adom! Kettő Az adom 2. száma A Domonyi ifjak Káldor-program lapja

aDOM! A „Domonyi ifjak” Káldor-program lapja

2014. április

Kettő Az aDOM 2. száma

DOMONYI DUMA la u y G th á v r am r g Ho o r p fjak

ii y yn n o á m m o r o D a , önk a r o t á n koordi selő, Domony vi zati kép

Remény a kitörésre Interjút készítettünk Horváth Gyulával, a helyi önkormányzat képviselőjével, aki nagy szerepet vállalt abban, hogy a Domonyban lévő segítőprogram megvalósulhatott. Legelőször is mesélnél nekem a gyermekkorodról? Hát, eléggé szélsőséges gyerekkorom volt, a boldog perceim, azok abban nyilvánultak meg, hogy mérhetetlenül Csorba szabadok voltunk. Különböző manuális játékokkal játszotIzabella tunk: guriga, bigézés – ami ma már nincs gyakorlatban interjúja sajnos. Én egyre inkább próbálom a gyerekeket ösztönözni a régi játékokra, nagyszerű dolgok voltak. A negatív dolgok pedig azok, hogy azon túl, hogy nagy szabadsággal bírtunk, nem voltunk koordinálva, nem voltunk ellenőrizve. Nem voltak az iskolai tanulmányaink figyelemmel kísérve és ennek volt egy olyan vonzata, hogy sokunknál lemaradást eredményezett, másrészt leszűkültek a lehetőségeink. Nem volt úgy, mint ma (bár ma kötelező rendszerű): kevesebb számban kerültünk ki a magasabb szintű

2.oldal

aDOM! 2014. április

iskolákba; bár mondjuk a 9, 10, 11, azaz a szakképző iskola nem nevezhető magasabb szintű iskolának… Ha már feljött az iskola, mesélnél a tanulmányaidról egy kicsit? Hát igen, effektíve csak a 8 általánost végeztem el, majd később, mikor munkahelyet váltottam, az Ikarus-ban végeztem el úgynevezett gyorstalpalón az üveges – lakatos szakmát. Tulajdonképpen az lenne az egyetlen képesítésem. Mi késztetett arra, hogy segíts a Domonyban élő hátrányos helyzetű családoknak? Ahogy kikerültem az általános iskolából, elkerültem a szomszéd községben található, sajnos már nem magyar tulajdonban lévő Ipari Műszergyárba dolgozni – itt, istennek hála, nagyon jó emberek közé kerültem, akik nevelő hatással voltak rám. Ittam a szavaikat, és tőlük tanultam meg azt a segítségre irányuló láncreakciót, ami olyan, mint a gépsoron a folyamat, hogy az emberek segítik egymást. Ekkor láttam elsőként rá arra, hogy egymás segítése Úristen, azóta nem változott volna nélkül nem találunk eredményekre – mint ahogy a semmi? gyárban sem találhattunk volna végtermékeket. Tehát ott fogalmazódott meg bennem elsőként, hogy milyen nagyszerű dolog a segítség. Másrészt pedig, az a saját közösségemben mindig is kérdés volt, hogy az emberek miért nem fognak olyan szinten össze, mint például a házak építésénél. Miután beállt ez a mérhetetlenül nagy regresszív, visszafejlődő folyamat, az elszegényedés, ha úgy tetszik, egyre inkább azt gondoltam, hogy itt valamit tenni kell. Mivel főúton lakom, látom a gyerekeket iskolába menet nap mint nap, látom a ruházatukat, ami egyre satnyább. Eszembe jut az én gyerekkorom, hogy úristen, azóta nem változott volna semmi? Hiszen eltelt már idestova 40 év és mindig ugyanaz a szegénység. Igen, ez elgondolkodtatott és arra gondoltam elsősorban, hogy megpróbálok segíteni a gyerekeknek. Megpróbálom kompenzálni azt, amilyen károkat okoz nekik a mélyszegényég. Ez nagyon nehéz, mert a szegényég sok esetben a hitüket is elveszi az embereknek és a gyerekeknek, és mentálisan, fizikálisan, értelmileg, szellemileg, minden tekintetben lemarasztalja őket. A gyerekek körében azért valamelyest ez kompenzálható sok szép dologgal, újszerű dolgokkal. A szülőknél kevésbé; ők már kevésbé hisznek abban, hogy lesz egy olyan minőségű változás, ami esetleg jó irányba változtatná meg az életüket. Hogyan találtál rá erre a programra? Egy jó barátom, Joka Daróczy János, aki annó a Cigány Magazin főszerkesztője


