§. 2013. évi CLV. törvény
A támogatott döntéshozatalról*
1. Értelmező rendelkezések támogatott döntéshozatal: cselekvőképességet nem érintő, az érintett személy önrendelkezését és jogainak védelmét szolgáló jogintézmény; támogatott személy: az egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú személy, akinek a gyámhatóság támogatót rendel; 2. A támogató kirendelése A gyámhatóság a támogatott személy kérelmére vagy a bíróság megkeresése alapján, általános jelleggel vagy meghatározott ügycsoportokra, a támogatott személlyel egyetértésben, határozatlan időre támogatót rendel ki. Nem lehet támogatót kirendelni arra az ügycsoportra, amely tekintetében az érintett személy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll. 2013. évi CLVI. törvény
A Szövetkezeti Alapjáról*
Hitelintézetek
Integrációs
A törvény alkalmazásában MFB Zrt.: az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság és – függetlenül annak tulajdonosi körétől – minden olyan gazdasági társaság, amelyben az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság tulajdonnal rendelkezik vagy e törvény hatálybalépése után – közvetlenül vagy közvetve – az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság tulajdont szerez. A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjának célja, rendeltetése, kedvezményezettje: A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja (a továbbiakban: Alap) elkülönített állami pénzalap, jogi személy. Az Alap célja a kis- és középvállalkozások megerősödésének elősegítésében kulcsszerepet játszó szövetkezeti hitelintézeti rendszerben a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Isztv.) rendelkezéseinek megfelelően az Isztv. 20. § (1) bekezdése alapján a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (a továbbiakban: SZHISZ) részére vagyon rendelkezésre bocsátása és az ezzel kapcsolatos egyéb feladatok és kötelezettségek teljesítése. Az Alap kedvezményezettje a szövetkezeti hitelintézeti szektor új integrációs szervezete, az SZHISZ.
1
2013. évi CLVIII. törvény
Egyes törvényeknek a szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásával összefüggő módosításáról*
1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása A jegyző a települési önkormányzat és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó szociális ellátásokra való jogosultság megállapítása, az ellátások biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet. 2013. évi CLX. törvény
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról*
A muzeális intézmény alapleltárában szereplő kulturális javak korlátozottan forgalomképesek; elidegenítésükhöz a miniszter engedélye szükséges. A muzeális intézmény az alapleltárában szereplő kulturális javakat külön jogszabályban meghatározottak szerint írásbeli szerződés alapján cserélheti el a gyűjtőkörébe tartozó más kulturális javakkal. A muzeális intézmény vagy fenntartója a kulturális javakat határozott időre szóló, írásbeli szerződés alapján adhatja vagy veheti kölcsön (a továbbiakban: kölcsönzés). A kulturális javak kölcsönzéséről szóló szerződésnek (a továbbiakban: kölcsönzési szerződés) tartalmaznia kell a) a kölcsönvevő által a kölcsönzött kulturális javaknak biztosítandó állományvédelmi követelményeket, beleértve a klimatikus viszonyokat, a csomagolás és a szállítás feltételeit, b) a kölcsönzött kulturális javak sérülése esetén követendő eljárást, c) a kölcsönvevő által nyújtandó vagyonbiztonsági feltételeket, beleértve az esetlegesen szükséges muzeológusi, rendőrségi vagy egyéb fegyveres kíséretet is. A kölcsönzési szerződéshez mellékelni kell a kölcsönzött kulturális javak leltári számmal ellátott jegyzékét, a kölcsönbe adás időpontjában fennálló fizikai állapotot dokumentáló szakleírással és képi ábrázolással együtt. (4) A kölcsönzési szerződésben kölcsönzési díj és pénzügyi biztosíték köthető ki. A miniszter állami tulajdonú kulturális javak muzeális intézmények közötti kölcsönzése esetén a kölcsönvevő indokolt kérelmére, a nemzeti kulturális érdekre figyelemmel mentesítést adhat a kölcsönzési díj és a pénzügyi biztosíték megfizetése alól. 2013. évi CLXVIII. törvény
Egyes törvényeknek a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásával összefüggő módosításáról*
1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása A nyilvántartásból adatot kérhet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok – 92/K. § szerinti – hatósági nyilvántartására (a továbbiakban: szolgáltatói nyilvántartás) vonatkozó hatósági eljárások lefolytatására kijelölt hatóság (a továbbiakban: működést engedélyező szerv) a szolgáltatói nyilvántartásra és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó eljárásának a lefolytatása céljából.
