Az Alapozó modul tárgyai (kötelező tárgyak)

PTE ÁOK Általános orvos szak – az Alapozó modul tantárgyai - 2011/2012-es tanév

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar

ÁLTALÁNOS ORVOS SZAK

TANREND 2011/2012 Az Alapozó modul tárgyai (kötelező tárgyak)

1


Tartalomjegyzék

1. félév OOAANT OOABI1 OOABMA OOAMB1 OOAMET OOAOET OOAOR1

Magatartástudomány 1. (Orvosi antropológia) .............................................................................. 3 Biofizika 1. .................................................................................................................................... 5 Közegészségtan 1. (A betegségmegelőzés alapjai)........................................................................ 7 Molekuláris sejtbiológia 1. ............................................................................................................ 8 Biometria..................................................................................................................................... 13 Magatartástudomány 2. (Orvosi etika) ........................................................................................ 18 Orvosi Kémia 1. .......................................................................................................................... 19

2. félév OOAAA1 OOAAED OOABI2 OOAMB2 OOAOKG OOAOR2 OOASF1

Általános anatómia 1. .................................................................................................................. 22 Közegészségtan 2. (Általános epidemiológia és demográfia)...................................................... 24 Biofizika 2. .................................................................................................................................. 26 Molekuláris sejtbiológia 2. .......................................................................................................... 28 Az orvosi kommunikáció gyakorlata ........................................................................................... 33 Orvosi kémia 2. ........................................................................................................................... 34 Szövet- és fejlődéstan 1. .............................................................................................................. 37

3. félév OOAAA2 OOABK1 OOAEL1 OOAHUG OOAKET OOASF2

Általános anatómia 2. .................................................................................................................. 40 Biokémia 1. ................................................................................................................................. 42 Élettan 1....................................................................................................................................... 45 A humángenetika alapjai ............................................................................................................. 53 Közegészségtan 3. (Környezet-egészségtan) ............................................................................... 55 Szövet- és fejlődéstan 2. .............................................................................................................. 56

4. félév OOABK2 OOAEL2 OOAIMM OOANEA OOASZO

Biokémia 2. ................................................................................................................................. 59 Élettan 2....................................................................................................................................... 62 Az immunológia alapjai............................................................................................................... 72 Neuroanatómia ............................................................................................................................ 75 Magatartástudomány 3. (Orvosi szociológia) .............................................................................. 78

2


OOAANT

MAGATARTÁSTUDOMÁNY 1. (ORVOSI ANTROPOLÓGIA)

Tantárgyfelelős:

DR. FÜZESI ZSUZSANNA, egyetemi docens Magatartástudományi Intézet

1 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 14 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 300 fő Előfeltételek: -

Tematika Az orvosi antropológia röviden úgy jellemezhető, mint a betegségek kialakulásának és gyógyításának bio-kulturális alapjaival foglalkozó tudomány. A jelen tantárgy fő célja, hogy a széles körben elterjedt bio-szomatikus gondolkodásmód mellett, a biopszicho-szociális szemléletmódot is megalapozza a hallgatók körében. Ennek a szemléletmódnak a jelentőségét két elméleti keretre építve fejtjük ki. Egyrészt, bemutatjuk az alapvető filozófia antropológiai ismereteket, így az emberkép differenciálódásának és a medikalizációnak a kapcsolatát. Másrészt, számos példán keresztül, szemléltetjük a humán biokulturális variabilitás és a betegségek kialakulásának összefüggéseit, vagyis az ökológiai szemléletmód jelentőségét az orvoslásban. A hallgatóknak el kell sajátítania az alapvető filozófiai antropológiai alapfogalmakat, illetve ismerniük kell a betegségek kialakulásában szerepet játszó legfontosabb bio-kulturális kölcsönhatásokat. A félév elfogadásának feltételei Részvétel az előadásokon, maximális hiányzás 2 óra (2 előadás) Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az oktatóval megbeszélendő. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Előadás jegyzet (kötelező) Kötelező szakirodalom: Cecil G. Helman: Kultúra, egészség és betegség. Medicina, Bp., 2003. Ajánlott szakirodalom: Buda Béla és Kopp Mária (Szerk): Magatartástudomány, Medicina Kiadó, 2001. Donald Joralemon, Exploring medical anthropology, 1999, Allyn and Bacon Tony McMichael, Human frontiers, environments and disease, 2001, Cambridge Univ. Press Előadások 1 Az antropológia tárgya, fő területei és helyük a tudomány rendszerében Dr. Vereczkei Lajos 2 Az antropológia az emberi lényegről Dr. Vereczkei Lajos 3 Antropológia és medicina Dr. Vereczkei Lajos 4 A humán viselkedés komplexitása Dr. Csathó Árpád 5 A gondolkodás szintjei Szolcsányi T ibor 6 A humán intelligencia fejlődéstörténete. Dr. Csathó Árpád 7 A környezeti rendszerek és a humán válasz rendszerek kapcsolata (bevezetés az ökológiába). Dr. Csathó Árpád 8 Főbb adaptációs ágensek I.: Biokulturális adaptáció és fertőző betegségek Dr. Csathó Árpád 9 Főbb adaptációs ágensek II: A humán táplálkozás evolúciója és variabilitása Dr. Csathó Árpád 10 Főbb adaptációs ágensek III.: Humán klimatikus adaptáció Dr. Csathó Árpád 11 A humán öregedés populációk közötti különbségei Dr. Csathó Árpád 12 A fájdalom észlelés biokulturális variabilitása Dr. Csathó Árpád 3


13 A placebo-nocebo hatás Dr. Csathó Árpád 14 A humán agresszió alapjai és variabilitása Dr. Csathó Árpád Gyakorlatok Szemináriumok Vizsgakérdések www.aok.pte.hu/magtud Közreműködők

4


OOABI1

BIOFIZIKA 1.

Tantárgyfelelős:

DR. NYITRAI MIKLÓS, egyetemi tanár Biofizikai Intézet

4 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: -

Tematika A tantárgy célja bemutatni a biológiai rendszerek felépítésének és működésének fizikai alapjait. Az előadások témakörei atom és magfizika, termodinamika, transzportfolyamatok, molekuláris és szupramolekuláris rendszerek, bioelektromos jelenségek és biológiai mozgás. A félév elfogadásának feltételei Az összes gyakorlat elvégzése és az azokról készített jegyzőkönyvek elfogadása a gyakorlatvezető által. Legfeljebb 3 gyakorlatról való hiányzás. A gyakorlatról való késés nem megengedett, a késés hiányzásnak minősül. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. Egy pótgyakorlaton csak egy gyakorlat pótolható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján: http://biofizika.aok.pte.hu Előadások 1 Bevezető előadás Dr. Nyitrai Miklós 2 A kvantumfizika alapjai Dr. Grama László 3 Az atom szerkezete Dr. Grama László 4 A kvantumszámok értelmezése Dr. Grama László 5 Az elektromágneses spektrum. A fény Dr. Grama László 6 A lézer Dr. Grama László 7 Röntgensugárzás Dr. Grama László 8 Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Dr. Grama László 9 Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Grama László 10 Sugárzások biológiai hatása Dr. Nyitrai Miklós 11 Termodinamikai alapfogalmak Dr. Lőrinczy Dénes 12 A termodinamika főtételei Dr. Lőrinczy Dénes 13 Termodinamikai potenciálfüggvények Dr. Lőrinczy Dénes 14 Diffúzió Dr. Nyitrai Miklós 15 Ozmózis Dr. Nyitrai Miklós 16 Folyadékáramlás Dr. Hild Gábor 17 Vérkeringés. A szív munkája Dr. Hild Gábor 5


18 A víz Dr. Hild Gábor 19 Makromolekulák szerkezete Dr. Hild Gábor 20 Fehérjeszerkezet, fehérjetekeredés Dr. Hild Gábor 21 Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál Dr. Hild Gábor 22 Érzékszervi receptorok Dr. Hild Gábor 23 A hallás Dr. Hild Gábor 24 A látás Dr. Hild Gábor 25 A citoszkeletális rendszer Dr. Nyitrai Miklós 26 Motorfehérjék, sejtmozgás Dr. Nyitrai Miklós 27 A harántcsíkolt izom szerkezete és mechanikája Dr. Nyitrai Miklós 28 Az izomműködés és szabályozás molekuláris alapjai Dr. Nyitrai Miklós Gyakorlatok 1 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 2 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 3 Egyenáramú mérések 4 Egyenáramú mérések 5 Váltóáramú mérések 6 Váltóáramú mérések 7 Elektromos vezetőképesség. Refraktometria 8 Elektromos vezetőképesség. Refraktometria 9 Színképvizsgálat 10 Színképvizsgálat 11 Polarimetria 12 Polarimetria 13 Pótmérés, szeminárium 14 Pótmérés, szeminárium 15 Folyadékok viszkozitása 16 Folyadékok viszkozitása 17 Felületi feszültség 18 Felületi feszültség 19 Fajlagos felület, duzzadás 20 Fajlagos felület, duzzadás 21 Centrifugálás 22 Centrifugálás 23 Elektroforézis 24 Elektroforézis 25 Pótmérés, szeminárium 26 Pótmérés, szeminárium 27 Pótmérés, szeminárium 28 Pótmérés, szeminárium Szemináriumok Vizsgakérdések Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján (http://biofizika.aok.pte.hu) Közreműködők Barkó Szilvia (BASFAA.T.JPTE), Dr. Bódis Emőke (BOEAAD.T.JPTE), Dr. Bugyi Beáta (BUBEAB.T.JPTE), Dr. Visegrády Balázs (VIBAAB.T.JPTE), Huber Tamás (HUTEAB.T.JPTE), Kardos Roland (KARFAB.T.JPTE), Szatmári Dávid Zoltán (SZDHAAT.PTE), Ujfalusi Zoltán (UJZDAA.T.JPTE), Vig Andrea Teréz (VIAFAAO.PTE) 6


OOABMA

KÖZEGÉSZSÉGTAN 1. (A BETEGSÉGMEGELŐZÉS ALAPJAI)

Tantárgyfelelős:

DR. EMBER ISTVÁN, egyetemi tanár Orvosi Népegészségtani Intézet

1 kredit ▪ félévközi jegy ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 7 óra előadás + 7 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 14 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: -

Tematika A tárgy elemzi a betegségek kialakulásában szerepet játszó tényezőket, vizsgálja a szociális és gazdasági tényezők szerepét a betegségmegelőzésben. Bemutatja az egészségügyi ellátórendszereket, hogy a hallgatók megismerjék azt a szervezeti rendszert, amelyben később dolgozniuk kell. Vizsgálja továbbá egyes társadalmi csoportok betegségmegelőzés szempontjából fontos speciális egészségi problémáit, jellemzőit. A félév elfogadásának feltételei A félév elfogadásának feltételei: szemináriumokon való részvétel + a félévközi teszten a kérdésekre legalább 60% helyes válasz. Aki elégtelen gyakorlati jegyet szerzett a szorgalmi időszakban, az a vizsgaidőszak első két hetében megadott időpontban javítóvizsgát tehet. Számonkérés jellege: félévközi teszt A betegségmegelőzés alapjai (OOABMA), Általános epidemiológia és demográfia (OOAAED), Környezet-egészségtan (OOAKET), Népegészségügyi orvostan (OOPNEO), Részletes epidemiológia (OOKREP), Munkahigiéne és foglalkozásorvostan (OOKMFO) tárgyak lezárásaként a 8. szemeszter vizsgaidőszakában a hallgatók Közegészségtan szigorlatot kötelesek tenni, ha valamennyi tárgy sikeres vizsgával zárult. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Ember I.(szerk.): Népegészségügyi orvostan, Dialóg Campus, 2007 Előadások 1 Az egészség definíciójának kialakulása. Az egészséget befolyásoló tényezők elemzése Dr. Ember István 2 Szociális tényezők hatása a betegségek kialakulására Dr. Ember István 3 A prevenció szintjei (primer, szekunder, tercier prevenció). Dr. Ember István 4 Egészségvédelem, egészségfejlesztés Dr. Ember István 5 Egészségpolitika Dr. Ember István 6 Az egészségügyi ellátórendszer felépítése, szervezete Dr. Ember István 7 Az egészségügyi ellátórendszer működése, finanszírozása Dr. Ember István Gyakorlatok 1 Anya- és csecsemő-egészségtan 2 Gyermek- és ifjúság-egészségtan 3 Időskor egészségtana 4 Rehabilitáció, krónikus ápolás, hospice 5 Kisebbségek speciális helyzete 6 Fogyatékkal élők speciális egészségi problémái 7 Bizonyítékokon alapuló orvoslás Szemináriumok Vizsgakérdések Közreműködők Dr. Gombos Katalin (GOKFAAO.PTE), Dr. Gőcze Katalin Réka (GOKFACO.PTE), Dr. Horváth-Sarródi Andrea (HOAFALO.PTE)

7


OOAMB1

MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA 1.

Tantárgyfelelős:

DR. SZEBERÉNYI JÓZSEF, egyetemi tanár Orvosi Biológiai Intézet


Tematika A két féléves tárgy célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélettan, mikrobiológia és gyógyszertan oktatásához szükséges, az eukariota sejt felépítésével és működésével kapcsolatos molekuláris és sejtbiológiai alapok megteremtése, a klinikai tárgyak szempontjából legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai ismeretek átadása. A tárgy első szemesztere a sejt felépítésének és működésének celluláris és molekuláris szintű jellemzőivel foglalkozik. Fő témái: az eukariota (elsősorban emlős) sejtek organellumainak funkcionális morfológiája; a genetikai információ tárolásának, megkettőződésének, kifejeződésének mechanizmusai. A félév elfogadásának feltételei TVSZ szerint Távolmaradás pótlásának lehetőségei Minden gyakorlati ciklus végén pótgyakorlat. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyv és jegyzet: Szeberényi J.: Molekuláris sejtbiológia Komáromy L., Szeberényi J. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok Ajánlott könyvek: Cooper G.M.: The Cell. A Molecular Approach Lodish et al.: Molecular Cell Biology Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell Szeberényi J.: Experiments in Molecular Cell Biology Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia Előadások 1 Oktatási célkitűzések Dr. Szeberényi József 2 A pro- és eukariota sejtek összehasonlítása Dr. Szeberényi József 3 Modern morfológiai módszerek I. Dr. Komáromy László 4 Modern morfológiai módszerek II. Dr. Komáromy László 5 Molekuláris biológiai módszerek I: Restrikciós endonukleázok Dr. Szeberényi József 6 Molekuláris biológiai módszerek II: DNS-klónozás. Genomtárak Dr. Szeberényi József 7 Molekuláris biológiai módszerek III: Polimeráz láncreakció Dr. Szeberényi József 8 Molekuláris biológiai módszerek IV: DNS szekvencia-meghatározás Dr. Szeberényi József 9 Molekuláris biológiai módszerek V: Transzgénikus élőlények. A génműködés gátlása. Dr. Szeberényi József 10 Molekuláris biológiai módszerek VI: DNS-chipek Dr. Szeberényi József 11 Sejtmag Dr. Komáromy László

8


12 Genomorganizáció Dr. Szeberényi József 13 A kromatin szerkezete és kémiai összetétele ifj. Dr. Sétáló György 14 A sejtciklus fázisai. Sejtosztódás. ifj. Dr. Sétáló György 15 A sejtciklus szabályozása ifj. Dr. Sétáló György 16 Replikáció prokariota sejtekben Dr. Szeberényi József 17 Replikáció eukariota sejtekben Dr. Szeberényi József 18 DNS-repair Dr. Szeberényi József 19 Transzkripció prokariotákban Dr. Szeberényi József 20 Eukariota pre-rRNS szintézis és érés Dr. Pap Marianna 21 Pre-mRNS-ek szintézise eukariotákban Dr. Pap Marianna 22 Pre-mRNS-ek érése eukariotákban Dr. Pap Marianna 23 A sejtmag pathológiája Dr. Komáromy László 24 Citoplazmatikus organellumok Dr. Komáromy László 25 Transzláció I: A fehérjeszintézis szereplői Dr. Szeberényi József 26 Transzláció II: A fehérjeszintézis mechanizmusa Dr. Szeberényi József 27 Transzláció III: A genetikai kód Dr. Szeberényi József 28 Génreguláció prokariotákban Dr. Szeberényi József 29 Génreguláció eukariotákban I: A génszabályozás szintjei Dr. Szeberényi József 30 Génreguláció eukariotákban II: Transzkripciós faktorok Dr. Szeberényi József 31 Témazáró előadás Dr. Szeberényi József 32 Durva felszínű endoplazmatikus retikulum Dr. Komáromy László 33 Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció Dr. Komáromy László 34 Endocitózis. A vezikuláris transzport mechanizmusa Dr. Komáromy László 35 A sejt védekezési mechanizmusai I: lizoszómák, sima felszínű endoplazmatikus retikulum Dr. Komáromy László 36 A sejt védekezési mechanizmusai II: szabadgyökök, membránkárosodás Dr. Komáromy László 37 Mitokondrium I: felépítés és működés Dr. Szeberényi József 38 Mitokondrium II: genetikai apparátus Dr. Szeberényi József 39 Citoszkeleton I: mikrofilamentumok Dr. Komáromy László 40 Citoszkeleton II: intermedier filamentumok és mikrotubulusok Dr. Komáromy László 9


41 A sejtmembrán felépítése Dr. Szeberényi József 42 Záró előadás Dr. Szeberényi József Gyakorlatok 1 Fénymikroszkópia. Izotópok 2 Fénymikroszkópia. Izotópok 3 Centrifugálás, kromatográfia 4 Centrifugálás, kromatográfia 5 Fehérje-elektroforézis 6 Fehérje-elektroforézis 7 DNS-izolálás 8 DNS-izolálás 9 Plazmidizolálás 10 Plazmidizolálás 11 Restrikciós endonukleáz térképezés 12 Restrikciós endonukleáz térképezés Szemináriumok 1 A csoportszintű oktatás rendszere. Az I. ciklus gyakorlatainak előkészítése 2 Biológiai makromolekulák 3 Fénymikroszkópia 4 Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása 5 Szeparációs módszerek 6 Molekuláris biológiai módszerek I. 7 Molekuláris biológiai módszerek II. 8 Dolgozat: Biológiai makromolekulák. Szeparációs módszerek. Fénymikroszkópia. Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása 9 Molekuláris biológiai módszerek III. 10 A sejtmag. Genomorganizáció 11 Kromatin 12 A sejtciklus 13 Elektronmikroszkópia. Autoradiográfia (demonstráció) 14 Replikáció 15 Dolgozat: Molekuláris biológiai módszerek. A sejtmag. Genomorganizáció. Kromatin. Sejtciklus 16 DNS-repair. Sejtosztódás. A II. ciklus előkészítése 17 Transzkripció 18 RNS-érés 19 A kóros sejtmag 20 Dolgozat: Replikáció. DNS-repair. Mitózis. Meiózis. Elektronmikroszkópia. Transzkripció. RNS-érés. A kóros sejtmag 21 Transzláció 22 Génreguláció I. 23 Génreguláció II 24 Durva felszínű endoplazmatikus retikulum. Golgi-komplex. Vezikuláris transzport 25 Sejtvédekezés 26 Mitokondrium I. 27 Mitokondrium II. 28 Félévzáró konzultáció 29 Félévzáró dolgozat 30 Félévzáró dolgozat Vizsgakérdések 1. Fehérjék 2. Lipidek 3. Szénhidrátok 4. Nukleozidok, nukleotidok 5. A DNS szerkezete 6. A DNS örökítő anyag szerepét igazoló kísérletek 10


7. Az RNS szerkezete és típusai 8. Prokariota és eukariota sejtek összehasonlítása 9. Az immuncitokémia módszerei 10. Restrikciós endonukleázok 11. Southern-blot 12. A DNS szekvenciaanalízise 13. DNS-chipek 14. Genomtárak 15. Polimeráz láncreakció 16. Transzgénikus élőlények 17. Célzott géninaktiváció 18. Az endogén génműködés gátlása az mRNS szintjén 19. cDNS-tárak 20. Northern-blot 21. Immunprecipitáció és Western-blot 22. A sejtmag szerkezete 23. A kromatin szerveződése 24. Egyedi és ismétlődő szekvenciák 25. A kromatin kémiai összetétele 26. A sejtciklus fázisai 27. A sejtciklus szabályozása 28. Mitózis 29. Meiózis 30. A replikáció általános jellemzői 31. A prokariota replikáció mechanizmusa 32. Az eukariota replikáció jellemzői 33. DNS-repair 34. A prokariota transzkripció mechanizmusa 35. Az eukariota transzkripció általános jellemzői 36. Az eukariota pre-rRNS szintézise és érése 37. Az eukariota pre-mRNS szintézise. Cap-képződés és poliadeniláció 38. Pre-mRNS splicing 39. Aminoacil-tRNS szintézis 40. A riboszómák szerkezete és működése 41. A genetikai kód 42. A transzláció iniciációja 43. A transzláció elongációja és terminációja 44. A transzláció általános jellemzői 45. A laktóz operon 46. A triptofán operon 47. Klónozás sejtmag-transzplantációval 48. Az eukariota pre-mRNS szintézisének és érésének szabályozása 49. Az eukariota mRNS-ek transzportjának, transzlációjának és degradációjának szabályozása 50. Az eukariota fehérjék aktivitásának és degradációjának szabályozása 51. Eukariota transzkripciós faktorok 11


52. A szteroid hormonok hatásmechaniumusa 53. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum 54. Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció 55. A szekréció mechanizmusa 56. Endocitózis 57. A vezikuláris transzport mechanizmusa 58. Lizoszómák. Sima felszínű endoplazmatikus retikulum 59. Oxigén szabadgyökök. Membránkárosodás. Lipid-peroxidáció 60. A mitokondriumok felépítése és működése 61. A mitokondriumok genetikai apparátusa 62. Mitokondrium betegségek Közreműködők Dr. Ábrahám Hajnalka (ABHMAAO.PTE), Dr. Balogh András (BAAFACE.PTE), Dr. Bátor Judit (BAJFAAO.PTE), Dr. Berta Gergely (BEGFADO.PTE), Dr. Kemény Ágnes (KEAAAA.T.JPTE), Dr. Komáromy László (KOLHAGE.PTE), Dr. Kürthy Mária (KUMPAAP.PTE), Dr. Pap Marianna (PAMFAAO.PTE), Dr. Sétáló György (SEGGAAO.PTE), Dr. Szeberényi József (SZJGACO.PTE), Dr. Tarjányi Oktávia (TAOGAAO.PTE), Harci Alexandra (HAAGABT.PTE), Németh Mária (NEMGAAT.PTE), Schipp Renáta (SCRDAA.T.JPTE), Varga Judit (VAJfACT.PTE)

