Az ALISCA Agrárház Kft új növényvédőszer raktárának biztonsági jelentése Szekszárdi Ipari park

ALISCA AGRÁRHÁZ Kft.

Biztonsági jelentés

Ipari Park

Az ALISCA Agrárház Kft új növényvédőszer raktárának biztonsági jelentése Szekszárdi Ipari park

Nyilvános változat

2015.09.21 Készítette: HVESZ Kft



Ipari Park

ALISCA AGRÁRHÁZ Kft. BIZTONSÁGI JELENTÉS SZEKSZÁRD – NYILVÁNOS VÁLTOZAT

Készítette az ALISCA AGRÁRHÁZ Kft megbízásából

a

HVESZ KFT.

BUDAPEST 2015. SZEPTEMBER 21.

VERZIÓ 4.0

ALISCA AGRÁRHÁZ Kft. Ipari Park




Ipari Park

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ...................................................................................................................................... 1 1.1) A SÚLYOS BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS CÉLKITŰZÉSEK ...................................................... 6 1.2) SZERVEZET ÉS SZEMÉLYZET......................................................................................................................... 8 1.3) A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESETI VESZÉLYEK AZONOSÍTÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE .......................................................................................................................................................................... 12 1.4) ÜZEMVEZETÉS ........................................................................................................................................... 15 1.5) A VÁLTOZÁSOK KEZELÉSE ......................................................................................................................... 19 1.6) VÉDELMI TERVEZÉS ................................................................................................................................... 20 1.7.) BELSŐ AUDIT ÉS VEZETŐSÉGI ÁTVIZSGÁLÁS ............................................................................................. 22 2) A VESZÉLYES IPARI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA ........................................................................... 24 2.1) AZ IPARI KÖRNYEZET ................................................................................................................................. 24 2.2) A VESZÉLYES ÜZEM ÉRINTETT KÖRNYEZETÉNEK TERÜLETRENDEZÉSI ELEMEI .......................................... 25 2.2.A) A lakott terület jellemzése ................................................................................................................. 25 2.2.B) A lakosság által leginkább látogatott létesítmények ......................................................................... 25 2.2.C) Különleges értékek, nevezetességek .................................................................................................. 27 2.2.D) Érintett közművek ............................................................................................................................. 29 2.2.E) Az ipari üzem környezetében működő szervezetek ............................................................................ 29 2.3) A TÁRSADALMI KOCKÁZAT SZÁMÍTÁSA SORÁN FIGYELEMBE VETT TÉNYEZŐK .......................................... 34 2.4) A TÁRSADALMI KOCKÁZAT SZÁMÍTÁSA SORÁN, FIGYELMEN KÍVÜL HAGYOTT GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK.................................................................................................................................................... 34 2.5) MÁS ÜZEMELTETŐK VESZÉLYES TEVÉKENYSÉGE ....................................................................................... 35 2.6) A TERMÉSZETI KÖRNYEZETRE VONATKOZÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK .............................................. 36 2.6.A) Meteorológiai jellemzők.................................................................................................................... 36 2.6.B) Geológiai és hidrológiai jellemzők ................................................................................................... 36 2.7) A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VESZÉLYEZTETETTSÉGE ................................................................................. 39 3.) A VESZÉLYES IPARI ÜZEM BEMUTATÁSA ........................................................................................ 40 3.1) A VESZÉLYES IPARI ÜZEMEKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK ...................................................................... 42 3.1.A) A veszélyes üzem rendeltetése ........................................................................................................... 42 3.1.B) Főbb tevékenységek bemutatása ....................................................................................................... 42 3.1.C) A dolgozók létszáma, a munkaidő ..................................................................................................... 42 3.1.D) Általános megállapítások ................................................................................................................. 43 3.2) HELYSZÍNRAJZ ........................................................................................................................................... 44 3.3) A VESZÉLYES ANYAGOK ............................................................................................................................ 46 3.4) A VESZÉLYES IPARI ÜZEM AZONOSÍTÁSA ................................................................................................... 47 3.5) A VESZÉLYES TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ LEGFONTOSABB INFOMÁCIÓK .............................................. 48 3.5.A) A technológiai folyamatok ................................................................................................................ 48 3.5.B) A kémiai reakciók, a fizikai vagy a biológiai folyamatok ................................................................. 49

AliscaBJ20150901Nyilvanos

1



Ipari Park

3.5.C) A technológiai védelmi és jelző rendszereinek leírása ...................................................................... 50 3.5.D) A normál üzemeltetéstől eltérő műveletek ........................................................................................ 50 3.5.E) A veszélyes anyagok időszakos tárolása ........................................................................................... 50 3.5.F) Kármentő területe, térfogata ............................................................................................................. 51 3.5.G) A tárolással kapcsolatos műveletek .................................................................................................. 51 3.5.H) Egyéb kiegészítő információk ........................................................................................................... 51 3.6) A VESZÉLYES ANYAGOK SZÁLLÍTÁSÁNAK BEMUTATÁSA A TELEPHELYEN BELÜL ...................................... 52 3.7) VESZÉLYTELENÍTŐ ÉS MENTESÍTŐ ANYAGOK BEMUTATÁSA ...................................................................... 53 4) INFRASTRUKTÚRA ..................................................................................................................................... 54 4.A) KÜLSŐ ELEKTROMOS ÉS MÁS ENERGIAFORRÁSOK..................................................................................... 54 4.B) KÜLSŐ VÍZELLÁTÁS................................................................................................................................... 54 4.C) FOLYÉKONY ÉS SZILÁRD ANYAGOKKAL TÖRTÉNŐ ELLÁTÁS ..................................................................... 54 4.D) BELSŐ ENERGIATERMELÉS ........................................................................................................................ 54 4.E) BELSŐ ELEKTROMOS HÁLÓZAT.................................................................................................................. 55 4.F) TARTALÉK ELEKTROMOS ÁRAMELLÁTÁS................................................................................................... 55 4.G) TŰZOLTÓVÍZ HÁLÓZAT.............................................................................................................................. 55 4.H) A MELEGVÍZ ÉS MÁS FOLYADÉK HÁLÓZATOK ........................................................................................... 56 4.J) SŰRÍTETT LEVEGŐ ELLÁTÓ RENDSZEREK.................................................................................................... 56 4.I.) A HÍRADÓ RENDSZEREK ............................................................................................................................. 56 4.K) MUNKAVÉDELEM ...................................................................................................................................... 56 4.L) FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYISZOLGÁLTATÁS ....................................................................... 56 4.M) VEZETÉSI PONTOK ÉS A KIMENEKÍTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ LÉTESÍTMÉNYE ................................................. 57 4.N) ELSŐSEGÉLYNYÚJTÓ ÉS MENTŐ SZERVEZETEK ......................................................................................... 57 4.O) A BIZTONSÁGI SZOLGÁLAT........................................................................................................................ 57 4.P) KÖRNYEZETVÉDELMI SZOLGÁLAT ............................................................................................................. 57 4.Q) AZ ÜZEMI MŰSZAKI BIZTONSÁGI SZOLGÁLAT ........................................................................................... 57 4.R) A KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERVEZET ...................................................................................................... 57 4.S) JAVÍTÓ ÉS KARBANTARTÓ TEVÉKENYSÉG .................................................................................................. 58 4.T) A LABORATÓRIUMI HÁLÓZAT .................................................................................................................... 58 4.U) A SZENNYVÍZ HÁLÓZATOK ........................................................................................................................ 58 4.V) AZ ÜZEMI MONITORING HÁLÓZATOK ........................................................................................................ 58 4.W) A TŰZJELZŐ ÉS ROBBANÁSI TÖMÉNYSÉGET ÉRZÉKELŐ RENDSZEREK. ...................................................... 58 5) A LEGSÚLYOSABB BALESETI LEHETŐSÉGEK BEMUTATÁSA..................................................... 59 6) A VESZÉLYEZTETÉS ÉRTÉKELÉSE ...................................................................................................... 63 6.1) A SÚLYOS BALESET LEHETŐSÉGÉNEK AZONOSÍTÁSA ................................................................................. 63 6.1.1) Növényvédőszer raktár ...................................................................................................................... 63 6.1.2 PB palacktárolás ................................................................................................................................ 64 6.2) KÖVETKEZMÉNY ANALIZIS ........................................................................................................................ 66 6.2.1) Forgatókönyv-1: Raktártűz, hősugárzás ........................................................................................... 67 6.2.2) Forgatókönyv-2: Mérgező folyékony anyag kiszabadulása............................................................... 69 6.2.3) Forgatókönyv-3: Mérgező szilárd anyag szabadba kerülése ............................................................ 71 6.2.4) Forgatókönyv-4: Raktártűz, mérgező égéstermék, A-B raktár .......................................................... 72 6.2.5) Forgatókönyv-5: Raktártűz, mérgező égéstermék, C-D állványos raktár ......................................... 76


2



Ipari Park

6.2.6) Forgatókönyv-6: Raktártűz, mérgező égéstermék, C-D tömbös raktár ............................................. 80 6.2.7) A dominóhatások lehetőségének bemutatása .................................................................................... 84 6.3) A LEHETSÉGES CSÚCSESEMÉNYEK FREKVENCIÁINAK MEGHATÁROZÁSA ................................................... 87 6.4) KOCKÁZATOK MEGHATÁROZÁSA............................................................................................................... 88 6.4.1) Egyéni kockázat ................................................................................................................................. 88 6.4.1.1) Forgatókönyv-4: Raktártűz, mérgező égéstermék, A-B raktár .................................................................... 89 6.4.1.2) Forgatókönyv-5: Raktártűz, mérgező égéstermék, C-D állványos raktár .................................................... 91 6.4.1.3) Forgatókönyv-6: Raktártűz, mérgező égéstermék, C-D tömbös raktár........................................................ 93

6.4.2) Összesített egyéni kockázat ............................................................................................................... 95 6.4.3) Társadalmi kockázat ......................................................................................................................... 99 6.4.4) A besorolási övezetek meghatározása ............................................................................................. 103 6.4.4.1 A HSE módszer ismertetése ....................................................................................................................... 103

6.5) A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS 2002.01.01 UTÁN BEKÖVETKEZETT ÜZEMZAVAROK, BALESETEK...................................................................................................................................................... 107 7) ESZKÖZ RENDSZER ................................................................................................................................. 108 7.1) A VESZÉLYHELYZETI VEZETÉSI LÉTESÍTMÉNYEK .................................................................................... 108 7.2) A VEZETŐÁLLOMÁNY VESZÉLYHELYZETI ÉRTESÍTÉSÉNEK ESZKÖZRENDSZERE ....................................... 108 7.3) AZ ÜZEMI DOLGOZÓK VESZÉLYHELYZETI RIASZTÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE ........................................ 108 7.4) A VÉSZHELYZETI RIASZTÁS ESZKÖZEI ÉS RENDSZEREI ............................................................................. 108 7.5) ÉRZÉKELŐ / VÉDELMI RENDSZER.............................................................................................................. 109 7.6) A HELYZET ÉRTÉKELÉSÉT ÉS A DÖNTÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSÉT SEGÍTŐ INFORMATIKAI RENDSZEREK ............ 110 7.7) A RIASZTÁST, VÉDEKEZÉST ÉS A KÖVETKEZMÉNYEK CSÖKKENTÉSÉT VÉGZŐ VÉGREHAJTÓ SZERVEZETEK ESZKÖZEI......................................................................................................................................................... 110 7.8) A VÉDEKEZÉSBE BEVONHATÓ BELSŐ ÉS KÜLSŐ ERŐK, ESZKÖZÖK ........................................................... 111 8) AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZER BEMUTATÁSA ...................................................................................... 113 8.1) A SÚLYOS BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS CÉLKITŰZÉSEK .................................................. 113 8.2) SZERVEZET ÉS SZEMÉLYZET..................................................................................................................... 115 8.3) A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESETI VESZÉLYEK AZONOSÍTÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE ........................................................................................................................................................................ 119 8.4) ÜZEMVEZETÉS ......................................................................................................................................... 120 8.5) BELSŐ VÉDELMI TERV .............................................................................................................................. 120 8.6) AZ ALKALMAZOTT TELJESÍTMÉNY MUTATTÓK......................................................................................... 121 8.6.1) A BVT gyakoroltatása és oktatása: ................................................................................................. 121 8.6.2) A raktárterhelés optimalizálása ...................................................................................................... 121


3



Ipari Park

ÁBRAJEGYZÉK 1. ÁBRA: BÉLA TÉR LÉGI FELVÉTELEN.................................................................................................................... 27 2. ÁBRA: A SZEKSZÁRDI IPARI PARK ELHELYEZKEDÉSE ÉS BEOSZTÁSA................................................................. 33 3. ÁBRA: AZ ALISCA AGRÁRHÁZ KFT MEGKÖZELÍTHETŐSÉGE .............................................................................. 41 4. ÁBRA: ALISCA AGRÁRHÁZ KFT RAKTÁRÁNAK HELYSZÍNRAJZA ........................................................................ 45 5. ÁBRA: EKX 515K FELRAKÓTARGONCA ............................................................................................................. 52 6. ÁBRA: TÜZOLTÓVÍZ HÁLÓZAT ............................................................................................................................ 56 7. ÁBRA: A NYÍLTTÉRI HŐSUGÁRZÁS ÉRTÉKE XILOL ESETÉN .................................................................................. 68 8. ÁBRA: AZ SO2 FELHŐ HATÁSTERÜLET, 30 PERCES KITETTSÉG, FK-4 ................................................................. 75 9. ÁBRA: AZ SO2 FELHŐ HATÁSTERÜLET, 30 PERCES KITETTSÉG, FK-5 ................................................................. 79 10. ÁBRA: AZ SO2 FELHŐ HATÁSTERÜLET, 30 PERCES KITETTSÉG, FK-6 ............................................................... 83 11. ÁBRA: EGYÉNI KOCKÁZATI GÖRBÉK, FK-4 ...................................................................................................... 90 12. ÁBRA: EGYÉNI KOCKÁZATI GÖRBÉK, FK-5 ...................................................................................................... 92 13. ÁBRA: EGYÉNI KOCKÁZATI GÖRBÉK, FK-6 ...................................................................................................... 94 14. ÁBRA: AZ ALISCA AGRÁRHÁZ KFT ÖSSZESÍTETT EGYÉNI KOCKÁZATI GÖRBÉI ................................................ 95 15. ÁBRA: AZ ÖSSZESÍTETT EGYÉNI KOCKÁZATI GÖRBÉI A KÖRNYEZET TÉRKÉPÉN ................................................ 97 16. ÁBRA: 100 M RÁCS / 200 M LÉPTÉKŰ TÉRKÉP ................................................................................................. 100 17. ÁBRA: AZALISCA AGRÁRHÁZ KFT. ÖSSZESÍTETT TÁRSADALMI KOCKÁZATA AZ IPARI PARK DOLGOZÓIVAL EGYÜTT ...................................................................................................................................................... 101 18. ÁBRA: ALISCA AGRÁRHÁZ KFT. ÖSSZESÍTETT TÁRSADALMI KOCKÁZATA AZ IPARI PARK DOLGOZÓI NÉLKÜL102 19. ÁBRA: A VESZÉLYESSÉGI ÖVEZETEK .............................................................................................................. 106 20. ÁBRA: TÜZOLTÓVÍZ HÁLÓZAT ........................................................................................................................ 112


4



Ipari Park

TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. TÁBLÁZAT: AZ ALISCA AGRÁRHÁZ KFT. DOLGOZÓI ............................................................................................ 8 2. TÁBLÁZAT: AZ ALISCA AGRÁRHÁZ KFT. ALAPADATAI ...................................................................................... 15 3. TÁBLÁZAT: NATURA 2000 TERÜLETEK SZEKSZÁRDON ÉS KÖRNYÉKÉN ............................................................. 39 4. TÁBLÁZAT: AZ ALISCA AGRÁRHÁZ KFT JELLEMZŐ ADATAI .............................................................................. 40 5. TÁBLÁZAT: AZ ALISCA AGRÁRHÁZ KFT. DOLGOZÓI .......................................................................................... 43 6. TÁBLÁZAT: VESZÉLYES ANYAGLELTÁR ............................................................................................................. 46 7. TÁBLÁZAT: AZ ALISCA AGRÁR KFT. BESOROLÁSA A VESZÉLYESSÉG ALAPJÁN ................................................. 47 8. TÁBLÁZAT: FREKVENCIÁK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA .................................................................................... 87 9. TÁBLÁZAT: AZ ÖSSZESÍTETT EGYÉNI KOCKÁZAT VESZÉLYES ESEMÉNY SORAI................................................... 95 10. TÁBLÁZAT: VESZÉLYESSÉGI ÖVEZETEK AZ HSE MÓDSZER ALAPJÁN ............................................................. 105 11. TÁBLÁZAT: AZ ALISCA AGRÁRHÁZ KFT. DOLGOZÓI ...................................................................................... 115


5



Ipari Park

1) AZ IRÁNYÍTÁSI BEMUTATÁSA

RENDSZER

1.1) A SÚLYOS BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS CÉLKITŰZÉSEK Az Alisca Agrárház Kft vezetősége elkötelezett híve, hogy a megfelelő vezetés, emberek és rendszerek alkalmazásával tudatos, fegyelmezett munkamorál kialakításával minden sérülés és baleset elkerülhető legyen. Alapvető szempont a megelőzés minden lehetséges eszközzel. Ezen célok eléréséhez az Alisca Agrárház Kft. következőkre fekteti a hangsúlyt: • elsődleges cél a súlyos balesetek megelőzése; • alapvető fontosságú szempontként kezeli a súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos kérdéseket; • minden olyan gyakorlat bevezetését támogatja, amely elősegíti a kockázati szint csökkentését; • betartja és betartatja a jogszabályokban előírtakat, és a vállalt önkéntes normákat; • az oktatások színvonalának emelésével biztosítja, hogy a munkatársak ne rutinból végezzék munkájukat, ismerjék és vállalják a biztonság növelésével kapcsolatos kötelezettségeket; • a munkatársak a biztonsággal kapcsolatos kérdésekkel érdemben foglalkozzanak, figyeljenek oda a felmerülő biztonsággal kapcsolatos problémákra; • a bekövetkezett baleseteket és a „majdnem” baleseteket kivizsgálja, feltárja ezek okait, ezekről jelentést készít. Ezen célkitűzések megvalósítása érdekében a társaság menedzsmentje: • Olyan rendszert alakít ki, amellyel ellenőrizhető a biztonság növelésére irányuló tevékenység. Az irányítási célok egyértelmű meghatározásában a vezetők személyes példát mutatnak. A munkatársakat szakmai rátermettségük, elhivatottságuk alapján gondosan választják ki, felkészítik, oktatják, ellenőrzik és rendszeresen értékelik a biztonsággal kapcsolatos tevékenységüket. • A vonatkozó törvények, rendeletek, biztonsági szabályzatok, a működésére vonatkozó előírások betartásával, a szabványokon és részletesen kidolgozott utasításokon keresztül, hatékony kockázatelemző módszerek alkalmazásával a súlyos balesetek veszélyét folyamatosan csökkentjük. Megfelelő intézkedéseket teszünk a váratlan üzemzavari események, balesetek megelőzésére és csökkentésére. • A veszélyességgel arányos megelőző, illetve védelmi intézkedéseket határoz meg a vészelhárítási (súlyosbaleset-megelőzési), tűzvédelmi, munkavédelmi szabályzatainkban és az azok szerves részét képező vállalati dokumentumokban, • A tevékenységgel együtt járó veszélyeket rendszeresen értékeljük. A biztonsággal kapcsolatos tájékoztatást napra készen tartjuk.


6



Ipari Park

• Tevékenységünket pontosan meghatározott feltételek között végezzük. A normál munkafolyamatoktól eltérő nem szokványos műveletekből eredő kockázatokat megfelelően kezeljük. Kiemelt figyelmet fordítunk a súlyos baleseti kockázatok feltárására és azok csökkentésére. • A váratlan üzemzavari eseményeket dokumentáljuk, kivizsgáljuk, a következtetéseket levonjuk, a munkatársainkkal ismertetjük. Ezzel – meggyőződésünk szerint – a biztonság színvonalát emeljük. A bekövetkezett eseményekről a hatósági szervezeteket is tájékoztatjuk, kikérjük véleményüket, javaslataikat, az így szerzett tapasztalatokat felhasználjuk a biztonsági színvonalat javító intézkedések kidolgozására is. A tapasztalatok és levont következtetések figyelembevételével a hasonló események bekövetkezésének megelőzését érhetjük el. A végrehajtó szervezetekbe beosztott munkatársakat felkészítettük e feladatok végrehajtására és ezeket alkalmazzuk a súlyos balesetek megelőzésére vagy következményeinek csökkentése érdekében. – van-e írásban tréningdokumentáció? • A súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatban alkalmazott elvek, módszerek, szervezési intézkedések, technikai feltételek a Belső Védelmi Tervben kerültek leírásra, mely a biztonsági jelentés részét képezi. • Biztosítjuk a célkitűzések végrehajtásához szükséges emberi, technikai, pénzügyi erőforrásokat, megfelelő szervezeti és irányítási rendszert.


7



Ipari Park

1.2) SZERVEZET ÉS SZEMÉLYZET Az Alisca Agrárház Kft. szervezetének minden szintjén nevesített formában megjelennek a súlyos balesetek megelőzésébe és az ellenük való védekezés irányításába és végrehajtásába bevont személyek. Ezen személyek részére meghatározásra került a feladat- és hatáskörük betöltéséhez szükséges követelmény rendszer, és a Társaság lehetővé teszi az ilyen irányú felkészülésüket. Alisca Agrárház Kft. 74/411-400, fax:74/510-121

NÉV

TELEFON

BEOSZTÁS ÜGYVEZETÉS

TÖRÖK BÉLA FERENC

30/932-21-10

ÜGYVEZETŐ

RAKTÁR ÉS LOGISZTIKA

1. táblázat: Az Alisca Agrárház Kft. dolgozói

Az Alisca Agrárház Kft. ügyvezető igazgatója szervezi, felügyeli és ellenőrzi a munkavállalók munkavédelmi, a tűzvédelmi és a súlyos balesetek bekövetkezésének megelőzését, elhárítását és a védelemre való felkészítését biztosító oktatásokat, gyakorlatokat és vizsgáztatást. Feladata továbbá a lehetséges veszélyek feltárása, a kockázat felmérése és értékelések elvégzése/elvégeztetése, a veszély- és kockázat elemzési vizsgálatok dokumentálása, a szükséges, vagy tervezett módosítások lehetséges következményeinek vizsgálata, visszaellenőrzése, a biztonságot befolyásoló vagy érintő belső dokumentumok jóváhagyás el mi ellenőrzése, és/vagy jóváhagyása. A Társaság munkavállalóinak feladatait, jogait, hatásköreit és felelősségeit a munkaköri leírások tartalmazzák. Mentésvezető A mentésvezető a helyszínen tartózkodó legmagasabb beosztású vezető, aki a riasztással és a veszélyelhárítással kapcsolatos tevékenységet irányítja. A mentésvezető a helyszínre érkező felettes vezetőjét a kialakult helyzetről és a megtett intézkedésekről köteles tájékoztatni, aki AliscaBJ20150901Nyilvanos

8



Ipari Park

átveheti a mentés irányítását. Azonban a mentésvezető jogában áll a mentésvezető hatáskört a részletesebb technológiai ismerettel rendelkező alacsonyabb beosztású vezetőnél hagyni. Tevékenységének és intézkedési jogkörének általános meghatározása: • Tájékozódik a veszélyhelyzetről, az üzemzavar nagyságát felméri, • Meghatározza a veszélyességi fokozatot, • Elrendeli a riasztást, • A létesítményben lévő dolgozókból megszervezi a mentő és tűzoltó erőket, • Intézkedik elsősorban a személyek, majd az anyagi javak mentéséről, • Gondoskodik a menekülési útvonalak biztosításáról (pl. vészkijáratok nyitása, szükség esetén a füstelvezetők nyitása, stb.), • Intézkedik a technológia szükség szerinti leállításáról, • Intézkedik a közművek lezárásáról (pl. elektromosság, gáz, stb.), • Intézkedik, hogy a szükséges helyiségekbe a bejutás biztosítva legyen, • Irányítja a mentést és a tűzoltást a tűzoltóság megérkezéséig. • A helyszínre érkező hivatásos tűzoltóság vezetőjének utasításait mindenki köteles maradéktalanul betartani, illetve végrehajtani. A Mentési Törzs tagjai: • Ügyvezető igazgató • Tűzoltók parancsnoka. • Ügyeletes orvos. • Polgári védelem parancsnoka • Távollétük esetén helyettesítőik. Ügyeletes orvos: • Értesítése esetén munkaidőben mentővel, munkaidőn túl a lakásáról saját gépkocsival, vagy a telep által biztosított járművel a helyszínre megy. • Tömeges baleset esetén ellátja az irányító feladatkört. • Gondoskodik az Országos Mentőszolgálat megfelelő erőkkel való igénybevételéről és kiérkezés után annak tájékoztatásáról. • Tömeges baleset esetén, ha sérültek száma és a sérülések jellege azt indokolja, intézkedik: o A sérültek ellátási helyének kijelöléséről, annak berendezéséről. o További orvosok bevonásáról, a közeli Kórházak fogadási készségének ismeretében. o Szükség esetén értesíti a rendőrséget.


