Az ágazati önszabályozás új lehetőségei az új szakmaközi szervezetekről szóló törvény tükrében egyetemi adjunktus, ügyvéd

Az ágazati önszabályozás új lehetőségei az új szakmaközi szervezetekről szóló törvény tükrében Dr. Kator Zoltán egyetemi adjunktus, ügyvéd

A téma felvezetésének szerkezete I.

A szakmaközi szervezetek fogalmi megközelítése (tevékenység, feladatok), összefüggésben az Európai Unió szabályozási hátterével II. Az új magyar szakmaközi szervezetekről szóló törvény III. Kérdések és felvetések a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvényre figyelemmel is Dr. Kator Zoltán VSZT, Martonvásár, 2012. szeptember 25.

3

I.1. Fogalmi megközelítés • Kiindulási pont: túltermelési válságok kezelése – piacszabályozás szükségessége • Cél: az adott termékpálya vertikális szinten elhelyezkedő szereplőinek (termelők, kereskedők, illetve feldolgozók) összefogása a termékek termelésének (fenntartható termelési módszerek) és forgalmazásának fejlesztése; információáramlás elősegítése; piac átláthatóságának növelése. Dr. Kator Zoltán VSZT, Martonvásár, 2012. szeptember 25.

4

I.2. A szakmaközi szervezeti tevékenység összefoglalása 1. a termelési szabályok és normák kidolgozása; 2. a kínálat szabályozása és a piachoz történő alkalmazkodás; 3. az ágazaton belüli érdekegyeztetés a különböző szereplők között; 4. a termék közösségi marketingje; 5. ágazati érdekképviselet, érdekérvényesítés. Dr. Kator Zoltán VSZT, Martonvásár, 2012. szeptember 25.

5

I.3. Szakmaközi alapelvek 1. reprezentativitás elve: a szakmaközi szervezet az egyes szakmák képviselőiből áll 2. paritás vagy egyenlőség elve: a szakmaközi szervezeten belül egyensúly alakuljon ki az egyes szakmák súlyát illetően 3. egyhangúság elve: a szakmaközi szervezetet alkotó különböző szakmák között az egyezséget feltételezzük Dr. Kator Zoltán VSZT, Martonvásár, 2012. szeptember 25.

6

I.4. A szakmaközi szervezet legfontosabb jellemzői 1. Az ágazatot alkotó szakmák kezdeményezésére jön létre, a magánjog elvei alapján, önigazgatáson alapul, állami elismeréssel működik. Az ágazat szereplői maguk döntenek szakmaközi szervezet létrehozásáról: ágazati szakmai önszabályozás. 2. Az ágazatot alkotó szakmákat egyesíti, vertikálisan elhelyezkedő ágazati szervezetről van szó, ami a termék-előállítás egymásra épülő fázisait fogja össze és nem horizontális szervezetről van szó, ami az egy előállítási fázishoz tartozókat egyesíti, valamint jól Dr. Kator Zoltán VSZT, Martonvásár, 2012. szeptember 25.

7

I.5. A szakmaközi szervezet legfontosabb jellemzői elkülöníthető a szindikátustól. Ugyanakkor a szakmaközi szervezet azt is feltételezi, hogy az egyes szakmák szintjén erős, reprezentatív horizontális szervezetek jönnek létre. 3. Struktúrája illeszkedik a jogalkotáshoz, ami a szakmaközi megállapodás kiterjesztésén nyugszik. Ez a működésének kulcsa, és egyben a hatékony működésének záloga. A szakmaközi szervezetekhez kétségkívül valóságos jogszabályalkotó jogosítvány társul. Dr. Kator Zoltán VSZT, Martonvásár, 2012. szeptember 25.

8

I.6. A szakmaközi szervezet legfontosabb jellemzői A szakmaközi szervezet a szakmák képviselőivel egyetértésben hozhat egyhangúlag olyan döntéseket, ami az ágazat minden tagjára kiterjed anélkül, hogy az állam abba beleavatkozna. Természetesen ez a hatalom nem teljesen autonóm, de a döntések teljes kiterjesztésére irányuló visszautasításnak kettős korlátja van: egyrészt a döntéshozatal elősegítésére irányuló kötelezettség, másrészt a döntéshozatal törvényessége, amire a közigazgatás érzékenyen reagál, hiszen a felügyeletet ő gyakorolja. Dr. Kator Zoltán VSZT, Martonvásár, 2012. szeptember 25.