12


OOAMET

BIOMETRIA

Tantárgyfelelős:

DR. PÓTÓ LÁSZLÓ, egyetemi docens Bioanalitikai Intézet


Tematika Ez a tárgy a hallgatói számára első statisztikai kurzusként az alábbi főbb területeket öleli fel: Adatok kezelése számítógéppel, adatok áttekintése és jellemzése grafikus és számszerű eszközökkel, a valószínűség és a statisztikai következtetés/döntés, az orvostudományban és orvosi gyakorlatban leggyakrabban használt statisztikai alapmódszerek. Fő cél a statisztikai gondolkodásmód megismertetése és alapjainak begyakoroltatása. Ezzel a hallgatók most találkoznak először az oktatásuk során. Jelentőségét aláhúzza, hogy az orvoslásban (a tudományban és a hétköznapi munkában is) ezek a módszerek és készségek nélkülözhetetlenné váltak az utóbbi években. A félév elfogadásának feltételei Két évfolyamdolgozat, legfeljebb két mulasztott gyakorlat. A jegyet három lépcsős vizsgán lehet megszerezni, aminek elemei: egy „beugró” teszt, egy számítógéppel (SPSS-el) megoldandó feladat és egy elméleti kérdés. Mindegyikre legalább „elégséges” teljesítmény kell, hogy a vizsga sikerüljön. Távolmaradás pótlásának lehetőségei pótló gyakorlat A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Az Intézet által kiadott anyagok: Belágyi József: Orvosi biometria, jegyzet, Pécs, 1999. Pótó László: Biometria, munkafüzet, Pécs, 2007. egyéb jegyzetek és munkalapok Könyvek: Moore, D. S. The Basic Practice of Statistics, 5th Ed., 2010. vagy Moore, David S., McCabe, George P. Introduction to the Practice of Statistics 5th Ed, 2005, W.H. Freeman és: Yates, Dan, Moore, David S., Starnes, Daren S. The Practice of Statistics (TI-83/89 Graphing Calculator Enhanced) 2/e, 2003, W.H. Freeman vagy Rees, W. G. Essential Statistics, Chapman and Hall, 1992 Előadások 1 Bevezetés (a biometria és az orvostudomány, modellek). A valószínűség fogalma. Dr. Pótó László 2 Változó-típusok. Diszkrét eloszlások (a binomiális és a Poisson eloszlás). Dr. Pótó László 3 Folytonos változók, hisztogram, relatív gyakoriság sűrűség, sűrűségfüggvény. Dr. Pótó László 4 Átlag, szórás. A normális eloszlás. Dr. Pótó László 5 Az átlag eloszlása, a standard hiba. Dr. Pótó László 6 A várható érték konfidencia intervalluma. A t eloszlás. Dr. Pótó László 7 A hipotézisvizsgálat elve. Az egy mintás t próba. A páros t próba. Az előjel próba (előzetes). Dr. Pótó László 8 A konfidencia intervallum és a hipotézisvizsgálat összevetése. A döntési hibák. Dr. Pótó László 9 A független mintás t próba. Az F próba. Dr. Pótó László 13


10 A lineáris korreláció és regresszió. Dr. Pótó László 11 Gyakorisági táblázatok 1. A khi-négyzet próba. Dr. Pótó László 12 Nemparaméteres próbák. (előjel, Wilcoxon és Mann-Whitney próbák) Dr. Pótó László 13 A varianciaanalízis elve. A hipotézisvizsgálati módszerek áttekintése. Dr. Pótó László 14 Vizsgálati eljárások, szenzitivitás, specificitás (Gyakorisági táblázatok 2.). Többváltozós módszerek. Összefoglalás. Dr. Pótó László Gyakorlatok 1 Valószínűség - példák 1. + Számítógéphasználat, Windows, SPSS. 2 Valószínűség - példák 2. - diszkrét eloszlások. 3 A binomiális eloszlás. 4 Adatok grafikus áttekintése. Folytonos változók. Hisztogram. 5 Adatok számszerű áttekintése, jellemzése - leíró statisztika 6 Normális elosztás. Az átlag eloszlása. 7 Becslések. A várható érték megbízhatósági intervalluma. 8 A hipotézistesztelés 9 Becslés és hipotézistesztelés. Az első- és másodfajú hiba. 10 A független mintás t próba. Az F próba. 11 A lineáris korreláció és regresszió. 12 Gyakorisági táblázatok - A khi-négyzet próba. 13 Nemparaméteres próbák: előjel, Wilcoxon és Mann-Whitney próba. 14 A varianciaanalízis elve. Összefoglalás Szemináriumok Vizsgakérdések Egy „beugró” teszt, egy gyakorlati feladat (megoldandó számítógéppel) és egy elméleti kérdés az alábbiak közül:

1. A biometria/biostatisztika fő feladata A kétféle gondolkodási modellről - mik a főbb különbségek? Mutassa be, hogyan egészítik ki egymást, s hogyan kap mindkét gondolkodásmód szerepet a tudományos és az orvosi munkában. (háttér: főleg az 1., a 3. és a 6-7-8. előadások) 2. A statisztikai gondolkodásmód fő jellegzetessége: a valószínűség Mutassa be a fogalmat egyszerű példán. Mikor számolható és mikor nem számolható az értéke? Igazolja példákkal, hogy mindkét megközelítés alkalmazható a gyakorlati (orvosi) feladatoknál. (háttér: főleg az 1., a 2. a 6-7-8. és a 12. előadások) 3. A valószínűség-eloszlás fogalma - a diszkrét eloszlások - 1, Mutassa be a binomiális eloszlás példáján, hogyan lehet a „számolható valószínűség” (szerencsejáték helyzetek) megközelítést valós élethelyzetekben alkalmazni. Az eloszlás ábrázolása. Mutassa be, hogy kap szerepet ez a megközelítés a döntéshozásban. (háttér: főleg a 2. a 6-7-8. és a 12. előadások) 4. A valószínűség-eloszlás fogalma - a diszkrét eloszlások - 2, Vonjon párhozamot a binomiális és a Poisson eloszlás között: hasonlóságok és különbségek, alkalmazási példákkal alátámasztva. Mutassa be a diszkrét eloszlások jelentőségét példákkal. (Mely hipotézistesztelési eljárások alapulnak ezen a megközelítésen?) (háttér: főleg a 2. a 6-7-8. és a 12. előadások) 5. A statisztikai gondolkodás alapelvei - az adatoktól a döntésig A döntéshozáshoz vezető út - és a buktatói. (mintaméret, reprezentativitás, rejtett változók, valószínűségi ítélet, hibakockázat, - és kezelésük) (háttér: főleg a 3. és a 6-7-8. előadások)

14


6. Adat- (változó-) típusok és az adatok ábrázolásának különböző módjai A három leggyakoribb adattípus és összefoglaló bemutatásuk lehetőségei. Az egyes diagramfajták alkalmazási köre - erősségük és korlátaik. Milyen speciális információkat tud megjeleníteni egy-egy diagramtípus? Mikor melyiket érdemes választani? (háttér: főleg a 3. előadás) 7. A minta és az alapsokaság Mutassa be mindkét alapfogalmat többféle adattípus esetén. Hogyan jellemezhető (képszerűen és számszerűen) ezen példákban a minta és a sokaság? Mutassa be a két fogalom alapvető szerepét a statisztikai következtetés és döntés gondolatmenetében. (háttér: főleg a 3. a 6-7-8. és a 12. előadások) 8. Folytonos adatok számszerű jellemzése Vonjon párhuzamot az „öt szám”-os és a „három szám”-os adatjellemzés között. Mikor melyik alkalmazható/alkalmazandó? Igazolja példákkal, hogy a kétféle jellemzés alapvető szerepet kap a döntési (pl. hipotézistesztelési) módszer kiválasztásában. (háttér: főleg a 4. a 6-7-8. és a 12. előadások) 9. A valószínűség-eloszlás fogalma - a folytonos eloszlások Szimmetrikus és ferde eloszlások. Hogyan tükröződik az eloszlás alakja a mintajellemzőkben? A fentiek bemutatása a normális és ferde eloszlású példákon. Igazolja a megkülönböztetés jelentőségét a döntéshozási módszerek feltételein keresztül. (háttér: főleg a 4. a 6-7-8. és a 12. előadások) 10. A normális eloszlás 1. Jellemzői. Miért használható gyakran, különösen a biológiában és az orvostudományban? Alkalmazási példák (referencia tartomány, stb.). Hogyan támasztja alá az alapvető jelentőségét a „normális közelítés” módszere? (alkalmazási példákkal) - és hogyan a hipotézisvizsgálati módszerek feltételei? (háttér: főleg a 4., az 5., a 6-7-8-9. és a 12. előadások) 11. A normális eloszlás 2. Hogyan támasztja alá jelentőségét az „átlag eloszlása”? Igazolja, hogy az átlag eloszlása alapvető szerepet kap a statisztikai következtetés és döntés során. (háttér: főleg a 4., az 5. és a 6-7-8-9-10. előadások) 12. A statisztikai következtetés A statisztikai következtetés mint a statisztikai gondolkodásmód kulcslépése. Vesse össze a pontbecslés és intervallumbecslés módszerét e szempontból. Mutassa be, hogyan használható mindkét megközelítés a várható értékre adható intervallumbecslés során (a várható értékre adható p% megbízhatóságú intervallumbecslés - konfidencia intervallum). (háttér: főleg az 5.és a 6. előadások) 13. Az átlag megbízhatósági intervalluma A legtöbb általunk megismert SPSS eredménylistán szerepel a „95% CI” kifejezés? Mi ez és miért ilyen gyakori a statisztikai vizsgálatokban? Mondjon példákat, hogy melyik eredménylistán miért szerepel, mire jó a feltűntetése? (háttér: főleg az 5. és a 6-tól végig, szinte mindegyik előadás) 14. A hipotézisvizsgálat alap gondolatmenete Mutassa be az „öt lépéses” gondolatmenet származtatását és alkalmazhatóságát hétköznapi valamint szakmai vonatkozású példákon. Melyek az „öt lépés” egyszerű, kötött pontjai, s melyek azok, amelyek egyéni mérlegelést igényelnek? Ez utóbbi jelentőségének igazolása a példákon. (háttér: a 7-től végig, szinte mindegyik előadás) 15. Az egymintás és a páros t próba A hipotézisvizsgálat alap gondolatmenete milyen adatok és kérdések esetén vezet ezen módszerekhez? A két módszer hasonlósága és különbsége. Mi a teendő, ha az alkalmazási feltételek nem teljesülnek? Miért nem érdemes minden esetben ezen utóbbi módszereket használni? (háttér: főleg a 6-7-8-9. és a 12. előadások)

15


16. A megbízhatósági intervallum és a hipotézisvizsgálat összevetése Értékelje a két módszert a hasonlóságok és különbözőségek, az erősségek és gyengeségek alapján. A fentieket konkrét példa felhasználásával mutassa be. (háttér: főleg a 6-7-8 előadás) 17. Döntési hibakockázatok és a teszt ereje Ismertesse a statisztikai döntéshozás lényegi sajátosságát, a döntési hibakockázatokat. Hogyan lehet ezeket kezelni? Mikor kell ezeket kezelni? Mutassa be példákon, hogy mikor nyújt segítséget a döntési hibakockázat értéke (vagy legalább változása) és mikor a teszt ereje az adott kérdés megválaszolásában? (háttér: főleg a 8. és a 9. előadás) 18. A két- (független-) mintás t próba Mi a különbség a páros és a kétmintás t próba között? Milyen kérdésre kapható válasz az utóbbi módszerrel? Mi a módszer sajátos feltétele - és hogy kezelhető ez az F próba segítségével? (Mi a megoldás „ára”? Miért nem használjuk mindig a kevesebb feltételt támasztó megoldást?) (háttér: főleg a 9. előadás) 19. Két változó kapcsolatának vizsgálata - folytonos adatok esetén Hasonlítsa össze az egy változó - két minta és a két változó - adatpárok („egy minta”) esetét. Milyen tipikus kérdésekre keresünk választ a két esetben? Ismertesse példákon a lineáris regresszió és korreláció vizsgálat módszerének gondolatmenetét. Mutassa be azokat a pontokat, ahol a statisztikai gondolkodásmód lényegi szerephez jut benne. Hipotézisvizsgálat-e ez a módszer? (háttér: főleg a 10. előadás) 20. Két változó kapcsolatának vizsgálata - kategorikus adatok esetén Mennyiben hasonló és mennyiben eltérő a „két változó” vizsgálata kérdéskör a folytonos és a kategorikus adatok esetén? Milyen adatokat (számokat) kell az utóbbi helyzetben kezelni? Mi az a hipotézisvizsgálati módszer, amely erre alkalmas? Mutassa be ennek az öt lépését egy példán. Mik a módszer alkalmazásának feltételei és mi a teendő, ha ezek nem teljesülnek? (háttér: főleg a 11. és a 12. előadás) 21. A gyakorisági adatok kezelése és értékelése - 1. Miért gyakori az orvosi gyakorlatban, hogy a khi-négyzet próba nem alkalmazható? Milyen lehetőségek kínálkoznak ilyenkor? Mikor kell ezek közül a Fisher teszthez folyamodni? Miért szerepel (mire utal) ennek a nevében az „egzakt” jelző? (háttér: főleg a 11. és a 12. előadás) 22. A gyakorisági adatok kezelése és értékelése - 2. Egy diagnosztikai teszt minősítése. Mely kérdésekre ad választ a „szenzitivitás”, a „specificitás” valamint a pozitív és a negatív teszteredmény jósló- („prediktív-”) ereje? Az arány megbízhatósági intervalluma. Igazolja ennek alapján, miért lesz eredménytelen a khi-négyzet próba alkalmazása néha az orvosi adatértékeléseknél! (háttér: főleg a 11. és a 12. előadás) 23. A nem-paraméteres próbák - 1. Milyen helyzetben kell választani a t próba helyett valamely más módszert - és mikor jön szóba az előjel próba? Mutassa be a hipotézisvizsgálat ötlépéses módszerét az előjelpróba alkalmazásával egy példán. Mi a hasonlóság és a különbözőség ezen módszer és a megfelelő paraméteres módszer között? Mi a módszer erőssége és mi a gyengéje? (háttér: főleg a 2. a 7. és a 12. előadás) 24. A nem-paraméteres próbák - 2. Milyen helyzetben kell választani a t próba helyett valamely más módszert - és mikor jön szóba a Wicoxon és a MannWhitney próba? Mutassa be mindkét módszer alkalmazását egy-egy példán. Mi a hasonlóság és a különbözőség ezen módszerek és a megfelelő paraméteres módszerek között? Mi ezen módszerek erőssége és mi a gyengéje? (háttér: főleg a 7., a 9. és a 12. előadás)

16


25. Az ANOVA elve Mutassa be példákon, hogy mi a variancia-analízis alkalmazásának alaphelyzete. Mi az értékelés elve? Mutassa be ezt a több csoportátlag összehasonlításának példáján. Mi az előnye ennek a módszernek a páronkénti t-próbák alkalmazásával szemben? (háttér: főleg a 2. a 8., a 9. és a 13. előadás) Közreműködők Borbásné dr. Farkas Kornélia (FAKAAA.T.JPTE), Dr. Aradi Ferenc (ARFMAAO.PTE), Dr. Dergez Tímea (DETCAAT.T.JPTE), Dr. Kilár Ferenc (KIFGAAO.PTE), Dr. Pótó László (POLGABO.PTE), Kőnigné Péter Anikó (PEAAAB.T.JPTE), Őri László (ORLMAAP.PTE)

17


OOAOET

MAGATARTÁSTUDOMÁNY 2. (ORVOSI ETIKA)

Tantárgyfelelős:


1 kredit ▪ félévközi jegy ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 14 óra szeminárium = összesen 14 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 300 fő Előfeltételek: -

Tematika A tantárgy keretében a hallgatók elsajátítják a modern orvosi etika nemzetközi konszenzuson alapuló alapvető normáit, valamint az orvos-beteg kapcsolat etikai szempontból releváns hazai jogi szabályozását. A tantárgy célja az orvoslás gyakorlatában az etikai problémafeltáró és -megoldó készség kialakítása a hallgatókban. A félév elfogadásának feltételei Félévközi számonkérés: bioetika területéről szabadon választott témából esszé írása; vagy szóbeli referátum és záróteszt. Távolmaradás pótlásának lehetőségei TVSZ szerint. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Lásd az egyes foglalkozások tematikájánál. Előadások Gyakorlatok Szemináriumok 1 A reproduktív medicina és a művi abortusz etikai dilemmáinak megbeszélése. 2 Az orvosbiológiai kutatások és a génmanipuláció etikai kérdéseinek megbeszélése 3 A reproduktív medicina és a művi abortusz etikai dilemmáinak megbeszélése. 4 A társadalmi normák, az erkölcsi normák és a jogi normák általános jellemzése. 5 Az orvosi titok és az egészségügyi adatok védelme. 6 Az orvosbiológiai kutatások és a génmanipuláció etikai kérdéseinek megbeszélése 7 Az orvosi titok és az egészségügyi adatok védelme. 8 A filmmel, az eutanáziával, a halállal, a haldoklással és a holttesttel kapcsolatos etikai kérdések megbeszélése 9 A filmmel, az eutanáziával, a halállal, a haldoklással és a holttesttel kapcsolatos etikai kérdések megbeszélése 10 Filmvetítés: Halál kérésre. (Eutanázia Hollandiában) 11 Filmvetítés: Halál kérésre. (Eutanázia Hollandiában) 12 Az orvosi beavatkozásokba való „tájékozott beleegyezés” elve. 13 Az orvoslás tradicionális paternalista modellje. 14 Bioetika, orvosi etika, egészségügyi etika fogalma. Vizsgakérdések Nincs. Közreműködők Dr. Jakab Tibor (JATHAAE.PTE)

18


OOAOR1

ORVOSI KÉMIA 1.

Tantárgyfelelős:

IFJ. DR. GALLYAS FERENC,

egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet


Tematika Az orvosi kémia 1. tematikája tartalmazza azokat az alapismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a biokémia, élettan, gyógyszertan, klinikai kémia elsajátításához. Felöleli az általános kémia azon területeit, amely az orvostanhallgatók számára nélkülözhetetlen. Szerves kémia címen foglalkozik a funkciós csoportok kémiájával. A kémiai gyakorlatok az általános kémiai és az anyagismeret elsajátítását célozzák meg, a szemináriumok a kémiai számítások elsajátításához nyújtanak segítséget. A félév elfogadásának feltételei 2db félévközi zárthelyi megírása. A félév utolsó hetében pótlási (igazolt hiányzók esetén) és javítási lehetőséget biztosítunk. A zárthelyik átlaga el kell, hogy érje minimálisan a 30%-ot. A félév 2-13 hetében minden gyakorlaton a gyakorlatok anyagából rövid dolgozatot íratunk, összesen 12-t. A félév elfogadásának feltétele minimum 10 rövid dolgozat megírása és legalább 7 dolgozat sikeres teljesítése. A gyakorlatokon jegyzőkönyvet kell vezetni. A rövid dolgozat eredménye csak a jegyzőkönyv gyakorlatvezető által történt elfogadása esetén válik érvényessé. A félév elfogadásának további feltétele az Orvosi kémia alapjai c. kritérium tárgy felvétele és sikeres teljesítése. Az előadások, szemináriumok, gyakorlatok látogatása kötelező. A megengedett maximális hiányzás összesen 14 óra. Távolmaradás pótlásának lehetőségei nincs A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Tankönyv Gergely P. (Szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 6. kiadás, Semmelweis, Bp. 2005. Gergely P., Penke B., Tóth Gy.: Szerves és bioorganikus kémia, 5. kiadás, Alliter Kiadó és Oktatásfejlesztő Alapítvány, 2006 Nagy Veronika (Szerk.): Orvosi Kémiai gyakorlatok Internetes jegyzet PTE ÁOK, 2011 Ajánlott Irodalom: McMurray, Fay: Chemistry (latest edition) Zeeck: Chemie für Mediziner (7. Auflage) Előadások 1 Bevezetés az orvosi kémiába Dr. Deli József 2 A periódusos rendszer, az atomok elektronszerkezete. Dr. Deli József 3 Kémiai kötések. A molekulapálya és a vegyérték-kötés elméletek alapjai. Dr. Deli József 4 Másodlagos kölcsönhatások Dr. Deli József 5 A szervetlen kémia alapjai. Az elemek típusai. Periódusos rendszer és az elemek tulajdonságai. Dr. Deli József 6 Az elemek összekapcsolódása. Oxidok, hidroxidok, savak és sók. Dr. Deli József 7 Halmazállapotok, gáztörvények. Dr. Deli József 8 A víz és a vizes oldatok. Híg oldatok kolligatív tulajdonságai. Dr. Deli József 9 Kémiai egyensúlyok, a tömeghatás törvénye. Heterogén egyensúlyok. Oldhatósági szorzat. Dr. Deli József 10 Savak és bázisok. Dr. Deli József 19


11 Elektrolitos disszociáció, elektrolitok csoportosítása, disszociációfok, vezetőképesség. Dr. Deli József 12 A víz ionszorzata, pH, pOH. Sav-bázis indikátorok. Dr. Deli József 13 A sók hidrolízise. Pufferoldatok, Dr. Deli József 14 Fiziológiás pufferrendszerek. Dr. Deli József 15 Reakciókinetika. Dr. Deli József 16 Komplexek szerkezete és nevezéktana. Dr. Deli József 17 A komplexek geometriája és stabilitása. A komplexekben lévő kémiai kötések típusai. Kolloidok. Dr. Deli József 18 Termodinamika, termokémia Dr. Nagy Veronika 19 Spontán és nem-spontán végbemenő reakciók. Dr. Nagy Veronika 20 Fotokémia Dr. Deli József 21 elektrokémia I Dr. Nagy Veronika 22 Elektrokémia II. Dr. Nagy Veronika 23 Bevezetés a szerves kémiába. Funkciós csoportok, szerves vegyületcsaládok. Dr. Deli József 24 Reakciótípusok a szerves kémiában. A sztereokémia alapjai, izoméria típusok. Dr. Nagy Veronika 25 Alkánok. Nevezéktan. Dr. Deli József 26 Alkánok és a konformációs izoméria. Dr. Deli József 27 Cikloalkánok és konformációs izoméria típusaik. Dr. Deli József 28 Alkének és a geometriai izoméria. Alkinek. Dr. Deli József 29 Aromás szénhidrogének és származékaik. Dr. Deli József 30 A szénhidrogének halogénszármazékai (anesztetikumok és toxikus vegyületek) Dr. Deli József 31 Optikai izoméria és konfiguráció. Dr. Deli József 32 Alkoholok. Dr. Deli József 33 Fenolok, éterek. Dr. Deli József 34 Szerves kénvegyületek. Dr. Deli József 35 Aldehidek. Dr. Deli József 36 Ketonok, kinonok Dr. Deli József 37 Karbonsavak tulajdonságai. Dr. Lóránd Tamás 38 Biológiailag aktív karbonsavak. Dr. Lóránd Tamás 39 Karbonsav észterek, amidok. Dr. Lóránd Tamás 20


