Az Alapozó modul tárgyai (kötelező tárgyak és kritérium követelmények)

PTE ÁOK Általános orvos szak – Alapozó modul - tantárgyleírások - 2013/2014-es tanév

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar

ÁLTALÁNOS ORVOS SZAK

TANREND 2013/2014 Az Alapozó modul tárgyai (kötelező tárgyak és kritérium követelmények)

1


1. szemeszter OOA-ANT ______ Magatartástudomány 1. (Orvosi antropológia) ______________________________________________ 3 OOA-BI1 _______ Biofizika 1.__________________________________________________________________________ 5 OOA-BMA _____ Közegészségtan 1. (A betegségmegelőzés alapjai) ___________________________________________ 8 OOA-MB1 ______ Molekuláris sejtbiológia 1. _____________________________________________________________ 9 OOA-MET______ Biometria __________________________________________________________________________ 14 OOA-OET ______ Magatartástudomány 2. (Orvosi etika) ___________________________________________________ 19 OOA-OKG _____ Az orvosi kommunikáció gyakorlata _____________________________________________________ 20 OOA-ORK______ Orvosi kémia _______________________________________________________________________ 21 OOR-ELS ______ Orvosi elsősegély ____________________________________________________________________ 24 OOR-OKA______ Orvosi kémia alapjai _________________________________________________________________ 25 2. szemeszter OOA-AA1 ______ Általános anatómia 1. ________________________________________________________________ 27 OOA-AED ______ Közegészségtan 2. (Általános epidemiológia és demográfia) __________________________________ 30 OOA-BEB ______ Bevezetés a biokémiába _______________________________________________________________ 32 OOA-BI2 _______ Biofizika 2._________________________________________________________________________ 35 OOA-MB2 ______ Molekuláris sejtbiológia 2. ____________________________________________________________ 37 OOA-SF1_______ Szövet- és fejlődéstan 1. ______________________________________________________________ 42 OOR-APG ______ Ápolási ismeretek - gyakorlat __________________________________________________________ 45 OOR-API _______ Ápolási ismeretek - elmélet ____________________________________________________________ 46 OOR-OKG______ Az orvosi kommunikáció gyakorlata – nyári gyakorlat_______________________________________ 48 3. szemeszter OOA-AA2 ______ Általános anatómia 2. ________________________________________________________________ 50 OOA-BKA______ Biokémia __________________________________________________________________________ 53 OOA-EL1 ______ Élettan 1. __________________________________________________________________________ 56 OOA-HUG _____ A humángenetika alapjai ______________________________________________________________ 64 OOA-KET ______ Közegészségtan 3. (Környezet-egészségtan) _______________________________________________ 65 OOA-SF2_______ Szövet- és fejlődéstan 2. ______________________________________________________________ 66 4. szemeszter OOA-EL2 ______ Élettan 2. __________________________________________________________________________ 69 OOA-IMM______ Az immunológia alapjai _______________________________________________________________ 79 OOA-NEA ______ Anatómia, szövet- és fejlődéstan, neuroanatómia ___________________________________________ 82 OOA-OBA______ Orvosi biokémia _____________________________________________________________________ 85 OOA-SZO ______ Magatartástudomány 3. (Orvosi szociológia) ______________________________________________ 88 OOR-AZV-I ____ Angol szaknyelvi záróvizsga - írásbeli ___________________________________________________ 91 OOR-AZV-S ____ Angol szaknyelvi záróvizsga - szóbeli____________________________________________________ 92 OOR-TE1-4 _____ Testnevelés 1-2-3-4.__________________________________________________________________ 93

2


OOA-ANT

MAGATARTÁSTUDOMÁNY 1. (ORVOSI ANTROPOLÓGIA)

Tantárgyfelelős:

DR. CSATHÓ ÁRPÁD, egyetemi docens Magatartástudományi Intézet

1 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 14 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 300 fő Előfeltételek: nincs

Tematika Az orvosi antropológia röviden úgy jellemezhető, mint a betegségek kialakulásának és gyógyításának bio-kulturális alapjaival foglalkozó tudomány. A jelen tantárgy fő célja, hogy a széles körben elterjedt bio-szomatikus gondolkodásmód mellett, a biopszicho-szociális szemléletmódot is megalapozza a hallgatók körében. Ennek a szemléletmódnak a jelentőségét két elméleti keretre építve fejtjük ki. Egyrészt, bemutatjuk az alapvető filozófia antropológiai ismereteket, így az emberkép differenciálódásának és a medikalizációnak a kapcsolatát. Másrészt, számos példán keresztül, szemléltetjük a humán bio-kulturális variabilitás és a betegségek kialakulásának összefüggéseit, vagyis az ökológiai szemléletmód jelentőségét az orvoslásban. A hallgatóknak el kell sajátítania az alapvető filozófiai antropológiai alapfogalmakat, illetve ismerniük kell a betegségek kialakulásában szerepet játszó legfontosabb bio-kulturális kölcsönhatásokat. A félév elfogadásának feltételei Részvétel az előadásokon, maximális hiányzás 2 óra (2 előadás) Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az oktatóval megbeszélendő. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Előadás jegyzet (kötelező) Kötelező szakirodalom: Cecil G. Helman: Kultúra, egészség és betegség. Medicina, Bp., 2003. Ajánlott szakirodalom: Buda Béla és Kopp Mária (szerk.): Magatartástudomány, Medicina Kiadó, 2001. Donald Joralemon, Exploring Medical Anthropology, 1999, Allyn and Bacon Tony McMichael, Human Frontiers, Environments and Disease, 2001, Cambridge Univ. Press Előadások 1 Az antropológia tárgya, fő területei és helyük a tudomány rendszerében Dr. Vereczkei Lajos 2 Az antropológia az emberi lényegről Dr. Vereczkei Lajos 3 Racionalitás, a gondolkodás szintjei Szolcsányi Tibor 4 Az adaptáció és az akklimatizáció fogalma. Ökológiai alapfogalmak Dr. Csathó Árpád 5 Urbán ökológia: A városi életmód hatása az egészségre Dr. Csathó Árpád 6 A humán táplálkozás evolúciója és variabilitása Dr. Csathó Árpád 7 A gyógyszerhatás antropológiája Dr. Csathó Árpád 8 A placebo-nocebo hatás Dr. Csathó Árpád 9 A fájdalom észlelés bio-kulturális variabilitása Dr. Csathó Árpád 10 Az empátia antropológiája Dr. Csathó Árpád 11 A stressz, mint bio-kulturális kölcsönhatás Dr. Csathó Árpád

3


12 13 14

A függőség magatartástudományi modelljei Dr. Csathó Árpád Demográfiai alapfogalmak Dr. Csathó Árpád Az öregedés antropológiája Dr. Csathó Árpád

Gyakorlatok Szemináriumok Vizsgakérdések www.aok.pte.hu/magtud Közreműködők

4


OOA-BI1

BIOFIZIKA 1.

Tantárgyfelelős:

DR. NYITRAI MIKLÓS, egyetemi tanár Biofizikai Intézet

4 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – nincs Előfeltételek: nincs

Tematika A tantárgy célja bemutatni a biológiai rendszerek felépítésének és működésének fizikai alapjait. Az előadások témakörei atom és magfizika, termodinamika, transzportfolyamatok, molekuláris és szupramolekuláris rendszerek, bioelektromos jelenségek és biológiai mozgás. A félév elfogadásának feltételei A félév elfogadásának feltétele az összes gyakorlat elvégzése és az azokról készített jegyzőkönyvek elfogadása a gyakorlatvezető által. Legfeljebb 3 gyakorlatról való hiányzás megengedett. A gyakorlatról való késés nem megengedett, a késés hiányzásnak minősül. A félév során a hallgatók dolgozatot írnak, amelynek eredménye alapján mentességet kaphatnak a kollokvium adott részei alól. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. A hallgatók csak saját csoportjuk gyakorlatán pótolhatnak, egy pótgyakorlat során csak egy gyakorlat pótolható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján: http://biofizika.aok.pte.hu Előadások 1 Bevezető Dr. Nyitrai Miklós 2 Diffúzió Dr. Bugyi Beáta 3 Ozmózis Dr. Bugyi Beáta 4 Folyadékáramlás Dr. Hild Gábor 5 Vérkeringés. A szív munkája Dr. Hild Gábor 6 Fehérjeszerkezet, fehérjetekeredés Dr. Grama László 7 Membránszerkezet. Nyugalmi membránpotenciál Dr. Hild Gábor 8 Érzékszervi receptorok. Akciós potenciál Dr. Hild Gábor 9 Látás Dr. Grama László 10 Hallás Dr. Grama László 11 A citoszkeletális rendszer Dr. Bugyi Beáta 12 Motorfehérjék, sejtmozgás Dr. Bugyi Beáta 13 A harántcsíkolt izom szerkezete és mechanikája Dr. Nyitrai Miklós 14 Az izomműködés és szabályozás molekuláris alapjai Dr. Nyitrai Miklós

5


15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

Termodinamikai alapfogalmak Dr. Visegrády Balázs A termodinamika főtételei Dr. Visegrády Balázs Termodinamikai potenciálfüggvények Dr. Visegrády Balázs Elektromágneses hullámok. EM spektrum Dr. Grama László A kvantumfizika alapjai Dr. Grama László Az atom szerkezete Dr. Lukács András Szilárd A kvantumszámok értelmezése. Spin Dr. Lukács András Szilárd Molekulaorbitálok. Szinglet és triplet állapot Dr. Lukács András Szilárd A lézer Dr. Lukács András Szilárd Röntgensugárzás Dr. Talián Csaba Gábor Röntgendiffrakció Dr. Talián Csaba Gábor Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Dr. Orbán József Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Orbán József Sugárzások biológiai hatása Dr. Orbán József

Gyakorlatok 1 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 2 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 3 Egyenáramú mérések 4 Egyenáramú mérések 5 Váltóáramú mérések 6 Váltóáramú mérések 7 Elektromos vezetőképesség. Refraktometria 8 Elektromos vezetőképesség. Refraktometria 9 Színképvizsgálat 10 Színképvizsgálat 11 Polarimetria 12 Polarimetria 13 Pótmérés, szeminárium 14 Pótmérés, szeminárium 15 Folyadékok viszkozitása 16 Folyadékok viszkozitása 17 Felületi feszültség 18 Felületi feszültség 19 Fajlagos felület, duzzadás 20 Fajlagos felület, duzzadás 21 Centrifugálás 22 Centrifugálás 23 Elektroforézis 24 Elektroforézis 25 Pótmérés, szeminárium 26 Pótmérés, szeminárium

6


27 28

Pótmérés, szeminárium Pótmérés, szeminárium

Szemináriumok Vizsgakérdések Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján (http://biofizika.aok.pte.hu) Közreműködők Barkó Szilvia (BASFAA.T.JPTE), Czimbalek Lívia Mária (CZLAAA.T.JPTE), Dr. Bódis Emőke (BOEAAD.T.JPTE), Dr. Bugyi Beáta (BUBEAB.T.JPTE), Dr. Grama László (GRLHAAO.PTE), Dr. Hild Gábor (HIGMAAO.PTE), Dr. Kengyel András Miklós (KEAFACO.PTE), Dr. Lukács András Szilárd (LUATAA0.PTE), Dr. Orbán József (ORJFAAP.PTE), Dr. Talián Csaba Gábor (TACRAAO.PTE), Dr. Visegrády Balázs (VIBAAB.T.JPTE), Futó Kinga (FUKIAAT.PTE), Huber Tamás (HUTEAB.T.JPTE), Kardos Roland (KARFAB.T.JPTE), Kollár Veronika Tünde (KOVGACT.PTE), Raics Katalin (RAKHAAT.PTE), Tóth Mónika Ágnes (TOMIAAT.PTE), Türmer Katalin (TUKIAAT.PTE), Ujfalusi Zoltán (UJZDAA.T.JPTE), Vig Andrea Teréz (VIAFAAO.PTE)

7


OOA-BMA

KÖZEGÉSZSÉGTAN 1. (A BETEGSÉGMEGELŐZÉS ALAPJAI)

Tantárgyfelelős:

DR. KISS ISTVÁN, egyetemi tanár Orvosi Népegészségtani Intézet

1 kredit ▪ félévközi jegy ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 7 óra előadás + 7 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 14 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – nincs Előfeltételek: nincs

Tematika A tárgy elemzi a betegségek kialakulásában szerepet játszó tényezőket, vizsgálja a szociális és gazdasági tényezők szerepét a betegségmegelőzésben. Bemutatja az egészségügyi ellátórendszereket, hogy a hallgatók megismerjék azt a szervezeti rendszert, amelyben később dolgozniuk kell. Vizsgálja továbbá egyes társadalmi csoportok betegségmegelőzés szempontjából fontos speciális egészségi problémáit, jellemzőit. A félév elfogadásának feltételei A félév elfogadásának feltételei: foglalkozásokon való részvétel + a félévközi teszten a kérdésekre legalább 60% helyes válasz. Aki elégtelen gyakorlati jegyet szerzett a szorgalmi időszakban, az a vizsgaidőszak első két hetében megadott időpontban javítóvizsgát tehet. Számonkérés jellege: félévközi teszt A betegségmegelőzés alapjai (OOABMA), Általános epidemiológia és demográfia (OOAAED), Környezet-egészségtan (OOAKET), Népegészségügyi orvostan (OOPNEO), Részletes epidemiológia (OOKREP), Munkahigiéne és foglalkozás-orvostan (OOKMFO) tárgyak lezárásaként a 8. szemeszter vizsgaidőszakában a hallgatók Közegészségtan szigorlatot kötelesek tenni, ha valamennyi tárgy sikeres vizsgával zárult. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Ember I. (szerk.): Népegészségügyi orvostan, Dialóg Campus, 2007 Előadások 1 A Közegészségtan által megoldott feladatok átkerülése a gyakorlatba, új feladatok, a Preventív Medicina jellemzői. Dr. Kiss István 2 A prevenció attitűdje, gyakorlata. Primer, szekunder, tercier prevenció elmélete, gyakorlata. Dr. Kiss István 3 Egészségdeterminánsok. A történelem, mint egészségdetermináns. Dr. Kiss István 4 Új lehetőségek a prevencióban (genetika, genomika, epigenetika) Dr. Kiss István 5 Az egészségügyi ellátórendszer felépítése, szervezete. Az egészségügyi ellátórendszer működése, finanszírozása. Dr. Kiss István 6 Egészségfejlesztés, egészségnevelés. Dr. Kiss István 7 A megelőző rendszerek felépítése és finanszírozása. Dr. Kiss István Gyakorlatok 1 Anya- és csecsemő-egészségtan 2 Gyermek- és ifjúság-egészségtan 3 Időskor egészségtana 4 Rehabilitáció, krónikus ápolás, hospice 5 Kisebbségek speciális helyzete 6 Fogyatékkal élők speciális egészségi problémái 7 Bizonyítékokon alapuló orvoslás Szemináriumok Vizsgakérdések Közreműködők

8


OOA-MB1

MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA 1.

Tantárgyfelelős:

DR. SZEBERÉNYI JÓZSEF, egyetemi tanár Orvosi Biológiai Intézet


Tematika A két féléves tárgy célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélettan, mikrobiológia és gyógyszertan oktatásához szükséges, az eukariota sejt felépítésével és működésével kapcsolatos molekuláris és sejtbiológiai alapok megteremtése, a klinikai tárgyak szempontjából legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai ismeretek átadása. A tárgy első szemesztere a sejt felépítésének és működésének celluláris és molekuláris szintű jellemzőivel foglalkozik. Fő témái: az eukariota (elsősorban emlős) sejtek organellumainak funkcionális morfológiája; a genetikai információ tárolásának, megkettőződésének, kifejeződésének mechanizmusai. A félév elfogadásának feltételei TVSZ szerint Távolmaradás pótlásának lehetőségei Minden gyakorlati ciklus végén pótgyakorlat. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyv és jegyzet: Szeberényi J.: Molekuláris sejtbiológia Komáromy L., Szeberényi J. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok Ajánlott könyvek: Cooper G.M.: The Cell. A Molecular Approach Lodish et al.: Molecular Cell Biology Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell Szeberényi J.: Experiments in Molecular Cell Biology Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia Előadások 1 Oktatási célkitűzések Dr. Szeberényi József 2 A pro- és eukariota sejtek összehasonlítása Dr. Szeberényi József 3 Modern morfológiai módszerek I. Dr. Komáromy László 4 Modern morfológiai módszerek II. Dr. Komáromy László 5 Molekuláris biológiai módszerek I: Restrikciós endonukleázok Dr. Szeberényi József 6 Molekuláris biológiai módszerek II: DNS-klónozás. Genomtárak Dr. Szeberényi József 7 Molekuláris biológiai módszerek III: Polimeráz láncreakció Dr. Szeberényi József 8 Molekuláris biológiai módszerek IV: DNS szekvencia-meghatározás Dr. Szeberényi József 9 Molekuláris biológiai módszerek V: Transzgénikus élőlények. A génműködés gátlása. Dr. Szeberényi József 10 Molekuláris biológiai módszerek VI: DNS-chipek Dr. Szeberényi József

9


11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38

Sejtmag Dr. Komáromy László Genomorganizáció Dr. Szeberényi József A kromatin szerkezete és kémiai összetétele ifj. Dr. Sétáló György A sejtciklus fázisai. Sejtosztódás. ifj. Dr. Sétáló György A sejtciklus szabályozása ifj. Dr. Sétáló György Replikáció prokariota sejtekben Dr. Szeberényi József Replikáció eukariota sejtekben Dr. Szeberényi József DNS-repair Dr. Szeberényi József Transzkripció prokariotákban Dr. Szeberényi József Eukariota pre-rRNS szintézis és érés Dr. Pap Marianna Pre-mRNS-ek szintézise eukariotákban Dr. Pap Marianna Pre-mRNS-ek érése eukariotákban Dr. Pap Marianna A sejtmag pathológiája Dr. Komáromy László Citoplazmatikus organellumok Dr. Komáromy László Transzláció I: A fehérjeszintézis szereplői Dr. Szeberényi József Transzláció II: A fehérjeszintézis mechanizmusa Dr. Szeberényi József Transzláció III: A genetikai kód Dr. Szeberényi József Génreguláció prokariotákban Dr. Szeberényi József Génreguláció eukariotákban I: A génszabályozás szintjei Dr. Szeberényi József Génreguláció eukariotákban II: Transzkripciós faktorok Dr. Szeberényi József Témazáró előadás Dr. Szeberényi József Durva felszínű endoplazmatikus retikulum Dr. Komáromy László Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció Dr. Komáromy László Endocitózis. A vezikuláris transzport mechanizmusa Dr. Komáromy László A sejt védekezési mechanizmusai I: lizoszómák, sima felszínű endoplazmatikus retikulum Dr. Komáromy László A sejt védekezési mechanizmusai II: szabadgyökök, membránkárosodás Dr. Komáromy László Mitokondrium I: felépítés és működés Dr. Szeberényi József Mitokondrium II: genetikai apparátus Dr. Szeberényi József

10


39 40 41 42

Citoszkeleton I: mikrofilamentumok Dr. Komáromy László Citoszkeleton II: intermedier filamentumok és mikrotubulusok Dr. Komáromy László A sejtmembrán felépítése Dr. Szeberényi József Záró előadás Dr. Szeberényi József

Gyakorlatok 1 Fénymikroszkópia. Izotópok 2 Fénymikroszkópia. Izotópok 3 Centrifugálás, kromatográfia 4 Centrifugálás, kromatográfia 5 Fehérje-elektroforézis 6 Fehérje-elektroforézis 7 DNS-izolálás 8 DNS-izolálás 9 Plazmidizolálás 10 Plazmidizolálás 11 Restrikciós endonukleáz térképezés 12 Restrikciós endonukleáz térképezés Szemináriumok 1 A csoportszintű oktatás rendszere. Az I. ciklus gyakorlatainak előkészítése 2 Biológiai makromolekulák 3 Fénymikroszkópia 4 Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása 5 Szeparációs módszerek 6 Molekuláris biológiai módszerek I. 7 Molekuláris biológiai módszerek II. 8 Dolgozat: Biológiai makromolekulák. Szeparációs módszerek. Fénymikroszkópia. Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása 9 Molekuláris biológiai módszerek III. 10 A sejtmag. Genomorganizáció 11 Kromatin 12 A sejtciklus 13 Elektronmikroszkópia. Autoradiográfia (demonstráció) 14 Replikáció 15 Dolgozat: Molekuláris biológiai módszerek. A sejtmag. Genomorganizáció. Kromatin. Sejtciklus 16 DNS-repair. Sejtosztódás. A II. ciklus előkészítése 17 Transzkripció 18 RNS-érés 19 A kóros sejtmag 20 Dolgozat: Replikáció. DNS-repair. Mitózis. Meiózis. Elektronmikroszkópia. Transzkripció. RNS-érés. A kóros sejtmag 21 Transzláció 22 Génreguláció I. 23 Génreguláció II 24 Durva felszínű endoplazmatikus retikulum. Golgi-komplex. Vezikuláris transzport 25 Sejtvédekezés 26 Mitokondrium I. 27 Mitokondrium II. 28 Félévzáró konzultáció 29 Félévzáró dolgozat 30 Félévzáró dolgozat

11


Vizsgakérdések 1. Fehérjék 2. Lipidek 3. Szénhidrátok 4. Nukleozidok, nukleotidok 5. A DNS szerkezete 6. A DNS örökítő anyag szerepét igazoló kísérletek 7. Az RNS szerkezete és típusai 8. Prokariota és eukariota sejtek összehasonlítása 9. Az immuncitokémia módszerei 10. Restrikciós endonukleázok 11. Southern-blot 12. A DNS szekvenciaanalízise 13. DNS-chipek 14. Genomtárak 15. Polimeráz láncreakció 16. Transzgénikus élőlények 17. Célzott géninaktiváció 18. Az endogén génműködés gátlása az mRNS szintjén 19. cDNS-tárak 20. Northern-blot 21. Immunprecipitáció és Western-blot 22. A sejtmag szerkezete 23. A kromatin szerveződése 24. Egyedi és ismétlődő szekvenciák 25. A kromatin kémiai összetétele 26. A sejtciklus fázisai 27. A sejtciklus szabályozása 28. Mitózis 29. Meiózis 30. A replikáció általános jellemzői 31. A prokariota replikáció mechanizmusa 32. Az eukariota replikáció jellemzői 33. DNS-repair 34. A prokariota transzkripció mechanizmusa 35. Az eukariota transzkripció általános jellemzői 36. Az eukariota pre-rRNS szintézise és érése 37. Az eukariota pre-mRNS szintézise. Cap-képződés és poliadeniláció 38. Pre-mRNS splicing 39. Aminoacil-tRNS szintézis 40. A riboszómák szerkezete és működése 41. A genetikai kód

12


42. A transzláció iniciációja 43. A transzláció elongációja és terminációja 44. A transzláció általános jellemzői 45. A laktóz operon 46. A triptofán operon 47. Klónozás sejtmag-transzplantációval 48. Az eukariota pre-mRNS szintézisének és érésének szabályozása 49. Az eukariota mRNS-ek transzportjának, transzlációjának és degradációjának szabályozása 50. Az eukariota fehérjék aktivitásának és degradációjának szabályozása 51. Eukariota transzkripciós faktorok 52. A szteroid hormonok hatásmechanizmusa 53. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum 54. Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció 55. A szekréció mechanizmusa 56. Endocitózis 57. A vezikuláris transzport mechanizmusa 58. Lizoszómák. Sima felszínű endoplazmatikus retikulum 59. Oxigén szabadgyökök. Membránkárosodás. Lipid-peroxidáció 60. A mitokondriumok felépítése és működése 61. A mitokondriumok genetikai apparátusa 62. Mitokondrium betegségek Közreműködők Dr. Ábrahám Hajnalka (ABHMAAO.PTE), Dr. Balogh András (BAAFACE.PTE), Dr. Bátor Judit (BAJFAAO.PTE), Dr. Berta Gergely (BEGFADO.PTE), Dr. Kemény Ágnes (KEAAAA.T.JPTE), Dr. Kürthy Mária (KUMPAAP.PTE), Harci Alexandra (HAAGABT.PTE), Németh Mária (NEMGAAT.PTE), Schipp Renáta (SCRDAA.T.JPTE), Varga Judit (VAJfACT.PTE)

13


OOA-MET

BIOMETRIA

Tantárgyfelelős:

DR. PÓTÓ LÁSZLÓ, habilitált docens Bioanalitikai Intézet


Tematika Ez a tárgy a hallgatói számára első statisztikai kurzusként az alábbi főbb területeket öleli fel: Adatok kezelése számítógéppel, adatok áttekintése és jellemzése grafikus és számszerű eszközökkel, a valószínűség és a statisztikai következtetés/döntés, az orvostudományban és orvosi gyakorlatban leggyakrabban használt statisztikai alapmódszerek. Fő cél a statisztikai gondolkodásmód megismertetése és alapjainak begyakoroltatása. Ezzel a hallgatók most találkoznak először az oktatásuk során. Jelentőségét aláhúzza, hogy az orvoslásban (a tudományban és a hétköznapi munkában is) ezek a módszerek és készségek nélkülözhetetlenné váltak az utóbbi években. A félév elfogadásának feltételei Két évfolyamdolgozat, legfeljebb két mulasztott gyakorlat. A jegyet három lépcsős vizsgán lehet megszerezni, aminek elemei: egy ‘beugró’ teszt, egy számítógéppel (SPSS-el) megoldandó feladat és egy elméleti kérdés. Mindegyikre legalább „elégséges” teljesítmény kell, hogy a vizsga sikerüljön. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Pótló gyakorlat A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Az Intézet által kiadott anyagok: Belágyi József: Orvosi biometria, jegyzet, Pécs, 1999. Pótó László: Biometria, munkafüzet, Pécs, 2007. Egyéb jegyzetek és munkalapok Könyvek: Moore, D. S.: The Basic Practice of Statistics, 5th Ed., 2010.

vagy

Moore, David S., McCabe, George P.: Introduction to the Practice of Statistics 5th Ed, 2005, W.H. Freeman

és:

