Az adó- és vámszolgálatok aktuális kihívásai. Konferencia és tanulmánykötet

Az adó- és vámszolgálatok aktuális kihívásai Konferencia és tanulmánykötet

Az adó- és vámszolgálatok aktuális kihívásai Konferencia és tanulmánykötet online kiadvány Kézirat lezárva: 2015. június

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015

Kiadja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Vám- és Pénzügyőri Tanszéke a Magyar Rendészettudományi Társaság Vám- és Pénzügyőri Tagozatának közreműködésével

Szerkesztők: Szabó Andrea Zsámbokiné Ficskovszky Ágnes

Felelős kiadó: Szabó Andrea

ISBN 978-963-12-4933-0

A mű szerzői jogilag védett. Minden jog, így különösen a sokszorosítás, terjesztés és fordítás joga fenntartva. A mű a kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül részeiben sem reprodukálható, elektronikus rendszerek felhasználásával nem dolgozható fel, azokban nem tárolható, azokkal nem sokszorosítható és nem terjeszthető.

3


Tartalomjegyzék Szerzők ...................................................................................................................................... 6 Előszó ......................................................................................................................................... 7 AZ ADÓ- ÉS VÁMSZOLGÁLATOK AKTUÁLIS KIHÍVÁSAI NEMZETKÖZI KONFERENCIA /2013. november 13./ .................................................................................. 9 ELŐADÁSOK .................................................................................................................... 10 Asztalos Gézáné: A NAV Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet bemutatása ....... 11 Pavlenko Olena: The framework of the guidance, integrity, and training in customs ...... 18 TANULMÁNYOK ............................................................................................................. 25 Suba László: A vámhatóság kríziskommunikációja – tanulságok egy évtized távlatából 26 Zsámbokiné Ficskovszky Ágnes: A kötelező érvényű tarifális felvilágosítás Európai Uniós jogintézménye ........................................................................................................ 41 Zsitnyánszky Lilla: Az Európai Unió Bíróságának áruosztályozással kapcsolatos döntései ........................................................................................................................................... 53 Erdős Ákos: Gyógyszerrendészet – egy speciális feladat kihívásai ................................. 66 Harnberger György: A kettős felhasználású termékek vámhatósági ellenőrzése ............. 83 Pálinkás András: A szolgálati kutyák alkalmazásának feladatköre és a feladatok végrehajtásának nehézségei .............................................................................................. 94 AZ ADÓ- ÉS VÁMSZOLGÁLATOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK PERSPEKTÍVÁI NEMZETKÖZI KONFERENCIA /2014. december 9./ ................................................... 106 ELŐADÁSOK .................................................................................................................. 107 Bakai Kristóf Péter: Integrált nemzetközi kapcsolattartás eredményei a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkájában – a jövedéki adócsalással kapcsolatos regionális együttműködés mint példa áttekintése ..................................................................................................... 108 Gömöri Dóra: A nemzetközi együttműködés új területe - ICOFI .................................. 118 Romhányi Antal: Mobillaboratóriumi vizsgálatok ......................................................... 126 Vankó László: Az adó- és vám együttműködés perspektívái a Nemzeti Adó- és Vámhivatal keretein belül (Előadásanyag) ..................................................................... 132 TANULMÁNYOK ........................................................................................................... 141 Harnberger György: A kábítószerek vámhatósági ellenőrzése, annak kihívásai ............ 142 Dézsi Zsolt: Kompetencia alapú vámképzés közösségi háttere – EU background of the

4

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 competency based customs training................................................................................ 155 Magasvári Adrienn: Adó- és vámhatóságok szervezeti integrációja – bilaterális összehasonlítás, avagy egy tanulmányút tapasztalatai .................................................... 165 Szabó Andrea: Training opportunities in law enforcement (CEPOL, MEPA, FRONTEX) ......................................................................................................................................... 177 Potoczki Zoltán: A dohánygyártmány jövedéki szabályozásának aktualitásai ............... 197

5


Szerzők

Asztalos Gézáné Bakai Kristóf Péter Dézsi Zsolt Erdős Ákos Gömöri Dóra Harnberger György Magasvári Adrienn Pavlenko Olena Pálinkás András Potoczki Zoltán Romhányi Antal Suba László Szabó Andrea Vankó László Zsámbokiné Ficskovszky Ágnes Zsitnyánszky Lilla

6


Előszó

Tisztelt Olvasó!

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vám- és Pénzügyőri Tanszéke és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közös gondozásában létrejött konferencia,- és tanulmánykötet megjelenésének előzményei a 2013-as esztendőre vezethetőek vissza: Ekkor indult útjára – és azóta hagyománnyá vált – az a nemzetközi konferencia-sorozat, melynek keretei között először 2013 novemberében a Vám Világszervezet budapesti Regionális Oktatási Központjában, majd pedig 2014 decemberében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem dísztermében nagy sikerű nemzetközi tudományos konferencia megtartására került sor. Az adó- és vámszolgálatok aktuális kihívásait, illetve azok együttműködésének lehetőségeit taglaló konferencia résztvevői – a szervező intézmények képviselői mellett - a Vám Világszervezet (VVSz) Európa Régiója vezetői, a VVSz által akkreditált vámszakmai képzést nyújtó egyetemek, számos külföldi vám- és adóhatóság, továbbá az Adóigazgatóságok Európai Szervezetének (IOTA), valamint az Európa Bizottság képviselői voltak. A megrendezésre került konferenciák célkitűzése az volt, hogy nemzeti- és nemzetközi viszonylatban egyaránt lehetőséget teremtsen áttekinteni az adó- és vámhatóságoknak a közpénzek hatékonyabb felhasználása és a költségvetési bevételek minél hatékonyabb bevételezése érdekében kialakított stratégiáit, valamint a jogszabályi előírásokat megsértők eredményesebb kiszűrése céljából kidolgozott javaslatait. A rendezvények céljaként jelentkezett továbbá a gyorsabb, költséghatékonyabb, személyre szabott szolgáltatások nyújtása érdekében végzett tevékenységek és a belső szakmai és igazgatási munkafolyamatok szervezése, a jogkövető magatartásra ösztönzés és az adótudatosságra nevelés érdekében végzett külső kommunikáció, valamint a nemzetközi áruforgalomhoz és az illegális pénzforgalomhoz kapcsolódó jogsértő cselekmények felderítésében végzett tapasztalatok megosztása. A megrendezett konferenciák rámutattak annak jelentőségére, hogy miért vált alapvetően

7

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 fontossá a bevételi hatóságok nemzetközi együttműködése, a tapasztalatcsere, a legjobb gyakorlatok megosztása, és a hatékony kommunikáció. Mindezzel összefüggésben a szervezők részéről – nem titkoltan hagyományteremtő céllal – felmerült az az igény, hogy a konferencián elhangzottak, illetve az adott témákhoz kapcsolódó gyakorlati tapasztalatok, ismeretek írásos gyűjtemény keretei között is megjelenjenek. A tervek szerint évente megjelenő konferencia- és tanulmánykötet lehetőséget biztosítana az adott témakör neves nemzetközi és hazai szaktekintélyei számára, hogy tapasztalataikat, problémafelvetéseiket és az azokra adott elméleti és gyakorlati válaszaikat írásos formában publikálják. Ennek a – reményeink szerint - éves rendszerességgel megjelenő konferencia- és tanulmánykötet sorozatnak az első kiadványpéldányát tartja kezeiben a Kedves Olvasó.

Budapest, 2015. december

Szabó Károly pénzügyőr dandártábornok címzetes egyetemi docens

8


AZ ADÓ- ÉS VÁMSZOLGÁLATOK AKTUÁLIS KIHÍVÁSAI NEMZETKÖZI KONFERENCIA /2013. november 13./ Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Budapest

9


ELŐADÁSOK

10


Asztalos Gézáné: A NAV Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet bemutatása Mielőtt a képzési rendszerünkről beszélnék, engedjék meg, hogy röviden bemutassam Intézetünket. A Nemzeti Adó és Vámhivatal szervezetében a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet (röviden: KEKI) humánerőforrás fejlesztési tevékenységet végez. Létrejötte egyidős a NAV megalakulásával. Alapfeladatai: a képzés, továbbképzés, szociális, egészségügyi és rekreációs tevékenység, üdültetések bonyolítása belföldön és külföldi partnereinknél külföldön, kulturális és sport rendezvények szervezése, rendezése. Kulturális értékeink ékköve az 1942-ben alakult Pénzügyőr Zenekar, amelynek sikere hazánkban és nemzetközi téren is ismert és elismert, színvonalas hangversenyeivel folyamatosan népszerűsíti a testületet. Intézetünk működteti a Pénzügyőr és Adózástörténeti Múzeumot,

amelynek

kiállításai

bemutatják

a

magyar

pénzügyek

történetét

az

államalapítástól napjainkig. Számos hazai és nemzetközi rendezvényen megjelenünk, látogatóink száma évről-évre jelentősen nő. Sport rendezvényeinkkel igyekszünk a kollégák sportolási lehetőségeit bővíteni. Regionális és központi rendezvényeink népszerűek. Végül, de nem utolsó sorban jelentőségében kiemelkedő egészségmegőrző és foglalkozásegészségügyünk, amelynek keretében a KEKI az apparátus egészére nézve egészségügyi és pszichológiai vizsgálatokat végez a felvételre jelentkezők esetében, továbbá a jogviszony fennállása alatt, időszakonként. A vizsgálatok magukba foglalják a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiéniás alkalmassági vizsgálatokat egyaránt. Emellett a háziorvosi praxisokon keresztül gyógyító megelőző ellátást biztosítunk a hivatásos állományt érintően. Ars poetikánk, hogy humánerőforrás fejlesztési tevékenységünkkel szolgáltatásunk, feladataink minőségi végzésével biztosítsuk a NAV állományának jó közérzetét, a szabadidő hasznos, kulturált eltöltését. Azt gondoljuk, hogy ehhez a KEKI alkotó módon járulhat hozzá, ezzel is elősegítve a két szervezet integrációjának sikerét.

11

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 Az integráció kihívásai a képzésben Az Intézet képzési szempontból két eltérő sajátosságokkal, folyamatokkal, keretekkel rendelkező felnőttképzési intézmény az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Oktatási Intézete, és a Vám- és Pénzügyőri Iskola integrációjaként jött létre. Képzési feladatait a képzési főigazgató-helyettes irányítása mellett, két főosztályi struktúrában működő iskola (Pénzügyőri Iskola, Adóügyi Iskola) keretein belül, a Módszertani és Koordinációs Önálló Osztály közreműködésével látja el. Képzésszakmai szempontból az Intézet feladata a NAV valamennyi munkatársa (kormánytisztviselő és pénzügyőr) számára a belső, szakmai feladatok ellátásához szükséges ismeretek átadása, képzésszervezés, képzésfejlesztés és oktatás keretében. Talán a szervezeti struktúrából is érzékelhető, hogy önmagában az is kihívás volt 2011-ben, az integráció kezdetén, hogy eltérő jogviszonyokban – pénzügyőri és kormánytisztviselői – jogviszonyban álló kollégák képzését kellett zökkenőmentesen biztosítani, újragondolni, fejleszteni. Nemcsak a személyi kör eltérő sajátosságai, hanem a két iskola tradicionális hagyományai, kultúrája is merőben eltért, nem beszélve arról, hogy a Pénzügyőri Iskola 85 éves, az Adóügyi Iskola 13 éves múltra tekint vissza. Nehezítette a helyzetet, hogy az integráció során mintegy 700 pénzügyőr szerelt le, így az új hivatásos szolgálatra felvett pénzügyőrök törvényben előírt képzési kötelezettségét gyorsabb ütemben kellett biztosítani. Emellett az integrációból adódóan számos új képzési igény került és napjainkban is kerül megfogalmazásra, amelynek változatlan erőforrásokkal kell megfelelnünk. 2011 tavaszán elnöki értekezlet döntött számos képzéssel kapcsolatos kérdésben, többek között a pénzügyőri kurzusok időtartamáról, ami a korábbiakhoz képest rövidítette a tanfolyamok idejét.

12

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 Az Intézet által működtetett képzési rendszer A nehézségek említése után nézzük, hogy milyen is a NAV képzési tevékenysége ma. A képzési struktúránk a következő képzésekből áll: alapozó képzések, szakmai továbbképzések, készségfejlesztések, vezetői készségfejlesztések, licencmegújító képzések, informatikai képzések, alkotóműhelyek, szaknyelvi képzések. A képzések megvalósítása egységes, éves képzési terv alapján történik. A képzési tervet évente az Elnök Asszony hagyja jóvá. Munkánkat nagyban segíti a stratégiai folyamatokat meghatározó Oktatási Szakértői Munkabizottság (továbbiakban OSZM), amely a NAV adott szakterületein megjelenő elvárásokat, szakmai követelményeket, a képzési programok fejlesztési irányait határozza meg. Emellett kiemelt programok fejlesztésének segítésére ad hoc bizottságok is működnek. A tantestületi értekezletek a képzésben részt vevő oktatók, képzés fejlesztők és szervezők, módszertani szakemberek operatív fóruma, amely az OSZM elvárásai alapján dolgozza ki a képzési programokat tematikát, tananyagokat, vizsgakérdéseket. A képzési terv tervezési folyamatában folyamatosan, több lépcsőben egyezetünk a regionális főigazgatóságokkal. Így kerül meghatározásra, hogy az állandó programok mellett, milyen új képzések kerüljenek az éves tervbe és milyen létszám képzésére van igény tanfolyamonként. A képzések megvalósítására központilag és kihelyezett tanfolyamok keretében történik. Néhány konkrétum a programokról Kormánytisztviselők részére: Valamennyi új belépő kormánytisztviselő – függetlenül a leendő szakterületéről – egy általános alapképzésen vesz részt, melynek keretében megismeri a NAV szervezeti, működési, infrastrukturális és szabályzati környezetét. A képzés célja a mielőbbi beillesztés elősegítése. A szakmai alapismereteket két önálló, de szervesen egymásra épülő program biztosítja. A szakterületenként kidolgozott ún. Törzsanyag programok a szaktudás elméleti megalapozását célozzák meg, (pl.: Adóellenőri Törzsanyag – amit minden ellenőrnek tudnia kell – melyeket a már munkaköri feladatokhoz kapcsolódó, speciális, gyakorlati felkészítés követ.

13


Pénzügyőrök részére törvény határozza meg a kötelezően elvégzendő képzéseket. Ezek előképző tanfolyam, pénzügyőri alapfokú szaktanfolyam és a tiszti rendfokozatban felvettek részére középfokú szaktanfolyam elvégzése kötelező. Az előképző tanfolyam 4 hetes, kontakt képzési formában kerül megvalósításra. A tematika a testületre, a hivatásos szolgálati jogviszonyra vonatkozó ismereteket, intézkedéstaktikát és lőgyakorlatot tartalmaz. Alapfokú szaktanfolyam 2 külön tanfolyam keretében sajátítható el. Ezek: a 8 hetes pénzügyőri alapozó tanfolyam, amelynek keretében általános ismeretek oktatására kerül sor, és a 8 hetes szakosító tanfolyam, amely a speciális, 1-1 szakterületre vonatkozó ismereteket tartalmazza. Jelenleg vám, jövedék és bűnügyi szakosító tanfolyamokat tartunk, a pénzügyőr munkaköréhez igazodóan kerül ezekre beiskolázásra. Az alapozó szaktanfolyamok kontakt, jelenléti képzési forma mellett a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében távoktatás formájában is elvégezhetők. Itt ötvözzük az e-learning és a hagyományos kontakt típusú képzések során alkalmazott módszereket, tehát lényegében b-learning módszert alkalmazunk. A középfokú szaktanfolyam speciális – a szakok szerint egy-egy szakmai területre jellemző mélyebb ismereteket kínál. A középfokú szaktanfolyam esetében a 4 hetes önálló felkészülési időszakban az ILIAS rendszerben elhelyezett, a pénzügyőri szakmai területek áttekintését, általános ismeretek felfrissítését szolgáló tananyag megismerésének ellenőrzésére teszt keretében kerül sor. Ezt követően 1 napos szakdolgozati konzultáció, majd 3x1 hetes jelenléti képzés keretében az egyes szaktanfolyamon résztvevők a saját szakterületük alapján választott szak szerinti tananyagot sajátítják el, részben műhelymunka-szerűen, gyakorlatorientált megközelítésben, részben meghívott, jelentős szakmai gyakorlattal, tapasztalattal rendelkező vendégelőadók meghallgatásával. A képzés lezárásaként az elsajátított tudás ellenőrzésére, a korábbiaktól eltérően nem írásbeli és szóbeli vizsgák keretében kerül sor, hanem önálló kutatáson alapuló szakdolgozat

14

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 elkészítésével és annak megvédésével. A törvényben meghatározott pénzügyőri képzéseken kívül pénzügyőri ágon is számos a jogszabályváltozásokból, módszerek változásából eredő igények szerint kifejlesztett továbbképzést tartunk. A vezetés igénye a képzéssel szemben, hogy legyen gyakorlat orientált, a tanfolyamot elvégző kolléga minél előbb alkalmas legyen a napi feladatok ellátására. Így pénzügyőri ágon is számos gyakorlati óra, gyakorlott vendégelőadóval megtartott előadás színesíti a tanfolyamokat. Számos gyakorlatban előforduló esettanulmány feldolgozása biztosítja a képzés gyakorlat orientáltságát. Az oktatók személye egyébként eltér az adóügyi és a pénzügyőri iskolában. Adó tanfolyamokon a legjobb aktív szakemberek tartják a képzést, a Pénzügyőri Iskolában felkészült főállású oktatói gárda biztosítja az oktatást, de természetesen vendég előadók itt is felkérésre kerülnek. Oktatás módszereink folyamatosan fejlődnek. A 2011-ben megkezdett rugalmas elektronikus távoktatási rendszer bevezetése és fejlesztése folyamatosan történik. Számos kontakt képzéshez kapcsolódó előzetes tudásszint felmérés, képzésértékelés és vizsgáztatás is elektronikus módon történik. Legutóbbi élményem a vám szakosító vizsga, ahol a kollégák az elméleti, eljárási ismeretek mellett kilenc szakrendszerben is bemutatták tudásukat az elektronikus vizsgán. Az idén több közös, mind az adóügyi mind a pénzügyőri kollégákat érintő képzések fejlesztésére és szervezésére is sor került. Így oktattuk a vám és bűnügyi terület részére a számvitel, adóellenőrzés, áfa körébe tartozó ismereteket. Az adóágon pedig idén tarifát tanulnak a kollégák a pénzügyőri oktatóktól, mivel a rendszerintegráció, a kis adók adóághoz történő átkerülése ezt indokolttá teszi. Amint említettem, ismét elindítottuk a nyelvi képzést, 13 angol szaknyelvi programot

15

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 dolgoztunk ki, amelyeket folyamatosan oktatunk intenzív és félintenzív formában. Jövőre a német szaknyelvi képzést is lehetővé tesszük. Kiemelést érdemel a KEKI megalakulása óta folyamatosan növekvő készségfejlesztő tréningek iránti igény és ezek kielégítése. Számos csapatépítő, konfliktuskezelő és középvezetői tréninget valósítottunk meg. Hisszük, hogy a két integrálódó szervezet eltérő szervezeti kultúrájának közelítésében ezek a programok a résztvevők együttműködését javítják. Ezt a vezetők sok esetben köszönő levelekben vissza is igazolják, bizonyosságát adva annak, hogy a tréning pozítív hatása érzékelhető a szervezeti együttműködésben. Büszkék vagyunk arra, hogy ebben az évben a NAV-on belül megszerveztük a könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzését, így az adótanácsadók, adószakértők és az okleveles adószakértői tevékenységet végzők továbbképzését. A KEKI felkerült a kreditponttal beszámító szakmai rendezvényeket szervező intézmények közé. Így kollégáinknak nem kell fizetni más szervezeteknél tartott képzéseken a kredit pontért. Ha mennyiségi oldalról közelítjük tevékenységünket hatalmas számokról beszélhetünk be. 2011 és 2012-ben összesen 21.500 kollégát képeztünk és 124 képzési programot szerveztünk és valósítottunk meg. 2013-ban ezek a számok tovább növekednek. Milyen kihívások elé néz a képzési ág a jövőben? Sokféle kihívás vár ránk, ezek közül néhányat szeretnék Önökkel megosztani. A 2014. évi képzési tervezés során 180 képzési igényt fogalmaztak meg a szervek. Ez önmagában hatalmas kihívás, hiszen az új programok fejlesztése és a tanfolyamok szervezésének nagyságrendje komoly erőpróbát kíván a KEKI-től. De jelentem, meg fogjuk valósítani! Markánsan megfogalmazódott a vezetők részéről, hogy a szokásos középvezetői tréningeken kívül szükség van a vezetők elméleti képzésre, ami magába foglalja a vezetés elméleti és gyakorlati kérdéseit egyaránt. Érthető ezen elvárás, mert bár közel 3 éve megtörtént az integráció, a két szervezeti kultúrából érkező vezetők és a sok újonnan kinevezett vezető képzése halaszthatatlan és indokolt.

16


E képzés fejlesztése érdekében éppen e hónap végén ülünk össze, hogy e program céljait, kereteit, a vezetői szerep értelmezését a NAV-ban megfogalmazzuk. Kiemelt feladat az intézkedéstaktikai képzés lebonyolítása. Új és nagyon fontos kihívásnak érzem, hogy a NAV szolgáltató tevékenysége keretében koordinációs szerepet vállaljunk a középiskolások pénzügyi ismereteinek, adótudatosságának kialakításában, fejlesztésében. A régiók csodálatos programokkal már végzik e tevékenységet, a KEKI a legjobb módszerek, tartalmak összegyűjtésével és felkészítésével kíván hozzájárulni ahhoz a társadalmi felelősségvállaláshoz, ami a jövő adózójának önkéntes jogkövetését elősegítheti. Végül, de nem utolsó sorban feltett szándékunk, hogy szorosabbra fűzzük a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a NAV együttműködését és e kapcsolatban rejlő lehetőségeket jobban hasznosíthassuk a kollégák számára. Bízom abban, hogy együttes szándékunk esetén egy új, gyümölcsöző együttműködési megállapodás megkötésére kerülhet sor a közeljövőben.

17


Pavlenko Olena: The framework of the guidance, integrity, and training in customs Prof. Dr. Sc. Olena Pavlenko Ukrainian Academy of Customs [email protected]

Abstract The author in this article analyzes the issues of development and implementation of educational standards in Customs, discusses the role of The Framework of the Guidance in this process. The recommendations to the methodology for setting standards and approaches to their assessment are given. One of the strategic Human Resource Management principles Integrity is described as a question of professional responsibility. The training system concepts in Customs are analyzed. Training package Development in Customs is presented by the example of the Ukrainian Academy of Customs. Key words: Customs, Educational Standards, Framework of the Guidance, Integrity, Training.

***

Introduction All the processes worldwide can be described in a few words: Globalization, Coordination, Harmonization, Unification, Certification, Standardization, Modernization, Regionalization.

The role of Customs in the 21st century, as it faces the challenges posed by globalization, trade facilitation initiatives, and security concerns necessitates a renewed professional approach to the management and operations of Customs administrations across the globe1.

1

Customs in the 21st century, www.wcoomd.org

18


Some Customs administrations and academic institutions have recognized that there is a distinct set of knowledge, skills and behaviours that are needed to serve Customs its unique role. Specialized curricula have been developed in several countries, but until recently, there has been no coordination or standardization of these individual efforts.

The research objective To present the position of The Ukrainian Academy of Customs as to the contributions of the Academy for updating and improving the WCO2 Instruments.

Background: In 2005, the World Customs Organization (WCO) began to marshal the many individual interests and developments in the field of Capacity Building, to create a set of common, internationally recognized standards for the professional development of Customs managers. An initial proposal was drafted with the support of the University network in 2006 at the launch of the WCO PICARD3 Programme and further developed at the second PICARD conference held in March 2007.

The WCO has provided the Customs administrations of the member-countries with the Professional Standards for the strategic and operational managers, mechanisms for their implementation. At the EU level there is a parallel process. There are certain tools to facilitate international trade such as: Trade Facilitation Implementation Guide4 were offered by the UN Economic Commission (UNECE) and WTO Trade Facilitation Implementation Guide5. That is, international organizations offer us their professional standards as quality criteria.

Academic institutions can now introduce internationally agreed standards into their Customs curricula, while at the same time meet national accreditation criteria. In fact, there are several institutions world-wide, among which there is the Ukrainian Academy of Customs, that have

2

World Customs Organization Partnerships in Customs Academic Research and Development. 4 Trade Facilitation Implementation Guide // UNECE, http://www.unece.org 5 Trade Facilitation Implementation Guide 5 // WTO, http://www.wto.org/english/tratop_e/tradfa_e/tradfa_ e.htm 3

19

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 already initiated pilot programmes based on these new standards. The next step was PICARD certification of universities and academic programs.

Further we can describe which next steps at different levels should be: At the global level – the development of the WCO Professional Standards for inspectors, the development of the WCO basic curricula (with a focus on the WCO Professional Standards).

The WCO will further collect practical experiences of Customs Administrations and academic institutions in this area and analyze and discuss them. Based on these findings the WCO will develop a practical guidance tool. At the regional and national levels – the development of strategies (regional, national, departmental) and designing the policy and plan of actions as to adaptation to national needs, as well as the implementation of the WCO Professional Standards, the development of national Guidelines on the implementation of standards; the development and strengthening of capacity building, including Customs academic institutions; updating the national professional and educational standards in the field of Customs, training programs and methodical and training materials on the basis of the WCO Professional Standards; national certification of the updated training and professional development programs for Customs officers.

We know that phase two of the WCO and Customs administrations Capacity Building began in January 2009, more specifically: the phase HOW TO IMPLEMENT international standards. According to the WCO the process of developing the practical tools of their implementation was to last for 2-3 years. Organizationally it can be demonstrated in 3 clusters of activities: –

Reform and Modernization Support,

–

Training and Technical Assistance,

–

Regionalization,

20

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 and in several Programmes: Columbus Programme, Integrity, Standards Development, Experts Accreditation, Fund Managers,

Management

Development,

PICARD

Programme, Learning and Education6.

The WCO has also designed The WCO Regional Training Delivery Standards and Procedure and presented the Framework of Guidance for: professional service culture, results-based organizational model, human capital development, learning continuity, integrity.

The role of Customs universities & schools is: to be key players in such processes as: - Regional synergies; - Test, adapt and implement of international professional standards at the national levels; - Development, legalization and implementation of national educational standards, curricula focusing on professional standards; - They can develop content and performance standards as well as create the opportunity to learn standards. It is regarded as the standard itself.

Ukraine supports the unification of

Customs professional standards. Herewith we are

convinced that this process may be brought into effect only through the unification of educational standards.

Today when considerable attention is paid to the capacity building of the Customs administrations, modernization and unification are connected to two definitions: activity standards (that is Customs professional standards) and educational standards.

To make modernization of the Customs administrations more effective the academic institutions have to implement both types of standards. It means: among the institutions’ tasks the accent is made both on promotion and support of the implementation of the WCO aims in training and training materials and on establishing a base for working out managerial and

6

www.wcoomd.org

21

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 logistic technologies, supply chain security; for conduction studying on the base of scientific elaboration of advanced trends of improvement these technologies.

Intended aim and tasks identify also the main trends of activity in the sphere of training; in the maintenance of the methodological support of this higher education, as well to train the trainers.

At this stage of development of the Customs administrations not in vocational training standards but in academic level, modernization of higher education in the sphere of Customs domain should be on the basis of standardization.

There are actually two possibilities to obtain Customs education: in Customs centers (schools) and in Customs universities, that can structurally be represented as faculty or department of Customs business in the Classic University or departmental Customs higher educational institution.

Tasks of Customs schools are re-training for service in Customs authorities, training of the inspectorial personnel, and vocational training of operational managers. The Universities provide the education of the Bachelor’s and Master’s levels and also Customs specialization within the framework of specialties.

The coordination of Customs universities is carried out with a help of three mechanisms: the International Network of Customs Universities, WCO recognition of the universities, and WCO RTCs7.

The Academic Institutions and the Regional Training Centers can and ought to become the mechanism of coordination these Customs and educational standards. RTCs should become a link between these two directions of obtaining the Customs education: first) basic higher

7

Regional Training Centre

22

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 education that provides Customs universities and second) professional training (Customs specialization) that is obtained in Customs schools and training centers. The Academic Institutions have to play an essential role in the reform of Customs officers’ training unification system. Both time and quantity, level of implementation of the Standards depend on their initiative and activeness, therefore the process of Customs administrations modernization process. For example, Ukrainian Academy of Customs: we have the understanding of the strategy and tactics, certain experience, opportunities and responsibility. We have a good infrastructure. Our experience confirms that the WCO is interested to attract us – Customs universities & schools – to the process of development and implementation of standards and tools. The Ukrainian Academy of Customs as well as RTS created on its basis is an active participant in many programs of the WCO. The training activity in the sphere of WCO Integrity Programme is based on three principles: 1.) Customs holds a monopoly position and should maintain a high standard of integrity. 2.) Integrity plays a part in promoting compliance. 3.) Integrity is a question of professional responsibility.

CONCLUSIONS

1. In the era of globalization The Framework of Guidance is the basis for the implementation of professional and educational standards at the regional and national levels, which makes it possible on the one hand to comply with unified requirements to the competence of Customs officers in all the member-countries, on the other hand, to harmonize and simplify processes and procedures. 2. The national educational standards in the field of Customs function as an instrument of modernization of education in particular, they enable the creation of a unified educational space; they strengthen a regulatory role of Customs academic institutions in continuing education; they ensure equivalence in getting Customs education in different forms; they adapt the contents of education to the contemporary needs, to the objectives of a country development; they create conditions for differentiated training, etc. 3. Within the WCO it is possible and necessary to carry out actions based on scientific data and on the regional/national contexts as well as to monitor them. Nonetheless, for

23

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 sustained progress and capacity building it is important to apply a truly multisectoral approach that mobilizes resources, knowledge and combined efforts of the participants throughout the world. 4. Changes not only in policies, standards, but also in the approach to capacity building in such patterns as for example Integrity, will be gradual. The national strategies need a clear plan of long-term sustainable measures and practically achievable short-term and intermediate goals. 5. Implementation of the strategy of modernization based on The Framework of Guidance by all the member-countries may result in one of the most important and positive developments – the facilitation of international trade. 6. Awareness and understanding of the Framework among the guidance stakeholders tend to be related to the level of their engagement with it in their day-to-day activities.

Several components are needed to carry into effect any intentions: initiative, competency, responsibility from all actors – international organisations, Customs administrations, Customs universities, the Academy – and political will at the regional and national levels.

Literature: 1. Customs in the 21st century, www.wcoomd.org 2. Trade Facilitation Implementation Guide // UNECE, http://www.unece.org 3. Trade

Facilitation

Implementation

Guide

//

WTO,

http://www.wto.org/

english/tratop_e/tradfa_e/tradfa_e.htm 4. www.wcoomd.org

24


TANULMÁNYOK

25


Suba László: A vámhatóság kríziskommunikációja – tanulságok egy évtized távlatából Absztrakt Jelen tanulmány egy tíz esztendővel ezelőtti, hazánk európai uniós csatlakozásakor előállt technikai probléma kommunikációját tárja az olvasó elé. A műszaki nehézség a sikeres, zökkenőmentes csatlakozás pillanatát követő hetekben váratlan helyzet elé állította az akkori vámhatóságot. A szerző a Vám- és Pénzügyőrség informatikai rendszereinek működési zavaráról, pontosabban szólva, a vámhatóság ezzel kapcsolatos kommunikációját jellemző erősségekről és gyengeségekről kíván képet adni. Az elemzés a szerző szándéka szerint értékes tanulságokkal, gyakorlati tapasztalatokkal gazdagíthatja az olvasót.

***

Abstract This study presents the communication of a technical problem which broke ten years ago when Hungary connected to the Europian Union. This problem took customs office by surprise during weeks after successful connection. The auctor would like to present troubles of customs IT systems, more exactly, strengthnesses and weaknesses of the communication of customs administration. This article could give to the reader valuable lessons and practical experiences.

*** Bevezetés Mit tegyünk, ha megtörtént a baj? – teszi fel a kérdést a közönségkapcsolat alapjaival foglalkozó egyik kutató.8 Jelen közlemény célja annak tudatosítása, továbbá tudományos

8

AUSTIN 1993, 64. o.

26

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 érvekkel történő alátámasztása, hogy minden szervezet esetében – és különösen igaz ez a rendészeti

ágazat

organizmusaira

–

szükség

van

hatékony,

jól

alkalmazható

kríziskommunikációs stratégiára. Ezen állítást egy tíz esztendővel ezelőtti eset tanulságaira alapozva kívánom alátámasztani. Az Idegen szavak és kifejezések szótára szerint a krízis szó jelentése elsősorban: válság, válságos állapot.9 A Magyar értelmező kéziszótár szerint a válság: súlyos helyzet, döntő fordulat, amelynek a kimenetele jó is, rossz is lehet.10 A rendészeti kommunikáció az emberi kommunikációnak sajátos területe. „A kommunikációs eljárások differentia specificáját (nevezhetjük a közlésfolyamatban felmerülő zajoknak) a következők okozzák: a) a rendészeti tevékenység hivatás, amelynek képviselői különös felelősséggel és komoly hatalommal felruházva, b) az emberek közötti konfliktusok közepette végzik problémamegoldó munkájukat, c) legtöbbször a nyilvánosság különös érdeklődésétől kísérve, d) egy sajátos szervezeti kultúra tagjaként, amelynek fő jellemzője a szigorú hierarchia, valamint a parancsuralmi rendszer, és amelyben e) a merev jogi, katonai, hivatalos stílus az uralkodó, mindamellett f) el kell fogadtatni a közösséggel e szervezetek erőszak-monopóliumi és szankcionáló szerepét, ráadásul úgy, hogy g) annak tagjait együttműködésre bírjuk, és meggyőzzük őket a biztonságteremtő munka szolgáltató és polgárbarát jellegéről.”11 Ebben a sajátos helyzetben sajátos kommunikációs stratégiára, megfelelő kommunikációs technikákra van szükség. A válságkommunikáció (vagy kríziskommunikáció) célja, hogy „a célközönség által észlelt látszat minél közelebb kerüljön a valóságos helyzethez. A válságkommunikáció alapvető feladata, hogy gyors, pontos, hiteles és megbízható információ

9

Idegen szavak és kifejezések szótára 1986, 470. o. Magyar értelmező kéziszótár 2002, 1462. o.

10

11

CSERÉP–MOLNÁR 2010

27

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 biztosításával

megoldja

a

működési

zavar

kommunikációs

problémáit.”12

A

kríziskommunikáció létjogosultságának és napjainkban egyre növekvő szerepének indoka, hogy „azzal számolnunk kell, hogy a világ alapjaiban megváltozott: a média szerepe jelentősen megnőtt, így ma már szinte esélytelen, hogy akár a legjelentéktelenebb esemény is elkerülje a mindent látó újságírók figyelmét.”13 A 2004-es EU-csatlakozás kihívásai (a krízishelyzet) Tíz esztendeje, 2004. május 1-jén került sor hazánk csatlakozására az Európai Unióhoz. Az egyik legszembetűnőbb újdonság talán az volt, hogy – tekintettel arra, hogy az Európai Unió (EU) vámunió is – a csatlakozás napján 0.00 órától megszűnt a (folyamatos) vámellenőrzés a Magyar Köztársaság Szlovéniával, Ausztriával és Szlovákiával közös határszakaszán. A csatlakozás további fontos elemeként már nem kellett vámokat fizetni az EU tagállamaiból importált termékek után, hiszen a közösségi jog „tiltja a tagállamoknak a piacvédő intézkedéseket (vámok, adók, engedélyezési rendszer, a külföldiek munkavállalásának, vállalkozásának, befektetéseinek korlátozása), egyáltalán azokat a korlátozásokat, amelyek megnehezítik az exportot, az importot, a szolgáltatások nyújtását és igénybevételét, a külföldről és külföldre irányuló tőkebefektetést, a külföldi munkavállalást”.14 Mindezzel összhangban, a felvázolt közösségi jogi előírások támogatása céljából, a csatlakozni kívánó tíz országban már évekkel a belépést megelőzően elkezdődött az a fejlesztői munka, amely a tagjelölt országok (köztük hazánk) és a tagállamok váminformatikai rendszerei közötti hatékony együttműködést – inter-operabilitást – célozta. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán (VPOP) 2002 elején létrejött Interoperabilitási Projekt (IOP) feladata volt azoknak a váminformatikai rendszereknek a fejlesztése, implementálása, amelyek megléte és működése az EU részéről elvárásként fogalmazódott meg. Az IOP két alprojektre tagolódott: a közösségi árutovábbításokat menedzselő új számítógépesített árutovábbítási rendszer (New Computerised Transit System – NCTS) bevezetését előkészítő NCTS_HU elnevezésű, illetve a további szükséges

12

KOMOR 2008, 136. o. Kríziskommunikáció 2009, 37. o. 14 VÁRNAY–PAPP 2006, 427. o. 13

28

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 fejlesztéseket, elsősorban az vámáru-nyilatkozat feldolgozó rendszer15 fejlesztését végző ITMS_HU (integrált tarifakezelő rendszer – Integrated Tariff Management System, ITMS) megjelölésű csoportra.16 A vámhatóság illetékes vezetői úgy döntöttek, hogy az NCTS rendszer indulását nem a csatlakozás napjára, hanem már 2003. október 1-jére tűzik ki.17 A rendszer – minimális kezdeti nehézségekkel – elindult, és a csatlakozás napjára, 2004. május 1-jére mind a vámhatóság munkatársai, mind az ügyfelek gyakorlatot szereztek a használatában. A projekt által bevezetett másik modul, az ITMS, pontosabban annak legfontosabb eleme, a vámáru-nyilatkozat feldolgozó rendszer (Customs Declaration Processing System, CDPS) azonban több problémával indult. Az exportmodult a VPOP április 30-án kapta meg, az importmodult csak május 5-én, szerdán. Dr. Nagy János, a Vám- és Pénzügyőrség akkori országos parancsnokának szavai szerint: „A meglepetések az első héten jöttek, amikor már nagyobb terhelést kapott a rendszer. Akkor derültek ki, hogy bizonyos szituációkban lassulások, lefagyások, leválások tapasztalhatók.”18 A sajtó reagálása a történtekre Talán nem kíván különösebb bizonyítást az az állítás, hogy a magyarországi sajtó mindvégig kiemelt figyelmet szentelt hazánk európai uniós csatlakozásának: az előkészítő tárgyalásokról, az átveendő EU-joganyag egyes részleteiről, illetve magáról a csatlakozás pillanatáról is számos sajtóorgánum, rádió- és televízió-társaság számolt be. Érthető tehát, ha a bevezetőben vázolt történések is élénk sajtófigyelmet váltottak ki.19

Vámáru-nyilatkozat feldolgozó rendszer: Customs Declaration Processing System, CDPS Jelen tanulmány szerzője a projekt teljes ideje alatt az NCTS_HU alprojekt tagja, később az NCTS Help desk szolgálat vezetője volt. A projekt tevékenységének felvázolása ily módon jórészt saját tapasztalatokra épül. 17 Erre azért volt lehetőség, mert a Magyar Köztársaság már 1996 óta tagja volt annak az egyezménynek, amely értelmében az EU által használt közösségi árutovábbítás szabályait hazánk is alkalmazta. [Lásd: 83/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet az Egységes Árutovábbítási Eljárásról szóló Egyezmény kihirdetéséről.] 18 M[oldován] T[amás]: Arra kerestük, keresik a választ, mi okozta a zavarokat. In: Vám-Zoll, 2004. június, 3-7. o. 19 A tanulmány tárgya szempontjából fontos újságcikkek és műsorok listáját, illetve az idézett szövegeket az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. bocsátotta rendelkezésemre. 15 16

29

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 Az elektronikus média érdeklődését először május 5-én, szerdán keltette fel a kialakult helyzet. A Hír TV arról számolt be, hogy „állítólag az uniós csatlakozás óta fejetlenség uralkodik a magyar vámrendszerben, mert összeomlott a VPOP számítógépes rendszere”.20 A problémákról legközelebb szintén a Hír TV tett említést, május 19-én: a vámtisztviselők szakszervezeti vezetőjével készített interjút a műsorvezető így vezette fel: „káosz és anarchia uralkodik a vám- és pénzügyőrségen – állítja a szakszervezet vezetője”.21 A váminformatikai rendszerek működésében tapasztalható zavarok május 20-ától kaptak néhány napos kiemelt publicitást. Ekkor ugyanis a politika is érzékennyé vált a nemzetközi kereskedelmet és ezen keresztül az egész gazdaságot érzékenyen érintő anomáliákra. Egyrészt „Font Sándor a parlamentben interpellált, mivel az egész gazdaságra kiható kérdésről van szó, érthetően közüggyé vált a vám, a vámolás”.22 Másrészt az akkori miniszterelnök, Medgyessy Péter, valamint pénzügyminisztere, Draskovics Tibor felkeresett egy budapesti nagy forgalmú vámhivatalt, hogy a helyszínen tájékozódjon a kialakult viszonyokról. A látogatásról aznap hírt adott az MTV 1, a Duna TV, a TV2, a Hír TV, a Klub Rádió, az Info Rádió, illetve a Gazdasági Rádió. A következő napokban – 21-e, péntek és 25-e, kedd között – az elektronikus sajtó a miniszterelnöki látogatás apropóján összesen mintegy hetven alkalommal tett említést arról, hogy a vámhatóságnál normalizálódik a helyzet. Az írott sajtó orgánumai közül a témának a Világgazdaság szentelt kiemelt figyelmet. Május 5-én megjelent cikkükben Nagy János, a Vám- és Pénzügyőrség akkori országos parancsnoka még úgy fogalmazott: „apróbb nehézségek után végül is sikerült az átálláshoz szükséges munkákat befejeznünk április végére”.23 Május 8-án már három vidéki napilapban – az ÉszakMagyarországban, a Kelet-Magyarországban és a Hajdú-Bihari Naplóban – Uniós terhek a vámudvarokon címmel jelent meg beszámoló a tapasztalt nehézségekről: „a lapunknak nyilatkozó logisztikai vezető szerint gyárak és termelőüzemek álltak már le az alapanyagok hiánya miatt”.24 Az első cikkek megjelenése után nem mutatkozott különösebb sajtóérdeklődés a történtek iránt (május 17-én a Magyar Nemzet,25 19-én ismét a

Hír TV Hírek, 2004. május 5. Hír TV Hírek, 2004. május 19. 22 M[oldován] T[amás] i. m. 23 Bisztricsány Julianna: Új módszereket tanulnak a vámosok. In: Világgazdaság, 2004. május 5. 24 Uniós terhek a vámudvarokon. In: Észak-Magyarország, 2004. május 8. 25 Pénzügyőrökre panaszkodó külkereskedők. In: Magyar Nemzet, 2004. május 17. 20 21

30

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 Világgazdaság26 foglalkozott a témával), majd a már említett miniszterelnöki és pénzügyminiszteri látogatásnak volt jelentősebb sajtóvisszhangja. Erről tudósítottak az országos napilapok, a Világgazdaság és a megyei lapok is. Természetesen szó esett a váminformatikai rendszerek működésének lassúságáról a Vám-Zoll és a Pénzügyőr júniusi számának hasábjain is. Mivel azonban e két orgánum akkoriban a Vám- és Pénzügyőrség külső, nagyközönségnek szánt, illetve belső sajtóterméke volt27 (tehát részei a VP kommunikációjának), ezek tartalmának elemzéséről a következőkben esik szó. Amint láthattuk, a váminformatikai rendszerek működése a vámhatóságnál 2004 májusában mintegy három héten át folyamatosan akadozott, illetve lassú volt. Az írott és az elektronikus sajtó téma iránti érdeklődésében mégis két „csomópontot” lehet tetten érni: a hónap első munkanapjait, illetve a miniszterelnöki látogatást követő napokat. Ha meg akarjuk érteni, hogy esetünkben mi motiválta a média érdeklődését, illetve az érdeklődés hullámait, érdemes felidéznünk, hogy mi a hír, illetve melyik hír fontosabb a másiknál és miért. „Hír az, amely válaszol a hat alapkérdésre: ki, mit, mikor, hol, miért és hogyan?”28 Bedő Iván szerint a friss hír érdekesebb, annak pedig, aki először közli, nyert ügye van.29 A május elején tapasztalt médiaérdeklődést tehát egyrészt a frissesség indokolta. Lényegesebb azonban ennél a szempontnál az, hogy valami nem a megszokott, nem az elvárt módon történt: a vámhatóságnak gördülékenyen, esetleg kisebb fennakadásokkal kellett volna működtetni informatikai rendszereit, ezzel szemben, ahogy az idézetekből láttuk, „fejetlenség” és „káosz” volt tapasztalható. Vagyis ha a hír szereplője szokatlan, rendkívüli dolgot cselekszik, annak magasabb hírértéke van, mint annak, ha azt teszi, amit szokott.30 Ugyancsak a hír egyik ismérve segítségével magyarázhatjuk a május 20-a utáni sajtóvisszhangot. Az említett időszakban nyilvánvalóan nem az volt fontos, hogy milyen probléma áll fenn, hanem az, hogy ki nyilatkozott a kérdéssel kapcsolatban. A miniszterelnök és a pénzügyminiszter személye és az általuk megfogalmazott üzenet május harmadik

Nehézségek a vámkezeléseknél. In: Világgazdaság, 2004. május 19. A két lap ma is olvasható, azonban – mivel 2011. január 1-jén összevonták az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt és a Vám- és Pénzügyőrséget, e lapok mai gazdája az új szervezet, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. 28 BEDŐ 1995, 9. o. 29 BEDŐ 1995, 10. o. 30 BEDŐ 1995, 9. o. 26 27

31

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 hétvégéjén az elektronikus médiában mintegy hatvan híradásban, illetve hírműsorban kapott nyilvánosságot, az írott sajtó pedig nyolc esetben foglalkozott az eseménnyel. A Vám- és Pénzügyőrség kommunikációja az eset kapcsán Mint láthatjuk, a váminformatikai rendszerek működésének zavarai 2004 májusában rendkívül nagy sajtóérdeklődést, ráadásul élénk kormányzati figyelmet váltottak ki. Kommunikáció a krízis kezdetén A 2004. május elsejei EU-csatlakozásra történő vámhatósági felkészülést és magát a vámunióhoz való csatlakozás pillanatát is proaktív kommunikáció kísérte. A bevezetőben említett projektcsoportok által a médiának készített anyagok nyilvánosságot kaptak, s az a kép alakulhatott ki a közvéleményben, hogy a Vám- és Pénzügyőrség felkészülése teljes mértékben sikeres volt. A működési zavarokról szóló hírek, mint láttuk, először május 5-én, szerdán jelentek meg mind az írott, mind pedig az elektronikus sajtóban. Ebben az időben a Vám- és Pénzügyőrség nem rendelkezett kríziskommunikációs tervvel.31 A kommunikációs feladatok ellátása tehát nem előre átgondolt, tervezett stratégia mentén történt. Az első interjú, amely – igaz, még csak érintőlegesen – feszegeti az informatikai felkészültség kérdését, Nagy Jánossal készült.32 Ebben az országos parancsnok a következőkre tért ki: - tizenhat hónap helyett mindössze 7-8 hónap állt rendelkezésre a fejlesztéshez; - a fejlesztés április végére befejeződött; - a tesztelésre csak egy hét állt rendelkezésre; - a csatlakozással összefüggő fejlesztések csak június végére zárulnak le. A Hír TV május 5-ei híradójában úgy fogalmaztak, hogy „összeomlott a VPOP számítógépes rendszere”.33 A vámhatóság akkori szóvivője, Sipos Jenő e szavakkal cáfolta az értesülést:

Forrás: Suller Attila, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vám- és jövedéki szóvivője Bisztricsány Julianna: Új módszereket tanulnak a vámosok. In: Világgazdaság, 2004. május 5. 33 Hír TV Hírek, 2004. május 5. 31 32

32

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 „Nem igaz a hír. Nem omlott össze a Vám- és Pénzügyőrség számítógépes rendszere. Most is folynak a vámkezelések, működnek az adattovábbító rendszerek, a jövedéki rendszerek is, tehát nincs fennakadás. Annyi lehet esetleg, hogy lassúbb a folyamat a határozatkiadásnál, de semmiféle komolyabb fennakadás nincs, és azt pedig kategorikusan cáfolnám, hogy összeomlott volna a rendszer.” Néhány nappal később, május 8-án, a már idézett, megyei lapokban megjelent információra reagálva a következőket nyilatkozta a szóvivő: „túlzás, amit informátorunk állít, de az igaz, hogy egyes vámudvaroknál – főként a fővárosiaknál és a kelet-magyarországiaknál – vannak fennakadások. A szóvivő szerint lelassult a rendszer, manuálisan dolgozzák fel az adatokat, de nem bizonyítható, hogy ez a vámőrség informatikai rendszerének hibája. »A problémákat pedig napokon belül orvosolni tudjuk« – közölte érdeklődésünkre Sipos Jenő”.34

Az első sajtóhírekre adott válaszok alapján első megállapításunk az lehet: a vámhatóság megvárta, hogy a sajtó foglalkozzon a kérdéssel, és olyan kifejezésekkel (káosz, összeomlás) jellemezze a történteket, amelyek adott esetben talán túlzónak tűnhetnek. Az országos parancsnok fentebb idézett megállapításai előrevetítették egy válsághelyzet bekövetkezésének lehetőségét, e tekintetben akár proaktív kommunikációs lépésnek is tekinthetők. Válság esetén először is „őszintén és nyíltan be kell vallani, hogy válsághelyzet van, és hogy a szervezet mindent megtesz, ami hatalmában áll, hogy kiderítse, pontosan mi és hogyan is történt”.35 Ebben az esetben nem ez történt: nincs fennakadás, nem igaz a hír, mondta a szóvivő 5-én. Három nappal később már elismerte, hogy egyes helyeken vannak fennakadások. Ebben a stádiumban talán jó alapot, „kapaszkodót” jelentett volna a szervezet első számú vezetőjének korábbi helyzetértékelése, aminek az volt a lényege, hogy kevés volt az idő a rendszerek fejlesztéséhez. Ebből kiindulva enyhébb színezetet kaphatott volna a válsághelyzet bevallása.