40 Egyéb karbonsav származékok. Dr. Lóránd Tamás 41 Aminok. Dr. Deli József 42 Biogén aminok. Dr. Deli József Gyakorlatok 1 Munkavédelmi ismeretek. Asztalátadás. 2 Szűrés és választótölcsér bemutatása. 3 Fizikai változások, fázisátalakulások. 4 Fizikai változások, fázisátalakulások. 5 Biológiailag jelentős nemfémek és vegyületeik vizsgálata I. (halogének és oxigén csoport) 6 Biológiailag jelentős nemfémek és vegyületeik vizsgálata I. (halogének és oxigén csoport) 7 Biológiailag jelentős nemfémek és vegyületeik vizsgálata II. (nitrogén-csoport) 8 Biológiailag jelentős nemfémek és vegyületeik vizsgálata II. (nitrogén-csoport) 9 Biológiailag jelentős nemfémek és vegyületeik vizsgálata III. (szén-csoport) 10 Biológiailag jelentős nemfémek és vegyületeik vizsgálata III. (szén-csoport) 11 Biológiailag jelentős fémek vizsgálata I. 12 Biológiailag jelentős fémek vizsgálata I. 13 Biológiailag jelentős fémek vizsgálata II. 14 Biológiailag jelentős fémek vizsgálata II. 15 Kinetikai, termodinamikai és egyensúlyi kísérletek. 16 Kinetikai, termodinamikai és egyensúlyi kísérletek. 17 Elektrokémiai kísérletek 18 Elektrokémiai kísérletek 19 Potenciometrikus pH mérés. Pufferoldatok vizsgálata. 20 Potenciometrikus pH mérés. Pufferoldatok vizsgálata. 21 Betacid oldat készítése és titrálása. 22 Betacid oldat készítése és titrálása. 23 Szerveskémia I. Funkcióscsoportok reakciói I. 24 Szerveskémia I. Funkcióscsoportok reakciói I. 25 Szerveskémia I. Funkcióscsoportok reakciói II. 26 Szerveskémia I. Funkcióscsoportok reakciói II. 27 Szerveskémia. 28 Szerveskémia. Szemináriumok 1 A molekulák alakja. 2 Kémiai kötés. 3 Szervetlen vegyületek nevezéktana. 4 Oldatok koncentrációja. 5 Oldatok koncentrációja. 6 Landolt-féle kísérlet. 7 Termodinamika. 8 Elektrolit-egyensúlyok, sók hidrolízise. 9 Pufferoldatok. 10 Pufferoldatok 11 A titrálás elmélete. 12 Gázállapot. 13 A szerves kémia alapjai. 14 A szerves kémia alapjai. Vizsgakérdések http://www.pote.hu/index.php?page=egyseg&egy_id=20&nyelv=hun&menu=okt_anyag Közreműködők Bóna Ágnes (BOARAAO.PTE), Böddi Katalin (BOKDAA.T.JPTE), Dr, Liszt Ferenc (LIFEAA.K.JPTE), Dr. Agócs Attila (AGAQAAP.PTE), Dr. Matus Zoltán (MAZGAAO.PTE), Dr. Nagy Veronika (NAVOAAK.PTE), Gulyás Gegely (GUGSAAP.PTE), Háda Magdolna, Jakus Péter (JAPAAA.T.JPTE), Radó-Turcsi Erika (RAESAAP.PTE)

21


OOAAA1

ÁLTALÁNOS ANATÓMIA 1.

Tantárgyfelelős:

DR. KOVÁCS MAGDOLNA, egyetemi tanár Anatómiai Intézet

5 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 56 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 200 fő Előfeltételek: OOASF1 egyidejű felvétel

Tematika A tantárgy célja az emberi test makroszkópos szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak megismerése. A két féléves tantárgycsoport első része. A tantárgy tanulása során megismerkednek az emberi test csontjaival, ízületeivel és izmaival, valamint a végtagok és a törzs tájanatómiájával. A félév elfogadásának feltételei Jelenlét az órák legalább 85%-án (max. 11 óra hiányzás) Távolmaradás pótlásának lehetőségei Másik tanulócsoporttal, még a hiányzás hetében. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok http://an-server.pote.hu Előadások 1 Az anatómia tárgya és felosztása Dr. Csernus Valér 2 Általános csonttan és ízülettan Dr. Kovács Magdolna 3 A csontos és szalagos medence. A medence statikája, a lábboltozat. Dr. Tóth Pál 4 Általános myológia, angiológia, neurológia. Tájanatómiai bevezető. Dr. Csernus Valér 5 A medence és az alsó végtag a klinikus szemével. Képalkotó eljárások. Dr. Than Péter 6 A gerinc és mellkas szerkezete és mozgásai. Dr. Csernus Valér 7 A végtagok és az emlő nyirokelvezetése. A regionális nyirokcsomók klinikai jelentősége. Dr. Schmidt Erzsébet 8 A koponya csontjai, szerkezete. Az agykoponya Dr. Csernus Valér 9 Az arckoponya és üregei. Dr. Csernus Valér 10 Az alsó végtag és a törzs izmainak klinikai aspektusai. Dr. Than Péter 11 A felső végtag ízület- és izomtanának áttekintése funkcionális szempontból. Dr. Kovács Magdolna 12 A felső végtag ér- és idegellátásának áttekintése. Sérülések és következményeik. Dr. Kovács Magdolna 13 Az alsó végtag és a törzs ízület- és izomtanának áttekintése funkcionális szempontból. Dr. Kovács Magdolna 14 Az alsó végtag ér- és idegellátásának áttekintése. Sérülések és következményeik. Dr. Kovács Magdolna Gyakorlatok 1 Fő irányok és síkok. 2 A vállöv csontjai. 3 A felkar és az alkar csontjai 1. 4 A felkar és az alkar csontjai 2. 5 A kéz csontjai. 6 A vállöv ízületei. 7 A vállízület. 8 A könyökízület. 9 A kéz ízületei 1. 22


10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56

A kéz ízületei 2. A medencecsont és sacrum. A medence egészben. A kismedence. A combcsont. A lábszár csontjai. A csípőízület. A térdízület. A láb csontjai és ízületei 1. A láb csontjai és ízületei 2. Az alsó és felső végtag csont- és ízülettanának ismétlése 1. Az alsó és felső végtag csont- és ízülettanának ismétlése 2. A felső és alsó végtag ventralis régiói 1 A felső és alsó végtag ventralis régiói 2. A felső és alsó végtag ventralis régiói 3. A felső és alsó végtag ventralis régiói 4. A végtagok és hasfal ventralis régiói, a hasfal szerkezete 1. A végtagok és hasfal ventralis régiói, a hasfal szerkezete 2. A végtagok és hasfal ventralis régiói, a hasfal szerkezete 3. A végtagok és hasfal ventralis régiói, a hasfal szerkezete 4. A végtagok és hasfal ventralis régiói 5. Csigolyák, bordák, mellkas 1. A végtagok és hasfal ventralis régiói 6. Csigolyák, bordák, mellkas 2. A végtagok és hasfal ventralis régiói 7. Csigolyák, bordák, mellkas 3. A végtagok és hasfal ventralis régiói 8. Csigolyák, bordák, mellkas 4. A végtagok és hasfal ventralis régiói 9. A gerinc és mellkas ízületei 1. A végtagok és hasfal ventralis régiói 10. A gerinc és mellkas ízületei 2. A végtagok és hasfal ventralis régiói 11. A gerinc és mellkas ízületei 3. A végtagok és hasfal ventralis régiói 12. A gerinc és mellkas ízületei 4. A végtagok és hasfal ventralis régiói 13. A koponya 1. A végtagok és hasfal ventralis régiói 14. A koponya 2. A végtagok és hasfal ventralis régiói 15. A koponya 3. A végtagok és hasfal ventralis régiói 16 . A koponya 4. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 1. A koponya 5. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 2. A koponya 6. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 3. A koponya 7. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 4. A koponya 8. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 5. R. nuchae és hátizmok 1. A koponya 9. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 6. R. nuchae és hátizmok 2. A koponya 10. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 7. R. nuchae és hátizmok 3. A koponya 11. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 8. R. nuchae és hátizmok 4. A koponya 12. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 9. R. nuchae és hátizmok 5. A koponya 13. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 10. R. nuchae és hátizmok 6. A koponya 14. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 11. R. nuchae és hátizmok 7. A koponya 15. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 12. R. nuchae és hátizmok 8. A koponya 16. A végtagok ventrális és dorsalis régiói. Ismétlés 1. A végtagok ventrális és dorsalis régiói. Ismétlés 2. A végtagok ventrális és dorsalis régiói. Ismétlés 3. A végtagok ventrális és dorsalis régiói. Ismétlés 4.

Szemináriumok Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu Közreműködők Dr. Csernus Valér (CSVGAAO.PTE), Dr. Czeiter Endre (CZEFAAO.PTE), Dr. Faluhelyi Nándor (FANFAAO.PTE), Dr. Farkas Boglárka (FABFADO.PTE), Dr. Gaszner Balázs (GABFADO.PTE), Dr. Hollósy Tibor (HOTFAAO.PTE), Dr. Horváth Gabriella (HOGFAFO.PTE), Dr. Horváth Judit (HOJIAAO.PTE), Dr. Józsa Rita (JORHAAE.PTE), Dr. Kiss Péter (KIPFABO.PTE), Dr. Koppán Miklós (KOMHADE.PTE), Dr. Kovács Magdolna (KOMLAAO.PTE), Dr. Lengvári István (LEIMAAO.PTE), Dr. Lubics Andrea (PELMAAO.PTE), Dr. Nagy András Dávid (NAAFAFO.PTE), Dr. Reglődi Dóra (REDMAAO.PTE), Dr. Rékási Zoltán (REZMAAO.PTE), Dr. Tamás Andrea (TAAFAAO.PTE), Dr. Tima Lajos (TILGAAO.PTE), Dr. Toller Gábor (TOGFACO.PTE), Dr. Tóth Pál (TOPMAAO.PTE), Németh Zoltán (NEZHAAT.PTE), Opper Balázs (OPBFAB.T.JPTE) 23


OOAAED

KÖZEGÉSZSÉGTAN 2. (ÁLTALÁNOS EPIDEMIOLÓGIA ÉS DEMOGRÁFIA)

Tantárgyfelelős:

DR. KISS ISTVÁN, egyetemi docens Orvosi Népegészségtani Intézet

2 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 14 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: OOAMET teljesített

Tematika A tantárgy ismerteti a betegségek okainak valamint kockázati tényezőinek vizsgálatára alkalmas populációs szintű vizsgálatok módszertani alapjait. Bemutatja az oksági összefüggések kritériumait, az epidemiológiai vizsgálatok tervezésének, kivitelezésének és kritikus értékelésének szempontjait. Foglalkozik a népesség szerkezetével, annak időbeli változásaival, és ennek az egészségüggyel fennálló kölcsönhatásaival. A félév elfogadásának feltételei A gyakorlatokon való részvétel kötelező, megengedett hiányzás: 1x2 óra. Vizsga: kollokvium (írásbeli teszt) + félévközi számonkérés a 14. héten (számítógépes program használata az epidemiológiai statisztikában) - ennek sikeres abszolválása a félév elfogadásának feltétele. A betegségmegelőzés alapjai (OOABMA), Általános epidemiológia és demográfia (OOAAED), Környezet-egészségtan (OOAKET), Népegészségügyi orvostan (OOPNEO), Részletes epidemiológia (OOKREP), Munkahigiéne és foglalkozásorvostan (OOKMFO) tárgyak lezárásaként a 8. szemeszter vizsgaidőszakában a hallgatók Közegészségtan szigorlatot kötelesek tenni, ha valamennyi tárgy sikeres vizsgával zárult. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Népegészségügyi Orvostan (Szerk.: Ember István, Dialóg Campus Kiadó, 2007.) - IX.1. fejezet: Általános epidemiológia - A VII. (Demográfia) fejezetből az alábbi részek: VII.1.1.1-VII.1.2.5. VII.1.3.1.: a 88. oldalon levő „A születések és a termékenység alakulása” alcímig VII.1.3.2.: a 98. oldalon levő „A halandóság alakulása” alcímig VII.1.3.3-ból a „Fogalmak és mutatószámok” alfejezet Előadások 1 Az epidemiológia fogalma, célja, kialakulása Dr. Kiss István 2 Az oksági összefüggés bizonyításának kritériumai. Oksági modellek. Dr. Kiss István 3 Epidemiológiai mutatók és alkalmazásuk. Epidemiológiai összefüggések mérésének lehetőségei. Dr. Kiss István 4 Epidemiológiai vizsgálatok típusai. Deskriptív vizsgálatok. Dr. Kiss István 5 Analitikus epidemiológiai vizsgálatok I. Dr. Kiss István 6 Analitikus epidemiológiai vizsgálatok II. Dr. Kiss István 7 Experimentális epidemiológiai vizsgálatok. Klinikai epidemiológia. Dr. Kiss István 8 Hibák, zavaró tényezők és kiküszöbölésük. Dr. Kiss István 9 Alkalmazott epidemiológia: Szűrővizsgálatok alapelvei. Dr. Horváth-Sarródi Andrea 10 Molekuláris epidemiológia. Dr. Kiss István 11 Demográfiai alapfogalmak, a népesség szerkezete. Dr. Kiss István 12 A népesség szerkezetét és annak változásait befolyásoló tényezők. Dr. Gombos Katalin 24


13 Magyarország történeti demográfiája. Demográfiai krízis. Dr. Ember István 14 A fejlett és fejlődő országok főbb demográfiai tendenciái. Dr. Gombos Katalin Gyakorlatok 1 Problémamegoldás az epidemiológiában. 2 Epidemiológiai mutatók és alkalmazásuk. Epidemiológiai vizsgálatok: hibák csoportjai és kiküszöbölésük. 3 Direkt és indirekt standardizálás. 4 Epidemiológiai számítások: esély-hányados, relatív kockázat. (Epi Info I.) 5 Epidemiológiai számítások: zavaró tényezők, stratifikált analízis. (Epi Info II.) 6 Epidemiológiai számítások: a minta nagysága, túlélési görbék, logisztikus regresszió. Térinformatika. (Epi Info III.) 7 Epidemiológiai vizsgálat elemzése. Gyakorlati vizsga. Szemináriumok Vizsgakérdések Közreműködők Bérczi Bálint Dániel (BEBIABT.PTE), Dr. Berényi Károly (BEKFABO.PTE), Dr. Gombos Katalin (GOKFAAO.PTE), Dr. Gőcze Katalin Réka (GOKFACO.PTE), Dr. Horváth Tibor (HOTIAAO.PTE), Dr. Horváth-Sarródi Andrea (HOAFALO.PTE), Dr. Juhász Krisztina (JUKMAAO.PTE), Dr. Kiss István (KIIFAD.A.JPTE), Dr. Szabó István (SZIGABO.PTE), Kiss Zsuzsanna (ORZGAAT.PTE), Varjas Tímea (TOVHABE.PTE)

25


OOABI2

BIOFIZIKA 2.

Tantárgyfelelős:

DR. NYITRAI MIKLÓS, egyetemi tanár Biofizikai Intézet

3 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 42 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: OOABI1 teljesített

Tematika A tantárgy a Biofizika 1 tantárgyra építve tárgyalja az élő anyag szerkezetének és működésének vizsgálatát szolgáló fizikai, biofizikai, valamint fizikai jellegű orvosdiagnosztikai módszerek alapjait. Az orvosi diagnosztikai eljárások alapelvei rövidített formában hangzanak el, utalva a preklinikai modulban ennek a témakörnek szentelt önálló kurzusra. A félév elfogadásának feltételei Az összes gyakorlat elvégzése és az azokról készített jegyzőkönyvek elfogadása a gyakorlatvezető által. Legfeljebb 3 gyakorlatról való hiányzás. A gyakorlatról való késés nem megengedett, a késés hiányzásnak minősül. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. Egy pótgyakorlaton csak egy gyakorlat pótolható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (Szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján: http://biofizika.aok.pte.hu Előadások 1 Infravörös, Raman és CD spektroszkópia Dr. Hild Gábor 2 Abszorpciós fotometria Dr. Hild Gábor 3 Fluoreszcencia spektroszkópia Dr. Hild Gábor 4 Fluoreszcencia polarizáció. FRAP Dr. Hild Gábor 5 Fluoreszcencia rezonancia energiatranszfer. Fluoreszcencia kioltás Dr. Hild Gábor 6 Gyors-kinetikai módszerek Dr. Nyitrai Miklós 7 Röntgendiffrakció Dr. Nyitrai Miklós 8 Modern mikroszkópiai módszerek Dr. Nyitrai Miklós 9 Szedimentáció, elektroforézis Dr. Nyitrai Miklós 10 ESR, NMR Dr. Nyitrai Miklós 11 Áramlási citometria Dr. Grama László 12 Ultrahang Dr. Grama László 13 Morfológiai képalkotó eljárások (CT, MRI) Dr. Grama László 14 Funkcionális képalkotó eljárások (gamma-kamera, SPECT, PET) Dr. Grama László Gyakorlatok 1 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 2 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 3 Mérések Geiger-Müller számlálóval. Radioaktív felezési idő I 4 Mérések Geiger-Müller számlálóval. Radioaktív felezési idő I 5 Gamma-abszorpció és spektrometria 26


6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

Gamma-abszorpció és spektrometria Béta-sugárzás abszorpciója, holtidő mérése. Radioaktív felezési idő II Béta-sugárzás abszorpciója, holtidő mérése. Radioaktív felezési idő II Szcintigráfia Szcintigráfia Optika. Világítástechnika Optika. Világítástechnika Pótmérés, szeminárium Pótmérés, szeminárium Abszorpciós fotometria Abszorpciós fotometria Vérnyomásmérés. Elektrokardiográfia (EKG) Vérnyomásmérés. Elektrokardiográfia (EKG) Ultrahang Ultrahang Hőmérsékletmérés Hőmérsékletmérés Audiometria Audiometria Pótmérés, szeminárium Pótmérés, szeminárium Pótmérés, szeminárium Pótmérés, szeminárium

Szemináriumok Vizsgakérdések Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján (http://biofizika.aok.pte.hu) Közreműködők Barkó Szilvia (BASFAA.T.JPTE), Dr. Bódis Emőke (BOEAAD.T.JPTE), Dr. Bugyi Beáta (BUBEAB.T.JPTE), Dr. Visegrády Balázs (VIBAAB.T.JPTE), Huber Tamás (HUTEAB.T.JPTE), Kardos Roland (KARFAB.T.JPTE), Szatmári Dávid Zoltán (SZDHAAT.PTE), Ujfalusi Zoltán (UJZDAA.T.JPTE), Vig Andrea Teréz (VIAFAAO.PTE)

27


OOAMB2

MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA 2.

