AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK HIVATALOS STRATÉGIAI DOKUMENTUM RENDSZERE 2011–2015
ELNÖKI ELŐSZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 KÖZÉPTÁVÚ INTÉZMÉNYI STRATÉGIA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK FUNKCIONÁLIS STRATÉGIÁI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .12 AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK SZERVEZETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .12 AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK HUMÁNERŐFORRÁS STRATÉGIÁJA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .14 AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK MÓDSZERTANI STRATÉGIÁJA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16 AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIÁJA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .19 AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK NEMZETKÖZI STRATÉGIÁJA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .21 AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .23
E L N Ö K I
E L Ő S Z Ó
a számvevőszéki függetlenséggel és pártatlan működéssel kapcsolatos nemzetközi elvárásoknak. Az ÁSZtörvényre mindenki büszke lehet, akinek fontos a közpénzek és a közvagyon felhasználása feletti hatékony kontroll, hiszen az új jogszabállyal Hazánk nemzetközi szinten is követendő példát mutatott a számvevőszéki függetlenséget alapértéknek tartó országok számára.
A Magyar Országgyűlés az Alaptörvény 2011. tavaszi megalkotását követően a sarkalatos törvények közül elsőként tárgyalta meg és fogadta el az Állami Számvevőszékről szóló törvényt. Az Országgyűlés a 2011. július 1-jétől hatályos jogszabállyal megerősítette a számvevők jogosítványait, biztosította a Számvevőszék szervezeti, jogi, személyi és pénzügyi függetlenségét, illetve külső befolyástól mentes működését. Az új számvevőszéki törvény egyértelműen egy új korszak kezdetét jelenti. Lehetővé vált, hogy a számvevők hatékonyabban tudjanak fellépni az adófizetők pénzének és vagyonának védelme érdekében. Az új számvevőszéki törvény biztosítja az alapokat a szervezeti működés hatékonyabbá, eredményesebbé és átláthatóbbá tételéhez.
Az új törvény az Állami Számvevőszék 2010-ben elfogadott Stratégiájával kiegészülve a szervezet folyamatos építkezését és fejlődését is biztosítja. Célunk, hogy a Számvevőszék olyan szervezetté váljon, amely képes megfelelni a kor kihívásainak, alkalmazkodni tud a változásokhoz, és ezzel valóban a társadalom egészének hasznára tud tenni. Ehhez elengedhetetlen, hogy a szervezet megújulása a számvevőszéki alapértékekre, azaz a függetlenségre, a hitelességre és elfogulatlanságra, a minőség iránti elkötelezettségre támaszkodjon.
Az új törvény nem csak magyar, hanem nemzetközi viszonylatban is jelentős áttörést jelent. A jogszabály hatályba lépésével Magyarország a világon az egyik első olyan ország lett, amely teljes mértékben megfelel
2
nyabb, eredményesebb gazdálkodást – és ezzel a törvény előírásainak megfelelően kivegyük részünket a jól működő állam felépítésének munkájából. Az ellenőrzés mellett fokozott hangsúlyt kap elemzéseinkkel is támogatott tanácsadó szerepünk a jó kormányzás kiterjedése érdekében.
Küldetésünk, hogy szilárd szakmai alapokon álló, értékteremtő ellenőrzéseinkkel előmozdítsuk a közpénzügyek átláthatóságát, a közpénz és a közvagyon hatékony és célszerű felhasználását, valamint segítsük a „jó kormányzást”. Ennek eléréséhez kiemelten fontos ellenőrzési tevékenységünk folyamatos fejlesztése, amelynek igazodnia szükséges az új kihívásokhoz, a jogszabályi változásokhoz, a Számvevőszékkel szembeni elvárásokhoz és a nemzetközi szakmai szervezetek, mindenekelőtt az INTOSAI és az EUROSAI fejlődő módszertanához és stratégiai célkitűzéseihez.
Az eredményes ellenőrzés hatékony szervezetet kíván, így folyamatosan törekszünk a feladatellátáshoz igazodó optimális szervezeti felépítés kialakítására. Célkitűzésünk, hogy a rendelkezésünkre álló erőforrások hatékony allokációjával lássuk el feladatainkat, biztosítva ezzel, hogy a közpénzek őreként mi magunk mutassunk példát a takarékos munkavégzésre.
Meggyőződésem, hogy munkánk csak úgy teljesedhet ki és hasznosulhat teljes körűen, ha szorosabbra fűzzük együttműködésünket az Országgyűléssel, illetve azokkal az egyéb szervezetekkel, amelyek érvényt szerezhetnek ellenőrzési megállapításainknak. Törekszünk arra, hogy ne csak az ellenőrzöttek hibáira mutassunk rá, hanem a jó gyakorlat közreadásával segítsük a közpénzzel, közvagyonnal való hatéko-
Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, ellenőrzési jogköre a közpénzek és a nemzeti vagyon felhasználásának, hasznosításának teljességére kiterjed. Az Állami Számvevőszék e széles körű felhatalmazást hivatali
3
Célunk, hogy ellenőrzési eredményeink hasznosulása a társadalmi bizalom megerősítésén; az ellenőrzött szervezet magatartásának megváltozásán; a törvényhozás jogszabályalkotási tevékenysége támogatásán; a tudományos, szakmai közélet részévé váló szakmai tevékenységünkön; a legfontosabb társadalmi-gazdasági kérdésekben a közgondolkodás megváltoztatásában tetten érhető legyen.
szervezetként kapta. Az új számvevőszéki törvény célja a következmények nélküli ellenőrzések felszámolása volt. Ennek érdekében a korábbi megengedő szabályokkal szemben szigorodtak az ellenőrzöttek kötelezettségeire és felelősségére irányuló előírások. Megállapításaink és javaslataink hasznosítását emellett kiemelten segítheti a nyilvánosság ereje. Ellenőrzési eredményeink közvetítéséhez aktív és hatékony kommunikációt építünk fel, mellyel célunk megállapításaink és üzeneteink eljuttatása a kiválasztott célcsoportokhoz, és ezáltal munkánk hasznosulásának elősegítése.
Hiszem, hogy az új számvevőszéki törvény jelentette keretek, illetve az ezeket megtöltő Stratégiánk lehetőséget teremtenek arra, hogy a jelen stratégiai időszak végére az Állami Számvevőszék egyike legyen azon intézményeknek, amely kiemelkedően sokat tudott tenni a közpénzek szabályos, hatékony és eredményes felhasználásának előmozdítása érdekében.
Munkánk hasznosulása szempontjából fontos, hogy az Állami Számvevőszéket a jövőben is hiteles és bizalomra érdemes szervezetnek tekintsék: az Országgyűlés, az érintett szervezetek, illetve végső soron a magyar állampolgárok. Ennek érdekében szükség van arra, hogy munkánk révén mindenki számára egyértelművé váljon, hogy az Állami Számvevőszék a szakmai stabilitás, az integritás és a megkérdőjelezhetetlenség szervezete.
Domokos László elnök 4
5
KÖZÉPTÁVÚ INTÉZMÉNYI STRATÉGIA
KÜLDETÉS
STRATÉGIAI CÉLOK, FELADATOK
Az Állami Számvevőszék küldetése, hogy szilárd szakmai alapon álló, értékteremtő ellenőrzéseivel előmozdítsa a közpénzügyek átláthatóságát, rendezettségét, és járuljon hozzá a „jó kormányzáshoz” *.
I. AZ ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉG FEJLESZTÉSE
• Az önkormányzatok ellenőrzése során azok pénzügyigazdasági helyzetét értékeli, kockázatait feltárja, Az Állami Számvevőszék ellenőrzései mind jobban segítik valamint az ellenőrzések helyszíneit objektív mutatóaz átláthatóságot, az elszámoltathatóságot és az elszárendszer alapján választja ki. moltatást a közpénzekkel, a közvagyonnal való gazdálkodásban.
JÖVŐKÉP • Az ellenőrzések témaválasztásuk, megközelítésük és elért eredményeik által hozzáadott értéket teremtenek, a közpénzek felhasználásában kimutatható megtakarításokat, a gazdálkodás javítását eredményezik.
Az állampolgárok bizalmát élvező, szakmai tekintéllyel rendelkező Állami Számvevőszék ellenőrzéseivel és tanácsaival támogatja az Országgyűlést. Javaslataival a közpénzek és a közvagyon szabályos, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását, használatát segíti.