Yates, Dan, Moore, David S., Starnes, Daren S.: The Practice of Statistics (TI-83/89 Graphing Calculator Enhanced) 2/e, 2003, W.H. Freeman vagy Rees, W. G.: Essential Statistics, Chapman and Hall, 1992 Előadások 1 Bevezetés (a biometria és az orvostudomány, modellek). A valószínűség fogalma. Dr. Pótó László 2 Változó-típusok. Diszkrét eloszlások (a binomiális és a Poisson eloszlás). Dr. Pótó László 3 Folytonos változók, hisztogram, relatív gyakoriság sűrűség, sűrűségfüggvény. Dr. Pótó László 4 Átlag, szórás. A normális eloszlás. Dr. Pótó László 5 Az átlag eloszlása, a standard hiba. Dr. Pótó László 6 A várható érték konfidencia intervalluma. A t eloszlás. Dr. Pótó László 7 A hipotézisvizsgálat elve. Az egy mintás t próba. A páros t próba. Az előjel próba (előzetes). Dr. Pótó László 8 A konfidencia intervallum és a hipotézisvizsgálat összevetése. A döntési hibák. Dr. Pótó László 9 A független mintás t próba. Az F próba. Dr. Pótó László

14


10 11 12 13 14

A lineáris korreláció és regresszió. Dr. Pótó László Gyakorisági táblázatok 1. A khi-négyzet próba. Dr. Pótó László Nemparaméteres próbák. (előjel, Wilcoxon és Mann-Whitney próbák) Dr. Pótó László A varianciaanalízis elve. A hipotézisvizsgálati módszerek áttekintése. Dr. Pótó László Vizsgálati eljárások, szenzitivitás, specificitás (Gyakorisági táblázatok 2.). Többváltozós módszerek. Összefoglalás. Dr. Pótó László

Gyakorlatok 1 Valószínűség - példák 1. + Számítógép-használat, Windows, SPSS. 2 Valószínűség - példák 2. - diszkrét eloszlások. 3 A binomiális eloszlás. 4 Adatok grafikus áttekintése. Folytonos változók. Hisztogram. 5 Adatok számszerű áttekintése, jellemzése - leíró statisztika 6 Normális elosztás. Az átlag eloszlása. 7 Becslések. A várható érték megbízhatósági intervalluma. 8 A hipotézistesztelés 9 Becslés és hipotézistesztelés. Az első- és másodfajú hiba. 10 A független mintás t próba. Az F próba. 11 A lineáris korreláció és regresszió. 12 Gyakorisági táblázatok - A khi-négyzet próba. 13 Nemparaméteres próbák: előjel, Wilcoxon és Mann-Whitney próba. 14 A varianciaanalízis elve. Összefoglalás Szemináriumok Vizsgakérdések Egy ‘beugró’ teszt, egy gyakorlati feladat (megoldandó számítógéppel) és egy elméleti kérdés az alábbiak közül:

1. A biometria/biostatisztika fő feladata A kétféle gondolkodási modellről - mik a főbb különbségek? Mutassa be, hogyan egészítik ki egymást, s hogyan kap mindkét gondolkodásmód szerepet a tudományos és az orvosi munkában. (háttér: főleg az 1., a 3. és a 6-7-8. előadások)

2. A statisztikai gondolkodásmód fő jellegzetessége: a valószínűség Mutassa be a fogalmat egyszerű példán. Mikor számolható és mikor nem számolható az értéke? Igazolja példákkal, hogy mindkét megközelítés alkalmazható a gyakorlati (orvosi) feladatoknál. (háttér: főleg az 1., a 2. a 6-7-8. és a 12. előadások)

3. A valószínűség-eloszlás fogalma - a diszkrét eloszlások - 1, Mutassa be a binomiális eloszlás példáján, hogyan lehet a „számolható valószínűség” (szerencsejáték helyzetek) megközelítést valós élethelyzetekben alkalmazni. Az eloszlás ábrázolása. Mutassa be, hogy kap szerepet ez a megközelítés a döntéshozásban. (háttér: főleg a 2. a 6-7-8. és a 12. előadások)

4. A valószínűség-eloszlás fogalma - a diszkrét eloszlások - 2, Vonjon párhozamot a binomiális és a Poisson eloszlás között: hasonlóságok és különbségek, alkalmazási példákkal alátámasztva. Mutassa be a diszkrét eloszlások jelentőségét példákkal. (Mely hipotézistesztelési eljárások alapulnak ezen a megközelítésen?) (háttér: főleg a 2. a 6-7-8. és a 12. előadások)

15


5. A statisztikai gondolkodás alapelvei - az adatoktól a döntésig A döntéshozáshoz vezető út - és a buktatói. (mintaméret, reprezentativitás, rejtett változók, valószínűségi ítélet, hibakockázat, - és kezelésük) (háttér: főleg a 3. és a 6-7-8. előadások)

6. Adat- (változó-) típusok és az adatok ábrázolásának különböző módjai A három leggyakoribb adattípus és összefoglaló bemutatásuk lehetőségei. Az egyes diagramfajták alkalmazási köre - erősségük és korlátaik. Milyen speciális információkat tud megjeleníteni egy-egy diagramtípus? Mikor melyiket érdemes választani? (háttér: főleg a 3. előadás)

7. A minta és az alapsokaság Mutassa be mindkét alapfogalmat többféle adattípus esetén. Hogyan jellemezhető (képszerűen és számszerűen) ezen példákban a minta és a sokaság? Mutassa be a két fogalom alapvető szerepét a statisztikai következtetés és döntés gondolatmenetében. (háttér: főleg a 3. a 6-7-8. és a 12. előadások)

8. Folytonos adatok számszerű jellemzése Vonjon párhuzamot az „öt szám”-os és a „három szám”-os adatjellemzés között. Mikor melyik alkalmazható/alkalmazandó? Igazolja példákkal, hogy a kétféle jellemzés alapvető szerepet kap a döntési (pl. hipotézistesztelési) módszer kiválasztásában. (háttér: főleg a 4. a 6-7-8. és a 12. előadások)

9. A valószínűség-eloszlás fogalma - a folytonos eloszlások Szimmetrikus és ferde eloszlások. Hogyan tükröződik az eloszlás alakja a mintajellemzőkben? A fentiek bemutatása a normális és ferde eloszlású példákon. Igazolja a megkülönböztetés jelentőségét a döntéshozási módszerek feltételein keresztül. (háttér: főleg a 4. a 6-7-8. és a 12. előadások)

10. A normális eloszlás 1. Jellemzői. Miért használható gyakran, különösen a biológiában és az orvostudományban? Alkalmazási példák (referencia tartomány, stb.). Hogyan támasztja alá az alapvető jelentőségét a „normális közelítés” módszere? (alkalmazási példákkal) - és hogyan a hipotézisvizsgálati módszerek feltételei? (háttér: főleg a 4., az 5., a 6-7-8-9. és a 12. előadások)

11. A normális eloszlás 2. Hogyan támasztja alá jelentőségét az „átlag eloszlása”? Igazolja, hogy az átlag eloszlása alapvető szerepet kap a statisztikai következtetés és döntés során. (háttér: főleg a 4., az 5. és a 6-7-8-9-10. előadások)

12. A statisztikai következtetés A statisztikai következtetés mint a statisztikai gondolkodásmód kulcslépése. Vesse össze a pontbecslés és intervallumbecslés módszerét e szempontból. Mutassa be, hogyan használható mindkét megközelítés a várható értékre adható intervallumbecslés során (a várható értékre adható p% megbízhatóságú intervallumbecslés - konfidencia intervallum). (háttér: főleg az 5.és a 6. előadások)

16


13. Az átlag megbízhatósági intervalluma A legtöbb általunk megismert SPSS eredménylistán szerepel a „95% CI” kifejezés? Mi ez és miért ilyen gyakori a statisztikai vizsgálatokban? Mondjon példákat, hogy melyik eredménylistán miért szerepel, mire jó a feltűntetése? (háttér: főleg az 5. és a 6-tól végig, szinte mindegyik előadás)

14. A hipotézisvizsgálat alap gondolatmenete Mutassa be az „öt lépéses” gondolatmenet származtatását és alkalmazhatóságát hétköznapi valamint szakmai vonatkozású példákon. Melyek az „öt lépés” egyszerű, kötött pontjai, s melyek azok, amelyek egyéni mérlegelést igényelnek? Ez utóbbi jelentőségének igazolása a példákon. (háttér: a 7-től végig, szinte mindegyik előadás)

15. Az egymintás és a páros t próba A hipotézisvizsgálat alap gondolatmenete milyen adatok és kérdések esetén vezet ezen módszerekhez? A két módszer hasonlósága és különbsége. Mi a teendő, ha az alkalmazási feltételek nem teljesülnek? Miért nem érdemes minden esetben ezen utóbbi módszereket használni? (háttér: főleg a 6-7-8-9. és a 12. előadások)

16. A megbízhatósági intervallum és a hipotézisvizsgálat összevetése Értékelje a két módszert a hasonlóságok és különbözőségek, az erősségek és gyengeségek alapján. A fentieket konkrét példa felhasználásával mutassa be. (háttér: főleg a 6-7-8 előadás)

17. Döntési hibakockázatok és a teszt ereje Ismertesse a statisztikai döntéshozás lényegi sajátosságát, a döntési hibakockázatokat. Hogyan lehet ezeket kezelni? Mikor kell ezeket kezelni? Mutassa be példákon, hogy mikor nyújt segítséget a döntési hibakockázat értéke (vagy legalább változása) és mikor a teszt ereje az adott kérdés megválaszolásában? (háttér: főleg a 8. és a 9. előadás)

18. A két- (független-) mintás t próba Mi a különbség a páros és a kétmintás t próba között? Milyen kérdésre kapható válasz az utóbbi módszerrel? Mi a módszer sajátos feltétele - és hogy kezelhető ez az F próba segítségével? (Mi a megoldás „ára”? Miért nem használjuk mindig a kevesebb feltételt támasztó megoldást?) (háttér: főleg a 9. előadás)

19. Két változó kapcsolatának vizsgálata - folytonos adatok esetén Hasonlítsa össze az egy változó - két minta és a két változó - adatpárok („egy minta”) esetét. Milyen tipikus kérdésekre keresünk választ a két esetben? Ismertesse példákon a lineáris regresszió és korreláció vizsgálat módszerének gondolatmenetét. Mutassa be azokat a pontokat, ahol a statisztikai gondolkodásmód lényegi szerephez jut benne. Hipotézisvizsgálat-e ez a módszer? (háttér: főleg a 10. előadás)

17


20. Két változó kapcsolatának vizsgálata - kategorikus adatok esetén Mennyiben hasonló és mennyiben eltérő a „két változó” vizsgálata kérdéskör a folytonos és a kategorikus adatok esetén? Milyen adatokat (számokat) kell az utóbbi helyzetben kezelni? Mi az a hipotézisvizsgálati módszer, amely erre alkalmas? Mutassa be ennek az öt lépését egy példán. Mik a módszer alkalmazásának feltételei és mi a teendő, ha ezek nem teljesülnek? (háttér: főleg a 11. és a 12. előadás)

21. A gyakorisági adatok kezelése és értékelése - 1. Miért gyakori az orvosi gyakorlatban, hogy a khi-négyzet próba nem alkalmazható? Milyen lehetőségek kínálkoznak ilyenkor? Mikor kell ezek közül a Fisher teszthez folyamodni? Miért szerepel (mire utal) ennek a nevében az „egzakt” jelző? (háttér: főleg a 11. és a 12. előadás)

22. A gyakorisági adatok kezelése és értékelése - 2. Egy diagnosztikai teszt minősítése. Mely kérdésekre ad választ a „szenzitivitás”, a „specificitás” valamint a pozitív és a negatív teszteredmény jósló- („prediktív-”) ereje? Az arány megbízhatósági intervalluma. Igazolja ennek alapján, miért lesz eredménytelen a khi-négyzet próba alkalmazása néha az orvosi adatértékeléseknél! (háttér: főleg a 11. és a 12. előadás)

23. A nem-paraméteres próbák - 1. Milyen helyzetben kell választani a t próba helyett valamely más módszert - és mikor jön szóba az előjel próba? Mutassa be a hipotézisvizsgálat ötlépéses módszerét az előjelpróba alkalmazásával egy példán. Mi a hasonlóság és a különbözőség ezen módszer és a megfelelő paraméteres módszer között? Mi a módszer erőssége és mi a gyengéje? (háttér: főleg a 2. a 7. és a 12. előadás)

24. A nem-paraméteres próbák - 2. Milyen helyzetben kell választani a t próba helyett valamely más módszert - és mikor jön szóba a Wicoxon és a Mann-Whitney próba? Mutassa be mindkét módszer alkalmazását egy-egy példán. Mi a hasonlóság és a különbözőség ezen módszerek és a megfelelő paraméteres módszerek között? Mi ezen módszerek erőssége és mi a gyengéje? (háttér: főleg a 7., a 9. és a 12. előadás)

25. Az ANOVA elve Mutassa be példákon, hogy mi a variancia-analízis alkalmazásának alaphelyzete. Mi az értékelés elve? Mutassa be ezt a több csoportátlag összehasonlításának példáján. Mi az előnye ennek a módszernek a páronkénti t-próbák alkalmazásával szemben? (háttér: főleg a 2. a 8., a 9. és a 13. előadás)

Közreműködők Borbásné dr. Farkas Kornélia (FAKAAA.T.JPTE), Dr. Dergez Tímea (DETCAAT.T.JPTE), Dr. Hartvig Nóra (HANAAB.T.JPTE), Dr. Kilár Ferenc (KIFGAAO.PTE), Dr. Pótó László (POLGABO.PTE), Kőnigné Péter Anikó (PEAAAB.T.JPTE)

18


OOA-OET

MAGATARTÁSTUDOMÁNY 2. (ORVOSI ETIKA)

Tantárgyfelelős:

DR. FÜZESI ZSUZSANNA, egyetemi tanár Magatartástudományi Intézet

1 kredit ▪ félévközi jegy ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 14 óra szeminárium = összesen 14 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 300 fő Előfeltételek: nincs

Tematika A tantárgy keretében a hallgatók elsajátítják a modern orvosi etika nemzetközi konszenzuson alapuló alapvető normáit, valamint az orvos-beteg kapcsolat etikai szempontból releváns hazai jogi szabályozását. A tantárgy célja az orvoslás gyakorlatában az etikai problémafeltáró és -megoldó készség kialakítása a hallgatókban. A félév elfogadásának feltételei Félévközi számonkérés: bioetika területéről szabadon választott témából esszé írása; vagy szóbeli referátum és záróteszt. Távolmaradás pótlásának lehetőségei TVSZ szerint. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Lásd az egyes foglalkozások tematikájánál. Előadások Gyakorlatok Szemináriumok 0 A társadalmi normák, az erkölcsi normák és a jogi normák általános jellemzése. 0 Bioetika, orvosi etika, egészségügyi etika fogalma. 0 Az orvoslás tradicionális paternalista modellje. 0 Az orvosi beavatkozásokba való „tájékozott beleegyezés” elve. 0 Filmvetítés: Halál kérésre. (Eutanázia Hollandiában) 0 Filmvetítés: Halál kérésre. (Eutanázia Hollandiában) 0 A filmmel, az eutanáziával, a halállal, a haldoklással és a holttesttel kapcsolatos etikai kérdések megbeszélése 0 A filmmel, az eutanáziával, a halállal, a haldoklással és a holttesttel kapcsolatos etikai kérdések megbeszélése 0 A reproduktív medicina és a művi abortusz etikai dilemmáinak megbeszélése. 0 A reproduktív medicina és a művi abortusz etikai dilemmáinak megbeszélése. 0 Az orvosbiológiai kutatások és a génmanipuláció etikai kérdéseinek megbeszélése 0 Az orvosbiológiai kutatások és a génmanipuláció etikai kérdéseinek megbeszélése 0 Az orvosi titok és az egészségügyi adatok védelme. 0 Az orvosi titok és az egészségügyi adatok védelme. Vizsgakérdések Nincs. Közreműködők Dr. Jakab Tibor (JATHAAE.PTE)

19


OOA-OKG

AZ ORVOSI KOMMUNIKÁCIÓ GYAKORLATA

Tantárgyfelelős:

DR. NAGY LAJOS, egyetemi tanár Családorvostani Intézet

1 kredit ▪ félévközi jegy ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 6 óra előadás + 8 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 14 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 200 fő Előfeltételek: nincs

Tematika Helyes orvos-beteg kommunikáció kialakításának alapjai. Találkozás, üdvözlés, interjúkészítés, elköszönés elemei. Verbális, nonverbális kommunikáció. Kommunikáció jogi-etikai alapjai. Kommunikációs tréning. A fent említett tematika megvalósítása, a célkitűzések elérése. A gyakorlati készségek és attitűdök sorában a hatékony orvosi kommunikációnak fontos szerepe van, mely alapvető feltétele a jó orvos-beteg kapcsolat kialakításának. A félév elfogadásának feltételei Előadásokon, szemináriumokon való részvétel kötelező. Félévközi jegy megajánlása a gyakorlatok alatti számonkérések alapján történik. 20% feletti hiányzás a tantárgy aláírását nem teszi lehetővé. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Pilling János: Orvosi kommunikáció, Medicina Kiadó, 2008. Allan Pease: Testbeszéd, Park kiadó, 1992 Arnold Csaba: Családorvoslás a gyakorlatban, Melania Kiadó, 2002. Molnár - Csabai: A gyógyítás pszichológiája, Springer, 1994. Előadások 1 A családorvoslás helye és szerepe a kommunikációban, az orvos beteg találkozás Dr. Nagy Lajos 2 Beteginterjú Dr. Veres Andrea 3 Verbális, nonverbalis kommunikáció I. Dr. Oberling János 4 Verbális, nonverbális kommunikáció II. Dr. Oberling János 5 Nehéz beteg-kommunikáció Dr. Bán Ildikó 6 Rossz hír közlése, etika a kommunikációban Várbiróné Dr. Csikós Ágnes Gyakorlatok 1 Ismerkedés 2 Bevezetés 2 Non-verbális kommunikáció 3 Nehéz helyzetek a kommunikációban 3 Interjú készítés 4 Rossz hír közlése 5 Verbális kommunikáció 7 Szituációk Szemináriumok Vizsgakérdések Közreműködők Végh Mária Dr. (VEMHAAE.PTE), Bán Ildikó Dr. (BAIFACO.PTE), Bíró Ferenc Dr. (BIFPAAP.PTE), Várbiróné Dr. Csikós Ágnes (VACTAB0.PTE), Heim Szilvia Dr. (HESPAAP.PTE), Rinfel József Dr. (REJPAAP.PTE), Várnai Réka Dr. (VAROAAO.PTE), Nagy Lajos Dr. (NALGABO.PTE)

20


OOA-ORK

ORVOSI KÉMIA

Tantárgyfelelős:

DR. OHMACHT RÓBERT, egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

6 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 14 óra szeminárium = összesen 84 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – Előfeltételek: nincs

Tematika Az "Orvosi kémia" tematikája tartalmazza azokat az alapismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a biokémia, élettan, gyógyszertan, klinikai kémia elsajátításához. Felöleli az általános kémia azon területeit, amely az orvostanhallgatók számára nélkülözhetetlenek. A szerves kémia rész foglalkozik a funkciós csoportok kémiájával. A kémiai gyakorlatok az általános kémiai és az anyagismeret elsajátítását célozzák, a szemináriumok a kémiai számítások elsajátításához nyújtanak nélkülözhetetlen segítséget. A félév elfogadásának feltételei • A gyakorlaton min. 8 alkalommal meg kell írni a röpdolgozatot. • A gyakorlaton min. 5 pontot kell szerezni. (5 jó válasz) • A félévközi zárthelyiken összesen min. 6 pontot (30%) kell teljesíteni. • Részvétel a foglalkozások min. 85%-án (összesen max. 13 órát lehet hiányozni a 84-ből). • A kritériumtárgy teljesítése. 2db félévközi zárthelyi megírása. A félév utolsó hetében pótlási (igazolt hiányzók esetén) és javítási lehetőséget biztosítunk. A zárthelyik átlaga el kell, hogy érje minimálisan a 30%-ot. Az egyes hetek kísérleteihez kérdések tartoznak, amelyek megtalálhatók a munkafüzetben. A 3-12. hétig minden gyakorlat elején röpdolgozatot íratunk az aznapi kérdésekből. Minden hallgató 1-1 db kérdést kap, amelyet írásban megválaszol, a válaszadásra 3 perc áll rendelkezésre. A helyes válasz 1 pontot ér, rossz válaszra 0 pontot adunk. Késés vagy egyéb okból kifolyó mulasztás esetén pótlásra nincs lehetőség, aki a gyakorlat elején nem írja meg a dolgozatot, automatikusan 0 pontot kap arra a hétre. Így összesen 10 pont gyűjthető. Ha valaki 10 percnél kevesebbet késik, a dolgozatra ugyan 0 pontot kap, de a gyakorlatot elvégezheti, az nem számít hiányzásnak. 10 percet meghaladó késés hiányzásnak minősül. A gyakorlatok pótlására nincs lehetőség. A félév elfogadásának feltétele minimum 8 rövid dolgozat megírása és legalább 5 dolgozat sikeres teljesítése. A gyakorlatokon jegyzőkönyvet kell vezetni. A rövid dolgozat eredménye csak a jegyzőkönyv gyakorlatvezető által történt elfogadása esetén válik érvényessé. A félév elfogadásának további feltétele az Orvosi kémia alapjai c. kritérium tárgy felvétele és sikeres teljesítése. Az előadások, szemináriumok, gyakorlatok látogatása kötelező. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Nincs A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Tankönyv Gergely P. (Szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 6. kiadás, Semmelweis, Bp. 2005. Gergely P., Penke B., Tóth Gy.: Szerves és bioorganikus kémia, 5. kiadás, Alliter Kiadó és Oktatásfejlesztő Alapítvány, 2006 Ajánlott Irodalom: Nagy Veronika (Szerk.): Orvosi kémiai gyakorlatok, Internetes jegyzet PTE ÁOK, 2011 McMurray, Fay: Chemistry (latest edition) Zeeck: Chemie für Mediziner (7. Auflage) Előadások 1 Bevezetés az orvosi kémiába Dr. Ohmacht Róbert 2 A periódusos rendszer, az atomok elektronszerkezete. Gulyás Gegely 3 Kémiai kötések. Ionos, kovalens és fémes kötés Gulyás Gegely 4 Kémiai kötések. A molekulapálya- és a vegyértékkötés-elmélet alapjai Gulyás Gegely 5 Másodlagos kölcsönhatások Gulyás Gegely 6 Az elemek kémiája, típusaik, tulajdonságaik

21


7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34

Dr. Berente Zoltán Oxidok, hidroxidok, savak, bázisok, sók Dr. Berente Zoltán Halmazállapotok, gáztörvények Gulyás Gegely A víz és a vizes oldatok. Híg oldatok kolligatív sajátságai. Biofolyadékok összetétele Gulyás Gegely Elektrolitok szerepe az élő szervezetben Dr. Berente Zoltán Kémiai egyensúlyok, a tömeghatás törvénye Dr. Lóránd Tamás Oldékonysági egyensúlyok. Epekő és vesekő. Dr. Lóránd Tamás Savak és bázisok Dr. Lóránd Tamás pH, pOH és a vízionszorzat Dr. Lóránd Tamás Sók hidrolízise, pufferoldatok Dr. Lóránd Tamás Az élő szervezetekben megtalálható pufferrendszerek Dr. Berente Zoltán Komplexek szerkezete és kialakulása Dr. Berente Zoltán Fémkomplexek az élő szervezetekben és az orvosi diagnosztikában Dr. Berente Zoltán Kolloid rendszerek Dr. Berente Zoltán Reakciókinetika Dr. Agócs Attila Termodinamika: a kémiai reakciók energiaviszonyai Dr. Agócs Attila Termodinamika: spontán és nem-spontán végbemenő reakciók Dr. Agócs Attila Fotokémia. A fény által kiváltott reakciók élő rendszerekben Dr. Agócs Attila Elektrokémia Dr. Berente Zoltán Elektronátmenetek élő rendszerekben Dr. Berente Zoltán Bevezetés a szerves kémiába Dr. Agócs Attila A szerves kémiai reakciók típusai Dr. Agócs Attila Telített szénhidrogének, alkánok. Paraffinok a gyógyászatban Dr. Lóránd Tamás Telítetlen szénhidrogének: alkének és alkinok Dr. Lóránd Tamás Izoméria az alkánok, cikloalkánok és alkének körében Dr. Lóránd Tamás Aromás szénhidrogének. Halogénezett szénhidrogének Gulyás Gegely Optikai izoméria. A relatív és az abszolút konfiguráció Dr. Agócs Attila Alkoholok Dr. Lóránd Tamás Fenolok

22


35 36 37 38 39 40 41 42

Dr. Lóránd Tamás Éterek Dr. Lóránd Tamás Szerves kénvegyületek Dr. Lóránd Tamás Aldehidek és származékaik Dr. Agócs Attila Ketonok, kinonok Dr. Agócs Attila Aminok és biológiailag jelentős származékaik Dr. Lóránd Tamás Karbonsavak Dr. Lóránd Tamás Karbonsavészterek, foszfát- és szulfátészterek Dr. Lóránd Tamás Karbonsavak további származékai Dr. Lóránd Tamás

Gyakorlatok 1 Tűz- és Munkavédelmi ismeretek. Asztalátadás 3 Laboratórium megbeszélés. 5 Kísérletek a halogének, az oxigén-csoport és a nitrogén-csoport elemeinek vegyületeivel 7 Kísérletek az alumínium, a szén-csoport és az s-mező elemeinek vegyületeivel 11 Betacid oldat titrálása 13 Potenciometria. Pufferrendszerek. 15 Koordinációs (komplex) vegyületek vizsgálata 17 Kolloid rendszerek, kémiai egyensúlyok, katalizátorok vizsgálata 19 Elektrokémiai kísérletek 21 Szerves anyagok vizsgálata. Funkciós csoportok I. 23 A funkciós csoportok vizsgálata II. 25 A funkciós csoportok vizsgálata III. 27 Összegzés, ismétlés Szemináriumok 1 Alapfogalmak, sztöchiometriai számítások 2 Sztöchiometriai számítások 3 Molekulák alakja, polaritása, intermolekuláris kölcsönhatások 4 Oldatok koncentrációja 5 Egyszerű szerves molekulák szerkezete 6 Szerves molekulák elnevezése. Izoméria 7 Szerves vegyületcsaládok szerkezete, tulajdonságai 8 Sztereokémia I: kiralitás, enantiomerek 9 Sztereokémia II: diasztereomerek 10 Szerves kémiai reakciók I: Reakciótípusok 11 Szerves kémiai reakciók II: Alkének és aromás vegyületek 12 Szerves kémiai reakciók III: Alkoholok 13 Szerves kémiai reakciók IV: Oxovegyületek 14 Szerves kémiai reakciók V: Karbonsavak Vizsgakérdések Közreműködők Bóna Ágnes (BOARAAO.PTE), Böddi Katalin (BOKDAA.T.JPTE), Dr. Agócs Attila (AGAQAAP.PTE), Dr. Avar Péter Ágoston (AVPGAAO.PTE), Dr. Jakus Péter (JAPAAA.T.JPTE), Dr. Márk László (MALMAAO.PTE), Dr. Matus Zoltán (MAZGAAO.PTE), Dr. Nagy Veronika (NAVOAAK.PTE), Dr. Takátsy Anikó Rita (TAAAAA.T.JPTE), Gulyás Gegely (GUGSAAP.PTE), Háda Magdolna (HAMFAA.T.JPTE), Jámbor Éva (JAEHAAT.PTE), Radó-Turcsi Erika (RAESAAP.PTE)

