Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2011. évi változásai
A képviselet szabályainak változása •
Az Art. képviseletre vonatkozó szabályai korábban nem terjedtek ki az adópolitikáért felelős miniszter előtt zajló eljárásokra, 2011-től a miniszter eljárása során is ugyanazokat a képviseleti szabályokat kell alkalmazni, mint az adóhatósági eljárások során.
2
A képviselet szabályainak változása •
Az adózó állandó meghatalmazottja vagy megbízottja mulasztását jelenleg csak abban az esetben mentheti ki, ha bizonyítani tudja, hogy a bevallás, adatszolgáltatás tartalma az ő érdekkörén kívül eső okból hibás vagy hiányos, illetve a bevallási késedelem az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza. 2011-től a képviselő valamennyi bejelentett kötelezettséggel kapcsolatban bizonyíthatja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okból történt.
3
Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) •
•
•
2011-től az APEH és a VP összeolvadásával létrejön a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, ennek megfelelően a NAV adóztatási szerve lesz az állami adóhatóság, a NAV vámszerve a vámhatóság. A NAV központi költségvetési szerv marad, központi hivatal helyett kormányhivatal lesz, a kijelölt miniszter felügyeli és ellenőrzi a NAV tevékenységét és vezetését. A NAV-ot az elnök vezeti, akit a kijelölt miniszter javaslatára a miniszterelnök nevez ki. 4
Nemzeti Adó- és Vámhivatal • •
•
A NAV-nak lesznek központi, középfokú és alsó fokú szervei. A NAV központi szervei: a központi hivatal, a bűnügyi főigazgatóság, az informatikai feladatokat ellátó intézetek és a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet. A NAV adóztatási szervei a Központi Hivatal, a közép- és alsó fokú adóztatási szervek, az alsó fokú adóztatási szervek hatásköri és szervezeti önállósággal nem rendelkező kirendeltségeket működtethetnek. A másodfokú hatósági hatáskör a középfokú szervekhez kerül át.
5
Nemzeti Adó- és Vámhivatal •
•
•
A NAV vámszerve a Központi Hivatal, a közép- és alsó fokú vámszervek, az alsó fokú vámszervek hatásköri önállósággal rendelkező kirendeltségeket működtethetnek. A NAV nyomozó hatósága a bűnügyi főigazgatóság és annak középfokú szervei, a bűnügyi igazgatóságnak is vannak középfokú szervei és alsó fokú szerve. A NAV személyi állománya kormánytisztviselőkből, pénzügyőrökből, kormányzati ügykezelőkből és munkavállalókból áll.
6
Egyéni vállalkozó tevékenységének szünetelése •
A módosítással egyértelművé válik, hogy csak az egyéni vállalkozói, ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, közjegyzői minőségben keletkezett adókötelezettségekre, illetve az ilyen minőségben érvényesített adóvisszaigénylésre, adóvisszatérítésre, költségvetési támogatás igénylésre vonatkoznak a rendelkezések. Így például az ügyvéd az ügyvédi tevékenység szünetelése alatti időtartamban is kötelezett az ügyvédi tevékenységétől független, nem e minőségéhez kapcsolódó adókötelezettségei teljesítésére, illetve jogosult az ügyvédi minőségétől független adóvisszaigénylés érvényesítésére. 7
Eljárási határidők •
•
Az adóigazolás kiállításának határideje a kérelem beérkezésétől számított 8 nap (régen a Ket. alapján 8 nap volt, amikor átállt a Ket. a munkanapokban történő számításra, akkor az Art. csak az általános ügyintézési határidőt, a 30 naptári napot határozta meg, de a gyakorlatban változatlanul igyekezett az adóhatóság 8 nap alatt kiadni az igazolásokat). A vagyonszerzési illeték kiszabására 2011-től 60 napos ügyintézési határidőt biztosít a törvény.