3.oldal

volt, ő hívott fel egy alkalommal telefonon, hogy fog keresni egy Singer János nevezetű úriember, akiről később, miután találkoztunk, megtudtam, hogy a Káldor Miklós Kollégium igazgatója és egyben egy alapítványt is csinálnak. Mivel ez a program úgy jött, hogy Budapest 40 km-es körzetében terjeszthető ki, így kerültem képbe és így került ide ez a program, hála a jó istennek. Amióta elindult, látsz valamilyen változást a gyerekek, illetve a családok mindennapjaiban? Igen, sokat. Nagyon sok változást látok a gyerekek körében; rengeteg szép dolgot látnak, jól hatnak rájuk a készségfejlesztő programok, nagyon jól hatott rájuk az, hogy elmehettek Budapestre, a Parlamentbe, ahol sosem voltak és nem hiszem, hogy valamikor is lett volna alkalmuk elmenni oda. Voltak különböző látványosságok, amit megnézhettek, másrészt pedig a kollégiumban lehettek és olyan körülményeket élhettek meg, amelyekre egyébként tényleg semmi kilátásuk nem lett volna. Másrészt, egy olyasfajta pörgést látok a gyerekeknél, hogy például nap, mint nap megkérdezik tőlem, hogy: „Gyula bácsi, mikor jönnek, mikor jönnek? Mikor mehetünk? Mikor megyünk? Suliban lesz valami? Kul-

4.oldal


túrházban lesz valami? Megyünk, megyünk Budapestre?” Tehát mérhetetlenül igénylik a szépet és a jót. Ez egyértelműen tükrözi azt, hogy szeretnének kikerülni ebből a…. ebből a….. hogy is fogalmazzak, ebből a nihilből, ebből a semmis állapotból, a szegénységből, ahol rengeteg negatív dolog veszi őket körül. Tehát nagyon sok pozitív változást látok, elsősorban az ő életükben. Másrészt a szülők esetében is; mert ők meg attól boldogok, hogy a gyerekeik sok örömet, sok élményt élnek meg. Ez mérhetetlenül nagy boldogsággal tölti meg őket és kapnak tőle egy impulzust, hogy igen, van remény! Van remény arra, hogy a gyerekeik kitörjenek ebből a szegény közegből. Milyen hatást vársz hosszútávon ettől az egésztől? Hosszútávon nagyon jó eredményeket várok ettől a programtól, vagy az ehhez hasonló programoktól, ha esetleg belépnének a falunk életébe. Azt gondolom, hogy talán tényleg megszűnne az a káros hatású folyamat, hogy a mi gyerekeink, azaz a szegény közegből kikerülők ne csak például Hatvanban a Grassalban kössenek ki a kosárfonói szakon, hanem elkerülhetKapnak egy impluzust, hogy igen, nének magasabb szintű iskolákba és egyáltalán a ké- van remény! pességeiknek megfelelően választhatnának, orientálódhatnának szakmákra, akár egyetemre mehetnének, mert, ugye nem kizárt az az út sem, és egyáltalán, nem vesznének el azok az egyéni tehetségek, amelyek egyébként ugyan megmutatkoznak, csak nem bírnak kibontakozni. Ha már a gyerekek, akkor milyen viszonyban vagy az itt élő gyerekekkel? Nagyon jó kapcsolatban vagyok velük. Szeretnek és egyébként is központi személynek tekintenek, amiatt, hogy már több tíz éve foglalkozom velük. 2002-ben szerepet vállaltam a helyi kisebbségi önkormányzatban és már attól kezdődően, illetve azt megelőzően is, mindig is szerettem a gyerekekkel foglalkozni. Méregettem őket: ki miben tehetséges, és megpróbáltam annak megfelelően irányítani, azaz ösztönözni őket arra, hogy foglalkozzanak az erős oldalukkal. Kisebbségi önkormányzat voltunk, volt egy kis lehetőségünk a működésre irányuló összegből rájuk fordítani egy „csomó”


