MPGEKE szakmai délután Budapest, 2012. február 23.
A központi költségvetési szervek ellenırzésének aktuális feladatai Domokos László az Állami Számvevıszék elnöke
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Magyarország mai nehézségeit és a megörökölt problémákat látva nem lehet kérdéses, hogy az állami pénzügyek rendbetétele nem tőr halasztást. Kiemelkedıen fontos nemzeti érdek, hogy az adófizetık pénzével és a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás szabályszerő, gazdaságos, hatékony és eredményes legyen. Az államháztartási kontrollrendszer ennek biztosítását szolgálja, az ellenırzés így társadalmi szempontból is kiemelkedı tevékenységgé vált.
Engedjék meg, hogy mai elıadásomban elıször röviden összefoglaljam, miképp mőködik az államháztartási kontrollok rendszere, illetve milyen az ellenırzési szintek egymáshoz való viszonya, majd pedig részletesen kitérjek a belsı ellenırzéssel kapcsolatos aktualitásokra és fejleményekre.
Tisztelt Résztvevık!
Az államháztartás ellenırzésének rendszere három pilléren nyugszik. Ezek a külsı ellenırzés, a kormányzati ellenırzés, valamint az államháztartás belsı kontrollrendszere. Ez a három elem együtt egy egészet alkot, ugyanakkor létezik közöttük egyfajta ellenırzési hierarchia. Nincs szó alá- és fölérendeltségrıl, de tudni kell, hogy milyen ügyet, ügytípust melyik ellenırzési szintnek kell kezelnie. A kapacitások nem végtelenek, így nyilvánvaló, hogy 600 számvevı nem tudja elvégezni azt a munkát, amit 40 ezer ellenırnek kellene.
Gondot az okoz, hogy Magyarországon ez a struktúra nem áll össze mőködı rendszerré, az ellenırzési pillérek munkamegosztással kapcsolatban sok a félreértés és a tévedés.
Mindezt csak tetézi az a káros és általánosan tapasztalható tendencia, amire a 2010-es év zárszámadási jelentésében hívtuk fel a figyelmet. Ellenırzésünk során ugyanis több intézménynél is azt tapasztaltuk, hogy az azonnali költségcsökkentés érdekében a belsı ellenırzés rendszerének leépítésével takarékoskodtak. Ez olyan intézkedés, amely hoszszabb távon nem szolgálja a jó kormányzás céljait és valójában nem jelent megtakarítást sem, így nem támogatható. A belsı ellenırzés anyagi ellehetetlenítése azért is káros, mert a külsı ellenırzés rendszerének is erre kell épülnie. A két munka kiegészíti egymást, és gyengül az ellenırzés hatékonysága, ha a megfelelı belsı ellenırzés feltételei nem adottak.
Nézzük elsıként az államháztartás külsı ellenırzését. Ezt a feladatot Magyarországon az Állami Számvevıszék látja el. Az ÁSZ jogállását, hatáskörét és feladatait az Alaptörvény és az Állami Számvevıszékrıl szóló törvény határozza meg. Ezek a dokumentumok rögzítik, hogy a Számvevıszék „az Országgyőlés legfıbb pénzügyi és gazdasági ellenırzı szerve, amely az Országgyőlésnek alárendelve látja el feladatát”, és „általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és az állami és önkormányzati vagyonnal való felelıs gazdálkodás ellenırzését”.
A törvény kimondja, hogy az ÁSZ az ellenırzési tapasztalatain alapuló megállapításaival, javaslataival, tanácsaival segíti az Országgyőlést, annak bizottságait, és az ellenırzött szervezetek munkáját, és ezzel segíti elı a jól irányított állam mőködését is. A törvény tehát a hivatali típusú számvevıszék modelljét fogadja el, ami azt jelenti, hogy az ÁSZ kötelezı érvényő határozatot és ítéletet nem hoz. A törvényi felhatalmazás a közpénzekkel való gazdálkodás ellenırzését széles körben utalja az ÁSZ illetékességébe. Az ellenırzésen túlmenıen az Állami Számvevıszéket a törvény arra is kötelezi, hogy az ellenırzés során felmerülı bőncselekmény gyanúja esetén megállapításait az illetékes hatósággal haladéktalanul közölje. Mivel az ÁSZ nem hoz ítéletet, így az Állami Számvevıszék jelentései, megállapításai, következtetései bíróság vagy más hatóság elıtt nem támadhatók meg.