Tantárgyfelelős:

DR. SZEBERÉNYI JÓZSEF, egyetemi tanár Orvosi Biológiai Intézet

4 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 12 óra gyakorlat + 16 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – Előfeltételek: OOAMB1 teljesített

Tematika A két féléves tárgy célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélettan, mikrobiológia és gyógyszertan oktatásához szükséges, az egészséges és kóros sejt szabályozási mechanizmusokkal kapcsolatos molekuláris és sejtbiológiai alapok megteremtése, a klinikai tárgyak szempontjából legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai ismeretek átadása. A tárgy második szemeszterének fő témái: a sejthártya és az extracelluláris mátrix jellemző tulajdonságai; intracelluláris jelátviteli folyamatok; a daganatképződés celluláris és molekuláris mechanizmusai; bevezetés az orvosi genetikába; molekuláris medicina. A félév elfogadásának feltételei TVSZ szerint Távolmaradás pótlásának lehetőségei Minden gyakorlati ciklus végén pótgyakorlat. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyv és jegyzet: Szeberényi J.: Molekuláris sejtbiológia Komáromy L., Szeberényi J. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok Ajánlott könyvek: Cooper G.M.: The Cell. A Molecular Approach Lodish et al.: Molecular Cell Biology Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell Szeberényi J.: Experiments in Molecular Cell Biology Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia Előadások 1 Nyitó előadás Dr. Szeberényi József 2 Passzív transzport folyamatok Dr. Szeberényi József 3 Aktív transzport folyamatok Dr. Szeberényi József 4 Extracelluláris mátrix Dr. Komáromy László 5 Jelátviteli mechanizmusok I: A jelátvitel típusai Dr. Szeberényi József 6 Jelátviteli mechanizmusok II: G-proteinek szerepe a jelátvitelben Dr. Szeberényi József 7 Jelátviteli mechanizmusok III: Növekedési faktorok jelátvitele Dr. Szeberényi József 8 Jelátviteli mechanizmusok IV: Stresszjelátvitel Dr. Szeberényi József 9 Jelátviteli mechanizmusok V: Citokin- és integrin-jelátvitel Dr. Szeberényi József 10 Jelátviteli mechanizmusok VI: A jelátvitel általános jellemzői Dr. Szeberényi József 11 Az egyedfejlődés molekuláris alapjai ifj. Dr. Sétáló György 12 Apoptózis Dr. Szeberényi József 28


13 A tumor sejt Dr. Komáromy László 14 DNS tumor vírusok Dr. Komáromy László 15 RNS tumor vírusok Dr. Komáromy László 16 Retrovirális onkogének Dr. Komáromy László 17 Celluláris onkogének I. Dr. Szeberényi József 18 Celluláris onkogének II. Dr. Pap Marianna 19 Celluláris onkogének III. Dr. Pap Marianna 20 Tumor szuppresszor gének I. Dr. Szeberényi József 21 Tumor szuppresszor gének II. Dr. Szeberényi József 22 Onkogének szerepe a sejtciklusban Dr. Szeberényi József 23 A daganatképződés többlépéses mechanizmusa I: Experimentális karcinogenezis Dr. Szeberényi József 24 A daganatképződés többlépéses mechanizmusa II: Tumorinvázió és áttétképződés Dr. Szeberényi József 25 Témazáró előadás Dr. Szeberényi József 26 Molekuláris diagnosztika Dr. Szeberényi József 27 Génterápia Dr. Szeberényi József 28 Záróelőadás Dr. Szeberényi József Gyakorlatok 1 Fáziskontraszt mikroszkópia. Polarizációs mikroszkópia 2 Fáziskontraszt mikroszkópia. Polarizációs mikroszkópia 3 Makromolekulák hisztokémiája 4 Makromolekulák hisztokémiája 5 Membrán, transzport, extracelluláris mátrix 6 Membrán, transzport, extracelluláris mátrix 7 Jelátvitel és tumorbiológia 8 Jelátvitel és tumorbiológia 9 Immuncitokémia, immunhisztokémia 10 Immuncitokémia, immunhisztokémia 11 Apoptózis 12 Apoptózis Szemináriumok 1 Citoszkeleton 2 Membrán 3 Transzport 4 Extracelluláris mátrix 5 A kémiai jelátvitel típusai. Receptorok. A cAMP-út 6 Dolgozat: Citoszkeleton. Membrán, transzport, extracelluláris mátrix 7 Jelátviteli mechanizmusok: Foszfolipáz C-út. Növekedési faktor és citokin jelátvitel 8 Fejlődésbiológia. Apoptózis. A tumor sejt 9 Dolgozat: Jelátviteli folyamatok 10 Tumor vírusok 11 Retrovirális és celluláris onkogének 12 Tumor szuppresszor gének. Onkogének és a sejtciklus. A daganatképződés többlépéses mechanizmusa 29


13 14 15 16

Dolgozat: Fejlődésbiológia. Apoptózis. A tumor sejt. Tumor vírusok. Retrovirális és celluláris onkogének Molekuláris medicina Félévzáró teszt Félévzáró teszt

Vizsgakérdések 1. Fehérjék 2. Lipidek 3. Szénhidrátok 4. Nukleozidok, nukleotidok 5. A DNS szerkezete 6. A DNS örökítő anyag szerepét igazoló kísérletek 7. Az RNS szerkezete és típusai 8. Prokariota és eukariota sejtek összehasonlítása 9. Az immuncitokémia módszerei 10. Restrikciós endonukleázok 11. Southern-blot 12. A DNS szekvenciaanalízise 13. DNS-chipek 14. Genomtárak 15. Polimeráz láncreakció 16. Transzgénikus élőlények 17. Célzott géninaktiváció 18. Az endogén génműködés gátlása az mRNS szintjén 19. cDNS-tárak 20. Northern-blot 21. Immunprecipitáció és Western-blot 22. A sejtmag szerkezete 23. A kromatin szerveződése 24. Egyedi és ismétlődő szekvenciák 25. A kromatin kémiai összetétele 26. A sejtciklus fázisai 27. A sejtciklus szabályozása 28. Mitózis 29. Meiózis 30. A replikáció általános jellemzői 31. A prokariota replikáció mechanizmusa 32. Az eukariota replikáció jellemzői 33. DNS-repair 34. A prokariota transzkripció mechanizmusa 35. Az eukariota transzkripció általános jellemzői 36. Az eukariota pre-rRNS szintézise és érése 37. Az eukariota pre-mRNS szintézise. Cap-képződés és poliadeniláció 38. Pre-mRNS splicing 39. Aminoacil-tRNS szintézis 40. A riboszómák szerkezete és működése 41. A genetikai kód 30


42. A transzláció iniciációja 43. A transzláció elongációja és terminációja 44. A transzláció általános jellemzői 45. A laktóz operon 46. A triptofán operon 47. Klónozás sejtmag-transzplantációval 48. Az eukariota pre-mRNS szintézisének és érésének szabályozása 49. Az eukariota mRNS-ek transzportjának, transzlációjának és degradációjának szabályozása 50. Az eukariota fehérjék aktivitásának és degradációjának szabályozása 51. Eukariota transzkripciós faktorok 52. A szteroid hormonok hatásmechanizmusa 53. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum 54. Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció 55. A szekréció mechanizmusa 56. Endocitózis 57. A vezikuláris transzport mechanizmusa 58. Lizoszómák. Sima felszínű endoplazmatikus retikulum 59. Oxigén szabadgyökök. Membránkárosodás. Lipid-peroxidáció 60. A mitokondriumok felépítése és működése 61. A mitokondriumok genetikai apparátusa 62. Mitokondrium betegségek 63. Mikrotubulusok 64. Mikrofilamentumok 65. Intermedier filamentumok 66. A sejtmembrán szerkezete 67. Sejt-sejt kapcsolatok 68. Passzív transzport folyamatok 69. Aktív transzport folyamatok 70. Az extracellularis mátrix összetétele és szerkezete 71. A kémiai jelátvitel típusai 72. cAMP által közvetített jelátvitel 73. Foszfolipid eredetű másodlagos messengerek 74. A növekedési faktorok jelátvitele 75. Citokin-jelátvitel 76. Stressz-jelátvitel 77. Sejt-mátrix kapcsolatok, integrin-jelátvitel 78. TGF-béta-, Wnt-, Notch-, Hedgehog-jelátvitel 79. A fehérjekinázok szerepe jelátviteli folyamatokban 80. Jelamplifikáció, jeltermináció, jelátviteli hálózatok 81. Az egyedfejlődés molekuláris alapjai 82. Az apoptózis fiziológiás és patológiás jelentősége 83. Az apoptózis mechanizmusa 84. A tumorsejt általános jellemzői 85. Onkogén DNS-vírusok 86. Retrovírusok 31


87. Retrovirális onkogének 88. Celluláris onkogének azonosítása géntranszfer segítségével 89. A gyengén transzformáló retrovírusok onkogén hatása 90. A celluláris onkogének létrejöttének mechanizmusai 91. A tumor szuppresszor gének általános jellemzői 92. Az Rb és p53 fehérjék jellemzői 93. Tumor szuppresszor gének szerepe a Wilms-tumor, a neurofibromatosis, a vastagbélrák és az emlődaganatok kialakulásában 94. Onkogének szerepe a sejtciklus szabályozásában 95. Az experimentális karcinogenezis szakaszai 96. A tumorképződés lépései természetes daganatokban 97. Öröklődő betegségek molekuláris diagnózisa 98. Daganatok, fertőző betegségek molekuláris diagnózisa 99. A géntranszfer módszerei 100. A humán génterápia lehetőségei Közreműködők Dr. Ábrahám Hajnalka (ABHMAAO.PTE), Dr. Balogh András (BAAFACE.PTE), Dr. Bátor Judit (BAJFAAO.PTE), Dr. Berta Gergely (BEGFADO.PTE), Dr. Kemény Ágnes (KEAAAA.T.JPTE), Dr. Komáromy László (KOLHAGE.PTE), Dr. Kürthy Mária (KUMPAAP.PTE), Dr. Pap Marianna (PAMFAAO.PTE), Dr. Szeberényi József (SZJGACO.PTE), Dr. Tarjányi Oktávia (TAOGAAO.PTE), Harci Alexandra (HAAGABT.PTE), ifj. Dr. Sétáló György (SEGMAAO.PTE), Németh Mária (NEMGAAT.PTE), Schipp Renáta (SCRDAA.T.JPTE), Varga Judit (VAJfACT.PTE)

32


OOAOKG

AZ ORVOSI KOMMUNIKÁCIÓ GYAKORLATA

Tantárgyfelelős:

DR. NAGY LAJOS, egyetemi tanár Családorvostani Intézet

1 kredit ▪ félévközi jegy ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 6 óra előadás + 8 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 14 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 200 fő Előfeltételek: -

Tematika Helyes orvos-beteg kommunikáció kialakításának alapjai. Találkozás, üdvözlés, interjúkészítés, elköszönés elemei. Verbális, nonverbális kommunikáció. Kommunikáció jogi-etikai alapjai. Kommunikációs tréning. A fent említett tematika megvalósítása, a célkitűzések elérése. A gyakorlati készségek és attitűdök sorában a hatékony orvosi kommunikációnak fontos szerepe van, mely alapvető feltétele a jó orvos-beteg kapcsolat kialakításának. A félév elfogadásának feltételei Előadásokon, szemináriumokon való részvétel kötelező, a 20% feletti hiányzás a tantárgy aláírását nem teszi lehetővé. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Következő év A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Pilling János: Orvosi kommunikáció, Medicina Kiadó, 2004. Allan Pease: Testbeszéd, Park kiadó, 1992 Arnold Csaba: Családorvoslás a gyakorlatban, Melania Kiadó, 2002. Molnár - Csabai: A gyógyítás pszichológiája, Springer, 1994. kiadott előadás vázlat. Előadások 1 A családorvoslás helye és szerepe a kommunikációban, orvos beteg találkozás Dr. Nagy Lajos 2 Beteginterjú Dr. Veres Andrea 3 Verbális, nonverbalis kommunikáció I. Dr. Oberling János 4 Verbális, nonverbális kommunikáció II. Dr. Oberling János 5 Nehéz beteg-kommunikáció Dr. Bán Ildikó 6 Jogi, etikai alapok a kommunikációban Dr. Csikós Ágnes Gyakorlatok 1 Ismerkedés 2 Bevezetés 3 Non-verbális kommunikáció 4 Interjú készítés 5 Nehéz helyzetek a kommunikációban 6 Rossz hír közlése 7 Verbális kommunikáció 8 Szituációk Szemináriumok Vizsgakérdések Közreműködők Dr. Bán Ildikó (BAIFACO.PTE), Dr. Bíró Ferenc (BIFPAAP.PTE), Dr. Csikós Ágnes (CSAAAI.B.JPTE), Dr. Heim Szilvia (HESPAAP.PTE), Dr. Nagy Lajos (NALGABO.PTE), Dr. Rinfel József (REJPAAP.PTE), Dr. Várnai Réka (VAROAAO.PTE), Dr. Végh Mária (VEMHAAE.PTE)

33


OOAOR2

ORVOSI KÉMIA 2.

Tantárgyfelelős:



4 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – Előfeltételek: OOAOR1 teljesített + OOROKA teljesített

Tematika Az orvosi kémia 2 tematikája tartalmazza azokat az alapismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a biokémia, élettan, gyógyszertan, klinikai kémia elsajátításához. Szerves és bioorganikus kémia címen foglalkozik a funkciós csoportok kémiájával illetve a biomolekulák kémiájával és biokémiájával. A kémiai gyakorlatok az analitikai kémia és az anyagismeret elsajátítását célozzák meg. A félév elfogadásának feltételei 2db félévközi zárthelyi megírása. A félév utolsó hetében pótlási (igazolt hiányzók esetén) és javítási lehetőséget biztosítunk. A zárthelyik átlaga el kell, hogy érje minimálisan a 30%-ot. A félév 2-13 hetében minden gyakorlaton a gyakorlatok anyagából rövid dolgozatot íratunk, összesen 12-t. A félév elfogadásának feltétele minimum 10 rövid dolgozat megírása és legalább 7 dolgozat sikeres teljesítése. A gyakorlatokon jegyzőkönyvet kell vezetni. A rövid dolgozat eredménye csak a jegyzőkönyv gyakorlatvezető által történt elfogadása esetén válik érvényessé. Az előadások, szemináriumok, gyakorlatok látogatása kötelező. A megengedett maximális hiányzás összesen 8 óra. Távolmaradás pótlásának lehetőségei nincs A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Tankönyv Gergely P. (Szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 6. kiadás, Semmelweis, Bp. 2005. Gergely P., Penke B., Tóth Gy.: Szerves és bioorganikus kémia, 5. kiadás, Alliter Kiadó és Oktatásfejlesztő Alapítvány, 2006 Nagy Veronika (Szerk.): Orvosi Kémiai gyakorlatok Internetes jegyzet PTE ÁOK, 2011 Az elméleti előadások és gyakorlatok tartalma egyrészt címükből következik, továbbá többségében az alábbiakon alapulnak: Tankönyvek: Nelson - Cox: Lehninger Principles of Biochemistry, 5th Ed., W. H. Freeman, 2008 (vagy a megelőző kiadása) Ádám Veronika (Szerk.:) Orvosi Biokémia, Medicina, 2004. Sümegi Balázs (Szerk.:) Biokémiai praktikum, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 1997 Berg - Tymoczko - Stryer: Biochemistry, 6th Ed, W.H.Freeman, 2007 Thomas M. Devlin: Textbook of Biochemistry with Clinical Correlations, 6th Ed, Wiley-Liss, 2006 Ajánlott Irodalom: McMurray, Fay: Chemistry (latest edition) Előadások 1 Heterociklusos vegyületek, karbonsavszármazékaik. Dr. Lóránd Tamás 2 Biológiailag fontos heterociklusos vegyületek Dr. Lóránd Tamás 3 Alkaloidok, farmakológiailag aktív vegyületek Dr. Deli József 4 Nukleozidok, nukleotidok, nukleinsavak. Dr. Lóránd Tamás 5 Nukleotid koenzimek, bioenergetika Dr. Márk László 6 Aminosavak, peptidek Dr. Márk László 7 Fehérjék, primer szerkezet, szekvencia-meghatározás Dr. Márk László 34


8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

3D fehérje szerkezet és funkció Dr. Nagy Veronika Hemoglobin, oxigén-transzport Dr. Nagy Veronika Az enzimkinetika alapjai Dr. Nagy Veronika Az enzimaktivitás szabályozása és gátlása, izoenzimek Dr. Nagy Veronika A szénhidrátok szerkezete és reaktivitása Dr. Nagy Veronika Orvosi szempontból fontos mono-, di- és oligoszaharidok Dr. Nagy Veronika A glikolízis reakciói Dr. Berente Zoltán A glikolízis szabályozása Dr. Berente Zoltán A glikolízishez kapcsolódó metabolikus útvonalak Dr. Berente Zoltán Egyszerű- és összetett lipidek Dr. Nagy Veronika Biológiailag releváns lipidek (prosztaglandinok, terpének) Dr. Deli József Biológiailag releváns lipidek (szteroidok) Dr. Lóránd Tamás Biológiai membránok jellemzése Dr. Nagy Veronika Zsírsav oxidáció Dr. Veres Balázs A piruvát dehydrogenáz komplex és a citrát ciklus reakciói Dr. Veres Balázs A citrát ciklus szabályozása ifj. Dr. Gallyas Ferenc A légzési lánc és gátlása ifj. Dr. Gallyas Ferenc ATP szintézis ifj. Dr. Gallyas Ferenc Mitokondriális transzportfolyamatok, ingák Dr. Sümegi Balázs Az enzimek szupramolekuláris szerkezete Dr. Sümegi Balázs Reaktív oxigén-származékok Dr. Sümegi Balázs

Gyakorlatok 1 Egy gyógyszer-mimetikus vegyület tisztítása 2 Egy gyógyszer-mimetikus vegyület tisztítása 3 Liofilizálás, szilárd-folyadék extrakció 4 Liofilizálás, szilárd-folyadék extrakció 5 Koffein izolálása 6 Koffein izolálása 7 Nukleinsavak mennyiségi meghatározása 8 Nukleinsavak mennyiségi meghatározása 9 Oszlop-kromatográfia, ioncseréló kromatográfia, TLC 10 Oszlop-kromatográfia, ioncseréló kromatográfia, TLC 11 HPLC, MS 12 HPLC, MS 13 Fehérjék, gélszűrés, dialízis 14 Fehérjék, gélszűrés, dialízis 15 Enzimkatalízis 16 Enzimkatalízis 35


17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

Warburg-féle optikai teszt Warburg-féle optikai teszt Szénhidrátok sajátságai Szénhidrátok sajátságai A proteomika alapjai A proteomika alapjai A lipidek tulajdonságai A lipidek tulajdonságai Mitokondriális oxidáció (Clark elektród) Mitokondriális oxidáció (Clark elektród) Konzultáció Konzultáció

Szemináriumok Vizsgakérdések http://www.pote.hu/index.php?page=egyseg&egy_id=20&nyelv=hun&menu=okt_anyag Közreműködők Bóna Ágnes (BOARAAO.PTE), Böddi Katalin (BOKDAA.T.JPTE), Dr. Agócs Attila (AGAQAAP.PTE), Dr. Matus Zoltán (MAZGAAO.PTE), Dr. Nagy Veronika (NAVOAAK.PTE), Gulyás Gegely (GUGSAAP.PTE), Jakus Péter (JAPAAA.T.JPTE), Radó-Turcsi Erika (RAESAAP.PTE)

36


OOASF1

SZÖVET- ÉS FEJLŐDÉSTAN 1.

Tantárgyfelelős:

DR. HORVÁTH JUDIT, egyetemi docens Anatómiai Intézet

4 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 260 fő Előfeltételek: OOAAA1 egyidejű felvétel + OOAMB1 teljesített

Tematika Alapszövettan. Alap-fejlődéstan (embryogenesis). Az emberi alapszövetek mikroszkópos és ultrastrukturális szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak, valamint az emberi test korai fejlődésének ismertetése. A két-féléves tantárgycsoport első része. A szövettani tanulmányok megalapozzák az élettani folyamatok és a patológiás elváltozások megértését. Az embriológia ismerete elengedhetetlen a normál anatómiai situs megértéséhez és magyarázatot nyújt bizonyos fejlődési rendellenességek kialakulására. A félév elfogadásának feltételei A gyakorlatokon rajzos jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv megfelelő vezetését a gyakorlatvezető igazolja a félév végén. Hiányzás (bármilyen okból!) legfeljebb a foglalkozások 15%-áról (8 tanóra = pl. 4 gyakorlat, vagy 3 gyakorlat és 2 előadás, stb.). Távolmaradás pótlásának lehetőségei Kihagyott gyakorlatok pótlása egyénileg, más csoporttal, kizárólag ugyanazon a héten, maximum kétszer félévenként. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok http://an-server.pote.hu/ Előadások 1 Szövettani bevezető. Mikroszkópos technikák, festések. Alapszövetek. Dr. Csernus Valér 2 Hámszövetek. Dr. Csernus Valér 3 Fedőhámok. Dr. Csernus Valér 4 Mirigyhámok Dr. Csernus Valér 5 A kötőszövet sejtjei. Dr. Csernus Valér 6 Kötőszöveti rostok és alapállomány Dr. Csernus Valér 7 A kötő- és támasztószövetek felosztása, típusai. Dr. Csernus Valér 8 Porcszövet Dr. Csernus Valér 9 Csontszövetek, desmogen csontosodás. Dr. Csernus Valér 10 Chondrogen csontosodás Dr. Csernus Valér 11 Izomszövetek 1. Dr. Csernus Valér 12 Izomszövetek 2. Dr. Csernus Valér 13 A vér alakos elemei Dr. Reglődi Dóra 14 Haemopoesis Dr. Reglődi Dóra 15 Az erek szövettana Dr. Reglődi Dóra 16 Idegszövet 1 Dr. Lázár Gyula 17 Idegszövet 2 Dr. Lázár Gyula 37


18 Szövettani összefoglaló Dr. Csernus Valér 19 Progenesis I. Dr. Horváth Judit 20 Progenesis II. Dr. Horváth Judit 21 Megtermékenyítés, barázdálódás. Homebox gének Dr. Horváth Judit 22 Blastocysta, implantáció. Dr. Horváth Judit 23 Gastrulatio, neurulatio. A test tengelyeinek meghatározódása. Dr. Horváth Judit 24 A mesoderma tagozódása, az izomrendszer fejlődése Dr. Horváth Judit 25 Az embryo lefűződése, a köldökzsinór. Dr. Horváth Judit 26 Magzatburkok, decidua, placentáció. Dr. Horváth Judit 27 A magzat külső alaki fejlődése. Koponyafejlődés. Dr. Horváth Judit 28 Fejlődési rendellenességek, ikerterhesség Dr. Horváth Judit Gyakorlatok 1 A mikroszkóp használata. Hisztotechnika 2 -3 Egyrétegű hámok 4 -5 Hengerhámok 6 -7 Többrétegű laphámok, átmeneti hám, pigmenthám 8 -9 Mirigyhám 10 -11 Kötőszöveti sejtek és rostok 12 -13 A kötőszövet típusai 14 -15 Porc- és csontszövet 16 -17 Csontosodás 18 -19 Izomszövet 20 -21 Idegszövet 22 -23 Vér és vérképződés 24 -25 Az erek szövettana 26 -27 Fejlődéstani szeminárium 28 -Szemináriumok Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu/

38


Közreműködők Dr. Csernus Valér (CSVGAAO.PTE), Dr. Czeiter Endre (CZEFAAO.PTE), Dr. Farkas Boglárka (FABFADO.PTE), Dr. Hollósy Tibor (HOTFAAO.PTE), Dr. Horváth Gabriella (HOGFAFO.PTE), Dr. Horváth Judit (HOJIAAO.PTE), Dr. Józsa Rita (JORHAAE.PTE), Dr. Kovács Magdolna (KOMLAAO.PTE), Dr. Lázár Gyula (LAGFABP.PTE), Dr. Lubics Andrea (PELMAAO.PTE), Dr. Nagy András Dávid (NAAFAFO.PTE), Dr. Reglődi Dóra (REDMAAO.PTE), Dr. Rékási Zoltán (REZMAAO.PTE), Dr. Sétáló György (SEGGAAO.PTE), Dr. Tamás Andrea (TAAFAAO.PTE), Dr. Tima Lajos (TILGAAO.PTE), Dr. Toller Gábor (TOGFACO.PTE), Dr. Tóth Pál (TOPMAAO.PTE), Fábián Eszter (FAEGAAT.PTE), Opper Balázs (OPBFAB.T.JPTE)

39


OOAAA2

ÁLTALÁNOS ANATÓMIA 2.