2
A szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárásokban a fenntartó a kérelmeket, a kérelemhez csatolandó iratokat és nyilatkozatokat, valamint a működést engedélyező szervnek benyújtandó más iratokat elektronikus úton nyújtja be, a működést engedélyező szerv felé fennálló, jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségét elektronikus úton teljesíti, a működést engedélyező szerv a döntéseit és az ellenőrzés megindításáról szóló értesítéseit elektronikus úton közli. A fenntartó meghatalmazotti képviselőjének adott meghatalmazás papíralapon is benyújtható. 2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása Szolgáltatói nyilvántartás és a szolgáltatók, intézmények, hálózatok ellenőrzése 2013. évi CLXIX. törvény
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról*
97/2013. (X. 22.) VM rendelet
Az egyes agrártámogatási tárgyú rendeletek, valamint az agrárkár-enyhítési eljárási rendelet módosításáról
2/2013. (X. 22.) OGY politikai nyilatkozat
A rezsicsökkentés védelméről az európai uniós bürokrácia nyomásgyakorlásával szemben*
Az Országgyűlés 2010-ben döntött az energiaárak reálértéken történő befagyasztásáról, majd az elmúlt egy évben a gáz, a villamos energia és a távhő árának előbb 10, majd további 11,1 százalékos csökkentéséről. Ezzel megkezdtük a magyar családok elviselhetetlen terheinek enyhítését. Erre azért volt szükség, mert 1994 és 1998 között a szocialista kormány a valós érték töredékéért privatizálta a közmű- és energiaszolgáltatókat. Az így döntő részben külföldi tulajdonba került cégek – Európában példa nélküli módon – az akkori kormánytól még garantált profitot is kaptak. Sőt, ezen túlmenően 2002 és 2010 között a szocialista kormányok a gáz árát 15, a villamos energia árát pedig 9 alkalommal emelték. Háromszorosára nőtt a gáz és kétszeresére a villamos energia ára, ezáltal is tovább növelve a külföldi tulajdonba adott cégek garantált profitját. Ennek következményeként az Európai Unióban végül már a magyar családok fizették jövedelmükhöz képest az egyik legmagasabb árat a villamos energiáért és a gázért. A 2010-ben megkezdett rezsicsökkentés miatt az európai uniós bürokrácia előbb burkoltan, majd immár nyíltan próbál nyomást gyakorolni hazánkra, annak eltörlését, visszavonását sürgetve. A magyar Országgyűlés ezt a nyomásgyakorlást a profitjukat féltő közműszolgáltató cégek érdekében tett lépésnek tekinti, és a leghatározottabban visszautasítja. A magyar Országgyűlés elvárja az Európai Uniótól, hogy tartsa tiszteletben Magyarország szuverenitását, valamint a közel két és félmillió magyar állampolgár aláírásával megerősített és kinyilvánított döntését a rezsicsökkentés politikájáról. A magyar Országgyűlés felszólítja Magyarország Kormányát, hogy ne engedjen az európai uniós bürokrácia nyomásának. 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet
A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről
A fenntartó az engedélyes bejegyzése, az adatmódosítás és az engedélyes törlése iránti kérelmet a miniszter által e célra rendszeresített, és a működést engedélyező szervek honlapján, továbbá a kormányzati portálon közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon nyújthatja be. 3
Az engedélyes bejegyzése, az adatmódosítás és az engedélyes törlése iránti kérelem benyújtására szolgáló adatlap és elektronikus űrlap kötelező adattartalmát a 4. melléklet határozza meg. A működést engedélyező szerv az engedélyes bejegyzése, az adatmódosítás és az engedélyes törlése iránti, nem elektronikus úton benyújtott kérelem adatait a beérkezést követő nyolc napon belül rögzíti a szolgáltatói nyilvántartás informatikai rendszerében. 370/2013. (X. 24.) Korm. rendelet
A szociálpolitikai menetdíj-támogatás megállapításának és igénybevételének szabályairól szóló 121/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet módosításáról
A személyszállítási közszolgáltatás keretében nyújtott kedvezményes és díjmentes személyszállítási tevékenységhez kapcsolódóan igénybe vehető szociálpolitikai menetdíjtámogatás mértéke: ABCDE 1. A támogatás 2. feltétele alapja mértéke 3.Országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatási tevékenység kedvezményes 50%-os jegy a tárgyhónapban eladott kedvezményes árú jegy ára 45% 4. 90%-os jegy 445% 5. 90%-os bérlet a tárgyhónapban eladott kedvezményes árú bérlet ára 600% 6. díjmentes autóbusz közlekedés esetén a tárgyhónapban teljesített szolgáltatásból származó bruttó menetdíjbevétel 9% 7. vasúti közlekedés esetén 16% 8. Helyi személyszállítási közszolgáltatási tevékenység kedvezményes Budapest a tárgyhónapban eladott kedvezményes árú bérlet száma 3580 Ft/hó/db 9. megyei jogú városok kizárólag autóbuszra 2030 Ft/hó/db 10. kizárólag villamosra 1330 Ft/hó/db 11. villamosra vagy trolibuszra 1330 Ft/hó/db 12. villamosra és trolibuszra 1380 Ft/hó/db 13. autóbuszra, villamosra és trolibuszra