9



Ipari Park

Oktel Vagyonvédelmi Szolgálat: -

riasztás esetén értesíti a kijelölt vezetőt.

Elsősegélynyújtás rendje • Minden munkahelyen az ott munkát vállalók létszámától, a munka veszélyességétől függően megfelelő számú, de legalább 1 fő "KÉPZETT" elsősegélynyújtót köteles a munkáltató biztosítani. • Az ügyvezető köteles elsősegélynyújtás céljára elsősegélyhelyet "ELSŐSEGÉLYHELY" feliratú táblával megjelölve biztosítani. • Az ügyvezető köteles gondoskodni a szükséges (MSZ 13553-1989) elsősegélynyújtó felszerelésről. (3. sz. melléklet) • Az elsősegélynyújtó személyek képzéséről az ügyvezető köteles gondoskodni. A munkavállalók egészségének megtérítésének rendje

és

testi

épségének

sérelméből

eredő

károk

• A Kft. ügyvezetője a munkabiztonsági tanácsadó közreműködése mellett gondoskodik arról, hogy a sérelem bekövetkezését követő 15 napon belül a munkavállaló a kárigény bejelentő lapot megkapja. • A Kft. ügyvezetőjének a benyújtott kárigényt 15 napon belül el kell bírálnia. • A munkavállalót a kárigény elutasításával kapcsolatban jogorvoslat lehetősége illeti meg, melyre figyelmét az elutasító határozatban kell felhívni. • Amennyiben kármegosztás alkalmazására kerül sor, azt %-osan is meg kell jelölni. • Kármegosztás alapjául csak a munkavállaló vétkes magatartása szolgálhat. A kárviselés arányát az dönti el, hogy a dolgozó vétkes közrehatása milyen mérvű volt. • A Kft. felelőssége objektív, tehát a munkavállaló kártérítési igénye csak abban az esetben utasítható el, ha az alábbi feltételek fennállnak: - a Kft. működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, - kizárólag a károsult munkavállaló elháríthatatlan magatartása. • Nem lehet szó arról, hogy a kárt a munkavállaló elháríthatatlan magatartása okozta, ha a Kft. az ellenőrzés során a megfelelő intézkedéseket elmulasztja vagy eltűri, hogy a munkavállaló a technológiai és munkavédelmi előírásokat megszegi.

Anyagi javak védelme: A tűz által veszélyeztetett helyekről az alábbi tárgyak biztonságba helyezéséről kell elsődlegesen intézkedni: - A munkavállalók tárgyainak mentése. AliscaBJ20150901Nyilvanos

10



Ipari Park

- Számítógépek és tartozékaik mentése. - A raktárban elhelyezett vegyi anyagok biztonságos eltávolítása az égő terület környezetéből. Főbb veszélyforrások: A gázüzemű targonca a csarnokban, valamint ennek cserepalackja. A targoncát és cserepalackjait biztonságos helyre kell elhelyezni tűz esetén. - A raktárcsarnokban tárolt vegyszerek, amelyeket tűz esetén a csarnoképületből lehetőség szerint el kell távolítani.


11



Ipari Park

1.3) A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESETI VESZÉLYEK AZONOSÍTÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE A védekezésben közreműködők joga, hogy megismerjék a környezetükben lévő veszélyforrásokat, felkészítés keretében elsajátítsák a veszélyhelyzetben irányadó magatartási szabályokat, továbbá joguk és kötelességük, hogy a védekezésben, mentésben közreműködjenek így: (a) (b) (c) (d) (e)

a riasztási, tájékoztatási feladatok végrehajtásában. a mentési és műszaki mentési feladatok végrehajtásában. a kimenekítési és létfenntartási feladatok végrehajtásában. az elsősegély-nyújtási feladatok végrehajtásában. a helyreállítási feladatok végrehajtásában.

Veszélyhelyzeti esemény eredete: (a) veszélyes (ipari) létesítmény technológiai, műveleti, kezelési, karbantartási előírásainak megsértése (téves cselekedet, tévedés és az emberi tévedést nem javítják ki). (b) a műszaki hiba és az emberi tévedés együtt jelentkezik a kijavítás lehetősége nélkül. (c) veszélyes anyagok szállítása, tárolása, átfejtése során kiszabaduló - mérgező, maró, irritáló, túlérzékenységet okozó, karcinogén, mutagén, reprodukciót károsító, ökotoxikus, égést elősegítő, oxidáló, gyúlékony, robbanásveszélyes - anyagok által kiváltott veszélyes hatás, keletkező tűz, bekövetkező robbanás, detonáció az életet, egészséget tömeges mértékben és súlyosan veszélyezteti (meghibásodás, gondatlanság, helytelen beavatkozás). (d) veszélyes anyag (ok) kiszabadulása során a környezet közvetlen és súlyos szennyezése (műszaki hiba, gondatlanság, téves cselekedet). (e) veszélyt okozó cselekedet (rendkívüli esemény). (f) súlyos természeti csapás (hurrikán, tornádó, földrengés, árvíz, tűzvész). A veszélyhelyzet elemzése (a) a normális üzemeltetési körülményektől, paraméterektől való minden lehetséges eltérés felderítése. (b) az eltérés okának feltárása. (c) az okok lehetséges következményeinek a megállapítása. (d) a veszélyes következményeket kiküszöbölő intézkedések meghatározása. (e) veszélyes anyagok raktárkészleteit és a tároló helyeit meghatározzák, intézkednek a biztonságos tárolásáról és a hozzáférhetőség ellenőrzéséről, gondoskodnak az anyagok biztonságával kapcsolatos adatokról és egyéb ezekre vonatkozó információról, valamint ezek hozzáférhetőségéről. AliscaBJ20150901Nyilvanos

12



Ipari Park

A baleseti veszélyek azonosításának és értékelésének normái megtalálhatók a TVSZ-ben, MVSZ-ben és belső védelmi tervben. A TŰZJELZÉS MÓDJA, A TŰZOLTÓSÁG, VALAMINT A LÉTESÍTMÉNYBEN TARTÓZKODÓK RIASZTÁSI RENDJE

Az a személy, aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét először észleli, haladéktalanul köteles: -

jelenteni az ott tartózkodó legmagasabb beosztású személynek. az iroda helyiségben lévő telefonon a 105-ös segélykérő telefonszámon jelezni a tüzet a hivatásos tűzoltóságnak,

A hivatásos tűzoltósághoz történő tűzjelzésnek az alábbiakat kell tartalmaznia: -

a tűzeset, káreset pontos helyét (címét), mi ég, milyen tűzeset vagy káreset történt, mi van veszélyeztetve, emberélet van-e veszélyben, a jelző nevét és a jelzésre használt távbeszélő számát.

A tüzet észlelő személynek törekednie kell arra, hogy a keletkezett tűzről, káresetről a lehető legpontosabb információkat tudja adni a tűzoltóságnak és az egyéb illetékesnek. A LÉTESÍTMÉNY ELHAGYÁSÁNAK MÓDJA Tűz esetén a létesítményt a raktárcsarnok közlekedési útvonalán keresztül közvetlenül az udvarra el kell hagyni. A tűz által érintett terület elhagyása higgadtan, fegyelmezetten történjen, ügyelve a pánik elkerülésére. TŰZ ESETÉN A MUNKAVÁLLALÓK SZÜKSÉGES TENNIVALÓI: A hivatásos tűzoltóság helyszínre érkezéséig a mentésvezető irányításával történjen a tűz oltásának megkezdése. A HELYESBÍTŐ ÉS MEGELŐZŐ TEVÉKENYSÉG A balesetek, tűzesetek, üzemzavarok, veszélyes helyzetek, események kivizsgálása, bejelentése, kivizsgálása szabályozott körülmények között történik, amelyek tanulságait, tapasztalatait a megelőző intézkedések kidolgozásához figyelembe vesszük.


13



Ipari Park

VEZETŐI FELÜGYELET A Tűzvédelmi és a munkavédelmi szakértő évenként egy alkalommal, az évenkénti felülvizsgálat után beszámol az Ügyvezető igazgatónak a Társaság környezetvédelmi és munkavédelmi helyzetéről, a szabályzatokban foglaltak végrehajtásáról, aki értékeli a tevékenységet.


14



Ipari Park

1.4) ÜZEMVEZETÉS

Az Alisca Agrárház Kft. alapadatai a következők: A cég teljes neve:

Alisca Agrárház 2010 Kft.

Cégjegyzékszáma:

17-09-008425

Székhelye:

7100. Szekszárd Páskum u. 2.

Telephelye:

7100. Szekszárd, Wopfing út 8.

Telefon:

74-411-400

Fax:

74-510-121

E-mail:

[email protected]

Első számú vezető:

Török Béla, ügyvezető

Tűzvédelmi szakértő: Munkavédelmi szakértő: Minőségirányítási megbízott: Munkaegészségügyi szolgálat: 2. táblázat: Az Alisca Agrárház Kft. alapadatai

Az Alisca Agrárház 2010 Kft rendszerén belül, az elsőszámú vezető a Társaság ügyvezető igazgatója, akinek feladatát és felelősségét a Tűzvédelmi Szabályzat, valamint a Munkavédelmi Szabályzat (MvSZ) a rögzíti. Részletesen lásd az 1.2) pontban.

A Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendelkezései, az "1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről" alapján meghatározza a társaság szervezeti és működési szabályzatát, a munkavédelmi irányítási rendszerét, a munkavédelemmel kapcsolatos feladatokat. 1.4.1. Az ügyvezető igazgató A Munkavédelmi Szabályzatba foglalt feladatai: • Megszervezi a Szervezeti és Működési Szabályzatban és Munkavédelmi Szabályzatban meghatározott feladatok ellátását. • Biztosítja, hogy az 1993. évi XCIII. tv. . (továbbiakban: Mvt) 8. §.-ban munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülő feladatokat megfelelő képesítésű személy vagy szervezet lássa el. • Irányítási jogkörében engedélyezi épületek, berendezések, gépek üzembe helyezését az előzetes vizsgálatok jegyzőkönyvi eredményei alapján. • Ellenőrzési jogkörében munkahelyi ellenőrzéseket tart, folyamatosan győződik meg a törvény és MVSZ előírásainak megvalósításáról, az előírások betartásáról.


15



Ipari Park

• Munkáltató jogainak gyakorlása keretében dönt munkavédelmi (mulasztási, munkabaleseti) kártérítési ügyekben. • Dönt az alkalmazottak fegyelmi felelősségre vonásáról. • Gondoskodik - a 89/1995. (VII.14.) Korm. rendelet értelmében – a foglalkozás egészségügyi szolgáltatást nyújtó szerevezettel a szolgáltatási szerződés megkötéséről. Súlyos munkabalesetet azonnal jelenti a területileg illetékes Munkavédelmi Felügyelőségnek, értesíti az ERGONOM Munkavédelmi Szolgáltató Kft-t a 74/419-448as telefonon. • Biztosítja és megköveteli a munkavállalók személyi védőeszközének használatát. • Megteremti a munkahelyeken a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi és személyi feltételeit. • Irányítja és ellenőrzi a Kft. alkalmazottainak munkavédelmi tevékenységét. • Személyesen végzi külső munkabiztonsági tanácsadó közreműködésével a munkabalesetek kivizsgálását. • Gondoskodik az irányítása alatt álló munkafolyamatoknál a szabványok, óvórendszabályok, jelen munkavédelmi szabályzat és technológiai utasítások előírásainak betartásáról. • Munka közben irányítja és ellenőrzi a beosztott dolgozók tevékenységét, a védőeszközök használatát. • Köteles megakadályozni ittas, vagy beteg munkavállaló munkába állítását. • Szakmai gyakorlati oktatásban részesíti az új felvételes munkavállalókat. • Megszervezi a Kft. tagjainak és alkalmazottainak éves munkavédelmi oktatását. • Köteles a felvételre jelentkezőt állománycsoporttól függetlenül alkalmassági orvosi vizsgálatra küldeni, a munkakörre vonatkozó fizikai és egészségügyi igénybevétel megjelölésével. • Megszervezi a Kft. tagjainak és alkalmazottainak előzetes és időszakos orvosi alkalmassági vizsgálatát, gondoskodik az eredmények dokumentálásáról. • Gondoskodik arról, hogy a baleseti diagnózissal táppénzes állományba vett munkavállalók nyilatkozzanak a baleset körülményeiről. • A munkabiztonsági tanácsadóval közösen vezetik a munkabalesetek nyilvántartását és a kárigény felhívásokat. 1.4.2. Munkabiztonsági tanácsadó feladatai A munkáltató adat- és információ szolgáltatása alapján szerződés keretében az ERGONOM Kft. feladatai: • A munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülő munkavédelmi feladatokat szerződés szerint ellátja. • Elvégzi az intézmény alkalmazottainak előzetes, időszakos és rendkívüli munkavédelmi oktatását. Az oktatást, az írásban történő beszámoltatást dokumentálja. • Az egyéni védőeszközöket meghatározza. • Részt vesz a munkavédelmi szemléken, azt dokumentálja. • Részt vesz a munkabalesetek kivizsgálásában. • Elkészíti a munkabalesetekről a szakhatóságok részére átadandó dokumentációkat. • Kiadja a sérülteknek a kárigény felhívást. Ezek elbírálásához szakvéleményt ad.


16



Ipari Park

• Műszaki vagy szervezési javaslatot készít a balesetek ismétlődésének megakadályozására. • Figyeli a törvényekben, jogszabályokban és szabványokban megjelent változásokat, erről folyamatosan tájékoztatja az intézmény vezetőjét. A változásokat beépíti az Munkavédelmi Szabályzatba. • Tartja a kapcsolatot az illetékes hatóságokkal.

1.4.3. A Tűzvédelmi Szabályzat A Kft. területén a tűzvédelmi tevékenység irányítását és szervezését az ügyvezető látja el külső tanácsadó bevonásával. Az ügyvezető feladatai tűzvédelmi szempontból: • Az ügyvezető felelős az általa irányított egységek tűzvédelméért, a megelőző tűzvédelmi rendelkezések maradéktalan végrehajtásáért, a tűzvédelmi határozatok érvényre juttatásáért, a tűzvédelmi szabályzat kiadásáért és az ebben foglaltak érvényre juttatásáért. • Évente egy alkalommal részt vesz a vezetői tűzvédelmi szemlén. • Figyelemmel kíséri és értékeli a Kft. tűzvédelmi helyzetét, a tűzmegelőzési munkát, az esetleges tűzesetek alakulását, intézkedéseket tesz a tűzvédelmi helyzet javítására. • Felelős az irányítása, felügyelete alá tartozó munkavállalók és a terület tűzvédelmi tevékenységéért, a tűzvédelmi szabályzatban foglalt előírások végrehajtásáért. • Hiányosságok, szabálytalanságok esetén intézkedik azok megszüntetéséről. • Irányítja a közvetlen hatáskörébe tartozó területek technológiai utasításokban is meghatározott tűzvédelmi feladatait. • Ellen jegyzi a külső vállalkozó által végzendő tűzveszélyes tevékenység engedélyét, szükség szerint kiegészíti azt. • Gondoskodik a Kft. munkavállalóinak tűzvédelmi oktatásáról és a továbbképzéseken való részvételről, valamint arról, hogy a munkakörükkel, tevékenységi körükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkozásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék. • Gondoskodik a közvetlen tűzvédelmet szolgáló tűzvédelmi berendezés, készülék, technikai eszköz beszerzéséről, állandó üzemképes állapotban tartásáról, időszakos ellenőrzéséről. 1.4.4. A tűzvédelmi tanácsadó feladatai: • Tevékenységét a Kft. vezető közvetlen irányításával, annak megbízottjaként látja el. A tűzvédelmi tanácsadóként megbízott ERGONOM Munkavédelmi és Szolgáltató Kft. a megbízó tűzvédelmi megbízottja, ilyen vonatkozású intézkedéseit a Kft. vezető felé írásban jelzi, a Kft. vezető utasítást ad a hibák kijavítására. • A Kft. tűzvédelmi szabályainak végrehajtását szakmai tudásával elősegíti. • Rendszeresen ellenőrzi a dohányzási tilalmat, a tűzvédelmi szabályok, előírások betartását, hiányosságok esetén észrevételt tesz és intézkedést kér annak megszüntetésére. Szükség esetén felelősségre vonást javasol.


17



Ipari Park

• Elkészíti a Kft. vezető adat- és információ szolgáltatása alapján a Kft. Tűzvédelmi Szabályzatát. • Elkészíti a Kft. létesítményeinek, helyiségeinek tűzveszélyességi osztályba sorolását. • Részt vesz a tűzvédelmi hatóság és felügyeleti szervek bejárásain, ellenőrzésein, illetve szemléin. • Elvégzi a Kft. dolgozóinak előzetes, időszakos tűzvédelmi oktatását. • A fejlesztések, beruházások előkészítése és megvalósítása során szakmai tudásával elősegíti a tűzvédelmi szabályok, előírások érvényre juttatását. • Figyelemmel kíséri a törvények, jogszabályok és szabványokban megjelent változásokat, erről folyamatosan tájékoztatja a Kft. vezetőjét. • A Tűzvédelmi szabályzat karbantartását évente egy alkalommal elvégzi. A biztonsági irányítás szakmai támogatója az ALISCA AGRÁRHÁZ Kft.-vel szerződésben működő foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa, és asszisztense, akik részt vesznek a vezetés munkájában a szemléken és ellenőrzéseken, kiképzik, és továbbképzik az elsősegélynyújtó hálózat tagjait, részt vesznek az üzemvész elhárítási – a belső elhárítási – feladatok ellátásában. Az irányítási szervezet tagja vezetők és beosztottak rendelkeznek a területükhöz tartózó képesítéssel és képzettséggel, szakmai gyakorlattal és tapasztalattal, amely megfelelő a súlyos baleseti veszélyekkel kapcsolatos feladataik ellátásához. A belső és külső információ rendszer megfelelően biztosítja a szervezet számára a jogszabályok, a műszaki előírások változásainak követését, az irányítási rendszerek fejlődésének nyomon követését.


18



Ipari Park

1.5) A VÁLTOZÁSOK KEZELÉSE A szabályzatokat minden év első felében felül kell vizsgálni, szükség szerint korszerűsíteni, kiegészíteni, illetve a hatályos jogszabályok változásának megfelelően módosítani kell. Az Alisca Agrárház Kft szabályozottan biztosítja a szervezet számára a jogszabályok, a műszaki előírások változásainak nyomon követését.


19



Ipari Park

1.6) VÉDELMI TERVEZÉS Az Alisca Agrárház Kft. a jogszabályokban előírtaknak megfelelően belső szabályzatokban eljárási és munkautasításokban határozta meg az érintett személyek – vezetők, és munkatársak feladatait, és hatáskörét. A Munkavédelmi szabályzatban, valamint a Tűzvédelmi szabályzatban határozzák meg különösen: 1. Az alkalmazás munkavédelmi feltételei

1.1.Általános előírások 1.2.Munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálat 1.3.Munkavédelmi oktatás 1.4.Egyéni védőeszköz, védőital, védőkenőcs juttatás szabályozása 1.5.Védőital juttatás rendje 1.6.Tisztálkodó szerek, bőrvédő eszközök 2. Munkahelyre, munkavégzésre vonatkozó rendelkezések 3. Munkavédelmi eljárások rendje 3.1.Létesítés, üzembe helyezés, használatba vétel 3.2.Időszakos biztonsági felülvizsgálatok 3.3.Munkavédelmi ellenőrzések rendje 3.4.Munkabalesetek bejelentése, kivizsgálása, nyilvántartása 3.5.Foglalkozási megbetegedés bejelentése, kivizsgálása 3.6.Alkoholszondás ellenőrzések rendje 3.7.Rendkívüli esemény 3.8.Elsősegélynyújtás rendje 3.9.A munkavállalók egészségének és testi épségének sérelméből eredő károk megtérítésének rendje A veszélyek következményeinek elhárítására az Alisca Agrárház Kft. - 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 8. sz. mellékletének megfelelő- Belső védelmi tervet készített, amely jelen Biztonsági jelentés mellékletét képezi. A védelmi szervezet felkészültségét az Alisca Agrárház Kft. felső vezetése rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében évente gyakorlatot tart, ahol a tervben megjelölt feladatok végrehajtását a védelmi szervezetek kijelölt részével, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt feladatok végrehajtását az egész védelmi szervezettel gyakoroltatják. Súlyos hiányosság vagy rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a biztonsági szervezet intézkedéseit érintő rendelkezéseit a Társaság felső vezetése azonnal foganatosítja. A belső védelmi terv körébe sorolt dokumentumok felülvizsgálata legalább háromévente, továbbá a Biztonsági jelentés soron kívüli felülvizsgálata esetén megvalósul. A veszélyes


20



Ipari Park

anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset vagy rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a belső védelmi tervben foglalt intézkedéseket a védelmi szervezet azonnal foganatosítja. A bekövetkezett balesetek, kvázi-balesetek, vészhelyzetek okai minden esetben részletes kivizsgálásra kerülnek, az eseményből fakadó tapasztalatok alapján megelőző intézkedéseket hozunk az ismételt előfordulás, illetve a hasonló okokra visszavezethető más balesetek elkerülése érdekében. Az ilyen események után minden esetben felülvizsgálatra és aktualizálásra kerülnek a vonatkozó mentési-, reagálási-, kárelhárítási tervek és szabályok.