„A következő lépés, hogy bejelentjük: már úton a segítség! Ez az a pont, amikor valószínűleg ismertetjük a cég néhány belső biztonsági intézkedését, hogy megmutassuk: kézbe vettük a

34 35

Uniós terhek a vámudvarokon. In: Észak-Magyarország, 2004. május 8. Kríziskommunikáció 2009, 71. o.

33

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 helyzetet, még mielőtt kicsúszott volna az irányításunk alól.”36 Ez a lépés – igaz, szűkebb körben, a megyei lapok hasábjain – nem maradt el, megtudhattuk, hogy manuális adatfeldolgozás történik a helyzet megoldása érdekében. A harmadik lépés: igyekszünk mindenkit megnyugtatni, hogy mindent megtettünk a helyzet rendezése érdekében, valamint azért is, hogy ne ismétlődjenek meg a történtek.37 A megyei lapokban a szóvivőtől idézett mondatok ezt az üzenetet is tartalmazzák. A médiaérdeklődés fokozódása

A kezdeti időszak után – a többi között a megnyugtató szóvivői reagálásnak köszönhetően – a sajtó két hétig nem foglalkozott az informatikai problémákkal. A helyzet azonban a várakozások ellenére mégsem rendeződött, és ismét napirendre került a vámkezelések lassúsága. A Magyar Nemzet május 17-én arról számolt be, hogy „külkereskedelemmel foglalkozó vállalkozások vezetői, bonyolítói úgy látják, továbbra sem rendeződik megnyugtatóan a harmadik országból – nem uniós tagállamból – érkező áruk vámkezelése. Volt, aki arra panaszkodott, a vámosok felkészületlenek, a számítógépes rendszer pedig nem tökéletes”.38 A vámhatóságot most nem a szóvivő vagy az országos parancsnok képviselte, hanem a Vámprojekt vezetője. Kovács Csaba elmondta: „a hibák, fennakadások több okból alakultak ki. Az ügyfelek egy része be sem nyújtja a vámkezeléshez szükséges nyilatkozatot. A vállalkozók

gyakran

nem

is

ismerik

a

kitöltési

szabályokat,

követelményeket.

Előfordul, hogy az ügyfélokmányt kitöltő szoftver nem alkalmas a nyomtatásra, ezért kézzel kell kitölteni a dokumentumokat. Az is igaz, hogy lassulás tapasztalható a vámhatóság szoftverében. A probléma rendezésére mielőbb szükség lenne, hiszen nem mindegy, a vállalkozók melyik országban végeztetik el a vámoltatást, ugyanis a bevételek egynegyede a vámoltatást végző tagállam büdzséjét gyarapítja.”39 Térjünk vissza a kríziskommunikáció hármas alapszabályára: odafigyelés, kárenyhítés, megnyugtatás. Itt a nyilatkozó felsorolja a vámhatóságon kívül álló, az ügyfelek érdekkörében felmerült okokat, majd, mintegy mellékesen, bevallja, hogy a vámhatóság rendszere sem működik tökéletesen. A

Kríziskommunikáció 2009, 71-72. o. Kríziskommunikáció 2009, 72. o. 38 Pénzügyőrökre panaszkodó külkereskedők. In: Magyar Nemzet, 2004. május 17. 39 Sorban állás a vámhivatalokban. In: Magyar Nemzet, 2004. május 17. 36 37

34

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 kárenyhítésről csupán annyi hangzik el, hogy arra mielőbb szükség lenne – egy szót sem ejt a nyilatkozó arról, hogy milyen intézkedések vannak folyamatban ennek érdekében. Tetten érhető a kríziskommunikációs terv hiánya: nem döntötték el előre, kinek szóljon az üzenet. A sajtó ugyanis láthatóan a külkereskedők és a szállítmányozók gondjait kívánta bemutatni, a pénzügyőrökön kívül az ő képviselőiket szólaltatta meg – az üzenet azonban, amely azt mondja, azért kell a problémát rendezni, mert veszélyezteti a költségvetés bevételeit, nem nekik szól, hanem az állampolgároknak. Természetesen ez sem baj, ám hiányzik a „szolgáltató vámhatóság”, az ügyfelei gondját átérző, velük együttműködni kívánó szervezet imázsának közvetítése a mondanivalóból. Annak tudatosítására pedig, hogy a történtek foglalkoztatják a vámhatóságot, és komolyan foglalkozik a megoldással, a legkevésbé alkalmas a következő mondat: „Senki sem gondolhatta komolyan, hogy egyik napról a másikra gond nélkül át lehet állni az európai uniós vámrendszer alkalmazására”.40 A technikai problémák három hét alatt sem oldódtak meg, az ügyfelek elégedetlensége fokozódott, és – mint láttuk – a vámhatóság igyekezett mindig csak akkor megszólalni, amikor a sajtó említést tett a történtekről. Ennek az lett a következménye, hogy a kommunikáció irányítása kicsúszott a vámhatóság kezéből. Május 20-án a miniszterelnök a pénzügyminiszter társaságában látogatást tett egy nagy forgalmú budapesti vámhivatalban, hogy tájékozódjon a kialakult helyzetről. Az eseményről szóló tudósítások magától értetődően a kormánytagok üzeneteit közvetítették, ebben a stádiumban már nem volt mód saját kríziskommunikáció megvalósítására. „A kormányfőnek a VPOP főigazgatója elmondta, a rendszer működik, különben május 1-je óta nem tudtak volna feldolgozni több mint huszonhétezer export-import ügyet. A szokásosnál valamivel lassúbb ügyintézést a vámárunyilatkozat feldolgozó rendszer hibája okozta, de azt is kijavították már. Ez azt jelenti, hogy a hétvégéig feldolgozzák a feltorlódott ügyeket és helyreáll a rend. A miniszterelnök a helyzet megoldásáról jelentést kért a jövő heti kormányülésre. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra: »versenyhelyzet van, nem szabad megengedni, hogy olyan állapot alakuljon ki, amikor az ügyfelek esetleg más EU-országban vámoltatják el harmadik, nem uniós országból érkező áruikat. Ezért fel kell gyorsítani a munkafolyamatokat«”41 – így foglalható össze a

40 41

Sorozatos nehézségek a vámkezeléseknél. In: Világgazdaság, 2004. május 19. Gyorsabb vámügyintézés kell. In: Magyar Hírlap, 2004. május 21.

35

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 miniszterelnöki látogatás során elhangzott vámhatósági helyzetértékelés és a kormányfő reagálása az elmondottakra. Május 21. és 25. között mind az írott, mind az elektronikus sajtó folyamatosan napirenden tartotta a témát. Pénteken és szombaton még a miniszterelnöki feddés volt a lapok és a hírműsorok témája. Szombattól keddig viszont a vámhatóság aktívabb kommunikációt folytatott. Sajtótájékoztatók sorát szervezte központi és regionális szinten egyaránt, közleményt adott ki az MTI-nek, és ezeket az alkalmakat felhasználta arra, hogy mindazokat az üzeneteket, amelyek hatékonyak lettek volna a kríziskommunikációban, közzétegye a „sikerkommunikáció” során. Hogyan reagáltak a pénzügyőrség orgánumai? A Vám- és Pénzügyőrség 2004-ben két lapot tartott fenn. Az egyik a magát a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának folyóirataként definiáló Vám-Zoll, a másik pedig a pénzügyőrség belső lapja, az 1874-ig visszamenőleg elődökkel rendelkező Pénzügyőr volt. A Vám-Zollt értelemszerűen nem a széles közönség olvassa, elsősorban szakemberek – vám-, jövedéki és termékdíj ügyintézők, szállítmányozási szakemberek, pénzügyőrök – forgatják. Ebből következően a kommunikációs üzenet címzettje is más körből kerül ki, így a használt kódrendszer módosul a nagyközönség számára készülő sajtótermékekben tapasztaltakhoz képest. Korlátlanul használható a szakmai nyelv, a terminus technicusok, sőt, kívánatos is; bővebben lehet (kell) tárgyalni egy-egy témát. A Vám-Zoll 2004. júniusi számában Moldován Tamás tollából jelent meg a már idézett cikk,42 amely összefoglalót nyújt a májusi eseményekről. Ebben szó esik a miniszterelnöki látogatásról és a pénzügyminiszter nyilatkozatairól. A cikk magját azonban a vámszakma képviselőinek értekezletén elhangzott országos parancsnoki helyzetértékelés képezte. A júniusi Pénzügyőr kilenc oldalon keresztül foglalkozott a témával. Részletesen beszámolt a miniszterelnöki látogatásról, valamint az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi

42

M[oldován] T[amás]: Arra kerestük, keresik a választ, mi okozta a zavarokat. In: Vám-Zoll, 2004. június, 3-7.

o.

36

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 Bizottságának május 26-i üléséről, ahol a technikai nehézségekről folytattak eszmecserét.43 A pénzügyőr közölt interjút azzal a pénzügyőrrel is, aki szabadidejében készített egy segédprogramot, amely nagyban hozzájárult a problémák megoldásához.44 Róla egyébként a Vám-Zoll is írt, illetve az egyik regionális parancsnokság sajtótájékoztatójáról készült tudósítás is megemlíti.45 Következtetések, javaslatok A fent vázolt esettanulmány alapján kijelenthetjük: elengedhetetlen, hogy egy szervezet – különösen olyan szervezet, amelynek a tevékenysége a társadalom egészét vagy nagy részét érinti – rendelkezzen kríziskommunikációs tervvel. Mivel a terv elkészítésének az a célja, hogy bármilyen, a szervezetet negatívan érintő helyzetben előre átgondolt kommunikációs lépéseket tegyünk, a lehető legrosszabb eshetőséggel kell számolni. Ez két szempontból is előnyös: egyrészt krízishelyzetben az a vélemény alakul ki a szervezetről, hogy fel volt készülve a válságra, másrészt azt is üzenhetjük ezzel, hogy nem vagyunk közömbösek a partnerek, ügyfelek iránt. A kríziskommunikáció további kulcsfontosságú eleme az idő, a gyorsaság.46 Lényeges továbbá, hogy – amennyire lehetséges – mi irányítsuk az eseményeket. Ennek a proaktív stratégiának a lényege, hogy „magunk keressük meg témaajánlatokkal, ötletekkel a sajtót. Így elérhetjük, hogy a sajtó úgy mutassa be a szervezetet, ahogyan mi szeretnénk”.47 A vámhatóság olyan technikai problémával szembesült 2004 májusában, amely nem volt teljesen váratlan, hiszen az a tény, hogy rendkívül rövid idő állt rendelkezésre a legfontosabb informatikai rendszer fejlesztésére, tesztelésére, betanítására és implementálására, magában hordozta a krízishelyzet lehetőségét. A vámhatóság proaktív kommunikációval valószínűleg enyhíthette volna a kialakult feszült helyzetet. Üzeneteiben célszerű lett volna folyamatosan hangsúlyozni a következőket:

Azonnali intézkedések az ügyfeleket szolgálva. In: Pénzügyőr, 2004. június, 1-7. o. Egy debreceni szemlész a „hónap embere”. In: Pénzügyőr, 2004. június, 7-8. o. 45 Rend a vámon. In: Népszabadság, 2004. május 25. 46 Kríziskommunikáció 2009, 42-45. o. 47 VASS [é. n.], 138. o. 43 44

37

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 -

tudatában van annak, hogy olyan helyzet állt elő, amely nagymértékben lassítja a vámeljárások menetét,

-

mindent megtesz azért, hogy a gazdálkodóknak a lehető legkevesebb hátrányt okozza a váminformatikai rendszer hibája,

-

konkrét adatokkal alátámasztva rendszeresen informálja a közvéleményt arról, hogy milyen átcsoportosításokkal és egyéb intézkedésekkel próbálják enyhíteni a helyzetet,

-

intenzíven folyik a rendszer javítása.

A vámhatóság csupán a sajtó felvetéseire reagált, és remélve, hogy a problémák hamarosan megoldódnak, igyekezett – az idő előrehaladtával egyre csökkenő mértékben – bagatellizálni a helyzetet. Ezzel oly mértékben nőtt az érintett ügyfelek elégedetlensége, hogy végül sor került a miniszterelnöki látogatásra. A vámhatóságról olyan kép alakulhatott ki, hogy egymaga nem képes megoldani válsághelyzeteket, a kormányfő „feddése” szükséges ahhoz, hogy intézkedjen a megoldás érdekében. Pedig a fejlesztések, a munkaerő-átcsoportosítások folyamatban voltak, és – lássuk be – a kormányzati elvárások is kommunikálhatók lettek volna egy vezetői értekezlet keretében. Hasonló helyzetek bármikor előfordulhatnak, célszerű tehát a proaktív kommunikáció jegyében kríziskommunikációs tervet készíteni. Ebben – az adó- és vámhatóságra szabva – a következőkre érdemes kitérni:48 1. Mit akarunk kommunikálni (mik a megfelelő üzenetek)? A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) esetében célszerű hangsúlyozni, hogy a válsághelyzet ellenére fontos szempont, hogy az ügyfeleket minél kevesebb hátrány, kár érje, és továbbra is „szolgáltató hatóság”-ként működik. Ugyanakkor hangsúlyt érdemel az is, hogy a krízis közepette is igyekszik biztosítani a költségvetés bevételeit. 2. Kinek akarjuk, kinek kellene elmondani? A helyzettől, illetve az üzenet tartalmától függően célszerű megjelölni azokat a fórumokat, ahol mindenképpen szükséges megjelentetni az álláspontunkat.

48

Kríziskommunikáció 2009, 59. o. alapján

38

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 3. Mikor kellene elmondani? A válságterv készítésének egyik fontos eleme az idő. Valamilyen kommunikációt már az első pillanattól kezdve folytatni kell, és – mint esetünk mutatja – folyamatosan jelen kell lenni a sajtóban és más kommunikációs felületeken.

39

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 Felhasznált irodalom 1. AUSTIN, Claire: A PR, avagy a közönségkapcsolat alapjai – hét leckében. Budapest, Park Kiadó, 1993 2. BEDŐ Iván: Hírkönyv. Budapest, Magyar Rádió, 1995 3. CSERÉP Attila–MOLNÁR Katalin: A rendőrség kommunikációs stratégiája és belső kommunikációja. In: Rendészeti szemle, 2010/2., 3-41. o. 4. Idegen szavak és kifejezések szótára. Szerk.: Bakos Ferenc. Nyolcadik kiadás. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1986 5. KOMOR Levente: Szervezeti kommunikáció. Gödöllő, Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományi Intézet, 2008 6. Kríziskommunikáció. Szerk.: Peter Frans Anthonissen. Budapest, HVG Kiadó Zrt., 2009 7. Magyar értelmező kéziszótár. Szerk.: Juhász József et al. Kilencedik, változatlan kiadás. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2002 8. M[OLDOVÁN] T[amás]: Arra kerestük, keresik a választ, mi okozta a zavarokat. In: Vám-Zoll, 2004. június, 3-7. o. 9. VÁRNAY Ernő–PAPP Mónika: Az Európai Unió joga. Budapest, Complex Kiadó, 2006 10. VASS György: Kommunikáció – retorika a közszolgálatban. Budapest, UNIÓ Lap- és Könyvkereskedelmi Kft., é. n.

40


Zsámbokiné Ficskovszky Ágnes: A kötelező felvilágosítás Európai Uniós jogintézménye

érvényű

tarifális

Absztrakt A kötelező érvényű tarifális felvilágosítás (KTF) a gazdasági szereplők (kereskedők) kérésére a tagállamok vámhatóságai által írásban kiadott, tarifális besorolásról szóló határozat. A KTF elősegíti a vámpolitika egységes alkalmazását, és a megfelelő vám kivetésének biztosításához is hozzájárul. A határozat a jogosulttal szemben a kiadásának időpontjától számított legfeljebb hat évig az Európai Unió valamennyi vámhatóságára nézve jogilag kötelező, így mind a gazdasági szereplők, mind a vámhatóságok számára jogbiztonságot teremt az áruk tarifális besorolásával kapcsolatban.

*** Egy áru behozatalakor vagy kivitelekor a gazdasági szereplőnek nyilatkozatot kell kitöltenie a vámhatóságok számára. Ennek a nyilatkozatnak tartalmaznia kell egy vámtarifakódot, amely az áru pontos jellegének megfelelő áruosztályozást jelenti. A ténylegesen használt kód a fizetendő importvám (vagy export-visszatérítés) kulcsának és az ezen áru behozatalára (vagy kivitelére) vonatkozó követelményeknek és korlátozásoknak felel meg. A nyilatkozatban megadott kód helyes meghatározásáért jogilag a gazdasági szereplő felel. A helyes vámtarifakód meghatározása például az új technológiát alkalmazó innovatív termékek vagy a sok elemből álló termékek esetében nehézséget okozhat. A gazdasági szereplő az áruk behozatala (vagy kivitele) előtt a jogbiztonság megszerzése érdekében hivatalos áruosztályozást kérelmezhet a vámhatóságoktól.49 Ez a hivatalos áruosztályozási rendszer a kötelező érvényű tarifális felvilágosítás jogintézménye (rövidítve: KTF vagy EKTF)50, amely Európai Uniós csatlakozásunk óta hazánkban is rendelkezésünkre áll. Az áruk helytelen osztályozásából

adódó

vitás

esetek

visszaszorítása,

és

a

felmerülő

osztályozási

49

EU Számvevőszék 2/2008. sz. különjelentés a kötelező érvényű tarifális felvilágosításról (KTF), a Bizottság válaszaival együtt; Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 103/1 2008.4.24. 5.o. 50 Angolul: European Binding Tariff Information, rövidítve: BTI vagy EBTI.

41

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 véleménykülönbségekből adódó hátrányok csökkentése érdekében volt szükség egy olyan jogintézmény megalkotására, mely az áruosztályozás területén a jogbiztonságot erősíti, biztosítja az EU tagországok gazdálkodói számára az áruosztályozási véleménykülönbségből adódó, erre visszavezethető esetleges hátrányos következmények kiküszöbölését és kiküszöbölhetőségét. A KTF az adott árukhoz az Európai Unió egész területén alkalmazott áruosztályozás hozzárendelése révén hozzájárul a vámpolitika egységes alkalmazásához – amely mind a vámunió, mind a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) követelménye –, illetve a megfelelő vám kivetésének biztosítását is elősegíti. A KTF ily módon garanciát nyújt a gazdasági szereplők és a vámhivatalok számára az előbbiek által importálni (vagy exportálni) kívánt áruk tarifális besorolásával kapcsolatban.51 Az Európai Közösség 1993-tól szabályozza a kötelező érvényű tarifális felvilágosítás jogintézményét. Ezt megelőzően a tagállamok hatóságai egymástól függetlenül különböző feltételek mellett adtak ki a KTF-hez hasonló határozatokat, de ezek joghatása jelentősen eltérő volt. Jellemzően ezek a felvilágosítások az adott tagállam vámhatóságai, gazdálkodói számára voltak alkalmazandóak vagy kötelező érvényűek. A magyarországi gazdálkodók számára már 2004. május 1. előtt is lehetőség volt hasonló KTF határozat kérelmezésére, mely - csatlakozásunkig természetesen csak hazai szinten – kötelezően alkalmazandó vámtarifaszámok megállapítására nyújtott lehetőséget. Az eljárásra akkor alkalmazott szisztéma teljes egészében a Közösségi metódus szerint működött, ezért a rendszer bevezetése már felkészülten érte mind a gazdálkodókat, mind a hatóságokat. A KTF jogszabályi alapjait jelenleg a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet 11. és 12. cikke, valamint a Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet 5-14. cikkei teremti meg. Azonban az Európai parlament és a Tanács 952/2013/EU rendeletével létrejött Uniós Vámkódex52 2016-tól némileg változtat majd a KTF szabályain. Létezik továbbá egy, az Európai Bizottság által készített belső

51

EU Számvevőszék 2/2008. sz. különjelentés a kötelező érvényű tarifális felvilágosításról (KTF), a Bizottság válaszaival együtt; Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 103/1 2008.4.24. 4.o. II. pont 52 Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU Rendelete (2013. Október 9.) Az Uniós Vámkódex létrehozásáról. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 269/1 2013.10.10.

42

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 dokumentum „Igazgatási iránymutatás a kötelező érvényű tarifális felvilágosítás európai rendszeréről /EKTF/ és annak működéséről” címmel, ez azonban nem jelent jogilag kötelező előírást, mintegy ajánlás jelleggel értelmezhető a tagállami vámhatóság részére.53 A KTF jogintézménye szorosan kapcsolódik az árubesoroláshoz, működése nagyban befolyásolja a nemzetközi áruosztályozási gyakorlatot azzal is, hogy az Interneten hozzáférhető adatbázisból konkrét áruk osztályozására vonatkozó információk nyerhetőek, valamint azzal, hogy az egyes tagállamok áruosztályozási szakértőinek véleménykülönbségei a rendszer működésével felszínre kerülnek és azokra egyeztetések révén megoldások születhetnek. A kötelező érvényű tarifális felvilágosítás fogalmát és lényegét a következők szerint határozhatjuk meg: – a vámhatóság által írásbeli kérelemre kiadott, – speciális joghatással bíró tarifális határozat, mely – kötelező érvénnyel határozza meg az áru tarifális besorolását. 54 A Vámkódex 11. cikkében foglalt rendelkezések alapján a vámhatóságoktól bárki kérhet felvilágosítást a vámjogszabályok alkalmazásával kapcsolatban. Az KTF-el kapcsolatosan azonban lényeges kiemelni, hogy csak egy ténylegesen tervezett behozatali vagy kiviteli ügyletre vonatkozhat a kérelem, ellenkező esetben a vámhatóságnak joga van visszautasítani a kérelmet. (A nem tényleges ügyletekkel kapcsolatos tarifális szakvéleményeket „Elővizsgálati kérelem” benyújtása után készít a NAV Szakértői Intézete (NAV SZI). Ez azonban az KTF-el ellentétben nem kötelező határozat formájában kerül kiadásra, pusztán egy egyszerű szakvéleményben tartalmazza a NAV SZI által helyesnek vélt vámtarifaszámot.) Az Uniós Vámkódex már az alábbiak szerint fogja szabályozni a KTF kérelem visszautasításának eseteit: „ Az ilyen kérelem nem fogadható el bármely alábbi körülmény fennállása esetén:

53

TAXUD/907/2004-rev.2 dokumentum. Az igazgatási iránymutatást 2004. október 10-én, a Vámkódex bizottság vám- és statisztikai nómenklatúrával foglalkozó részlegének (KTF-szektor) 353. ülésén ismertették és fogadták el. 54

HORVÁTHNÉ - ZSÁMBOKINÉ: A Kombinált Nómenklatúra I. Jegyzet, munkafüzet és gyakorlókönyv, Rendőrtiszti Főiskola, 2011. ISBN: 978-963-9543-81-2 42. o.

43

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 a) ha a kérelmet valamely határozat jogosultja vagy az érdekében eljáró személy ugyanabban a vámhivatalban vagy egy másikban azonos áruval kapcsolatban, valamint KSZFhatározatok55 esetében a származás megszerzését meghatározó azonos körülmények között nyújtja vagy nyújtotta be; b) ha a kérelem nem a KTF- vagy KSZF-határozatok tervezett felhasználására vagy valamely vámeljárás tervezett alkalmazására vonatkozik.”56 A kérelem kiadására illetékes vámhatóságok listáját a Hivatalos Lap C sorozatában teszik közzé.57 Vannak olyan tagállamok, ahol több intézmény is adhat ki KTF-t58, azonban Magyarországon ilyen határozatot egyedül a NAV Szakértői Intézete jogosult kiadni. Az KTF határozat költségeiről a Vámkódex 11. cikkének (2) bekezdése rendelkezik: „(2) A felvilágosítást a kérelmező részére díjmentesen kell nyújtani. Ha azonban a vámhatóságoknál külön költség merül fel, különösen az áru elemzésével vagy arról készült szakértői jelentésekkel, vagy az árunak a kérelmezőhöz való visszaküldésével kapcsolatosan, a kérelmező felé az adott összeg felszámítható.” Önmagában a határozat kiadása tehát nem jár költséggel, azonban, ha áruminta (az esetek többségében minta szükséges a pontos besorolás elvégzéséhez) vizsgálatára is sor kerül, a vizsgálattal járó költségeket meg kell fizetni. A vizsgálati költségek díjainak jegyzékét a Közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet 13. sz. melléklete tartalmazza. A Vámkódex végrehajtási rendeletének 6. cikk (1) bekezdése határozza meg a kérelmezés módját: „A kötelező érvényű tarifális felvilágosítás iránti kérelmet írásban kell benyújtani

55

A KSZF a Kötelező érvényű származási felvilágosítás jogintézményének rövidítése, mely a KTF-hez hasonló jogintézmény. Ez a határozat azonban nem az áruk vámtarifaszámának vonatkozásában, hanem az Uniós származási szabályok szerinti származó helyzet megállapítására vonatkozóan rendelkezik kötelező érvényű joghatással. 56 Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU Rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról, 33. cikk (1) bekezdése. 57 A jelenleg érvényben lévő felsorolást a Hivatalos lap C 176/6 (11.6.2014.) számában találhatjuk meg. 58 Pl. Dániában két intézmény a kérelmezők székhelyének függvényében

44

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 azon tagállam vagy tagállamok illetékes vámhatóságainál, ahol a felvilágosítást alkalmazni kívánják, vagy azon tagállam illetékes vámhatóságánál, ahol a kérelmező székhellyel rendelkezik.” A (3) bekezdés pedig taxatív felsorolást tartalmaz arról, hogy milyen adatokat kell tartalmaznia a kérelemnek. A besorolás elvégzéséhez szükséges adatok tartalmazhatnak bizalmas kezelést igénylő, például üzleti vagy ipari titkot tartalmazó adatot. Ebben az esetben a kérelmezőnek meg kell jelölnie ezeket. Ekkor ezen adatok kezelése oly módon történik, hogy illetéktelen ahhoz nem férhetnek hozzá, és nem jelennek meg a nyilvános adatbázisban sem. A kérelem benyújtásának egyszerűsítése érdekében formanyomtatvány került kiadásra, mely letölthető az internetről. A kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról is, hogy tudomása szerint az Unió területén már kértek-e, illetve a hatóságok adtak-e ki azonos vagy hasonló áru kapcsán kötelező érvényű felvilágosítást.59 Itt fontos megemlíteni az ún. „BTI shopping” problémáját. A Vámkódex nem csak a székhely, hanem a tervezett alkalmazás helye szerinti hatóságnál is engedélyt ad a kérelem benyújtására.60 Ez a lehetőség azt is eredményezheti, hogy egy gazdálkodó annak reményében, hogy valamely tagállamban más, kedvezőbb vámtarifaszámot adnak az általa forgalmazni kívánt árura, több helyen is él a KTF kérelem lehetőségével. Ezért kiemelten fontos a hatóság részéről a párhuzamos határozatok kiszűrése. Hozzá kell tenni, hogy ellentétes KTF döntések természetesen nem csak a BTI shopping következtében születhetnek. Előfordulhat, hogy valamely állam hatósága másként értelmezi a Kombinált Nómenklatúra bizonyos részeit és emiatt sorolja más vámtarifaszám alá az adott árut. Az ellentétes KTF-ek esetén külön egyeztető eljárás kerül lefolytatásra, majd a helyes vámtarifaszámmal ellentétes határozatok visszavonásra kerülnek. Az Uniós Vámkódex fentebb idézett 33. cikk (1) bekezdésének a) pontja azonban már kizárja, hogy azonos áruval kapcsolatban akár ugyanannál, akár más vámhivatalnál a jogosult KTF kérelmet nyújtson be. A KTF legfontosabb tulajdonságát a kötelező érvényű jellege jelenti, vagyis az, hogy a vámhatóságokat a felvilágosítás jogosultjával szemben a vámtarifa szerinti besorolás

59 60

Vámkódex 10. cikk (2) bekezdés a Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet 6. cikk (1) bekezdése

45

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 tekintetében köti. A határozat joghatásaira vonatkozó rendelkezéseket a Vámkódex 12. cikk (2) és (3) bekezdése, valamint a Végrehajtási rendelet 10. cikkében találhatjuk meg. 12. cikk (2) : „A kötelező érvényű tarifális felvilágosítás a vámhatóságokat a felvilágosítás jogosultjával szemben csak az áruk tarifális besorolása tekintetében köti. A kötelező érvényű tarifális felvilágosítás a vámhatóságot csak azon áruk tekintetében köti, amelyekre nézve a vámalakiságokat a felvilágosítás megadását követően végezték el.” Tehát a vámalakiságok alá vont árukra utólagosan nem lehet érvényesíteni ilyen határozatot és a vámeljárások során semmilyen más tényezőt nem befolyásol a határozat a tarifális besoroláson kívül. Nagyon lényeges kitérni arra, hogy ki és milyen áru tekintetében használhatja a határozatot. Fontos, hogy azt csak a kérelem „jogosult” című rovatában megjelölt gazdálkodó használhatja fel, más gazdálkodónak nem adható át. Továbbá csak olyan áruk esetében alkalmazhatja, ahol a vámhatóságok megbizonyosodtak arról, hogy a szóban forgó áru minden tekintetben megfelel a benyújtott kötelező érvényű tarifális felvilágosításban leírtaknak A joghatás vizsgálata során azt is szükséges leszögezni, hogy jelenleg a KTF a vámhatóságokat köti elsősorban, azonban megkövetelhetik a jogosulttól, hogy a vámalakiságok teljesítésekor közölje, hogy rendelkezik-e a vámkezeltetni kívánt árura vonatkozóan kötelező érvényű tarifális felvilágosítással.61 Az Uniós kódex e tekintetben így fogalmaz: „a határozat jogosultját a vámhatóságokkal szemben e határozatok csak attól a naptól kötelezik, amelyen a határozatról az értesítést megkapta, vagy úgy tekintendő, hogy megkapta.”62 Vámhatóság alatt e tekintetben az Európai Unió valamennyi tagállamának vámhatóságát kell érteni. Ez azt jelenti, hogy bármely tagállam hatósága által kiállított KTF határozat bármely tagállam előtt folyó vámeljárásban felhasználható.

61 62

A Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet 10. cikk (2) bekezdése Uniós Vámkódex 33. cikk (2) bekezdés

46

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 Másrészt viszont ki kell emelni, hogy a nem csak az alapeljárás során, hanem az azt követő másodfokú, illetve utólagos ellenőrzési eljárás során is megtartja kötelező érvényét. A kötelező érvényű felvilágosítás határozata formanyomtatványon kerül kiadásra az adott vámhatóság hivatalos nyelvén, mely tartalmilag és formailag valamennyi tagállamban egységes, és a jelenlegi szabályozás szerint 6 évig érvényes. Az Uniós Vámkódex felére (3 évre) csökkenti a KTF határozatok érvényességi idejét. Ez első megközelítésben erős megszorításnak tűnhet, ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy három év alatt egyrészt a jogi, másrészt a piaci körülményekben is számos olyan változás állhat be, ami eleve érintené a KTF érvényességét. A jogi feltételrendszert illetően az áruosztályozási rendeletek kiadása, a nómenklatúra változása vagy a HR és KN Magyarázat, illetve az Áruosztályozási Vélemények módosítása egyaránt az ellentétes KTF-ek érvényvesztését vonja maga után. Három év alatt tehát sok esetben pusztán a jogi környezet változása miatt bekövetkezhet az érvényvesztés. A piaci környezet átalakulása miatt szintén előállhatnak olyan változások, amelyek alkalmazhatatlanná teszik a KTF-et. Gondoljunk csak arra, hogy egyes gazdasági szektorokban (pl. informatika, szórakoztató elektronika) rövid időn belül következnek be modellváltások, új termékek jelennek meg. Ezekre az új termékekre (az áruazonosság hiánya miatt) eleve nem lehetne alkalmazni egy hasonló termékre korábban kiadott KTF-et. Másrészt elképzelhető, hogy az új termék kiszorítja a piacról a korábbit, így annak nemzetközi forgalma – és így a KTF alkalmazásának praktikus oka - egyébként is de facto megszűnik.63 Az Uniós Vámkódex a 34. cikkben foglalkozik a határozatok kezelésével. A lejárat előtti érvénytelenség a jelenlegi szabályozáshoz nagyon hasonló, elsősorban a nómenklatúra és annak értelmezéséhez kapcsolódó változásokhoz köthető. A határozatok érvényességével kapcsolatosan fontosnak tartom kiemelni a 34. cikk (3) és (6) bekezdését. Előbbi a KTF(vagy a KSZF-határozatok) visszamenőleges hatályú érvényvesztésének tilalmát, utóbbi a határozatok módosításának tilalmát rögzíti. Azt, hogy a hatóságoknak mikor kell majd visszavonniuk a kiadott határozatot ugyanezen cikk (7) bekezdésben találhatjuk meg.

63

HAJÓS ATTILA: Kötelező érvényű tarifális felvilágosítás; Vám-zoll; 2008/6. 14.o.

47

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 A kérelmezőnek a kérelem benyújtása során arról is nyilatkoznia kell, hogy hozzájárul ahhoz, hogy a hatóság által kiadott kötelező érvényű felvilágosítás kapcsán keletkező információkat az Európai Unió Bizottságának adatbázisában tárolhatják, és a felvilágosítás részleteit (ide értve a fénykép, rajz, brosúra stb.) – kivéve a bizalmasként megjelölt adatokat – az Interneten keresztül közzétegyék az adatvédelemre vonatkozó hatályos rendelkezések betartásával. A gazdálkodói igény folytán jelentős számú KTF került kiadásra, ezért vált szükségessé egy olyan egységes, az érintettek részére hozzáférhető adatbázis létrehozása, amelyben megtalálható az összes érvényben levő határozat. A nyilvános adatbázis64 a kiadó vámigazgatás hivatalos nyelvén tartalmazza a termékre és besorolására vonatkozó adatokat. Az elektronikus adatbázis feltöltése folyamatos, a mindenki számára hozzáférhető felület kizárólag a még hatályban lévő KTF határozatokat tartalmazza, melyek az érvényességi idő elteltével automatikusan törlésre kerülnek az adatbázisból. A KTF jogintézményének jelentőségét mutatja az a tény is, hogy az Unió Számvevőszéke komplex vizsgálatot végzett 2007-2008-ban, melynek során felülvizsgálta a Bizottság irányítási szerepét, és hat tagállamban ellenőrizte a KTF végrehajtását. A vizsgálat tapasztalatai a 2/2008. sz. különjelentésben a Hivatalos Lap C sorozatának 103 sz. számában található meg. A Számvevőszék összességében azt állapította meg, hogy a KTF-rendszer kialakítása jó, a bizottsági irányítás általánosságban megfelelő volt, és a hat ellenőrzött tagállam összességében alkalmazta a KTF-re vonatkozó jogi rendelkezéseket. Azt is megállapította azonban, hogy a tökéletes működéstől még távol áll a rendszer, ezért javításokra is szükség van. Főként olyan hiányosságokat tártak fel, melyek hazánkban is érezhető problémákat okoz. A Számvevőszék a Bizottságot is bizonyos mértékig „elmarasztalta”, főleg azért, mert nem követte módszeresen nyomon, hogy a tagállamok tiszteletben tartják-e a KTF-re vonatkozó közösségi jogszabályokat.

64

Elérhető: http://ec.europa.eu/taxation_customs/dds2/ebti

48

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 A Számvevőszék a vizsgálat megállapításai alapján három fő irányvonalat határozott meg arra vonatkozóan, hogy a jövőben milyen lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a rendszer még hatékonyabban működjön: – a Bizottság hozzon intézkedéseket a tarifális besorolási kérdések megoldásához szükséges idő lerövidítése érdekében; – a Bizottság játsszon aktív szerepet a felügyeleti folyamatban. A kockázatos módszerek azonosítása érdekében elemezze az EKTF-3 adatbázisban lévő adatokat; – tegyék kötelezővé a KTF-ek megemlítését a gazdasági szereplők vámárunyilatkozataiban, és ezzel könnyítsék meg a vámhatóságok ellenőrzéseit. Az Uniós Vámkódex szabályozásának kialakítása már a fenti irányvonalak figyelembevételét tükrözi. A kötelező érvényű tarifális felvilágosítás rendszeréről összefoglalóan kijelenthető, hogy a gazdálkodói jogbiztonság erősítésének kiváló eszköze, mely az előzőekben említett néhány hiányossága mellett is hatékonyan szolgálja az árubesorolási anomáliák feloldását. Ezt jól mutatja az is, hogy az elmúlt évek kiadott határozatainak számszerű vizsgálata alapján megállapítható, hogy évről-évre egyre több határozatot adnak ki a tagállamok erre feljogosított szervei.

49


65

66

65

Saját lekérdezésen alapuló adatok alapján http://ec.europa.eu/taxation_customs/dds2/ebti/ebti_home.jsp?Lang=hu&Screen=0 időpontja: 2015. január 7. 66 Saját lekérdezésen alapuló adatok alapján http://ec.europa.eu/taxation_customs/dds2/ebti/ebti_home.jsp?Lang=hu&Screen=0 időpontja: 2015. január 7.

készített diagram. A lekérdezés utolsó készített diagram. A lekérdezés utolsó

50

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 A KTF rendszer folyamatábrája67

67

Forrás: EU Számvevőszék 2/2008. sz. különjelentés a kötelező érvényű tarifális felvilágosításról (KTF), a Bizottság válaszaival együtt; Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 103/1 2008.4.24. 6.o.

51

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 Forrás- és irodalomjegyzék: 1. HORVÁTHNÉ - ZSÁMBOKINÉ: A Kombinált Nómenklatúra I. Jegyzet, munkafüzet és gyakorlókönyv, Rendőrtiszti Főiskola, 2011. ISBN: 978-963-9543-81-2 2. HAJÓS ATTILA: Kötelező érvényű tarifális felvilágosítás; Vám-zoll; 2008/6. 3. HORVÁTHNÉ ZSILKA JUDIT: Áruismeret-és vegyvizsgálat, Főiskolai Jegyzet, Rendőrtiszti Főiskola, 2008. 4. A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet (1992. október 12.) 5. Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU Rendelete (2013. Október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról 6. a Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet 7. EU Számvevőszék 2/2008.

sz. különjelentés

a kötelező érvényű

tarifális

felvilágosításról (KTF), a Bizottság válaszaival együtt. Internetes források: 1. http://eur-lex.europa.eu 2. http://ec.europa.eu/taxation_customs 3. http://nav.gov.hu/

52


Zsitnyánszky Lilla: Az Európai Unió Bíróságának áruosztályozással kapcsolatos döntései A C-339/98. számú ítélet, a „Peacock” ügy

Absztrakt Az Európai Unió Bíróságának áruosztályozással kapcsolatos döntései (A C-339/98. számú ítélet, a „Peacock” ügy) Napjainkban a vám fiskális szerepének csökkenése következtében, illetve a vámtételek közötti különbség növekedése miatt, egyre inkább fontos és meghatározó egy termék pontos vámtarifaszámának megállapítása. Tanulmányomban az Európai Unió Bíróságának döntései közül a C-339/98. számú „Peacock” ügyet elemzem és járom körbe. Ezen ítélet kiválasztásakor elsődleges szempont volt, hogy több más fontos áruosztályozási kérdésben hozott előzetes döntéshozatal mellett, ez az egyik olyan, amelyre a későbbi évek folyamán számos más EU Bírósági döntés is hivatkozik. Írásom célja egyes tarifális elemek tisztázása az ítélet vetületében, ezek közül is kiemelten az áruosztályozással kapcsolatos magyarázatok és rendeletek joghatása - illetve figyelemmel napjaink aktuális áruosztályozási szempontból problémás árukörére is - az alkatrész, tartozék, valamint a 8471 vtsz. alá tartozó egységek definíciója.

*** A GATT egyezménynek is köszönhetően a XX. század közepétől a vám fiskális szerepe egyre kevésbé markáns; globális tendenciaként jelenik meg a vámok csökken(t)ése, esetleges nullára redukálása68. Kijelenthető azonban, hogy a vámnak az árakra gyakorolt hatása

GATT (General Agreement on Tariffs and Trade). Az 1998. évi IX. törvény az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről szóló 2§-a: „Az Egyezményben részt vevő Felek…kívánva, hogy e célokhoz kölcsönös és kölcsönösen előnyös, a vámok és más kereskedelmi akadályok lényeges csökkentésére és a 68

53

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 befolyásolja az árképzést és ezáltal a kereslet és kínálat alakulását is 69. Természetes velejárója tehát ezen redukálódási folyamatnak az a kérdéskör - amely egyébként egyre élesebben és gyakrabban jelentkezik - miszerint egy adott áru pontos tarifális besorolása, mint a vámtétel meghatározás egyik komponense, mennyire fontos és meghatározó (NB. vámtételbeli különbségek). A vámtarifával és áruosztályozással kapcsolatban alapvetően az is megállapítható, hogy a nómenklatúrák alkalmazásakor - egy árucikk objektív tulajdonságainak figyelembevétele mellett is - gyakran eltérő áruosztályozási vélemények alakulnak-alakulhatnak ki. Tanulmányomban az Európai Unió és a harmadik országok közötti relációra vetítve, valamint egy konkrét ügyet vizsgálva járom körbe az alkatrészek/tartozékok/egységek árubesorolási anomáliáját, valamint igyekszem tisztázni az eddig szokásjog útján alkalmazott, de pontos definíciót nélkülöző fogalmakat is.Figyelemmel arra, hogy az Európai Unió egyben vámunió is, a tagállamok áruosztályozási gyakorlata egységes kell (kellene?) hogy legyen. Az EU-s relációt alapul véve az áruosztályozással foglalkozó szakemberek számára mára már egyértelmű az Európai Unió Bíróságának (továbbiakban: EU Bíróság) árubesorolással foglalkozó ítéleteinek figyelembevétele. Ez egyrészt következik a nemzeti bíróságok és az EU Bíróság által garantálni kívánt jogbiztonságból, másrészt abból, hogy az áruosztályozási tevékenység során kötelező figyelembe venni az EU Bíróság vonatkozó döntéseiben foglaltakat, tekintettel azok quasi precedens jellegére. Az alkatrészek és tartozékok besorolásának aktualitására is tekintettel az áruosztályozási kérdések közül különös figyelmet kell szentelnünk ezek helyes osztályozására. A „Peacock” ügy Az EU Bírósága 2000. október 19-én hozta meg ítéletét (EBHT 2000., I-8947. o.70) a C339/98. számú ügy előzetes döntéshozatali kérdésében (ld. melléklet). Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet a Finanzgericht Düsseldorf terjesztette elő a Peacock AG (német

nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban meglévő hátrányosan megkülönböztető elbánás felszámolására irányuló megállapodások megkötésével hozzájáruljanak…” 69 Nyerges János - Vámpolitika: Tiszta vámelmélet 114.o., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1973 70

http://curia.europa.eu/juris/celex.jsf?celex=61998CJ0339&lang1=en&type=TXT&ancre

54

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 cég, felperes) és a Hauptzollamt Paderborn (fővámhivatal, alperes) között lévő eljárás során felmerült áruosztályozási vita ügyében. A vita tárgyát a Peacock AG által, 1990 júliusa és 1995 májusa közötti időszakban szabadforgalomba bocsátott hálózati kártyák tarifális besorolása képezte. A hálózati kártyákat a Peacock AG az Egyesült Államokból és más harmadik országokból importálta a Közösség területére. A hálózati kártyákat 1993-ig a Kombinált Nómenklatúra 8473 30 alszáma alatt kérték vámeljárás alá vonni, mint „a 8471 vtsz. alá tartozó gép alkatrésze és tartozéka”, míg 1994-től a 8473 30 10 alszám alá sorolták, mint „Elektronikus részek”. A dán, holland és az Egyesült Királyság vámhatóságai 1993. október 13-án Kötelező Tarifális Felvilágosításokat (KTF71) adtak ki a Peacock és két leányvállalata részére, méghozzá a 8473 vtsz. vonatkozásában; így a hálózati kártyákat 1994-ig 4%-os vámtétel terhelte, míg 1995-ben 3,8%. A Hauptzollamt Paderborn 1995. szeptember 11-i határozatával arról rendelkezett, hogy a hálózati kártyákat a Kombinált Nómenklatúra 8517 vtsz. alá kell besorolni, mint „Vezetékes távbeszélő- vagy távíró elektromos készülék, beleértve a vivőfrekvenciás rendszerű készüléket is” és a kártyákra 7,5%-os vámtételt alkalmazott. Ennek következtében a Hauptzollamt követelte a felmerülő vámtételkülönbözet visszafizetését. A Peacock AG megtámadta ezeket a döntéseket a Finanzgericht Düsseldorf előtt arra hivatkozva, hogy szerinte a hálózati kártyák nem olyan gépek, amelyek a Kombinált Nómenklatúra 84. árucsoportjához tartozó Megjegyzések 5 (B) pontja szerint meghatározott feladat elvégzésére alkalmasak, hanem olyan számítógép alkatrészek, amelyek funkciója, hogy kontrollálják az adatátvitelt a hálózathoz csatlakoztatott számítógépek között, és szerinte a Kombinált Nómenklatúra 8517 vámtarifaszáma nem alkalmazható, mivel a hálózati kártyák nem úgy működnek, mint a távközlési készülékek.

