Az Alapozó modul tárgyai (kötelező tárgyak)

PTE ÁOK Általános orvos szak – az Alapozó modul tantárgyai - 2012/2013-as tanév

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar

ÁLTALÁNOS ORVOS SZAK

TANREND 2012/2013 Az Alapozó modul tárgyai (kötelező tárgyak)

1


OOAAA1

ÁLTALÁNOS ANATÓMIA 1.

Tantárgyfelelős:

DR. KOVÁCS MAGDOLNA, egyetemi tanár Anatómiai Intézet

5 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 56 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 200 fő Előfeltételek: OOASF1 egyidejű felvétel

Tematika A tantárgy célja az emberi test makroszkópos szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak megismerése. A két féléves tantárgycsoport első része. A tantárgy tanulása során megismerkednek az emberi test csontjaival, ízületeivel és izmaival, valamint a végtagok és a törzs tájanatómiájával. A félév elfogadásának feltételei Jelenlét az órák legalább 85%-án (max. 11 óra hiányzás) Távolmaradás pótlásának lehetőségei Másik tanulócsoporttal, még a hiányzás hetében. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok http://an-server.pote.hu Előadások 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. Gyakorlatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Az anatómia tárgya és felosztása Dr. Csernus Valér Általános csonttan és ízülettan Dr. Kovács Magdolna A csontos és szalagos medence. A medence statikája, a lábboltozat. Dr. Tóth Pál Általános myológia, angiológia, neurológia. Tájanatómiai bevezető. Dr. Csernus Valér A medence és az alsó végtag a klinikus szemével. Képalkotó eljárások. A gerinc és mellkas szerkezete és mozgásai. Dr. Csernus Valér A végtagok és az emlő nyirokelvezetése. A regionális nyirokcsomók klinikai jelentősége. Dr. Schmidt Erzsébet A koponya csontjai, szerkezete. Az agykoponya Dr. Csernus Valér Az arckoponya és üregei. Dr. Csernus Valér Az alsó végtag és a törzs izmainak klinikai aspektusai. A felső végtag izület- és izomtanának áttekintése funkcionális szempontból. Dr. Kovács Magdolna A felső végtag ér- és idegellátásának áttekintése. Sérülések és következményeik. Dr. Kovács Magdolna Az alsó végtag és a törzs izület- és izomtanának áttekintése funkcionális szempontból. Dr. Kovács Magdolna Az alsó végtag ér- és idegellátásának áttekintése. Sérülések és következményeik. Dr. Kovács Magdolna Fő irányok és síkok. A vállöv csontjai. A felkar és az alkar csontjai 1. A felkar és az alkar csontjai 2. A kéz csontjai. A vállöv ízületei. A vállizület. A könyökízület. A kéz ízületei 1. 2


10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56.

A kéz ízületei 2. A medencecsont és sacrum. A medence egészben. A kismedence. A combcsont. A lábszár csontjai. A csípőizület. A térdízület. A láb csontjai és ízületei 1. A láb csontjai és ízületei 2. Az alsó és felső végtag csont- és izülettanának ismétlése 1. Az alsó és felső végtag csont- és izülettanának ismétlése 2. A felső és alsó végtag ventralis régiói 1 A felső és alsó végtag ventralis régiói 2. A felső és alsó végtag ventralis régiói 3. A felső és alsó végtag ventralis régiói 4. A végtagok és hasfal ventralis régiói, a hasfal szerkezete 1. A végtagok és hasfal ventralis régiói, a hasfal szerkezete 2. A végtagok és hasfal ventralis régiói, a hasfal szerkezete 3. A végtagok és hasfal ventralis régiói, a hasfal szerkezete 4. A végtagok és hasfal ventralis régiói 5. Csigolyák, bordák, mellkas 1. A végtagok és hasfal ventralis régiói 6. Csigolyák, bordák, mellkas 2. A végtagok és hasfal ventralis régiói 7. Csigolyák, bordák, mellkas 3. A végtagok és hasfal ventralis régiói 8. Csigolyák, bordák, mellkas 4. A végtagok és hasfal ventralis régiói 9. A gerinc és mellkas ízületei 1. A végtagok és hasfal ventralis régiói 10. A gerinc és mellkas ízületei 2. A végtagok és hasfal ventralis régiói 11. A gerinc és mellkas ízületei 3. A végtagok és hasfal ventralis régiói 12. A gerinc és mellkas ízületei 4. A végtagok és hasfal ventralis régiói 13. A koponya 1. A végtagok és hasfal ventralis régiói 14. A koponya 2. A végtagok és hasfal ventralis régiói 15. A koponya 3. A végtagok és hasfal ventralis régiói 16 . A koponya 4. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 1. A koponya 5. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 2. A koponya 6. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 3. A koponya 7. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 4. A koponya 8. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 5. R. nuchae és hátizmok 1. A koponya 9. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 6. R. nuchae és hátizmok 2. A koponya 10. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 7. R. nuchae és hátizmok 3. A koponya 11. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 8. R. nuchae és hátizmok 4. A koponya 12. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 9. R. nuchae és hátizmok 5. A koponya 13. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 10. R. nuchae és hátizmok 6. A koponya 14. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 11. R. nuchae és hátizmok 7. A koponya 15. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 12. R. nuchae és hátizmok 8. A koponya 16. A végtagok ventrális és dorsalis régiói. Ismétlés 1. A végtagok ventrális és dorsalis régiói. Ismétlés 2. A végtagok ventrális és dorsalis régiói. Ismétlés 3. A végtagok ventrális és dorsalis régiói. Ismétlés 4.

Szemináriumok Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu Közreműködők Bánki Eszter (BAENAAO.PTE), Dr. Farkas József (FAJSAAO.PTE), Dr. Horváth Gabriella (HOGFAFO.PTE), Dr. Józsa Gergő (JOGIAAO.PTE), Dr. Kiss Péter (KIPFABO.PTE), Dr. Rékási Zoltán (REZMAAO.PTE), Dr. Vincze András (VIAHAAO.PTE), Horváth Gábor (HOGNAAO.PTE), Opper Balázs (OPBFAB.T.JPTE)

3


OOAAA2

ÁLTALÁNOS ANATÓMIA 2.

Tantárgyfelelős:

DR. KOVÁCS MAGDOLNA, egyetemi tanár Anatómiai Intézet

5 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 56 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 200 fő Előfeltételek: OOAAA1 teljesített + OOASF2 egyidejű felvétel

Tematika A tantárgy célja az emberi test makroszkópos szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak megismerése. A két féléves tantárgycsoport második része. A félév során a zsigerek szerkezetével ismerkednek meg. A tantárgy egy szóbeli kollokviummal zárul. A félév elfogadásának feltételei Jelenlét az órák legalább 85%-án (max. 11 óra hiányzás). Távolmaradás pótlásának lehetőségei Más tanulócsoportban, még a hiányzás hetében. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok http://an-server.pote.hu Előadások 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. Gyakorlatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Szájüreg: nyelv, fogak, torokszoros. Garat. Dr. Tóth Pál Légzőrendszer. Gége, hangképzés. Dr. Rékási Zoltán Tüdő és mellhártya. Légzőmechanizmusok. Dr. Rékási Zoltán A szív makroszkópos anatómiája, szív üregei és billentyűi. Dr. Kovács Magdolna Szív vérellátása és beidegzése. Klinikai vonatkozások. Dr. Donauer Elemér Hasüreg topográfiája. Hashártya. Gyomor-bél traktus. Dr. Józsa Rita Máj és lép topográfiája, vérellátása. Epeutak. Dr. Csernus Valér Retroperitoneum. Hasnyálmirigy részei és topográfiája. Dr. Rékási Zoltán Vesék topográfiája, szerkezete és metszlapja. Dr. Csernus Valér A női nemi szervek makroszkópos anatómiája. Dr. Kovács Magdolna A férfi nemi szervek makroszkópos anatómiája. Dr. Rékási Zoltán A medencefenék izomzata. Perineum. Dr. Koppán Miklós A nemi szervek és gáttájék szülészeti és nőgyógyászati vonatkozásai. Dr. Koppán Miklós Gyomor-bél traktus vérellátása, nyirokellátása, artériás és vénás anastomosisai, ezek klinikai jelentősége. Dr. Szántó Zalán Szájüreg, fogak 1. Szájüreg, fogak 2 Orrüreg 1. Orrüreg 2. Garat és garatkörüli rések 1. Garat és garatkörüli rések 2. Gége 1. Gége 2. A mellkasfal szerkezete, bordaközti képletek 1. 4


10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56.

A mellkasfal szerkezete, bordaközti képletek 2. A mellkasi szervek vetülete és topográfiája 1. A mellkasi szervek vetülete és topográfiája 2. A mediastinum fogalma, felosztása. Mediastinum anterius 1. Mediastinum anterius 2. A szív topográfiája és rtg. árnyéka. A szív üregei, billentyűi és erei 1. A szív üregei, billentyűi és erei 2. A tüdő és a bronchusok 1. A tüdő és a bronchusok 2. Mediastinum posterius 1. Mediastinum posterius 2. Mediastinum posterius 3. Mediastinum posterius 4. A hasfal szerkezete (ismétlés). A hasüreg régiói, a hasüregi szervek vetülete. Lig. hepatoduodenale 1. Lig. hepatoduodenale 2. Truncus coeliacus. A gyomor topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése. A duodenum és lép topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése. A máj felszínei, topográfiája, hashártyaviszonyai. A pancreas topográfiája és vérellátása 1. A pancreas topográfiája és vérellátása 2. A vékony- és vastagbelek vérellátása, nyirokelvezetése 1. A vékony- és vastagbelek vérellátása, nyirokelvezetése 2. A vese topográfiája. A vese metszlapja. A belek eltávolítása 1. A belek eltávolítása 2. Retroperitonealis topográfia. A hasi aorta páros ágai. Plexus lumbalis. Diaphragma. Kismedencei situs. A. iliaca interna. Plexus sacralis. Férfi és női nemi szervek 1. Férfi és női nemi szervek 2. Felezett medence 1. Felezett medence 2. Gát, külső genitáliák 1. Gát, külső genitáliák 2. Zsigertani ismétlés 1. Zsigertani ismétlés 2. Zsigertani ismétlés 3. Zsigertani ismétlés 4.

Szemináriumok Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu Közreműködők Bánki Eszter (BAENAAO.PTE), Dr. Hollósy Tibor (HOTFAAO.PTE), Dr. Horváth Gabriella (HOGFAFO.PTE), Dr. Józsa Gergő (JOGIAAO.PTE), Fábián Eszter (FAEGAAT.PTE), Kardos Dániel (KADPABO.PTE), Opper Balázs (OPBFAB.T.JPTE)

5


OOAAED

KÖZEGÉSZSÉGTAN 2. (ÁLTALÁNOS EPIDEMIOLÓGIA ÉS DEMOGRÁFIA)

Tantárgyfelelős:

DR. KISS ISTVÁN, egyetemi docens Orvosi Népegészségtani Intézet

2 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 14 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: OOAMET teljesített

Tematika A tantárgy ismerteti a betegségek okainak valamint kockázati tényezőinek vizsgálatára alkalmas populációs szintű vizsgálatok módszertani alapjait. Bemutatja az oksági összefüggések kritériumait, az epidemiológiai vizsgálatok tervezésének, kivitelezésének és kritikus értékelésének szempontjait. Foglalkozik a népesség szerkezetével, annak időbeli változásaival, és ennek az egészségüggyel fennálló kölcsönhatásaival. A félév elfogadásának feltételei A gyakorlatokon való részvétel kötelező, megengedett hiányzás: 1x2 óra. Vizsga: kollokvium (írásbeli teszt) + félévközi számonkérés a 12. héten (számítógépes program használata az epidemiológiai statisztikában) - ennek sikeres abszolválása a félév elfogadásának feltétele. A betegségmegelőzés alapjai (OOABMA), Általános epidemiológia és demográfia (OOAAED), Környezet-egészségtan (OOAKET), Népegészségügyi orvostan (OOPNEO), Részletes epidemiológia (OOKREP), Munkahigiéne és foglalkozásorvostan (OOKMFO) tárgyak lezárásaként a 8. szemeszter vizsgaidőszakában a hallgatók Közegészségtan szigorlatot kötelesek tenni, ha valamennyi tárgy sikeres vizsgával zárult. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Népegészségügyi Orvostan (Szerk.: Ember István, Dialóg Campus Kiadó, 2007.) - IX.1. fejezet: Általános epidemiológia - A VII. (Demográfia) fejezetből az alábbi részek: - VII.1.1.1-VII.1.2.5. - VII.1.3.1.: a 88. oldalon levő „A születések és a termékenység alakulása” alcímig - VII.1.3.2.: a 98. oldalon levő „A halandóság alakulása” alcímig - VII.1.3.3-ból a „Fogalmak és mutatószámok” alfejezet Előadások 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Az epidemiológia fogalma, célja, kialakulása Dr. Kiss István Az oksági összefüggés bizonyításának kritériumai. Oksági modellek. Dr. Kiss István Epidemiológiai mutatók és alkalmazásuk. Epidemiológiai összefüggések mérésének lehetőségei. Dr. Horváth-Sarródi Andrea Epidemiológiai vizsgálatok típusai. Deskriptív vizsgálatok. Dr. Kiss István Analitikus epidemiológiai vizsgálatok I. Dr. Kiss István Analitikus epidemiológiai vizsgálatok II. Dr. Kiss István Experimentális epidemiológiai vizsgálatok. Klinikai epidemiológia. Dr. Kiss István Hibák, zavaró tényezők és kiküszöbölésük. Dr. Kiss István Alkalmazott epidemiológia: Szűrővizsgálatok alapelvei. Dr. Horváth-Sarródi Andrea Molekuláris epidemiológia. Dr. Kiss István Demográfiai alapfogalmak, a népesség szerkezete. Dr. Kiss István A népesség szerkezetét és annak változásait befolyásoló tényezők. Dr. Gombos Katalin 6


13. 14. Gyakorlatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Magyarország történeti demográfiája. Demográfiai krízis. Dr. Ember István A fejlett és fejlődő országok főbb demográfiai tendenciái. Dr. Gombos Katalin Problémamegoldás az epidemiológiában. Epidemiológiai mutatók és alkalmazásuk. Epidemiológiai vizsgálatok: hibák csoportjai és kiküszöbölésük. Direkt és indirekt standardizálás. Epidemiológiai számítások: esély-hányados, relatív kockázat. (SPSS I.) Epidemiológiai számítások: zavaró tényezők, stratifikált analízis. (SPSS II.) Epidemiológiai számítások: a minta nagysága, túlélési görbék, logisztikus regresszió Térinformatika. (SPSS III.) Epidemiológiai vizsgálat elemzése. Gyakorlati vizsga.

Szemináriumok Vizsgakérdések Közreműködők

7


OOAANT

MAGATARTÁSTUDOMÁNY 1. (ORVOSI ANTROPOLÓGIA)

Tantárgyfelelős:

DR. FÜZESI ZSUZSANNA, egyetemi docens Magatartástudományi Intézet

1 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 14 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 300 fő Előfeltételek: -

Tematika Az orvosi antropológia röviden úgy jellemezhető, mint a betegségek kialakulásának és gyógyításának bio-kulturális alapjaival foglalkozó tudomány. A jelen tantárgy fő célja, hogy a széles körben elterjedt bio-szomatikus gondolkodásmód mellett, a biopszicho-szociális szemléletmódot is megalapozza a hallgatók körében. Ennek a szemléletmódnak a jelentőségét két elméleti keretre építve fejtjük ki. Egyrészt, bemutatjuk az alapvető filozófia antropológiai ismereteket, így az emberkép differenciálódásának és a medikalizációnak a kapcsolatát. Másrészt, számos példán keresztül, szemléltetjük a humán biokulturális variabilitás és a betegségek kialakulásának összefüggéseit, vagyis az ökológiai szemléletmód jelentőségét az orvoslásban. A hallgatóknak el kell sajátítania az alapvető filozófiai antropológiai alapfogalmakat, illetve ismerniük kell a betegségek kialakulásában szerepet játszó legfontosabb bio-kulturális kölcsönhatásokat. A félév elfogadásának feltételei Részvétel az előadásokon, maximális hiányzás 2 óra (2 előadás) Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az oktatóval megbeszélendő. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Előadás jegyzet (kötelező) Kötelező szakirodalom: Cecil G. Helman: Kultúra, egészség és betegség. Medicina, Bp., 2003. Ajánlott szakirodalom: Buda Béla és Kopp Mária (Szerk): Magatartástudomány, Medicina Kiadó, 2001. Donald Joralemon, Exploring medical anthropology, 1999, Allyn and Bacon Tony McMichael, Human frontiers, environments and disease, 2001, Cambridge Univ. Press Előadások 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Az antropológia tárgya, fő területei és helyük a tudomány rendszerében Dr. Vereczkei Lajos Az antropológia az emberi lényegről Dr. Vereczkei Lajos Racionalitás, a gondolkodás szintjei Szolcsányi Tibor Az adaptáció és az akklimatizáció fogalma. Ökológiai alapfogalmak Dr. Csathó Árpád Urbán ökológia: A városi életmód hatása az egészségre Dr. Csathó Árpád A humán táplálkozás evolúciója és variabilitása Dr. Csathó Árpád A gyógyszerhatás antropológiája Dr. Csathó Árpád A placebo-nocebo hatás Dr. Csathó Árpád A fájdalom észlelés bio-kulturális variabilitása Dr. Csathó Árpád Az empátia antropológiája Dr. Csathó Árpád A stressz, mint bio-kulturális kölcsönhatás Dr. Csathó Árpád A függőség magatartástudományi modelljei Dr. Csathó Árpád 8


13. 14.

Demográfiai alapfogalmak Dr. Csathó Árpád Az öregedés antropológiája Dr. Csathó Árpád

Gyakorlatok Szemináriumok Vizsgakérdések www.aok.pte.hu/magtud Közreműködők

9


OOABEB

BEVEZETÉS A BIOKÉMIÁBA

Tantárgyfelelős:

DR. OHMACHT RÓBERT, egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

4 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – Előfeltételek: -

Tematika A „Bevezetés a biokémiába” tematikája tartalmazza azokat az alapismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a biokémia, élettan, gyógyszertan, klinikai kémia elsajátításához. Szerves és bioorganikus kémia címen foglalkozik a funkciós csoportok kémiájával illetve a biomolekulák kémiájával és biokémiájával. A kémiai gyakorlatok az analitikai kémia és az anyagismeret elsajátítását célozzák meg. A félév elfogadásának feltételei 2db félévközi zárthelyi megírása. A félév utolsó hetében pótlási (igazolt hiányzók esetén) és javítási lehetőséget biztosítunk. A zárthelyik átlaga el kell, hogy érje minimálisan a 30%-ot. A félév 2-13 hetében minden gyakorlaton a gyakorlatok anyagából rövid dolgozatot íratunk, összesen 12-t. A félév elfogadásának feltétele minimum 9 rövid dolgozat megírása és legalább 6 dolgozat sikeres teljesítése. A gyakorlatokon jegyzőkönyvet kell vezetni. A rövid dolgozat eredménye csak a jegyzőkönyv gyakorlatvezető által történt elfogadása esetén válik érvényessé. Az előadások, szemináriumok, gyakorlatok látogatása kötelező. Távolmaradás pótlásának lehetőségei nincs A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Tankönyv Gergely P. (Szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 6. kiadás, Semmelweis, Bp. 2005. Gergely P., Penke B., Tóth Gy.: Szerves és bioorganikus kémia, 5. kiadás, Alliter Kiadó és Oktatásfejlesztő Alapítvány, 2006 Nagy Veronika (Szerk.): Orvosi Kémiai gyakorlatok Internetes jegyzet PTE ÁOK, 2011 Az elméleti előadások és gyakorlatok tartalma egyrészt címükből következik, továbbá többségében az alábbiakon alapulnak: Tankönyvek: Nelson - Cox: Lehninger Principles of Biochemistry, 5th Ed., W. H. Freeman, 2008 (vagy a megelőző kiadása) Ádám Veronika (Szerk.:) Orvosi Biokémia, Medicina, 2004. Sümegi Balázs (Szerk.:) Biokémiai praktikum, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 1997 Berg - Tymoczko - Stryer: Biochemistry, 6th Ed, W.H.Freeman, 2007 Thomas M. Devlin: Textbook of Biochemistry with Clinical Correlations, 6th Ed, Wiley-Liss, 2006 Ajánlott Irodalom: McMurray, Fay: Chemistry (latest edition) Előadások 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Heterociklusos vegyületek, karbonsavszármazékaik. Dr. Lóránd Tamás Biológiailag fontos heterociklusos vegyületek Dr. Lóránd Tamás Alkaloidok, farmakológiailag aktív vegyületek Dr. Lóránd Tamás Nukleozidok, nukleotidok, nukleinsavak. Dr. Nagy Veronika Nukleotid koenzimek, bioenergetika Dr. Berente Zoltán Aminosavak, peptidek Dr. Berente Zoltán Fehérjék, primer szerkezet, szekvencia-meghatározás Dr. Berente Zoltán 3D fehérje szerkezet és funkció 10


9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. Gyakorlatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

Dr. Berente Zoltán Hemoglobin, oxigén-transzport Dr. Takátsy Anikó Rita Az enzimkinetika alapjai Dr. Berente Zoltán Az enzimaktivitás szabályozása és gátlása, izoenzimek Dr. Berente Zoltán A szénhidrátok szerkezete és reaktivitása Dr. Nagy Veronika Orvosi szempontból fontos mono-, di- és oligoszaharidok Dr. Nagy Veronika A glikolízis reakciói Dr. Nagy Veronika A glikolízis szabályozása Dr. Nagy Veronika A glikolízishez kapcsolódó metabolikus útvonalak Dr. Berente Zoltán Egyszerű- és összetett lipidek Dr. Nagy Veronika Biológiailag releváns lipidek (prosztaglandinok, terpének) Dr. Nagy Veronika Biológiailag releváns lipidek (szteroidok) Dr. Lóránd Tamás Biológiai membránok jellemzése Dr. Takátsy Anikó Rita Zsírsav oxidáció Dr. Nagy Veronika A piruvát dehidrogenáz komplex és a citrát ciklus reakciói Dr. Nagy Veronika A citrát ciklus szabályozása Dr. Nagy Veronika A légzési lánc és gátlása Dr. Takátsy Anikó Rita ATP szintézis Dr. Takátsy Anikó Rita Mitokondriális transzportfolyamatok, ingák Dr. Takátsy Anikó Rita Az enzimek szupramolekuláris szerveződése Dr. Berente Zoltán Reaktív oxigén-származékok Dr. Berente Zoltán Egy gyógyszer-mimetikus vegyület tisztítása Egy gyógyszer-mimetikus vegyület tisztítása Liofilizálás, szilárd-folyadék extrakció Liofilizálás, szilárd-folyadék extrakció Koffein izolálása Koffein izolálása Nukleinsavak mennyiségi meghatározása Nukleinsavak mennyiségi meghatározása Oszlop-kromatográfia, ioncseréló kromatográfia, TLC Oszlop-kromatográfia, ioncseréló kromatográfia, TLC HPLC, MS HPLC, MS Fehérjék, gélszűrés, dialízis Fehérjék, gélszűrés, dialízis Szénhidrátok tulajdonságai Szénhidrátok tulajdonságai Enzimatikus katalízis 11


18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Enzimatikus katalízis Warburg-féle optikai teszt Warburg-féle optikai teszt A proteomika alapjai A proteomika alapjai A lipidek tulajdonságai A lipidek tulajdonságai Mitokondriális oxidáció (Clark elektród) Mitokondriális oxidáció (Clark elektród) Konzultáció Konzultáció

Szemináriumok Vizsgakérdések Közreműködők Bóna Ágnes (BOARAAO.PTE), Böddi Katalin (BOKDAA.T.JPTE), Dr. Agócs Attila (AGAQAAP.PTE), Dr. Matus Zoltán (MAZGAAO.PTE), Dr. Nagy Veronika (NAVOAAK.PTE), Dr. Takátsy Anikó Rita (TAAAAA.T.JPTE), Gulyás Gegely (GUGSAAP.PTE), Háda Magdolna (HAMFAA.T.JPTE), Jakus Péter (JAPAAA.T.JPTE), Jámbor Éva (JAEHAAT.PTE), Radó-Turcsi Erika (RAESAAP.PTE)

12


OOABH1

BIOKÉMIA 1.

