű törmeléket épített bele. A z igaz, hogy a korhadt fában egy l o v a s is k é n y e l m e s e n meg tudott állni. Ezzel a z e l j á ­ rással különben a faorvos egy h a t s z é z é v e s óriási tölgyet mentett meg, m e l y így v a l ó s z í n ű l e g m e g fogja érni ezredik életévét. A c é l s z e r ű n e k bizonyult módszert a z Unió k o r m á n y a is m a g á é v á tette, aminthogy a gazdag milliárdosok is a l k a l m a z z á k híres p a r k j a i k b a n . M a g a Rockefeller például m a m á r tizenöt faorvost tart birtokain rendes évi fizetéssel. Nem lesz érdektelen felemlíteni végül, hogy ilyen p l o m b o z o t t fák B u d a p e s t e n is láthatók, így pl. S z é c h e n y i L á s z l ó gróf Andrássy-úti p a l o t á j á n a k kertjében. L.

Vándorló növények. .

.

Irta : Zoltán

Vilmos.

A z e m b e r i t á r s a d a l o m b a n éppen nem ritka j e l e n s é g , hogy v a l a k i , aki eddigi lakóhelyén t ö b b é nem találja meg a létét biztosító feltételeket, vándorbotot v e s z k e z é b e s vagy e g y m a g a , vagy c s a l á d o s t ó l felkerekedik új hazát keresni, a h o l a neki k e d v e z ő b b viszonyok közt k ö n n y e b b e n boldogulhat. A történelem e g é s z népekről tud, melyek m e g é l h e t é s e a nép s z á m b e l i gyara­ p o d á s a következtében régi h a z á j a területén k é t s é g e s s é vált, miért is k é n y t e l e n e k voltak m e s s z e v i d é k e k e n a k á r hódítás, a k á r egyszerű l e t e l e p e d é s útján ú j - lakóhelyet keresni. A j e l e n s é g m a g a , mint ismeretes, a z ' á l l a t v i l á g b a n is e l é g gyakori, mert h i s z tudjuk, hogy n e m egy állatfaj a k á r régi h a z á j a klimatikus v i s z o n y a i n a k m e g v á l t o z á s a " következtében, a k á r azért, mert r e n d e s t á p l á l é k á b a n h i á n y állt be, útrakerekedik s gyakran nagy távolságra olyan v i d é k e k e n telepedik le, a h o l létfeltételeinek

alapjait m e g t a l á l j a s ilykép további m e g é l h e t é s e biztosítva

van.