5. oldal

pénzt, az összeg 7/8-át. Mi kellett nekünk működésre? Megcsináltuk mi az adminisztratív – és minden más – munkát is, így minél kevesebbet fordítottunk a működésre, annál többet a gyerekekre. Akkor is már csináltunk nekik szabadtéri programokat, tábori jellegű programokat és onnantól kezdődött tulajdonképpen a kapcsolatom velük és azóta is nagyon-nagyon jó viszonyban vagyunk. Mit gondolsz, mi a legnagyobb probléma Domonyban és mit lehetne ellene tenni? Két szervesen összekapcsolódó problémát látok. Ami nem most, hanem sokkal régebben kezdődött, az maga a szegénység, ami Jött, amit sosem gondoltam volna, mára szinte nyomornegyedeket hagyott maga után – a drog. és a folyamat még nem állt meg. A gyerekeknek a szegénységük következtében és a magukra hagyott sorsuknál fogva, semmiféle alternatíva nem volt felkínálva. Jött a szabadon választott lehetőség: az utca nevelő hatása, majd, amit sosem gondoltam volna, a drog… Hát bizony, sajnos hozzánk is betoppant. 5 évvel ezelőtt próbáltam a jelenségre felhívni a helyi szülők figyelmét, de akkor még senki nem tulajdonított ennek fontosságot; majd eltelt 2-3 év és egyre inkább azt tapasztaltuk, hogy ez bizony hatalmasodik. Az utóbbi egy év megmutatta a droghatás igazi arcát. Olyan problémákat eredményezett, amelyek már a magunk eszközeivel gyógyíthatatlanok. Vannak most már függőségben szenvedő fiataljaink, akik, úgy gondolom, hogy orvosi kezelésre szorulnának, ahhoz hogy ki bírjanak lépni ebből a rettenetes történetből. Másrészt, jelen van a fertőzésveszély, mert rengeteg példát hallottunk már arra, hogy egy injekciós tűt többen is használnak. Nem utolsó sorban hatalmas veszélyt jelent a még tiszta fiatalokra, az iskolás gyerekeinkre, mert egy ilyen szegény régióban, ahol nem mutatkoznak meg igazi értékek, ahol magukra vannak hagyva a gyerekek és csak a saját környezetükben van lehetőségük látni dolgokat, olyan téves képet kapnak, hogy az a menő Az viszont csak egy módon legyerek, aki villog, aki fitoghetséges: a tanulással. tatja az erejét, hangosabb, feltűnőbb, mint a másik. A lányok esetében is nagy veszélyt látok, mert a szemükben is pont azok a fiúk a menőbbek, akik ilyen színben tudják feltüntetni magukat. Jövőbeli terveidről mondanál nekem néhány szót? Jövőbeli tervem az, hogy a helybéli gyerekek közül minél több olyat neveljek ki, akik erkölcsi kötelességnek tartják, hogy foglalkoznak a közügyekkel, az utánuk következő generációval és tudnak nekik értéket mutatni. Mintát, ha úgy tetszik.

6. oldal


Hogy igenis, a szegénységen túl is van világ, lehet nyitni a világra, az viszont csak egy módon lehetséges: a tanulással. Szeretnék kinevelni olyan fiatalokat, akik példaként állhatnak az utánuk következő generáció elé, és akik szeretettel fognak tudni foglalkozni velük. Mit csinálsz most, és mit csinálsz szívesen a szabadidődben? Most tulajdonképpen az itthoni munkáimmal vagyok elfoglalva, többnyire a kertet rendezem. Most készülök arra, hogy ha össze tudok annyi pénzt gyűjteni, akkor az egész lakásomat tatarozni fogom. A legkedvesebb szabadidőtöltésem pedig elsősorban a képzőművészet. Nagyon szeretem. Egész gyerekkorom óta rajzolok és festek. A gyárakban való munkáim során könnyebb volt összeegyeztetnem a fizikai munkát és a képzőművészetet, de miután elkerültem a bányába, ha úgy tetszik, mondhatnám úgy is, hogy a társadalom perifériájára szorultam, akkor már sokkal nehezebb volt, sok év kellett, mire azt a rettenetes fizikai munkát össze tudtam egyeztetni a képzőmű- Nem a kézügyesség a legfontovészettel. És sikerült.. Főleg sabb, hanem a látás. akkor, amikor – mivel autodidakta módon képzem magam – sikerült hozzájutnom szakkönyvekhez, amiből megtanultam azt, hogy nem a kézügyesség a legfontosabb, hanem a látás. Meg kell tudni tanulni látni. És ez kiterjeszthető az élet más területeire is, mert sok olyan élethelyzet van, ahol ezt alkalmazni kell. Pont így van a képzőművészetben is: meg kell tudni látni a lényeget és el kell tudni hagyni a zavaró körülményeket. Másik hobbim pedig a csillagászat. Beláthatatlan spektruma van ennek a tudományágnak. Tulajdonképpen onnan ered minden és oda is tér majd vis�sza. Ezek a mérhetetlen távolságok és ez a szinkron, például a Naprendszerünkben... És hogy felébreszti bennünk a gondolkodó embert. Az emberiség jelenleg a csillagászat tudományával szemben még ott tart, hogy az életében tanult eddig mindössze 1 másodpercet. A vége meg ugye, az egyszerűen beláthatatlan, hogy egyáltalán az emberiség fenn marad-e odáig, hogy legalább az egy tized részét feltérképezze a csillagászat területén szerezhető tudományoknak, ismereteknek.


7. oldal

A HÓNAP KÉPE

Mosollyal viselt rabság − Jónás Andi a visegrádi várban.

8. oldal


Domonyi Ifjak Csapatják A Káldorral

DICSAK

Fővárosi hétvége A domonyi ifjak egy része március elején Budapesten töltött egy hétvégét. Voltak a cirkuszban, a várban, néztek diafilmet, és koriztak is.