Tantárgyfelelős:

DR. BERENTE ZOLTÁN, egyetemi docens Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

5 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: OOABI2 teljesített + OOAMB2 teljesített + OOAOK2 teljesített

Tematika A tárgy foglalkozik az élő szervezetben zajló kémiai, azaz biokémiai folyamatokkal. A két féléves Biokémia 1. szemesztere ezen belül az alapvető anyagcsere-folyamatok megismertetésével, az ezekben résztvevő; enzimek, transzporterek és egyéb fehérjék szerkezetének, működésének és szabályozásának elsajátíttatásával foglalkozik. Feltárja az anyagcsere-folyamatok alapjául szolgáló fizikai, kémiai, termodinamikai és reakciókinetikai fogalmakat és szabályszerűségeket, valamint megismerteti és számon kéri a folyamatokban résztvevő kis molekulák szerkezeti sajátosságait. A tantárgy megalapozza a Biokémia 2, Gyógyszertan és Klinikai Kémia tárgyakat. A félév elfogadásának feltételei Az előadások és gyakorlatok látogatása kötelező. A félév elfogadásának feltételei a következőek: - Nem több mint három hiányzás a gyakorlatokról. - A gyakorlatok első 10 percében tartandó 12 rövid tesztből legalább 10 beadása. - Minimum elégséges érdemjegy a 12 közül legalább 7 rövid tesztre. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tantárgyfelelőstől kapott engedély alapján a gyakorlat más csoporttal történő teljesítése. Ilyen engedély maximum 2 esetben adható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Az elméleti előadások és gyakorlatok tartalma egyrészt címükből következik, továbbá többségében az alábbiakon alapulnak: Tankönyvek: Nelson - Cox: Lehninger Principles of Biochemistry, 5th Ed., W. H. Freeman, 2008 (vagy a megelőző kiadása) Ádám Veronika (Szerk.:) Orvosi Biokémia, Medicina, 2004. Sümegi Balázs (Szerk.:) Biokémiai praktikum, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 1997 Berg - Tymoczko - Stryer: Biochemistry, 6th Ed, W.H.Freeman, 2007 Thomas M. Devlin: Textbook of Biochemistry with Clinical Correlations, 6th Ed, Wiley-Liss, 2006 Előadások 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Pentózfoszfát útvonal Dr. Berente Zoltán Glukoneogenezis állati sejtekben Dr. Kovács Krisztina Fotoszintézis, fény reakció, Calvin ciklus Radnai Balázs Glikogén szintézis és degradáció Dr. Bognár Zita Glikogén szintézis és degradáció szabályozása Dr. Bognár Zita Szénhidrát anyagcsere szabályozása és betegségei Dr. Kovács Krisztina Zsírsav szintézis (elongációval és deszaturációval) ifj. Dr. Gallyas Ferenc Komplex lipidek szintézise ifj. Dr. Gallyas Ferenc Szteroidok szerkezete és biológiai aktivitása Dr. Berente Zoltán Koleszterin és ketontestek szintézise ifj. Dr. Gallyas Ferenc

13


11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39.

Lipid anyagcsere szabályozása és betegségei ifj. Dr. Gallyas Ferenc Aminosav anyagcsere; az amino csoport sorsa Dr. Debreceni Balázs Urea ciklus Dr. Debreceni Balázs Aminosav anyagcsere; a szénváz sorsa Dr. Debreceni Balázs Nem-esszenciális aminosavak szintézise Dr. Debreceni Balázs Aminosav anyagcsere; enzimopátiák ifj. Dr. Gallyas Ferenc Biológiailag aktív vegyületek szintézise aminosavakból Dr. Berente Zoltán Purin és pirimidin nukleotidok szintézise Dr. Farkas Viktória Purin és pirimidin nukleotidok lebontása Dr. Farkas Viktória Gének és kromoszómák Dr. Berente Zoltán DNS replikáció Dr. Sümegi Balázs DNS javítás Dr. Sümegi Balázs RNS metabolizmus I Dr. Bock-Marquette Ildikó RNS metabolizmus II Dr. Bock-Marquette Ildikó Rövid RNS molekulák Dr. Bock-Marquette Ildikó Retrovírusok Radnai Balázs Protein szintézis 1. Résztvev Dr. Tapodi Antal Protein szintézis 2. Mechanizmusok és szabályozás Dr. Tapodi Antal A fehérjék poszttranszlációs módosításai, fehérjék folding-ja ifj. Dr. Gallyas Ferenc Protein targeting és vezikuláris transzport Dr. Bock-Marquette Ildikó Intracelluláris proteolízis Dr. Sümegi Balázs A génkifejez Dr. Sümegi Balázs A génkifejez Dr. Sümegi Balázs Mitokondriális fehérje szintézis, mitokondriális genom Dr. Sümegi Balázs Recombináns DNS technol Dr. Sümegi Balázs Hormonok I Dr. Rácz Boglárka Hormonok II Dr. Rácz Boglárka Az immunrendszer fehérjéi, biokémiája Dr. Kovács Krisztina Allergiás reakciók molekuláris mechanizmusai Dr. Kovács Krisztina

14


40. 41. 42. Gyakorlatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Szérum lipoproteinek Dr. Veres Balázs A máj speciális funkciói Dr. Veres Balázs A jóltáplált és az éhez ifj. Dr. Gallyas Ferenc Pufferoldatok készítése Pufferoldatok készítése Biokémiai alaptechnikák Biokémiai alaptechnikák A glikolízis inorganikus foszfát szükséglete A glikolízis inorganikus foszfát szükséglete A szénhidrát anyagcsere összehangolt szabályozása A szénhidrát anyagcsere összehangolt szabályozása Sejtfeltárás, szubcelluláris frakcionálás Sejtfeltárás, szubcelluláris frakcionálás A lipid anyagcsere összehangolt szabályozása A lipid anyagcsere összehangolt szabályozása Fehérje-koncentráció meghatározása Fehérje-koncentráció meghatározása Szervperfúziós vizsgálatok; energiatermelés, szubsztrát specificitás Szervperfúziós vizsgálatok; energiatermelés, szubsztrát specificitás A citokróm c oxidációjának tanulmányozása A citokróm c oxidációjának tanulmányozása Neminvazív biokémiai analízis Neminvazív biokémiai analízis Affinitáskromatográfia; Komplex I-III Affinitáskromatográfia; Komplex I-III Az anyagcsere örökletes betegségei Az anyagcsere örökletes betegségei Karnitin meghatározása vizeletből Karnitin meghatározása vizeletből Konzultáció Konzultáció

Szemináriumok Vizsgakérdések A vizsgakérdések témalistája megegyezik az előadások címének listájával. A vizsgázás írásban történik, harminc szabad kérdésre kell röviden válaszolni. Az első 7 kérdés közül kettőnél többre adott helytelen válasz esetén a vizsga eredménye automatikusan elégtelen. Közreműködők Antus Csenge Petra (ANCNAAT.PTE), Bognár Eszter (BOEFAB.T.JPTE), Dr. Deres László (DELFAA.T.JPTE), Dr. Farkas Viktória (FAVSAAP.PTE), Dr. Kálmán Nikolett (KANEAA.T.JPTE), Dr. Lengyel Anna (LEAFABO.PTE), Dr. Zalán Petra (ZAPHAAO.PTE), Fekete Katalin (FEKHAAT.PTE), Jakus Péter (JAPAAA.T.JPTE), Pribér János Krisztián (PRJGAAT.PTE), Solti Izabella (SOIFAA.T.JPTE), Szabó Alíz (SZAFAE.T.JPTE)

15


OOABH2

BIOKÉMIA 2.

Tantárgyfelelős:

IFJ. DR. GALLYAS FERENC,

egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

5 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: OOABH1 teljesített

Tematika A két féléves Biokémia 2. szemesztere az első félévben tanultakon alapulva a genetikai információ tárolásában és továbbításában résztvevő kis- és makromolekulák szerkezetével, működésével és szabályozásával, valamint a molekuláris biológiai technikákkal foglalkozik. Ezen kívül tárgyalja az anyagcsere-folyamatok szerv- és szervezet-szintű szabályozásának, a sejten belüli és a szervezeten belüli információ továbbításának mechanizmusait, valamint az egyes szervekre és szervrendszerekre vonatkozó speciális biokémiai ismereteket. A tantárgy megalapozza a Gyógyszertan, Kórélettan, Belgyógyászat tárgyakat és a Patobiokémia választható kurzust A félév elfogadásának feltételei Az előadások és gyakorlatok látogatása kötelező. A félév elfogadásának feltételei a következőek: - Nem több mint három hiányzás a gyakorlatokról. - A gyakorlatok első 10 percében tartandó 12 rövid tesztből legalább 10 beadása. - Minimum elégséges érdemjegy a 12 közül legalább 7 rövid tesztre. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tantárgyfelelőstől kapott engedély alapján a gyakorlat más csoporttal történő teljesítése. Ilyen engedély maximum 2 esetben adható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Tankönyvek: Nelson - Cox: Lehninger Principles of Biochemistry, 5th Ed., W. H. Freeman, 2008 (vagy a megelőző kiadása) Ádám Veronika (Szerk.:) Orvosi Biokémia, Medicina, 2004. Sümegi Balázs (Szerk.:) Biokémiai praktikum, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 1997 Berg - Tymoczko - Stryer: Biochemistry, 6th Ed, W.H.Freeman, 2007 Thomas M. Devlin: Textbook of Biochemistry with Clinical Correlations, 6th Ed, Wiley-Liss, 2006 Előadások 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Jelátvitel és kinázok I Dr. Sümegi Balázs Jelátvitel és kinázok II Dr. Sümegi Balázs Jelátvitel; CO és NO mint hírviv Dr. Sümegi Balázs Oxidatív stressz indukálta jelátvitel Radnai Balázs A sejthalál mechanismusai Dr. Sümegi Balázs A szeptikus sokk és a gyulladás biokémiája Dr. Veres Balázs A sejtciklus és szabályozása Dr. Bock-Marquette Ildikó Onkogének and onkogenezis Dr. Debreceni Balázs Tumor szuppresszorok és a rák Dr. Debreceni Balázs Az extracelluláris mátrix szerkezete Dr. Bognár Zita Mátrix metalloproteinázok ifj. Dr. Gallyas Ferenc 16


12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40.

A hemoglobin szerkezeti variánsai Dr. Bognár Zita Vas anyagcsere Dr. Kovács Krisztina Az emésztés biokémiája: makrotápanyagok Dr. Farkas Viktória Az emésztés biokémiája: mikrotápanyagok Dr. Farkas Viktória A nemfémes elemek biokémiai szerepe Dr. Berente Zoltán A fémek biokémiai szerepe Dr. Berente Zoltán Az átmenetiémek biokémiai szerepe Dr. Berente Zoltán Vízoldható vitaminok Dr. Rácz Boglárka Zsíroldható vitaminok Dr. Rácz Boglárka Az alkohol fogyasztást követ Dr. Kovács Krisztina A vér fehérjéi, véralvadás Dr. Tapodi Antal pH reguláció Dr. Berente Zoltán Az érzékelés biokémiája Dr. Veres Balázs Idegrendszer I ifj. Dr. Gallyas Ferenc Idegrendszer I I ifj. Dr. Gallyas Ferenc Idegrendszer III ifj. Dr. Gallyas Ferenc A vérnyomás szabályozás molekuláris mechanizmusai Dr. Debreceni Balázs Az erek biokémiája Dr. Kovács Krisztina A szívműködés molekuláris mechanizmusai Dr. Sümegi Balázs PPAR és Diabetes Dr. Sümegi Balázs A cukor felvétel molekuláris mechanizmusai Dr. Sümegi Balázs Az izületi működés molekuláris mechanizmusai Dr. Kovács Krisztina Plazma membrán ifj. Dr. Gallyas Ferenc Az ER és a Golgi molekuláris sajátságai Dr. Tapodi Antal Lizoszomális funkció Dr. Debreceni Balázs Mitokondriális funkció Radnai Balázs Citoszkeletális funkció ifj. Dr. Gallyas Ferenc Celluláris regeneráció Dr. Bock-Marquette Ildikó Progenitor sejtek Dr. Bock-Marquette Ildikó

17


41. 42. Gyakorlatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Az öregedés biokémiája ifj. Dr. Gallyas Ferenc A jövő terápiás lehetőségei Dr. Bock-Marquette Ildikó Enzimek szöveti megoszlása Enzimek szöveti megoszlása Molekuláris biológiai módszerek Molekuláris biológiai módszerek Géndeléció kimutatása PCR-ral Géndeléció kimutatása PCR-ral Korszerű biotechnológiai eljárások Korszerű biotechnológiai eljárások Vércukorszint meghatározása Vércukorszint meghatározása Apoptózis, nekrózis Apoptózis, nekrózis Vérkoleszterin meghatározása Vérkoleszterin meghatározása Az anyagcsere hormonális szabályozása Az anyagcsere hormonális szabályozása Testfolyadékok vizsgálata Testfolyadékok vizsgálata Genomika, proteomika, bioinformatika Genomika, proteomika, bioinformatika Húgysav és bilirubin meghatározása vérből Húgysav és bilirubin meghatározása vérből Szerzett anyagcserebetegségek Szerzett anyagcserebetegségek Kolinészteráz vizsgálata Kolinészteráz vizsgálata Konzultáció Konzultáció

Szemináriumok Vizsgakérdések A vizsgakérdések tematikája megegyezik a két félév előadásainak listájával. A vizsgázás írásban történik, negyven szabad kérdésre kell röviden válaszolni. Az első 10 kérdés közül háromnál többre történt helytelen válasz esetén a vizsga eredménye automatikusan elégtelen. Közreműködők Antus Csenge Petra (ANCNAAT.PTE), Bognár Eszter (BOEFAB.T.JPTE), Dr. Deres László (DELFAA.T.JPTE), Dr. Farkas Viktória (FAVSAAP.PTE), Dr. Kálmán Nikolett (KANEAA.T.JPTE), Dr. Lengyel Anna (LEAFABO.PTE), Dr. Zalán Petra (ZAPHAAO.PTE), Fekete Katalin (FEKHAAT.PTE), Jakus Péter (JAPAAA.T.JPTE), Pribér János Krisztián (PRJGAAT.PTE), Solti Izabella (SOIFAA.T.JPTE), Szabó Alíz (SZAFAE.T.JPTE)

18


OOABI1

BIOFIZIKA 1.

Tantárgyfelelős:

DR. NYITRAI MIKLÓS, egyetemi tanár Biofizikai Intézet

4 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: -

Tematika A tantárgy célja bemutatni a biológiai rendszerek felépítésének és működésének fizikai alapjait. Az előadások témakörei atom és magfizika, termodinamika, transzportfolyamatok, molekuláris és szupramolekuláris rendszerek, bioelektromos jelenségek és biológiai mozgás. A félév elfogadásának feltételei Az összes gyakorlat elvégzése és az azokról készített jegyzőkönyvek elfogadása a gyakorlatvezető által. Legfeljebb 3 gyakorlatról való hiányzás. A gyakorlatról való késés nem megengedett, a késés hiányzásnak minősül. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. Egy pótgyakorlaton csak egy gyakorlat pótolható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján: http://biofizika.aok.pte.hu Előadások 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

Bevezető Dr. Nyitrai Miklós Diffúzió Dr. Bugyi Beáta Ozmózis Dr. Bugyi Beáta Folyadékáramlás Dr. Hild Gábor Vérkeringés. A szív munkája Dr. Hild Gábor Fehérjeszerkezet, fehérjetekeredés Dr. Grama László Membránszerkezet. Nyugalmi membránpotenciál Dr. Hild Gábor Érzékszervi receptorok. Akciós potenciál Dr. Hild Gábor Látás Dr. Bódis Emőke Hallás Dr. Bódis Emőke A citoszkeletális rendszer Dr. Bugyi Beáta Motorfehérjék, sejtmozgás Dr. Bugyi Beáta A harántcsíkolt izom szerkezete és mechanikája Dr. Nyitrai Miklós Az izomműködés és szabályozás molekuláris alapjai Dr. Nyitrai Miklós Termodinamikai alapfogalmak Dr. Visegrády Balázs A termodinamika főtételei Dr. Visegrády Balázs Termodinamikai potenciálfüggvények Dr. Visegrády Balázs 19


18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. Gyakorlatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Elektromágneses hullámok. EM spektrum Dr. Grama László A kvantumfizika alapjai Dr. Grama László Az atom szerkezete Dr. Grama László A kvantumszámok értelmezése. Spin Dr. Grama László Molekulaorbitálok. Szinglet és triplet állapot Dr. Lukács András Szilárd A lézer Dr. Lukács András Szilárd Röntgensugárzás Dr. Talián Csaba Gábor Röntgendiffrakció Dr. Talián Csaba Gábor Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Dr. Orbán József Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Orbán József Sugárzások biológiai hatása Dr. Orbán József Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás Egyenáramú mérések Egyenáramú mérések Váltóáramú mérések Váltóáramú mérések Elektromos vezetőképesség. Refraktometria Elektromos vezetőképesség. Refraktometria Színképvizsgálat Színképvizsgálat Polarimetria Polarimetria Pótmérés, szeminárium Pótmérés, szeminárium Folyadékok viszkozitása Folyadékok viszkozitása Felületi feszültség Felületi feszültség Fajlagos felület, duzzadás Fajlagos felület, duzzadás Centrifugálás Centrifugálás Elektroforézis Elektroforézis Pótmérés, szeminárium Pótmérés, szeminárium Pótmérés, szeminárium Pótmérés, szeminárium

Szemináriumok Vizsgakérdések Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján (http://biofizika.aok.pte.hu)

20


Közreműködők Barkó Szilvia (BASFAA.T.JPTE), Czimbalek Lívia Mária (CZLAAA.T.JPTE), Dr. Bódis Emőke (BOEAAD.T.JPTE), Dr. Bugyi Beáta (BUBEAB.T.JPTE), Dr. Grama László (GRLHAAO.PTE), Dr. Hild Gábor (HIGMAAO.PTE), Dr. Kengyel András Miklós (KEAFACO.PTE), Dr. Lukács András Szilárd (LUATAA0.PTE), Dr. Orbán József (ORJFAAP.PTE), Dr. Talián Csaba Gábor (TACRAAO.PTE), Dr. Visegrády Balázs (VIBAAB.T.JPTE), Futó Kinga (FUKIAAT.PTE), Huber Tamás (HUTEAB.T.JPTE), Kardos Roland (KARFAB.T.JPTE), Kollár Veronika Tünde (KOVGACT.PTE), Raics Katalin (RAKHAAT.PTE), Szatmári Dávid Zoltán (SZDHAAT.PTE), Tóth Mónika Ágnes (TOMIAAT.PTE), Türmer Katalin (TUKIAAT.PTE), Ujfalusi Zoltán (UJZDAA.T.JPTE), Vig Andrea Teréz (VIAFAAO.PTE)

21


OOABI2

BIOFIZIKA 2.