9

I.7. A Tanács 1234/2007/EK Rendelete (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) a tanácsi rendelet 1 cikk. (1) bek. e) pont alapján a vetőmagok az európai uniós piacszervezés tárgyi hatálya alá tartoznak – I. melléklet V. része tételes felsorolást ad piacszabályozási eszközöket az európai uniós rendelkezések figyelembevételével és a közösségi jogszabályok által megengedett területeken alkalmazhatunk nemzeti hatáskörben Dr. Kator Zoltán VSZT, Martonvásár, 2012. szeptember 25.

10

II.1. Az új magyar szakmaközi szervezetekről szóló törvény a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény (elfogadva: 2012. július 9.) oa tanácsi rendelet nemzeti részletszabályait tartalmazza oaz agrárpolitikáért felelős miniszter dönt a szakmaközi szervezet elismeréséről » szakmaközi célok megvalósítására való alkalmasság » reprezentativitás

Dr. Kator Zoltán VSZT, Martonvásár, 2012. szeptember 25.

11

II.2. Az új magyar szakmaközi szervezetekről szóló törvény Szakmaközi szervezet: a törvény hatálya alá tartozó terméket termelő, feldolgozó, viszonteladó és forgalmazó szervezetek és személyek által az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján létrehozott, bírósági nyilvántartásba vett, a tanácsi rendelet előírásainak megfelelő és az agrárpolitikáért felelős miniszter által elismert egyesület. A VSZT a meghatározásnak megfelel. Dr. Kator Zoltán VSZT, Martonvásár, 2012. szeptember 25.

12

II.3. Az új magyar szakmaközi szervezetekről szóló törvény Szakmaközi szervezetként ismerhető el a szervezet, ha: 1.megfelel a tanácsi rendelet 123. cikk (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételeknek, tehát az alábbi célok valamelyikét tűzte ki: a) a kínálat koncentrálása és koordinálása, valamint a tagok termékeinek forgalmazása; b) a termelés és forgalmazás közös hozzáigazítása a piaci követelményekhez, valamint a termék fejlesztése; c) a termelés, és a feldolgozás ésszerűsítésének és fejlesztésének előmozdítása; Dr. Kator Zoltán VSZT, Martonvásár, 2012. szeptember 25.

13

II.4. Az új magyar szakmaközi szervezetekről szóló törvény d) kutatások folytatása a fenntartható termelési módszerekkel és a piaci fejleményekkel kapcsolatosan.

2. a tanácsi rendelet 123. cikk (3) bekezdés c) pontjában felsorolt tevékenységek közül - az ii, iv, x, xi. pontok kivételével - legalább egyet folytat: a) a termelés és a piac ismeretének és átláthatóságának növelése; b) A közösségi szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozása; c) Azon információk biztosítása és kutatások elvégzése, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a termelés a piaci Dr. Kator Zoltán VSZT, Martonvásár, 2012. szeptember 25.

14

II.5. Az új magyar szakmaközi szervezetekről szóló törvény d) igényeknek, valamint a fogyasztói ízlésnek és elvárásoknak megfelelőbb termékekhez igazodjon, különös tekintettel a termékminőségre és a környezetvédelemre; e) a növényvédő szerek és egyéb adalékok használatának csökkentését célzó lehetőségek felkutatása, a termékek minőségének biztosítása, valamint a talaj- és vízminőség megőrzése; f) olyan módszerek és eszközök kidolgozása, amelyek segítségével a termék minősége a termelés és a forgalomba hozatal, illetve a borágazat tekintetében a borkészítés összes szakaszában javítható; Dr. Kator Zoltán VSZT, Martonvásár, 2012. szeptember 25. b) a tanácsi rendelet 123. cikk (3) bekezdés c)

15

II.6. Az új magyar szakmaközi szervezetekről szóló törvény g) Az ökológiai termelésben rejlő lehetőségek kiaknázása, az ilyen típusú termelés, valamint az eredet-megjelölések, minőségi védjegyek (tanúsító védjegyek) és földrajzi árujelzők védelme és előmozdítása; h) az integrált termesztés vagy egyéb környezetbarát termesztési módszerek elősegítése.