PÓZOLÓ

Pózolj BMW-vel! A lányok kiszúrtak a várban egy fehér BMW-t, mindenkit le kellett fényképezni vele.

A várban szoborfelismerő verseny zajlott.

A várból visszafelé már nem mindenki a saját lábán ment: a koleszos Birta Regina hátán a domonyi Piroska Szabina.


9. oldal

A Fővárosi Nagycirkusz A fesztiválok csillagai című előadásán.

A mozgásé volt a főszerep a Széna téri jégpályán és a Millenáris játszóterén is.

A diavetítéshez popcorn dukált.

10. oldal

Mindenki választhatott magának egy játékot − nem volt könnyű a döntés.


Budapesti délután Egy másik csapat is járt a fővárosban, ők egy délutánt töltöttek Budapesten március végén. Voltak a Parlamentben, a Duna-parton és a várban, a napot pizzázással zárták a kollégiumban.

KISOKOS

Halászbástya

Nevét onnan kapta, hogy a középkorban a várfal ezen részének védelmét − miután árujukat a közeli halpiacon árulták − a halászokra bízták. 1895 és 1902 között épült, Schulek Frigyes tervei alapján, neoromán stílusban. 1987-ben − a Budai várnegyeddel együtt − a Világörökség része lett.


11. oldal

VV: Vetélkedő, Vetítés Március közepén játékos vetélkedő zajlott a domonyi művházban, majd levetítették a monDOM című videomagazin első számát.

A 3 csapat, a Királyok, a Profik és a Zsenik közül utóbbiak nyerték a vetélkedőt.

Zajlik a vetélkedő.

Megy a monDOM. Jónás Erik magát szemléli az előző aDOM-ban.

12.oldal


Valami készül Egy lelkes csapat hétről hétre összegyűlik a domonyi általánosban. Hogy pontosan mire készülnek, nem árulhatjuk el, de annyit talán igen: egy előadáshoz folynak az előkészületek.

Éljen!

Mi is kell egy jó darabhoz? Készülnek a jelmezek.

Ki kicsoda?


13. oldal

Dunakanyar Az ifjak egy része a Dunakanyarban töltötte április első hétvégéjét.

Dzseni és Rita néni

Pihengetések

Krumpliaprítás helyett pózolás. A háttérben a faházak, melyekben a csapat lakott.

Voltak, akik rendeltetésszerűen, és voltak, akik mászókának használták a focikaput. Két kóla lesz!

Hajtányverseny a Királyréten

14. oldal

Kenyérdagasztás a szentendrei skanzenben


Csak a leghátulra helyezkedők úszták meg a szamárfület.

Kaloda a visegrádi várban

Döbbenet

A csapat

KISOKOS

A váci diadalív A váci Kőkapu Magyarország egyetlen diadalíve. 1764-ben építették az akkori uralkodó, Mária Terézia fogadására. Az anekdota szerint, mivel mindössze két hét alatt épült, a királynő nem mert kocsijával áthajtani alatta. Néhány héttel később, mikor távozott, látva, hogy még mindig áll, már áthaladt az építmény alatt. Közvetlenül mellette áll a váci börtön.


15. oldal

JÓ TUDNI Álláskeresési járadék Jó tudni, hogy mik a szabályok a korábban munkanélküli segélynek, ma álláskeresési járadéknak hívott juttatással kapcsolatban. Azok jogosultak rá, akiknek az igénylést megelőző három év alatt legalább 360 napnyi munkaviszonyuk (vagy vállalkozói jogviszonyuk) volt, akik munkát akarnak vállalni, de önálló álláskeresésük nem vezetett eredményre, akik együttműködnek a munkaügyi hivatallal, de az sem tud nekik megfelelő munkahelyet felajánlani. Kizáró tényező, ha valaki nappali tagozatos diák, ha munkaviszonyban áll, vagy egyéb kereső tevékenységet folytat, ha nyugdíjas, ha rehabilitációs járadékban, vagy ha a megváltozott munkaképességűek ellátásaiban részesül. Az álláskeresési járadék összegének kiszámításánál a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedév átlagbérét veszik alapul. Ha valakinek nem volt végig munkaviszonya (vagy vállalkozói jogviszonya), a számítás alapja arányosan csökken. (Ha a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nem állt fenn jogviszony, akkor a minimálbér 130 százaléka a járadék megállapításának alapja.) A járadék összege ennek az átlagbérnek a 60 százaléka, de nem lehet magasabb a minimálbérnél. (A minimálbér jelenleg napi 4670 forint.) A járadékot minimum 36, maximum 90 napig lehet kapni. Tíz nap „jogosultsági idő” (az előző három évben munka- vagy vállalkozói jogviszonyban eltöltött idő) után jár egy nap járadékfolyósítási idő. A területileg illetékes (esetünkben a gödöllői) munkaügyi központban kell álláskeresőként regisztrálni, majd itt kell igényelni a járadékot. A regisztrációhoz szükséges dokumentumok: személyi igazolvány, lakcímkártya, TAJ kártya, adóigazolvány, iskolai, ill. szakképzettséget igazoló iratok. A gödöllői munkaügyi központ elérhetőségei: Gödöllői Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége 2100 Gödöllő, Szilhát út 53. Tel., fax: 28/410-297 Honlap: pest.munka.hu E-mail: [email protected] Ügyfélfogadási idő: Hétfő, kedd, szerda: 8:30-15:00; Csütörtök: 8:30-12:00; Péntek: 8:30-13:00