Tantárgyfelelős:

DR. NYITRAI MIKLÓS, egyetemi tanár Biofizikai Intézet

3 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 42 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: OOABI1 teljesített

Tematika A tantárgy a Biofizika 1 tantárgyra építve tárgyalja az élő anyag szerkezetének és működésének vizsgálatát szolgáló fizikai, biofizikai, valamint fizikai jellegű orvosdiagnosztikai módszerek alapjait. Az orvosi diagnosztikai eljárások alapelvei rövidített formában hangzanak el, utalva a preklinikai modulban ennek a témakörnek szentelt önálló kurzusra. A félév elfogadásának feltételei Az összes gyakorlat elvégzése és az azokról készített jegyzőkönyvek elfogadása a gyakorlatvezető által. Legfeljebb 3 gyakorlatról való hiányzás. A gyakorlatról való késés nem megengedett, a késés hiányzásnak minősül. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. Egy pótgyakorlaton csak egy gyakorlat pótolható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (Szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján: http://biofizika.aok.pte.hu Előadások 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. Gyakorlatok 1. 2. 3. 4. 5.

Spektrofotometria Dr. Orbán József Infravörös és Raman spektroszkópia Dr. Orbán József Fluoreszcencia spektroszkópia Dr. Lukács András Szilárd Fluoreszcencia anizotrópia. FRET Dr. Lukács András Szilárd Fénymikroszkópia, fluoreszcencia mikroszkópia Dr. Bugyi Beáta Modern mikroszkópiai módszerek. FRAP Dr. Bugyi Beáta Áramlási citometria Dr. Grama László NMR Dr. Visegrády Balázs MRI Dr. Visegrády Balázs Röntgendiagnosztika, CT Dr. Hild Gábor Gamma-kamera, SPECT, PET Dr. Hild Gábor Ultrahang Dr. Grama László Szedimentáció, elektroforézis Dr. Talián Csaba Gábor Tömegspektrometria Dr. Talián Csaba Gábor Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás Mérések Geiger-Müller számlálóval. Radioaktív felezési idő I Mérések Geiger-Müller számlálóval. Radioaktív felezési idő I Gamma-abszorpció és spektrometria 22


6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Gamma-abszorpció és spektrometria Béta-sugárzás abszorpciója, holtidő mérése. Radioaktív felezési idő II Béta-sugárzás abszorpciója, holtidő mérése. Radioaktív felezési idő II Szcintigráfia Szcintigráfia Optika. Világítástechnika Optika. Világítástechnika Pótmérés, szeminárium Pótmérés, szeminárium Abszorpciós fotometria Abszorpciós fotometria Vérnyomásmérés. Elektrokardiográfia (EKG) Vérnyomásmérés. Elektrokardiográfia (EKG) Ultrahang Ultrahang Hőmérsékletmérés Hőmérsékletmérés Audiometria Audiometria Pótmérés, szeminárium Pótmérés, szeminárium Pótmérés, szeminárium Pótmérés, szeminárium

Szemináriumok Vizsgakérdések Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján (http://biofizika.aok.pte.hu) Közreműködők Barkó Szilvia (BASFAA.T.JPTE), Czimbalek Lívia Mária (CZLAAA.T.JPTE), Dr. Bódis Emőke (BOEAAD.T.JPTE), Dr. Bugyi Beáta (BUBEAB.T.JPTE), Dr. Hild Gábor (HIGMAAO.PTE), Dr. Kengyel András Miklós (KEAFACO.PTE), Dr. Lukács András Szilárd (LUATAA0.PTE), Dr. Orbán József (ORJFAAP.PTE), Dr. Talián Csaba Gábor (TACRAAO.PTE), Dr. Visegrády Balázs (VIBAAB.T.JPTE), Huber Tamás (HUTEAB.T.JPTE), Kardos Roland (KARFAB.T.JPTE), Kollár Veronika Tünde (KOVGACT.PTE), Raics Katalin (RAKHAAT.PTE), Tóth Mónika Ágnes (TOMIAAT.PTE), Türmer Katalin (TUKIAAT.PTE), Ujfalusi Zoltán (UJZDAA.T.JPTE), Vig Andrea Teréz (VIAFAAO.PTE)

23


OOABMA

KÖZEGÉSZSÉGTAN 1. (A BETEGSÉGMEGELŐZÉS ALAPJAI)

Tantárgyfelelős:

DR. EMBER ISTVÁN, egyetemi tanár Orvosi Népegészségtani Intézet

1 kredit ▪ félévközi jegy ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 7 óra előadás + 7 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 14 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – Előfeltételek: -

Tematika A tárgy elemzi a betegségek kialakulásában szerepet játszó tényezőket, vizsgálja a szociális és gazdasági tényezők szerepét a betegségmegelőzésben. Bemutatja az egészségügyi ellátórendszereket, hogy a hallgatók megismerjék azt a szervezeti rendszert, amelyben később dolgozniuk kell. Vizsgálja továbbá egyes társadalmi csoportok betegségmegelőzés szempontjából fontos speciális egészségi problémáit, jellemzőit. A félév elfogadásának feltételei A félév elfogadásának feltételei: szemináriumokon való részvétel + a félévközi teszten a kérdésekre legalább 60% helyes válasz. Aki elégtelen gyakorlati jegyet szerzett a szorgalmi időszakban, az a vizsgaidőszak első két hetében megadott időpontban javítóvizsgát tehet. Számonkérés jellege: félévközi teszt A betegségmegelőzés alapjai (OOABMA), Általános epidemiológia és demográfia (OOAAED), Környezet-egészségtan (OOAKET), Népegészségügyi orvostan (OOPNEO), Részletes epidemiológia (OOKREP), Munkahigiéne és foglalkozásorvostan (OOKMFO) tárgyak lezárásaként a 8. szemeszter vizsgaidőszakában a hallgatók Közegészségtan szigorlatot kötelesek tenni, ha valamennyi tárgy sikeres vizsgával zárult. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Ember I.(szerk.): Népegészségügyi orvostan, Dialóg Campus, 2007 Előadások 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Gyakorlatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Az egészség definíciójának kialakulása. Az egészséget befolyásoló tényezők elemzése Dr. Ember István Szociális tényezők hatása a betegségek kialakulására Dr. Gombos Katalin A prevenció szintjei (primer, szekunder, tercier prevenció). Dr. Horváth-Sarródi Andrea Egészségvédelem, egészségfejlesztés Dr. Horváth-Sarródi Andrea Egészségpolitika Dr. Ember István Az egészségügyi ellátórendszer felépítése, szervezete Dr. Ember István Az egészségügyi ellátórendszer működése, finanszírozása Dr. Ember István Anya- és csecsemő-egészségtan Gyermek- és ifjúság-egészségtan Időskor egészségtana Rehabilitáció, krónikus ápolás, hospice Kisebbségek speciális helyzete Fogyatékkal élők speciális egészségi problémái Bizonyítékokon alapuló orvoslás

Szemináriumok Vizsgakérdések Közreműködők

24


OOAEL1

ÉLETTAN 1.

Tantárgyfelelős:

DR. KARÁDI ZOLTÁN, egyetemi tanár Élettani Intézet

9 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 70 óra előadás + 56 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 126 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: OOABI2 teljesített + OOAMB2 teljesített + OOAOK2 teljesített

Tematika A hallgató ismerje meg az emberi szervezet legfontosabb funkcionális jellemzőit. Biológiai, biokémiai, kémiai és anatómiai ismereteikre alapozva meg kell értenie a szervek és szervrendszerek, valamint az emberi szervezet egészének működési mechanizmusait, és az ezeket befolyásoló tényezőket. Az emberi szervezet funkcionális jellemzőinek, működésbeli tulajdonságainak, valamint a szervek és a szervrendszerek működési mechanizmusainak ismertetése. A félév elfogadásának feltételei A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában előírtaknak megfelelően a hallgató köteles részt venni az előadásokon és a gyakorlatokon. A hallgató köteles az előírt gyakorlatokat elvégezni és azokról jegyzőkönyvet vezetni. Az elmulasztott gyakorlatot pótolni kell. Elméleti és gyakorlati ismereteikről a hallgatóknak a félév során be kell számolniuk. Vizsgára csak az bocsátható, aki mindezeket teljesíti. A vizsgaeredmény a félévközi beszámolók eredményéből és a vizsgán nyújtott teljesítményből tevődik össze. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva pótolni kell, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyvek: W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai. Medicina, Budapest 1996. Bálint Péter (Szerk.:) Orvosi élettan I. II. kötet Medicina, Budapest 1986. Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve. Medicina, Budapest Gyakorlatos segédtananyag: Az Élettani Intézet oktatói által összeállított „Élettani gyakorlatok” című jegyzet. A fentiek hiányában használható még: Jobst Kázmér és Mestyán Ildikó: A vér és testnedvek kémiai, cytológiai és immunológiai vizsgálata. Jegyzet (1987) vonatkozó részei. Lissák Kálmán: Élettani gyakorlatok és bemutatások. Medicina, 1975. Bálint Péter (Szerk.:) Orvosi Élettan I. II. kötet, Medicina, Budapest, 1981. Ádám György és Fehér Ottó (Szerk.:) Élettan biológusoknak , Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. Donald O. Hebb: A pszichológia alapkérdései, Gondolat, Budapest, 1975. Előadások 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Bevezetés. A fiziológia jelentősége az orvostudományban Dr. Karádi Zoltán Folyadékterek. A vér. Dr. Karádi Zoltán A vér organikus és anorganikus alkotórészeinek jelentősége. Dr. Vértes Marietta Haemoglobin. Vasforgalom. Dr. Vértes Marietta Véralvadás. Dr. Környei József László Fehérvérsejtek élettani szerepe I. Dr. Vértes Marietta Fehérvérsejtek élettani szerepe II. Dr. Vértes Marietta Vércsoportrendszerek I. Dr. Környei József László 25


9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37.

Vércsoportrendszerek II. Dr. Környei József László Szívciklus. Ingerületképződés, ingerületvezetés. Dr. Karádi Zoltán Nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. Dr. Vértes Zsuzsanna Electrocardiogram I. Dr. Lénárd László Electrocardiogram II. Dr. Lénárd László Szívhangok. Dr. Vértes Zsuzsanna Perctérfogat. A szív munkája. Dr. Vértes Zsuzsanna Haemodinamikai alapfogalmak. Dr. Környei József László Vérnyomás, pulzus. Dr. Környei József László Capillaris-keringés. Dr. Jandó Gábor Vénás-keringés. Dr. Jandó Gábor Nyirokkeringés. Dr. Jandó Gábor Kisvérköri keringés. Agyi keringés. Dr. Karádi Zoltán A máj, bőr és az izom keringése. Dr. Karádi Zoltán A szív-érrendszer idegi és humorális szabályozása. Dr. Karádi Zoltán A szív és keringésrendszeri homeostasis. Dr. Karádi Zoltán A légzés mechanikája Dr. Karádi Zoltán Mellűri nyomásváltozások. Compliance. Tüdővolumenek, kapacitások. A légutak funkciói. Dr. Lénárd László Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. Dr. Lénárd László A légzés kémiai szabályozása. Dr. Lénárd László O2 és CO2 transzport, pH reguláció. Dr. Lénárd László A légzésszabályozás idegrendszeri mechanizmusai. Dr. Lénárd László Akklimatizáció. Dr. Lénárd László A gastrointestinális tractus. A száj emésztési folyamatai. Dr. Karádi Zoltán A gyomor emésztési folyamatai. Dr. Vértes Marietta Duodenum és epehólyag. Dr. Vértes Marietta Emésztés és felszívódás a vékonybélben. Dr. Vértes Marietta A vastagbél szerepe. Székletképződés. Dr. Környei József László Az emésztőtractus működését szabályozó humorális és idegi tényezők. Dr. Vértes Marietta

26


38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66.

Tápanyagok sorsa a szervezetben. Dr. Környei József László Vitaminok. Dr. Környei József László A májműködés élettana I. Dr. Vértes Marietta A májműködés élettana II. Dr. Vértes Marietta A glomerulus működése. A clearance fogalma. Dr. Karádi Zoltán A vesén átáramló vérmennyiség. Extrakciós koefficiens, filtrációs frakció. Dr. Környei József László Vesekeringés. Dr. Környei József László Renin-angiotensin rendszer. Dr. Környei József László Tubularis folyamatok. Dr. László Kristóf Koncentrálás-hígítás. Osmoreguláció. Dr. László Kristóf Volumenreguláció. Dr. László Kristóf A vizeletürítés mechanizmusa. Dr. László Kristóf A szervezet pH szabályozása I. Dr. Jandó Gábor A szervezet pH szabályozása II. Dr. Jandó Gábor Energiaforgalom. Metabolizmus. Dr. Vértes Zsuzsanna A helyes táplálkozás alapelvei. Dr. Vértes Zsuzsanna Testhőmérséklet. Láz. Dr. Vértes Zsuzsanna A testhőmérséklet perifériás szabályozása. Dr. Vértes Zsuzsanna A testhőmérséklet központi szabályozása. Dr. Vértes Zsuzsanna A hypothalamo- hypophysealis rendszer. Dr. Karádi Zoltán A hypophysis elülsőlebeny hormonjai és hatásaik. Dr. Vértes Marietta Hormonok celluláris hatásmechanizmusai I. Dr. Vértes Marietta Hormonok celluláris hatásmechanizmusai II. Calmodulin. Prostaglandinok. Dr. Vértes Marietta A női nemi működés szabályozása. Dr. Vértes Marietta Terhesség. Dr. Vértes Marietta Laktáció. Dr. Vértes Marietta Férfi nemi működések. Dr. Hartmann Géza Erectio, ejaculatio, coitus. Dr. Hartmann Géza A szexuális magatartás humorális és idegrendszeri szabályozása. Dr. Hartmann Géza

27


67. 68. 69. 70. Gyakorlatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48.

Pubertas, climacterium. Dr. Hartmann Géza Pajzsmirigy I. Dr. Környei József László Pajzsmirigy II. Dr. Környei József László A hypophysis hátsólebeny hormonjai. Dr. Lénárd László Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok. Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok. A vér vizsgálata I. A vér vizsgálata I. A vér vizsgálata I. A vér vizsgálata II. A vér vizsgálata II. A vér vizsgálata II. A vér vizsgálata II. A vér vizsgálata III. A vér vizsgálata III. A vér vizsgálata III. A vér vizsgálata III. A vér vizsgálata IV. A vér vizsgálata IV. A vér vizsgálata IV. A vér vizsgálata IV. Szeminárium: A vér élettana. Szeminárium: A vér élettana. A vér élettana. Beszámoló. A vér élettana. Beszámoló. Élettani mérőállomások és kezelésük. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV. Szeminárium: A szív és a keringés élettana. Szeminárium: A szív és a keringés élettana. A szív és a keringés élettana. Beszámoló. A szív és a keringés élettana. Beszámoló. A légzés vizsgálata. A légzés vizsgálata. A légzés vizsgálata. A légzés vizsgálata. Az emésztés vizsgálata. Az emésztés vizsgálata. Az emésztés vizsgálata. Az emésztés vizsgálata. 28


49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56.

Vizeletvizsgálat. Vizeletvizsgálat. Vizeletvizsgálat. Vizeletvizsgálat. Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen.

Szemináriumok Vizsgakérdések Elméleti vizsgakérdés témák 1.

A szervezet folyadékterei és meghatározásuk.

2.

A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban.

3.

Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban.

4.

A vörösvérsejtek tulajdonságai.

5.

A fehérvérsejtek tulajdonságai.

6.

Thrombocyták élettani jelentősége.

7.

Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom.

8.

A véralvadás előfázisainak folyamatai.

9.

Véralvadás.

10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok. 11. A vér pH szabályozása. 12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer. 13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban. 14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben. 15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok. 16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. 17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályos elektrokardiogram jellemzése. 18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG). 19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai. 20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény) 21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény. 22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény. 23. Az artériás nyomás és az azt meghatározó tényezők. 24. Artériás és vénás pulzusgörbe. A hemodinamika alapjai. 25. A capilláris - keringés jellegzetességei. 26. A nyirokkeringés jellegzetességei. 27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre. 28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben. 29. A coronaria-keringés. 30. Az agyi keringés. A vér - agy gát. 31. A splanchnicus terület keringése. 32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése. 33. A szívműködés idegi szabályozása. 34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése. 35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása. 36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában. 29


37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában. 38. A vérkeringés reflex-szabályozása. 39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok. 40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek). 41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói. 42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. 43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai. 44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek. 45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis. 46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség. 47. Nyál, nyálelválasztás. 48. A gyomornedv elválasztás szabályozása. 49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők. 50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása. 51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése. 52. A vékonybél és a vastagbél működése. 53. A szénhidrátok emésztésének folyamata. 54. A zsírok emésztésének folyamata. 55. A fehérjék emésztésének folyamata. 56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearance fogalma. 57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens. 58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe. 59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei. 60. A vese koncentráló és hígító működése. 61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői. 64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak. 65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet. 66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadozásai. Hyperthermia, láz, hypothermia. 67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai. 70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca2+ és diacilglycerol, protein kinázok) 71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben. 72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei. 73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek. 74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők. 75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma. 76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások. 77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység. 78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők. 79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus. 80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése. 30


81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás. 82. Pubertás és climax. 83. Vasopressin és oxytocin. ANH (szívhormon) endocrinológiai szerepe. 84. Prostaglandinok hatásai.

Gyakorlatos vizsgakérdés témák 1.

Vérzési, alvadási és prothrombin idő meghatározása.

2.

A serum fehérjetartalmának meghatározása.

3.

A haematokrit- érték meghatározása.

4.

A vér fajsúlyának mérése Hammerschlag szerint. A vér és a plazma fajsúlyának meghatározása Philips - Van Slyke szerint.

5.

A vörösvértestek ozmózisos rezisztenciájának meghatározása.

6.

A vörösvértestek süllyedési sebességének meghatározása

7.

A hemoglobin meghatározása. A hemoglobin gázvegyületeinek spectroscopos vizsgálata.

8.

A vörösvértestszám meghatározása.

9.

A fehérvérsejtszám meghatározása

10. A vörösvértest átmérő és térfogat meghatározása. A vörösvértestek átlagos hemoglobin tartalma (MCH) és koncentrációja (MCHC). 11. Qualitatív vérkép készítése és vizsgálata. 12. A retikulocytaszám meghatározása. A thrombocytaszám meghatározása. 13. Az A,B,0 és AB vércsoport meghatározása. 14. Az Rh vércsoport meghatározása. 15. Extraingerek és termikus ingerek hatása békaszíven. 16. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata. 17. A minden vagy semmi törvénye demonstrálása. Summatio. 18. Elektrocardiographia (EKG). 19. A szívhangok vizsgálata (PKG). 20. Vagus és sympathicus ingerlés hatása a szívműködésre. Goltz-reflex. 21. Izolált túlélő békaszív készítése Straub kanüllel. Ionhatás vizsgálata izolált szíven. 22. Acetylcholin és adrenalin hatásának vizsgálata. 23. A humorális ingerületátvitel demonstrálása. (Loewi-féle kísérlet). 24. Keringés vizsgálata béka perifériás ereiben (Laewen-Trendelenburg kísérlet). 25. A pulzus vizsgálata. Fizikai erőnléti index. 26. Vérnyomás mérése emberen. 27. Vérnyomás direkt mérése állatkísérletben 28. Kopogtatás és hallgatózás a mellkas felett. 29. Spirometria. Tüdővolumenek és kapacitások. Időzített vitálkapacitás. 30. A légzési nyomás meghatározása. Donders-féle modellkísérlet. 31. Müller és Valsalva kísérlet. 32. A nyál vizsgálata. 33. A gyomornedv vizsgálata. 34. Tejsav kimutatása (Uffelmann-reakció). A pepsin fehérjeemésztő hatásának vizsgálata. 35. Az exocrin pancreas vizsgálata. Serum és vizelet amylase meghatározása. 36. Az epe vizsgálata. Epefestékek kimutatása. 37. A széklet vizsgálata. 38. A tájékoztató vizeletvizsgálat fogalma és jelentősége. 31


39. Hogyan és miért határozza meg a vizelet sűrűségét (fajsúlyát)? 40. Fehérje, cukor és ketontestek kimutatása vizeletből. 41. Hemoglobin, bilirubin és urobilinogen kimutatása vizeletben. 42. A vizeletüledék vizsgálata. 43. Az alapanyagcsere meghatározása emberben. Oxigénfogyasztás mérése patkányon. Közreműködők

32


OOAEL2

ÉLETTAN 2.