21



Ipari Park

1.7.) BELSŐ AUDIT ÉS VEZETŐSÉGI ÁTVIZSGÁLÁS A rögzített ellenőrzési módszerek elsődleges célja, hogy összevesse a meglévő helyzetet a normatív követelményekkel ezen belül az ellenőrzések a rendszerre, a folyamatokra és az állapotokra terjednek ki:

Aktív monitoring A munkavédelmi szemlék legfontosabb szempontjait a Munkavédelmi és a Tűzvédelmi szabályzatok határozzák meg így különösen: Munkavédelmi ellenőrzések rendje 1. Az ügyvezető rendszeresen, de évente legalább egy alkalommal köteles szemle keretében ellenőrizni, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek. 2. Az ügyvezetői szemlén az ellenőrzött terület felelős vezetőjén kívül szerződésben rögzített feladatként részt vesz az ERGONOM Munkavédelmi Szolgáltató Kft. képviselője is. 3. Az ügyvezető azonnal, de legalább 15 napon belül köteles az írásban jelzett hibák, hiányosságok megszüntetéséről intézkedni. 4. Munkabalesetek bejelentése, kivizsgálása, nyilvántartása 4.1.Minden munkabalesetet a sérült vagy a balesetet észlelő munkatárs köteles azonnal a közvetlen felettesnek bejelenteni. 4.2.A közvetlen felettes köteles gondoskodni: - a sérült(ek) szükséges orvosi ellátásáról, - a munkabaleseti naplóban a szükséges adatok rögzítéséről, - az ügyvezető - távollétében megbízott helyettesét - és az ERGONOM Munkavédelmi Szolgáltató Kft-t a 74/419-448-as telefonszámon azonnali értesítéséről, - a baleseti helyszín változatlanul hagyásáról 5. Foglalkozási megbetegedés bejelentése, kivizsgálása 6. Alkoholszondás ellenőrzések rendje Tűzvédelmi ellenőrzések rendje: 1. Ügyvezető gondoskodik a közvetlen tűzvédelmet szolgáló tűzvédelmi berendezés, készülék, technikai eszköz beszerzéséről, állandó üzemképes állapotban tartásáról, időszakos ellenőrzéséről. 2. Ügyvezető részt vesz a tűzvédelmi hatóság és felügyeleti szervek bejárásain, ellenőrzésein, illetve szemléin. 3. Elvégzi a Kft. dolgozóinak előzetes, időszakos tűzvédelmi oktatását. 4. Öngyulladásra hajlamos anyagokat más anyagokkal együtt tárolni szigorúan tilos! Az öngyulladásra hajlamos anyagoknál rendszeres ellenőrzéssel kell megakadályozni a veszélyes mértékű felmelegedést AliscaBJ20150901Nyilvanos

22



Ipari Park

5. A tűzoltó készülékeket, fali tűzcsapokat a jogszabály által meghatározott időközönként ellenőriztetni kell. Az ellenőrzés végrehajtását jegyzőkönyvben kell rögzíteni, melyet a gazdasági vezető aláírásával igazol 6. A tűzoltó készülékekről és berendezésekről a Kft-nek nyilvántartást kell vezetni. A tűzoltó készülékek készenlétben tartói ellenőrzését negyed évenként végre kell hajtani. 7. Az automatikus tűzjelző berendezést állandóan üzemképes állapotban kell tartani. 8. Az automatikus tűzjelző berendezés üzemeltetési naplóját folyamatosan vezetni kell,(napi, havi, negyedéves ellenőrzés). A berendezést félévente felül kell vizsgálni és ennek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell. 9. A berendezés üzemeltetésével csak kioktatott személy bízható meg.


23



Ipari Park

2) A veszélyes ipari környezet bemutatása Az ALISCA AGRÁRHÁZ 2010 Kft a biztonsági jelentésében elvégzendő elemzési eljárás elvei és terjedelme során alapvetően a 96/82/EC irányelv és a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet által megfogalmazott követelményeit tartja szem előtt. Ennek érdekében a tőle elvárható körültekintéssel és gondossággal értékelte a környezetében más veszélyes létesítményt üzemeltetők esetleges súlyos baleseti eseménysorai által veszélyeztetett területeket. Ezzel párhuzamosan az ALISCA AGRÁRHÁZ 2010 Kft az összes érintett létesítményére kiterjedő adatgyűjtést, az adatok célzott szempontok szerinti rendszerezését, értékelését valósította meg. Ezt követően elfogadott eljárás keretében kiválasztja SEVESO szempontból veszélyes üzemrészeit. A kiválasztott üzemrészek esetében olyan részletességgel elemezi, majd dokumentálja az alkalmazott technológiát, hogy az alkalmas valamennyi üzem határon túl terjedő hatás bekövetkezéséhez szükséges és elégséges összes feltétel feltárására. Ezen feltételek ismeretében bemutatja, azon esemény sorokat un. szcenáriókat, amelyek ingatlanhatáron túl terjedő nem kívánt hatással járnak. Nemzetközileg elfogadott elemzési módszerrel meghatározza az egyes szcenáriók bekövetkezési gyakoriságát. Következmény elemzés keretében elvégezi a kiválasztott veszélyes üzemekben kijelölt szcenáriók bekövetkezésének következményeit. Ezt követően a következmények ismeretébe meghatározza a veszélyes üzemben folytatott tevékenység egyéni, majd társadalmi kockázatát. A kockázat ismeretében értékeli a veszélyeztetést. A következmények ismeretében megalapozott védelmi tervezést valósít meg. 2.1) AZ IPARI KÖRNYEZET Szekszárd, Tolna megyében található, a Duna jobb partján. Megközelíthető az M6-os autópályán, a Budapest-Pécs közötti 6-os számú főúton. Szeged felől Bátaszékig az 55-ös, onnan az 56-os számú közúton lehet megközelíteni. A várostól északra fekvő Szent László hidat (amely a tervezett M9-es autópálya része) 2003-ban adták át. Vonattal a MÁV 46-os számú (Sárbogárd–Szekszárd–Bátaszék) vasútvonalán érhető el. A vasútállomás SzekszárdPalánk és Őcsény között található. Elérhető továbbá távolsági autóbuszokkal Budapestről. A városban kizárólag autóbuszok járnak a városrészek között. Két pályaudvarral rendelkezik a város. A Szekszárdi Ipari Park a jó megközelíthetőségét a 1,5 km-re lévő M6-os és M9-es autópályák valamint a Duna-híd biztosítják.


24



Ipari Park

2.2) A VESZÉLYES ÜZEM ÉRINTETT KÖRNYEZETÉNEK TERÜLETRENDEZÉSI ELEMEI 2.2.A) A LAKOTT TERÜLET JELLEMZÉSE Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegszárd vagy Szegzárd, ritkábban nyomtatásban a Szexárd alak is előfordult, németül Sechshard vagy Sechsard) megyei jogú város, Tolna megye székhelye, a szekszárdi borvidék központja1. Az ország legkevesebb lakosú, Tatabánya és Eger után a harmadik legkisebb területű megyeszékhelye. Borváros, kb. 4500 pincével. Szekszárd Budapesttől 150 km-re, a magyar-horvát határtól mindössze 50 km-re fekszik. A Dél-dunántúli régióban található 96 km² területű, 35 ezer lakosú megyei jogú város a régió egyik legfontosabb kereskedelmi, gazdasági és kulturális központja. Az Alisca Agrárház Kft. telephelye a Szekszárdi Ipari Park területén fekszik, a település középpontjától K-i irányban. A raktárépületek közvetlen és tágabb környezetében ipari kereskedelmi és gazdasági társaságok működnek. A környezetében lakott terület legközelebb nyugati irányban érhető el, ennek távolsága kb. 973 m. A Béketelep minimum házai 280 m távolságra vannak. D-i, É-i és K-i irányokban Szekszárd külterületi részei érhetőek el, ahol lakott területek nincsenek.

2.2.B) A LAKOSSÁG ÁLTAL LEGINKÁBB LÁTOGATOTT LÉTESÍTMÉNYEK Az ALISCA AGRÁRHÁZ 2010 Kft. a Szekszárdi Ipari Park területén található meg. A telephely közvetlen környezetében a lakosság által tömegesen látogatott intézmények a város központjához közelebb helyezkednek el. Az alábbi táblázatban mutatjuk be a telephelyhez legközelebb található, tömegek vonzására alkalmas létesítményeket, intézményeket. Létesítmény 1. Számú Óvoda

Cím

Távolság

Bajcsy-Zsilinszky Endre utca 6

1387

PTE IGY GYAKORLÓISKOLA, Mátyás király utca 5 ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA ÉS GYAKORLÓ

1387

ÓVODA

Művelődési Központ

Bajcsy-Zs. utca 7.

1320

Tolna Megyei Önkormányzat Keselyűsi út 22 Levéltára

960

Magyar Szeretetszolgálat

1427

Máltai Hunyadi utca 4,

IV. Számú Idősek Klubja

Rákóczi utca 71

1667

Orvosi rendelő

Hunyadi utca 2.

1360

1

http://hu.wikipedia.org/


25



Ipari Park

Létesítmény

Cím

Távolság

Fogorvos, Dr. Ványi Kft.

Kölcsey lakótelep 6.

1613

Polgármesteri Hivatal

Béla király tér 8

2067

3. Posta

Rákóczi utca 85-87

1640

Újvárosi Szent Mihály Pázmány tér 6. Arkangyal Katolikus templom

1573

Sport és Szabadidő Központ

Keselyűsi út 3

1067

Vasútállomás

Pollack Mihály utca

1373

• 1. Számú Óvoda. A város egyik legrégebbi óvodája. Két csoporttal működik. A csoportokba vegyes életkorú gyermekeket fogadunk.

2

•

Ifjúsági Sporttelep. A Pollack úti Sporttelep üzemeltetője részben az AC Szekszárd, részben a Szekszárdi Vagyonkezelő Zrt. – állapota semmilyen szempontból nem felel meg a kor követelményeinek, még öltözőépület sincs.

•

A város fenntartásában működő Sport- és Szabadidőközpont 1989. május 27-én került a sportolók, illetve a sportszerető lakosság használatába. Az intézmény kezelésébe tartozik a Sportcsarnok, 1 bitumenes kézilabdapálya, amelyet télen korcsolyapályaként üzemeltet egy vállalkozó immár második éve. A Sportcsarnokhoz tartoznak még a Sport utcában található füves és salakos labdarúgópályák, teniszpályák és öltőzik, illetve egy extrém sportpálya2.

A Szekszárd-tolnai kistérség sportstratégiája 2009


26



Ipari Park

2.2.C) KÜLÖNLEGES ÉRTÉKEK, NEVEZETESSÉGEK3

A város szíve a Béla tér, teret az 1805-ben épült copf stílusú templom őrzi, melynek nevezetessége, hogy Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma. Naponta háromszor harangjáték hallható. Szemben a pestisjárvány szomorú emlékét őrző Szentháromság-szobor található. A teret a Városháza épülete nyugatról, a régi Vármegyeháza keletről zárja le. A klasszicista épülettömböt Polláck Mihály tervezte, 1836-ban építették, az átadás emlékét a belső udvaron ma is látható tiszafák őrzik.

1. ábra: Béla tér légi felvételen4

Ugyanitt kerülnek bemutatásra az I. Béla király által alapított, 1061-ben emelt monostor romjai, mely köré rendház és vár épült. A kereszténység megszilárdításában fontos szerepet játszó I. Béla szobra egyébként a róla elnevezett téren látható, Lessenyey Márta alkotása. A Vármegyeháza ma hivataloknak és a levéltárnak ad otthont, utóbbiban kiállítások tekinthetők meg. Az épület külső udvarán található a díszes Borkút, Baky Péter és Szatmári Juhos László alkotása. A Borkút csapjaiból neves alkalmakkor bor folyik. A nagy magyar költő, Babits Mihály szülőházában (Babits u. 13.) Emlékmúzeum működik, a gyermekkori emlékek, a fogadószoba bútorai, írásos emlékek és az udvaron a költő bronzszobra, Farkas Pál szobrászművész alkotása fogadja az ideérkezőt.

3

http://www.szekszard.hu/_szekszard/latnivalok

4

http://www.szekszard.hu/_szekszard/latnivalok


27



Ipari Park

A Garay tér, közepén a névadó Garay János szobrával (Szárnovszky Ferenc alkotása, 1898-ban avatták fel), a költő Háry János alakját emelte az irodalomba, nem utolsó sorban többször megénekelte a szekszárdi bort. A tér egyik meghatározó épülete a Német Színház (Garay tér 4.), ahol az ország egyetlen német nyelvű színháza működik, programjáról érdemes tájékozódni. Nem csupán építészeti, de kultúrtörténeti emlék az Augusz-ház jellegzetes épülete (Széchenyi u. 36-40.), melyet báró Augusz Antal építtetett, s ahol Liszt Ferenc négy alkalommal járt. Emlékét az épület falán emléktábla és a benne működő, nevét viselő zeneiskola örökíti meg. Talán a mester emlékét őrizve, Szekszárdon hagyományosan színvonalas zenei élet működik ma is, melynek méltó otthona a Művészetek Háza (Szent István tér 20.). Az egykori zsinagóga Kerényi József építész tervei alapján született újjá, ma a kortárs és klasszikus alkotók kiállításai, színvonalas hangversenyek kapnak otthont benne. Az épület ékessége a koncerteken megszólaló orgona, a csillár helyett kialakított világító térplasztika és a bejárattal szemben magasodó diadalív, mely az egykori oszlopoknak modern támaszként szolgál. Az épület szomszédságában találjuk a Wosinsky Mór Megyei Múzeum tekintélyes épületét (Szent István tér 26.). A bejárat előtt a múzeumalapító bronzportréja Farkas Pál alkotása. Az 1902-ben gróf Apponyi Sándor és Wosinsky Mór apátplébános által alapított múzeumban számos állandó és időszaki kiállítás várja az érdeklődőket. Szekszárdra madártávlatból, a Kilátóból (Kiss István szobrászművész alkotása) tekinthető meg.


28



Ipari Park

2.2.D) ÉRINTETT KÖZMŰVEK Két darab nagyteljesítményű (2 MW) trafóállomással bővült a villamos energia kapacitás, fejlesztésre került a terület víz-, szennyvíz-, tüzivízhálózata, kiépült a csapadékvíz elvezető rendszer. A beruházásaink közül talán a leglátványosabb és legfontosabb a korábban még feltáratlan Ipari Parki területek megközelítését szolgáló új közúti csomópont építése és a belső úthálózat fejlesztése. 2009. július végére kiépült a park teljes területét kiszolgáló távközlési hálózat, amely a működő és a jövőben betelepülni szándékozó vállalkozásoknak biztosít vezetékes telefonkapcsolatot, illetve hozzáférési pontot a világhálóra. Október végén pedig átadásra került a nagy-középnyomású földgázhálózat is. Az Ipari Parkon kívül található a Szekszárdi Vízművek telepe Déli irányban 532 méterre.

2.2.E) AZ IPARI ÜZEM KÖRNYEZETÉBEN MŰKÖDŐ SZERVEZETEK Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata 1998-ban nyerte el az Ipari Park címet a város ÉK-i határán elhelyezkedő 30,7 hektáros területre. Ennek bővítését a 2004-ben önkormányzati tulajdonba került – az Ipari Park mellett elhelyezkedő – volt Honvédségi Raktárbázis, valamint az adásvétel útján szerzett további területek tették lehetővé. A Szekszárdi Ipari Park könnyű megközelíthetőségének, a Duna-híd, az épülő M6-os és M9es autópályák közelségének, valamint a terület további bővítésének köszönhetően kitűnő lehetőséget kínál korszerű üzemek, raktárak, kereskedelmi egységek kialakulására, betelepülésére, zöld- és barnamezős beruházások megvalósítására. Szekszárdi Ipari Park Kft. Cím: 7100 Szekszárd, Bezerédj u. 2. Tel/Fax: +36-74-510-422. Honlap: www.ip-szekszard.hu. E-mail: [email protected] Ügyvezető igazgató: Bálint Zoltán • • • •

CloneExpress Kft., 7100 Szekszárd, Szécsenyi u. 34. Tel: +36-30/359-69-49 Létszám: 1 fő. Épületszám: 24

•

Dav - And Bt. Máté Péter, 7100 Szekszárd, Lehel u 17. Raktározás (garázs). Képviselő: Máté Péter. Tel: +36-20/942-78-48 Létszám 5 fő. Épületszám: 25

• • • • • • •

Fehér Zoltán, 7100 Szekszárd, Béri Balogh Ádám u.102. Raktározás (bútor). Képviselő: Fehér Zoltán. Tel: +36-20/927-58-21 Létszám: 1 fő. Épületszám: 16


29



Ipari Park

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Nemes György, 7100 Szekszárd, Zápor u.2. Raktározás (széna). Képviselő: Nemes György. Tel: 74/415-557 Létszám: 1 fő. Épületszám: 18 Osztrieder Béla, 7100 Szekszárd, Bethlen Gábor u.11. Raktározás (orvosi műszer). Képviselő: Osztrieder Béla. Tel: +36-70/221-46-26 Létszám: 1 fő. Épületszám: 14 SA-Sweet Kft. 7051 Kajdacs, Dózsa Gy.u.574. Élelmiszerraktározás. Képviselő: Süveges Attila. Tel: +36-30/419-4579 Létszám: 2 fő. Épületszám: 21 Szekszárdi Lift Bt., 7100 Szekszárd, BaranyaVölgyHrsz: 12027. Lift alkatrész raktározás. Képviselő: Sebestyén Ferenc. Tel: +36-20/453-19-99 Létszám: 3 fő. Épületszám: 7 Tóth Sándor, 7100 Szekszárd, Kossuth Lajos u.60. +36-20/322-00-20 Létszám: 1 fő. Épületszám: 47

•

Austrotherm Kft. Cím: 7100 Szekszárd Bogyiszlói u. 8. Telefon: +36 74 555 281. Fax: +36 74 311 846. Email: [email protected]. . Képviselő: Weimert Viktor. Tevékenységi kör: hőszigetelő anyag gyártás. Létszám:35 fő.

•

Murexin Kft. Cím: Szekszárd, Ipari Park, Wopfing u. 10. Telefon: + +36 74 510 083. Fax: +36 1 261 6336. E-Mail [email protected] Tevékenységi kör: építőipari alapanyag előállítás. A gyártás teljesen automatizált, a jelenleg


30



Ipari Park

•

működő legmodernebb technológia kapott helyet a gyártótoronyban, amely 35 méteres magasságából kiemelkedik a tájból, és egyik új ismertetőjele lehet Szekszárdnak. Az új gyáregység hidegburkolat ragasztási termékeket: különböző igénybevételnek megfelelő aljzatkiegyenlítőket és széles színválasztékban fugázó anyagokat gyárt. Létszám: 13 fő. Palatransz Kft. Telefon: +36-74-510-609, +36-74-318-345. Tevékenységi kör: fuvarozás, szállítmányozás. Létszám: 10 fő.

•

Jako Fémárugyár Kft. 7100 Szekszárd, Damjanich u. 33-35. Telefon: +36 74 528 380, +36 20 520 3911. Tevékenységi kör: fémipari termékek gyártása. A JAKO Fémárugyár Kft. (Joachim und Andreas Koch Kft.) a Szekszárdi Ipari Park területén fekszik. Alapítója a magyar származású Adam Koch, aki a II. világháború után német földre költözött, ahol egy esztergályos üzemet hozott létre. 1989-ben tért vissza Magyarországra, hogy a külföldön megkezdett üzemet itthon bővítse. A családi vállalkozásba a 2000-es évek közepén gyermekei is bekapcsolódtak. A cég precíziós forgácsolással, valamint a társaság által gyártott és komplett szerelt egységek készítésével foglalkozik. A 12 hektáros területen fekvő összesen 10 000 négyzetméter alapterületű üzemcsarnokokban 320 alkalmazott dolgozik azon, hogy többek között világhírű autógyártók megrendeléseinek eleget tegyenek

•

FI.AL.LA Kft. Fő profilja az olasz valamint a francia személygépkocsik és kishaszonjárművek (Fiat Ducato, Citroen Jumper, Renault Master, Renault Trafic, Peugeot Boxer, Peugeot Expert) sebességváltóinak kereskedelme. Létszám: 1 fő. Képviselő: Balassa Jenő, Galló Gyula. Épületszám: 29.

•

ECO-Contact Kft. Veszélyes és nem veszélyes hulladékszállítás, ártalmatlanítás

•

Interker-Wein Kft. Szőlőfeldolgozó és borászati gépek, eszközök, anyagok. Létszám: 3 fő. Képviselő: Albert György. Épületszám: 27

•

SZÜMA Kft. Vegyestermékkörű nagykereskedelem, raktározás. Létszám:53 fő. Képviselő: Mautner Márta. Épületszám: 16 és 29.

•

Virághegyi Bor Kft. Termelés - borpalackozás. Létszám: 3 fő. Képviselő: Németh Gábor, Horváth Mariann. Épületszám: 27 Wóker Trade Kft. Szeszesitalgyártó és forgalmazó társasága. Képviselő: Csákvári Gábor. Létszám: 3 fő. Épületszám: 28. Zsók és Zsók Kft. Raktározás (garázs). 7100 Szekszárd, Fagyöngy u.1. Tel: +3630/959-91-69. Létszám: 2 fő. Képviselő: Zsók László. Épületszám: 29.

• •


31



Ipari Park

JAKO Kft.

Murexin Kft. Tolna Megyei Városfejlesztési Alapítvány

Austrotherm Kft.


32



Ipari Park

2. ábra: A Szekszárdi Ipari Park elhelyezkedése és beosztása


33



Ipari Park

2.3) A TÁRSADALMI KOCKÁZAT SZÁMÍTÁSA SORÁN FIGYELEMBE VETT TÉNYEZŐK Az összesített egyéni kockázat megállapításakor a kialakított négyzetrács 100 x 100 m. A lakossági (populációs) mátrix észak-déli irányban (Y tengely) 20 négyzetrácsot, nyugat-kelet irányban (X tengely) 20 négyzetrácsot foglal magában. A négyzet rácsok számozása nullával kezdődik. A populációs mátrix kiterjedése így 2000 x 20000 m.

2.4) A TÁRSADALMI KOCKÁZAT SZÁMÍTÁSA SORÁN, FIGYELMEN KÍVÜL HAGYOTT GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK Nincs figyelmen kívül hagyott gazdálkodó szervezet.


34



Ipari Park

2.5) MÁS ÜZEMELTETŐK VESZÉLYES TEVÉKENYSÉGE Szekszárd város területén nincsen olyan alsó vagy felső küszöbös üzemeltető, melynek tevékenységét a dominóhatás esetében figyelembe kéne venni. Cég neve Immobilia 1904 Kft.

Cím

Besorolás

Tevékenység

7100 Szekszárd, Küszöbérték Hüttőház Keselyűsi út 24. alatti

Szekszárd, Küszöbérték Vízmű Szekszárdi Víz-és Csatornamű Kft - 7100 Bogyiszlói u.2. alatti Víztisztító üzem Tolnatej Zrt.

7100 Szekszárd, Küszöbérték Élelmiszeripar Keselyűsi út 26. alatti

Famforg Kft.

7100 Szekszárd Palánk Küszöbérték Nővényvédőszer 18. alatti raktározás

Tolna Agro Állatgyógyászati Kft.

