Az adózás rendjérol szóló 2003. évi XCII. törvény 1. § (5) bekezdése alapján az alábbi tájékoztatást adom: A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 3. számú mellékletének I/25. pontja szerint költségként elszámolható kiadásnak minosül különösen: az európai parlamenti, az országgyulési, a helyi önkormányzati képviseloi tevékenységgel összefüggésben megszerzett bevétel esetén, valamint a polgármester költségátalánya esetén az adott tisztséggel összefüggo feladat ellátása érdekében felmerült, a magánszemély nevére kiállított bizonylattal igazolt kiadás - ideértve különösen a lakhatási támogatásra jogosult országgyulési képviselo szállásra fordított kiadását -, valamint az adott tisztséggel összefüggo feladat ellátása érdekében használt tárgyi eszközök átalány-értékcsökkenése. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirol és az önkormányzati képviselok tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Pttv.) 1. § (1) bekezdése szerint a polgármesteri foglalkoztatási jogviszony a képviselo-testület, a fovárosi, megyei, megyei jogú városi közgyulés (a továbbiakban együtt: képviselo-testület) és a polgármester, a fopolgármester, a megyei közgyulés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) között - a (2) bekezdés b) pontja kivételével - választással létrejövo, sajátos közszolgálati jogviszony. A (2) bekezdés a) pontja értelmében a polgármester foglalkoztatási jogviszonya a megválasztásával jön létre a háromezer vagy annál több lakosú helyi önkormányzatnál, továbbá a háromezernél kevesebb lakosú községi önkormányzatnál, ha foállású polgármesterként választották meg. A polgármesterek díjazása - függetlenül, hogy foállásúak vagy tiszteletdíjban részesülnek - a Pttv. 3. § és 4. §-ban foglaltak szerint kerül megállapításra. Jövedelmének jogcíme az Szja tv. szerint: Amennyiben a polgármesteri tisztséget foállású polgármesterként látják el, úgy az ilyen jogcímen kapott jövedelmet a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 24. § (1) bekezdése a) pontja alapján nem önálló tevékenységbol (munkaviszonyban folytatott tevékenységbol) származó jövedelemként kell figyelembe venni. Ha a polgármester a tisztségét nem közszolgálati jogviszonyba látja el, hanem e feladatának ellátásáért tiszteletdíjat kap, az ebbol származó jövedelmét szintén nem önálló tevékenységbol származó bevételként kell figyelembe vennie az Szja tv. 25. § (1) bekezdése alapján. Az Szja szerint mindkét jogcímen kapott jövedelem (foállású, társadalmi megbízatású, (vagyis tiszteletdíjas)) nem önálló tevékenységbol származó jövedelemnek minosül. Az Szja tv. szerint nem önálló tevékenységbol származó bevételnek minosül minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minosül különösen a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel munkabér, tiszteletdíj, illetmény, jutalom, üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg, költségtérítés, a más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj címén kapott bevétel. A nem önálló tevékenységbol származó bevétel egésze jövedelem, kivéve a nem önálló tevékenységre tekintettel költségtérítés címén kapott bevételt, melybol levonható legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig ? az Szja tv 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismert költség. Mivel a polgármesteri tisztség ellátása nem önálló tevékenységnek tekintendo, így elsosorban a kifizeto feladata a magánszemély számára a tevékenység végzéséhez szükséges munkafeltételek biztosítása, ezért a tevékenység ellátásával összefüggésben felmerülo költségek elsosorban az önkormányzatot, illetve az önkormányzat költségvetését végrehajtó polgármesteri hivatalt terhelik. Ebbol következoen a tevékenység ellátásával összefüggésben felmerülo egyéb költségek elsosorban a polgármesteri hivatalt terhelik (pl. folyóirat megrendelése, reprezentáció, stb.), a magánszemélynél nem képeznek bevételt. A tevékenység feltételeinek biztosítása a polgármesteri tisztséget ellátó magánszemélynél nem minosül bevételnek az szja-törvény 4. § (2) bekezdésének harmadik mondata alapján, mely szerint nem keletkezik azonban bevétel valamely személy által a tevékenységében közremuködo magánszemély részére