Tantárgyfelelős:

DR. KARÁDI ZOLTÁN, egyetemi tanár Élettani Intézet

9 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 70 óra előadás + 56 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 126 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: OOAAA2 teljesített + OOAEL1 teljesített

Tematika Az emberi szervezet egészének hormonális és idegi szabályozása, valamint az egyes szervek és szervrendszerek működési kölcsönhatásainak törvényszerűségei. Az előző félévben tanultakra, valamint biológiai, biokémiai, kémiai és anatómiai ismeretekre alapozva legyen képes a hallgató az emberi szervezet egészének szabályozását és az egyes szervek és szervrendszerek működési kölcsönhatásainak törvényszerűségeit megérteni és ezen összefüggések mechanizmusait ismertetni. A félév elfogadásának feltételei A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában előírtaknak megfelelően a hallgató köteles részt venni az előadásokon és a gyakorlatokon. A hallgató köteles az előírt gyakorlatokat elvégezni és azokról jegyzőkönyvet vezetni. Az elmulasztott gyakorlatot pótolni kell. Elméleti és gyakorlati ismereteikről a hallgatóknak a félév során be kell számolniuk. Vizsgára csak az bocsátható, aki mindezeket teljesíti. A vizsgaeredmény a félévközi beszámolók eredményéből és a vizsgán nyújtott teljesítményből tevődik össze. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva pótolni kell, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyvek: W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai. Medicina, Budapest 1996. Bálint Péter (Szerk.:) Orvosi élettan I. II. kötet Medicina, Budapest 1986. Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve. Medicina, Budapest Gyakorlatos segédtananyag: Az Élettani Intézet oktatói által összeállított „Élettani gyakorlatok” című jegyzet. A fentiek hiányában használható még: Jobst Kázmér és Mestyán Ildikó: A vér és testnedvek kémiai, cytológiai és immunológiai vizsgálata. Jegyzet (1987) vonatkozó részei. Lissák Kálmán: Élettani gyakorlatok és bemutatások. Medicina, 1975. Bálint Péter (Szerk.:) Orvosi Élettan I. II. kötet, Medicina, Budapest, 1981. Ádám György, Fehér Ottó (Szerk.:) Élettan biológusoknak, Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. Donald O. Hebb: A pszichológia alapkérdései, Gondolat, Budapest, 1975. Előadások 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe I. Dr. Környei József László A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe II. Dr. Környei József László A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe III. Dr. Környei József László A mellékvesevelő működése. Stress Dr. Karádi Zoltán A calcium homeosztázis humorális szabályozása. Dr. Környei József László A pancreas belső szekréciós működése. Dr. Környei József László Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása I. Dr. Környei József László Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása II. Dr. Környei József László 33


9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37.

Az egyedi fejlődés fiziológiájának egyes kérdései. Dr. Környei József László Az öregedés élettana. Dr. Környei József László Az ingerület membrán jelenségei, nyugalmi potenciál. Dr. Jandó Gábor Akciós potenciál és terjedése. Dr. Jandó Gábor A neuromusculáris junctio működése. Dr. Jandó Gábor A szinapszisok elektrofizilógiája. Dr. Jandó Gábor A szinapszisok neurokémiája. Dr. Jandó Gábor Gerincvelői reflexek. Dr. Jandó Gábor A gerincvelő integratív funkciói. Dr. Jandó Gábor A motoros egység működésének szabályozása. Dr. Jandó Gábor Receptorműködések sajátságai. Dr. Lénárd László Szomesztéziás mechanizmusok. Dr. Lénárd László Szomatotopiák. Dr. Lénárd László A thalamus és az érzőkéreg élettana. Dr. Karádi Zoltán A fájdalom élettana. Dr. Lénárd László Az izomműködés molekuláris mechanizmusa. Dr. Hartmann Géza Az izomműködés mechanikája. Dr. Hartmann Géza Az izomműködés energetikája. Az izom hőtermelése. Dr. Karádi Zoltán Az izomműködés elektromos jelenségei, szabályozása, izomtónus, fáradás. Dr. Gáti István A simaizom működése. Dr. Hartmann Géza A spinális shock. Dr. Lénárd László Decerebrációs rigiditás. Dr. Lénárd László Poszturalis koordináció, felállás, lokomoció. Dr. Lénárd László Az extrapyramidalis rendszer I. Dr. Lénárd László Az extrapyramidalis rendszer II. Dr. Lénárd László A labyrinthus működése. Dr. Lénárd László A kisagy működése I. Dr. Lénárd László A kisagy működése II. Dr. Lénárd László Kortikális motoros működések és a pyramis-rendszer. Dr. Lénárd László

34


38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66.

Optika. A szem törőközegeinek hibái. Dr. Jandó Gábor Retinalis mechanizmusok. Dr. Jandó Gábor Látópályák, középagyi mechanizmusok. Dr. Jandó Gábor A látás centrális mechanizmusai. Dr. Jandó Gábor Szemmozgások. Dr. Jandó Gábor A hallószerv élettana I. Dr. Bauer Miklós A hallószerv élettana II. Dr. Bauer Miklós A hallás központi idegrendszeri mechanizmusai. Dr. Karádi Zoltán Kémiai ingermodalitások I. Szaglás. Dr. Karádi Zoltán Kémiai ingermodalitások II. Ízérzés. Dr. Karádi Zoltán A vegatatív idegrendszer működése I. Dr. Környei József László A vegatatív idegrendszer működése II. Dr. Környei József László Electroencephalographia I. Dr. Lénárd László Electroencephalographia II. Dr. Lénárd László Az alvás - ébrenlét szabályozása. Dr. Lénárd László A kiváltott potenciál technika klinikai jelentősége. Dr. Lénárd László A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozásban. Dr. Karádi Zoltán Motivációs mechanizmusok. Dr. Karádi Zoltán Homeostatikus hajtóerők. Az éhség és szomjúságközponti idegrendszeri szabályozása. Dr. Karádi Zoltán Biológiai ritmusok szabályozása. Dr. Karádi Zoltán A limbikus rendszer I. Dr. Karádi Zoltán A limbikus rendszer II. Dr. Karádi Zoltán A monoamin rendszerek jelentősége. Dr. Karádi Zoltán Az emociók központi idegrendszeri mechanizmusai. Dr. Karádi Zoltán A tanulás mechanizmusai I. Dr. László Kristóf A tanulás mechanizmusai II. Dr. László Kristóf Memóriafolyamatok, memóriazavarok. I. Dr. László Kristóf Memóriafolyamatok, memóriazavarok. II. Dr. László Kristóf Plaszticitás az idegrendszerben. Dr. Lénárd László

35


67. 68. 69. 70. Gyakorlatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50.

A frontális kéreg működése. Dr. Lénárd László A parieto-temporalis kéreg működése. Dr. Lénárd László Féltekei dominancia. Dr. Lénárd László A beszéd idegélettani mechanizmusai. Beszédzavarok. Dr. Lénárd László Vércukorszint mérése nyúlban és emberben Vércukorszint mérése nyúlban és emberben Vércukorszint mérése nyúlban és emberben Vércukorszint mérése nyúlban és emberben Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. Szeminárium: Endokrinológia és Perifériás ideg, Membrán potenciál, Akciós potenciál, Szinapszis Szeminárium: Endokrinológia és Perifériás ideg, Membrán potenciál, Akciós potenciál, Szinapszis Beszámoló Beszámoló Izomgyakorlatok békán. Izomgyakorlatok békán. Izomgyakorlatok békán. Izomgyakorlatok békán. Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. Sztereotaxikus agyműtét Sztereotaxikus agyműtét Sztereotaxikus agyműtét Sztereotaxikus agyműtét Szeminárium: Izom és reflexműködések Szeminárium: Izom és reflexműködések Beszámoló. Beszámoló. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. Elektroenkefalográfia. Speciális neurofiziológiai vizsgálati technikák (video demonstráció). Elektroenkefalográfia. Speciális neurofiziológiai vizsgálati technikák (video demonstráció). 36


51. 52. 53. 54. 55. 56.

Központi idegrendszer, érzékszervek. Beszámoló. Központi idegrendszer, érzékszervek. Beszámoló. Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló. Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló. Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló. Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló.

Szemináriumok Vizsgakérdések Elméleti vizsgakérdés témák 1.

A szervezet folyadékterei és meghatározásuk.

2.

A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban.

3.

Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban.

4.

A vörösvérsejtek tulajdonságai.

5.

A fehérvérsejtek tulajdonságai.

6.

Thrombocyták élettani jelentősége.

7.

Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom.

8.

A véralvadás előfázisainak folyamatai.

9.

Véralvadás.

10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok. 11. A vér pH szabályozása. 12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer. 13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban. 14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben. 15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok. 16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. 17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályos elektrokardiogram jellemzése. 18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG). 19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai. 20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény) 21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény. 22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény. 23. Az artériás nyomás és az azt meghatározó tényezők. 24. Artériás és vénás pulzusgörbe. A hemodinamika alapjai. 25. A capilláris - keringés jellegzetességei. 26. A nyirokkeringés jellegzetességei. 27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre. 28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben. 29. A coronaria-keringés. 30. Az agyi keringés. A vér - agy gát. 31. A splanchnicus terület keringése. 32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése. 33. A szívműködés idegi szabályozása. 34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése. 35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása. 36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában. 37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában. 37


38. A vérkeringés reflex-szabályozása. 39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok. 40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek). 41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói. 42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. 43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai. 44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek. 45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis. 46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség. 47. Nyál, nyálelválasztás. 48. A gyomornedv elválasztás szabályozása. 49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők. 50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása. 51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése. 52. A vékonybél és a vastagbél működése. 53. A szénhidrátok emésztésének folyamata. 54. A zsírok emésztésének folyamata. 55. A fehérjék emésztésének folyamata. 56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearance fogalma. 57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens. 58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe. 59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei. 60. A vese koncentráló és hígító működése. 61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői. 64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak. 65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet. 66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadozásai. Hyperthermia, láz, hypothermia. 67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai. 70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca2+ és diacilglycerol, protein kinázok) 71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben. 72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei. 73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek. 74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők. 75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma. 76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások. 77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység. 78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők. 79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus. 80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése. 81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás. 38


82. Pubertás és climax. 83. Vasopressin és oxytocin. ANH (szívhormon) endocrinológiai szerepe. 84. Prostaglandinok hatásai. 85. A pancreas belső szekréciós működése. 86. Az insulin szekréció elégtelenségének (diabetes mellitus) főbb jellemzői. Insulin szerepe a szervezetben folyó anyagcsere folyamatok szabályozásában. 87. A szénhidrát anyagcsere hormonális regulációja. 88. A calcium és phosphor anyagcsere hormonális szabályozása. 89. A mellékvesekéreg működésének szabályozása, a hypophysis-mellékvesekéreg tengely. Stressz és általános adaptációs szindróma. 90. A mellékvesekéreg hormonok hatása az elektrolit- és vízforgalomra. 91. A glucocorticoidok hatásai. 92. Mellékvesekéreg hypo- és hyperfunkciója emberben. A mellékvesekéreg adrogénjeinek és oestrogénjeinek hatásai. 93. A mellékvesevelő hormonok hatásai. A sympatho-adrenális rendszer jelentősége. 94. Az egyedfejlődés és az öregedés élettana. 95. Az izomműködés molekuláris alapja; a Ca 2+ szerepe izomműködésben. 96. Az izomműködés mechanikája, a harántcsíkolt izomrostok típusai. A kötőszövet szerepe az izomműködésben. 97. A fáradás mechanizmusa és élettani jelentősége. 98. Az izomműködés elektromos jelenségei (elektromiográfia.) 99. Aerob és anaerob energiatermelő folyamatok az izomban. Az izom hőtermelése. 100. A neuromusculáris junkció működése. 101. Strukturális és funkcionális különbségek a harántcsíkolt és a simaizom között. A simaizom működése. 102. Membránpotenciál és az akciós potenciál fogalma és mechanizmusa. Neuronok membrántulajdonságai. 103. Az idegkötegről elvezetett (összetett) akciós potenciál; a különböző rostfajták vezetési tulajdonságai. 104. A szinaptikus működés neurokémiája, transzmitterek és modulátorok, posztszinaptikus receptorok, IPSP, EPSP. 105. Myotaticus reflex. Gamma motoneuronok. 106. A motoros egység. Az izomösszehúzódás erejének centrális szabályozása. 107. A mechanoreceptorok fajtái és szerepe a mozgás szabályozásában. 108. A bőr tapintó és nyomásérzékelői, szerepük a környezet megismerésében. 109. A gerincvelő és az agytörzs szomatoszenzoros mechanizmusai. 110. A fájdalomérzékelés centrális és perifériás összetevői. 111. A fájdalomérzés és a fájdalmi reakciók descendens szűrése. 112. Ismertesse a thalamocorticális kapcsolatok jelentőségét és az érzőkéreg működését. 113. Ismertesse az elektroenkefalográfia (EEG), valamint az agyi kiváltott potenciál technika jelentőségét. 114. Az alvás idegi mechanizmusai: szomatikus, vegetatív és elektromos kísérőjelenségei. A formatio reticularis szerepe az alvás - ébrenlét szabályozásában. 115. A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozási funkciókban. 116. Az éhség és szomjúság mechanizmusai. A táplálékfelvétel és folyadékfelvétel központi idegrendszeri szabályozása. 117. A lokomoció központi idegrendszeri mechanizmusai. 118. A decerebrációs rigiditás és spinalis shock (tünetek és mechanizmus). 119. Posturalis és felállási reakciók lokalizációja és mechanizmusa a gerincvelőben, az agytörzsben, és az agykéregben. 120. Az extrapyramidális rendszer struktúrái és működésének jelentősége. 121. A különböző extrapyramidális struktúrák sérülését követő tünetegyüttesek. Neurotranszmitterek szerepe az extrapyramidális működésben. 122. A cerebellum működésének jelentősége. 123. A cerebellaris kéreg elemi működési sajátságai. 39


124. A vestibularis rendszer szerkezete és működése. 125. A vegetatív idegrendszer működésének általános jellemzése, vegetatív tónus, vegetatív reflexek. 126. A vegetatív idegek kémiai mediátor anyagai. Adrenerg, cholinerg, és opioid receptorok. 127. A limbicus rendszer struktúrái, kapcsolatai és funkcionális jelentősége. 128. A motoros kéreg működésének jelentősége és sérüléseit követő tünetek. 129. A corticospinalis (pyramispálya) rendszer. A pyramispálya és a periferiás motoneuron sérülésének következményei. 130. Mit nevezünk drive-nak, motivációnak és milyen idegrendszer struktúrák felelősek az integrációjukért; Reticularis aktivációs rendszer. 131. Az emóciók alapvető jelenségei és feltételezett idegrendszeri mechanizmusai. 132. A klasszikus (pavlovi) feltételes reflex és az instrumentális (operáns) válasz. A megerősítés fogalma és mechanizmusa. 133. Elektromos és kémiai öningerlés. Jutalmazó (pozitív) és büntető (negatív) megerősítés. A tanulás legegyszerűbb formái. A kondicionálási folyamatok korlátai és kivételes esetei. 134. Az emléknyomképződés folyamata, főbb szakaszai, mechanizmusaik. Memóriazavarok. 135. Cerebralis dominancia, az agyféltekék aszimmetriája. Hasított-agy (split-brain) vizsgálatok. 136. Parietális és temporális asszociációs (intrinsic) kéregterületek funkcionális jelentősége (apraxiák, agnóziák). 137. A beszéd idegélettani mechanizmusai. 138. A frontalis lebeny élettana (prefrontalis intrinsic area). 139. A temporalis lebeny élettana (Kluver-Bucy szindróma). 140. Agyi monoaminergiás rendszerek jelentősége. 141. A hallás perifériás mechanizmusai (légvezetés, csontvezetés, külső és középfül, Corti-szerv). 142. A hallás centrális mechanizmusai, a hangérzet pszichofizikai jellemzői. 143. A szem, mint optikai rendszer. 144. Retinalis mechanizmusok. 145. A látás központi idegrendszeri mechanizmusa (retina, látópályák, látókéreg). 146. Szín- és térlátás. 147. A szaglás perifériás és centrális mechanizmusai. 148. Az ízlelés perifériás és centrális mechanizmusai. 149. Plaszticitás az idegrendszerben. A szenzoros depriváció következményei a látókéregben. Kritikus érési periódusok. Az idegrendszer öregedése. Transzplantáció.

Gyakorlatos vizsgakérdés témák 1.

Vérzési, alvadási és prothrombin idő meghatározása.

2.

A serum fehérjetartalmának meghatározása.

3.

A haematokrit- érték meghatározása.

4.

A vér fajsúlyának mérése Hammerschlag szerint. A vér és a plazma fajsúlyának meghatározása Philips - Van Slyke szerint.

5.

A vörösvértestek ozmózisos rezisztenciájának meghatározása.

6.

A vörösvértestek süllyedési sebességének meghatározása

7.

A hemoglobin meghatározása. A hemoglobin gázvegyületeinek spectroscopos vizsgálata.

8.

A vörösvértestszám meghatározása.

9.

A fehérvérsejtszám meghatározása

10. A vörösvértest átmérő és térfogat meghatározása. A vörösvértestek átlagos hemoglobin tartalma (MCH) és koncentrációja (MCHC). 11. Qualitatív vérkép készítése és vizsgálata. 12. A retikulocytaszám meghatározása. A thrombocytaszám meghatározása. 13. Az A,B,0 és AB vércsoport meghatározása. 14. Az Rh vércsoport meghatározása. 40


15. Extraingerek és termikus ingerek hatása békaszíven. 16. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata. 17. A minden vagy semmi törvénye demonstrálása. Summatio. 18. Elektrocardiographia (EKG). 19. A szívhangok vizsgálata (PKG). 20. Vagus és sympathicus ingerlés hatása a szívműködésre. Goltz-reflex. 21. Izolált túlélő békaszív készítése Straub kanüllel. Ionhatás vizsgálata izolált szíven. 22. Acetylcholin és adrenalin hatásának vizsgálata. 23. A humorális ingerületátvitel demonstrálása. (Loewi-féle kísérlet). 24. Keringés vizsgálata béka perifériás ereiben (Laewen-Trendelenburg kísérlet). 25. A pulzus vizsgálata. Fizikai erőnléti index. 26. Vérnyomás mérése emberen. 27. Vérnyomás direkt mérése állatkísérletben 28. Kopogtatás és hallgatózás a mellkas felett. 29. Spirometria. Tüdővolumenek és kapacitások. Időzített vitálkapacitás. 30. A légzési nyomás meghatározása. Donders-féle modellkísérlet. 31. Müller és Valsalva kísérlet. 32. A nyál vizsgálata. 33. A gyomornedv vizsgálata. 34. Tejsav kimutatása (Uffelmann-reakció). A pepsin fehérjeemésztő hatásának vizsgálata. 35. Az exocrin pancreas vizsgálata. Serum és vizelet amylase meghatározása. 36. Az epe vizsgálata. Epefestékek kimutatása. 37. A széklet vizsgálata. 38. A tájékoztató vizeletvizsgálat fogalma és jelentősége. 39. Hogyan és miért határozza meg a vizelet sűrűségét (fajsúlyát)? 40. Fehérje, cukor és ketontestek kimutatása vizeletből. 41. Hemoglobin, bilirubin és urobilinogen kimutatása vizeletben. 42. A vizeletüledék vizsgálata. 43. Az alapanyagcsere meghatározása emberben. Oxigénfogyasztás mérése patkányon. 44. Oestrus ciklus vizsgálata patkányon. 45. Terhességi reakciók. 46. Szénhidrát anyagcsere vizsgálatok nyúlon és emberben. 47. Kémiai ingerek hatása a harántcsíkolt izomra (Sartorius preparatum). 48. Ideg-izom készítmény direkt és indirekt ingerlése. Curare hatás. 49. Superpositio. Komplett és inkomplett tetanus. Rángásgörbe. 50. Megterhelés hatása az izomkontrakcióra. Fáradási görbe regisztrálása ideg-izom készítményen és emberen. 51. Az elektromyogram regisztrálási technikája felületes és mély elektródákkal. (EMG) 52. Az idegingerület terjedési sebességének mérése. 53. Akciós potenciál regisztrálása izolált perifériás idegen. 54. A poláris ingerület jelensége és magyarázata (Pflüger szabály). 55. Chronaxia és rheobasis meghatározása emberen. 56. Reflexvizsgálatok békán. Bell-Magendie szabály. 57. Reflexvizsgálatok emberen. 58. Stereotaxikus technika. 59. Reflexidő, reakcióidő, cselekvési idő meghatározása. 41


60. Electroencephalographia (EEG). 61. Látásélesség meghatározása. A refractio hibáinak korrigálása szemüveggel. 62. Az akkomodáció vizsgálata. 63. Az astigmia vizsgálata. 64. A pupilla reakciók vizsgálata. 65. Szemtükrözés. 66. Perimetriás vizsgálatok. 67. Színtévesztés és színvakság vizsgálata. 68. Utóképek, színérzés, színkeverés és kontrasztjelenségek vizsgálata. 69. Laryngoscopia. Dobhártya vizsgálata fültükrözéssel. 70. A hallásélesség vizsgálata. 71. Csont és légvezetés vizsgálata. 72. Az ízérzés vizsgálata. A szaglás vizsgálata. Közreműködők

42


OOAHUG

A HUMÁNGENETIKA ALAPJAI

Tantárgyfelelős:

DR. MELEGH BÉLA, egyetemi tanár Orvosi Genetikai Intézet

1 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 14 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: OOAMB2 teljesített

Tematika A kurzus célja az emberi genom felépítésének és eltéréseinek ismertetése, olyan szemléletmód kialakításának segítése, amely lehetővé teszi már a preklinikai, később a klinikai tárgyak elsajátítását egy molekuláris ismeretanyag birtokában. Cél továbbá az emberi öröklődéssel összefüggő molekuláris alapok tárgyalása, valamint releváns vizsgáló módszerek bemutatása az öröklődő betegségek megértéséhez. A félév elfogadásának feltételei A számonkérés módja: a kurzus írásbeli vizsgával zárul. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok A vizsgára való felkészülés alapja az előadásokon elhangzott anyag. Ezen kívül az alábbi kézikönyvek ajánlhatók segédanyagként: Tom Strachan and Andrew P.Read: Human Molecular Genetics Előadások 1.