Bár egyre gyakrabban fogalmazódik meg az Állami Számvevıszékkel szemben az az elvárás, hogy az elkövetıket büntesse, erre törvényi felhatalmazással az ÁSZ nem rendelkezik. Az Állami Számvevıszék ugyanis hivatal, vagyis megállapításokat és javaslato-
2
kat tesz, illetve szükség szerint eljárást kezdeményez, nem pedig ítélkezik és büntet. A Számvevıszék tehát nem hatóság, így nem alkothat kötelezıen követendı szabályokat és bírságok kiszabására sem jogosult. Az ÁSZ ezen felül nem is bíróság, azaz nem hivatott jogi kérdések eldöntésére, valamint nem rendırség vagy ügyészség, így nem folytathat nyomozást. Inkább egyfajta sajátos igazságügyi szakértıi szerepet tölt be, vagyis az ÁSZ támogatja az ügyészség vádemelésével kapcsolatos eljárását és a bíróság munkáját.
Napi szinten találkozom azzal a problémával, hogy ahol az állami mőködéssel baj van, oda sokan rögtön a számvevıket küldenék. Ez nem csak kapacitásaink szőkössége miatt irreális, hanem azért is, mert a Számvevıszék ellenırzései nem alkalmasak minden helyzet kezelésére. Súlyos anomáliákhoz vezetne például, ha az azonnali beavatkozásért kiáltó problémák megoldását a Számvevıszéktıl várnánk. A mi ellenırzéseink ugyanis minden esetben a múltra irányulnak, és nagy az idıigényük is. Azt is figyelembe kell venni, hogy javaslataink is egy múltbeli állapotból indulnak ki. A megyei önkormányzatok ellenırzésének tapasztalatai élesen mutattak rá ez utóbbi problémára, az ÁSZ jelentéseinek megjelenéséig ugyanis jelentısen átalakult az önkormányzati rendszer. Mindez nem azt jelenti, hogy munkánk ne hasznosulhatna, arról van csupán szó, hogy az ÁSZ ellenırzései az államháztartás ellenırzésének rendszerén belül is egy sajátos helyet foglalnak el.
A számvevıszéki munka nem helyettesíti tehát sem a kormányzati ellenırzést, sem pedig az adott szervezet belsı ellenırzését, legfeljebb kiegészíti és ellenırzi azokat. A Számvevıszék jelentısége abból adódik, hogy az ÁSZ az Országgyőlés független, alkotmányos jogkörrel felruházott szerve, a többi ellenırzési pillér esetében ez a függetlenség ilyen szinten már nem garantált.
Az államháztartás kormányzati szintő ellenırzése a kormányzati ellenırzési szerv, az európai támogatásokat ellenırzı szerv, illetve a Kincstár feladata. A kormányzati ellenırzés szervei szervezetileg ugyan függetlenek az ellenırzöttektıl, de a Számvevıszékkel ellentétben magától a kormánytól már nem. Ezen a szinten természetesen a hatókör is szőkebb, a közpénzek ellenırzésének általános hatáskörével ugyanis csak a Számvevıszék rendelkezik Magyarországon.
3
A legfontosabb kormányzati ellenırzési szerv a Kormányzati Ellenırzési Hivatal. Az ÁSZ és a KEHI közötti fontos különbség a fentiek általános eltéréseken túl, hogy ez utóbbi bírságot is kiszabhat, ha az ellenırzéshez kapcsolódó együttmőködési kötelezettséget felróható módon megszegik, míg a Számvevıszéknek erre nincs jogosítványa. A 2012 januárjától hatályos államháztartási törvény szerint a közpénzek vagy az állami vagyon jogszabálysértı, rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználása esetén a kormányzati ellenırzési szerv is kérheti a fizetési számlák zárolását, továbbá a támogatások, a személyi jövedelemadó 1%-ából történı felajánlások, és a visszatérítendı áfa folyósításának felfüggesztését is. Ezzel itt is biztosította a törvény mindazokat az eszközöket, amelyekkel az államháztartás külsı ellenırzését végzı ÁSZ is rendelkezik. A Kincstár a költségvetésben megtervezett, kiáramló pénzeszközök felhasználását és elszámolását ellenırzi. Jelentıs különbség a Számvevıszékkel szemben, hogy a Kincstár kötelezı érvényő határozatot hozhat, nem rendeltetésszerő közpénzfelhasználás esetén a pénzt visszafizettetheti. Az európai támogatásokat ellenırzı szervek hatóköre a költségvetési támogatásokkal kapcsolatban a lebonyolításban érintett szervezetek és a kedvezményezettek, valamint a költségvetési támogatásokkal összefüggésben megvalósított beszerzések ellenırzésére terjed ki.