biztosított olyan dolog (eszköz, berendezés, jármu, ruházat stb.) használatára, szolgáltatás (világítás, futés stb.) igénybevételére tekintettel, amelynek használata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik. A költségtérítés módja: A Pttv. 18. § (1) bekezdése értelmében a polgármesternek a polgármesteri tisztsége ellátásával összefüggo, a képviselonek a képviselo-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggo, általa elolegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A képviseloi költségek kifizetését a polgármester engedélyezi. A (2) bekezdés szerint a polgármestert, választása szerint - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltéroen-, költségátalány illeti meg. A költségátalány mértéke - a képviselo-testület döntése alapján - a polgármester illetménye, illetve tiszteletdíja 20-30 %-ának megfelelo összeg. Az alpolgármester esetében a költségátalány mértéke az illetménye, illetve tiszteletdíja 10-20 %-ának megfelelo összeg. A 18. § (3) bekezdés szerint, ha a polgármester kéri a költségátalány megállapítását, annak mértékérol a képviselo-testület a következo ülésén köteles határozni. Ha a képviselo-testület bármely okból nem hoz határozatot, a polgármestert a képviselo-testület ülésének napjától a határozat meghozataláig a költségátalány (2) bekezdésben meghatározott minimális összege illeti meg. A költségtérítés két módja között a polgármestert illeti meg a választás joga. A költségtérítések adókötelezettsége az alábbiak szerint alakul: 1.)
Megelolegezett, számlával igazolt, szükséges költség (Pttv. 18. § (1) bekezdés)
Az Szja tv. 3. § 10. pontja szerint az országgyulési képviselo, a polgármester, az önkormányzati képviselo e tisztségével összefüggo feladata ellátása érdekében szükséges utazása (a lakóhelytol való távollét) hivatali, üzleti utazásnak minosül. Az ezzel összefüggésben kapott bevételek az Szja tv. 7. § (1) bekezdés q) pontja értelmében nem minosülnek a magánszemély bevételének, azaz a jövedelem számításánál nem kell figyelembe venni a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértékét, ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is, továbbá a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szállás ellenértékét, ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés ellenértékét. Amennyiben a polgármester tevékenységének ellátásával összefüggésben a fentiekben foglaltaknak megfelelo, a tevékenység végzés feltételeinek biztosítása érdekében felmerült költséget elolegez meg, az adókötelezettséget az Szja tv. 7. § (1) bekezdés g) pontja alapján kell megítélni. A rendelkezés szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a magánszemélynek adott olyan összeget (utalvány értékét) - ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is -, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni. Ugyancsak nem kell bevételnek tekinteni a juttató által utólag, bizonylattal történo elszámolás alapján a magánszemélynek megtérített költséget, ha azt a magánszemély elolegezte meg. A rendelkezés csak olyan kiadások esetén alkalmazható, amelyeket e törvény a magánszemélynél költségnek elismer. Összegezve, a megelolegezett és utólagosan megtérített költség szintén nem minosül bevételnek. Ugyancsak figyelmen kívül kell hagyni a bevétel meghatározása során az Szja tv. 7. § r) pont szerint ha a polgármester a saját gépkocsiját veszi igénybe a hivatali, üzleti utazás lebonyolításához a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével kapott összeget, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket (9 Ft/km). Nincs törvényi akadálya annak, hogy a munkáltató személygépkocsi használat címén költségtérítést fizessen annak, aki a hivatali feladatát nem saját tulajdonú, hanem bérelt vagy szívességi használatba kapott jármuvel látja el. Ilyenkor a kifizetett költségtérítés összege minden esetben a magánszemély bevételének számít és nincs mód a költségek igazolás nélkül történo elszámolására. A magánszemély a nem saját tulajdonú személygépkocsi hivatali célú használatára tekintettel kapott költségtérítés összegéig,
legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig számolhatja el az üzemi célú használatra eso költségeket. Mivel a magánszemély a kifizetett költségtérítéssel szemben tételesen számol költségeket, úgy cégautó fizetési kötelezettsége keletkezik a költségelszámolást követo hónap 1. napjától. A kiküldetési rendelvény hasonlatos az útnyilvántartáshoz és minden olyan esetben helyettesítheti azt, amikor a magánszemély nem kíván élni a tételes költségelszámolás lehetoségével. A magánszemélynek a hivatali, üzleti utazás esetén a saját személygépkocsi (ideértve a házastárs tulajdonában lévot is) használata miatt fizetett költségtérítés összegébol a kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint 9 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapulvételével meghatározott összeg jogszabály szerinti, igazolás nélkül elszámolható elismert költségnek számít. A kiküldetési rendelvénnyel bármely a hivatali, üzleti utazást elrendelo személy (általában a kifizeto) fizethet költségtérítést, így az alkalmazható munkaviszony, megbízásos jogviszony, vagy bármilyen okból felmerült hivatali, üzleti utazás esetében (Szja tv. 3. számú melléklet II./6. pont). 2.) Költségátalány (Pttv. 18. § (2) bekezdés) A költségátalány az összevont adóalap részeként, nem önálló tevékenység bevételének tekintendo. Az Szja tv. 3. számú melléklet I/ 25. pontja alapján azonban a költségátalánnyal szemben a polgármesteri tisztséggel összefüggo feladat ellátása érdekében felmerült, a magánszemély nevére kiállított bizonylattal igazolt kiadás költségként elszámolható. Költségátalány esetén tehát nem az szja tv. 3. § 10. és a 7. § (1) bekezdés q), r) pontjai alapján kell eljárni, mivel az a polgármester tisztsége ellátásával összefüggo, általa elolegezett, számlával igazolt, szükséges költségeire (1994. évi LXIV. törvény 18. § (1) bekezdés) vonatkozik. A fenti jogszabályi hivatkozások szerint, tehát a költségátalányként kapott bevételbol a magánszemély által számlával nem igazolt rész nem önálló tevékenységbol származó jövedelemként teljes mértékben adóköteles lesz, az igazolás nélküli költségelszámolás nem alkalmazható. A költségátalánnyal szemben tehát csak és kizárólag olyan költségek számolhatók el, amelyek a polgármesteri tisztség ellátásához kapcsolódnak, és amelyeket a polgármesteri hivatal nem térít meg. (kettos elszámolás nem lehetséges). Nem számolhatók el továbbá azon eszközök, munkavégzéshez szükséges kiadások sem, amelyeket a polgármesteri hivatal biztosít. Mind a foállású, mind pedig a tevékenységüket társadalmi megbízatásban ellátó polgármesterek jogviszonya annak jellemzoit, körülményeit tekintve a nem önálló tevékenység sajátosságait hordozza, tehát a 10 % költséghányad (mivel ez a költségelszámolási mód csak az önálló tevékenységbol származó bevétellel szemben lehetséges) alkalmazására sem a polgármesterek illetményével, tiszteletdíjával, sem pedig a tevékenység ellátásával összefüggo költségek megtérítésére kapott összegekkel, költségátalánnyal szemben nincs lehetoség, kizárólag a tételes költségelszámolás alkalmazható. Nem elszámolható költségek Az szja-törvény 4. § (3) bekezdése alapján költségnek csak a bevételszerzo tevékenységgel közvetlenül összefüggo, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszeruen igazolt kiadás minosül. Az elszámolás alapjául szolgáló bizonylatról szintén e törvényi szakasz rendelkezik (számla). Nem számít költségnek - az e törvényben meghatározott kivételektol eltekintve - azon kiadás, amely a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben kielégíto termék vagy szolgáltatás megszerzése érdekében merült fel (pl. étkezési költségrol szóló számla). A személyes szükségletek kielégítését szolgáló kiadások, melyek ruházkodásra, fodrászra fordított és a megjelenéssel kapcsolatosan felmerült más kiadások (pl. ruházat, fodrász) tehát szintén nem vehetok figyelembe a költségátalánnyal szemben. Elszámolható költségek - Gépkocsi költség Ha a polgármester hivatali utazásának költségét esetenként közvetlenül a polgármesteri hivatal finanszírozza, akkor az szja-törvény 7. § (1) bekezdésének q) pontját kell alkalmazni, függetlenül attól,