23


OOR-ELS

ORVOSI ELSŐSEGÉLY

Tantárgyfelelős:

DR. BOGÁR LAJOS, egyetemi tanár Sürgősségi Orvostani Tanszék

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 14 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 14 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – max. 250 fő Előfeltételek: nincs

Tematika A tantárgy oktatására biztosított 14 gyakorlati óra során az első évfolyamos hallgatóknak a sürgősségi betegellátás legfontosabb alapelemeit és azok gyakorlati végrehajtásának módszereit kell elsajátítaniuk. Ebben az oktatási feladatban elsődleges fontosságú a keringés- és légzésleállás során alkalmazandó vizsgálati eljárások gyors és biztonságos alkalmazása, majd az alapvető életmentési tevékenység, tehát a reanimáció végrehajtása. Ezen túl a hallgatóknak meg kell tanulniuk az egyéb, azonnali életveszélyt okozó betegségek gyors helyszíni és sürgősségi osztályon alkalmazandó diagnosztikájának és terápiájának elemeit is az acut myocardialis infarctus, az életet veszélyeztető pulmonalis embolia, a baleseti sérülések és a vérvesztéses sokk, az életveszélyt okozó fertőzéses betegségek, a közvetlen életveszélyt okozó mérgezések, az anyagcsere-betegségek, légúti elzáródások, központi idegrendszeri kórképek helyszíni ellátásában. Tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: A tantárgynak két célja van. Az első: a hallgató legyen képes a súlyos vagy közvetlen életveszélyt okozó betegségek helyszíni ellátásánál olyan biztonsággal és eredményességgel működni, amelyet az orvostanhallgatótól a közvélemény elvár -- még akkor is, ha ő csupán a preklinikai éveit tölti. A második: az orvosi tanulmányait megkezdő hallgató kapjon információkat arra vonatkozóan, hogy a preklinikai tárgyak ismeretanyagának elsajátítása miként fogja segíteni a gyógyító munkáját, és ezzel az érdeklődése e tantárgyak felé még intenzívebb legyen. A félév elfogadásának feltételei A gyakorlatokról való hiányzás maximum 20%-os lehet. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az évfolyam más csoportjának gyakorlatán történő részvétel. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Dr. Göbl Gábor: Oxyológia, Medicina, 2001. Bogár Lajos: Érzéstelenítés - Esetfantáziák vészhelyzetekről medikusoknak és fiatal orvosoknak, Medicina Kiadó, Budapest, 2010. Előadások Gyakorlatok 1 1. Az alapvető életmentés elemei (az elsősegélynyújtás alapjai, az újraélesztés ABC-je, 2 1. Az alapvető életmentés elemei (az elsősegélynyújtás alapjai, az újraélesztés ABC-je, 3 2. Az alapvető életmentés elemeinek ismételt gyakorlása 4 2. Az alapvető életmentés elemeinek ismételt gyakorlása 5 3. Acut myocardialis infarctus, életet veszélyeztető pulmonalis embolia 6 3. Acut myocardialis infarctus, életet veszélyeztető pulmonalis embolia 7 4. Baleseti sérülések és a vérvesztéses sokk (sebellátás, vérzések ellátása) 8 4. Baleseti sérülések és a vérvesztéses sokk (sebellátás, vérzések ellátása) 9 5. Közvetlen életveszélyt okozó mérgezések 10 5. Közvetlen életveszélyt okozó mérgezések 11 6. Anyagcsere-betegségek, légúti elzáródások, központi idegrendszeri kórképek 12 6. Anyagcsere-betegségek, légúti elzáródások, központi idegrendszeri kórképek 13 7. Az alapvető életmentés elemeinek ismételt gyakorlása 14 7. Az alapvető életmentés elemeinek ismételt gyakorlása Szemináriumok Vizsgakérdések Közreműködők Dr. Bátai István (BAIMABO.PTE), Dr. Bognár Zsuzsanna (BOZFAEO.PTE), Dr. Csontos Csaba (CSCSAAP.PTE), Dr. Ezer Erzsébet (EZEMAAO.PTE), Dr. Hideg Gyöngyvér (HIGTAA0.PTE), Dr. Jáksó Krisztián (JAKFAAO.PTE), Dr. Molnár Tihamér (MOTTAA0.PTE), Dr. Mühl Diána (MUDMAAO.PTE), Dr. Nagy Klára Márta (NAKMAAO.PTE), Dr. Rendeki Szilárd (RESGABA.PTE), Dr. Szabó Péter I (SZPFABO.PTE), Dr. Szabó Zoltán (SZZUABO.PTE), Dr. Szélig Livia (SZLTAA0.PTE), Dr. Tátrai Ildikó (TAITAA0.PTE), Dr. Toldi János (TOJFADO.PTE), Dr. Weiling Zsolt (WEZMAAO.PTE)

24


OOR-OKA

ORVOSI KÉMIA ALAPJAI

Tantárgyfelelős:


0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 28 óra szeminárium = összesen 28 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – nincs Előfeltételek: nincs

Tematika A tantárgy a kémiai alapismereteket kívánja bővíteni, különös tekintettel azokra a részekre, amelyek a középiskolás tananyagból kimaradtak. Segítséget ad az Orvosi Kémia előadásainak, gyakorlatainak könnyebb elsajátításához. A félév elfogadásának feltételei Az első héten a hallgatók egy felmérő dolgozatot írhatnak. Akik ezt a dolgozatot 50% fölött teljesítik, mentesülnek a kurzus látogatásának kötelezettsége alól. A többi hallgató számára a tanulmányi és vizsgaszabályzatban megadott hiányzás fogadható el, és kettő ellenőrző dolgozat megírása kötelező. A félév elfogadásához a félévközi dolgozatok átlagának el kell érnie a 30%-ot. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Ajánlott: Veszprémi Tamás: Általános kémia. Akadémiai Kiadó Bp. 2008. Előadások Gyakorlatok Szemináriumok 1 Kémiai képletek, egyenletek felírása 2 Kémiai képletek, egyenletek felírása 3 Redoxiegyenletek 4 Redoxiegyenletek 5 Koncentrációszámítások 6 Koncentrációszámítások 7 Koncentrációszámítások 8 Koncentrációszámítások 9 Koncentrációszámítások 10 Koncentrációszámítások 11 Elektrolitok, ozmometria 12 Elektrolitok, ozmometria 13 Egyensúlyok, disszociációfok 14 Egyensúlyok, disszociációfok 15 pH-számítás 16 pH-számítás 17 Potenciometria, pufferrendszerek 18 Potenciometria, pufferrendszerek 19 Pufferek pH-számítása 20 Pufferek pH-számítása 21 Pufferek pH-számítása 22 Pufferek pH-számítása 23 Gáztörvények 24 Gáztörvények 25 Szerves kémiai reakciók I. 26 Szerves kémiai reakciók I. 27 Szerves kémiai reakciók II. 28 Szerves kémiai reakciók II.

25


Vizsgakérdések Nincs. Közreműködők Agócs Attila Dr. (AGAQAAP.PTE), Nagy Veronika Dr. (NAVOAAK.PTE), Matus Zoltán Dr. (MAZGAAO.PTE), Takátsy Anikó Rita Dr. (TAAAAA.T.JPTE), Háda Magdolna (HAMFAA.T.JPTE), Böddi Katalin (BOKDAA.T.JPTE), Jakus Péter Dr. (JAPAAA.T.JPTE), Gulyás Gergely (GUGSAAP.PTE), Bóna Ágnes (BOARAAO.PTE), Radó-Turcsi Erika (RAESAAP.PTE), Jámbor Éva (JAEHAAT.PTE),

26


OOA-AA1

ÁLTALÁNOS ANATÓMIA 1.

Tantárgyfelelős:

DR. KOVÁCS MAGDOLNA, egyetemi tanár Anatómiai Intézet

5 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 56 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 234 fő Előfeltételek: OOA-SF1 egyidejű felvétel

Tematika A tantárgy célja az emberi test makroszkópos szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak megismerése. A két féléves tantárgycsoport első része. A tantárgy tanulása során megismerkednek az emberi test csontjaival, ízületeivel és izmaival, valamint a végtagok és a törzs tájanatómiájával. A félév elfogadásának feltételei Jelenlét az órák legalább 85%-án (max. 11 óra hiányzás) Távolmaradás pótlásának lehetőségei Másik tanulócsoporttal, még a hiányzás hetében. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok http://an-server.pote.hu Előadások 1 Az anatómia tárgya és felosztása Dr. Reglődi Dóra 2 Általános csonttan és ízülettan Dr. Kovács Magdolna 3 A csontos és szalagos medence. A medence statikája, a lábboltozat. Dr. Tóth Pál 4 Általános myológia, angiológia, neurológia. Tájanatómiai bevezető. Dr. Csernus Valér 5 A medence és az alsó végtag a klinikus szemével. Képalkotó eljárások. Dr. Than Péter 6 A gerinc és mellkas szerkezete és mozgásai. Dr. Csernus Valér 7 A végtagok és az emlő nyirokelvezetése. A regionális nyirokcsomók klinikai jelentősége. Dr. Kovács Magdolna 8 A koponya csontjai, szerkezete. Az agykoponya Dr. Csernus Valér 9 Az arckoponya és üregei. Dr. Csernus Valér 10 Az alsó végtag és a törzs izmainak klinikai aspektusai. Dr. Than Péter 11 A felső végtag ízület- és izomtanának áttekintése funkcionális szempontból. Dr. Kovács Magdolna 12 A felső végtag ér- és idegellátásának áttekintése. Sérülések és következményeik. Dr. Kovács Magdolna 13 Az alsó végtag és a törzs ízület- és izomtanának áttekintése funkcionális szempontból. Dr. Kovács Magdolna 14 Az alsó végtag ér- és idegellátásának áttekintése. Sérülések és következményeik. Dr. Kovács Magdolna Gyakorlatok 1 Fő irányok és síkok. 2 A vállöv csontjai. 3 A felkar és az alkar csontjai 1. 4 A felkar és az alkar csontjai 2. 5 A kéz csontjai. 6 A vállöv ízületei.

27


7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56

A vállízület. A könyökízület. A kéz ízületei 1. A kéz ízületei 2. A medencecsont és sacrum. A medence egészben. A kismedence. A combcsont. A lábszár csontjai. A csípőízület. A térdízület. A láb csontjai és ízületei 1. A láb csontjai és ízületei 2. Az alsó és felső végtag csont- és ízülettanának ismétlése 1. Az alsó és felső végtag csont- és ízülettanának ismétlése 2. A felső és alsó végtag ventralis régiói 1 A felső és alsó végtag ventralis régiói 2. A felső és alsó végtag ventralis régiói 3. A felső és alsó végtag ventralis régiói 4. A végtagok és hasfal ventralis régiói, a hasfal szerkezete 1. A végtagok és hasfal ventralis régiói, a hasfal szerkezete 2. A végtagok és hasfal ventralis régiói, a hasfal szerkezete 3. A végtagok és hasfal ventralis régiói, a hasfal szerkezete 4. A végtagok és hasfal ventralis régiói 5. Csigolyák, bordák, mellkas 1. A végtagok és hasfal ventralis régiói 6. Csigolyák, bordák, mellkas 2. A végtagok és hasfal ventralis régiói 7. Csigolyák, bordák, mellkas 3. A végtagok és hasfal ventralis régiói 8. Csigolyák, bordák, mellkas 4. A végtagok és hasfal ventralis régiói 9. A gerinc és mellkas ízületei 1. A végtagok és hasfal ventralis régiói 10. A gerinc és mellkas ízületei 2. A végtagok és hasfal ventralis régiói 11. A gerinc és mellkas ízületei 3. A végtagok és hasfal ventralis régiói 12. A gerinc és mellkas ízületei 4. A végtagok és hasfal ventralis régiói 13. A koponya 1. A végtagok és hasfal ventralis régiói 14. A koponya 2. A végtagok és hasfal ventralis régiói 15. A koponya 3. A végtagok és hasfal ventralis régiói 16 . A koponya 4. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 1. A koponya 5. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 2. A koponya 6. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 3. A koponya 7. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 4. A koponya 8. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 5. R. nuchae és hátizmok 1. A koponya 9. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 6. R. nuchae és hátizmok 2. A koponya 10. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 7. R. nuchae és hátizmok 3. A koponya 11. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 8. R. nuchae és hátizmok 4. A koponya 12. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 9. R. nuchae és hátizmok 5. A koponya 13. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 10. R. nuchae és hátizmok 6. A koponya 14. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 11. R. nuchae és hátizmok 7. A koponya 15. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 12. R. nuchae és hátizmok 8. A koponya 16. A végtagok ventrális és dorsalis régiói. Ismétlés 1. A végtagok ventrális és dorsalis régiói. Ismétlés 2. A végtagok ventrális és dorsalis régiói. Ismétlés 3. A végtagok ventrális és dorsalis régiói. Ismétlés 4.

Szemináriumok Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu

28


Közreműködők Dr. Dányádi Bese (DABNAAO.PTE), Dr. Horváth Gábor (HOGNAAO.PTE), Dr. Józsa Gergő (JOGIAAO.PTE), Dr. Kvárik Tímea (KVTOAAO.PTE), Dr. Mammel Barbara (MABMAAB.PTE), Dr. Werling Dóra (WEDNAAT.PTE), Fábián Eszter (FAEGAAT.PTE), Kovács László Ákos (KOLQAAO.PTE)

29


OOA-AED

KÖZEGÉSZSÉGTAN 2. (ÁLTALÁNOS EPIDEMIOLÓGIA ÉS DEMOGRÁFIA)

Tantárgyfelelős:

DR. KISS ISTVÁN, egyetemi tanár Orvosi Népegészségtani Intézet

2 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 14 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – nincs Előfeltételek: OOA-MET teljesített, OOA-MET teljesített

Tematika A tantárgy ismerteti a betegségek okainak valamint kockázati tényezőinek vizsgálatára alkalmas populációs szintű vizsgálatok módszertani alapjait. Bemutatja az oksági összefüggések kritériumait, az epidemiológiai vizsgálatok tervezésének, kivitelezésének és kritikus értékelésének szempontjait. Foglalkozik a népesség szerkezetével, annak időbeli változásaival, és ennek az egészségüggyel fennálló kölcsönhatásaival. A félév elfogadásának feltételei A gyakorlatokon való részvétel kötelező, megengedett hiányzás: 1x2 óra. Vizsga: kollokvium (írásbeli teszt) + félévközi számonkérés a 12. héten (számítógépes program használata az epidemiológiai statisztikában) - ennek sikeres abszolválása a félév elfogadásának feltétele. A betegségmegelőzés alapjai (OOABMA), Általános epidemiológia és demográfia (OOAAED), Környezet-egészségtan (OOAKET), Népegészségügyi orvostan (OOPNEO), Részletes epidemiológia (OOKREP), Munkahigiéne és foglalkozás-orvostan (OOKMFO) tárgyak lezárásaként a 8. szemeszter vizsgaidőszakában a hallgatók Közegészségtan szigorlatot kötelesek tenni, ha valamennyi tárgy sikeres vizsgával zárult. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Népegészségügyi Orvostan (szerk.: Ember István, Dialóg Campus Kiadó, 2007.) IX.1. fejezet: Általános epidemiológia A VII. (Demográfia) fejezetből az alábbi részek: VII.1.1.1-VII.1.2.5. VII.1.3.1.: a 88. oldalon levő „A születések és a termékenység alakulása” alcímig VII.1.3.2.: a 98. oldalon levő „A halandóság alakulása” alcímig VII.1.3.3-ból a „Fogalmak és mutatószámok” alfejezet Előadások 1 Az epidemiológia fogalma, célja, kialakulása Dr. Kiss István 2 Az oksági összefüggés bizonyításának kritériumai. Oksági modellek. Dr. Kiss István 3 Epidemiológiai mutatók és alkalmazásuk. Epidemiológiai összefüggések mérésének lehetőségei. Dr. Horváth-Sarródi Andrea 4 Epidemiológiai vizsgálatok típusai. Deskriptív vizsgálatok. Dr. Kiss István 5 Analitikus epidemiológiai vizsgálatok I. Dr. Kiss István 6 Analitikus epidemiológiai vizsgálatok II. Dr. Kiss István 7 Experimentális epidemiológiai vizsgálatok. Klinikai epidemiológia. Dr. Kiss István 8 Hibák, zavaró tényezők és kiküszöbölésük. Dr. Kiss István 9 Alkalmazott epidemiológia: Szűrővizsgálatok alapelvei. Dr. Horváth-Sarródi Andrea 10 Molekuláris epidemiológia. Dr. Kiss István

30


11 12 13 14

Demográfiai alapfogalmak, a népesség szerkezete. Dr. Kiss István A népesség szerkezetét és annak változásait befolyásoló tényezők. Dr. Gombos Katalin Magyarország történeti demográfiája. Demográfiai krízis. A fejlett és fejlődő országok főbb demográfiai tendenciái. Dr. Gombos Katalin

Gyakorlatok 1 Problémamegoldás az epidemiológiában. 2 Epidemiológiai mutatók és alkalmazásuk. Epidemiológiai vizsgálatok: hibák csoportjai és kiküszöbölésük. 3 Direkt és indirekt standardizálás. 4 Epidemiológiai számítások: esély-hányados, relatív kockázat. (SPSS I.) 5 Epidemiológiai számítások: zavaró tényezők, stratifikált analízis. (SPSS II.) 6 Epidemiológiai számítások: a minta nagysága, túlélési görbék, logisztikus regresszió Térinformatika. (SPSS III.) 7 Epidemiológiai vizsgálat elemzése. Gyakorlati vizsga. Szemináriumok Vizsgakérdések Közreműködők

31


OOA-BEB

BEVEZETÉS A BIOKÉMIÁBA

Tantárgyfelelős:


4 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – Előfeltételek: nincs

Tematika A "Bevezetés a biokémiába" tematikája tartalmazza azokat az alapismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a biokémia, élettan, gyógyszertan, klinikai kémia elsajátításához. Szerves és bioorganikus kémia címen foglalkozik a funkciós csoportok kémiájával, illetve a biomolekulák kémiájával és biokémiájával. A kémiai gyakorlatok a szerves- és biokémia és az anyagismeret elsajátítását célozzák meg. A félév elfogadásának feltételei 2db félévközi zárthelyi megírása. A félév utolsó hetében pótlási (igazolt hiányzók esetén) és javítási lehetőséget biztosítunk. A zárthelyik átlaga el kell, hogy érje minimálisan a 30%-ot. A félév 2-13 hetében összesen 10 alkalommal a gyakorlaton a gyakorlatok anyagából rövid dolgozatot íratunk. A félév elfogadásának feltétele minimum 8 rövid dolgozat megírása és legalább 5 dolgozat sikeres teljesítése. A gyakorlatokon jegyzőkönyvet kell vezetni. A rövid dolgozat eredménye csak a jegyzőkönyv gyakorlatvezető által történt elfogadása esetén válik érvényessé. Az előadások, szemináriumok, gyakorlatok látogatása kötelező. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Nincs A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Tankönyv Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 6. kiadás, Semmelweis, Bp. 2005. Gergely P., Penke B., Tóth Gy.: Szerves és bioorganikus kémia, 5. kiadás, Alliter Kiadó és Oktatásfejlesztő Alapítvány, 2006 Nelson - Cox: Lehninger Principles of Biochemistry, 5th Ed., W. H. Freeman, 2008 (vagy a megelőző kiadása) Ádám Veronika (szerk.:) Orvosi biokémia, Medicina, 2004. Sümegi Balázs (szerk.:) Biokémiai praktikum, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 1997 Berg - Tymoczko - Stryer: Biochemistry, 6th Ed, W.H.Freeman, 2007 Thomas M. Devlin: Textbook of Biochemistry with Clinical Correlations, 6th Ed, Wiley-Liss, 2006 Ajánlott Irodalom: Nagy Veronika (szerk.): Orvosi kémiai gyakorlatok, Internetes jegyzet PTE ÁOK, 2011 McMurray, Fay: Chemistry (latest edition) Előadások 1 Heterociklusos vegyületek, karbonsavszármazékaik. Dr. Lóránd Tamás 2 Biológiailag fontos heterociklusos vegyületek Dr. Lóránd Tamás 3 Alkaloidok, farmakológiailag aktív vegyületek Dr. Lóránd Tamás 4 Nukleozidok, nukleotidok, nukleinsavak. Dr. Agócs Attila 5 Nukleotid koenzimek, bioenergetika Dr. Berente Zoltán 6 Aminosavak, peptidek Dr. Berente Zoltán 7 Fehérjék, primer szerkezet, szekvencia-meghatározás Dr. Berente Zoltán 8 3D fehérje szerkezet és funkció Dr. Berente Zoltán 9 Hemoglobin, oxigén-transzport Dr. Berente Zoltán

32


10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

Az enzimkinetika alapjai Dr. Berente Zoltán Az enzimaktivitás szabályozása és gátlása, izoenzimek Dr. Berente Zoltán A szénhidrátok szerkezete és reaktivitása Dr. Agócs Attila Orvosi szempontból fontos mono-, di- és oligoszaharidok Dr. Agócs Attila A glikolízis reakciói Dr. Agócs Attila A glikolízis szabályozása Dr. Agócs Attila A glikolízishez kapcsolódó metabolikus útvonalak Dr. Agócs Attila Egyszerű- és összetett lipidek Dr. Agócs Attila Biológiailag releváns lipidek (prosztaglandinok, terpének) Dr. Agócs Attila Biológiailag releváns lipidek (szteroidok) Dr. Lóránd Tamás Biológiai membránok jellemzése Dr. Agócs Attila Zsírsav oxidáció Dr. Agócs Attila A piruvát dehidrogenáz komplex és a citrát ciklus reakciói Dr. Agócs Attila A citrát ciklus szabályozása Dr. Agócs Attila A légzési lánc és gátlása Dr. Berente Zoltán ATP szintézis Dr. Berente Zoltán Mitokondriális transzportfolyamatok, ingák Dr. Berente Zoltán Az enzimek szupramolekuláris szerveződése Dr. Berente Zoltán Reaktív oxigén-származékok Dr. Berente Zoltán

Gyakorlatok 1 Szerves kémiai műveletek (megbeszélés, feladatok ismétlése) 3 Liofilizálás, szilárd-folyadék extrakció 5 Koffein izolálása 7 Sztereokémia, feladatok ismétlése 9 Vékonyréteg kromatográfia, ioncserélő kromatográfia 11 Oszlopkromatográfia, HPLC 13 Fehérjék vizsgálata, dialízis 15 Szénhidrátok vizsgálata 17 Enzimkinetika 1 19 Enzimkinetika 2 21 Lipidek vizsgálata 23 Lipidek és szénhidrátok 25 Tömegspektrometria. Bevezetés a proteomikába 27 Összegzés, ismétlés.

33


Szemináriumok Vizsgakérdések Közreműködők Bóna Ágnes (BOARAAO.PTE), Böddi Katalin (BOKDAA.T.JPTE), Dr. Agócs Attila (AGAQAAP.PTE), Dr. Avar Péter Ágoston (AVPGAAO.PTE), Dr. Jakus Péter (JAPAAA.T.JPTE), Dr. Márk László (MALMAAO.PTE), Dr. Matus Zoltán (MAZGAAO.PTE), Dr. Nagy Veronika (NAVOAAK.PTE), Dr. Takátsy Anikó Rita (TAAAAA.T.JPTE), Gulyás Gegely (GUGSAAP.PTE), Háda Magdolna (HAMFAA.T.JPTE), Jámbor Éva (JAEHAAT.PTE), Radó-Turcsi Erika (RAESAAP.PTE)

34


OOA-BI2

BIOFIZIKA 2.

Tantárgyfelelős:

DR. NYITRAI MIKLÓS, egyetemi tanár Biofizikai Intézet

3 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 42 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – nincs Előfeltételek: OOA-BI1 teljesített

Tematika A tantárgy a Biofizika 1 tantárgyra építve tárgyalja az élő anyag szerkezetének és működésének vizsgálatát szolgáló fizikai, biofizikai, valamint fizikai jellegű orvosdiagnosztikai módszerek alapjait. Az orvosi diagnosztikai eljárások alapelvei rövidített formában hangzanak el, utalva a preklinikai modulban ennek a témakörnek szentelt önálló kurzusra. A félév elfogadásának feltételei A félév elfogadásának feltétele az összes gyakorlat elvégzése és az azokról készített jegyzőkönyvek elfogadása a gyakorlatvezető által. Legfeljebb 3 gyakorlatról való hiányzás megengedett. A gyakorlatról való késés nem megengedett, a késés hiányzásnak minősül. A félév során a hallgatók dolgozatot írnak, amelynek eredménye alapján mentességet kaphatnak a kollokvium adott részei alól. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. A hallgatók csak saját csoportjuk gyakorlatán pótolhatnak, egy pótgyakorlat során csak egy gyakorlat pótolható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján: http://biofizika.aok.pte.hu Előadások 1 Spektrofotometria Dr. Orbán József 2 Infravörös és Raman spektroszkópia Dr. Orbán József 3 Fluoreszcencia spektroszkópia Dr. Lukács András Szilárd 4 Fluoreszcencia anizotrópia. FRET Dr. Lukács András Szilárd 5 Fénymikroszkópia, fluoreszcencia mikroszkópia Dr. Bugyi Beáta 6 Modern mikroszkópiai módszerek. FRAP Dr. Bugyi Beáta 7 Áramlási citometria Dr. Grama László 8 NMR Dr. Visegrády Balázs 9 MRI Dr. Visegrády Balázs 10 Röntgendiagnosztika, CT Dr. Hild Gábor 11 Gamma-kamera, SPECT, PET Dr. Hild Gábor 12 Ultrahang Dr. Grama László 13 Szedimentáció, elektroforézis Dr. Talián Csaba Gábor 14 Tömegspektrometria Dr. Talián Csaba Gábor

35


Gyakorlatok 1 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 2 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 3 Mérések Geiger-Müller számlálóval. Radioaktív felezési idő I 4 Mérések Geiger-Müller számlálóval. Radioaktív felezési idő I 5 Gamma-abszorpció és spektrometria 6 Gamma-abszorpció és spektrometria 7 Béta-sugárzás abszorpciója, holtidő mérése. Radioaktív felezési idő II 8 Béta-sugárzás abszorpciója, holtidő mérése. Radioaktív felezési idő II 9 Szcintigráfia 10 Szcintigráfia 11 Optika 12 Optika 13 Pótmérés, szeminárium 14 Pótmérés, szeminárium 15 Abszorpciós fotometria 16 Abszorpciós fotometria 17 Vérnyomásmérés. Elektrokardiográfia (EKG) 18 Vérnyomásmérés. Elektrokardiográfia (EKG) 19 Ultrahang 20 Ultrahang 21 Hőmérsékletmérés 22 Hőmérsékletmérés 23 Audiometria 24 Audiometria 25 Pótmérés, szeminárium 26 Pótmérés, szeminárium 27 Pótmérés, szeminárium 28 Pótmérés, szeminárium Szemináriumok Vizsgakérdések Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján (http://biofizika.aok.pte.hu) Közreműködők Barkó Szilvia (BASFAA.T.JPTE), Czimbalek Lívia Mária (CZLAAA.T.JPTE), Dr. Bódis Emőke (BOEAAD.T.JPTE), Dr. Bugyi Beáta (BUBEAB.T.JPTE), Dr. Grama László (GRLHAAO.PTE), Dr. Hild Gábor (HIGMAAO.PTE), Dr. Kengyel András Miklós (KEAFACO.PTE), Dr. Lukács András Szilárd (LUATAA0.PTE), Dr. Orbán József (ORJFAAP.PTE), Dr. Talián Csaba Gábor (TACRAAO.PTE), Dr. Visegrády Balázs (VIBAAB.T.JPTE), Huber Tamás (HUTEAB.T.JPTE), Kardos Roland (KARFAB.T.JPTE), Kollár Veronika Tünde (KOVGACT.PTE), Raics Katalin (RAKHAAT.PTE), Tóth Mónika Ágnes (TOMIAAT.PTE), Türmer Katalin (TUKIAAT.PTE), Ujfalusi Zoltán (UJZDAA.T.JPTE), Vig Andrea Teréz (VIAFAAO.PTE)

36


OOA-MB2

MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA 2.