2.

3.

4. 5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

A genetika története; a modern humángenetika és humán molekuláris genetika kialakulása. 1953-2003: fél évszázad a genomika létrejöttében és ezután. A Human genom project. Dr. Melegh Béla Örökléstani alapismeretek a humángenetikában, Mendel szabályai a klinikai genetikában. Consanguinitás és incestus. A pedigré szerkesztés és elemzésének alapjai. Dr. Melegh Béla Az emberi genom felépítése, sajátosságai. Gén identifikálási módszerek. A Hardy-Weinberg eloszlás és jelentősége a humángenetikában. Dr. Melegh Béla Genetikai adatbázisok a neten. Tájékozódás a szakirodalomban. Az OMIM. Dr. Melegh Béla Kromoszómák és mutációik, citogenetikai módszerek alapjai. Az X és az Y kromoszómák. Dysmorphológia, szindróma identifikálás. Szindróma kereső programok a klinikai genetikában. Dr. Melegh Béla A genom mutációi, a mutációtípusok lehetséges következményei: variabilitás és betegség. DNS metiláció. Genomikus instabilitás. Az epigenetika alapjai a humángenetikában. Dr. Melegh Béla Az emberi genom variabilitása, a single nucleotide polymorphism (SNP), copy number variants (CNP). A HapMap project. Linkage disequilibrium fogalma, linkage analízis, a LOD score. Dr. Melegh Béla Eltérések Mendel szabályaitól: mitokondriális medicina, trinukleotid extenziós betegségek, uniparentális diszómia, genomikus imprinting. Dr. Melegh Béla Alapvető molekuláris biológiai technikák a humángenetikában (PCR és variánsai, RFLP alkalmazások, blottolások, szekvenálás és fragment analízis, array technika, FISH és kiterjesztései, CGH és array CGH, genomikus asszociációs vizsgálatok, tömegspektrometria; a szekvenálási módszerek újabb generációja). Dr. Melegh Béla A molekuláris medicina alapjai. Populációgenetika, hajlamosító gének. A tumor genetika humángenetikai aspektusai. Teratológiai alapok. Dr. Melegh Béla Betegségek a mai genetika tükrében: a klasszikus és klasszikusan nem genetikai betegségek megközelítési lehetőségei. A „ritka betegségek” és a nagy populációkat érintő betegségek különbségei. Dr. Melegh Béla Farmakogenomika, a személyre szabott medicina alapjai. A „systems biology” a humángenetikában. Dr. Melegh Béla

43


13.

14.

A beteg és a genetikai beteg. Prediktív medicina, egészséges egyének majdani betegségkockázata. A genetikai betegségek általános sajátosságai, prezentációs tünetek. A genetikai tanácsadás intézménye és gyakorlatának főbb elemei. Dr. Melegh Béla Genetikai dilemmák, etikai vonatkozások, törvények. ELSI, GINA, a 23/2002 EüM rendelet és a 2008. évi XXI. törvény. Dr. Melegh Béla

Gyakorlatok Szemináriumok Vizsgakérdések Coospace rendszer. Közreműködők

44


OOAIMM

AZ IMMUNOLÓGIA ALAPJAI

Tantárgyfelelős:

DR. NÉMETH PÉTER, egyetemi tanár Immunológiai és Biotechnológiai Intézet

4 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 200 fő Előfeltételek: OOAEL2 egyidejű felvétel + OOAMB2 teljesített + OOASF2 teljesített

Tematika Az immunrendszer felépítésének, szerveinek, szöveteinek, molekuláris és sejtes elemeinek, valamint azok jellegzetes működésének ismertetése. A veleszületett és a szerzett immunválasz főbb mechanizmusainak, azok szabályozásának, ill. a szabályozásban résztvevő komponenseknek a bemutatása. A fiziológiás és a kóros immunválasz közötti összefüggések megtárgyalása és az immunológiai eredetű megbetegedések alapjainak ismertetése. A tantárgy feladata átfogó képet adni - elsősorban az emberi - immunrendszer felépítéséről és működéséről különös tekintettel az orvosi szempontból fontos molekuláris elemekről a betegségekhez vezető veleszületett, vagy szerzett immunológiai tényezőkről és a kóros állapotok kialakulásában szerepet játszó szabályozási utakról. További cél elméleti és gyakorlati alapokat adni a későbbi immunpatológiai és klinikai immunológiai tanulmányokhoz. A félév elfogadásának feltételei Maximum 3 hiányzás a gyakorlatokról. Sikeres évközi írásbeli beszámoló. Távolmaradás pótlásának lehetőségei nincs A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Megtalálható a www.immbio.hu oldalon Előadások 1. 2. 3.

4.

5.

6. 7.

8. 9. 10.

11. 12.

13. 14.

Az immunrendszer felépítése. A nyirokszervek, szövetek és az immunválaszban résztvevő sejtes elemek. Dr. Németh Péter Elsődleges limfocita érés, differenciálódás, antigén receptor génexpresszió mechanizmusa. Dr. Berki Tímea A B sejtek és az ellenanyagok antigén felismerése. Az antigének szerkezete, tulajdonságai és az immunológiai felismerés kapcsolata. Antigén-antitest reakciók. Dr. Németh Péter A T sejtek antigén felismerése. Antigén feldolgozás, bemutatás és MHC restrikció. Szuperantigének. Adhéziós molekulák. Dr. Berki Tímea Az immunológiai felismerés molekuláris elemei I.: az MHC szerkezete, alosztályai, genetikája és szerepe az immunfunkciókban. Dr. Németh Péter T-sejt differenciálódás és szelekció a thymusban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe. Dr. Berki Tímea Bevezetés, történeti áttekintés, fő kérdések és perspektívák az elméleti és a gyakorlati immunológiában és immunbiológiában. Dr. Németh Péter Az izotípus expresszió szabályozása. A citokine irányító szerepe a Th1-Th2 differenciálódásban. Dr. Berki Tímea Az effektor funkciók és szabályozásuk III: NK- és citotoxikus T-sejtek. Dr. Pongrácz Judit Erzsébet A specifikus immuntherápia elméleti alapjai. Immunotoxinok, rekombináns citokinek és szolubilis receptorok. Immunológiai géntherápia. Dr. Berki Tímea Az AIDS pathomechanizmusa, lefolyása, diagnosztikus és therápiás lehetőségei. Dr. Balogh Péter Az immunológiai felismerés molekuláris elemei II.: az ellenanyagok ( B sejt receptor) és a T sejt receptorok molekuláris szerkezete, alosztályok és fő funkcióik. Dr. Németh Péter Csontvelői B-sejt differenciálódás szakaszai: mikrokörnyezet és citokinek szabályozó szerepe Dr. Balogh Péter Kóros autoimmunitás. Az autoimmun betegségek immunpathológiai háttere. Dr. Németh Péter 45


15. 16. 17. 18. 19.

20. 21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

Gyakorlatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

Szövet és szervtranszplantációk immunológiai vonatkozásai Dr. Németh Péter Immunhiányos állapotok (veleszületett, szerzett) Dr. Balogh Péter Tumor immunológia. Dr. Németh Péter Az immunológiai memória kialakulása és fenntartása, szerepe az immunszabályozásban. CD45 izoformák. Dr. Balogh Péter Az immunválasz lefolyása. Limfocita recirkuláció, homing, adhéziós molekulák szerepe (HEV, gyulladásos érfal jellemzői). A veleszületett immunválasz komponenseinek szerepe az immunválaszban. Dr. Berki Tímea A szisztémás és lokális immunválasz jellemzői. A nyálkahártyák és a bőr immunológiája. Dr. Németh Péter Az immunválasz szabályozása, leállítása. Az antigének szabályozó hatása, az antigénbemutató sejtek és a citokin hálózat szerepe. Dr. Berki Tímea Immunoglobulin-immunglobulin kölcsönhatások. Allotípus, izotípus és idiotípus szabályozás. Az immunválasz leállítása. Dr. Balogh Péter A veleszületett humorális immunválasz. A komplement rendszer (genetika, molekuláris komponensek, aktiválódás útjai) és receptorai. Dr. Berki Tímea Az effektor funkciók és szabályozásuk I: az immunglobulinok effektor funkciói (ADCC, IC). IgE mediálta immunreakciók mechanizmusa. Hyperszenzitív reakciók. Dr. Németh Péter Az effektor funkciók és szabályozásuk II: makrofágok és aktivációjuk, citotoxikus citokinek, késői típusú hyperszenzitivitás (DTH). Toxikus shock szindroma. Dr. Berki Tímea A T-sejt aktiválódás korai fázisa. A CD3 komplex és a jelátvitel, adhéziós molekulák szerepe. Apoptózis szerepe a sejtaktiváció szabályozásában. Dr. Pongrácz Judit Erzsébet Az immunológiai tolerancia, passzív és aktív tolerancia, fiziológiás autoimmunitás, immunológiai homunculus. Dr. Németh Péter Az immunválasz centrális szakasza: T/B kooperáció és ellenanyag termelés, sejtes interakciók, citokinek szerepe. Dr. Berki Tímea Szövettenyésztés I. Rövid kultúrák. Fagocitózis teszt. Citotxicitási vizsgálatok. Immunszerológia II. Hemagglutináció, Coombs teszt. Szövettenyésztés II. Folyamatos kultúrák. Hybridóma technika. Immunizálás. Ellenanyag termeltetés (fermentáció), tisztítás, jelölés. Autoantitest diagnosztika: szűrő-és antigén specifikus módszerek. Konzultáció. HLA meghatározás módszerei. Immunizálás. Ellenanyag termeltetés (fermentáció), tisztítás, jelölés. Áramlási citometria. CD markerek és meghatározásuk Immunszerológia I. Immunprecipitáció, immundiffúzió, immunelektroforézis. A veleszületett és szerzett immunitás jellemzői, felépítésük, fő molekuláris és sejtes elemeik. Immunszerológia II. Hemagglutináció, Coombs teszt. Fehérvérsejtek izolálása. Ficoll grádiens centrifugálás, May-Grünwald Giemsa festés. Immuncitokémia. Intracelluláris immunglobulin kimutatás. Áramlási citometria. CD markerek és meghatározásuk Immunszerológia III. ELISA, Dot-blot, Western blot Immuncitokémia. Intracelluláris immunglobulin kimutatás. Szövettenyésztés I. Rövid kultúrák. Fagocitózis teszt. Citotxicitási vizsgálatok. Autoantitest diagnosztika: szűrő-és antigén specifikus módszerek. Az immunválasz működésében szerepet játszó sejtek, szövetek és szervek felépítése, fejlődése. A nyirokszervek mikroszkópos szerkezete. Immunszerológia I. Immunprecipitáció, immundiffúzió, immunelektroforézis. 46


22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Az immunválasz működésében szerepet játszó sejtek, szövetek és szervek felépítése, fejlődése. A nyirokszervek mikroszkópos szerkezete. A veleszületett és szerzett immunitás jellemzői, felépítésük, fő molekuláris és sejtes elemeik. HLA meghatározás módszerei. Fehérvérsejtek izolálása. Ficoll grádiens centrifugálás, May-Grünwald Giemsa festés. Szövettenyésztés II. Folyamatos kultúrák. Hybridóma technika. Konzultáció Immunszerológia III. ELISA, Dot-blot, Western blot

Szemináriumok Vizsgakérdések A vizsgakérdések megegyeznek az előadások és gyakorlatok anyagával. Ezek megtalálhatók a www.immbio.hu WEB oldalon. Közreműködők Dr. Balogh Péter (BAPOAGP.PTE), Dr. Bartis Domokos Gergely (BADFADO.PTE), Dr. Berki Tímea (BETMABO.PTE), Dr. Boldizsár Ferenc (BOFFAAO.PTE), Dr. Engelmann Péter (ENPAAA.T.JPTE), Dr. Kvell Krisztián (KVKFAAO.PTE), Dr. Németh Péter (NEPGAAO.PTE), Dr. Pongrácz Judit Erzsébet (POJOAAP.PTE), Dr. Simon Diána (SIDFABO.PTE)

47


OOAKET

KÖZEGÉSZSÉGTAN 3. (KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGTAN)

Tantárgyfelelős:

DR. VARGA CSABA, egyetemi docens Orvosi Népegészségtani Intézet

1 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 7 óra előadás + 7 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 14 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: OOAAED teljesített + OOABI2 teljesített + OOAOR2 teljesített

Tematika A tantárgy célja a környezeti eredetű egészségkárosító hatások és ellenük való védekezés megismertetése. A félév elfogadásának feltételei A betegségmegelőzés alapjai (OOABMA), Általános epidemiológia és demográfia (OOAAED), Környezet-egészségtan (OOAKET), Népegészségügyi orvostan (OOPNEO), Részletes epidemiológia (OOKREP), Munkahigiéne és foglalkozásorvostan (OOKMFO) tárgyak lezárásaként a 8. szemeszter vizsgaidőszakában a hallgatók Közegészségtan szigorlatot kötelesek tenni, ha valamennyi tárgy sikeres vizsgával zárult. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Ember István(szerk): Népegészségügyi orvostan, Dialog Campus, Budapest-Pécs, 2007. (megadott fejezetei) Előadások 1.

2.

3.

4. 5. 6. 7. Gyakorlatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Bevezetés a környezet-egészségtanba, alapfogalmak. Vizsgálómódszerek: kísérletes toxikológia és környezetepidemiológia. Ökológia, humánökológia Dr. Varga Csaba Természetes és mesterséges környezet. Belső terek, épített környezet hatása az egészségre. Környezetmonitorozás, környezetvédelem Dr. Varga Csaba Globális környezeti problémák egészségügyi hatásai. Globális felmelegedés, levegőszennyezés, szennyeződés, - szennyezettség Dr. Varga Csaba Vizek alkotóinak és szennyezettségének egészségre gyakorolt hatásai, szennyvizek Dr. Varga Csaba Kémiai biztonság Dr. Varga Csaba A talaj szennyezettségének hatása az emberi egészségre Dr. Varga Csaba Fizikai tényezők I.: Zaj és vibráció Dr. Varga Csaba Vízkémiai laborgyakorlat I. Vízkémiai laborgyakorlat II. Víz-mikrobiológiai laborgyakorlat I. Víz-mikrobiológiai laborgyakorlat II. Fizikai tényezők II.: Ionizáló és nem ionizáló sugárzások, környezeti sugárterhelés Sugárhigiénés mérési gyakorlat Aerobiológiai vizsgálatok

Szemináriumok Vizsgakérdések Közreműködők Dr. Szendi Katalin (SZKFAPO.PTE), Gerencsér Gellért (GEGGAAT.PTE)

48


OOAMB1

MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA 1.

Tantárgyfelelős:

DR. SZEBERÉNYI JÓZSEF, egyetemi tanár Orvosi Biológiai Intézet


Tematika A két féléves tárgy célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélettan, mikrobiológia és gyógyszertan oktatásához szükséges, az eukariota sejt felépítésével és működésével kapcsolatos molekuláris és sejtbiológiai alapok megteremtése, a klinikai tárgyak szempontjából legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai ismeretek átadása. A tárgy első szemesztere a sejt felépítésének és működésének celluláris és molekuláris szintű jellemzőivel foglalkozik. Fő témái: az eukariota (elsősorban emlős) sejtek organellumainak funkcionális morfológiája; a genetikai információ tárolásának, megkettőződésének, kifejeződésének mechanizmusai. A félév elfogadásának feltételei TVSZ szerint Távolmaradás pótlásának lehetőségei Minden gyakorlati ciklus végén pótgyakorlat. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyv és jegyzet: Szeberényi J.: Molekuláris sejtbiológia Komáromy L., Szeberényi J. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok Ajánlott könyvek: Cooper G.M.: The Cell. A Molecular Approach Lodish et al.: Molecular Cell Biology Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell Szeberényi J.: Experiments in Molecular Cell Biology Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia Előadások 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Oktatási célkitűzések Dr. Szeberényi József A pro- és eukariota sejtek összehasonlítása Dr. Szeberényi József Modern morfológiai módszerek I. Dr. Komáromy László Modern morfológiai módszerek II. Dr. Komáromy László Molekuláris biológiai módszerek I: Restrikciós endonukleázok Dr. Szeberényi József Molekuláris biológiai módszerek II: DNS-klónozás. Genomtárak Dr. Szeberényi József Molekuláris biológiai módszerek III: Polimeráz láncreakció Dr. Szeberényi József Molekuláris biológiai módszerek IV: DNS szekvencia-meghatározás Dr. Szeberényi József Molekuláris biológiai módszerek V: Transzgénikus élőlények. A génműködés gátlása. Dr. Szeberényi József Molekuláris biológiai módszerek VI: DNS-chipek Dr. Szeberényi József Sejtmag Dr. Komáromy László Genomorganizáció Dr. Szeberényi József 49


13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41.

A kromatin szerkezete és kémiai összetétele ifj. Dr. Sétáló György A sejtciklus fázisai. Sejtosztódás. ifj. Dr. Sétáló György A sejtciklus szabályozása ifj. Dr. Sétáló György Replikáció prokariota sejtekben Dr. Szeberényi József Replikáció eukariota sejtekben Dr. Szeberényi József DNS-repair Dr. Szeberényi József Transzkripció prokariotákban Dr. Szeberényi József Eukariota pre-rRNS szintézis és érés Dr. Pap Marianna Pre-mRNS-ek szintézise eukariotákban Dr. Pap Marianna Pre-mRNS-ek érése eukariotákban Dr. Pap Marianna A sejtmag pathológiája Dr. Komáromy László Citoplazmatikus organellumok Dr. Komáromy László Transzláció I: A fehérjeszintézis szereplői Dr. Szeberényi József Transzláció II: A fehérjeszintézis mechanizmusa Dr. Szeberényi József Transzláció III: A genetikai kód Dr. Szeberényi József Génreguláció prokariotákban Dr. Szeberényi József Génreguláció eukariotákban I: A génszabályozás szintjei Dr. Szeberényi József Génreguláció eukariotákban II: Transzkripciós faktorok Dr. Szeberényi József Témazáró előadás Dr. Szeberényi József Durva felszínű endoplazmatikus retikulum Dr. Komáromy László Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció Dr. Komáromy László Endocitózis. A vezikuláris transzport mechanizmusa Dr. Komáromy László A sejt védekezési mechanizmusai I: lizoszómák, sima felszínű endoplazmatikus retikulum Dr. Komáromy László A sejt védekezési mechanizmusai II: szabadgyökök, membránkárosodás Dr. Komáromy László Mitokondrium I: felépítés és működés Dr. Szeberényi József Mitokondrium II: genetikai apparátus Dr. Szeberényi József Citoszkeleton I: mikrofilamentumok Dr. Komáromy László Citoszkeleton II: intermedier filamentumok és mikrotubulusok Dr. Komáromy László A sejtmembrán felépítése Dr. Szeberényi József

50


42.

Záró előadás Dr. Szeberényi József

Gyakorlatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. Szemináriumok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.

Fénymikroszkópia. Izotópok Fénymikroszkópia. Izotópok Centrifugálás, kromatográfia Centrifugálás, kromatográfia Fehérje-elektroforézis Fehérje-elektroforézis DNS-izolálás DNS-izolálás Plazmidizolálás Plazmidizolálás Restrikciós endonukleáz térképezés Restrikciós endonukleáz térképezés A csoportszintű oktatás rendszere. Az I. ciklus gyakorlatainak előkészítése Biológiai makromolekulák Fénymikroszkópia Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása Szeparációs módszerek Molekuláris biológiai módszerek I. Molekuláris biológiai módszerek II. Dolgozat: Biológiai makromolekulák. Szeparációs módszerek. Fénymikroszkópia. Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása Molekuláris biológiai módszerek III. A sejtmag. Genomorganizáció Kromatin A sejtciklus Elektronmikroszkópia. Autoradiográfia (demonstráció) Replikáció Dolgozat: Molekuláris biológiai módszerek. A sejtmag. Genomorganizáció. Kromatin. Sejtciklus DNS-repair. Sejtosztódás. A II. ciklus előkészítése Transzkripció RNS-érés A kóros sejtmag Dolgozat: Replikáció. DNS-repair. Mitózis. Meiózis. Elektronmikroszkópia. Transzkripció. RNS-érés. A kóros sejtmag Transzláció Génreguláció I. Génreguláció II Durva felszínű endoplazmatikus retikulum. Golgi-komplex. Vezikuláris transzport Sejtvédekezés Mitokondrium I. Mitokondrium II. Félévzáró konzultáció Félévzáró dolgozat Félévzáró dolgozat

Vizsgakérdések 1. Fehérjék 2.