373/2013. (X. 25.) Korm. rendelet
(kombinált) 2520 Ft/hó/db 14. egyéb település 1710 Ft/hó/db 15. díjmentes Budapest a Központi Statisztikai Hivatal által az adott településre a támogatás igénylése időpontjában közzétett lakosságszám 368 Ft/fő/település/hó 16. villamos és autóbusz közlekedéssel rendelkező megyei jogú város 236 Ft/fő/település/hó 17. kizárólag autóbusz közlekedéssel rendelkező megyei jogú város 120 Ft/fő/település/hó 18. egyéb település 18 Ft/fő/település/hó 19.Komp- és révközlekedésben nyújtott személyszállítási közszolgáltatási tevékenység kedvezményes a tárgyhónapban eladott kedvezményes árú jegy darabszáma 100 Ft/db/hó 20. a tárgyhónapban eladott kedvezményes árú bérlet darabszáma 1000 Ft/db 21. díjmentes a tárgyhónapban teljesített szolgáltatásból származó bruttó menetdíjbevétel 5%
A VERITAS létrehozásáról
Történetkutató
Intézet
A VERITAS Történetkutató Intézet jogállása A Kormány a nemzeti összetartozás erősítése érdekében a magyar közjogi hagyományok méltó módon történő bemutatása, valamint az elmúlt másfél évszázad sorsfordító politikai és társadalmi eseményeinek hiteles, torzításmentes, a mai kor elvárásainak megfelelő, multidiszciplináris szemléletű, kutató, elemző, ismeretterjesztő igényű, és a nemzettudatot erősítő céllal történő feldolgozása. Továbbá a közösségi emlékezet és a reális, jól megalapozott nemzeti történelmi tudat kialakulásának támogatása céljából, egyes állami feladatok ellátására létrehozza a VERITAS Történetkutató Intézetet (a továbbiakban: Intézet). 4
Az Intézet a Miniszterelnökséget vezető államtitkár irányítása alatt álló, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Az Intézet székhelye Budapest.” m) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) című, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 30. cikk (5) és (6) bekezdése, 32. cikk (5) és (6) bekezdése, 33. cikk (2) bekezdése, 35. cikk (2) bekezdése, 51. cikk (4) bekezdése, 59. cikk (1) és (4) bekezdése, valamint 72. cikk (3) és (4) bekezdése.” 379/2013. (X. 25.) Korm. rendelet
A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet, valamint az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról
Új temetőt létesíteni vagy meglévőt bővíteni a helyi építési szabályzatban – a (3) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével – kijelölt helyen lehet. (3) A helykijelölés során figyelemmel kell lenni a temetővel, temetési hellyel szomszédos beépített vagy beépítésre szánt terület használóinak méltányolható érdekeire is.” Ha szociális parcella kijelölése miatt szükséges új temető létesítése vagy meglévő temető bővítése, akkor az annak érdekében történő településrendezési eszköz készítésének vagy módosításának egyeztetése és elfogadása a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott tárgyalásos eljárás szerint történhet. A temető tulajdonosa a lezárt temető vagy temetőrész átalakításával a településrendezési eszközök előírásainak megfelelően kegyeleti parkot hozhat létre.” „A szociális temetés A köztemetőben – a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a köztemető fenntartója a szociális temetés céljára koporsós temetések esetére külön parcellát, urnás temetések esetére külön temetkezési helyet jelöl ki. (2) Ha a települési önkormányzat fenntartásában több köztemető is van, a települési önkormányzat határozza meg, hogy mely köztemetőben kerüljön sor szociális parcella, temetkezési hely kijelölésére. (3) Hősi temetőben nem kerül sor szociális parcella, temetkezési hely kijelölésére. A szociális temetési helyek mentesülnek az első sírhelymegváltási díj alól. Földbetemetés esetén szociális temetési helyekre vonatkozóan a szabályzat egységes hantméretet vagy hant nélküli parcellát határoz meg. A szociális parcellákban a sír megjelölésére csak az állam által biztosított sírjel használható. A szociális temetéshez szükséges koporsó, urna, sírjel előállításáról és a temetés helyszínére történő szállításáról az állam a büntetés-végrehajtási szervezet útján gondoskodik. A szociális temetésigénylést az eltemettetésre kötelezett írásbeli kérelem formájában nyújthatja be. Az elhunyt lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat a haláleset tényéről és az elhunyt ismert adatairól történt értesítést követően egy munkanapon belül tájékoztatja az eltemettetésre kötelezettet a szociális temetés lehetőségéről. 5