16. oldal


AKTUÁLIS Húsvét Idén április végére esik az egyik legszebb ünnepünk, a Húsvét. De mit is ünneplünk pontosan? Honnan ered? Mindenhol ugyanazok a szokások? Ha elolvassátok a cikket, megtudhatjátok. A húsvét kialakulásában fontos szerepet játszik a Húsvétkor ünnepli a keresztényzsidó húsvét, a pészah. E ség Jézus Krisztus feltámadását. vallás tanítása szerint e napon ünneplik a zsidók az egyiptomi rabságból való menekülésüket. Az Ótestamentum szerint a halál angyala lecsapott az egyiptomiakra, a zsidók kapuja azonban egy frissen leölt bárány vérével volt bekenve, így az ő házukat „elkerülte”. Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában. A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe. A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe. Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus - amint azt előre megmondta - harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból. Húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap.


17. oldal

Húsvéthétfő a magyarok lakta területeken a locsolkodás napja. A szokás eredete a régi időkbe nyúlik vissza, alapja pedig a víz, ami modern formában a mai napig megmaradt. Vidéken több helyen még napjainkban is kútvízzel locsolják a lányokat, a városokban azonban különféle kölnivizekkel helyettesítik ezt. A locsolkodás hagyományának egyesek bibliai eredetet is tulajdonítanak, mivel a feltámadást hírül vivő asszonyokat vízzel lelocsolva próbálták a katonák lecsendesíteni. A locsolás után a fiúk a régi időkben tojást, szalonnát vagy festett tojást kaptak cserébe. Ezeket a vörös vagy lila hagyma héja, vörös káposzta vagy a zöld dió levének segítségével festették különböző színűre. Napjainkban a lányok és az asszonyok a férfiakat a locsolás napján vendégül látják, különféle ételekkel, kaláccsal és italokkal kínálják. A locsolkodást hagyományosan különböző versikék és mondókák kísérik, amelyek igen változatosak. A technika fejlődésével gyakori a csokoládéból készült tojás vagy nyuszi figura is. Sok esetben a tojás mellé aprópénz is jár a locsolkodónak. A tojásfestés a régebbi időkben nem kis ügyességet kívánt. A legegyszerűbb megoldás a levél felhasználásával készült díszes tojás volt, de sok helyen a mai napig nagyon igyekeznek megőrizni az egyes tájegységekre jellemző díszítési motívumokat, amelyek számos technikával (karcolás, hímezés, írás vagy akár patkolás) készülhet.

Kitekintő Húsvét Németországban Egész Németországban sokszínű, évszázadokra visszatekintő hagyományokat ápolva ünnepelnek ilyenkor az emberek. Különösen a gyerekek várják a húsvétot. Húsvét vasárnap a húsvéti nyuszi színesre festett tojásokat rejt el, hogy a kicsik ezeket megkereshessék. Némely tojás akár még édességet vagy játékot is rejthet. A tojásfestésben a szorbok, a Kelet-Németországban, a lengyel és a cseh határhoz Ha jól leér a kerék a lejtő aljára, közel élő szláv kisebbség az jó termést jelent. tagjai a mesterek. Ezt a művészetet még azzal fokozzák, hogy részben finom hímzéssel is díszítik a tojásokat. Ebben a régióban szokás még a húsvéti lovaglás. A településbeli férfiak frakkba öltözve, ünnepi dísszel felöltöztetett lovakkal járnak faluról falura, hogy hirdes-

18.oldal


sék a húsvéti üzenetet. Akár 200 lovasból is állhat egy felvonuló csapat, az utcákat pedig ilyenkor nézők ezrei szegélyezik. A tojás a húsvéti kút központi díszítő eleme is, amilyet főként Németország déli és dél-keleti részén találunk. A falvak lakosai közösen díszítik fel mindig új és pompás mintával festett tojásokkal és virágokkal a kutakat. Húsvétkor kedvelt kirándulóhelyek ezek a kutak, sőt Frankföld néhány településén szabályszerű turistaattrakcióvá váltak.