Az ellenırzésnek kiemelt és fontos terepe az adott költségvetési szerv belsı kontrollrendszere is, amelynek függetlensége már csak a szervezeten belül értelmezhetı. Ebben az esetben maga a költségvetési szerv alakít ki egy olyan mechanizmust, amelynek célja, hogy a tevékenységeket szabályszerően, gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen hajtsák végre, az elszámolási kötelezettségeket teljesítsék, az erıforrásokat pedig megvédjék a veszteségektıl, károktól és a nem rendeltetésszerő használattól. A belsı kontrollrendszer tehát végsı soron a kockázatok kezelése érdekében kialakított folyamatrendszer.
A belsı kontrollrendszer létrehozásáért, mőködtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetıje felelıs, az államháztartásért felelıs miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével. A belsı ellenırzés kialakításáról, megfelelı mőködtetésérıl és függetlenségének biztosításáról minden esetben a költségvetési szerv vezetıje köteles gondoskodni. A belsı ellenırzést végzı személy vagy szervezet tevékenységét a költségvetési szerv vezetıjének közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül
4
neki küldi meg. A belsı ellenır a jogszabályoknak és belsı szabályzatoknak való megfelelést, a tervezést, gazdálkodást és a közfeladatok ellátását vizsgálva megállapításokat és javaslatokat fogalmaz meg. Ezenkívül más tevékenységbe nem is vonható be. A belsı ellenırzéssel kapcsolatos szabályok hangsúlyosan kimondják, hogy a belsı ellenır közvetlenül a költségvetési szerv vezetıje alá rendelve dolgozik. Ez azért különösen fontos, mert ez hivatott biztosítani az ellenırzés függetlenségét.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A belsı ellenırzés az elszámoltathatóság kulcstényezıje. A közszférát kontroll és elszámolási kötelezettség alatt tartani azt jelenti, hogy megköveteljük a minél nagyobb átláthatóságot és a minél jobb elszámoltathatóságot azoktól a szervezetektıl, amelyek az adófizetık pénzével gazdálkodnak. Jelentıs hatása van, hogy az egyes szervezetekben a vezetés miként alakítja ki és kíséri figyelemmel a belsı kontrollokat, és hogyan, kinek készít jelentéseket azokról. Különösen élesen mutatott rá a belsı ellenırzés jelentıségére, az ÁSZ ellenırzésétıl elkülönülı kontroll fontosságára egyik legfrissebb jelentésünk, amely a BKV gazdálkodását vette górcsı alá. Engedjék meg, hogy egy kis kitérıt téve néhány gondolatot felidézzek ezzel kapcsolatban. A BKV a rendszerváltás óta a problémás, veszteséget termelı, rosszul mőködı állami vállalatok megtestesítıje volt. A társaság elsı ellenırzésére mégis egészen 2011-ig kellett várni, miközben a cég a tönk szélére került. Az Állami Számvevıszék elnökének történı megválasztásom után, 2010 nyarán arra kértem a munkatársaimat, hogy tekintsék át, milyen jogi lehetısége van az önkormányzati tulajdonban levı gazdasági társaságok ellenırzésének. Az eredmény meghökkentı volt. Az akkor hatályos ÁSZ törvény ugyanis csak az állami tulajdonban lévı gazdálkodó szervezetek ellenırzését tette lehetıvé, az önkormányzati társaságokét nem. Kezdeményezésemre a jogszabályt még az új számvevıszéki törvény megalkotása elıtt módosította az Országgyőlés. Az ÁSZ 2011. január 1-jétıl kapta meg ezt az ellenırzési jogosítványt, amivel rögtön éltünk is. Igazuk van azonban, ha azt gondolják: nem csak az Állami Számvevıszék feladata egy olyan társaság ellenırzése, mint amilyen a BKV. Van ilyen feladata természetesen a 5