7100 Szekszárd, Küszöbérték Állatgyógyászat Rákóczi u. 146. alatti

Agrokern Kft

7100 Szekszárd, Alsó Keselyűsi út 120. küszöbös

•

• • •

•

Nővényvédőszer raktározás

Alsó küszöb alatti (SKET) cég az Immobilia 1904 Ingatlanforgalmazó Kft. A cég bértárolással, bérfagyasztással foglalkozik. Létszám műszakonként 5 fő. Hűtőfolyadékként ammóniát használnak. Az ammónia kiszabadulása a zárt rendszerből mérgező felhő kialakulásához vezethet. TOLNATEJ Zrt: Szekszárd, Keselyűsi út 26. az Immobilia 1904 Kft. telephelyétől K-i irányban 200 m-re veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem. Az Ipari Parkon kívül található a Szekszárdi Vízművek telepe Déli irányban 532 méterre. A Dél-Dunántúl két sikeres állatgyógyszer-forgalmazója, a Tolnavet Kft. (1993) és az Agrovet Kft. (1990), egyesülésével 1996-ban alakult meg Szekszárdon a Tolna Agro Állatgyógyászati Kft. Az Agrokern Kft. 2013 áprilisában alakult, egy nagy múlttal és kiterjedt kapcsolat rendszerrel rendelkező, 1994-ben alakult, teljes egészében magyar tulajdonú terménykereskedő cég a Goldkern Kft. mezőgazdasági input anyagokkal foglalkozó leányvállalatként, őcsényi központtal, szekszárdi raktár bázissal. Az Agrokern Kft. elsődleges feladata a Goldkern Kft valamint a 2002-ben alakult másik leányvállalat a szemes termény tisztításával, szárításával valamint raktározásával foglalkozó ŐcsényMag Kft. partneri körének, másodlagosan a Tolna, Somogy, Baranya, Bács-Kiskun valamint Fejér megyei mezőgazdasági termelők input anyag igényének kielégítése, a Magyarországon jelenlévő növényvédőszer gyártó cégek, vetőmag fajtatulajdonosok és előállítók valamint műtrágya kereskedő cégek szakmai és üzleti támogatásával.


35



Ipari Park

2.6) A TERMÉSZETI KÖRNYEZETRE VONATKOZÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK 2.6.A) METEOROLÓGIAI JELLEMZŐK Mérsékelten meleg, száraz éghajlatú a kistáj. Solt és környéke Magyarország napfényben egyik leggazdagabb területe, 2100 óra/év értékkel. Az évi középhőmérséklet 10 Celsius-fok. Április 8 körül a napi középhőmérséklet rendszerint már meghaladja a 10 OC-ot, s ez az időszak október 19-ig, mindegy 194 napon át tart. Április 1. és október 25. között, azaz mindegy 205 napon át nem valószínű, hogy a hőmérséklet fagypont alá csökken. Az abszolút hőmérsékleti maximumok sokévi átlaga 34,0-34,4 OC, a minimumoké -16,0 OC. Az éves csapadék 500-600 mm között mozog. A legtöbb, 24 óra alatt lehullott csapadék 87 mm volt. A téli félévben 30-32 napon át borítja a talajt hótakaró, az átlagos maximális vastagsága 20 cm körüli. A leggyakoribb szélirány északnyugati, az átlagos szélsebesség 2,5 m/s körüli.

2.6.B) GEOLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI JELLEMZŐK

Geográfiai jellemzők A vizsgált terület Tolna megye területén, a Tolnai-sárköz kistájon helyezkedik el. A kistáj 88,1 és 162 m közötti tszf-i magasságú, ártéri szintű síkság. Az É-i része 91 m jellemző magasságú, összefüggő alacsonyártér, D-i része 95 m átlagmagasságú magasártér, amelyeken teraszszigetek, ill. a Ny-i peremen a Tolnai- Baranyai-dombvidék felől érkező patakok által felhalmozott hordalékkúpok találhatók. A terület É-i része az ártéri szintű tökéletes síkság, Di része az alacsony ármentes síkság ortográfiai domborzattípusába sorolható. A felszín átlagos relatív reliefé 1-2 m/km2 közötti. A Tolnai-Sárköz felszínét a magasártérbe is mélyült, természetes folyamatok és mesterséges beavatkozás hatására feltöltött és feltöltődő morotvák kusza hálózata szövi át. A terület belvízveszélyes, a szabályozásokig nagy felszíneket foglaltak el az időszakosan vízzel borított mocsaras felületek. Ezek maradványa a Gemencierdő. Az alapkőzeten felső-pannóniai (9-5,4 m év) üledékek: agyag, homokos agyag, homok és homokkő a pleisztocén (2,4-0,01 m év) folyamán vastag (20–40 m-es) rétegsor rakódott rá: vörösagyag, típusos, szoliflukciós, és lejtőtörmelékes lösz belső területe változatos irányú szerkezeti vonalak mentén a felső pleisztocénben (0,3-0,01 m év) feldarabolódott és kiemelkedett az északi és keleti peremterületeken vetődésekkel töréslépcsők alakultak ki legmagasabb pontja az Óriás-hegy (285m). Geomorfológiai formák és folyamatok A Tolnai-dombság legmagasabbra kiemelt és legaprólékosabban tagolt kistája erős függőleges tagozottságú, aszimmetrikus felépítésű dombvidék sűrű és mély völgyhálózat völgysűrűség 2,7 km/km2 aszimmetrikusan kiemelt, szabálytalan alakú, magas löszhátak, löszgerincek és fennsíkok; köztük – a szerkezeti vonalakon – mély eróziós völgyek löszhátak és löszgerincek AliscaBJ20150901Nyilvanos

36



Ipari Park

nagy részét az eróziós és deráziós völgyek, illetve a löszmélyutak mára már tanúhegyekké szabdalták - különösen a dombság északi és nyugati peremvidékén a Börzsöny– Kakasdi-löszplató (183 m) sík felszíne kevéssé lepusztult, a lepusztulásformákat a sok löszdolina képviseli a lösz lepusztulásformáinak (löszdolina, löszkút, löszszakadék, löszvölgy, löszmélyút, löszcirkusz, löszpiramis stb.) leggazdagabb hazai tárháza megfigyelhetjük régi suvadások maradványait is Geológiai jellemzők A kistáj alaphegységét főleg triász-jura törmelékes-karbonátos képződmények alkotják, a D-i részen azonban már metamorfitok vannak. A kistájon a pannóniai képződményekre a Dunántúl irányából érkező folyók hordalékkúpja majd az újpleisztocéntől a Duna ártéri hordalékanyaga rakódott. A Kalocsa-Mohács közötti hosszanti süllyedékben a Duna 40-60 m vastag, alulról felfelé finomodó folyami üledéksort akkumulált a würm közepe óta. A felszínen mindenütt holocén üledékek találhatók. Az alacsonyártereket általában tömörebb iszapos-agyagos, a magasártereket iszapos-homokos üledékek építik fel. A kistáj D-i magasárterén infúziós lösszel fedett néhány felszíndarabka is található Felszín alatti vizek A talajvíz az egész kistájon mindenütt 2-4 m között érhető el, de a Duna parti szűrésű sávjában annak vízállása határozza meg. Kémiai összetételében a kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos jelleg dominál. Keménysége nagy, 25-35 nk° közötti. A szulfáttartalom 60-300 mg/l. A jelentős számú artézi kút mélysége a 100 m-t ritkán haladja meg, de e kutak általában több száz l/p vízhozamokat adnak. A termelt víz felhasználását korlátozza a gyakran nagy vastartalom. A telephely közvetlen környezetében a talajvíz mélysége nem éri el az 1 m-t! A telephelytől K-re lévő területeken a Szekszárdi Vízmű mélyfúrású kútjai találhatóak, amelyek a település ivóvíz ellátását biztosítják. Felszíni vizek A vizsgált terület a Duna ártere, amelyet Pakstól Bátáig annak 67 km hosszú medre kíséri Kről. Ezen a szakaszon éri el a Dunát a Paks-Faddi-főcsatorna (22 km, 206 km2), a Sió (123 km, 14 721 km2, amelyből annak 19 km-es torkolati szakasza tartozik e kistájhoz, a szekszárdi Kis-Duna-csatorna (22 km, 66 km2) és a Szekszárd-Bátai-fıcsatorna (42 km, 257 km2). Mérsékelten száraz, gyenge lefolyású terület. A Sió vízállásait részben a balatoni vízeresztés, részben a Duna visszaduzzasztása befolyásolja. A legnagyobb vízállások a kora tavaszi jeges árvizek esetén szoktak bekövetkezni, amelyeknél a kora nyáriak jóval tartósabbak. A kisvizek ideje a nyár vége és az ősz. A védgátakon kívüli mentesített ártérről 400 km-es csatornahálózat vezeti le a belvizeket. A kistájnak számos (36) állóvize van, közülük 26 a szabályozások alkalmával levágott vagy korábban természetes úton lefőződött holtmeder. Közülük a Faddi-Duna a legnagyobb (182 ha). A kistáj természetes tavai is folyómedrek voltak valamikor. A Porboly melletti a legnagyobb felületű (13 ha). A telephely közvetlen környezete is bővelkedik felszíni vizekben a telephelytől É-ra 220


37



Ipari Park

m-re található a Sió-csatorna. Kb. 200 m-re É-ra a Pásztai-árok amely „város rétjének”belvizeit vezeti el, csak úgy mint a Sárközi-Összekötő Főcsatorna amely a telephelytől D-i irányban kb. 100 m távolság megtételével érhető el.


38



Ipari Park

2.7) A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VESZÉLYEZTETETTSÉGE

Az ALISCA AGRÁRHÁZ 2010 Kft. telephelyének közvetlen környezetében országos vagy helyi védelem alatt álló természetvédelmi terület nincs. Szekszárd térségében lévő országos jelentőségű természetvédelmi terület a 2006-tól védetté nyilvánított Kabszeg-tó területe. Kiemelt jelentőségű különleges természet megőrzési terület a Szekszárd- Geresdi- dombság és a Gemenci-erdő, mely az erdővédett területét és a Kabszegtó természetvédelmi területét is magába foglalja. A Gemenci-erdő különleges madárvédelmi élőhely is egyben. A védett terület >3000 m megtételével érhető el a telephelytől. Védett terület megnevezése

Kód

Típus

Gemenc

HUDD10003 SPA

Különleges madárvédelmi élőhely

Gemenc

HUDD20032 SCI

Kiemelt jelentőségő különleges természetmegőrzésű terület

Szekszárd- Geresdi-dombság

HUDD20011 SCI

Kiemelt jelentőségő különleges természetmegőrzésű terület

3. táblázat: Natura 2000 területek Szekszárdon és környékén


39



Ipari Park

3.) A veszélyes ipari üzem bemutatása A cég teljes neve: Cégjegyzékszáma: Székhelye: Telephelye: Telefon: Fax: E-mail: Első számú vezető: Tűzvédelmi szakértő: Munkavédelmi szakértő: Minőségirányítási megbízott: Munkaegészségügyi szolgálat:

Alisca Agrárház 2010 Kft. 17-09-008425 7100. Szekszárd Páskum u. 2. 7100. Szekszárd, Wopfing u.t 8. 74-411-400 74-510-121 [email protected] Török Béla, ügyvezető

4. táblázat: Az Alisca Agrárház Kft jellemző adatai

Megközelíthető az M6-os autópályán, a Budapest-Pécs közötti 6-os számú főúton. Szeged felől Bátaszékig az 55-ös, onnan az 56-os számú közúton lehet megközelíteni.


40



Ipari Park

Alisca Agrárház Kft Raktár, Ipari Park

Alisca Agrárház Kft Iroda, Páskum u 2.

3. ábra: Az Alisca Agrárház Kft megközelíthetősége


41



Ipari Park

3.1) A VESZÉLYES IPARI ÜZEMEKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

3.1.A) A VESZÉLYES ÜZEM RENDELTETÉSE

A Szekszárdi Ipari Parkban épülő növényvédőszer raktá 3 tűzszakaszból áll. Az Alisca Agrárház Kft. Szekszárdon található raktárának rendeltetése alapvetően vegyi- és agrokémiai anyagok tárolására, ki-, és beszállítására. A veszélyes anyag raktárok különféle növényvédő szerek raktározását végzi. A veszélyes anyag raktárakban a veszélyes anyagok zárt csomagolású tárolása zajlik. A be-, és kiszállításuk, tárolásuk a beszállítás kori, zárt, megbontatlan (a növényvédő szerek csomagolására vonatkozó előírásoknak megfelelően) gyártói csomagolásban történik. A tárolás során – a tárolást, raktározást, anyagmozgatást kivéve – semmiféle egyéb műveletet nem végeznek

3.1.B) FŐBB TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA

Az Alisca Agrárház Kft. fő tevékenysége agrokémiai termékek - növényvédőszerek és műtrágyák - kereskedelme, disztribúciója. A veszélyes anyagraktár telephelyen a veszélyes anyagok tárolása zárt csomagolásban történik, be- és kiszállításuk, tárolásuk zárt, megbontatlan (a növényvédő szerek csomagolására vonatkozó előírásoknak megfelelően) gyártói csomagolásban történik.

3.1.C) A DOLGOZÓK LÉTSZÁMA, A MUNKAIDŐ Alisca Agrárház Kft. 74/411-400, fax:74/510-121

NÉV

TELEFON



30/932-21-10

ÜGYVEZETŐ



42



Ipari Park


Az Alisca Agrárház Kft egy műszakos munkarendben dolgozik.

3.1.D) ÁLTALÁNOS MEGÁLLAPÍTÁSOK


43



Ipari Park

3.2) HELYSZÍNRAJZ

1. 2. 3. 4.

„A-B” növényvédőszer raktár.. „C-D” növényvédőszer raktár Komisiózó tér C-D” növényvédőszer raktár


44



1. 2.

3.

4. ábra: Alisca Agrárház Kft raktárának helyszínrajza


45

4.



Ipari Park

3.3) A VESZÉLYES ANYAGOK A létesítmény alaprendeltetése a különböző anyagok raktári tárolása, az anyagok ki- és beszállítása. A tárolt anyagok veszélyhelyzetek kialakulására adnak lehetőséget.

Küszöbérték Raktár

Megnevezés

CAS

Vesz. jel.

R mondat

Veszélyes anyag osztály

Mennyiség

Készlet (kg)

6. táblázat: Veszélyes anyagleltár


46

Készlet (t)

Alsó

Felső

(t)

(t)

Összesítés Alsó küszöb

Felső küszöb

(-)

(-)



Ipari Park

3.4) A VESZÉLYES IPARI ÜZEM AZONOSÍTÁSA A/3 adatlap: A VESZÉLYESSÉG SZÁMÍTÁSA Veszélyesség, alsó küszöbérték számítása

Ʃqn/QAn értékek (1. melléklet alapján) Egészségi veszélyek

Fizikai veszélyek

Környezeti veszélyek

0,10

0,01

3,86

Veszélyesség, felső küszöbérték számítása

Ʃqn/QAn értékek (1. melléklet alapján) Egészségi veszélyek

Fizikai veszélyek

Környezeti veszélyek

0,03

0,00

1,91

7. táblázat: Az Alisca Agrár Kft. besorolása a veszélyesség alapján

A 219/2011. (X. 20.) Korm. Rendelet 1. számú melléklete foglalkozik a veszélyes ipari üzem azonosításával. A mérgező anyagok összegzésénél az alábbi elveket alkalmaztuk, figyelembe véve az OKF állásfoglalásait: • A mérgező megjelöléssel ellátott, de nem veszélyesként osztályozandó anyagokat (pl. karcinogének, mutagének, teratogének) nem vontuk be a létesítmény azonosítási folyamatába. • Ha az R48 mondat R20, R21 vagy R22 kockázati mondatok bármelyikével kombináltan jellemzi az adott anyagot vagy készítményt, akkor az az anyag, illetőleg készítmény nem tartozik az Irányelv hatálya alá, így nem vontuk be a létesítmény azonosítási folyamatába. Az 5. táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a felső küszöböt a telephely a környezetre veszélyes anyagok esetében túllépi (≥1). Az Alisca Agrárház Kft. felső küszöbértékű veszélyes ipari üzem!


47



Ipari Park

3.5) A VESZÉLYES TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ LEGFONTOSABB INFOMÁCIÓK 3.5.A) A TECHNOLÓGIAI FOLYAMATOK A raktározási technológia szerint a létesítmény elosztó raktárként üzemel. A beszállított, különféle veszélyes áruk EU raklapos egység rakományokat képeznek és ezek a raklapok kerülnek a raktár területén belül tárolásra. A raklapok tömbtárolás formájában a padlószinten tároltak, illetve állványokon. A raktár területén belül a kereskedelmi csomagolású egység nem kerül megbontásra, az áru megbontás nélkül- raklapos egység-rakományként, illetve kereskedelmi csomagolású egység csomagolásban kerül elszállításra a raktárból. A betárolásának szempontjai, különös tekintettel a tároló helyekre: 1. Csoportosítás (gyomirtók, gombaölők, rovarölők) 2. Forgalma (forgási sebesség, munkaszervezés, stb..) 3. "A", B" kategóriák külön kezelése 4. Gyártásidő 5. Gyártási szám 6. Nagy kiszerelésűek csak padlószinten 7. Veszélyességi besorolás 8. Vagyonkezelési szempontok (drága növény védőszerek megfigyelhetősége) 9. Készletek nagysága (raklapok, egységcsomagok száma, stb.) 10. Humán szempontok (létszám, munkaszervezés, stb.) 11. Ügyrendi szempontok 12. Egyéb szempontok: a. létszám, munkaerő ellátás b. technikai feltételek (gépek) Csak előre jelzett, rendezett vámkezelt árut veszünk át. Az átvételhez minimálisan az alábbi fuvarokmányok szükségesek: - CMR - Számla - Packinglista - Vámnyilatkozat (ha szükséges). Az átvétel az okmányok alapján történik: mennyiségi és minőségi átvételi el: számolással és szemrevételezéssel. Termékeket, gyűjtőket NEM bontunk meg! A hiányosságokat jegyzőkönyvezzük, erről a tulajdonost azonnal értesítjük. Analitikai vizsgálatot, mintaválasztást stb. a raktár nem végez!


48



Ipari Park

Engedély nélkül, illetéktelenekhez növény védőszer NEM kerülhet kiadásra. A vevőnek, szállítónak regisztráltnak kell lenni; a szükséges engedélyekkel a személynek és a járműnek rendelkezni kell. A kiadás - úgymint átvételkor - mennyiségi és minőségi átadás - átvétel. A kiadásra kerülő terméket az előzőekben leírt ismérvek alapján adjuk át. A növény védőszerek tárolása folyamán mindenkor a FIFO elvet alkalmazzuk (legrégebbit kiadni, legfrissebbet betárolni). A növény védőszerek raktárban a sérült, lejárt, selejtezésre váró anyagokat előírás szerint külön kezeljük. A veszélyes hulladékokat külön kezeljük, tároljuk, majd szükség szerint, de legalább évente elszállítatjuk! A raktár területén a biztonságirányítási rendszer alapelve: • Minden tűzrendészeti, munkavédelmi, közegészségügyi, növény-védőszer védelmi higiéniai, környezetvédelmi előírás BETARTANDÓ! • A tárolási technológia leírásánál részletesen ismertetjük a növény védőszerek tárolási rendjét. • Egymásra veszélyes kölcsönhatást gyakorló készítmények elkülönített tárolására odafigyelünk. • A szakszerű tárolás; a sérülések elkerülése, a készítmények zártsága (edények); az esetleges mentesítések szakszerű végzése, az óvatos, komoly munkavégzés minden megelőzésnek alapfeltétele. • A raktárban biológiai növényvédelem céljára felhasználható készítmények (vírusok, baktériumok, stb.) NINCSENEK! A raktár tevékenysége: Növényvédő szerek átvétele, tárolása, kezelése, kiadása. Ez technológiai szempontból ki- és berakodást (szállító járművekről és szállító járművekbe), az ehhez kapcsolódó komissiózást, raktáron belüli szállítást, mozgatást, valamint a berakást és kiszedést jelenti. A felsorolt munkákat emelőgépekkel (targoncákkal) és kézzel végezzük.

3.5.B) A KÉMIAI REAKCIÓK, A FIZIKAI VAGY A BIOLÓGIAI FOLYAMATOK

A tárolt anyagok rendes körülmények között stabilak, magas hőmérsékleten, az anyagok égésekor azonban számos bomlási reakción mehetnek keresztül. Mérgező anyagok keletkezésével, illetve kikerülésével számolhatunk.


49



Ipari Park

3.5.C) A TECHNOLÓGIAI VÉDELMI ÉS JELZŐ RENDSZEREINEK LEÍRÁSA A Kft. raktárépületiben beépített automata tűzjelző rendszer üzemel, mely jelzést ad. A tűzjelző rendszer által biztosított védelmi jelleg: életvédelmi és értékvédelmi. A tűzjelző központ 24 órás felügyelete a telephelyen csak munkaidőben biztosított, a raktáros iroda helyiségben, ezért közvetlen automatikus tűzátjelzés kerül kiépítése. Az átjelző készülékkel továbbított tűzjelzéseket a Tűzoltósági Bevetés Irányító Központba kell irányítani. A tűz- és hibajelzéseket külön távfelügyeleti szerződés alapján a 24 órás felügyeleti állomása is fogadhatja. A tűzriasztáskor szükséges hangjelzést váltakozó hangú hangjelzők biztosítják.

3.5.D) A NORMÁL ÜZEMELTETÉSTŐL ELTÉRŐ MŰVELETEK A normál üzemeltetéstől való eltérést itt a termékek egység csomagjainak megsérülése jelenti. A tárolási utasítás és a belső védelmi terv (BVT) kezeli.

3.5.E) A VESZÉLYES ANYAGOK IDŐSZAKOS TÁROLÁSA A növény védőszereket az átvételtől a kiadásig tároljuk. Növényvédelemre a jellemzően tárolt növényvédőszerek felhasználása szezonális, technológiához kötött, időjárásfüggő. Ezért a tárolási technológia ezen tényezők függvényében történik. A növény-védelmi főszezon februártól május végéig tart. Az év további részében kb. a forgalom a szezonális egyharmadára csökken. A veszélyes hulladékok a kijelölt tartályokban tárolhatók. Értelemszerűen a tároló helyek nem merev fogalmak, rugalmasan kezelendők, természetesen a biztonsági előírások maradéktalan betartása mellett. A tárolási technológia figyelése, ellenőrzése, irányítása hagyományos „szemrevételezéssel”, vezetési funkciókkal, módszerekkel történik. A raktárban tűzrendészeti, megelőzési céllal automata tűzjelző berendezés van beépítve.


50



Ipari Park

3.5.F) KÁRMENTŐ TERÜLETE, TÉRFOGATA Minden raktárban a katasztrófavédelmi előírásoknak megfelelő kármentő edény rendelkezésre áll.