ALAPÉRTÉKEK
• segíti az integritás alapú, átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználás megteremtését;
Az Állami Számvevőszék • csak a törvényeknek és az Országgyűlésnek van alárendelve; • számvevői elfogulatlanul végzik az ellenőrzéseket, feladatukat a szakmai és az etikai szabályok maradéktalan betartásával látják el; • hitelesen tárja fel és értékeli a tényeket;
• elkötelezett híve a minőségközpontú működésnek, a felhalmozott tapasztalat magas fokú szakértelemmel és hivatástudattal párosul; • kész a folyamatos szervezeti megújulásra; • szervezetében a munkatársak erkölcsi és anyagi megbecsülése magas szintű, megvalósul a teljesítményarányos bérezés, az esélyegyenlőség és a folyamatos fejlődés;
• ellenőrzési tevékenységére jellemző a hibák, hiányossá- • saját működését a gazdaságosság, a hatékonyság, az eredményesség és a fenntarthatóság jellemzi. gok megelőzésére, az ellenőrzötteket segítő együttműködésre törekvés;
6
* Angolul „good governance”. Az ENSZ és más nemzetközi szervezetek meghatározásai alapján a „jó kormányzás” az állam olyan működési módja, amelyet konszenzuskeresés, részvételre ösztönzés, esélyegyenlőség, átláthatóság, elszámoltathatóság, eredményesség, hatékonyság, a jogállamiság tisztelete jellemez.
• Az államháztartáson kívülre nyújtott költségvetési támogatások és az ingyenes vagyonjuttatás ellenőrzésével hozzájárul ahhoz, hogy a közpénzeket a civil szervezetek is átlátható módon használják fel a közfeladatok szerződésben vállalt – gazdaságos, hatékony és eredményes – ellátása érdekében.
• Határozott, következetes és cselekvő, a pozitív változásokat előmozdító ellenőrzési magatartással, és minden • Szerepet vállal a korrupció és csalás elleni küzdelemben. Közreműködik a korrupciós kockázatok és a korrupció rendelkezésre álló számvevőszéki eszközzel támogatja a elleni fellépés hatékony és eredményes eszközeinek beafelelősségteljes, következményekkel járó, a jognak zonosításában, alkalmazásában, továbbá használatuk érvényt szerző közigazgatási működést. elterjesztésében, az integritás alapú közigazgatási kultúra kialakításában. • Az államháztartás komplex folyamatainak átláthatósága érdekében rendszerszemléletű/holisztikus megközelítésű, egymásra épülő, a szinergia-hatást kihasználó, • A hatékonyabb és eredményesebb közpénzfelhasználás érdekében a szabályszerűségi követelmények érvényesüösszefoglaló értékelésekre lehetőséget adó ellenőrzéselése mellett előtérbe helyezi a központi és önkormányzaket végez. ti államháztartási alrendszerben, valamint az államház• A következetes elszámoltatás tekintetében a zárszámadás tartáson kívül működő közfeladat-ellátó rendszerek, közpénzekből finanszírozott programok és projektek ellenőrzésének kiemelt szerepe van. A feladat hatéko(beruházások) teljesítmény-ellenőrzését. nyabb és eredményesebb megvalósítása érdekében az eddigitől eltérő megközelítésű, tartalmú és eljárású ellenőrzési modellt alakít ki. • A megbízható pénzügyi menedzsment érvényesítése érdekében az uniós és egyéb nemzetközi források és kötelezettségek vizsgálatában erősíti tanácsadó szerepét, A költségvetés véleményezése új hangsúlyokat kap, • kiemelt figyelmet fordítva az EU Bizottság és az Európai figyelemmel a környezeti változásokra, az Európai Számvevőszék hazánkat érintő ellenőrzési tevékenységéUniónak a tagországok költségvetésének előzetes ben való együttműködésre. egyeztetésére vonatkozó, bevezetendő szabályaira. 7
• Erősíti az egymásra épülő, kapcsolódó ellenőrzéseket, és az ellenőrzések megtervezésénél kiemelt figyelmet fordít a párhuzamosságok elkerülésére, a folyamatos információáramlásra.
• A teljesítmény-ellenőrzések feltételeinek javítása érdekében – tanácsadási tevékenységének keretében – szorgalmazza, hogy a közpénzek felhasználásához, a jogszabályi, közpolitikai beavatkozásokhoz a döntéshozók eredményességi kritériumokat határozzanak meg, a célokhoz pedig a teljesítés-mérésre alkalmas indikátorokat rendeljenek. Ennek érdekében közreműködik a nemzeti kulcsindikátorok rendszerének továbbfejlesztésében.
• Új megközelítésű, elemzéssel alátámasztott mintavétellel, illetve ellenőrzési eljárásokkal törekszik a helyszíni ellenőrzések számának csökkentésére. • A hatékony és magas színvonalú feladatellátás alapfeltétele a célokhoz, feladatokhoz illeszkedő módszertan kidolgozása, továbbfejlesztése, valamint a folyamatos, minőségközpontú módszertani fejlesztés fenntartása, a jó nemzetközi gyakorlat adaptálása. Hozzájárul az ellenőrzési módszertan nemzetközi standardjainak fejlesztéséhez és ellenőrzéseiben az elfogadott standardoknak megfelelően jár el.
• Az ellenőrzési tapasztalatokra, és az azokat kiegészítő kutatásokra alapozott tanácsadással, az ellenőrzési eredmények összefoglaló értékelésével is segíti a „jó kormányzást”. • A közigazgatás hatékonyságának növelése érdekében a jó gyakorlatot közkinccsé teszi, az ellenőrzések eredményeként szerzett információt és tudást átadja a közpénzfelhasználóknak.
• Átalakítja a jelentések szerkezetét. A jelentések igazodnak a felhasználói igényekhez, pontosan, lényegre törően, közérthetően tartalmazzák az ellenőrzések eredményeit, és egyértelmű üzeneteket közvetítenek. A rendelkezésére álló eszközökkel szorgalmazza a számvevőszéki jelentések országgyűlési hasznosításának kedvező irányú elmozdulását. • Kialakítja az ellenőrzések hatásának mérését és értékelését, a javaslatok megvalósításának nyomon követését, valamint célzottabbá teszi az utóellenőrzések rendszerét. • Folyamatosan fejleszti és ápolja a szakmai szervezetekkel fenntartott kapcsolatokat, valamint él a közvélemény és a nyilvánosság erejével.
II. A SZERVEZET MŰKÖDÉSE, FEJLESZTÉSE
Az Állami Számvevőszék el kívánja érni, hogy a számvevőszéki munka eredménye jobban hasznosuljon, nagyobb hatást érjen el.
Az Állami Számvevőszék az ellenőrzési feladatok teljesítésének ésszerűsítésével az ellenőrzési kapacitás hatékonyabb felhasználását kívánja elérni
• A törvényekben meghatározott ellenőrzési kötelezettségek és felhatalmazások tárgyának, tartalmának, gyakoriságának és elvárt eredményeinek (újra) értelmezésével, meghatározásával kiegyensúlyozott és teljesíthető feladatellátást valósít meg. • Az ellenőrzések minőségének és hatékonyságának javítását a kockázatelemzés és -értékelés eredményeire fokozottan támaszkodó ellenőrzési témaválasztással támogatja. 8
Az Állami Számvevőszék fő szervezetfejlesztési célja az ellátandó feladatokkal összhangban álló optimális szervezeti felépítés kialakítása.
• Az ellenőrzés-tervezési rendszer fejlesztésével támogatja az időszerű és a közvélemény érdeklődésére számot tartó ellenőrzési témaválasztást. Figyelembe veszi az adott téma pénzügyi súlyát, hosszú távú jelentőségét az Országgyűlés döntéshozatali folyamatában és a Kormány stratégia-alkotási elképzeléseiben.
• A követelmények egyértelmű megfogalmazásával, teljesítésük számonkérésével a kiváló teljesítményt, a minőséget állítja a középpontba. E kultúrát a jó teljesítményeket elismerő, differenciáltabb előmeneteli és javadalmazási rendszer bevezetésével segíti.