= BTI/KTF (Binding Tariff Information/Kötelező Tarifális Felvilágosítás), kötelező jogi erővel bíró áruosztályozási határozat. A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet 11-12. cikke. 71

55

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 A Finanzgericht Düsseldorf előzetes döntéshozatal céljából tehát a Kombinált Nómenklatúra 84. árucsoportjához tartozó Megjegyzés 5. (B) pontjának értelmezésére vonatkozó kérdést tette fel. Eszerint a számítógépben használatos hálózati kártyák: 1. tekinthetők-e a 8471 vtsz. alá tartozó automatikus adatfeldolgozó gép egységének? 2. tekinthetők-e a 8473 vtsz. alá tartozó, a 8471 vtsz. alá tartozó automatikus adatfeldolgozó gép alkatrészének vagy tartozékának? 3. tekinthetők-e a 8517 vtsz. alá tartozó adattovábbító készüléknek? Az EU Bíróság ítéletében több fontos megállapítást tett egyes áruosztályozási rendelkezések joghatására vonatkozólag, továbbá meghatározta azt, hogy mi tekinthető egy gép, berendezés egységének, alkatrészének és tartozékának. Az ítélet elemzéséhez segítséget nyújt Jacobs főtanácsnok 1999. október 28-án kelt üggyel kapcsolatos indítványa is72. Többek között ennek vizsgálata során megállapítható, hogy nevezett hálózati kártyák importját követő időszakban, a Bizottság kiadta a 1165/95/EK73 rendeletét, amelyben a 4. pontban szereplő termék hasonlít a hálózati kártyákhoz (később a Bíróság a C‑463/98. sz. Cabletron‑ügyben 2001. május 10‑én hozott ítéletében [EBHT 2001., I‑3495. o.74] érvénytelennek nyilvánította ezt rendeletet, miszerint a nevezett rendelet mellékletének 4. pontjában meghatározott hálózati kártyákat a Kombinált Nómenklatúra 8517 vámtarifaszáma alá sorolták be). A rendeletben nevesített árucikk: „Helyi hálózatokon (LAN) keresztül, modem nélküli adatcserét lehetővé tevő, kábelcsatlakozású, digitális, automata adatfeldolgozó gépekben (ADP) felhasználható adapterkártya. A kártya alkalmazásával az ADP gép egy másik gép vagy a központi feldolgozó egység bemeneti vagy kimeneti eszközeként működhet. A kártya egy integrált áramköröket, valamint aktív és passzív összetevőket tartalmazó kb. 10 × 21 cm méretű nyomtatott áramkörből áll. A kártyán tűcsatlakozó sor található, amelyek megfelelnek az ADP gép bővítő aljzatának, csatlakozással a LAN-kábelhez és a fénykibocsátó diódákhoz (LED).” Az adapterkártyát a rendelet a 8517 82 90 KN kód alá sorolta. Adott időszakban még egy bizottsági rendeletet kellett figyelembe venni az ilyen jellegű árucikkek besoroláskor,

72

http://curia.europa.eu/juris/showPdf.jsf?docid=101836&doclang=EN

73

HL L 117, 1995. május 24., 15-18. o.

74

http://curia.europa.eu/juris/celex.jsf?celex=61998CJ0463&lang1=en&type=TXT&ancre=

56

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 nevezetesen a 1638/94/EK számút75, amelyben szintén a hálózati kártyákhoz hasonló termékek kerültek besorolásra a 8517 vtsz. alá. Nevezett rendeletek érvényességével kapcsolatban a Finanzgericht Düsseldorf nem kért állásfoglalást a Bíróságtól, azonban beadványában megjegyezte, hogy a rendeletek alapján a hálózati kártyák esetében a 8473 vtsz. alkalmazása így ellentmondásos lehet. Az üggyel kapcsolatban szintén említést érdemel egyrészt a 8517 vtsz. szövegének „kiterjesztése”, ugyanis 1996. január elsejétől ezen vtsz. alá tartoznak a digitális rendszerekhez használt telekommunikációs készülékek is, másrészt hogy a kilencvenes évek elején a tagállamok, több eltérő KTF határozatot adtak ki a LAN eszközökre (8471, 8473 és 8517 vtsz.), illetve több tagállam nemzeti bírósága előtt is voltak olyan árubesorolással kapcsolatos viták, amelyek hálózati kártyákra, LAN készülékekre stb. vonatkoztak. Továbbvizsgálva az ilyen jellegű készülékek besorolását, bonyolította az ügy jellegét, hogy a WCO76 HR Bizottsága a LAN készülékeket (pl. Ethernet adapter kártyák, amelyek az ügy tárgyát képező hálózati kártyákhoz sokban hasonlítanak) a 8471 vtsz. alá sorolta. Nevezett két áruosztályozási rendeletnél megállapítható, hogy a 8517 vtsz. magasabb vámtétel alkalmazásával is járt, mint a 8471 vagy 8473 vtsz. esetében. Ez ellentmondást és sok esetben áruosztályozási problémát okozott mind az importőrök, mind a Közösség és az Egyesült Államok számára is (a rendeletekkel kapcsolatban az USA a WTO Vitarendezési Testületéhez fordult). Konkrét ügyben tehát az előzetes döntéshozatalra utalt kérdés két fő részre osztható. 1. A hálózati kártya tekinthető-e egy olyan gépnek77, amely adatfeldolgozásra alkalmas, avagy ennél speciálisabb funkcióval bír? 2. A hálózati kártya tekinthető-e automatikus adatfeldolgozó gép alkatrészének, tartozékának, avagy egységének? Egy áru besorolásakor az áruk tarifális osztályozásának meghatározó feltételeit általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni. Erre mutatott rá elsőként a C-

HL L 172, 1994. július 7., 5-7. o. World Customs Organization – Vám Világszervezet 77 A KN XVI. áruosztályhoz tartozó Megjegyzés 5. pontja így rendelkezik: „A megjegyzések alkalmazásában a „gép” kifejezés magában foglal a 84. vagy a 85. árucsoportba tartozó bármilyen gépet, gépsort, berendezést, felszerelést, készüléket vagy szerkezetet” 75 76

57

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 200/84 számú Daiber ügy (EBHT 1985., 3363 o., 13. cikk78), majd később több más ítélet is pl. a Siemens-Nixdorf C-11/93. sz. ügy (EBHT 1994., I-1945 o.79). A felperes szerint a hálózati kártyák nem bírnak telekommunikációs (tehát speciális) funkcióval, feladatuk az input (pl. billentyűzet) és output (pl. megjelenítő) egységekhez hasonlítható. Az adatok a hálózati kártyák által nem kerülnek módosításra, hanem csak továbbításra az automatikus adatfeldolgozó gépek kontrolálása mellett. Az alperes szerint a hálózati kártyák a számítógépek hálózataihoz csatlakoznak, és ezáltal azokat a hálózat kontrolálja. A Bizottság szerint megállapítható, hogy a hálózati kártyák az adatfeldolgozástól eltérő speciális funkcióval bírnak. Jacobs főtanácsnok indítványában a Techex ítélet 20. cikkének80 figyelembevételével döntött, és így szerinte a 84. árucsoporthoz tartozó megjegyzés 5. (B) pontja alapján a hálózati kártyák nem olyan gépek, amelyek speciális funkcióval bírnak, és mint ilyen így nem zárható ki a 8471 vtsz. alá történő besorolás, azaz a 8471 vtsz. alkalmazása. A második kérdésre vonatkozólag, miszerint a hálózati kártyák alkatrész(ek)nek (angolul: part, parts), egység(ek)nek (angolul: unit, units) vagy tartozék(ok)nak (angolul: accesory, accessorries) minősülnek-e, szükséges e három fogalmat elhatárolni egymástól. Az ítélet 21. pontja szerint az alkatrész egy egész gép, berendezés stb. működéséhez szükséges és elengedhetetlen résznek tekintendő. Jelen ügy esetében a felperes szerint az alkatrész „elengedhetetlen” mivolta, nem jelenti szükségképpen azt, hogy a géppel egybeépítve kell hogy legyen, hanem külön- és önálló formában is előfordulhat. Jacobs szerint a hálózati kártya nem felel meg az alkatrész definíciónak, azaz az automatikus adatfeldolgozó gép működéséhez szükséges lényegi elemnek nem tekinthető. Ennek következtében az a 8473 vtsz. alá sem sorolható, mint a „A 8469–8472 vtsz. alá tartozó géphez kizárólag vagy elsősorban használt alkatrész…”, függetlenül attól, hogy a kártya önállóan érkezik-e vagy sem. A Bíróság kérésére egyébként a Bizottság által benyújtott

78 79

http://curia.europa.eu/juris/celex.jsf?celex=61984CJ0200&lang1=hu&type=TXT&ancre= http://curia.europa.eu/juris/celex.jsf?celex=61993CJ0011&lang1=hu&type=TXT&ancre=

C-382/95 Techex kontra Hauptzollamt Munchen EBHT 1997, I.-7363 o. 20. cikk: „that the function of a Vista board, which is a unitintended to be incorporated into an automatic data-processing machine, is to convert external analogue signals to make them available in a form enabling thatmachine to process them and to provide an on-screen representation of the resultof the operations carried out by the machine. Vista boards therefore perform nofunction 'other than data processing.” 80

58

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 dokumentumból megállapítható, hogy a hálózati kártyák önállóan, slot-in kártyaként, illetve a hitelkártyákhoz hasonló formában, a számítógépbe csúsztatható formában jelennek meg. Fontos megállapítani, hogy sem az alkatrészek, sem a tartozékok fogalmi meghatározásával nem foglalkoznak a KN megjegyzéspontjai. A 8471 vtsz. alá tartozó egységekre azonban van egy kritériumrendszer (jelenleg a 84. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. (C)), amely szerint az ilyen egységek: -

kizárólag vagy elsősorban automatikus adatfeldolgozó rendszerben használatosak

-

összekapcsolható a központi feldolgozóegységgel akár közvetlenül, akár egy vagy több más egységen keresztül és

-

az adatokat olyan alakban (kódok vagy jelek) képes fogadni vagy átadni, amelyet a rendszer használni tud.

Amennyiben az egységek (akár külön behozva is) megfelelnek együttesen ezeknek a feltételeknek, úgy azokat a 8471 vtsz. alá tartozó egységnek kell besorolni (kivéve természetesen, amikor a Nómenklatúra vagy adott megjegyzéspont önálló áruként nevesíti ezeket). Ezek alapján az ügyben szereplő hálózati kártyák besorolhatóak ezen vtsz. alá. A tartozékok meghatározása kapcsán a 8473 vámtarifaszámhoz tartozó – az előzetes döntéshozatal időszakában aktuális – VET Nómenklatúra Magyarázatot lehet segítségül hívni, amely szerint az ilyen „tartozékok és cserélhető részek81”, úgy kerültek kialakításra, hogy azok a gépet, berendezést stb. alkalmassá teszik egy meghatározott műveletre, vagy a gép fő feladatával kapcsolatos különleges művelet elvégzésére, avagy bővítik a géppel végezhető műveletek körét. Ez a meghatározás szintén megfeleltethető a hálózati kártyákkal. Ahogyan az az ítéletből is kiolvasható: „Mind a Közös Vámtarifa árucsoportjaihoz tartozó megjegyzések, mind a Vámegyüttműködési Tanács Nómenklatúrájának (VET Nómenklatúra) Magyarázata lényeges eszközei a Vámtarifa egységes alkalmazásának, és mint ilyenek hasznos segítséget nyújtanak annak értelmezéséhez…”, vagyis a hálózati kártyák besorolására

Az aktuális és napjainkban alkalmazandó HR Magyarázat (A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 4010/2014. tájékoztatás a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer Magyarázatáról és az áruosztályozási Véleményekről szóló 4002/2013. tájékoztatás módosításáról) így fogalmaz: „…cserélhető (alkat)részek vagy eszközök…” 81

59

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 vonatkozólag is figyelembe kell venni az egyes nómenklatúrákhoz tartozó magyarázatokban foglaltakat. Jacobs a VET Nómenklatúra Magyarázatának joghatásával kapcsolatban kifejti, hogy a Közösségnek ahol csak lehetséges, figyelembe kell vennie a magyarázatban foglaltakat, tekintettel arra, hogy azok a HR Egyezmény égisze alatt kerülnek elfogadásra. Különös figyelemmel kell lenni arra is, hogy ezek a magyarázó megjegyzések a HR Bizottság által kerülnek elfogadásra, ahol egyébként a Közösség is képviselteti magát, és így mind a Közösségnek, mind tagállamainak alkalmaznia kell az azokban foglaltakat, arra is tekintettel, hogy a KN a HR rendszeren alapszik. A 8473 vtsz. alá besorolandó tartozékok témakörében a vonatkozó időállapotú VET Nómenklatúra Magyarázat (HR Magyarázat) egyetlen konkrét példát említ, méghozzá a lemezmeghajtók tisztításához való mágneses lemezeket. Ezek nem vethetők össze a hálózati kártyákkal, azonban a 8471 vtsz.-hoz tartozó egységekre vonatkozó HR Magyarázatában foglaltakkal igen (I. D. pont). Ilyen nevesített egységek például a jelátalakítók, vezérlő egységek stb. Az ítélet tehát azt mondja ki, hogy a „…Kombinált Nómenklatúrájának 84. árucsoportjához tartozó Megjegyzés 5. (B) pontja alapján az automatikus adatfeldolgozó gépekbe beszerelés céljából készült hálózati kártyák, a Kombinált Nómenklatúra 8471 vtsz.-a alá történő osztályozása nem kizárt. Ennek megfelelően 1990 júliusa és 1995 májusa között ezeket a kártyákat a 8471 vtsz. alá kellett sorolni, mint az említett gépek egységeit.” Összefoglalva az ítéletben szereplő vámtarifaszámokat és árumegnevezéseket, illetve az ahhoz kapcsolódó megjegyzéspontokat és áruosztályozási rendelkezéseket az 1990-1995 között megjelent KN-k és a 2014. évi KN alapján a következő táblázat szemlélteti.

60

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 Vámtarifaszám (1990-

8471 vtsz.

8473 vtsz.

8517 vtsz.

A 8469–8472 vtsz. alá tartozó géphez kizárólag vagy elsősorban használt alkatrész és tartozék (a gép tárolására, szállítására szolgáló tok és hasonló kivételével) A 8469–8472 vtsz. alá tartozó géphez kizárólag vagy elsősorban használt alkatrész és tartozék (a gép tárolására, szállítására szolgáló tok és hasonló kivételével)

Távbeszélőkészülékek, beleértve a mobiltelefon hálózatokhoz vagy más vezeték nélküli hálózatokhoz való távbeszélőket

1995/2014) Árumegnevezés Automatikus (1990-1995) adatfeldolgozó gép és egységei; mágneses vagy optikai leolvasó, adatátíró gép a kódolt adat adathordozóra történő átírására és máshol nem említett gép ilyen adatok feldolgozásához Árumegnevezés Automatikus (2014) adatfeldolgozó gép és egységei; mágneses vagy optikai leolvasó, adatátíró gép a kódolt adat adathordozóra történő átírására és máshol nem említett gép ilyen adatok feldolgozásához

Irányadó rendelkezés

Távbeszélőkészülékek, beleértve a mobiltelefonhálózatokhoz vagy más vezeték nélküli hálózatokhoz való készülékeket; hang, képek vagy más adatok adására, továbbítására vagy vételére szolgáló más készülékek, beleértve a vezetékes vagy vezeték nélküli hálózatok (helyivagy nagy kiterjedésű hálózat) távközlési berendezéseit a 8443, 8525, 8527 vagy 8528 vtsz. alá tartozó, adására, továbbítására vagy vételre szolgáló készülékek kivételével A 84. ács.-hoz tartozó 8473 vtsz-hoz 1165/95/EK rendelet Megjegyzések 5. pontja kapcsolódó HRM 1638/94/EK rendelet A 8471 vtsz-ra A Peacock ítélet 21- A Bíróság C‑463/98. vonatkozó HRM 22. pontja sz. Cabletron‑ügyben 2001. május 10‑én hozott ítélete

61


A Peacock ítéletben megfogalmazott egyes besorolási elvek miatt, több más EU Bírósági ítélet is hivatkozik rá a későbbiekben, így többek között a: C-522/07. és C-65/08. sz. egyesített ügyekben hozott ítélet82, a C-123/09. sz. ítélet83, a C-142/06. sz. ítélet84, a C-152/10. sz. ítélet85, a C-173/08. sz. ítélet86, a C-183/06. sz. ítélet87, a C-250/05. sz. ítélet88, a C-288/09. sz. ítélet89, a C-320/11. sz., a C-330/11. sz., a C-382/11. sz. és a C-383/11. sz. egyesített ügyekben hozott ítélet90, a C-362/07. sz. és a C-363/07. sz. egyesített ügyekben hozott ítélet91, a C-376/07. sz. ítélet92, és a C-524/11. sz. ítélet93.

82

http://curia.europa.eu/juris/celex.jsf?celex=62007CJ0522&lang1=hu&type=TXT&ancre= http://curia.europa.eu/juris/celex.jsf?celex=62009CJ0123&lang1=hu&type=TXT&ancre= 84 http://curia.europa.eu/juris/celex.jsf?celex=62006CJ0142&lang1=hu&type=TXT&ancre= 85 http://curia.europa.eu/juris/celex.jsf?celex=62010CJ0152&lang1=hu&type=TXT&ancre= 86 http://curia.europa.eu/juris/celex.jsf?celex=62008CJ0173&lang1=hu&type=TXT&ancre= 87 http://curia.europa.eu/juris/celex.jsf?celex=62006CJ0183&lang1=hu&type=TXT&ancre= 88 http://curia.europa.eu/juris/celex.jsf?celex=62005CJ0250&lang1=hu&type=TXT&ancre= 89 http://curia.europa.eu/juris/celex.jsf?celex=62009CJ0288&lang1=hu&type=TXT&ancre= 90 http://curia.europa.eu/juris/celex.jsf?celex=62011CJ0320&lang1=hu&type=TXT&ancre= 91 http://curia.europa.eu/juris/celex.jsf?celex=62007CJ0362&lang1=hu&type=TXT&ancre= 92 http://curia.europa.eu/juris/celex.jsf?celex=62007CJ0376&lang1=hu&type=TXT&ancre= 93 http://curia.europa.eu/juris/celex.jsf?celex=62011CJ0524&lang1=hu&type=TXT&ancre= 83

62


Forrás- és irodalomjegyzék Felhasznált irodalom 1. Nyerges János – Vámpolitika, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1973 2. Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről szóló 1998. évi IX. törvény 3. A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet (1992. október 12.) 4. Vámtarifa Magyarázat - Harmadik Kötet, West End Kft Budapest, 2002 ISBN 963 03 4958 2 5. A Bizottság 972/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. október 9.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról 6. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 4010/2014. tájékoztatás a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer Magyarázatáról és az áruosztályozási Véleményekről szóló 4002/2013. tájékoztatás módosításáról 7. Commission Regulation (EEC) No 2505/92 of 14 July 1992 amending Annexes I and II to Council Regulation (EEC) No 2658/87 on the tariff and statistical nomenclature and on the Common Customs Tariff 8. Commission Regulation (EEC) No 2551/93 of 10 August 1993 amending Annex I to Council Regulation (EEC) No 2658/87 on the tariff and statistical nomenclature and on the Common Customs Tariff Internetes hivatkozások

1. http://curia.europa.eu/juris/celex.jsf?celex=61998CJ0339&lang1=en&type=TXT&ancre Letöltés dátuma: 2014. 11. 20. 2. http://curia.europa.eu/juris/showPdf.jsf?docid=101836&doclang=EN

Letöltés

dátuma:

2014. 11. 20. http://curia.europa.eu/juris/celex.jsf?celex=61998CJ0463&lang1=en&type=TXT&ancre=

63

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 Letöltés dátuma: 2014. 11. 20. 3. http://curia.europa.eu/juris/celex.jsf?celex=61984CJ0200&lang1=hu&type=TXT&ancre= Letöltés dátuma: 2014. 11. 20. 4. http://curia.europa.eu/juris/celex.jsf?celex=61993CJ0011&lang1=hu&type=TXT&ancre= Letöltés dátuma: 2014. 11. 20. 5. http://curia.europa.eu/juris/celex.jsf?celex=62007CJ0522&lang1=hu&type=TXT&ancre= Letöltés dátuma: 2014. 11. 20. 6. http://curia.europa.eu/juris/celex.jsf?celex=62009CJ0123&lang1=hu&type=TXT&ancre= Letöltés dátuma: 2014. 11. 20. 7. http://curia.europa.eu/juris/celex.jsf?celex=62006CJ0142&lang1=hu&type=TXT&ancre= Letöltés dátuma: 2014. 11. 20. 8. http://curia.europa.eu/juris/celex.jsf?celex=62010CJ0152&lang1=hu&type=TXT&ancre= Letöltés dátuma: 2014. 11. 20. 9. http://curia.europa.eu/juris/celex.jsf?celex=62008CJ0173&lang1=hu&type=TXT&ancre= Letöltés dátuma: 2014. 11. 20. 10. http://curia.europa.eu/juris/celex.jsf?celex=62006CJ0183&lang1=hu&type=TXT&ancre= Letöltés dátuma: 2014. 11. 20. 11. http://curia.europa.eu/juris/celex.jsf?celex=62005CJ0250&lang1=hu&type=TXT&ancre= Letöltés dátuma: 2014. 11. 20. 12. http://curia.europa.eu/juris/celex.jsf?celex=62009CJ0288&lang1=hu&type=TXT&ancre= Letöltés dátuma: 2014. 11. 20. 13. http://curia.europa.eu/juris/celex.jsf?celex=62011CJ0320&lang1=hu&type=TXT&ancre= Letöltés dátuma: 2014. 11. 20. 14. http://curia.europa.eu/juris/celex.jsf?celex=62007CJ0362&lang1=hu&type=TXT&ancre= Letöltés dátuma: 2014. 11. 20. 15. http://curia.europa.eu/juris/celex.jsf?celex=62007CJ0376&lang1=hu&type=TXT&ancre= Letöltés dátuma: 2014. 11. 20. 16. http://curia.europa.eu/juris/celex.jsf?celex=62011CJ0524&lang1=hu&type=TXT&ancre= Letöltés dátuma: 2014. 11. 20. 17. http://eur-lex.europa.eu/legalcontent/EN/TXT/?qid=1416486569801&uri=CELEX:31995R1165

Letöltés

dátuma:

2014. 11. 20. 18. http://eur-lex.europa.eu/legal-

64

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 content/EN/TXT/?qid=1416486682608&uri=CELEX:31994R1638

Letöltés

dátuma:

2014. 11. 20.

65


Erdős Ákos: Gyógyszerrendészet – egy speciális feladat kihívásai Absztrakt Napjainkban a pénzügyőrök munkája rendkívül szerteágazó és számtalan kihívást hordoz magában. Meghatározó szerepet vállalnak az adók, vámok és egyéb állami bevételi források realizálásában, valamint az ezt fenyegető jogsértő cselekmények megelőzésében, felderítésében és megakadályozásában. Államigazgatási tevékenységük mellett, olyan speciális rendvédelmi feladatokat is ellátnak, melyek széles spektrumú szakmai ismeretet követelnek meg. A széleskörű szakmai kihívások és a jogalkotó speciális elvárásainak legjobb bizonyítékául a szabálysértésekről szóló törvény szolgál. Az említett joganyag 199/A. szakasza határozza meg, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozó Gyógyszerrendészeti szabálysértés tényállását. A gyógyszerrendészeti szabályok ellen való cselekmények elemzése, értékelése és helyes minősítése nem egyszerű feladat és messze túlmutat a megszokott pénzügyőri feladatokon. Olyan speciális tudást és gyakorlatot követel, ami alapesetben nem feltétlen azonosítható a pénzügyőrök munkájával. E tanulmány célja, hogy összefoglalja azokat az elméleti- és gyakorlati ismereteket, melyek a gyógyszerrendészeti szabálysértések feltárásának és értékelésének végrehajtása során relevanciával bírhatnak. Feltárjuk a pénzügyőri munka e speciális formájának nehézségeit és azokat az adatokat, információkat és tényeket, melyek segítséget nyújthatnak a megoldásban. Igyekszem mindezt úgy tenni, hogy a mű szövegezése és szóhasználata befogadható és könnyen feldolgozható legyen a témában kevésbé jártas személyek számára is.

***

Mottó: „Egy gramm elővigyázat többet ér, mint egy mázsa gyógyszer.” (Archibald Joseph Cronin)

66


Bevezető A szervezett magyar vámszolgálat története több száz éves múltra tekint vissza. Ez idő alatt, a hatáskörébe utalt feladatok sokszínűsége révén, mindig is különleges helyet foglalat el az állami szervek rendszerében. Már a bibliai időktől kezdve – függetlenül az éppen fennálló társadalmi és államirányítási rendszertől – kiemelt jelentősége volt az adó- és vámszolgálatoknak. Az állam bevételi forrásainak realizálásában – ezáltal tulajdonképpen a társadalmi rendszer fenntartásában – minduntalan kiemelt szerephez jutottak a közszolgálat e szegmensében dolgozók. Kétségtelen ugyanakkor, hogy e különleges múltjának ellenére, a magyar pénzügyi- és vámszolgálat manapság nem él olyan mélyen a köztudatban, mint a rendőrség vagy akár a tűzoltóság (katasztrófavédelem). Ez ugyanakkor további bizonyítékul szolgál arra, hogy e szakterület – a magyar rendvédelmi szervek között – meglehetősen specifikusnak mondható. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a korábbi vám- és pénzügyi hatóságokhoz hasonlóan, továbbra is különleges pozíciót foglal el az állami szervek között és feladatainak sokszínűségét, jelentőségét illetve nehézségeit tekintve sem marad el jogelődjeitől. Már önmagában a jogalkotó teremtette meghatározás is jól szemlélteti e szervezett összetett és bonyolult rendszerét, miszerint: „A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal.”94 A NAV hivatásos állományú pénzügyőrei feladatkörének kimerítő összefoglalása szinte lehetetlen vállalkozás. A vám-, adó-, és egyéb pénzügyi vonatkozású feladatokon túl, megannyi büntetőjogi, szabálysértési valamint egyéb jogszabályokban meghatározott és rendvédelmi feladat hárul a ma pénzügyőreire. A szakszerű munkavégzéshez szükséges joganyag ismertetése és rövid összefoglalása, már önmagában egy külön tanulmány alapját képezhetné.

94

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról, I. fejezet, 1.§ (1) bekezdése

67

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 Az alkalmazott jogszabályok pedig meglehetősen specifikusak és a különböző törvények, illetve rendeletek között, sokszor az egyetlen közös pont, a végrehajtásért felelős szerv maga, a NAV és annak személyi állománya. A fentiekből eredően, a pénzügyőrökre munkájuk során rendkívüli feladatok hárulnak, s ezek professzionális ellátása különleges és széles tudásbázist igényel. Az utóbbi évek egyik, ha nem is a legmeghatározóbb, de mindenképpen a legspeciálisabb példája, a 2012. április 14-én törvényi szintre emelkedett, Gyógyszerrendészeti szabálysértés tényállása. A 2012. évi II., a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény 199/A. § (1)-(3) bekezdéseiben deklarált tényállás új feladat elé állította a NAV hivatásos állományú tagjait. A gyógyszerrendészeti szabálysértés általános lényegéről A gyógyszerrendészeti szabályozások történelme – hasonlóan az azt ellenőrző szervhez – évszázados múltra tekint vissza (bár nem a mai értelemben vett szabályozásra kell gondolni – E. Á.). Mária Terézia uralkodása alatt, 1770. október hó 4. napján került kiadásra, a Generale Normativum In Re Sanitatis (Szervezett Egészségügyünk) elnevezésű alaprendelet, mely törvényi erővel választotta külön az orvoslás és a gyógyszerészet feladatköreit, jogait és kötelességeit. E joganyag I. fejezetének VIII. §-a az alábbiakat jegyzi: „Amint a sebészmesternek és patikusoknak tilos belső kezeléseket vállalni, úgy az orvosnak sem szabad sebészeti bajokat kezelni, még kevésbé gyógyszerekkel üzletelni ott, ahol patika működik.” A szabályok ellen cselekvők szankcionálására a rendelet a legtöbb esetben pénzbüntetést és testi fenyítést helyezett kilátásba. A hozzánk talán legközelebb eső szabálysértési törvényt mai szemmel vizsgálva ugyanakkor megállapíthatjuk, hogy e szabályozás különösen engedékeny volt. Az 1968. évi I. törvény a gyógyszerekről semmilyen formában nem rendelkezik és a kábítószerrel való visszaélést is, csupán a szabálysértések körébe sorolja. Érthető módon, hisz ebben az időszakban teljesen más társadalmi problémák éltek, mint napjainkban. A társadalmi átalakulás, a fejlődés és a világ változásai vezetnek el bennünket a manapság megoldásra váró problémákhoz és törvényi szabályozásokhoz.

68

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 A tényállás mai szövege, 2012. április 14. óta jelentős változáson ment keresztül. Tekintettel arra, hogy a 2012. évi C., a Büntető Törvénykönyvről szóló törvénybe új delictum került beemelésre, a szabs. törvény módosítására is szükség volt. A jogalkotó, T/9246. számú törvényjavaslatában

ezt

a

következőképpen

indokolta:

„Az

új

Btk.-ban

külön

bűncselekményként szerepel az egészségügyi termék hamisítása, amely részben lefedi a gyógyszerrendészeti szabálysértés tényállásban foglalt elkövetési magatartásokat, ezért ez utóbbi módosítása szükséges.”95 A szabálysértési törvény e szakasza három féle elkövetői magatartást hivatott szankcionálni. A tényállás szövege szerint, szabálysértést követ el az, aki engedély nélkül gyógyszert készít vagy

forgalmaz.

Magyarországon

Jogszerűtlen orvosi

magatartásnak

vényköteles

minősül

gyógyszernek

továbbá

minősülő

az

is,

anyagot,

ha

valaki

készítményt

indokolatlan mennyiségben tart magánál. Fontosnak tartom itt kiemelni, hogy a szabálysértési törvény rendelkezései kizárólag olyan gyógyszerekre korlátozódnak, melyek nem minősülnek hamis vagy hamisított termékeknek, illetve Magyarországon engedélyezettnek tekintendők. Ezeken túlmenően ugyanis a Btk. 186. §-ban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni. A gyógyszerrendészeti szabálysértés tényállásának értelmezése alapvetően nem okoz nagy problémát a jogalkalmazó számára. Ugyanakkor tartalmaz két olyan kifejezést, amelyek teljes körű és pontos megértése, olyan speciális ismeretet igényel, ami nem feltétlen képezi részét az átlag pénzügyőr tudásbázisának. Az általam mélyebb magyarázatra szorulónak vélt kifejezések, az engedély, valamint a gyógyszer. Az engedély és a gyógyszer értelmezése Az engedélyek

95

T/9246. sz., a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, 2012. évi II. tv. módosításának 8. pontja.

69

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 A gyógyszerek olyan közbizalmat élvező és elővigyázatosságot követelő anyagok, melyek előállítását és forgalmazását, értelemszerűen szűk jogszabályi keretek közé kellett szorítani. A gyógyszerek előállításának és azok forgalmazásának szabályait különösen a 2005. évi XCV. törvény és a 2006. évi XCVIII. törvény tartalmazza. A gyógyszerek forgalmazása alapesetben gyógyszertárakban történik. A magyar egészségügyi szabályozás több féle gyógyszertárat ismer. Beszélhetünk közforgalmú-, fiók-, intézeti- és kézigyógyszertárakról. A rendelkezésre álló gyógyszerek összetétele, mennyisége, az ellátottak köre és egyéb jegyek tekintetében természetesen fontos különbségek vannak e típusok között, ugyanakkor az általánosan megállapítható, hogy mindegyik gyógyszertár működtetése, kizárólag az illetékes egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott gyógyszertári működési engedély birtokában végezhető. A gyógyszerek legnagyobb része kizárólag ilyen intézményekben értékesíthető. Minden olyan gyógyszer, amely beszerzése orvosi rendelvényhez kötött, szintén csak patikában vásárolható. A vényköteles gyógyszerek ilyen szigorú szabályozására, azért van szükség, mert e szerek esetében, még a rendeltetésszerű használat esetén is jelentkezhetnek olyan veszélyeztető tényezők, melyek kivédése folytonos orvosi kontrollt követel. Az ilyen készítmények gyógyszertáron kívül történő értékesítése tehát minden esetben felkeltheti a jogalkalmazó gyanúját a gyógyszerrendészeti szabálysértés vonatkozásában. A gyógyszerek egy kisebb csoportja, mintegy 499 darab96 gyógyszer (jellemzően vitamin, ásványi

anyag,

illetve

láz-,

fájdalom-

és

gyulladáscsökkentő

hatóanyag-tartalmú

készítmények) értékesítésére ugyanakkor lehetőség van gyógyszertáron kívül is. Fontos azonban kiemelni azt, hogy csak és kizárólag olyan gyógyszer forgalmazására van lehetőség ilyen módon, amely gyógyszertárban orvosi rendelvény nélkül is kiadható, és alkalmazását megelőzően az öndiagnózis egyértelműen felállítható, tévedés valószínűtlen vagy nem jár súlyos egészségügyi következményekkel és veszélyessége még jelentősebb mértékű túladagolás esetén sem nagy.

96

Az OGYI által, 2014. forrás: http://www.ogyi.hu/listak/ (2013.10.23.)

október

23-án

közölt

adatok

alapján

70

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 Természetesen a gyógyszer-kiskereskedelmi tevékenység, egyéb jogszabályi konjunktív feltételekhez is kötve van. A fenti feltételeknek megfelelő gyógyszerek értékesítése tehát történhet gyógyszertárnak nem minősülő üzletben is vagy ún. web-patikán keresztül. Ez utóbbival kapcsolatban ugyanakkor megjegyzem, hogy a 2012 áprilisában Budapesten megtartott gyógyszerhamisítás elleni konferencián, Patrick Haeyaert, a Nemzetközi Intézet munkatársa kiemelte, hogy a webpatikák több mint 95 %-a jogszerűtlenül, sok esetben engedély nélkül működik. A gyógyszer A gyógyszerek fogalmának magyarázatára számos lehetőség van. A jogszabály szerint gyógyszer „bármely anyag vagy azok keveréke, amelyet emberi betegségek megelőzésére vagy kezelésére alkalmazható termékként jelenítenek meg, vagy azok az anyagok vagy keverékei, amelyek farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatások kiváltása révén az ember valamely élettani funkciójának helyreállítása, javítása vagy módosítása, illetve az orvosi diagnózis felállítása érdekében az emberi szervezetben vagy emberi szervezeten alkalmazhatók.”97 Thomas Mann, méltán híres, Nobel-díjas német író, a következő képen fogalmazott: „Minden anyag egyaránt rejt életet és halált, mindegyik orvosság és méreg egyben, gyógyszertan és toxikológia tehát egy és ugyanaz, a méregtől meggyógyul az ember, és amit az élet hordozójának vélünk, bizonyos körülmények között egyetlen szemvillanás alatt egy görcsös csapással öl.” Ugyanakkor e laikus megközelítés is hordoz magában rengeteg igazságot. A gyógyszerek tulajdonképpen drogok, melyek egyaránt gyakorolhatnak kívánt és nem kívánt hatásokat a szervezetre.

97

Gytv. 1. § 1. pontja

71

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 Hasonló megközelítést alkalmaz a szakirodalom, mely szerint: „minden anyag, amely szervezetünkbe jutva szervezetünk kóros működését javítja vagy megszünteti – gyógyszernek tekinthető. A gyógyszerek tetemes része azonban nemcsak javítja a szervezet működését, hanem egyidejűleg vagy az előírtnál nagyobb adagban méreghatást is kifejthet.”98 A gyógyszerekkel szemben fennálló ilyen kettőség, a szó szemantikai szempontú vizsgálatakor is utolérhető. Az orvosi szótár szerint, a gyógyszer eredetileg a medicamentum, illetve a pharmacon99 szavakból származik. A pharmacon (farmakon), görög eredetű szó, pedig egyszerre jelent gyógyszert és mérget. Úgy vélem, hogy a fentiek tükrében, nem kíván különösebb magyarázatot az, hogy miért van szükség a gyógyszerek forgalmazásának szigorú szabályozására. A gyógyszerek, illetve egyéb drogok vonatkozásában alkalmazott szigorú szabályozás értékelésekor, azonban nagyon sokan szkeptikusak és elutasítják az ilyen mértékű állami beavatkozást. Ugyanakkor e témában továbbra is fenntartom azt az álláspontomat, miszerint a mai társadalom nem érett a felelősségteljes és tudatos droghasználatra. Az emberekben élő hedonizmus és a problémák gyors, de felületes megoldása iránti vágy, a drogok használatában is a mértéktelenség és az ezzel járó egészségügyi panaszok irányába terelik a társadalmat. Hiszen e különleges anyagok alkalmazása során is a legfontosabb a mértékletesség és a körültekintés. Ahogy Hippokratész fogalmazott: „Minden, amit túlzásba visznek, ellentétes a természettel.” A legtöbb esetben tehát nem is maga a fogyasztott anyag, hanem a fogyasztó lesz a kialakuló veszély vagy probléma meghatározó faktora. Az ember jellemének e gyenge pontjain pedig rengetegen kívánnak nyerészkedni, nem törődve

a

lehetséges

következményekkel.

A

gyógyszerrendészeti

szabálysértés

problematikája, az évek alatt, a háttérben meghúzódva, lassan, de biztosan társadalmi szintre emelkedett.

98 99

Dr. Szendei Á. et. al. (1991) 239. o. Dr. Brencsán J. et. al. (1998) 252. o.

72

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 A továbbiakban megvizsgáljuk, hogy e szabálysértés vonatkozásában kiknek és miknek a jelenléte a legmeghatározóbb. A gyógyszerek ereje Az kétségtelen, hogy napjaink egyik legmeghatározóbb kereskedelmi cikke a gyógyszer. A KSH adatai szerint, 2013-ban Magyarországon 452.687 millió100 forintot költöttek gyógyszerekre és gyógyászati cikkekre. Talán észre sem vesszük, hogy milyen kiemelt szerephez jutnak ezek az anyagok a mindennapjainkban. A kereskedelmi csatornák által sugárzott reklámok, mintegy 18,64 %-a szól kizárólag a gyógyszerekről. Ez azt jelenti, hogy egy óra alatt, átlagosan 4,1 olyan reklámanyagot adnak le, amely valamilyen gyógyszert népszerűsít.101 Nem csoda tehát, hogy egyre több ember kerül kapcsolatba ezekkel az anyagokkal, s várja tőlük a kialakult problémáinak megoldását. Ez az álságos segítségnyújtás a gyógyszerek részéről, sokszor azonban csak még mélyebbre ássa a problémák gyökerét. Nehéz, és nem is igazán szeretünk róla beszélni, de tény, hogy napjainkban több százezer (egyesek szerint, milliót meghaladó) gyógyszerfüggő él Magyarországon. Bár a látencia e témában is igen nagy, azzal pontosan tisztában vagyunk, hogy megközelítőleg 17-18 millió doboz szorongásoldó, altató, nyugtató, illetve antidepresszáns hatású gyógyszer kerül eladásra egy év alatt. Ekkora mennyiség elfogyasztása Magyarországon orvosi szempontból minden alapot nélkülöz, tekintettel az e gyógyszerekkel kapcsolatos terápiás gyakorlatra. A kóros örömszerzés e formája természetesen nem mai jelenség, hiszen már a 80’-as évek Magyarországán is használtak különböző gluthetimid, fenmetranin, metilfenidát vagy ópiát tartalmú gyógyszereket, ugyanakkor korán sem ilyen méretekben, mint napjainkban. A gyógyszerek függésében élő szerhasználók számára ennek ellenére, az adott készítmény beszerzése nem minden esetben számít könnyű feladatnak. A fogyasztással összefüggésben

100

KSH 4.4.12. A kiskereskedelmi eladási forgalom főbb árucsoportonként forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_okfb002.html (2014.10.24.) 101 8 magyar kereskedelmi csatorna műsorának egy óra időtartamban vizsgált adatai alapján forrás: adatgyűjtést és elemzést készítette: Erdős Ákos

73

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 kialakuló tolerancia, egy idő után kiszorítja a szerhasználót az orvosi ellátás köréből és a mennyiségi különbségeket kénytelen lesz máshonnan pótolni. Erre jelentenek megoldást, a gyógyszerrendészeti szabálysértés elkövetői. Jellemzően az interneten, esetenként pedig közterületen végzik tevékenységüket, nem elhanyagolható mértékű anyagi haszonszerzés céljából. Szorongásoldók, nyugtatók, altatók, antidepresszánsok és egyéb gyógyszerek Napjaink széles körben használt szorongásoldó-, nyugtató- és altatószerei között az ún. benzodiazepin típusú gyógyszerek bírnak a legnagyobb jelentőséggel. E gyógyszercsalád tagjai különösen jól alkalmazható, gyorsan felszívódó, széles hatásspektrumú készítmények, ugyanakkor könnyen kialakul velük szemben a tolerancia és az addikció. Ezek a gyógyszerek természetesen mindannyian orvosi vényköteles termékek, így azok értékesítésére kizárólag gyógyszertárakban van lehetőség. Ugyanakkor mind a mai napig találhatunk olyan internetes platformokat, melyeken keresztül beszerezhetőek ezek a készítmények. Persze ezekben az esetekben a szabálysértő jelentős anyagi terhet hárít a fogyasztóra. Példaként említhetünk egy clonazepam tartalmú gyógyszert, melynek gyógyszertári ára megközelítőleg 600 Ft/doboz, míg az interneten 3500-4000 Ft/doboz áron kapható. A meglehetősen magas árkülönbözet ellenére azonban bizonyosak lehetünk benne, hogy megvan a kereslet, hiszen ellenkező esetben a kínálat is megszűnne. Szintén nyugtató- és altatószerként használatosak az ún. barbiturát típusú gyógyszerek is, azonban ezek napjainkban egyre kevésbé használatosak az orvosi gyakorlatban. Hasonlóan a meprobamat nevezetű hatóanyaghoz, melyet ki is vontak már a forgalomból, ugyanakkor még a kivezetést megelőző évben is több mint két millió doboz fogyott belőle. Az antidepresszánsok esetében is hasonló a helyzet. A búskomorság (depresszió) ellen ható szerek egyik nagy csoportja az ún. SSRI típusú gyógyszerek. Ezek a készítmények jelentős hatással vannak a központi idegrendszer 5-HT szintjére, ugyanakkor alkalmazásuk kiemelt körültekintést igényel és folyamatos orvosi kontrollt a használat során kialakult hatások miatt. A nem kívánt tünetek – melyek esetenként igen komoly problémákként jelentkeznek – ellenére mégis rengetegen használják ezeket a szereket, sokszor különösebb orvosi indikáció nélkül.

74


A kereslet ilyen szintű jelenléte pedig szükségszerűen vonzza a kínálatot. A fenti példához hasonlóan, egy az SSRI gyógyszercsaládba tartozó, citalopram elnevezésű hatóanyag tartalmú gyógyszer ára kb. 700 Ft/doboz a gyógyszertárakban. Természetesen az interneten ebből is széles a választék. Vásárolt mennyiségtől függően megközelítőleg 250 Ft és 400 Ft között mozog egyetlen tabletta ára. A gyógyszertári kiszerelést alapul véve, egy doboz citalopram tartalmú (20mg) tabletta feketepiaci ára kb. 12.000 Ft/doboz. A továbbiakban röviden érdemes kiemelni még a hashajtó, illetve vízhajtó gyógyszerekkel összefüggésben kialakult addikciót. Akár a százezres nagyságrendet is elérheti azoknak a testképzavarral szenvedő személyeknek a száma, akik a hashajtók vagy esetenként a vízhajtók függésében élnek. Az előzőekhez képest kicsinyesnek tűnhet a gyógyszerfüggőségek e formája, ugyanakkor a szervezet vízháztartásába ilyentén történő drasztikus beavatkozás akár súlyos következményekkel is járhat. A fentieken túlmenően még számos gyógyszertípussal kapcsolatban kialakult függőségről vannak ismereteink, de ezek tárgyalásra a terjedelmi korlátok miatt most nincs lehetőség. Az e-cigaretták problematikája A gyógyszerrendészeti szabálysértés elkövetési tárgyainak vizsgálatakor felmerülhet a nikotintartalmú

elektromos

cigaretták

(e-cigaretták)

kérdése.

Hiszen

a

jövedéki

szabályozásban jártas, gyakorlott pénzügyőr számára – a dohánygyártmányok ismerete tükrében – e termékek jogszabályi értékelése mindenképpen érdeklődésre tarthat számot, ugyanakkor ez megint csak specifikus ismereteket kíván. A központi kérdés e tekintetben az, hogy minek kell tekintenünk az e-cigarettákat. Vajon egyszerű élvezeti szerek, akárcsak a Jöt. hatálya alá tartozó dohánygyártmányok, vagy olyan gyógyszerészeti

termékek,

mellyel

összefüggésben

megvalósítható

akár

a

gyógyszerrendészeti szabálysértés is? A probléma feloldásához tudnunk kell azt, hogy mi is pontosan a nikotin, hiszen ez adja a nikotinos e-cigaretták meghatározó jellegét. Ezt követően pedig összefüggést kell keresnünk a vizsgált anyag és a gyógyszerek között. A nikotin, a dohánynövényben (Nicotiana tabacum) található, eredetileg színtelen, szagtalan

75

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 alkaloid. Kétségtelen, hogy a dohány és a medicina kapcsolata már a növény európai történetének hajnalán igen szorossá vált, mikor azt gyakran használták sebkezelési és egyéb gyógyítási eljárások során. Az Újvilágból származó dohány rágása, tubákolása illetve füstölése több száz éves múltra tekint vissza. Ez idő alatt, az anyag emberi szervezetre gyakorolt hatásai azonban mit sem változtak. A dohányzás alkalmával megközelítőleg 2 mg nikotin kerül a szervezetbe cigarettánként. A beáramló hatóanyag, a tüdők nyálkahártyáján történő felszívódást követően szinte azonnal hatást gyakorol a szervekre és a központi idegrendszerre. A mellékvesék serkentésével adrenalin szabadul fel, míg a központi idegrendszer idegsejtjeinek nikotinerg receptoraira gyakorolt hatása miatt megnő a dopaminszint. A kiáramló epinefrin aktivizálja a szimpatikus neurovascularis rendszert, ami által megnő a légzés- és pulzusszám valamint a vérnyomás, míg a felszabadult dopamin, örömélményt kelt a fogyasztóban. A nikotin gyorsan ürül, ezáltal a bevitt 1-2 mg nikotinból hat óra elteltével mindössze 0,031 mg marad a szervezetben102. E gyors bomlási mutató, valamint amiatt, hogy a rendszeres nikotinbevitel drasztikusan csökkenti a nikotinerg receptorok érzékenységét, gyorsan kialakul a tolerancia és a dependencia. A korábbiakban utaltam rá, hogy a Gytv. szerint, gyógyszernek kell tekinteni minden olyan anyagot, amely farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatások kiváltása révén az ember valamely élettani funkcióját helyreállítja, javítja vagy megváltoztatja. Azt gondolom, hogy a fentiek ismeretében kétség sem férhet hozzá, hogy a nikotin megváltoztatja az ember egyes élettani funkcióit. Így kijelenthetjük, hogy a nikotin tartalmú e-cigaretták, valamint az ezekhez tartozó nikotinos töltőpatronok és folyadékok gyártása és forgalmazása minden esetben, az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott engedély birtokában végezhető csak. Ennek hiányában megvalósul a gyógyszerrendészeti szabálysértés.