K i s s é különösen hangzik, á m d e bebizonyított tény, hogy ezt a j e l e n s é g e t a növényvilágban is megtalálhatjuk s a növények, illetőleg a z o k e g y e s tagjai a z e m b e r e k é s á l l a t o k p é l d á j á r a szintén otthagyják régi h a z á j u k a t olyankor, mikor a n n a k klima­ tikus vagy talajviszonyai a n n y i r a m e g v á l t o z n a k , hogy t ö b b é n e m felelnek meg a z illető növényfajok igényeinek s felkere­ kedvén, n é h a tetemes t á v o l s á g b a n új h a z á t k e r e s n e k m a g u k n a k , a h o l letelepednek s melyet — á z ottani növényzet r o v á s á r a — birtokba v e s z n e k . A vándorbotot r a g a d ó növény tehát n e m m e s e , h a n e m olyan tény, melynek létezését a komoly t u d o m á n y o s kutatás beigazolta. Á m d e a dolog t e r m é s z e t é b ő l folyik, hogy e z a v á n d o r l á s n e m oly közvetlen s z e m m e l l á t h a t ó é s megfigyelhető, mint a z e m b e r é , vagy a z állaté. A növény természeténél fogva nem bírván a m o z g á s k é p e s s é g é v e l s gyökere útján helyhez levén kötve, ezt a helyet természetesen n e m változtathatja, s így egyéni vándorlásról - n é h á n y a v í z b e n úszó növényt l e s z á m í t v a — n e m lehet szó. Mivel a z o n b a n n é h a e g y e s fajok olyan vidékeken b u k k a n n a k fel é s terjeszkednek l a s s a n m i n d t o v ó b b , ahol azelőtt n e m voltak találhatók, világos, hogy a távoli a n y a n ö v é n y m a g v a került oda v a l a m i módon, s h a a z új h a z a viszonyéi a z ő létfeltételeinek megfelelők, bizony a r á n y l a g elég gyorsan el is szaporodik. A n ö n é n y tehát e l s ő s o r b a n nem egyénileg vándorol ki, h a n e m termése, illetőleg utódai révén, s így gondoskodik róla, hogy a faj m e n n é l n a g y o b b területen terjeszkedjék. Másrészt a klimatikus, vagy talajviszonyok v á l t o z á s a is rendkívül lassú lefolyású, úgy, hogy é v s z á z a d o k , sőt é v e z r e d e k kellenek hozzá, míg a z ott h o n o s növényfajok életviszonyai annyira m e g r o m l a n a k , hogy a fajok e x i s z t e n c i á j a veszélyeztetve van, mire a z ugyanilyen l a s s ú lefolyású t ö m e g v á n d o r l á s megkezdődik, melyet a z t á n a dolog természeténél fogva egy-egy e m b e r i g e n e r á c i ó egyáltalán n e m tud megfigyelni. E h h e z j á r u l , hogy e v á n d o r l á s r a v o n a t k o z ó feljegyzéseink c s a k a r á n y l a g rövid idő óta v a n n a k , s így a t u d o m á n y n a k a régmúlt korokat illetőleg a paleontológia a d a t a i á l l n a k c s a k rendelkezésére. M i n d a z o n á l t a l a z á s a t a g (fosszilis) n ö v é n y m a r a d v á n y o k b ó l a növényfajok v á n d o r l á s á n a k ténye meg­ állapítható s n e v e z e t e s e n kitűnik az, hogy a növényfajok a légkör fokozatos lehűlése következtében e n y h é b b éghajlat a l á , tehát dél felé v o n u l n a k . A Kerner-féle ismert e l m é l e t szerint egész Á z s i a növény­ világa m á r é v s z á z a d o k óta v á n d o r l ó b a n v a n nyugat felé. Kerner e b b ő l m a g y a r á z z a , hogy e g y e s nyugati vidékek, pl. a NagyMagyaralföld flórája c s e k é l y kivétellel c s a k n e m teljesen a z o n o s a v v a l a növényzettel, mely a Kaspi-tó környékét é s a déloroszorszógi síkságot borítja. Egy j e l e s m a g y a r b o t a n i k u s — Turzon J á n o s — a k i keleti kutatóútjóban beutazta a z említett vidékeket, éppen a z e l l e n k e z ő nézeten v a n s azt állítja, hogy a növényzet v á n d o r l á s é n a k i r á n y a nyugatról kelet felé h a l a d . M a g á t a ván­ dorlás tényét a z o n b a n T u r z o n n e m tagadja s a két, e g y m á s t ó l m e s s z e e s ő vidék flórájának a z o n o s s á g á t ő is e b b ő l m a g y a r á z z a . Ettől a tömegvéndorlástól, mikor ugyanis e g é s z v i d é k e k n ö v é n y v i l á g a , egy-egy úgynevezett n ö v é n y f o r m ó c i ó kerekedik felhogy eddigi h a z á j á t ó l úgy t á v o l s á g b a n új h a z á t k e r e s s e n , j ó l m e g k ü l ö n b ö z t e t e n d ő k a z o k a z esetek, m i k o r — l e g t ö b b s z ö r b e h u i c o l á s "útján — egyes fajok foglalnak teret új v i d é k e k e n s ott terjeszkednek, gyakran a z ottani növényzet h á t r á n y é r a é s r o v á s á r a , sőt gyakran teljesen kiirtva b i z o n y o s fajokat. E n n e k i s k o l a p é l d á j a a z Elodea canadensis L. nevű a m e r i k a i eredetű vízinövény, m e l y a mult s z á z a d e l s ő felében A m e r i k á b ó l behurcoltatván E u r ó p á b a , n é h á n y évtized m ú l v a teljesen ellepte É s z a k - E u r ó p a c s a t o r n a r e n d s z e r é t é s l a s s ú folyású folyóit, a m e ­ lyeknek rendes é s megszokott vízinövényzetét óriási t ö m e g é v e l úgyszólván kiirtotta. A mult s z á z a d v é g e \ felé ' a v e s z e d e l m e s növény M a g y a r o r s z á g o n is feltűnt s a g g o d a l m a t keltő m ó d o n