• Tovább erősíti a munkájával szembeni bizalmat a magas szintű ellenőrzési bizonyosság biztosításával, az ellenőrzési megállapítások, következtetések, felhívások, javaslatok, ajánlások magas szakmai minőségével.
• Erősíti kapacitását, fejleszti a szervezet külső és belső reagálóképességét, hogy a felmerülő kihívásokra (a környezet változásaira, illetve a mértékadó közvélemény elvárásaira) mielőbbi, érdemi válaszok szülessenek.
• Az erőforrások optimális felhasználása érdekében támogatja a projektszerű munkavégzést, elősegíti az ellenőrök kreatív együttműködését a minőségi eredmény elérése érdekében. • Gondoskodik a legfontosabb szakmai érték, a szaktudás megőrzéséről, fejlesztéséről. Ehhez hozzájárul egy olyan életpálya modell megvalósítása, amely stabil foglalkoztatást, kiemelkedő jövedelmet nyújt a szervezet céljai iránt hosszú távon elkötelezett, szakmai tudása folyamatos megújítására kész munkatársak számára. Színvonalas képzés, strukturált oktatás révén biztosítja a szakmai hozzáértés fokozását. A gyakornoki rendszer kiszélesítésével, átlátható felvételi rendszer bevezetésével gondoskodik a folyamatos munkaerő-utánpótlásról. • A döntések jobb megalapozása, a tapasztalatok és információk kezelésének, áramlásának biztosítása, az erőforrásokkal való tervszerű gazdálkodás érdekében kontrolling és monitoring rendszert működtet. • Az IT működtetése és fejlesztése alapvetően az ellenőrzési feladatok támogatását, valamint az egyéb szervezeti feladatok megvalósítását szolgálja. Folyamatos, mértéktartó, az illetékes kormányzati intézményekkel is koordinált informatikai fejlesztés támogatja a szervezet hatékony működését. • A stratégia céljainak megvalósítását – szervezetfejlesztési, módszertani, kommunikációs, nemzetközi és IT – funkcionális stratégiák, valamint a különböző időtávú feladatok összehangolását és felelőseit kijelölő végrehajtási tervekkel segíti.
9
III. A KÜLSŐ-BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓ
Az Állami Számvevőszék nemzetközi kapcsolatai, szerepvállalásai biztosítják a tudásátadást, és az így szerzett tapasztalatok beépülnek az ellenőrzési munkába.
Az Állami Számvevőszék fejleszti a kapcsolattartást és a kommunikációt az Országgyűléssel annak érdekében, hogy az Országgyűlés és a bizottságok több jelentését tárgyalják meg, illetve törvényhozói munkájuk során hasznosítsák azokat.
• Megtartja aktív szerepvállalását a nemzetközi ellenőrzésszakmai közéletben. Továbbra is fontos a nemzetközi ellenőrzési tapasztalatok cseréje, az együttműködés a nemzeti számvevőszékekkel és a nemzetközi szervezetekkel. • A kapcsolattartás alapja, hogy színvonalas ellenőrzési tevékenysége eredményeként közérthető, tartalmas jelentéseivel segítse az Országgyűlés munkáját, tegye • Az Európai Számvevőszékkel a korábbiaknál magasabb átláthatóbbá a közpénzek felhasználását az országszinten és színvonalon valósítja meg az együttműködést. gyűlési képviselők és a széles nyilvánosság számára. A szakmai kapcsolatok továbbfejlesztésével szorosabbra fűzi az együttműködést a szomszédos országok nemzeti számvevőszékeivel. • A jelentések hasznosításában az Országgyűlés szerepe kiemelt és elsődleges. Tevékenységéről és annak eredményeiről az országgyűlési bizottságok elnökeit, az • Figyelemmel kíséri az ellenőrzés nemzetközi szervezeteiországgyűlési képviselőket több fórumon, széles körben ben folyó szakmai tevékenység tartalmi, módszertani váltájékoztatja. tozásait, és részt vesz a szakmai műhelyek munkájában.
• A számvevőszéki jelentéseknek elismert és keresett információforrásként kell szolgálniuk. • A jelentéseknek és minden más, az intézmény által hivatalosan közreadott dokumentumnak a szakmai szempontokon túl kommunikációs szempontból is magas színvonalúnak, a felhasználók számára közérthetőnek, lényeginek és informatívnak kell lenniük.
• Kialakítja azt az eljárási rendet, amellyel a nemzetközi • Az Országgyűlés tevékenységében a számvevőszéki munka nagyobb súllyal való megjelenésének eszköze az téren szerzett ellenőrzés-szakmai tapasztalatok, értékek, intenzívebb bizottsági jelenlét. jó gyakorlatok, adaptációk beépülnek a számvevőszéki ellenőrzési gyakorlatba, s ezáltal megvalósítja a nyitott, mások tapasztalataira is építő, tanulni képes szervezeti Az Állam Számvevőszék ellenőrzési eredményei, értékei működést. közvetítésében elsődleges, mértéktartó és közérthető kommunikációt valósít meg.
• Az aktív és kezdeményező kommunikáció érdekében hatékony és korszerű módszereket alkalmaz, fokozottan él a világháló adta lehetőségekkel, megfelelve ezzel korunk kihívásainak és a felhasználók igényeinek.
10
2010. december 9.
11
AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK FUNKCIONÁLIS STRATÉGIÁI
AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK SZERVEZETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Az Állami Számvevőszék intézményi stratégiája szerint segíti az integritás alapú, átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználás megteremtését, elkötelezett híve a minőségközpontú működésnek és törekszik az ellátandó feladatokkal összhangban álló optimális szervezeti felépítés kialakítására. Az ÁSZ megteszi a szükséges intézkedéseket az új szervezeti status quo megszilárdítása érdekében, fejleszti a szervezet különböző csoportjai közötti együttműködést, lépéseket tesz a szervezeti légkör és az egyén, a csoportok és a társadalom változó szükségletei közötti összhang létrehozására. Az ÁSZ törekszik a szervezetben zajló döntéshozatali folyamatok, személyek és csoportok közötti kapcsolatok, együttműködési formák és azok hatékonyságának folyamatos diagnosztizálására, optimalizálására, elkötelezett a munkahelyi hangulatot, közérzetet befolyásoló tényezők feltérképezése, minőségének javítása, a Számvevőszék iránti lojalitás erősítése iránt. „Az Állami Számvevőszék fő szervezetfejlesztési célja az ellátandó feladatokkal összhangban álló optimális szervezeti felépítés kialakítása.” • Ennek érdekében az ÁSZ értékeli az elmúlt két évben lezajlott formális szervezeti változásokat. Vállalja, hogy részletes szervezeti diagnózist készít, amely a későbbi szervezetfejlesztés alapját képezheti.
• Az ÁSZ kinyilvánítja, hogy a szervezetfejlesztés kiindulópontja a Számvevőszék életében az elmúlt két évben lezajló szabályozást érintő több változás, így különösen az Alaptörvény és az ÁSZ tv. által biztosított szervezeti, személyi, pénzügyi függetlenség megerősítése, a szervezeti piramis laposabbá tétele, a Számvevőszék kibővített feladatellátásának kiszolgálása. • Az ÁSZ a következő években nem tervezi a szervezet alapvető átalakítását, hanem a folyamatos dinamizálás mellett, a 2010 óta alakuló szervezethez adekvát szervezeti kultúra kiépítésében látja a továbblépést. Intézményi reformok helyett elsősorban a mindennapok rutinjait, a kommunikációt, a személyi állomány attitűdjeit és várakozásait célozza meg, azoknak a várakozásoknak, képzeteknek, rutinoknak, magatartásoknak és kommunikációknak az összességét, amelyek a mindennapi működés minőségére döntő hatással vannak. Valljuk, hogy a szervezeti kultúra nem döntésekkel változtatható, hanem a stratégia minden pontján megjelenő eszközrendszer által folyamatosan alakítható. • Az ÁSZ nagy hangsúlyt fektet arra, hoy a munkavállalók a szervezeten belül érezzék, hogy a szabályozók naprakészek, megbízhatóak. A szervezet elő kívánja segíteni, hogy a feladatellátásban a szabályozókban foglaltak és a szervezet napi működése egybeessen, a szervezet egységeinek működése átlátható, hiteles és a szabályozókra visszavezethető legyen. • A szervezeti kultúra inspirálja a számvevőt, hogy elkötelezetten és proaktívan járuljon hozzá a Számvevőszék céljainak megvalósulásához. A kialakítandó szerve12
zeti kultúra a mindennapi feladatellátásban méri és elismeri a munkavégzés minőségét, motiválja a dolgozót, ezzel is elősegítve a Számvevőszék társadalmi feladataival való azonosulását. „Az erőforrások optimális felhasználása érdekében támogatja a projektszerű munkavégzést, elősegíti az ellenőrök kreatív együttműködését a minőségi eredmény elérése érdekében.” • Erre tekintettel az ÁSZ elősegíti, hogy az osztály-szervezet részbeni megszüntetését és a mátrix jellegű szervezeti működésre való átállást a szervezeti kultúra lekövesse. A szervezet támogatja a projekt keretben végzett munkákhoz szükséges rutinok, kommunikációk és attitűdök kialakulását. Az ÁSZ a projekt elven működő szervezetben a munka szakaszolását, az ellenőrzések komplex és holisztikus megközelítésmódját a vezetői és beosztotti szinttel is elfogadtatja.