tulajdonosnak is. Ellenırzésünk rámutatott, hogy a Fıvárosi Önkormányzatnak lett volna ugyan jogi lehetısége, de mégsem ellenırizte egyszer sem a BKV gazdálkodását. A Fıváros belsı ellenırzése 2005 és 2010 között az éves belsı ellenırzési terveket alátámasztó kockázat-elemzést a BKV-ra egyszerően nem terjesztette ki. Az ellenırzés elmaradt, aminek meg is lett a következménye. A BKV az általunk vizsgált nyolc évbıl hétben veszteséges volt, és bár az állam 2002-ben konszolidálta a céget, de 2010 végére az adósságállomány így is 72,8 milliárd Ft-ra ugrott. A BKV mára mind pénzügyi, mind pedig fizikai értelemben veszélyes üzemmé vált. Jelentésünk rámutatott, hogy megfelelı ellenırzéssel ennek elejét lehetett volna venni. Tisztelt Résztvevık! Az integrált kockázatkezelés és kontrollfolyamatok növekvı fontossága, valamint a belsı ellenırzési szolgáltatások iránti igény növekedése ahhoz vezetnek, hogy fejleszteni kell a belsı ellenırzési funkciókat. A „jó kormányzás” alapja, hogy a szervezet belsı kontrollrendszerét egy elismert, megbecsült belsı ellenırzés kísérje figyelemmel. Az EU csatlakozásra való felkészülés idején a komoly hagyományokkal rendelkezı belsı ellenırzés új követelményekhez való igazítása és újraszabályozása nem okozott problémát. Nem volt ugyanez elmondható a belsı ellenırzés humán erıforrásokkal, megfelelı képzettségő ellenırökkel való ellátottságáról. Jól érzékelteti a nehézségeket, hogy az államháztartás belsı ellenırzésében a legfontosabb probléma továbbra is a létszámhiány. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2011 júniusában elıterjesztést készített a költségvetési szervek belsı ellenırzésérıl szóló kormányrendelet módosításáról, illetve új rendelet megalkotásáról. A cél a 2011. január 1-jével hatályba lépett törvényi változásokhoz való igazítás, valamint a belsı ellenırzési tevékenységet végzık adminisztratív terheinek csökkentése, illetve a tényleges feladatellátás szabályozásának gyakorlathoz való igazítása volt. Az Áht. tavalytól hatályos rendelkezései alapján a rendelet a megbízhatósági ellenırzések elvégzésének kötelezettségét eltörli, így törlésre került az a rendelkezés is, hogy a megbízhatósági ellenırzéseket az ÁSZ módszertanának alkalmazásával kell végezni. A számvevıszéki ellenırzés nemzetközi standardjainak megfelelıen az ellenırzött szervezet belsı kontrollrendszere és belsı ellenırzése az ÁSZ ellenırzési tevékenységének egyik fontos fókusza. A belsı kontroll kialakításának és mőködésének értékelése, a sza6
bályozás létrehozása és mőködtetése önmagában is képezhet egy szabályszerőségi, megfelelıségi, vagy akár teljesítmény-ellenırzési feladatot. Ez azon a megközelítésen alapul, hogy egy szervezet tevékenységében, mőködésében elıforduló hibák, hiányosságok döntı mértékben a kontrollrendszer, a belsı kontroll és a belsı ellenırzés nem megfelelı kialakítására és mőködésére vezethetık vissza. A kontrollrendszer értékelése minden ellenırzési típus módszertanában az ellenırzési feladat megtervezésének és végrehajtásának elengedhetetlen része. Ez abban az esetben is igaz, ha nem a belsı kontrollrendszer értékelése az ellenırzés célja. Ezen múlik, hogy a meghatározott ellenırzési bizonyosság eléréséhez milyen munkamennyiség szükséges. A belsı ellenırzés munkájának lehetséges felhasználása ugyanis az ellenıri kapacitásszükségletet csökkenti. A belsı ellenırzési egység által végzett ellenırzések tervei, programjai és kész jelentései az ellenırzés elıkészítése során is fontos információhordozók. Ezek a dokumentumok a számvevıszéki ellenırzési feladat hatékony végrehajtásának megtervezését is jelentısen támogatják. Ebbıl adódik, hogy ezeket már az elsı kapcsolatfelvételkor be kell kérni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a belsı ellenırzések megállapításainak hasznosítását ne kellene megelıznie a belsı ellenırzés szakmai és függetlenségi értékelésének. A Számvevıszék módszertani szabályozása szerint 3-4 évenként el kell végezni az