Tantárgyfelelős:

DR. KOVÁCS MAGDOLNA, egyetemi tanár Anatómiai Intézet

5 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 56 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 200 fő Előfeltételek: OOAAA1 teljesített + OOASF2 egyidejű felvétel

Tematika A tantárgy célja az emberi test makroszkópos szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak megismerése. A két féléves tantárgycsoport második része. A félév során a zsigerek szerkezetével ismerkednek meg. A tantárgy egy szóbeli kollokviummal zárul. A félév elfogadásának feltételei Jelenlét az órák legalább 85%-án (max. 11 óra hiányzás). Távolmaradás pótlásának lehetőségei Más tanulócsoportban, még a hiányzás hetében. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok http://an-server.pote.hu Előadások 1 Szájüreg: nyelv, fogak, torokszoros. Garat. Dr. Tóth Pál 2 Légzőrendszer. Gége, hangképzés. Dr. Rékási Zoltán 3 Tüdő és mellhártya. Légzőmechanizmusok. Dr. Rékási Zoltán 4 A szív makroszkópos anatómiája, szív üregei és billentyűi. Dr. Kovács Magdolna 5 Szív vérellátása és beidegzése. Klinikai vonatkozások. Dr. Donauer Elemér 6 Hasüreg topográfiája. Hashártya. Gyomor-bél traktus. Dr. Józsa Rita 7 Máj és lép topográfiája, vérellátása. Epeutak. Dr. Csernus Valér 8 Retroperitoneum. Hasnyálmirigy részei és topográfiája. Dr. Rékási Zoltán 9 Vesék topográfiája, szerkezete és metszlapja. Dr. Csernus Valér 10 A női nemi szervek makroszkópos anatómiája. Dr. Kovács Magdolna 11 A férfi nemi szervek makroszkópos anatómiája. Dr. Rékási Zoltán 12 A medencefenék izomzata. Perineum. Dr. Koppán Miklós 13 A nemi szervek és gáttájék szülészeti és nőgyógyászati vonatkozásai. Dr. Koppán Miklós 14 Gyomor-bél traktus vérellátása, nyirokellátása, artériás és vénás anastomosisai, ezek klinikai jelentősége. Dr. Szántó Zalán Gyakorlatok 1 Szájüreg, fogak 1. 2 Szájüreg, fogak 2 3 Orrüreg 1. 4 Orrüreg 2. 5 Garat és garatkörüli rések 1. 6 Garat és garatkörüli rések 2. 7 Gége 1. 8 Gége 2. 9 A mellkasfal szerkezete, bordaközti képletek 1. 40


10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56

A mellkasfal szerkezete, bordaközti képletek 2. A mellkasi szervek vetülete és topográfiája 1. A mellkasi szervek vetülete és topográfiája 2. A mediastinum fogalma, felosztása. Mediastinum anterius 1. Mediastinum anterius 2. A szív topográfiája és rtg. árnyéka. A szív üregei, billentyűi és erei 1. A szív üregei, billentyűi és erei 2. A tüdő és a bronchusok 1. A tüdő és a bronchusok 2. Mediastinum posterius 1. Mediastinum posterius 2. Mediastinum posterius 3. Mediastinum posterius 4. A hasfal szerkezete (ismétlés). A hasüreg régiói, a hasüregi szervek vetülete. Lig. hepatoduodenale 1. Lig. hepatoduodenale 2. Truncus coeliacus. A gyomor topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése. A duodenum és lép topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése. A máj felszínei, topográfiája, hashártyaviszonyai. A pancreas topográfiája és vérellátása 1. A pancreas topográfiája és vérellátása 2. A vékony- és vastagbelek vérellátása, nyirokelvezetése 1. A vékony- és vastagbelek vérellátása, nyirokelvezetése 2. A vese topográfiája. A vese metszlapja. A belek eltávolítása 1. A belek eltávolítása 2. Retroperitonealis topográfia. A hasi aorta páros ágai. Plexus lumbalis. Diaphragma. Kismedencei situs. A. iliaca interna. Plexus sacralis. Férfi és női nemi szervek 1. Férfi és női nemi szervek 2. Felezett medence 1. Felezett medence 2. Gát, külső genitáliák 1. Gát, külső genitáliák 2. Zsigertani ismétlés 1. Zsigertani ismétlés 2. Zsigertani ismétlés 3. Zsigertani ismétlés 4.

Szemináriumok Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu Közreműködők Dr. Csernus Valér (CSVGAAO.PTE), Dr. Faluhelyi Nándor (FANFAAO.PTE), Dr. Gaszner Balázs (GABFADO.PTE), Dr. Hollósy Tibor (HOTFAAO.PTE), Dr. Horváth Gabriella (HOGFAFO.PTE), Dr. Horváth Judit (HOJIAAO.PTE), Dr. Józsa Rita (JORHAAE.PTE), Dr. Kiss Péter (KIPFABO.PTE), Dr. Koppán Miklós (KOMHADE.PTE), Dr. Kovács Magdolna (KOMLAAO.PTE), Dr. Lengvári István (LEIMAAO.PTE), Dr. Lubics Andrea (PELMAAO.PTE), Dr. Nagy András Dávid (NAAFAFO.PTE), Dr. Reglődi Dóra (REDMAAO.PTE), Dr. Rékási Zoltán (REZMAAO.PTE), Dr. Tamás Andrea (TAAFAAO.PTE), Dr. Tima Lajos (TILGAAO.PTE), Dr. Toller Gábor (TOGFACO.PTE), Dr. Tóth Pál (TOPMAAO.PTE)

41


OOABK1

BIOKÉMIA 1.

Tantárgyfelelős:



5 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: OOABI2 teljesített + OOAMB2 teljesített + OOAOK2 teljesített

Tematika A tárgy foglalkozik az élő szervezetben zajló kémiai, azaz biokémiai folyamatokkal. A két féléves Biokémia 1. szemesztere ezen belül az alapvető anyagcsere-folyamatok megismertetésével, az ezekben résztvevő; enzimek, transzporterek és egyéb fehérjék szerkezetének, működésének és szabályozásának elsajátíttatásával foglalkozik. Feltárja az anyagcsere-folyamatok alapjául szolgáló fizikai, kémiai, termodinamikai és reakciókinetikai fogalmakat és szabályszerűségeket, valamint megismerteti és számon kéri a folyamatokban résztvevő kis molekulák szerkezeti sajátosságait. A tantárgy megalapozza a Biokémia 2, Gyógyszertan és Klinikai Kémia tárgyakat. A félév elfogadásának feltételei Az előadások és gyakorlatok látogatása kötelező. A félév elfogadásának feltételei a következőek: - Nem több mint három hiányzás a gyakorlatokról. - A gyakorlatok első 10 percében tartandó 12 rövid tesztből legalább 10 beadása. - Minimum elégséges érdemjegy a 12 közül legalább 7 rövid tesztre. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tantárgyfelelőstől kapott engedély alapján a gyakorlat más csoporttal történő teljesítése. Ilyen engedély maximum 2 esetben adható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Az elméleti előadások és gyakorlatok tartalma egyrészt címükből következik, továbbá többségében az alábbiakon alapulnak: Tankönyvek: Nelson - Cox: Lehninger Principles of Biochemistry, 5th Ed., W. H. Freeman, 2008 (vagy a megelőző kiadása) Ádám Veronika (Szerk.:) Orvosi Biokémia, Medicina, 2004. Sümegi Balázs (Szerk.:) Biokémiai praktikum, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 1997 Berg - Tymoczko - Stryer: Biochemistry, 6th Ed, W.H.Freeman, 2007 Thomas M. Devlin: Textbook of Biochemistry with Clinical Correlations, 6th Ed, Wiley-Liss, 2006 Előadások 1 Fehérjék szerkezete, funkciója, peptidek Dr. Sümegi Balázs 2 Folding, chaperonok Dr. Berente Zoltán 3 Energetika Dr. Berente Zoltán 4 Enzimműködés alapjai 5

Enzimműködés szabályozása, izoenzimek

6

Hemoglobin, oxigénszállítás Dr. Kovács Krisztina 7 Az immunrendszer fehérjéi Dr. Kovács Krisztina 8 Glikolízis I. Dr. Berente Zoltán 9 Glikolízis II. Dr. Berente Zoltán 10 Glikolízishez kapcsolódó anyagcsere utak Dr. Berente Zoltán 11 Lipidek csoportosítása, biológiai membránok 42


12 Zsírsav oxidáció 13 Piruvát Dehidrogenáz Komplex Dr. Berente Zoltán 14 Citrátkör reakciói Dr. Sümegi Balázs 15 Citrátkör szabályozása Dr. Sümegi Balázs 16 Légzési lánc Dr. Sümegi Balázs 17 ATP szintézis 18 Mitokondriális transzport, ingák 19 Enzimek szupramolekuláris szerveződése Dr. Sümegi Balázs 20 Reaktív oxigén gyökök Dr. Sümegi Balázs 21 Fotoszintézis 22 Glukóz szintézis növényi sejtben 23 Glukoneogenezis állati sejtben ifj. Dr. Gallyas Ferenc 24 Pentóz foszfát út 25 Mono- és diszacharidok, UDP mechanizmusok. 26 Glikogén szintézis és lebontás Dr. Kovács Krisztina 27 Glikogén szintézis és lebontás szabályozása Dr. Kovács Krisztina 28 Zsírsav szintézis ifj. Dr. Gallyas Ferenc 29 Zsírsav elongáció, deszaturáció ifj. Dr. Gallyas Ferenc 30 Komplex lipidek szintézise ifj. Dr. Gallyas Ferenc 31 Koleszterin és ketontest szintézis ifj. Dr. Gallyas Ferenc 32 Lipid anyagcsere szabályozása, betegségek Dr. Kovács Krisztina 33 Szénhidrát anyagcsere szabályozása, betegségek ifj. Dr. Gallyas Ferenc 34 Aminosav lebontás; az amino csoport útja 35 Karbamid ciklus 36 Aminosav lebontás; a szénváz sorsa 37 Nem esszenciális aminosavak szintézise 38 Aminosav anyagcsere; enzimopátiák 39 Biológiailag aktív vegyületek szintézise 40 Purin, pirimidin váz szintézise 43


41 Purin, pirimidin váz lebontása 42 Metabolikus folyamatok áttekintése Dr. Sümegi Balázs Gyakorlatok 1 Pufferoldatok készítése 2 Pufferoldatok készítése 3 A fehérjék tulajdonságai 4 A fehérjék tulajdonságai 5 Fehérjeoldatok koncentrációjának meghatározása biuret módszerrel 6 Fehérjeoldatok koncentrációjának meghatározása biuret módszerrel 7 Biokémiai alaptechnikák 8 Biokémiai alaptechnikák 9 Sejtfeltárás, szubcelluláris frakcionálás 10 Sejtfeltárás, szubcelluláris frakcionálás 11 Sejtkultúrás vizsgálatok 12 Sejtkultúrás vizsgálatok 13 Poliakrilamid gélelektroforézis, Western blot 14 Poliakrilamid gélelektroforézis, Western blot 15 Szívperfúziós vizsgálatok 16 Szívperfúziós vizsgálatok 17 SH-enzimek, Warburg-féle optikai teszt 18 SH-enzimek, Warburg-féle optikai teszt 19 A mitokondriális légzés vizsgálata Clark-elektróddal 20 A mitokondriális légzés vizsgálata Clark-elektróddal 21 Enzimkinetikai mérések, enzimgátlások vizsgálata 22 Enzimkinetikai mérések, enzimgátlások vizsgálata 23 Neminvazív biokémiai analízis 24 Neminvazív biokémiai analízis 25 Affinitáskromatográfia, a Komplex I vizsgálata 26 Affinitáskromatográfia, a Komplex I vizsgálata 27 Konzultáció 28 Konzultáció Szemináriumok Vizsgakérdések A vizsgakérdések témalistája megegyezik az előadások címének listájával. A vizsgázás írásban történik, harminc szabad kérdésre kell röviden válaszolni. Az első 7 kérdés közül kettőnél többre adott helytelen válasz esetén a vizsga eredménye automatikusan elégtelen. Közreműködők Bartha Éva dr., Bognár Eszter (BOEFAB.T.JPTE), Dr. Nagyné Kiss Gyöngyi, Hocsák Enikő (HOEFAB.T.JPTE), Jakus Péter (JAPAAA.T.JPTE), Montskó Gergő, Solti Izabella (SOIFAA.T.JPTE), Szabó Alíz (SZAFAE.T.JPTE), Tucsek Zsuzsanna (TUZEAB.T.JPTE)

44


OOAEL1

ÉLETTAN 1.

Tantárgyfelelős:

DR. KARÁDI ZOLTÁN, egyetemi tanár Élettani Intézet

9 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 70 óra előadás + 56 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 126 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: OOABI2 teljesített + OOAMB2 teljesített + OOAOK2 teljesített

Tematika A hallgató ismerje meg az emberi szervezet legfontosabb funkcionális jellemzőit. Biológiai, biokémiai, kémiai és anatómiai ismereteikre alapozva meg kell értenie a szervek és szervrendszerek, valamint az emberi szervezet egészének működési mechanizmusait, és az ezeket befolyásoló tényezőket. Az emberi szervezet funkcionális jellemzőinek, működésbeli tulajdonságainak, valamint a szervek és a szervrendszerek működési mechanizmusainak ismertetése. A félév elfogadásának feltételei A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában előírtaknak megfelelően a hallgató köteles részt venni az előadásokon és a gyakorlatokon. A hallgató köteles az előírt gyakorlatokat elvégezni és azokról jegyzőkönyvet vezetni. Az elmulasztott gyakorlatot pótolni kell. Elméleti és gyakorlati ismereteikről a hallgatóknak a félév során be kell számolniuk. Vizsgára csak az bocsátható, aki mindezeket teljesíti. A vizsgaeredmény a félévközi beszámolók eredményéből és a vizsgán nyújtott teljesítményből tevődik össze. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva pótolni kell, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyvek: W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai. Medicina, Budapest 1996. Bálint Péter (Szerk.:) Orvosi élettan I. II. kötet Medicina, Budapest 1986. Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve. Medicina, Budapest Gyakorlatos segédtananyag: Az Élettani Intézet oktatói által összeállított „Élettani gyakorlatok” című jegyzet. A fentiek hiányában használható még: Jobst Kázmér és Mestyán Ildikó: A vér és testnedvek kémiai, cytológiai és immunológiai vizsgálata. Jegyzet (1987) vonatkozó részei. Lissák Kálmán: Élettani gyakorlatok és bemutatások. Medicina, 1975. Bálint Péter (Szerk.:) Orvosi Élettan I. II. kötet, Medicina, Budapest, 1981. Ádám György és Fehér Ottó (Szerk.:) Élettan biológusoknak , Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. Donald O. Hebb: A pszichológia alapkérdései, Gondolat, Budapest, 1975. Előadások 1 Bevezetés. A fiziológia jelentősége az orvostudományban Dr. Karádi Zoltán 2 Folyadékterek. A vér. Dr. Karádi Zoltán 3 A vér organikus és anorganikus alkotórészeinek jelentősége. Dr. Karádi Zoltán 4 Haemoglobin. Vasforgalom. Dr. Karádi Zoltán 5 Véralvadás. Dr. Karádi Zoltán 6 Fehérvérsejtek élettani szerepe I. Dr. Karádi Zoltán 7 Fehérvérsejtek élettani szerepe II. Dr. Karádi Zoltán 8 Vércsoportrendszerek I. Dr. Karádi Zoltán 45


9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37

Vércsoportrendszerek II. Dr. Karádi Zoltán Szívciklus. Ingerületképződés, ingerületvezetés. Dr. Karádi Zoltán Nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. Dr. Karádi Zoltán Electrocardiogram I. Dr. Karádi Zoltán Electrocardiogram II. Dr. Karádi Zoltán Szívhangok. Dr. Karádi Zoltán Perctérfogat. A szív munkája. Dr. Karádi Zoltán Haemodinamikai alapfogalmak. Dr. Karádi Zoltán Vérnyomás, pulzus. Dr. Karádi Zoltán Capillaris-keringés. Dr. Karádi Zoltán Vénás-keringés. Dr. Karádi Zoltán Nyirokkeringés. Dr. Karádi Zoltán Kisvérköri keringés. Agyi keringés. Dr. Karádi Zoltán A máj, bőr és az izom keringése. Dr. Karádi Zoltán A szív-érrendszer idegi és humorális szabályozása. Dr. Karádi Zoltán A szív és keringésrendszeri homeostasis. Dr. Karádi Zoltán A légzés mechanikája Dr. Karádi Zoltán Mellűri nyomásváltozások. Compliance. Tüdővolumenek, kapacitások. A légutak funkciói. Dr. Karádi Zoltán Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. Dr. Karádi Zoltán A légzés kémiai szabályozása. Dr. Karádi Zoltán O2 és CO2 transzport, pH reguláció. Dr. Karádi Zoltán A légzésszabályozás idegrendszeri mechanizmusai. Dr. Karádi Zoltán Akklimatizáció. Dr. Karádi Zoltán A gastrointestinális tractus. A száj emésztési folyamatai. Dr. Karádi Zoltán A gyomor emésztési folyamatai. Dr. Karádi Zoltán Duodenum és epehólyag. Dr. Karádi Zoltán Emésztés és felszívódás a vékonybélben. Dr. Karádi Zoltán A vastagbél szerepe. Székletképződés. Dr. Karádi Zoltán Az emésztőtractus működését szabályozó humorális és idegi tényezők. Dr. Karádi Zoltán 46


38 Tápanyagok sorsa a szervezetben. Dr. Karádi Zoltán 39 Vitaminok. Dr. Karádi Zoltán 40 A májműködés élettana I. Dr. Karádi Zoltán 41 A májműködés élettana II. Dr. Karádi Zoltán 42 A glomerulus működése. A clearance fogalma. Dr. Karádi Zoltán 43 A vesén átáramló vérmennyiség. Extrakciós koefficiens, filtrációs frakció. Dr. Karádi Zoltán 44 Vesekeringés. Dr. Karádi Zoltán 45 Renin-angiotensin rendszer. Dr. Karádi Zoltán 46 Tubularis folyamatok. Dr. Karádi Zoltán 47 Koncentrálás-hígítás. Osmoreguláció. Dr. Karádi Zoltán 48 Volumenreguláció. Dr. Karádi Zoltán 49 A vizeletürítés mechanizmusa. Dr. Karádi Zoltán 50 A szervezet pH szabályozása I. Dr. Karádi Zoltán 51 A szervezet pH szabályozása II. Dr. Karádi Zoltán 52 Energiaforgalom. Metabolizmus. Dr. Karádi Zoltán 53 A helyes táplálkozás alapelvei. Dr. Karádi Zoltán 54 Testhőmérséklet. Láz. Dr. Karádi Zoltán 55 A testhőmérséklet perifériás szabályozása. Dr. Karádi Zoltán 56 A testhőmérséklet központi szabályozása. Dr. Karádi Zoltán 57 A hypothalamo- hypophysealis rendszer. Dr. Karádi Zoltán 58 A hypophysis elülsőlebeny hormonjai és hatásaik. Dr. Karádi Zoltán 59 Hormonok celluláris hatásmechanizmusai I. Dr. Karádi Zoltán 60 Hormonok celluláris hatásmechanizmusai II. Calmodulin. Prostaglandinok. Dr. Karádi Zoltán 61 A női nemi működés szabályozása. Dr. Karádi Zoltán 62 Terhesség. Dr. Karádi Zoltán 63 Laktáció. Dr. Karádi Zoltán 64 Férfi nemi működések. Dr. Karádi Zoltán 65 Erectio, ejaculatio, coitus. Dr. Karádi Zoltán 66 A szexuális magatartás humorális és idegrendszeri szabályozása. Dr. Karádi Zoltán 47


67 Pubertas, climacterium. Dr. Karádi Zoltán 68 Pajzsmirigy I. Dr. Karádi Zoltán 69 Pajzsmirigy II. Dr. Karádi Zoltán 70 A hypophysis hátsólebeny hormonjai. Dr. Karádi Zoltán Gyakorlatok 1 Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok. 2 Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok. A vér vizsgálata I. 3 A vér vizsgálata I. 4 A vér vizsgálata I. 5 A vér vizsgálata II. 6 A vér vizsgálata II. 7 A vér vizsgálata II. 8 A vér vizsgálata II. 9 A vér vizsgálata III. 10 A vér vizsgálata III. 11 A vér vizsgálata III. 12 A vér vizsgálata III. 13 A vér vizsgálata IV. 14 A vér vizsgálata IV. 15 A vér vizsgálata IV. 16 A vér vizsgálata IV. 17 Szeminárium: A vér élettana. 18 Szeminárium: A vér élettana. 19 A vér élettana. Beszámoló. 20 A vér élettana. Beszámoló. 21 Élettani mérőállomások és kezelésük. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 22 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 23 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 24 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 25 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 26 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 27 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 28 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 29 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 30 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 31 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 32 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 33 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV. 34 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV. 35 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV. 36 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV. 37 Szeminárium: A szív és a keringés élettana. 38 Szeminárium: A szív és a keringés élettana. 39 A szív és a keringés élettana. Beszámoló. 40 A szív és a keringés élettana. Beszámoló. 41 A légzés vizsgálata. 42 A légzés vizsgálata. 43 A légzés vizsgálata. 44 A légzés vizsgálata. 45 Az emésztés vizsgálata. 46 Az emésztés vizsgálata. 47 Az emésztés vizsgálata. 48 Az emésztés vizsgálata. 48


49 50 51 52 53 54 55 56

Vizeletvizsgálat. Vizeletvizsgálat. Vizeletvizsgálat. Vizeletvizsgálat. Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen.

Szemináriumok Vizsgakérdések Elméleti vizsgakérdés témák 1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk. 2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban. 3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban. 4. A vörösvérsejtek tulajdonságai. 5. A fehérvérsejtek tulajdonságai. 6. Thrombocyták élettani jelentősége. 7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom. 8. A véralvadás előfázisainak folyamatai. 9. Véralvadás. 10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok. 11. A vér pH szabályozása. 12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer. 13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban. 14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben. 15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok. 16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. 17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályos elektrokardiogram jellemzése. 18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG). 19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai. 20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény) 21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény. 22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény. 23. Az artériás nyomás és az azt meghatározó tényezők. 24. Artériás és vénás pulzusgörbe. A hemodinamika alapjai. 25. A capilláris - keringés jellegzetességei. 26. A nyirokkeringés jellegzetességei. 27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre. 28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben. 29. A coronaria-keringés. 30. Az agyi keringés. A vér - agy gát. 31. A splanchnicus terület keringése. 32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése. 33. A szívműködés idegi szabályozása. 34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése. 35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása. 36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában. 49


37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában. 38. A vérkeringés reflex-szabályozása. 39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok. 40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek). 41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói. 42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. 43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai. 44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek. 45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis. 46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség. 47. Nyál, nyálelválasztás. 48. A gyomornedv elválasztás szabályozása. 49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők. 50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása. 51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése. 52. A vékonybél és a vastagbél működése. 53. A szénhidrátok emésztésének folyamata. 54. A zsírok emésztésének folyamata. 55. A fehérjék emésztésének folyamata. 56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearance fogalma. 57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens. 58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe. 59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei. 60. A vese koncentráló és hígító működése. 61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői. 64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak. 65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet. 66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadozásai. Hyperthermia, láz, hypothermia. 67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai. 70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca2+ és diacilglycerol, protein kinázok) 71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben. 72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei. 73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek. 74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők. 75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma. 76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások. 77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység. 78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők. 79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus. 80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése. 50


81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás. 82. Pubertás és climax. 83. Vasopressin és oxytocin. ANH (szívhormon) endocrinológiai szerepe. 84. Prostaglandinok hatásai.