3.5.G) A TÁROLÁSSAL KAPCSOLATOS MŰVELETEK Beérkezések: A raktárba a különféle áruk közúton érkeznek. Közúti beszállítás: Az érkezett árut átvételkor – a fuvarokmányok alapján – mennyiségileg és minőségileg vesszük át. A kiszedett áru átvételekor a komissió térre kerül – ideiglenesen – lerakásra. A járműveknek a lerakodása, a raktárból a targonca kijáraton kivitt rakodógéppel történik. Közúti kiszállítás: A raktárban tárolt, kezelt készítmények különböző tárolási idő után kiszállításra kerülnek kereskedőkhöz, felhasználókhoz. Az itt tárolt növényvédő szerek szigorú nyilvántartás alapján, kerülnek kiadásra kereskedőknek, felhasználóknak, fuvarozóknak. Illetéktelenekhez növény védőszer nem kerülhet ki! A szállító járműveknek és az átvevő személyeknek a szükséges ADR-es előírásoknak is meg kell felelni. Hiányosságok esetében az áru NEM adható ki. A kiszállításhoz szükséges komissiójegy alapján a raktári dolgozó összeállítja a szállítmányt, majd a szállítólevél alapján átadja a vevőnek, ill. a szállítónak. A szállítójárműre géppel a jármű szállítóterébe a raktáros berakja. A rakodás szakszerűségéért a járművezető és a rakodó dolgozó közösen felelős. A közúti be- és kiszállítások esetén súlyos balesetek bekövetkezése akkor valószínűsíthető, ha a dolgozók vétenek a biztonságos üzemeltetés szabályai ellen. Ezek a rakodás szabályai a közlekedés szabályai, a járművekre és a kihajtás (közlekedés) szabályai betartandók. Kockázati tényező a targonca kijáraton a ki- és beközlekedés. A rakodási magasság és a súlykorlátozás betartandó. A raktárban átvételkor, kiadáskor, szállításkor, áruk mozgatásakor a kijelölt szállítási útvonalon, közlekedési utak használandók. A raktár biztonságos működését biztosítja a ventillátoros szellőztetése, valamint a meleg levegő által történő fűtése.

3.5.H) EGYÉB KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK


51



Ipari Park

3.6) A VESZÉLYES ANYAGOK SZÁLLÍTÁSÁNAK BEMUTATÁSA A TELEPHELYEN BELÜL

Telephelyeken belül az anyagok szállítása targoncával megoldott. A Szekszárdi Ipari Parkban levő raktárokat 4 db targonca szolgálja ki, 3 darab benzines és egy PB üzemű. Ezenkívül egy darab magasemelős Jungheinrich elektromos EKX 515K magasraktári komissiózó-, és felrakótargonca kerül beszerzésre.

5. ábra: EKX 515K felrakótargonca

Az anyagok tűzveszélyesség szempontjából a teljes skálát lefedik, tehát besorolásuk „A” tűzveszélyességi osztálytól „E” tűzveszélyességi osztályig terjednek.


52



Ipari Park

A raktározott áruk EU raklapos egységrakományként, illetve 1000 literes folyadékkonténerben, 50-200 literes műanyag hordóban, valamint 500 kg-os (BIG-BAG) zsákokban érkeznek a raktár területére és gyakorlatilag megbontás nélkül, ugyanilyen formában szállítják el a raktár területéről. Az "A" és „B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok elkülönítetten kerültek elhelyezésre. A termékek egy része fix polcos rendszerben helyezkednek el. A raklapok másik része raklapok egymásra helyezésével van tömbszerűen tárolva.

3.7) VESZÉLYTELENÍTŐ ÉS MENTESÍTŐ ANYAGOK BEMUTATÁSA A raktárak területén megfelelő számú hordó tűzvédelmi homok került elhelyezésre.


53



Ipari Park

4) Infrastruktúra 4.A) KÜLSŐ ELEKTROMOS ÉS MÁS ENERGIAFORRÁSOK

Az áramellátás normál 220 V és ipari árammal történik.

4.B) KÜLSŐ VÍZELLÁTÁS

Vezetékes ivóvíz ellátás van kiépítve.

4.C) FOLYÉKONY ÉS SZILÁRD ANYAGOKKAL TÖRTÉNŐ ELLÁTÁS

Nincs megemlíthető tevékenység.

4.D) BELSŐ ENERGIATERMELÉS

A telephelyen energiatermelés nem folyik.


54



Ipari Park

4.E) BELSŐ ELEKTROMOS HÁLÓZAT Az áramellátás normál 220 V és ipari árammal történik. 4.F) TARTALÉK ELEKTROMOS ÁRAMELLÁTÁS A telephelyen sem aggregátort, sem generátort nem üzemeltetnek.

4.G) TŰZOLTÓVÍZ HÁLÓZAT

Alisca Agrárház Kft.


55



Ipari Park

6. ábra: Tüzoltóvíz hálózat

4.H) A MELEGVÍZ ÉS MÁS FOLYADÉK HÁLÓZATOK

Villanybojler.

4.J) SŰRÍTETT LEVEGŐ ELLÁTÓ RENDSZEREK Nincsen. 4.I.) A HÍRADÓ RENDSZEREK A kommunikáció vezetékes és mobil telefonon történik.

4.K) MUNKAVÉDELEM Az Alisca Agrárház Kft. a munkavédelmi törvény és végrehajtási rendeletei alapján elkészített Munkavédelmi Szabályzattal rendelkezik. Az Alisca Agrárház Kft. minden dolgozója számára biztosítja a biztonságos és az egészséget nem veszélyeztető munkavégzéshez szükséges egyéni védőeszközöket. Minden új dolgozó munkavédelmi oktatásban részesül. A munkavédelemmel kapcsolatos oktatás a Munkavédelmi Szabályzat előírásainak figyelembevételével történik. 4.L) FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYISZOLGÁLTATÁS Az Alisca Agrárház Kft-nél történő foglalkoztatás feltétele az előzetes, időszakos és soron kívüli alkalmassági orvosi vizsgálaton való részvétel, és a munkakörre való alkalmassági orvosi nyilatkozat.


56



Ipari Park

4.M) VEZETÉSI PONTOK ÉS A KIMENEKÍTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ LÉTESÍTMÉNYE A vészhelyzet elhárításához a társaság vezető beosztású munkatársai a raktárvezető értesítése nyomán haladéktalanul megadják a kért támogatást, ideértve a késlekedés nélküli bejövetelt és a képességeiknek és lehetőségeiknek megfelelő mértékű közreműködést. Az üzem területén kialakult vészhelyzet esetén, a vészhelyzeti irányítási szervezet központja a raktárvezető irodája. Az elsődleges vezetési pont az új raktár épület irodája.

4.N) ELSŐSEGÉLYNYÚJTÓ ÉS MENTŐ SZERVEZETEK A telephelyen állandó orvosi felügyelet nem áll rendelkezésre, a telephelyen szakképzett elsősegélynyújtó Deáky Zoltán. 4.O) A BIZTONSÁGI SZOLGÁLAT Biztonsági szolgálat nincs, a védelemért a örző-védő Kft a felelős. 4.P) KÖRNYEZETVÉDELMI SZOLGÁLAT Külön szervezet nincsen. A növényvédőszerek környezetbe kerülése esetén a gyors és hatékony beavatkozás biztosítására, a személyi sérülések, a környezeti szennyezés és az esetleges anyagi kár megakadályozása vagy csökkentése céljából minden helyszínen dolgozó munkavállaló oktatásban részesül, és tevékenyen részt vesz a kárelhárítás végrehajtásának folyamatában. 4.Q) AZ ÜZEMI MŰSZAKI BIZTONSÁGI SZOLGÁLAT Külön szervezet nincsen. A növényvédőszerek környezetbe kerülése esetén a gyors és hatékony beavatkozás biztosítására, a személyi sérülések, a környezeti szennyezés és az esetleges anyagi kár megakadályozása vagy csökkentése céljából minden helyszínen dolgozó munkavállaló oktatásban részesül, és tevékenyen részt vesz a kárelhárítás végrehajtásának folyamatában. 4.R) A KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERVEZET Az Alisca Agrárház Kft. tevékenységéből fakadó veszélyes szituációk meghatározása és elemzése a biztonsági jelentés 6. pontjában történt meg. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos szituációk összekapcsolhatók a hősugárzással és a tárolt veszélyes anyagok hőbomlásából


57



Ipari Park

származó mérgező füstök keletkezésével és terjedésével. Tűz esetén annak azonnali megfékezése kiemelt feladat. Szervezet nincs. 4.S) JAVÍTÓ ÉS KARBANTARTÓ TEVÉKENYSÉG A létesítmények, munkaeszközök, berendezések biztonságos használatához karbantartási tervet kell készíteni. Az elvégzett karbantartásokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a karbantartás időpontját, illetve a karbantartást végzők nevét. Ilyen tevékenységet az Alisca Agrárház Kft. nem folytat. 4.T) A LABORATÓRIUMI HÁLÓZAT Az Alisca Agrárház Kft. tevékenységéhez nincs szükség laboratóriumra. 4.U) A SZENNYVÍZ HÁLÓZATOK A telek előtt halad el a városi szennyvízhálózat, arra csatlakozunk rá. 4.V) AZ ÜZEMI MONITORING HÁLÓZATOK Nincs. 4.W) A TŰZJELZŐ ÉS ROBBANÁSI TÖMÉNYSÉGET ÉRZÉKELŐ RENDSZEREK. A Kft. raktárépületiben beépített automata tűzjelző rendszer üzemel, mely jelzést ad. A tűzjelző rendszer által biztosított védelmi jelleg: életvédelmi és értékvédelmi A tűzriasztáskor szükséges hangjelzést váltakozó hangú hangjelzők biztosítják.


58



Ipari Park

5) A legsúlyosabb baleseti lehetőségek bemutatása A lakosság életének és életkörülményeinek lényeges befolyásolására az Alisca Agrárház Kft. Szekszárdi, Ipari Parkban levő raktárának üzemeltetése során a tárolt veszélyes anyagokkal kapcsolatos azon súlyos ipari balesetek veendők figyelembe, ahol a rendszer integritásának megszűnését követően a veszélyes anyagnak nagy mennyiségű gáz-, folyadék kiáramlása következik be, illetve mérgező füst keletkezik az anyagok égése során. Mivel a kiáramlott anyagok részben mérgezőek, részben tűzveszélyesek, az élő és épített környezetre (beleértve a lakosságot és a lakókörnyezetet is) gyakorolt hatásaik mérgező felhők, illetve különböző tüzek energia-transzportjai révén valósulnak meg. A gáz halmazállapotú mérgező anyagok döntően inhalációs mérgek, amelyek a légutakon felszívódva mérgeznek. Egy részük helyileg is hat; a légutak nyálkahártyájára, a szemre, a bőrre. A gázok mérgező hatását halálozási értékkel szokták kifejezni. Ez a halálos mérgezést előidéző koncentrációnak (ppm, mg/m3 stb.) és a mérgezéstől a halál bekövetkezéséig eltelt időnek (perc) szorzata. Minthogy ez az érték egy-egy gázra vonatkozólag jellemző állandó szám, ez megadható: ez a dózis. A tüzek hőenergiáját a sugárzás közvetíti. A tárolt anyagban megtestesülő és az égés során felszabaduló kémiai energia egyik része olyan tulajdonságú, hogy az élettel összeférhetetlen körülményeket teremt (például a hősugárzás halálos dózisa), a másik változata az épített környezetben okozhat olyan súlyos károkat, amelyek az élhetőség feltételeit ronthatják, illetve lehetetlenítik el. Ez utóbbiak alkalmasak arra is, hogy a veszélyhelyzetek eszkalációját is előidézzék, súlyosbítva ezzel kialakult üzemzavart. A következőkben bemutatjuk a szekszárdi raktár technológiájának azon elemeit, ahol az esetleges integritás-megszűnések súlyos következményekkel járhatnak. A kockázatot a veszély, kiszabadulás, terjedés, következmény, valószínűség (frekvencia), kockázat mértéke (egyéni és társadalmi kockázat) adat együttessel lehet kifejezni. Maga a kockázatfelmérés a fenti ok-okozati láncolat vizsgálatát jelenti a Szekszárdi, Ipari Parkban létesülő raktárának esetén. A kockázatvizsgálat tárgya az Alisca Agrárház Kft. Szekszárdi, Ipari Parkban létesülő raktáranak területén feltételezett súlyos ipari balesetek következményeinek vizsgálata, a kockázatok mértékének meghatározása és ezen értékek összevetése a törvényben foglaltakkal a Katasztrófa törvényben (2011. évi CXXVIII. Törvény), és a kapcsolódó kormányrendeletben (219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről), megfogalmazottak szerint.


59



Ipari Park

AZ IPARI BALESETEK KOCKÁZATAINAK MEGHATÁROZÁSA

Veszélyek azonosítása Mi romolhat el?

Következmények azonosítása

Gyakoriságok meghatározása

Milyen súlyos?

Milyen gyakran

Kockázat meghatározása Milyen nagy?

Kockázat értékelése Megfelelés az előírásoknak!

VESZÉLY-AZONOSÍTÁS

A kockázatfelméréshez szükséges valamennyi információ összegyűjtése után az első és legfontosabb lépés az üzem, üzemelés vagy tevékenység során lehetséges valamennyi veszély AliscaBJ20150901Nyilvanos

60



Ipari Park

felderítése, azonosítása. Ez képezi a további vizsgálatok kiindulópontját. Minden esetben meg kell állapítani: •

milyen veszélyes szituáció létezhet az üzemben vagy a folyamat során, továbbá

•

ez a szituáció hogyan fordulhat elő.

Az elemzés ezen része az un. "veszélyazonosítás", amely során minden lehetséges szituációt meg kell vizsgálni abból a szempontból, hogy van-e egyáltalán lehetőség kár keletkezésére és ezek közül melyek a tényleges kockázatosak. Ez követi a lehetőségtől egy balesethez vezető események sorozatának rendszeres vizsgálata.

A technológiai kockázatok A veszély természetét azon veszélyes anyagok határozzák meg, amelyek a nem rendeltetésszerű technológiai körből vagy környezetből kikerülve károsító hatást gyakorolnak a természeti környezetre és az egészségre. A kockázatok megállapítása azoknak a helyeknek meghatározása jelenti, ahol veszélyek felismeréséhez, azonosításához és kezelésükhöz szükséges javaslatok megtételéhez a részletes elemzésnek feltétlenül rendelkezésre kell állniuk. A feladat elvégzéséhez az alábbi információra van szükség: -

a technológia térbeli részletes elhelyezkedése, a helyszínen végzett tevékenységek eljárások, technológiai leírás, egyszerűsített folyamatábra és műszerezett folyamatábra, anyagösszetétel, nyomás, hőmérséklet értékek, halmazállapot, gépjegyzék és a berendezések leírása, a helyszínen tárolt anyagok jegyzéke,

A baleset méreteit, a környezetre gyakorolt hatásait az alábbi tényezők befolyásolják: •

az elszabadult anyag tulajdonságai

•

az elszabadult anyag fizikai hatásai

•

az uralkodó meteorológiai viszonyok (melyek befolyásolják, hogy milyen irányban és mekkora területet érinthet az elszabadult anyag vagy annak fizikai hatásai

•

a lakosság gyors riasztása és tájékoztatása

•

a rendelkezésre álló védőeszközök és védőlétesítmények

•

a mentesítés lehetőségei és

•

a mentő (elsősorban egészségügyi) erők felkészültsége

Baleseti lehetőségek forgatókönyveket


felmérésével

és

elemzésével

61

választottuk

ki

a

veszélyes



Ipari Park

A KIVÁLASZTOTT TECHNOLÓGIÁK RÉSZLETES ELEMZÉSE A kiválasztott technológiák részletes elemzése különböző programokkal és módszerekkel történik, amelyek megadják a nem üzemszerű kibocsátások valószínűségeit, a kibocsátások hatását (tűz, robbanás, gázfelhő). Az elfogadott forgatókönyvek alapján meghatározásra kerül az emberre - üzemen belül és kívül – a biztonságra és a környezetre súlyos veszélyt jelenthető baleset következménye, nagysága és kiterjedése. A vizsgálat során az alábbi fő veszélyforrások típusait és következményeit vesszük figyelembe: 1.

A veszélyes anyag gáz, folyadék és kétfázisú halmazállapotban történő kibocsátása (forrásmodell megalkotása);

2. 3. 4.

Jet tűz (a jet méreteinek meghatározása); Gőz tűz (a gőzfelhő méreteinek meghatározása); Hősugárzás (az 1-3 pont esetében); Nehéz és neutrális gázok terjedése (éghető gázok). Forrásmodell + diszperziós modellek (Gauss, nehéz gázok terjedése, stb.); Vándorló gőzfelhő robbanása. Forrásmodell, diszperzió, TNT modell.

5. 6.

Az egyéni és társadalmi kockázatok eloszlásának elkészítése, a kockázati szintek megállapítása az adott technológián belül és annak határain túl, valamint azok elfogadhatóságának vizsgálata. Üzemhatárokat meghaladó veszélyeztetés (Off Site Risk) esetén számítandó: -

az egyéni kockázat (Individual Risk), a társadalmi kockázat (Societal Risk), az azonos kockázattal bíró területek kontúrjai, az un izo-kockázati vonalak és a veszélyességi övezetek meghatározása.

A kiválasztott technológiák a kockázatát a hivatkozott végrehajtási utasítás előírásainak megfelelően értékeljük. Az egyéni és társadalmi kockázat meghatározásánál minden olyan baleset hatását figyelembe kell vennünk, melyek túlterjednek a vizsgált technológia üzemi határain és érinti a civil lakosságot. A következmény analízis és az egyéni és társadalmi kockázatok eloszlásának elkészítése során használjuk a DEGADIS (DEnsGAsDISpersion), a HGsystem, FaulTrEASE, SAVE II, programokat és módszereket (az eljárások ismertetése megtalálható a 2. számú mellékletben).


62



Ipari Park

6) A veszélyeztetés értékelése 6.1) A SÚLYOS BALESET LEHETŐSÉGÉNEK AZONOSÍTÁSA 6.1.1) NÖVÉNYVÉDŐSZER RAKTÁR A veszélyes anyagok felhasználása, tárolása vagy szállítása általában olyan zárt rendszerekben történik, amelyek az anyagok terjedését fizikailag gátolják. A műszaki berendezések sérülése, meghibásodása miatt az anyagok szabaddá válnak, így a potenciális veszély reális veszéllyé válik. Személyi sérülést (egészségkárosodást), anyagi károkat okozhat a telephelyen és annak környezetben. A raktárban jelenlévő mérgező, tűz és robbanás-veszélyes anyagok valamint környezetre veszélyes anyagok jelentenek veszélyt. Az anyagok veszélyességének részletes leírása a 3.3. fejezetben található, a veszélyes technológiák jellemzését az 3.5 fejezet tartalmazza. Az általunk alkalmazott megközelítés szerint elsődlegesen azokat a kibocsátási helyeket kell azonosítani, ahol jelentős mennyiségű anyag kibocsátására kerülhet sor, melyek eredményeként tűz, robbanás, gőzfelhő keletkezhet. A raktárban történő, veszélyes anyagokkal történő manipuláció során számos olyan esemény következhet be viszonylag nagy valószínűséggel, melyeknél veszélyes anyag kerülhet ki a tároló eszközökből, tömörtelenség, korróziós károsodás (lyukadás), vagy figyelmetlenség miatt. A raktárok biztonságos működésének bemutatása különbözik azon üzemekétől, ahol egy gyártási folyamatban résztvevő berendezés által okozott veszély bemutatására kerül sor. A tároló kockázati elemzésének sokkal inkább a személyzet ellenőrzésére, képzésére, oktatására, az alkalmazott műveletekre, eljárásokra és auditokra, támaszkodik. Ebből következik, hogy az emberi tényező szerepének bemutatására helyeződik a hangsúly. Az általunk alkalmazott megközelítés szerint azokat a kibocsátási helyeket kell azonosítani, ahol olyan jelentős mennyiségű anyag kibocsátásról van szó, amelyek tűzet, gőzfelhő kialakulását és robbanást okozhatnak. Elsősorban azokat a helyeket próbáljuk azonosítani, ahol cseppfolyósított CH gázok, mint a propán találhatók. Más anyagok, amelyek folyadék állapotban vannak normál hőmérsékleten és nyomáson és a folyamatban sem találhatók magas hőmérsékleten, azok kisebb veszélyt jelentenek. A berendezések, a telepítés, az alaprajz, a technológiai leírás, a veszélyes létesítmények leírása, az elrendezési rajz és a műszerezetttechnológiai folyamatábra alapján azonosítottuk azokat veszélyes létesítmény egységeket, melyek veszélyes anyagokat kezelnek. Jelen esetben a veszélyes létesítmény az Alisca Agrárház Kft. Szekszárdi Ipari Parkban található új növényvédőszer raktára. Az Alisca Agrárház Kft. tevékenységéből adódóan változatos típusú és mennyiségű veszélyes anyag tárolását végzi el. Ezért szükséges a veszélyek feltárásának szisztematikus megközelítése. Az 5. táblázatban összefoglalóan kimutattuk a veszélyes anyagokat és azok legnagyobb mennyiségét. Az Alisca Agrárház Kft. raktárában több száz féle kémiai anyagot AliscaBJ20150901Nyilvanos

63



Ipari Park

tárolnak. Vannak köztük tűzveszélyes, irritatív, égést tápláló, oxidáló, ártalmas anyagok, mérgező és környezeti veszélyt okozó anyagok. A raktárak következmény analízisének során feltételezzük, hogy az égés a raktár tartalmának égéséhez szükséges levegő mennyisége nagyság rendekkel meghaladja a raktár található levegő mennyiségét az után pótlódást is figyelembe véve. Az oxigén koncentráció csökkenni fog. Az alacsony oxigén szint korlátozza a hő kibocsátás nagyságát. Továbbá feltételezzük, hogy az égés során a mérgező anyag mennyiségének 5-10% kerül be a füstbe 1-2 órás időtartamot figyelembe véve5. A gyakorlatban, ha a raktártűz következtében a tető beomlik a kialakult füstfelhő neutrálisnak tekinthető a raktártűz következtében kialakult hősugárzás következtében és a füst a légkörbe magasan felemelkedve felhígul és biztonságosan szétterjed. A tűz kezdeti időszakában jelent veszélyt ezért elfogadható az a megközelítés, hogy a tárolt anyag tört része jelent veszélyt egy órás időtartam alatt.

Az anyagtulajdonságok alapján a CPR 15 szerint az alábbi forgatókönyvek vehetők figyelembe (1.) Veszélyes helyzet kialakulásához vezet a raktárban kialakuló tűz. Bármilyen eredetű tűz esetén a tárolt tűzveszélyes anyagok is meggyulladhatnak, és a tűz átterjedhet az egész raktárra. Vizsgálandó a hősugárzás okozta veszély. (2.) Veszélyes helyzet kialakulásához vezet a mérgező szilárd anyagokat tartalmazó csomagolások megsérülése. A forgatókönyv csak olyan anyagokat vesz figyelembe, melyeknek részecske nagysága elég kicsi ahhoz, hogy a megsérült csomagolásból a szél szét tudja hordani. Ezért csak a por alakú mérgező termékeket vesszük figyelembe. A granulátumok, kristályok, nedves porok nem jelentenek veszélyt a telep határán kívül. (3.) Veszélyes helyzet kialakulásához vezet a raktárban tárolt mérgező anyagokat tároló tartályok esetleges sérülése. A kialakuló tócsa párolgása esetén mérgező gőzfelhő kialakulásával kell számolni az épületen belül. A gőznyomás és az LD50 (patkány, orális) értékének vizsgálata alapján kell figyelembe venni, hogy a termék hozzá járul-e a raktár kockázatához vagy sem. (4.) Veszélyes helyzet kialakulásához vezet a raktárban kialakuló tűz. Bármilyen eredetű tűz esetén a tárolt tűzveszélyes anyagok is meggyulladhatnak, és a tűz átterjedhet az egész raktárra. Vizsgálandó a mérgező égéstermékek okozta veszély.

