Az affinitástól a hálókig, avagy a nyelvek filogenezise
Bevezetés a társas-kognitív nyelvészetbe Fehér Krisztina 2011. február 21.
Családfamodell? • az abszolutizált nyelv- és rokonságfogalom helyett relatív megközelítés • a romantika relatív nyelvképének nyelvrokonítással kapcsolatos nézetei
A hazai romantika nyelvészete • neológia • a tudománytörténeti munkák álláspontja: a neológus attitűd együtt járt nyelvünk finnugor származtatásának elutasításával • a vélekedés az új ortológiával egyidejűleg terjedő pozitivista-összehasonlító tanok első magyar képviselőitől ered
Szarvas Gábor és a Nagyszótár • a szótár szellemiségével „mintegy össze volt forrva az a lelki fölháborodás, a melyet az akkoriban már erősen kísérteni kezdő finn– magyar rokonság elmélete ébresztett bennem [...]. A győzelem, a melyet [...] Hunfalvy Pál ellenesén, Fogarasi Jánoson kivívott, az én szittya-magyar meggyőződésemen is nem csekély csorbát ütött [...], a fölismert igazság diadalmaskodott ellenállásomon; leraktam a fegyvert. Így lett Saulus Paulussá” (1893)
A hazai romantika nyelvhasonlítása • a neológiamozgalomnak és a finnugor nyelvrokonság tagadásának az összekapcsolása a tényeknek nem felel meg • a romantika és a pozitivizmus szembenállása markáns, de a vita nem arról folyik, a finnugor rokonság elfogadható-e, hanem arról, hogy ez milyen mértékű a más nyelvekkel mutatott hasonlósághoz képest
A hazai romantika nyelvrokonság-fogalma • a Magyar Tudós Társaság a nyelvek hasonlóságát relatívan közelítette meg, így a rokonságnak mértéket tulajdonított • a pozitivizmus az összevethetőséget eleve egyetlen szálra szűkítette le, és a rokonság fogalmát abszolutizálta
Az affinitás • Gyarmathi Sámuel: Affinitás. A magyar nyelv grammatikailag bizonyított rokonsága a finn nyelvekkel (1799)
A hazai romantika nyelvrokonság-fogalma • két, egymástól radikálisan eltérő értelmezés: a tágabb, relatív affinitással szemben a szűkebb és abszolút módon kezelt genetikus rokonság állt
A Sprachphilosophie nyelvrokonság-fogalma • Verwandtschaft (atyafiság) • a herderi „nemzeti géniusz” • a szellemi rokonság vizsgálata lényegi kérdés
Wilhelm Humboldt
• „antropológiai” kutatási terv • „egzotikus” nyelvek vizsgálata
A romantika és a közösségi historizmus • Herder: Értekezés a nyelv eredetéről (1772) • az isteni ajándék helyett az ember nyelvteremtő tevékenysége • geneziselvű közelítésmód
A klasszicizmus és a nyelveredet
• Étienne Condillac: Értekezés az érzetekről (1754) • szoborhipotézisének kiindulópontja az autonóm egyén mentális élete
A romantika és a közösségi historizmus • Herder kiindulópontja: a közösségi ember és a „nemzeti géniusz”
Wilhelm Humboldt
• a nyelv közösségi beágyazottsága • ergon — energeia
A Sprachphilosophie nyelvrokonság-fogalma • a romantika geneziselvű közelítésmódja csak Darwin munkájának megjelenése után kapcsolódhatott közvetlenül össze a nyelvek származási viszonyainak kérdésével
Darwin és a természettudomány
• az öröklődés mechanizmusa a 19. század nagy rejtélye • Darwin munkájában (1859) az affinitás és a szűkebb, genetikus rokonság egyaránt megjelenik
A pozitivizmus nyelvrokonság-fogalma • a pozitivizmus nyelvészete konfliktusban áll a Sprachphilosophie szellemiségével • az affinitás genetikus értelemben vett leszűkítése helyett abszolutizált rokonságfelfogás
A romantikus affinitás továbbgondolása • Humboldt: nyelvek és arcvonások • a nyelvek „jellegzetes formája legkisebb elemeinek mindegyikéhez tapad; valamennyit meghatározza, bármennyire is észrevehetetlen ez esetenként. Ellenben alig lehetséges olyan pontokat találnunk, amelyek döntő módon tapadnának hozzá” (1836) • kontextuális rokonságfogalom, többszülős eredeztetés
A romantika és a stadialitás • a „fejlődés” nem egyenes vonalú és egyenletes, hanem a természetes érési folyamatokhoz hasonló • a stadialitás naiv, manapság már tarthatatlan formája
A szociolingvisztika és a stadialitás • a nyelvi változások S-görbéje
A romantika és a stadialitás
• az eredendő nyelvkeletkezés vizsgálatának szemléleti és módszertani alapja
A rokonságfogalom átértelmeződése • Hugo Schuchardt: • elemi (elementar) és történeti (geschichtlich) rokonság • „Hogy a nyelvrokonság tulajdonképpen mit is jelent, azt eddig sehol nem vizsgálták meg, s ez nincs minden hátrány nélkül meghatározott célunk szempontjából. Nem odavezetnek a dolgokhoz, hanem beleállítanak a közepükbe. Mindenesetre a kifejezés a magátólértetődőség vonásait viseli magán, de ezzel egyben a félreértését is” (1917) • a családfa-koncepciónak a kezdetektől akadtak ellenzői