• Az ÁSZ megállapítja, hogy a jelenlegi szervezeti keretek kellő flexibilitásra adnak lehetőséget. Várhatóan az ellenőrzések száma ezen stratégia időszakában növekedni fog, ezért törekszik arra, hogy az ebből adódó erőforrás-gazdálkodási feszültségeket megelőzze. Ennek érdekében olyan kommunikációs platformokat működtet, ahol az összes terület felelős vezetője tájékoztatása naprakésszé tehető és az információcsere megvalósulhat. • Az állampolgárok jogos várakozásainak kielégítése, továbbá a mértékadó közvéleményben kialakult elismerő kép kivívása és megtartása érdekében, a szervezet növeli a szervezettséget, a jogszerűség szem előtt tartása mellett alkalmazza a minőségi garanciák rendszerét. • Az ÁSZ feladatellátásában a törvényesség, a hatékonyság és az eredményesség kritériumait tartja szem előtt. Az ÁSZ törekszik arra, hogy mindez a külvilág számára tükröződjön.
• Az ÁSZ Képzési Tervének készítésekor is tekintettel van arra, hogy a személyi állomány munkakultúráját a fent vázolt feltételeknek megfelelően alakítsa. A szervezet minden tagja és szervezeti egysége törekszik arra, hogy a mindennapi belső kommunikációban is világosan visszatükröződjön a szervezeti karakter mátrix jellege.
2012. december 4.
„Erősíti kapacitását, fejleszti a szervezet külső és belső reagálóképességét, hogy a felmerülő kihívásokra (a környezet változásaira, illetve a mértékadó közvélemény elvárásaira) mielőbbi, érdemi válaszok szülessenek.”
13
szokhoz tartozó feladatokat és biztosítja az azokhoz szükséges kompetenciákat. Az egyes ellenőrzési szakaszokhoz illeszkedő jártassági- és munkaköri követelmény-profilokat, valamint kompetencia katasztert készít, amely megalapozza az egyéni kompetencia mérését és annak visszajelzését.
AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK HUMÁNERŐFORRÁS STRATÉGIÁJA
A Humánerőforrás Stratégia koncentrál a szervezet erősségeinek megőrzésére, megerősíti azokat a pontokat, ahol a szervezet erőforrás-gazdálkodása eredményes, ugyanakkor előírja azokat a követelményeket, amelyek középtávon is optimalizálják a feladatellátást, fejlesztik a szervezet humán minőségét. Az ÁSZ Humánerőforrás • Az ÁSZ arra törekszik, hogy az adott munkakört a legalkalmasabb személlyel töltse be. A követelmény-profil Stratégiája a szervezet célkitűzései meghatározása során használatával az adott munkakör betöltéséhez szükséges figyelemmel van arra is, hogy az ember nem csak erőforkészségek, képességek, képesítések és szakmai gyakorlat rás, hanem az emberi méltóság, és alapvető jogok hordo(összefoglalóan kompetenciák) meglétét kívánja biztosízója - és mint ilyen, önmagában értékes. tani. A követelmény-profil fontos inputot jelent mind a törzskari feladatellátás, mind az ellenőrzések kiválasztá„A követelmények egyértelmű megfogalmazásával, si rendszere számára. teljesítésük számonkérésével a kiváló teljesítményt, a minőséget állítja a középpontba. E kultúrát a jó teljesítményeket elismerő, differen- • A szervezet különleges jogállása, az általa ellátott feladatok, a szervezet társadalmi presztízse és a humánerőforrás ciáltabb előmeneteli és javadalmazási rendszer anyagi megbecsülése biztosítja, hogy az ÁSZ a bevezetésével segíti. munkaerőpiacon vonzó szervezetként jelenik meg. A szervezet a beérkező önéletrajzokat fogadja és feldolgozza. Erősíti kapacitását, fejleszti a szervezet külső és belső reagá1óképességét, hogy a felmerülő kihívásokra (a környezet változásaira, illetve a mértékadó • A szervezet a munkaerőpiacon elérhető legjobb szintű szakmai tudás megszerzésére törekszik. A nagy mintából közvélemény elvárásaira) mielőbbi, érdemi válaszok történő kiválasztás folyamatába szakmai szűrőket épít, a szülessenek. szakmai kompetenciát nem csupán igazolni kéri, hanem meg is méri azokat. A szervezet ennek érdekében olyan Az erőforrások optimális felhasználása érdekében toborzási rendszert épít ki, amely biztosítja a nyílt, a támogatja a projektszerű munkavégzést, elősegíti versenyelvet érvényre juttató és háromszintű szakmai az ellenőrök kreatív együttműködését a minőségi kiválasztási rendszerben működő kiválasztást. eredmény elérése érdekében.” • Az ÁSZ elvégzi az ellenőrzési folyamat felülvizsgálatát, • A szervezet a toborzási – kiválasztási folyamatban jól definiált követelmény profil alkalmazásával biztosítja a melynek során meghatározza az egyes ellenőrzési szaka14
kiválasztás eredményességét. A toborzási rendszer rugalmasan reagál a felmerült igényekre és biztosítja az esélyegyenlőséget.
megújítására kész munkatársak számára. Színvonalas képzés, strukturált oktatás révén biztosítja a szakmai hozzáértés fokozását. A gyakornoki rendszer kiszélesítésével, átlátható felvételi rendszer bevezetésével gondoskodik a folyamatos munkaerőutánpótlásról.”
• Az ÁSZ a toborzás során birtokába került személyes adatokkal az adatvédelmi törvénynek és az Adatkezelési Szabályzatának megfelelően jár el. • Az ÁSZ célul tűzi ki, hogy saját maga által fejlesztett, a szervezet egészére érvényes, egyenszilárdságú, tényeken alapuló, transzparens követelményrendszerrel, csoportszintű és egyéni sikerkritériumokkal, továbbá teljesítmény indikátorokkal rendelkező munkaértékelési rendszert alakítson ki. Ez alapozhatja meg az alapilletmény eltérítését időszakonként, beleértve az ellenőrzés hasznosulását követően a korábban értékelt időszakra vonatkozó illetményeltérítést is. A munkaértékelési rendszer lehetővé teszi a szervezeti és egyéni célok összehangolását, hozzájárul a teljesítmény javulásához, a gyengeségek és az erősségek feltárásához, pozitívan befolyásolja a teljesítménykultúrát, továbbá lehetővé teszi azt is, hogy az Állami Számvevőszékről szóló törvényben biztosított, felelősségarányos bérezés megvalósuljon. A munkaértékelés fontos adatokat szolgáltat a szervezetben működtetett karriertervezési és erőforrás gazdálkodási rendszer számára is. „A szervezet gondoskodik a legfontosabb szakmai érték, a szaktudás megőrzéséről, fejlesztéséről. Ehhez hozzájárul egy olyan életpálya modell megvalósitása, amely stabil foglalkoztatást, kiemelkedő jövedelmet nyújt a szervezet céljai iránt hoszszú távon elkötelezett, szakmai tudása folyamatos
• Erre figyelemmel az ÁSZ évente a gördülő ellenőrzési terv kompetencia igényéhez igazodó komplex és részletes Képzési Tervet dolgoz ki, amely jogszabályi követelményeken túlmutató, széles spektrumú belső képzéseket is tartalmaz a kapacitásfejlesztés érdekében. Egyénenként nyomon követi és nyilvántartja a képzéseken való részvételt és annak hasznosulását. Célul tűzi ki, hogy egységes tudásbázisként tartsa nyilván a képzési programokat. • Az ÁSZ a készségek és képzettségek fejlesztése érdekében Képzési Katalógus kialakítását tervezi. A Képzési Terv és a Képzési Katalógus személyre szabott, egyéni fejlesztési intézkedések megtételét teszi lehetővé. • Az ÁSZ munkatársaival megismerteti a karriertervezés szempontjait, a karriermodelljébe épített garanciális szabályokat, amelyeken keresztül egyértelművé teszi, hogy a minőségi munkavégzés milyen előmeneteli lehetőségeket nyit meg. • Az ÁSZ, azon túlmenően, hogy eleget tesz a területet szabályozó jogszabályi előírásoknak, vállalja, hogy olyan esélyegyenlőségi tervet készít, mely – a Magyarországon előforduló, gyakran hátrányt szenvedő csoportok esélyegyenlőségének biztosítása mellett – a nyilvánosság útján 15
más közintézmények számára is példaadó lehet. Ebben védett csoportokat határoz meg és azok esélyegyenlőségének elősegítése érdekében intézkedéseket hoz, különös tekintettel a képzésekkel és a gyermekneveléssel és szülői szereppel kapcsolatos, munkakörülményeket érintő kedvezmények terén. Az ÁSZ vallja, hogy a munka és a családi élet összeegyeztetése nélkülözhetetlen – ennek érdekében családbarát program kidolgozását kezdeményezi.
AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK MÓDSZERTANI STRATÉGIÁJA Az Állami Számvevőszék intézményi stratégiája alapértékei között szerepel, hogy a számvevők feladatukat a szakmai szabályok maradéktalan betartásával látják el, illetve a felhalmozott tapasztalat magas fokú szakértelemmel párosul. Az ÁSZ stratégiája három területen jelöl ki stratégiai célokat és feladatokat: az ellenőrzési terület fejlesztése, a szervezet működése, fejlesztése, valamint a külső-belső kommunikáció.
• Az ÁSZ a társadalmi felelősségvállalás és az esélyegyenlőség elveinek érvényre juttatása érdekében gyakornoki programot működtet. A gyakornoki program célja, hogy a pályakezdő, diplomás fiatalok egy magas szakmai színvonalú szervezetben szerzett széles spektrumú munkatapasztalattal gazdagabban, nagyobb eséllyel induljanak a munkaerőpiacon a végzettségüknek megfelelő állás betöltésére.
Az ellenőrzés-szakmai, módszertani funkcionális stratégia a fenti alapértékek megtartásához, és az intézményi stratégiában szereplő stratégiai területek célkitűzéseihez kíván hozzájárulni, támogatva ezzel a szervezet küldetését, a szilárd szakmai alapon álló, értékteremtő ellenőrzéseket. „Az ellenőrzések témaválasztásuk, megközelítésük és elért eredményeik által hozzáadott értéket teremtenek, a közpénzek felhasználásában kimutatható megtakarításokat, a gazdálkodás javítását eredményezik.”
2012. december 4.
• Az ÁSZ ellenőrzései - a számvevőszéki ellenőrzés alapelveinek, alapvető szakmai szabályainak megfelelően – hozzáadott értéket teremtenek. A számvevőszéki ellenőrzések segítséget nyújtanak az ellenőrzött szervezeteknek feladataik megvalósításához, tevékenységük ellátásához. • Az ÁSZ az ellenőrzési témák kiválasztása, az ellenőrzési megközelítésről való döntés, valamint az ellenőrzési 16
programok kidolgozása során szem előtt tartja a közpénzekkel való takarékos gazdálkodás elősegítését, előmozdítja a lehetséges költségvetési megtakarításokat. • Az ÁSZ jelentéseiben olyan javaslatokat fogalmaz meg, amelyek elősegítik, hogy az ellenőrzött szervezetek jobbító intézkedéseket foganatosítsanak. „Új megközelítésű, elemzéssel alátámasztott mintavétellel, illetve ellenőrzési eljárásokkal törekszik a helyszíni ellenőrzések számának csökkentésére.” • Az ÁSZ áttekinti mintavételi eljárásait, és koncepciót dolgoz ki, amely alapján új megközelítésű számvevőszéki mintavételi eljárásokat alakít ki. • Az ÁSZ áttekinti és meghatározza azokat az ellenőrzési területeket, melyeknél a helyszíni ellenőrzések száma csökkenthető. • Az ÁSZ új ellenőrzési eljárásokat dolgoz ki, melyek eredményeképpen a helyszíni ellenőrzések mellőzhetők. „A hatékony és magas színvonalú feladatellátás alapfeltétele a célokhoz, feladatokhoz illeszkedő módszertan kidolgozása, továbbfejlesztése, valamint a folyamatos, minőségközpontú módszertani fejlesztés fenntartása, a jó nemzetközi gyakorlat adaptálása. Hozzájárul az ellenőrzési módszertan nemzetközi standardjainak fejlesztéséhez és ellenőrzéseiben az elfogadott standardoknak megfelelően jár el.”
• Az ÁSZ megismeri, áttekinti az INTOSAI által kidolgozott ellenőrzés-szakmai előírásokat, útmutatókat, standardokat és értelmezi azok szövegét. Az ÁSZ kialakítja a nemzetközi ellenőrzés-szakmai előírásokkal kapcsolatos szakmai álláspontját. • Az ÁSZ a nemzetközi ellenőrzés-szakmai előírások, így az INTOSAI által kibocsátott és elfogadott útmutatók, standardok, (ISSAI-k: International Standards of Supreme Audit Institutions – legfőbb ellenőrző intézmények nemzetközi standardjai és INTOSAI GOV-ok: Guidance for Good Governance – iránymutatása a „jó kormányzás”-ra), valamint a módosult hazai jogszabályi környezet figyelembevételével megújítja, továbbfejleszti ellenőrzésszakmai szabályainak rendszerét, a szakmai szabályok hierarchiáját. • Az ÁSZ a minőségi követelmények szem előtt tartásával áttekinti ellenőrzési tevékenységét, gyakorlatát és módszereit. Az Állami Számvevőszék áttekinti hatályos ellenőrzés-szakmai, eljárási szabályait, és kialakítja az ellenőrzés szakmai dokumentumok tartalmára és elnevezésére vonatkozó koncepcióját. • Az ÁSZ továbbfejleszti, aktualizálja a meglévő számvevőszéki ellenőrzés eljárási szabályait és módszereit. Az ÁSZ elkészíti, megalkotja a hiányzó ellenőrzésszakmai, módszertani dokumentumokat. A meglévő ellenőrzés-szakmai szabályok továbbfejlesztése, a hiányzók elkészítése a vonatkozó nemzetközi előírások, útmutatók, standardok figyelembevételével történik. • Az ÁSZ a pénzügyi ellenőrzésre, a teljesítmény17
ellenőrzésre és a megfelelőségi ellenőrzésre vonatkozó módszertani útmutatóit az INTOSAI előírásait, útmutatóit, standardjait alapul véve készíti el.
„Átalakítja a jelentések szerkezetét. A jelentések igazodnak a felhasználói igényekhez, pontosan, lényegre törően, közérthetően tartalmazzák az ellenőrzések eredményeit, és egyértelmű üzeneteket közvetítenek. A rendelkezésére álló eszközökkel szorgalmazza a számvevőszéki jelentések országgyűlési hasznosításának kedvező irányú elmozdulását.”
• Az ÁSZ jelzi a nemzetközi ellenőrzési előírások, útmutatók, standardok követésével, adaptálásával kapcsolatos tapasztatait az INTOSAI illetékes albizottságainak.