8
Bejelentések •
•
Az Art. 16. § (3) bekezdés d) pontját érintő módosítással egyértelművé válik, hogy a cégek esetén a főtevékenység és ténylegesen végzett tevékenység, egyéni vállalkozók esetén a fő- és egyéb tevékenység a bejelentendő adat, ezzel az Art.-ét hozzáigazították a Ctv.-hez illetve az egyéni vállalkozókról szóló törvényhez. Az egyéni vállalkozó valamennyi olyan adatát bejelentheti (a változásokat is) az okmányirodánál, amelyeket korábban csak az állami adóhatósághoz jelenthetett be közvetlenül (egyablakos rendszeren kívli adatok). 9
Bejelentések •
Az okmányirodai regisztráció és azt követő adóhatósági bejelentés szabálya nem változik általános esetben, továbbra is az adószám megszerzését követő 8 napon belül kell az okmányirodánál ügyfélkaput létesíteni, és a létesítést követő 8 napon belül kell ezt az állami adóhatósághoz bejelenteni. Új szabály, hogy amennyiben az adózó az adószám megszerzését megelőzően már létesített ügyfélkaput, úgy a 8 napos bejelentési határidőt az adószám megszerzésétől kell számítani.
10
Bejelentések •
A Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztatónak (külföldi vállalkozásnak) a biztosítottal kapcsolatos bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Art. 8. és 9. §-ában meghatározott képviselő útján, ennek hiányában közvetlenül saját magának kell teljesítenie. Ez utóbbi esetben a külföldi vállalkozásnak foglalkoztatóként be kell jelentkeznie az állami adóhatóságnál. Ha a külföldi vállalkozás nem rendelkezik Art. szerinti képviselővel, és elmulasztja a bejelentkezést, a foglalkoztatott teljesíti a fenti kötelezettségeket, és viseli járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot). 11
Bejelentések •
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény a bejelentésre speciális szabályokat állapított meg, amikor azonban az egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett személy(ek) esetében túllépik a létszámvagy az időkorlátot, akkor az Efotv. szerinti foglalkoztatás és közteherfizetés helyett az általános munkajogi szabályok alapján történő foglalkoztatáshoz kötődő adó- és járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni. Ilyen esetekben az alkalmazottak a Tbj. rendelkezései szerint biztosítottnak minősülnek, ezért be kell őket jelenteni, de a jogviszony létrejöttét megelőzően nem lehet, ezért a jogsértés feltárásától számított 8 napon belül kell bejelenteni.
12
Bejelentések •
Az előtársaság a cégbejegyzési kérelem benyújtásának napjáig tartó időszakban adószámmal még nem rendelkezik, ugyanakkor az alapító okirat keltétől már foglalkoztató lehet, és akár az Efo.tv. alapján is foglalkoztathat idényvagy alkalmi munkást. Ilyen esetben az előtársaságnak előbb adószám nélkül, elektronikus úton kell teljesítenie bejelentési kötelezettségét, majd az adószám megszerzését követő 8 napon belül ezt meg kell ismételnie az adószám közlésével. 13
Havi adó- és járulékbevallás •
Új rendelkezés lesz a Pftv. módosításával, hogy a munkaadót járulékkedvezmény illeti meg, ha terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesült, visszatérő munkavállaló munkakörét a visszatérő munkavállaló és az őt a gyes, gyed időtartama alatt helyettesítő munkavállaló heti 20-20 órás részmunkaidős munkaviszony keretében látják el. A munkaadó ebben az esetben 27 százalék helyett 20 százalékos társadalombiztosítási járulék fizetésére köteles – legfeljebb a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalap után – 3 évig, amennyiben legalább 1 évig fennállnak a feltételek. Ezt a változtatást jeleníti meg az Art. havi adó- és járulékbevallásra vonatkozó 31. § (2) bekezdése. 14
Adónyilatkozat •
A „söralátét”-ként emlegetett adónyilatkozat helyettesíti a személyi jövedelemadó bevallást. A magánszemély tehát választhat az adónyilatkozat, az adóbevallás, az egyszerűsített bevallás és a munkáltatói adómegállapítás között. Minimális az adattartalma, kizárólag a személyes adatokat, az adóköteles jövedelmet, az adófizetési kötelezettséget és a levont személyi jövedelemadót és adóelőleget tartalmazza. Alkalmazására először a 2011. évi jövedelmekre vonatkozó bevalláskor kerülhet sor, az alkalmazás feltételeit az Szja tv. tartalmazza. 15
Értesítés törzsadatokról •
Csak akkor értesíti az állami adóhatóság az adózót a nyilvántartásba vételről, ha az ügyfélkapu létesítésére nem kötelezett, mivel egyébként elektronikusan lekérdezheti a nyilvántartásban szereplő adatokat.
16
Áfa-nyilatkozat •
•
Jelenleg: az adózó az áfa-nyilatkozatban az általánostól eltérő szabályok alkalmazásáról nyilatkozhat, ha ilyen nyilatkozatot az adózó nem tesz, úgy tekinti az adóhatóság, hogy az adózó az általános forgalmi adó általános szabályait alkalmazza. Gyakran előfordult, hogy adózói figyelmetlenség miatt maradt el a speciális adózási mód választására vonatkozó nyilatkozat. A módosítás szerint nyilatkozatot kell tenni akkor is, ha az adózó az általános forgalmi adó általános szabályai szerint kíván adózni, így a jövőben a félreértés elkerülhető. 17
Végelszámolás •
Csak abban az esetben kell a végelszámolást az adóhatóságnak bejelenteni, ha cégbejegyzésre nem kötelezett adózóról van szó, mivel a cégbíróság a végelszámolás kezdetéről értesíti az állami adóhatóságot.
18
Fióktelep megszűnése •
A Ctv. és az Art. is módosul: a külföldi vállalkozások fióktelepének megszűnése esetére is alkalmazni kell a jövőben ugyanazt a szabályt, mint végelszámolás esetén. A cégbíróság tehát csak akkor törölheti a külföldi vállalkozás belföldi fióktelepét a cégnyilvántartásból, ha az adóhatóság értesíti, hogy adóhatósági, végrehajtási eljárás illetve ellenőrzés nincs folyamatban. 19
Egészségügyi hozzájárulás •
A módosítás alapján lehetőség lesz arra, hogy az adóhatóság a személyi jövedelemadó bevallásban szereplő egészségügyi hozzájárulást ugyanúgy kezelje, mint az adózó részére visszatérítendő jövedelemadót és a járulékot, és azok kiutalásával egyidejűleg a visszatérítendő egészségügyi hozzájárulás kiutalására is sor kerülhet.
20
Pénzforgalmi számla •
Korábban az Art. azt írta elő, hogy a pénzforgalmi számlával rendelkező köteles fizetési kötelezettségét a belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással teljesíteni. Ha az adózó kötelezettsége ellenére nem nyitott pénzforgalmi számlát, akkor előfordulhatott, hogy értelmezése szerint készpénz-átutalási megbízással is befizetheti adóját. Ezért a módosítás egyértelművé teszi, hogy a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó kizárólag pénzforgalmi számlájáról teljesítheti adófizetési kötelezettségét. 21
Munkáltatói táppénz-hozzájárulás •
A táppénz-hozzájárulással kapcsolatos eljárási szabályok egyszerűsödnek: az OEP nem a jogerős határozatokat küldi meg az állami adóhatóságnak, hogy az könyvelje a kötelezettséget a munkáltató folyószámláján, hanem elektronikus úton adja át az adatokat azzal, hogy az adatok helyességéért a határozatot hozó hatóság, azaz az egészségpénztár felel. Az állami adóhatóságnak az eredeti, jogerős határozatot át kell adni, ha az adózó végrehajtási kifogást nyújt be.
22
Túlfizetés visszatérítése •
•
Az adózónak akkor lehet a túlfizetést a jövőben is kiutalni, ha nincs adótartozása vagy adók módjára behajtandó köztartozása. A jövőben azonban ehhez az is kell, hogy minden bevallási kötelezettségét teljesítse az adózó, ugyanis csak így lehet megállapítani, hogy valóban nincs adótartozása.
23
Nyilatkozat •
•
A jelenlegi rendelkezések az adózóval szerződéses kapcsolatban állt vagy álló másik adózóra a nyilatkozattevő, az adózóval szerződéses kapcsolatban állt vagy álló, adózónak nem minősülő magánszemélyekre a tanú elnevezést használja. Ez jogértelmezési gondokat is okozott, mivel nem volt egyértelmű, mikor kell a Ket. tanúra, tanúvallomásra vonatkozó szabályait alkalmazni. A módosítás rendezi, hogy az Art. szerinti nyilatkozattétel speciális jogintézmény, amely különbözik a Ket. szerinti tanúvallomástól. 24
Bevallási késedelem bejelentése •
•
Ha a magánszemélynek a személyi jövedelemadó-bevallás elkészítéséhez szükséges iratok, igazolások nem állnak rendelkezésére és emiatt a bevallását nem tudja határidőben benyújtani, a bevallási késedelemről a bevallás benyújtására előírt határidőn belül bejelentést kell tennie (igazolási kérelem a bevallás benyújtásakor). Mentesül a bevallási késedelem miatt fizetendő mulasztási bírság alól szeptember 20-áig (kivéve, ha igazolási kérelmet nem nyújt be). 25
Önellenőrzés •
•
Az önellenőrzésre változatlanul érvényes az a szabály, hogy a tévedés feltárásától számított 15 napon belül kell az önellenőrzést benyújtani, és az ellenőrzés megkezdésétől nincs helye önellenőrzésnek. Korábban az adózók gyakran azon a napon nyújtották be önellenőrzésüket, amikor a vizsgálatról szóló értesítést átvették. Erre a jövőben nem lesz lehetőség, mivel az Art. előírja, hogy az értesítés kézbesítésének (vagy a megbízólevél átadásának) napját megelőző napon kell az önellenőrzést az adóhatósághoz benyújtani (postára adni). 26
Adóhatóság adatkérése •
Az adóhatóság az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy azonosításához, az adókötelezettség vagy a költségvetési támogatáshoz való jogosultság megállapításához, ellenőrzéséhez, a végrehajtási eljárás lefolytatásához, adóigazgatási eljárásban a tényállás tisztázásához adatokat igényelhet a közhiteles nyilvántartásokból (pl. személyiadatés lakcímnyilvántartás, cégnyilvántartás, ingatlannyilvántartás, gépjármű-nyilvántartás, építésfelügyeleti nyilvántartás), térítés nélkül.
27
Adóhatóság adatkérése •
Jegyzőtől: az elhunyt adójának megállapításához szükséges a hozzátartozók és az örökösök ismerete, mivel az elhunyt hozzátartozói tudják a szükséges iratokat az adóhatóság rendelkezésére bocsátani, és az örökösök terhére kell az adókötelezettséget megállapítani, illetve a túlfizetést kiutalni. Így az adóhatóság megkeresésére a jegyző a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző nevéről és a rendelkezésre álló hozzátartozói adatokról adatot szolgáltat. Az átadott adatokat az adóhatóság törli, ha az elhunyt terhére nem állapít meg adót vagy a javára költségvetési támogatást. 28
Adatszolgáltatás •
Adatszolgáltatás a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak (BÁH), amely menekültügyi és idegenrendészeti hatóságként látja el a hatáskörébe utalt feladatokat. Az Art. jelenleg csak a menekültügyi hatóságot nevesíti mint adatszolgáltatásra jogosultat, de a külföldiek magyarországi tartózkodásával összefüggésben a BÁH-nak, mint idegenrendészeti hatóságnak is kell adatokat kérnie az állami adóhatóságtól az ellátás vagy támogatás megállapítása, valamint a folyósítás és a jogviszonyok jogszerűségének ellenőrzése érdekében. 29
Adatszolgáltatás •
•
Adatszolgáltatás a nyugdíjbiztosítási szervnek: a módosítással az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nyugdíjjárulékáról is adatot ad az adóhatóság. Adatátadás a támogatást folyósító szervnek: a központi költségvetésből vagy Európai Uniós forrásból támogatást folyósító szervnek megkeresésre adatot ad az adóhatóság, ha az a támogatás igénylése, felhasználása jogszerűségének megállapításához szükséges. 30
Adatszolgáltatás a nyomozó hatóságnak •
Az adóhatóság az adótitokról megkeresésre tájékoztatja a nyomozó hatóságot a büntető eljárás megindítása vagy lefolytatása érdekében. Ehhez jelenleg ügyészi jóváhagyás szükséges, 2011-től azonban a megkeresés az ügyész jóváhagyása nélkül is teljesíthető. Ennek megfelelően a büntetőeljárásról szóló törvényt is módosítják.
31
Ellenőrzési határidő •
Ellenőrzési határidő az egyszerűsített felszámolás esetén: a tevékenységet záró bevallás, az ezt megelőző időszakra vonatkozó bevallás és a felszámoló által készített záró bevallás ellenőrzését az adóhatóság a záró adóbevallás benyújtását követő 45 napon belül köteles befejezni.
32
Ellenőrzés során külföldi adóhatóság megkeresése •
A külföldi adóhatóság megkeresése idején – a kapcsolódó vizsgálatokhoz hasonlóan – az ellenőrzéssel nem érintett kérdésben az ellenőrzés folytatható, kizárólag a megkereséssel érintett kérdésben kell az ellenőrzést felfüggeszteni. Az adó megállapításához való jog elévülése nem nyugszik a külföldi megkeresés idején.
33
Elővezetés •
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) szerint elővezetésnek abban az esetben van helye, ha a személyes megjelenésre kötelezett személy a második idézésnek sem tesz eleget. Az Art. jelenleg - a Ket. rendelkezéseitől eltérően - már az első szabályszerű idézés elmulasztása esetén is lehetővé teszi az adózó illetőleg képviselője, alkalmazottja elővezetését. A módosítással a törvény e szabály alkalmazását megengedi akkor is, ha az a személy, aki az ellenőrzéssel érintett időszakban az adózó képviselője, alkalmazottja volt, a személyes megjelenési kötelezettségének első ízben nem tett eleget. 34
Becslés •
•
A módosítás egyértelművé teszi, hogy a becslés az adó megállapításának egyik módja. Gondot okozott a gyakorlatban az átlagadó kifejezés. Ha az adózó elmulasztja az adóköteles bevételszerző tevékenységét bejelenteni, a jövőben 12 havi működést vélelmezve kell az adó alapját megállapítani.
35
Ismételt ellenőrzés •
•
Az ismételt ellenőrzésre csak akkor kerülhet sor, ha az adózó jóhiszemű volt, azaz az általa feltárt új tény, körülmény az adózó jóhiszemű eljárása esetén nem állt az adózó rendelkezésére, arról nem tudott és nem is tudhatott. Ismételt ellenőrzésre kerülhet sor, ha az adóhatóság rendelkezésére álló adatok alapján az ismételt ellenőrzés eredménye ellátási jogosultságot teremt (korábban a társadalombiztosítási igazgatási szerv vagy a magánnyugdíjpénztár megkeresése is kellett). 36
Kézbesítés •
•
Kézbesítési vélelem: a Ket. szerint a kézbesítési vélelem beálltáról értesíteni kell az ügyfelet, az Art. speciális rendelkezésként rögzíti, hogy az adózót a kézbesítési vélelem beálltáról nem kell értesíteni. Kézbesítés több képviselő esetén: az adóhatóság több bejelentett képviselő esetén az iratot az adózó által az írásban kijelölt képviselőnek kézbesíti, ilyen kijelölés hiányában pedig az adóhatóság választ az iratok kézbesítésekor az adózó által meghatalmazott képviselők közül. 37
Szokásos piaci ár •
A gyakorlatban eddig is alkalmazott értelmezés alapján bekerült a törvény szövegébe, hogy az adóhatóság által megállapított szokásos piaci ár nemcsak a kapcsolt vállalkozási viszonyban álló társaságokra, hanem valamennyi kapcsolt vállalkozásra alkalmazható, tehát ide kell érteni a magánszemélyeket is.
38
Felügyeleti intézkedés •
A törvény módosítására azért volt szükség, mert az Art. háttérjogszabálya, a Ket. alapján a döntésnek két formája van: a határozat és a végzés. Az Art. új, speciális rendelkezése szerint a felügyeleti intézkedés iránti kérelem esetén, amennyiben a hatóság mellőzi a felügyeleti intézkedést, erről levélben értesíti a kérelmezőt.
39
Végrehajtható okirat •
Bővül a végrehajtható okiratok köre a bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozattal, mivel gondot okozott a bírósági eljárási illetéket meg nem fizetők esetén, hogy nem volt végrehajtható okirat az adóhatósági eljárásban az ítélet.
40
Visszatartási jog gyakorlása •
Változás, hogy az adóhatóság mellőzheti az adózó kérelmére a visszatartási jog gyakorlását akkor is, ha a költségvetési támogatás elmaradása a magánszemély adózó saját és hozzátartozója megélhetését súlyosan veszélyeztetné. Erre a jelenlegi szabályozás szerint csak abban az esetben van mód, ha az adózó gazdálkodási tevékenységének ellehetetlenítését eredményezné a támogatás elmaradása. 41
Azonnali beszedési megbízás •
•
Ha az adózó késedelmesen fizet, és időközben az adóhatóság hatósági átutalási megbízást nyújtott be, az adóhatóság a jogosulatlanul beszedett összeget 8 napon belül kamatmentesen téríti vissza. Ha a befizetés az adózó hibájából nem beazonosítható, a határidő a befizetés azonosításától kezdődik. Beazonosítható: ha a bejelentett pénzforgalmi számlájáról utal, ha feltünteti adószámát vagy adóazonosító jelét. 42
Végrehajtási eljárás felfüggesztése •
Új, a végrehajtás felfüggesztésére okot adó körülmény kerül a törvénybe: kérelemre az állami adóhatóság illetékügyben felfüggesztheti a végrehajtási eljárást, ha az illetékfizetési kötelezettség megszűnése várható. (pl. akkor, ha a felek elállnak a szerződéstől, és ezért nem kell illetéket fizetni)
43
Fizetési könnyítés •
Nem szünetel a végrehajtás, ha az adózó ismételt kérelmet nyújt be, és korábbi kérelme ügyében az adóhatóság megszüntette az eljárást (pl. mert az adózó nem tett eleget a hiánypótlási felhívásnak). Eddig csak abban az esetben nem szünetelt a végrehajtási eljárás, ha az adózó korábbi, ilyen tárgyú kérelmét az adóhatóság jogerős határozattal elbírálta, avagy a kérelmet az adózó visszavonta. 44
Jogorvoslat a végrehajtási eljárásban •
•
A végrehajtási kifogás esetében a felettes szervhez történő felterjesztés határideje az eddigi 8 napról 15 napra nő annak érdekében, hogy a tényállás tisztázásához valamennyi irat beszerzésére sor kerülhessen. Ha az adózó a végrehajtási kifogást olyan ügyben terjeszti elő, amelyet az adóhatóság más szerv elektronikus adatszolgáltatása alapján tart nyilván – ilyen a táppénz-egyharmaddal kapcsolatos eljárás – a határozatot hozó hatóság 8 napon belül átadja a jogerős határozatot, azaz a végrehajtható okiratot az állami adóhatóságnak, és a határozat megérkezésétől kell számolni a kifogás elbírálásának határidejét. 45
Elévülés •
•
Elévülés nyugvása: a soron kívüli adómegállapítás esetén az adó megállapításához, az adótartozás végrehajtásához és a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévülése az adózó halálának napjától a hagyatéki eljárást lezáró döntés jogerőre emelkedéséig nyugszik. Elévülés meghosszabbodása: hat hónappal meghosszabbodik az elévülés felügyeleti intézkedés esetén, ha a döntés súlyosításának lenne helye, és ezért új eljárást rendelnek el.
46
Szankciók •
Változik mulasztási bírságra vonatkozó szabály: nemcsak azt lehet megbüntetni, aki a bizonylatok kiállítását, könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, vagy a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, illetve a számviteli törvényben meghatározott pénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezéseket megsérti, hanem a jövőben azt is, akinek közzétett éves beszámolója, egyszerűsített éves beszámolója egészében vagy részben nem felel meg a számvitelről szóló törvény előírásainak. 47
Szankciók •
Igazolatlan eredetű áru: korábban hiányzott az adóhatóság mérlegelési lehetősége az igazolatlan eredetű árut forgalmazó adózó bírságolásánál, kötelező volt az áru forgalmi értékének 40 %-ával megegyező összegű bírságot kiszabni, 2011-től az áru forgalmi értékének 40 %-áig terjed a mulasztási bírság összege.
48
Szankciók Bírságolható személyek körének szűkítése: • a jövőben nem bírságolható az a személy, illetve annak közvetlen vezetője, akinek munkaköri kötelezettsége a bejelentési kötelezettség teljesítése. • 2011-től nem bírságolható a számla, az egyszerűsített számla, nyugta kibocsátási kötelezettség elmulasztásáért az adózó alkalmazottjának, illetve az értékesítésben közreműködő magánszemélynek a közvetlen vezetője. 49
Köszönöm a figyelmet.
50