102

Hukkanen et. al. (2005)

76

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 Persze jogos kérdésként merülhet fel, hogy ha az e-cigaretták – nikotin tartalmuk miatt – gyógyszernek minősülnek (hasonlóan a nikotinos tapaszokhoz), akkor a dohány maga, illetve az ebből készített dohánygyártmányok miért nem? A problémafelvetés logikus, hiszen ha e termékeknek egyébként is a nikotin adja meg a lényeges jellegét, s e miatt minősülnek gyógyszernek, úgy a dohánygyártmányok vonatkozásában is mérvadónak kellene tekinteni a fenti szabályozást, hasonlóan a marihuána példájához, ahol a THC meghatározó jellege miatt, minden ilyen hatóanyag-tartalmú termék, a feldolgozott indiai kender és maga az élő növény is a kábítószerek szabályozása alá tartozik. A fenti kettőség és értékelési anomália feloldásának kulcsa, a hatályos jogszabályokban keresendő. A jogértelmezés e ponton kissé bonyolultnak és összetettnek hathat, ugyanakkor az összefüggések megismerése által könnyen érthetővé válik. A Gytv. 2.§-a e szempontból három alapvetést tartalmaz. Egyrészt, hogy a „törvény hatálya az emberi felhasználásra kerülő gyógyszer gyártására, előállítására, forgalomba hozatalára, forgalmazására és alkalmazására, valamint a vizsgálati készítmények klinikai vizsgálatára és alkalmazására terjed ki.” [Gytv. 2.§ (1)] Másrészt, hogy azokban az esetekben, amikor egy termék – figyelemmel a 2.§ (1) bekezdésben írtakra – egyaránt eshet az e törvényben meghatározott gyógyszer fogalma és más jogszabályban deklarált definíció alá, úgy a Gytv. rendelkezései az irányadók. [Gytv. 2.§ (2)] Végezetül a jogalkotó kiemeli, hogy a Gytv. rendelkezéseit nem lehet alkalmazni – többek között103 – azokban az esetekben, amikor a kérdéses termék emberi fogyasztásra szánt és már más jogszabály által szabályozásra került. [Gytv. 2.§ (3)] Ezek figyelembevételével megállapíthatjuk tehát, hogy ha egy termék megfelel a Gytv. által meghatározott gyógyszer definíciójának, és azt a jogalkotó nem emelte a Gytv. kivételezett

103

Magyarázat: A Gytv. 2.§ (3) bekezdése több kivételt is említ. A jogszabály e részének eredeti szövege: (3) E törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni az emberi eredetű teljes vérre, plazmára vagy vérsejtekre, kivéve az olyan plazmát, amelyet ipari folyamat bevonásával járó módszerrel dolgoznak fel - az orvostechnikai eszközre, az élelmiszerre, az étrend-kiegészítő termékekre, a kozmetikai termékre, az emberi fogyasztásra szánt más jogszabály által szabályozott egyéb termékre, valamint az emberi szervezetbe nem kerülő, illetve emberi szervezeten nem alkalmazott fertőtlenítőszerre és az orvosi laboratóriumi diagnosztikumra.

77

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 termékkörei közé, azt minden esetben gyógyszernek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy arra vonatkozóan más jogszabály is tartalmaz rendelkezéseket. Mivel a korábbiakban tárgyaltak által bebizonyosodott, hogy a nikotin tartalmú elektromos cigaretták,

töltőpatronok

valamint

folyadékok

a

Gytv.

gyógyszer

definíciójának

maradéktalanul megfelelnek, továbbá annak ismeretében, hogy e termékek más jogszabály által nem kerültek szabályozásra, egyértelművé válik, hogy azok gyógyszernek minősülnek, ezáltal esetükben is mérvadóak a gyógyszerekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések. Ezzel szemben, az olyan nikotin tartalmú, emberi fogyasztásra szánt termékeknek az esetében – mint pl. a cigaretta, szivar, szivarka, fogyasztási dohány, tubák vagy rágódohány – azért nem alkalmazható a Gytv. gyógyszer definíciója és más szabályai, mert e termékeket egyéb jogszabályok – pl.: Jöt. és a 39/2013. (II.14.) Korm. rend. – szabályozzák, ezáltal maradéktalanul

megfelelnek

a

Gytv.

által,

a

kivételekkel

szemben

támasztott

követelményeknek. Az, hogy a nikotinos e-cigaretták, illetve ezek kiegészítői (patronok, folyadékok) miért nem tartoznak a Jöt. hatálya alá, hasonlóan a „dohányalapú” élvezeti cikkekhez, már a társadalmi, fiskális és egyéb szempontokat is érvényesítő jogalkotás kérdéskörébe tartozik, ezért ennek tárgyalásába nem kívánok mélyebben belemenni. Összegzés Összességében megállapíthatjuk, hogy a gyógyszerrendészet értelmezése és alkalmazása sok esetben igen bonyolult és speciális szakismeretet kíván. Természetesen egy pénzügyőrtől sem várható el, hogy az általa alkalmazott hihetetlen mennyiségű joganyag ismerete mellett, tisztában legyen a benzodiazepin típusú vegyületek vagy akár a nikotin humángyógyászati, farmakológiai hatásaival valamint a Gytv. aktuális szabályaival. Ugyanakkor a fent tárgyaltak kiváló példával szolgálnak két alapvető fontosságú helyzetre, melyek egymással ugyan nincsenek szoros összefüggésben, mégis meghatározóak a társadalom és a NAV hivatásos állománya szempontjából. Egyrészről ismételten bizonyítást nyert azon álláspontom, mely szerint a magyar társadalom éretlen a felelősségteljes, tudatos és mértékletes droghasználatra, ezért sajnálatos, de tény, hogy az ilyen anyagokkal történő együttélést napjainkban még nem lehet csupán az emberek

78

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 értékítéletére bízni, és komoly jogszabályi beavatkozást igényel. Másrészt bebizonyosodott az is, hogy a pénzügyőrök munkája rendkívüli és sokszor kivételesen specifikus tudást igényel, legyen szó a jövedéki- vagy vámjogszabályok szakszerű alkalmazásáról, vagy olyan különleges joganyagok értelmezéséről és használatáról, mint amilyen a gyógyszerrendészeti szabálysértés.

79

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 Rövidítések jegyzéke

5-HT 5-hidroxitriptamin Btk.

2012. évi C. törvény, a Büntető Törvénykönyvről

Gytv. 2005. évi XCV. törvény, az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról Jöt.

2003. évi CXXVII. törvény, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek

forgalmazásának különös szabályairól NAV Nemzeti Adó- és Vámhivatal OGYI Országos Gyógyszerészeti Intézet Szabs. törvény2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről SSRI Szelektív szerotonin visszavétel gátló THC ∆-9-tetrahidrokannabinol

80

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 Irodalomjegyzék 1. Bajzáth Sándor – Tóth Erzsébet Zsófia – Rácz József (2014): Repülök a gyógyszerrel – A kábítószerezés története a szocialista Magyarországon, Budapest, L’Harmattan Kiadó 2. Dr. Brencsán János – Dr. Krúdy Erzsébet (1998): Brencsán Orvosi szótár, Budapest, Medicina Könyvkiadó Rt. 3. Csorba Csilla – Erki Edit – dr. Fehér Katalin – Fésős András – Földesi Margit – Hungarus Kulturális és Általános Bt. – Kerényi Mária – dr. Kincses László – Kucsera Katalin – Meszéna Mariann – Nagy János – dr. Sárfalvi Béla – Szántai Tibor – Szerencsés Károly – Tasnádi Attila – dr. Torda István (1994): Officina Egyetemes Lexikon, Budapest, Officina Nova Kiadó 4. Erdős Ákos (2014): (Gyógy)szer – A Gyógyszerrendészeti szabálysértéssel kapcsolatban felmerülő kérdések, In: Vám-Zoll, 2014/8., 14-17. o. 5. Hukkanen, Janne – Peyton III, Jacob – Neal L., Benowitz. (2005): Metabolism and Disposition Kinetics of Nicotine, In: Pharmacological reviews, Vol. 27, no. 1. Pages 79-115. 6. Kovácsics Iván – Csala Károly – dr. Faragó Ambrus – Joó Gábor – Kiss István Géza – dr. Köpf László – Szűkné dr. Szentirmai Mária (é.n.): Emlékkönyv a Vámés Pénzügyőrség történetéről 1867-2000., n.a., VIVA Média Holding 7. Mislovics Anita (2005): Az EU-csatlakozás hatása a magyar dohányvertikumra, A szabályozások értékelése, In: Agrártudományi Közlemények, 2005/16., 368-377. o. 8. Dr. Szendei Ádám – Dr. Szendei Katalin (1991): Orvos a családban, Budapest, Medicina

81

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 Jogszabályok jegyzéke 1. 1770. október 04. – Generale Normativum In Re Sanitatis 2. 1968. évi I. törvény – a Szabálysértésekről 3. 2003. évi CXXVII. törvény – a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól 4. 2005. évi XCV. törvény – az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról 5. 2006. évi XCVIII. törvény – a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatsegédeszköz-ellátás,

valamint

a

gyógyszerforgalmazás

általános

szabályairól 6. 2010. évi CXXII. törvény – a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról 7. 2012. évi II. törvény – a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 8. 2012. évi C. törvény – a Büntető Törvénykönyvről 9. 39/2013. (II.14.) Korm. rendelet – a dohánytermékek előállításáról, fogalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól Idézetek forrása

1. Archibald Joseph Cronin forrás: http://www.citatum.hu/szerzo/Archibald_Joseph_Cronin/2 (2014.10.23.) 2. Hippokratész forrás: http://www.citatum.hu/szerzo/Hippokratesz (2014.10.23.) 3. Thomas Mann forrás: http://www.citatum.hu/szerzo/Thomas_Mann/3 (2014.10.23.)

82


Harnberger György: A kettős felhasználású termékek vámhatósági ellenőrzése „Az emberek most már megértik a non-proliferáció jelentőségét, de gyakran azt még nem értik, hogyan működik. Az export-ellenőrzés az, ahol a non-proliferáció valósággá válik. Azt próbáljuk megelőzni, hogy ellenőrzött termékek rossz kezekbe kerüljenek” 104 (Kirsten Laurin-Kovitz, az amerikai non-proliferációs technikai támogató program vezetője) Előzmények A kettős felhasználású termékek - beleértve a szoftver és technológiát is polgári célú felhasználás mellett alkalmasak hagyományos és tömegpusztító fegyverek, valamint az azok célba juttatására szolgáló eszközök gyártására, kifejlesztésére. Ennek okán kereskedelmük ellenőrzését különböző nemzetközi megállapodások (ún. non-proliferációs rezsimek), uniós és nemzeti jogszabályok biztosítják. A szabályozás célja megakadályozni, hogy a regionális és nemzetközi biztonságra veszélyt jelentő államok, valamint terrorista csoportok hagyományos vagy tömegpusztító fegyvert legyenek képesek előállítani és kifejleszteni, illetve elejét venni azok destabilizáló mértékű elterjedésének (ún. proliferációjának). A kettős felhasználású termékek csúcstechnológiai jellegük, valamint a harmadik országokba irányuló kivitelük jelentős mennyisége, mértéke miatt kiemelt hatást gyakorolnak az Európai Unió gazdaságára és versenyképességére.105 Ezért ellenőrzésük során a vámhatóságnak figyelemmel kell lennie a biztonsági érdekek, az ellenőrzések színvonala, és a legális kereskedelem közötti kapcsolat egyensúlyban tartására. Jelen cikk a termékkör kereskedelme tekintetében a vámhatóság által

104

(Mintál, 2011, 105. o.) A rendelkezésre álló uniós statisztikák szerint a kettős felhasználású termékek legnagyobb felvevőpiacai sorrendben: Amerikai Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Svájc és Törökország (Európai Bizottság jelentése, 2013, 11. o. 4. ábra). 105

83

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 alkalmazott ellenőrzési rendszert, annak korábbi és jelenlegi kihívásait, az azokra adható lehetséges válaszokat kívánja bemutatni. A kettős felhasználású termékekről általában A kettős felhasználású termékek kereskedelmére vonatkozó szabályozás sajátossága, hogy az uniós jogalkotás kizárólag a termékkör kivitelének, tranzitjának és Európai Unión belüli szállításának

(transzferjének)

nyomon

követésére

összpontosít,

míg

a

termékkör

behozatalának ellenőrzését nemzeti hatáskörben hagyja. Magát a termékkört és a kereskedelmük ellenőrzésére vonatkozó uniós rendelkezéseket a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló 428/2009/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: tanácsi rendelet) tartalmazza. A tanácsi rendelet az egyes árukat (számuk kb. 1600-ra tehető) 10 kategóriába sorolja, nem vámtarifaszám, hanem ún. termékellenőrzési jegyzékszám, illetve az egyes árukra vonatkozó részletes műszaki paraméterek alapján. A kettős felhasználású termékek kategóriái a tanácsi rendelet I. melléklete alapján: 0. kategória: Nukleáris anyagok, létesítmények és berendezések 1. kategória: Különleges anyagok és kapcsolódó berendezések 2. kategória: Anyagfeldolgozás 3. kategória: Elektronika 4. kategória: Számítógépek 5. kategória: Távközlés és „információbiztonság” 6. kategória: Szenzorok és lézerek 7. kategória: Navigáció és repülési elektronika 8. kategória: Hajózás 9. kategória: Légtér és hajtórendszerek A „Catch All” ellenőrzésben érintett kettős felhasználású termékek

84

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 A tagállamok azon termékeket is ellenőrzés alá vonhatják, amelyek a tanácsi rendelet I. mellékletében nem szerepelnek, de tömegpusztító fegyverként vagy illegitim katonai célra történő végfelhasználásuk megállapítható vagy feltételezhető.106 Az ilyen termékekre vonatkozó ellenőrzési mechanizmust nevezik „catch-all”-nak, vagyis a tanácsi rendeletben nem szereplő termékre vonatkozó ügyletek ellenőrzés alá vonását. Az ilyen ügyletek ellenőrzésére akkor van lehetőség, ha a vámhatóság a rendeltetési ország, a felhasználási cél, illetve a feladó és címzett adatok megvizsgálását követően, vagy egy társhatóság, illetve más érintett szervezet tájékoztatása alapján úgy ítéli meg, hogy az eljárás alá vont terméket illegitim katonai célokra alkalmazzák, vagy arra alkalmazhatók. Az engedélyezés rendszere A tanácsi rendelet I. mellékletében felsorolt kettős felhasználású termékek kivitele engedélyköteles, míg bizonyos feltételek melletti behozatalához Nemzetközi Importigazolás szükséges. A Magyarország területén működő gazdálkodók esetében a kiviteli engedélyeket és a Nemzetközi Importigazolásokat a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: MKEH) Haditechnikai és Exportellenőrzési Hatóság, Exportellenőrzési Osztálya állítja ki.107 A kivitelek során Egyedi és Globális Exportengedélyek, illetve Uniós és Nemzeti Általános Exportengedélyek használhatók fel. A kiviteli eljárások során más uniós tagállam társhatósága, illetve bizonyos esetekben az Európai Bizottság által kiadott engedély is elfogadható. A NAV és az MKEH közti együttműködési megállapodás alapján a társhatóság által kiadott engedélyek adatait, azok felhasználását, érvényességét a vámhatóság a váminformatikai rendszer alkalmazásával ellenőrizni tudja. A nemzetközi szankciók hatálya alá tartozó kettős felhasználású termékek szállítása Az aktuális politikai helyzet miatt az Európai Unió által kockázatosnak ítélt országok (jelenleg aktuálisan Oroszország) tekintetében elrendelt nemzetközi szankciók érinthetik a kettős felhasználású termékek kereskedelmét. A nemzetközi szankcióban elrendelt

106

A tanácsi rendelet 4. cikk (1)-(2) bekezdése szerint. A kettős felhasználású termékek külkereskedelmi forgalmának engedélyezéséről szóló 13/2011. (II. 22.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése, 6. § és 22. § (1) bekezdése alapján. 107

85

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 külkereskedelmi korlátozás alá eső kettős felhasználású termékek, illetve az érintett külföldi gazdasági társaságok és személyek listáját az egyes országokra vonatkozó, hatályos uniós rendeletek tartalmazzák, melyek összesített listája az MKEH honlapján elérhető. Ha a vámhatósági ellenőrzések során megállapítást nyer, hogy a kettős felhasználású termék valamely állam tekintetében elrendelt, nemzetközi szankciót tartalmazó uniós rendelet hatálya alá is tartozik, az eljárás menete a következő: 108  a termék kivitele tilos az adott állam területére, és a kiviteli eljárás nem végezhető el, vagy  az adott államra vonatkozó szankciós uniós rendelet alapján a kivitel engedély benyújtása mellett végezhető el, melyet az MKEH állít ki, vagy  a szankciókat elrendelő uniós rendeletek szerint meghatározott felhasználásra (jellemzően humanitárius célra) szolgáló termékek esetén a kivitelhez nincs szükség engedély benyújtására. A catch-all ellenőrzés A tanácsi rendelet 4. cikk (1)-(2) bekezdése alapján a vámhatóság jogosult minden olyan a tanácsi rendelet I. mellékletében nem szereplő, harmadik országba irányuló kettős felhasználású terméket tartalmazó szállítmányt visszatartani, illetve indokolt esetben közvetlen vámfelügyelet alá venni, amennyiben alaposan feltételezhető, hogy az ilyen árukat a rendeltetési helyükön tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos tevékenységre, illetve katonai felhasználásra szánják vagy szánhatják. Ilyen esetekben az eljárásban érintett termék kivitele engedélyhez köthető. Amennyiben a kiviteli eljárások során a vámhatóság katonai felhasználási célra következtet, a szállítmányt visszatartja, és fizikai áruvizsgálatot tart, majd megállapításairól értesíti az MKEH-t. Ezt követően a vámhatóság az MKEH döntéséhez igazodva jár el a továbbiakban. Az MKEH a vámhatósági értesítést követően dönt az áruk ellenőrzés alá vonásáról, a szállítmány továbbengedéséről, annak engedélyhez kötéséről vagy a továbbengedés megtagadásáról. Az MKEH a döntéséről tájékoztatja a vámhatóságot, és ha az eljárás engedélykötelesnek minősül, az engedély kiadását igazoló határozatot megküldi a részére.

108

Pete, 2011 és Ambrus, 2014

86


A kettős felhasználású termékek tranzitja Tranzit eljárás során úgy szállítanak nem közösségi árunak minősülő kettős felhasználású terméket az Európai Unió valamely tagállamán keresztül harmadik országba, hogy annak vámjogi

helyzetében

nem

történik

változás.

Ezen

eljárások

alapvetően

nem

engedélykötelesek, vámhatósági ellenőrzésük során a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Közösségi Vámkódex) rendelkezései irányadók. A tanácsi rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerint, ha a tranzitáru illegitim katonai célra szolgál, vagy szolgálhat, azon tagállam, amelyeknek a területén az ilyen szállítmány áthalad, megtilthatja vagy engedélyhez kötheti a kettős felhasználású termékek tranzitját. A vámhatóság ilyen esetekben a catch-all ellenőrzésnél írtak szerint jár el a megfelelő eltérésekkel. Az engedélyezett gazdálkodók pozitív elbírálása a termékkör ellenőrzésében A kettős felhasználású termékek esetében pozitívan kivételezettek a Közösségi Vámkódex végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet (a továbbiakban: bizottsági rendelet) 14a. cikk b)-c) pontja szerinti biztonsági és védelmi (AEOS), valamint a teljes (AEOF) tanúsítvánnyal rendelkező engedélyezett gazdálkodók. Ők a vámügyek intézése során kedvezményekben részesülnek, mert igazolni tudják, hogy termékeik és tevékenységeik biztonságosak, intézkedéseik megfelelnek a vámhatóság által támasztott biztonsági követelményeknek. Az említett AEO tanúsítványtípusok előnye, hogy az AEOS és az AEOF tanúsítvánnyal rendelkező exportőrök és importőrök, vagy e személyek vámjogi képviselői által indítványozott kettős felhasználású termékeket érintő vámeljárások során a vámhatóság eltekinthet a rendszeres fizikai vizsgálatoktól, vagy azokat elsőbbséggel kell elvégeznie a bizottsági rendelet 14b. cikk (4) bekezdése alapján. A bizottsági rendelet 14b. cikk (5) bekezdése alapján az engedélyezett gazdálkodókat érintő

előnyök igénybevételének alapfeltétele az

AEO tanúsítvány

azonosítószámának feltüntetése a Vámáru-nyilatkozat 44. rovatában. A vámhatósági ellenőrzés, a lehetséges problémák és kihívások

87

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 A vámhatóság a kettős felhasználású termékek harmadik ország vonatkozásában bonyolódó behozatalát, kivitelét, valamint tranzitját ellenőrzi.109 A vámhatósági vizsgálat alapvetően az eljárás alá vont termék azonosságának megállapítására irányul. A vámhatósági kontroll elsősorban a szállítmány adatainak (pl. árumegnevezés, vámtarifaszám) a Vámárunyilatkozaton történő feltüntetésére, az eljárás alá vont termék beazonosítására irányul, amelyből megadott következtetni lehet az esetleges engedélykötelezettségre. A vámhatóság szintén ellenőrzi az engedélyező hatóság (MKEH vagy külföldi társhatóság) által kiállított kiviteli engedélyek, és az MKEH által kiállított Nemzetközi Importigazolások meglétét, adattartalmát és érvényességét, valamint jogszerű felhasználásuk tényét. Amennyiben az ellenőrzést követően hiányosság nem állapítható meg, a vámhatóság a papír alapú kiviteli engedélyeket, Nemzetközi Importigazolásokat hitelesíti és bevonja, majd elszámolásuk érdekében megküldi az MKEH részére. A jelenlegi politikai és gazdasági környezetben a vámhatóság számára a legnagyobb kihívást azon kettős felhasználású termékek kivitelének ellenőrzése jelenti, amelyek valamely - az ENSZ, illetve az Európai Unió által meghatározott államok vonatkozásában elrendelt szankció (embargó) hatálya alá tartoznak. Fontos kiemelni, hogy a vámhatóságnak a szankciók által érintett államokba irányuló kivitelek ellenőrzése során a tanácsi rendelet és a nemzetközi szankciót elrendelő (külkereskedelmi korlátozást tartalmazó) uniós rendeletek rendelkezései szerint kell eljárnia. Meg kell jegyezni, hogy hazánk területéről a szankció sújtotta

államokba

irányuló

engedélyköteles

termékek

kivitele

kizárólag

Egyedi

Exportengedély alapján bonyolódhat. E kitétel is a termékkör szoros hatósági felügyelet alatt tartását bizonyítja. A hazánk és az Európai Unió gazdasága számára kiemelt jelentőséggel bír az Oroszországba irányuló, a katonai felhasználásra alkalmas termékek és technológiák tekintetében elrendelt kiviteli tilalom, illetve korlátozás. A tilalom vagy a korlátozás kijátszásának elkerülése, egyúttal a termékkör nyomon követésének biztosítása érdekében a hatóságoknak a korábbiakhoz képest szorosabb együttműködésre van szükségük. Az MKEH és a NAV közti együttműködési megállapodás biztosítja a két hatóság közti kölcsönös

109

A tanácsi rendelet 16. cikk (1) és (3) bekezdése, illetve a kettős felhasználású termékek külkereskedelmi forgalmának engedélyezéséről szóló 13/2011. (II. 22.) Korm. rendelet 5. § (4), 19. § (1) és 24. § (1) bekezdései szerint.

88

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 adatcserét. Az együttműködés azonban még korántsem nevezhető ideálisnak, azt szükséges kiterjeszteni a nukleáris és nukleáris kettős felhasználású termékek kereskedelmének engedélyezésében szakhatóságként résztvevő Országos Atomenergia Hivatalra, az illegitim katonai

felhasználással

összefüggő

nemzetbiztonsági

kockázatokat

vizsgáló

Alkotmányvédelmi Hivatalra és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra. A hatékonyabb együttműködés kialakítása érdekében az említett hatóságok közt már megkezdődtek a szakmai egyeztetések. Ennek eredményeként várhatóan a jövő év során újjáalakulhat a Nonproliferációs Tárcaközi Bizottság, amely 2011-ig a kettős felhasználású termékek forgalmának felügyeletével kapcsolatos koordinatív feladatokat látta el.110 A tanácsi rendelet 19. cikk (1)-(2) bekezdéseiben foglaltak lehetővé teszik a kettős felhasználású termékek ellenőrzése kapcsán az Európai Unió tagállamai közti kölcsönös információáramlás biztosítását. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy - elsősorban az eltérő szabályozás miatt - ez a kölcsönös adatcsere még nem működik megfelelően, és a kellő hatékonysággal. Ez a helyzet azonban minden bizonnyal változni fog a jövőben, mivel a legkésőbb 2016. május 1-je után kötelezően alkalmazandó, és egyúttal a Közösségi Vámkódexet felváltó - az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Uniós Vámkódex) egységes, elektronizált kockázatkezelési keretrendszert vezet be. Így a jövőben a vámellenőrzések uniós és nemzeti kritériumok alapján kialakított, a tagállami vámhatóságok adatcseréin alapulnak.111 Az új ellenőrzési mechanizmusba az egyablakos adatcsere keretében a tagállamoktól érkező adatokat is be lehet majd vezetni.112 Ha ez bekövetkezik, akkor az így kiépített rendszer lefedheti akár a kettős felhasználású termékek tranzit és transzfer eljárásait is. A kettős felhasználású termékek egyszerűsített engedélyek keretében megvalósuló kivitelének hatékony felügyelet alatt tartása ugyancsak kihívást jelent a vámhatóság számára. Az Európai Bizottság iránymutatása szerint a tiltó és korlátozó rendelkezések hatálya alá tartozó termékkörök, jelen esetben kettős felhasználású termékek nem zárhatók ki az egyszerűsített

110

A bizottság jogosultságait a 2011. március 8-ig hatályban lévő, a kettős felhasználású termékek és technológiák külkereskedelmi forgalmának engedélyezéséről szóló 50/2004. (III. 23.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése tartalmazta. 111 Uniós Vámkódex 46. cikk (2)-(3) bekezdése szerint. 112 Uniós Vámkódex 47. cikk (1)-(2) bekezdése alapján.

89

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 engedélyek adta könnyítések hatálya alól. Ugyanakkor az egyszerűsített eljárások vámhatóság általi nyomon követése nem minden esetben biztosítható. A legtöbb problémát a Vámárunyilatkozat helytelen vagy hiányos kitöltése okozza, melynek következtében az adott termék nem azonosítható, így az esetleges engedélykötelezettségek sem fedhetők fel. Az egyszerűsített kiviteli eljárásra bejelentett kettős felhasználású termékek forgalmának nyomon követését csak az egyszerűsített engedélyekre vonatkozó szabályok átalakításával lehet megfelelően biztosítani. Lehetséges alternatívát jelenthet a vámhatóság számára, ha az egyszerűsített engedélyekben adatszolgáltatás kerül előírásra az engedélyes részére a tiltó és korlátozó rendelkezés hatálya alá tartozó termékeket érintő vámeljárásokkal összefüggésben. Számos új feladat elé állítja a vámhatóságot az Uniós Vámkódex alkalmazása. Az uniós vámjog reformja a jelenleginél egyszerűbb és átláthatóbb - a papíralapú eljárásokat elhagyó, illetve a hatóságok együttműködésén, az egyablakos adatcsere keretein belül alapuló elektronikus vámkörnyezet megteremtését irányozza elő az Európai Unió területén. Az elektronikusan bonyolódó eljárások nyújtotta előnyök kiaknázása érdekében szükséges megteremteni az MKEH által kiadott kiviteli engedélyek és Nemzetközi Importigazolások elektronikusan kiállítását, illetve benyújtásának lehetőségét. Ehhez nyilvánvalóan szükséges az engedélyező hatóság széles körű elektronikus aláírási jogának biztosítása, a meglévő jogosultságok kiszélesítése. Ezzel a gazdálkodók jelentős adminisztrációs tehertől szabadulnának meg, mert a váminformatikai szakrendszer minden az engedéllyel kapcsolatos adatot megfelelően kezelni tudna. Összegzés A kettős felhasználású termékekkel folytatott kereskedelem fontos szegmense az Európai Unió gazdaságának. A rendelkezésre álló adatok szerint a hatóságok által ellenőrzött, kettős felhasználású termékek értéke az Európai Unió teljes kivitelének 2%-ának felel meg, míg az összes hatósági ellenőrzés az uniós kivitel 20%-át érinti.113 Az elmúlt évek globális technológiai fejlődése a kereskedelem, és ezáltal a kettős felhasználású termékek jelentős bővülését okozta. Annak érdekében, hogy vámhatóság megfeleljen az új kihívásoknak, az

113

Európai Bizottság jelentése, 2013, 10. o.

90

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 aktuális jogszabályi, illetve technikai környezethez kell igazodnia, a társhatóságokkal és a gazdasági szereplőkkel való viszonyát pedig az eddiginél szorosabbra kell fűznie, továbbá fejlesztenie kell ellenőrzési mechanizmusait. A változtatásokat azonban minden esetben az uniós és nemzeti biztonsági szempontok figyelembe vétele mellett lehet végrehajtani.

91

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 Felhasznált Irodalom 1. A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK 1992. október 12-i tanácsi rendelet 2. A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK 1993. július 2-i bizottsági rendelet 3. A kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló 428/2009/EK tanácsi rendelet 4. Az 1997. évi CIV. törvénnyel kihirdetett, a vegyifegyverek kifejlesztésének, gyártásának,

felhalmozásának

és

használatának

tilalmáról,

valamint

megsemmisítéséről szóló, Párizsban, 1993. január 13-án aláírt egyezmény 5. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 6. A kettős felhasználású termékek külkereskedelmi forgalmának engedélyezéséről szóló 13/2011. (II. 22.) Korm. rendelet 7. Az egyes áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok vámhatárt vagy országhatárt átlépő kereskedelméről szóló 52/2012. (III. 28.) Korm. rendelet 8. A közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet 9. Harnberger György (2012): Kettős felhasználású termékek és technológiák, Vám-Zoll, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata, 2012. év szeptemberi kiadás 8-17. oldal 10. Harnberger György (2012): A haditechnikai és kettős felhasználású termékek, illetve radioaktív anyagok nemzetközi forgalmának ellenőrzése, Pénzügyőr, a Nemzeti Adóés Vámhivatal lapja, 2012. év novemberi kiadás, melléklet 1-8. oldal 11. Mintál Noémi (2011): A tömegpusztító fegyverek elterjedését megakadályozni hivatott nemzetközi export-ellenőrző rendszerek a 21. század elején, Budapest url: http://uni-nke.hu/downloads/konyvtar/digitgy/phd/2011/mintal_noemi.pdf

letöltve:

2014. szeptember 29. 12. Pete

József

(2011):

korlátozásokról, ellenőrzése,

kettős

hasznos

Nemzetközi felhasználású információk,

szankciókban termékek fórum,

elrendelt

külkereskedelmi

külkereskedelmi

előadás

anyaga,

forgalmának

Budapest

url:

http://mkeh.gov.hu/haditechnika/kettos_felhasznalasu/ letöltve: 2014. október 20.

92

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 13. Ambrus Zoltán (2014): Nemzetközi szankciók végrehajtása, Budapest http://mkeh.gov.hu/haditechnika/Nemzetkozi_szankciok_vegrehajtasa#top

url:

letöltve:

2014. október 20. 14. Az Európai Bizottság jelentése: a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó

közösségi

végrehajtásáról,

rendszer 2013.

kialakításáról 10.

szóló

428/2009/EK

rendelet

16.,

url:

http://ec.europa.eu/transparency/regdoc/rep/1/2013/HU/1-2013-710-HU-F1-1.Pdf letöltve: 2014. szeptember 29.

93


Pálinkás András: A szolgálati kutyák alkalmazásának feladatköre és a feladatok végrehajtásának nehézségei Absztrakt A Vám- és Pénzügyőrség, majd jogutódja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) 1974 óta alkalmaz szolgálati kutyákat feladatainak eredményes ellátása céljából. A kutyavezetők és szolgálati kutyáik képzését kezdetben a Rendőrség végezte, azonban 1999 óta a képzés saját objektumban, önállóan valósul meg. Az alkalmazott szolgálati kutyák felderítési eredményei a ’90-es években Európában is kiemelkedőnek számítottak, azonban hazánk uniós csatlakozását követően a kábítószer felderítések terén csökkenő-, míg a cigaretta felderítések vonatkozásában, kezdetben növekvő, majd e téren is csökkenő tendencia figyelhető meg. Utóbbiak oka elsősorban a változó feladat- és feltételrendszer részleteiben keresendő, hiszen a folyamatosan növekvő elvárások mellett e tevékenység finanszírozására is kevesebb pénzügyi forrás áll rendelkezésre a korábbiaknál. Ezért különösen

fontos,

hogy

a

költségvetési

bevételek

biztosítása

érdekében

egy

költségtakarékos, ugyanakkor hatékony szolgálati kutya képzési és alkalmazási rendszer valósuljon meg a NAV keretein belül. Fenti rendszer megvalósulásának, illetve a megfelelő alkalmazási módszer kiválasztásának, továbbá a szükséges intézkedések megtételének, valamint az előttünk álló kihívások megoldásának előfeltétele az aktuális szakmai- és finanszírozási tevékenység, valamint az ezekkel kapcsolatos körülmények megismerése, melyhez az alábbiakban bemutatottak nyújthatnak segítséget.

*** A szolgálati kutyák alkalmazása a NAV szervezete számára az alábbi főbb feladatokat generálja:  a kiképzendő állatok beszerzése;  a kutyák és a kijelölt kutyavezetők szolgálati feladatok ellátására történő kiképzése;  a szolgálatellátáshoz szükséges eszközök (gépkocsi, kennel… stb.) biztosítása;  a szolgálati kutyák ellátmányának biztosítása;

94

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015  a szolgálati kutyavezetők és kutyák erre a célra kialakított szolgálati gépkocsival történő mozgásának biztosítása, illetve a szolgálati gépjármű üzemeltetése;  a szolgálati kutyák szinten tartó képzésének központi, illetve helyi biztosítása. Fenti feladatok végrehajtásának koordinációja jelenleg két részre oszlik: I. a kutyák beszerzését és kiképzését, a kutyavezetők képzését, a szolgálatellátáshoz szükséges megfelelő eszközök beszerzésének biztosítását és a már képzett kutyák eredményességi szinten tartását központilag a NAV Bevetési Főigazgatósága (a továbbiakban: NAV BFI) látja el, II. a szolgálati kutyák ellátmányának biztosítását, a már képzett kutyák eredményességi szinten tartását helyileg, továbbá a szolgálati kutyavezetők által használt gépjárművek üzemeltetését a szolgálati kutyával rendelkező közép- vagy alsó fokú szervek végzik. A szolgálati kutyákkal kapcsolatos feladatok e rendszer keretében történő végrehajtása – figyelemmel arra, hogy a NAV BFI a beszerzések lebonyolításához, a kutyák és a kutyavezetők képzéséhez, a szükséges és megfelelő eszközök kiválasztásához, valamint a szolgálati kutyák központi szinten tartó képzéséhez megfelelő háttérrel rendelkezik – a NAV BFI tekintetében garantált. A szolgálati kutyák alkalmazása terén más főigazgatóságok részéről azonban több, elsősorban pénzügyi, valamint munkaszervezési vonatkozású probléma merült fel az elmúlt időszakban:  a szolgálati kutyák havi ellátmánya finanszírozásának, valamint a szolgálati kutyát alkalmazó középfokú szerv által biztosítandó eszközpótlások finanszírozásának nehézsége;  a szolgálati kutyavezetők gépjárműhasználat-költségei finanszírozásának nehézsége;  a szolgálati kutyavezető speciális képzettségének megfelelő szolgálati feladatra történő beosztása, valamint a szolgálati kutyák helyi szinten elvégzendő szinten tartó képzése végrehajtásának biztosítása. A helyzetet az is nehezíti a korábbiakhoz képest, hogy a szervezeti kasszába befolyt bírságbevétel egy ideje a központi költségvetés bevételeit képezi, így az érintett középfokú szervek ebből származó többletbevételre már nem számíthatnak, így ott kénytelenek spórolni,

95

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 ahol tudnak. Kalkulált költségek A szolgálati kutyák alkalmazása vonatkozásában egy új kutya beszerzése az alábbi kalkulált költségekkel jár:

-

beszerzési ár:

kb. 300 000 Ft/ kutya;

-

első állatorvosi vizsgálat ára:

kb. 40 000 Ft/kutya;

-

kötelező mikrochip beültetés:

kb. 10 000 Ft/kutya;

-

kutya kennel beszerzési ára:

kb. 300 000 Ft/kennel;

-

gyakorló-anyagos táska:

kb.50 000 Ft/táska.

Egy új kutya beszerzése tehát kb. 700 000 Ft-ba kerül, ehhez kapcsolódóan szükséges a szállítógépjármű biztosítása is (ez a jelenlegi gyakorlat szerint Skoda Roomster, vagy Fiat Doblo típusú gépkocsi), mely a fent felsoroltakhoz kapcsolódóan további kb. 4 000 000 Ft költségként jelentkezik. Tekintettel arra, hogy a NAV állományába jelenleg 33, elsősorban cigaretta és kábítószer keresésre kiképzett szolgálati kutya tartozik, melyek eszmei értékének és az alkalmazásukhoz beszerzett eszközök gyakorlati értékének összege meghaladja a 150 millió Ft összeget, alapvető elvárás, hogy alkalmazásuk hatékony és eredményes legyen. A Bevetési Főigazgatóság a 2011-ben beadott pályázatában a kutyák beszerzési árát megemeltette 400.000,- Ft-ra. Ez az ár sem versenyképes a külföldi felvevőpiaccal, de más rendvédelmi szervekhez képest már kisebb a lemaradás (kb. 60.000,- - 100.000,- Ft). -

a külföldi felvásárló ugyanazon képességű kutyáért 2.500,- - 2.800,- Eurót fizet készpénzben

-

az általunk fizetett vételárat az eladó számlájára fizetjük, melyet 16 %-os jövedelemadó és 27 %-os egészségügyi hozzájárulás terhel

-

fentieket figyelembe véve a Bevetési Főigazgatóság a kiválasztás során csak a másod-, illetve harmadosztályú kutyákból válogathat (kimondva kimondatlanul azokból, amelyeket a külföldi felvásárló itthon hagy!).

Az állategészségügyi költségek is megnövekedtek, részben az ÁFA változás, részben a

96

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 szigorúbb vizsgálati követelmény miatt. Ez mára már mintegy 60.000,- Ft kutyánként. A szolgálati kutyák alkalmazásának szakmai problémaköre A szolgálati kutyák alkalmazásának hatékonysága szakmailag abban az esetben garantálható, amennyiben az alábbiak biztosítottak: 1. A beszerzett kutyák képességeiket tekintve legalább jó minősítésűek legyenek, valamint szakmailag elhivatott, lelkiismeretes kutyavezetőt rendelnek melléjük. A NAV jogelődjénél, a Vám- és Pénzügyőrségnél a szolgálati kutyák beszerzésének általános szempontja, illetve gyakorlata az volt, hogy alacsony áron (maximum 1000 euró/kutya) kerüljenek beszerzésre képességeiket tekintve jó minősítésű kutyák. Ez a követelmény Magyarország uniós csatlakozásának időpontjáig teljesíthető is volt, hiszen a hazai tenyésztők többsége nem vállalta a kutyák – anyagi szempontból jóval kecsegtetőbb – külföldi értékesítését, elsősorban az elengedhetetlen ugyanakkor általánosságban még nem ismert exportfeltételek miatt, és inkább itthon adta el kutyáit olcsóbban. Ez a tendencia a csatlakozást követően megváltozott, hiszen a vámhatárok az Európai Uniós országok viszonylatában megszűntek, és a külföldre történő értékesítéshez már elegendő lett az állategészségügyi előírások betartása. Fentiek következtében a magyar rendvédelmi szervek által meghirdetett vásárokon – általánosságban – egyre kevesebb lett a jó minőségű kutya, illetve ha van, akkor annak ára a korábbiakhoz képest jóval magasabb. A beszerzésre kerülő kutyák kiképzését megelőzően a szolgálati kutya iránti igényt korábban benyújtó szervnél kiválasztásra kerül a kutyavezető személye. A hatályos belső rendelkezések értelmében a szolgálati kutyavezető személyének kiválasztása az alábbi alapvető szempontok alapján történik: a) a kiképzéssel és a kutyavezetői szolgálattal járó kötelezettséget önként vállalja, b) szervezeti egységének vezetője kutyavezetőnek javasolja, c) figyelembe véve a szolgálatellátás minden követelményét, képes a szolgálati kutyákkal való együttműködésre,

97

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 d) megfelelő fizikai állóképességgel, egészségi és pszichológiai alkalmassággal, és legalább „B” kategóriájú jogosítvánnyal rendelkezzék, e) a kutyavezetők kiválasztásának szempontjai között szerepel még a szükséges lakhatási körülmények megléte (ahol kutya biztonságos és jogszabályok által előírt tartása történik). A fenti négy szempontnak aránylag több kolléga is megfelel, így a b) pont szerinti javaslat az, amely eldönti a kiválasztás eredményét. Az elmúlt évek során a rendészeti szakterület folyamatosan figyelemmel kísérte a szolgálati kutyavezetők tevékenységét, melynek során az lett egyre inkább megfigyelhető, hogy a szolgálati kutyavezetőnek jelentkező pénzügyőrök ez irányú döntését már nem a szakmai elhivatottság, a kutyák szeretete motiválja elsősorban, hanem a feladat végrehajtásához biztosított szolgálati autó, amely a pénzügyőr munkába járása költségeinek megtakarítását eredményezi. 2. A kutyák magas színvonalú szakmai alapképzésben részesüljenek, valamint megfelelő minőségű és mennyiségű folyamatos takarmány-ellátást biztosítanak számukra. A szolgálati kutyák NAV keretében történő képzése hazánkban és Európában is elismert volt, a társhatóságok mellett elsősorban szomszédos országaink is előszeretettel képeztették ki kutyáikat a Határ úti kiképző központban. A kutyák ellátása országszerte folyamatosan biztosított, a rendészeti szakterület által felügyelt és a NAV BFI által kidolgozott, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományába tartozó szolgálati kutyákkal kapcsolatos feladatokról szóló 2029/2012. számú szabályzatban 114 foglalt havi ellátmány összege garantálja a kutyák megfelelő fizikai kondíciójának fenntartását. 3. Magas szakmai színvonalú, rendszeresen megtartott szinten tartó képzést kapjanak, valamint hatékonyan alkalmazzák őket.

114

2029/2012. számú NAV Elnöki szabályzat (2012. IV. 16.) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományába tartozó szolgálati kutyákkal kapcsolatos feladatokról.

98

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 A szolgálati kutyák napi munkavégzésének teljesítményét meghatározó szinten tartó képzés a szolgálati kutyavezető-, az erre fordítandó idő biztosítása az érintett alsó fokú szerv vezetőjenek feladata. Az alsó fokú vámszervek folyamatosan bővülő feladatköre, illetve a szinte folyamatosan jelentkező humánerőforrás problémák azonban a fentiek megvalósulását szinte ellehetetlenítik. Az igazgatóságok vezetői a beosztotti személyi állományukat kénytelenek több, esetenként teljesen eltérő jellegű feladatok végrehajtására is vezényelni, mely adott esetben más tevékenységek ellátására, például a szolgálati kutyák megfelelő szakmai színvonalon történő alkalmazására is kihat. A folyamatos tréningezés elmaradása a szolgálati kutyák esetében már rövidtávon is érződik. A kutya nem követi a kutyavezető utasításait, figyelme szétszórt, a külső behatások az átlagosnál jóval nagyobb mértékben vonják el a kutya figyelmét, így alkalmazásának hatékonysága, illetve ebből eredendően eredményessége is elmarad a várakozásoktól. Mindezek a szolgálati kutyák továbbképzésekor szembetűnően jelentkeznek. Jövőkép, megoldásra váró problémák A NAV szolgálati kutyáinak jövőbeni alkalmazásának hatékonysága elsősorban attól függ, hogy a fentiekben részletezett aktuális helyzet a továbbiakban is megmarad-e? Vagyis, a szolgálati kutyák beszerzése, képzése és alkalmazása, továbbá a kutyaállomány nagyságának meghatározása a jelenlegi módon valósul-e meg, vagy – felismerve a problémákat és szem előtt tartva a jövő várható szakmai kihívásait és finanszírozási követelményeit – megváltozik a helyzet. Esetleg más irányt követve, a kutyák gazdaságosabb, ugyanakkor szakmailag előnyösebb módon kerülnek alkalmazásra. A NAV BFI szolgálati kutyavezető képző központja tevékenysége révén a kiképzett kutyák mindegyike megalapozott tudással, egységes felkészültséggel és megfelelő technikai eszközháttérrel kerül ki a végrehajtó szolgálatba, a kutyák alkalmazásának hatékonysága már javarészt az alsó fokú vámszerv vezetőjétől, illetve a vámszerv működésére kiható körülményektől függ:  a kutyavezetőt speciális képzettségének megfelelő feladatra kerül-e beosztásra (vagyis a kutya alkalmazásra kerül-e)?  biztosításra kerül-e a hatékony alkalmazhatóság nélkülözhetetlen feltételeként a helyi szinten tartó képzésre fordítandó megfelelő idő?

99

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015  pótlásra kerülnek-e az elhasználódott eszközök?  a felügyeletet ellátó középfokú vámszerv pénzügyi helyzetétől függően biztosított-e a kutyás szolgálati gépjármű üzemben tartása? A szolgálati kutyák alkalmazásának, illetve annak hatékonyságának biztosítása jelenleg három pilléren nyugszik:

I. II.

beszerzés, alapképzés  NAV BFI, szakmailag hatékony és színvonalas alkalmazás és szinten tartás  alsó fokú vámszervek,

III.

a szolgálati kutyák alkalmazása költségeinek biztosítása  középfokú vámszervek.

A Bevetési Főigazgatóság saját hatáskörében már megtette az alábbi, olyan intézkedéseket, melyek a kutyák képzésének, szolgálatba állítása és tartása jelenkor követelményeinek még megfelel. -

képzés o a kutyák képzését teljes egészében a Főigazgatóság kiképző állománya végzi, a kiképzett kutyát adják át a kijelölt kutyavezető részére o a kutyavezető által elvégzendő tanfolyam időtartama 14 hétről 5 hétre csökkent,

hogy

a

kutyavezető

a

szolgálat

ellátásából

csak

a

legminimálisabb időre essen ki (összeszoktató tanfolyam időtartamára, de a képzés végén vizsgát kell tennie) o új vizsgaszabályzat lépett hatályba, mely – véleményem szerint – Európában a legszéleskörűbb képzettséget adja és ugyanakkor a legszigorúbban bírálja a kutyák teljesítményét azért, hogy a kutya egyaránt bevethető legyen közúti-, vízi- és légi átkelőn, belterületi ellenőrzésben, vagy a zöld határ ellenőrzése során terület átkutatásakor is.

-

szolgálat ellátás o a Bevetési Főigazgatóságnak jelenleg nincs hivatalos rálátása a kutyavezetők és kutyáik szolgálatellátására (szolgálatteljesítés helye, szolgálatellátás módja és időtartama) o a

2029/2012.

számú

szabályzat

a

végrehajtó

szerveket

csak

100

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 adatszolgáltatásra kötelezi a BFI felé, melyből csak felderítési statisztikát tud vezetni, de szignalizációval nem élhet o a kutyavezető és kutyája szolgálatellátása szakmailag nem áttekinthető, nem kontrollálható (ennek jelenleg sem jogszabályi, sem humán erőforrásbeli háttere nincs). -

ellenőrzések o a kutyás utasítás a BFI-t csak korlátozottan hatalmazza fel ellenőrzésre (a kijelölt kutyavezető előzetes környezettanulmányozására, illetve közös ellenőrzés során az észrevételek, javaslatok megtételére).

Fentiekből a NAV BFI tevékenysége stabilnak tekinthető, figyelemmel arra, hogy rendelkezik a szükséges infrastrukturális-, humánerőforrás- és pénzügyi feltételekkel. Ugyanakkor abból eredően, hogy az alsó- és a középfokú szervek feladatainak végrehajtása nem egységesen történik – elsősorban a már említett humánerőforrás- és finanszírozási gondok miatt – a szolgálati kutyák alkalmazásába befektetett összeg csak nehezen térül meg, illetve az elvárt alkalmazási hatékonyság sem valósul meg. A szolgálati kutyák alkalmazása terén jelenleg tapasztalható eltérések, szakmai- és finanszírozási nehézségek kiküszöbölésének megoldása egy centralizált, megfelelően felkészített és formában tartott, hatékony szolgálati kutya állomány kialakítása. A Bevetési Főigazgatóság vezetése több ízben is felvetett néhány lehetőséget a szolgálati kutyák alkalmazása eredményességének növelésére. Ezek: -

a kutyavezetők tartozzanak a Bevetési Főigazgatóság állományába o szolgálatellátásuk helyét, idejét és módját központilag irányítja, koordinálja a BFI illetékes osztálya, o a BFI kapja meg a kutyavezetők szolgálatellátáshoz szükséges anyagi hátteret, o a felderítés során előtérbe kerülhet a kutyás szakmai munka, o a kutyavezetők gyors és országos hatáskörű reagáló készsége növekszik, o a kutyavezetők és szolgálati kutyáik munkájának átláthatósága megoldódik, o az ellenőrzések leegyszerűsödnek,

101

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 o a szolgálati kutyák takarmányozási költsége csökkenhet (a központilag és nagy tételben történő beszerzés mindig olcsóbb), o a kutyavezetők motiváltsága a felderítések eredményességét növelheti (magasabb pótlék, jobb erkölcsi és anyagi megbecsülés), vagy -

a kutyavezetők központi munkaköri leírás alapján lássák el feladatukat, legyenek bármely szerv állományában (a munkaköri leírást szakmai szempontok alapján kell elkészíteni), vagy

-

a NAV Ellenőrzési utasításában a BFI kapjon önálló ellenőrzési jogkört a kutyavezetők szakmai munkájának ellenőrzésére

-

amennyiben változás következik be a kutyavezetők szolgálatellátásában, úgy megfelelő időt kell adni arra, hogy a megváltozott körülmények eredményt hozzanak. Ez az időtartam lehet akár egy év vagy hosszabb idő is. Ennek elteltével értékelni kell a tevékenységet és a szükséges intézkedéseket meg kell hozni!