terjeszkedni kezdett. A v e s z e d e l e m a z o n b a n elmúlt s a n ö v é n y itúlságos terjengése i m m á r j ó ideje szünetel-. A n ö v é n y e k tehát a z e m b e r i t á r s a d a l o m é s a z állatvilág p é l d á j á r a szintén k i v á n d o r o l n a k , h a a k ö r ü l m é n y e k m e g v á l t o z á s a m e g é l h e t é s ü k e t veszélyezteti, vagy megnehezíti e l ő b b i l a k ó h e ­ lyükön. A mjnden életet é s m i n d e n s z e r v e s ténykedést irányító két h a t a l m a s ösztön, a z ö n f e n t a r t á s é s a fajfentartás ö s z t ö n e persze képletes é r t e l e m b e n — k e z ü k b e a d j a a v á n d o r b o t o t s felkerekednek új h a z á t , k e l l e m e s e b b megélhetést é s b o l d o g a b b otthont keresni.

Vendégszeretet. Irta : Zöldi

Marion.

A vendégszeretet r é g e b b e n j ó v a l több volt, mint a z ezüst •oszcéjg fitogtatása a zsúrokon. A régieknél a vendégszeretet b e l e k a p c s o l ó d o t t a z élet r e a l i t á s á b a . Nem is kell a történetileg t á v o l e s ő időkre v i s s z a m e n n i és k ö n n y e n el tudunk képzelni oly községet, ahol n i n c s s z á l l ó , n i n c s v e n d é g l ő é s a h o l rokon n e m lakik. Hol m a r a d n a a z utazó é j n e k idején, h a ilyen helyre kerülne ? F e d é l nélkül a z utcán kitéve a z e l e m e k gyatra, m o s t o h a , kíméletlen j á t é k á n a k . D e hát a z o k a z utazók, kiket sorsuk a s i v a t a g o k b a sodort, hogy m e n e k ü l t e k v o l n a a nyomorult elpusztulástól, h a a v á n d o r a r a b o k , a s á t o r l a k ó b e d u i n o k l e l k é b e n n e m l o b o g n a kiolthatatla" nul a vendégszeretet m e l e g é r z é s e . U g y a n e z áll a sarki vidékek lakóiról, a grönlandiakról, eszkimókról, c s u k c s o k r ó l * kikné a vendégszeretet kifejlett kultuszt mutat. Sőt a ridegnek, ö n z ő n e k , a z e m b e r i közösségtől t á v o l e s ő n e k ismert kinai n é p is v e n d é g s z e r e t ő - - volt egykor. A n n y i r a vendég­ szerető, hogy köszöntési formája is így h a n g z o t t : „ L e g y e n s z e r e n c s é m m a e b é d r e . " Mint a h o g y mi „jó n a p o t " kívánunk, E b b ő l egyszer P e k i n g b e n z a v a r o s i n c i d e n s támadt. Egy angol a d m i r á l i s találkozott egy i s m e r ő s m a n d a r i n n a l . A z utóbbi így üdvözölte a z a d m i r á l i s t : Legyen s z e r e n c s é m m a e b é d r e ! A z a d m i r á l i s , ki tudott kinai nyelven, sített m e g b o r o t v á l k o z n i , felrakta ö s s z e s érdemrendjeit s a k í n a i a k n á l s z o k á s o s e b é d i d ő ­ ben p o n t o s a n beállított a m a n d a r i n p a l o t á j á b a . A z i n a s o k s a j n á l k o z v a tudatták a z e l ő k e l ő tengerésszel, hogy a fő-fő m é l t ó s á g o s úr, a m a n d a r i n n i n c s otthon. — T a l á n a c s á s z á r i u d v a r b a hivatták ? — kérdezte az admirális. — Nem ! — hangzott a k o m o r n y i k v á l a s z a . — V a g y a z á l l a m t a n á c s b a ment ? — Oda sem. — De hát hol van ? — kérdezte a z angol, kissé veszítve a z a n g o l flegmát. A komornyik őszinte v á l a s z t a d o t t : — R á k á s z n i ment. . . A z a d m i r á l i s a fejét c s ó v á l t a s körülbelül ilyen magán­ b e s z é d b e s ü p p e d t : „ R á k á s z n i , mikor vendéget v á r a z e m b e r . . . E z a sokingok sokingja. L e h e t k ü l ö n b e n , hogy létezik v a l a m i ő s kinai s z o k á s , m e l y szerint a z z a l a rákkal kell megkínálni a z illusztris vendéget, melyet a v e n d é g l á t ó e m b e r a s a j á t kezefeje v e s z e d e l m é v e l fogott". . . így morfondált a nagyrangú tengerész. . . É s volt h o z z á b ő s é g e s e n ideje, mert a m a n d a r i n c s a k este k i l e n c k o r érkezett h o z z á . . . Nem győzött c s o d á l k o z n i , hogy a z admirálist a h á z á b a n találja. — M i n e k k ö s z ö n h e t e m ezt a felbecsülhetetlen s z e r e n c s é t ? — kérdezte a kinai á r a d o z á s s a l . 'Északkeleti Szibériában élő faj.