3. a tagságát tekintve az adott termék előállításának, feldolgozásának, illetve kereskedelmének jelentős arányát képviseli.


16

II.7. Alapvető rendelkezések, lehetőségek (1) Egy ágazatban csak egy szakmaközi szervezet ismerhető el. Az elismert szakmaközi szervezethez az ágazat bármely szereplője csatlakozhat, abban az esetben, ha ez a csatlakozás nem jár a szakmaközi szervezet számára az elismerési feltételek elvesztésével. Az elismert szakmaközi szervezetnek a működésével kapcsolatban tájékoztatási kötelezettsége van a miniszter felé, amelynek évente egyszer kell eleget tennie. Meghatározott feltételekkel mentesül a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: versenytörvény) 11. §-ában foglalt tilalom alól a szakmaközi szervezet azon piacszervezési intézkedése, Dr. Kator Zoltán VSZT, Martonvásár, 2012. szeptember 25.

17

II.8. Alapvető rendelkezések, lehetőségek (2) amely a tanácsi rendelet 123. cikk (3) bekezdés c) pontjában, illetve (4) bekezdés c) pontjában említett tevékenységek végzésének célját szolgálja. A reprezentatív szakmaközi szervezet a miniszternél kezdeményezheti piacszervezési intézkedés kiterjesztését olyan módon, hogy annak alkalmazása a szakmaközi szervezet tagjának nem minősülő ágazati piaci szereplő számára is kötelező legyen. A szakmaközi szervezet a miniszterrel megállapodást köthet egyes piacszabályozási, vagy támogatások igénybevételéhez kapcsolódó feladatok ellátására.


18

II.9. Alapvető rendelkezések, lehetőségek (3) amely a tanácsi rendelet 123. cikk (3) bekezdés c) pontjában, illetve (4) bekezdés c) pontjában említett tevékenységek végzésének célját szolgálja. A reprezentatív szakmaközi szervezet a miniszternél kezdeményezheti piacszervezési intézkedés kiterjesztését olyan módon, hogy annak alkalmazása a szakmaközi szervezet tagjának nem minősülő ágazati piaci szereplő számára is kötelező legyen. A szakmaközi szervezet a miniszterrel megállapodást köthet egyes piacszabályozási, vagy támogatások igénybevételéhez kapcsolódó feladatok ellátására.


19

II.10. Alapvető rendelkezések, lehetőségek (4) A piacot súlyosan zavaró magatartás vagy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat jogellenességének megállapítását, annak alkalmazásától és alkalmazásra ajánlásától való eltiltását szakmaközi szervezet is kérheti a bíróságtól. A szakmaközi szervezet saját tagjait érintő, az előző pont szerinti jogellenes magatartásból eredő kárigény érvényesítésére irányuló perben - a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint - eljárhat. A szakmaközi szervezet saját tagjának olyan perében meghatalmazottként eljárhat, amelynek tárgya a szervezet alapszabályában meghatározott érdek-képviseleti célok körébe vonható. Dr. Kator Zoltán VSZT, Martonvásár, 2012. szeptember 25.

20

II.11. Alapvető rendelkezések, lehetőségek (5) A szakmaközi szervezet – a szakmaközi szervezetekről szóló törvényben foglalt célok megvalósításának elősegítése érdekében – a tagjai által vállalt befizetésekből támogatást nyújthat. A szakmaközi szervezet tagja az e célra történt befizetést az adott termékpályához tartozó termékek értékesítéséből származó árbevétele 3 százalékának megfelelő mértékben számolhatja el az egyéb ráfordításai, illetőleg költségei között, ez a mérték akár 7 %-ig emelhető.