Tantárgyfelelős:

DR. SZEBERÉNYI JÓZSEF, egyetemi tanár Orvosi Biológiai Intézet

4 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 12 óra gyakorlat + 16 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – nincs Előfeltételek: OOA-MB1 teljesített

Tematika A két féléves tárgy célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélettan, mikrobiológia és gyógyszertan oktatásához szükséges, az egészséges és kóros sejt szabályozási mechanizmusokkal kapcsolatos molekuláris és sejtbiológiai alapok megteremtése, a klinikai tárgyak szempontjából legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai ismeretek átadása. A tárgy második szemeszterének fő témái: a sejthártya és az extracelluláris mátrix jellemző tulajdonságai; intracelluláris jelátviteli folyamatok; a daganatképződés celluláris és molekuláris mechanizmusai; bevezetés az orvosi genetikába; molekuláris medicina. A félév elfogadásának feltételei TVSZ szerint Távolmaradás pótlásának lehetőségei Minden gyakorlati ciklus végén pótgyakorlat. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyv és jegyzet: Szeberényi J.: Molekuláris sejtbiológia Komáromy L., Szeberényi J. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok Ajánlott könyvek: Cooper G.M.: The Cell. A Molecular Approach Lodish et al.: Molecular Cell Biology Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell Szeberényi J.: Experiments in Molecular Cell Biology Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia Előadások 1 Nyitó előadás Dr. Szeberényi József 2 Passzív transzort folyamatok Dr. Szeberényi József 3 Aktív transzport folyamatok Dr. Szeberényi József 4 Extracelluláris mátrix Dr. Komáromy László 5 Jelátviteli mechanizmusok I: A jelátvitel típusai Dr. Szeberényi József 6 Jelátviteli mechanizmusok II: G-proteinek szerepe a jelátvitelben Dr. Szeberényi József 7 Jelátviteli mechanizmusok III: Növekedési faktorok jelátvitele Dr. Szeberényi József 8 Jelátviteli mechanizmusok IV: Stresszjelátvitel Dr. Szeberényi József 9 Jelátviteli mechanizmusok V: Citokin- és integrin-jelátvitel Dr. Szeberényi József 10 Jelátviteli mechanizmusok VI: A jelátvitel általános jellemzői Dr. Szeberényi József 11 Az egyedfejlődés molekuláris alapjai ifj. Dr. Sétáló György

37


12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

Apoptózis Dr. Szeberényi József A tumor sejt Dr. Komáromy László DNS tumor vírusok Dr. Komáromy László RNS tumor vírusok Dr. Komáromy László Retrovirális onkogének Dr. Komáromy László Celluláris onkogének I. Dr. Szeberényi József Celluláris onkogének II. Dr. Pap Marianna Celluláris onkogének III. Dr. Pap Marianna Tumor szuppresszor gének I. Dr. Szeberényi József Tumor szuppresszor gének II. Dr. Szeberényi József Onkogének szerepe a sejtciklusban Dr. Szeberényi József A daganatképződés többlépéses mechanizmusa I: Experimentális karcinogenezis Dr. Szeberényi József A daganatképződés többlépéses mechanizmusa II: Tumorinvázió és áttétképződés Dr. Szeberényi József Témazáró előadás Dr. Szeberényi József Molekuláris diagnosztika Dr. Szeberényi József Génterápia Dr. Szeberényi József Záróelőadás Dr. Szeberényi József

Gyakorlatok 1 Fáziskontraszt mikroszkópia. Polarizációs mikroszkópia 2 Fáziskontraszt mikroszkópia. Polarizációs mikroszkópia 3 Makromolekulák hisztokémiája 4 Makromolekulák hisztokémiája 5 Membrán, transzport, extracelluláris mátrix 6 Membrán, transzport, extracelluláris mátrix 7 Jelátvitel és tumorbiológia 8 Jelátvitel és tumorbiológia 9 Immuncitokémia, immunhisztokémia 10 Immuncitokémia, immunhisztokémia 11 Apoptózis 12 Apoptózis Szemináriumok 1 Citoszkeleton 2 Membrán 3 Transzport 4 Extracelluláris mátrix 5 A kémiai jelátvitel típusai. Receptorok. A cAMP-út 6 Dolgozat: Citoszkeleton. Membrán, transzport, extracelluláris mátrix 7 Jelátviteli mechanizmusok: Foszfolipáz C-út. Növekedési faktor és citokin jelátvitel 8 Fejlődésbiológia. Apoptózis. A tumor sejt

38


9 10 11 12 13 14 15 16

Dolgozat: Jelátviteli folyamatok Tumor vírusok Retrovirális és celluláris onkogének Tumor szuppresszor gének. Onkogének és a sejtciklus. A daganatképződés többlépéses mechanizmusa Dolgozat: Fejlődésbiológia. Apoptózis. A tumor sejt. Tumor vírusok. Retrovirális és celluláris onkogének Molekuláris medicina Félévzáró teszt Félévzáró teszt

Vizsgakérdések 1. Fehérjék 2. Lipidek 3. Szénhidrátok 4. Nukleozidok, nukleotidok 5. A DNS szerkezete 6. A DNS örökítő anyag szerepét igazoló kísérletek 7. Az RNS szerkezete és típusai 8. Prokariota és eukariota sejtek összehasonlítása 9. Az immuncitokémia módszerei 10. Restrikciós endonukleázok 11. Southern-blot 12. A DNS szekvenciaanalízise 13. DNS-chipek 14. Genomtárak 15. Polimeráz láncreakció 16. Transzgénikus élőlények 17. Célzott géninaktiváció 18. Az endogén génműködés gátlása az mRNS szintjén 19. cDNS-tárak 20. Northern-blot 21. Immunprecipitáció és Western-blot 22. A sejtmag szerkezete 23. A kromatin szerveződése 24. Egyedi és ismétlődő szekvenciák 25. A kromatin kémiai összetétele 26. A sejtciklus fázisai 27. A sejtciklus szabályozása 28. Mitózis 29. Meiózis 30. A replikáció általános jellemzői 31. A prokariota replikáció mechanizmusa 32. Az eukariota replikáció jellemzői 33. DNS-repair 34. A prokariota transzkripció mechanizmusa 35. Az eukariota transzkripció általános jellemzői 36. Az eukariota pre-rRNS szintézise és érése

39


37. Az eukariota pre-mRNS szintézise. Cap-képződés és poliadeniláció 38. Pre-mRNS splicing 39. Aminoacil-tRNS szintézis 40. A riboszómák szerkezete és működése 41. A genetikai kód 42. A transzláció iniciációja 43. A transzláció elongációja és terminációja 44. A transzláció általános jellemzői 45. A laktóz operon 46. A triptofán operon 47. Klónozás sejtmag-transzplantációval 48. Az eukariota pre-mRNS szintézisének és érésének szabályozása 49. Az eukariota mRNS-ek transzportjának, transzlációjának és degradációjának szabályozása 50. Az eukariota fehérjék aktivitásának és degradációjának szabályozása 51. Eukariota transzkripciós faktorok 52. A szteroid hormonok hatásmechanizmusa 53. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum 54. Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció 55. A szekréció mechanizmusa 56. Endocitózis 57. A vezikuláris transzport mechanizmusa 58. Lizoszómák. Sima felszínű endoplazmatikus retikulum 59. Oxigén szabadgyökök. Membránkárosodás. Lipid-peroxidáció 60. A mitokondriumok felépítése és működése 61. A mitokondriumok genetikai apparátusa 62. Mitokondrium betegségek 63. Mikrotubulusok 64. Mikrofilamentumok 65. Intermedier filamentumok 66. A sejtmembrán szerkezete 67. Sejt-sejt kapcsolatok 68. Passzív transzport folyamatok 69. Aktív transzport folyamatok 70. Az extracellularis mátrix összetétele és szerkezete 71. A kémiai jelátvitel típusai 72. cAMP által közvetített jelátvitel 73. Foszfolipid eredetű másodlagos messengerek 74. A növekedési faktorok jelátvitele 75. Citokin-jelátvitel 76. Stressz-jelátvitel 77. Sejt-mátrix kapcsolatok, integrin-jelátvitel 78. TGF-béta-, Wnt-, Notch-, Hedgehog-jelátvitel 79. A fehérjekinázok szerepe jelátviteli folymatokban

40


80. Jelamplifikáció, jeltermináció, jelátviteli hálózatok 81. Az egyedfejlődés molekuláris alapjai 82. Az apoptózis fiziológiás és patológiás jelentősége 83. Az apoptózis mechanizmusa 84. A tumorsejt általános jellemzői 85. Onkogén DNS-vírusok 86. Retrovírusok 87. Retrovirális onkogének 88. Celluláris onkogének azonosítása géntranszfer segítségével 89. A gyengén transzformáló retrovírusok onkogén hatása 90. A celluláris onkogének létrejöttének mechanizmusai 91. A tumor szuppresszor gének általános jellemzői 92. Az Rb és p53 fehérjék jellemzői 93. Tumor szuppresszor gének szerepe a Wilms-tumor, a neurofibromatosis, a vastagbélrák és az emlődaganatok kialakulásában 94. Onkogének szerepe a sejtciklus szabályozásában 95. Az experimentális karcinogenezis szakaszai 96. A tumorképződés lépései természetes daganatokban 97. Öröklődő betegségek molekuláris diagnózisa 98. Daganatok, fertőző betegségek molekuláris diagnózisa 99. A géntranszfer módszerei 100. A humán génterápia lehetőségei Közreműködők Dr. Ábrahám Hajnalka (ABHMAAO.PTE), Dr. Balogh András (BAAFACE.PTE), Dr. Bátor Judit (BAJFAAO.PTE), Dr. Berta Gergely (BEGFADO.PTE), Dr. Kemény Ágnes (KEAAAA.T.JPTE), Dr. Kürthy Mária (KUMPAAP.PTE), Harci Alexandra (HAAGABT.PTE), Németh Mária (NEMGAAT.PTE), Schipp Renáta (SCRDAA.T.JPTE), Varga Judit (VAJfACT.PTE)

41


OOA-SF1

SZÖVET- ÉS FEJLŐDÉSTAN 1.

Tantárgyfelelős:

DR. HORVÁTH JUDIT, egyetemi docens Anatómiai Intézet

4 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 234 fő Előfeltételek: OOA-AA1 egyidejű felvétel + OOA-MB1 teljesített

Tematika Alapszövettan. Alap-fejlődéstan (embryogenesis). Az emberi alapszövetek mikroszkópos és ultrastrukturális szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak, valamint az emberi test korai fejlődésének ismertetése. A két-féléves tantárgycsoport első része. A szövettani tanulmányok megalapozzák az élettani folyamatok és a patológiás elváltozások megértését. Az embriológia ismerete elengedhetetlen a normál anatómiai situs megértéséhez és magyarázatot nyújt bizonyos fejlődési rendellenességek kialakulására. A félév elfogadásának feltételei A gyakorlatokon rajzos jegyzőkönyvet kell vezetni (Szövettan-1 munkafüzet). A jegyzőkönyv megfelelő vezetését a gyakorlatvezető igazolja a félév végén. Hiányzás (bármilyen okból!) legfeljebb a foglalkozások 15%-áról (8 tanóra = pl. 4 gyakorlat, vagy 3 gyakorlat és 2 előadás, stb.). Távolmaradás pótlásának lehetőségei Kihagyott gyakorlatok pótlása egyénileg, más csoporttal, kizárólag ugyanazon a héten, maximum kétszer félévenként. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok http://an-server.pote.hu/ Előadások 1 Szövettani bevezető. Mikroszkópos technikák, festések. Alapszövetek. Dr. Horváth Judit 2 Hámszövetek. Dr. Csernus Valér 3 Fedőhámok. Dr. Csernus Valér 4 Mirigyhámok Dr. Csernus Valér 5 A kötőszövet sejtjei. Dr. Csernus Valér 6 Kötőszöveti rostok és alapállomány Dr. Csernus Valér 7 A kötő- és támasztószövetek felosztása, típusai. Dr. Csernus Valér 8 Porcszövet Dr. Csernus Valér 9 Csontszövetek, desmogen csontosodás. Dr. Csernus Valér 10 Chondrogen csontosodás Dr. Csernus Valér 11 Izomszövetek 1. Dr. Csernus Valér 12 Izomszövetek 2. Dr. Csernus Valér 13 Progenesis I. Dr. Horváth Judit 14 Idegszövet 1. Dr. Gaszner Balázs 15 Progenesis II. Dr. Horváth Judit 16 Idegszövet 2. Dr. Gaszner Balázs

42


17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

Megtermékenyítés, barázdálódás. Homebox gének. Dr. Horváth Judit A vér alakos elemei. Dr. Reglődi Dóra Blastocysta, implantáció. Dr. Horváth Judit Haemopoesis. Dr. Reglődi Dóra Gastrulatio, neurulatio. A test tengelyeinek meghatározódása. Dr. Horváth Judit Az erek szövettana. Dr. Reglődi Dóra A mesoderma tagozódása, az izomrendszer fejlődése Dr. Horváth Judit Szövettani összefoglaló. Dr. Horváth Judit Az embryo lefűződése, a köldökzsinór. Dr. Horváth Judit Magzatburkok, decidua, placentáció. Dr. Horváth Judit A magzat külső alaki fejlődése. Koponyafejlődés. Dr. Horváth Judit Fejlődési rendellenességek, ikerterhesség Dr. Horváth Judit

Gyakorlatok 1 A mikroszkóp használata. Hisztotechnika 2 -3 Egyrétegű hámok 4 -5 Hengerhámok 6 -7 Többrétegű laphámok, átmeneti hám, pigmenthám 8 -9 Mirigyhám 10 -11 Kötőszöveti sejtek és rostok 12 -13 A kötőszövet típusai 14 -15 Porc- és csontszövet 16 -17 Csontosodás 18 -19 Izomszövet 20 -21 Idegszövet 22 -23 Vér és vérképződés 24 -25 Az erek szövettana 26 -27 Fejlődéstani szeminárium 28 --

43


Szemináriumok Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu/ Közreműködők Bodrogi Ákos (BOAQAAO.PTE), Dr. Bánki Eszter (BAENAAO.PTE), Dr. Csernus Valér (CSVGAAO.PTE), Dr. Czeiter Endre (CZEFAAO.PTE), Dr. Dányádi Bese (DABNAAO.PTE), Dr. Farkas Boglárka (FABFADO.PTE), Dr. Farkas József (FAJSAAO.PTE), Dr. Gaszner Balázs (GABFADO.PTE), Dr. Hollósy Tibor (HOTFAAO.PTE), Dr. Horváth Gábor (HOGNAAO.PTE), Dr. Horváth Gabriella (HOGFAFO.PTE), Dr. Horváth Judit (HOJIAAO.PTE), Dr. Kiss Péter (KIPFABO.PTE), Dr. Kovács Magdolna (KOMLAAO.PTE), Dr. Kvárik Tímea (KVTOAAO.PTE), Dr. Lázár Gyula (LAGFABP.PTE), Dr. Lubics Andrea (PELMAAO.PTE), Dr. Mammel Barbara (MABMAAB.PTE), Dr. Matkovits Attila (MAASAAO.PTE), Dr. Nagy András Dávid (NAAFAFO.PTE), Dr. Rékási Zoltán (REZMAAO.PTE), Dr. Sétáló György (SEGGAAO.PTE), Dr. Tamás Andrea (TAAFAAO.PTE), Dr. Tima Lajos (TILGAAO.PTE), Dr. Tóth Pál (TOPMAAO.PTE), Fábián Eszter (FAEGAAT.PTE), Kardos Dániel (KADPABO.PTE), Opper Balázs (OPBFAB.T.JPTE)

44


OOR-APG

ÁPOLÁSI ISMERETEK - GYAKORLAT

Tantárgyfelelős:

DR. OLÁH ANDRÁS, egyetemi docens ETK Ápolás és Betegellátás Intézet, Ápolástudományi Tanszék

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 90 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 90 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – nincs Előfeltételek: nincs

Tematika A tantárgy keretein belül a hallgatók megismerkedhetnek a legalapvetőbb azon ápolási ismeretekkel, melyeket a képzésük és későbbi munkavégzésük során hasznosíthatnak. Betekintést kapnak az ápolástudomány alapjaiba, a különböző végzettségű ápolók által ellátott feladatokba, képet kaphatnak a kórházak működéséről, a betegellátás menetéről, az ápolás kereteiről, valamint olyan mindennapos non-invazív és invazív beavatkozások elméleti és gyakorlati alapjait sajátíthatják el, melyek készség szintű ismerete elengedhetetlen a betegellátás során. A félév elfogadásának feltételei Hiányzás nem lehetséges. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Oláh A. (szerk.) Az ápolástudomány tankönyve, Medicina Könyvkiadó, Budapest 2012. www.tankonyvtar.hu Potter, Perry (1999) Az ápolás elméleti és gyakorlati alapjai, Medicina, Budapest Elkin, Perry, Potter (2000) Ápolói beavatkozások és műveletek, Medicina, Budapest Előadások Gyakorlatok Osztályos ápolási gyakorlat felnőtt betegellátó osztályon. Szemináriumok Vizsgakérdések Közreműködők Dr. Oláh András (OLAGAAE.PTE)

45


OOR-API

ÁPOLÁSI ISMERETEK - ELMÉLET

Tantárgyfelelős:

DR. OLÁH ANDRÁS, egyetemi docens ETK Ápolás és Betegellátás Intézet, Ápolástudományi Tanszék

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 7 óra előadás + 7 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 14 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 200 fő Előfeltételek: nincs

Tematika A tantárgy keretein belül a hallgatók betekintést kaphatnak az ápolástudomány alapjaiba, képet kaphatnak az egészségügyi intézmények működéséről, valamint olyan mindennapos non-invazív és invazív beavatkozások elméleti és gyakorlati alapjait sajátíthatják el, melyek készség szintű ismerete elengedhetetlen a betegellátás során. A kurzus folyamán nagy hangsúlyt helyezünk a nemzetközi szinten is elfogadott, bizonyítékokon alapuló ismeretek átadására, valamint a tevékenységek demonstrációs termi körülmények közötti, mulage-ok segítségével történő bemutatására és gyakorlására. A félév elfogadásának feltételei Maximum 25%-os hiányzás Teszt minimum 60%-os teljesítése. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az egyéb csoportok oktatásakor, ha nem haladja meg a csoportszám növekedés a 10%-ot. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Oláh A. (szerk.) Az ápolástudomány tankönyve, Medicina Könyvkiadó, Budapest 2012. www.tankonyvtar.hu Potter, Perry (1999) Az ápolás elméleti és gyakorlati alapjai, Medicina, Budapest Elkin, Perry, Potter (2000) Ápolói beavatkozások és műveletek, Medicina, Budapest Előadások 1 Vitális paraméterek megfigyelése: vérnyomás (vérnyomásmérő készülékek, a vérnyomásmérés menete), hőmérséklet (hypotermia, hypertermia és láz kezelésének ápolói vonatkozásai, fizikális lázcsillapítás, hőmérő típusok, a hőmérsékletmérés helyei), légzés (a légzés megfigyelésének főbb szempontjai), pulzus (a pulzusmérés alapjai, pulzus qualitásainak megítélése, a pulzusmérés helyei, monitorrendszerek) Dr. Oláh András 2 Infúziós terápia alapjai (vénás kanülök alkalmazásának lehetőségei, a kanülellátás főbb szempontjai, aktív- és passzív biztonsági rendszerek jellemzői, infúziós szerelékek, infúziós pumpák) Dr. Oláh András 3 A gyógyszerelés alapjai (főbb gyógyszerformák ismerete, per orális gyógyszerelés, fülészeti kezelés, hüvelykezelés, nasalis úton történő gyógyszerelés, szemészeti kezelés, rectális kezelés, transzdermális terápiás rendszer, parenterális gyógyszerelés;az injekciózás eszközrendszere, intracutan, subcután, intramusculáris, intravénás injekciózás jellemzői) Dr. Oláh András 4 Oxigénterápia (az oxigénterápia során alkalmazott alacsony- és magas nyomású rendszerek ismerete, oxigénforrások, inhalációs terápia. Vizeletürítés szükséglete (általános megfigyelési feladatok, vizelet mintavétel formái, hólyag katéterek fajjtái és jellemzőik, a vizelet felfogására alkalmas eszközök ismerete) Dr. Oláh András 5 A kórházak általános felépítése, a fekvőbeteg osztályok felépítése, működési rendje, általános ápolási eszközök bemutatása; Ápolási folyamat a gyakorlatban és az egészségügyi dokumentáció vezetése. Táplálkozás szükséglete, mesterséges enterális és parenterális táplálás főbb szempontjai, nazogasztrikus szonda alkalmazása Dr. Oláh András 6 Székletürítés szükséglete (általános megfigyelési feladatok, a mintavétel formái, beöntés főbb típusai és jellemzői). Higiénés betegápolás. Immobilitás, dekubitusz: prevenció és ellátás Dr. Oláh András 7 teszt megírása Dr. Oláh András Gyakorlatok 1 Vitális paraméterek mérése, higiénés kézfertőtlenítés, alkoholos kézbedörzsölés, a vérnyomásmérés eszközrendszere, vérnyomás meghatározása auscultatios módszerrel, systoles érték meghatározása palpatioval 2 Invazív beavatkozások az ellátás során: vérvétel (a szükséges eszközrendszer ismertetése, zárt vérvételi rendszer, vérvételi csövek jellemzői, a véna kiválasztásának szempontjai, a vérvétel menete, a punkció helyének ellátása) 3 Perifériás vénabiztosítás perifériás rövid kanüllel, a véna kiválasztásának a menete, a punkció helyének ellátása, gondozása, megfigyelési feladatok, gyógyszer bejuttatása a kanülön keresztül, a kanül átmosása és lezárása

46


4

5 6 7

Injekciózás: subcutan injekció beadása: kapcsolódó eszközrendszer (előre- és nem előre töltött fecskendők), a beadási helyek meghatározása az előnyök-hátrányok tükrében, a szúrás technikája; intramuscularis injekció beadása: kapcsolódó eszközrendszer, a beadási helyek meghatározása (ventrogluteális és dorsogluteális régió, deltaizom) az előnyökhátrányok tükrében, a szúrás technikája; intravénás injekció beadása: kapcsolódó eszközrendszer, a beadási helyek meghatározása az előnyök hátrányok tükrében, a véna kiválasztásának a menete, a szúrás technikája Infúziós terápia: a légtelenítés menete, infúzió bekötése, gyógyszer bejuttatása alapoldatba Egyéb beavatkozások: hólyagkatéterezés menete férfi- és női beteg esetén, a beavatkozáshoz szükséges eszközrendszer megfelelő alkalmazása, katéterről való leszoktatás Egyéb beavatkozások: tisztító beöntés kivitelezése, skybalum eltávolítása; 12-elvezetéses EKG készítése (az elvezetések ismerete és a felhelyezés pontjai)

Szemináriumok Vizsgakérdések Közreműködők Dr. Oláh András (OLAGAAE.PTE)

47


OOR-OKG

AZ ORVOSI KOMMUNIKÁCIÓ GYAKORLATA – NYÁRI GYAKORLAT

Tantárgyfelelős:

DR. NAGY LAJOS, egyetemi tanár Családorvostani Intézet

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelménymodul ▪ tavaszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 30 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 30 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – nincs Előfeltételek: OOA-OKG egyidejű teljesítése

Tematika Helyes orvos-beteg kommunikáció kialakításának alapjai. Találkozás, üdvözlés, interjúkészítés, elköszönés elemei. Verbális, nonverbális kommunikáció. Kommunikáció etikai alapjai. Tantárgy feladata a képzés feladatainak megvalósításában: a fent említett tematika megvalósítása, a célkitűzések elérése. A gyakorlati készségek és attitűdök sorában a hatékony orvosi kommunikációnak fontos szerepe van, mely alapvető feltétele a jó orvos-beteg kapcsolat kialakításának. Az előadásokon és a kiscsoportos foglalkozásokon hallottak gyakorlása. A félév elfogadásának feltételei Gyakorlatra jelentkezés a Családorvostani Intézetbe elhelyezett oktatói listán lehet. Praxis gyakorlaton az oktatás 1 hallgató 1 mentor. 2 db interjúlap valamint az oktatói és hallgatói tükör leadása. Nyomtatványok a Családorvostani Intézet honlapjáról is elérhetőek. A gyakorlat külföldön is elvégezhető, amennyiben a hallgató a fogadó ország nyelvéből megfelelő ismerettel rendelkezik. 20% feletti hiányzás a tantárgy aláírását nem teszi lehetővé. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Pilling János: Orvosi kommunikácó, Medicina kiadó, 2008 Allan Pease: Testbeszéd, Park kiadó, 1992 Molnár - Csabai: A gyógyítás pszichológiája, Springer, 1994. Előadások Gyakorlatok 1 Bemutatkozás 2 Praxis bemutatása 3 Kollégák bemutatása 4 Orvostanhallgatók helye és szerepe a rendelőben 5 Köszöntés 6 Ismerkedés a betegekkel 7 Ismerkedés a betegekkel 8 Ismerkedés a betegekkel 9 Latens tanulás 10 Betegvizsgálat 11 Ismerekedés a betegekkel és problémáikkal 12 Betegvizsgálat 13 Szomatometriás adatok gyűjtése 14 Szomatometriás adatok gyűjtése 15 Szomatometriás adatok gyűjtése 16 Adminisztráció 17 Adminisztráció 18 Adminisztráció 19 Betegirányítás gyakorlása 20 Betegirányítás gyakorlása 21 Első interjú készítése 22 Interjú értékelése 23 Látogatás a beteg otthonában 24 Második interjú készítésa 25 Interjú értékelése

48


26 27 28 29 30

Élmények feldogozása Értékelés Értékelés Hallgatói tükör elkészítése Oktatói tükör elkészítése

Szemináriumok Vizsgakérdések Közreműködők Nagy Lajos Dr. (NALGABO.PTE), Bán Ildikó Dr. (BAIFACO.PTE), Várbiróné Dr. Csikós Ágnes (VACTAB0.PTE), Végh Mária Dr. (VEMHAAE.PTE), Rinfel József Dr. (REJPAAP.PTE), Heim Szilvia Dr. (HESPAAP.PTE)

49


OOA-AA2

ÁLTALÁNOS ANATÓMIA 2.