A szerk.

— Mert e x c e l l e n c i á d szíves volt e b é d r e hívni — hangzott a feszes v á l a s z . — É n ? — csodálkozott a mandarin. — Excellenciád ! — Nem téveszt ö s s z e v a l a k i v e l ? — E g y á l t a l á b a n nem — Azt tetszett m o n d a n i : „Legyen s z e r e n c s é m m a e b é d r e . " — V a g y talán rosszul hallottam ? A m a n d a r i n m e g é r t ő e n bólogatott. — J ó l tetszett h a l l a n i , mondotta — de a z o k a s z a v a k fájdalom, n e m fejeznek ki s e m m i t . Egy régi köszöntési forma, melyet s e n k i s e m v e s z szószerint K í n á b a n . . . V a l a m i k o r régen, talán t ö b b ezer é v előtt, még v a l ó s á g o t jelentettek . . . , de most c s a k olyan mint a z ö n ö k „ a l á s z o l g á j a " 1 A kulturnemzetek között alig v a n egy is, mely oly vendég­ szerető hírben á l l a n a , mint a m a g y a r n e m z e t . A z alföldön, hol ifjúságomat töltöttem, a v e n d é g s z e r e t e t n e k e z e r é s e z e r m e g h a t ó k é p e maradt e m l é k e m b e n . Kifejezetten fukar, zsugori e m b e r e k felmelegedtek a vendégszeretet gondolatától é s a pazarlás h a t é r á i g mentek, h o g y a v e n d é g b ő s é g e s e n legyen e l l á t v a vagy a h o g y ott m o n d j á k : hogy „hótig m e g e m l e g e s s e . " M i n d e z e k e t pedig azért m o n d o t t a m el, hogy b e k o n f e r á l j a m v e l e a z a l á b b i kis történetet, mely a b e t y á r r o m a t i k a idejéből m a r a d t fönn s a m e l y e t egy öreg megyei táblabírótól hallottam. Lakott Gy. . .-án egy a l i s p á n s á g o t viselt e l ő k e l ő öreg úr. ki a s z a b a d s á g h a r c l e v e r é s e után a falusi j ó s z á g á r a költözött é s alig mozdult ki a z ó c s k a kastélyból. De nem sokóig volt egyedül, n á l a is megjelent a „lengyel.". . Egy igazi lengyel, szegény, naiv, p a n a s z k o d ó , kishitű, a milyen egy letiport nemzet bujdosó fia lehet. A z a l i s p á n a z ő vérré forrt vendégszeretetével m á r úgy kontemplálta a dolgot, hogy a lengyel e g y á t a l á b a n s o h a s e m fog e l m e n n i tőle, élethossziglan a v e n d é g e m a r a d . P e d i g s o h a azelőtt n e m látta é s talán n e m is volt túlságosan elragadtatva tőle. De v e n d é g volt és ez rendíthetetlenné tette pozícióját a z úri kastélyban. Történt, hogy egy v a d á s z a t a l k a l m á v a l a b e t y á r o k elfogták a z a l i s p á n i hintóstul, ki v a l a m i k o r kíméletlenül üldözte a szegény­ legényeket. El is határozták, hogy most ők törnek borsot egykori üldözőjük orra a l á . D e ne gondoljon senki a z o l a s z briganték kegyetlen mód­ szerére. Ilyesmire a m a g y a r természet, még a b e t y á r b a n s e m inklinikál. M i n d ö s s z e arról volt s z ó , hogy ki fogják foglyuk két r e m e k pejlóvát é s gyalogszerrel m e n e s z t i k h a z a a m e g y e egy­ kori e l s ő e m b e r é t , aki a n n y i s z o r küldte a p a n d ú r o k a t utánuk. A b a n d a f ő n ö k b e is j e l e n t e t t e a s z á n d é k u k a t , — Mivelhogy erre a két tátosra égető s z ü k s é g ü n k vagyon, tessék s z é p e n h a z a b a n d u k o l n i a n a g y s á g o s úrnak. K ü l ö n b e n s e m s á r o s a z út. A volt a l i s p á n nagy n y u g a l o m m a l tűrte a hetyke gúnyos hangot. C s a k a vállát rántotta meg ö n k é n y t e l e n ü l . A z t á n így válaszolt: — M a g a m é r t n e m s z ó l a n é k , de ez a lengyel atyafi v e n d é g e m é s fájós a l ó b a . . . V e n d é g e a n a g y s á g o s úrnak ? — kérdezte a b e t y á r é s m i n t h a kissé gyanakodott v o l n a . — Azt. Elhihetitek, ha m o n d o m . A betyárok ö s s z e n é z t e k . A főnök újra m e g s z ó l a l t : — Nohát h a v e n d é g , a k k o r c s a k vigye h a z a . . . Ne p a n a ­ szolja otthon, hogy erre mifelénk n e m tudunk vendéggel b á n n i . Adjon Isten minden j ó t ! Elmentek. Eddig a történet . . . M i n t h a kissé erőltetett, c s i n á l t l e n n e . . . É s m é g i s k i é l e z n i b e l ő l e , hogy milyen n a g y j e l e n t ő s é g e volt. a „ v e n d é g " s z ó n a k lent é s fent, M a g y a r o r s z á g o n m i n d e n i d ő b e n . . . És talán még most is itt-ott . . .