21

II.12. Kapcsolat a versenyjoggal (1) A versenytörvény 11. §-a a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmáról szól: „(1) Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének (a továbbiakban együtt: vállalkozások társulása) a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre.” Dr. Kator Zoltán VSZT, Martonvásár, 2012. szeptember 25.

22

II.13. Kapcsolat a versenyjoggal (2) „(2) Ez a tilalom vonatkozik különösen: a) a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására; b) az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy ellenőrzés alatt tartására; c) a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására, valamint a fogyasztók, üzletfelek meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására; d) a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására; e) f) a piacra lépés akadályozására; Dr. Kator Zoltán VSZT, Martonvásár, 2012. szeptember 25.

23

II.14. Kapcsolat a versenyjoggal (3) g) arra az esetre, ha azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfeleket megkülönböztetik, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben; h) a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához.”


24

II.15. Kapcsolat a versenyjoggal (4) A mentesülés konjunktív feltételei 1.nem befolyásolhatja károsan a piacszervezés zavartalan működését; 2.nem vezethet Magyarország területén a piacok bármilyen formában történő felosztásához; 3.nem vezethet a verseny olyan torzulásához, amely nem feltétlenül szükséges a szakmaközi szervezet tevékenysége révén követett célok eléréséhez; 4.nem vonja maga után az árak rögzítését, ide nem értve a szakmaközi szervezeteknek az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában foglaltaknak megfelelő tevékenységét;


25

II.16. Kapcsolat a versenyjoggal (5) A mentesülés konjunktív feltételei 5.nem teremthet megkülönböztetést és nem szüntetheti meg a versenyt a szóban forgó termékek jelentős részére vonatkozóan.

Csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a piacszervezési intézkedésről a szakmaközi szervezet értesítette a minisztert, és a valamennyi szükséges tényt, adatot tartalmazó értesítés kézhezvételét követő két hónapon belül a miniszter illetve a Gazdasági Versenyhivatal nem állapította meg, hogy a piacszervezési intézkedés nem felel meg a jogszabályi követelményeknek. Dr. Kator Zoltán VSZT, Martonvásár, 2012. szeptember 25.

26

II.17. Piacszervezési intézkedések kiterjesztése (1) Piacszervezési intézkedés kiterjesztése a következő célok elérése érdekében kezdeményezhető: a) az előállításra vonatkozó és piaci jelentéstétel készítése; b) a közösségi vagy nemzeti szabályokban meghatározottaknál szigorúbb előállítási szabályok; c) a közösségi szabályoknak megfelelő szabványszerződések készítése; d) forgalmazási szabályok; e) környezetvédelmi szabályok; f) a termékekben rejlő lehetőségek előmozdítását és hasznosítását szolgáló intézkedések; Dr. Kator Zoltán VSZT, Martonvásár, 2012. szeptember 25.

27

II.18. Piacszervezési intézkedések kiterjesztése (2) Piacszervezési intézkedés kiterjesztése a következő célok elérése érdekében kezdeményezhető: g) az ökológiai gazdálkodás, valamint az eredetmegjelölések, a minőséget igazoló jelölések és a földrajzi jelzések védelmét szolgáló intézkedések; h) közösségi és ágazati promóciós intézkedések.

Piacszervezési intézkedés kiterjesztése abban az esetben kezdeményezhető, ha az intézkedés a szakmaközi szervezetnél már legalább egy éve hatályban van. Piacszervezési intézkedés kiterjesztése legfeljebb három gazdasági évre alkalmazható. Dr. Kator Zoltán VSZT, Martonvásár, 2012. szeptember 25.

28

III.1. Felvetések, kérdések a szakmaközi szabályozáshoz és tevékenységhez kapcsolódva 1. Az Országgyűlés 2012. július 12. napján fogadta el a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvényt, amelyet 2012. július 24. napján hirdettek ki (a továbbiakban: kamarai törvény). 2. A kamarai törvényt az Országgyűlés 2012. szeptember 11. napján jelentősen módosította, a módosítást 2012. szeptember 18-án hirdették ki. Dr. Kator Zoltán VSZT, Martonvásár, 2012. szeptember 25.