Tantárgyfelelős:

DR. KOVÁCS MAGDOLNA, egyetemi tanár Anatómiai Intézet

5 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 56 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 208 fő Előfeltételek: OOAAA1 teljesített + OOASF2 egyidejű felvétel

Tematika A tantárgy célja az emberi test makroszkópos szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak megismerése. A két féléves tantárgycsoport második része. A félév során a zsigerek szerkezetével ismerkednek meg. A tantárgy egy szóbeli kollokviummal zárul. A félév elfogadásának feltételei Jelenlét az órák legalább 85%-án (max. 11 óra hiányzás). Távolmaradás pótlásának lehetőségei Más tanulócsoportban, még a hiányzás hetében. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok http://an-server.pote.hu Előadások 1 Szájüreg: nyelv, fogak, torokszoros. Garat. Dr. Tóth Pál 2 Légzőrendszer. Gége, hangképzés. Dr. Rékási Zoltán 3 Tüdő és mellhártya. Légzőmechanizmusok. Dr. Rékási Zoltán 4 A szív makroszkópos anatómiája, szív üregei és billentyűi. Dr. Kovács Magdolna 5 Szív vérellátása és beidegzése. Klinikai vonatkozások. Dr. Donauer Elemér 6 Hasüreg topográfiája. Hashártya. Gyomor-bél traktus. Dr. Tamás Andrea 7 Máj és lép topográfiája, vérellátása. Epeutak. Dr. Csernus Valér 8 Retroperitoneum. Hasnyálmirigy részei és topográfiája. Dr. Rékási Zoltán 9 Vesék topográfiája, szerkezete és metszlapja. Dr. Csernus Valér 10 A női nemi szervek makroszkópos anatómiája. Dr. Kovács Magdolna 11 A férfi nemi szervek makroszkópos anatómiája. Dr. Rékási Zoltán 12 A medencefenék izomzata. Perineum. Dr. Koppán Miklós 13 A nemi szervek és gáttájék szülészeti és nőgyógyászati vonatkozásai. Dr. Koppán Miklós 14 Gyomor-bél traktus vérellátása, nyirokellátása, artériás és vénás anastomosisai, ezek klinikai jelentősége. Dr. Szántó Zalán Gyakorlatok 1 Szájüreg, fogak 1. 2 Szájüreg, fogak 2 3 Orrüreg 1. 4 Orrüreg 2. 5 Garat és garatkörüli rések 1. 6 Garat és garatkörüli rések 2.

50


7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56

Gége 1. Gége 2. A mellkasfal szerkezete, bordaközti képletek 1. A mellkasfal szerkezete, bordaközti képletek 2. A mellkasi szervek vetülete és topográfiája 1. A mellkasi szervek vetülete és topográfiája 2. A mediastinum fogalma, felosztása. Mediastinum anterius 1. Mediastinum anterius 2. A szív topográfiája és rtg. árnyéka. A szív üregei, billentyűi és erei 1. A szív üregei, billentyűi és erei 2. A tüdő és a bronchusok 1. A tüdő és a bronchusok 2. Mediastinum posterius 1. Mediastinum posterius 2. Mediastinum posterius 3. Mediastinum posterius 4. A hasfal szerkezete (ismétlés). A hasüreg régiói, a hasüregi szervek vetülete. Lig. hepatoduodenale 1. Lig. hepatoduodenale 2. Truncus coeliacus. A gyomor topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése. A duodenum és lép topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése. A máj felszínei, topográfiája, hashártyaviszonyai. A pancreas topográfiája és vérellátása 1. A pancreas topográfiája és vérellátása 2. A vékony- és vastagbelek vérellátása, nyirokelvezetése 1. A vékony- és vastagbelek vérellátása, nyirokelvezetése 2. A vese topográfiája. A vese metszlapja. A belek eltávolítása 1. A belek eltávolítása 2. Retroperitonealis topográfia. A hasi aorta páros ágai. Plexus lumbalis. Diaphragma. Kismedencei situs. A. iliaca interna. Plexus sacralis. Férfi és női nemi szervek 1. Férfi és női nemi szervek 2. Felezett medence 1. Felezett medence 2. Gát, külső genitáliák 1. Gát, külső genitáliák 2. Zsigertani ismétlés 1. Zsigertani ismétlés 2. Zsigertani ismétlés 3. Zsigertani ismétlés 4.

Szemináriumok Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu

51


Közreműködők Dr. Bánki Eszter (BAENAAO.PTE), Dr. Hollósy Tibor (HOTFAAO.PTE), Dr. Horváth Gabriella (HOGFAFO.PTE), Dr. Józsa Gergő (JOGIAAO.PTE), Dr. Reglődi Dóra (REDMAAO.PTE), Dr. Rékási Zoltán (REZMAAO.PTE), Dr. Tamás Andrea (TAAFAAO.PTE), Kardos Dániel (KADPABO.PTE), Opper Balázs (OPBFAB.T.JPTE)

52


OOA-BKA

BIOKÉMIA

Tantárgyfelelős:

DR. BERENTE ZOLTÁN, egyetemi docens Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

5 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – nincs Előfeltételek: OOA-BI2 teljesített + OOA-MB2 teljesített + OOA-BEB teljesített

Tematika A tárgy foglalkozik az élő szervezetben zajló kémiai, azaz biokémiai folyamatokkal. A két féléves Biokémia 1. szemesztere ezen belül az alapvető anyagcsere-folyamatok megismertetésével, az ezekben résztvevő; enzimek, transzporterek és egyéb fehérjék szerkezetének, működésének és szabályozásának elsajátíttatásával foglalkozik. Feltárja az anyagcsere-folyamatok alapjául szolgáló fizikai, kémiai, termodinamikai és reakciókinetikai fogalmakat és szabályszerűségeket, valamint megismerteti és számon kéri a folyamatokban résztvevő kis molekulák szerkezeti sajátosságait. A tantárgy megalapozza az Orvosi Biokémia, Gyógyszertan és Klinikai Kémia tárgyakat. A félév elfogadásának feltételei Az előadások és gyakorlatok látogatása kötelező. A félév elfogadásának feltételei a következőek: - Nem több mint három hiányzás a gyakorlatokról. - A gyakorlatok első 10 percében tartandó 12 rövid tesztből legalább 10 beadása. - Minimum elégséges érdemjegy a 12 közül legalább 7 rövid tesztre. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tantárgyfelelőstől kapott engedély alapján a gyakorlat más csoporttal történő teljesítése. Ilyen engedély maximum 2 esetben adható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Az elméleti előadások és gyakorlatok tartalma egyrészt címükből következik, továbbá többségében az alábbiakon alapulnak: Tankönyvek: Nelson - Cox: Lehninger Principles of Biochemistry, 5th Ed., W. H. Freeman, 2008 (vagy a megelőző kiadása) Ádám Veronika (szerk.:) Orvosi Biokémia, Medicina, 2004. Berg - Tymoczko - Stryer: Biochemistry, 6th Ed, W.H. Freeman, 2007 Thomas M. Devlin: Textbook of Biochemistry with Clinical Correlations, 6th Ed, Wiley-Liss, 2006 Előadások 1 Pentózfoszfát útvonal Dr. Berente Zoltán 2 Glukoneogenezis állati sejtekben Dr. Kovács Krisztina 3 Fotoszintézis, fény reakció, Calvin ciklus Radnai Balázs 4 Glikogén szintézis és degradáció Dr. Bognár Zita 5 Glikogén szintézis és degradáció szabályozása Dr. Bognár Zita 6 Szénhidrát anyagcsere szabályozása és betegségei Dr. Kovács Krisztina 7 Zsírsav szintézis (elongációval és deszaturációval) ifj. Dr. Gallyas Ferenc 8 Komplex lipidek szintézise ifj. Dr. Gallyas Ferenc 9 Szteroidok szerkezete és biológiai aktivitása Dr. Berente Zoltán 10 Koleszterin és ketontestek szintézise ifj. Dr. Gallyas Ferenc

53


11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38

Lipid anyagcsere szabályozása és betegségei ifj. Dr. Gallyas Ferenc Aminosav anyagcsere; az amino csoport sorsa Dr. Debreceni Balázs Urea ciklus Dr. Debreceni Balázs Aminosav anyagcsere; a szénváz sorsa Dr. Debreceni Balázs Nem-esszenciális aminosavak szintézise Dr. Debreceni Balázs Aminosav anyagcsere; enzimopátiák ifj. Dr. Gallyas Ferenc Biológiailag aktív vegyületek szintézise aminosavakból Dr. Berente Zoltán Purin és pirimidin nukleotidok szintézise Dr. Farkas Viktória Purin és pirimidin nukleotidok lebontása Dr. Farkas Viktória Gének és kromoszómák Dr. Berente Zoltán DNS replikáció Dr. Sümegi Balázs DNS javítás Dr. Sümegi Balázs RNS metabolizmus I Dr. Bock-Marquette Ildikó RNS metabolizmus II Dr. Bock-Marquette Ildikó Rövid RNS molekulák Dr. Bock-Marquette Ildikó Retrovírusok Radnai Balázs Protein szintézis 1. A résztvevő molekulák Dr. Tapodi Antal Protein szintézis 2. Mechanizmus és szabályozás Dr. Tapodi Antal A fehérjék poszttranszlációs módosításai, fehérjék folding-ja ifj. Dr. Gallyas Ferenc Protein targeting és vezikuláris transzport Dr. Bock-Marquette Ildikó Intracelluláris proteolízis Dr. Sümegi Balázs A génkifejeződés szabályozása I. Dr. Sümegi Balázs A génkifejeződés szabályozása II. Dr. Sümegi Balázs Mitokondriális fehérje szintézis, mitokondriális genom Dr. Sümegi Balázs Rekombináns DNS technológia Dr. Sümegi Balázs Hormonok I Dr. Rácz Boglárka Hormonok II Dr. Rácz Boglárka Az immunrendszer fehérjéi, biokémiája Dr. Kovács Krisztina

54


39 40 41 42

Allergiás reakciók molekuláris mechanizmusai Dr. Kovács Krisztina Szérum lipoproteinek Dr. Veres Balázs A máj speciális funkciói Dr. Veres Balázs A jóltáplált és az éhező állapot biokémiája ifj. Dr. Gallyas Ferenc

Gyakorlatok 1 Pufferoldatok készítése 2 Pufferoldatok készítése 3 Biokémiai alaptechnikák 4 Biokémiai alaptechnikák 5 A glikolízis inorganikus foszfát szükséglete 6 A glikolízis inorganikus foszfát szükséglete 7 A szénhidrát anyagcsere összehangolt szabályozása 8 A szénhidrát anyagcsere összehangolt szabályozása 9 Sejtfeltárás, szubcelluláris frakcionálás 10 Sejtfeltárás, szubcelluláris frakcionálás 11 A lipid anyagcsere összehangolt szabályozása 12 A lipid anyagcsere összehangolt szabályozása 13 Fehérje-koncentráció meghatározása 14 Fehérje-koncentráció meghatározása 15 Mitokondriális oxidáció; Clark-elektród 16 Mitokondriális oxidáció; Clark-elektród 17 A citokróm c oxidációjának tanulmányozása 18 A citokróm c oxidációjának tanulmányozása 19 Örökletes anyagcserebetegségek I 20 Örökletes anyagcserebetegségek I 21 Affinitáskromatográfia; Komplex I-III 22 Affinitáskromatográfia; Komplex I-III 23 Örökletes anyagcsere-betegségek II 24 Örökletes anyagcsere-betegségek II 25 Karnitin meghatározása vizeletből 26 Karnitin meghatározása vizeletből 27 Konzultáció 28 Konzultáció Szemináriumok Vizsgakérdések A vizsgakérdések témalistája megegyezik az előadások címének listájával. A vizsgázás írásban történik, 27 szabad kérdésre kell röviden válaszolni. Az első 7 kérdés közül kettőnél többre adott helytelen válasz esetén a vizsga eredménye automatikusan elégtelen. A félév közben szóbeli beszámolókkal további vizsgapontok szerezhetők. Közreműködők Dr. Berente Zoltán (BEZLAAP.PTE), Dr. Bognár Zita (BOZFACO.PTE), Dr. Debreceni Balázs (DEBFAAO.PTE), Dr. Farkas Viktória (FAVSAAP.PTE), Dr. Jakus Péter (JAPAAA.T.JPTE), Dr. Kovács Krisztina (KOKFACO.PTE), Dr. Lengyel Anna (LEAFABO.PTE), Dr. Tapodi Antal (TAAAAB.T.JPTE), Dr. Veres Balázs (VEBAAB.T.JPTE), Dr. Zalán Petra (ZAPHAAO.PTE), Nagyné Dr. Kiss Gyöngyi (KIGFAFO.PTE), Szabó Alíz (SZAFAE.T.JPTE)

55


OOA-EL1

ÉLETTAN 1.

Tantárgyfelelős:

DR. KARÁDI ZOLTÁN, egyetemi tanár Élettani Intézet

9 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 70 óra előadás + 56 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 126 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – nincs Előfeltételek: OOA-BI2 teljesített + OOA-MB2 teljesített + OOA-BEB teljesített

Tematika A hallgató ismerje meg az emberi szervezet legfontosabb funkcionális jellemzőit. Biológiai, biokémiai, kémiai és anatómiai ismereteikre alapozva meg kell értenie a szervek és szervrendszerek, valamint az emberi szervezet egészének működési mechanizmusait, és az ezeket befolyásoló tényezőket. Az emberi szervezet funkcionális jellemzőinek, működésbeli tulajdonságainak, valamint a szervek és a szervrendszerek működési mechanizmusainak ismertetése. A félév elfogadásának feltételei A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában előírtaknak megfelelően a hallgató köteles részt venni az előadásokon és a gyakorlatokon. A hallgató köteles az előírt gyakorlatokat elvégezni és azokról jegyzőkönyvet vezetni. Az elmulasztott gyakorlatot pótolni kell. Elméleti és gyakorlati ismereteikről a hallgatóknak a félév során be kell számolniuk. Vizsgára csak az bocsátható, aki mindezeket teljesíti. A vizsgaeredmény a félévközi teszt eredményéből és a vizsgán nyújtott teljesítményből tevődik össze. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva pótolni kell, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyvek: W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai. Medicina, Budapest 1996. Bálint Péter (szerk.): Orvosi élettan I. II. kötet Medicina, Budapest 1986. Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve. Medicina, Budapest Gyakorlatos segédtananyag: Az Élettani Intézet oktatói által összeállított „Élettani gyakorlatok” című jegyzet. A fentiek hiányában használható még: Jobst Kázmér és Mestyán Ildikó: A vér és testnedvek kémiai, cytológiai és immunológiai vizsgálata. Jegyzet (1987) vonatkozó részei. Lissák Kálmán: Élettani gyakorlatok és bemutatások. Medicina, 1975. Bálint Péter (szerk.): Orvosi Élettan I. II. kötet, Medicina, Budapest, 1981. Ádám György és Fehér Ottó (szerk.): Élettan biológusoknak, Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. Donald O. Hebb: A pszichológia alapkérdései, Gondolat, Budapest, 1975. Előadások 1 Bevezetés. A fiziológia jelentősége az orvostudományban Dr. Karádi Zoltán 2 Folyadékterek. A vér. Dr. Karádi Zoltán 3 A vér organikus és anorganikus alkotórészeinek jelentősége. Dr. Vértes Marietta 4 Haemoglobin. Vasforgalom. Dr. Vértes Marietta 5 Véralvadás. Dr. Környei József László 6 Fehérvérsejtek élettani szerepe I. Dr. Vértes Marietta

56


7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34

Fehérvérsejtek élettani szerepe II. Dr. Vértes Marietta Vércsoportrendszerek I. Dr. Környei József László Vércsoportrendszerek II. Dr. Környei József László Szívciklus. Ingerületképződés, ingerületvezetés. Dr. Karádi Zoltán Nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. Dr. Vértes Zsuzsanna Electrocardiogram I. Dr. Lénárd László Electrocardiogram II. Dr. Lénárd László Szívhangok. Dr. Vértes Zsuzsanna Perctérfogat. A szív munkája. Dr. Vértes Zsuzsanna Haemodinamikai alapfogalmak. Dr. Környei József László Vérnyomás, pulzus. Dr. Környei József László Capillaris-keringés. Dr. Jandó Gábor Vénás-keringés. Dr. Jandó Gábor Nyirokkeringés. Dr. Jandó Gábor Kisvérköri keringés. Agyi keringés. Dr. Karádi Zoltán A máj, bőr és az izom keringése. Dr. Karádi Zoltán A szív-érrendszer idegi és humorális szabályozása. Dr. Karádi Zoltán A szív és keringésrendszeri homeostasis. Dr. Karádi Zoltán A légzés mechanikája Dr. Karádi Zoltán Mellűri nyomásváltozások. Compliance. Tüdővolumenek, kapacitások. A légutak funkciói. Dr. Lénárd László Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. Dr. Lénárd László A légzés kémiai szabályozása. Dr. Lénárd László O2 és CO2 transzport, pH reguláció. Dr. Lénárd László A légzésszabályozás idegrendszeri mechanizmusai. Dr. Lénárd László Akklimatizáció. Dr. Lénárd László A gastrointestinális tractus. A száj emésztési folyamatai. Dr. Karádi Zoltán A gyomor emésztési folyamatai. Dr. Vértes Marietta Duodenum és epehólyag. Dr. Vértes Marietta

57


35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62

Emésztés és felszívódás a vékonybélben. Dr. Vértes Marietta A vastagbél szerepe. Székletképződés. Dr. Környei József László Az emésztőtractus működését szabályozó humorális és idegi tényezők. Dr. Vértes Marietta Tápanyagok sorsa a szervezetben. Dr. Környei József László Vitaminok. Dr. Környei József László A májműködés élettana I. Dr. Vértes Marietta A májműködés élettana II. Dr. Vértes Marietta A glomerulus működése. A clearance fogalma. Dr. Karádi Zoltán A vesén átáramló vérmennyiség. Extrakciós koefficiens, filtrációs frakció. Dr. Környei József László Vesekeringés. Dr. Környei József László Renin-angiotensin rendszer. Dr. Környei József László Tubularis folyamatok. Dr. Környei József László Koncentrálás-hígítás. Osmoreguláció. Dr. Környei József László Volumenreguláció. Dr. Környei József László A vizeletürítés mechanizmusa. Dr. Környei József László A szervezet pH szabályozása I. Dr. Jandó Gábor A szervezet pH szabályozása II. Dr. Jandó Gábor Energiaforgalom. Metabolizmus. Dr. Vértes Zsuzsanna A helyes táplálkozás alapelvei. Dr. Vértes Zsuzsanna Testhőmérséklet. Láz. Dr. Vértes Zsuzsanna A testhőmérséklet perifériás szabályozása. Dr. Vértes Zsuzsanna A testhőmérséklet központi szabályozása. Dr. Vértes Zsuzsanna A hypothalamo- hypophysealis rendszer. Dr. Karádi Zoltán A hypophysis elülsőlebeny hormonjai és hatásaik. Dr. Vértes Marietta Hormonok celluláris hatásmechanizmusai I. Dr. Vértes Marietta Hormonok celluláris hatásmechanizmusai II. Calmodulin. Prostaglandinok. Dr. Vértes Marietta A női nemi működés szabályozása. Dr. Vértes Marietta Terhesség. Dr. Vértes Marietta

58


63 64 65 66 67 68 69 70

Laktáció. Dr. Vértes Marietta Férfi nemi működések. Dr. Hartmann Géza Erectio, ejaculatio, coitus. Dr. Hartmann Géza A szexuális magatartás humorális és idegrendszeri szabályozása. Dr. Hartmann Géza Pubertas, climacterium. Dr. Hartmann Géza Pajzsmirigy I. Dr. Környei József László Pajzsmirigy II. Dr. Környei József László A hypophysis hátsólebeny hormonjai. Dr. Lénárd László

Gyakorlatok 1 Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok. 2 Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok. A vér vizsgálata I. 3 A vér vizsgálata I. 4 A vér vizsgálata I. 5 A vér vizsgálata II. 6 A vér vizsgálata II. 7 A vér vizsgálata II. 8 A vér vizsgálata II. 9 A vér vizsgálata III. 10 A vér vizsgálata III. 11 A vér vizsgálata III. 12 A vér vizsgálata III. 13 A vér vizsgálata IV. 14 A vér vizsgálata IV. 15 A vér vizsgálata IV. 16 A vér vizsgálata IV. 17 Szeminárium: A vér élettana. 18 Szeminárium: A vér élettana. 19 A vér élettana. Beszámoló. 20 A vér élettana. Beszámoló. 21 Élettani mérőállomások és kezelésük. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 22 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 23 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 24 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 25 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 26 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 27 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 28 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 29 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 30 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 31 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 32 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 33 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV. 34 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV. 35 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV. 36 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV.

59


37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56

Szeminárium: A szív és a keringés élettana. Szeminárium: A szív és a keringés élettana. A szív és a keringés élettana. Beszámoló. A szív és a keringés élettana. Beszámoló. A légzés vizsgálata. A légzés vizsgálata. A légzés vizsgálata. A légzés vizsgálata. Az emésztés vizsgálata. Az emésztés vizsgálata. Az emésztés vizsgálata. Az emésztés vizsgálata. Vizeletvizsgálat. Vizeletvizsgálat. Vizeletvizsgálat. Vizeletvizsgálat. Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen.

Szemináriumok Vizsgakérdések Elméleti vizsgakérdés témák 1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk. 2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban. 3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban. 4. A vörösvérsejtek tulajdonságai. 5. A fehérvérsejtek tulajdonságai. 6. Thrombocyták élettani jelentősége. 7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom. 8. A véralvadás előfázisainak folyamatai. 9. Véralvadás. 10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok. 11. A vér pH szabályozása. 12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer. 13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban. 14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben. 15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok. 16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. 17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályos elektrokardiogram jellemzése. 18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG). 19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai. 20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény) 21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény. 22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény. 23. Az artériás nyomás és az azt meghatározó tényezők. 24. Artériás és vénás pulzusgörbe. A hemodinamika alapjai. 25. A capilláris - keringés jellegzetességei.

60


26. A nyirokkeringés jellegzetességei. 27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre. 28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben. 29. A coronaria-keringés. 30. Az agyi keringés. A vér - agy gát. 31. A splanchnicus terület keringése. 32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése. 33. A szívműködés idegi szabályozása. 34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése. 35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása. 36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában. 37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában. 38. A vérkeringés reflex-szabályozása. 39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok. 40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek). 41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói. 42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. 43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai. 44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek. 45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis. 46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség. 47. Nyál, nyálelválasztás. 48. A gyomornedv elválasztás szabályozása. 49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők. 50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása. 51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése. 52. A vékonybél és a vastagbél működése. 53. A szénhidrátok emésztésének folyamata. 54. A zsírok emésztésének folyamata. 55. A fehérjék emésztésének folyamata. 56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearance fogalma. 57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens. 58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe. 59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei. 60. A vese koncentráló és hígító működése. 61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői. 64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak. 65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet. 66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadozásai. Hyperthermia, láz, hypothermia. 67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.

61


69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai. 70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca2+ és diacilglycerol, protein kinázok) 71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben. 72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei. 73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek. 74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők. 75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma. 76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások. 77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység. 78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők. 79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus. 80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése. 81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás. 82. Pubertás és climax. 83. Vasopressin és oxytocin. ANH (szívhormon) endocrinológiai szerepe. 84. Prostaglandinok hatásai.

Gyakorlatos vizsgakérdés témák 1. Vérzési, alvadási és prothrombin idő meghatározása. 2. A serum fehérjetartalmának meghatározása. 3. A haematokrit- érték meghatározása. 4. A vér fajsúlyának mérése Hammerschlag szerint. A vér és a plazma fajsúlyának meghatározása Philips - Van Slyke szerint. 5. A vörösvértestek ozmózisos rezisztenciájának meghatározása. 6. A vörösvértestek süllyedési sebességének meghatározása 7. A hemoglobin meghatározása. A hemoglobin gázvegyületeinek spectroscopos vizsgálata. 8. A vörösvértestszám meghatározása. 9. A fehérvérsejtszám meghatározása 10. A vörösvértest átmérő és térfogat meghatározása. A vörösvértestek átlagos hemoglobin tartalma (MCH) és koncentrációja (MCHC). 11. Qualitatív vérkép készítése és vizsgálata. 12. A retikulocytaszám meghatározása. A thrombocytaszám meghatározása. 13. Az A,B,0 és AB vércsoport meghatározása. 14. Az Rh vércsoport meghatározása. 15. Extraingerek és termikus ingerek hatása békaszíven. 16. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata. 17. A minden vagy semmi törvénye demonstrálása. Summatio. 18. Elektrocardiographia (EKG). 19. A szívhangok vizsgálata (PKG). 20. Vagus és sympathicus ingerlés hatása a szívműködésre. Goltz-reflex. 21. Izolált túlélő békaszív készítése Straub kanüllel. Ionhatás vizsgálata izolált szíven. 22. Acetylcholin és adrenalin hatásának vizsgálata. 23. A humorális ingerületátvitel demonstrálása. (Loewi-féle kísérlet). 24. Keringés vizsgálata béka perifériás ereiben (Laewen-Trendelenburg kísérlet).