B u r g o n y a - é l e t t a n i intézet. A németek, akik teljesen tisztában v a n n a k természettudományi képzettségük óriási j e l e n t ő s é g é v e l , minden igyekezettel azon v a n n a k , hogy életük minden ágát ezen az alapon ótreformálják. Igy a német szesz­ gyárosok e g y e s ü l e t é n e k minapi évi közgyűlésén Delbrück tanár titkos k o r m á n y t a n á c s o s n y o m a t é k o s a n hangsúlyozta a n n a k .szük­ ségességét, hogy a b u r g o n y a t e r m e l é s a t u d o m á n y é s gyakorlat v í v m á n y a i n a k f e l h a s z n á l á s á v a l fejlesztessék. E c é l b ó l ajánlotta egy n a g y s z a b á s ú intézet létesítését, m e l y n e k feladata v o l n a a burgonya természetrajzi, természettani é s vegytani tulajdonsá­ g a i n a k t u d o m á n y o s kutatása. A z intézet egy a l o s z t é t y a a bur­ gonya t e r m e l é s é n e k módszereit á l l a p í t a n á m e g kísérleti a l a p o n , míg e g y h a r m a d i k osztály a burgonya b e t e g s é g e i n e k tüneteteit tenné kutatás t á r g y á v á . H o l t b i z o n y o s , hogy a praktikus n é m e t nép a burgonya i n t e n z í v e b b t e r m e l é s é n e k h a s z n á r a m e g is valósítja ezt a z életrevaló tervet.