Az eltemettetésre kötelezett az önkormányzat tájékoztatását követő 3 napon belül nyilatkozik arról, hogy igényli-e a szociális temetést. A szociális temetést az igény bejelentését követő 7 napon belül le kell bonyolítani. A szociális temetés az eltemettető választása szerint koporsós vagy hamvasztásos temetés lehet. Az elhunyt utolsó ismert lakóhelye szerinti illetékes települési önkormányzat a szociális temetés igénylését követő 1 munkanapon belül a) felhívja a temető üzemeltetőjét, hogy a köztemetőben jelöljön ki temetési helyet, b) hamvasztásos temetés igénylése esetén a legközelebbi hamvasztó-üzemnél megrendeli a hamvasztást, c) megrendeli a holttest, hamvak szállítását, d) tájékoztatást nyújt a büntetés-végrehajtási szervezet részére a szociális temetés helyéről, valamint megrendeli a szükséges kellékek előállítását és helyszínre szállítását. A szociális temetéshez kapcsolódó, temetőn kívüli szállítást végző szolgáltatók elérhetőségeit az önkormányzat közzéteszi. 65/2013. (X. 31.) NFM rendelet
Az egyes közúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról
Az útdíj mértékéről és az útdíj-köteles utakról szóló 25/2013. (V. 31.) NFM rendelet módosítása. 382/2013. (XI. 4.) Korm. rendelet
A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról
A támogatási időszak az egyes közfoglalkoztatási programok tekintetében legfeljebb egy naptári évre esően 4 hónap lehet.” 23/2013. (XI. 6.) MNB rendelete
A jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről
E rendelet hatálya kiterjed a jogi személyre, a gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytató jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, ezen jogalanyok gazdasági tevékenységére vonatkozóan, valamint a személyi jövedelemadóról szóló1995. évi CXVII. törvény 3. § 17. pontja alapján egyéni vállalkozónak minősülő személyre (a továbbiakban együtt: adatszolgáltatók). Az adatszolgáltatók az 1. mellékletben felsorolt információkat az ott meghatározott módon, gyakorisággal és határidőben szolgáltatják a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) részére. A szolgáltatandó információkhoz kapcsolódó táblákat és az azok kitöltésére vonatkozó rendelkezéseket a 2. melléklet tartalmazza. (2) Az információk szolgáltatásához szükséges – a 3. mellékletben meghatározott – technikai segédleteket az MNB e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg, a honlapján teszi közzé. Ez a rendelet 2014. január 1-jen lep hatályba. 47/2013. (XI. 7.) NGM rendelet
Az adóügyek állami adóhatóság előtt történő elektronikus intézésének szabályairól és egyéb adózási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 6
2013. évi CLXXIII. törvény
A devizahitelesek megsegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról*
1. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása A végrehajtó a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását – kivéve az ingatlan közös tulajdonának megszüntetése iránti ügyekben értékesített lakóingatlan kiürítését – a 182/A. §ban foglalt rendelkezések szerint, 2013. évben és a 2014. január 1-jétől a 2014. április 30-áig terjedő időszakban a lakóingatlan kiürítésének a rendőrség közreműködésével történő kikényszerítését elrendelő végzés vagy az árverési vevő (ingatlant átvevő) 154/A. § (10) bekezdése alapján előterjesztett kérelme kézhezvételét követő naptól a 2014. április 30-áig terjedő időszakot követő időszakra halasztja el. 2013. évi CLXXIV. törvény
A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól*
