Az államháztartás finanszírozása – tapasztalatok az államháztartás ellenőrzésében Domokos László az Állami Számvevőszék elnökének előadása „Finanszírozás – kockázatkezelés – csaláskutatás” pénzügyi, adózási és számviteli szakmai konferencia Sopron, 2012. okt. 4.
Az ÁSZ szerepe a költségvetési folyamatban Az Országgyűlés a költségvetési törvényjavaslatot kizárólag az ÁSZ véleményével együtt tárgyalhatja. Az ÁSZ véleménye tehát a költségvetési folyamat egyik alapfeltétele. A költségvetés véleményezése során értékeljük: - a tervezés megalapozottságát, végrehajthatóságát, és; - a bevételi és kiadási előirányzatok megalapozottságát, teljesíthetőségét.
Ellenőrizzük: - a költségvetés finanszírozását, valamint; - a költségvetési hiánycél szempontjából meghatározó tételeket.
A 2013-as költségvetés tervezete 1. (kockázatok) A 2013 költségvetés tervezetében a finanszírozási elképzelések számszakilag kimunkáltak és alátámasztottak. Vannak azonban külső és belső kockázatok, amelyek közül a legfontosabbak: - a nemzetközi pénzügyi, gazdasági környezet alakulása; - a makrogazdasági prognózisok megbízhatósága, és; - a költségvetést megalapozó jogszabályi háttér változása;
A 2013-as költségvetés tervezete 2. (makrogazdasági környezet) A makrogazdasági előrejelzésekkel kapcsolatban az ÁSZ véleménye, hogy: - az adóbevételek az előirányzatok 70%-a esetében teljesíthetőek, kisebb lehet azonban a bevétel az adónemek 30%-a esetében; - a fejezeti tartalékok felhasználásnak gyakorlata kockázatot jelent a kormányzati intézkedések végrehajtására; - Az önkormányzati rendszer átszervezésében, nem megítélhető a feladatalapú szabályozás működésének alátámasztottsága; - Az makrogazdasági környezetre és így a költségvetésre közvetett, kedvező hatást gyakorolhat az IMF megállapodás.
A 2008-as IMF megállapodás az ÁSZ ellenőrzésének tükrében 1. 2006-20011 között az államadósság 64,2%-al nőtt, amelynek oka: - 2006-ban a magas költségvetési hiány; - 2008-ban az IMF hitel első részletének devizabetétként való elhelyezése volt.
Az ÁSZ ellenőrzése megállapította, hogy az IMF hitel felhasználásra vonatkozó konkrét tervek nem álltak rendelkezésre. A konkrét tervek hiányában, a hitelt devizabetétként helyezték el, amely kedvezőtlen gazdasági folyamatok sorozatát indította el.
A 2008-as IMF megállapodás az ÁSZ ellenőrzésének tükrében 2. További megállapításaink az IMF hitelfelvétellel kapcsolatban: -
2009-ben a devizaadósság aránya 28-ról 48%-ra nőtt; nőtt az árfolyamkockázat; romlott a befektetői megítélés, a hitelminősítés; 2006-2011 között 1657 MRD forinttal nőtt az államadósság; Az ÁKK Zrt. 2009-es devizakötvény kibocsátása kedvezőtlen, a fel nem használt IMF hitelrészlet fényében pedig indokolatlan volt.
Az ÁSZ véleménye: „Az államadósság-kezelés igénye nem indokolta az IMF hitel ilyen gyors felvételét.”
A 2011-es költségvetés végrehajtásáról 1. Az ÁSZ a zárszámadási jelentés ellenőrzésekor értékelte: - a beszámolók és az elszámolások megbízhatóságát; - a költségvetési törvény végrehajtásának szabályosságát; - a Széll Kálmán Tervben és a Konvergencia Programban kitűzött célok, feladatok időarányos teljesülését.
Ellenőrzésünk fő konklúziója: - a 2011-es költségvetés végrehajtása a jogszabályi előírásoknak megfelelt; - a feltárt hibák a zárszámadás megbízhatóságát nem befolyásolták; - A beszámolók megbízhatósága jelentős javulást mutat a korábbi évekhez képest.
A 2011-es költségvetés végrehajtásáról 2. Részletes megállapítások: - az államháztartás likviditása biztosított volt; - az adóbevételi előirányzatok teljesülése a kockázatos adónemeknél elmaradt a tervezettől; - a NAV által kezelt hátralékállomány 2011-ben, első alkalommal csökkent a korábbi évekhez képest; - a felülről nyitott kiadási tételek kockázata mérséklődött; - az EU-s források lehívásának mértéke, felhasználása nem volt megfelelő.
Fontos leszögezni, hogy a zárszámadási jelentés a jogszabályok alapján a költségvetés végrehajtásának minőségéről és jogszabályoknak való megfeleléséről szól.
Az államadósság az ÁSZ szemszögéből Az ÁSZ rendszeresen ellenőrzi: - a központi alrendszert adósságállományát; - az adósságszolgálattal kapcsolatos bevételeket, kiadásokat, és; - az államadósság kezelését.
2006-2011 között az államadósság 8200 MRD forinttal emelkedett, a gazdaság veszélyes helyzetbe került, ezért elsődleges gazdaságpolitikai cél lett az adósság csökkentése. „Az is államadósság mérséklése kötelezettség és lehetőség is.”
Az államadósságot befolyásoló tényezők, és kockázatok A deficit szintjét jelentősen befolyásolják a hiánytól független tényezők: -
az EU támogatások megelőlegezései; az adósság-átvállalások; az IMF-hitel betételhelyezése és felszabadítása; az árfolyamhatás; az MNB tartalékfeltöltési kötelezettsége.
Az adósság GDP arányos csökkenése tartalékot jelent a Kockázatok mérséklésére. Most 360 MRD forintnyi tartalék van a büdzsében, azaz jelenleg a túlzott deficit eljárás elkerülése a szigorúbb feltétel a költségvetési tervezésben.
Az államadósság csökkentésének lehetséges irányai Az államadósság csökkentésének jelentőségét mutatja, hogy annak kötelezettségét az Országgyűlés az Alaptörvényben is rögzítette. Az adósságszabály teljesítésének kitörési pontjai: 1. rugalmasabb, hatékonyabb és kiszámíthatóbb tervezés; 2. eredményességi követelmények bevezetése a közkiadásoknál; 3. a közpénzek célszerű és eredményes felhasználása; 4. egyértelműen meghatározott célok rendelése az előirányzatokhoz; 5. a költségvetési információs rendszer átfogó korszerűsítése; 6. A magánszektor vezetési módszereinek és technológiáinak átvétele; 7. A közintézmények és magánvállalkozások együttműködésének, az együttműködés területeinek újragondolása.
Új korszak a közpénzügyi ellenőrzésben Az új ÁSZ törvény véget vetett a következmények nélküli ellenőrzések korszakának. Minden megállapításunknak konkrét intézkedésben testet öltő következménye van. Az ennek köszönhetően az ÁSZ ma már hatékonyabban és eredményesebben támogatja a jól működő állam kialakítását.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