hogy a polgármester egyébként költségátalányban részesül. Természetesen a polgármesteri hivatal nevére szóló számla vagy az utazási jegy alapján - a polgármesteri hivatalnál - elszámolt költséget a polgármester által felvett költségátalánnyal szemben nem lehet költségként figyelembe venni. Elszámolható azonban a gépkocsi költsége, amennyiben a polgármester a magántulajdonú személygépkocsiját használja a tisztségének ellátásával kapcsolatos feladataihoz. Az elszámolásnál kiküldetési rendelvény nem használható. Kiküldetési rendelvényt csak kifizeto állíthat ki, és jelen esetben a magánszemély önmaga vonatkozásában nem tekintheto kifizetonek. A tevékenységgel összefüggo gépkocsi használatot útnyilvántartással kell igazolni. Felhívom a figyelmét ugyanakkor arra, hogy a gépjármuadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 17/C § (2) bekezdése szerint a magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplo személygépkocsi esetében annak a hónapnak az 1. napján, amelyet megelozo hónapban a személygépkocsi után a tulajdonos, költséget számol el adókötelezettség keletkezik. (cégautó adó) Az Szja-ban a jövedelemszerzo tevékenységhez használt gépjármuvel kapcsolatos költségelszámolás általános feltétele az útnyilvántartás, mely szintén alkalmas lehet a költségek elszámolására, igazolására. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni, az év elso és utolsó napján a kilométeróra állását (ha a költségelszámoláshoz az szükséges, akkor ezt az adatot elszámolási idoszakonként, pl. havonta kell bejegyezni). Az útnyilvántartásnak az Szja. tv. 5. számú melléklet 5. pontja szerint a következo adatokat kell feltétlenül tartalmaznia: - a gépjármu típusa, forgalmi rendszáma, fogyasztási normája, az utazás idopontja, célja (honnan-hová), - az üzleti partner megnevezése, - megtett kilométerek száma. Az APEH Központi Hivatala Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Foosztályával folytatott egyeztetés alapján az Szja tv. 3. számú melléklete II/6. pontjában foglaltak szerint vezetett útnyilvántartás is alkalmas lehet a költségek elszámolására, igazolására. - Telefon Internet használat Telefon, internet használat, a különféle rendezvényekre tett felajánlások (tombolatárgy, jutalomtárgy) elszámolása névre szóló számla birtokában akkor lehetséges, ha a kiadás kizárólag a tisztséggel összefüggo feladatainak ellátása érdekében merült fel (és természetesen nem térítik meg). A saját telefon (mobil, vezetékes) használatával kapcsolatban felmerült kiadások pedig akkor számolhatók el, amennyiben a használatról szóló számlában valamilyen módon elkülöníthetok a telefon magáncélú és hivatalos célú használatával kapcsolatban felmerült kiadások. Erre a célra alkalmas lehet pl. a részletes híváslista olyan feljegyzésekkel kiegészítve, amelyekbol az egyes hívások célja megállapítható. -Reprezentációs kiadások Ezek a kiadások jellemzoen a polgármesteri hivatalnál (önkormányzatnál) merül fel, ezeket a kiadásokat nem a polgármesternek kell finanszíroznia. - Egyéb költségek A tisztség ellátásával kapcsolatosan felmerült egyéb kiadások pl. a hivatali utazással összefüggésben felmerült utazási vagy szállásköltség, a tanfolyam költsége a magánszemély nevére szóló számla alapján ugyancsak elszámolható költségként a költségátalány összegével szemben. Nem életszeru az sem, hogy a papírt és az írószereket a polgármester vásárolja meg, hiszen az irodaszerek és más egyéb