62


25. A pulzus vizsgálata. Fizikai erőnléti index. 26. Vérnyomás mérése emberen. 27. Vérnyomás direkt mérése állatkísérletben 28. Kopogtatás és hallgatózás a mellkas felett. 29. Spirometria. Tüdővolumenek és kapacitások. Időzített vitálkapacitás. 30. A légzési nyomás meghatározása. Donders-féle modellkísérlet. 31. Müller és Valsalva kísérlet. 32. A nyál vizsgálata. 33. A gyomornedv vizsgálata. 34. Tejsav kimutatása (Uffelmann-reakció). A pepsin fehérjeemésztő hatásának vizsgálata. 35. Az exocrin pancreas vizsgálata. Serum és vizelet amylase meghatározása. 36. Az epe vizsgálata. Epefestékek kimutatása. 37. A széklet vizsgálata. 38. A tájékoztató vizeletvizsgálat fogalma és jelentősége. 39. Hogyan és miért határozza meg a vizelet sűrűségét (fajsúlyát)? 40. Fehérje, cukor és ketontestek kimutatása vizeletből. 41. Hemoglobin, bilirubin és urobilinogen kimutatása vizeletben. 42. A vizeletüledék vizsgálata. 43. Az alapanyagcsere meghatározása emberben. Oxigénfogyasztás mérése patkányon. Közreműködők

63


OOA-HUG

A HUMÁNGENETIKA ALAPJAI

Tantárgyfelelős:

DR. MELEGH BÉLA, egyetemi tanár Orvosi Genetikai Intézet

1 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 14 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – nincs Előfeltételek: OOA-MB2 teljesített

Tematika A kurzus célja az emberi genom felépítésének és eltéréseinek ismertetése, olyan szemléletmód kialakításának segítése, amely lehetővé teszi már a preklinikai, később a klinikai tárgyak elsajátítását egy molekuláris ismeretanyag birtokában. Cél továbbá az emberi öröklődéssel összefüggő molekuláris alapok tárgyalása, valamint releváns vizsgáló módszerek bemutatása az öröklődő betegségek megértéséhez. A félév elfogadásának feltételei A számonkérés módja: a kurzus írásbeli vizsgával zárul. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok A vizsgára való felkészülés alapja az előadásokon elhangzott anyag. Ezen kívül az alábbi kézikönyvek ajánlhatók segédanyagként: Tom Strachan and Andrew P. Read: Human Molecular Genetics Előadások 1 Bevezetés: a genetika története, a Humán Genom Projekt, a postgenom era, ENCODE projekt. Dr. Melegh Béla 2 A családfa szerkesztése, mendeli öröklődés alapjai, a mendeli és nem mendeli öröklődés jellegzetességei I. Dr. Halmainé Dr. Komlósi Katalin 3 A családfa szerkesztése, mendeli öröklődés alapjai, a mendeli és nem mendeli öröklődés jellegzetességei II. Dr. Halmainé Dr. Komlósi Katalin 4 A humán genom felépítése I: A mitokondriális és nukleáris genom felépítésétől egészen a kromoszómák szerveződéséig. Dr. Melegh Béla 5 A humán genom felépítése II: A humán genom sajátos elemei: kódoló és nem kódoló részek felépítése, funkciója; LINE, SINE, Alu szekvenciák, SNP, CNV. Dr. Melegh Béla 6 A humán genom felépítése III: A cytogenetika alapjai, FISH, CGH, array, stb. Dr. Hadzsiev Kinga 7 Módszerek I. Hibridizációs módszerek (blot, PCR és változatai, RFLP, Sanger, NGS, MLPA). Dr. Berenténé Dr. Bene Judit 8 Módszerek II. Biokémiai diagnosztika, enzimdiagnosztika, metabolitok meghatározása. Dr. Berenténé Dr. Bene Judit 9 Módszerek III: Cytogenetikai diagnosztika. Dr. Hadzsiev Kinga 10 Pharmacogenetika alapjai, személyre szabott medicina koncepciója Dr. Melegh Béla 11 Mutációk, SNP, haplotípus, genetic drift. Dr. Berenténé Dr. Bene Judit 12 Kapcsoltság, géntérképezés, Hardy-Weinberg szabály, GWAS. Dr. Berenténé Dr. Bene Judit 13 Epigenetika, imprinting. Dr. Hadzsiev Kinga 14 A gének funkciójának tanulmányozása, proteomika, bioinformatika Dr. Melegh Béla Gyakorlatok Szemináriumok Vizsgakérdések

Coospace rendszer.

Közreműködők

64


OOA-KET

KÖZEGÉSZSÉGTAN 3. (KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGTAN)

Tantárgyfelelős:

DR. VARGA CSABA, egyetemi docens Orvosi Népegészségtani Intézet

1 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 7 óra előadás + 7 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 14 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – nincs Előfeltételek: OOA-AED teljesített + OOA-BI2 teljesített + OOA-BEB teljesített

Tematika A tantárgy célja a környezeti eredetű egészségkárosító hatások és ellenük való védekezés megismertetése. A félév elfogadásának feltételei A betegségmegelőzés alapjai (OOABMA), Általános epidemiológia és demográfia (OOAAED), Környezet-egészségtan (OOAKET), Népegészségügyi orvostan (OOPNEO), Részletes epidemiológia (OOKREP), Munkahigiéne és foglalkozás-orvostan (OOKMFO) tárgyak lezárásaként a 8. szemeszter vizsgaidőszakában a hallgatók Közegészségtan szigorlatot kötelesek tenni, ha valamennyi tárgy sikeres vizsgával zárult. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Ember István (szerk.): Népegészségügyi orvostan, Dialog Campus, Budapest-Pécs, 2007. (megadott fejezetei) Előadások 1 Bevezetés a környezet-egészségtanba, alapfogalmak. Vizsgálómódszerek: kísérletes toxikológia és környezetepidemiológia. Ökológia, humánökológia Dr. Varga Csaba 2 Az egyéni érzékenység szerepe a környezeti expozícióra adott válaszban. Dr. Varga Csaba 3 Természetes és mesterséges környezet. Belső terek, épített környezet hatása az egészségre. Környezetmonitorozás, környezetvédelem Dr. Varga Csaba 4 Globális környezeti problémák egészségügyi hatásai. Globális felmelegedés, levegőszennyezés, - szennyeződés, szennyezettség Dr. Varga Csaba 5 Vizek alkotóinak és szennyezettségének egészségre gyakorolt hatásai, szennyvizek Dr. Varga Csaba 5 A talaj szennyezettségének hatása az emberi egészségre Dr. Varga Csaba 6 Kémiai biztonság Dr. Varga Csaba Gyakorlatok 1 Vízkémiai laborgyakorlat I. 2 Vízkémiai laborgyakorlat II. 3 Víz-mikrobiológiai laborgyakorlat I. 4 Víz-mikrobiológiai laborgyakorlat II. 5 Fizikai tényezők: Ionizáló és nem ionizáló sugárzások, környezeti sugárterhelés 6 Sugárhigiénés mérési gyakorlat 7 Aerobiológiai vizsgálatok Szemináriumok Vizsgakérdések Közreműködők Dr. Murányi Edit (MUEFAAO.PTE), Dr. Szendi Katalin (SZKFAPO.PTE), Gerencsér Gellért (GEGGAAT.PTE)

65


OOA-SF2

SZÖVET- ÉS FEJLŐDÉSTAN 2.

Tantárgyfelelős:

DR. HORVÁTH JUDIT, egyetemi docens Anatómiai Intézet

4 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 208 fő Előfeltételek: OOA-AA2 egyidejű felvétel + OOA-SF1 teljesített

Tematika A zsigerek szövettana. Szervek-szervrendszerek kialakulása és továbbfejlődése az embryonális és fötális periódusban. A kétféléves tantárgy második része. A szövettani tanulmányok megalapozzák az élettani folyamatok és a pathológiás elváltozások megértését. Az embryológia ismerete elengedhetetlen a normál anatómiai situs megértéséhez és magyarázatot nyújt bizonyos fejlődési rendellenességek kialakulására. A félév elfogadásának feltételei A gyakorlatokon rajzos jegyzőkönyvet kell vezetni (Szövettan-2 munkafüzet. A jegyzőkönyv megfelelő vezetését a gyakorlatvezető igazolja a félév végén. Hiányzás (bármilyen okból!) legfeljebb a foglalkozások 15%-áról (8 tanóra = 4 gyakorlat, vagy 3 gyakorlat és 2 előadás, stb.). Távolmaradás pótlásának lehetőségei Kihagyott gyakorlatok pótlása egyénileg, másik csoporttal, kizárólag az adott héten, maximum kétszer félévenként. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok http://an-server.pote.hu Előadások 1 Szájüreg, nyelv és nyálmirigyek szövettana Dr. Rékási Zoltán 2 A fogak szerkezete, fogfejlődés Dr. Tóth Pál 3 Nyirokszövet és funkciói. Dr. Gaszner Balázs 4 Nyirokszervek szövettana. Dr. Gaszner Balázs 5 A légutak és a tüdő szöveti szerkezete Dr. Rékási Zoltán 6 A légutak és a tüdő fejlődése Dr. Rékási Zoltán 7 Az arc, a száj- és orrüreg fejlődése és rendellenességeik. Dr. Tóth Pál 8 A kopoltyúbél és származékai. Dr. Horváth Judit 9 Az esophagus és a gyomor szövettana. Dr. Lubics Andrea 10 A belek szöveti szerkezete. Dr. Lubics Andrea 11 A szív korai fejlődése. A sinus venosus fejlődése, és a pitvarok elkülönülése. Dr. Kovács Magdolna 12 A kamrák fejlődése. Dr. Kovács Magdolna 13 Kopoltyúívartériák fejlődése és származékaik. A vénás rendszer kialakulása. Dr. Kovács Magdolna 14 A magzati vérkeringés. A szívfejlődés film. Dr. Tóth Pál 15 A máj és a pancreas szövettana. Dr. Csernus Valér 16 A belek, a máj és a pancreas fejlődése. Dr. Tamás Andrea

66


17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

A vese szöveti szerkezete. Dr. Csernus Valér A felső húgyutak szöveti szerkezete. A vese fejlődése. Dr. Csernus Valér Az ovarium szöveti szerkezete, tüszőfejlődés. Dr. Kovács Magdolna A tuba uterina, uterus és vagina szöveti szerkezete. Az endometrium ciklusos változásai. Dr. Kovács Magdolna Terhes méh, placenta, emlő. Dr. Kovács Magdolna A férfi reproduktív rendszer szövettana I. Dr. Rékási Zoltán A férfi reproduktív rendszer szövettana II. Dr. Rékási Zoltán A reproduktív szervek fejlődése I. Dr. Horváth Judit A reproduktív szervek fejlődése II. Dr. Horváth Judit A hashártya fejlődése, a testüregek elkülönülése. Dr. Horváth Judit A vese szövettanának klinikai vonatkozásai Dr. Degrell Péter Párhuzamosan fejlődő szervrendszerek (embryológiai összefoglaló). Dr. Horváth Judit

Gyakorlatok 1 Az ajak és a nyálmirigyek 2 -3 A nyelv szöveti szerkezete 4 -5 Fogak, fogfejlődés. 6 -7 A nyirokszervek szövettana 8 -9 A légutak és a tüdő szövettana. 10 -11 Nyelőcső, gyomor. 12 -13 Vékony- és vastagbél szövettana. 14 -15 A szív fejlődése. (Szeminárium) 16 -17 Máj, epehólyag, pancreas. 18 -19 Vese, ureter, vesica urinaria. 20 -21 Női nemi szervek szövettana. 22 -23 Terhes méh, placenta, köldökzsinór, emlő. 24 -25 Férfi nemi szervek szövettana 1. 26 -27 Férfi nemi szervek szövettana 2. 28 --

67


Szemináriumok Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu Közreműködők Dr. Bánki Eszter (BAENAAO.PTE), Dr. Csernus Valér (CSVGAAO.PTE), Dr. Czeiter Endre (CZEFAAO.PTE), Dr. Dányádi Bese (DABNAAO.PTE), Dr. Farkas Boglárka (FABFADO.PTE), Dr. Farkas József (FAJSAAO.PTE), Dr. Gaszner Balázs (GABFADO.PTE), Dr. Hollósy Tibor (HOTFAAO.PTE), Dr. Horváth Gábor (HOGNAAO.PTE), Dr. Horváth Gabriella (HOGFAFO.PTE), Dr. Horváth Judit (HOJIAAO.PTE), Dr. Kiss Péter (KIPFABO.PTE), Dr. Kovács Magdolna (KOMLAAO.PTE), Dr. Kvárik Tímea (KVTOAAO.PTE), Dr. Lázár Gyula (LAGFABP.PTE), Dr. Lubics Andrea (PELMAAO.PTE), Dr. Mammel Barbara (MABMAAB.PTE), Dr. Matkovits Attila (MAASAAO.PTE), Dr. Nagy András Dávid (NAAFAFO.PTE), Dr. Rékási Zoltán (REZMAAO.PTE), Dr. Sétáló György (SEGGAAO.PTE), Dr. Tamás Andrea (TAAFAAO.PTE), Dr. Tima Lajos (TILGAAO.PTE), Dr. Tóth Pál (TOPMAAO.PTE), Fábián Eszter (FAEGAAT.PTE), Opper Balázs (OPBFAB.T.JPTE)

68


OOA-EL2

ÉLETTAN 2.

Tantárgyfelelős:

DR. KARÁDI ZOLTÁN, egyetemi tanár Élettani Intézet

9 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 70 óra előadás + 56 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 126 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – nincs Előfeltételek: OOA-AA2 teljesített + OOA-EL1 teljesített

Tematika Az emberi szervezet egészének hormonális és idegi szabályozása, valamint az egyes szervek és szervrendszerek működési kölcsönhatásainak törvényszerűségei. Az előző félévben tanultakra, valamint biológiai, biokémiai, kémiai és anatómiai ismeretekre alapozva legyen képes a hallgató az emberi szervezet egészének szabályozását és az egyes szervek és szervrendszerek működési kölcsönhatásainak törvényszerűségeit megérteni és ezen összefüggések mechanizmusait ismertetni. A félév elfogadásának feltételei A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában előírtaknak megfelelően a hallgató köteles részt venni az előadásokon és a gyakorlatokon. A hallgató köteles az előírt gyakorlatokat elvégezni és azokról jegyzőkönyvet vezetni. Az elmulasztott gyakorlatot pótolni kell. Elméleti és gyakorlati ismereteikről a hallgatóknak a félév során be kell számolniuk. Vizsgára csak az bocsátható, aki mindezeket teljesíti. A vizsgaeredmény a félévközi teszt eredményéből és a vizsgán nyújtott teljesítményből tevődik össze. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva pótolni kell, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyvek: W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai. Medicina, Budapest 1996. Bálint Péter (szerk.): Orvosi élettan I. II. kötet Medicina, Budapest 1986. Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve. Medicina, Budapest Gyakorlatos segédtananyag: Az Élettani Intézet oktatói által összeállított „Élettani gyakorlatok” című jegyzet. A fentiek hiányában használható még: Jobst Kázmér és Mestyán Ildikó: A vér és testnedvek kémiai, cytológiai és immunológiai vizsgálata. Jegyzet (1987) vonatkozó részei. Lissák Kálmán: Élettani gyakorlatok és bemutatások. Medicina, 1975. Bálint Péter (szerk.) : Orvosi élettan I. II. kötet, Medicina, Budapest, 1981. Ádám György, Fehér Ottó (szerk.) : Élettan biológusoknak, Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. Donald O. Hebb: A pszichológia alapkérdései, Gondolat, Budapest, 1975. Előadások 1 A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe I. Dr. Vértes Marietta 2 A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe II. Dr. Vértes Marietta 3 A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe III. Dr. Vértes Marietta 4 A mellékvesevelő működése. Stress Dr. Karádi Zoltán 5 A calcium homeosztázis humorális szabályozása. Dr. Környei József László 6 A pancreas belső szekréciós működése. Dr. Vértes Marietta

69


7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34

Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása I. Dr. Vértes Marietta Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása II. Dr. Környei József László Az egyedi fejlődés fiziológiájának egyes kérdései. Dr. Környei József László Az öregedés élettana. Dr. Környei József László Az ingerület membrán jelenségei, nyugalmi potenciál. Dr. Jandó Gábor Akciós potenciál és terjedése. Dr. Jandó Gábor A neuromusculáris junctio működése. Dr. Jandó Gábor A szinapszisok elektrofizilógiája. Dr. Jandó Gábor A szinapszisok neurokémiája. Dr. Jandó Gábor Gerincvelői reflexek. Dr. Jandó Gábor A gerincvelő integratív funkciói. Dr. Jandó Gábor A motoros egység működésének szabályozása. Dr. Jandó Gábor Receptorműködések sajátságai. Dr. Lénárd László Szomesztéziás mechanizmusok. Dr. Lénárd László Szomatotopiák. Dr. Lénárd László A thalamus és az érzőkéreg élettana. Dr. Karádi Zoltán A fájdalom élettana. Dr. Lénárd László Az izomműködés molekuláris mechanizmusa. Dr. Hartmann Géza Az izomműködés mechanikája. Dr. Hartmann Géza Az izomműködés energetikája. Az izom hőtermelése. Dr. Karádi Zoltán Az izomműködés elektromos jelenségei, szabályozása, izomtónus, fáradás. Dr. Gáti István A simaizom működése. Dr. Hartmann Géza A spinális shock. Dr. Lénárd László Decerebrációs rigiditás. Dr. Lénárd László Poszturalis koordináció, felállás, lokomoció. Dr. Lénárd László Az extrapyramidalis rendszer I. Dr. Lénárd László Az extrapyramidalis rendszer II. Dr. Lénárd László A labyrinthus működése. Dr. Lénárd László

70


35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61

A kisagy működése I. Dr. Lénárd László A kisagy működése II. Dr. Lénárd László Kortikális motoros működések és a pyramis-rendszer. Dr. Lénárd László Optika. A szem törőközegeinek hibái. Dr. Jandó Gábor Retinalis mechanizmusok. Dr. Jandó Gábor Látópályák, középagyi mechanizmusok. Dr. Jandó Gábor A látás centrális mechanizmusai. Dr. Jandó Gábor Szemmozgások. Dr. Jandó Gábor A hallószerv élettana I. Dr. Bauer Miklós A hallószerv élettana II. Dr. Bauer Miklós A hallás központi idegrendszeri mechanizmusai. Dr. Karádi Zoltán Kémiai ingermodalitások I. Szaglás. Dr. Karádi Zoltán Kémiai ingermodalitások II. Ízérzés. Dr. Karádi Zoltán A vegetatív idegrendszer működése I. Dr. Környei József László A vegetatív idegrendszer működése II. Dr. Környei József László Electroencephalographia I. Dr. Lénárd László Electroencephalographia II. Dr. Lénárd László Az alvás - ébrenlét szabályozása. Dr. Lénárd László A kiváltott potenciál technika klinikai jelentősége. Dr. Lénárd László A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozásban. Dr. Karádi Zoltán Motivációs mechanizmusok. Dr. Karádi Zoltán Homeostatikus hajtóerők. Az éhség és szomjúságközponti idegrendszeri szabályozása. Dr. Karádi Zoltán Biológiai ritmusok szabályozása. Dr. Karádi Zoltán A limbikus rendszer I. Dr. Karádi Zoltán A limbikus rendszer II. Dr. Karádi Zoltán A monoamin rendszerek jelentősége. Dr. Karádi Zoltán Az emociók központi idegrendszeri mechanizmusai. Dr. Karádi Zoltán

71


62

A tanulás mechanizmusai I.

63

A tanulás mechanizmusai II.

64

Memóriafolyamatok, memóriazavarok. I.

65

Memóriafolyamatok, memóriazavarok. II.

66

Plaszticitás az idegrendszerben. Dr. Lénárd László A frontális kéreg működése. Dr. Lénárd László A parieto-temporalis kéreg működése. Dr. Lénárd László Féltekei dominancia. Dr. Lénárd László A beszéd idegélettani mechanizmusai. Beszédzavarok. Dr. Lénárd László

67 68 69 70

Gyakorlatok 1 Vércukorszint mérése nyúlban és emberben 2 Vércukorszint mérése nyúlban és emberben 3 Vércukorszint mérése nyúlban és emberben 4 Vércukorszint mérése nyúlban és emberben 5 Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 6 Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 7 Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 8 Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 9 A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 10 A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 11 A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 12 A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 13 Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 14 Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 15 Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 16 Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 17 Szeminárium: Endokrinológia és Perifériás ideg, Membrán potenciál, Akciós potenciál, Szinapszis 18 Szeminárium: Endokrinológia és Perifériás ideg, Membrán potenciál, Akciós potenciál, Szinapszis 19 Beszámoló 20 Beszámoló 21 Izomgyakorlatok békán. 22 Izomgyakorlatok békán. 23 Izomgyakorlatok békán. 24 Izomgyakorlatok békán. 25 Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia 26 Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia 27 Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia 28 Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia 29 Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 30 Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 31 Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 32 Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 33 Sztereotaxikus agyműtét 34 Sztereotaxikus agyműtét 35 Sztereotaxikus agyműtét 36 Sztereotaxikus agyműtét

72


37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56

Szeminárium: Izom és reflexműködések Szeminárium: Izom és reflexműködések Beszámoló. Beszámoló. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. Elektroenkefalográfia. Speciális neurofiziológiai vizsgálati technikák (video demonstráció). Elektroenkefalográfia. Speciális neurofiziológiai vizsgálati technikák (video demonstráció). Központi idegrendszer, érzékszervek. Beszámoló. Központi idegrendszer, érzékszervek. Beszámoló. Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló. Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló. Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló. Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló.

Szemináriumok Vizsgakérdések Elméleti vizsgakérdés témák 1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk. 2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban. 3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban. 4. A vörösvérsejtek tulajdonságai. 5. A fehérvérsejtek tulajdonságai. 6. Thrombocyták élettani jelentősége. 7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom. 8. A véralvadás előfázisainak folyamatai. 9. Véralvadás. 10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok. 11. A vér pH szabályozása. 12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer. 13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban. 14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben. 15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok. 16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. 17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályos elektrokardiogram jellemzése. 18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG). 19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai. 20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény) 21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény. 22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény. 23. Az artériás nyomás és az azt meghatározó tényezők. 24. Artériás és vénás pulzusgörbe. A hemodinamika alapjai. 25. A capilláris - keringés jellegzetességei.

73


26. A nyirokkeringés jellegzetességei. 27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre. 28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben. 29. A coronaria-keringés. 30. Az agyi keringés. A vér - agy gát. 31. A splanchnicus terület keringése. 32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése. 33. A szívműködés idegi szabályozása. 34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése. 35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása. 36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában. 37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában. 38. A vérkeringés reflex-szabályozása. 39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok. 40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek). 41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói. 42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. 43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai. 44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek. 45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis. 46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség. 47. Nyál, nyálelválasztás. 48. A gyomornedv elválasztás szabályozása. 49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők. 50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása. 51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése. 52. A vékonybél és a vastagbél működése. 53. A szénhidrátok emésztésének folyamata. 54. A zsírok emésztésének folyamata. 55. A fehérjék emésztésének folyamata. 56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearance fogalma. 57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens. 58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe. 59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei. 60. A vese koncentráló és hígító működése. 61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői. 64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak. 65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet. 66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadozásai. Hyperthermia, láz, hypothermia. 67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.

74


69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai. 70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca2+ és diacilglycerol, protein kinázok) 71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben. 72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei. 73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek. 74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők. 75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma. 76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások. 77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység. 78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők. 79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus. 80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése. 81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás. 82. Pubertás és climax. 83. Vasopressin és oxytocin. ANH (szívhormon) endocrinológiai szerepe. 84. Prostaglandinok hatásai. 85. A pancreas belső szekréciós működése. 86. Az insulin szekréció elégtelenségének (diabetes mellitus) főbb jellemzői. Insulin szerepe a szervezetben folyó anyagcsere folyamatok szabályozásában. 87. A szénhidrát anyagcsere hormonális regulációja. 88. A calcium és phosphor anyagcsere hormonális szabályozása. 89. A mellékvesekéreg működésének szabályozása, a hypophysis-mellékvesekéreg tengely. Stressz és általános adaptációs szindróma. 90. A mellékvesekéreg hormonok hatása az elektrolit- és vízforgalomra. 91. A glucocorticoidok hatásai. 92. Mellékvesekéreg hypo- és hyperfunkciója emberben. A mellékvesekéreg adrogénjeinek és oestrogénjeinek hatásai. 93. A mellékvesevelő hormonok hatásai. A sympatho-adrenális rendszer jelentősége. 94. Az egyedfejlődés és az öregedés élettana. 95. Az izomműködés molekuláris alapja; a Ca 2+ szerepe izomműködésben. 96. Az izomműködés mechanikája, a harántcsíkolt izomrostok típusai. A kötőszövet szerepe az izomműködésben. 97. A fáradás mechanizmusa és élettani jelentősége. 98. Az izomműködés elektromos jelenségei (elektromiográfia). 99. Aerob és anaerob energiatermelő folyamatok az izomban. Az izom hőtermelése. 100. A neuromusculáris junkció működése. 101. Strukturális és funkcionális különbségek a harántcsíkolt és a simaizom között. A simaizom működése. 102. Membránpotenciál és az akciós potenciál fogalma és mechanizmusa. Neuronok membrántulajdonságai. 103. Az idegkötegről elvezetett (összetett) akciós potenciál; a különböző rostfajták vezetési tulajdonságai. 104. A szinaptikus működés neurokémiája, transzmitterek és modulátorok, posztszinaptikus receptorok, IPSP, EPSP. 105. Myotaticus reflex. Gamma motoneuronok. 106. A motoros egység. Az izom-összehúzódás erejének centrális szabályozása. 107. A mechanoreceptorok fajtái és szerepe a mozgás szabályozásában. 108. A bőr tapintó és nyomásérzékelői, szerepük a környezet megismerésében. 109. A gerincvelő és az agytörzs szomatoszenzoros mechanizmusai.