29

III.2. Felvetések, kérdések a szakmaközi szabályozáshoz és tevékenységhez kapcsolódva A. Elképzelhető-e a gyakorlatban, hogy a VSZT mint szakmaközi szervezet tevékenyebben vegyen részt a vetőmag minősítési rendszer működtetésében, ide értve az átruházott jogkörű minősítés lehetőségének újragondolását? B. Átgondolt, egyértelmű-e és egyértelműen elkülönül-e a szakmaközi szervezetek és az agrárkamara szerepe az érdekvédelmi tevékenységben az érdekegyeztetés során? Dr. Kator Zoltán VSZT, Martonvásár, 2012. szeptember 25.

30

III.3. Felvetések, kérdések a szakmaközi szabályozáshoz és tevékenységhez kapcsolódva C. Kaphat-e és milyen szerepet a tevékenységhez kapcsolódva a VSZT?

fajtakísérleti

D. Mikorra várható miniszteri rendelet a szakmaközi szervezetkénti elismerés szabályairól?


31

III.4. Piacszervezés E. Milyen szerep vár az agrárkamarára a piacszervezés területén? V.ö.: kamarai törvény 7. § (9) bek: „Az agrárkamara a gazdaságszerkezeti nyilvántartásban szereplő adatokat egyedi azonosításra nem alkalmas módon: a) piac- és termelésszervezési célokra, b) statisztikai célokra, c) jogszabályban előírt véleményalkotása, javaslattétele során használhatja fel.” Kérdés: ki szervezi a piacot? (V.ö. még: kamarai törvény 14. § (1) bek. e) pont: helyi termékek piacra jutása)


32

III.5. Adatszolgáltatás, etikai szabályok F. Szakmaközi tevékenység adatszolgáltatás nélkül nem képzelhető el. Ugyancsak kötelező az adatszolgáltatás a kamarának (v.ö. Kamarai törvény 10. § (1) bek. d) pont). Párhuzamos lesz az adatszolgáltatás? G. Ki dolgozza ki a tisztességes piaci magatartásra és a tisztességes kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó etikai szabályokat? (v.ö. kamarai törvény 14. § (1) bek. a) pont: „az érintett szervezetek bevonásával kidolgozza a tagjai tisztességes piaci magatartására és tisztességes kereskedelmi gyakorlatára vonatkozó etikai szabályokat”) Dr. Kator Zoltán VSZT, Martonvásár, 2012. szeptember 25.

33

III.6. Közreműködés a jogalkotásban H. A szakmaközi szervezetek egyik fő tevékenysége a szakmai érdekvédelem és érdekképviselet. V.ö. kamarai törvény 14. § (3) bek. a) és b) pontok: „a) véleményezi a tagok tevékenységét érintő kormányzati előterjesztések és jogszabályok tervezeteit; b) javaslatok, vélemények, tájékoztatások adásával előmozdítja a tagokra vonatkozó jogszabályoknak, kormányzati programoknak, intézkedéseknek az agrárgazdaság fejlődéséhez, szervezettségéhez, az üzleti forgalom biztonságához és a piaci magatartás tisztességéhez fűződő közérdekkel összhangban történő kidolgozását;” Dr. Kator Zoltán VSZT, Martonvásár, 2012. szeptember 25.

34

III.7. A kamara és a szakmaközi szervezetek együttműködése I. A kamara az alapszabályában határozza meg a szakmai szervezetekkel történő együttműködés részletes szabályait (kamarai törvény 18. § d) pont). „Az agrárkamara alapszabályában – e törvény rendelkezései szerint – meg kell határozni … d) más gazdasági-, szakmai kamarákkal, hegyközségekkel és az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel való együttműködés módját és részletes szabályait;”


35

Köszönöm a figyelmet!


36

Az ágazati önszabályozás új lehetőségei az új szakmaközi szervezetekről szóló törvény tükrében egyetemi adjunktus, ügyvéd

Recommend Documents