Az ingatlanok használatának e törvényben nem szabályozott kérdéseire a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. Az ingatlanok használatát törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály (a továbbiakban együtt: jogszabály), illetve a felek megállapodása e törvény szabályaitól eltérően rendezheti. 2. Szomszédjogok Ha a tilosban talált állat tulajdonosa ismert, az ingatlan tulajdonosa köteles őt az állat befogását követően annak elszállítására felszólítani, de mindaddig visszatarthatja az állatot, amíg az az által okozott kárt az állat tulajdonosa meg nem téríti. Ha a tilosban talált állat tulajdonosa nem ismert, a Polgári Törvénykönyv találásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Ha a kirepült méhrajt annak tulajdonosa két napon belül nem fogja be, azon birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet. Az ingatlan tulajdonosa felszedheti az ingatlanára a szomszédos ingatlanról áthullott terményt, ha a növény tulajdonosa a termény beszedését elmulasztotta. A közterületre hulló terményt bárki felszedheti, ha a növény tulajdonosa a termény beszedését elmulasztotta. A két ingatlan határvonalán álló növény és terménye egyenlő arányban illeti a szomszédos ingatlanok tulajdonosait. A szomszédos ingatlanok elválasztására szolgáló kerítés, mezsgye vagy növény használatára az ingatlanok tulajdonosai közösen jogosultak. A szomszédos ingatlanok elválasztására szolgáló kerítés, mezsgye vagy növény fenntartásával járó költségek olyan arányban terhelik az ingatlanok tulajdonosait, amilyen arányban őket jogszabály vagy megállapodásuk annak létesítésére kötelezi. Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a fenntartás kérdéséről nem rendelkezik, a költségek őket a határolt földhosszúság arányában terhelik. Ha a szomszédos ingatlanok határvonalán álló növény valamelyik ingatlan rendes használatát akadályozza, illetve kárt okoz, vagy annak veszélyével fenyeget, és az érdeksérelem más módon nem hárítható el, az ingatlan tulajdonosa követelheti, hogy azt közös költségen távolítsák el. Az ingatlan tulajdonosa csak akkor jogosult az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására, ha azok az ingatlan rendes használatát akadályozzák, és azokat a növény tulajdonosa felhívás ellenére sem távolítja el. 2013. évi CLXXV. törvény
A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról*
E törvény hatálya kiterjed a gondnokoltak, az előzetes jognyilatkozatot tett személyek és az előzetes jognyilatkozataik adatainak a nyilvántartására (a továbbiakban együtt: nyilvántartások). 7
A gondnokoltak nyilvántartása A gondnokoltak nyilvántartásában szereplő adatok kezelésének célja a gondnokság alá helyezés tényének igazolása a gondnokság alá helyezett személy jogai gyakorlásának elősegítése, illetve harmadik személyek jogainak védelme érdekében. 2013. évi CLXXVI. törvény
Egyes jogi személyek egyesüléséről, szétválásáról*
átalakulásáról,
392/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet
A szociális és gyermekvédelmi országos nyilvántartásáról
ellátások
A szociális és gyermekvédelmi ellátásoknak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 18/B. §-ában meghatározott országos nyilvántartását (a továbbiakban: Nyilvántartás) vezető szervnek a Kormány a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal) jelöli ki. A települési önkormányzat jegyzőjének (a továbbiakban: jegyző) és a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal) a Nyilvántartásba való adatrögzítéssel történő adatszolgáltatása a Hivatal által e célból kialakított és a központi szerverén működtetett webes kezelőfelületen történő adatrögzítéssel, vagy a Hivatal által meghatározott formátumú és adattartalmú interfész kapcsolaton keresztül zajló elektronikus adatátadással valósul meg. A Nyilvántartás adatait a Hivatal a fentiek szerinti adatszolgáltatás összesítésével, egységes adatbázisban kezeli. 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet
A felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról
E rendelet hatálya kiterjed a) a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) alapján végzett felnőttképzési tevékenységre, valamint b) a felnőttképzési tevékenység folytatásával kapcsolatos engedélyezési, nyilvántartási és ellenőrzési eljárásra. A felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárás részletes szabályai és az engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartása A felnőttképzési tevékenység folytatására irányuló engedély kiadása, az engedély módosítása vagy kiegészítése iránti kérelmet, továbbá az engedély kiegészítésére irányuló bejelentést (a továbbiakban: bejelentés) a Nemzeti Munkaügyi Hivatalhoz (a továbbiakban: NMH) kell benyújtani elektronikus úton az NMH honlapján erre a célra rendszeresített online felületen megtalálható elektronikus űrlap kitöltésével. Az NMH-nak a fentiek szerinti kérelem és bejelentés tárgyában meghozott döntése ellen a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszterhez lehet fellebbezést benyújtani.
Lezárva: 186/2013. számú Magyar Közlöny 8