75


110. A fájdalomérzékelés centrális és perifériás összetevői. 111. A fájdalomérzés és a fájdalmi reakciók descendens szűrése. 112. Ismertesse a thalamocorticális kapcsolatok jelentőségét és az érzőkéreg működését. 113. Ismertesse az elektroenkefalográfia (EEG), valamint az agyi kiváltott potenciál technika jelentőségét. 114. Az alvás idegi mechanizmusai: szomatikus, vegetatív és elektromos kísérőjelenségei. A formatio reticularis szerepe az alvás ébrenlét szabályozásában. 115. A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozási funkciókban. 116. Az éhség és szomjúság mechanizmusai. A táplálékfelvétel és folyadékfelvétel központi idegrendszeri szabályozása. 117. A lokomoció központi idegrendszeri mechanizmusai. 118. A decerebrációs rigiditás és spinalis shock (tünetek és mechanizmus). 119. Posturalis és felállási reakciók lokalizációja és mechanizmusa a gerincvelőben, az agytörzsben, és az agykéregben. 120. Az extrapyramidális rendszer struktúrái és működésének jelentősége. 121. A különböző extrapyramidális struktúrák sérülését követő tünetegyüttesek. Neurotranszmitterek szerepe az extrapyramidális működésben. 122. A cerebellum működésének jelentősége. 123. A cerebellaris kéreg elemi működési sajátságai. 124. A vestibularis rendszer szerkezete és működése. 125. A vegetatív idegrendszer működésének általános jellemzése, vegetatív tónus, vegetatív reflexek. 126. A vegetatív idegek kémiai mediátor anyagai. Adrenerg, cholinerg, és opioid receptorok. 127. A limbicus rendszer struktúrái, kapcsolatai és funkcionális jelentősége. 128. A motoros kéreg működésének jelentősége és sérüléseit követő tünetek. 129. A corticospinalis (pyramispálya) rendszer. A pyramispálya és a periferiás motoneuron sérülésének következményei. 130. Mit nevezünk drive-nak, motivációnak és milyen idegrendszer struktúrák felelősek az integrációjukért; Reticularis aktivációs rendszer. 131. Az emóciók alapvető jelenségei és feltételezett idegrendszeri mechanizmusai. 132. A klasszikus (pavlovi) feltételes reflex és az instrumentális (operáns) válasz. A megerősítés fogalma és mechanizmusa. 133. Elektromos és kémiai öningerlés. Jutalmazó (pozitív) és büntető (negatív) megerősítés. A tanulás legegyszerűbb formái. A kondicionálási folyamatok korlátai és kivételes esetei. 134. Az emléknyom-képződés folyamata, főbb szakaszai, mechanizmusaik. Memóriazavarok. 135. Cerebralis dominancia, az agyféltekék aszimmetriája. Hasított-agy (split-brain) vizsgálatok. 136. Parietális és temporális asszociációs (intrinsic) kéregterületek funkcionális jelentősége (apraxiák, agnóziák). 137. A beszéd idegélettani mechanizmusai. 138. A frontalis lebeny élettana (prefrontalis intrinsic area). 139. A temporalis lebeny élettana (Kluver-Bucy szindróma). 140. Agyi monoaminergiás rendszerek jelentősége. 141. A hallás perifériás mechanizmusai (légvezetés, csontvezetés, külső és középfül, Corti-szerv). 142. A hallás centrális mechanizmusai, a hangérzet pszichofizikai jellemzői. 143. A szem, mint optikai rendszer. 144. Retinalis mechanizmusok. 145. A látás központi idegrendszeri mechanizmusa (retina, látópályák, látókéreg). 146. Szín- és térlátás. 147. A szaglás perifériás és centrális mechanizmusai. 148. Az ízlelés perifériás és centrális mechanizmusai. 149. Plaszticitás az idegrendszerben. A szenzoros depriváció következményei a látókéregben. Kritikus érési periódusok. Az idegrendszer öregedése. Transzplantáció.

76


Gyakorlatos vizsgakérdés témák 1. Vérzési, alvadási és prothrombin idő meghatározása. 2. A serum fehérjetartalmának meghatározása. 3. A haematokrit- érték meghatározása. 4. A vér fajsúlyának mérése Hammerschlag szerint. A vér és a plazma fajsúlyának meghatározása Philips - Van Slyke szerint. 5. A vörösvértestek ozmózisos rezisztenciájának meghatározása. 6. A vörösvértestek süllyedési sebességének meghatározása 7. A hemoglobin meghatározása. A hemoglobin gázvegyületeinek spectroscopos vizsgálata. 8. A vörösvértestszám meghatározása. 9. A fehérvérsejt-szám meghatározása 10. A vörösvértest átmérő és térfogat meghatározása. A vörösvértestek átlagos hemoglobin tartalma (MCH) és koncentrációja (MCHC). 11. Qualitatív vérkép készítése és vizsgálata. 12. A retikulocytaszám meghatározása. A thrombocytaszám meghatározása. 13. Az A,B,0 és AB vércsoport meghatározása. 14. Az Rh vércsoport meghatározása. 15. Extraingerek és termikus ingerek hatása békaszíven. 16. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata. 17. A minden vagy semmi törvénye demonstrálása. Summatio. 18. Elektrocardiographia (EKG). 19. A szívhangok vizsgálata (PKG). 20. Vagus és sympathicus ingerlés hatása a szívműködésre. Goltz-reflex. 21. Izolált túlélő békaszív készítése Straub kanüllel. Ionhatás vizsgálata izolált szíven. 22. Acetylcholin és adrenalin hatásának vizsgálata. 23. A humorális ingerület-átvitel demonstrálása. (Loewi-féle kísérlet). 24. Keringés vizsgálata béka perifériás ereiben (Laewen-Trendelenburg kísérlet). 25. A pulzus vizsgálata. Fizikai erőnléti index. 26. Vérnyomás mérése emberen. 27. Vérnyomás direkt mérése állatkísérletben 28. Kopogtatás és hallgatózás a mellkas felett. 29. Spirometria. Tüdővolumenek és kapacitások. Időzített vitálkapacitás. 30. A légzési nyomás meghatározása. Donders-féle modellkísérlet. 31. Müller és Valsalva kísérlet. 32. A nyál vizsgálata. 33. A gyomornedv vizsgálata. 34. Tejsav kimutatása (Uffelmann-reakció). A pepsin fehérjeemésztő hatásának vizsgálata. 35. Az exocrin pancreas vizsgálata. Serum és vizelet amylase meghatározása. 36. Az epe vizsgálata. Epefestékek kimutatása. 37. A széklet vizsgálata. 38. A tájékoztató vizeletvizsgálat fogalma és jelentősége. 39. Hogyan és miért határozza meg a vizelet sűrűségét (fajsúlyát)? 40. Fehérje, cukor és ketontestek kimutatása vizeletből.

77


41. Hemoglobin, bilirubin és urobilinogen kimutatása vizeletben. 42. A vizeletüledék vizsgálata. 43. Az alapanyagcsere meghatározása emberben. Oxigénfogyasztás mérése patkányon. 44. Oestrus ciklus vizsgálata patkányon. 45. Terhességi reakciók. 46. Szénhidrát anyagcsere vizsgálatok nyúlon és emberben. 47. Kémiai ingerek hatása a harántcsíkolt izomra (Sartorius preparatum). 48. Ideg-izom készítmény direkt és indirekt ingerlése. Curare hatás. 49. Superpositio. Komplett és inkomplett tetanus. Rángásgörbe. 50. Megterhelés hatása az izomkontrakcióra. Fáradási görbe regisztrálása ideg-izom készítményen és emberen. 51. Az elektromyogram regisztrálási technikája felületes és mély elektródákkal. (EMG) 52. Az idegingerület terjedési sebességének mérése. 53. Akciós potenciál regisztrálása izolált perifériás idegen. 54. A poláris ingerület jelensége és magyarázata (Pflüger szabály). 55. Chronaxia és rheobasis meghatározása emberen. 56. Reflexvizsgálatok békán. Bell-Magendie szabály. 57. Reflexvizsgálatok emberen. 58. Stereotaxikus technika. 59. Reflexidő, reakcióidő, cselekvési idő meghatározása. 60. Electroencephalographia (EEG). 61. Látásélesség meghatározása. A refractio hibáinak korrigálása szemüveggel. 62. Az akkomodáció vizsgálata. 63. Az astigmia vizsgálata. 64. A pupilla reakciók vizsgálata. 65. Szemtükrözés. 66. Perimetriás vizsgálatok. 67. Színtévesztés és színvakság vizsgálata. 68. Utóképek, színérzés, színkeverés és kontrasztjelenségek vizsgálata. 69. Laryngoscopia. Dobhártya vizsgálata fültükrözéssel. 70. A hallásélesség vizsgálata. 71. Csont és légvezetés vizsgálata. 72. Az ízérzés vizsgálata. A szaglás vizsgálata. Közreműködők

78


OOA-IMM

AZ IMMUNOLÓGIA ALAPJAI

Tantárgyfelelős:

DR. NÉMETH PÉTER, egyetemi tanár Immunológiai és Biotechnológiai Intézet

4 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 200 fő Előfeltételek: OOA-EL2 egyidejű felvétel + OO-AMB2 teljesített + OOA-SF2 teljesített

Tematika Az immunrendszer felépítésének, szerveinek, szöveteinek, molekuláris és sejtes elemeinek, valamint azok jellegzetes működésének ismertetése. A veleszületett és a szerzett immunválasz főbb mechanizmusainak, azok szabályozásának, ill. a szabályozásban résztvevő komponenseknek a bemutatása. A fiziológiás és a kóros immunválasz közötti összefüggések megtárgyalása és az immunológiai eredetű megbetegedések alapjainak ismertetése. A tantárgy feladata átfogó képet adni - elsősorban az emberi - immunrendszer felépítéséről és működéséről különös tekintettel az orvosi szempontból fontos molekuláris elemekről a betegségekhez vezető veleszületett, vagy szerzett immunológiai tényezőkről és a kóros állapotok kialakulásában szerepet játszó szabályozási utakról. További cél elméleti és gyakorlati alapokat adni a későbbi immunpatológiai és klinikai immunológiai tanulmányokhoz. A félév elfogadásának feltételei Maximum 3 hiányzás a gyakorlatokról. Sikeres évközi írásbeli beszámoló. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Nincs A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Megtalálható a www.immbio.hu oldalon Előadások 1. Történelmi áttekintés, az elméleti és gyakorlati immunológia-immunbiológia persepektívái. Dr. Németh Péter 2. Történelmi áttekintés, az elméleti és gyakorlati immunológia-immunbiológia persepektívái. Dr. Németh Péter 3. Felismerő molekulák: Immunológiai felismerés a veleszületett, adaptív és természetes immunitásban. Antigén definiciója. Az antitest, B sejt- és T sejt receptor molekuláris szerkezet és fő funkciója. Dr. Németh Péter 4. Felismerő molekulák: Immunológiai felismerés a veleszületett, adaptív és természetes immunitásban. Antigén definiciója. Az antitest, B sejt- és T sejt receptor molekuláris szerkezet és fő funkciója. Dr. Németh Péter 5. MHC-n keresztüli felismerés. Antigén prezentálás és MHC restrikció. MHC struktúra, alosztályok, genetika, funkció. Szuperantigének. Dr. Németh Péter 6. MHC-n keresztüli felismerés. Antigén prezentálás és MHC restrikció. MHC struktúra, alosztályok, genetika, funkció. Szuperantigének. Dr. Németh Péter 7. Az immunrendszer sejtes elemei közötti kommunikáció I. Ko-receptorok és adhéziós molekulák. Dr. Berki Timea 8. Citokinek, citokin receptorok Dr. Berki Timea 9. Az antigénreceptor-gének szerveződése és átrendeződése. Dr. Balogh Péter 10. Elsődleges B sejt fejlődés: fejlődési stádiumok és ellenőrző pontok. Dr. Balogh Péter 11. T-sejt fejlődés a tímuszban. Érési szakaszok és a környezeti tényezők szerepe. Dr. Berki Timea 12. Az immunválasz kezdeti lépései: gyulladás, leukocita migráció. Dr. Engelmann Péter 13. A komplement rendszer Dr. Berki Timea

79


14.

15. 16.

17. 18.

19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Az immunválasz kezdeti szakasza: T-B sejt aktiváció korai szakasza, CD3 komplex és jelátvitel, BcR jelátvitel. Kostimuláció. T-dependens, T-independens antigének. Dr. Boldizsár Ferenc A humorális immunválasz: extrafollikuláris reakció és centrum germinativum képződés. Dr. Balogh Péter Az immunológiai memória kialakulása és fenntartása, szerepe az immunszabályozásban.(CD45 izoformák.). A primer és szekunder immunválasz összehasonlítása. Dr. Balogh Péter Az effektor funkciók szabályozása: Immunglobulin közvetítette effektor funkciók, Fc receptorok Dr. Berki Timea A sejt-mediálta immunválasz effektor mechanizmusai (CMI): 1. Citotoxicitás. 2. Th sejt mediálta makrofág aktiváció (Késői típusú hyperszenzitivitás = DTH.) Dr. Berki Timea Szisztémás és lokális immunitás (SALT, MALT). Immunológiai tolerancia. Dr. Németh Péter Szisztémás és lokális immunitás (SALT, MALT). Immunológiai tolerancia. Dr. Németh Péter Hiperszenzitivitás. Dr. Boldizsár Ferenc Hiperszenzitivitás. Dr. Boldizsár Ferenc Az immunválasz szuppressziója. Autoimmunitás és autoimmun betegségek. Dr. Németh Péter Az immunválasz szuppressziója. Autoimmunitás és autoimmun betegségek. Dr. Németh Péter Veleszületett immunhiányos állapotok Dr. Balogh Péter Szerzett immundeficienciák, az AIDS pathomechanizmusa, lefolyása, diagnosztikus és therápiás lehetőségei Dr. Najbauer József Tumor immunológia. Szövet és szervtranszplantáció immunológiai aspektusai. Dr. Németh Péter Tumor immunológia. Szövet és szervtranszplantáció immunológiai aspektusai. Dr. Németh Péter

Gyakorlatok 1. Bemutatkozás, követelmények ismertetése. Az immunválasz működésében szerepet játszó sejtek, szövetek és szervek felépítése, fejlődése. A nyirokszervek mikroszkópos szerkezete. 1. Bemutatkozás, követelmények ismertetése. Az immunválasz működésében szerepet játszó sejtek, szövetek és szervek felépítése, fejlődése. A nyirokszervek mikroszkópos szerkezete. 2. A veleszületett és szerzett immunitás jellemzői, felépítésük, fő molekuláris és sejtes elemeik. 2. A veleszületett és szerzett immunitás jellemzői, felépítésük, fő molekuláris és sejtes elemeik. 3. Poliklonális-monoklonális ellenanyag előállítása, felhasználási lehetőségek. Immunizálás. Ellenanyag termeltetés (fermentáció), tisztítás, jelölés Hybridóma technika. 3. Poliklonális-monoklonális ellenanyag előállítása, felhasználási lehetőségek. Immunizálás. Ellenanyag termeltetés (fermentáció), tisztítás, jelölés Hybridóma technika. 4. Immuncitokémia, immunhisztokémia. CD markerek, Intracelluláris immunglobulin kimutatás. 4. Immuncitokémia, immunhisztokémia. CD markerek, Intracelluláris immunglobulin kimutatás. 5. Áramlási citometria. CD markerek és meghatározásuk. Fehérvérsejtek izolálása. 5. Áramlási citometria. CD markerek és meghatározásuk. Fehérvérsejtek izolálása. 6. Immunszerológia I.-II. Immunprecipitáció, immundiffúzió, immunelektroforézis, agglutináció, Hemagglutináció, Coombs teszt. Klinikai laborautomaták. 6. Immunszerológia I.-II. Immunprecipitáció, immundiffúzió, immunelektroforézis, agglutináció, Hemagglutináció, Coombs teszt. Klinikai laborautomaták. 7. Szeminárium 7. Szeminárium 8. Immunszerológia III. ELISA, Dot-blot, Western blot. 8. Immunszerológia III. ELISA, Dot-blot, Western blot.

80


9.

Funkcionális immunológiai vizsgálatok: Rövid távú szövetkultúrák. Fagocitózis teszt. Citotxicitási vizsgálatok. Limfocita aktiváció, citokinek mérési lehetőségei. 9. Funkcionális immunológiai vizsgálatok: Rövid távú szövetkultúrák. Fagocitózis teszt. Citotxicitási vizsgálatok. Limfocita aktiváció, citokinek mérési lehetőségei. 10. Vírusok, baktériumok, gombák elleni immunvédekezés különbségei, diagnosztikus lehetőségek. 10. Vírusok, baktériumok, gombák elleni immunvédekezés különbségei, diagnosztikus lehetőségek. 11. Védőoltások típusai, hatásmechanizmusuk 11. Védőoltások típusai, hatásmechanizmusuk 12. Therápiás célpontok az immunológiában. Immunszuppresszió, monoklonális ellenanyag therápia elve. 12. Therápiás célpontok az immunológiában. Immunszuppresszió, monoklonális ellenanyag therápia elve. 13. Autoantitest diagnosztika, HLA tipizálás. 13. Autoantitest diagnosztika, HLA tipizálás. 14. Konzultáció 14. Konzultáció Szemináriumok Vizsgakérdések A vizsgakérdések megegyeznek az előadások és gyakorlatok anyagával. Ezek megtalálhatók a www.immbio.hu WEB oldalon. Közreműködők Dr. Balogh Péter (BAPOAGP.PTE), Dr. Berki Tímea (BETMABO.PTE), Dr. Boldizsár Ferenc (BOFFAAO.PTE), Dr. Engelmann Péter (ENPAAA.T.JPTE), Dr. Kvell Krisztián (KVKFAAO.PTE), Dr. Németh Péter (NEPGAAO.PTE), Dr. Simon Diána (SIDFABO.PTE)

81


OOA-NEA

ANATÓMIA, SZÖVET- ÉS FEJLŐDÉSTAN, NEUROANATÓMIA

Tantárgyfelelős:

DR. RÉKÁSI ZOLTÁN, egyetemi docens Anatómiai Intézet

9 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 84 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 126 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 208 fő Előfeltételek: OOA-AA2 teljesített + OOA-SF2 teljesített + OOA-AA1 teljesített

Tematika A központi idegrendszer és az érzékszervek makroszkópos és mikroszkópos anatómiája, valamint fejlődéstana. A neurohormonális szabályozás morfológiai alapjai. A fej és a nyak tájanatómiája. Az ember központi idegrendszerének makroszkópos, mikroszkópos és ultrastrukturális szerkezete, és ezek alapvető funkcionális aspektusaink és fejlődésének megismertetése, a fej- és a nyak tájanatómiai vonatkozásai, különös tekintettel az agyidegek beidegzési területeire. Az endokrin szervek és az érzékszervek makroszkópos, mikroszkópos és ultrastrukturális szerkezete, valamint ezek fejlődése. A tantárgy későbbi klinikai tanulmányokhoz (neurológia, idegsebészet, szemészet, fül-, orrgégészet, craniofacialis sebészet) nyújt alapvető anatómiai ismereteket. A félév elfogadásának feltételei Hiányzás (bármely okból) legfeljebb a foglalkozások 15 %-áról (= 19 óra). Távolmaradás pótlásának lehetőségei Kihagyott gyakorlatok anyagának pótlása egyénileg, a csoport többi gyakorlatán (maximum 3 gyakorlat pótolható). A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok http://an-server.pote.hu Előadások 1 A bőr szövettana. Dr. Rékási Zoltán 2 Az idegrendszer fejlődésvázlata, molekuláris genetikai háttere. Dr. Tóth Pál 3 Idegszövettan A neurontan, a neuron szerkezete 1. Dr. Lázár Gyula 4 Idegszövettan: A neurontan, a neuron szerkezete 2. Dr. Lázár Gyula 5 Idegszövettan: Idegvégződések 1. (szinapszisok) Dr. Lázár Gyula 6 Idegszövettan: Idegvégződések 2. (receptorok és effektorok) Dr. Lázár Gyula 7 Idegszövettan: Glia. Dr. Lázár Gyula 8 Idegszövettan vizsgáló módszerei. Dr. Lázár Gyula 9 A liquorkeringés, az agy vérellátása és agyburkok klinikai vonatkozása. Dr. Tóth Pál 10 A gerincvelő szerkezete, vérellátása, burkai. Dr. Tóth Pál 11 A gerincvelő (mikroszkópos) szerkezete. Dr. Tóth Pál 12 Gerincvelői reflexek. Dr. Tóth Pál 13 A gerincvelő felszálló pályái. Dr. Reglődi Dóra 14 A gerincvelő leszálló pályái. Dr. Reglődi Dóra 15 A rhombencephalon és a mesencephalon általános szerkezetvázlata. Dr. Rékási Zoltán 16 Agyidegmagvak. Dr. Rékási Zoltán

82


17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42

Formatio reticularis. Dr. Reglődi Dóra Agytörzsi rendszerek és reflexek. Dr. Reglődi Dóra A kisagykéreg szerkezete. Dr. Rékási Zoltán A kisagykéreg összeköttetései. Dr. Rékási Zoltán Diencephalon: A thalamus. Dr. Rékási Zoltán Törzsdúcok. Dr. Reglődi Dóra Agykéreg. Dr. Rékási Zoltán Hippocampus szerkezete és összeköttetései. A limbikus rendszer. Dr. Gaszner Balázs Diencephalon: A hypothalamus, hypothalamo-hypophysealis rendszer. Dr. Kovács Magdolna Endokrin szervek 1. Dr. Kovács Magdolna Endokrin szervek 2. Dr. Kovács Magdolna Szem. Dr. Tóth Pál Szem (fejlődése). Dr. Tóth Pál Szemizmok, szemmozgások koordinálásának alapjai. Dr. Lázár Gyula Retina. Dr. Lázár Gyula Látópálya. Dr. Lázár Gyula Dobüreg és tartalma (fejlődése). Dr. Tamás Andrea Csontos és hártyás labirintus és fejlődése. Dr. Tamás Andrea Hallópálya. Dr. Tóth Pál Vestibularis rendszer. Dr. Tóth Pál A mozgáskoordináció ideganatómiai alapjai. Dr. Csernus Valér Somatikus érző rendszerek. Dr. Csernus Valér Vegetatív idegrendszer 1. Dr. Csernus Valér Vegetatív idegrendszer 2. Dr. Csernus Valér A központi idegrendszer klinikai vonatkozásai. Dr. Reglődi Dóra Záróelőadás. Dr. Csernus Valér

83


Gyakorlatok 1 Boncterem: Koponya. 3 Boncterem: Kivett agy boncolása. 5 Szövettan: Koponya. 7 Boncterem: Kivett agy boncolása. 9 Boncterem: Kivett agy boncolása. 11 Szövettan: A bőr szövettana. 13 Boncterem: Kivett agy boncolása. 15 Boncterem: Kivett agy boncolása. 17 Szövettan: Neuronok, perifériás idegek. 19 Boncterem: Agyszeletek demonstrációja. 21 Boncterem: Agyszeletek demonstrációja. 23 Szövettan: Idegvégződések, glia. 25 Boncterem: Gerincvelő. 27 Boncterem: Gerincvelő. 29 Szövettan: Gerincvelő szövettana. 31 Boncterem: Fej és nyak régiók. 33 Boncterem: Fej és nyak régiók. 35 Szövettan: Gerincvelő és agytörzs szeminárium. 37 Boncterem: Fej és nyak régiók. 39 Boncterem: Fej és nyak régiók. 41 Szövettan: Kisagykéreg szövettana. 43 Boncterem: Fej és nyak régiók. 45 Boncterem: Fej és nyak régiók. 47 Szövettan: Kisagy és diencephalon szeminárium. 49 Boncterem: Fej és nyak régiók. 51 Boncterem: Fej és nyak régiók. 53 Szövettan: Agykéreg szövettana. 55 Boncterem: In situ agyboncolás. 57 Boncterem: In situ agyboncolás. 59 Szövettan: Endokrin szervek 1. 61 Boncterem: In situ agyboncolás. 63 Boncterem: Orbita. 65 Szövettan: Endokrin szervek 2. 67 Boncterem: Orbita. 69 Boncterem: Belső fül. 71 Szövettan: Szem szövettana. 73 Boncterem: Belső fül. 75 Boncterem: Röntgen-, MR/CT-képek. 77 Szövettan: Belső fül. 79 Boncterem: Ismétlés, felkészülés a vizsgára. 81 Boncterem: Ismétlés, felkészülés a vizsgára. 83 Szövettan: Ismétlés, felkészülés a vizsgára. Szemináriumok Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu Közreműködők Dr. Csernus Valér (CSVGAAO.PTE), Dr. Hollósy Tibor (HOTFAAO.PTE), Dr. Kiss Péter (KIPFABO.PTE), Dr. Lázár Gyula (LAGFABP.PTE), Dr. Reglődi Dóra (REDMAAO.PTE), Dr. Rékási Zoltán (REZMAAO.PTE), Dr. Tamás Andrea (TAAFAAO.PTE), Dr. Tima Lajos (TILGAAO.PTE), Kardos Dániel (KADPABO.PTE), Opper Balázs (OPBFAB.T.JPTE)

84


OOA-OBA

ORVOSI BIOKÉMIA

Tantárgyfelelős:

DR. BERENTE ZOLTÁN, egyetemi docens Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

5 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – nincs Előfeltételek: OOA-BKA teljesített + OOA-ORK teljesített

Tematika A két féléves Biokémia 2. szemesztere az első félévben tanultakon alapulva a genetikai információ tárolásában és továbbításában résztvevő kis- és makromolekulák szerkezetével, működésével és szabályozásával, valamint a molekuláris biológiai technikákkal foglalkozik. Ezen kívül tárgyalja az anyagcsere-folyamatok szerv- és szervezet-szintű szabályozásának, a sejten belüli és a szervezeten belüli információ továbbításának mechanizmusait, valamint az egyes szervekre és szervrendszerekre vonatkozó speciális biokémiai ismereteket. A tantárgy megalapozza a Gyógyszertan, Kórélettan, Belgyógyászat tárgyakat és a Patobiokémia választható kurzust. A félév elfogadásának feltételei Az előadások és gyakorlatok látogatása kötelező. A félév elfogadásának feltételei a következőek: - Nem több mint három hiányzás a gyakorlatokról. - A gyakorlatok első 10 percében tartandó 12 rövid tesztből legalább 10 beadása. - Minimum elégséges érdemjegy a 12 közül legalább 7 rövid tesztre. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tantárgyfelelőstől kapott engedély alapján a gyakorlat más csoporttal történő teljesítése. Ilyen engedély maximum 2 esetben adható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Tankönyvek: Nelson - Cox: Lehninger Principles of Biochemistry, 5th Ed., W. H. Freeman, 2008 (vagy a megelőző kiadása) Ádám Veronika (szerk.): Orvosi biokémia, Medicina, 2004. Mandl - Machovich (szerk.): Orvosi patobiokémia, Medicina, 2007. Berg - Tymoczko - Stryer: Biochemistry, 6th Ed, W.H. Freeman, 2007 Thomas M. Devlin: Textbook of Biochemistry with Clinical Correlations, 6th Ed, Wiley-Liss, 2006 Előadások 1 Jelátvitel és kinázok I Dr. Sümegi Balázs 2 Jelátvitel és kinázok II Dr. Sümegi Balázs 3 Jelátvitel; CO és NO mint hírvivő molekulák Dr. Sümegi Balázs 4 Oxidatív stressz indukálta jelátvitel Dr. Radnai Balázs 5 A sejthalál mechanismusai Dr. Sümegi Balázs 6 A szeptikus sokk és a gyulladás biokémiája Dr. Veres Balázs 7 A sejtciklus és szabályozása Dr. Bock-Marquette Ildikó 8 Onkogének és onkogenezis Dr. Debreceni Balázs 9 Tumor szuppresszorok és a rák Dr. Debreceni Balázs 10 Az extracelluláris mátrix szerkezete Dr. Bognár Zita