eszközök jellemzoen a hivatalnál biztosítottak. Bár az említett kiadások esetenkénti felmerülése nem zárható ki (pl. kisebb önkormányzatoknál polgármesteri hivataloknál elképzelheto), a költségelszámolás jogszeruségét csak az összes körülmény ismeretében lehet megállapítani. Összegzés Az szja-törvény nem írja elo, hogy a költségátalányt kifizeto önkormányzat, polgármesteri hivatal, illetoleg a munkáltatói jogkör gyakorlója ellenorizze a felmerült kiadásokat igazoló bizonylatok meglétét, illetve azt, hogy az elszámolt költségek valóban a polgármesteri tevékenységgel összefüggésben merültek-e fel. Ezt
a költséget elszámoló magánszemélynek (a polgármesternek) kell igazolnia egy esetleges adóellenorzés során. A bevételnek minosülo költségtérítésekre vonatkozó közös szabályok A költségtérítésnek az a része, melyet a magánszemély nem igazol, vagy olyan kiadásról csatol bizonylatot, amely nem tekintheto elismert költségnek (ruházat, fodrász), a magánszemély jövedelmének minosül. Adóeloleg A bevételbol - a magánszemély költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozata alapján - megállapított jövedelembol a kifizetonek az szja-törvény 46. § (3) bekezdése szerint adóeloleget kell levonnia. Az adóelolegre vonatkozó nyilatkozatot az szja-törvény 48. §-a szerint kell megtenni. A kifizetonek tájékoztatni kell a magánszemélyt a helytelen nyilatkozat következményeirol. A költségátalány kifizetésekor a polgármester nyilatkozhat arról, hogy a költségátalánnyal szemben mennyi költséget kíván elszámolni. Az adóeloleg levonására kötelezett kifizeto (a hivatal) a magánszemély nyilatkozatának figyelembe vételével állapítja meg a költségátalányból a jövedelmet, levont adóeloleget. A költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozat valóságtartalmáért a nyilatkozatot tevo magánszemély tartozik felelosséggel. Azonban a kifizeto az szja-törvény 48. § (5) bekezdése alapján köteles felhívni a magánszemély figyelmét a nyilatkozat következményeire. A már hivatkozott jogszabályhely (4) bekezdése szerint, ha a magánszemély tételes igazolással elszámolható költség levonását kérte és nyilatkozatában megjelölt költség meghaladja az általa benyújtott adóbevallásban elszámolt igazolt költséget, és ez a különbözet a nyilatkozat, akkor a különbözet után a magánszemélynek 39 százalék bírságot kell az adóévre vonatkozóan bevallania és befizetnie. Ha a költségnyilatkozat miatt a magánszemélynek - 10 ezer forintot meghaladó - befizetési adókülönbözete is lesz, akkor a különbözet után még további 12 százalék bírságot is kell fizetnie és az adóévre vonatkozó bevallásában feltüntetni. Bizonylatmegorzés A költségként elszámolt kiadásokat igazoló számlákat, bizonylatokat és az útnyilvántartást is a magánszemélynek kell - az elévülési ido (5 év) figyelembe vételével - megoriznie. Szuperbruttósítás Az adóeloleg alapjául a jövedelemnek az adóalap-kiegészítéssel növelt (szuperbruttósított, melynek mértéke 27 százalék) összege szolgál (Szja tv. 29. §). Az adóeloleg a 2011. január 1-jétol hatályos szabályai szerint a 8. §-ban meghatározott adómértékkel kell megállapítani, amely 16 százalék. Elszámolás A költségátalánnyal szemben elszámolt költségekrol éves szinten kell elszámolni a személyi jövedelemadó bevallásban. A kifizetés során ugyanakkor az adóeloleg megállapítására vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell, az adóeloleg megállapítása a magánszemély által írásban adott nyilatkozat (adóeloleg nyilatkozat) figyelembevételével történik. Az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) számú határozatában rögzítettekkel összhangban ez a tájékoztatás egy szakmai vélemény, kötelezo erovel nem bír, erre bíróság vagy más hatóság elott megalapozottan hivatkozni nem lehet. Kérem a fenti tájékoztatás szíves elfogadását. Tisztelettel: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Regionális Foigazgatósága Tájékoztatási és Koordinációs Osztály
Jogi,
Tájékoztatási
és
Törvényességi
Foosztály