A kiképzők felkészültségének mérése A Nemzeti Adó- és vámhivatal állományában szolgálatot teljesítő kutyavezetők kynológiai jártasságukat autodidakta módon szerezték meg. Magyarországon még nincs olyan tanintézet, melyben a kutyakiképzést oktatnák, és rendszeresen számot adhatnának tudásukról. A NAV 2029/2012. számú szabályzata csak azt írja elő, hogy „Kiképző: az a legalább 3 év kutyakiképzésben szerzett szakmai tapasztalattal rendelkező, a NAV hivatásos személyi állományába tartozó pénzügyőr, aki elméleti és gyakorlati ismereteire vonatkozóan évente minősítő vizsgát tesz, továbbá szükség esetén szolgálati kutyavezetői munkakörbe tartozó feladatokat is végez.” Ennek a követelménynek jelenleg nem tesz eleget a BFI, ugyanis -

a vezető kiképző nyugállományban van, megbízási szerződéssel végzi feladatát, azaz, nem hivatásos állományú pénzügyőr,

-

a két kiképző egyike nem rendelkezik a kutyakiképzésben szerzett 3 éves szakmai tapasztalattal (a másik kiképző kutyakiképzési tapasztalatát nem a szolgálati kutyák, hanem a sportkutyák kiképzésében szerezte),

-

elméleti és gyakorlati tudásukról számonkérés – sem a BFI-, sem más oktatási intézmény szervezésében – egyáltalán nem történt meg (hogyan adja át ismereteit

102

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 az, akinek ismereti megszerzéséről nem győződik meg a munkáltató, folyamatos bővítéséről nem gondoskodik sem önmaga, sem munkáltatója?), -

szolgálati kutyával nem rendelkezik sem a vezető kiképző, sem a két kiképző, ennél fogva kutyavezetői feladatokra nem vehető igénybe, s ez megkérdőjelezi a végrehajtó szolgálat által megkövetelt ismeretek meglétét (ez önmagában is alapkövetelmény a kiképzővel szemben!)

Hogyan tovább? -

olyan vezető kiképző pénzügyőrt kell alkalmazni, aki a NAV szolgálati kutyáinak kiképzéséhez, a tanulmányi és vizsgaszabályzatban előírt képzési irány megvalósításához szükséges valamennyi ismerettel rendelkezik (akinek a keresőés őrző-védő munkához, valamint az engedelmességi gyakorlatok tanításához megfelelő ismeretek és jártasság a birtokában vannak)

-

olyan kiképzőket kell alkalmazni, akik az előző pontban leírtakat, valamint a kutyás utasításban elvártakat teljesíti

-

a vezető kiképző és a kiképzők rendszeresen vegyenek részt kynológiai és kutyakiképzési témájú tanfolyamokon, továbbképzéseken, minősítő vizsgákon, melyeken megszerzik azokat a feltételeket – krediteket –, melyek biztosítják azt, hogy szakmai munkájukat magas szinten képesek végezni

-

el kell látni a kiképzőket és a vezető kiképzőt is szolgálati kutyával, mert ellenkező esetben nem vehetnek részt tevékenyen a végrehajtó szolgálatban, nem ismerhetik meg közvetlenül az élet diktálta feltételeket, s ezek hiányában nem fejlődhet a kiképzés, a múltat, az elavultat konzerválják munkájukkal!

Szolgálati kutyák képzése, alkalmazása A kutyák képzési metodikája – mint minden a világon – állandó változásban, fejlődésben van. Hasonlóan változnak az alkalmazási módok is, hiszen az élet is változik! Követni kell ezeket a változásokat, ellenkező esetben nem tudjuk teljesíteni a testület elvárásait, „elmegy mellettünk a világ”. A képzési módszereket úgy kell a kutyához hangolni, hogy az ne változtassa meg a kutya egyéniségét, ugyanakkor örömmel „ajánlja fel” képességeit részünkre. El kell fogadni a civil

103

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 szférában már megvalósult és eredményes képzési módokat, eszközöket. Azokat adaptálni kell a szolgálati vonalra, a jót meg kell őrizni és továbbfejleszteni, a rosszat el kell vetni. Nem kudarc, ha olykor-olykor visszanyúlunk a régihez, alkalmazzuk a jól bevált kiképzési fogásokat. Fontos, hogy eredményes és gyors legyen munkánk! Eredményes, hogy a megkívánt feladatokat maradéktalanul elvégezze kutya és vezetője! Gyors legyen, hogy az élet diktálta követelményeknek szinte azonnal eleget tegyen a szakszolgálat, de ez nem mehet a minőségi munka rovására. Nem szabad elfeledni, hogy a bűnüldözésben, a felderítésben legnagyobb megrendelő az élet! A képzés és az alkalmazás elválaszthatatlanok egymástól. Rosszul képzett kutyát nem tudunk jól alkalmazni (bár jól képzett kutyát lehet rosszul alkalmazni – mint ahogyan ez kiderül e tanulmány első részéből). Ugyanakkor kutyát csak arra a feladatra alkalmazhatunk, amelyre kiképeztünk! A BFI tanulmányi és vizsgaszabályzatában előre meghatározta azokat a képzési vonalakat, mely területre kutyát képezhetünk és a végrehajtó szolgálat igényei alapján alkalmazhatunk. Ezek a területek jelentik most a testület, a szakszolgálat előtt álló kihívásokat! A bűnözés szélesebb skálán mozog és globálissá vált, gyakorlatilag nincsenek határok (sem közigazgatási, sem abszolút értelemben). Ezért 2013-ban megtörtént az első, veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajokat kereső szolgálati kutya. Az illegális kereskedelem e témában is virágzik, jogos hazai és európai elvárás, hogy gátat szabjunk az ilyen jellegű bűnelkövetők szinte zavartalan tevékenységéhez. El kell kezdeni pénzkereső kutya képzését is! A bűnözők üzleti tevékenységük ellenértékét nem banki úton rendezik, hanem készpénzben. A pénzkereső kutya kiváló eszköze az illegális készpénz felderítésének. A nemzetközi terrorizmus napjainkban erősödő tendenciát mutat. A határokon átnyúló bűnözés, a hatóságok látókörébe még nem került személyek szabad mozgása, az illegális fegyver kereskedelem is hasonló jeleket láttat. Határon és belterületi ellenőrzés során a felderítést segíti a jól képzett fegyver-, lőszer és robbanóanyag kereső kutya. Ilyen képzettségű kutya még nem áll a NAV szolgálatában, még komoly felderítések sem történtek az elmúlt években, de ez nem jelenti azt, hogy ilyen jellegű esetek nem történtek meg! Ha nem keresünk, nem találunk! A NAV és kutyás szakszolgálata előtt nagy kihívások állnak, nap, mint nap szembesülünk új

104

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 elkövetési magatartásokkal, a bűncselekmények újfajta kivitelezési formájával. A természet egy olyan segítséget, olyan hatásos eszközt adott kezünkbe – a kutyát –, melynek alkalmazási területeit még mindig nem aknáztuk ki teljes egészében! Az évezredek óta az ember szolgálatában álló kutya alkalmazási területei még mindig bővíthetőek, csak fel kell ismernünk az előttünk álló kihívásokat, fel kell mérni lehetőségeinket és alkalmazni kell a rendelkezésünkre álló erőket és eszközöket! A képzett szolgálati kutya egyik kiváló eszköze a felderítésnek!

105


AZ ADÓ- ÉS VÁMSZOLGÁLATOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK PERSPEKTÍVÁI NEMZETKÖZI KONFERENCIA /2014. december 9./

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Budapest

106


ELŐADÁSOK

107


Bakai Kristóf Péter: Integrált nemzetközi kapcsolattartás eredményei a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkájában – a jövedéki adócsalással kapcsolatos regionális együttműködés mint példa áttekintése Az Európai Unió tagállamainak több mint felében (15 országban) egy szervezetben működik az adó- és a vámigazgatási tevékenység. Az integrációt elsősorban a hatékonyság, az államot megillető bevételek beszedésének minél költséghatékonyabb megoldása indokolta. Ezt a folyamatot a különböző tagállamokban gyorsította vagy lassította az EU külső vámhatárainak egyre keletebbre tolódása, a nemzeti vámhatárok megszűnése, és ezzel a határokhoz kapcsolódó klasszikus vámellenőrzési feladatok csökkenése. „A NAV tv. az (akkor még hatályos) államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény előírásait követve mondta ki az APEH és a VP összeolvadás formájában történő megszűnését, és általános jogutódjukként a NAV létrejöttét, valamint rendezte a szervezeti jogutódlás lebonyolítására előírt jogi lépéseket.”115 A NAV működésének első négy éve igen jelentős eredményeket hozott mind az adó- és vámbevételek növelése tekintetében, mind a rendszer harmonizálása terén. Különösen sikeres szakterület volt a nemzetközi, amely az első lépcsőben integrált szervezeti elemek közé tartozott. A siker számos összetevőn múlt, és sok külső körülmény határozta meg azt. A mára kialakult integrált nemzetközi kapcsolattartást alapjaiban határozta meg a jogelőd szervezetek által végzett széleskörű és elmélyült nemzetközi tevékenység. A nemzetközi beágyazódás, a kapcsolatok száma, mélysége és tartalma igen eltérő volt a NAV két jogelőd szervezeténél, ennek megfelelően teljesen más volt a nemzetközi kapcsolattartás tartalma, formája és eredményei is. Az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) igen jelentős szerepet vállalt az Európai Adóigazgatások Szervezetének (IOTA) munkájában, és aktívan építette kétoldalú kapcsolatait nemcsak a szomszédos, hanem esetenként a távolabbi államokkal is (pl. Franciaországgal). A kapcsolattartás és az együttműködés fő tartalmi elemei egymás tapasztalatainak megismerése, együttműködési

115

Közszolgálati életpálya és emberi erőforrás gazdálkodás: Bérces Kamilla: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkajogi-humánpolitikai vizsgálata a 2011–2013 közötti időszakban 5. oldal

108

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 kapcsolattartás, tapasztalatcsere, felsővezetői találkozók. A Vám- és Pénzügyőrség (VP) nemzetközi kapcsolatrendszerét egyaránt jellemezte a Vám Világszervezetbe (VVSz) és az Európai Unióba (EU) történt mély beágyazódás, a nemzeti érdekek hatékony képviselete az EU döntéshozatalában, a kétoldalú vám-együttműködési megállapodások megkötése és végrehajtása, valamint a szomszédos államokkal ápolt igen szoros kapcsolatok. A pályázati tevékenység egyik szegmensét képező a Twinning pályázatok igen beszédesen világítanak rá a szervezetek közötti különbségekre, míg az APEH egy kedvezményezteti Twinning projektet hajtott végre, addig a VP donori Twinninget is sikeresen befejezett az integráció időszakára. „A VP háromszintű szervezeti tagozódással (alsó fokon a belterületi/határvám- és pénzügyőri hivatalokkal, középfokon a regionális parancsnokságok, központi szinten pedig az országos parancsokság járt el), az APEH pedig kétszintű szervezet (alsó fokon a megyei igazgatóságok, közép- és felsőfokon az APEH Központi Hivatala) révén teljesítette feladatait.”116 A nemzetközi szakterületen végbement integráció legfontosabb eredménye a különböző szakterületeken (adó, vám, bűnügy) fennálló kapcsolatok kiterjesztése a többi szakterület irányába, így megfelelő szinergiák létrehozása az érdekérvényesítést legjobban elősegítő kapcsolati formák kialakításához. Ugyanakkor az egyes szakmai területeket közvetlenül kiszolgáló szakmai kapcsolatok beágyazódtak az egyes szakmai elnökhelyettesek alatt működő szervezeti egységekbe. A létrejött új szervezet a nemzetközi kapcsolattartást két szinten (stratégiai és operatív) hajtja végre. Az egész szervezetet érintő stratégiai feladatok, a koordináció és a szakirányítás feladatai a külső kapcsolatokért felelős elnökhelyettes irányítása alatt működnek117. Míg az egyes ügyekben, ügytípusokban való szakmai kapcsolattartás, együttműködés a szakmailag illetékes elnökhelyettesek irányítása alá tartozik118. Ezzel a megosztással egyszerre biztosítható a felsővezetői döntések megalapozásához szükséges holisztikus látásmód és az ebben rejlő lehetőségek kihasználása, csakúgy, mint a szakmailag megalapozott és a

116

A rendészeti szervek vezetés- és szervezéselmélete: 10. fejezet A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felsőszintű irányításának és vezetésének elvei, specifikumai dr. Balaska Andrea; Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2014. 117 Lásd: 23/2011. (VI. 30.) NGM utasítás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szervezeti és Működési Szabályzata, 37. § c) 118 Lásd: 23/2011. (VI. 30.) NGM utasítás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szervezeti és Működési Szabályzata, 32. § g) és h)

109

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 szakterületekhez legközelebb álló nemzetközi kapcsolattartás és egyes ügyekben történő együttműködés. A NAV nemzetközi feladatrendszerét és az ezt megvalósító szervezeti elemek kiszolgálását végző logisztikai kapacitásokat az integrált szervezetben a külső kapcsolatokért felelős elnökhelyettes irányítása alá helyezték. Ez a rendszer a felsővezetői rendezvények magas színvonalú kiszolgálásán túl lehetővé teszi a nemzetközi kapcsolattartás egész vertikumának megfelelő logisztikai biztosítását, támogatását. Az így kialakított rendszer jól elhatárolható feladatokat, világos hatásköri és illetékességi szabályokat alkotott és alkalmaz. A NAV nemzetközi tevékenységének egyik zászlóshajója a Visegrádi Együttműködésen belül a bázisolajokkal elkövetett csalások elleni fellépés érdekében kialakított nemzetközi együttműködési rendszer. A rendszer létrehozása érdekében végzett tevékenységünk és eredményeink

bemutatásával

kívánom

alátámasztani

az

integrált

nemzetközi

kapcsolattartásból fakadó eredményeket. A regionális Visegrádi Együttműködés alapját a vámvezetői szintű találkozók teremtették meg, azzal a céllal, hogy a tagországok vámigazgatásai közötti aktuális problémákat megvitassák,

a

regionális

együttműködést

elmélyítsék,

megerősítve

a

regionális

érdekképviseletet, érdekérvényesítést és összefogást. A találkozók rotációs alapon kerülnek megrendezésre, évente más-más országban. A Visegrádi Négyek 2011. évi vámvezetői találkozóján, Pozsonyban merült fel először szakértői szintű munkacsoport létrehozásának lehetősége a mind a négy tagállamot érintő jövedéki adócsalás témakörében. A vámvezetők egyetértettek abban, hogy a probléma európai uniós szintű kezeléséig a tagállamoknak együtt kell fellépniük a bázisolajokkal elkövetett csalások ellen. A döntés hátterében a NAV azon törekvése húzódott meg, hogy az addig protokolláris jelleggel működtetett vámvezetői találkozók helyett egy kiszélesített és elmélyített visegrádi együttműködés jöjjön létre, amely képes a NAV minden érintett szakterületén végzett munka nemzetközi támogatására. Az országok közös figyelmére számot tartó témák hazai szempontok szerinti kiválasztásával a NAV hosszútávon is tematizálni kívánta az együttműködést. A 2011. évi V4 vámvezetői ülésen kiemelt momentum volt a jövedéki adócsalások elkerülése

110

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 érdekében aláírt nyilatkozat, amelyben a Visegrádi Csoport vámigazgatásai kinyilvánították a jövedéki adócsalások problémáinak az Európai Unió illetékes hatósága (DG TAXUD – Adóügyi- és Vámuniós Igazgatóság) általi megoldására irányuló közös törekvésüket és erős szándékukat a jövedéki adócsalások megszüntetése érdekében. A bázisolajokkal elkövetett jövedéki adócsalások elleni első munkacsoporti ülés 2011 októberében történő megszervezését a NAV vállalta Budapesten. Az alakuló ülésen esettanulmányok útján mutatták be az adócsalást elősegítő problémákat, az elkövetés tipikus módozatait és az eredményes felderítés nehézségeit. A jövedéki szakterület képviselői egyetértettek abban, hogy a 2003/96/EK Tanácsi irányelv (2003. október 27.) módosítása, a csalás elkövetésére alkalmas ásványolaj-termékek ellenőrzötti körbe történő bevonása megoldást jelenthetne a problémára. Az ülésen résztvevő szakértők megállapodtak abban, hogy szorosabbra fűzik a bázisolajszállítmányok útjával kapcsolatosan rendelkezésre álló információk cseréjét. „Az információk fő forrása Lengyelország, tekintve, hogy a régióban ebben az országban találhatók legnagyobb számban azok az adóraktárak, ahol jelentős mennyiségben állítják elő az érintett ásványolajtermékeket.”119 Tekintettel arra, hogy Lengyelországban ezen olajok nemzeti szabályozás alapján ellenőrzés alá esnek, a lengyel fél vállalta, hogy rendszeresen megküldi minden tagország részére a lengyel adóraktárakból indított bázisolajjal kapcsolatos termelési és kiszállítási adatokat, amellyel segítséget nyújtanak a tagországi nyomon követési és ellenőrzési munkához – ezzel kezdetét vette a szakértők közötti kommunikáció. Ezt megelőzően és ezzel párhuzamosan már több tagállam jelezte az Európai Bizottság felé, hogy komoly jogsértéseket tapasztal egyes ásványolajokkal kapcsolatosan. Ezért 2011 októberében a Bizottság egy projektcsoportot állított fel azzal a céllal, hogy a probléma megoldására vonatkozóan készítsenek szakértői szintű anyagot, amely a Jövedéki Bizottság érdemi döntésének alapjául szolgálhat. A projektcsoportban 14 tagállam jelezte részvételét, köztük az összes visegrádi tagállam is.

119

HOME/2011/ISEC/AG/4000002597, Hatékony fellépés a kenőolajokkal kapcsolatban elkövetett csalások és visszaélések ellen - Tapasztalatok és megoldási lehetőségek 7. oldal

111

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 A problémát az jelenti, hogy a bázisolaj és gázolaj keverésével előállított termékek üzemanyagként, illetve tüzelő- vagy fűtőolajként is felhasználhatók, viszont tarifális besorolásuk miatt nem tekintendők harmonizált jövedéki termékeknek, azaz forgalmazásuk, kereskedelmük, továbbá felhasználásuk nem kötött engedélyhez. Kihasználva az ellenőrzés hiányát, a jövedéki adó megfizetése elmarad, sőt gyakran – körhintacsalás módszerével – az áfa és a környezetvédelmi termékdíj sem kerül megfizetésre. Az Európai Bizottság projektcsoportjának ülésein résztvevő ásványolaji szövetségek azonban nem támogatták az egyes kenőolajokra bevezetni tervezett szigorúbb jövedéki szabályozás javaslatát azzal az indokkal, hogy aránytalanul magas adminisztrációs terhet róna tagvállalataik számára, amely elsősorban az érintett termékek EMCS (Excise Movement Control System – Jövedéki Árumozgás-ellenőrző Rendszer) hatálya alá kerüléséből, valamint az egyéb kapcsolódó (biztosítéknyújtási, nyilvántartási, szigorúbb adóraktári feltételeknek történő megfelelési stb.) kötelezettségből adódna. Mindamellett fontosnak tartották kiemelni, hogy az egyes kenőolajokkal történő visszaélés zömmel a keleti tagállamokra jellemző, továbbá a hivatkozott termékek üzemanyaggal való összekeverésével nyert hajtóanyag tönkreteszi a „modern autók” motorját.120 2012 áprilisában került sor a második V4 munkacsoporti ülésre a lengyel társhatóság szervezésében azt követően, hogy a lengyel adóraktárakból heti rendszerességgel érkező adatokat a szakértők egymás között megosztották és elemezték, szükség esetén intézkedést kezdeményeztek. Az ülésen elhangzottak és a bemutatott prezentációk alapján a munkacsoport tagjai megállapították, hogy a kenőolaj-tartalmú üzemanyagok nemzetközi körhintacsalás során kerülnek ki a hatóságok látóköréből. Megállapítást nyert, hogy a végső címzettek tulajdonosi köre legtöbb esetben nem érhető el. A cseh, lengyel és szlovák állampolgárok sok esetben más visegrádi tagállamban hoznak létre vállalkozásokat, és ezeket a szállítási okmányokon, mint vevőt szerepeltetik. A cél az ellenőrző hatóságok figyelmének elterelése és az időnyerés. A nemzetközi körhintacsalásban

120

HOME/2011/ISEC/AG/4000002597, Hatékony fellépés a kenőolajokkal kapcsolatban elkövetett csalások és visszaélések ellen - Tapasztalatok és megoldási lehetőségek 8. oldal

112

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 számos más állam is érintett. A szakértői szintű információcsere jelentős volt, amely számos felderítésre adott lehetőséget.

A Fiscalis 2013 Program keretében Ausztria 2012 májusában multilaterális ellenőrzést (MLC) kezdeményezett a bázisolajokkal elkövetett visszaélések visszaszorítása érdekében. A többoldalú ellenőrzés célja az volt, hogy egyes – az érintett országokban bejegyzett – gazdálkodók

ásványolajtermékek

illegális

forgalmazásához,

illetve

felhasználásához

kapcsolódó, meghatározott időszakra vonatkozó tevékenységét (az áruk tényleges útját, rendeltetési helyét, illetve a kapcsolódó pénzmozgásokat) vizsgálja, melynek a feltételezések szerint áfával, jövedéki adóval, továbbá – Magyarország tekintetében – környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos vonatkozása is van. Az MLC keretében lefolytatott vizsgálatok szintén igazolták, hogy az egyes kenőolajokkal elkövetett visszaélések a körhintacsalás módszerén alapulnak. A visszaélésekben érintett gazdálkodók nem tettek eleget adóbevallási kötelezettségüknek, illetve nem fellelhetők az adóhatóság számára. Szintén megállapítható, hogy az ellenőrzések nem tudták feltárni a szállítmányok végső címzettjeit, végfelhasználóit, illetve a valós rendeltetési helyeket sem. 2012 szeptemberében a NAV szervezésében került sor a V4 vámvezetői találkozóra. A felsővezetői találkozó napirendjén a V4 ásványolajcsalással foglalkozó munkacsoport és az Európai Bizottság által létrehozott projektcsoport munkája egyaránt kiemelt jelentőséggel szerepelt. Az ülésen elfogadásra került továbbá – először a Visegrádi Négyek együttműködése során – a következő évre szóló írásos munkaterv, amelyet a vámvezetők aláírásukkal is megerősítettek. A V4 összefogásra kiváló példa, hogy a regionális érdekek szem előtt tartása érdekében a fenti vámvezetői ülésen a cseh delegáció képviselője „lobbizásra” szólította fel a V4 országok képviselőit, hogy a Jövedéki Bizottság októberi szavazásán többségi szavazatot nyerhessen a csalásra alkalmas ásványolajok ellenőrzött kategóriába történő átsorolása. Végül, bár egyre több tagállam állt az eredetileg litván beadvány és kezdeményezés – az érintett ásványolajtermékek ellenőrzötti körbe vonása – mellé, a minősített többséget nem szerezte meg a javaslat. A szavazást végül elhalasztották, további üléseken sem került

113

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 napirendre, a Jövedéki Bizottság – a tagállamok sürgetése ellenére – azóta sem tűzte napirendi pontjai közé a problémakör ismételt megvitatását. 2012 novemberében Csehországban került sor a harmadik V4 munkacsoporti ülésre. Az ülésen bemutatták a 2012. január 1-jétől bevezetett szlovák jogszabályváltozást, amely az ásványolaj-termékekkel gazdasági tevékenységet végző gazdálkodók részére regisztráltatási kötelezettséget és az eseti tevékenységre bejelentési kötelezettséget határozott meg. 2012 végére lengyel szakértői szinten több személyi változás történt, az információcsere és az adatok küldése akadozni kezdett, az év végétől jogszabályi változások miatt a lengyel adatszolgáltatás havi szintűre változott, nagymértékben lassítva és akadályozva a korábbi gyors információcserét. A megváltozott adatszolgáltatás gyakorisága ellenére a szakértők együttműködése folytatódott, a szlovák kollégákkal szoros maradt a kapcsolat, és az információk napi szintű megosztása vált gyakorivá. 2013

tavaszán

a

NAV

a

nemzetközi

szakterület

koordinálásával

elindította

a

HOME/2011/ISEC/AG/4000002597 számú, az Európai Bizottság által támogatott „Képzési program a bázisolajokkal kapcsolatos csalások elleni hatékony fellépés érdekében” című, 16 hónapos projektjét, amelyben a V4, valamint a román és bolgár társhatóságok képviseltették magukat. Az ISEC projekt 4. tevékenységének keretében – „Szeminárium az ásványolaj-termékekkel történő jövedéki adócsalások felderítéséről” – került sor a bázisolajokkal kapcsolatos visszaélések terén a bűnügyi tapasztalatok megvitatására, különös tekintettel az elkövetési magatartásokra, módozatokra, trendekre és tendenciákra, esetpéldákkal együtt. Ezt követően került sor az ásványi olajokra vonatkozó, jogsértésekkel kapcsolatos jövedéki szabályozás szankciórendszerének ismertetésére interaktív keretek között. A szeminárium legfőbb eredményeként fogalmazódott meg az a javaslat, hogy az adminisztratív szintű adatcsere mellett

operatív

akciók

kerüljenek

megszervezésre.

Figyelemmel

arra,

hogy

az

adatszolgáltatást a lengyel fél tudja biztosítani, a lengyel delegáció javaslatot tett operatív akció megszervezésére, amelynek keretében egyes kiválasztott cégek szállítmányainak két előre meghatározott lengyel adóraktárból induló, az egyes tagállamok vámigazgatásai által ellenőrzött területen megtett útvonalát javasolta nyomon követni a szállítmányok tervezett célállomásáig.

114


2013 szeptemberében a NAV szervezésében került sor – az ISEC projekt szemináriumának köszönhetően – a negyedik V4 munkacsoporti ülésre, Budapesten. Ekkor első alkalommal történt meg a bűnügyi szakterület aktív bevonása, és kezdődött meg a jövedéki-bűnügyi szakterület aktív együttműködése. Az ülésen kidolgozták az operatív ellenőrzések lebonyolításának tervét annak érdekében, hogy a soron következő – 2013 októberében megrendezésre kerülő – vámvezetői ülés jóváhagyhassa a kidolgozott akciótervet. Az operatív ellenőrzés tervének kialakítása során a szakértők között egységes álláspont alakult ki abban a tekintetben, hogy az első, tesztakcióban csupán a V4 országainak vámigazgatásai vesznek részt. A szakértői álláspontok azonban eltértek a másik négy állam (RO, BG, DE, AT) akcióba történő bevonása tekintetében, noha a földrajzi elhelyezkedés és érintettség a bűnözői kör hatékonyabb leleplezésére adott volna lehetőséget. A 2013. évi vámvezetői találkozóra októberben, a lengyel társhatóság szervezésében került sor, amely nemcsak jóváhagyta a szakértői csoport által felterjesztett „CHESS KNIGHT” operatív akció lebonyolítását, de elfogadta a NAV javaslatát is, miszerint a V4 tagállamokon kívül – földrajzi elhelyezkedésük és érintettségük okán – az ásványolaj-csalással foglalkozó regionális fellépés témájában Németország, Ausztria, Románia és Bulgária társszervezeteit is keressék meg. A vámvezetői ülésen hozott döntés jól mutatja, hogy a visegrádi országok együttműködése elmélyült és intenzitását tekintve fokozódott, hiszen a korábbi vámvezetői találkozók mellett szakértői szintű munkacsoportokban és közös akciókban is eredményesen működtek együtt a tagállamok. A NAV alapvető célja volt, hogy a kialakított sikeres együttműködést kiszélesítse és abba más államokat is bevonjon, kézenfekvő ötlet volt a régió másik négyoldalú együttműködés a Quadrilaterale (Horvátország, Olaszország, Szlovénia és Magyarország együttműködése) felé történő nyitás. 2014 áprilisában került sor a Quadrilaterale (Q4) vámvezetői találkozóra, amelyen a NAV beszámolt az ásványolaj-termékekkel kapcsolatos jövedékiadó-elkerülés elleni küzdelemben a V4 „CHESS KNIGHT” közös akcióról és annak eredményeiről. A Q4 együttműködés megerősítésének további lehetőségei kapcsán a magyar delegáció javaslatot tett egy Q4

115

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 munkacsoport felállítására, szakértők kijelölésére. A javaslatot a Q4 vámvezetők egyhangúan elfogadták, továbbá a soron következő V4 munkacsoporti ülésen és az akcióban történő részvétel tárgyában is nyitottságukat fejezték ki. 2014 szeptemberében a V4 vámvezetői találkozón a bázisolajokkal elkövetett csalásokkal foglalkozó munkacsoport tevékenységéről Lengyelország számolt be, kiemelve a kenőolajok piacának hatékonyabb ellenőrzése érdekében az információcsere fejlesztését, közös vámműveletek előkészítését és végrehajtást a csalások megelőzése érdekében. A magyar delegáció beszámolt a „CHESS KNIGHT” akció eredményességéről, továbbá a – 2013. évi vámvezetői ülésen született döntés értelmében – megkeresett országok (Ausztria, Bulgária, Németország és Románia, majd később a Quadrilaterale országainak) pozitív visszajelzéseiről, valamint arról, hogy az érintett országok vámvezetői megküldték az akcióban

résztvevő

kapcsolattartóik

listáját,

amely

jelentősen

megkönnyítette

az

együttműködést. A szlovák fél meghívást intézett a V4 társhatóságok vezetői felé, hogy a bázisolajjal elkövetett csalásokkal foglalkozó munkacsoport soron következő ülését 2014 novemberében, 11 ország részvételével kívánja megrendezni. Elfogadták továbbá, hogy ezt követően kerül sor egy budapesti, a „CHESS KNIGHT” következő akcióját előkészíteni hivatott munkacsoporti ülésre, 11 ország részvételével. A NAV elkötelezettségét – és az integrált nemzetközi kapcsolattartás sikerét is – mutatja a fentiekben vázolt koordinációs tevékenység, a német, osztrák, román és bolgár vámvezetők megkeresése, valamint a Quadrilaterale tagországoknak a vámvezetői ülésen tartott előadás eredményeként megszerzett részvételi támogatása. 2014 novemberében került sor az ásványolajjal kapcsolatos jövedéki adóelkerüléssel foglalkozó V4 munkacsoport soron következő, 5. ülésére a szlovák társhatóság szervezésében, amelyre a 11 ország (PL, CZ, SK, HR, IT, SI, AT, DE, BG, RO) vámhatóságainak vám- és bűnügyi szakértői vettek részt. Az ülés elsődleges célja a kiterjesztett együttműködés formájának és tartalmának kialakítása volt, amelynek érdekében a munkacsoport korábbi résztvevői ismertették a szakmai együttműködés menetét, kiemelve az eddigi tapasztalatokat és eredményeket. Ugyanekkor jelentette be érdeklődését az együttműködéssel kapcsolatban az Európai Rendőrségi Hivatal, az EUROPOL is.

116


A Visegrádi Együttműködés, és azon belül is az ásványolajokkal elkövetett csalások elleni szoros szakértői és operatív együttműködés kiváló példája a hasonló hátterű és hasonló problémákkal küzdő országok Európai Unión túlmutató együttműködésére és a problémák relatíve gyors és hatékony kezelésére. A NAV jövedéki, bűnügyi, nemzetközi, támogatáskoordinációs szakterületének eredményes munkája nemzetközi szinten is elindította a közös gondolkozást, a közös tenni akarást. Ez a folyamat a Visegrádi Együttműködés aktivizálása és tematizálása érdekében végzett érdekérvényesítő munkánk nélkül nem valósulhatott volna meg ebben a formában. A tagállamok szoros együttműködése elérte azt, hogy a probléma ismét az Európai Unió fórumaira került, ahol ismét lehetőség kínálkozik az ügy végleges és megnyugtató rendezésére.

117


Gömöri Dóra: A nemzetközi együttműködés új területe - ICOFI A 2014. évben megalakult Nemzetközi Pénzügyi Nyomozói Akadémia (rövidítve ICOFI) tevékenysége a NAV nemzetközi együttműködési formáit bővíti, amely a pénzügyi bűncselekményekhez kapcsolódó nemzetközi vonatkozású oktatások szervezésében testesül meg. Az oktatásszervezői főtevékenység mellett – mintegy járulékos jelleggel – az ICOFI az érintett külföldi társhatóságokkal történő kapcsolatépítésre és a nemzetközi szakértői hálózat építésére koncentrál. Technikai információ: az Akadémiát minden fórumon az angol International College of Financial Investigation megnevezés rövidítésével jelöljük (ICOFI-val), ezzel is hangsúlyozva a tevékenységének nemzetközi jellegét. Az ICOFI megalakítása A 2014 márciusában magas vezetői szinten aláírt BM-NAV Együttműködési megállapodás „a két fél elméleti és gyakorlati tudásbázisának, szellemi kapacitásának, valamint kapcsolatrendszerének együttes mozgósítását tűzte ki célul, annak érdekében, hogy „a nemzetközi pénzügyi – különösen a költségvetési érdekeket sértő – bűncselekmények elleni harc során, a nemzetközi szintű bűnügyi együttműködés fokozódjon.” (A költségvetés alatt a hazai, és közvetve az EU költségvetése is értendő.) ICOFI küldetése, feladatai: -

a nyomozóállomány ismeretanyagának bővítése, szakképzettségének elősegítése; A kezdeményezés alapvető célja tehát az, hogy elősegítse azon nemzetközi vonatkozású jogellenes magatartásokkal szembeni fellépést, amelyek valamely módon károsítják/sértik/veszélyeztetik a költségvetést.

(Oktatás tárgya) Az ICOFI továbbképzései alapvetően a költségvetési csalással (amely bűncselekmény magába olvasztotta az adócsalás, jövedéki csalás, csempészet, vámorgazdaság, az Európai Unió pénzügyi érdekeit megsértő bűncselekményeket) illetve a pénzügyi bűncselekményekhez járulékos jelleggel kapcsolódó pénzmosással kapcsolatosak, kiemelt figyelmet kap a határon átnyúló szervezett elkövetési mód.

118

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 Az ICOFI nemzetközi aktivitásait változatos formában tervezi lebonyolítani: hosszúés rövidtávú továbbképzések, konferenciák, szemináriumok, tisztviselőcserék, workshop-k útján.

-

szakmai fórum biztosítása a nemzetközi tapasztalatcsere számára, Az ICOFI-t az a mindennap jelentkező igény hívta életre, hogy az oktatási tevékenységén keresztül összegyűjtse mindazokat a hazai és nemzetközi szakembereket, aki a költségvetések védelme érdekében tevékenykednek. Az ICOFI tulajdonképpen egy szellemi fórumot kíván biztosítani ezeknek a szakembereknek, hogy hallgatóként közösen bővíthessék ismereteiket, illetve előadóként vagy kutatóként megoszthassák az eltérő területeken összegyűjtött tudásukat, a közös kihívásokra adott legjobb válaszaikat – legyen az akár egy konkrét eset kapcsán alkalmazott módszer, jogi szabályozás vagy elméleti megoldás.

-

nemzetközi kapcsolatrendszer bővítése.

-

Általános és szaknyelvi angol kurzusok támogatása!

Kik az ICOFI partnerei? Alapvetően a pénzügyi bűncselekmények ellen fellépő – hazai és külföldi – állami szervek és intézmények: rendvédelmi szervek (pénzügyi nyomozók, rendőrség), adóhatóságok, vámhatóságok munkatársai, bíróságok, ügyészségek, nemzetközi szervezetek tisztségviselői (pl. OLAF, EUROPOL, EUROJUST) oktatási társintézmények (pl. CEPOL, ILEA, magyar egyetemek). ILLETVE a civil szektor azon képviselői, akiknek célja szintén a stabil gazdasági környezet, a működőképes adórendszer, vagyis az állami költségvetés védelme (akár nagyvállalatok, bankok, pénzügyi tanácsadói kamarák, könyvelő kamarák stb.) A civil szektor tagjaira alapvetően előadói bázisként félként tekintünk és nem hallgatóként. A hívó szó a „költségvetés védelme”, az Akadémia e tevékenység mentén szervezi hallgatói és nem szervezetek mentén. Nemzetközivé válás Az ICOFI-t a NAV bűnügyi szakterületének azon igénye hívta életre, hogy „közösen gondolkodjunk” azokkal az országokkal, amelyekkel a legélénkebb Magyarország gazdasági kapcsolata, amelyekkel tapasztalhatóan a legnagyobb a csalárd magatartások előfordulása és

119

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 „közösen oldjuk” meg a nagyrészt azonos problémáinkat. Az ICOFI ehhez kínál szellemi háttérintézményt. Ez alapján eddig a V4 (SK, PL, CZ) országait, valamint UK, DE és NL-t hívtuk meg, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez. A megszólított/bevonni kívánt országok körét továbbiakban a V6-k felé bővítjük, ami Ausztria és Szlovénia meghívását jelenti. (Harmadik országok szintén részt vehetnek előadókon, akár hallgatókon keresztül.) A legnagyobb kihívás nem az érdekelt országok kiválasztása, hanem az azonos hatáskörrel rendelkező szervezeteket azonosítása. A pénzügyi nyomozói tevékenység az egyes országok eltérő struktúrájából adódóan más és más szervezeti rendszerben találhatók meg – van, ahol az adóhatóság, vámhatóság, rendőrség, NAV típusú integrált szervezet kijelölt egységei, izolált, mindenkitől elkülönült szervezetek stb. Pénzügyminisztérium, Belügyminisztérium, Igazságügy misztériumok felügyelete alatt működik. Célunk az, hogy 2015. évben minél több csatlakozásra felkért ország írja alá a közös alapító dekrétumot, amely nemzetközivé teszi az ICOFI-t, és alapítsák meg a saját nemzeti ICOFI irodákat, amelyek hídként fognak szolgálni a pénzügyi nyomozással összefüggő kapcsolattartás során. BM NOK szerepe Az ICOFI-nak a BM Nemzetközi Oktatási Központja ad otthont, amely intézmény 15 éve vezető szerepet tölt be a nemzetközi rendészeti oktatásban. 3 másik nemzetközi rendészeti akadémia tevékenykedik még a BM NOK-on: CEPOL Magyar Nemzeti Iroda, KERA Magyar Nemzeti Iroda, ILEA. A BM NOK teljes infrastrukturális, személyi és kapcsolati hátteret nyújt komplex nemzetközi oktatások szervezésére – szállás 120 főre, tantermek, konferenciatermek, tolmácsfülkék/videó konferencia, taktikai ház, étterem, testnevelés terem, közösségi tér stb… áll rendelkezésre. Köszönhetően annak, hogy az ICOFI-t két szervezet alapította, egyidejűleg élvezzük a NAV támogatását, infrastrukturális és szellemi hátterét. 2015 év céljai: -

ICOFI nemzetközivé tétele: nemzetközi szerződés aláírása, nemzeti ICOFI pontok kiépítése

-

Oktatások megszervezése (2015. évi oktatási terv)

120


Dóra Gömöri: Short summary about the ICOFI

INTRODUCTION

One of the strategic purpose of Hungarian National Tax and Customs Administration (NTCA) Directorate for Criminal Affairs is to raise the quality of the financial investigations, which is only possible through a well-educated and high qualified staff, and through a harmonized cooperation between the interested inland and outland organizations (law enforcement agencies, organizations of the public sector, and the civil sector).

This goal is served by the Cooperation Agreement signed in 2014 by the Ministry of Interior of Hungary and the NTCA, which founded the International College of Financial Investigation (ICOFI) in Budapest as a new unit in the structure of the MoI International Training Centre (ITC).

The International Training Centre of the Hungarian Ministry of Interior (ITC), located in Budapest, hosts the CEPOL National Unit, the International Law Enforcement Academy (ILEA) and the Middle European Police Academy (MEPA) National Unit. As a result of this we are part of the CEPOL network and the seat and partner institution of two further law

121

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 enforcement training academies with wide-ranging international experience. The Middle European Police Academy (MEPA) has been successfully working as a regional training network for already 20 years and Hungary was one of the initiators of MEPA. In line with the transatlantic approach of Hungary, the International Law Enforcement Academy (ILEA) has been delivering training to Central and Eastern European and Central Asian students since 1995. Complex courses, international seminars and exchange programmes are all part of the training activities of ITC. This network gives good opportunity to ICOFI for the effective future cooperation and uses the synergies among the relevant European and international law enforcement agencies and training institutions. At ICOFI we firmly believe that the protection of the budget can’t be solved by measures, exclusively used on national level. The illegal activities should be decreased by harmonized tax systems, uniform interpretation of the legal standards and the creating of similar working processes on international level.

ICOFI tends to support the international fight against the financial-economic crimes and other disorders damaging the budgets primary and firstly through the coordination of the education of the financial investigators.

ICOFI uses the mental, structural and partnership capital of the Police and the NTCA parallel to achieving its goals. Nowadays the ICOFI is making efforts to build up the international organization that is to be officially brought into being by the international contract (Founding Document) on high level signed by the founding member countries this year.

The goals and the planned structure of the international cooperation

ICOFI will serve the need of the professional field with every international activity. Through short- and long-term trainings, conferences, seminars, study visits and other forms of cooperation ICOFI tends to help the financial investigators (and other participants) with

122

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 protecting the state budget. Our main tasks are the following:  to know the diverse the legal basis, organization structure and policy of other countries in the field of protecting against the financial-economic crimes;  to detect the common problems and international experience;  to study the best practices and the most efficient legal solutions;  to build personal contacts between colleagues dealing with the same tasks in different countries, probably in different organizations.

In our opinion the number of the founding members should be kept law to avoid the administrative difficulties. Naturally, other countries can participate in the activities firstly through delegating students or instructors and secondly with the approval of the founding members as organizers. The ICOFI expressly supports third countries to join our activities (for instance, the USA, China, Serbia or ’tax haven’ countries). ICOFI provides professional further training but it’s not an accredited educational institution. The target group is mainly bronze level staff members, and their direct leaders, but obviously we are ready for organize meetings for high level leadership on demand.

ICOFI does not employ teachers. The teachers are invited by the host country, and basically they are expected to give lectures free of charge in the education because of their professional commitment

and

high

international

recognition

and

authority.

Our main principle is to provide up-to-date and practical, useful knowledge. The form of the education can be various – trainings, seminars, study visits, conferences, meetings, platform, workshops etc. ICOFI’s further plans are involve launching its own webpage, publishing magazine and other writings to support research and surveys.

123

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 One emphatic point for the fluent communication is the developing of the common language skills (English). Thus we would like to provide general and special language courses, and ensure an e-dictionary.

To make the preparing for the participants easier, we would like to offer short e-booklets about the involved countries containing the social-economic background, the tax-system, the main tax-sorts, structure and their legal basis of the financial investigation.

ANNUAL PROGRAM FOR 2015

In 2015 ICOFI is planning to hold 4 special courses focusing on the most challenging areas, such as financial JITs, money laundering and its links with the terrorism financing, MTIC and asset recovery subjects. ICOFI tends to organize the following schedules with the active support of the NTCA and police experts and also with specialist from European operational and training law enforcement and judicial agencies (Europol, Eurojust, Cepol etc):

Date 2015/QI.

Topic Joint Investigation Teams related to financial investigation

Organiser

Length

ICOFI

4- 5 days

Practical questions connected to the money 2015/QII.

laundering – the crime the necessarily ICOFI

5 days

attaches any financial offences 2015/QIII.

Training combating terrorism financing

ICOFI

3 days

2015/QIV.

Recovering the damages of MTIC

ICOFI

5 days

During the courses, workshops and other professional events on demand such as specialized conferences and seminars ICOFI is to support the discussion and analysis of the new criminal phenomenon among the financial nd economic crime experts and investigators, prosecutors etc.

124

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 The College also intends to drive the sharing of best practices, and to introduce the best financial investigation tools and methodologies.

Beside of the training plans, ICOFI will organize study visits for the financial investigators community and will also provide the opportunity for trainers and experts focusing on its cooperating parties to get exchanged in the coming year. ICOFI strongly believes this is the effective way to build up an active network among the law enforcement agencies and individual investigators. Obviously the active participation of the partnering countries is badly needed for ICOFI to get succeeded therefore it is absolutely open for new initiations from the possible partnering countries.

For the longer run ICOFI is planning to apply for available European and international financial sources such as ISEC. From this founds we would like to focus on the effective international law enforcement cooperation, such as forming and using the JITs, moreover in modules for specialised money laundering phenomenon (off shore companies, PEP’s, terrorism financing etc.) and in line with the European requirements the intelligence led (financial) investigations. In case of a successful application ICOFI would be able to ensure 23 courses per year free of charge for the financial investigation officers from Hungary and the contracting parties. In case of any questions, please contact ICOFI staff members:  Dóra Gömöri dr. Head of ICOFI [email protected], +36/70/3336-739;  István Magyar dr. Deputy of ICOFI [email protected], +36/20/390-1986;  Eszter Kercsmár senior officer [email protected], +36/20/235-9304

125


Romhányi Antal: Mobillaboratóriumi vizsgálatok a magyar tapasztalatok bemutatása

Az adó- és vámszolgálatok együttműködésének egyik létező formája az egyes tagállamok „vámlaboratóriumainak”

kapcsolatrendszerén

keresztül

valósul

meg.

Úgynevezett

vámlaboratóriumot gyakorlatilag minden tagország üzemeltet. Ezen intézmények feladatai eléggé hasonlóak, így az együttműködésük eléggé kézenfekvő. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szakértői Intézete A Szakértői Intézet 1999. január 1-jétől önálló, 2001-től pedig országos hatáskörrel rendelkező középfokú vámszerv (főigazgatóság). Alapvetően kétirányú tevékenységet végez: termékek analitikai vizsgálatát végzi, valamint a vizsgálati eredmények és a termékről rendelkezésre álló információk alapján elvégzi a termékek nómenklatúrába sorolását, illetve adójogi minősítését. Erről adott esetben határozatot, véleményt, állásfoglalást, illetve szakvéleményt állít ki. A Szakértői Intézet első fokú hatósági jogkörében eljárva az Európai Unióban érvényes kötelező érvényű tarifális (KTF),

illetve

származási

(KSZF)

felvilágosítást,

továbbá

jövedéki

termékekhez

kapcsolódóan Magyarországon érvényes kötelező érvényű vámtarifa-besorolás (KÉV) határozatokat ad ki. A NAV szerveinek, valamint a rendőrség, bíróság, ügyészség kirendelése alapján igazságügyi szakértőként jár el árubesorolási, adójogi minősítéssel kapcsolatos, továbbá termékhamisítási ügyekben. Egyre gyakoribb feladatként jelentkezik a bűnügyi és jövedéki szakterület felkérésére a kiemelt ügyekben történő mintavétel. A hatóságok és társhatóságokon kívül az ügyfelek, gazdálkodók részére is végez az Intézet szolgáltatásokat: termékek laboratóriumi vizsgálatát, tarifális besorolását, adójogi besorolását a benyújtott kérelmek alapján, mely által segíti a gazdálkodókat a jövedéki, a vám, illetve az egyéb adók (pl.: Neta, Ktv., Regadó) terén. Ezen felül a Mobillaboratóriumi Szolgálat üzemeltetésével az ország bármely pontján azonnali analitikai eredményeket szolgáltat elsősorban a vámszervek részére helyszíni ellenőrzések során.