Gyakorlatos vizsgakérdés témák 1. Vérzési, alvadási és prothrombin idő meghatározása. 2. A serum fehérjetartalmának meghatározása. 3. A haematokrit- érték meghatározása. 4. A vér fajsúlyának mérése Hammerschlag szerint. A vér és a plazma fajsúlyának meghatározása Philips - Van Slyke szerint. 5. A vörösvértestek ozmózisos rezisztenciájának meghatározása. 6. A vörösvértestek süllyedési sebességének meghatározása 7. A hemoglobin meghatározása. A hemoglobin gázvegyületeinek spectroscopos vizsgálata. 8. A vörösvértestszám meghatározása. 9. A fehérvérsejtszám meghatározása 10. A vörösvértest átmérő és térfogat meghatározása. A vörösvértestek átlagos hemoglobin tartalma (MCH) és koncentrációja (MCHC). 11. Qualitatív vérkép készítése és vizsgálata. 12. A retikulocytaszám meghatározása. A thrombocytaszám meghatározása. 13. Az A,B,0 és AB vércsoport meghatározása. 14. Az Rh vércsoport meghatározása. 15. Extraingerek és termikus ingerek hatása békaszíven. 16. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata. 17. A minden vagy semmi törvénye demonstrálása. Summatio. 18. Elektrocardiographia (EKG). 19. A szívhangok vizsgálata (PKG). 20. Vagus és sympathicus ingerlés hatása a szívműködésre. Goltz-reflex. 21. Izolált túlélő békaszív készítése Straub kanüllel. Ionhatás vizsgálata izolált szíven. 22. Acetylcholin és adrenalin hatásának vizsgálata. 23. A humorális ingerületátvitel demonstrálása. (Loewi-féle kísérlet). 24. Keringés vizsgálata béka perifériás ereiben (Laewen-Trendelenburg kísérlet). 25. A pulzus vizsgálata. Fizikai erőnléti index. 26. Vérnyomás mérése emberen. 27. Vérnyomás direkt mérése állatkísérletben 28. Kopogtatás és hallgatózás a mellkas felett. 29. Spirometria. Tüdővolumenek és kapacitások. Időzített vitálkapacitás. 30. A légzési nyomás meghatározása. Donders-féle modellkísérlet. 31. Müller és Valsalva kísérlet. 32. A nyál vizsgálata. 33. A gyomornedv vizsgálata. 34. Tejsav kimutatása (Uffelmann-reakció). A pepsin fehérjeemésztő hatásának vizsgálata. 35. Az exocrin pancreas vizsgálata. Serum és vizelet amylase meghatározása. 36. Az epe vizsgálata. Epefestékek kimutatása. 37. A széklet vizsgálata. 38. A tájékoztató vizeletvizsgálat fogalma és jelentősége. 51


39. Hogyan és miért határozza meg a vizelet sűrűségét (fajsúlyát)? 40. Fehérje, cukor és ketontestek kimutatása vizeletből. 41. Hemoglobin, bilirubin és urobilinogen kimutatása vizeletben. 42. A vizeletüledék vizsgálata. 43. Az alapanyagcsere meghatározása emberben. Oxigénfogyasztás mérése patkányon. Közreműködők Dr. Karádi Zoltán (KAZNAAP.PTE)

52


OOAHUG

A HUMÁNGENETIKA ALAPJAI

Tantárgyfelelős:

DR. MELEGH BÉLA, egyetemi tanár Orvosi Genetikai Intézet

1 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 14 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: OOAMB2 teljesített

Tematika A kurzus célja az emberi genom felépítésének és eltéréseinek ismertetése, olyan szemléletmód kialakításának segítése, amely lehetővé teszi már a preklinikai, később a klinikai tárgyak elsajátítását egy molekuláris ismeretanyag birtokában. Cél továbbá az emberi öröklődéssel összefüggő molekuláris alapok tárgyalása, valamint releváns vizsgáló módszerek bemutatása az öröklődő betegségek megértéséhez. A félév elfogadásának feltételei A számonkérés módja önkéntes évközi ellenőrzések alapján gyűjthető pontokra épül, továbbá a kurzus végén írásbeli vizsgát tehetnek azok, akik az évközi pontgyűjtés során nem jártak sikerrel a számukra elképzelt érdemjegy elérésében. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok A vizsgára való felkészülés alapja az előadásokon elhangzott anyag. Ezen kívül az alábbi kézikönyvek ajánlhatók segédanyagként: Tom Strachan and Andrew P.Read: Human Molecular Genetics Előadások 1 A genetika története; a modern humángenetika és humán molekuláris genetika kialakulása. 1953-2003: fél évszázad a genomika létrejöttében és ezután. A Human genom project. Dr. Melegh Béla 2 Örökléstani alapismeretek a humángenetikában, Mendel szabályai a klinikai genetikában. Consanguinitás és incestus. A pedigré szerkesztés és elemzésének alapjai. Dr. Melegh Béla 3 Az emberi genom felépítése, sajátosságai. Gén identifikálási módszerek. A Hardy-Weinberg eloszlás és jelentősége a humángenetikában. Dr. Melegh Béla 4 Genetikai adatbázisok a neten. Tájékozódás a szakirodalomban. Az OMIM. Dr. Melegh Béla 5 Kromoszómák és mutációik, citogenetikai módszerek alapjai. Az X és az Y kromoszómák. Dysmorphológia, szindróma identifikálás. Szindróma kereső programok a klinikai genetikában. Dr. Melegh Béla 6 A genom mutációi, a mutációtípusok lehetséges következményei: variabilitás és betegség. DNS metiláció. Genomikus instabilitás. Az epigenetika alapjai a humángenetikában. Dr. Melegh Béla 7 Az emberi genom variabilitása, a single nucleotide polymorphism (SNP), copy number variants (CNP). A HapMap project. Linkage disequilibrium fogalma, linkage analízis, a LOD score. Dr. Melegh Béla 8 Eltérések Mendel szabályaitól: mitokondriális medicina, trinukleotid extenziós betegségek, uniparentális diszómia, genomikus imprinting. Dr. Melegh Béla 9 Alapvető molekuláris biológiai technikák a humángenetikában (PCR és variánsai, RFLP alkalmazások, blottolások, szekvenálás és fragment analízis, array technika, FISH és kiterjesztései, CGH és array CGH, genomikus asszociációs vizsgálatok, tömegspektrometria; a szekvenálási módszerek újabb generációja). Dr. Melegh Béla 10 A molekuláris medicina alapjai. Populációgenetika, hajlamosító gének. A tumor genetika humángenetikai aspektusai. Teratológiai alapok. Dr. Melegh Béla 11 Betegségek a mai genetika tükrében: a klasszikus és klasszikusan nem genetikai betegségek megközelítési lehetőségei. A „ritka betegségek” és a nagy populációkat érintő betegségek különbségei. Dr. Melegh Béla 12 Farmakogenomika, a személyre szabott medicina alapjai. A „systems biology” a humángenetikában. Dr. Melegh Béla

53


13 A beteg és a genetikai beteg. Prediktív medicina, egészséges egyének majdani betegségkockázata. A genetikai betegségek általános sajátosságai, prezentációs tünetek. A genetikai tanácsadás intézménye és gyakorlatának főbb elemei. Dr. Melegh Béla 14 Genetikai dilemmák, etikai vonatkozások, törvények. ELSI, GINA, a 23/2002 EüM rendelet és a 2008. évi XXI. törvény. Dr. Melegh Béla Gyakorlatok Szemináriumok Vizsgakérdések Közreműködők

54


OOAKET

KÖZEGÉSZSÉGTAN 3. (KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGTAN)

Tantárgyfelelős:

DR. VARGA CSABA, egyetemi docens Orvosi Népegészségtani Intézet

1 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 7 óra előadás + 7 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 14 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: OOAAED teljesített + OOABI2 teljesített + OOAOK2 teljesített

Tematika A tantárgy célja a környezeti eredetű egészségkárosító hatások és ellenük való védekezés megismertetése. A félév elfogadásának feltételei A betegségmegelőzés alapjai (OOABMA), Általános epidemiológia és demográfia (OOAAED), Környezet-egészségtan (OOAKET), Népegészségügyi orvostan (OOPNEO), Részletes epidemiológia (OOKREP), Munkahigiéne és foglalkozásorvostan (OOKMFO) tárgyak lezárásaként a 8. szemeszter vizsgaidőszakában a hallgatók Közegészségtan szigorlatot kötelesek tenni, ha valamennyi tárgy sikeres vizsgával zárult. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Ember István (szerk): Népegészségügyi orvostan, Dialog Campus, Budapest-Pécs, 2007. (megadott fejezetei) Előadások 1 Bevezetés a környezet-egészségtanba, alapfogalmak. Vizsgálómódszerek: kísérletes toxikológia és környezetepidemiológia. Ökológia, humánökológia Dr. Varga Csaba 2 Természetes és mesterséges környezet. Belső terek, épített környezet hatása az egészségre. Környezetmonitorozás, környezetvédelem Dr. Varga Csaba 3 Globális környezeti problémák egészségügyi hatásai. Globális felmelegedés, levegőszennyezés, - szennyeződés, szennyezettség Dr. Varga Csaba 4 Vizek alkotóinak és szennyezettségének egészségre gyakorolt hatásai, szennyvizek Dr. Varga Csaba 5 Kémiai biztonság Dr. Varga Csaba 6 A talaj szennyezettségének hatása az emberi egészségre Dr. Varga Csaba 7 Fizikai tényezők I.: Zaj és vibráció Dr. Varga Csaba Gyakorlatok 1 Vízkémiai laborgyakorlat I. 2 Vízkémiai laborgyakorlat II. 3 Víz-mikrobiológiai laborgyakorlat I. 4 Víz-mikrobiológiai laborgyakorlat II. 5 Fizikai tényezők II.: Ionizáló és nem ionizáló sugárzások, környezeti sugárterhelés 6 Sugárhigiénés mérési gyakorlat 7 Aerobiológiai vizsgálatok Szemináriumok Vizsgakérdések Közreműködők Dr. Gombos Katalin (GOKFAAO.PTE), Dr. Gyöngyi Zoltán (GYZMAAO.PTE), Dr. Prantner Ida (PRIFAAO.PTE), Dr. Stefler Dénes (STDFABO.PTE), Dr. Tibold Antal (TIAMAAF.PTE)

55


OOASF2

SZÖVET- ÉS FEJLŐDÉSTAN 2.

Tantárgyfelelős:

DR. HORVÁTH JUDIT, egyetemi docens Anatómiai Intézet

4 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 260 fő Előfeltételek: OOAAA2 egyidejű felvétel + OOASF1 teljesített

Tematika A zsigerek szövettana. Szervek-szervrendszerek kialakulása és továbbfejlődése az embryonális és fötális periódusban. A kétféléves tantárgy második része. A szövettani tanulmányok megalapozzák az élettani folyamatok és a pathológiás elváltozások megértését. Az embryológia ismerete elengedhetetlen a normál anatómiai situs megértéséhez és magyarázatot nyújt bizonyos fejlődési rendellenességek kialakulására. A félév elfogadásának feltételei A gyakorlatokon rajzos jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv megfelelő vezetését a gyakorlatvezető igazolja a félév végén. Hiányzás (bármilyen okból!) legfeljebb a foglalkozások 15%-áról (8 tanóra = 4 gyakorlat, vagy 3 gyakorlat és 2 előadás, stb.). Távolmaradás pótlásának lehetőségei Kihagyott gyakorlatok pótlása egyénileg, másik csoporttal, kizárólag az adott héten, maximum kétszer félévenként. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok http://an-server.pote.hu Előadások 1 Szájüreg, nyelv és nyálmirigyek szövettana Dr. Rékási Zoltán 2 A fogak szerkezete, fogfejlődés Dr. Tóth Pál 3 Nyirokszövet és funkciói. Dr. Gaszner Balázs 4 Nyirokszervek szövettana. Dr. Gaszner Balázs 5 A légutak és a tüdő szöveti szerkezete Dr. Rékási Zoltán 6 A légutak és a tüdő fejlődése Dr. Rékási Zoltán 7 Az arc, a száj- és orrüreg fejlődése és rendellenességeik. Dr. Tóth Pál 8 Az esophagus és a gyomor szövettana és histophysiologiája. Dr. Józsa Rita 9 A belek szöveti szerkezete. Dr. Józsa Rita 10 A kopoltyúbél és származékai. Dr. Józsa Rita 11 A szív korai fejlődése; A sinus venosus fejlődése, és a pitvarok elkülönülése. Dr. Kovács Magdolna 12 A kamrák fejlődése. Dr. Kovács Magdolna 13 Kopoltyúívartériák fejlődése és származékaik. A vénás rendszer kialakulása. Dr. Kovács Magdolna 14 A magzati vérkeringés. A szívfejlődés film. Dr. Tóth Pál 15 A máj és a pancreas szövettana. Dr. Csernus Valér 16 A belek, a máj és a pancreas fejlődése. Dr. Józsa Rita 17 A vese szöveti szerkezete. Dr. Csernus Valér 56


18 A felső húgyutak szöveti szerkezete. A vese fejlődése. Dr. Csernus Valér 19 Az ovarium szöveti szerkezete, tüszőfejlődés. Dr. Kovács Magdolna 20 A tuba uterina, uterus és vagina szöveti szerkezete. Az endometrium ciklusos változásai. Dr. Kovács Magdolna 21 Terhes méh, placenta, emlő. Dr. Kovács Magdolna 22 A férfi reproduktív rendszer szövettana I. Dr. Rékási Zoltán 23 A férfi reproduktív rendszer szövettana II. Dr. Rékási Zoltán 24 A reproduktív szervek fejlődése I. Dr. Horváth Judit 25 A reproduktív szervek fejlődése II. Dr. Horváth Judit 26 A hashártya fejlődése, a testüregek elkülönülése. Dr. Horváth Judit 27 A vese szövettanának klinikai vonatkozásai Dr. Degrell Péter 28 Párhuzamosan fejlődő szervrendszerek (embryológiai összefoglaló). Dr. Horváth Judit Gyakorlatok 1 Az ajak és a nyálmirigyek 2 -3 A nyelv szöveti szerkezete 4 -5 Fogak, fogfejlődés. 6 -7 A nyirokszervek szövettana 8 -9 A légutak és a tüdő szövettana. 10 -11 Nyelőcső, gyomor. 12 -13 Vékony- és vastagbél szövettana. 14 -15 A szív fejlődése. (Szeminárium) 16 -17 Máj, epehólyag, pancreas. 18 -19 Vese, ureter, vesica urinaria. 20 -21 Női nemi szervek szövettana. 22 -23 Terhes méh, placenta, köldökzsinór, emlő. 24 -25 Férfi nemi szervek szövettana 1. 26 -27 Férfi nemi szervek szövettana 2. 28 -Szemináriumok Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu

57


Közreműködők Dr. Csernus Valér (CSVGAAO.PTE), Dr. Czeiter Endre (CZEFAAO.PTE), Dr. Farkas Boglárka (FABFADO.PTE), Dr. Gaszner Balázs (GABFADO.PTE), Dr. Hollósy Tibor (HOTFAAO.PTE), Dr. Horváth Gabriella (HOGFAFO.PTE), Dr. Horváth Judit (HOJIAAO.PTE), Dr. Józsa Rita (JORHAAE.PTE), Dr. Kiss Péter (KIPFABO.PTE), Dr. Kovács Magdolna (KOMLAAO.PTE), Dr. Lázár Gyula (LAGFABP.PTE), Dr. Lubics Andrea (PELMAAO.PTE), Dr. Nagy András Dávid (NAAFAFO.PTE), Dr. Reglődi Dóra (REDMAAO.PTE), Dr. Rékási Zoltán (REZMAAO.PTE), Dr. Sétáló György (SEGGAAO.PTE), Dr. Tamás Andrea (TAAFAAO.PTE), Dr. Tima Lajos (TILGAAO.PTE), Dr. Toller Gábor (TOGFACO.PTE), Dr. Tóth Pál (TOPMAAO.PTE), Fábián Eszter (FAEGAAT.PTE), Opper Balázs (OPBFAB.T.JPTE)

58


OOABK2

BIOKÉMIA 2.

Tantárgyfelelős:



5 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: OOABK1 teljesített

Tematika A két féléves Biokémia 2. szemesztere az első félévben tanultakon alapulva a genetikai információ tárolásában és továbbításában résztvevő kis- és makromolekulák szerkezetével, működésével és szabályozásával, valamint a molekuláris biológiai technikákkal foglalkozik. Ezen kívül tárgyalja az anyagcsere-folyamatok szerv- és szervezet-szintű szabályozásának, a sejten belüli és a szervezeten belüli információ továbbításának mechanizmusait, valamint az egyes szervekre és szervrendszerekre vonatkozó speciális biokémiai ismereteket. A tantárgy megalapozza a Gyógyszertan, Kórélettan, Belgyógyászat tárgyakat és a Patobiokémia választható kurzust A félév elfogadásának feltételei Az előadások és gyakorlatok látogatása kötelező. A félév elfogadásának feltételei a következőek: - Nem több mint három hiányzás a gyakorlatokról. - A gyakorlatok első 10 percében tartandó 12 rövid tesztből legalább 10 beadása. - Minimum elégséges érdemjegy a 12 közül legalább 7 rövid tesztre. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tantárgyfelelőstől kapott engedély alapján a gyakorlat más csoporttal történő teljesítése. Ilyen engedély maximum 2 esetben adható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Tankönyvek: Nelson - Cox: Lehninger Principles of Biochemistry, 5th Ed., W. H. Freeman, 2008 (vagy a megelőző kiadása) Ádám Veronika (Szerk.:) Orvosi Biokémia, Medicina, 2004. Sümegi Balázs (Szerk.:) Biokémiai praktikum, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 1997 Berg - Tymoczko - Stryer: Biochemistry, 6th Ed, W.H.Freeman, 2007 Thomas M. Devlin: Textbook of Biochemistry with Clinical Correlations, 6th Ed, Wiley-Liss, 2006 Előadások 1 Gének és kromoszómák Dr. Sümegi Balázs 2 DNS replikáció Dr. Sümegi Balázs 3 DNS javítás Dr. Sümegi Balázs 4 RNS metabolizmus I. 5

RNS metabolizmus II.

6

Retrovírusok Dr. Sümegi Balázs 7 Fehérje szintézis I. Dr. Berente Zoltán 8 Fehérje szintézis II. Dr. Berente Zoltán 9 Posztranszlációs módosítások Dr. Berente Zoltán 10 Fehérje targeting és transzport Dr. Kovács Krisztina 11 Génexpressziók szabályozása I. Dr. Kovács Krisztina 59


12 Génexpressziók szabályozása II. Dr. Sümegi Balázs 13 Mitokondriális génkifejeződés, betegségei 14 Rekombináns DNS technológiák 15 Sejtciklus és szabályozása 16 Hormonok I. 17 Hormonok II. 18 Hormonok III. PPAR Dr. Sümegi Balázs 19 Jelátviteli rendszerek, CO, NO 20 Oxidativ sressz indukálta jelátviteli folyamatok ifj. Dr. Gallyas Ferenc 21 Szeptikus sokk biokémiája 22 Onkogének, onkogenezis 23 Tumor szupresszorok és a rák 24 Extracelluláris mátrix 25 Jelátvitel; kinázok ifj. Dr. Gallyas Ferenc 26 Hemoglobin kóros genetikája 27 Vas anyagcsere szabályozása, betegségek Dr. Kovács Krisztina 28 Emésztés biokémiája; makronutriensek 29 Emésztés biokémiája; mikronutriensek Dr. Kovács Krisztina 30 Máj funkciói Dr. Kovács Krisztina 31 Szérum lipoproteinek 32 Táplált és éhező állapotok ifj. Dr. Gallyas Ferenc 33 Immunrendszer biokémiája Dr. Kovács Krisztina 34 Vízoldható vitaminok 35 Zsíroldható vitaminok 36 Érzékelés biokémiája ifj. Dr. Gallyas Ferenc 37 Idegrendszer I. ifj. Dr. Gallyas Ferenc 38 Idegrendszer II. ifj. Dr. Gallyas Ferenc 39 Gyógyszerfejlesztés molekuláris célpontjai Dr. Berente Zoltán 40 Genomika, proteomika, metabolomika Dr. Berente Zoltán 41 Jelen esélyek a géntechnológiára 60


42 Elképzelések az élet keletkezéséről és az evolúcióról Dr. Berente Zoltán Gyakorlatok 1 A glikolízis szervetlen-foszfát-szükséglete 2 A glikolízis szervetlen-foszfát-szükséglete 3 MPT apoptózisban és nekrózisban 4 MPT apoptózisban és nekrózisban 5 Testfolyadékok általános vizsgálata 6 Testfolyadékok általános vizsgálata 7 Molekuláris biológiai módszerek 8 Molekuláris biológiai módszerek 9 Vércukorszint meghatározása 10 Vércukorszint meghatározása 11 Korszerű biotechnológiai eljárások 12 Korszerű biotechnológiai eljárások 13 Vérkoleszterin meghatározása 14 Vérkoleszterin meghatározása 15 Genomika, proteomika, bioinformatika 16 Genomika, proteomika, bioinformatika 17 Húgysav meghatározása vérből 18 Húgysav meghatározása vérből 19 Örökletes anyagcsere-betegségek 20 Örökletes anyagcsere-betegségek 21 Bilirubin meghatározása vérből 22 Bilirubin meghatározása vérből 23 Szerzett anyagcsere-betegségek 24 Szerzett anyagcsere-betegségek 25 Kolinészteráz vizsgálata 26 Kolinészteráz vizsgálata 27 Konzultáció 28 Konzultáció Szemináriumok Vizsgakérdések A vizsgakérdések tematikája megegyezik a két félév előadásainak listájával. A vizsgázás írásban történik, negyven szabad kérdésre kell röviden válaszolni. Az első 10 kérdés közül háromnál többre történt helytelen válasz esetén a vizsga eredménye automatikusan elégtelen. Közreműködők Bartha Éva dr., Bognár Eszter (BOEFAB.T.JPTE), Dr. Nagyné Kiss Gyöngyi, Hocsák Enikő (HOEFAB.T.JPTE), Jakus Péter (JAPAAA.T.JPTE), Montskó Gergő, Solti Izabella (SOIFAA.T.JPTE), Szabó Alíz (SZAFAE.T.JPTE), Tucsek Zsuzsanna (TUZEAB.T.JPTE)

61


OOAEL2

ÉLETTAN 2.