6.1.2 PB PALACKTÁROLÁS A raktár épülettől 10 m távolságban, szabadtéren, zárt tárolóban tárolják a gázos targonca működtetéséhez szükséges PB palackokat. A tárolt palack meghibásodását a következő események okozhatják: 5

SRAG-Chemical Warehouses Version 6 June 2002, 4.2.3 fejezet, első bekezdés.


64



Ipari Park

• Ütés (ütközés); • Hibás palack, vagy szelep; • Telephelyi tűz; • Szabotázs. Bár a Purple Book szerint (3.2.1. fejezet, 8. sz. megjegyzése) a gázpalackok katasztrofális meghibásodása általában nem vezet halálos sérüléshez a telephelyen kívül.


65



Ipari Park

6.2) KÖVETKEZMÉNY ANALIZIS

Minden súlyos baleset hozzá kapcsolható olyan meghibásodásokhoz, melyek veszélyes anyag kibocsátásához vezetnek és a következő képen osztályozhatók: 1. Anyag kibocsátás berendezés, csomagolás vagy csővezeték meghibásodás miatt; 2. Nagy tüzek (tócsatüzek). Az egyes forgatókönyvek fontossága a következő kritérium alapján állapítható meg. A lehetséges súlyos baleset forgatókönyveinek tartalmaznia kell a legrosszabb események forgatókönyveit, melyek üzemen belül vagy üzemen kívül hatnak az emberre és a környezetre. A megközelítés egyik módja a következő lehet: a. az emberre és a környezetre ható legsúlyosabb események azonosítása b. a következmények meghatározása. Ha a következmények jelentéktelenek nincs szükség további elemzésre. Ha a következmények jelentősek egy sor súlyos baleset meghatározására és elemzésére van szükség); A fenti elveket figyelembe véve az üzemi technológia, a veszélyes anyagok típusa, és mennyisége alapján, az alábbi helyszíneken fordulhat elő veszélyes következményekkel járó baleset.


66



Ipari Park

6.2.1) FORGATÓKÖNYV-1: RAKTÁRTŰZ, HŐSUGÁRZÁS

Üzem neve: Alisca Agrárház Kft

Dátum: 2015.08.14.

Hely: Ipari Park

Forgatókönyv száma: 1

A forgatókönyv leírása: Veszélyes helyzet kialakulásához vezet a raktárban kialakuló tűz. Bármilyen eredetű tűz esetén a tárolt tűzveszélyes anyagok is meggyulladhatnak és a tűz átterjedhet az egész raktárra. Vizsgálandó a hősugárzás okozta veszély. Adatok: •

Levegő hőmérséklete 20 C°.

•

A kiáramló anyag hőmérséklete 20 C°.

•

A kiáramlott anyag: 1,2,4-trimetilbenzén

Egy vegyszer raktárban kialakuló tűz, mely minden oldalról zárt és fedett nem bocsát ki nagy hőmennyiséget a környezetébe. A kibocsátott hősugárzás mértékének meghatározása nem lehet pontos, mivel a tűz viselkedése is bizonytalan és a kibocsátott hő mennyisége változik időben és térben. Általában a vegyszer raktárban található anyagok égéséhez szükséges levegő több nagyság renddel nagyobb, mint a raktárba kezdetben bezárt levegő mennyisége. Amennyiben a szellőzés korlátozott és a tűz kezdeti szakaszában a szellőzés nem nő meg valamilyen meghibásodás miatt az oxigén mennyisége le fog csökkenni. Az alacsony oxigén szint korlátozza a hősugárzás nagyságát is. A vegyszer raktár tüzek esetén a tűzből származó veszély az üzeme kívül nem okozott komoly károsodást a lakosságban. Komoly veszélyt azok a létesítmények jelentenek, melyek gáz halmazállapotú veszélyes anyagokat tárolnak és ezek kiszabadulása tűz nélkül történik. A vegyszer raktár tüzek főleg környezeti károkat okoznak, mint például a Sandoz tűz esetében. A hősugárzás szempontjából fizikai paraméterei alapján a xilol és a kumen a legveszélyesebb. A kockázat elemzés során ezt a forgatókönyvet a továbbiakban nem vesszük figyelembe. Az eredményeket alátámasztja a CPR 15 módszertan is.


67



Ipari Park

Hősugárzás (kW/m2)

Hősugárzás kiértékelése 30 25 20 15 10 5 0 0

20

40

60

80

100

Távolság (m)

Qv

Qh

7. ábra: A nyílttéri hősugárzás értéke xilol esetén


68

Qmax

120

140



Ipari Park

6.2.2) FORGATÓKÖNYV-2: MÉRGEZŐ FOLYÉKONY ANYAG KISZABADULÁSA

Üzem neve: Alisca Agrárház Kft.

Dátum: 2015.08.18

Hely: Ipari Park


A forgatókönyv leírása: Veszélyes helyzet kialakulásához vezet a raktárban a folyékony, mérgező anyagokat tartalmazó tároló elemek sérülése. A sérülésekor kialakuló tócsa párolgása esetén mérgező gőzfelhő kialakulásával lehet számolni. Adatok: •

Levegő hőmérséklete 20 C°.

•

A kiáramló anyag hőmérséklete 20 C°.

•

A forrás magassága 0 m.

•

A talaj érdesség: 1 m

Az épületben történő kiáramlás röviden le van írva a Purple Book 4.6.3 és 4:C.7 fejezetében ezért összegezve: 1. A kiáramlás során azt feltételezzük, hogy az épület éppen marad a baleset következtében. Ha nem ezt tételezzük fel, akkor a kibocsátás esetében a gőzfelhő szabadon terjedne. 2. Folyamatos kiáramlás esetén a levegőbe kilépőanyag forrás erőssége megegyezik az épületen belül lévő anyagforrás erősségével, esetünkben a tócsa párolgási értékével. 3. Az épület térfogata és a légcsere értékét csak a hirtelen kiáramlás (instantaneous) esetében veszi figyelembe a Purple Book. Tócsa párolgás esetében nem erről van szó. Mérgező folyadék kibocsátása zárt térben. Össze kell hasonlítani a szabadon szétterülő tócsa nagyságát és a zárt térben kialakulható tócsa nagyságával. A kisebb tócsa nagyságra kell a meghatározni a párolgási sebességet. Az épületből kiáramló anyag (párolgási sebesség) mennyisége a tócsapárolgási sebessége szorozva egy 0,1-s tényezővel. Két oka van a párolgási sebesség csökkentésének. Először az épületen belül a párolgási sebesség jóval alacsonyabb, mint szabad téren. Ennek az oka, hogy a szélsebesség közvetlenül befolyásolja a párolgási sebességet. Másodszor az épület ellenállást jelent a felhő terjedésének útjában. Épületen belül használható a konzervatív 0,1 m/s szélsebesség. A csökkentő tényező megállapítása S. R. Porter Risk mitigationin land use planning: Indoor release of toxic gases HSE anyag alapján történt. Egy mérgező anyag veszélyességét a kockázatelemzés szempontjából a hatásterületen kialakuló koncentráció értékétől és az anyag, termék mérgező hatásától, toxicitásától függ. A koncentráció értékei a forrás erősség és a meteorológiai viszonyok függvényében határozhatók meg. A forráserősség a párolgási sebesség alapján határozható meg. A párolgási sebességet az anyag gőznyomása és a tócsa felszínének nagysága adja meg. A tervezett új raktárban található mérgező anyagokat és a termék azon összetevőjét megvizsgálva, mely AliscaBJ20150901Nyilvanos

69



Ipari Park

mérgező tulajdonsággal rendelkezik, azt találjuk, hogy az ismert gőznyomás értékek alacsonyak (lásd fenti táblázat). Példaképen bemutatjuk a Fendona 10 EC értékeit. A Fendona 10 EC gőznyomására 0,17 mmHg (2,21 x 10-4 bar). Mérgező összetevője az alfa cipermetrin (11%) Szabadban a gőznyomás elhanyagolható, kisebb, mint 10-3 mbar 20 Celsius fokon. Nem nagyon párolog. Figyelembe véve, hogy a kiáramlás épületen belül történik, hogy az épület zárható, hogy az épület magassága több mint 4,5 m és hogy a szernek alacsony gőznyomása van kimondható, hogy a forgatókönyv a további vizsgálata nem szükséges.


70



Ipari Park

6.2.3) FORGATÓKÖNYV-3: MÉRGEZŐ SZILÁRD ANYAG SZABADBA KERÜLÉSE


Dátum: 2014.03.15

Hely: Ipari Park


A forgatókönyv leírása: Veszélyes helyzet kialakulásához vezet a mérgező szilárd anyagokat tartalmazó csomagolások megsérülése. A finom porszemcsék felhőt alkothatnak és a szél vagy a légmozgás elszállíthatja. A forgatókönyv csak olyan anyagokat vesz figyelembe, melyeknek részecske nagysága elég kicsi ahhoz, hogy a megsérült csomagolásból a szél szét tudja hordani. Ezért csak a por alakú mérgező termékeket vesszük figyelembe. A granulátumok, kristályok, nedves porok nem jelentenek veszélyt a telep határán kívül. A mérgező anyag esetében vizsgálni kell a mérgező porok terjedését. Adatok: •

A raktár mérete: 870 m2.

A raktár esetében nem vizsgáljuk a mérgező porok terjedést. A kockázat elemzés során ezt a forgatókönyvet a továbbiakban nem vesszük figyelembe.


71



Ipari Park

6.2.4) FORGATÓKÖNYV-4: RAKTÁRTŰZ, MÉRGEZŐ ÉGÉSTERMÉK, A-B RAKTÁR Üzem neve: Alisca Agrárház Kft.

Dátum: 2015.08.26.

Hely: „A-B” növényvédőszer raktár


A forgatókönyv leírása: Veszélyes helyzet kialakulásához vezet a raktárban kialakuló tűz. Bármilyen eredetű tűz esetén a tárolt tűzveszélyes anyagok is meggyulladhatnak és a tűz átterjedhet az egész raktárra. Vizsgálandó a mérgező égéstermékek okozta veszély. Cél a mérgező felhő méretének meghatározása. Adatok: •

Levegő hőmérséklete 20 C°, szélsebesség 2 m/s, Pasquill osztály F.

•

A felhő átlaghőmérséklete 20 C°.

•

A keletkezett SO2 mennyisége 0,1 kg/sec

•

A keletkezett NO2 mennyisége 0,0092 kg/sec

•

A keletkezett HCl mennyisége 0,0425 kg/sec

•

Az égés ideje 1800 s

•

A vizsgált anyag: SO2, NO2, HCl

•

A raktár épület magassága: 9 m.

•

A kiáramlás magassága: 4 m

•

A raktár épület területe 230 m2.

•

A raktár térfogata: 2070 m3.

•

A légcsere nagysága: 4-szer óránként.

A raktár tüzek esetében az eddig megjelent információk nem adnak kellő támogatást a keletkező mérgező füstfelhő hatásának előrejelzésére. Nagyon kevés információ van a különböző, többféle mérgező anyagot tartalmazó füstfelhő hatásáról az egészségre. Nincs érvényes, elfogadott módszer az anyagok hatásának additív, antagonisztikus vagy szinergikus hatásának igazolására. A raktárban tárolt anyagok ismertetése megtalálható a 4.1.1 pontban. A veszélyes füst kialakulást megvizsgáltuk a CPR-15 útmutatása szerint. A felsorolt anyagok alapján az átlagos szerkezeti képlet a következő képen alakul: 2015.02.18 C

8,43

H 10,26 N 0,41 Cl 0,20 O 0,87

S

0,47

F

0,03 Br 0,02

2015.07.07 C

8,42

H

S

0,92

F

0,03 Br 0,01

8,02

N 0,33 Cl 0,65 O 0,86

Mivel Bmax > Bo azaz 5,75 > 0,31 kg/s, az égési sebességet az oxigén mennyisége korlátozza.


72



Ipari Park

Mérgező égés termékek A raktárban tárolt anyagok között nincsen nagyon mérgező anyag. Ebből következően el nem égett, mérgező anyag kibocsátásáról nem beszélhetünk. A keletkezett mérgező égéstermékek esetében NO2, SO2, HCl kialakulását kell figyelembe venni. A raktárban tárolt anyag által a bomlás során kibocsátott égés/bomlás termékek forrás erősségét az égési sebesség és a tárolt anyagok mennyisége határozza meg. Az átlagos szerkezeti képlet segítségével az egyes égéstermékek mennyisége számítható. A hasonló mérgezési hatás következtében a HF, HBr kibocsátást összevonjuk a HCl kibocsátással. Dátum

HCl % 20 28

2015.02.18 2015.07.07 Dátum

2015.02.18 2015.07.07

N kmol max 237 26

kg/s 0,0232 0,0425 S kmol max 271 72

Cl, Br, F kmol max 138 54

% 14 6

NO2 kg/s 0,0171 0,0092

SO2 % 66 66

kg/s 0,0777 0,1

Forráserősség kg/s 0,12 0,15

(C, H) / (N, S, Cl, Br, F) kmol min 17 8

Mivel a szén és hidrogén aránya az N, S Cl, Br, F atomokhoz képest nem éri el a 2015.02.18-i értéket (17), akkor ebben az esetben a kockázat elemzést újból el kell készíteni és meg kell állapítani az új vállalási értékeket. A HCl részaránya az égéstermékben: Az NO2 részaránya az égéstermékben: Az SO2 részaránya az égéstermékben:

28% 6% 66%

Az égéstermékek forrás erőssége: m = 0,15 kg/s


73



Ipari Park

A HCl forrás erőssége: 0,15 * 0,28 = 0,0425 kg/s Az NO2 forrás erőssége: 0,15 * 0,06 = 0,0092 kg/s Az SO2 forrás erőssége: 0,15 * 0,66 = 0,10 kg/s


74



8. ábra: Az SO2 felhő hatásterület, 30 perces kitettség, FK-4


75



Ipari Park

6.2.5) FORGATÓKÖNYV-5: RAKTÁRTŰZ, MÉRGEZŐ ÉGÉSTERMÉK, C-D ÁLLVÁNYOS RAKTÁR


Dátum: 2015.08.27.

Hely: „C-D” állványos növényvédőszer raktár

Forgatókönyv száma: 5 A forgatókönyv leírása: Veszélyes helyzet kialakulásához vezet a raktárban kialakuló tűz. Bármilyen eredetű tűz esetén a tárolt tűzveszélyes anyagok is meggyulladhatnak és a tűz átterjedhet az egész raktárra. Vizsgálandó a mérgező égéstermékek okozta veszély. Cél a mérgező felhő méretének meghatározása. Adatok: •

Levegő hőmérséklete 20 C°, szélsebesség 5 m/s, Pasquill osztály D.

•


•


•


•


•


•


•


•


•


•


•


A raktár tüzek esetében az eddig megjelent információk nem adnak kellő támogatást a keletkező mérgező füstfelhő hatásának előrejelzésére. Nagyon kevés információ van a különböző, többféle mérgező anyagot tartalmazó füstfelhő hatásáról az egészségre. Nincs érvényes, elfogadott módszer az anyagok hatásának additív, antagonisztikus vagy szinergikus hatásának igazolására. A raktárban tárolt anyagok ismertetése megtalálható a 4.1.1 pontban. A veszélyes füst kialakulást megvizsgáltuk a CPR-15 útmutatása szerint. A felsorolt anyagok alapján az átlagos szerkezeti képlet a következő képen alakul:

2015.02.18

C

6,24

H 11,03 N 0,90 Cl 0,37 O 2,46

S

0,48

F

0,04 Br 0,00

2015.07.07

C

2,53

H

S

0,17

F

0,03 Br 0,00


5,28

N 0,68 Cl 0,26 O 2,52

76



Ipari Park

Mivel Bmax > Bo azaz 21,75 > 2,15 kg/s, az égési sebességet az oxigén mennyisége korlátozza. Mérgező égés termékek A raktárban tárolt anyagok között nincsen nagyon mérgező anyag. Ebből következően el nem égett, mérgező anyag kibocsátásáról nem beszélhetünk. A keletkezett mérgező égéstermékek esetében NO2, SO2, HCl kialakulását kell figyelembe venni. A raktárban tárolt anyag által a bomlás során kibocsátott égés/bomlás termékek forrás erősségét az égési sebesség, a tárolt anyagok mennyisége és kémiai összetétele határozza meg. Az átlagos szerkezeti képlet segítségével az egyes égéstermékek mennyisége számítható. A hasonló mérgezési hatás következtében a HF, HBr kibocsátást összevonjuk a HCl kibocsátással. Dátum

HCl % 24 32

2015.02.18 2015.07.07 Dátum

2015.02.18 2015.07.07

N kmol max 1829 800

kg/s 0,1848 0,1625 S kmol max 985 196


% 24 34

NO2 kg/s 0,1854 0,1739

SO2 % 52 33

kg/s 0,3970 0,1691



A 2015. június 7-i raktárkészlet alapján a kapott vizsgált mérgező összetevők forráserősségei alacsonyabbak, mint a 2015.február 18-i értékek, ezért a 2015. februári hatásterületeket és kockázatokat vesszük továbbra is figyelembe. A HCl részaránya az égéstermékben: Az NO2 részaránya az égéstermékben: Az SO2 részaránya az égéstermékben:

24% 24% 52%

Az égéstermékek forrás erőssége: m = 0,77 kg/s


77



Ipari Park

A HCl forrás erőssége: 0,77 * 0,24 = 0,18 kg/s Az NO2 forrás erőssége: 0,77 * 0,24 = 0,19 kg/s Az SO2 forrás erőssége: 0,77 * 0,52 = 0,40 kg/s


78



Ipari Park



79



Ipari Park

6.2.6) FORGATÓKÖNYV-6: RAKTÁRTŰZ, MÉRGEZŐ ÉGÉSTERMÉK, C-D TÖMBÖS RAKTÁR


Dátum: 2015.08.28.

Hely: „C-D” tömbös növényvédőszer raktár



•


•


•


•


•


•


•


•


•


•


•


A raktár tüzek esetében az eddig megjelent információk nem adnak kellő támogatást a keletkező mérgező füstfelhő hatásának előrejelzésére. Nagyon kevés információ van a különböző, többféle mérgező anyagot tartalmazó füstfelhő hatásáról az egészségre. Nincs érvényes, elfogadott módszer az anyagok hatásának additív, antagonisztikus vagy szinergikus hatásának igazolására. A raktárban tárolt anyagok ismertetése megtalálható a 4.1.1 pontban. A veszélyes füst kialakulást megvizsgáltuk a CPR-15 útmutatása szerint. A felsorolt anyagok alapján az átlagos szerkezeti képlet a következő képen alakul: 2015.02.18

C

6,24

H 11,03 N 0,90 Cl 0,37 O 2,46

S

0,48

F

0,04 Br 0,00

2015.07.07

C

2,53

H

S

0,17

F

0,03 Br 0,00

5,28

N 0,68 Cl 0,26 O 2,52

Mivel Bmax > Bo azaz 21,75 > 2,15 kg/s, az égési sebességet az oxigén mennyisége korlátozza.


80



Ipari Park

Mérgező égés termékek A raktárban tárolt anyagok között nincsen nagyon mérgező anyag. Ebből következően el nem égett, mérgező anyag kibocsátásáról nem beszélhetünk. A keletkezett mérgező égéstermékek esetében NO2, SO2, HCl kialakulását kell figyelembe venni. A raktárban tárolt anyag által a bomlás során kibocsátott égés/bomlás termékek forrás erősségét az égési sebesség és a tárolt anyagok mennyisége és kémiai összetétele határozza meg. Az átlagos szerkezeti képlet segítségével az egyes égéstermékek mennyisége számítható. A hasonló mérgezési hatás következtében a HF, HBr kibocsátást összevonjuk a HCl kibocsátással. Dátum

HCl % 24 32

2015.02.18 2015.07.07 Dátum

2015.02.18 2015.07.07

N kmol max 1829 800

kg/s 0,1848 0,1625 S kmol max 985 196

% 24 34


NO2 kg/s 0,1854 0,1739

SO2 % 52 33

kg/s 0,3970 0,1691



A 2015. június 7-i raktárkészlet alapján a kapott vizsgált mérgező összetevők forráserősségei alacsonyabbak, mint a 2015.február 18-i értékek, ezért a 2015. februári hatásterületeket és kockázatokat vesszük továbbra is figyelembe. A HCl részaránya az égéstermékben: Az NO2 részaránya az égéstermékben: Az SO2 részaránya az égéstermékben:

24% 24% 52%

Az égéstermékek forrás erőssége: m = 0,77 kg/s A HCl forrás erőssége: 0,77 * 0,24 = 0,18 kg/s Az NO2 forrás erőssége: 0,77 * 0,24 = 0,19 kg/s


81



Ipari Park

Az SO2 forrás erőssége: 0,77 * 0,52 = 0,40 kg/s


82



Ipari Park



83



Ipari Park

6.2.7) A DOMINÓHATÁSOK LEHETŐSÉGÉNEK BEMUTATÁSA

Különbséget kell tenni az eszkaláció és a dominóhatás között. A dominó hatás jelentése szerint egy üzemben történt súlyos baleset hatása érint egy másik, szomszédos létesítményt. Az eszkaláció jelentése szerint egy kisebb sérülés következtében kialakult esemény idővel súlyosabbá válik és más területekre is kiterjed a vizsgált üzemen belül más, a kiinduló helyzetnél veszélyesebb szituációt kialakítva. A raktár közelében nincs más veszélyes létesítmény ezért a továbbiakban az eszkaláció lehetőségét tárgyaljuk. Az eszkaláció meghatározásában az időtényező a döntő. A kialakult veszélyhelyzet azonnal vagy fokozatosan átterjedhet más területekre. Azonnali hatás

Fokozatos hatás

Repeszhatás

Tűz továbbterjedése

BLEVE

Hosszabb ideig tartó hősugárzás

Gőztűz

Mérgező gázok terjedése

Túlnyomás Az azonnali hatás esetében nincs idő veszélycsökkentő intézkedés meghozatalára, míg a fokozatosan, időben elnyúló veszélyes események esetében hozhatók intézkedések az eszkaláció megakadályozására. A kockázat elemzés szempontjából az időtényező határozza meg, hogy az eszkaláció során kialakuló eseményeket külön-külön kell kezelni, vagy együttes hatásukat kell vizsgálni. Az alábbi mátrixban mutatjuk be azokat a kombinációkat, ahol az eseményeket külön vagy együttesen kell kezelni. Eszkalációs (másodlagos) esemény Kezdeti esemény

BLEVE

Tűzgömb

Robbanás

Jet/tócsa tűz

Gőztűz

Mérgező anyag kibocsátása

BLEVE

Külön

Nagyobb veszélyességi övezet

Külön

Külön

Külön

Külön

Tűzgömb

Külön

Nagyobb veszélyességi övezet

Külön

Külön

Külön

Külön

Robbanás

Esetlegesen nagyobb halálozási szám






Jet/tócsa tűz

Külön

Külön

Külön

Külön

,Külön

Külön

Gőztűz

Külön

Külön

Külön

Külön

Külön

Külön

Mérgező anyag kibocsátása


Külön






84



Ipari Park

Az Alisca Agrárház Kft.. telepén feltárt veszélyhelyzetekre a fenti mátrix alapján az alábbi meghatározások érvényesek. BLEVE-BLEVE

A BLEVE kialakulását tartós tűzben állás okozza, ezért egy olyan másodlagos esemény kialakulásához, mely szintén BLEVE az szükséges, hogy repeszhatás vagy hősugárzás következtében tócsa vagy jettűz alakuljon ki. A kialakuló másodlagosan BLEVE-hez jelentős idő kell. Az Alisca Agrárház Kft. telepén ez az esemény nem fordulhat elő.