Locsolóversek Odalenn az utcán azt mondják a nagyok, Hogy ebben a házban hervadnak a csajok. Én is, mint apám, szeretem a nőket, Ezért jöttem meglocsolni Őket! Én még kicsi vagyok, Verset nem tudok. Majd jönnek a nagyok, Mondanak azok.

Főleg Németország északi területeNem kell tovább spórolni, in szokás a húsvéti tűz vagy a húsmegjött Gyula locsolni! véti kerék meggyújtása. Ez utóbbi esetében rőzsével és szalmával ki(Az utolsóban a név bármi lehet, tömött, tölgyfából készült kereket mert úgy is kijön.) gyújtanak meg és gurítanak le egy közeli lejtőn. Ha jól leér a kerék a lejtő aljára, az jó termést jelent. A húsvéti vízről pedig azt tartják, hogy speciális ereje van, sokáig eláll és különösen széppé teszi a bőrt. Régi hagyomány húsvétkor egy közeli forráshoz elmenni és onnan húsvéti vizet venni. És mint oly sok ünnepnek, a húsvétnak is megvannak a tipikus ételei, mint a húsvéti kenyér, a nagypénteki hal vagy a húsvét vasárnapi bárány.


19. oldal

SÜTÉS-FŐZÉS Íme néhány finomság, aminek a készítésében akár a gyerkőcök is segíthetnek!

Kókusztekercs Hozzávalók: 30 dkg darált háztartási keksz 2 dl tej 25 dkg porcukor 2 evőkanál kakaópor 2 evőkanál rum (elhagyható) 10 dkg margarin 5 dkg kókuszreszelék A kekszet tálba tesszük, hozzátesszük a tejet, a 20 dkg porcukrot és a kakaót. Addig gyúrjuk, míg összeáll. Egy másik tálban összekeverjük a vajat, a maradék cukrot és a kókuszreszeléket, de egy keveset meghagyunk belőle, hogy a végén meg tudjuk szórni a kész tekercs tetejét. A kekszes masszát gyúrótáblán kinyújtjuk, megkenjük a vajas krémmel, majd összekeverjük és megszórjuk a félretett kókusszal. Felvágás előtt pár órát hűtőbe tesszük, hogy szeletelhető legyen.

Szendvics másképp Két szelet kenyeret megvajazunk, tetszés szerint teszünk bele szalámit, zöldségeket, bármit, amit szeretünk, végül megszórjuk reszelt sajttal és egyberakjuk. A palacsintasütő alatt begyújtjuk a gázt, és míg várjuk, hogy jó forró legyen (nem kell bele semmiféle zsiradék) a kenyerek külső részét is jól megvajazzuk. Ha már elég meleg, beletesszük a kenyeret, és húslapáttal, vagy bármilyen más erre alkalmas eszközzel lenyomjuk addig, míg az alja pirosra nem sül. Ezután megfordítjuk (a sok vaj miatt nem ragad) és ezt is addig nyomjuk, míg piros és ropogós nem lesz. Nem sokkal macerásabb, mint az egyszerű szendvics, és nagyon finom. Jó étvágyat!

20. oldal


SZERÉNA 1000 nap éjszakája 1. rész Szeréna az ablaknál ült és a gondolataiba merült. Odakinn nagy pelyhekben esett a hó és a szél felkavarta a lehullott pelyheket. A királyság ebben az időszakban gyönyörű volt. A tél sosem volt annyira kemény, hogy ne tudták volna nagyobb bajok nélkül átvészelni és szinte mindig sűrűn és nagy pelyhekben hullott a hó. Kinyitotta az ablakot, kitette a kezét és hagyta, hogy hópehely hulljon a tenyerébe, majd nézte, hogy szinte azonnal elolvad. - Bárcsak én is olyan szabad lehetnék, mint ezek az apró kis pelyhecskék! Még akkor is, ha létezésük csak az első meleg fuvallatig tart – sóhajtott fel. Becsukta az ablakot, amikor kopogtattak: - Elnézést, hercegnő, de ideje lenne elkezdenie öltözni. A bál egy óra múlva kezdődik. - Legkedvesebb szolgálója, Elizabeth volt az. Odalépett Szeréna szekrényéhez, kivette az egyik báli ruhát, majd az ágyra tette. - Üdvözöllek Liz, köszönöm, hogy bejöttél segíteni – fordult meg Szeréna és a lányra mosolygott. Egyáltalán nem volt kedve ehhez a bálhoz, és az az igazság, hogy teljesen ki is ment a fejéből. Elizabeth valószínűMindkét lány arcán halvány moleg megérezte ezt és ezért jött be hozzá. Jól ismerték soly suhant át. már egymást, hisz egészen kiskoruk óta barátok voltak. Bár a társadalmi különbségek nem engedték, hogy ezt nyíltan kimutassák, olyan erős kötelék volt közöttük, amit semmi nem szakíthatott szét. - Igazán nincs mit, úrnőm, volt egy olyan érzésem, hogy elfelejtetted a ma estét - mindkét lány arcán halvány mosoly suhant át. Szeréna az ágyhoz ment és kezébe vette a ruhát, amit kikészítettek neki; a tükör elé lépett és maga elé tette. A sötétkék, csipkedíszítésű ruha tökéletes választás; derékban szűkített volt, a lágy fodrok pedig kiemelték gyönyörű alakját. Hagyta, hogy szolgálója segítsen az öltözködésben. Mikor végeztek, csodálkozva vette észre, hogy a finom anyag még jobban kihangsúlyozza szépségét. Hosszú barna haja lágyan omlott a derekára, barna szemeit pedig kiemelte ruhája színe. Felvette az öltözékéhez illő cipőjét, végső simításként pedig Elizabeth teletűzte a