Tantárgyfelelős:

DR. KARÁDI ZOLTÁN, egyetemi tanár Élettani Intézet

9 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 70 óra előadás + 56 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 126 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: OOAAA2 teljesített + OOAEL1 teljesített

Tematika Az emberi szervezet egészének hormonális és idegi szabályozása, valamint az egyes szervek és szervrendszerek működési kölcsönhatásainak törvényszerűségei. Az előző félévben tanultakra, valamint biológiai, biokémiai, kémiai és anatómiai ismeretekre alapozva legyen képes a hallgató az emberi szervezet egészének szabályozását és az egyes szervek és szervrendszerek működési kölcsönhatásainak törvényszerűségeit megérteni és ezen összefüggések mechanizmusait ismertetni. A félév elfogadásának feltételei A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában előírtaknak megfelelően a hallgató köteles részt venni az előadásokon és a gyakorlatokon. A hallgató köteles az előírt gyakorlatokat elvégezni és azokról jegyzőkönyvet vezetni. Az elmulasztott gyakorlatot pótolni kell. Elméleti és gyakorlati ismereteikről a hallgatóknak a félév során be kell számolniuk. Vizsgára csak az bocsátható, aki mindezeket teljesíti. A vizsgaeredmény a félévközi beszámolók eredményéből és a vizsgán nyújtott teljesítményből tevődik össze. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva pótolni kell, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyvek: W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai. Medicina, Budapest 1996. Bálint Péter (Szerk.:) Orvosi élettan I. II. kötet Medicina, Budapest 1986. Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve. Medicina, Budapest Gyakorlatos segédtananyag: Az Élettani Intézet oktatói által összeállított „Élettani gyakorlatok” című jegyzet. A fentiek hiányában használható még: Jobst Kázmér és Mestyán Ildikó: A vér és testnedvek kémiai, cytológiai és immunológiai vizsgálata. Jegyzet (1987) vonatkozó részei. Lissák Kálmán: Élettani gyakorlatok és bemutatások. Medicina, 1975. Bálint Péter (Szerk.:) Orvosi Élettan I. II. kötet, Medicina, Budapest, 1981. Ádám György, Fehér Ottó (Szerk.:) Élettan biológusoknak, Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. Donald O. Hebb: A pszichológia alapkérdései, Gondolat, Budapest, 1975. Előadások 1 A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe I. Dr. Karádi Zoltán 2 A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe II. Dr. Karádi Zoltán 3 A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe III. Dr. Karádi Zoltán 4 A mellékvesevelő működése. Stress Dr. Karádi Zoltán 5 A calcium homeosztázis humorális szabályozása. Dr. Karádi Zoltán 6 A pancreas belső szekréciós működése. Dr. Karádi Zoltán 7 Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása I. Dr. Karádi Zoltán 8 Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása II. Dr. Karádi Zoltán 62


9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37

Az egyedi fejlődés fiziológiájának egyes kérdései. Dr. Karádi Zoltán Az öregedés élettana. Dr. Karádi Zoltán Az ingerület membrán jelenségei, nyugalmi potenciál. Dr. Karádi Zoltán Akciós potenciál és terjedése. Dr. Karádi Zoltán A neuromusculáris junctio működése. Dr. Karádi Zoltán A szinapszisok elektrofizilógiája. Dr. Karádi Zoltán A szinapszisok neurokémiája. Dr. Karádi Zoltán Gerincvelői reflexek. Dr. Karádi Zoltán A gerincvelő integratív funkciói. Dr. Karádi Zoltán A motoros egység működésének szabályozása. Dr. Karádi Zoltán Receptorműködések sajátságai. Dr. Karádi Zoltán Szomesztéziás mechanizmusok. Dr. Karádi Zoltán Szomatotopiák. Dr. Karádi Zoltán A thalamus és az érzőkéreg élettana. Dr. Karádi Zoltán A fájdalom élettana. Dr. Karádi Zoltán Az izomműködés molekuláris mechanizmusa. Dr. Karádi Zoltán Az izomműködés mechanikája. Dr. Karádi Zoltán Az izomműködés energetikája. Az izom hőtermelése. Dr. Karádi Zoltán Az izomműködés elektromos jelenségei, szabályozása, izomtónus, fáradás. Dr. Karádi Zoltán A simaizom működése. Dr. Karádi Zoltán A spinális shock. Dr. Karádi Zoltán Decerebrációs rigiditás. Dr. Karádi Zoltán Poszturalis koordináció, felállás, lokomoció. Dr. Karádi Zoltán Az extrapyramidalis rendszer I. Dr. Karádi Zoltán Az extrapyramidalis rendszer II. Dr. Karádi Zoltán A labyrinthus működése. Dr. Karádi Zoltán A kisagy működése I. Dr. Karádi Zoltán A kisagy működése II. Dr. Karádi Zoltán Kortikális motoros működések és a pyramis-rendszer. Dr. Karádi Zoltán 63


38 Optika. A szem törőközegeinek hibái. Dr. Karádi Zoltán 39 Retinalis mechanizmusok. Dr. Karádi Zoltán 40 Látópályák, középagyi mechanizmusok. Dr. Karádi Zoltán 41 A látás centrális mechanizmusai. Dr. Karádi Zoltán 42 Szemmozgások. Dr. Karádi Zoltán 43 A hallószerv élettana I. Dr. Karádi Zoltán 44 A hallószerv élettana II. Dr. Karádi Zoltán 45 A hallás központi idegrendszeri mechanizmusai. Dr. Karádi Zoltán 46 Kémiai ingermodalitások I. Szaglás. Dr. Karádi Zoltán 47 Kémiai ingermodalitások II. Ízérzés. Dr. Karádi Zoltán 48 A vegetatív idegrendszer működése I. Dr. Karádi Zoltán 49 A vegetatív idegrendszer működése II. Dr. Karádi Zoltán 50 Electroencephalographia I. Dr. Karádi Zoltán 51 Electroencephalographia II. Dr. Karádi Zoltán 52 Az alvás - ébrenlét szabályozása. Dr. Karádi Zoltán 53 A kiváltott potenciál technika klinikai jelentősége. Dr. Karádi Zoltán 54 A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozásban. Dr. Karádi Zoltán 55 Motivációs mechanizmusok. Dr. Karádi Zoltán 56 Homeostatikus hajtóerők. Az éhség és szomjúságközponti idegrendszeri szabályozása. Dr. Karádi Zoltán 57 Biológiai ritmusok szabályozása. Dr. Karádi Zoltán 58 A limbikus rendszer I. Dr. Karádi Zoltán 59 A limbikus rendszer II. Dr. Karádi Zoltán 60 A monoamin rendszerek jelentősége. Dr. Karádi Zoltán 61 Az emociók központi idegrendszeri mechanizmusai. Dr. Karádi Zoltán 62 A tanulás mechanizmusai I. Dr. Karádi Zoltán 63 A tanulás mechanizmusai II. Dr. Karádi Zoltán 64 Memóriafolyamatok, memóriazavarok. I. Dr. Karádi Zoltán 65 Memóriafolyamatok, memóriazavarok. II. Dr. Karádi Zoltán 66 Plaszticitás az idegrendszerben. Dr. Karádi Zoltán 64


67 A frontális kéreg működése. Dr. Karádi Zoltán 68 A parieto-temporalis kéreg működése. Dr. Karádi Zoltán 69 Féltekei dominancia. Dr. Karádi Zoltán 70 A beszéd idegélettani mechanizmusai. Beszédzavarok. Dr. Karádi Zoltán Gyakorlatok 1 Vércukorszint mérése nyúlban és emberben 2 Vércukorszint mérése nyúlban és emberben 3 Vércukorszint mérése nyúlban és emberben 4 Vércukorszint mérése nyúlban és emberben 5 Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 6 Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 7 Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 8 Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 9 A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 10 A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 11 A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 12 A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 13 Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 14 Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 15 Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 16 Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 17 Szeminárium: Endokrinológia és Perifériás ideg, Membrán potenciál, Akciós potenciál, Szinapszis 18 Szeminárium: Endokrinológia és Perifériás ideg, Membrán potenciál, Akciós potenciál, Szinapszis 19 Beszámoló 20 Beszámoló 21 Izomgyakorlatok békán. 22 Izomgyakorlatok békán. 23 Izomgyakorlatok békán. 24 Izomgyakorlatok békán. 25 Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia 26 Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia 27 Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia 28 Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia 29 Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 30 Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 31 Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 32 Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 33 Sztereotaxikus agyműtét 34 Sztereotaxikus agyműtét 35 Sztereotaxikus agyműtét 36 Sztereotaxikus agyműtét 37 Szeminárium: Izom és reflexműködések 38 Szeminárium: Izom és reflexműködések 39 Beszámoló. 40 Beszámoló. 41 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 42 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 43 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 44 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 45 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 46 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 47 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 48 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 49 Elektroenkefalográfia. Speciális neurofiziológiai vizsgálati technikák (video demonstráció). 50 Elektroenkefalográfia. Speciális neurofiziológiai vizsgálati technikák (video demonstráció). 65


51 52 53 54 55 56

Központi idegrendszer, érzékszervek. Beszámoló. Központi idegrendszer, érzékszervek. Beszámoló. Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló. Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló. Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló. Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló.

Szemináriumok Vizsgakérdések Elméleti vizsgakérdés témák 1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk. 2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban. 3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban. 4. A vörösvérsejtek tulajdonságai. 5. A fehérvérsejtek tulajdonságai. 6. Thrombocyták élettani jelentősége. 7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom. 8. A véralvadás előfázisainak folyamatai. 9. Véralvadás. 10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok. 11. A vér pH szabályozása. 12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer. 13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban. 14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben. 15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok. 16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. 17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályos elektrokardiogram jellemzése. 18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG). 19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai. 20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény) 21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény. 22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény. 23. Az artériás nyomás és az azt meghatározó tényezők. 24. Artériás és vénás pulzusgörbe. A hemodinamika alapjai. 25. A capilláris - keringés jellegzetességei. 26. A nyirokkeringés jellegzetességei. 27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre. 28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben. 29. A coronaria-keringés. 30. Az agyi keringés. A vér - agy gát. 31. A splanchnicus terület keringése. 32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése. 33. A szívműködés idegi szabályozása. 34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése. 35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása. 36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában. 37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában. 66


38. A vérkeringés reflex-szabályozása. 39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok. 40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek). 41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói. 42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. 43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai. 44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek. 45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis. 46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség. 47. Nyál, nyálelválasztás. 48. A gyomornedv elválasztás szabályozása. 49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők. 50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása. 51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése. 52. A vékonybél és a vastagbél működése. 53. A szénhidrátok emésztésének folyamata. 54. A zsírok emésztésének folyamata. 55. A fehérjék emésztésének folyamata. 56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearance fogalma. 57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens. 58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe. 59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei. 60. A vese koncentráló és hígító működése. 61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői. 64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak. 65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet. 66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadozásai. Hyperthermia, láz, hypothermia. 67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai. 70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca2+ és diacilglycerol, protein kinázok) 71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben. 72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei. 73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek. 74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők. 75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma. 76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások. 77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység. 78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők. 79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus. 80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése. 81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás. 67


82. Pubertás és climax. 83. Vasopressin és oxytocin. ANH (szívhormon) endocrinológiai szerepe. 84. Prostaglandinok hatásai. 85. A pancreas belső szekréciós működése. 86. Az insulin szekréció elégtelenségének (diabetes mellitus) főbb jellemzői. Insulin szerepe a szervezetben folyó anyagcsere folyamatok szabályozásában. 87. A szénhidrát anyagcsere hormonális regulációja. 88. A calcium és phosphor anyagcsere hormonális szabályozása. 89. A mellékvesekéreg működésének szabályozása, a hypophysis-mellékvesekéreg tengely. Stressz és általános adaptációs szindróma. 90. A mellékvesekéreg hormonok hatása az elektrolit- és vízforgalomra. 91. A glucocorticoidok hatásai. 92. Mellékvesekéreg hypo- és hyperfunkciója emberben. A mellékvesekéreg adrogénjeinek és oestrogénjeinek hatásai. 93. A mellékvesevelő hormonok hatásai. A sympatho-adrenális rendszer jelentősége. 94. Az egyedfejlődés és az öregedés élettana. 95. Az izomműködés molekuláris alapja; a Ca 2+ szerepe izomműködésben. 96. Az izomműködés mechanikája, a harántcsíkolt izomrostok típusai. A kötőszövet szerepe az izomműködésben. 97. A fáradás mechanizmusa és élettani jelentősége. 98. Az izomműködés elektromos jelenségei (elektromiográfia). 99. Aerob és anaerob energiatermelő folyamatok az izomban. Az izom hőtermelése. 100. A neuromusculáris junkció működése. 101. Strukturális és funkcionális különbségek a harántcsíkolt és a simaizom között. A simaizom működése. 102. Membránpotenciál és az akciós potenciál fogalma és mechanizmusa. Neuronok membrántulajdonságai. 103. Az idegkötegről elvezetett (összetett) akciós potenciál; a különböző rostfajták vezetési tulajdonságai. 104. A szinaptikus működés neurokémiája, transzmitterek és modulátorok, posztszinaptikus receptorok, IPSP, EPSP. 105. Myotaticus reflex. Gamma motoneuronok. 106. A motoros egység. Az izom-összehúzódás erejének centrális szabályozása. 107. A mechanoreceptorok fajtái és szerepe a mozgás szabályozásában. 108. A bőr tapintó és nyomásérzékelői, szerepük a környezet megismerésében. 109. A gerincvelő és az agytörzs szomatoszenzoros mechanizmusai. 110. A fájdalomérzékelés centrális és perifériás összetevői. 111. A fájdalomérzés és a fájdalmi reakciók descendens szűrése. 112. Ismertesse a thalamocorticális kapcsolatok jelentőségét és az érzőkéreg működését. 113. Ismertesse az elektroenkefalográfia (EEG), valamint az agyi kiváltott potenciál technika jelentőségét. 114. Az alvás idegi mechanizmusai: szomatikus, vegetatív és elektromos kísérőjelenségei. A formatio reticularis szerepe az alvás - ébrenlét szabályozásában. 115. A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozási funkciókban. 116. Az éhség és szomjúság mechanizmusai. A táplálékfelvétel és folyadékfelvétel központi idegrendszeri szabályozása. 117. A lokomoció központi idegrendszeri mechanizmusai. 118. A decerebrációs rigiditás és spinalis shock (tünetek és mechanizmus). 119. Posturalis és felállási reakciók lokalizációja és mechanizmusa a gerincvelőben, az agytörzsben, és az agykéregben. 120. Az extrapyramidális rendszer struktúrái és működésének jelentősége. 121. A különböző extrapyramidális struktúrák sérülését követő tünet-együttesek. Neurotranszmitterek szerepe az extrapyramidális működésben. 122. A cerebellum működésének jelentősége. 123. A cerebellaris kéreg elemi működési sajátságai. 68


124. A vestibularis rendszer szerkezete és működése. 125. A vegetatív idegrendszer működésének általános jellemzése, vegetatív tónus, vegetatív reflexek. 126. A vegetatív idegek kémiai mediátor anyagai. Adrenerg, cholinerg, és opioid receptorok. 127. A limbicus rendszer struktúrái, kapcsolatai és funkcionális jelentősége. 128. A motoros kéreg működésének jelentősége és sérüléseit követő tünetek. 129. A corticospinalis (pyramispálya) rendszer. A pyramispálya és a periferiás motoneuron sérülésének következményei. 130. Mit nevezünk drive-nak, motivációnak és milyen idegrendszer struktúrák felelősek az integrációjukért; Reticularis aktivációs rendszer. 131. Az emóciók alapvető jelenségei és feltételezett idegrendszeri mechanizmusai. 132. A klasszikus (pavlovi) feltételes reflex és az instrumentális (operáns) válasz. A megerősítés fogalma és mechanizmusa. 133. Elektromos és kémiai öningerlés. Jutalmazó (pozitív) és büntető (negatív) megerősítés. A tanulás legegyszerűbb formái. A kondicionálási folyamatok korlátai és kivételes esetei. 134. Az emléknyom-képződés folyamata, főbb szakaszai, mechanizmusaik. Memóriazavarok. 135. Cerebralis dominancia, az agyféltekék aszimmetriája. Hasított-agy (split-brain) vizsgálatok. 136. Parietális és temporális asszociációs (intrinsic) kéregterületek funkcionális jelentősége (apraxiák, agnóziák). 137. A beszéd idegélettani mechanizmusai. 138. A frontalis lebeny élettana (prefrontalis intrinsic area). 139. A temporalis lebeny élettana (Kluver-Bucy szindróma). 140. Agyi monoaminergiás rendszerek jelentősége. 141. A hallás perifériás mechanizmusai (légvezetés, csontvezetés, külső és középfül, Corti-szerv). 142. A hallás centrális mechanizmusai, a hangérzet pszichofizikai jellemzői. 143. A szem, mint optikai rendszer. 144. Retinalis mechanizmusok. 145. A látás központi idegrendszeri mechanizmusa (retina, látópályák, látókéreg). 146. Szín- és térlátás. 147. A szaglás perifériás és centrális mechanizmusai. 148. Az ízlelés perifériás és centrális mechanizmusai. 149. Plaszticitás az idegrendszerben. A szenzoros depriváció következményei a látókéregben. Kritikus érési periódusok. Az idegrendszer öregedése. Transzplantáció.

Gyakorlatos vizsgakérdés témák 1. Vérzési, alvadási és prothrombin idő meghatározása. 2. A serum fehérjetartalmának meghatározása. 3. A haematokrit- érték meghatározása. 4. A vér fajsúlyának mérése Hammerschlag szerint. A vér és a plazma fajsúlyának meghatározása Philips - Van Slyke szerint. 5. A vörösvértestek ozmózisos rezisztenciájának meghatározása. 6. A vörösvértestek süllyedési sebességének meghatározása 7. A hemoglobin meghatározása. A hemoglobin gázvegyületeinek spectroscopos vizsgálata. 8. A vörösvértestszám meghatározása. 9. A fehérvérsejtszám meghatározása 10. A vörösvértest átmérő és térfogat meghatározása. A vörösvértestek átlagos hemoglobin tartalma (MCH) és koncentrációja (MCHC). 11. Qualitatív vérkép készítése és vizsgálata. 12. A retikulocytaszám meghatározása. A thrombocytaszám meghatározása. 13. Az A,B,0 és AB vércsoport meghatározása. 14. Az Rh vércsoport meghatározása. 69


15. Extraingerek és termikus ingerek hatása békaszíven. 16. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata. 17. A minden vagy semmi törvénye demonstrálása. Summatio. 18. Elektrocardiographia (EKG). 19. A szívhangok vizsgálata (PKG). 20. Vagus és sympathicus ingerlés hatása a szívműködésre. Goltz-reflex. 21. Izolált túlélő békaszív készítése Straub kanüllel. Ionhatás vizsgálata izolált szíven. 22. Acetylcholin és adrenalin hatásának vizsgálata. 23. A humorális ingerületátvitel demonstrálása. (Loewi-féle kísérlet). 24. Keringés vizsgálata béka perifériás ereiben (Laewen-Trendelenburg kísérlet). 25. A pulzus vizsgálata. Fizikai erőnléti index. 26. Vérnyomás mérése emberen. 27. Vérnyomás direkt mérése állatkísérletben 28. Kopogtatás és hallgatózás a mellkas felett. 29. Spirometria. Tüdővolumenek és kapacitások. Időzített vitálkapacitás. 30. A légzési nyomás meghatározása. Donders-féle modellkísérlet. 31. Müller és Valsalva kísérlet. 32. A nyál vizsgálata. 33. A gyomornedv vizsgálata. 34. Tejsav kimutatása (Uffelmann-reakció). A pepsin fehérjeemésztő hatásának vizsgálata. 35. Az exocrin pancreas vizsgálata. Serum és vizelet amylase meghatározása. 36. Az epe vizsgálata. Epefestékek kimutatása. 37. A széklet vizsgálata. 38. A tájékoztató vizeletvizsgálat fogalma és jelentősége. 39. Hogyan és miért határozza meg a vizelet sűrűségét (fajsúlyát)? 40. Fehérje, cukor és ketontestek kimutatása vizeletből. 41. Hemoglobin, bilirubin és urobilinogen kimutatása vizeletben. 42. A vizeletüledék vizsgálata. 43. Az alapanyagcsere meghatározása emberben. Oxigénfogyasztás mérése patkányon. 44. Oestrus ciklus vizsgálata patkányon. 45. Terhességi reakciók. 46. Szénhidrát anyagcsere vizsgálatok nyúlon és emberben. 47. Kémiai ingerek hatása a harántcsíkolt izomra (Sartorius preparatum). 48. Ideg-izom készítmény direkt és indirekt ingerlése. Curare hatás. 49. Superpositio. Komplett és inkomplett tetanus. Rángásgörbe. 50. Megterhelés hatása az izomkontrakcióra. Fáradási görbe regisztrálása ideg-izom készítményen és emberen. 51. Az elektromyogram regisztrálási technikája felületes és mély elektródákkal. (EMG) 52. Az idegingerület terjedési sebességének mérése. 53. Akciós potenciál regisztrálása izolált perifériás idegen. 54. A poláris ingerület jelensége és magyarázata (Pflüger szabály). 55. Chronaxia és rheobasis meghatározása emberen. 56. Reflexvizsgálatok békán. Bell-Magendie szabály. 57. Reflexvizsgálatok emberen. 58. Stereotaxikus technika. 59. Reflexidő, reakcióidő, cselekvési idő meghatározása. 70


60. Electroencephalographia (EEG). 61. Látásélesség meghatározása. A refractio hibáinak korrigálása szemüveggel. 62. Az akkomodáció vizsgálata. 63. Az astigmia vizsgálata. 64. A pupilla reakciók vizsgálata. 65. Szemtükrözés. 66. Perimetriás vizsgálatok. 67. Színtévesztés és színvakság vizsgálata. 68. Utóképek, színérzés, színkeverés és kontrasztjelenségek vizsgálata. 69. Laryngoscopia. Dobhártya vizsgálata fültükrözéssel. 70. A hallásélesség vizsgálata. 71. Csont és légvezetés vizsgálata. 72. Az ízérzés vizsgálata. A szaglás vizsgálata. Közreműködők Dr. Karádi Zoltán (KAZNAAP.PTE)

71


OOAIMM

AZ IMMUNOLÓGIA ALAPJAI

Tantárgyfelelős:

DR. NÉMETH PÉTER, egyetemi tanár Immunológiai és Biotechnológiai Intézet

4 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 200 fő Előfeltételek: OOAEL2 egyidejű felvétel + OOAMB2 teljesített + OOASF2 teljesített