Hullám, szivárvány és gömb • Hugo Schuchardt és Johannes Schmidt: • hullámelmélet • Schuchardt: szivárvány, gömb • a nyelvek rokonsági rendszerét az interferenciákkal szerves egységben, elsősorban folyamatként ragadja meg
Gyökerek
• Franz Boas • indián nyelvek vizsgálata • egytörzsű családfák helyett többszálú gyökerek
Gyökerek • Szilágyi N. Sándor (1999)
Szövetség • Nyikolaj Trubeckoj • indoeurópai alapnyelv • Sprachbundtheorie • Roman Jakobson • örökölt (parenté) és szerzett (affinité) rokonság
Folyam • „egyszerűsítünk, amikor mindig a Mincióról, Adigéről, Póról stb. beszélünk: valójában különböző eredetű vizekről van szó, amelyek kisebb vagy nagyobb mértékben keverednek egymással […]. És ahogyan konvencionálisan Póról beszélünk azzal az egész vízfolyammal kapcsolatban, amely a Nyugati-Alpokból kiindulva ömlik az Adriai-tengerbe — bár ugyanilyen jogcímen nevezhetnénk Addának is attól a ponttól kezdve, ahol egymásba folyik az Adda és a Pó —, meglehetősen egyoldalú szemléletről tesz tanúbizonyságot, ha indoeurópai nyelvről beszélünk azon hagyomány okán, amely az indoeurópaitól a mai olasz nyelvig vezet: csak azt nézzük, ami az olaszban az indoeurópaira vezethető vissza, és nem vesszük tekintetbe az összes többi kapcsolatot — köztük a kevésbé szembetűnő összefüggéseket —, amelyek a latin hagyományú indoeurópai elemek fejlődését és átalakulását okozták […]. Ha egy nyelv történetét úgy akarjuk leírni, ahogyan az valójában végbement, akkor azt csak visszafelé, hátrálva tudnánk megtenni […]. Azonban, ha ez így van, akkor minden pillanatban egy új nyelvvel állunk szemben, amelyet a különböző helyekről származó elemek állandóan változó és eltérő egymásrahatása és keveredése hoz létre a beszélők végtelen számú nyelvi alkotásaiban” (Vittore Pisani, 1952)
A nyelvmetaforák utóélete • nem tudják áttörni a családfamodell „szilárd bástyáit” • finnugrisztika: • kidolgozatlan, néhol naivitásba hajló elméletek (Angela Marcantonio, Kalevi Wiik, Ago Künnap, Pusztay János) • fésűmodell (Rédei Károly, 1998):
A nyelvmetaforák utóélete a családfaábra variációi
(Klima László, 1996)
A nyelvmetaforák utóélete • amerikai, ausztrál és afrikai komparatív vizsgálatok: mikro-, mezo- és makrophylumok • a családfa-koncepció elvi megkérdőjelezése a szociolingvisztikában: • a hullámmodell felelevenítése • a Lyell-elv megjelenése
Alulértékelt nyelvmetaforák
Alulértékelt nyelvmetaforák
Alulértékelt nyelvmetaforák
Alulértékelt nyelvmetaforák
A nyelvmetaforák továbbgondolásai • a Sprachphilosophie szellemiségét mutatják • a kései Ludwig Wittgenstein és a „családi hasonlóság”
A rokonsági háló • „Vizsgáld meg például egyszer azokat a folyamatokat, amelyeket »játékok«-nak nevezünk. [...] Mi a közös mindezekben? — Ne mondd, hogy »Kell valami közösnek lennie bennük, különben nem hívnánk őket ’játékok’-nak« — hanem nézd meg, van-e valami közös mindben. — Mert ha megnézed őket, nem fogsz ugyan olyasmit látni, ami mindben közös, de látsz majd hasonlóságokat, rokonságokat, mégpedig egész halomnyit. [...] E vizsgálódás eredménye pedig így hangzik: az egymást átfedő és keresztező hasonlóságok bonyolult hálóját látjuk. Hasonlóságokat nagyban és kicsiben. [...] A fonál erőssége pedig nem azon múlik, hogy valamely szál egész hosszában végigfut-e a fonálon, hanem azon, hogy elég sok szál fonódik-e össze egymással” (Wittgenstein, 1953)
Hálók hálója
Darwin és a rokonsági háló
• Lyell-elv • panta rhei • a nyelv filogenezise és ontogenezise • a családfa elutasítása?
Darwin és a családfa • a családfa biológiai vonatkozásban sem egészen pontos • a darwini fajfogalom relatív: • a Wittgenstein-féle „családi hasonlóság” • dinamizmus és heterogenitás • radikálisan antiesszencialista • enyhén nominalista • csoportidentitás-jelzés, kontextualitás
Hálóalapú evolúciós szimulációk
(Kampis–Gulyás, 2004)
A nyelvek rokonsági hálója • az eredendő nyelvkeletkezés kérdése a kutatás természetes velejárója • gyökerek: eltérő erősségű szálak együttese • a csoportkohézió evolúciós jelentősége • Robin Dunbar: pletykaelmélet • Steven Mithen, Robert Worden: szociális intelligencia • Merlin Donald: közösségi eredetű kommunikációs igények • Jean Aitchison: kapcsolatépítő funkció • Leda Cosmides és John Tooby: feladatmegoldás társas keretbe ágyazva
A nyelvek rokonsági hálója • a pidzsinek és kreolok genezise: • hálómetafora • a szokásos értelmezések problémái: • a (családfaalapú) monogenezis-elméletek • Derek Bickerton: bioprogram-hipotézis
Pidzsinek, kreolok és a hálók • Jean Aitchison: spagettikereszteződések
A nyelvek rokonsági hálója
• átrendezi a klasszikus nyelvcsaládok képét • az ún. történeti nyelvészettől is relatív szemléletmódot igényel