ellenırzöttek belsı kontrollrendszereinek részletes értékelését, a közbensı években pedig nyomon kell követni a változásokat. Az ÁSZ elıször 2002-ben végzett átfogó vizsgálatot a mintegy 650 költségvetési szervezetnél. Hasonló vizsgálatra került sor 2005-ben, de ekkor már a zárszámadás ellenırzési feladatába beépítve, és a következı években is megmaradt ez a beépített forma. A pénzügyi ellenırzéseknél a belsı kontrollok és azon belül a belsı ellenırzési tevékenység elızetes értékelése kockázatkezelési szempontból is szükséges. Ez egyrészrıl azon kockázatot érinti, hogy az ellenırzött szervezet mennyire hajlamos a hibás állítások közlésére a pénzügyi beszámolóban, amelyrıl az ÁSZ-nak minısítı véleményt kell mondania. A másik lényeges kockázati szempont az eredendı kockázat, amely az ellenırzött szervezet szakmai, szervezeti sajátosságaiból, tevékenységének jellegébıl, a vezetık kompetenciájából, a létszámhelyzetbıl fakadnak. E két kockázati kör értékelése nyújt
7
segítséget az ellenırzési megközelítés kiválasztásához, az egyes beszámoló területek konkrét ellenırzési eljárásai, a mintanagyság meghatározásához. Ki kell emelni, hogy az ellenırzés függetlenségét sérti, hogy a költségvetési szervezetek belsı ellenırzését végzıket jogviszonyuknál fogva a fejezet irányítását végzı személy utasíthatja. Ez azt jelenti, hogy a belsı ellenırök így nem alkalmasak a legfıbb ellenırzı intézmény számára a kormányzattól való függetlenség teljes garantálására. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az ÁSZ 2012. évi elsı félévi ellenırzési tervében önálló témasorszám alatt szerepel a belsı kontrollrendszer és belsı ellenırzés szabályszerőségének ellenırzése. Az ellenırzöttek körét a 2011. évi zárszámadási ellenırzésbe bevont központi költségvetési intézmények alkotják. Az ellenırzést a 2011. évi zárszámadás ellenırzéséhez kapcsolódóan, de önálló ellenırzésként végezzük el. Az ellenırzés kiterjed a belsı kontrollrendszer öt pillérének, azaz a kontrollkörnyezet, a kockázatkezelés, a kontrolltevékenység, az információ és kommunikáció, valamint a monitoring vizsgálatára. A belsı ellenırzés értékelésére két szinten, azaz a belsı kontrollrendszer értékelése keretében, illetve önálló elemként is sor kerül. Az ellenırzés jogalapját az ÁSZ törvény adja, ez ugyanis kimondja, hogy „az Állami Számvevıszék az államháztartás gazdálkodásának ellenırzése keretében ellenırzi a központi költségvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek mőködését”, illetve hogy „az Állami Számvevıszék ellenırzése során értékeli az államháztartás belsı kontrollrendszerének mőködését”. A belsı ellenırzés meghatározását az államháztartásról szóló törvény határozza meg. Eszerint a belsı kontrollrendszer keretén belül mőködı belsı ellenırzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, az ellenırzött szervezet mőködésének fejlesztése és az eredményesség növelése. A belsı ellenırzés az ellenırzött szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemlélető megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenırzött szervezetirányítási, belsı kontroll- és ellenırzési eljárásainak hatékonyságát. A belsı ellenırzés és a belsı kontrollrendszer kapcsolatát meghatározó jogszabály 2012. január 1-jétıl módosult, de a belsı ellenırzés és a belsı kontrollrendszer kapcsolata alapvetıen nem változott meg. Az idei évtıl hatályos Áht. már nem tartalmazza a 8