• Az ÁSZ a stratégiailag kiemelt témakörökben tevékenykedő nemzetközi (elsősorban INTOSAI, EUROSAI) mun- • Az ÁSZ áttekinti és továbbfejleszti jelenlegi jelentésírási gyakorlatát annak érdekében, hogy új szerkezetben kacsoportok munkájában végzett tevékenysége során, bocsássa ki jelentéseit. illetve a nemzetközi szakmai fórumokon, szemináriumokon, konferenciákon való részvételével megosztja szakmai tapasztalatait más számvevőszékekkel. • Az ÁSZ a minőségirányított működés keretében kialakítja, működteti, folyamatosan felülvizsgálja és továbbfej„Tovább erősíti a munkájával szembeni bizalmat leszti a minőségre irányuló folyamatait és eljárásait annak érdekében, hogy megfelelő minőségű számvevőa magas szintű ellenőrzési bizonyosság biztosításászéki jelentés előállítását biztosítsa. val, az ellenőrzési megállapítások, következtetések, felhívások, javaslatok, ajánlások magas szakmai minőségével.” • Az ÁSZ törekszik az ellenőrzési jelentések pontos, szakszerű megfogalmazására, a helyes és korszerű magyar ellenőrzés-szakmai nyelv (terminológia) használatára és • Az ÁSZ minden ellenőrzése során - a számvevőszéki ellenőrannak továbbfejlesztésére. zés alapelveinek, alapvető szakmai szabályainak megfelelően – törekszik a magas szintű bizonyosság elérésére. • Az ÁSZ áttekinti azokat a lehetőségeket, eszközöket és módszereket, melyek a számvevőszéki jelentések jobb • Az ÁSZ a minőségirányított működés keretében kialakítországgyűlési hasznosulását biztosítják. ja, működteti, folyamatosan felülvizsgálja és továbbfejleszti a minőségre irányuló folyamatait és eljárásait, annak érdekében, hogy ellenőrzési következtetései, meg„Figyelemmel kíséri az ellenőrzés nemzetközi állapításai az elérhető legnagyobb mértékben megalaposzervezeteiben folyó szakmai tevékenység tartalmi, zottak, megbízhatóak és helytállóak legyenek. módszertani változásait, és részt vesz a szakmai műhelyek munkájában.” • Az ÁSZ továbbfejleszti javaslattételi rendszerét. 18
• Az ÁSZ részt vesz a stratégiailag kiemelt témakörökben tevékenykedő nemzetközi (elsősorban INTOSAI, EUROSAI) munkacsoportok munkájában, illetve képes azok vezetésére is. Az Állami Számvevőszék nemzetközi ellenőrzés-szakmai oktatási tevékenységet végez, részt vesz nemzetközi projektek lefolytatásában. Az ÁSZ bilaterális kapcsolatok keretében is megosztja szakmai tapasztalait más számvevőszékekkel, illetve tanácsot nyújt részükre.
AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIÁJA Az Állami Számvevőszék kiemelt hangsúlyt fektet munkájának hasznosulására, amelyhez tudatos, tervezett és hatékony kommunikációra van szükség. A kommunikációs stratégia támogatja az ÁSZ küldetését, és hozzájárul az intézmény célkitűzéseinek eléréséhez. „A kapcsolattartás alapja, hogy színvonalas ellenőrzési tevékenysége eredményeként közérthető, tartalmas jelentéseivel segítse az Országgyűlés munkáját, tegye átláthatóbbá a közpénzek felhasználását az országgyűlési képviselők és a széles nyilvánosság számára.”
„Kialakítja azt az eljárási rendet, amellyel a nemzetközi téren szerzett ellenőrzés-szakmai tapasztalatok, értékek, jó gyakorlatok, adaptációk beépülnek a számvevőszéki ellenőrzési gyakorlatba, s ezáltal megvalósítja a nyitott, mások tapasztalataira is építő, tanulni képes szervezeti működést.” • Az ÁSZ továbbfejleszti a számvevőszéki ellenőrzés-szakmai szabályok hierarchikus rendszerét, annak minőségszempontú továbbfejlesztése során felülvizsgálja az ellenőrzés tervezésére, lefolytatására, jelentéskészítésre és a nyomon követésre vonatkozó belső szabályokat. • Az ÁSZ az ellenőrzések lefolytatása során alkalmazza a számvevőszéki ellenőrzés-szakmai dokumentumokban megfogalmazott nemzetközi tapasztalatokat és jó gyakorlatokat. • Az ÁSZ a nemzetközi és a számvevőszéki ellenőrzés-szakmai szabályokat folyamatos és rendszeres képzés és belső kommunikáció keretében megismerteti mind a számvevőkkel, mind a gyakornokokkal a kiépített Oktatási és Információszolgáltatási Központ (Tudásközpont) segítségével. 2012. március 28.
• Széles körben segíti az Országgyűlés, a bizottságok, valamint a képviselők munkáját és fejleszti a szervezet és a törvényhozás közötti együttműködést. • A jelentések és a szakmai dokumentumok közérthetőségének növelése érdekében képzések szervezésével, konzultációkkal segíti az ellenőrzési területekért felelős szervezeti egységeket, vezetőket. • A bizottságok és a képviselők felől érkező visszajelzések kvalitatív elemzésével, további mérési szempontok és kategóriák bevezetésével optimalizálja az országgyűlési kapcsolattartás tartalmi, formai kereteit. • A jól működő szakmai kapcsolatok megerősítése érdekében találkozókat és egyeztetéseket szer vez az Országgyűlés vezető tisztségviselőivel, hivatali szerveivel és a szakbizottságokkal. 19
„A jelentések hasznosításában az Országgyűlés szerepe kiemelt és elsődleges. Tevékenységéről és annak eredményeiről az országgyűlési bizottságok elnökeit, az országgyűlési képviselőket több fórumon, széles körben tájékoztatja.”
„Az aktív és kezdeményező kommunikáció érdekében hatékony és korszerű módszereket alkalmaz, fokozottan él a világháló adta lehetőségekkel, megfelelve ezzel korunk kihívásainak és a felhasználók igényeinek.”
szemléletmód kialakításával támogatja az összes szervezeti egység részvételét a hírek készítésében és közlésében, növelve a munkatársak önálló felelősségérzetét, a szervezeti célokkal való azonosulását és személyes megbecsültségét.
• Elősegíti az ellenőrzési megállapítások hatékony érvényesülését, az ÁSZ tevékenységének széles körben való megismertetését és az ÁSZ országgyűlési, államigazgatási, illetve közvéleményben megjelenő megítélésének kedvező irányú befolyásolását.
• Elemzések és felmérések készítésével, mérőszámok kidolgozásával és értékelésével alapozza meg a kommunikáció fejlesztésének irányait. Új, belső célcsoportok meghatározásával, támogatásával és személyre szabott képzéssel, a belső információáramlás hatékonyabbá tételével segíti a magas színvonalú külső kommunikációt.
„A számvevőszéki jelentéseknek elismert és keresett információforrásként kell szolgálniuk”.
Belső kommunikációs eszközökkel, útmutatókkal és sablonokkal, szakirányú képzésekkel, valamint folyamatos minőségi kontrollal garantálja, hogy egységesen magas színvonalú, közérthető számvevőszéki anyagok készüljenek. 2011. május 3.
• Fejleszti és elősegíti a jelentések, szakmai dokumentumok törvényhozási, társadalmi és tudományos-szakmai hasznosulását. • A jelentések törvénykezési és országgyűlési bizottsági hasznosulása érdekében új módszereket alkalmaz a jelentések közzététele, elosztása során. • A kommunikáció fejlesztése, hatékonyságának növelése és a célzott kommunikációs stratégiák kialakítása érdekében kidolgozza a törvényhozás Állami Számvevőszékre vonatkozó ismereteinek, elvárásainak megismerésére, feltérképezésére alkalmas módszert. „Az Országgyűlés tevékenységében a számvevőszéki munka nagyobb súllyal való megjelenésének eszköze az intenzívebb bizottsági jelenlét.” • Képzésekkel, felkészítő anyagokkal segíti az országgyűlési bizottságok ülésein résztvevő számvevőszéki munkatársakat.