126

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 Nemzetközi együttműködés A háromévente megrendezésre kerülő, a vámlaboratóriumok legrangosabb szakmai fórumán, a vámvegyészek szemináriumán az Intézet munkatársai aktívan részt vesznek. A legutóbbi, 2013-ban Párizsban megrendezett szemináriumon nem csak a szakmai programokban vették részt a kollégák, ahol előadásokat tartottak, illetve az elkészített posztereiket mutatták be, hanem a szakmai programot előkészítő szakértői csoport munkájában is aktívan közreműködtek. 2007 óta az Intézetben dolgozó munkatársak több szemináriumon mutatták be az Intézet által készített

mintavételi

kézikönyvet;

az

Európa-szerte

egyedülálló

rendszerű

mobil

laboratóriumokat, a vegyész szakmai munka eredményeit. Intézet részt vett és folyamatosan részt vesz az Európai Unió tagállamai részére kialakításra kerülő, mintavételi eljárási útmutató létrehozásában, továbbá a dohány, a „designer” drogokkal foglalkozó munkacsoport és a denaturálási eljárások harmonizálását célként kitűző szakértői csoport tevékenységében. Ezek célja, hogy a vámlaboratóriumok analitikai vizsgálati eljárásait harmonizálja, a felmerült szakmai problémákat közös erővel, tapasztalatcserével, közös módszerfejlesztéssel megoldja. A vámlaboratóriumok csoportja minden évben több analitikai területen is szervez a tagországok részére jártassági vizsgálatot, melyben az Intézet is részt vesz. A körvizsgálatok megszervezését, koordinálását általában az adott szakmai területen kiemelkedő tapasztalattal rendelkező tagország kapja feladatául. A Szakértői Intézet 2011 után idén már második alkalommal koordinálja az ásványolaj termékkörben szervezett körvizsgálatot és vezető szerepet tölt be a denaturált alkoholok egységes vizsgálatának kidolgozásában, a teljesen denaturált alkoholtermékek körében szervezendő körvizsgálatban. Mobillaboratóriumi szolgálat A Szakértői Intézet üzemeltetésében lévő mobillaboratóriumok másfél évtizedes múltra tekintenek vissza. Az első ásványolaj-termékeket vizsgáló mobil gépjárművek 1999-ben kerültek beszerzésre. 2004-ig, az EU csatlakozásig elsősorban az import üzemanyagok vámkezelésekor helyszíni

127

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 bevizsgálást végeztek. Az EU csatlakozást követően azonban egyre hangsúlyosabb szerepet kapott a belföldi forgalomban lévő jövedéki termékek vizsgálata, melynek során először az üzemanyagtöltő állomások és a különböző telephelyek készletei kerültek ellenőrzésre. 2006tól már kizárólag a jövedéki szakterület számára végeznek vizsgálatokat. Az üzemanyaggal való visszaélés megakadályozására és visszaszorítására a leghatékonyabb eszköz az ásványolaj vizsgáló laboratóriumok bevetése volt, mely a helyszínen elvégzett vizsgálatok eredménye alapján lehetővé tette az azonnali eljárások és intézkedések bevezetését. A visszaélések kiszűrésére egyszerű, a helyszínen, néhány perc alatt végrehajtható műszeres vizsgálati módszerek kidolgozására volt szükség. Az ásványolaj-vizsgáló laborokkal elsősorban üzemanyagok (benzin, gázolaj) szabvány és a nómenklatúra szerinti besorolásához szükséges paramétereinek bevizsgálása végezhető. A 2010. évben beszerzésre került ásványolaj terméket vizsgáló mobil labor pedig már a legújabb, pl. bázisolajjal elkövetett visszaélési módok kiszűrésére is alkalmas. A mobil laborok folyamatos jelenlétének eredményeképpen mai napig hatékonyan sikerült visszaszorítani az üzemanyaggal való visszaéléseket. Igény merült fel az alkoholtermékek helyszíni vizsgálatára is, mivel megjelentek a denaturált alkoholból,

ablakmosóból

vagy

más

magas

alkoholtartalmú

háztartás-vegyipari

készítményből készített, hamisított szeszesitalok. A 2007. év elején üzembe állított alkoholvizsgáló mobil laboratóriummal lehetőség nyílt az alkoholtermékek helyszíni vizsgálatára, az alkoholtartalom meghatározására. A mobil laboratóriumot adóraktárakban és a kereskedelmi egységek ellenőrzésekor egyaránt alkalmazni lehet. A mobil laboratórium műszerei alkalmasak arra is, hogy a hamisított szeszesitalokban előforduló denaturáló szerek legkisebb mennyiségét kimutassák. Vizsgálható továbbá az is, hogy a minta hideg úton, mezőgazdasági eredetű finomszesz és aroma felhasználásával készült-e, vagy meleg úton, cefre lepárlásával állították-e elő. Lehetőség van a minta

128

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 metilalkohol tartalmának mind minőségi kimutatására, mind mennyiségi meghatározására is, így a csehországihoz hasonló, metilalkohol felhasználásával elkövetett italhamisítások a helyszínen azonnal vizsgálhatóak, kiszűrhetőek. Az első alkoholvizsgáló laborbusz beszerzését még további mobil laboratóriumok beszerzése követte 2007. és 2010. években. Az

alkoholvizsgáló

mobil

laboratóriummal

végzett

vizsgálatok

hangsúlyosan

a

kiskereskedelmi egységek szigorúbb ellenőrzése irányába tolódott el, mely jelentős preventív hatást eredményezett. Összegzésképpen elmondható, hogy a mobil laboratóriumokkal végzett jövedéki ellenőrzések közvetve, jelentős szerepet játszanak az adóbevételek teljesülésében a jogsértések felderítése és az ezáltal kifejtett preventív hatásuknak köszönhetően. Külföldi feladatellátás mobillaboratóriummal 2014 novemberében az ásványolaj vizsgáló mobil laboratórium két alkalommal teljesített külföldön szolgálatot. Még 2011-ben a Szlovákiában megrendezett Visegrádi vámvezetői ülésen magyar kezdeményezés eredményeként a jövedéki adóelkerülés visszaszorítására ásványolaj szakértői szintű munkacsoport létrehozásáról döntöttek. A munkacsoport soron következő ötödik ülésére a szlovák társhatóság szervezésében, 2014. november 3-5. között Tátralomnicon került sor. A V4 (Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Magyarország) találkozóra ezúttal további hét tagállam (Ausztria, Németország, Románia, Bulgária, Horvátország, Szlovénia, Olaszország) került meghívásra, így összesen 11 tagállam képviseltette magát a szakmai programon. Magyarország földrajzi elhelyezkedése, valamint a V4 (Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország) és a Quadrilaterale Q4 (Magyarország, Olaszország, Szlovénia, Horvátország) csoportban történő aktív részvétele kiváló lehetőséget biztosít a két regionális csoport, valamint a szomszédos országokkal való szoros együttműködés előnyeinek kiaknázására.

129


Az ülés fontos eseményét képezte a NAV Szakértői Intézet mobil laboratóriumának gyakorlatban történő bemutatása. A szakértők betekintést nyerhettek a mobil laboratórium munkájába, és megtekinthették a funkcióját, a műszerek működését és a vizsgálatok módszerét. A Szakértői Intézet munkatársai minden felmerülő szakmai kérdést részletesen megválaszoltak az érdeklődő kollegák részére. A delegáció tagjai nagy érdeklődést mutattak a mobil laboratórium iránt, tekintettel arra, hogy más tagállamokban nem rendelkeznek mobil laboratóriummal. November 10 - 19 között a cseh vámhatóság közös ellenőrzéséket tervezett a mobillaboratóriummal. Az Intézet biztosította a mobillabor működéséhez szükséges technikai feltételeket, személyzetet, a cseh vámhatóság pedig megszervezte az ellenőrzéseket és tolmácsot biztosított.

A

mobillaborral

Csehország

különböző

településein,

üzemanyagtöltő

állomásokat

ellenőriztek. Az egyes helyi vámigazgatóságok vették mintát és adták át vizsgálatra. A vizsgálati eredmények alapján a mobil labor személyzete minősítette a mintát, és annak eredményét közölte a cseh kollégákkal, akik ennek megfelelően folytatták le a további eljárást. Mi is betekintést nyerhettünk, hogyan veszik a mintát a cseh kollégák, azt hogyan kezelik, és hogyan juttatják be a központi vámlaboratóriumba, Prágába. A nap végeztével a mobillabor elektronikus úton, e-mailben beküldte az aznap vizsgált minták eredményeit. Az ellenmintákat a prágai központi vámlaboratórium vizsgálta be. Összegzésképpen elmondható, hogy a helyszíni mobil laboratóriummal végzett vizsgálatok teljes mértékben egyeztek a prágai vámlabor vizsgálati eredményeivel: egyszóval a mobil laboratórium külföldön is jelesre vizsgázott. A közös munka tapasztalatai minden bizonnyal hozzájárulnak ahhoz, hogy a cseh vámigazgatás által tervezett mobillaboratórium beszerzése sikeresen realizálódjon. Ez egy fontos mérföldkő az Intézet életében is, hiszen ez volt az első alkalom, hogy a mobil laboratóriumok külföldön teljesítettek szolgálatot.

130

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 Már más tagállam részéről is megfogalmazódott az igény, hogy egy a csehországihoz hasonló ellenőrzést hajtsanak végre ásványolaj vizsgáló mobil laboratóriummal. Sőt egyes tagállamok részéről már az alkoholvizsgáló mobil laborral közös ellenőrzések terve is felmerült. Ezektől az Intézet egy hivatalos megkeresés esetén nem zárkózik el. Az egyes érzékeny termékekkel elkövetett visszaélések nem ismernek államhatárokat. Az ásványolaj termékekkel, üzemanyagokkal történő manipulációkra (pl. „bázisolaj” ügyekre) különösen igaz ez az állítás. Az ezek elleni hatékony fellépés csakis az adó- és vámszolgálatok együttműködése útján érhető el. A fentiek rávilágítanak arra, hogy az együttműködés, az elméleti síkon túl és az információk megosztása mellett kifejezetten technikai jellegű is lehet és a gyakorlati tapasztalatok kölcsönös megosztása a résztvevők számára komoly előnyökkel járhat.

131


Vankó László: Az adó- és vám együttműködés perspektívái a Nemzeti Adó- és Vámhivatal keretein belül (Előadásanyag)

132


133


134


135


136


137


138


139


140


TANULMÁNYOK

141


Harnberger György: A kábítószerek vámhatósági ellenőrzése, annak kihívásai

„A kábítószer és a tragédia között mindenképpen összefüggés van.” 121 (Ugró Miklós: Megmérgezve, részlet)

Absztrakt A

kábítószerek

állampolgárainak

fenyegetést egészségére,

jelentenek ezért

az

az

Európai

Unió

előállításukhoz

biztonságára,

felhasználható

illetve anyagok

kereskedelmét nemzetközi egyezmények122, illetve uniós és nemzeti jogszabályok korlátozzák. A statisztikai adatok szerint csak Európában a kábítószer-túladagolás évente mintegy 6000, a fogyasztáshoz kapcsolódó fertőzés majd 2000 ember halálát okozza.123 A felmérések szerint az elmúlt években jelentősen megnőtt az Európai Unió tagállamaiban az ún. designer drogok felhasználása, illetve a kábítószerek vagy pszichotróp anyagok tiltott előállításához szükséges vegyi anyagok importja. A problémákat súlyosbítja, hogy folyamatosan újabb és egyre kártékonyabb anyagok bukkannak fel az Európai Unió tagállamaiban. Jól látható, hogy a kábítószerekhez kapcsolódó fogyasztási szokások, a feldolgozási módszerek és a szállítási útvonalak átalakultak.124 A változások a korábbi ellenőrzési módszerek átgondolására és átalakítására kell, hogy késztessék a termékkör ellenőrzésében érintett valamennyi hatóságot, ezen belül különösen a nemzetközi kereskedelem ellenőrzéséért felelős vámhatóságot. Jelen cikk e kihívásokra próbál választ adni, a vámhatóság ellenőrzési rendszerének bemutatásával együtt.

***

121

Ugró (2005) A Magyarország által ratifikált, a nemzeti jogba is átültetett alapvető megállapodások a következők: Egységes Kábítószer Egyezmény (1961 New York), A pszichotróp anyagokról szóló egyezmény (1971 Bécs), A kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott forgalmazása elleni egyezmény (1988 Bécs) 123 Európai Bizottság (2014), Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (2014, 47-50.o.) 124 Európai Bizottság (2011a, 2. o.) 122

142

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 Az egyes termékkörökről A szakterület uniós és nemzeti jogszabályok alapján alapvetően két részterületre, a kábítószerprekurzorokra, illetve a kábítószerekre, a pszichotróp és az új pszichoaktív anyagokra csoportosítható. A kábítószer-prekurzorok legálisan a vegyipar által, míg illegálisan kábítószerek, pszichotróp anyagok tiltott előállítására felhasználható vegyi anyagok.125 Eredeti rendeltetésüktől való eltérítésükre, hatósági ellenőrzésük kijátszására változatos módszerek alakultak ki. Több esetben gyógyszerekből vonják ki a szükséges hatóanyagot, máskor nem ellenőrzött vegyi anyagokkal összekeverve, a hatóságok elől elfedve hozzák be az Európai Unió területére a későbbi törvénytelen felhasználás végett.126 A termékkört a kábítószerprekurzoroknak a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelme ellenőrzésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 111/2005/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: tanácsi rendelet) - az általuk hordozott kockázatok alapján - négy kategóriába (1-4.) rendezve tartalmazza, kémiai elnevezésük és vámtarifaszámuk alapján. A tanácsi rendelet a kábítószerprekurzorokat „jegyzékben szereplő anyag”-ként definiálja. A termékkörre vonatkozó ellenőrzési- és engedélykötelezettségek a tanácsi rendelet egyes kategóriáiban feltüntetett vámtarifaszámok alapján megjeleníthetők az Integrált Vámtarifa Rendszer (a továbbiakban: TARIC) felületén. Ennek megfelelően a kábítószer-prekurzorokra vonatkozó korlátozások betartatása a váminformatikai rendszerek által támogatott. A kábítószer-prekurzorokkal ellentétben a kábítószerek és pszichotróp anyagok, továbbá az új pszichoaktív

anyagok

kereskedelmét

érintő

előírások

kizárólag

nemzeti

szinten

szabályozottak, és szintén négy kategóriába sorolandók. A szabályozási körbe a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kábítószer Korm. rendelet) hatálya alá tartozó anyagok tartoznak, ún. jegyzékekbe („A-B” és „D”) sorolva. A 2015. január 1-jéig a Kábítószer Korm. rendelet „C” listáján szereplő új pszichoaktív anyagok az új pszichoaktív anyaggá minősített anyagokról vagy vegyületcsoportokról szóló 55/2014. (XII. 30.) EMMI

125 126

Európai Bizottság (2012, 2. o.), Európai Bizottság (2011a, 3. és 6. o.)

143

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet) 1. mellékletében szerepelnek.127 A kábítószerprekurzorok esetében alkalmazott vámtarifaszám szerinti besorolástól eltérően a Kábítószer Korm. rendelet és az EMMI rendelet csupán az érintett anyagok hivatalos és kémiai elnevezéseit tartalmazza. Az egyes termékkörök kereskedelméhez kapcsolódó engedélyezési tevékenység A kábítószer-prekurzorok harmadik országok tekintetében megvalósuló behozatala és kivitele, egyes esetekben újrakivitele engedélyköteles. Az engedélyeket a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: MKEH) Kereskedelmi Hatósága állítja ki a Magyarországon letelepedett gazdálkodók részére.128 Az eljárásokhoz más uniós tagállam engedélye is elfogadható. Az MKEH a kábítószer-prekurzorokat érintő behozatali és kiviteli engedélyek kiadásáról - a NAV és az MKEH közti együttműködési megállapodás alapján - az egyablakos adatcsere forgalom keretében tájékoztatást ad a vámhatóság részére. A vámhatóság az így érkező adatok felhasználásával ellenőrizheti a váminformatikai rendszerben a kiállított engedélyek felhasználását, nyomon követheti az eljárások befejeződését. A Kábítószer Korm. rendelet hatálya alá tartozó anyagok harmadik országokat érintően bonyolódó behozatala, kivitele, illetve Európai Unión belüli szállítása (a továbbiakban: transzfer) szintén engedélyhez kötött, melyet hazánk területén az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (a továbbiakban: EEKH) Kábítószerügyi Főosztálya állít ki.129 Az EEKH az engedélyeken minden esetben feltünteti a vámhatóságnak az adott eljárás (behozatal, beléptetés, kivitel, kiléptetés, transzfer) elvégzésére kijelölt vámszervét. Alapesetben az eljárást csak a kijelölt vámszerv végezheti el, e szabálytól csak különösen indokolt esetben, az EEKH engedélyével lehet eltérni. Az EEKH az engedélyek kiadására vonatkozó adatszolgáltatást - eltérően a kábítószer-prekurzorokhoz kapcsolódó engedélyezési mechanizmustól - az egyablakos adatcsere keretében nem végez.

127

Az EMMI rendeletben feltüntetett anyagokra továbbra is a Kábítószer Korm. rendelet előírásai vonatkoznak. A kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos egyes hatósági eljárási szabályok, valamint a hatósági feladat- és hatáskörök megállapításáról szóló 159/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerint. 129 A Kábítószer Korm. rendelet 13. § (1) és 15. § (1) bekezdése szerint. 128

144

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 Az egyes termékköröket érintő vámhatósági ellenőrzés A vámhatóság a kábítószer-prekurzorok, illetve a kábítószerek, pszichotróp és új pszichoaktív anyagok harmadik országok vonatkozásában bonyolódó kivitelét, behozatalát, valamint tranzitját, továbbá utóbbi termékkör transzferjét ellenőrzi.130 A vámhatóság alapvetően az eljárás alá vont termékek azonosságát, a két termékkör szállításához kiállított engedélyek meglétét, azok adattartalmát és érvényességét ellenőrzi, majd hitelesíti azokat. Emellett a kábítószer-prekurzorok esetében a vámhatóság vizsgálja a behozatal törvényes felhasználási célját, valamint a gazdálkodói tevékenység MKEH általi nyilvántartásba vételét igazoló határozat meglétét.131 A vámhatóság a kábítószerek, pszichotróp és új pszichoaktív anyagok behozatalához, kiviteléhez, illetve transzferjéhez, továbbá - ha a szállítmány hazánk területén keresztül hagyja el az Európai Unió vámterületét - a kábítószer-prekurzorok kiviteléhez kiállított engedélyeket bevonja, majd elszámolásuk érdekében megküldi az engedélyezést végző hatóságok részére. A vámhatóság mindkét termékkör tekintetében jogosult minden olyan szállítmányt feltartóztatni, amelyek ellenőrzése során alaposan feltételezhető az eredeti rendeltetéstől eltérő felhasználás (eltérítés) gyanúja. Ha az eljárások során a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben foglalt, a kábítószer területtel kapcsolatos törvényi tényállások valamely elkövetési magatartása megvalósul, a vámhatóság megteszi a szükséges intézkedéseket a büntetőeljárás bevezetése iránt. A gyakorlati tapasztalatok szerint büntetőeljárások keretében foganatosított intézkedések során a vámhatóság és a Rendőrség együttműködése megfelelő. Az AEO tanúsítvány jelentősége a kábítószer szakterület ellenőrzésében A

kábítószer

szakterület

tekintetében

érintett

anyagok

szállítása

során

pozitív

megkülönböztetésben részesülnek a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Közösségi Vámkódex) végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet (a továbbiakban:

130

A kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos egyes hatósági eljárási szabályok, valamint a hatósági feladat- és hatáskörök megállapításáról szóló 159/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés c) pontja, valamint a Kábítószer Korm. rendelet 26. § (1) bekezdés b) pontja alapján. 131 A tanácsi rendelet 7. cikk (1) és 8. cikk (1) bekezdései szerint.

145

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 bizottsági rendelet) 14a. cikk b)-c) pontjai szerinti engedélyezett gazdálkodói (AEO) tanúsítványokkal rendelkező gazdasági szereplők. Az AEO tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodók vámeljárásai során a vámhatóság nem tart rendszeres fizikai vizsgálatokat, illetve azokat elsőbbséggel végzi el a bizottsági rendelet 14b. cikk (4) bekezdésében írtaknak megfelelően. Fontos kiemelni, hogy a legkésőbb 2016. május 1-je után kötelezően alkalmazandó - és egyúttal a Közösségi Vámkódexet felváltó -, az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Uniós Vámkódex) az AEO tanúsítványhoz kapcsolódó szabályozást jelentősen átalakítja, illetve kiterjeszti a részükre nyújtható vámjogi egyszerűsítéseket és könnyítéseket. Az új vámjogi szabályozás az engedélyezett gazdálkodói tanúsítványokat már engedélyként határozza meg132, és az általuk biztosítható előnyöket - a jelenleginél szigorúbb követelményrendszer teljesítéséhez köti. A megfelelő felkészülés érdekében már most minden jogalkalmazónak ajánlott az Uniós Vámkódex új rendelkezéseinek tanulmányozása. A kábítószer szakterület ellenőrzését érintő problémák, és az arra adható válaszok A tanácsi rendelet 2. cikk b) pontjában megjelölt jegyzékben nem szereplő anyagok nem szerepelnek a tanácsi rendelet mellékletében. Ebből adódóan szállításukhoz nem kapcsolódik engedélykötelezettség, illetve a kábítószer-prekurzorokhoz hasonló komplex ellenőrzési rendszer. A jegyzékben nem szereplő anyagok nemzetközi forgalmának nyomon követése így önkéntes alapon történik mind a tagállami hatóságok, mind a kereskedelmi lánc képviselői részéről, jellemzően a felek együttműködése alapján. A tanácsi rendelet lehetővé teszi a vámhatósági fellépést az eredeti rendeltetéstől eltérően tiltott kábítószerek vagy pszichotróp anyagok előállítása céljából szállított ilyen anyagokkal szemben. Az elmúlt időszakban számos a jegyzékben nem szereplő anyag vagy az önkéntes megfigyelési listán még nem szereplő vegyi anyag eltérítési kísérletére derült fény. Ennek hatására az elmúlt időszakban a tanácsi rendelet és az önkéntes monitoring lista újabb, az illegális felhasználás tekintetében veszélyesnek minősített anyagokkal egészült ki. Az eltérítési cselekmények megakadályozása érdekében a vám- és a rendőrhatóság, illetve az MKEH szorosabbra fűzte együttműködési tevékenységét. Emellett a vámhatóság kezdeményezte az adatátadások hazai szabályait

132

Az Uniós Vámkódex 38. cikk (2) bekezdése alapján.

146

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 tartalmazó, a kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos hatósági feladatok ellátásához szükséges tárolandó adatok köréről és az adatokhoz való hozzáférés rendjéről szóló 49/2007. (IV. 26.) GKM-Eüm-IRM-MeHVM-PM együttes rendelet módosítását, mely lehetővé teszi az adatcserék kiterjesztését a jegyzékben nem szereplő anyagokra.133 A

kábítószer-prekurzorok

körébe

tartozó

anyagok

szállításához

kapcsolódó

engedélykötelezettségek - a tanácsi rendeletben meghatározott vámtarifaszámuk alapján megjeleníthetők a TARIC-ban. Ezáltal a kockázatelemzésen alapuló vámhatósági ellenőrzés, illetve a NAV és az MKEH közti adatátadás (egyablakos adatcsere) feltételei biztosítottak. A Kábítószer Korm. rendelet nem vámtarifaszámuk, hanem hivatalos kémiai elnevezésük alapján tartalmazza a hatálya alá tartozó anyagokat. A vámtarifaszám szerinti besorolás hiánya megnehezíti az egyes anyagok azonosítását, és így az informatikai rendszerekre épülő vámhatósági ellenőrzések eredményesebb végrehajtását. A hatékonyabb ellenőrzés alapjául a Kábítószer Korm. rendelet hatálya alá tartozó anyagok vámtarifaszám szerinti beazonosítása és váminformatikai rendszerbe történő bevezetése szolgálhatna, mely elősegíthetné a NAV és az EEKH közti egyablakos adatcsere későbbi megvalósulását. A termékkör vámtarifaszám szerinti azonosítása, és ezzel az egyablakos adatcsere kialakítása érdekében az EEKH és a NAV között már megkezdődtek az egyeztetések. Az egyablakos adatcserét az Uniós Vámkódex is kiemelten kezeli, egyben lehetővé teszi, hogy a vámhatóság és a társhatóság az ellenőrzéseiket - egymással együttműködve, a vámhatóság koordinálása mellett - egy időben és helyen végezzék el.134 Így az eljárások költsége és ideje jelenősen lerövidülhet a jövőben. A szakterület hatékony ellenőrzése, a visszaélések megakadályozása és a kockázatok minimalizálása az engedélyezésben és az ellenőrzésben érintett hatóságok közti szoros együttműködés révén valósulhat meg. A kábítószer-prekurzorok esetében ehhez megfelelő jogszabályi alapot teremt a 49/2007. (IV. 26.) együttes rendelet, amely az eltérítések megakadályozásához szükséges adatátadás, illetve együttműködés rendjét írja elő a hatóságok számára. Előbbiekkel ellentétben a Kábítószer Korm. rendelet a hatóságok közti adatcserék tekintetében csupán az új pszichoaktív anyagok megjelenésének nyomon követése céljából tartalmaz rendelkezést, az illetékes hatóságok közti együttműködés részletszabályaira nem tér

133 134

A módosítási javaslat a 49/2007. (IV. 26.) 2. § d) és g) pontjaiban foglaltakat érinti. Az Uniós Vámkódex 47. cikk (1)- (2) bekezdése alapján.

147

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 ki.135 A kábítószer-prekurzorokhoz kapcsolódó együttműködés és adatcsere esetében irányadó jogszabályok rendelkezéseit kiegészíti a NAV, az MKEH, az Országos Rendőr-főkapitányság, és a gyógyszergyártásban résztvevő szakmai szervezetek közt kötött 2012. január 1-jétől hatályos együttműködési megállapodás, amely a hatóságok és szervezetek további közös szakmai kapcsolatát foglalja magában. A témakör kapcsán említendő a NAV és a Rendőrség között 2012. június 14-én kötött, alapvetően bűnügyi jellegű együttműködési megállapodás is, mely tartalmaz ugyan a kábítószer területre vonatkozó elemeket, de a hatékonyabb, részletekbe is bocsátkozó, vám- és rendészeti jellegű együttműködés vagy adatcsere nem szerepel benne. Az Európai Unió 2013-2020 közti időszakra vonatkozó, a kábítószer-kínálat csökkentését célzó drogstratégiája az ellenőrzési tevékenységek összehangolását, egyúttal közös vám- és rendőrségi műveletek lebonyolítását határozza meg a nevezett hatóságok számára.136 Az elmúlt évben elfogadásra került nemzeti drogstratégia a kínálatcsökkentéshez kapcsolódó feladatellátások során ugyancsak a NAV és a rendőrhatóság együttműködését és adatcseréit emeli ki, melyet fokozni, javítani szükséges.137 Itt kívánom megjegyezni, hogy a Rendőrség Drogellenes Stratégiája stratégiai célként fogalmazza meg a rendészeti hatóságok közti információcsere fejlesztését, illetve a NAV és a Rendőrség együttműködésének fokozását a külső határszakaszokon.138 Előbbieket figyelembe véve, álláspontom szerint olyan, kifejezetten a kábítószer szakterület - ezen belül különösen a Kábítószer Korm. rendelet hatálya alá tartozó anyagok illegális kereskedelmének visszaszorítását, és a gyors információáramlást szolgáló új együttműködési megállapodásra van szükség a NAV, a Rendőrség, valamint az engedélyező hatóságok között, amelyben a kölcsönösen vállalt feladatok részletesen szerepelnek. Az együttműködési megállapodás létrehozásán kívül azonban szükséges megteremteni hatóságok közti együttműködés és adatcsere hazai részletszabályait is a Kábítószer Korm. rendelet keretein belül.

135

A Kábítószer Korm. rendelet 27. § (1)-(4) bekezdései szerint. Európai Unió Tanácsa (2012, 22.1. és 22.5., 22.6. p.) 137 A Nemzeti Drogellenes Stratégiáról 2013-2020 szóló 80/2013. (X. 16.) OGY határozat VII. fejezet 3.1. címében foglaltak alapján. 138 A Rendőrség Drogellenes Stratégiájáról szóló 4/2014. (II. 21.) ORFK utasítás V. fejezet, 1.1. cím d) és j) pont és 1.2. cím b) pontja szerint. 136

148

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 A Kábítószer Korm. rendelet hatálya alá tartozó anyagok hatékony vámhatóság általi ellenőrzésének gyakorlati végrehajtásában a legtöbb problémát az egységes - kábítószerprekurzorokhoz hasonló - uniós szabályozás hiánya jelenti. Az eltérő nemzeti szabályozások miatt egyes tagállamokban számos egészségügyi kockázatot jelentő anyag kereskedelméhez nem kapcsolódik kellően szigorú és hatékony ellenőrzési, illetve engedélyezési rendszer. Ennek következményeként egyes anyagok könnyebben kerülnek a belső piacokra, mely magában hordozza a visszaélések kockázatát, azok számának emelkedését.139 Az egységes uniós szintű szabályozás a termékkör esetleges vámtarifaszám szerinti azonosítása és váminformatikai rendszerekbe történő átvezetése révén egy gyors, célirányos, a hatóságok közti adatcseréken alapuló ellenőrzési rendszer kialakítását tenné lehetővé. Időközben az uniós jogalkotó szervek is felismerték a termékkört érintő problémákat. A tavalyi év során megkezdődött az új pszichoaktív anyagokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet kidolgozása. Az eddigiekben megismert tervezet egyelőre az említett anyagok törvényes felhasználásának, illetve a belső piac védelmének szabályait tartalmazza, a vámhatóság ellenőrzési tevékenységét nem érinti, de mégis pozitív elmozdulást jelent egy majdani uniós szintű szabályozás kialakítása felé.140 E törekvés mellett foglalt állást Viviane Reding korábbi uniós biztos, aki kifejtette: „Európának szigorú és határozott választ kell adnia a kábítószerek jelentette problémára. Kiskapuk nélküli hatékony szabályozás szükséges ahhoz, hogy elsősorban a fiatalok ne essenek a veszélyes kábítószerek csapdájába…”141 Összegzés Az uniós drogstratégia szerint a kábítószer jelenség nemzeti és nemzetközi ügy, melyet globális összefüggéseiben kell megközelíteni.142A jelenlegi társadalmi, gazdasági és jogszabályi környezetben a vámhatóság és talán az egész kábítószer szakpolitika számára a legnagyobb kihívást az új pszichoaktív anyagokat tartalmazó ún. designer vagy parti drogok

139

Európai Bizottság (2011a, 2. o.) és Európai Bizottság (2013a, 2. o.) Müller (2014) 141 Európai Bizottság (2011b) 142 Európai Uniós Tanácsa (2012, 5. p.) 140

149

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 térnyerése, illetve e folyamatok megakadályozása, visszaszorítása jelenti.143A klasszikus drogok hatásait produkáló új pszichoaktív anyagok nem tartoznak a kábítószer egyezmények hatálya alá, így legálisan és korlátozás nélkül - jellemzően az internet segítségével hozzáférhetők a fogyasztók számára.144 Emellett kémiai szerkezetük gyorsan változtatható, továbbá szállításuk során fiktív felhasználási célt (pl. növényvédő szer, táplálékkiegészítő) szerepeltetnek csomagolásán, amely jelentősen megnehezíti a hatóságok általi azonosításukat, egyben késlelteti az engedélyköteles anyagok listájára történő felvételüket. A rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján a vám- és rendőrhatóságok már nagyobb arányban foglalnak le szintetikus anyagokat, mint klasszikus kábítószereket. Mindenképpen jelzésértékű, hogy a 2012. április 4-én hatályba lépett Kábítószer Korm. rendelet 43 db új pszichoaktív anyagot tartalmazott. A 2013. év során ezen anyagok száma 51-re, majd 2014. évben már 70-re növekedett, úgy, hogy a 2014-es év kezdetén még „csak” 51 engedélyköteles anyag szerepelt a Korm. rendelet „C” jegyzékében.145 Jól látható, hogy az elmúlt időszakban a tudatmódosító szerek piaca, a fogyasztói szokások, illetve az eltérítések módszere jelentősen átrendeződött. Ebből adódóan a klasszikus szerek (pl. heroin) háttérbe szorulása, és az új pszichoaktív anyagok fokozatos térnyerése tapasztalható.146 Figyelemmel az aktuális - már a közvélemény figyelmét is felkeltő - trendváltozásra és az egyre kirívóbb esetekre, a Kábítószer Korm. rendelet hatálya alá tartozó anyagok forgalmának felügyeletében érintett hatóságok közti új a jelenleginél hatékonyabb - együttműködési rendszer kiépítése, illetve a minél szélesebb körű, gyors, az új elektronikus technológiákra épülő adatcsere kialakítása megfelelő választ adhat ezen új kihívásokra.147

143

A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) szerint a globalizáció, a technológiai fejlődés és az internet térnyerése okozza az új típusú kábítószerek terjedését. Európai Bizottság (2013b) 144 Európai Bizottság (2013a, 2. o.), Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (2014, 17., 27. és 29. o.) 145 2009-2013 közt 118 új anyag jelent meg hazánkban, az Európai Unió területén 268 új vegyületről tettek bejelentést (Nemzeti Drog Fókuszpont 2014b, 8. o.). 2013-ban 81 új pszichoaktív anyagot jelentettek be az EUban (Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja 2014, 28. o.). A negatív tendenciák alakulása miatt, a veszélyt jelentő anyagok új pszichoaktív anyaggá való minősítéséhez szükséges jogalkotási folyamatok gyorsítása érdekében került sor az új pszichoaktív anyagok EMMI rendeletbe történő áthelyezésére. 146 Az új pszichoaktív anyagok lefoglalási aránya már megelőzi a klasszikus szerekét (Nemzeti Drog Fókuszpont 2014a, 7., 100-103. 109. o. és 31-32. tábl. ) 147 Az EU drogstratégiája kifejezetten felhívja a figyelmet az új kommunikációs technológiák felhasználására az együttműködés és információcsere során (Európai Unió Tanácsa 2012, 22.4. p.)

150

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 A globalizációs fejlődés az áruk gyors, költségkímélő, liberalizált de mégis ellenőrzött forgalmának biztosítását igényli az Európai Unió illetékes hatóságaitól. Ennek megvalósulása érdekében a kábítószer-prekurzorok, valamint a kábítószerek és a pszichotróp anyagok kereskedelmére vonatkozó rendelkezéseket úgy kell kialakítani, hogy az ellenőrzés a legérzékenyebb anyagokra irányuljon, és a törvényesen működő gazdálkodók számára ne jelentsen túlzott adminisztratív kiadásokat, az intézkedések ne hátráltassák az érintett termékek jogszerű kereskedelmét.148 Annak érdekében, hogy megfeleljen a kábítószer területen megjelenő új kihívásoknak, a vámhatóságnak az aktuális társadalmi, informatikai és jogszabályi környezethez kell igazodnia. Utóbbiakhoz kapcsolódva külön figyelmet érdemel a visszaélések tekintetében több szigorítást is tartalmazó új Büntető Törvénykönyv hatályba lépése, a Kábítószer Korm. rendelet többszöri módosítása, a nemzeti drogstratégia és a Kábítószerügyi Koordinációs Tárcaközi Bizottság létrehozása.149 A hatósági fellépéshez segítséget nyújthat a Közösségi Vámkódexet felváltó Uniós Vámkódex, mely a jelenleginél egyszerűbb és átláthatóbb - a papíralapú eljárásokat elhagyó - elektronikus vámkörnyezet megteremtését irányozza elő az Európai Unió vámterületén. Az Uniós Vámkódex 3. cikke deklarálja a vámhatóság küldetését, mely szerint a vámhatóság felel az Európai Unió nemzetközi kereskedelmének felügyeletéért, melynek érdekében az uniós állampolgárok biztonságát és védelmét szavatoló intézkedéseket hozhatnak, akár más hatóságokkal együttműködve. A vámhatósági ellenőrzések - új vámjogi szabályozáshoz illeszkedő - megfelelő színvonalú elvégzéséhez korszerűsíteni szükséges az eddigiekben alkalmazott felügyeleti, vizsgálati módszereket, illetve informatikai rendszereket. A vámhatósági ellenőrzés problémáit azonban az informatikai vagy a jogszabályi háttér változása önmagában még nem feltétlenül oldja meg. A megfelelő hatósági felügyelet biztosításához elengedhetetlen a rendőrhatóságok, a vámhatóságok, az engedélyes gazdálkodók és az engedélyezést végző hatóságok szorosabb együttműködése, a rendelkezésre álló ismeretek és gyakorlati tapasztalatok kölcsönös megosztása.150

148

Európai Bizottság (2011a, 6. o.) A Kábítószerügyi Koordinációs Tárcaközi Bizottságról szóló 1089/2013. (III. 4.) Korm. határozat szerint a bizottság javaslattételi és véleményezési jogkörrel rendelkező testület, melyben a NAV is képviselteti magát. 150 Álláspontom szerint a szorosabb együttműködés a trendváltozások (pl. kockázatot jelentő új anyagok felbukkanása), az uniós szintű jogalkotási kérdések, az ellenőrzési tapasztalatokhoz kapcsolódó információk 149

151

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 Felhasznált Irodalom 1. A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK 1992. október 12-i tanácsi rendelet 2. A

Közösségi

Vámkódex

létrehozásáról

szóló

2913/92/EGK

tanácsi

rendelet

végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK 1993. július 2-i bizottsági rendelet 3. A kábítószer-prekurzoroknak a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelme ellenőrzésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 111/2005/EK tanácsi rendelet 4. A kábítószer-prekurzorokról szóló 273/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre, valamint a kábítószer-prekurzoroknak a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelme ellenőrzésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 111/2005/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló 1277/2005/EK bizottsági rendelet 5. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 6. A kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos egyes hatósági eljárási szabályok, valamint a hatósági feladat- és hatáskörök megállapításáról szóló 159/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet 7. A kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet 8. A kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos hatósági feladatok ellátásához szükséges tárolandó adatok köréről és az adatokhoz való hozzáférés rendjéről szóló 49/2007. (IV. 26.) GKM-Eüm-IRM-MeHVM-PM együttes rendelet 9. A Nemzeti Drogellenes Stratégiáról 2013-2020 szóló 80/2013. (X. 16.) OGY határozat, „Tiszta tudat, józanság, küzdelem a kábítószer-bűnözés ellen” 10. A Rendőrség Drogellenes Stratégiájáról szóló 4/2014. (II. 21.) ORFK utasítás

beleértve az útijelentéseket is - rendszeres és kölcsönös megosztását is magában kell foglalnia a jövőben. Fontos azt is kiemelni, hogy az elmúlt években rendszeres képzésekre kerül sor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának, illetve a NAV Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet Pénzügyőri Iskolájának pénzügyőr hallgatói számára, melyben a NAV, a Rendőrség, az MKEH és az EEKH érintett munkatársai is részt vesznek.

152

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 11. Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (2014): Európai kábítószer-jelentés, Tendenciák és fejlemények, ISBN 978-92-9168-700-8, Luxemburg 2014 http://drogfokuszpont.hu/wp-content/uploads/EDR_2014_HU.pdf letöltve: 2014. december 1. 12. Nemzeti Drog Fókuszpont (2014a): 2014-es éves jelentés (2013-as adatok) az EMCDDA (Kábítószer

és

Kábítószer-függőség

Európai

Megfigyelőközpontja)

számára,

„Magyarország” Új fejlemények, tendenciák, Reitox, szerzők: Csák Róbert, Csesztregi Tamás, Dudás Mária, Horváth Gergely Csaba, Nyírády Adrienn, Péterfi Anna, Paksi Borbála,

Port

Ágnes,

Tarján

Anna,

Varga

Orsolya,

Budapest

http://drogfokuszpont.hu/wp-content/uploads/EMCDDA_jelentes_2014.pdf

2014 letöltve:

2014. december 1. 13. Nemzeti Drog Fókuszpont (2014b): A kábítószerhelyzet Magyarországon 2004-2014, a Nemzeti Drog Fókuszpont jubileumi összefoglaló kiadványa, ISBN 978-963-12-0596-1, Nemzeti Drog Fókuszpont, Budapest 2014 14. Müller Éva (2014): Az új pszichoaktív anyagokról szóló uniós szabályozás kialakítása, 2014. november 19., Kábítószerügyi Koordinációs Tárcaközi Bizottság előadásanyag, Budapest 2014 15. Európai Bizottság (2014): Jogérvényesülés - Kábítószer-ellenes politika, 2014. június 2. http://ec.europa.eu/justice/anti-drugs/index_hu.htm letöltve: 2014. december 2. 16. Harnberger György (2014): A korlátozások és tilalmak alá eső termékköröket érintő újabb jogszabályváltozások, Vám-Zoll, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata, Budapest 2014. februári kiadás 9-12. oldal 17. Harnberger György (2014): A kábítószerek, a pszichotróp és az új pszichoaktív anyagok vámhatósági ellenőrzése, Vám-Zoll, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata, Budapest 2014. februári kiadás 14-20. oldal 18. Harnberger György (2013a): A kábítószer-prekurzorok vámhatósági ellenőrzése II. rész, Vám-Zoll, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata, Budapest 2013. év októberi kiadás 8-12. oldal 19. Harnberger György (2013b): A korlátozások és tilalmak alá eső termékköröket érintő aktualitások, Vám-Zoll, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata, Budapest 2013. októberi kiadás 20-23. oldal 20. Az Európai Bizottság (2013a): Javaslat az Európai parlament és Tanács rendelete az új pszichoaktív anyagokról, Brüsszel 2013. szeptember 17., COM (2013) 619 final,

153

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 2013/0305 (COD)url:http://www.google.hu/url?url=http://www.ipex.eu/IPEXLWEB/dossier/files/download/082dbcc540a5439001412b49afd5140d.do&rct=j&frm=1&q=&esrc=s&sa=U& ei=IkehU48mws3KA4PAgrgJ&ved=0CBwQFjAC&usg=AFQjCNFxQk_ar-AyoG8lsw4JF4MqLf1IjQ

letöltve: 2014. november 26. 21. Harnberger György (2013c): A kábítószer-prekurzorok vámhatósági ellenőrzése I. rész, Vám-Zoll, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata, Budapest 2013. év augusztusi kiadás 21-25. oldal 22. Európai Bizottság (2013b): Az új drogok ellen rugalmas fellépésre van szükség, hírek 2013. június 6. http://ec.europa.eu/news/justice/130606_hu.htm letöltve: 2014. november 28. 23. Európai Unió Tanácsa (2012): A 2013–2020-as időszakra szóló, kábítószer elleni uniós stratégia,

17547/12

számú

határozat,

Brüsszel

2012.december

11.

url:

http://register.consilium.europa.eu/doc/srv?l=HU&t=PDF&gc=true&sc=false&f=ST%2017547%202012%2 0INIT letöltve:

2014. november 27.

24. Az Európai Bizottság (2012): Javaslat a kábítószer-prekurzoroknak a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelme nyomon követésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 111/2005/EK tanácsi rendelet módosításáról, Brüsszel 2012. szeptember 27., COM(2012) 521 final, 2012/0250 (COD) C7-0316/12 url: http://eurlex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52012PC0521&from=HU

letöltve:

2014.

november 27. 25. Európai Bizottság (2011a): A bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (2011): A kábítószerekkel kapcsolatos határozottabb európai fellépés felé (COM(2011) 689, Brüsszel 2011. október 25. url: http://eur-lex.europa.eu/legalcontent/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52011DC0689&from=HU letöltve: 2014. november 28. 26. Európai Bizottság (2011b): Az Európai Bizottság határozottabb fellépésre készül az új szintetikus

kábítószerek

ellen,

sajtóközlemény,

Strasbourg

2011.

október

25.

http://europa.eu/rapid/press-release_IP-11-1236_hu.htm letöltve: 2014. november 29. 27. Ugró Miklós (2005): Megmérgezve, Magyar Nemzet, Budapest 2005. október 21. url: http://mno.hu/vezercikk/megmergezve-536495 letöltve: 2014. november 30.

154


Dézsi Zsolt: Kompetencia alapú vámképzés közösségi háttere – EU background of the competency based customs training Abstract The EU Competency Framework and associated development of the European Dashboard are part of a larger strategic framework, namely the Dublin Strategy. The EU DG TAXUD had accepted this strategy in 2012 endeavours to enhance the process of performance harmonisation across the European Customs Union. This is in response to the demand from MS for more common direction effective coordination from the EU Commission in support of their current capacity in the area of Education and Training. This aim could reach only with the appreciate professional trainings and human resource performance development, to which the TAXUD gives the suitable assistance, based on the requests of the Member States. The EU and its Member States must strive towards the broadest possible implementation of the European Customs Competency Framework in European Customs administrations and then it will result in improved Customs performance across Europe through competency based management and training and development. ***

Absztrakt Az EU Vám Kompetencia Keretrendszer és a kapcsolódó uniós fejlesztések egy nagyobb stratégiai keret részeként valósulnak meg, amelyet Dublini Stratégiának neveznek. A TAXUD 2012-ben fogadta el ezt a stratégiát, amelynek célja az EU tagállamok vámszolgáltatási tevékenységének javítása és harmonizálása, illetve a vámszervezetek teljesítményének fokozása. Ezen cél csak megfelelő szakmai képzéssel és folyamatos humán erőforrás fejlesztéssel érhető el, amelyhez az EU – a tagállamok kérésének megfelelően – igyekszik megfelelő és hatékony segítséget nyújtani. Az EU-nak és a tagállamoknak is törekedniük kell az EU-s vám kompetencia keret lehető legszélesebb körű bevezetésére, amelynek eredménye lehet a vámszakmai teljesítmények fokozása egy kompetencia alapú menedzsment, képzés és fejlesztés segítségével.

***

155


A Dublini Stratégia egy projektcsoport munkájának eredményeként került kidolgozásra, amelynek

feladata

egy

uniós

szintű

vám

felsőoktatási

programhoz

kapcsolódó

megvalósíthatósági tanulmány megalkotása volt. A tanulmány legfontosabb megállapításai az alábbiak voltak: 

egy vám vonatkozású közös felsőfokú képzési rendszer megvalósításához szükséges egy olyan kompetencia keret létrehozása, amely tartalmazza a vámügyi területen dolgozó munkatársak megfelelő munkavégzéséhez kapcsolódó kompetenciákat;



a kompetencia keret létrehozásához szükséges a tagállamok jelenlegi (vámképzéshez kapcsolódó) felsőoktatási struktúrájának és a közös felsőoktatási igények felmérése;



szükséges továbbá a közös vám és adó oktatási programok jövőbeni tevékenységének meghatározása.151

A vám kompetenciakeret alkotóelemei Az

EU

Vámügyi

Kompetencia-keretrendszerének

karriermodellje

jelenleg

két

karrierútvonalat azonosít: egy stratégiai vezetőit, valamint egy szakértői karrier-utat. A cél az, hogy a TAXUD egy olyan keretrendszert biztosítson, amely rugalmas és általános, amelyet a tagállamok a saját céljaiknak megfelelően tudnak alkalmazni. Ilyen célok lehetnek a képzési tevékenységek meghatározása, a kiválasztás során a betöltendő szerepkörök azonosítása, vagy a teljesítményértékelésben annak ellenőrzése, hogy az alkalmazottak a szükséges szinten teljesítenek-e. Ez a karriermodell használható referenciaként az EU Vámügyi Kompetenciakeretrendszerében lévő egyes kompetenciák meghatározásánál.

151

REISER Birgit: EU Competency Framework for Customs Profession, előadás, Picard Conference, Szentpétervár, 2013. szeptember 18-20. http://www.wcoomd.org/en/events/event-history/2013/wco-picardconference-2013/~/media/09569F05EF4240D6A5CCE0327CEF03CC.ashx (letöltés időpontja: 2014. december 22.)