BLEVE-Tűzgömb

Cseppfolyósított gázokat tároló nyomástartó edények repeszhatás következtében megsérülhetnek és tűzgömb alakulhat ki. A repeszek származhatnak előzőleg kialakult BLEVE-ből, mely azonban idővel előbb alakult ki. Elvileg, ha a két esemény közel egy időben zajlik le a két hősugárzási mező egyszerre jelenhet meg. Az Alisca Agrárház Kft. telepén ez az esemény nem fordulhat elő.

BLEVE-Robbanás

A forgatókönyv hasonló a BLEVE-Tűzgömb forgatókönyvéhez, azzal a különbséggel, hogy a két esemény időben jól elkülönülten következik be. Az Alisca Agrárház Kft. telepén ez az esemény nem fordulhat elő.

BLEVE-Jet/Tócsa tűz

A jet vagy tócsa tűz kialakulását a főleg BLEVE-ből származó repesz okozza. Figyelembe véve, hogy a tócsa tűz kialakulásához idő kell, amely idő alatt a 10-20 másodperces BLEVE hatása megszűnik, a két esemény külön kezelhető. Az Alisca Agrárház Kft. telepén ez az esemény nem fordulhat elő.

BLEVE-Gőztűz

Kialakulása hasonló a BLEVE-Robbanás forgatókönyvéhez azzal a különbséggel, hogy nem alakul ki kárt okozó túlnyomás. Az Alisca Agrárház Kft. telepén ez az esemény nem fordulhat elő.


85



Ipari Park

Tűzgömb-Minden más másodlagos esemény

Hatása valamivel kisebb, mint a BLEVE esetében. A kialakuló forgatókönyvek megegyeznek a BLEVE esetében leírtakkal. Az Alisca Agrárház Kft. telepén ez az esemény nem fordulhat elő.

Jet/Tócsa tűz-Minden más másodlagos esemény

Ha a tűz mérete elég nagy, okozhat másodlagos eseményt, de időben elhúzódó hatása miatt nem alakulhat ki szinergia. A következmény analízis során tócsatűz alakulhat ki a raktárban (FK-1). A tócsa tüzek nem jelentenek veszélyt a lakosságra.

Gőztűz-Minden más másodlagos esemény

Az Alisca Agrárház Kft. telepén ez az esemény nem fordulhat elő.

Mérgezés-Minden más másodlagos esemény

Mérgezés, csak a mérgező égéstermékek keletkezésekor alakulhat ki. A mérgező füst maximálisan 30 perces hatása alatt nem okoz másodlagos eseményt (FK-4, FK-5, FK-6). Összefoglalóan elmondható, hogy az Alisca Agrárház Kft. telepe esetében nem alakulhat ki olyan súlyos esemény, melyet nem vettünk figyelembe.


86



Ipari Park

6.3) A LEHETSÉGES CSÚCSESEMÉNYEK FREKVENCIÁINAK MEGHATÁROZÁSA A frekvenciák meghatározására a szakirodalomban fellelhető a közelítő módszer (pl. CPR12E „Red Book”, CPR15) és a pontosabb számítást lehetővé tevő hibafa módszer. A raktárok technológiájának egyszerűsége és a technológiai egységek szakaszos, időszakos működése indokolttá teszi a közelítő módszer alkalmazását.

Forgatókönyvek frekvenciáinak összefoglaló táblázata FK-4 Raktártűz, mérgező égéstermék, „A-B” növényvédőszer raktár

Frekvencia (1/év) 8,8 x 10-4/év

FK-5 Raktártűz, mérgező égéstermék, „C-D” állványos növényvédőszer raktár 8,8 x 10-4/év FK-6 Raktártűz, mérgező égéstermék, „C-D” tömbös növényvédőszer raktár

8,8 x 10-4/év

8. táblázat: Frekvenciák összefoglaló táblázata

A fenti táblázatban összefoglaltuk az Alisca Agrárház Kft. telephelyen azonosított csúcsesemények frekvenciáit. Ez alapján elkészítettük azon elemzéseket, melyek a veszélyhelyzetek bekövetkezésének frekvenciáit határozzák meg.


87



Ipari Park

6.4) KOCKÁZATOK MEGHATÁROZÁSA 6.4.1) EGYÉNI KOCKÁZAT

A veszélyes anyagok ellenőrizetlen kiszabadulásának hatása a polgári lakosságra függ az érintett emberek számától és a haláleset / sérülés valószínűségétől. Az egyéni kockázat függ: − a sérülés nagyságától, − gyulladási valószínűségétől és − ha nincs gyújtóforrás, akkor a felhő terjedésétől.


88



Ipari Park

6.4.1.1) Forgatókönyv-4: Raktártűz, mérgező égéstermék, A-B raktár Üzem neve: Alisca Agrárház Kft.

Dátum: 2015.08.26.

Hely: „A-B” növényvédőszer raktár


A forgatókönyv leírása: Veszélyes helyzet kialakulásához vezet a raktárban kialakuló tűz. Bármilyen eredetű tűz esetén a tárolt tűzveszélyes anyagok is meggyulladhatnak és a tűz átterjedhet az egész raktárra. Vizsgálandó a mérgező égéstermékek okozta veszély. Cél a mérgező felhő méretének meghatározása. Adatok: •

Levegő hőmérséklete 20 C°, szélsebesség 2 m/s, Pasquill osztály F.

•


•


•


•


•


•


•


•


•


•


•


Frekvencia: 8,8 x 10-4/év A frekvenciák megoszlása az 6.3.1 pontban már ismertetett értékek szerint történik. Az egyéni kockázatok izorisk görbéi alapján megállapítható, hogy a kockázat rendre

nagyobb, mint 10E-5 ha R=

18 m

nagyobb, mint 10E-6 ha R= nagyobb, mint 10E-7 ha R= nagyobb, mint 10E-8 ha R=

46 m 46 m és 46 m

A 219/2011 (X. 20.) Korm. rendelet 7. Melléklet 1.5. pontjában meghatározott lakóterületre vonatkozó egyéni kockázat elfogadhatósági küszöbértéke 1E-6 esemény/év.


89



Ipari Park

11. ábra: Egyéni kockázati görbék, FK-4


90



Ipari Park

6.4.1.2) Forgatókönyv-5: Raktártűz, mérgező égéstermék, C-D állványos raktár


Dátum: 2013.12.10.

Hely: „C-D” állványos növényvédőszer raktár



•


•


•


•


•


•


•


•


•


•


•



nagyobb, mint 10E-5 nagyobb, mint 10E-6 nagyobb, mint 10E-7 nagyobb, mint 10E-8

ha ha ha ha

R= 18 m R= 73 m R= 163 m és R= 218 m

A 219/2011 (X. 20.) Korm. rendelet 7. Melléklet 1.5. pontjában meghatározott lakóterületre vonatkozó egyéni kockázat elfogadhatósági küszöbértéke 1E-6 esemény/év. AliscaBJ20150901Nyilvanos

91



Ipari Park



92



Ipari Park

6.4.1.3) Forgatókönyv-6: Raktártűz, mérgező égéstermék, C-D tömbös raktár


Dátum: 2013.12.13.

Hely: „C-D” tömbös növényvédőszer raktár



•


•


•


•


•


•


•


•


•


•


•



nagyobb, mint 10E-5 nagyobb, mint 10E-6 nagyobb, mint 10E-7 nagyobb, mint 10E-8

ha ha ha ha

R= 18 m R= 73 m R= 163 m és R= 218 m

A 219/2011 (X. 20.) Korm. rendelet 7. Melléklet 1.5. pontjában meghatározott lakóterületre vonatkozó egyéni kockázat elfogadhatósági küszöbértéke 1E-6 esemény/év. AliscaBJ20150901Nyilvanos

93



Ipari Park



94



Ipari Park

6.4.2) ÖSSZESÍTETT EGYÉNI KOCKÁZAT Az összesített egyéni kockázat megállapításakor a kialakított négyzetrács 100 x 100 m. A lakossági (populációs) mátrix észak-déli irányban (Y tengely) 20 négyzetrácsot, nyugat-kelet irányban (X tengely) 20 négyzetrácsot foglal magában. A négyzet rácsok számozása nullával kezdődik. A populációs mátrix kiterjedése így 2000 x 2000 m. Az összesített egyéni kockázat megállapításakor a következő adatokat vettük figyelembe:

Forgatókönyvek frekvenciáinak összefoglaló táblázata

Frekvencia (1/év)

FK-4 Raktártűz, mérgező égéstermék, „A-B” raktár

8,8 x 10-4

FK-5 Raktártűz, mérgező égéstermék, „C-D” állványos raktár

8,8 x 10-4

FK-6 Raktártűz, mérgező égéstermék, „C-D” tömbös raktár

8,8 x 10-4

9. táblázat: Az összesített egyéni kockázat veszélyes esemény sorai

14. ábra: Az Alisca Agrárház Kft összesített egyéni kockázati görbéi


95



Ipari Park

A 219/2011 (X. 20.) Korm. rendelet 7. Melléklet 1.5. pontjában meghatározott lakóterületre vonatkozó egyéni kockázat elfogadhatósági küszöbértéke 1E-6 esemény/év.


96



Ipari Park

15. ábra: Az összesített egyéni kockázati görbéi a környezet térképén


97



Ipari Park

Az egyéni kockázatok izorisk görbéi alapján megállapítható, hogy a kockázat rendre

nagyobb, mint 10E-5 ha nagyobb, mint 10E-6 ha nagyobb, mint 10E-7 ha nagyobb, mint 10E-8 ha

R= 30 m R= 100 m R= 220 m és R= 250 m.

A 219/2011 korm. rendelet 7. Melléklet 1.5. pontjában meghatározott lakóterületre vonatkozó egyéni kockázat elfogadhatósági küszöbértéke 1E-6 esemény/év.


98



Ipari Park

6.4.3) TÁRSADALMI KOCKÁZAT

A társadalmi kockázatot a 219/2011 (X. 20.) sz. Korm. rendelet alapján meghatároztuk, melyet F-N görbe segítségével jelenítettünk meg. Az összesített egyéni kockázat megállapításakor a kialakított négyzetrács 100 x 100 m. A lakossági (populációs) mátrix észak-déli irányban (Y tengely) 20 négyzetrácsot, nyugat-kelet irányban (X tengely) 20 négyzetrácsot foglal magában. A négyzet rácsok számozása nullával kezdődik. A populációs mátrix kiterjedése így 2000 x 2000 m. A növényvédőszer raktár koordinátája X=9, Y=130. A társadalmi kockázat kiszámításakor nem csak a veszélyességi övezetben élő lakosságot, hanem az ott nagy számban időszakosan tartózkodó embereket (például munkahelyen, bevásárlóközpontban, iskolában, szórakoztató intézményben stb.) is figyelembe kell venni. Minél több embert érint a halálos hatás, a társadalmi kockázat annál kevésbé elfogadható. Így az egyéni kockázati szintek állandó értékeivel ellentétben, a társadalmi kockázati szintet csak a halálos áldozatok várható számának függvényeként lehet meghatározni. Az F-N görbe X-tengelye a halálozások számát (N) jelöli. A halálozások számát logaritmikus skálán kell megjeleníteni, és a legkisebb megjelenített érték 1 legyen. Az F-N görbe Ytengelye az N vagy annál több ember halálával járó balesetek összegzett gyakoriságát jelenti. E halmozott gyakoriságot logaritmikus skálán kell megjeleníteni, és a legkisebb megjelenített érték 10-9 1/év legyen. A társadalmi kockázat feltétel nélkül elfogadható, ha F<(10-5x N-2) 1/év, ahol N>=1. A társadalmi kockázat feltétellel fogadható el, ha minden F<(10-3xN-2) 1/év, és F>(10-5xN-2) 1/év tartomány közé esik, ahol N>=1. Ebben az esetben a tevékenység kockázatának csökkentése érdekében a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy gondoskodjon olyan üzemen belüli megelőző biztonsági intézkedésekről (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.), amelyek a kockázat szintjét csökkentik. Nem elfogadható szintű a veszélyeztetettség, ha F>(10-3xN-2) 1/év, ahol N>=1. Ebben az esetben, ha a kockázat más eszközökkel nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére.


99



Ipari Park

16. ábra: 100 m rács / 200 m léptékű térkép


100



Ipari Park

17. ábra: AzALISCA Agrárház Kft. összesített társadalmi kockázata az Ipari Park dolgozóival együtt

Az Alisca Agrárház Kft. új növényvédőszer raktára a Szekszárdi Ipari Parkban fog elhelyezkedni. Az Ipari Park területén tartózkodó dolgozók tisztában vannak az Alisca Agrárház Kft okozta veszélyekkel. Az Alisca Agrárház Kft. rendelkezik Belső Védelmi Tervvel, amely tartalmazza az Alisca Agrárház Kft. egyes rendkívüli események bekövetkezésekor elvégzendő teendőket. Az Ipari Park üzemeltetője megkapja a belső védelmi tervet azzal a céllal, hogy az Alisca Agrárház Kft. veszélyességéről az érintet vállalkozások tájékoztatást kapjanak. Ezért az Ipari Park telephelyén belül tartózkodó személyeket nem kell figyelembe venni a társadalmi kockázat számításakor, nem kell civil lakosságnak tekinteni. Figyelembe véve, hogy a kockázat határterülete ritkán lakott, hogy a kiáramlás magassága 4 m és a mérgező füst terjedését neutrális gázként modelleztük nem alakult ki értékelhető társadalmi kockázat.


101



Ipari Park

18. ábra: Alisca Agrárház Kft. összesített társadalmi kockázata az Ipari Park dolgozói nélkül

A fentiek alapján megállapítható, hogy az Alisca Agrárház Kft. új szekszárdi telepe vonatkozásában megállapított társadalmi kockázat feltétel nélkül elfogadható, mert az elfogadhatóságot megjelenítő egyenlőtlenség igaz állítást tartalmaz.


102



Ipari Park

6.4.4) A BESOROLÁSI ÖVEZETEK MEGHATÁROZÁSA

A 219/2011 (X. 20.) kormányrendelet 7.5 számú melléklet 2. pontja előírja, hogy az üzemeltető a biztonsági jelentésben a veszélyességi övezet minden pontjára meghatározza a sérülések egyéni kockázatát. Az így kialakított veszélyességi övezetet belső, középső és külső zónára osztja. A belső zónában a sérülés egyéni kockázata meghaladja a 10-5 esemény/év értéket, a középső zónában a sérülés egyéni kockázata 10-5 és 10-6 esemény/év között van, a külső zónában a sérülés egyéni kockázata nem éri el a 10-6 esemény/év értéket, de nagyobb, mint 3 x 10-7 esemény/év.

6.4.4.1 A HSE módszer ismertetése Gyúlékony anyagok

A gyúlékony anyagokból származó veszélyek esetén, a biztonsági övezeten belüli zónák meghatározása konzervatív módon történik, vagyis a veszély alapján és nem a kockázat alapján. Oka a tűzből származó veszélyek kisebb kiterjedése. Abban az esetben, amikor a veszély kizárólag gyúlékony anyag hősugárzásából származik, a zónák meghatározása hősugárzásból származó dózisok alapján történik. A dózist éppen nyílttéren tartózkodó személy kapja, miközben éppen védelmet keres. A zónák külső határai a következők: Zóna

Dózis mennyisége

Belső

1800

Középső

1000

Külső

500

1 dózis = 1 (kW/m2)4/3 x Idő ahol a hősugárzás értéke (kW/m2), melynek egy személy ki van téve, fel van emelve a 4/3 kitevőre és meg van szorozva az expozíciós idővel (másodpercben). Feltételezhető, hogy egy átlagos személy 2,5 m/s sebességgel tud menekülni és egy külvárosi, kertvárosi területen a védett hely 50 m-re van a személytől. Így a figyelembe vehető expozíciós idő 50/2,5 = 20 másodperc ami azt jelenti, hogy a zónák külső határa a következő hősugárzási értékeknek felnek meg:


103



Ipari Park

Zóna

Dózis mennyisége Hősugárzás értéke 20 s expozíciós értékkel (kW/m2)

Belső

1800

29,2

Középső

1000

18,8

Külső

500

11,2

A viselt ruházat esetében normális utcai viselet van figyelembe véve, elhanyagolva esetleges védelmi, árnyékoló szerepét, vagy meggyulladása esetén az égési sérüléseket is. A középső és a külső zóna 1%-s halálozási arányt jelent az átlagos és a sérülékenyebb lakosság körében is. A sérülékenyebb személyek közé tartoznak az idős emberek, a fogyatékosok, mozgás sérültek, gyerekek, stb. A belső zónában magas a halálozás valószínűsége, ami az átlagos lakosság körében ≥ 50%-s halálozási arányt jelent. Gőztűz esetében az alsó robbanási határ jelenti a középső zóna külső határát, míg az alsó robbanási határ fele jelenti a külső zóna határát.

A robbanás dózis értékei

Az emberi test rugalmasságának köszönhetően viszonylag magas túlnyomás értékeket is kibír. A 600 mbar dózis érték az épületek majd nem teljes pusztulását jelenti. Emiatt az épületben tartózkodók között magas a halálozási arány. A 140 mbar dózis érték szerkezeti károsodást okoz az épületben és néhány halálos áldozatot az épületben tartózkodók között. A 70 mbar dózis érték nem okoz szerkezeti károsodásokat az épületekben csak az ablaküvegek törnek be. Nem várható halálos áldozat az érintett lakosság között. Zóna

Dózis mennyisége (mbar)

Belső

600

Középső

140

Külső

70

Mérgező anyagok

Mérgező anyagok esetében a zónák meghatározása a HSE dokumentumából származtatott információk figyelembevételével – kockázat alapján – történik. Ezzel elkerülhető nagy területek kiürítése, mivel a mérgező felhők relatív keskenyek elméletileg több kilométer hosszúak lehetnek. A zónák külső határai megfelelnek az egyéni kockázat értékeinek megfelelő veszélyes dózisok alapján a következők szerint:


104



Ipari Park

Zóna

Dózis mennyisége

Belső

10-5

Középső

10-6 3 x 10-7

Külső

Látható, hogy a veszély és a kockázat alapú megközelítés esetén is azt kell feltételezni, hogy az érintett személyek kezdetben nyílttéren tartózkodnak. A dózisok mindig sérülést jelentenek. A besorolási övezetek megállapításakor az alábbi forgatókönyveket vettük figyelembe kiinduló adatként: 1. Forgatókönyv-4: Raktártűz mérgező égéstermék, A-B raktár. Az esemény bekövetkezésének frekvenciája 8,8 x 10-4/év. A figyelembe vett égéstermék HCl, NO2 és SO2. Az egyéni kockázat meghatározása során a legnagyobb izo-kockázati görbe nagysága 1 x 10-5 értékű. Kijelölhető az alsó, a középső és a külső zóna határa. 2. Forgatókönyv-5: Raktártűz, mérgező füst, C-D álványos raktár. Az esemény bekövetkezésének frekvenciája 8,8 x 10-4/év. A figyelembe vett égéstermék HCl, NO2 és SO2. Az egyéni kockázat meghatározása során a legnagyobb izo-kockázati görbe nagysága 1 x 10-5 értékű. Kijelölhető az alsó, a középső és a külső zóna határa. 3. Forgatókönyv-6: Raktártűz, mérgező füst, C-D tömbös raktár. Az esemény bekövetkezésének frekvenciája 8,8 x 10-4/év. A figyelembe vett égéstermék HCl, NO2 és SO2. Az egyéni kockázat meghatározása során a legnagyobb izo-kockázati görbe nagysága 1 x 10-5 értékű. Kijelölhető az alsó, a középső és a külső zóna határa.

Forgatókönyv

Leírása

Sorszáma

Azonosított veszély

Belső övezet

Középső övezett

Külső övezett

határa (m)

határa (m)

határa (m)

FK-4

Raktártűz, mérgező füst, A-B Mérgező felhő raktár

18

ÜB

46

ÜK

46

ÜK

FK-5

Raktártűz, mérgező füst, C-D Mérgező felhő álványos raktár

18

ÜB

73

ÜK

136

ÜK

FK-6

Raktártűz, mérgező füst, C-D Mérgező felhő tömböss raktár

18

ÜB

73

ÜK

136

ÜK

Összesített

30

ÜB

100

ÜK

184

ÜK

ÜB - üzemen belül marad

10. táblázat: Veszélyességi övezetek az HSE módszer alapján


105

ÜK - üzemen kívül terjed



Ipari Park

19. ábra: A veszélyességi övezetek


106



Ipari Park

6.5) A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS 2002.01.01 UTÁN BEKÖVETKEZETT ÜZEMZAVAROK, BALESETEK Az Alisca Agrárház Kft. raktáraiban 2002. janúár 1.ét követően nem történt veszélyes anyagokkal kapcsoklatosan üzemzavar vagy baleset.


107



Ipari Park

7) Eszköz rendszer 7.1) A VESZÉLYHELYZETI VEZETÉSI LÉTESÍTMÉNYEK

Havária esetére a vezetési pont az épületen kívüli hely van megjelölve. Telefon, mobiltelefon, fax, internet lehetőség biztosított, számítógépes kapcsolat is van. 7.2) A VEZETŐÁLLOMÁNY VESZÉLYHELYZETI ÉRTESÍTÉSÉNEK ESZKÖZRENDSZERE Munkaidőben, munkaidőn kívül a rádiótelefont bekapcsolt állapotban kell tartani és gondoskodni kell a folyamatos üzemképességről. 7.3) AZ ÜZEMI DOLGOZÓK VESZÉLYHELYZETI RIASZTÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE Munkaidőben: minden munkahelyen vezetékes telefon működik, ezen kívül a munkahelyi vezetők rádiótelefonnal vannak felszerelve. Munkaidőn kívül: rádiótelefonon keresztül történik a riasztás. 7.4) A VÉSZHELYZETI RIASZTÁS ESZKÖZEI ÉS RENDSZEREI A rádiótelefonos összeköttetésen kívül tűzjelző és vagyon védelmi rendszer üzemel. A Szekszárd, Wopfing u.t 8.. alatti raktár vagyonvédelmi és tűzvédelmi ellátásáról az Oktel KFT. gondoskodik. A cégről röviden: Oktel KFT. 7100 Szekszárd, Keselyűsi út.16. A cég főtevékenysége: személy és vagyonvédelem. A tűzjelzés módja, a tűzoltóság, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási rendje: Az a személy, aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét először észleli, haladéktalanul köteles: •

a környezetét riasztani tűzjelző kézi jelzésadó (a rendelkezésre álló figyelmet felkeltő eszközzel. Pl.: tűzjelző berendezés aktiválása a kézi és automatikus jelzésadón keresztül).