Lipidek

3.

Szénhidrátok

4.

Nukleozidok, nukleotidok

5.

A DNS szerkezete

6.

A DNS örökítő anyag szerepét igazaló kísérletek

7.

Az RNS szerkezete és típusai 51


8.

Prokariota és eukariota sejtek összehasonlítása

9.

Az immuncitokémia módszerei

10. Restrikciós endonukleázok 11. Southern-blot 12. A DNS szekvenciaanalízise 13. DNS-chipek 14. Genomtárak 15. Polimeráz láncreakció 16. Transzgénikus élőlények 17. Célzott géninaktiváció 18. Az endogén génműködés gátlása az mRNS szintjén 19. cDNS-tárak 20. Northern-blot 21. Immunprecipitáció és Western-blot 22. A sejtmag szerkezete 23. A kromatin szerveződése 24. Egyedi és ismétlődő szekvenciák 25. A kromatin kémiai összetétele 26. A sejtciklus fázisai 27. A sejtciklus szabályozása 28. Mitózis 29. Meiózis 30. A replikáció általános jellemzői 31. A prokariota replikáció mechanizmusa 32. Az eukariota replikáció jellemzői 33. DNS-repair 34. A prokariota transzkripció mechanizmusa 35. Az eukariota transzkripció általános jellemzői 36. Az eukariota pre-rRNS szintézise és érése 37. Az eukariota pre-mRNS szintézise. Cap-képződés és poliadeniláció 38. Pre-mRNS splicing 39. Aminoacil-tRNS szintézis 40. A riboszómák szerkezete és működése 41. A genetikai kód 42. A transzláció iniciációja 43. A transzláció elongációja és terminációja 44. A transzláció általános jellemzői 45. A laktóz operon 46. A triptofán operon 47. Klónozás sejtmag-transzplantációval 48. Az eukariota pre-mRNS szintézisének és érésének szabályozása 49. Az eukariota mRNS-ek transzportjának, transzlációjának és 50. degradációjának szabályozása 51. Az eukariota fehérjék aktivitásának és degradációjának szabályozása 52. Eukariota transzkripciós faktorok 52


53. A szteroid hormonok hatásmechaniumusa 54. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum 55. Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció 56. A szekréció mechanizmusa 57. Endocitózis 58. A vezikuláris transzport mechanizmusa 59. Lizoszómák. Sima felszínű endoplazmatikus retikulum 60. Oxigén szabadgyökök. Membránkárosodás. Lipid-peroxidáció 61. A mitokondriumok felépítése és működése 62. A mitokondriumok genetikai apparátusa 63. Mitokondrium betegségek Közreműködők Dr. Ábrahám Hajnalka (ABHMAAO.PTE), Dr. Balogh András (BAAFACE.PTE), Dr. Bátor Judit (BAJFAAO.PTE), Dr. Berta Gergely (BEGFADO.PTE), Dr. Kemény Ágnes (KEAAAA.T.JPTE), Dr. Kürthy Mária (KUMPAAP.PTE), Harci Alexandra (HAAGABT.PTE), Németh Mária (NEMGAAT.PTE), Schipp Renáta (SCRDAA.T.JPTE), Varga Judit (VAJfACT.PTE)

53


OOAMB2

MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA 2.

Tantárgyfelelős:

DR. SZEBERÉNYI JÓZSEF, egyetemi tanár Orvosi Biológiai Intézet

4 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 12 óra gyakorlat + 16 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – Előfeltételek: OOAMB1 teljesített

Tematika A két féléves tárgy célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélettan, mikrobiológia és gyógyszertan oktatásához szükséges, az egészséges és kóros sejt szabályozási mechanizmusokkal kapcsolatos molekuláris és sejtbiológiai alapok megteremtése, a klinikai tárgyak szempontjából legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai ismeretek átadása. A tárgy második szemeszterének fő témái: a sejthártya és az extracelluláris mátrix jellemző tulajdonságai; intracelluláris jelátviteli folyamatok; a daganatképződés celluláris és molekuláris mechanizmusai; bevezetés az orvosi genetikába; molekuláris medicina. A félév elfogadásának feltételei TVSZ szerint Távolmaradás pótlásának lehetőségei Minden gyakorlati ciklus végén pótgyakorlat. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyv és jegyzet: Szeberényi J.: Molekuláris sejtbiológia Komáromy L., Szeberényi J. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok Ajánlott könyvek: Cooper G.M.: The Cell. A Molecular Approach Lodish et al.: Molecular Cell Biology Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell Szeberényi J.: Experiments in Molecular Cell Biology Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia Előadások 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Nyitó előadás Dr. Szeberényi József Passzív transzort folyamatok Dr. Szeberényi József Aktív transzport folyamatok Dr. Szeberényi József Extracelluláris mátrix Dr. Komáromy László Jelátviteli mechanizmusok I: A jelátvitel típusai Dr. Szeberényi József Jelátviteli mechanizmusok II: G-proteinek szerepe a jelátvitelben Dr. Szeberényi József Jelátviteli mechanizmusok III: Növekedési faktorok jelátvitele Dr. Szeberényi József Jelátviteli mechanizmusok IV: Stresszjelátvitel Dr. Szeberényi József Jelátviteli mechanizmusok V: Citokin- és integrin-jelátvitel Dr. Szeberényi József Jelátviteli mechanizmusok VI: A jelátvitel általános jellemzői Dr. Szeberényi József Az egyedfejlődés molekuláris alapjai ifj. Dr. Sétáló György Apoptózis Dr. Szeberényi József 54


13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. Gyakorlatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. Szemináriumok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

A tumor sejt Dr. Komáromy László DNS tumor vírusok Dr. Komáromy László RNS tumor vírusok Dr. Komáromy László Retrovirális onkogének Dr. Komáromy László Celluláris onkogének I. Dr. Szeberényi József Celluláris onkogének II. Dr. Pap Marianna Celluláris onkogének III. Dr. Pap Marianna Tumor szuppresszor gének I. Dr. Szeberényi József Tumor szuppresszor gének II. Dr. Szeberényi József Onkogének szerepe a sejtciklusban Dr. Szeberényi József A daganatképződés többlépéses mechanizmusa I: Experimentális karcinogenezis Dr. Szeberényi József A daganatképződés többlépéses mechanizmusa II: Tumorinvázió és áttétképződés Dr. Szeberényi József Témazáró előadás Dr. Szeberényi József Molekuláris diagnosztika Dr. Szeberényi József Génterápia Dr. Szeberényi József Záróelőadás Dr. Szeberényi József Fáziskontraszt mikroszkópia. Polarizációs mikroszkópia Fáziskontraszt mikroszkópia. Polarizációs mikroszkópia Makromolekulák hisztokémiája Makromolekulák hisztokémiája Membrán, transzport, extracelluláris mátrix Membrán, transzport, extracelluláris mátrix Jelátvitel és tumorbiológia Jelátvitel és tumorbiológia Immuncitokémia, immunhisztokémia Immuncitokémia, immunhisztokémia Apoptózis Apoptózis Citoszkeleton Membrán Transzport Extracelluláris mátrix A kémiai jelátvitel típusai. Receptorok. A cAMP-út Dolgozat: Citoszkeleton. Membrán, transzport, extracelluláris mátrix Jelátviteli mechanizmusok: Foszfolipáz C-út. Növekedési faktor és citokin jelátvitel Fejlődésbiológia. Apoptózis. A tumor sejt Dolgozat: Jelátviteli folyamatok Tumor vírusok Retrovirális és celluláris onkogének Tumor szuppresszor gének. Onkogének és a sejtciklus. A daganatképződés többlépéses mechanizmusa Dolgozat: Fejlődésbiológia. Apoptózis. A tumor sejt. Tumor vírusok. Retrovirális és celluláris onkogének 55


14. 15. 16.

Molekuláris medicina Félévzáró teszt Félévzáró teszt

Vizsgakérdések 1. Fehérjék 2.

Lipidek

3.

Szénhidrátok

4.

Nukleozidok, nukleotidok

5.

A DNS szerkezete

6.

A DNS örökítő anyag szerepét igazaló kísérletek

7.

Az RNS szerkezete és típusai

8.

Prokariota és eukariota sejtek összehasonlítása

9.

Az immuncitokémia módszerei

10. Restrikciós endonukleázok 11. Southern-blot 12. A DNS szekvenciaanalízise 13. DNS-chipek 14. Genomtárak 15. Polimeráz láncreakció 16. Transzgénikus élőlények 17. Célzott géninaktiváció 18. Az endogén génműködés gátlása az mRNS szintjén 19. cDNS-tárak 20. Northern-blot 21. Immunprecipitáció és Western-blot 22. A sejtmag szerkezete 23. A kromatin szerveződése 24. Egyedi és ismétlődő szekvenciák 25. A kromatin kémiai összetétele 26. A sejtciklus fázisai 27. A sejtciklus szabályozása 28. Mitózis 29. Meiózis 30. A replikáció általános jellemzői 31. A prokariota replikáció mechanizmusa 32. Az eukariota replikáció jellemzői 33. DNS-repair 34. A prokariota transzkripció mechanizmusa 35. Az eukariota transzkripció általános jellemzői 36. Az eukariota pre-rRNS szintézise és érése 37. Az eukariota pre-mRNS szintézise. Cap-képződés és poliadeniláció 38. Pre-mRNS splicing 39. Aminoacil-tRNS szintézis 40. A riboszómák szerkezete és működése 41. A genetikai kód 42. A transzláció iniciációja 56


43. A transzláció elongációja és terminációja 44. A transzláció általános jellemzői 45. A laktóz operon 46. A triptofán operon 47. Klónozás sejtmag-transzplantációval 48. Az eukariota pre-mRNS szintézisének és érésének szabályozása 49. Az eukariota mRNS-ek transzportjának, transzlációjának és 50. degradációjának szabályozása 51. Az eukariota fehérjék aktivitásának és degradációjának szabályozása 52. Eukariota transzkripciós faktorok 53. A szteroid hormonok hatásmechaniumusa 54. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum 55. Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció 56. A szekréció mechanizmusa 57. Endocitózis 58. A vezikuláris transzport mechanizmusa 59. Lizoszómák. Sima felszínű endoplazmatikus retikulum 60. Oxigén szabadgyökök. Membránkárosodás. Lipid-peroxidáció 61. A mitokondriumok felépítése és működése 62. A mitokondriumok genetikai apparátusa 63. Mitokondrium betegségek 64. Mikrotubulusok 65. Mikrofilamentumok 66. Intermedier filamentumok 67. A sejtmembrán szerkezete 68. Sejt-sejt kapcsolatok 69. Passzív transzport folyamatok 70. Aktív transzport folyamatok 71. Az extracellularis mátrix összetétele és szerkezete 72. A kémiai jelátvitel típusai 73. cAMP által közvetített jelátvitel 74. Foszfolipid eredetű másodlagos messengerek 75. A növekedési faktorok jelátvitele 76. Citokin-jelátvitel 77. Stressz-jelátvitel 78. Sejt-mátrix kapcsolatok, integrin-jelátvitel 79. TGF-béta-, Wnt-, Notch-, Hedgehog-jelátvitel 80. A fehérjekinázok szerepe jelátviteli folymatokban 81. Jelamplifikáció, jeltermináció, jelátviteli hálózatok 82. Az egyedfejlődés molekuláris alapjai 83. Az apoptózis fiziológiás és patológiás jelentősége 84. Az apoptózis mechanizmusa 85. A tumorsejt általános jellemzői 86. Onkogén DNS-vírusok 87. Retrovírusok 57


88. Retrovirális onkogének 89. Celluláris onkogének azonosítása géntranszfer segítségével 90. A gyengén transzformáló retrovírusok onkogén hatása 91. A celluláris onkogének létrejöttének mechanizmusai 92. A tumor szuppresszor gének általános jellemzői 93. Az Rb és p53 fehérjék jellemzői 94. Tumor szuppresszor gének szerepe a Wilms-tumor, a neurofibromatosis, a vastagbélrák és az emlődaganatok kialakulásában 95. Onkogének szerepe a sejtciklus szabályozásában 96. Az experimentális karcinogenezis szakaszai 97. A tumorképződés lépései természetes daganatokban 98. Öröklődő betegségek molekuláris diagnózisa 99. Daganatok, fertőző betegségek molekuláris diagnózisa 100. A géntranszfer módszerei 101. A humán génterápia lehetőségei Közreműködők Dr. Ábrahám Hajnalka (ABHMAAO.PTE), Dr. Balogh András (BAAFACE.PTE), Dr. Bátor Judit (BAJFAAO.PTE), Dr. Berta Gergely (BEGFADO.PTE), Dr. Kemény Ágnes (KEAAAA.T.JPTE), Dr. Kürthy Mária (KUMPAAP.PTE), Harci Alexandra (HAAGABT.PTE), Németh Mária (NEMGAAT.PTE), Schipp Renáta (SCRDAA.T.JPTE), Varga Judit (VAJfACT.PTE)

58


OOAMET

BIOMETRIA

Tantárgyfelelős:

DR. PÓTÓ LÁSZLÓ, egyetemi docens Bioanalitikai Intézet


Tematika Ez a tárgy a hallgatói számára első statisztikai kurzusként az alábbi főbb területeket öleli fel: Adatok kezelése számítógéppel, adatok áttekintése és jellemzése grafikus és számszerű eszközökkel, a valószínűség és a statisztikai következtetés/döntés, az orvostudományban és orvosi gyakorlatban leggyakrabban használt statisztikai alapmódszerek. Fő cél a statisztikai gondolkodásmód megismertetése és alapjainak begyakoroltatása. Ezzel a hallgatók most találkoznak először az oktatásuk során. Jelentőségét aláhúzza, hogy az orvoslásban (a tudományban és a hétköznapi munkában is) ezek a módszerek és készségek nélkülözhetetlenné váltak az utóbbi években. A félév elfogadásának feltételei Két évfolyamdolgozat, legfeljebb két mulasztott gyakorlat. A jegyet három lépcsős vizsgán lehet megszerezni, aminek elemei: egy „beugró” teszt, egy számítógéppel (SPSS-el) megoldandó feladat és egy elméleti kérdés. Mindegyikre legalább „elégséges” teljesítmény kell, hogy a vizsga sikerüljön. Távolmaradás pótlásának lehetőségei pótló gyakorlat A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Az Intézet által kiadott anyagok: Belágyi József: Orvosi biometria, jegyzet, Pécs, 1999. Pótó László: Biometria, munkafüzet, Pécs, 2007. egyéb jegyzetek és munkalapok Könyvek: Moore, D. S. The Basic Practice of Statistics, 5th Ed., 2010.

vagy

Moore, David S., McCabe, George P. Introduction to the Practice of Statistics 5th Ed, 2005, W.H. Freeman és: Yates, Dan, Moore, David S., Starnes, Daren S. The Practice of Statistics (TI-83/89 Graphing Calculator Enhanced) 2/e, 2003, W.H. Freeman vagy Rees, W. G. Essential Statistics, Chapman and Hall, 1992 Előadások 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Bevezetés (a biometria és az orvostudomány, modellek). A valószínűség fogalma. Dr. Pótó László Változó-típusok. Diszkrét eloszlások (a binomiális és a Poisson eloszlás). Dr. Pótó László Folytonos változók, hisztogram, relatív gyakoriság sűrűség, sűrűségfüggvény. Dr. Pótó László Átlag, szórás. A normális eloszlás. Dr. Pótó László Az átlag eloszlása, a standard hiba. Dr. Pótó László A várható érték konfidencia intervalluma. A t eloszlás. Dr. Pótó László A hipotézisvizsgálat elve. Az egy mintás t próba. A páros t próba. Az előjel próba (előzetes). Dr. Pótó László A konfidencia intervallum és a hipotézisvizsgálat összevetése. A döntési hibák. Dr. Pótó László A független mintás t próba. Az F próba. Dr. Pótó László A lineáris korreláció és regresszió. Dr. Pótó László Gyakorisági táblázatok 1. A khi-négyzet próba. Dr. Pótó László 59


12. 13. 14.

Gyakorlatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Nemparaméteres próbák. (előjel, Wilcoxon és Mann-Whitney próbák) Dr. Pótó László A varianciaanalízis elve. A hipotézisvizsgálati módszerek áttekintése. Dr. Pótó László Vizsgálati eljárások, szenzitivitás, specificitás (Gyakorisági táblázatok 2.). Többváltozós módszerek. Összefoglalás. Dr. Pótó László Valószínűség - példák 1. + Számítógéphasználat, Windows, SPSS. Valószínűség - példák 2. - diszkrét eloszlások. A binomiális eloszlás. Adatok grafikus áttekintése. Folytonos változók. Hisztogram. Adatok számszerű áttekintése, jellemzése - leíró statisztika Normális elosztás. Az átlag eloszlása. Becslések. A várható érték megbízhatósági intervalluma. A hipotézistesztelés Becslés és hipotézistesztelés. Az első- és másodfajú hiba. A független mintás t próba. Az F próba. A lineáris korreláció és regresszió. Gyakorisági táblázatok - A khi-négyzet próba. Nemparaméteres próbák: előjel, Wilcoxon és Mann-Whitney próba. A varianciaanalízis elve. Összefoglalás

Szemináriumok Vizsgakérdések Egy „beugró” teszt, egy gyakorlati feladat (megoldandó számítógéppel) és egy elméleti kérdés az alábbiak közül:

1. A biometria/biostatisztika fő feladata A kétféle gondolkodási modellről - mik a főbb különbségek? Mutassa be, hogyan egészítik ki egymást, s hogyan kap mindkét gondolkodásmód szerepet a tudományos és az orvosi munkában. (háttér: főleg az 1., a 3. és a 6-7-8. előadások)

2. A statisztikai gondolkodásmód fő jellegzetessége: a valószínűség Mutassa be a fogalmat egyszerű példán. Mikor számolható és mikor nem számolható az értéke? Igazolja példákkal, hogy mindkét megközelítés alkalmazható a gyakorlati (orvosi) feladatoknál. (háttér: főleg az 1., a 2. a 6-7-8. és a 12. előadások)

3. A valószínűség-eloszlás fogalma - a diszkrét eloszlások - 1, Mutassa be a binomiális eloszlás példáján, hogyan lehet a „számolható valószínűség”; (szerencsejáték helyzetek) megközelítést valós élethelyzetekben alkalmazni. Az eloszlás ábrázolása. Mutassa be, hogy kap szerepet ez a megközelítés a döntéshozásban. (háttér: főleg a 2. a 6-7-8. és a 12. előadások)

4. A valószínűség-eloszlás fogalma - a diszkrét eloszlások - 2, Vonjon párhozamot a binomiális és a Poisson eloszlás között: hasonlóságok és különbségek, alkalmazási példákkal alátámasztva. Mutassa be a diszkrét eloszlások jelentőségét példákkal. (Mely hipotézistesztelési eljárások alapulnak ezen a megközelítésen?) (háttér: főleg a 2. a 6-7-8. és a 12. előadások)

5. A statisztikai gondolkodás alapelvei - az adatoktól a döntésig A döntéshozáshoz vezető út - és a buktatói. (mintaméret, reprezentativitás, rejtett változók, valószínűségi ítélet, hibakockázat, - és kezelésük) (háttér: főleg a 3. és a 6-7-8. előadások) 60


6. Adat- (változó-) típusok és az adatok ábrázolásának különböző módjai A három leggyakoribb adattípus és összefoglaló bemutatásuk lehetőségei. Az egyes diagramfajták alkalmazási köre - erősségük és korlátaik. Milyen speciális információkat tud megjeleníteni egy-egy diagramtípus? Mikor melyiket érdemes választani? (háttér: főleg a 3. előadás)

7. A minta és az alapsokaság Mutassa be mindkét alapfogalmat többféle adattípus esetén. Hogyan jellemezhető (képszerűen és számszerűen) ezen példákban a minta és a sokaság? Mutassa be a két fogalom alapvető szerepét a statisztikai következtetés és döntés gondolatmenetében. (háttér: főleg a 3. a 6-7-8. és a 12. előadások)

8. Folytonos adatok számszerű jellemzése Vonjon párhuzamot az „öt szám”-os és a „három szám”-os adatjellemzés között. Mikor melyik alkalmazható/alkalmazandó? Igazolja példákkal, hogy a kétféle jellemzés alapvető szerepet kap a döntési (pl. hipotézistesztelési) módszer kiválasztásában. (háttér: főleg a 4. a 6-7-8. és a 12. előadások)

9. A valószínűség-eloszlás fogalma - a folytonos eloszlások Szimmetrikus és ferde eloszlások. Hogyan tükröződik az eloszlás alakja a mintajellemzőkben? A fentiek bemutatása a normális és ferde eloszlású példákon. Igazolja a megkülönböztetés jelentőségét a döntéshozási módszerek feltételein keresztül. (háttér: főleg a 4. a 6-7-8. és a 12. előadások)