156


1. ábra: Két karrier-utat tartalmazó modell152 (a szerző fordítása)

A folyamat első lépéseként tehát a vámügyi kompetenciakeret (EU Customs Competency Framework – a továbbiakban CFW) került kidolgozásra. A CFW kidolgozásánál felhasználásra kerültek az EU tagállamaiban már meglévő kompetencia modellek, a WCO153 Picard szakmai szabványrendszere154 és más közösségen kívüli, például az új-zélandi vámigazgatás kompetencia kerete. A kompetenciakeret alapvetően két részből áll: egyrészt meghatározza mind a magán mind pedig a közszféra számára az EU-n belül a vámszakma által megkövetelt alapvető vámügyi értékeket (Core Values) és a kompetenciákat valamint definiálja a vám szerepköröket (job profiles)155. A CFW három kompetencia kategóriát határoz meg. A szakmai kompetenciákat, a tevékenységi kompetenciákat és a vezetői kompetenciákat. A közös értékek és a három kompetencia-kategóriában meghatározott kompetenciák megértéséhez létrehozásra került egy kompetencia szótár is, amely pontosan leírja az egyes kompetenciák jelentését. Minden egyes kompetenciához meghatározásra került

152

Forrás: https://circabc.europa.eu/faces/jsp/extension/wai/navigation/container.jsp, letöltés időpontja 2015. 01. 05. 153 World Customs Organization – Vámigazgatások Világszervezete 154 http://www.wcoomd.org/en/topics/capacity-building/activities-andprogrammes/~/media/AD9C6AA2E2664ECA85BC73BD91CAF3E6.ashx (Letöltés időpontja: 2014. december 22.) 155 http://ec.europa.eu/taxation_customs/common/eu_training/competency/index_en.htm (Letöltés időpontja: 2015. 01. 05.)

157

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 továbbá négy, úgynevezett jártassági szint, a tudatostól, a képzetten, és a szakképzetten át a szakértőig.

2. ábra: Az EU Vámügyi Kompetencia-keretrendszerének áttekintése156 (a szerző fordítása)

A vámügy alapvető értékei azok az értékek, amelyek az EU vámszervei célkitűzéseinek és vélekedésének alapját képezik. Ezek az alapvető értékek képezik a vámügyi szakemberek viselkedésének alapját is, és megfelelnek az EU vámigazgatási szerveinél dolgozó emberek személyes vélekedésének. Az alapvető vámügyi értékek minden olyan személyre alkalmazhatóak, aki az EU vámszerveinél dolgoznak. Nincs hozzájuk társított jártassági szint, mivel mindegyik egyénnek minden körülmények között törekednie kell ezen értékek demonstrálására, és alapvetőnek tekinthetők az egyének szakmájukhoz való hozzáállása szempontjából. A szakmai kompetenciák célja, hogy általánosabb, szélesebb körű szakmai kontextusban használják őket, ezért nem feltétlenül csak a vámügyre vonatkoznak. Olyan kompetenciák

156

http://ec.europa.eu/taxation_customs/common/eu_training/competency/index_en.htm (Letöltés időpontja: 2015. 01. 05.)

158

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 kerültek kiválasztásra, amelyek fontosak a vámszakma szempontjából. A kompetenciák a meglévő nemzeti kompetenciamodelleken alapulnak, és szoros összefüggésben állnak a Lominger-féle kompetencia-leírásokkal157, majd az EU vámügyi környezetének megfelelően módosításra kerültek. A működési kompetenciák a vámigazgatási szervekre specifikusabb szerepkörökben való használatra szolgálnak. Szakmai jellegűek, és munkakör-specifikus módon kell felhasználni őket. A működési kompetenciák az Uniós Vámkódexen158 és az EU Vámügyi programjain159 alapulnak. Ezeket a dokumentumokat használták fel fő forrásként a működési kompetenciák feltárásához és meghatározásához, figyelembe véve, hogy a CFW minden működési szerepkörre vonatkozik, beleértve a kizárólag a nemzeti jogszabályok által támogatottakat is. Ezen szerepkörök lefedése érdekében további kompetenciák is beépítésre kerültek a kompetencia keretbe. Ide tartoznak például az ellenőrzési és az ellátási lánccal kapcsolatos tevékenységek, amelyeket nem említ kifejezetten az Uniós Vámkódex, de a CFW tartalmazza, azért, hogy érzékeltesse az EU-s vámügyi szakemberek munkaköre által elvárt tudást és képességeket.

Mivel ezek nem általános jellegű, hanem kifejezetten a vámügyre jellemző kompetenciák, a kompetencia-szótár tartalmaz egy szerepköri mátrixot is, ezzel segítve az olvasót annak megértésében, hogy hol és mikor alkalmazható az adott kompetencia az EU vám szerepköreire vonatkozóan. A vezetői kompetenciák kifejezetten vezetői felelősségi körökkel bíró vámszakemberekre vonatkoznak. Ez nem jelenti azonban azt, hogy a szakmai és működési kompetenciák nem szerepelnek a vezetői szerepköröknél. A szerepkörtől függően jellemzően számos működési és szakmai kompetenciára is szükség lesz. A vezetői kompetenciák némelyike a vámügyre

157

Lominger féle kompetencia leírások: http://youremployment.biz/competency/lominger-competency (letöltés időpontja: 2014. december 23.) 158 Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013. EK Rendelete az Uniós Vámkódex létrehozásáról 159 Az EU hét éves költségvetési időszakához kapcsolódó Vám programok közül a Customs 2013 és a Customs 2020 programok képezik a kompetenciakeret bevezetésének hátterét

159

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 nézve specifikus, míg mások általános jellegűek. Természetesen különböző szintű vezetői szerepkörök léteznek, a részlegvezetőtől kezdve a stratégiai vezetésig. A kompetenciák a meglévő nemzeti kompetenciamodelleken alapulnak. Emellett szoros összefüggésben állnak a Vámigazgatások Világszervezete Picard Szakmai Normák kompetenciamodelljével is, és az EU vámügyi környezetének megfelelően kerültek módosításra. De hogyan is működik a CFW. A kompetenciakeret gyakorlati megjelenési formája egy szerepkör-mátrix, amelynek leglényegesebb jellemzője, hogy minden egyes, a vámszakmában dolgozó ember helyét meg lehet pontosan határozni benne a horizontális és a vertikális koordináták segítségével. A szerepkör-mátrix vertikális ágára a hierarchia szintek kerültek fel, a horizontális ágán pedig a működési területek kerültek felsorolásra, mint pl. vámellenőrzés, auditálás, bűnügyi terület, ügyfélkezelés, stratégia. A szerepkörökhöz tartozó konkrét kompetenciák a keresztpontokra kattintva olvashatók le a mátrixból. Például ha a táblázat szakmai területei közül kiválasztjuk a Declaration Processing (árunyilatkozat feldolgozás) feladatot, a szerepköri szintek közül pedig a Customs Officer (ez a magyar vámhatóság esetén az alapfokú szaktanfolyamot végzett munkatársakat jelenti), akkor

a

metszéspontban

található

linkre

kattintva

megtudhatjuk,

hogy

milyen

kompetenciákkal kell, hogy rendelkezzen egy ilyen munkatárs, milyen feladatokat milyen szinten kell tudnia elvégezni. A szerepkörmátrix szerinti karrierútvonalakat az alábbi ábra mutatja be.

160


3. ábra: Az európai szerepkörmátrix szerinti karrier útvonalak160 (a szerző fordítása) Az ábra alapján egyértelműen látható, hogy bármely vámhatósági munkatárs számára két lehetséges karrier útvonal, illetve életpálya modell áll rendelkezésre. Nem az a cél, és nem is várható el, hogy az egyetlen kitörési pont a vezetői életpálya legyen, hiszen egyrészt korlátozott a vezetői beosztások száma, másrészt minden egyes szakterületen szükség van a nagy tapasztalattal és szakértelemmel rendelkező szakértőkre és vezető szakértőkre, akik az adott szakmai rész legnagyobb tudással rendelkező és elismert szakemberei. Mire is használható a kompetenciakeret? A kompetenciakeret felhasználása nagyon széleskörű. Mindenekelőtt lehetőséget biztosít annak felmérésére, hogy a vámszakmai munkatársak rendelkeznek-e az adott szerepkör betöltéséhez szükséges, megfelelő szintű kompetenciákkal. Egy ilyen felmérés alkalmas további statisztikai célú elemzések és stratégiai szintű tervezések elvégzésére is. Kompetenciahiány esetén a CFW segítségével meghatározhatóak a képzési igények is, ezáltal sokkal pontosabban és a szükségleteknek megfelelően tervezhetőek a képzések. A CFW

160

Forrás: DG TAXUD weboldal, https://circabc.europa.eu/faces/jsp/extension/wai/navigation/container.jsp (a letöltés időpontja 2014. december 23.)

161

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 segítségével csökkenthetőek egy esetleges nyugdíjazási hullámhoz kapcsolódó kockázatok, mivel pontosan átlátható, hogy milyen szerepkörökhöz kapcsolódóan mikor, milyen változások várhatóak. Ez azért is nagyon fontos, mert az EU legtöbb tagállamában viszonylag magas a vámszakemberek átlagéletkora, ezért a folyamatos és hatékony működéshez elengedhetetlen a megfelelő utánpótlás biztosítása. A kompetenciakeret használható a munkatársak teljesítményértékeléséhez és a teljesítmény célok meghatározásához, ezáltal növelhető a vámszakma teljesítőképessége is. Összességében elmondható, hogy a CFW alkalmazásával fejleszthetőek mind a vámszakmai tevékenységek, mind pedig a humán erőforrás gazdálkodás, amelynek folyamata ciklikusan újra és újra megjelenik az alábbi ábrán szemléltetett módon.

4. ábra: A kompetencia keretrendszer előnyei 161 (a szerző fordítása)

161

REISER Birgit: EU Competency Framework for Customs Profession, előadás, Picard Conference, Szentpétervár, 2013. szeptember 18-20. http://www.wcoomd.org/en/events/event-history/2013/wco-picardconference-2013/~/media/09569F05EF4240D6A5CCE0327CEF03CC.ashx (letöltés időpontja: 2014. december 22.)

162

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 A kompetencia keret mellett a DG TAXUD a vámszakmához kapcsolódóan elkészítette az Európai Képzési Tervet (European Training Curriculum) mind a köz-, mind pedig a magánszféra számára. Ez a képzési terv tartalmazza a tanulási témákat és az egyes témákhoz kapcsolódó tanulási célokat. Ezek segítségével beazonosítható, hogy a különböző kompetenciák megfelelő szintű eléréséhez milyen képzési követelményeket kell teljesíteni, és ez az eszköz segítséget nyújt a nemzeti képzési programok EU-s követelményeknek megfelelő összeállításában is. Ez pedig megalapozza a Dublini Stratégiában megfogalmazott azon cél elérését, hogy EU-s szinten egységes vámszakmai képzési programok valósulhassanak meg. Erre első körben a mester szintű felsőfokú képzések esetén nyílik lehetőség, amelyhez a DG TAXUD kidolgozta a vámszakmai képzési programok EU-s szintű elismerési eljárását (EU Recognition Process for customs training programmes)162. Ennek

segítségével biztosítható egy közösségi szintű egységes vámképzési rendszer. Nemzeti szintű alkalmazás A Dublini Stratégiában és a kompetencia kerettel kapcsolatban megfogalmazott célok csak akkor valósulhatnak meg, ha a CFW alkalmazása valamennyi tagállamban megtörténik. A CFW nemzeti szintű bevezetésének folyamatára és ütemezésére a TAXUD összeállított egy tervet a tagállamok részére. A folyamat első lépése a CFW nemzeti szinten történő elfogadása, amely magában foglalja az alkalmazás szándékát. Amennyiben a döntés megszületik a CFW bevezetésének igényéről, szükséges átvilágítani a vámszervezet jelenlegi struktúráját, humán-erőforrás gazdálkodását, teljesítmény-menedzsmentjét és képzési rendszerét, hogy az mennyiben felel meg a kompetenciakeretben meghatározottaknak. Ezt követően kerülhet sor a CFW nemzeti igényeknek megfelelő módosítására, kiegészítésére. Az utolsó fázis a CFW gyakorlati alkalmazása, beleértve a humán-erőforrás gazdálkodási, teljesítmény értékelési és képzési rendszerek informatikai támogatásának összehangolását, és harmonizációját a kompetencia keret minden elemével.

162

DG TAXUD weboldala: http://ec.europa.eu/taxation_customs/common/eu_training/competency/index_en.htm (a letöltés időpontja: 2015. 01. 09.)

163

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 Irodalomjegyzék 1.

REISER Birgit: EU Competency Framework for Customs Profession, előadás, Picard

Conference,

Szentpétervár,

2013.

szeptember

18-20.

http://www.wcoomd.org/en/events/event-history/2013/wco-picard-conference2013/~/media/09569F05EF4240D6A5CCE0327CEF03CC.ashx (letöltés időpontja: 2014. december 22.) 2.

DG TAXUD, EU Competency Framework an Training Curricula for Customs: https://circabc.europa.eu/faces/jsp/extension/wai/navigation/container.jsp

3.

WCO

Picard

Programme,

Professional

Standards:

http://www.wcoomd.org/en/topics/capacity-building/activities-andprogrammes/~/media/AD9C6AA2E2664ECA85BC73BD91CAF3E6.ashx 4.

DG

TAXUD,

EU

Customs

Competency

Framework,

http://ec.europa.eu/taxation_customs/common/eu_training/competency/index_en.htm 5.

Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013. EK Rendelete az Uniós Vámkódex létrehozásáról

6.

Decision No 624/2007/EC of the European Parliament and of the Council of 23 May 2007 establishing an action programme for customs in the Community (Customs 2013).

7.

Regulation (EU) No 1294/2013 of the European Parliament and of the Council of 11 December 2013 establishing an action programme for customs in the European Union for the period 2014-2020 (Customs 2020)

8.

Lominger

féle

kompetencia

leírások:

http://youremployment.biz/competency/lominger-competency

164


Magasvári Adrienn: Adó- és vámhatóságok szervezeti integrációja – bilaterális összehasonlítás, avagy egy tanulmányút tapasztalatai Mottó: „Mindig van mit tenni. Mindig van változás. Mindig lehet javítani a helyzeten.” (Jennifer E. Smith)

Absztrakt A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Központi Hivatala Stratégiai Főosztályának munkatársaként 2012. évben lehetőségem nyílt részt venni az Európai Adóigazgatások Szervezete (IOTA) által rendezett két nemzetközi konferencián, ahol a grúz163 Bevételi Szolgálat munkatársai az adó- és vámigazgatás szervezeti kereteinek, feladatainak változásáról, a lezajlott integrációs folyamatokról, illetve a hatékonyan alkalmazott változásmenedzsment módszerekről tartottak előadást. A konferenciákon elhangzott grúz előadások arra utaltak, hogy az integrációt követően a szervezeti változások kezelése, a munkafolyamatok újjászervezése a grúz Bevételi Szolgálatnál példaértékű módon történt. Ennek eredményeként – a NAV nemzetközi szakterületének köszönhetően – 2013 februárjában – többedmagammal – tanulmányúton vehettem részt Grúziában, a Bevételi Szolgálat integrációs tapasztalatainak, eredményeinek, strukturális átalakításának, megújított szervezeti folyamatainak, szolgáltatás-fejlesztési eljárásainak megismerése céljából. Jelen tanulmányomban a grúz tanulmányút során felvetődött szervezeti kérdésekkel, a szervezeti integrációval, a strukturális változásokkal, az egységes szervezeti keretek kialakításának egyes aspektusaival foglalkozom, összehasonlítva mindezt a magyarországi folyamatokkal.

***

163

A dolgozat következetesen a Grúzia, illetve grúz elnevezést használja, fontos azonban kiemelni, hogy Magyarország – grúz kérésre – a diplomáciai kapcsolatokban a Georgia, georgiai kategóriákat alkalmazza. (Kenesei István: Grúzia vagy Georgia: politikai kérdésből nyelvhasználati problémák, Forrás: http://mta.hu/sajtoszemle/kinek-a-teaja-128437)

165


Az integráció „szükségszerűsége” és folyamata A szervezetek egyesítése, összevonása kapcsán mindig nagyon fontos kérdés, hogy miért történik mindez, miért van erre szükség, mi indokolja ezeket a lépéseket. Az alábbiakban erre szeretnék választ adni. Magyarország Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a Vám- és Pénzügyőrség (VP) egyesítésnek kérdése nem 2010. évben merült fel először. Az adó- és vámhatósági feladatok egy szervezet keretein belüli ellátása – figyelemmel a nemzetközi, elsősorban uniós tapasztalatokra164 – már korábban és több alkalommal is szerepelt az egyes kormányok célkitűzései között. Az integrációs folyamat 2010. június 14-én kezdődött, amikor kihirdetésre került az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2010. évi LII. törvény, mely a Vám- és Pénzügyőrség, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyesítésének előkészítése érdekében a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokát kormánybiztos irányítása alá helyezte. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség egyesítését előkészítő kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól szóló 1147/2010. (VII. 7.) Korm. határozat az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség egyesítésének előkészítése érdekében – a két szerv egyesítéséig – dr. Vida Ildikót, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökét kormánybiztossá nevezte ki.

164

Az európai országok közül például Hollandiában (www.belastingdienst.nl), Dániában (www.skat.dk), Észtországban (www.emta.ee), Spanyolországban (www.agenciatributaria.es), Portugáliában (info.portaldasfinancas.gov.pt) vagy az Egyesült Királyságban (www.gov.uk) is összevont adó- és vámadminisztráció működik.

166

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 2010. november 19-én kihirdetésre került a Magyar Közlönyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (NAV tv.), mely 2011. január 1-jén lépett hatályba. Ezzel a hatállyal kezdhette meg működést a NAV. Úgy gondolom, hogy az APEH és a VP integrációja nagyon fontos szervezeti reformnak tekinthető, és a 2011. január 1-jén megalakult NAV tudja leginkább szolgálni a kormányzat – a központi költségvetés bevételi előirányzatainak hatékonyabb és gazdaságosabb teljesítésére vonatkozó – célkitűzésének megvalósítását. Ahogyan arról a NAV tv. preambuluma is rendelkezik, a NAV létrehozásának célja az állami adóhatósági és vámhatósági feladatoknak a minőségileg

új,

hatékonyabb,

eredményesebb,

gazdaságosabb,

átláthatóbb

és

költségtakarékosabb ellátása, az információáramlás korszerű biztosítása, az egységes elvek alapján felépülő és egységes irányítású szervezet kialakítása, a költségvetési bevételek integrált szervezet általi biztosítása volt. A kormányzat célja a két szervezet integrációjával az alábbiak szerint foglalható össze165: 

egyszerűbb adórendszer kialakítása,  az adóterhek csökkentése,  adók számának csökkentése,  adóbevallások egyszerűsítése,



egyszerűsített adózási módozatok körének szélesítése,



az állam adó- és adójellegű bevételeinek teljes körű kontrollja és védelme,



az adó- és statisztikai adminisztráció csökkentése,



egy helyen való érdemi ügyintézés lehetőségének megteremtése,



a pénzügyi és egyes más bűncselekményeket hatékonyan és eredményesen felderítő bűnügyi szervezetrendszer kialakítása,

165

A kormányzati célok összegzése A Nemzeti Együttműködés Programja (www.parlament.hu/irom39/00047/00047.pdf), a Széll Kálmán Terv (www.polgariszemle.hu/app/data/szellkalmanterv.pdf), Magyarország Konvergencia Programja 2011-2015 (www.slideshare.net/helyipenz/magyarorszg-konvergencia-programja-2011-2015), az Egyszerű Állam: a vállalkozások adminisztratív terheit csökkentő középtávú kormányzati program (egyszeruallam.kormany.hu/download/d/b3/20000/Egyszeru%20Allam%20Program_2011_11_16_Kormany_uta n_final.pdf) alapján történt.

167

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 

a költségvetést súlyosan károsító, büntetőjogi eszközökkel szankcionálandó adózói magatartások feltárása, szankcionálása és visszaszorítása,



a szolgáltató tevékenység erősítése,



a szakmai feladatellátás minőségének javítása.

Grúzia166 Grúziában az adó- és vámhatóság integrációját megelőzően jelentős reformok zajlottak le az adórendszerben, illetve a vámigazgatás területén, melynek eredményeként 2004-től kizárólag 5 központi adónem (személyi jövedelemadó – mely tartalmazza a társadalombiztosítási járulékot, társasági adó, ÁFA, importadó, jövedéki adó) és egy helyi adónem (ingatlanadó)167 került alkalmazásra a korábbi 26 helyett. Mindezekhez teljesen új adójogszabály megalkotására került sor. Ezzel párhuzamosan az egyes adónemek tekintetében is fokozatosan csökkent az adómérték, melynek megfelelően például a személyi jövedelemadó a 2004. évi 40 %-os szintről 2009-re 20 %-ra csökkent (2014-től 15 % volt a terv). Mindezen lépések eredményeként az állami adóbevételek összességében 2005-2007. között 80 %-kal emelkedtek. Az adórendszerben bekövetkezett reform mellett jelentős változások zajlottak a vám területén is, melynek következtében 16 vámtétel helyett 2007-től mindössze 3 vámtételt (12 %; 5 %; 0 %) vezettek be. A folyamatok, illetve a vámkezelés egyszerűsítése jegyében a 2005. előtt alkalmazott 54 kötelezően benyújtandó dokumentum helyett 2011-től már kizárólag 2 dokumentum benyújtásával nyílik lehetőség a vámkezelés lebonyolítására.

166

A grúz integrációra vonatkozó részt a rendelkezésemre álló konferencia-előadások, tanulmányút során

szerzett információk és két további prezentáció Rusudan Kemularia: Tax Reforms in Georgia (Forrás: www.slideshare.net/smakaroff/tax-reforms-in-georgia?related=1) és Lili Begiashvili: Reforms at Georgia Revenue Service (Forrás: www.slideshare.net/E-Gov_Center_Moldova/georgia-revenue-service-lili-begiashvilieng-as-of-sept-20-9590452?related=2) alapján állítottam össze. 167

Tax Code of Georgia Article 7.5, 7.6 (forrás: http://www.rs.ge/Default.aspx?sec_id=4846&lang=2&newsid=2693)

168

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 A reformok bevezetésére a korrupció elleni harc részeként került sor. A kormányzat célja a reformok bevezetésével elsősorban a bürokrácia csökkentése volt, ennek érdekében került sor az adójogszabályok egyszerűsítésére, de kiemelt szempont volt az adóterhek mérséklése (adók számának és mértékének drasztikus csökkentése), „ügyfélbarát” ügyintézési folyamatok kialakítása és egy tisztességes, megbízható adórendszer kiépítése. Az adó- és vámrendszer, illetve szabályozás megújítása mellett kormányzati szinten jelentős szervezeti változások bevezetésére került sor, melynek megfelelően strukturálisan átalakításra került a Pénzügyminisztérium, illetve a felügyelete alatt működő szervezetek is. Ennek eredményeként került sor 2007-ben az adóhivatal, a vámhivatal, illetve az adórendőrség szervezeti integrációjára, melynek eredményeként megalakult a grúz Bevételi Szolgálat. Az integráció megvalósítását a következő problémák, hiányosságok is indokolták; funkcionális átfedések voltak az egyes szervek feladatrendszerében, ki kellett küszöbölni a tevékenységek közötti párhuzamosságokat, léteztek ellenőrizetlen területek, az adó- és a vámhatóság nyilvántartásai eltérő adatokat tartalmaztak, bonyolultak voltak az előírt folyamatok az adózók számára. A magyar, illetve a grúz adó- és vámhatóság összevonásának körülményei, az ezzel kapcsolatos kormányzati célok, elvárások, okok részben eltérőek, abban azonban közös nevezőre hozhatók, hogy fontos követelmény volt mindkét országban az adóterhek mérséklése, az adminisztrációs kötelezettségek csökkentése, a szolgáltató jelleg erősítése. Nagyon fontos különbség volt azonban az integráció folyamatában az, hogy Grúziában az adóigazgatás szervezeti átalakítását megelőzte az adórendszer reformja, míg Magyarországon mindez egymással párhuzamosan zajlott le. Szervezeti keretek kialakítása A szervezeti integrációval összefüggésben lényeges szempont, hogy hogyan alakul az új szervezet, hogyan optimalizálják az egységesített szervezetben a munkafolyamatokat és ehhez milyen módon rendelik az erőforrásokat. Magyarország

169


A NAV, mint állami adó- és vámhatóság a kormány irányítása és az adópolitikáért felelős miniszter felügyelete alatt álló kormányhivatal, államigazgatási, de fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó országos hatáskörű szerv, amely a központi költségvetésben önálló fejezetet képez.168 A NAV struktúrája négy fő tevékenységi kör köré szerveződik, úgymint az adóigazgatás, a vámigazgatás, a bűnügyi tevékenység, valamint a szakmai tevékenységet támogató informatika. (A NAV feladat-, illetve hatásköre a jogelőd szervek feladat- és hatáskörére épül, így ezen a téren az integráció jelentős változásokat nem eredményezett.) A NAV egy közel 23.000 fős szervezet, mely három szinten került kialakításra az első-, másodfokú hatáskörök, illetve a központi irányítás, felügyelet határozott vonalú elkülönítésével. Központi szinten került kialakításra a Központi Hivatal, a Bűnügyi Főigazgatóság (BF), a szakmai képzési, oktatási feladatokat ellátó, az alkalmassági vizsgálatokat végző Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet (KEKI), illetve a két informatikai jellegű feladatokat (üzemeltetés, illetve fejlesztés) végrehajtó intézet. A BF és a KEKI jogi személyiséggel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv a NAV-on belül. Középszinten regionális adó-, illetve vám- és pénzügyőri főigazgatóságok, valamint regionális bűnügyi igazgatóságok kerültek létrehozásra, illetve megalakult három speciális feladatokat ellátó szerv, a Repülőtéri Főigazgatóság, a Bevetési Főigazgatóság, valamint a Szakértői Intézet. Alsó fokon megyei adó-, továbbá vám- és pénzügyőri igazgatóságok, repülőtéri igazgatóságok, a Bevetési Főigazgatóság felügyelete alatt álló Járőr Igazgatóság, valamint Őrzésvédelmi Igazgatóság, illetve a Bűnügyi Főigazgatóság felügyelete alá tartozó Áru- és Bűnjelkezelő Hivatal kezdte meg működését 2011. január 1-jén. A szervezet három szinten történő kialakítása a jogelőd VP szervei, szervezeti egységei számára nem jelentett változást, hiszen a korábbi VP is ezen szervezeti elvek mentén végezte

168

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 1. § (1)-(2) bek.

170

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 tevékenységét. Ezzel szemben a jogelőd APEH 2010. október 1-jével alakult át háromszintűvé, ekkor valósult meg a regionalizáció, azaz kialakításra kerültek a regionális főigazgatóságok. A NAV létrejöttével egyéb jelentős szervezeti változásokat nem hajtottak végre. Az integráció óta eltelt időszakban azonban, kiindulva a kezdeti működés tapasztalataiból, több szervezeti racionalizálási folyamat végrehajtására is sor került. Egységesítésre került a Központi Hivatalban a jogi szakterület, összevonták a két informatikai jellegű tevékenységet végző intézetet, a kockázatkezelési- és kockázatelemzési tevékenységet.

A

NAV

személyi

állománya

hivatásos

szolgálati

jogviszonyú

pénzügyőrökből,

kormánytisztviselőkből, kormányzati ügykezelőkből és munkavállalókból áll.169 2011. január 1-jei megalakulásával kormány által elrendelt létszámcsökkentésre nem került sor, viszont mindkét szervezeti oldalon sor került nyugállományba helyezésekre, jellemzően a hivatásos szolgálati jogviszonyban állók esetében. Az átszervezés ugyanis – megfelelően az akkor hatályos szabályozásnak, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényben (Hszt.) foglaltaknak – a 25 év szolgálati idővel rendelkező hivatásos állományúak számára lehetőséget adott a nyugállományba vonulásra. Grúzia170 A Bevételi Szolgálat az adóhivatal, a vámhivatal, illetve az adórendőrség összevonásával jött létre, a Pénzügyminisztérium felügyelete alatt működik. Az integrációval egyidejűleg a Bevételi Szolgálathoz került az egészségügyi, a növény- és állategészségügyi ellenőrzés, valamint az útlevél-ellenőrzés. A Bevételi Szolgálat két szinten szerveződik, központi és helyi szinten. Helyi szinten a feladatokat az adóigazgatóságok (tax authority) és a vámigazgatóságok (customs house) hatják végre. Központi szinten az adóztatással és a vámigazgatással kapcsolatos feladatokat külön

169 170

főigazgató-helyettes

irányítása

alá

szervezték,

a

funkcionális,

kiszolgáló

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 15. § (1) bek. Forrás: http://www.rs.ge

171

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 tevékenységeket (pl. humánigazgatás, jogi igazgatás, nemzetközi terület, PR és marketing) egységesítették és a főigazgató felügyelete alá helyezték. Jelenleg az egyenruhát és fegyvert is viselő bűnügyi szakterület a szervezeti racionalizálásokat követően önálló szervként, közvetlenül a Pénzügyminisztérium irányítása és felügyelete alatt látja el tevékenységét, így a Bevételi Szolgálatnál kizárólag civil munkakörben, formaruhát viselő állomány kerül foglalkoztatásra. Az integrációt megelőző 3148 fős létszámról 2013-ra 3025 főre csökkent a létszám, azzal, hogy az országban, illetve a jogelőd hatóságoknál jelen lévő korrupció megszüntetése érdekében a szervezet teljes személyi állományának mintegy 85 %-a kicserélődött. Ahogyan azt a magyar (három szintű szervezet) és a grúz (két szintű szervezet) adó- és vámhatóságnál is jeleztem, úgy a legtöbb európai ország adóhatósága is – jellemző módon – földrajzi elkülönítésben működteti szerveit. Ez az a megközelítési mód ugyanis, amely más – a funkcionális, az adónemek és a célcsoport szerinti – megközelítésekkel jól kombinálható.171 Azt mindenképpen fontos kiemelni, hogy az integrációt megelőzően a magyar adóhatóság szakmai feladatai ellátását a területi elvű felbontás mellett a funkciók (bevallás, ellenőrzés, végrehajtás, stb.) mentén szervezte, míg a vámhatóság a földrajzi megközelítés mellett az „adónemek” (vám, jövedék, környezetvédelmi termékdíj, regisztrációs adó, stb.) szerinti felosztáshoz igazította struktúráját, mely a mai napig megnehezíti a tényleges egységesítési folyamatot. A grúz Bevételi Szolgálat struktúrájára központi szinten mind a funkcionális, mind az adónemeknek megfelelő megközelítés jellemző, a szakmai feladatokat adónemek szerint kialakított szervezeti egységekben látják el, a támogató tevékenységet pedig funkcionálisan szervezett szervezeti egységek végzik.

171

Hőgye Mihály: Adóigazgatási modellek és reformok – nemzetközi összehasonlítás, doktori értekezés, Sopron, 2005, 61. o. (forrás: http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/ktk/Kepzes_doktori/2005/2005_HogyeMihaly_d.pdf)

172

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 Mindkét állam hatósága esetében elmondható azonban, hogy a szervezeti integráció központi szinten történt meg, a területi és helyi szervek továbbra is adóhatóságként (kizárólag adóhatósági feladatokat ellátva), illetve vámhatóságként (kizárólag vámigazgatási feladatokat ellátva) funkcionálnak. Elért eredmények Grúzia és Magyarország esetében is fontos eredménye az integrációnak az adó- és vámügyi adatszolgáltatások egyesítése, az ügyfélnyilvántartás egybeolvasztása. A szervezeti és funkcionális átalakításokkal párhuzamosan mindkét országban jelentős lépéseket tettek a kizárólag elektronikus úton történő ügyintézés megvalósítása irányában (pl. elektronikus bevallás benyújtás – bár ez Magyarországon választható, Grúziában pedig kizárólagos; online pénztárgépek regisztrációja, stb.). Magyarországon megtörtént az egységes folyószámla rendszer kialakítása, az informatikai rendszerek integrációja is megkezdődött, egységesítésre került a kockázatkezelési és kockázatelemzési tevékenység, a képzési- és továbbképzési rendszer. Grúziában a reformok részeként olyan új szolgáltatások kerültek bevezetésre, mint az egységes (vám+adó) ügyféli "személyi kártya", a kerületi adó-tanácsadó intézménye (országosan kb. 200 munkatárs, feladata: tanácsadás, konzultáció a jogsértések megelőzése érdekében, az adóhatóságba vetett bizalom erősítése), az alternatív audit (az ellenőrzési tevékenység egyfajta kiszervezése), az előzetes döntéshozatal iránti kérelem intézménye (kötelező érvényű állásfoglalás).172 Összegzés Ahogyan arról a dolgozatom elején írtam, az utóbbi években – a grúz tanulmányúton kívül is – volt lehetőségem az adó- és vámhatóságok integrációja kapcsán tapasztalatokat szerezni. Mindezek alapján úgy gondolom, hogy az adó- és vámhatóságok integrációját érintően

172

A grúz integrációs eredményeket a rendelkezésemre álló konferencia-előadások, tanulmányút során szerzett információk alapján összegeztem.

173

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 kulcskérdés a politikai akarat, az elkötelezettség megléte, a gazdasági környezet és az adózási morál „milyensége”, a szervezeten belül pedig mindenképpen szükséges a vezetői támogatás, a konkrét jövőkép megfogalmazása, az egyértelmű és minden munkatárs számára világos stratégia és a nyílt, őszinte kommunikáció. A szervezeti integrációt megelőzően érdemes az adórendszer reformját megkezdeni. A strukturális átalakítást – lehetőség szerint – a funkcionális területek (humán, informatika, gazdálkodás, adminisztráció, jogi-igazgatási, kommunikáció) összevonásával kell kezdeni. Mindenképpen érdemes előzetesen a párhuzamos feladatokat feltérképezni, egységes szervezeti egységbe terelni, illetve az integráció eredményessége érdekében előzetesen elemzéseket végezni, tervet készíteni.

174

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 Felhasznált irodalom 1. Kenesei István: Grúzia vagy Georgia: politikai kérdésből nyelvhasználati problémák (Forrás: http://mta.hu/sajtoszemle/kinek-a-teaja-128437) 2. Hőgye Mihály: Adóigazgatási modellek és reformok – nemzetközi összehasonlítás, doktori értekezés, Sopron, 2005, 61. o. (Forrás: www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/ktk/Kepzes_doktori/2005) 3. Rusudan Kemularia: Tax Reforms in Georgia (Forrás: www.slideshare.net/smakaroff/tax-reforms-in-georgia?related=1) 4. Lili Begiashvili: Reforms at Georgia Revenue Service (Forrás: www.slideshare.net/E-Gov_Center_Moldova/georgia-revenue-service-lilibegiashvili-eng-as-of-sept-20-9590452?related=2) 5. A Nemzeti Együttműködés Programja (Forrás: www.parlament.hu/irom39/00047/00047.pdf) 6. Széll Kálmán Terv (Forrás: www.polgariszemle.hu/app/data/szellkalmanterv.pdf) 7. Magyarország Konvergencia Programja 2011-2015 (Forrás: www.slideshare.net/helyipenz/magyarorszg-konvergencia-programja-20112015) 8. Egyszerű Állam: a vállalkozások adminisztratív terheit csökkentő középtávú kormányzati program (Forrás: www.egyszeruallam.kormany.hu) Felhasznált jogforrások 1. Az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2010. évi LII. törvény 2. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség egyesítését előkészítő kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól szóló 1147/2010. (VII. 7.) Korm. határozat 3. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 4. Tax Code of Georgia (Forrás: http://www.rs.ge/Default.aspx?sec_id=4846&lang=2&newsid=2693)

175

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 Egyéb források

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

www.belastingdienst.nl www.skat.dk www.emta.ee www.agenciatributaria.es https://info.portaldasfinancas.gov.pt www.gov.uk www.rs.ge

176


Szabó Andrea: Training opportunities in law enforcement (CEPOL, MEPA, FRONTEX) by dr. SZABÓ Andrea, PhD

Abstract The primary objective of the study is to present some currently well-functioning and continuously developing European training schemes whose importance is beyond doubt in the law enforcement education of the European Union. I do consider that all the expertise, knowledge and the great variety of experiences and human relationships gained through the graduate and post-graduate training programmes, exchanges and seminars can significantly contribute to the much greater cross-border anti-crime co-operation.

***

1. The European Police College (CEPOL)173 The head of states of the member states of the European Union convened at their meeting of the European Council on 15 October, 1999 in Tampere, Finland to establish an academy aiming to provide superior education of high ranking police officers. CEPOL, founded by 1 January, 2001 started to operate as a network organisation of the educational institutions of the member states – hence not as an EU institute - according to the directives and methods set on the Tampere summit, sharing the following objectives: to share and disseminate the knowhow on various European law enforcement bodies, on the EUROPOL and on the cross-border anti-crime police cooperation, and furthermore to promote and facilitate tighter relationships among CEPOL and other law enforcement educational institutions. The CEPOL has become a European institution by the Council Decision of 2005/681/IB ever since January 2006.

173

The short version of the institute’s French name is CEPOL: College Européen de Police

177


1.1.

The operation and budget of CEPOL

Great majority of the participants of the CEPOL seminars and training courses arrive primarily from the member states (about 95%), moreover, the representatives of the joined174 and applicant175 member states as well as the officials of the Europol and Interpol also take part in the events. In the 2006-2010 period, the number of lecturers and instructors reached 3,000, and majority of these professionals came from the member states while a smaller fraction of them arrived from other agencies and organisations, such as the Interpol. It is a broadly shared objective to elaborate a common European habit of the mind and spirituality coping with the utmost problem, namely the fight against crime and dealing with crime prevention, the maintenance of law and legislation in order and security policies with special focus on the cross-border dimension and effect of problems mentioned above. Increasing the technical and management capacity know-how means to be a direct objective, on the other hand promoting the cooperation and commitment toward common tasks among the law enforcement organs of the member states also constitute a direct goal. Looking through the broader correlations of the CEPOL activity sphere, it clearly reveals the zealous effort of the Agency for cross-border talent development– within the field of policing cooperation – furthermore, a dominant focus is cast on the priorities of the EU Internal Security Strategy, particularly on ’crime prevention and on the fight against serious,organised,- and cyber-crime and terrorism.’176 The EU – as a result of the Lisbon Treaty - has come to the decision to move towards a greater community action leaving behind the former inter-governmental cooperation level. As a matter fact, the mandate, objective and dissemination of the CEPOL must be more clearly defined than it is set in the current regulation.

174

Iceland, Norway and Switzerland Turkey and Macedonia 176 European Commission, Communication from the Commission to the European Parliament and the Council, The EU Internal Security Strategy in Action: Five steps towards a more secure Europe. COM (2010) 673 final, 22 November 2010. p. 2. 175

178

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 In the initial time periods, the budget of the CEPOL used to be allocated from the member states’ contributions which resulted in continuous financial insecurity e.g. delayed payments, and lack of willingness to subsidize certain projects. ’To sort this problem, the European Commission in its recommendation177 of October 2004 – aiming at modifying the Council resolution to establish the CEPOL – meant to strive for providing EU agency status for CEPOL and also for making it eligible for European budgetary subsidy that would put an end to its dependency on the members states’ financial contribution.’178 The budget of CEPOL increased from 4.3 million to 8.8 million Euros between 2006 and 2009, than it fell back to 7.8 million Euros in 2010179. With the shrinking budget the CEPOL has been ranked among the smallest budgetary units from the list of the European institutions, bodies and agencies. The budget is made up of three major types of expenses, such as: human relation, infrastructural and operation costs.

1.2 The organisation of CEPOL

CEPOL is managed by the Governing Board, as a common decision-making body made up of the representative delegates of each member state – generally, the directors of the national police training colleges of the countries – who share one vote each in the board. The Chair of the Board is usually the representative of the country holding the presidency of the European Council180. In the Board conventions, besides the delegates eligible for voting, there are also present the national coordinators, 1-1 from each member state, and an observer delegate of the General Secretariat of the Council, of the European Commission and of the EUROPOL is also present without right to vote. The Director of CEPOL also takes part in the meetings, yet has no right to vote, either.

177

COM (2004) 623 Recommendation on Council Decision on establishing the European Police College (CEPOL) as an EU institution 178 Gábor TAR: The role of the European Police College in the European law enforcement education. In.. Journal of Hungarian Domestic Affairs (Belügyi Szemle), 2005/ 7-8, p124. 179 European Police College: Five Year Report. Bramshill, 2011. 5. p. http://www.cepol.europa.eu/fileadmin/website/newsroom/pubblications/CEPOL_5_Year_Eva luation.pdf downloaded on 10 Dec., 2011 180 József BODA 2007, p 162.

179

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 The European agencies – along their annual assessments of 2008/2009 – discussed about the size of the CEPOL Governing Board, raising the issue of proportionality taken the size of the agency and the bulky expansion of its Governing Body. It is rather questionable and arguable the fact that whether such a small agency as the CEPOL really demands such a large Governing Board where, generally there are three times more participants in the meetings than in the staff of the agency itself. The European Parliament expressed its concern about this issues, as well181. From another point of view, though, taken into account the extensive size of the CEPOL network, this Governing Board is not as large as it looks.

The various surveys reveal that the CEPOL resources are sufficient, moreover the member states’ representatives manifest a considerably big support for the strengthening of the director’s authority and for increasing the role of the Secretariat, though rather in terms of CEPOL administrative operations and less in subject issues. This development would relieve the workload of the Governing Board, which this way would be able to focus significantly more on strategic issues. Furthermore, from another perspective, the fact that the Director is in charge of the CEPOL activity without his right to vote proves to be also arguable, (however, this kind of charge d’affairs is quite common within the European agencies) just like another similar case where the CEPOL must comply with the budgetary regulations and measures which are fulfilled by the member states. Although, the Council resolution does not specify it, CEPOL has got four committees/departments182 which elaborate recommendations and proposals for the Governing Board. All the member states have a representative in one of the committees and the delegates cannot fulfil their mandates for more than three years in the commission, and often occurs that the committee members are Governing Board members, as well. The work of the Committees is supported by various project and task workgroups and sub-divisions. The workgroups are to be constantly operating specialized/expert groups, and they compile reports for any given committee. The project groups consist of experts, specialists also reporting to the committees and operating within a designated time frame.

181

EP, European Parliament Decision of 7 October 2010 on discharge in respect of the implementation of the European Police College for financial year 2008 (C7-0198/20082009/2127(DEC)), 7 October 2010. point 6. 182

Annual Program’s Committee or Department, Finance and Administrative Committee, Training and Research Comm., and Strategic Affairs Committee

180

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 Other organisational structural units of CEPOL also contain the National Contact Points, the National Training Coordinators, the National Administrators, or the National E-Net organisers. The National Contact Points provide the liaison with the member states, especially towards the executive level and with the member states’ police colleges. 1.4. CEPOL’s relationship with other agencies

However, the European agencies do share some common points, there are also several divergent features among them. For instance, the role and the structure of their boards; their issue of their offices; the size of the secretariat; the existence or lack of consulting bodies and the extension of the decentralised networks within the member states. CEPOL constitutes an agency from among the various organs within the framework of the EU Justice and Home Affairs Cooperation.183 There are also other EU-funded networks (e.g. EUCPN)184, whose operations are of great importance for CEPOL.

The idea of joining the EUROPOL had been raised even during the discussions about the establishment of CEPOL. The European Commission’s Evaluation report on decentralised agencies of 2009 contested on the raison d’etre and justification of CEPOL’s separate agency status. In the report it was stated that: ’The need for a separate agency with the purpose of training police officer is not clear against possible alternatives e.g. the fact that EUROPOL both has the topical expertise and the contacts to Member States via its liaison officers on its premises.’185 The idea of merging the two organisations had been also raised in a draft version of the Stockholm Programme, though it was later on ruled out. No surprise, naturally the results of a survey on the merger issue demonstrated very slight support for this proposal,

183

Others include the European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction (EMCDDA), EUROJUST, EUROPOL, FRONTEX 184 European Crime Prevention Network 185 Evaluation of the EU decentralised agencies in 2009. Final Report Volume III Agency level findings, Ramboll, Eureval, Matrix. December 2009. p.32 at http://europa.eu/agencies/documents/agency_level_findings_en.pdf downloaded on 10 Dec., 2011

181

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 namely 80% (20 out of 25) of the respondents rejected the idea of merging CEPOL into EUROPOL. The following list of arguments displays the pros and cons of the merger:

Expenses: the merger of CEPOL into EUROPOL raises the issue of cost-efficiency, as well, since the accession would enable a positive financial balance sheet (in 2009 EUROPOL had a staff of 662 employees and a budget of 668.5 million Euros), all the same, some initial fusion costs need to be accounted for.

Capacity building or talent development versus operational targets: provided that the same organisation is in charge of the police capacity building projects as well as of the police operations services, then it is highly expected that the latter takes over the leadership in budget allocation and in focus. Under tight budgetary pressure, the financial resources are likely to be allocated for the short-term operational goals rather than for achieving the medium or long-term capacity development objectives. The focus of capacity building is likely to be altered and affected by the daily operational needs rather than focusing on broader trends or future development projects. Nevertheless, the feed-backs from some member states (e.g. Austria or Spain) imply that this argument is not quite commonly shared and rather depends on the organisational operations of certain member states where diverse models are running. Moreover, the EUROPOL keeps claiming that it fulfils long-term goals, too, particularly emphasizing the key importance of professionalism in the special fields of law enforcement. It is noteworthy that the main focus of EUROPOL in terms of covering the special issues has remained pretty stable along the time frame of 2006-2010. Agency management: the Commission’s evaluation report highlights upon a relevant topic in this matter. In order to achieve the goal of joint agencies, it is desirable that ’the governing body of the merged organisation should provide room for any interests that may rise’. Issues or subject matters may be referring to practical operations, e.g. whether the management represents the operational or capacity building interests properly, namely the representative of a member state can protect both the interest of operations and of capacity building, or not.

182

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 Despite the successful efforts to preserve the separate entity of CEPOL, the idea of merger was adopted again into agenda in March 2013. The Commission prepared a proposal 186 for Council regulation prompting to abolish the two separate agencies and to found the EU Agency for Law Enforcement Cooperation and Training, hereafter EUROPOL, also formally providing continuity. The headquarter of the new agency would be in The Hague. According to the proposal, the EUROPOL Academy would be established as a departmental organisational unit managed by a deputy-director. Also, the member states would establish EUROPOL National Units within their competent police operational structures which would be the liaison and representative body among the police authorities, the law enforcement education institutions and the agency, as well. The Scientific Committee for Training would also be founded as a separate entity aiming to guarantee the training quality and academic management of the organisation.

The proposal defines the educational duties and activities of EUROPOL: 

support, develop, deliver and coordinate training for law enforcement officers in particular in the areas of the fight against serious crime affecting two or more Member States and terrorism, management of high-risk public order and sports events



the Europol Academy shall prepare multi-annual strategic training needs analyses and multiannual learning programmes.

The Europol Academy shall develop and implement training activities and learning products, which may include: * courses, seminars, conferences, web-based and e-learning activities; * common curricula to raise awareness, address gaps and/or facilitate a common approach

186

COM(2013) 173 final Proposal for a regulation of the European Parliament and of the Council on the European Union Agency for Law Enforcement Cooperation and Training (Europol) and repealing Decisions 2009/371/JHA and 2005/681/JHA http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/e-library/documents/policies/policecooperation/europol-cepol/docs/law_enforcement_training_scheme_proposal_en.pdf downloaded on 10 Oct., 2013

183

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 in relation to cross-border criminal phenomena; to ensure a coherent European training policy to support civilian missions and capacity building in third countries the Europol Academy shall: * assess the impact of existing Union-related law enforcement training policies and initiatives; * develop and provide training to prepare Member States’ law enforcement officers for participation in civilian missions, including to enable them to acquire relevant language skills; * develop and provide training for law enforcement officers from third countries, in particular from the countries that are candidates for accession to the Union

The Europol Academy is about to improve continuously and up-date regularly its methodology and measures applied, furthermore it tends to evaluate its training results. The EU Commission has also initiated the establishment of a comprehensive law enforcement educational system the European Law Enforcement Training Scheme187(or hereafter, LETS), which may constitute an appropriate solution for the training demands, and it is likely to support the EU law enforcement policy priorities much more significantly.