85


11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38

Mátrix metalloproteinázok ifj.Dr. Gallyas Ferenc A hemoglobin szerkezeti variánsai Dr. Bognár Zita Vas anyagcsere Dr. Kovács Krisztina Az emésztés biokémiája: makrotápanyagok Dr. Farkas Viktória Az emésztés biokémiája: mikrotápanyagok Dr. Farkas Viktória A nemfémes elemek biokémiai szerepe Dr. Berente Zoltán A fémek biokémiai szerepe Dr. Berente Zoltán Az átmenetiémek biokémiai szerepe Dr. Berente Zoltán Vízoldható vitaminok Dr. Rácz Boglárka Zsíroldható vitaminok Dr. Rácz Boglárka Az alkohol fogyasztást követő anyagcsere-változások Dr. Kovács Krisztina A vér fehérjéi, véralvadás Dr. Tapodi Antal pH reguláció Dr. Berente Zoltán Az érzékelés biokémiája Dr. Veres Balázs Idegrendszer I ifj.Dr. Gallyas Ferenc Idegrendszer I I ifj.Dr. Gallyas Ferenc Idegrendszer III ifj.Dr. Gallyas Ferenc A vérnyomás szabályozás molekuláris mechanizmusai Dr. Debreceni Balázs Az erek biokémiája Dr. Kovács Krisztina A szívműködés molekuláris mechanizmusai Dr. Sümegi Balázs PPAR és Diabetes Dr. Sümegi Balázs A cukor felvétel molekuláris mechanizmusai Dr. Sümegi Balázs Az izületi működés molekuláris mechanizmusai Dr. Kovács Krisztina Plazma membrán ifj.Dr. Gallyas Ferenc Az ER és a Golgi molekuláris sajátságai Dr. Tapodi Antal Lizoszomális funkció Dr. Debreceni Balázs Mitokondriális funkció Dr. Radnai Balázs Citoszkeletális funkció ifj.Dr. Gallyas Ferenc

86


39 40 41 42

Celluláris regeneráció Dr. Bock-Marquette Ildikó Progenitor sejtek Dr. Bock-Marquette Ildikó Az öregedés biokémiája Dr. Gallyas Ferenc Dr. ifj. A jövő terápiás lehetőségei Dr. Bock-Marquette Ildikó

Gyakorlatok 1 Enzimek szöveti megoszlása 2 Enzimek szöveti megoszlása 3 Molekuláris biológiai módszerek 4 Molekuláris biológiai módszerek 5 Géndeléció kimutatása PCR-ral 6 Géndeléció kimutatása PCR-ral 7 Apoptózis, nekrózis 8 Apoptózis, nekrózis 9 Vércukorszint meghatározása 10 Vércukorszint meghatározása 11 Neminvazív bioanalitika 12 Neminvazív bioanalitika 13 Vérkoleszterin meghatározása 14 Vérkoleszterin meghatározása 15 Az anyagcsere hormonális szabályozása 16 Az anyagcsere hormonális szabályozása 17 Testfolyadékok vizsgálata 18 Testfolyadékok vizsgálata 19 Stresszreakciók okozta anyagcsere-változások 20 Stresszreakciók okozta anyagcsere-változások 21 Húgysav és bilirubin meghatározása vérből 22 Húgysav és bilirubin meghatározása vérből 23 Szerzett anyagcserebetegségek 24 Szerzett anyagcserebetegségek 25 Kolinészteráz vizsgálata 26 Kolinészteráz vizsgálata 27 Konzultáció 28 Konzultáció Szemináriumok Vizsgakérdések A vizsgakérdések tematikája megegyezik a két félév előadásainak listájával. A vizsgázás írásban történik, 36 szabad kérdésre kell röviden válaszolni. Az első 10 kérdés közül háromnál többre történt helytelen válasz esetén a vizsga eredménye automatikusan elégtelen. A félév közben szóbeli beszámolókkal további vizsgapontok szerezhetők. Közreműködők Dr. Berente Zoltán (BEZLAAP.PTE), Dr. Veres Balázs (VEBAAB.T.JPTE), Dr. Debreceni Balázs (DEBFAAO.PTE), Dr. Kovács Krisztina (KOKFACO.PTE), Dr. Tapodi Antal (TAAAAB.T.JPTE), Dr. Bognár Zita (BOZFACO.PTE), Dr. Jakus Péter (JAPAAA.T.JPTE), Szabó Alíz (SZAFAE.T.JPTE), Nagyné Dr. Kiss Gyöngyi (KIGFAFO.PTE), Dr. Lengyel Anna (LEAFABO.PTE), Dr. Zalán Petra (ZAPHAAO.PTE), Dr. Farkas Viktória (FAVSAAP.PTE), ifj. Dr. Gallyas Ferenc (GAFNAAO.PTE)

87


OOA-SZO

MAGATARTÁSTUDOMÁNY 3. (ORVOSI SZOCIOLÓGIA)

Tantárgyfelelős:

DR. FÜZESI ZSUZSANNA, egyetemi tanár Magatartástudományi Intézet

2 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – max. 250 fő Előfeltételek: OOA-ANT teljesített + OOA-OET teljesített

Tematika A szociológiai tudásanyagra alapozva a hallgatók szerezzenek olyan elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyek segítségével az orvosi munka során képesek lesznek felismerni és értelmezni az emberi viselkedés leglényegesebb szabályszerűségeit az egészségmegőrzésben, a betegségek kialakulásában és az azokból való gyógyulás folyamatában. Az orvosi szociológia azokat a társadalmi és magatartási tényezőket vizsgálja, melyek az egészségi állapot alakulását befolyásolják, valamint az egészségügyi ellátás szociológiai aspektusait elemzi. Fő kutatási területei: krónikus betegségek epidemiológiája, egészség- és betegségmagatartás, az egészségügyi ellátás társadalmi-gazdasági aspektusai, helyi egészségfejlesztési modellek, az alternatív medicina igénybevétele. A félév elfogadásának feltételei Az előadásokon való aktív részvétel. Távolmaradás pótlásának lehetőségei TVSz szerint A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Szántó Zsuzsa, Susánszky Éva: Orvosi szociológia. Semmelweis Kiadó, Bp. 2002. David Armstrong: Az orvosi szociológia alapjai. Semmelweis Kiadó, Bp. 1995. Pikó Bettina: Orvosi szociológia. Medicina, 2006. Előadások 1 Szociológia és orvostudomány: az orvosi szociológia Dr. Füzesi Zsuzsanna 2 Az orvosi szociológia fejlődése, irányzatainak tárgya, központi fogalma Dr. Füzesi Zsuzsanna 3 Az orvostanhallgatók szocializációja az orvosképzés során Dr. Füzesi Zsuzsanna 4 A rejtett curriculum Dr. Füzesi Zsuzsanna 5 Az orvostársadalom autonómiája Dr. Füzesi Zsuzsanna 6 Az egészség és a betegség fogalma Dr. Füzesi Zsuzsanna 7 Az egészség és a betegség fogalma Dr. Füzesi Zsuzsanna 8 Egészség-modellek Dr. Füzesi Zsuzsanna 9 Perszonalisztikus és naturalisztikus betegségmodellek Dr. Füzesi Zsuzsanna 10 A biomedikális betegségmodell és kritikája Dr. Füzesi Zsuzsanna 11 Az orvos-beteg kapcsolat modelljei Dr. Füzesi Zsuzsanna 12 Az orvos-beteg kapcsolat modelljei Dr. Füzesi Zsuzsanna 13 Orvos-beteg kommunikáció Dr. Füzesi Zsuzsanna 14 A megbetegedések társadalmi okai Dr. Füzesi Zsuzsanna

88


15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

Az egészségi állapot mérésének lehetőségei Dr. Füzesi Zsuzsanna Az orvoshoz fordulást befolyásoló társadalmi tényezők Dr. Füzesi Zsuzsanna Az elsődleges és másodlagos deviancia Dr. Füzesi Zsuzsanna A betegség, mint deviancia Dr. Füzesi Zsuzsanna A szociális integráció és a szociális támogatás egészségi állapotot befolyásoló szerepe Dr. Füzesi Zsuzsanna Deviancia fogalma és a deviancia elméletek Dr. Füzesi Zsuzsanna Szenvedélybetegségek szociológiája Dr. Füzesi Zsuzsanna Az egészségügyi ellátás szerveződése Dr. Füzesi Zsuzsanna Az egészségügyi ellátás hatékonysága Dr. Füzesi Zsuzsanna A társadalmi egyenlőtlenségeket meghatározó tényezők Dr. Füzesi Zsuzsanna Az egészségi állapot egyenlőtlenségei Dr. Füzesi Zsuzsanna Az egészségi állapothoz való viszony változása Dr. Füzesi Zsuzsanna Népegészségügyi problémák és orvoslás Dr. Füzesi Zsuzsanna Szociológiai módszerek alkalmazása az orvostudományban Dr. Füzesi Zsuzsanna

Gyakorlatok Szemináriumok Vizsgakérdések A vizsgakövetelményeket a félév során kiadott tételjegyzék tartalmazza. A félév végén kollokviumot tesznek a hallgatók. 1. Szociológia és orvostudomány: az orvosi szociológia 2. Az orvosi szociológia fejlődése, irányzatainak tárgya, központi fogalma 3. Az orvostanhallgatók szocializációja az orvosképzés során 4. A rejtett curriculum 5. Az orvostársadalom autonómiája 6. Az egészség és a betegség fogalma 7. Egészség-modellek 8. Perszonalisztikus és naturalisztikus betegségmodellek 9. A biomedikális betegségmodell és kritikája 10. Az orvos-beteg kapcsolat modelljei 11. Orvos-beteg kommunikáció 12. A megbetegedések társadalmi okai 13. Az egészségi állapot mérésének lehetőségei 14. Az orvoshoz fordulást befolyásoló társadalmi tényezők 15 Az elsődleges és másodlagos deviancia 16. A betegség, mint deviancia 17. A szociális integráció és a szociális támogatás egészségi állapotot befolyásoló szerepe 18. Deviancia fogalma és a deviancia elméletek

89


19. Szenvedélybetegségek szociológiája 20. Az egészségügyi ellátás szerveződése 21. Az egészségügyi ellátás hatékonysága 22. A társadalmi egyenlőtlenségeket meghatározó tényezők 23. Az egészségi állapot egyenlőtlenségei 24. Az egészségi állapothoz való viszony változása 25. Népegészségügyi problémák és orvoslás 26. Szociológiai módszerek alkalmazása az orvostudományban Közreműködők

90


OOR-AZV-I

ANGOL SZAKNYELVI ZÁRÓVIZSGA - ÍRÁSBELI

Tantárgyfelelős:

DR. RÉBÉK-NAGY GÁBOR, egyetemi docens Eü. Nyelvi és Kommunikációs Intézet

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ mindkét félévben ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 0 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – max. 400 fő Előfeltételek: nincs

Tematika A Kari Szaknyelvi Vizsga (KSzV) középfokon méri a szaknyelvi készségeket. Szóbeli („A”) és írásbeli („B) részekből áll, melyek egyszerre és külön-külön is letehetők. A vizsga akkor számít sikeresnek, ha a vizsgázó mind a szóbeli, mind az írásbeli részvizsgán legalább 60%-os eredményt ér el. Emellett a sikeres vizsgához a 3 szóbeli és 3 írásbeli vizsgarészt egyenként legalább 40%-ban kell teljesíteni. A félév elfogadásának feltételei Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Előadások Gyakorlatok Szemináriumok Vizsgakérdések Közreműködők

91


OOR-AZV-S

ANGOL SZAKNYELVI ZÁRÓVIZSGA - SZÓBELI

Tantárgyfelelős:

DR. RÉBÉK-NAGY GÁBOR, egyetemi docens Eü. Nyelvi és Kommunikációs Intézet

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ mindkét félévben ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 0 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – max. 400 fő Előfeltételek: nincs

Tematika A Kari Szaknyelvi Vizsga (KSzV) középfokon méri a szaknyelvi készségeket. Szóbeli („A”) és írásbeli („B) részekből áll, melyek egyszerre és külön-külön is letehetők. A vizsga akkor számít sikeresnek, ha a vizsgázó mind a szóbeli, mind az írásbeli részvizsgán legalább 60%-os eredményt ér el. Emellett a sikeres vizsgához a 3 szóbeli és 3 írásbeli vizsgarészt egyenként legalább 40%-ban kell teljesíteni. A félév elfogadásának feltételei Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Előadások Gyakorlatok Szemináriumok Vizsgakérdések Közreműködők

92


OOR-TE1-4

TESTNEVELÉS 1-2-3-4.

Tantárgyfelelős:

TÉCZELY TAMÁS, testnevelő tanár PTE ÁOK Testnevelés- és Mozgásközpont

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ mindkét félévben ▪ ajánlott félév: 1-2-3-4. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Létszámkorlát: min. 2 fő – max. 50 fő Előfeltételek: nincs / OOR-TE1 teljesített / OOR-TE2 teljesített / OOR-TE3 teljesített

Tematika Az egyetemi testnevelés elsődleges célja a hallgatók egészségfejlesztése. A sportmozgások és más mozgáskészletek bemutatásán és gyakoroltatásán keresztül a korszerű edzésmódszerek alkalmazásával fejlesztjük a hallgatók erőnlétét, motorikus képességét. Feladatunknak tartjuk a rendszeres testedzés beépítését a hallgatók életmódjába. A tantárgy típusa: Kritérium követelmény Az általános orvosképzés során a 10. félév- a fogorvos és gyógyszerész képzés ideje alatt a 8. félév lezárásáig négy féléven keresztül heti rendszerességgel, szemeszterenként 28 (heti 2ó) testnevelés órán kell részt venni a hallgatóknak. A követelmények teljesítésének hiányában nem iratkozhatnak be az általános orvostanhallgatók a 11. a fogorvos- és gyógyszerészhallgatók a 9. félévre A félév elfogadásának feltételei Tíz heti gyakorlati foglalkozáson való részvétel a félév elfogadásának minimum követelménye. A szemeszter során két heti összidejű (4x45 perc) hiányzás megengedett. További két heti (4x45 perc) hiányzás elfogadása, igazolása a foglalkozásvezető hatáskörébe tartozik. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Pótlási lehetőséget biztosítunk három heti (6x45 perc) ídőtartamban, melyet a foglalkozásvezetővel kell egyeztetni. Ebből a szervezeti egység által meghatározott időben és helyen két heti (4x45 perc) hiányzást lehet pótolni a vizsgaidőszak első hetében. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Dr. Ángyán Lajos Testnevelés Motio, Pécs, 2002. Előadások Gyakorlatok sportág

nap

időpont

Aerobic

Hétfő

18.00

Aerobic

Kedd

17.30

Aerobic

Szerda

18.00

Aerobic

Szerda

19.00

Aerobic

Csütörtök

18.00

Aerobic pom pom

Csütörtök

19.00

Airsoft

Hétvégék

Asztalitenisz

Hétfő

12.00

Asztalitenisz

Hétfő

13.30

Asztalitenisz

Hétfő

15.00

Asztalitenisz

Hétfő

18.30

helyszín Sörház Xavér u. 19. Fallabda terem Edzőterem, Szigeti út 12. Sörház Xavér u. 19. Fallabda terem Sörház Xavér u. 19. Fallabda terem Jakabhegyi úti tornacsarnok Sörház Xavér u. 19. Fallabda terem Pécsváradi út (A/1) laktanya Edzőterem, Szigeti út 12. Edzőterem, Szigeti út 12. Edzőterem, Szigeti út 12. Edzőterem, Szigeti út 12.

93

létszámkorlát min ‐ max.

oktató

2

10

Dr. Szilárdné Kordély Erika

2

10

Bálint Tímea

2

10


2

10

Bálint Tímea

2

25


2

8

Lokodi Lilla

2

10

Kovács Szabolcs

4

16

Farkas György

4

16

Farkas György

4

16

Lipcsik Zoltán

4

16

Németh Attila


sportág

nap

időpont

Asztalitenisz

Kedd

12.00

Asztalitenisz

Kedd

13.30

Asztalitenisz

Kedd

15.00

Asztalitenisz

Szerda

12.00

Asztalitenisz

Szerda

13.30

Asztalitenisz

Szerda

15.00

Asztalitenisz

Csütörtök

12.00

Aerobic pom pom

Csütörtök

19.00

Atem Jóga

Kedd

18.00

Cardio Jóga

Péntak

15.00

Falmászás

Kedd

19.00

Szerda

17.00

Kedd

15.00

Csütörtök

19.00

Szerda

17.30

Karate Kezdő

Kedd

20.00

Karate haladó

Csütörtök

20.00

Kick box

Szerda

18.00

Kondicionálás

Hétfő

12.00

Kondicionálás

Hétfő

13.30

Kondicionálás

Kedd

12.00

Kondicionálás

Kedd

13.30

Kondicionálás

Szerda

12.00

Kondicionálás

Szerda

13.30

Kondicionálás

Csütörtök

13.30

Kedd

18.00

Fanatic Jump (fizetős) Floorball Hosszúkard vívás Jóga

Kondicionálás (alakformáló női torna)

helyszín Edzőterem, Szigeti út 12. Edzőterem, Szigeti út 12. Edzőterem, Szigeti út 12. Edzőterem, Szigeti út 12. Edzőterem, Szigeti út 12. Edzőterem, Szigeti út 12. Edzőterem, Szigeti út 12. Sörház Xavér u. 19. Fallabda terem Sörház Xavér u. 19. Fallabda terem Edzőterem, Szigeti út 12. Pécsi Sasok Mozgásközpont Búza tér 6/b Professor's Gym Megyeri út 4. Jakabhegyi úti tornacsarnok Edzőterem, Szigeti út 12. Jóga Kuckó Nagy Flórián u. 19. Edzőterem, Szigeti út 12. Edzőterem, Szigeti út 12. Edzőterem, Szigeti út 12. Professor's Gym Jakabhegyi út 8. Professor's Gym Jakabhegyi út 8. Professor's Gym Megyeri út 4. Professor's Gym Jakabhegyi út 8. Professor's Gym Jakabhegyi út 8. Professor's Gym Megyeri út 4. Professor's Gym Megyeri út 4. Sörház Xavér u. 19. Fallabda terem

94


oktató

4

16

Téczely Tamás

4

16

Finak Gáborné Gombosi Eszter

4

16

Llipcsik Zoltán

4

16

Farkas György

4

16


4

16


4

16

Lipcsik Zoltán

2

8

Lokodi Lilla

2

5

Lebens Kunst

2

10

Ragács Renáta

4

12

Téczely Tamás

2

4

Nagy Dóra

2

10

Lipcsik Zoltán

2

4

Dr. Pap Márton

4

15

Dénes Györgyné

2

15

Schlégl Ádám

2

15

Schlégl Ádám

2

16

Blazsekovics Ferenc

4

20


4

20

Németh Attila

4

20

Lipcsik Zoltán

4

20

Farkas György

4

20

Dr. Rugási Endre

4

20

Farkas György

4

20

Dr. Rugási Endre

4

16



sportág

nap

időpont

Röplabda női

Kedd

16.30

Röplabda férfi

Szerda

16.30

Kézilabda Női

Hétfő

19.00

Kézilabda Férfi

Szerda

19.30

Kosárlabda Férfi

Hétfő

20.30

Kosárlabda Női

Szerda

18.00

Csütörtök

16.00

Labdarúgás

Kedd

19.30

Labdarúgás

Kedd

20.45

Labdarúgás

Csütörtök

12.00

Szerda

17.00

Önvédelem

Kedd

18.30

Labdarúgás

Kedd

19.30

Labdarúgás

Kedd

20.45

Labdarúgás

Csütörtök

12.00

Szerda

17.00

Önvédelem

Kedd

18.30

Labdarúgás

Kedd

19.30

Labdarúgás

Kedd

20.45

Labdarúgás

Csütörtök

12.00

Szerda

17.00

Önvédelem

Kedd

18.30

Úszás

Hétfő

12.00

Úszás

Hétfő

13.30

Úszás

Hétfő

15.00

Úszás

Kedd

12.00

Úszás

Kedd

13.30

Külső Sportegyesület Lacross

Lovaglás

Lovaglás

Lovaglás

helyszín Jakabhegyi úti tornacsarnok Jakabhegyi úti tornacsarnok Jakabhegyi úti tornacsarnok Jakabhegyi úti tornacsarnok Jakabhegyi úti tornacsarnok Jakabhegyi úti tornacsarnok PTE Sporttelep Verseny u. 13. Jakabhegyi úti tornacsarnok Jakabhegyi úti tornacsarnok Jakabhegyi úti tornacsarnok Sport u. 1. Edzőterem, Szigeti út 12. Jakabhegyi úti tornacsarnok Jakabhegyi úti tornacsarnok Jakabhegyi úti tornacsarnok Sport u. 1. Edzőterem, Szigeti út 12. Jakabhegyi úti tornacsarnok Jakabhegyi úti tornacsarnok Jakabhegyi úti tornacsarnok Sport u. 1. Edzőterem, Szigeti út 12. Uszoda Szigeti út 12. Uszoda Szigeti út 12. Uszoda Szigeti út 12. Uszoda Szigeti út 12. Uszoda Szigeti út 12.

95


oktató

2

8

Szabó Tamás

2

8

Balla Péter

2

8

Lipcsik Zoltán

2

8

Lipcsik Zoltán

4

20

Németh Attila

4

8

Németh Attila

2

20

Téczely Tamás

2

4

Dr. Rugási Endre

4

12

Dr. Rugási Endre

4

12

Dr. Rugási Endre

4

15

Dr. Rugási Endre

4

6

Téczely Tamás

2

12

Kovács Szabolcs

4

12

Dr. Rugási Endre

4

12

Dr. Rugási Endre

4

15

Dr. Rugási Endre

4

6

Téczely Tamás

2

12

Kovács Szabolcs

4

12

Dr. Rugási Endre

4

12

Dr. Rugási Endre

4

15

Dr. Rugási Endre

4

6

Téczely Tamás

2

12

Kovács Szabolcs

3

12

Dr. Rugási Endre

3

12


3

12


3

12

Farkas György

3

12

Téczely Tamás


sportág

nap

időpont

Úszás

Kedd

15.00

Úszás

Szerda

12.00

Úszás

Szerda

13.30

Úszás

Csütörtök

15.00

Szerda

18.00

Vívás (tagdíj fizetés)

Kedd

17.30

Vívás (tagdíj fizetés)

Szerda

17.30

Vízilabda

Szerda

20.30

Csütörtök

19.00

Táncoló Egyetem Alakformáló táncaerobik

kedd

16.00

Táncoló Egyetem Báltermi latin táncok

kedd

20.30

Táncoló Egyetem Hastánc

Hétfő

17.00

Táncoló Egyetem Hip‐hop

Hétfő

18.30

Táncoló Egyetem Horvát, szerb, makedón táncok

Kedd

17.30

Vitorlázó repülés

Xco training

Táncoló Egyetem Csütörtök Jóga

20.30

Táncoló Egyetem Kubai salsa

Szerda

17.00

Táncoló EgyetemLatin freestyle aerobik

Szerda

18.30

Táncoló Egyetem Csütörtök Magyar néptánc

19.00

Táncoló Egyetem Csütörtök Önvédelem

16.00

Táncoló Egyetem Show/musical tánc

19.00

Kedd

Táncoló Egyetem Csütörtök Társastánc

17.30

helyszín Uszoda Szigeti út 12. Uszoda Szigeti út 12. Uszoda Szigeti út 12. Uszoda Szigeti út 12. Szigeti út 12. ‐ Repülőtér Belvárosi Iskola Megye u. 15. Belvárosi Iskola Megye u. 15. Hullámfürdő Szendrei Júlia u.7. Mecsek Fitness Táncterem Ifjúság út 6.


oktató

3

12

Téczely Tamás

3

12


3

12

Németh Attila

3

12

Lipcsik Zoltán

4

8

Téczely Tamás

4

12

Farkas György

4

12

Farkas György

4

20

Nádasdi Gergő

2

7

Szőke Zita

2

4

Szuhán‐Glass Beáta

Táncterem Ifjúság út 6. Táncterem Ifjúság út 6. Táncterem Ifjúság út 6.

2

4

Józsa János

2

4

Indzsi Deniz

2

4

Horváth Tamás

Táncterem Ifjúság út 6.

2

4

Vélin Veszna

2

4

Gyenis Boglárka

2

4

Vágási Barbara, Kutni Balázs

2

4

Szabó Adrienn

Táncterem Ifjúság út 6. Táncterem Ifjúság út 6. Táncterem Ifjúság út 6. Táncterem Ifjúság út 6. Táncterem Ifjúság út 6. Táncterem Ifjúság út 6.

2

4

Tandiné Mosgai Andrea, Tandi Tibor

2

4

Jorcsák József

2

4

Dr. Papp Judit

Táncterem Ifjúság út 6.

2

4

Mészárosné Karsai Eszter

Szemináriumok Vizsgakérdések A félév elfogadása nincs vizsgához kötve. Közreműködők Farkas György (FAGMAAO.PTE), Finak Gáborné Gombosi Eszter (FIGMAAT.PTE) Lipcsik Zoltán (LIZIAAT.PTE), Németh Attila (NEAGAET.PTE), Petőfi Áron (PEAEAB.T.JPTE), Dr. Rugási Endre (RUEMAAP.PTE), Dr. Rugási Endréné (RUEMABP.PTE), Téczely Tamás (PETLAAT.PTE)

96

Az Alapozó modul tárgyai (kötelező tárgyak és kritérium követelmények)

Recommend Documents