10. A normális eloszlás 1. Jellemzői. Miért használható gyakran, különösen a biológiában és az orvostudományban? Alkalmazási példák (referencia tartomány, stb.). Hogyan támasztja alá az alapvető jelentőségét a „normális közelítés” módszere? (alkalmazási példákkal) - és hogyan a hipotézisvizsgálati módszerek feltételei? (háttér: főleg a 4., az 5., a 6-7-8-9. és a 12. előadások)

11. A normális eloszlás 2. Hogyan támasztja alá jelentőségét az „átlag eloszlása”? Igazolja, hogy az átlag eloszlása alapvető szerepet kap a statisztikai következtetés és döntés során. (háttér: főleg a 4., az 5. és a 6-7-8-9-10. előadások)

12. A statisztikai következtetés A statisztikai következtetés mint a statisztikai gondolkodásmód kulcslépése. Vesse össze a pontbecslés és intervallumbecslés módszerét e szempontból. Mutassa be, hogyan használható mindkét megközelítés a várható értékre adható intervallumbecslés során (a várható értékre adható p% megbízhatóságú intervallumbecslés - konfidencia intervallum). (háttér: főleg az 5.és a 6. előadások)

13. Az átlag megbízhatósági intervalluma A legtöbb általunk megismert SPSS eredménylistán szerepel a „95% CI” kifejezés? Mi ez és miért ilyen gyakori a statisztikai vizsgálatokban? Mondjon példákat, hogy melyik eredménylistán miért szerepel, mire jó a feltűntetése? (háttér: főleg az 5. és a 6-tól végig, szinte mindegyik előadás)

61


14. A hipotézisvizsgálat alap gondolatmenete Mutassa be az „öt lépéses” gondolatmenet származtatását és alkalmazhatóságát hétköznapi valamint szakmai vonatkozású példákon. Melyek az „öt lépés” egyszerű, kötött pontjai, s melyek azok, amelyek egyéni mérlegelést igényelnek? Ez utóbbi jelentőségének igazolása a példákon. (háttér: a 7-től végig, szinte mindegyik előadás)

15. Az egymintás és a páros t próba A hipotézisvizsgálat alap gondolatmenete milyen adatok és kérdések esetén vezet ezen módszerekhez? A két módszer hasonlósága és különbsége. Mi a teendő, ha az alkalmazási feltételek nem teljesülnek? Miért nem érdemes minden esetben ezen utóbbi módszereket használni? (háttér: főleg a 6-7-8-9. és a 12. előadások)

16. A megbízhatósági intervallum és a hipotézisvizsgálat összevetése Értékelje a két módszert a hasonlóságok és különbözőségek, az erősségek és gyengeségek alapján. A fentieket konkrét példa felhasználásával mutassa be. (háttér: főleg a 6-7-8 előadás)

17. Döntési hibakockázatok és a teszt ereje Ismertesse a statisztikai döntéshozás lényegi sajátosságát, a döntési hibakockázatokat. Hogyan lehet ezeket kezelni? Mikor kell ezeket kezelni? Mutassa be példákon, hogy mikor nyújt segítséget a döntési hibakockázat értéke (vagy legalább változása) és mikor a teszt ereje az adott kérdés megválaszolásában? (háttér: főleg a 8. és a 9. előadás)

18. A két- (független-) mintás t próba Mi a különbség a páros és a kétmintás t próba között? Milyen kérdésre kapható válasz az utóbbi módszerrel? Mi a módszer sajátos feltétele - és hogy kezelhető ez az F próba segítségével? (Mi a megoldás „ára”? Miért nem használjuk mindig a kevesebb feltételt támasztó megoldást?) (háttér: főleg a 9. előadás)

19. Két változó kapcsolatának vizsgálata - folytonos adatok esetén Hasonlítsa össze az egy változó - két minta és a két változó - adatpárok („egy minta”) esetét. Milyen tipikus kérdésekre keresünk választ a két esetben? Ismertesse példákon a lineáris regresszió és korreláció vizsgálat módszerének gondolatmenetét. Mutassa be azokat a pontokat, ahol a statisztikai gondolkodásmód lényegi szerephez jut benne. Hipotézisvizsgálat-e ez a módszer? (háttér: főleg a 10. előadás)

20. Két változó kapcsolatának vizsgálata - kategorikus adatok esetén Mennyiben hasonló és mennyiben eltérő a „két változó” vizsgálata kérdéskör a folytonos és a kategorikus adatok esetén? Milyen adatokat (számokat) kell az utóbbi helyzetben kezelni? Mi az a hipotézisvizsgálati módszer, amely erre alkalmas? Mutassa be ennek az öt lépését egy példán. Mik a módszer alkalmazásának feltételei és mi a teendő, ha ezek nem teljesülnek? (háttér: főleg a 11. és a 12. előadás)

21. A gyakorisági adatok kezelése és értékelése - 1. Miért gyakori az orvosi gyakorlatban, hogy a khi-négyzet próba nem alkalmazható? Milyen lehetőségek kínálkoznak ilyenkor? Mikor kell ezek közül a Fisher teszthez folyamodni? Miért szerepel (mire utal) ennek a nevében az „egzakt” jelző? (háttér: főleg a 11. és a 12. előadás) 62


22. A gyakorisági adatok kezelése és értékelése - 2. Egy diagnosztikai teszt minősítése. Mely kérdésekre ad választ a „szenzitivitás”, a „specificitás” valamint a pozitív és a negatív teszteredmény jósló- („prediktív-”) ereje? Az arány megbízhatósági intervalluma. Igazolja ennek alapján, miért lesz eredménytelen a khi-négyzet próba alkalmazása néha az orvosi adatértékeléseknél! (háttér: főleg a 11. és a 12. előadás)

23. A nem-paraméteres próbák - 1. Milyen helyzetben kell választani a t próba helyett valamely más módszert - és mikor jön szóba az előjel próba? Mutassa be a hipotézisvizsgálat ötlépéses módszerét az előjelpróba alkalmazásával egy példán. Mi a hasonlóság és a különbözőség ezen módszer és a megfelelő paraméteres módszer között? Mi a módszer erőssége és mi a gyengéje? (háttér: főleg a 2. a 7. és a 12. előadás)

24. A nem-paraméteres próbák - 2. Milyen helyzetben kell választani a t próba helyett valamely más módszert - és mikor jön szóba a Wicoxon és a Mann-Whitney próba? Mutassa be mindkét módszer alkalmazását egy-egy példán. Mi a hasonlóság és a különbözőség ezen módszerek és a megfelelő paraméteres módszerek között? Mi ezen módszerek erőssége és mi a gyengéje? (háttér: főleg a 7., a 9. és a 12. előadás)

25. Az ANOVA elve Mutassa be példákon, hogy mi a variancia-analízis alkalmazásának alaphelyzete. Mi az értékelés elve? Mutassa be ezt a több csoportátlag összehasonlításának példáján. Mi az előnye ennek a módszernek a páronkénti t-próbák alkalmazásával szemben? (háttér: főleg a 2. a 8., a 9. és a 13. előadás) Közreműködők Borbásné dr. Farkas Kornélia (FAKAAA.T.JPTE), Dr. Dergez Tímea (DETCAAT.T.JPTE), Dr. Kilár Ferenc (KIFGAAO.PTE), Dr. Pótó László (POLGABO.PTE), Kőnigné Péter Anikó (PEAAAB.T.JPTE)

63


OOANEA

NEUROANATÓMIA

Tantárgyfelelős:

DR. RÉKÁSI ZOLTÁN, egyetemi docens Anatómiai Intézet

9 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 84 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 126 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 200 fő Előfeltételek: OOAAA2 teljesített + OOASF2 teljesített

Tematika A központi idegrendszer és az érzékszervek makroszkópos és mikroszkópos anatómiája, valamint fejlődéstana. A neurohormonális szabályozás morfológiai alapjai. A fej és a nyak tájanatómiája. Az ember központi idegrendszerének makroszkópos, mikroszkópos és ultrastrukturális szerkezete, és ezek alapvető funkcionális aspektusaink és fejlődésének megismertetése, a fej- és a nyak tájanatómiai vonatkozásai, különös tekintettel az agyidegek beidegzési területeire. Az endokrin szervek és az érzékszervek makroszkópos, mikroszkópos és ultrastrukturális szerkezete, valamint ezek fejlődése. A tantárgy későbbi klinikai tanulmányokhoz (neurológia, idegsebészet, szemészet, fül-, orrgégészet, craniofacialis sebészet) nyújt alapvető anatómiai ismereteket. A félév elfogadásának feltételei Hiányzás (bármely okból) legfeljebb a foglalkozások 15 %-áról (= 19 óra). Távolmaradás pótlásának lehetőségei Kihagyott gyakorlatok anyagának pótlása egyénileg, a csoport többi gyakorlatán (maximum 3 gyakorlat pótolható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok http://an-server.pote.hu Előadások 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

A bőr szövettana. Dr. Rékási Zoltán Az idegrendszer fejlődésvázlata, molekuláris genetikai háttere. Dr. Tóth Pál Idegszövettan A neurontan, a neuron szerkezete 1. Dr. Lázár Gyula Idegszövettan: A neurontan, a neuron szerkezete 2. Dr. Lázár Gyula Idegszövettan: Idegvégződések 1. (szinaszisok) Dr. Lázár Gyula Idegszövettan: Idegvégződések 2. (receptorok és effektorok) Dr. Lázár Gyula Idegszövettan: Glia. Dr. Lázár Gyula Idegszövettan vizsgáló módszerei. Dr. Lázár Gyula A gerincvelő szerkezete, vérellátása, burkai. Dr. Tóth Pál A gerincvelő (mikroszkópos) szerkezete. Dr. Tóth Pál Gerincvelői reflexek. Dr. Tóth Pál A gerincvelő felszálló pályái. Dr. Józsa Rita A gerincvelő leszálló pályái. Dr. Józsa Rita A rhombencephalon és a mesencephalon általános szerkezetvázlata. Dr. Rékási Zoltán Agyidegmagvak. Dr. Rékási Zoltán Formatio reticularis. Dr. Reglődi Dóra Agytörzsi rendszerek és reflexek. Dr. Reglődi Dóra 64


18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. Gyakorlatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A kisagykéreg szerkezete. Dr. Rékási Zoltán A kisagykéreg összeköttetései. Dr. Rékási Zoltán A liquorkeringés, az agy vérellátása és agyburkok klinikai vonatkozása. Dr. Lubics Andrea Diencephalon: A thalamus. Dr. Rékási Zoltán Törzsdúcok. Dr. Reglődi Dóra Agykéreg. Dr. Rékási Zoltán Hippocampus szerkezete és összeköttetései. A limbikus rendszer. Dr. Seress László Diencephalon: A hypothalamus, hypothalamo-hypophysealis rendszer. Dr. Kovács Magdolna Endokrin szervek 1. Dr. Kovács Magdolna Endokrin szervek 2. Dr. Kovács Magdolna Szem. Dr. Tóth Pál Szem (fejlődése). Dr. Tóth Pál Szemizmok, szemmozgások koordinálásának alapjai. Dr. Lázár Gyula Retina. Dr. Lázár Gyula Látópálya. Dr. Lázár Gyula Dobüreg és tartalma (fejlődése). Dr. Józsa Rita Csontos és hártyás labirintus és fejlődése. Dr. Józsa Rita Hallópálya. Dr. Tóth Pál Vestibularis rendszer. Dr. Tóth Pál A mozgáskoordináció ideganatómiai alapjai. Dr. Csernus Valér Somatikus érző rendszerek. Dr. Csernus Valér Vegetatív idegrendszer 1. Dr. Csernus Valér Vegetatív idegrendszer 2. Dr. Csernus Valér A központi idegrendszer klinikai vonatkozásai. Dr. Reglődi Dóra Záróelőadás. Dr. Csernus Valér Boncterem: Koponya. Boncterem: Kivett agy boncolása. Szövettan: Koponya. Boncterem: Kivett agy boncolása. Boncterem: Kivett agy boncolása. Szövettan: A bőr szövettana. Boncterem: Kivett agy boncolása. Boncterem: Kivett agy boncolása. 65


9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42.

Szövettan: Neuronok, perifériás idegek. Boncterem: Agyszeletek demonstrációja. Boncterem: Agyszeletek demonstrációja. Szövettan: Idegvégződések, glia. Boncterem: Gerincvelő. Boncterem: Gerincvelő. Szövettan: Gerincvelő szövettana. Boncterem: Fej és nyak régiók. Boncterem: Fej és nyak régiók. Szövettan: Gerincvelő és agytörzs szeminárium. Boncterem: Fej és nyak régiók. Boncterem: Fej és nyak régiók. Szövettan: Kisagykéreg szövettana. Boncterem: Fej és nyak régiók. Boncterem: Fej és nyak régiók. Szövettan: Kisagy és diencephalon szeminárium. Boncterem: Fej és nyak régiók. Boncterem: Fej és nyak régiók. Szövettan: Agykéreg szövettana. Boncterem: In situ agyboncolás. Boncterem: In situ agyboncolás. Szövettan: Endokrin szervek 1. Boncterem: In situ agyboncolás. Boncterem: Orbita. Szövettan: Endokrin szervek 2. Boncterem: Orbita. Boncterem: Belső fül. Szövettan: Szem szövettana. Boncterem: Belső fül. Boncterem: Röntgen-, MR/CT-képek. Szövettan: Belső fül. Boncterem: Ismétlés, felkészülés a vizsgára. Boncterem: Ismétlés, felkészülés a vizsgára. Szövettan: Ismétlés, felkészülés a vizsgára.

Szemináriumok Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu Közreműködők Dr. Csernus Valér (CSVGAAO.PTE), Dr. Czeiter Endre (CZEFAAO.PTE), Dr. Farkas József (FAJSAAO.PTE), Dr. Gaszner Balázs (GABFADO.PTE), Dr. Hollósy Tibor (HOTFAAO.PTE), Dr. Kiss Péter (KIPFABO.PTE), Dr. Kovács Magdolna (KOMLAAO.PTE), Dr. Matkovits Attila (MAASAAO.PTE), Dr. Reglődi Dóra (REDMAAO.PTE), Dr. Rékási Zoltán (REZMAAO.PTE), Dr. Sétáló György (SEGGAAO.PTE), Dr. Tamás Andrea (TAAFAAO.PTE), Dr. Tima Lajos (TILGAAO.PTE), Dr. Tóth Pál (TOPMAAO.PTE), Fábián Eszter (FAEGAAT.PTE)

66


OOAOET

MAGATARTÁSTUDOMÁNY 2. (ORVOSI ETIKA)

Tantárgyfelelős:


1 kredit ▪ félévközi jegy ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 14 óra szeminárium = összesen 14 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 300 fő Előfeltételek: -

Tematika A tantárgy keretében a hallgatók elsajátítják a modern orvosi etika nemzetközi konszenzuson alapuló alapvető normáit, valamint az orvos-beteg kapcsolat etikai szempontból releváns hazai jogi szabályozását. A tantárgy célja az orvoslás gyakorlatában az etikai problémafeltáró és -megoldó készség kialakítása a hallgatókban. A félév elfogadásának feltételei Félévközi számonkérés: bioetika területéről szabadon választott témából esszé írása; vagy szóbeli referátum és záróteszt. Távolmaradás pótlásának lehetőségei TVSZ szerint. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Lásd az egyes foglalkozások tematikájánál. Előadások Gyakorlatok Szemináriumok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

A reproduktív medicina és a művi abortusz etikai dilemmáinak megbeszélése. Az orvosbiológiai kutatások és a génmanipuláció etikai kérdéseinek megbeszélése A reproduktív medicina és a művi abortusz etikai dilemmáinak megbeszélése. A társadalmi normák, az erkölcsi normák és a jogi normák általános jellemzése. Az orvosi titok és az egészségügyi adatok védelme. Az orvosbiológiai kutatások és a génmanipuláció etikai kérdéseinek megbeszélése Az orvosi titok és az egészségügyi adatok védelme. A filmmel, az eutanáziával, a halállal, a haldoklással és a holttesttel kapcsolatos etikai kérdések megbeszélése A filmmel, az eutanáziával, a halállal, a haldoklással és a holttesttel kapcsolatos etikai kérdések megbeszélése Filmvetítés: Halál kérésre. (Eutanázia Hollandiában) Filmvetítés: Halál kérésre. (Eutanázia Hollandiában) Az orvosi beavatkozásokba való „tájékozott beleegyezés” elve. Az orvoslás tradicionális paternalista modellje. Bioetika, orvosi etika, egészségügyi etika fogalma.

Vizsgakérdések Nincs. Közreműködők Dr. Jakab Tibor (JATHAAE.PTE)

67


OOAOKG

AZ ORVOSI KOMMUNIKÁCIÓ GYAKORLATA

Tantárgyfelelős:

DR. NAGY LAJOS, egyetemi tanár Családorvostani Intézet

1 kredit ▪ félévközi jegy ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 6 óra előadás + 8 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 14 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 200 fő Előfeltételek: -

Tematika Helyes orvos-beteg kommunikáció kialakításának alapjai. Találkozás, üdvözlés, interjúkészítés, elköszönés elemei. Verbális, nonverbális kommunikáció. Kommunikáció jogi-etikai alapjai. Kommunikációs tréning. A fent említett tematika megvalósítása, a célkitűzések elérése. A gyakorlati készségek és attitűdök sorában a hatékony orvosi kommunikációnak fontos szerepe van, mely alapvető feltétele a jó orvos-beteg kapcsolat kialakításának. A félév elfogadásának feltételei Előadásokon, szemináriumokon való részvétel kötelező. Félévközi jegy megajánlása a gyakorlatok alatti számonkérések alapján történik. 20% feletti hiányzás a tantárgy aláírását nem teszi lehetővé. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Következő év A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Pilling János: Orvosi kommunikáció, Medicina Kiadó, 2008. Allan Pease: Testbeszéd, Park kiadó, 1992 Arnold Csaba: Családorvoslás a gyakorlatban, Melania Kiadó, 2002. Molnár - Csabai: A gyógyítás pszichológiája, Springer, 1994. kiadott előadás vázlat. Előadások 1. 2. 3. 4. 5. 6. Gyakorlatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A családorvoslás helye és szerepe a kommunikációban, az orvos beteg találkozás Dr. Nagy Lajos Beteginterjú Dr. Veres Andrea Verbális, nonverbalis kommunikáció I. Dr. Oberling János Verbális, nonverbális kommunikáció II. Dr. Oberling János Nehéz beteg-kommunikáció Dr. Bán Ildikó Rossz hír közlése, etika a kommunikációban Dr. Csikós Ágnes Ismerkedés Bevezetés Non-verbális kommunikáció interjú készítés Nehéz helyzetek a kommunikációban rossz hír közlése verbális kommunikáció szituációk

Szemináriumok Vizsgakérdések Közreműködők Dr. Bán Ildikó (BAIFACO.PTE), Dr. Bíró Ferenc (BIFPAAP.PTE), Dr. Csikós Ágnes (CSAAAI.B.JPTE), Dr. Heim Szilvia (HESPAAP.PTE), Dr. Nagy Lajos (NALGABO.PTE), Dr. Rinfel József (REJPAAP.PTE), Dr. Várnai Réka (VAROAAO.PTE), Dr. Végh Mária (VEMHAAE.PTE)

68


OOAORK

ORVOSI KÉMIA

Tantárgyfelelős:

DR. OHMACHT RÓBERT, egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet


Tematika Az „Orvosi kémia” tematikája tartalmazza azokat az alapismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a biokémia, élettan, gyógyszertan, klinikai kémia elsajátításához. Felöleli az általános kémia azon területeit, amely az orvostanhallgatók számára nélkülözhetetlen. Szerves kémia címen foglalkozik a funkciós csoportok kémiájával. A kémiai gyakorlatok az általános kémiai és az anyagismeret elsajátítását célozzák meg, a szemináriumok a kémiai számítások elsajátításához nyújtanak segítséget. A félév elfogadásának feltételei 2db félévközi zárthelyi megírása. A félév utolsó hetében pótlási (igazolt hiányzók esetén) és javítási lehetőséget biztosítunk. A zárthelyik átlaga el kell, hogy érje minimálisan a 30%-ot. A félév 3-13 hetében minden gyakorlaton a gyakorlatok anyagából rövid dolgozatot íratunk, összesen 11-t. A félév elfogadásának feltétele minimum 8 rövid dolgozat megírása és legalább 5 dolgozat sikeres teljesítése. A gyakorlatokon jegyzőkönyvet kell vezetni. A rövid dolgozat eredménye csak a jegyzőkönyv gyakorlatvezető által történt elfogadása esetén válik érvényessé. A félév elfogadásának további feltétele az Orvosi kémia alapjai c. kritérium tárgy felvétele és sikeres teljesítése. Az előadások, szemináriumok, gyakorlatok látogatása kötelező. A megengedett maximális hiányzás összesen 14 óra. Távolmaradás pótlásának lehetőségei nincs A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Tankönyv Gergely P. (Szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 6. kiadás, Semmelweis, Bp. 2005. Gergely P., Penke B., Tóth Gy.: Szerves és bioorganikus kémia, 5. kiadás, Alliter Kiadó és Oktatásfejlesztő Alapítvány, 2006 Nagy Veronika (Szerk.): Orvosi Kémiai gyakorlatok Internetes jegyzet PTE ÁOK, 2011 Ajánlott Irodalom: McMurray, Fay: Chemistry (latest edition) Zeeck: Chemie für Mediziner (7. Auflage) Előadások 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Bevezetés az orvosi kémiába Dr. Ohmacht Róbert A periódusos rendszer, az atomok elektronszerkezete. Dr. Nagy Veronika Kémiai kötések. Ionos, kovalens és fémes kötés Dr. Nagy Veronika Kémiai kötések. A molekulapálya- és a vegyértékkötés-elmélet alapjai Dr. Nagy Veronika Másodlagos kölcsönhatások Dr. Nagy Veronika Az elemek kémiája, típusaik, tulajdonságaik Dr. Berente Zoltán Oxidok, hidroxidok, savak, bázisok, sók Dr. Berente Zoltán Halmazállapotok, gáztörvények Dr. Takátsy Anikó Rita A víz és a vizes oldatok. Híg oldatok kolligatív sajátságai. Biofolyadékok összetétele Dr. Takátsy Anikó Rita Elektrolitok szerepe az élő szervezetben Dr. Takátsy Anikó Rita 69


11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39.