• Az üzenetek tudatos kialakításával, a nyilatkozók felkészítésével egységesen professzionálissá teszi az Állami Számvevőszék média-megjelenéseit. Fejleszti a szervezet reagáló-képességét gyorsabbá, sokszínűvé és szakmailag megalapozottabbá téve azt. • Az ÁSZ folyamatosan fejleszti honlapját, széles körben elérhetővé, letölthetővé teszi jelentéseit, tanulmányait és szakmai dokumentumait, valamint szervezeti híreit. Úttörő módon alkalmazva a világháló adta lehetőségeket, hírportálja segítségével ismertebbé és átláthatóbbá teszi működését, szervezeti egységeinek és munkatársainak szakmai tevékenységét. • Rendszerszemléletben kezeli és fejleszti internetes jelenlétét, azzal a célkitűzéssel, hogy tájékozódási ponttá váljon, könnyen elérhető, elsődleges, közvetlen és folyamatosan frissülő hírforrásként szolgáljon úgy saját munkatársai, mint az Országgyűlés, az ellenőrzöttek, a szakmai közönség, a média és a nyilvánosság számára. Új 20
• Kockázatalapú kiválasztással meghatározott ellenőrzési témákkal, rugalmasabb tervezési folyamattal, időszerű problémákra reagálva elismertebbé teszi jelentéseit.
AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK NEMZETKÖZI STRATÉGIÁJA
Az Állami Számvevőszék intézményi stratégiája alapértékként fogalmazza meg a folyamatos megújulásra való készséget, amelynek egyik alapvető forrását képezik a nemzetközi tapasztalatok. A nemzetközi kapcsolatok ápolásának jelentőségét tükrözi az is, hogy a szervezet működésével és fejlesztésével foglalkozó stratégiai fejezet külön részben tárgyalja a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó célokat és feladatokat.
• A sajtó és az Országgyűlés számára készített összefoglalókkal hozzájárul a jelentések és az egyéb számvevőszéki dokumentumok jobb hasznosulásához. • Intézményi együttműködések keretében konferenciákat szervezve megismerhetővé teszi az ellenőrzések során feltárt jó gyakorlatokat, azzal a céllal, hogy elterjedésükkel javuljon az államháztartás és az önkormányzatok működése, valamint hatékonyabbá váljon a közpénzfelhasználás.
A nemzetközi funkcionális stratégia a megújulási készség megtartásához és a szervezet ellenőrzési alaptevékenységének támogatásához kíván hozzájárulni, a fent említett célok és feladatok megvalósításának elősegítésével.
„A jelentések és minden más, az intézmény által hivatalosan közreadott dokumentumnak a szakmai szempontokon túl kommunikációs szempontból is magas színvonalúnak, a felhasználók számára közérthetőnek, lényeginek és informatívnak kell lenniük.”
„Megtartja aktív szerepvállalását a nemzetközi ellenőrzés-szakmai közéletben. Továbbra is fontos a nemzetközi ellenőrzési tapasztalatok cseréje, az együttműködés a nemzeti számvevőszékekkel és a nemzetközi szervezetekkel.”
• A magas hozzáadott érték követelményeinek megfelelve kommunikációs szempontrendszer kidolgozásával és alkalmazásával fejleszti szakmai kiadványait, közzétett dokumentumait. • Az ÁSZ folyamatos kapcsolatot tart az INTOSAI, EUROSAI, 21
EURORAI és a NATO IBAN szerveivel, valamint aktívan közreműködik az EU Kapcsolattartó Bizottság és a V4+2 országcsoport együttműködéseiben. Kétoldalú kapcsolatokat létesít és tart fenn az érdeklődési területe szempontjából fontos nemzeti számvevőszékekkel. Figyelemmel kíséri az egyéb nemzetközi szervezetek (ENSZ, OECD, IMF, ICGFM) ellenőrzés-szakmai jelentőséggel bíró eseményeit. • A külföldi „jó gyakorlatok” megismerésének érdekében az ÁSZ részt vesz a nemzetközi tapasztalatcsere fórumain (konferenciák, szemináriumok, workshopok, előadássorozatok, értekezletek, stb.), illetve feldolgozza a fórumokról és egyéb forrásból érkező adatokat, információkat. • A tapasztalatok megosztása, a jó ellenőrzési gyakorlatok megismerése, és az ellenőrzési eredmények kommunikálása érdekében az ÁSZ részt vesz több számvevőszék együttműködésével megvalósuló ellenőrzésekben, ezúton is támogatva az ellenőrzési alaptevékenység fejlesztését. • Az ÁSZ figyelemmel kíséri a nemzetközi szervezetek gazdálkodása ellenőrzésének lehetőségeit és esetenként közreműködik azokban, ezzel növelve szakmai hírnevét és gyarapítva nemzetközi tapasztalatait. • Az ÁSZ szakmai támogatást nyújt társadalmi-gazdasági átalakítást végrehajtó országok számvevőszékeinek. • Az ÁSZ figyelemmel kíséri az ösztöndíj lehetőségeket, és részt vesz hosszabb időtartamú külföldi képzéseken a nemzetközi tapasztalatszerzés, szakmai jó gyakorlatok részletesebb megismerése érdekében.
• Az ÁSZ ellenőrzései eredményeit, szakmai álláspontját és szakmai felkészültségét szóban és írásban eredményesen és hatékonyan kommunikálja a nemzetközi együttműködés fórumain. • Az ÁSZ nemzetközi kommunikációja lefedi a nemzetközi kapcsolattartási rendszer valamennyi relációját, tárgyilagos és világos tájékoztatást biztosít az intézmény munkájáról. A nemzetközi kommunikáció hangsúlyt fektet az ÁSZ-t megkülönböztető jellegzetességekre, a szervezet erősségeire, mint a nemzetközi ellenőrzés-szakmai standardok adaptálása, az antikorrupciós tevékenység és a számvevőszéki függetlenség. • A kölcsönös nemzetközi együttműködés jegyében az ÁSZ törekszik a külföldi információkérések teljesítésére.
Tapasztalatcserét folytat a hasonló ellenőrzés-szakmai és működési kihívásokkal szembenéző, hasonló ellenőrzési feladatokat végrehajtó külföldi társintézményekkel. A közös érdeklődésre számot tartó témákban együttműködéssel megvalósuló ellenőrzéseket végez. „Figyelemmel kíséri az ellenőrzés nemzetközi szervezeteiben folyó szakmai tevékenység tartalmi, módszertani változásait, és részt vesz a szakmai műhelyek munkájában.”
• A nemzetközi kapcsolattartás hozzáadott értékének biztosítása érdekében az ÁSZ törekszik a külföldi ismeretek és tapasztalatok rendszerezett nyilvántartására és eljuttatására az illetékes vezetők és munkatársak felé. • Az ÁSZ kialakítja az intézményen belüli kapcsolattartás és információáramlás rendjét a nemzetközi tapasztalatok széleskörű terjesztése, az ellenőrzési alaptevékenységgel való szoros együttműködés érdekében a belső oktatási rendszeren, kommunikációs hálózaton és az Oktatás és Információszolgáltatási Központon keresztül.
• Az ÁSZ közreműködik a stratégiailag kiemelt nemzetközi együttműködésekben (elsősorban INTOSAI, EUROSAI, EU Kapcsolattartó Bizottsági munkacsoportok keretében), ezáltal megismeri a nemzetközileg elfogadott módszertani dokumentumokat, illetve azok kialakításánál képviseli saját szakmai álláspontját.
2012. március 28.
AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
„Az Európai Számvevőszékkel a korábbiaknál magasabb szinten és színvonalon valósítja meg az együttműködést. A szakmai kapcsolatok továbbfejlesztésével szorosabbra fűzi az együttműködést a szomszédos országok nemzeti számvevőszékeivel.”
• Az ÁSZ nemzetközi ellenőrzés-szakmai oktatást végez, részt vesz nemzetközi projektek lefolytatásában. Az ÁSZ megosztja szakmai tapasztalait más számvevőszékekkel, illetve tanácsot nyújt részükre.
• Az ÁSZ áttekinti az Európai Számvevőszék tagországi ellenőrzéseinek rendjét, és külön eljárásrendet alakít ki azok koordinálására, illetve az ellenőrzéseken való ÁSZ részvétellel kapcsolatban. Az ellenőrzések során szerzett tapasztalatokat a hazai ellenőrzési tevékenység fejlesztése során hasznosítja.
„Kialakítja azt az eljárási rendet, amellyel a nemzetközi téren szerzett ellenőrzés-szakmai tapasztalatok, értékek, jó gyakorlatok, adaptációk beépülnek a számvevőszéki ellenőrzési gyakorlatba, s ezáltal megvalósítja a nyitott, mások tapasztalataira is építő, tanulni képes szervezeti működést.”