•

az mobiltelefonon a 105-ös segélykérő telefonszámon jelezni a tüzet a hivatásos tűzoltóságnak,

•

jelenteni a közvetlen munkahelyi vezetőjének.


108



Ipari Park

Tűz esetén, munkaidőn kívül a Wopfing u.t 8.. raktárépületnél a szolgáltató (Oktel KFT.) telefonon értesíti az illetékes katasztrófavédelmi hatóságot. Ezzel egy időben telefonon értesíti az Alisca Agrárház Kft. alkalmazottját, Lestár Gyulát mobiltelefonján, vagy Deák Tibort mobiltelefonján, amelyiket előbb eléri, aki továbbértesíti Honti Gergely logisztikai vezetőt mobiltelefonján, majd a logisztikai vezető továbbértesíti Török Béla ügyvezetőt mobiltelefonján. A fizikai jelenlét is ennek sorrendjében történik. A mobiltelefonok folyamatosan be vannak kapcsolva. A hivatásos tűzoltósághoz történő tűzjelzésnek az alábbiakat kell tartalmaznia: -

a tűzeset, káreset pontos helyét (címét), mi ég, milyen tűzeset vagy káreset történt, mi van veszélyeztetve, emberélet van-e veszélyben, a jelző nevét és a jelzésre használt távbeszélő számát.

A tüzet észlelő személynek törekednie kell arra, hogy a keletkezett tűzről, káresetről a lehető legpontosabb információkat tudja adni a tűzoltóságnak és az egyéb illetékesnek. 7.5) ÉRZÉKELŐ / VÉDELMI RENDSZER A Kft. raktárépületiben beépített automata tűzjelző rendszer üzemel, mely jelzést ad. A tűzjelző rendszer által biztosított védelmi jelleg: életvédelmi és értékvédelmi. A tűzjelző központ 24 órás felügyelete a telephelyen csak munkaidőben biztosított, a raktáros iroda helyiségben, ezért közvetlen automatikus tűzátjelzés kerül kiépítése. Az átjelző készülékkel továbbított tűzjelzéseket a Tűzoltósági Bevetés Irányító Központba kell irányítani. A tűz- és hibajelzéseket külön távfelügyeleti szerződés alapján a 24 órás felügyeleti állomása is fogadhatja.

A mobiltelefonok folyamatosan be vannak kapcsolva. Helyszínen sziréna, hang és fényjelzés. Tűzjelző berendezés aktiválása a kézi jelzésadón keresztül is történhet, munkaidőben a raktárban telepített jelzőkön keresztül.


109



Ipari Park

7.6) A HELYZET ÉRTÉKELÉSÉT ÉS A DÖNTÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSÉT SEGÍTŐ INFORMATIKAI RENDSZEREK Ilyen rendszer nincs kiépítve. Az internetes kapcsolatok jelentenek segítséget. 7.7) A RIASZTÁST, VÉDEKEZÉST ÉS A KÖVETKEZMÉNYEK CSÖKKENTÉSÉT VÉGZŐ VÉGREHAJTÓ SZERVEZETEK ESZKÖZEI Rendszeresített egyéni védőeszközök: •

egyszer használatos részecskeszűrő fél álarc

•

védőkesztyű

•

kiszóródás, esetén: - védőruha (gumicsizma, nadrág, kabát) - gumikesztyű - védőszemüveg - laktív szenes légzésvédő fél álarc mérgekhez, rovarirtó szerekhez, inert porok ellen FFP2 VO


110



Ipari Park

7.8) A VÉDEKEZÉSBE BEVONHATÓ BELSŐ ÉS KÜLSŐ ERŐK, ESZKÖZÖK A tűzriadó terv mellékletét képezi a létesítmény helyszínrajza, ahol fel vannak tüntetve a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések, központi elzárók.

Tűzoltó készülékek: A raktárak alaprajzain kerültek feltüntetésre

Az esetleg bekövetkező súlyos balesetek során igénybe vehető eszközök - Külső szervezetek műszaki mentés esetén: •

Tűzoltóság,

•

Katasztrófavédelmi egységek eszközei, felszerelései,

•

Külső szakértő alvállalkozók.

- Külső szervezetek tömeges sérülés esetén: •


Országos Mentőszolgálat rohamkocsijai, helikoptere.

111



Ipari Park

20. ábra: Tüzoltóvíz hálózat


112



Ipari Park

8) Az Irányítási rendszer bemutatása 8.1) A SÚLYOS BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS CÉLKITŰZÉSEK

Az Alisca Agrárház Kft vezetősége elkötelezett híve, hogy a megfelelő vezetés, emberek és rendszerek alkalmazásával tudatos, fegyelmezett munkamorál kialakításával minden sérülés és baleset elkerülhető legyen. Alapvető szempont a megelőzés minden lehetséges eszközzel. Ezen célok eléréséhez az Alisca Agrárház Kft. következőkre fekteti a hangsúlyt: • elsődleges cél a súlyos balesetek megelőzése; • alapvető fontosságú szempontként kezeli a súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos kérdéseket; • minden olyan gyakorlat bevezetését támogatja, amely elősegíti a kockázati szint csökkentését; • betartja és betartatja a jogszabályokban előírtakat, és a vállalt önkéntes normákat; • az oktatások színvonalának emelésével biztosítja, hogy a munkatársak ne rutinból végezzék munkájukat, ismerjék és vállalják a biztonság növelésével kapcsolatos kötelezettségeket; • a munkatársak a biztonsággal kapcsolatos kérdésekkel érdemben foglalkozzanak, figyeljenek oda a felmerülő biztonsággal kapcsolatos problémákra; • a bekövetkezett baleseteket és a „majdnem” baleseteket kivizsgálja, feltárja ezek okait, ezekről jelentést készít. Ezen célkitűzések megvalósítása érdekében a társaság menedzsmentje: • Olyan rendszert alakít ki, amellyel ellenőrizhető a biztonság növelésére irányuló tevékenység. Az irányítási célok egyértelmű meghatározásában a vezetők személyes példát mutatnak. A munkatársakat szakmai rátermettségük, elhivatottságuk alapján gondosan választják meg, felkészítik, oktatják, ellenőrzik és rendszeresen értékelik a biztonsággal kapcsolatos tevékenységüket. A menedzsment rendszeresen értékeli a biztonsággal kapcsolatos felkészültséget mindazoknál is, akik a menedzsment nevében tevékenykednek, legyenek azok raktárbérlők, beszállítók, alvállalkozók. • A vonatkozó törvények, rendeletek, biztonsági szabályzatok, a működésére vonatkozó előírások betartásával, a szabványokon és részletesen kidolgozott utasításokon keresztül, hatékony kockázatelemző módszerek alkalmazásával a súlyos balesetek veszélyét folyamatosan csökkentjük. Megfelelő intézkedéseket teszünk a váratlan üzemzavari események, balesetek megelőzésére és csökkentésére. • A veszélyességgel arányos megelőző, illetve védelmi intézkedéseket határoz meg a vészelhárítási (súlyosbaleset-megelőzési), tűzvédelmi, munkavédelmi szabályzatainkban és az azok szerves részét képező vállalati dokumentumokban, AliscaBJ20150901Nyilvanos

113



Ipari Park

• A tevékenységgel együtt járó veszélyeket rendszeresen értékeljük. A biztonsággal kapcsolatos tájékoztatást napra készen tartjuk. • Tevékenységünket pontosan meghatározott feltételek között végezzük. A normál technológiától eltérő nem szokványos műveletekből eredő kockázatokat megfelelően kezeljük. Kiemelt figyelmet fordítunk a súlyos baleseti kockázatok feltárására és azok csökkentésére. A folyamatok és a személyügyi változtatásokat biztonsági szempontból is értékeljük, amivel a kockázatok elfogadható szinten tarthatók. • Rendszeresen mérjük és elemezzük a biztonság növelésére irányuló tevékenységünk hatásfokát. A váratlan üzemzavari eseményeket dokumentáljuk, kivizsgáljuk, a következtetéseket levonjuk, a munkatársainkkal ismertetjük. Ezzel – meggyőződésünk szerint – a biztonság színvonalát emeljük. A bekövetkezett eseményekről a hatósági szervezeteket is tájékoztatjuk, kikérjük véleményüket, javaslataikat, az így szerzett tapasztalatokat felhasználjuk a biztonsági színvonalat javító intézkedések kidolgozására is. A tapasztalatok és levont következtetések figyelembevételével a hasonló események bekövetkezésének megelőzését érhetjük el. A végrehajtó szervezetekbe beosztott munkatársakat felkészítettük e feladatok végrehajtására és ezeket alkalmazzuk a súlyos balesetek megelőzésére vagy következményeinek csökkentése érdekében. • A súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatban alkalmazott elvek, módszerek, szervezési intézkedések, technikai feltételek a Belső Védelmi Tervben kerültek leírásra, mely a biztonsági elemzés részét képezi. • Biztosítjuk a célkitűzések végrehajtásához szükséges emberi, technikai, pénzügyi erőforrásokat, megfelelő szervezeti és irányítási rendszert.


114



Ipari Park

8.2) SZERVEZET ÉS SZEMÉLYZET Az Alisca Agrárház Kft. szervezetének minden szintjén nevesített formában megjelennek a súlyos balesetek megelőzésébe és az ellenük való védekezés irányításába és végrehajtásába bevont személyek. Ezen személyek részére meghatározásra került a feladat- és hatáskörük betöltéséhez szükséges követelmény rendszer, és a Társaság lehetővé teszi az ilyen irányú felkészülésüket. Alisca Agrárház Kft. 4/411-400, fax:74/510-121 NÉV

TELEFON



30/932-21-10

ÜGYVEZETŐ



Az Alisca Agrárház Kft. ügyvezető igazgatója szervezi, felügyeli és ellenőrzi a munkavállalók munkavédelmi, a tűzvédelmi és a súlyos balesetek bekövetkezésének megelőzését, elhárítását és a védelemre való felkészítését biztosító oktatásokat, gyakorlatokat és vizsgáztatást. Feladata továbbá a lehetséges veszélyek feltárása, a kockázat felmérése és értékelések elvégzése/elvégeztetése, a veszély- és kockázat elemzési vizsgálatok dokumentálása, a szükséges, vagy tervezett módosítások lehetséges következményeinek vizsgálata, visszaellenőrzése, a biztonságot befolyásoló vagy érintő belső dokumentumok jóváhagyás el mi ellenőrzése, és/vagy jóváhagyása. A Társaság munkavállalóinak feladatait, jogait, hatásköreit és felelősségeit a munkaköri leírások tartalmazzák. Mentésvezető A mentésvezető a helyszínen tartózkodó legmagasabb beosztású vezető, aki a riasztással és a veszélyelhárítással kapcsolatos tevékenységet irányítja. A mentésvezető a helyszínre érkező


115



Ipari Park

felettes vezetőjét a kialakult helyzetről és a megtett intézkedésekről köteles tájékoztatni, aki átveheti a mentés irányítását. Azonban a mentésvezető jogában áll a mentésvezető hatáskört a részletesebb technológiai ismerettel rendelkező alacsonyabb beosztású vezetőnél hagyni. Tevékenységének és intézkedési jogkörének általános meghatározása: • Tájékozódik a veszélyhelyzetről, az üzemzavar nagyságát felméri, • Meghatározza a veszélyességi fokozatot, • Elrendeli a riasztást, • A létesítményben lévő dolgozókból megszervezi a mentő és tűzoltó erőket, • Intézkedik elsősorban a személyek, majd az anyagi javak mentéséről, • Gondoskodik a menekülési útvonalak biztosításáról (pl. vészkijáratok nyitása, szükség esetén a füstelvezetők nyitása, stb.), • Intézkedik a technológia szükség szerinti leállításáról, • Intézkedik a közművek lezárásáról (pl. elektromosság, gáz, stb.), • Intézkedik, hogy a szükséges helyiségekbe a bejutás biztosítva legyen, • Irányítja a mentést és a tűzoltást a tűzoltóság megérkezéséig. • A helyszínre érkező hivatásos tűzoltóság vezetőjének utasításait mindenki köteles maradéktalanul betartani, illetve végrehajtani. A Mentési Törzs tagjai: • Ügyvezető igazgató • Tűzoltók parancsnoka. • Ügyeletes orvos. • Polgári védelem parancsnoka • Távollétük esetén helyettesítőik. Ügyeletes orvos: • Értesítése esetén munkaidőben mentővel, munkaidőn túl a lakásáról saját gépkocsival, vagy a telep által biztosított járművel a helyszínre megy. • Tömeges baleset esetén ellátja az irányító feladatkört. • Gondoskodik az Országos Mentőszolgálat megfelelő erőkkel való igénybevételéről és kiérkezés után annak tájékoztatásáról. • Tömeges baleset esetén, ha sérültek száma és a sérülések jellege azt indokolja, intézkedik: o A sérültek ellátási helyének kijelöléséről, annak berendezéséről. o További orvosok bevonásáról, a közeli Kórházak fogadási készségének ismeretében. o Szükség esetén értesíti a rendőrséget.


116



Ipari Park

Elsősegélynyújtás rendje • Minden munkahelyen az ott munkát vállalók létszámától, a munka veszélyességétől függően megfelelő számú, de legalább 1 fő "KÉPZETT" elsősegélynyújtót köteles a munkáltató biztosítani. • Az ügyvezető köteles elsősegélynyújtás céljára elsősegélyhelyet "ELSŐSEGÉLYHELY" feliratú táblával megjelölve biztosítani. • Az ügyvezető köteles gondoskodni a szükséges (MSZ 13553-1989) elsősegélynyújtó felszerelésről. (3. sz. melléklet) • Az elsősegélynyújtó személyek képzéséről az ügyvezető köteles gondoskodni. A munkavállalók egészségének megtérítésének rendje

és

testi

épségének

sérelméből

eredő

károk

• A Kft. ügyvezetője a munkabiztonsági tanácsadó közreműködése mellett gondoskodik arról, hogy a sérelem bekövetkezését követő 15 napon belül a munkavállaló a kárigény bejelentő lapot megkapja. • A Kft. ügyvezetőjének a benyújtott kárigényt 15 napon belül el kell bírálnia. • A munkavállalót a kárigény elutasításával kapcsolatban jogorvoslat lehetősége illeti meg, melyre figyelmét az elutasító határozatban kell felhívni. • Amennyiben kármegosztás alkalmazására kerül sor, azt %-osan is meg kell jelölni. • Kármegosztás alapjául csak a munkavállaló vétkes magatartása szolgálhat. A kárviselés arányát az dönti el, hogy a dolgozó vétkes közrehatása milyen mérvű volt. • A Kft. felelőssége objektív, tehát a munkavállaló kártérítési igénye csak abban az esetben utasítható el, ha az alábbi feltételek fennállnak: - a Kft. működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, - kizárólag a károsult munkavállaló elháríthatatlan magatartása. • Nem lehet szó arról, hogy a kárt a munkavállaló elháríthatatlan magatartása okozta, ha a Kft. az ellenőrzés során a megfelelő intézkedéseket elmulasztja vagy eltűri, hogy a munkavállaló a technológiai és munkavédelmi előírásokat megszegi.

Anyagi javak védelme: A tűz által veszélyeztetett helyekről az alábbi tárgyak biztonságba helyezéséről kell elsődlegesen intézkedni: - A munkavállalók tárgyainak mentése. - Számítógépek és tartozékaik mentése. - A raktárban elhelyezett vegyi anyagok biztonságos eltávolítása az égő terület környezetéből.


117



Ipari Park

Főbb veszélyforrások: A gázüzemű targonca a csarnokban, valamint ennek cserepalackja. A targoncát és cserepalackjait biztonságos helyre kell elhelyezni tűz esetén. - A raktárcsarnokban tárolt vegyszerek, amelyeket tűz esetén a csarnoképületből lehetőség szerint el kell távolítani.


118



Ipari Park

8.3) A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESETI VESZÉLYEK AZONOSÍTÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE

A védekezésben közreműködők joga, hogy megismerjék a környezetükben lévő veszélyforrásokat, felkészítés keretében elsajátítsák a veszélyhelyzetben irányadó magatartási szabályokat, továbbá joguk és kötelességük, hogy a védekezésben, mentésben közreműködjenek így: (a) (b) (c) (d) (e)

a riasztási, tájékoztatási feladatok végrehajtásában. a mentési és műszaki mentési feladatok végrehajtásában. a kimenekítési és létfenntartási feladatok végrehajtásában. az elsősegély-nyújtási feladatok végrehajtásában. a helyreállítási feladatok végrehajtásában.

A baleseti veszélyek azonosításának és értékelésének normái megtalálhatók az Alisca Agrárház Kft. Tűzriadó Tervében, Tűzvédelmi Szabályzatában és Belső Védelmi Tervében. Veszélyhelyzeti esemény eredete: 1. veszélyes (ipari) létesítmény technológiai, műveleti, kezelési, karbantartási előírásainak megsértése (téves cselekedet, tévedés és az emberi tévedést nem javítják ki). 2. a műszaki hiba és az emberi tévedés együtt jelentkezik a kijavítás lehetősége nélkül. 3. veszélyes anyagok szállítása, tárolása, átfejtése során kiszabaduló - mérgező, maró, irritáló, túlérzékenységet okozó, karcinogén, mutagén, reprodukciót károsító, ökotoxikus, égést elősegítő, oxidáló, gyúlékony, robbanásveszélyes - anyagok által kiváltott veszélyes hatás, keletkező tűz, bekövetkező robbanás, detonáció az életet, egészséget tömeges mértékben és súlyosan veszélyezteti (meghibásodás, gondatlanság, helytelen beavatkozás). 4. veszélyes anyag(ok) kiszabadulása során a környezet közvetlen és súlyos szennyezése (műszaki hiba, gondatlanság, téves cselekedet). 5. veszélyt okozó cselekedet (rendkívüli esemény). 6. súlyos természeti csapás (hurrikán, tornádó, földrengés, árvíz, tűzvész). A veszélyhelyzet elemzése (a) a normális üzemeltetési körülményektől, paraméterektől való minden lehetséges eltérés felderítése. (b) az eltérés okának feltárása. (c) az okok lehetséges következményeinek a megállapítása.


119



Ipari Park

(d) a veszélyes következményeket kiküszöbölő intézkedések meghatározása. (e) veszélyes anyagok raktárkészleteit és a tároló helyeit meghatározzák, intézkednek a biztonságos tárolásáról és a hozzáférhetőség ellenőrzéséről, gondoskodnak az anyagok biztonságával kapcsolatos adatokról és egyéb ezekre vonatkozó információról, valamint ezek hozzáférhetőségéről. A baleseti veszélyek azonosításának és értékelésének normái megtalálhatók a belső védelmi tervben. 8.4) ÜZEMVEZETÉS A súlyos kémiai balesetek elleni védekezéssel kapcsolatosan az Alisca Agrárház Kft. vezetése tisztában van a működő raktározási technológiák és a felhasznált anyagok veszélyességével, környezeti-, egészségi- és biztonsági kockázataival. Tudatosan vállalva a tulajdonosok, a munkatársak, a környező települések lakossága és a környezet iránti felelősséget a Társaság vezetése az alábbi alapelvek szerint kívánja a fióktelep működését irányítani: műszaki és gazdasági lehetőségeikhez mérten mindent megtesznek a veszélyes anyagokból és technológiákból származó környezeti, egészségi és biztonsági kockázatok folyamatos csökkentése érdekében, a súlyos kémiai balesetek elleni védekezés során elsődlegesen a megelőzésre törekszenek, a veszélyes anyagok beszerzése, tárolása, kezelése és felhasználása során, illetve a veszélyes technológiák üzemeltetése kapcsán a mindenkor hatályos jogszabályok maradéktalan betartását alapkövetelménynek tekintik, munkatársaikat folyamatosan képzik, tudatosítják bennük a tevékenységükkel kapcsolatos veszélyeket, felkészítik őket az esetleges balesetek során rájuk háruló teendőkre, a balesetek elhárítására, illetve következményeik mérséklésére szolgáló műszaki védelem eszközeit és munkatársaik egyéni védőeszközeit folyamatosan hiánytalan és kifogástalan állapotban tartják, ennek biztosítására szigorú ellenőrző mechanizmusokat működtetnek. Az Alisca Agrárház Kft. munkautasítások formájában szabályozta mindazon folyamatait illetve tevékenységeit, amelyek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek szempontjából meghatározóak lehetnek. Ezen szabályozások rögzítik az egyes feladatok és műveletek végrehajtásának módját, felelőseit és a betartandó működési kritériumokat a balesetek, illetve vészhelyzetek megelőzése érdekében. 8.5) BELSŐ VÉDELMI TERV A belső védelmi terv megtalálható 2. mellékletben.


120



Ipari Park

8.6) AZ ALKALMAZOTT TELJESÍTMÉNY MUTATTÓK

8.6.1) A BVT GYAKOROLTATÁSA ÉS OKTATÁSA: A kataszrófavédelemről szóló törvény és a hozzá kapcsolódó 219/2011. (X. 20.) módosított Korm. rendelet előírásainak megfelelően gyakoroltatjuk és oktatjuk a Belső Védelmi tervet. Az oktatás és a BVT gyakorlatok eredményei minden esetben visszacsatolást jelentenek a SEVESO III előírásainak való megfelelésnek.

8.6.2) A RAKTÁRTERHELÉS OPTIMALIZÁLÁSA A mérgező füst összetételének és hatásterületének megállapítása során jelentős tartalékok vannak beépítve, melyek lehetővé teszik az Alisca Agrárház Kft. raktárainak rugalmas üzemeltetését a megállapított határok között. Az optimalizálást lehetővé teszi az a tény, hogy az egyes raktárak összeg képletének megállapítása során minden adott termék esetében a várható maximális mennyiséget vettünk figyelembe. Az optimalizálás szempontja: A C, H elemek esetében a minimális terhelésre kell vállalást tenni az N, S és a halogének (Br, Cl, F) jelenlétének függvényében. Amennyiben a szén és hidrogén aránya az N, S és heteroatomokhoz képest nem éri el a bemutatott értéket, akkor a kockázat elemzést újból el kell készíteni. Az Alisca Agrárház Kft raktárainak biztonságos üzemeltetése érdekében a raktárakban tárolt termékek mennyiségének folyamatos nyomon követése kidolgozásra kerül, mely a vezetési rendszer része. A nyomon követés során a későbbiekben bemutatásra kerülnek a raktárak elemenkénti (S, N, halogének, O, C, H) terhelése. Amennyiben bármely érték meghaladja a vállalási szintet jelzi azt. A bemutatott elemenkénti terhelés alapján ellenőrzésre kerül szén és hidrogén aránya az N, S és heteroatomokhoz képest és összehasonlításra kerül az aktuálisan megállapított optimális szinttel. Amennyiben a szén és hidrogén aránya az N, S és heteroatomokhoz képest nem éri el a bemutatott értéket, akkor a nyomonkövetés jelzést ad. Ebben az esetben a kockázat elemzést újból el kell készíteni és meg kell állapítani az új vállalási értékeket. A nyomon követést minden hónap első hetében kell elvégezni. A kapott eredményt elmentjük, valamint kinyomtatjuk és lefűzzük.


121

Az ALISCA Agrárház Kft új növényvédőszer raktárának biztonsági jelentése Szekszárdi Ipari park

Recommend Documents