Tematika Az immunrendszer felépítésének, szerveinek, szöveteinek, molekuláris és sejtes elemeinek, valamint azok jellegzetes működésének ismertetése. A veleszületett és a szerzett immunválasz főbb mechanizmusainak, azok szabályozásának, ill. a szabályozásban résztvevő komponenseknek a bemutatása. A fiziológiás és a kóros immunválasz közötti összefüggések megtárgyalása és az immunológiai eredetű megbetegedések alapjainak ismertetése. A tantárgy feladata átfogó képet adni - elsősorban az emberi - immunrendszer felépítéséről és működéséről különös tekintettel az orvosi szempontból fontos molekuláris elemekről a betegségekhez vezető veleszületett, vagy szerzett immunológiai tényezőkről és a kóros állapotok kialakulásában szerepet játszó szabályozási utakról. További cél elméleti és gyakorlati alapokat adni a későbbi immunpatológiai és klinikai immunológiai tanulmányokhoz. A félév elfogadásának feltételei Maximum 3 hiányzás a gyakorlatokról. Sikeres évközi írásbeli beszámoló. Távolmaradás pótlásának lehetőségei nincs A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Megtalálható a www.immbio.hu oldalon Előadások 1 Az immunrendszer felépítése. A nyirokszervek, szövetek és az immunválaszban résztvevő sejtes elemek. Dr. Németh Péter 2 Elsődleges limfocita érés, differenciálódás, antigén receptor génexpresszió mechanizmusa. Dr. Berki Tímea 3 A B sejtek és az ellenanyagok antigén felismerése. Az antigének szerkezete, tulajdonságai és az immunológiai felismerés kapcsolata. Antigén-antitest reakciók. Dr. Németh Péter 4 A T sejtek antigén felismerése. Antigén feldolgozás, bemutatás és MHC restrikció. Szuperantigének. Adhéziós molekulák. Dr. Berki Tímea 5 Az immunológiai felismerés molekuláris elemei I.: az MHC szerkezete, alosztályai, genetikája és szerepe az immunfunkciókban. Dr. Németh Péter 6 T-sejt differenciálódás és szelekció a thymusban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe. Dr. Berki Tímea 7 Bevezetés, történeti áttekintés, fő kérdések és perspektívák az elméleti és a gyakorlati immunológiában és immunbiológiában. Dr. Németh Péter 8 Az izotípus expresszió szabályozása. A citokine irányító szerepe a Th1-Th2 differenciálódásban. Dr. Berki Tímea 9 Az effektor funkciók és szabályozásuk III: NK- és citotoxikus T-sejtek. Dr. Pongrácz Judit Erzsébet 10 A specifikus immuntherápia elméleti alapjai. Immunotoxinok, rekombináns citokinek és szolubilis receptorok. Immunológiai géntherápia. Dr. Berki Tímea 11 Az AIDS pathomechanizmusa, lefolyása, diagnosztikus és therápiás lehetőségei. Dr. Balogh Péter 12 Az immunológiai felismerés molekuláris elemei II.: az ellenanyagok (B sejt receptor) és a T sejt receptorok molekuláris szerkezete, alosztályok és fő funkcióik. Dr. Németh Péter 13 Csontvelői B-sejt differenciálódás szakaszai: mikrokörnyezet és citokinek szabályozó szerepe Dr. Balogh Péter 14 Kóros autoimmunitás. Az autoimmun betegségek immunpathológiai háttere. Dr. Németh Péter 72


15 Szövet és szervtranszplantációk immunológiai vonatkozásai Dr. Németh Péter 16 Immunhiányos állapotok (veleszületett, szerzett) Dr. Balogh Péter 17 Tumor immunológia. Dr. Németh Péter 18 Az immunológiai memória kialakulása és fenntartása, szerepe az immunszabályozásban. CD45 izoformák. Dr. Balogh Péter 19 Az immunválasz lefolyása. Limfocita recirkuláció, homing, adhéziós molekulák szerepe (HEV, gyulladásos érfal jellemzői). A veleszületett immunválasz komponenseinek szerepe az immunválaszban. Dr. Berki Tímea 20 A szisztémás és lokális immunválasz jellemzői. A nyálkahártyák és a bőr immunológiája. Dr. Németh Péter 21 Az immunválasz szabályozása, leállítása. Az antigének szabályozó hatása, az antigénbemutató sejtek és a citokin hálózat szerepe. Dr. Berki Tímea 22 Immunoglobulin-immunglobulin kölcsönhatások. Allotípus, izotípus és idiotípus szabályozás. Az immunválasz leállítása. Dr. Balogh Péter 23 A veleszületett humorális immunválasz. A komplement rendszer (genetika, molekuláris komponensek, aktiválódás útjai) és receptorai. Dr. Berki Tímea 24 Az effektor funkciók és szabályozásuk I: az immunglobulinok effektor funkciói (ADCC, IC). IgE mediálta immunreakciók mechanizmusa. Hyperszenzitív reakciók. Dr. Németh Péter 25 Az effektor funkciók és szabályozásuk II: makrofágok és aktivációjuk, citotoxikus citokinek, késői típusú hyperszenzitivitás (DTH). Toxikus shock szindroma. Dr. Berki Tímea 26 A T-sejt aktiválódás korai fázisa. A CD3 komplex és a jelátvitel, adhéziós molekulák szerepe. Apoptózis szerepe a sejtaktiváció szabályozásában. Dr. Pongrácz Judit Erzsébet 27 Az immunológiai tolerancia, passzív és aktív tolerancia, fiziológiás autoimmunitás, immunológiai homunculus. Dr. Németh Péter 28 Az immunválasz centrális szakasza: T/B kooperáció és ellenanyag termelés, sejtes interakciók, citokinek szerepe. Dr. Berki Tímea Gyakorlatok 1 Szövettenyésztés I. Rövid kultúrák. Fagocitózis teszt. Citotxicitási vizsgálatok. 2 Immunszerológia II. Hemagglutináció, Coombs teszt. 3 Szövettenyésztés II. Folyamatos kultúrák. Hybridóma technika. 4 Immunizálás. Ellenanyag termeltetés (fermentáció), tisztítás, jelölés. 5 Autoantitest diagnosztika: szűrő-és antigén specifikus módszerek. 6 Konzultáció. 7 HLA meghatározás módszerei. 8 Immunizálás. Ellenanyag termeltetés (fermentáció), tisztítás, jelölés. 9 Áramlási citometria. CD markerek és meghatározásuk 10 Immunszerológia I. Immunprecipitáció, immundiffúzió, immunelektroforézis. 11 A veleszületett és szerzett immunitás jellemzői, felépítésük, fő molekuláris és sejtes elemeik. 12 Immunszerológia II. Hemagglutináció, Coombs teszt. 13 Fehérvérsejtek izolálása. Ficoll grádiens centrifugálás, May-Grünwald Giemsa festés. 14 Immuncitokémia. Intracelluláris immunglobulin kimutatás. 15 Áramlási citometria. CD markerek és meghatározásuk 16 Immunszerológia III. ELISA, Dot-blot, Western blot 17 Immuncitokémia. Intracelluláris immunglobulin kimutatás. 18 Szövettenyésztés I. Rövid kultúrák. Fagocitózis teszt. Citotxicitási vizsgálatok. 19 Autoantitest diagnosztika: szűrő-és antigén specifikus módszerek. 20 Az immunválasz működésében szerepet játszó sejtek, szövetek és szervek felépítése, fejlődése. A nyirokszervek mikroszkópos szerkezete. 21 Immunszerológia I. Immunprecipitáció, immundiffúzió, immunelektroforézis. 22 Az immunválasz működésében szerepet játszó sejtek, szövetek és szervek felépítése, fejlődése. A nyirokszervek mikroszkópos szerkezete. 73


23 24 25 26 27 28

A veleszületett és szerzett immunitás jellemzői, felépítésük, fő molekuláris és sejtes elemeik. HLA meghatározás módszerei. Fehérvérsejtek izolálása. Ficoll grádiens centrifugálás, May-Grünwald Giemsa festés. Szövettenyésztés II. Folyamatos kultúrák. Hybridóma technika. Konzultáció Immunszerológia III. ELISA, Dot-blot, Western blot

Szemináriumok Vizsgakérdések A vizsgakérdések megegyeznek az előadások és gyakorlatok anyagával. Ezeke megtalálhatók a www.immbio.hu WEB oldalon. Közreműködők Dr. Balogh Péter (BAPOAGP.PTE), Dr. Berki Tímea (BETMABO.PTE), Dr. Boldizsár Ferenc (BOFFAAO.PTE), Dr. Engelmann Péter (ENPAAA.T.JPTE), Dr. Kvell Krisztián (KVKFAAO.PTE), Dr. Németh Péter (NEPGAAO.PTE), Dr. Pongrácz Judit Erzsébet (POJOAAP.PTE)

74


OOANEA

NEUROANATÓMIA

Tantárgyfelelős:

DR. RÉKÁSI ZOLTÁN, egyetemi docens Anatómiai Intézet

9 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 84 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 126 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 200 fő Előfeltételek: OOAAA2 teljesített + OOASF2 teljesített

Tematika A központi idegrendszer és az érzékszervek makroszkópos és mikroszkópos anatómiája, valamint fejlődéstana. A neurohormonális szabályozás morfológiai alapjai. A fej és a nyak tájanatómiája. Az ember központi idegrendszerének makroszkópos, mikroszkópos és ultrastrukturális szerkezete, és ezek alapvető funkcionális aspektusaink és fejlődésének megismertetése, a fej- és a nyak tájanatómiai vonatkozásai, különös tekintettel az agyidegek beidegzési területeire. Az endokrin szervek és az érzékszervek makroszkópos, mikroszkópos és ultrastrukturális szerkezete, valamint ezek fejlődése. A tantárgy későbbi klinikai tanulmányokhoz (neurológia, idegsebészet, szemészet, fül-, orrgégészet, craniofacialis sebészet) nyújt alapvető anatómiai ismereteket. A félév elfogadásának feltételei Hiányzás (bármely okból) legfeljebb a foglalkozások 15 %-áról (= 19 óra). Távolmaradás pótlásának lehetőségei Kihagyott gyakorlatok anyagának pótlása egyénileg, a csoport többi gyakorlatán. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok http://an-server.pote.hu Előadások 1 A bőr szövettana. Dr. Rékási Zoltán 2 Az idegrendszer fejlődésvázlata, molekuláris genetikai háttere. Dr. Tóth Pál 3 Idegszövettan A neurontan, a neuron szerkezete 1. Dr. Lázár Gyula 4 Idegszövettan: A neurontan, a neuron szerkezete 2. Dr. Lázár Gyula 5 Idegszövettan: Idegvégződések 1. (szinaszisok) Dr. Lázár Gyula 6 Idegszövettan: Idegvégződések 2. (receptorok és effektorok) Dr. Lázár Gyula 7 Idegszövettan: Glia. Dr. Lázár Gyula 8 Idegszövettan vizsgáló módszerei. Dr. Lázár Gyula 9 A gerincvelő szerkezete, vérellátása, burkai. Dr. Tóth Pál 10 A gerincvelő (mikroszkópos) szerkezete. Dr. Tóth Pál 11 Gerincvelői reflexek. Dr. Tóth Pál 12 A gerincvelő felszálló pályái. Dr. Józsa Rita 13 A gerincvelő leszálló pályái. Dr. Józsa Rita 14 A rhombencephalon és a mesencephalon általános szerkezetvázlata. Dr. Rékási Zoltán 15 Agyidegmagvak. Dr. Rékási Zoltán 16 Formatio reticularis. Dr. Reglődi Dóra 17 Agytörzsi rendszerek és reflexek. Dr. Reglődi Dóra 75


18 A kisagykéreg szerkezete. Dr. Rékási Zoltán 19 A kisagykéreg összeköttetései. Dr. Rékási Zoltán 20 A liquorkeringés, az agy vérellátása és agyburkok klinikai vonatkozása. Dr. Lubics Andrea 21 Diencephalon: A thalamus. Dr. Rékási Zoltán 22 Törzsdúcok. Dr. Reglődi Dóra 23 Agykéreg. Dr. Rékási Zoltán 24 Hippocampus szerkezete és összeköttetései. A limbikus rendszer. Dr. Seress László 25 Diencephalon: A hypothalamus, hypothalamo-hypophysealis rendszer. Dr. Kovács Magdolna 26 Endokrin szervek 1. Dr. Kovács Magdolna 27 Endokrin szervek 2. Dr. Kovács Magdolna 28 Szem. Dr. Tóth Pál 29 Szem (fejlődése). Dr. Tóth Pál 30 Szemizmok, szemmozgások koordinálásának alapjai. Dr. Lázár Gyula 31 Retina. Dr. Lázár Gyula 32 Látópálya. Dr. Lázár Gyula 33 Dobüreg és tartalma (fejlődése). Dr. Józsa Rita 34 Csontos és hártyás labirintus és fejlődése. Dr. Józsa Rita 35 Hallópálya. Dr. Tóth Pál 36 Vestibularis rendszer. Dr. Tóth Pál 37 A mozgáskoordináció ideganatómiai alapjai. Dr. Csernus Valér 38 Somatikus érző rendszerek. Dr. Csernus Valér 39 Vegetatív idegrendszer 1. Dr. Csernus Valér 40 Vegetatív idegrendszer 2. Dr. Csernus Valér 41 A központi idegrendszer klinikai vonatkozásai. Dr. Reglődi Dóra 42 Záróelőadás. Dr. Csernus Valér Gyakorlatok 1 Boncterem: Koponya. 3 Boncterem: Kivett agy boncolása. 5 Szövettan: Koponya. 7 Boncterem: Kivett agy boncolása. 9 Boncterem: Kivett agy boncolása. 11 Szövettan: A bőr szövettana. 13 Boncterem: Kivett agy boncolása. 15 Boncterem: Kivett agy boncolása. 76


17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 49 51 53 55 57 59 61 63 65 67 69 71 73 75 77 79 81 83

Szövettan: Neuronok, perifériás idegek. Boncterem: Agyszeletek demonstrációja. Boncterem: Agyszeletek demonstrációja. Szövettan: Idegvégződések, glia. Boncterem: Gerincvelő. Boncterem: Gerincvelő. Szövettan: Gerincvelő szövettana. Boncterem: Fej és nyak régiók. Boncterem: Fej és nyak régiók. Szövettan: Gerincvelő és agytörzs szeminárium. Boncterem: Fej és nyak régiók. Boncterem: Fej és nyak régiók. Szövettan: Kisagykéreg szövettana. Boncterem: Fej és nyak régiók. Boncterem: Fej és nyak régiók. Szövettan: Kisagy és diencephalon szeminárium. Boncterem: Fej és nyak régiók. Boncterem: Fej és nyak régiók. Szövettan: Agykéreg szövettana. Boncterem: In situ agyboncolás. Boncterem: In situ agyboncolás. Szövettan: Endokrin szervek 1. Boncterem: In situ agyboncolás. Boncterem: Orbita. Szövettan: Endokrin szervek 2. Boncterem: Orbita. Boncterem: Belső fül. Szövettan: Szem szövettana. Boncterem: Belső fül. Boncterem: Röntgen-, MR/CT-képek. Szövettan: Belső fül. Boncterem: Ismétlés, felkészülés a vizsgára. Boncterem: Ismétlés, felkészülés a vizsgára. Szövettan: Ismétlés, felkészülés a vizsgára.

Szemináriumok Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu Közreműködők Dr. Brubel Réka (BRRRAAO.PTE), Dr. Csernus Valér (CSVGAAO.PTE), Dr. Czeiter Endre (CZEFAAO.PTE), Dr. Faluhelyi Nándor (FANFAAO.PTE), Dr. Farkas Boglárka (FABFADO.PTE), Dr. Farkas József (FAJSAAO.PTE), Dr. Gaszner Balázs (GABFADO.PTE), Dr. Hollósy Tibor (HOTFAAO.PTE), Dr. Horváth Gabriella (HOGFAFO.PTE), Dr. Horváth Judit (HOJIAAO.PTE), Dr. Józsa Rita (JORHAAE.PTE), Dr. Kiss Péter (KIPFABO.PTE), Dr. Koppán Miklós (KOMHADE.PTE), Dr. Kovács Magdolna (KOMLAAO.PTE), Dr. Lázár Gyula (LAGFABP.PTE), Dr. Lubics Andrea (PELMAAO.PTE), Dr. Matkovits Attila (MAASAAO.PTE), Dr. Nagy András Dávid (NAAFAFO.PTE), Dr. Reglődi Dóra (REDMAAO.PTE), Dr. Rékási Zoltán (REZMAAO.PTE), Dr. Sétáló György (SEGGAAO.PTE), Dr. Tamás Andrea (TAAFAAO.PTE), Dr. Tima Lajos (TILGAAO.PTE), Dr. Toller Gábor (TOGFACO.PTE), Dr. Tóth Pál (TOPMAAO.PTE), Fábián Eszter (FAEGAAT.PTE), Opper Balázs (OPBFAB.T.JPTE)

77


OOASZO

MAGATARTÁSTUDOMÁNY 3. (ORVOSI SZOCIOLÓGIA)

Tantárgyfelelős:


2 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – max. 250 fő Előfeltételek: OOAANT teljesített + OOAOET teljesített

Tematika A szociológiai tudásanyagra alapozva a hallgatók szerezzenek olyan elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyek segítségével az orvosi munka során képesek lesznek felismerni és értelmezni az emberi viselkedés leglényegesebb szabályszerűségeit az egészségmegőrzésben, a betegségek kialakulásában és az azokból való gyógyulás folyamatában. Az orvosi szociológia azokat a társadalmi és magatartási tényezőket vizsgálja, melyek az egészségi állapot alakulását befolyásolják, valamint az egészségügyi ellátás szociológiai aspektusait elemzi. Fő kutatási területei: krónikus betegségek epidemiológiája, egészség- és betegségmagatartás, az egészségügyi ellátás társadalmi-gazdasági aspektusai, helyi egészségfejlesztési modellek, az alternatív medicina igénybevétele. A félév elfogadásának feltételei Az előadásokon való aktív részvétel. Távolmaradás pótlásának lehetőségei TVSz szerint A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Szántó Zsuzsa, Susánszky Éva: Orvosi szociológia. Semmelweis Kiadó, Bp. 2002. David Armstrong: Az orvosi szociológia alapjai. Semmelweis Kiadó, Bp. 1995. Pikó Bettina: Orvosi szociológia. Medicina, 2006. Előadások 1 Szociológia és orvostudomány: az orvosi szociológia Dr. Füzesi Zsuzsanna 2 Az orvosi szociológia fejlődése, irányzatainak tárgya, központi fogalma Dr. Füzesi Zsuzsanna 3 Az orvostanhallgatók szocializációja az orvosképzés során Dr. Füzesi Zsuzsanna 4 A rejtett curriculum Dr. Füzesi Zsuzsanna 5 Az orvostársadalom autonómiája Dr. Füzesi Zsuzsanna 6 Az egészség és a betegség fogalma Dr. Füzesi Zsuzsanna 7 Az egészség és a betegség fogalma Dr. Füzesi Zsuzsanna 8 Egészség-modellek Dr. Füzesi Zsuzsanna 9 Perszonalisztikus és naturalisztikus betegségmodellek Dr. Füzesi Zsuzsanna 10 A biomedikális betegségmodell és kritikája Dr. Füzesi Zsuzsanna 11 Az orvos-beteg kapcsolat modelljei Dr. Füzesi Zsuzsanna 12 Az orvos-beteg kapcsolat modelljei Dr. Füzesi Zsuzsanna 13 Orvos-beteg kommunikáció Dr. Füzesi Zsuzsanna 14 A megbetegedések társadalmi okai Dr. Füzesi Zsuzsanna 15 Az egészségi állapot mérésének lehetőségei Dr. Füzesi Zsuzsanna 16 Az orvoshoz fordulást befolyásoló társadalmi tényezők Dr. Füzesi Zsuzsanna 78


17 Az elsődleges és másodlagos deviancia Dr. Füzesi Zsuzsanna 18 A betegség, mint deviancia Dr. Füzesi Zsuzsanna 19 A szociális integráció és a szociális támogatás egészségi állapotot befolyásoló szerepe Dr. Füzesi Zsuzsanna 20 Deviancia fogalma és a deviancia elméletek Dr. Füzesi Zsuzsanna 21 Szenvedélybetegségek szociológiája Dr. Füzesi Zsuzsanna 22 Az egészségügyi ellátás szerveződése Dr. Füzesi Zsuzsanna 23 Az egészségügyi ellátás hatékonysága Dr. Füzesi Zsuzsanna 24 A társadalmi egyenlőtlenségeket meghatározó tényezők Dr. Füzesi Zsuzsanna 25 Az egészségi állapot egyenlőtlenségei Dr. Füzesi Zsuzsanna 26 Az egészségi állapothoz való viszony változása Dr. Füzesi Zsuzsanna 27 Népegészségügyi problémák és orvoslás Dr. Füzesi Zsuzsanna 28 Szociológiai módszerek alkalmazása az orvostudományban Dr. Füzesi Zsuzsanna Gyakorlatok Szemináriumok Vizsgakérdések A vizsgakövetelményeket a félév során kiadott tételjegyzék tartalmazza. A félév végén kollokviumot tesznek a hallgatók.

1. Szociológia és orvostudomány: az orvosi szociológia 2. Az orvosi szociológia fejlődése, irányzatainak tárgya, központi fogalma 3. Az orvostanhallgatók szocializációja az orvosképzés során 4. A rejtett curriculum 5. Az orvostársadalom autonómiája 6 Az egészség és a betegség fogalma 7. Egészség-modellek 8. Perszonalisztikus és naturalisztikus betegségmodellek 9. A biomedikális betegségmodell és kritikája 10. Az orvos-beteg kapcsolat modelljei 11. Orvos-beteg kommunikáció 12. A megbetegedések társadalmi okai 13. Az egészségi állapot mérésének lehetőségei 14. Az orvoshoz fordulást befolyásoló társadalmi tényezők 15 Az elsődleges és másodlagos deviancia 16. A betegség, mint deviancia 17. A szociális integráció és a szociális támogatás egészségi állapotot befolyásoló szerepe 18. Deviancia fogalma és a deviancia elméletek 19. Szenvedélybetegségek szociológiája 20. Az egészségügyi ellátás szerveződése 21. Az egészségügyi ellátás hatékonysága 22. A társadalmi egyenlőtlenségeket meghatározó tényezők 79


23. Az egészségi állapot egyenlőtlenségei 24. Az egészségi állapothoz való viszony változása 25. Népegészségügyi problémák és orvoslás 26. Szociológiai módszerek alkalmazása az orvostudományban Közreműködők

80

Az Alapozó modul tárgyai (kötelező tárgyak)

Recommend Documents