21. oldal

haját apró fehér virágokkal. Szeréna sosem tartotta magát szépségnek, de ahogy végignézett magán, meg volt elégedve az eredménnyel. 165 cm magas volt és 57 kg, és azok közé tartozott, akik bármit ehettek, nem híztak el. Sokan irigyelték is emiatt, de őt ez nem igazán érdekelte. - Igazán gyönyörű lettél - mosolygott rá szolgája, és miután fújt rá a parfüméből, kiléptek a hálószoba ajtaján. A bálteremhez vezető folyosón végig őrség állt, akik először bólintással üdvözölték úrnőjüket, majd elismerő pillantásokat vetettek rá. Szerették őt. Két éve, mióta a szülei meghaltak, Szeréna egyedül uralkodott Ahol jóindulat van, ott előbbolyan gyengédséggel és szeutóbb a béke is megszületik. retettel, amit az ország már nagyon rég látott. Sokszor az őrök maguk közt azon viccelődtek, hogy fel kellene adniuk a munkájukat, hisz nincs olyan ember a világon, aki ártani akarna a hercegnőnek. A bálterem a szokásosnál is ragyogóbb volt. A mennyezet tetejéről egy óriási csillár lógott, megvilágítva az egész termet. A hófehér falakon arany díszítés futott végig. A mozaikszerűen kirakott fekete-fehér csempék úgy ragyogtak a fényben, mint apró drágakövek. A falakon végig virágcsokrok voltak harmonikus látványt és illatot teremtve. Ahogy Szeréna belépett, a zene elhallgatott és a vendégsereg utat nyitott neki. A hölgyek pukedlivel, az urak fejbólintással köszöntötték. Mindenki elismerően nézte a fiatal nőt, aki annyi mindenen ment keresztül, és mégis meg tudta őrizni kedvességét és tisztánlátását. Ezt az ünnepséget is azért rendezték, hogy a megoldják a diplomáciai konfliktust a szomszéd királysággal. Szeréna tanácsadói elleAhogy a lány körülnézett, magas nezték az egészet, mondván, már többször próbál- rangú vendégét sehol sem látta. ták a békés utat, sikertelenül; de a lány hajthatatlan maradt. Tudta, hogy egy háború egyik félnek sem lenne kedvező, mindkét ország népe anyagilag és lelkileg is kimerülne benne. Amellett pedig meg volt győződve róla, hogy ahol jóindulat van, ott előbb-utóbb a béke is megszületik. Mikor ezt elmondta a tanácsban, azt mondták, túl fiatal és hiszékeny ahhoz, hogy kemény döntéseket tudjon hozni, ha a szükség úgy kívánja. Ekkor Szeréna felállt és közölte, hogy ameddig az ország az ő irányítása