belsı ellenırzés fogalmának meghatározását, de a törvény kimondja, hogy a belsı ellenırzés része a belsı kontrollrendszernek. A belsı ellenırzés fogalmát immár kormányrendelet határozza meg, de a fogalom meghatározása azonos a régi Áht.-ban meghatározott terminológiával. Az INTOSAI standardjai alapján a belsı kontrollrendszer egy olyan összetett folyamat, amelyet egy szervezet vezetése és dolgozói valósítanak meg, és amelyet a kockázatok meghatározására és ésszerő biztosíték létrehozására alakítanak ki. A belsı kontrollrendszer azt hivatott biztosítani, hogy a költségvetési szerv szabályszerően a megbízható gazdálkodás elveivel összhangban mőködjön, elszámolási kötelezettségeit teljesítse, a vonatkozó törvényeknek és szabályozásoknak megfeleljen, valamint megvédje szervezete erıforrásait a veszteségektıl és károktól. A belsı kontrollrendszer a pénzügyi ellenırzések mellett magában foglalja a korszerő szervezetirányítási rendszer elemeit is. A belsı ellenırzés tehát támogatja a kontrollrendszer monitoringját, amelynek kiemelt feladata a hatékonyság növelése is. Az ÁSZ az ellenırzés során a belsı ellenırzés azon tevékenységeire fókuszál, melyek támogatják ezt a monitoringot. A belsı kontrollrendszerek kiépítésének és megfelelıségének vizsgálata, illetve a rendszer továbbfejlesztése érdekében megtett ajánlások tartoznak ebbe a körbe. Az ellenırzés célja, hogy képet adjon a központi költségvetési szervek belsı ellenırzési szervezetének szabályozottságáról, felügyeletérıl, függetlenségérıl, a belsı ellenırzést végzı munkatársak szakmai felkészültségérıl. Ellenırizni fogjuk, hogy a belsı ellenırzés mennyiben tett eleget 2011-ben a jogszabályban elıírt feladatainak. Különös figyelmet fordítunk a belsı kontrollrendszer kiépítésének jogszabályokkal és szabályzatokkal való megfelelésére, mőködésére és mindennek értékelésére. A belsı ellenırzés feladatainak elvégzésével összefüggésben értékeljük a tervezés, a végrehajtás, a dokumentálás, a jelentéskészítés, valamint a nyomon követés folyamatát is. Az ellenırzési kritériumok meghatározásánál figyelembe vettük az INTOSAI „jó kormányzás” iránymutatásait. Ebbıl következıen nemcsak az ellenırzés, hanem a megállapításokból eredı ajánlásaink is igazodnak a „jó kormányzás” iránymutatásaihoz, így az ellenırzés illeszkedik az ÁSZ stratégiájában megfogalmazott küldetéshez.
9
Az ellenırzés várt hozadéka, hogy megállapításaink alapján az egyes központi költségvetési szervek belsı ellenırzése számára konkrét ajánlásokat teszünk. Ennek következtében azok belsı ellenırzése és belsı kontrollrendszere hatékonyabbá válik, a központi költségvetési szervek belsı kontrollkockázata csökken. A következı évi beszámoló vonatkozásában a téves állítások kockázata alacsonyabb, a közpénzek felhasználásának kockázata pedig kisebb lesz. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Számvevıszék munkájának egyik legfontosabb eleme a közpénzfelhasználással kapcsolatos hibák feltárása, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen kiemelkedıen fontos az ellenırzés. Mégpedig azért, mert az utóbbi évek számos példát szolgáltattak arra, hogy amit nem ellenıriznek, az ebek harmincadjára kerül. Számos ellenırzésünk mutatott rá arra, hogy a kontroll hiánya a közpénzügyek leromlásához vezet. Az Állami Számvevıszék munkája akkor tud hasznosulni, ha az ellenırzési rendszer egésze jól mőködik, azaz ha minden résztvevı végzi a dolgát. A számvevık egyedül nem tudnak boldogulni, a kormányzati ellenırzés és a belsı ellenırök munkája így az ÁSZ szempontjából is kiemelkedıen fontos. Az ÁSZ elnökévé történt megválasztásomkor azt hangsúlyoztam, hogy a rend értéket teremt, a rend hiánya pedig mindent lerombol maga körül. Az utóbbi bı másfél év tapasztalatai csak megerısítettek ebben a meggyızıdésemben. Hatékony, szakszerő és rendszeres ellenırzés nélkül nem képzelhetı el Magyarország felemelkedése, a jelenlegi gazdasági és társadalmi problémák legyızése. Ezekkel a gondolatokkal kívánok Önöknek jó munkát! Köszönöm megtisztelı figyelmüket!
10