Kémiai egyensúlyok, a tömeghatás törvénye Dr. Takátsy Anikó Rita Oldékonysági egyensúlyok. Epekő és vesekő. Dr. Takátsy Anikó Rita Savak és bázisok Dr. Takátsy Anikó Rita pH, pOH és a vízionszorzat Dr. Lóránd Tamás Sók hidrolízise, pufferoldatok Dr. Lóránd Tamás Az élő szervezetekben megtalálható pufferrendszerek Dr. Berente Zoltán Komplexek szerkezete és kialakulása Dr. Takátsy Anikó Rita Fémkomplexek az élő szervezetekben és az orvosi diagnosztikában Dr. Berente Zoltán Kolloid rendszerek Dr. Takátsy Anikó Rita Reakciókinetika Dr. Nagy Veronika Termodinamika: a kémiai reakciók energiaviszonyai Dr. Nagy Veronika Termodinamika: spontán és nem-spontán végbemenő reakciók Dr. Nagy Veronika Fotokémia. A fény által kiváltott reakciók élő rendszerekben Dr. Nagy Veronika Elektrokémia Dr. Nagy Veronika Elektronátmenetek élő rendszerekben Dr. Nagy Veronika Bevezetés a szerves kémiába Dr. Agócs Attila A szerves kémiai reakciók típusai Dr. Agócs Attila Telített szénhidrogének, alkánok. Paraffinok a gyógyászatban Dr. Lóránd Tamás Telítetlen szénhidrogének: alkének és alkinok Dr. Lóránd Tamás Izoméria az alkánok, cikloalkánok és alkének körében Dr. Lóránd Tamás Aromás szénhidrogének. Halogénezett szénhidrogének Dr. Agócs Attila Optikai izoméria. A relatív és az abszolút konfiguráció Dr. Agócs Attila Alkoholok Dr. Lóránd Tamás Fenolok Dr. Lóránd Tamás Éterek Dr. Lóránd Tamás Szerves kénvegyületek Dr. Lóránd Tamás Aldehidek és származékaik Dr. Agócs Attila Ketonok, kinonok Dr. Agócs Attila Aminok és biológiailag jelentős származékaik Dr. Lóránd Tamás

70


40. 41. 42.

Karbonsavak Dr. Lóránd Tamás Karbonsavészterek, foszfát- és szulfátészterek Dr. Lóránd Tamás Karbonsavak további származékai Dr. Lóránd Tamás

Gyakorlatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Munkavédelmi ismeretek. Asztalátadás. Szűrés és választótölcsér bemutatása. Szeminárium. Szeminárium. Biológiailag jelentős nemfémek és vegyületeik (halogének, oxigén és nitrogén csoport) Biológiailag jelentős nemfémek és vegyületeik (halogének, oxigén és nitrogén csoport)) A széncsoport, alkálifémen, alkáli földfémek, földfémek A széncsoport, alkálifémen, alkáli földfémek, földfémek Átmeneti fémek (d-mező elemei) Átmeneti fémek (d-mező elemei) Kolloidika, kinetika Kolloidika, kinetika. Betacid oldat készítése és titrálása Betacid oldat készítése és titrálása. Elektrokémiai kísérletek. Elektrokémiai kísérletek. Potenciometrikus pH mérés. Pufferoldatok vizsgálata. Potenciometrikus pH mérés. Pufferoldatok vizsgálata. Szerves kémia I. Funkciós csoportok reakciói I. Szerves kémia I. Funkciós csoportok reakciói I. Szerves kémia II. Funkciós csoportok reakciói II. Szerves kémia II. Funkciós csoportok reakciói II. Szerves kémia III. Funkciós csoportok reakciói II. Szerves kémia III. Funkciós csoportok reakciói II. Konzultáció Konzultáció Konzultáció Konzultáció

Szemináriumok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Alapfogalmak, sztöchiometriai számítások Sztöchiometriai számítások Molekulák alakja, polaritása, intermolekuláris kölcsönhatások Oldatok koncentrációja Egyszerű szerves molekulák szerkezete Szerves molekulák elnevezése. Izoméria Szerves vegyületcsaládok szerkezete, tulajdonságai Sztereokémia I: kiralitás, enantiomerek Sztereokémia II: diasztereomerek Szerves kémiai reakciók I: Reakciótípusok Szerves kémiai reakciók II: Alkének és aromás vegyületek Szerves kémiai reakciók III: Alkoholok Szerves kémiai reakciók IV: Oxovegyületek Szerves kémiai reakciók V: Karbonsavak

Vizsgakérdések Közreműködők Bóna Ágnes (BOARAAO.PTE), Böddi Katalin (BOKDAA.T.JPTE), Dr. Agócs Attila (AGAQAAP.PTE), Dr. Matus Zoltán (MAZGAAO.PTE), Dr. Nagy Veronika (NAVOAAK.PTE), Gulyás Gegely (GUGSAAP.PTE), Háda Magdolna (HAMFAA.T.JPTE), Jakus Péter (JAPAAA.T.JPTE), Jámbor Éva (JAEHAAT.PTE), Radó-Turcsi Erika (RAESAAP.PTE)

71


OOASF1

SZÖVET- ÉS FEJLŐDÉSTAN 1.

Tantárgyfelelős:

DR. HORVÁTH JUDIT, egyetemi docens Anatómiai Intézet

4 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 260 fő Előfeltételek: OOAAA1 egyidejű felvétel + OOAMB1 teljesített

Tematika Alapszövettan. Alap-fejlődéstan (embryogenesis). Az emberi alapszövetek mikroszkópos és ultrastrukturális szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak, valamint az emberi test korai fejlődésének ismertetése. A két-féléves tantárgycsoport első része. A szövettani tanulmányok megalapozzák az élettani folyamatok és a patológiás elváltozások megértését. Az embriológia ismerete elengedhetetlen a normál anatómiai situs megértéséhez és magyarázatot nyújt bizonyos fejlődési rendellenességek kialakulására. A félév elfogadásának feltételei A gyakorlatokon rajzos jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv megfelelő vezetését a gyakorlatvezető igazolja a félév végén. Hiányzás (bármilyen okból!) legfeljebb a foglalkozások 15%-áról (8 tanóra = pl. 4 gyakorlat, vagy 3 gyakorlat és 2 előadás, stb.). Távolmaradás pótlásának lehetőségei Kihagyott gyakorlatok pótlása egyénileg, más csoporttal, kizárólag ugyanazon a héten, maximum kétszer félévenként. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok http://an-server.pote.hu/ Előadások 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

Szövettani bevezető. Mikroszkópos technikák, festések. Alapszövetek. Dr. Csernus Valér Hámszövetek. Dr. Csernus Valér Fedőhámok. Dr. Csernus Valér Mirigyhámok Dr. Csernus Valér A kötőszövet sejtjei. Dr. Csernus Valér Kötőszöveti rostok és alapállomány Dr. Csernus Valér A kötő- és támasztószövetek felosztása, típusai. Dr. Csernus Valér Porcszövet Dr. Csernus Valér Csontszövetek, desmogen csontosodás. Dr. Csernus Valér Chondrogen csontosodás Dr. Csernus Valér Izomszövetek 1. Dr. Csernus Valér Izomszövetek 2. Dr. Csernus Valér Progenesis I. Dr. Horváth Judit Idegszövet 1. Dr. Lázár Gyula Progenesis II. Dr. Horváth Judit Idegszövet 2. Dr. Lázár Gyula Megtermékenyítés, barázdálódás. Homebox gének. Dr. Horváth Judit

72


18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. Gyakorlatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

A vér alakos elemei. Dr. Reglődi Dóra Blastocysta, implantáció. Dr. Horváth Judit Haemopoesis. Dr. Reglődi Dóra Gastrulatio, neurulatio. A test tengelyeinek meghatározódása. Dr. Horváth Judit Az erek szövettana. Dr. Reglődi Dóra A mesoderma tagozódása, az izomrendszer fejlődése Dr. Horváth Judit Szövettani összefoglaló. Dr. Csernus Valér Az embryo lefűződése, a köldökzsínór. Dr. Horváth Judit Magzatburkok, decidua, placentáció. Dr. Horváth Judit A magzat külső alaki fejlődése. Koponyafejlődés. Dr. Horváth Judit Fejlődési rendellenességek, ikerterhesség Dr. Horváth Judit A mikroszkóp használata. Hisztotechnika -Egyrétegű hámok -Hengerhámok -Többrétegű laphámok, átmeneti hám, pigmenthám -Mirigyhám -Kötőszöveti sejtek és rostok -A kötőszövet típusai -Porc- és csontszövet -Csontosodás -Izomszövet -Idegszövet -Vér és vérképződés -Az erek szövettana -Fejlődéstani szeminárium --

Szemináriumok Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu/

73


Közreműködők Dányádi Bese (DABNAAO.PTE), Dr. Czeiter Endre (CZEFAAO.PTE), Dr. Farkas Boglárka (FABFADO.PTE), Dr. Hollósy Tibor (HOTFAAO.PTE), Dr. Horváth Gabriella (HOGFAFO.PTE), Dr. Horváth Judit (HOJIAAO.PTE), Dr. Kovács Magdolna (KOMLAAO.PTE), Dr. Lázár Gyula (LAGFABP.PTE), Dr. Lubics Andrea (PELMAAO.PTE), Dr. Nagy András Dávid (NAAFAFO.PTE), Dr. Sétáló György (SEGGAAO.PTE), Dr. Tamás Andrea (TAAFAAO.PTE), Dr. Tima Lajos (TILGAAO.PTE), Dr. Tóth Pál (TOPMAAO.PTE), Fábián Eszter (FAEGAAT.PTE), Opper Balázs (OPBFAB.T.JPTE)

74


OOASF2

SZÖVET- ÉS FEJLŐDÉSTAN 2.

Tantárgyfelelős:

DR. HORVÁTH JUDIT, egyetemi docens Anatómiai Intézet

4 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 260 fő Előfeltételek: OOAAA2 egyidejű felvétel + OOASF1 teljesített

Tematika A zsigerek szövettana. Szervek-szervrendszerek kialakulása és továbbfejlődése az embryonális és fötális periódusban. A kétféléves tantárgy második része. A szövettani tanulmányok megalapozzák az élettani folyamatok és a pathológiás elváltozások megértését. Az embryológia ismerete elengedhetetlen a normál anatómiai situs megértéséhez és magyarázatot nyújt bizonyos fejlődési rendellenességek kialakulására. A félév elfogadásának feltételei A gyakorlatokon rajzos jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv megfelelő vezetését a gyakorlatvezető igazolja a félév végén. Hiányzás (bármilyen okból!) legfeljebb a foglalkozások 15%-áról (8 tanóra = 4 gyakorlat, vagy 3 gyakorlat és 2 előadás, stb.). Távolmaradás pótlásának lehetőségei Kihagyott gyakorlatok pótlása egyénileg, másik csoporttal, kizárólag az adott héten, maximum kétszer félévenként. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok http://an-server.pote.hu Előadások 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

Szájüreg, nyelv és nyálmirigyek szövettana Dr. Rékási Zoltán A fogak szerkezete, fogfejlődés Dr. Tóth Pál Nyirokszövet és funkciói. Dr. Gaszner Balázs Nyirokszervek szövettana. Dr. Gaszner Balázs A légutak és a tüdő szöveti szerkezete Dr. Rékási Zoltán A légutak és a tüdő fejlődése Dr. Rékási Zoltán Az arc, a száj- és orrüreg fejlődése és rendellenességeik. Dr. Tóth Pál Az esophagus és a gyomor szövettana és histophysiologiája. Dr. Józsa Rita A belek szöveti szerkezete. Dr. Józsa Rita A kopoltyúbél és származékai. Dr. Józsa Rita A szív korai fejlődése; A sinus venosus fejlődése, és a pitvarok elkülönülése. Dr. Kovács Magdolna A kamrák fejlődése. Dr. Kovács Magdolna Kopoltyúívartériák fejlődése és származékaik. A vénás rendszer kialakulása. Dr. Kovács Magdolna A magzati vérkeringés. A szívfejlődés film. Dr. Tóth Pál A máj és a pancreas szövettana. Dr. Csernus Valér A belek, a máj és a pancreas fejlődése. Dr. Józsa Rita A vese szöveti szerkezete. Dr. Csernus Valér

75


18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. Gyakorlatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

A felső húgyutak szöveti szerkezete. A vese fejlődése. Dr. Csernus Valér Az ovarium szöveti szerkezete, tüszőfejlődés. Dr. Kovács Magdolna A tuba uterina, uterus és vagina szöveti szerkezete. Az endometrium ciklusos változásai. Dr. Kovács Magdolna Terhes méh, placenta, emlő. Dr. Kovács Magdolna A férfi reproduktív rendszer szövettana I. Dr. Rékási Zoltán A férfi reproduktív rendszer szövettana II. Dr. Rékási Zoltán A reproduktív szervek fejlődése I. Dr. Horváth Judit A reproduktív szervek fejlődése II. Dr. Horváth Judit A hashártya fejlődése, a testüregek elkülönülése. Dr. Horváth Judit A vese szövettanának klinikai vonatkozásai Dr. Degrell Péter Párhuzamosan fejlődő szervrendszerek (embryológiai összefoglaló). Dr. Horváth Judit Az ajak és a nyálmirigyek -A nyelv szöveti szerkezete -Fogak, fogfejlődés. -A nyirokszervek szövettana -A légutak és a tüdő szövettana. -Nyelőcső, gyomor. -Vékony- és vastagbél szövettana. -A szív fejlődése. (Szeminárium) -Máj, epehólyag, pancreas. -Vese, ureter, vesica urinaria. -Női nemi szervek szövettana. -Terhes méh, placenta, köldökzsinór, emlő. -Férfi nemi szervek szövettana 1. -Férfi nemi szervek szövettana 2. --

Szemináriumok Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu

76


Közreműködők Dr. Csernus Valér (CSVGAAO.PTE), Dr. Gaszner Balázs (GABFADO.PTE), Dr. Hollósy Tibor (HOTFAAO.PTE), Dr. Horváth Judit (HOJIAAO.PTE), Dr. Kovács Magdolna (KOMLAAO.PTE), Dr. Lázár Gyula (LAGFABP.PTE), Dr. Lubics Andrea (PELMAAO.PTE), Dr. Matkovits Attila (MAASAAO.PTE), Dr. Reglődi Dóra (REDMAAO.PTE), Dr. Sétáló György (SEGGAAO.PTE), Dr. Tima Lajos (TILGAAO.PTE), Dr. Tóth Pál (TOPMAAO.PTE), Fábián Eszter (FAEGAAT.PTE), Opper Balázs (OPBFAB.T.JPTE)

77


OOASZO

MAGATARTÁSTUDOMÁNY 3. (ORVOSI SZOCIOLÓGIA)

Tantárgyfelelős:


2 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – max. 250 fő Előfeltételek: OOAANT teljesített + OOAOET teljesített

Tematika A szociológiai tudásanyagra alapozva a hallgatók szerezzenek olyan elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyek segítségével az orvosi munka során képesek lesznek felismerni és értelmezni az emberi viselkedés leglényegesebb szabályszerűségeit az egészségmegőrzésben, a betegségek kialakulásában és az azokból való gyógyulás folyamatában. Az orvosi szociológia azokat a társadalmi és magatartási tényezőket vizsgálja, melyek az egészségi állapot alakulását befolyásolják, valamint az egészségügyi ellátás szociológiai aspektusait elemzi. Fő kutatási területei: krónikus betegségek epidemiológiája, egészség- és betegségmagatartás, az egészségügyi ellátás társadalmi-gazdasági aspektusai, helyi egészségfejlesztési modellek, az alternatív medicina igénybevétele. A félév elfogadásának feltételei Az előadásokon való aktív részvétel. Távolmaradás pótlásának lehetőségei TVSz szerint A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Szántó Zsuzsa, Susánszky Éva: Orvosi szociológia. Semmelweis Kiadó, Bp. 2002. David Armstrong: Az orvosi szociológia alapjai. Semmelweis Kiadó, Bp. 1995. Pikó Bettina: Orvosi szociológia. Medicina, 2006. Előadások 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

Szociológia és orvostudomány: az orvosi szociológia Dr. Füzesi Zsuzsanna Az orvosi szociológia fejlődése, irányzatainak tárgya, központi fogalma Dr. Füzesi Zsuzsanna Az orvostanhallgatók szocializációja az orvosképzés során Dr. Füzesi Zsuzsanna A rejtett curriculum Dr. Füzesi Zsuzsanna Az orvostársadalom autonómiája Dr. Füzesi Zsuzsanna Az egészség és a betegség fogalma Dr. Füzesi Zsuzsanna Az egészség és a betegség fogalma Dr. Füzesi Zsuzsanna Egészség-modellek Dr. Füzesi Zsuzsanna Perszonalisztikus és naturalisztikus betegségmodellek Dr. Füzesi Zsuzsanna A biomedikális betegségmodell és kritikája Dr. Füzesi Zsuzsanna Az orvos-beteg kapcsolat modelljei Dr. Füzesi Zsuzsanna Az orvos-beteg kapcsolat modelljei Dr. Füzesi Zsuzsanna Orvos-beteg kommunikáció Dr. Füzesi Zsuzsanna A megbetegedések társadalmi okai Dr. Füzesi Zsuzsanna Az egészségi állapot mérésének lehetőségei Dr. Füzesi Zsuzsanna Az orvoshoz fordulást befolyásoló társadalmi tényezők Dr. Füzesi Zsuzsanna 78


17.

Az elsődleges és másodlagos deviancia Dr. Füzesi Zsuzsanna A betegség, mint deviancia Dr. Füzesi Zsuzsanna A szociális integráció és a szociális támogatás egészségi állapotot befolyásoló szerepe Dr. Füzesi Zsuzsanna Deviancia fogalma és a deviancia elméletek Dr. Füzesi Zsuzsanna Szenvedélybetegségek szociológiája Dr. Füzesi Zsuzsanna Az egészségügyi ellátás szerveződése Dr. Füzesi Zsuzsanna Az egészségügyi ellátás hatékonysága Dr. Füzesi Zsuzsanna A társadalmi egyenlőtlenségeket meghatározó tényezők Dr. Füzesi Zsuzsanna Az egészségi állapot egyenlőtlenségei Dr. Füzesi Zsuzsanna Az egészségi állapothoz való viszony változása Dr. Füzesi Zsuzsanna Népegészségügyi problémák és orvoslás Dr. Füzesi Zsuzsanna Szociológiai módszerek alkalmazása az orvostudományban Dr. Füzesi Zsuzsanna

18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. Gyakorlatok Szemináriumok

Vizsgakérdések A vizsgakövetelményeket a félév során kiadott tételjegyzék tartalmazza. A félév végén kollokviumot tesznek a hallgatók. 1.

Szociológia és orvostudomány: az orvosi szociológia

2.

Az orvosi szociológia fejlődése, irányzatainak tárgya, központi fogalma

3.

Az orvostanhallgatók szocializációja az orvosképzés során

4.

A rejtett curriculum

5.

Az orvostársadalom autonómiája

6.

Az egészség és a betegség fogalma

7.

Egészség-modellek

8.

Perszonalisztikus és naturalisztikus betegségmodellek

9.

A biomedikális betegségmodell és kritikája

10. Az orvos-beteg kapcsolat modelljei 11. Orvos-beteg kommunikáció 12. A megbetegedések társadalmi okai 13. Az egészségi állapot mérésének lehetőségei 14. Az orvoshoz fordulást befolyásoló társadalmi tényezők 15. Az elsődleges és másodlagos deviancia 16. A betegség, mint deviancia 17. A szociális integráció és a szociális támogatás egészségi állapotot befolyásoló szerepe 18. Deviancia fogalma és a deviancia elméletek 19. Szenvedélybetegségek szociológiája 20. Az egészségügyi ellátás szerveződése 21. Az egészségügyi ellátás hatékonysága 22. A társadalmi egyenlőtlenségeket meghatározó tényezők 23. Az egészségi állapot egyenlőtlenségei 79


24. Az egészségi állapothoz való viszony változása 25. Népegészségügyi problémák és orvoslás 26. Szociológiai módszerek alkalmazása az orvostudományban Közreműködők

80

Az Alapozó modul tárgyai (kötelező tárgyak)

Recommend Documents