Az Állami Számvevőszék középtávú intézményi stratégiája a szervezet működésével, fejlesztésével összefüggő stratégiai célcsoportban rögzítette az ellátandó feladatokkal összhangban álló optimális szervezeti felépítés kialakításának szükségességét. Az átláthatóságot, elszámoltathatóságot elősegítő, hozzáadott értéket teremtő, a jogalkotásban és az ellenőrzött szervezet gazdálkodásában hasznosuló számvevőszéki ellenőrzések tervezéséhez, lefolytatásához, valamint nyomon követéséhez átgondolt, összehangolt, informatikai működtetési és fejlesztési tevékenység kapcsolódik.
• Az ÁSZ áttekinti a szomszédos országok nemzeti számvevőszékeivel fenntartott kapcsolatait azok továbbfejlesztése, az aktív kapcsolattartás kialakítása érdekében.
• Az ÁSZ áttekinti a nemzetközi tapasztalatok megosztásának belső rendjét, felülvizsgálja a nemzetközi kapcsolattartásból származó ismeretek továbbításának folyamatát.
Az ÁSZ középtávú informatikai funkcionális stratégiája az intézményi stratégián alapulva, az intézmény alapértékeinek elmélyítését, a küldetésének teljesítését és a
22
23
stratégiai célrendszere megvalósítását célzó tevékenységekhez aktívan kíván hozzájárulni. Az informatikai stratégia az intézmény középtávú stratégiai céljaiból vezeti le a szakmai terület önálló célkitűzéseit. „Az IT működtetése és fejlesztése alapvetően az ellenőrzési feladatok támogatását, valamint az egyéb szervezeti feladatok megvalósítását szolgálja. Folyamatos, mértéktartó, az illetékes kormányzati intézményekkel is koordinált informatikai fejlesztés támogatja a szervezet hatékony működését.”
• Az ÁSZ informatikai rendszere online távmenedzselésének, hálózati távfelügyeletének kiterjesztése. A magas rendelkezésre állású informatikai eszközök folyamatos monitorozása, az azonnali beavatkozás lehetőségének megteremtése, a szolgáltatási színvonal növelése. • Az informatikai rendszerek biztonságának folyamatos fejlesztése, a biztonsági szint növelése, a rendszerek katasztrófatűrésének fokozása, a kockázatokkal arányos, költséghatékony, az összes releváns fenyegetést figyelembe vevő, a rendszer összes elemére kiterjedő, az időben változó körülmények ellenére is folytonos védelmi rendszer kialakítása.
• Az ellenőrzések tervezéséhez és végrehajtásához szükséges, az államigazgatás központi rendszereiben tárolt adatbázisokhoz, adatokhoz on-line hozzáférési lehetőség, illetve adatátvétel informatikai támogatása. • Folyamatvezérelt gördülő tervezést támogató informatikai alkalmazás fejlesztése az időszerű és a közvélemény érdeklődésére számot tartó ellenőrzési témaválasztás, a hatékony előtanulmány és program kidolgozása, értékelése érdekében.
Általános informatikai célok: • Az alkalmazói rendszereket és szolgáltatásokat kiszolgáló IT alapinfrastruktúra ÁSZ stratégiai célokhoz, körülményekhez és feltételekhez igazított, egységes elvek szerint kialakított folyamatos, mértéktartó fejlesztése, fenntartása. • A hatékony feladatellátáshoz, az informatikai szolgáltatások igénybevételéhez szükséges korszerű eszközök biztosítása. • Az informatikai szolgáltatások távoli elérésének kiterjesztése, a biztonsági követelményeknek megfelelő távoli elérés biztosítása minden munkatárs részére.
• A jogszabályoknak és a belső eljárásrendeknek megfelelő hozzáférési, mentési és archiválási rendszer színvonalának növelése.
• Az elektronikusan hiteles adatgyűjtés és információcsere egységes, formalizált eszközökkel történő támogatása, az adatfeldolgozás színvonalának növelése.
• Az informatikai szolgáltatások minőségi és mennyiségi paramétereinek meghatározása a vonatkozó szabványnak (ITIL) megfelelően.
• Folyamatvezérelt, a dokumentumok megbízhatóságát, hitelességét, naprakészségét a módosítások nyomonkövethetőségét, az adat- és dokumentumkezelés zártságát, a feladat-végrehajtást és a vezetői kontrollokat biztosító informatikai alkalmazás fejlesztése.
• A mátrix szervezetben a projektszerű munkavégzés folyamatos informatikai támogatása, a meglévő alkalmazások szükséges módosítása az átcsoportosítások, a jogosultságkezelés gyors, naprakész támogatása érdekében. Az ellenőrzési tevékenységhez kapcsolódó célok:
• A telefónia rendszer korszerűsítése, széleskörű integrált szolgáltatásokat biztosító egységes kommunikációs rendszer bevezetése, a kommunikáció színvonalának növelése, lehetőségeinek bővítése a számvevők mobilitásának hatékony kiszolgálása érdekében.
• Informatikai alkalmazás-portfolió kialakítása a projektszerű működés jellemzőinek figyelembe vételével, az ellenőrzés teljes folyamatát támogató rendszer kialakítása, amellyel biztosítható a párhuzamos/többszörös adat24
A törzskari tevékenységhez kapcsolódó célok:
bevitel elkerülése és alapot nyújt a folyamatok automatizált kontrollálására, monitorozására.
• Standardizált ÁSZ jelentés és kapcsolódó dokumentumok készítésének informatikai támogatása. • Az ellenőrzések hatása mérésének, értékelésének, nyomon követésének informatikai támogatása, az ellenőrzések hasznosulásának mérését, az intézkedési tervek és a figyelemfelhívó levelek nyilvántartását támogató alkalmazás fejlesztése és illesztése az ellenőrzési folyamatot támogató rendszerhez.
• Az Intézmény informatikai alkalmazói rendszereire, valamint a vezetői elvárásoknak megfelelően kialakított modellre épülő, a vezetői döntésekhez szükséges információk kiszűrésére alkalmas, könnyen áttekinthető és kezelhető formában megjelenítő Vezetői Információs Rendszer (VIR) kiépítése és folyamatos fejlesztése az újonnan bevezetendő alkalmazásokkal összhangban. • A webes megjelenés műszaki, technológiai színvonalának folyamatos fejlesztése. • Az elektronikus oktatásmenedzsment rendszer továbbfejlesztése. • A munkaidő tervezés, nyilvántartás, nyomon követés, riportkészítés és statisztikai elemzés informatikai támogatása a projektszerű működés sajátosságainak figyelembe vételével. • Teljesítményértékelés, toborzás, kiválasztás, és karriermenedzsment informatikai támogatása. • A belső informatikai rendszerek, általános és specifikus szoftverek, valamint az alkalmazói szakrendszerek használatának elsajátítását szolgáló elektronikus tananyagok fejlesztése a munkatársak folyamatos képzéséhez. • Felkészülés az elektronikusan hiteles dokumentumok kezelésére.
25
• A szervezeten belül a hivatalos iratok elektronikus kezelésének és tárolásának kiterjesztése, valamint az átlátható folyamatalapú feladatkezelés informatikai támogatása. A támogató tevékenységekhez kapcsolódó célok: • A projektszerű munkavégzés, az erőforrások optimális felhasználásának, a humán erőforrás feladathoz rendelésének informatikai támogatása. Az alap kiszolgáló tevékenységekhez kapcsolódó célok: • Az informatikai rendszerek működtetéséhez, fejlesztéséhez szükséges szaktudás folyamatos fejlesztése, a továbbképzés rendszeres biztosításával olyan szakinformatikus gárda megteremtése, akik az informatikus végzettségük és szaktudásuk mellett megfelelő közigazgatási és ellenőrzési ismeretekkel is rendelkeznek. • Felkészülés az államháztartás számviteli rendszerének változásából adódó feladatok elvégzéséhez megfelelő informatikai környezetet biztosítására. • Az ellenőrzések tervezett és tényleges költségelemeinek meghatározását és kimutatását támogató informatikai alkalmazás fejlesztése. 2012. november 28.
26
27
A kézirat lezár va | 2012. december 11. Felelős kiadó | Domokos László elnök Grafikai terv | Czakó Zsolt Nyomdai munkák | Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó
