Az adócsökkentés hatásai a magyar gazdaság versenyképességére Szolnoki Főiskola Üzletember Találkozó 2010.11.25. Dr. Szűcs Bálint, RSM DTM Hungary
Jelenlegi intézkedéssorozat főbb elemei • • • • • •
Társasági adókulcs 10%-ra történő csökkentése 500 millió HUF adóalapig, majd 2013-tól a korlát megszüntetése 16%-os egykulcsos személyi jövedelemadóztatás bevezetése a szuperbruttó kivezetése, gyermekkedvezmények, 2013-tól tényleges 16% Válságadók bevezetése Társadalombiztosítási járulék 0.5 %-os emelése, minimálbér utáni járulékfizetés Munkaadói járulékfizetési plafon mégsem kerül bevezetésre Magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása (befizetések átcsatornázása , második pillér várható megszűnése)
20 December 2010
2
Magyarország az uniós adóversenyben I. 3. hely – munkát terhelő adók 4. hely – fogyasztást terhelő adók
Forrás: Eurostat
20 December 2010
3
Magyarország az uniós adóversenyben II.
2008-ban 8. hely (40,4%) – teljes adóterhelés a GDP %-ban (2009-ben 39,3%)
Forrás: Eurostat
20 December 2010
4
Társasági adó trendek az uniós tagállamokban
Forrás: Eurostat
20 December 2010
5
Adóterhelés az Európai Unióban 1998-2008.
Forrás: Eurostat
20 December 2010
6
Adóterhelés az Európai Unióban 1998-2011.
Válságadók, Bankadó
Forrás: Eurostat, RSM DTM Hungary
20 December 2010
7
Nemzetközi trendek az adóversenyben •
Társasági adócsökkentést a régiós adóverseny tette szükségessé, uniós szinten a korábbi 19%-os adóteher versenyképesnek mondható • Régiós tendencia az egykulcsos személyi jövedelemadó, fejlett gazdaságokban a kétkulcsos rendszer jelenleg előnyt élvez • Munkát terhelő adók csökkentése szükséges mind az uniós és mind pedig a régiós adóverseny tekintetében • Munkáltatói járulékplafon bevezetése, régiós versenytársak miatt • Fogyasztási adók emelése • Vagyonadóztatás terjedése • Kiszámítható, középtávon tervezhető adórendszer • Lényegi adóadminisztrációs egyszerűsítés • Adófizetési hajlandóság, adózási morál javítása Forrás: RSM International
20 December 2010
8
Adócsökkentés költségvetési hatásai 2011-2014. 2011
2012
2013
2014
Közvetlen hatások eredményszemléletben Munkát terhelő adók és járulékokat érintő javaslatok
-310
-515
-740
-785
Robin Hood adó
32
35
41
46
Jövedéki adó emelése
15
16
16
16
0
0
-152
-167
162
0
0
0
-101
-464
-835
-890
-76
-451
-819
-889
48
88
107
122
-28
-363
-712
-767
Elfogadott módosító indítványok közvetett hatásai
32
38
4
3
Biztosított nyudíjjárulék emelése 10%-ra
35
41
43
45
Cafetéria, járulékkedvezmények
-3
-3
-3
-3
0
0
-36
-39
-3
-3
-3
-3
1
-328
-711
-767
Egyéb adókat érintő javaslatok
Társasági adó (10% 500M HUF adóalap felett is) Pénzügyi szervezetek különadója (TAO hatással korr.) Összes közvetlen hatás eredményszemléletben Összes közvetlen hatás pénzforgalmi szemléletben Közvetett hatások pénzforgalmi szemléletben Teljes hatás pénzforgalmi szemléletben
Energiaellátok jövedelemadójának kivezetése Elfogadott módosító indítványok közvetett hatásai Tejes hatás a módosítások után
Forrás: Költségvetési Tanács
20 December 2010
9
Adóváltozások hatása a versenyképességre • A társasági adó csökkentés pozitív hatást fejt ki a vállalatok hitelképességére, beruházásösztönző, gyorsabb GDP növekedést tesz lehetővé, erőteljesebb növekedési hatás 2013-tól várható (beruházások +1%) (kb. 600 vállalkozást érint) • A személyi jövedelemadó csökkenés várhatóan tompított hatással lesz a versenyképességre (magas jövedelműek érintettsége, fogyasztási rugalmasság, határadókulcs, átlagadókulcs) • Gát lehet versenyképességi szempontból a különadók rendszere, amelyek a tervek szerint 2012 után is fennmaradnak • Elő munka terhe nem csökkent (0,5%-os társadalombiztosítási járulék növekedés), ami várhatóan 2011. december 31. után is fennmarad (1% járulékcsökkentés 75-80 milliárd HUF költségvetési bevételkieséssel jár) • Rendszerszintű reformok szükségessége (költségvetés kiadási oldal) 20 December 2010
10
Adóváltozások 2010/2011 Fajcsák Gábor, RSM DTM Hungary
Társasági adó Helyi Iparűzési adó Megszűnő kisadók Egyes ágazatokat terhelő különadók Önellenőrzési lehetőségek Innovációs járulék Illeték
12
Társasági adó Adókulcs változás • • • • •
500 millió forint adóalapig 10 % 2010-ben még csak 250 millió forint adóalapig Nincsenek feltételek, mint korábban az 50 millió forintig Évközi bevezetés -> időarányos megosztása adóalapnak 181 / 184 nap -> 2010-ben praktikusan 14,5 % adókulcs Eltérő üzleti évet alkalmazó adózók – csak 2010. augusztus 15.-e után kezdődő üzleti év esetén alkalmazható
13
Társasági adó Eszközök adóoptimalizálásra • Késleltetett bevétel/előrehozott költség • Kis értékű tárgyi eszközök beszerzésének előrehozatala • Fejlesztési tartalék képzése • Elhatárolt veszteség felhasználása • Értékelések (készlet, értékpapír) 2013 január 1.-től egységesen, korlát nélkül 10 százalékos adókulcs!
14
Társasági adó Szokásos piaci ár meghatározásának szabályai: • Eddigi három hagyományos módszer (összehasonlító árak, viszonteladási árak, költség és jövedelem) kiegészül: • Ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer • Nyereség-megosztásos módszer
15
Társasági adó Hatályát veszti 15. § (Külföldi szervezet adóalapja) • Ha adott országgal nincs kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény • Kamat, jogdíj, bizonyos szolgáltatások • Adómérték 30 % volt! Ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó szabályok módosulnak: •
Eddigi 19 % kétharmada helyett csak 10 % adót kell a külföldi társaságnak fizetni, ahhoz, hogy valós gazdasági jelenlét nélkül működhessen a struktúra!
16
Társasági adó Feltöltési kötelezettség • 50 millió árbevételi határ 100 millió forintra emelkedik! • Már idei feltöltésnél lehet alkalmazni (2010. december 16.-a után) • Eltérő üzleti évet választók is alkalmazhatják Adóalap korrekciós tétel • Magyar Kármentő Alapnak fizetett összeg azonos elbánás, mint kiemelkedően közhasznú szervezetnek juttatott összeg után (juttatás értékének 50 százaléka, de legfeljebb adózás előtti eredmény összege adóalap csökkentő tétel) • Bejelentett részesedéshez kapcsolódó adólap csökkentés lehetőségének kiterjesztése apportra is 17
Helyi iparűzési adó Ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység • Építőipari tevékenység esetén marad 30 – 180 nap! • Piaci vásározó kiskereskedelem kikerül – egyszerűsítési cél! • De, ha tevékenységet végez önkormányzat területén és más önkormányzat területén nem rendelkezik székhellyel, telephellyel (külföldi) Ideiglenes iparűzési adó megosztása, ha adott településen állandó telephelye keletkezik, akkor csak adott településre jutó adóból kerül levonásra (korábban székhely és telephelyek között meg kellett osztani)!
18
Helyi iparűzési adó Adóalap megosztási szabályok változása: • Építőipari tevékenységet folytatónál opció, hogy adóalap 50 %-át székhely és állandó telephelyek között személyjellegű vagy kombinált módszerrel, míg fennmaradó 50 %-ot ideiglenes telephelyek között a kapcsolódó árbevétel és készletre vett befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék arányában • Ügyvezetők utáni személyi jellegű ráfordítás legalább 10 %-át székhelynél kell elszámolni • Eszközérték szerinti megosztás nem alkalmazható, ha székhelyen eszközérték nem mutatható ki • Távközlési tevékenységet végző vállalkozók (előző évi árbevétel 75 %-a távközlési tevékenységből származik) számlázási cím alapján árbevétel arányosan oszthatják csak meg (mivel számlázási cím telephelyet jelent!)
19
Megszűnő kisadók • • • • • • • • • •
Öröklési illeték egyenes ági rokona 2010. augusztus 16.-tól Ajándékozási illeték egyenes ági rokona 2010. augusztus 16.-tól Vállalkozók kommunális adója 2011. január 1.-től Nem lakásnak minősülő épület utáni idegenforgalmi adó 2011. január 1.-től Nagy értékű személygépkocsik 2010. augusztus 16.-tól Nagy értékű vízi járművek 2010. augusztus 16.-tól Nagy értékű légi járművek 2010. augusztus 16.-tól Vízi társulati hozzájárulás 2011. január 1.-től Magánfőzésben magánfőző által 50 literig párlat 2010. szeptember 27.-től Televízió üzemben tartási díj 2010. augusztus 1.-től
20
„Válságadó” – „egyes ágazatokat terhelő különadó” 2012. December 31-ig Adóköteles: • Bolti kiskereskedelmi tevékenység (TEÁOR 45.1, - kivéve gépjármű, pótkocsi nagykereskedelem 45.32, 45.40, - kivéve motorkerékpár javítás, nagykereskedelem 47.1 – 47.9) • Távközlési tevékenység (2003. évi C. tv szerinti elektronikus hírközlési szolgáltatás) – vezetékes távközlés, mobil távközlés internet hozzáférés
21
„Válságadó” – „egyes ágazatokat terhelő különadó” • Energiaellátó (2008. évi LXVII tv. 10. § 1. pont) – Robin Hood adó: - 1.1. a szénhidrogén-kitermelési tevékenységet végző, a bányászatról szóló törvény szerinti bányavállalkozó, - 1.2. a kőolajtermék-előállító, a jövedéki engedélyes kőolajtermék nagykereskedő, - 1.3. a földgázellátásról szóló törvény szerinti földgáz-kereskedelmi engedélyes, egyetemes szolgáltató - 1.4. a villamos energiáról szóló törvény szerinti villamosenergia-kereskedelmi engedélyes, egyetemes szolgáltató - 1.5. a villamos energiáról szóló törvény szerinti termelői engedélyes, azzal, hogy a villamos energia kötelező átvételi rendszerében értékesítő termelők közül kizárólag az 50 MW beépített teljesítőképességet meghaladó teljesítőképességű erőmű termelői engedélyese;
22
„Válságadó” – „egyes ágazatokat terhelő különadó” Adó alapja: - Adóévi számviteli törvény szerinti árbevétel - Bolti kiskereskedelem esetén a szállítói engedmények is!
23
„Válságadó” – „egyes ágazatokat terhelő különadó” Adó mértéke: Bolti kiskereskedelem: - 500 millió forintig 0% - 500 millió forint – 30 milliárd forint 0,1 % - 30 milliárd – 100 milliárd forint 0,4 % - 100 milliárd forint felett 2,5 %
24
„Válságadó” – „egyes ágazatokat terhelő különadó” Adó mértéke: Távközlési tevékenység - 100 millió forintig 0% - 100 millió forint – 500 millió forint 2,5% - 500 millió forint – 5 milliárd forint 4,5% - 5 milliárd forint felett 6,5 % Energiaellátó - Adóalap 1,05%-a
25
„Válságadó” – „egyes ágazatokat terhelő különadó” Kétszeres adóztatás elkerülése - Magasabb adófizetési kötelezettséget eredményező tevékenység után Kapcsolt vállalkozások - Bolti kiskereskedelem és távközlési tevékenység esetén a kapcsolt vállalkozások árbevételi adatait össze kell adni!
26
„Válságadó” – „egyes ágazatokat terhelő különadó” Bevallási kötelezettség adóévet követő év 150. napjáig (május 30!) Ekkor kell adóelőleget is vallani mint tao esetén Adóelőleg alapja az adóévet megelőző adóév árbevétele Adóelőleg fizetési kötelezettség: - Adóév hetedik hó 20. nap - Adóév tizedik hó 20. nap 2010. évi adóelőleg 2010. december 20.-ig megállapítani, megfizetni, bevallani, összege: 2009. évi árbevétel alapján kerül meghatározásra Az adó összege az adózás előtti eredmény terhére elszámolható! Robin Hood adó időbeli hatályának kiterjesztése 2012. december 31.-ig 27
Önellenőrzési lehetőség Eddig - Ellenőrzés megkezdése előtt hiba feltárása (nyilvántartásba vétel) elég volt! - 15 napon belül kellett bevallást benyújtani! - Ellenőrzés megkezdése: előzetes értesítés kézbesítésétől, vagy megbízólevél átadásával kezdődik Ezután - Önellenőrzés benyújtása legkésőbb adóellenőrzés megkezdését megelőző nap Hatályba lépés 2011. január 1.
28
Innovációs járulék Járulék csökkentés lehetősége szűkül! Kutatás fejlesztés a gazdasági társaság saját tevékenységéhez kacsolódjon! a.) saját tevékenység körében végzett, vagy b.) költségvetési gazdálkodási rendszerben működik a megbízott, vagy c.) nonprofit kutatóhely a megbízott (alap, illetve főtevékenységként, vagy ahhoz kapcsolódóan kutatás, fejlesztési tevékenységet folytató szervezet) Emlékeztetőül: alapkutatás, ipari, vagy alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés
29
Illették Évközi módosítás • Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a tao szerinti kapcsolt vállalkozások között a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban lévő üzletrészek átruházása (2010, augusztus 16.) Új szabály • 35 évet be nem töltött fiatal első lakásszerzése esetén kérelemre legfeljebb 12 havi részletfizetés lehetséges (max. 8 millió forint piaci értékű ingatlanra 50 százalék, de legfeljebb 40 ezer forint illeték kedvezmény megmarad)
30
A magánszemélyek által megszerzett jövedelmeket érintő adóváltozások 2011.
Dr. Fekete Zoltán Titusz, RSM DTM Hungary
Személyi jövedelemadó változások
1. Az adó mértéke •
•
• •
Megszűnik a sávosan progresszív adózás! 2011-től 16 százalékos egységes személyi jövedelemadó kulcs – összevont adóalapba tartozó jövedelmek – külön adózó jövedelmek Adóalap-kiegészítés: 2011-ben marad a 27 százalék a jövedelem-megállapítás tehát változatlan, az adót ugyanúgy, mint 2010-ben egy képzett adóalap után fizetjük, az adóalap-korrekció változatlanul a munkáltatói társadalombiztosítási járulék, a kifizetői egészségügyi hozzájárulás mértékével egyezik meg 2012-ben a az adóalap-kiegészítés mértéke 50 százalékkal csökken 2013-ban szűnik meg teljesen az összevontan adózó jövedelmek adóalap kiegészítése
33
2. Családi kedvezmény !Új rendszer! • •
NINCS jövedelemkorlát! NEM ADÓ-, hanem ADÓALAP kedvezmény!
Mérték • •
1 vagy 2 gyermek esetén gyermekenként 62.500 Ft 3 vagy több gyermek esetén gyermekenként 206.250 Ft [Módosító indítvány, hogy a fogyatékos eltartott gyermek után a 3 gyermek utáni adóalap kedvezményt lehessen igénybe venni]
Megosztható a házastársak/élettársak között, az erre vonatkozó nyilatkozat már a az adóelőlegről tett nyilatkozatban is megtehető
34
3. Adójóváírás Nem szűnik meg, de változik: A mértéke igazodik az általános és egységes Szja kulcshoz, azaz 16% Igénybevételének jövedelemkorlátja maximális összege jogosultsági hónaponként 12.100 Ft, az éves jogosultsági határ 2.750.000 forint, de megmarad a jövedelemkorlát feletti jövedelemnél a csökkenő mértékű adójóváírás érvényesítésének lehetősége, az abszolút korlát 3.960.000 Ft.
35
A 2011-es adóváltozások hatása a nettó bérek alakulására minimálbér
havi bruttó 545.160
Havi bruttó 202.025
havi bruttó 618.750
36
Az éves bruttó jövedelemszintek arányának változása bevallási adatok alapján
Forrás: www.apeh.hu
37
4. Adónyilatkozat •
Név, lakcím, adóazonosító jel, az adóévi adóköteles jövedelem összege, az adóévi személyi jövedelemadó kötelezettség, és a levont adóelőleg összege elég, ha 1.
2. 3.
az összes jövedelem egyetlen munkáltatótól származik, a munkáltató év közben levonta az adóelőleget, és a levont előleg és a fizetendő adó közötti különbözet az 1.000 forintot nem haladja meg; kizárólag kifizetőtől származó, kifizetésenként a 100.000 forintot meg nem haladó bevétel; a munkáltatótól származó jövedelem mellett más kifizetőtől szerzett jövedelem kifizetésenként a 100.000 forintot nem haladja meg, és a kifizető az adóelőleg levonását pontosan teljesítette, azonban az összes jövedelem az adójóváírás jogosultsági határát nem haladhatja meg
A törvény meghatároz további, a magánszemély költségelszámolásával, a családi kedvezmény igénybevételével, az adójóváírással, az adóról történő rendelkezéssel kapcsolatos feltételeket, amelyek fennállása esetén adónyilatkozat nem tehető
38
5. Adóelőleg-szabályok • Egyszerűsödnek az adóelőleg megállapításának és az adóelőleg-nyilatkozat adásának szabályai • Az adóelőleg minden esetben az adóalap 16%-a függetlenül a juttatott jövedelem típusától, azaz attól, hogy rendszeres, vagy nem rendszeres, illetve attól, hogy az munkáltatótól vagy kifizetőtől származik, vagy annak megállapítására a magánszemély köteles • Változik az adójóváírás figyelembevétele, a magánszemély a jogosultsági határt meghaladó jövedelme esetén külön nyilatkozat, hogy mástól nem szerzett és várhatóan nem szerez az összes jövedelem meghatározásánál figyelembe veendő jövedelmet 39
6. A nem pénzben kapott juttatások A kifizetőt terhelő adó • Természetbeni juttatás, mint fogalom megszűnik • Nem pénzben adott juttatások adóztatás szempontjából lehetnek 1.
adómentes juttatások Az adómentességről továbbra is az Szja tv. 1. számú melléklete szerint meghatározott esetekben beszélhetünk
2.
adóköteles juttatások
40
6. A nem pénzben kapott juttatások A kifizetőt terhelő adó Nem pénzben adott adóköteles juttatások 2.1 a juttatás után a kifizetőt terheli az adókötelezettség 2.1.1 2.1.2
nem pénzbeli juttatások béren kívüli juttatások
2.2 a jutatás után a magánszemélynek az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre vonatkozó szabályozás szerint keletkezik adókötelezettsége
41
6. A nem pénzben kapott juttatások A kifizetőt terhelő adó 2.1 a juttatás után a kifizetőt terheli az adókötelezettség 2.1.1 nem pénzbeli juttatások (Szja 70. §) • Személyi jövedelemadó alapja a magánszemélynek juttatott bevétel 1,19 szerese • A 16%-os mértékű jövedelemadó mellett 27%-os egészségügyi hozzájárulás • Ide tartozik: 1. Hivatali üzleti utazáshoz kapcsolódóan étkezés, más szolgáltatás 2. Telefonszolgáltatás magáncélú használata címén meghatározott bevétel 3. Csoportos biztosítás 4. Nem társasági adóalany kifizető esetén a reprezentáció és üzleti ajándék (adómentességi értékhatárok és feltételek)
42
6. A nem pénzben kapott juttatások A kifizetőt terhelő adó 2.1.1 nem pénzbeli juttatások (Szja 70. §) 5. Legfeljebb évi három alkalommal adott csekély értékű ajándék – Nemcsak munkavállalónak, hanem bárkinek, akinek más jövedelme a kifizetőtől nem származik 6. Egyidejűleg több magánszemély számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel kapcsolatos utazási és szállásköltség, étel, ital, átadott termék 7. Adómentesnek és üzleti ajándéknak nem tekinthető reklám célú vagy egyéb ajándék (egyedi érték a minimálbér 1%-nál kevesebb) 8. Az értékhatárt meghaladóan adott béren kívüli juttatás (Szja 71. §)
43
6. A nem pénzben kapott juttatások A kifizetőt terhelő adó 2.1 a juttatás után a kifizetőt terheli az adókötelezettség 2.1.2 béren kívüli juttatások (Szja 71. §) • Személyi jövedelemadó alapja a magánszemélynek juttatott bevétel 1,19 szeres • A 16%-os mértékű jövedelemadó mellett nincs sem társadalombiztosítási járulék, sem egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség • Ide tartozik: 1. az adóévben üdülési csekk formájában juttatott, illetve a munkáltató kezelésében, tulajdonában lévő üdülőben nyújtott szolgáltatásnak a havi minimálbért meg nem haladó része (73.500 Ft) 2. étkezési szolgáltatás, étkezési utalvány vagy fogyasztásra kész étel révén juttatott jövedelemnél a havi 18.000 forintot meg nem haladó rész 3. Széchenyi Pihenőkártyára utalt legfeljebb 300.000 forint összegű támogatás 44
6. A nem pénzben kapott juttatások A kifizetőt terhelő adó 2.1.2 béren kívüli juttatások 4.Internet használat biztosítása legfeljebb havi 5.000 forintot meg nem haladó összeg (számla alapján) 5.iskolakezdési támogatás, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész 6.munkáltató nevére szóló számlára vásárolt helyi utazási bérlet 7.iskolarendszerű képzés költsége a minimálbér 2,5 szereséig (183.750 Ft) 8.magánszemély javára átutalt havi hozzájárulásból – önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba a minimálbér 50%-át – önkéntes kölcsönös egészségpénztárba/ önsegélyező pénztárba a minimálbér 30%-át – a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50%-át meg nem haladó rész 45
6. A nem pénzben kapott juttatások A kifizetőt terhelő adó 2.2 a jutatás után a magánszemélynek az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre vonatkozó szabályozás szerint keletkezik adókötelezettsége Amennyiben a törvényben nem nevesített módon kerül sor nem pénzben adott juttatásra, akkor a magánszemélynek az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre vonatkozó szabályok szerint alakul a jövedelemadó és járulék fizetési kötelezettsége (a korábbi természetbeni juttatások közül ide tartozik sportcélú juttatás, személyszállítási szolgáltatás, a munkavállalók részére szabályzat alapján megállapított juttatás stb)
46
7. Adómentességek • 2011-től adómentes bevétel a 2010-ben adóterhet nem viselő járandóság között szereplő nyugdíj, gyermekgondozási segély, anyasági támogatás és gyermeknevelési támogatás • Szakmai gyakorlat időtartamára jogszabály alapján kötelezően kifizetett díjazás • Felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére kifizetett gyakorlati képzés idejére kifizetett díjazásból havonta a hónap első napján érvényes minimálbért meg nem haladó rész • Házassági vagyonközösség megszűnésekor a megváltásból származó jövedelem • Felszolgálási díj, a fogyasztóktól közvetlenül kapott borravaló • Környezeti katasztrófával összefüggésben a munkáltató által adott segély • A lakáscélú munkáltatói támogatás, annak elengedése (építési költség 30 %, maximum 5 millió forint) • a munkáltató által a munkavállalóra, a társas vállalkozás által a személyesen közreműködő tagra kötött visszavásárlási értékkel nem rendelkező betegségbiztosítási díj • Ösztöndíjas foglalkoztatott e jogviszonyból származó minimálbért meg nem meghaladó ösztöndíja 47
8. Hatályon kívül helyezett rendelkezések • 2011-től hatályon kívül a tevékenységre jellemző kereset, de már a 2010-es adóévben sem kell alkalmazni a szabályt • Megszűnik az egyéni vállalkozói kivét-kiegészítés intézménye, azaz a vállalkozói osztalékalapból megállapított jövedelmet nem kell átminősíteni önálló tevékenység jövedelmévé, ha a vállalkozói kivét nem éri el a tevékenységre jellemző piaci keresetet • Megszűnik a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja személyes közreműködői díj-kiegészítése is, így ha személyes közreműködői díj nincs vagy annak éves összege nem éri el a tevékenységre jellemző piaci keresetet az osztalékot és/vagy az adóévben jóváhagyott, osztalékelőlegként már kifizetett osztalékot nem kell átminősíteni
48
8. Hatályon kívül helyezett rendelkezések • A kapott végkielégítés adóévek közötti megosztása, tekintettel annak az egy kulcsos rendszer bevezetéséből fakadó gyakorlati kiüresedésére • Megszűnnek az adókedvezmény korlátozásra vonatkozó rendelkezések, azok igénybe vétele független az éves keresettől • Hatályon kívül – a kisösszegű kifizetésekre vonatkozó rendelkezések, – a külföldi magánszemély részére kamat, jogdíj, szolgáltatási díj címen kifizetett bevétel adókötelezettségére vonatkozó rendelkezések – ingatlan bérbeadására vonatkozó rendelkezések Ezek a jövedelmek nem külön adóznak, hanem az összevont adóalap részeként adókötelesek
49
9. Külföldön adóköteles jövedelmek •
1.
2.
Az adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó, DE az, a beszámítás eredményeként nem lehet kevesebb a jövedelem 5%-ánál, kivéve 1. Szja törvény másként rendelkezik 2. Nemzetközi szerződés hiányában Az összevont adóalapba tartozó jövedelmeknél változatlanul beszámítható a külföldön megfizetett adó 90%-a, de legfeljebb az Szja szerinti adó összegével egyező mértékben megfizetett adó csökkenti a számított adó összegét Nemzetközi szerződés vagy viszonosság fennállása esetén, amennyiben a jövedelem nem adóztatható Magyarországon, a külföldön megszerzett jövedelmet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni bevallani, de az összes jövedelembe be kell számítani
50
10. Egyéb változások • Osztalékjövedelem – Megszűnik az EGT tagállamban működő elismert piacnak elismerő tőzsdére bevezetett értékpapír osztaléka utáni kedvezményezett 10 százalékos adózás • Árfolyamnyereség – Illetékmentesen szerzett értékpapír átruházása esetén szerzési érték – öröklésnél a hagyatéki eljárásban feltüntetett érték – ajándékozásnál az az értékpapír ajándékozónál igazolt érték, amelyet szerzési értékként figyelembe vehetett volna • Kamatadó – Adófizetési kötelezettség a 2006. szeptember 1. előtt kötött
– nyitott kamatperiódusú szerződések alapján fizetett kamat után – életbiztosítási szerződések rendkívüli befizetései után járó hozam 51
Társadalombiztosítást és egészségügyi hozzájárulást érintő változások
Társadalombiztosítási járulék • Minimálbér: a tárgyhavi, nem pedig megelőző havi minimálbér • Megszűnik a minimálbér kétszeresének figyelembevételével képzett járulékalap, 2011-től munkavállaló részére ténylegesen kifizetett jövedelem a Tb járulék alapja • Középfokú végzettséget igénylő vállalkozói tevékenység esetén – hasonlóan a munkaviszonyban foglalkoztatottakhoz – járulékalap a garantált bérminimum • A biztosított nyugdíjjárulék kötelezettségének mértéke 9,5%-ról 10%-ra növekszik
53
Foglalkoztatás ösztönzése • 2011-től a szabályozás kiterjed – a GYES-ről visszatérő munkavállaló részmunkaidős foglalkoztatására és – a vele azonos munkakörben mellette foglalkoztatott munkavállalóra – Járulékkedvezmény! A foglalkoztatót terhelő Tb 27% helyett 20%, DE! – kedvezményezett munkavállalónként legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér kétszeresének megfelelő járulékalap után érvényesíthető
54
• A változások inkább technikai, mint érdemi jellegűek, azok elsősorban a személyi jövedelemadó változásokhoz kapcsolódnak – 27%-os eho a kifizetőt terhelő adó mellett juttatott vagyoni érték után, de nem kell a béren kívüli juttatások után – mentes az a jövedelem, amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni – EGT tagállami tőzsdére bevezetett értékpapír utáni osztalék továbbra is mentes az eho alól
55
Színháztámogatás, avagy megtakarítás négy felvonásban
Miért színháztámogatás? •
Egyrészt, mert nemes gesztus az alulfinanszírozott magyar művészeti élet fellendítése érdekében,
•
másrészt a színháztámogatással akár négy adótervezési módszer előnyeit is ki lehet aknázni.
Mekkora megtakarítás érhető el a színháztámogatással?
Mekkora megtakarítás érhető el a színháztámogatással? A színháztámogatás • egyrészt költségként csökkenti a támogató eredményét, így alacsonyabb lesz a társasági adó kötelezettsége, • másrészt a támogatás levonható az így csökkentett társasági adó összegéből. A támogatás összegének 14,5%-át kitevő adómegtakarítás
Hogyan épül fel a 14,5% mértékű megtakarítás?
Hogyan épül fel a 14,5% mértékű megtakarítás? Tételezzük fel, hogy egy szervezet 2010. évre várható társasági adó kötelezettsége az alábbiak szerint alakul:
Megnevezés eredmény alapján számított adóalap: várható társasági adó kötelezettség (14,5%):
Összeg 110.000.000 Ft 15.950.000 Ft
Hogyan épül fel a 14,5% mértékű megtakarítás? Amennyiben ez a szervezet 10.000.000 forinttal támogatna egy színházat, adókötelezettsége így alakulna:
Megnevezés
Összeg
eredmény alapján számított adóalap:
110.000.000 Ft
támogatás:
-10.000.000 Ft
új adóalap:
100.000.000 Ft
számított társasági adó (14,5%): adókedvezmény: új társasági adó kötelezettség:
14.500.000 Ft -10.000.000 Ft 4.500.000 Ft
Hogyan épül fel a 14,5% mértékű megtakarítás? A színháztámogatás által elért adócsökkenés a következők szerint épül fel: Megnevezés
Összeg
adócsökkenés:
11.450.000 Ft
támogatásra jutó összeg:
10.000.000 Ft
realizált megtakarítás: a megtakarítás mértéke:
1.450.000 Ft 14,5 %
Mire van szükség a megtakarítás eléréséhez?
Mire van szükség a megtakarítás eléréséhez? A kívánt megtakarítás eléréséhez • az előírásoknak megfelelő színház kiválasztására, • a szükséges tartalmi elemekkel rendelkező támogatási szerződés megkötésére, • a támogatás éven belüli rendelkezésre bocsátására, valamint • a hivatalos támogatási igazolás beszerzésére van szükség.
Sporttámogatás
Mekkora megtakarítás érhető el a sporttámogatással? A színháztámogatáshoz hasonlóan a sporttámogatás •
egyrészt költségként csökkenti a támogató eredményét, így alacsonyabb lesz a társasági adó kötelezettsége,
•
másrészt a támogatás levonható az így csökkentett társasági adó összegéből.
Adómegtakarítás: a támogatás összegének 14,5%-a.
67
Támogatható sporttágak Látványcsapatsportok: • • • • •
Kosárlabda Labdarúgás Vízilabda Kézilabda Jégkorong
68
Támogatható szervezetek •
Országos sportági szakszövetségek
•
Sportszervezetek (a sportági szakszövetségek tagjai kell legyenek)
•
Közhasznú alapítványok (alapítványi cél: a látványcsapatsport fejlesztése)
69
Igénybevétel feltételei • Az előírásoknak megfelelő sportszervezet kiválasztása, – látványcsapatsport, – nemzeti bajnokság I. és II. osztálya egyikében vagy – felsőoktatási intézmény bármely szintű országos bajnokságban
szerepeljen. • A támogatás éven belüli rendelkezésre bocsátására, valamint • Támogatási igazolás beszerzése. 70
Köszönjük a megtisztelő figyelmüket! Dr. Szűcs Bálint;
[email protected] Fajcsák Gábor;
[email protected] Dr. Fekete Zoltán Titusz
[email protected] www.rsmdtm.hu
www.rsmdtm.hu/blog