íojásfejérnyeszolgáltatásunk a rendelkezésre álló anyag c s e k é l y volta miatt teljesen c s ő d ö ! m o n d a n a . A z o l a j a n y a g o k b e h o z a ­ t a l ó n a k teljes s z ü n e t e l é s e ugyanis óriási mértékben l e a p a s z t o t t a o l a j - é s z s i r a d é k k é s z l e t ü n k e t s így megfelelő új olajforrások után kellett kutatnunk, m e l y e k a k e n y é r m a g v a k c s i r á j á b a n ető is kerültek. A B a c k h a u s - f é l e m ó d s z e r r e l a m a g v a k b ó l eltávolított csírát vagy kizárólag olaj- é s z s i r a d é k n y e r é s é r e h a s z n á l j á k fel, vagy pedig külön lisztet ő r ö l n e k b e l ő l e . E n n e k a lisztnek ö s s z e ­ tétele teljesen a z o n o s a t y ú k t o j á s é v a l s e n n e k k ö v e l k e z l é b e n egyúttal rendkívül t á p l á l ó is. A h ú s táperejét 3 é s félszer m ú l j a felül s 2 0 g r a m m n y i e b b ő l a lisztből egy teljes tyúktojást h e l y e l ­ tesít tápérték s z e m p o n t j á b ó l . O l a j t a r t a l o m b a n különösen g a z d a g a tengeri m a g v á n a k c s i r á j a . E z 2 s z á z a l é k n a k felel m e g s egy w a g g o n tengeriből öt m é t e r m á z s a elsőrangú margarin á l l í t h a t ó elő a n é l k ü l , hogy a c s í r á t l a n í t á s k ö v e t k e z t é b e n a tengeri liszt-, dara- é s k o r p a s z o l g á l t a t á s a mennyiségileg c s ö k k e n n é k . A c s i c s ó k a mint b u r g o n y a p ó t l é k . C s a k k e v e s e n tudják — amit pedig a z Í n s é g e s időkben tudniok h a s z n o s — hogy a c s i c s ó k a napraforgó ( H e l i a n t h u s tuberosus L.) gumói, melyeket n á l u n k főleg á l l a t o k etetésére h a s z n á l n a k , e m b e r i táplálékul i s a l k a l m a s s e l s ő s o r b e n a multévi rossz t e r m é s miatt most oly ritka burgonya pótlósára v o l n a hivatva. A c s i c s ó k á r i a k ezt a h a s z n o s tulajdonságát F r a n c i a o r s z á g b a n m á r rég i s m e r i k s a n ö v é n y g u m ó i b ó l levest, s a l á t á t v a g y főzeléket k é s z í t e n e k , v a g y pedig pirítva élvezik a gumókat. A c s i c s ó k a g u m ó k b a n m e g l e h e ­ tősen g a z d a g cukortartalom mellett 15 s z á z a l é k i n u l i n k e m é n y í t ő van, míg a b u r g o n y á b a n c u k o r alig, ezzel s z e m b e n a z o n b a n 17 s z á z a l é k valódi keményítő. A c s i c s ó k a g u m ó v í z t a r t a l m a 7 7 s z á z a l é k , a b u r g o n y á é c s a k 7 0 . M á r e z is m u t a t j a , h o g y a c s i c s ó k a értéke t á p l á l k o z á s s z e m p o n t j á b ó l mögötte m a r a d a b u r g o n y á n a k . A s z ü k s é g törvényt bont s n e m lehetetlen hogy népünk a francia minta után c s i c s ó k ó v a l fogja pótolni a h i á n y z ó burgonyát.

A k e n y é r m a g v a k c s í r á t l a n í t á s a . Ismeretes, hogy n é m e t mintára a h á b o r ú m á s o d i k é v e óta a g a b o n a n e m ű e k é s a tengeri túlnyomó része n á l u n k is csírétlanított á l l a p o t b a n kerül őrlésre. E n n e k a c s í r á t l a n í t á s n a k , m e l y n e k módját a n é m e t Backhaus fedezte fel, óriási j e l e n t ő s é g e v a n s nélküle olaj- é s

nnnnn A k i a d á s é r t f e l e l ő s : RAITSITS EMIL. nnnnn

I HIRDETÉSEK

A m a g y a r királyi v a l l á s - é s közoktatásügyi minisztertől 1 0 9 . 5 4 1 / 9 0 4 . s z á m alatt e l i s m e r é s s e l kitüntetve :o:

L OPOS GYULA

irdetéseket elfogad „ A T e r m é s z e t " é s a „Mi ú j s á g a z á l l a t k e r t b e n ? " r é s z é r e a kiadóhivatal. B u d a p e s t , Állatkert.

TORNASZERGYÁROS Gyártelep gépüzemre berendezve

111. ker., Lajos-utca C0. Illl!lllll!llllllllli:illlllllllllllllllllllllllllllllllilllll!ll

Festék-, kátrány-és

Telefon

782

Telefon

Árjegyzéket é s költségvetést kivó-

Telefon

113—44

n a t r a i n g y e n é s b é r m e n t v e küldök.

113—44

vegyi' termékek gyári raktára

Bádognak, vasnak, mindennemű fémnek rozsdától való megvédésére legbiztosabb a

ún Sándor

„KERAMOLITH"

Budapest,

IV,

Ferenc József-rakpart 18.

törv. védett VÍZMENTESÍTŐ FESTÉK

ESS? Klein Dávid S S Budapest, VI. ker., Szondy-utca 3 7 / a

SZÉKESFŐVÁROSI HÁZINYOMDA 1918.

Telefon: 1 1 4 - 1 7