22.oldal


alatt áll, nem lesz háború senkivel, és aki ezzel nem ért egyet, nyugodtan távozhat a tanácsból. Ez volt az első alkalom, hogy ilyen határozottan lépett volna fel; de gyanította, hogy nem ez volt az utolsó eset. A megbeszélés után kijelentette, hogy bált rendez, amire meghívja Arameld királyát is. Egy hét alatt sikerült is mindent megszervezni; de ahogy a lány körülnézett, magas rangú vendégét sehol sem látta. Talán nem érkezett meg a meghívója? Vagy annyira mély ellenszenvet táplál iránta, hogy el sem jön? A királyról sok mindent el lehetett mondani, de azt mindenki tudta, hogy józan gondolkodású. Tudhatta, hogy egy békeszerződés számára is előnyösebb lenne; nemcsak népe miatt, hanem mert szövetségesekként szinte sérthetetlenek lennének. Mindkét ország nagynak számított, tele ásványkincsekkel, valamint nagy és erős seregeik voltak. Az erőviszonyok és az adottságok annyira hasonlóak voltak, hogy egy háború esetén egyenlők lettek volna az esélyek. Szeréna is tudta ezt és remélte, hogy a király is rájön arra, hogyha egyesítenék erőiket, sokkal többre jutnának. Míg ezeken gondolkodott, odament az egyik ablakhoz és kinézett rajta. A hó már nem esett és a felhők is kezdtek szertefoszlani, így láthatóvá vált a hold. A hóréteg csillogott a fényében és Szerénát ez teljesen elSzeréna arcából kifutott a vér és a bűvölte. Annyira elmerült a látványban, hogy észre sem szíve a torkában dobogott. vette, hogy valaki mögé lépett. Hátulról megragadták a karját és valami kemény dolgot nyomtak a bordái közé, majd egy férfihang azt súgta a fülébe: - Hercegnő, most velem kell jönnie! Ha nem teszi, mindenki, aki itt van, meghal. Ha segítségért próbál kiabálni, akkor is. Ha megpróbál megszökni, az ön életének lesz vége. A döntés az öné, de javaslom, tegye azt, ami mindenkinek a legjobb. Szeréna arcából kifutott a vér és a szíve a torkában dobogott. Nem tudta, ki ez és mit akar tőle, de azért sejtései voltak; az esze azt súgta: e mögött Arameld királya áll, ezért nem jelent meg a fogadáson. Szerette volna kideríteni, igaz- e, amit gondol, emellett pedig nem akart senkit veszélybe sodorni, így összeszedte minden lélekjelenlétét és a leghatározottabb hangon válaszolt: - Magával megyek. – Érezte, hogy a karján lazul a szorítás. Lassan a kijárat felé terelték, sikerülhetett természetes látszatot keltenie, mert senki nem figyelt fel rájuk. Amint kiléptek a palota ajtaján, az becsukódott mögöttük, és elindultak a sötét éjszakába. Folytatás a következő számban... Cs.I.


23.oldal

RAJZMAPPA

Radics Laci rajza

24.oldal


JÁTÉK Segíts a kutyusnak eljutni a csonthoz!

Fejtsd meg a rejtvényt, hogy megtudd, mi Anglia fővárosa! 1. Egy repülő állat, ami nem madár. Fekete színű, főleg nyáron idegesít a zümmögésével. 2. A Hófehérkéből az a törpe, amelyik mindig mérges. 3. A leghosszabb szünidő az iskolásoknak. 4. Mesehős. Döbrögi nem szereti. ……Matyi 5. Egy lila virág és egy hangszer neve is ez. 6. A legfényesebb égitest. Ez melegíti fel a Földet. 1. 2. 3. 4. 5. 6.


25.oldal

POÉN - Az én anyósom olyan, mint a húsvéti tojás! - Hogyhogy? - Erősen festett, és előbb-utóbb összetöröm!

- Mi az előnye annak, ha szenilis vagy? - ??? - Elrejtheted magadnak a húsvéti tojásokat.

Nyuszika lemegy a pékségbe, megkérdezi a péktől: - Csókolom, van répatortája? - Nem, nyuszika, nincs répatortám. Másnap is elmegy a pékhez, és kérdezi: - Csókolom, van répatortája? - Nem, nyuszika, nincs. Harmadnap is elmegy nyuszika a pékhez. - Van répatorta? - Nincs, nyuszika! A pék ezután úgy dönt, csinál hát egy répatortát a nyuszikának. Negyedik nap is elmegy a nyuszika a pékhez, és megint kérdezi: - Csókolom, van répatorta? - Van, nyuszika, van! - Fúúúúúúújjjjjj, de utálom!

26.oldal

Pistike megkérdezi az édesanyját: - Anya, ugye, hogy a húsvéti nyuszi tojja a tojást? - Igen, Pistike. - És az is igaz, hogy a tojásból kiscsibe kel ki? - Igen, Pistike. - Hát nem mondom, szép kis erkölcsök uralkodnak nyúléknál.

Két rendőr megajándékozza egymást húsvétkor, az egyik Kindertojást kap. - Te, hallod, megszenvedtem vele, mire megettem. - Ugyan miért? - Hát a csoki könnyen ment, de a kapszulát rohadt nehéz volt lenyelni.

Bemegy a nyuszika a zöldségeshez, és kérdezi az eladótól: - Narancs van? - Nincs, nyuszika, csak banán van. - Akkor irány Bana!

- Mi a Húsvét-sziget fővárosa? - ??? - Nyúl York.



27.oldal

Keresd a különbséget!

A képek között 3 eltérés fedezhető fel − találd meg őket! (A fotó a Halászbástyánál készült.)

adom! Kettő Az adom 2. száma A Domonyi ifjak Káldor-program lapja

Recommend Documents