The focal point of LETS is to improve mutual cooperation among law enforcement authorities in the European Union, to strengthen and support their actions as well as to deliver a coherent European training policy, no matter of their professional background (e.g. prosecutors) or law enforcement personnel (police, border guards) or their ranks and their positions. In the new proposal, the future Europol Academy share a key function, and FRONTEX could preserve its tasks concerning the border guards’ training.

187

COM(2013) 172 final Communication from the Commission to the European Parliament, the Council, the

European Economic and Social Committee and Committee of the Regions Establishing European Law enforcement Training Scheme http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/elibrary/documents/policies/police-cooperation/europolcepol/docs/law_enforcement_training_scheme_en.pdf downloaded on 10 oct.,2013

184

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 The Commission, by presenting and analysing the current status of the training schemes, pinpoints at the various training gaps existing within the member states’ and the European educational field. It highlights upon the recognition that the law enforcement authorities and various European agencies have reported on the lack of qualified instructors and gaps in consistent curriculum regarding cross-border investigation issues and training demands on special, European-level areas such as, diverse economic frauds, money laundry, human and drug-trafficking. In these special training fields, as a result of the Europol Academy financial contribution, the member states’ budget expenses may also decrease. In the proposal, it is also particularly emphasized that the law enforcement officers involved in cross-border cooperation must share thorough foreign language skills, underlining the fact that in many member states only few law enforcement staff have access to high level language training.

The Hungarian delegation has also expressed its concerns and dissent on the missing analyses and the figures about the expected financial cost-saving effect leading to the elaboration of the proposal by the Commission. It is to be feared that the role of education will be pushed back within the agency and would become of secondary importance. Noteworthy, that there is no overlap between the current tasks and operation of Europol and CEPOL which also denies the need for merger. The police officers’ training and the support of researches as well as the access to law enforcement strategy-making could be breached and hindered by this measure.188

2. The Middle European Policy Academy The Middle (Central) European Police Academy – Mitteleuropäische Polizeiakademie – hereafter, MEPA - means to be the law enforcement training cooperation institute of the Central European countries. The training cooperation has started working under the name of

188

The detailed version of the Hungarian standpoint can be found at CEPOL liaison officer, dr.univ.Rita KISS, National University of Public Service, Faculty of Law Enforcement.

185

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 Austrian-Hungarian Police Academy (or AHAP)189 since 1992 – referring to the participating countries, then it has been operating by the name of MEPA since 1993. Its goal is to facilitate and strengthen the international policing work and cooperation against serious, cross-border transnational organised crime through common further training courses. Its member states are: Austria, Hungary – founder states – Czech Republic, Germany, Slovakia and Slovenia190.

In 1997 MEPA signed an agreement with AEPC which has resulted in expanding opportunities of organising common seminars and projects and joining each other’s board meetings.

2.1. The activity of MEPA

As expressed in the Common Declaration of 2001, MEPA supports the cross-border and international policing cooperation ensuring the following list of activities: 1. ’disseminating, facilitating and developing the expertise and experiences necessary for achieving the best practice in law enforcement field work;’ 2. ’advising and disseminating special legal and organisational know-how, transferring specific practices and police analytical investigation methods and strategies;’ 3. ’sharing experiences and know-how related to the correlations among the social, economic, political and cultural environment and the serious crime manifestations, particularly the organised,- economic,- and environmental crime and terrorism;’

189

KISS, Lajos: ’The foundation of mid-level training scheme, the presentation and evaluation of its first phase and the possible development trends’. In Hungarian Law Enforcement Bulletin. edited by the Police College of Hungary, 2010/1. Budapest.2010 p.113 190 http://www.mepa.net/Deutsch/Seiten/Einfuehrung.aspx downloaded on 19 Aug.,2013

186

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 4. ’building trust and more personal relationships, furthermore to soften and reduce the problems concerning mutual understanding and prejudices;’191

MEPA provides various further training modules for the professional police and border control staff of the member states, who are expected to have at least five year work experiences coping with cross-border crime and investigation, are in mid-rank position and desirably are above 40, with graduate professional degrees and are also suitable and trained for communicative and contact-making, relationship-building tasks and challenges. Training programmes of this kind are the following: 

criminalist training



special integrated border-security training



international special seminars in Hungary and other member states



professional study-visit at the foreign service venue appropriate to the given special field of study



language practice study program in German language area



foreign language training courses preparing for elementary, intermediate and advanced level language exams, as well as professional seminars conducted in the given foreign language for intermediate and advanced level speakers192

2.2. The organisation and budget of MEPA

The most important organs of MEPA are the Board of Directors, the Board of Trustees, the Central Bureau of Coordination and the National Contact Points.

The Board of Directors is the superior decision-making body of the MEPA. Its primary task is to approve the annual activity programme and the budget. The members of the Board of Directors come from the competent state authorities of the given member state.

191

Common Declaration downloaded http://www.nokitc.hu/hungarian/kerakozosnyil.html on 19 August, http://www.nokitc.hu/english/bemutatkozas.html 192 http://www.nokitc.hu/hungarian/kera.html donloaded on 10 July, 2013

from 2013 or

187

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 The duty of the Board of Trustees, among others is to devise and hand in an annual activity programme-proposal to the Board of Directors, to coordinate and supervise the content-based activities, and to prepare and implement the decisions of the Board of Directors.

Each participating ministry appoints a National Contact Points. The primary tasks of the National Contact Points are to organise and to carry out the training courses in the given member state, to select and to choose the suitable applicants for these programmes, to deliver the regulations and directives of the, as well as to appoint the members of the editor’s office and training course and seminar leaders. The National Contact Points support with all their means available the work of the Central Bureau of Coordination. The budgetary expenses of the seminars and training courses – as a governing rule – are to be covered by the organising institution. 193 3. FRONTEX194

3.1. The activity of FRONTEX

The European Agency for the Management of Operational Cooperation at the External Borders (further on: FRONTEX) started operating in October 2005. The primary tasks of FRONTEX are in particular ’to coordinate operational coordination between member States in the field of management of external borders; to assist Member States on training of national border guards, including the establishment of common training standards; to carry out risk analyses, to follow up on the development of research relevant for the control and surveillance of external borders; to assist

Member States in circumstances requiring

increased technical and operational assistance at external borders; provide Member States with necessary support in organising joint return operations’.195

193

Common Declaration http://www.nokitc.hu/hungarian/kerakozosnyil.html downloaded on 19 Aug., 2013 194 European Agency for the Management of Operational Cooperation at the External Borders 195 Council Regulation on the establishment of European Agency for the Management of Operational Cooperation at the External Borders, EC 2007/2004 Chapter II. Art.2.

188


This agency, though is not eligible for interfering with the Member States’ border security policies, having no real decision-making competencies.196 Nevertheless, FRONTEX maintains tight relationship with all the other European agencies197 in charge of the protection and surveillance of the external borders, also with the customs authorities’ cooperation and the animal and plants’ welfare cooperation organs.198

In all the member states the sc. National Frontex Point of Contacts, hereafter: NFPoC have been established. The role and tasks of NEPoC in Hungary is fulfilled by the Secretariat of the National Police Department’s Policing Directorate.199

3.2 The organisation of FRONTEX

The Agency is a competent European community organisation with legal entity represented by the Executive Director.

The Agency is directed by the Management Board, its members are made up of the delegates of the member states’ border control authorities (one delegate and a substitute) based on their relevant experiences and professional know-how, and also supplemented by two delegates (and two deputies) of the European Commission. Frontex Management Board is tasked with

196

Bachmann, Klaus: FRONTEX and Transborder Governance in the EU. Review of Internatianal Affairs 59. Vol. 2008. 1132. No. p15. 197 FRONTEX Partners among others are: EUROPOL, International Organisation for Migration (IOM), Organisation for Security and Cooperation in Europe (OSCE), United Nation’s High Commissioner for Refugees (UNHCR), International Centre for Migration Policy Development (ICMPD), European Organisation Against Fraud, CEPOL, etc. 198 Hortobágyi, Dániel: Presenting the FRONTEX and its cooperating partners concerning the Schengen border control system June 5, 2010, p.5 http://www.biztonsagpolitika.hu/documents/1277416041_hortobagyi_daniel_a_frontex_es_eg yuttmukodo_partnereinek_bemutatasa_schengen_tukreben_-_biztonsagpolitika.hu.pdf downloaded on 19 Aug., 2013 199 Görbe Attiláné Zán, Krisztina: The issue of Hungarian migration, handling conditions and opportunities. PhD Thesis, ZMNE (National Defense University of Hungary) Doctoral School, Budapest, 2010. p. 53.

189

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 efficiently controlling the functions of the agency. Among other responsibilities, the Board establishes the budget and verifies its execution, ensures transparent decision-making procedures are in place and approves the Agency’s HR policy and organisational structure. The Board based on the proposal of the European Commission also has the right to appoint the totally independent Executive Director of the Agency for a five year-term – which can be prolonged once – who manages the operation of the agency and responding to the Board. Upon the request of the European Parliament or Council, the Executive Director makes a report on his achievements. The Executive Director, in compliance with the regulations of Art. 25 of the Council Decision on the foundation of the agency prepares and implements the decisions, programmes and activities elaborated by the Management Board; also enacts the necessary measures for the best practice of the Agency, each year elaborates an operation plan and compiles an activity report and a budget draft submitting to the Management Board, and further on implements all these in practice. The agency’s organogram is also broken down in further structural units, beyond the ones mentioned above. The Operation Division200, the Capacity Building Division201 and the Administrative Division202 constitute the main framework of FRONTEX organisation203.

3.3. The budget of FRONTEX FRONTEX employs more than 300 personnel at present.204 Its budget is made up of the following items: the volunteer contributions of the member states, the fees of its services

200

Under the tasks of the Operation Division are to be found the tactical operations’ coordination and the management of the FRONTEX Situation and Risk Analysis centres. 201 The Capacity Building Division deals with organising trainings, seminars, research and development operations. 202

The Administrative Division is responsible for compiling and supervising the agency’s budget, for handling the administrative and legal affairs. 203 ZÁMBÓ Katalin: The organisation and operation of FRONTEX. in.: Gaál- Hautzinger (ed.): Studies from the scientific conference: ’Quo Vadis public order protection? Fundamental rights, social duties and security.’ Pécsi Határőr Tudományos Közlemények. XI. Pécs, 2010. pp. 221-231. 204 w3.frontex.europa.eu/assets/About_Frontex/Governance_documents/Annual_report/2012/E N_General_Report_2012.pdf downloaded on 19 Aug., 2013

190

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 provided, the contribution of the states joining to the implementation and development of the Schengen achievements,205 as well as of the budgetary item of the European Union designated for this purpose. The budget of FRONTEX has been rising proportionally with the increase of the amount of demanded operations from the member states. The Agency was financed from the following budget: in 2005 from 6.2 million Euros, in 2006 19.2 million, in 2007 42.2 million, in 2008 72.2 million, in 2009 88.8 million,206 in 2010 92.8 million, in 2011 it reached 118.1 million while in 2012 it dropped to 89.5 million Euros.207 The paramounting budget of 2011 reflected upon the North-African migrant crisis.

3.4. Trainings

Regarding the trainings, the European Council decision of 2007/2004, Chapter II., Art. 5 elaborates in details the tasks to be fulfilled: ‘the Agency shall establish and further develop a common core curriculum for border guards’ training and provide training at European level for instructors of the national border guards of Member States. The Agency shall also offer additional training courses and seminars on subjects related to the control and surveillance of the external borders and return of third country nationals for officers of the competent national services of Member States. The Agency may organise training activities in cooperation with Member States on their territory.’ Furthermore, it follows the concerning scientific research results, updates and transfers the relevant information toward the European Commission and to the member states. For achieving the above-mentioned goals, FRONTEX initiated and started its sc. Mid-level training programme, which has considerably developed a lot since then; the competence prerequisites’ roadmap for the bachelor and master’s training courses have also been launched as well as the elaboration of the training programmes has taken place.208

205

Norway, Iceland, the UK and Ireland Lodge, Anthony (ed.): Beyond the Frontiers. FRONTEX: the first five years. Warsaw. 2010. p.10. 207 w3.frontex.europa.eu/assets/About_Frontex/Governance_documents/Annual_report/2012/E N_General_Report_2012. pdf downloaded on 19 Aug., 2013 208 KISS, Lajos: The expected effect of FRONTEX educational and training activity on the national border-guard education and training system. In.: Hautzinger – Verhóczki (ed.): On the track (Sodorvonalon). Studies for the 60th 206

191

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 Training the more than 400,000 border guard and police personnel – involved in the EU border control activities – does not prove to be the responsibility of FRONTEX, but it has remained under the member states ‘authority. Thus, the FRONTEX Training Unit is not a kind of a school rather a development and supervisory centre of the common border control training standards in the EU.

4. Summary

Hungary and the Hungarian police has taken part in the international peace and securitykeeping and maintenance missions ever since 1989. Moreover, Hungary also shares comprehensive experiences in the field of international law enforcement education, since both the Middle-European Police Academy209 (MEPA) as well as the International Law Enforcement Academy (ILEA)210 were established in Budapest, Hungary in 1993 and in 1995, respectively. Hungary has also been participating in the CEPOL activities since 2001. The International Training Centre of the Ministry of Interior Affairs has been appointed to be in charge of the CEPOL activities and tasks carried out in practice by the International Operations’ Office.

Concerning the future of CEPOL, serious short and long-term changes are expected. From one hand, the agreement signed with various European agencies aims to strengthen their cooperation and relationship, from the other hand the present director’s main priority is to foster and improve the bilateral cooperation with the Agency as well as with other European institutions. Improving communication, particularly between the Secretariat and the member states means to be crucial for preserving the autonomous status of CEPOL, involving the extensive application of marketing-type external communication tools and web 2.0 techniques e.g. E-net, video-conferences, web-seminars etc.

birthday anniversary of Gergely Virányi. Hungarian Association for Law Enforcement, Border Guard Division, Budapest, 2012. p. 128. 209 Its member states are: Austria, Czech Republic, Slovakia, Poland, Hungary, Slovenia, Germany and Switzerland 210 The ILEA was established in Budapest upon the agreement signed by the governments of the Republic of Hungary and of the United States of America.

192

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 After presenting the various cooperation forms in training, the question may rise whether the CEPOL, FRONTEX and MEPA training opportunities may interfere or not with each other. However, the diverse tasks and goals may easily provide an answer for this query. MEPA, primarily deals with the education and further training of German speaking law enforcement staff, contrary to CEPOL, where the advanced level English language competence is a basic prerequisite. All the same, FRONTEX trains and develops primarily on the external border control and security principles and practices and it has also started to elaborate the curricula for under-graduate and graduate programme modules. Several EU agencies (FRA, OLAF, EMCDDA etc.) carry on organising trainings, yet not as their main profile as it is the case of CEPOL. These training programmes, which often interfere and overlap in venue and schedule should be more efficiently organised and coordinated even within CEPOL. Also at present, CEPOL organises more than 100 different training activities ranging from traditional, well-functioning seminars to multi-week sessions for senior leaders or preparatory seminars for future mission leaders in third countries, as well as to scientific and practical training courses - for credit points - on disseminating the European law enforcement cooperation. Since October 2014 the CEPOL Secretariat has started its work in Budapest, Hungary.

193

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 References: 1. Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökségről szóló 2007/2004 EK Tanácsi rendelet II. fejezet 2. cikk 2. Bachmann, Klaus: FRONTEX and Transborder Governance int he EU. Review of Internatianal Affairs 59. Vol. 2008. 1132. No. 15. o. 3. COM(2013) 172 final Communication from the Commission to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee and Committee of the Regions Establishing European Law enforcement Training Scheme http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/e-library/documents/policies/policecooperation/europol-cepol/docs/law_enforcement_training_scheme_en.pdf letöltve:2013.10.10. 4. COM(2013) 173 final Proposal for a regulation of the European Parliament and of the Council ont he European Union Agency for Law Enforcement Cooperation and Training (Europol) and repealing Decisions 2009/371/JHA and 2005/681/JHA http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/e-library/documents/policies/policecooperation/europol-cepol/docs/law_enforcement_training_scheme_proposal_en.pdf letöltve:2013.10.10 5. Görbe Attiláné Zán Krisztina:A magyarországi migráció helyzete, kezelésének feltételei és lehetőségei. PhD értekezés. ZMNE Hadtudományi Doktori Iskola, Budapest, 2010. 53. o. 6. Hortobágyi Dániel: A FRONTEX és együttműködő partnereinek bemutatása a schengeni

határellenőrzési

rendszer

tükrében.

2010.

június,

5.

o.

http://www.biztonsagpolitika.hu/documents/1277416041_hortobagyi_daniel_a_fronte x_es_egyuttmukodo_partnereinek_bemutatasa_schengen_tukreben__biztonsagpolitika.hu.pdf letöltés:2013.08.19. 7. www.mepa.net/Deutsch/Seiten/Einfuehrung.aspx letöltés:2013.08.19. 8. www.nokitc.hu/hungarian/kera.html letöltve:2013.07.10. 9. Kiss Lajos: A FRONTEX oktatási és képzési tevékenységének várható hatása a nemzeti határrendészeti oktatásra és képzésre. In: Hautzinger-Verhóczki (szerk.): Sodorvonalon. Tanulmányok Virányi Gergely 60. születésnapja tiszteletére. Magyar Rendészettudományi Társaság Határrendészeti Tagozat, Budapest, 2012. 128. o.

194

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 10. Kiss Lajos: A mid-level képzés létrejötte, első szakaszának bemutatása és értékelése, továbbfejlesztésének lehetséges irányai. Rendvédelmi Füzetek, Rendőrtiszti Főiskola, 2010/1. Budapest, 2010. 113. o. 11. Közös

Nyilatkozat.

http://www.nokitc.hu/hungarian/kerakozosnyil.html

letöltés:2013.08.19. 12. Lodge, Anthony (ed.):Beyond the Frontiers. FRONTEX: the first five years. Warsaw. 2010. 10. o. 13. Zámbó Katalin: A FRONTEX szervezete és működése. In: Gaál-Hautzinger (szerk.): Tanulmányok a „Quo vadis rendvédelem? Szabadságjogok, társadalmi kötelezettségek és a biztonság” című tudományos konferenciáról. Pécsi Határőr Tudományos Közlemények. XI. Pécs, 2010. 221-231. o. 14. Boda József: A CEPOL szerepe a nemzetközi rendőri együttműködésben, különös tekintettel a rendészeti oktatásban és gyakorlatban használható ismeretekre. In: Határrendészeti Tanulmányok. RTF, 2007/2. Különszám. 162. o. 15. COM(2004)623 Javaslat A Tanács Határozata az Európai Rendőrakadémiának (CEPOL) az Európai Unió szerveként törtnő létrehozásáról 16. European Parliament Decision of 7 October 2010 on discharge in respect of the implementation of the European Police College for financial year 2008 (C70198/2008-2009/2127(DEC)),

7

October

2010.

point 6. 17. European Commision, Communication from the Commission to the European Parliament and the Council, The EU Internal Security Strategy in Action: Five steps towards a more secure Europe. COM(2010) 673 final, 22 November 2010. 2. o. 18. European

Police

College

Five

Year

Report.

Bramshill,

2011.

5.

p.

http://www.cepol.europa.eu/fileadmin/website/newsroom/pubblications/CEPOL_5_Ye ar_Evaluation.pdf letöltés:2011.12.10. 19. Evaluation of the EU decentralised agencies in 2009. Final Report Volume III Agency level

findings,

Ramboll,

Eureval,

Matrix.

December

http://europa.eu/agencies/documents/agency_level_findings_en.pdf

2009.

32.

o.

letöltés:

2011.12.10. 20. www.frontex.europa.eu/assets/About_Frontex/Governance_documents/Annual_report/ 2012/EN_General_Report_2012.pdf letöltés:2013.08.19. 21. www.frontex.europa.eu/assets/About_Frontex/Governance_documents/Annual_report/

195

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 2012/EN_General_Report_2012.pdf letöltés:2013.08.19. 22. Tar Gábor: Az Európai Rendőrakadémia szerepe az európai uniós rendőrképzésben. In: Belügyi Szemle 2005/7-8. 124. o.

196


Potoczki Zoltán: A dohánygyártmány jövedéki szabályozásának aktualitásai Absztrakt Jelen tanulmány a dohánygyártmányok adójogi szabályozásának aktuális kérdéseire fókuszál. A dohányzás történetének rövid érintését követően az uniós és hazai szabályozás ismertetése következik. Ennek keretei közt taglalásra kerül a dohánygyártmányok adóztatásának kérdésköre, ezekkel összefüggésben a hazai piac alakulása, a „trafik törvény” bevezetésének tapasztalatai és a fekete piaci tendenciák bemutatása. A tanulmány a záró gondolatok ismertetésével zárul.

*** A dohányzás kialakulása Az emberiség történelmében jelentős állomásnak számít a tűz használatának megtanulása. Az ősember felismerte a tűz és a füst előnyeit, melynek gyakorlati haszna mellett spirituális tartalma is lett. Az ősközösségi „társadalmakban” a vallásgyakorlás során a szellemeknek, isteneknek bemutatott áldozatokat gyakran különböző füstölési szertartások kísérték. Mindemellett a füstölő szerek a gyógyításban is szerepet játszottak: a füstöt inhalálás, vagy pipához hasonló eszközökből történő szívás útján juttatták a beteg szervezetbe. A vallási és gyógyászati szerepe mellet a füstölés - bódító hatása miatt - élvezeti célt szolgáló szokássá is vált: némely ókori nép esetében bizonyos magvak, - pl. kendermag - elégetése és füstjének beszívása már élvezeti célból történt. A dohány Amerika felfedezésével jutott el Európába, Magyarországra török közvetítéssel került. A dohány termesztését, a dohánytermékek forgalmazását a Habsburg uralom idején már komoly, sok tekintetben a jelenlegi szabályozás elemeit is magában hordozó engedélyezési és adózási szabályozás jellemezte211. A dohányzáshoz kapcsolódó egészségügyi, társadalompolitikai és adópolitikai problémák

211

A jövedék történetét lásd bővebben in: Simon Zoltán, Pozsgai Zoltán, Kis Judit, Boros Sándor: Jövedéki alapok I. Lónyai Menyhért szakkönyvtár, VIVA Média Holding, 2006. 16-17. old.

197

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 szabályozása fontos részét képezi mind a hazai, mind pedig az közösségi jogalkotásnak és jogalkalmazásnak. Az Európai Unió szabályozása Hazánk 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz és ezzel kötelezettséget vállalt a Közösségi jogszabályok és a hazai szabályozás összhangjának megteremtésére és betartására. Ebből következően számos nemzeti szabály az Európai Unió jogszabályain alapul. A dohánygyártmányok tekintetében a legfontosabb uniós jogszabályok és azok rendelkezései az alábbiakban foglalhatóak össze: A Tanács 2008/118/EK irányelve általános rendelkezéseket állapít meg a jövedéki adóra vonatkozóan. Meghatározza, hogy a 95/59/EK, a 92/79/EGK és a 92/80/EGK212 irányelvek hatálya alá tartozó dohánygyártmányok jövedéki termékek, és a fogyasztásukat közvetett vagy közvetlen módon jövedéki adó terheli. Az irányelv lehetővé teszi, hogy a tagállamok a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékeket - az adózás szempontjából releváns adóügyi jelzéssel lássák el (pl.: zárjegy, adójegy) azzal a kikötéssel, hogy ez nem akadályozhatja a Közösségen belüli kereskedelmet és nem ütközhet a kettős adóztatás tilalmának elvébe. Meghatározza az adóraktár fogalmát, továbbá azt is, hogy az adó beszedése érdekében szükséges ezeknek a létesítményeknek az ellenőrzése. Ennek megkönnyítése érdekében megszabja azt is, hogy az adóraktári tevékenység folytatásához az adott tagállam illetékes hatósága által kiadott engedély szükséges. A Tanács 2011-ben a fentebb említett három irányelv egységes szerkezetbe foglalásával létrehozta a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról rendelkező 2011/64/EU irányelvet. Az új irányelv rendelkezik többek között a dohánygyártmányok adóügyi értelemben vett termék meghatározásáról, a tételes és százalékos jövedéki adójáról, a minimum jövedéki adójáról illetve a cigaretták hosszáról.

212

A Tanács 95/59/EK irányelve a dohánygyártmányok fogyasztását érintő, a forgalmi adón kívüli egyéb adókról; valamint a Tanács 92/79/EGK irányelve a cigaretták adójának közelítéséről; továbbá a Tanács 92/80/EGK irányelve a cigarettán kívüli dohánygyártmány adójának közelítéséről.

198

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 Az irányelv a termékmeghatározás során a szivart és a szivarkát jobban el kívánja határolni a cigarettától, mint az előző irányelvek. Ennek oka abban keresendő, hogy a cigarettának magasabb adóterhe van, mint a szivarnak és szivarkának. Ezt kihasználva sok dohánygyártó a cigarettára hasonlító szivart, szivarkát készített. 2014. december 31-ig Magyarország és Németország haladékot kapott, így addig a szivarra és a szivarkára vonatkozó korábbi meghatározást alkalmazhatja. Ezt követően viszont az élesebb termék meghatározást biztosító szabályozást kell alkalmazniuk a jogi szabályozás során. Az irányelv értelmében a cigarettára tételes és százalékos jövedéki adót is kell alkalmazni. Megszabja, hogy 2013. december 31-ig a tagállamok minimum jövedéki adójának, vagyis a két adótételnek együttesen el kell érnie a kiskereskedelmi értékesítési ár az irányelvben meghatározott százalékát, illetve az ártól függetlenül egy minimum összeget. Bulgária, Észtország, Görögország, Lettország, Litvánia, Magyarország és Románia 2018-ig haladékot kapott ennek a kötelezettségnek a teljesítése alól, hogy a meghatározott értékeket fokozatosan, lépésről-lépésre tudja elérni. Ennek oka az, hogy az átmeneti idő engedélyezése nélkül ezekben az államokban a minimum adó mértékek azonnali bevezetése oly’ mértékben megemelné a legális termékek árát, hogy az a fekete piac irányába tolná a legális dohánypiacot. A cigarettasodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohány minimum jövedéki adójának szintjét is meghatározza az irányelv, melynek mértékét négy lépcsőben kívánja növelni. Az első lépcsőt 2013. január 1-ig kellett teljesíteni, míg a következőknek 2015-ig, 2018-ig, és végül 2020-ig kell eleget tenni.213 A dohánygyártmány hazai szabályozása 2004. május 1-jén lépett hatályba az azóta többször módosított 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól (továbbiakban: Jöt.).214 A törvényi szabályozásból kiindulva megállapítható, hogy a dohánygyártmányok meghatározásával

összefüggésben

megkülönböztethetünk

adóügyi

értelemben

vett

213

Megemlítést érdemel az a tény, hogy Magyarország e tekintetben már 2006. évben teljesítette ezt a lépcsőfokot. 214 A jogszabály XV. fejezete foglalkozik a dohánygyártmányokkal a részletszabályokat pedig a 8/2004. (III.10) PM rendeletben találhatjuk. Kiemelendő mindemellett a 14/1998. (IV. 30.) PM rendelet az adójegy igénylésére, visszavételére, alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról.

199

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 dohánygyártmányokat és egyéb dohánygyártmányokat. Az egyéb kategóriába tartoznak például az úgynevezett füst nélküli dohánytermékek, amelyek lehetnek rágásra és a tüsszentésre szolgáló, illetve szájon át fogyasztandó dohánytermékek. 215 Adóügyi szempontból a Jöt.-béli szabályozás bír relevanciával, így arra fókuszálva megállapítható, hogy adójogi értelemben véve – szinkronban a Tanács 2011/64/EU irányelvével dohánygyártmánynak minősül a szivar, szivarka, cigaretta és a fogyasztási dohány, mely még két további altípusra bontható: a finomra vágott fogyasztási dohányra és az egyéb fogyasztási dohányra. A törvény mindemellett rendelkezik azokról a csak és kizárólag gyógyászati célra felhasználható gyógyhatású anyagot tartalmazó termékekről, amelyek a leírás alapján dohánygyártmánynak minősülnek, de nem tartalmaznak dohányt. Ezeket a termékeket nem lehet dohánygyártmánynak tekinteni, amennyiben a meghatározott hatóság216 által kiadott engedély birtokában hozzák forgalomba. Ezen engedély megléte nélkül vagy esetleges dohánytartalmuk esetén mindenképpen adókötelezettség keletkezik.217 Adóalap A cigarettát terhelő jövedéki adó vegyes adófajta, mivel - az Európai Unió tagállamaihoz hasonló módon – hazánkban két komponensből tevődik össze: A jövedéki adó megállapításánál egyfelől figyelembe kell venni a kiskereskedelmi eladási ár százalékos arányát, ez az egyedi, vagy értékarányos (ad valorem) adó. Mindemellett figyelembe kell venni a termék ezer darabjára meghatározott adót is, ezt hívjuk tételes (specifikus) adónak. A kettő összege teszi ki a jövedéki adót. A kiskereskedelmi eladási áron az adójegyen feltüntetett árat kell érteni, amely már magában foglalja a jövedéki adó és az általános forgalmi adó összegét is. A cigarettával ellentétben az egyéb dohánygyártmányokra csak a százalékos adómérték került meghatározásra.

215

Ezen termékek hazai szabályozását a dohánytermékek gyártásáról, forgalmazásáról és ellenőrzéséről szóló 102/2005. (X.31.) FVM rendelet adja. 216 Jelen szabályozás értelmében ez a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) 217 Ide vonatkozó példaként hozható fel a manapság oly’ felkapott elektromos cigaretta fenti hatóság által nem minősített (engedély nélküli) értékesítése

200

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 Vannak mindemellett olyan – EU-n kívüli országok (pl: Ausztrália, Norvégia), ahol csak tételes adót vetnek ki, míg más államokban pedig (például Marokkóban, BoszniaHercegovinában és Venezuelában) értékarányos adót alkalmaznak. Több ország ugyanakkor bonyolultabb rendszereket vezetett be. Viszonylag gyakoriak a többszintű adórendszerek, amelyek a cigarettát több kategóriába sorolják (például kiskereskedelmi ár, a cigaretta hossza vagy a csomagolás fajtája alapján), és minden kategóriára külön adókulcsot vetnek ki.218 Az eltérő adóstruktúrák miatt a cigaretta árában komoly különbség adódhat az országok között és az országokon belül is. A tételes adó tekintetében a hazai piacon megtalálható összes cigaretta márka termékeit - az olcsóbb és a drágább, prémium kategóriás termékeket egyaránt - ugyanannyi adó terheli szálanként. Ez az olcsóbb dohánygyártmányt előállító kisebb dohánygyártók számára kedvezőtlen, hiszen nekik – az alacsonyabb kiskereskedelmi eladási ár miatt - kevesebb összegből kell kigazdálkodniuk a tételes (szálankénti) adót. Az értékarányos adórendszer ugyanakkor kevesebb jövedéki adót szed be az olcsóbb cigarettákból a prémium - jobb minőségű és magasabb árkategóriájú - márkához képest, ami tovább bővíti az egyes termékek közti árkülönbséget. Mindebből következően az értékarányos (százalékos) adó emelése kedvezőbb piaci viszonyokat teremthet az olcsóbb termékeket előállítók számára, mivel az mindig a cigaretta kiskereskedelmi árán alapul. Ez alapján a drágább cigaretta márkák termékeit magasabb adó terheli, míg az olcsóbbakat alacsonyabb. Ezzel szemben a tételes adó növelése a kisebb dohánygyárak ellehetetlenítéséhez vezethet, mivel az intézkedés az olcsóbb árfekvésű cigaretták adóterhét növeli meg, így azok nem lennének képesek felvenni a versenyt a nagyobb tőkeerővel rendelkező multinacionális vállalatokkal. Összevetve a két adót, megállapítható, hogy a tételes adó egy egyszerűbb adófajta, mivel nem kell figyelembe venni a termék tényleges kiskereskedelmi eladási árát, csupán a termék mennyisége lényeges. Hátránya viszont, hogy az inflációt nem képes követni oly módon, mint az értékarányos adó, ami a termék árához automatikusan igazodik. A két adókomponens

218

http://www.pmi.com/hun/tobacco_regulation/tobacco_taxation/pages/tobacco_taxation.aspx (letöltve: 2014. dec. 3.)

201

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 kombinálásával, vagyis a vegyes adófajta létrehozásával – amennyiben az arányokat jól állítják be - egy jól működő, hatékony és viszonylag „igazságos” adóalapot lehet konstruálni.219 Adómérték A dohánygyártmányok adómértéke Magyarországon évente sokszor akár több alkalommal is megváltozott220. Az uniós csatlakozás előtti években még nem került meghatározásra a cigaretta és a fogyasztási dohány jövedéki adó minimuma, 2004. január 1-től azonban ezekre a minimum értékekre is tekintettel kell meghatározni a jövedéki adó mértékét. A minimum jövedéki adó jelentősége, hogy egyfelől garantál egy minimális adóbevételt a költségvetés számára, másfelől pedig az, hogy adott esetben képes közelíteni az egyes tagállamok által alkalmazandó adókulcsokat. Ez utóbbinak az a jelentősége, hogy a tagállamok íly’ módon próbálják megakadályozni azt, hogy aránytalanul nagy legyen az egyes tagállamok között a legális

dohánygyártmányok

kiskereskedelmi

ára,

mert

ez

egyfelől

sértené

a

versenysemlegességet, másfelől pedig a feketepiac elhatalmasodását is eredményezné. A cigaretta kapcsán a minimum adómérték alkalmazása azt jelenti, hogy a jövedéki adó két összetevőjének (ad valorem és specifikus) el kell érnie a forgalomba hozott cigaretta súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárának legalább a 2011/64/EU irányelvben meghatározott százalékát. A tagállamokban 2014. január 1-től a cigaretta jövedéki adójának el kell érnie a kiskereskedelmi értékesítési átlagárának legalább 60%-át, aminek ezer darab cigarettára viszonyítva legalább 90 eurónak kell lennie. Akik pedig 90 euró helyett legalább 115 euróban állapítják meg, azoknak a 60%-os követelménynek nem kell megfelelni. Ennek a teljesítése az egyes tagállamok számára - például Magyarország számára is - annyira drasztikus adóemelést követelne meg, hogy rajtunk kívül még hét ország haladékot kapott ennek teljesítésére 2017. december 31-ig.221 Fontos kiemelni, hogy a tételes adómérték cigaretta tekintetében minden esetben ezer darabra került meghatározásra. A törvény ezért a visszaélések elkerülése

219

http://www.pmi.com/hun/tobacco_regulation/tobacco_taxation/pages/tobacco_taxation.aspx (letöltve 2014. dec. 3.) 220 Az európai uniós csatlakozás óta eltelt időszak adómérték változásait az 1. sz. melléklet tartalmazza. 221 http://europa.eu/legislation_summaries/taxation/l31021_en.htm (letöltés ideje: 2014. december 3.)

202

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 érdekében tisztázza, hogy mi minősül egy darabnak. Egy darabnak minősül a 8 centimétert nem meghaladó cigaretta a hozzá illesztett füstszűrő és szopóka nélkül. A 8 centimétert meghaladó, de a 11 centiméternél nem hosszabb cigaretta már kettőnek minősül, a 11 centiméternél hosszabb, de a 14 centimétert nem meghaladó háromnak és így tovább. A finomra vágott fogyasztási dohány esetében is minimum adót határoz meg a törvény. Ennek mértéke a cigarettával ellentétben nem ezer darabban, hanem kilogrammban került meghatározásra. A Tanács 2011/64 EU irányelve több lépcsőben kívánja növelni a fogyasztási dohány minimum adóját. Először 2013. január 1-től a cigarettasodrásra szánt fogyasztási dohányra kivetett jövedéki adó összegének el kellett érnie a kiskereskedelmi értékesítési árának legalább 43%-át, de kilogrammonként legalább 47 eurót. Ezt követően 2015. január 1-től a kiskereskedelmi ár 46%-át, vagy 54 eurót, majd 2018. január 1-től 48%ot vagy 60 eurót, míg végül 2020. január 1-re az 50%-át vagy 60 eurót.222 Adóztatás A központi költségvetési bevételek jelentős részét a fogyasztáshoz kapcsolt adók adják. Az ebből származó adóbevételek – viszonylag állandó fogyasztási szokások mellett – stabil, jól tervezhető állami bevételi forrásként működnek. Ezen adók – fő szabály szerint - már a szabadforgalomba bocsátást megelőzően az állami kasszába befizetésre kerülnek. A dohánygyártmányok adóztatása két fő adóból áll, egyfelől a jövedéki adóból, másfelől az általános forgalmi adóból. A dohánygyártmányokból származó jövedéki adóbevételek többnyire évről évre nőnek. 2010-ben a korábbiaknál magasabb szintű adóemelésnek köszönhetően az adóbevételek jelentősen visszaestek, ezzel az előző évek állandóan növekvő üteme megtört.223 Ennek okát az adóemelésen kívül kereshetjük a lakosság jövedelmi helyzetében is. A gazdasági válság hatására számos munkahely megszűnt, a munkanélküliségi mutatók 2010-ben tetőztek, amikor elérték a 11,6%-ot.224 Mindebből következően a munkanélküliség, az adóemelés és a fogyasztók anyagi helyzete együttesen hozzájárul a

222

Ágoston Krisztián - Bajusz Éva - Boros Sándor - Lőrincz Csaba - Szabó Gábor - Szabó József: A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény egységes szerkezetben, magyarázatokkal 2012., Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt, Budapest (338. oldal) 223 Lásd a 6. sz. melléklet adatait. 224 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/jel/jel21012.pdf (letöltés ideje: 2014. december 3.)

203

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 bevételek alakulásához. Mivel mind az ad valorem, mind a tételes adó mértéke fokozatosan nőtt az utóbbi években, a gazdasági szereplők és a fogyasztók viselkedésében változásokra lehet felfigyelni, amelyet az árnövekedés következményeként lehet értelmezni. A dohányosok jellemzően nem leszokással reagálnak a változásokra, de a fogyasztási szokásaik módosulhatnak, így átállhatnak olcsóbb márkák fogyasztására, vagy a sodrós cigaretta szívására. A törvényhozó célja a cigaretta és a fogyasztási dohány minimum adójának növelése, az alábbi, 4 lépcsős ütemezéssel: az első lépcsőben 2013-ig kellett, majd ezt követően 2015-ig, majd 2018-ig és végül 2020-ig fokozatosan növelni a sodrásra szánt fogyasztási dohány minimum adóját. A fogyasztási dohány jövedéki adó mértéke Magyarországon már 2006-tól kezdve megfelel a 2020-as követelménynek, mivel eléri a kiskereskedelmi értékesítési ár 50%-át, így – az uniós jogkövetési kötelezettség szempontjából - nem szükséges a minimum adómértéket tovább emelni. Más kérdés viszont, hogy amennyiben az elkövetkező esztendőkben nem kerül sor a cigaretta adójának fokozatos növelése mellett a fogyasztási dohány adójának növelésére is, akkor a két termék ára közti olló folyamatos szétnyílásával a fogyasztók mind nagyobb hányada térhet át a fogyasztási dohány vásárlására, amely az adóbevételek mérséklődéséhez vezethet.225 Ez a tendencia ugyanakkor nem feltétlenül a legrosszabb forgatókönyv a dohánygyártmány adóbevételek alakulása szempontjából, mert amennyiben a kisebb mértékű adó alkalmazása – adott esetben - nagyobb fogyasztást generál az olcsóbb – de legális dohánygyártmányok (fogyasztási dohány) tekintetében, akkor abból összességében még mindig nagyobb mértékű adóbevétel származhat, mintha az illegális termékek felé fordulna a fogyasztók többsége. A legkomolyabb veszélyt az adóbevételek alakulására ugyanis a dohánygyártmányok feketepiaci részarányának bővülése jelentheti. A magas és egyre növekvő fogyasztói árak miatt bizonyos fogyasztói körök az imént említett legális alternatívát választják. Az adózott fogyasztási dohányból készült sodort cigarettát készítők csupán kihasználják a törvény által nyújtott lehetőséget, ami teljes egészében elfogadott, jogszerű magatartás.

225

A 3. sz. melléklet adataiból egyértelműen kiolvasható a fogyasztási dohány szerepének erősödése a hazai legális dohánypiacon.

204


Az árháború időszaka, a fogyasztási dohány jelentőségének növekedése Az utóbbi évek adóemeléseinek és a lakosság vagyoni helyzetének köszönhetően a fogyasztási szokások eltolódtak az alsóbb kategóriák, illetve a fogyasztási dohány felé. Ez a tendencia az olcsóbb cigarettát kínáló, kisebb dohánygyáraknak kedvezett. Ezt észlelve a nagyobb dohánygyárak egyrészt a fogyasztóik megtartása érdekében, másrészt a konkurencia termékeit fogyasztók átcsábítása reményében árháborúba kezdtek. Egyes márkák az alsó és középkategóriás termékeik árát 10-15%-kal is csökkentették, hogy árelőnyhöz juthassanak más gyártók hasonló termékeivel szemben. Ezen kívül a későbbi adóemelések hatásainak enyhítése céljából a gyártók „bespájzoltak” az alacsonyabb adómértékkel adózott adójegyekből. A készletezésből fakadó bevétel-kiesések problematikáját a törvényalkotónak 2011. november 1-től sikerült megoldania azzal, hogy az adóemelést megelőzően az adójegy felhalmozás lehetőségét kizárta az adójegy felhasználók tekintetében. Az árháborúnak csak a fogyasztók lehettek a nyertesei. Mind a dohánygyáraknak, mind az államnak kevesebb bevétele jutott a leszorított árú cigaretták után.226 A dohánygyárak kevesebb profitot, az állam pedig kevesebb áfa- és jövedéki adóbevételt realizálhatott. A cigaretta árának 10-15%-os csökkenése éves szinten több milliárd forintos veszteséget jelenthet a költségvetés számára. Az áremelések hatására a fogyasztók körében nem csupán az alsóbb kategóriájú cigaretták és a fogyasztási dohány felé történik az elvándorlás, hanem a még inkább csábító feketepiac irányába is. Bár a legális cigaretta árakban még mindig messze vagyunk jónéhány nyugateurópai cigaretta árhoz képest, de a fizetőképes keresletben óriási a lemaradásunk a Nyugathoz képest, így a hazai legális fogyasztás korlátai már most megmutatkoznak. Éppen ezért elmondható, hogy – egy bizonyos szintű adóemelés fölött - minél jobban nő a cigaretta ára, annál nagyobb veszélyt jelent a feketepiac az állami bevételekre. Az illegális alternatíva az államon kívül a dohánygyárak számára is jelentős bevétel-kiesést eredményez. A dohánygyárak rosszul járnak, mert a feketepiac elvonja a keresletet a termékeik elől, az állam rosszul jár, mert az illegális cigaretta után adóbevétele nem származik.

226

Vö. a 2,3,4 és 6. számú melléklet adatait.

205

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 A „Trafik törvény” A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény, közismertebb nevén a Trafik törvény 2013. július 1-jén lépett hatályba. Létrehozásának okai egyfelől a dohányzás megelőzése és visszaszorítása a fiatalkorúak körében, ezáltal a lakosság egészségügyi helyzetének javítása, másfelől pedig az engedéllyel

rendelkező

dohánygyártmány-kiskereskedelmi

tevékenyég

hatékonyabb

ellenőrizhetősége és az engedéllyel nem rendelkezők visszaszorítása. A törvény értelmében a dohánygyártmányok kiskereskedelme állami monopóliummá vált, de az állam koncessziós szerződéssel 20 évre átengedi ennek a tevékenységnek a gyakorlását. A nemzeti fejlesztési miniszter Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. néven 100%-ban állami tulajdonban lévő zártkörűen működő nonprofit részvénytársaságot hozott létre, hogy az előkészítse és lebonyolítsa a koncessziós pályázat kiírását, elbírálását és a szerződések megkötését. A szabályozás lényege, hogy a 2000 fős állandó lakossággal nem bíró településeken maximum egy, míg a 2000 főt meghaladó települések esetében 2000 lakosonként egy-egy dohánytermék kiskereskedelmi tevékenységet végző üzlet (trafik) alakítható ki. Ezek az üzletek az úgynevezett Nemzeti Dohányboltok. A dohánygyártmányok kizárólag ezekben értékesíthetők a végfelhasználók számára, de van néhány speciális kivétel ez alól.227 A Trafik törvénynek nem titkolt célja a dohánytermékek értékesítésének szigorúbb felügyelet alatt tartása is, melyhez szigorú szankciók társulnak. 200 ezer forinttól 10 millió forintig terjedő bírság is kiszabható arra az engedélyesre, aki a törvény rendelkezéseit, illetve a rá vonatkozó

szabályokat,

kötelezettségeket

megszegi.

Azokra

pedig,

akik

a

dohánygyártmányokkal engedély nélkül üzletszerű gazdasági tevékenységet végeznek, 5 milliótól 500 millió forintig terjedő bírság szabható ki.

227

Lehetőség van továbbra is a nemzetközi repülőterek területén működő tranzit adóraktárban, vagyis „duty-free shop”-ban, illetve a 2013. január 1-jén bevezetett utasellátó adóraktárban is a dohánygyártmányok értékesítésére. A Jövedéki törvény módosításának eredményeként 2013. július 1-től dohánygyártmányt, kizárólag felhatalmazás alapján nem jövedéki engedélyes kereskedő mozgóboltból is értékesíthet. Ennek jelentősége főleg azokban a kistelepülésekben, illetve tanyavilágban lehet, ahol nem alakultak trafikok (ennek oka az, hogy nem érte me g.

206

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 A törvény rendelkezései az eddig kisebb piaci részesedéssel rendelkező dohánygyáraknak kedveznek, akik a termékeikkel eddig nem tudtak részt venni a teljes magyarországi piacon. A trafik törvény hatályba lépése előtt a dohány cégek úgynevezett polcpénzt fizettek a fogyasztók körében népszerű, nagy forgalmat lebonyolító üzleteknek, hogy termékeiket árulják. Bizonyos üzletekben a márkakizárólagosság védte a terméket a konkurenciától. A trafikokban erre már nincs lehetőség, elvileg minden gyártó egyenlő feltételek mellett, ugyanúgy képviseltetheti magát a polcokon a cigarettásdobozaival. Magyarországon a dohányosok igényeit korábban körülbelül 42.000 legális értékesítési hely elégítette ki. Ezek száma 2013. július 1. után a tervezett 6.240 helyett mára 5.400 -ra csökkent. Kevesebb bolt lévén a fogyasztók nehezebben juthatnak hozzá a termékekhez, így más alternatívákat kereshetnek azok beszerzésére. A feketepiac ez által még nagyobb teret nyerhet, a legális piac rovására. A feketepiacról való beszerzés pedig a törvényalkotó akaratával ellentétes eredményhez vezethet. Ez esetben az állam nem kizárólag a dohánygyártmányok után fizetendő jövedéki adó és áfa-bevételektől esik el, hanem emellett ugyanúgy az adózatlan cigarettát fogyasztók egészségügyi ellátásának költsége is rá terhelődik.228 A kisebb dohánygyáraknak inkább a kiskereskedelmi értékesítési ár alapján megállapított százalékos jövedéki adó-komponens növelése kedvez. A százalékos adónak az emelése az alacsonyabb árfekvésű cigarettákat kisebb, a drágább cigarettákat nagyobb mértékben érinti. Jelenleg a cigaretták adóztatásánál körülbelül 50-50%-ban oszlik meg az értékarányos és a tételes adótartalom. Az értékarányos adó előtérbe helyezése nem diszkriminálja sem a kisebb, sem a nagyobb gyártókat, ezen jövedéki adó összetevő további emelésével még nagyobb különbség jönne létre a különböző kategóriájú cigaretták kiskereskedelmi eladási árában. Ezáltal minden gyártó az olcsóbb kategóriát helyezné előtérbe, ami pedig ismét árháborúhoz vezethet. A törvényalkotó legnagyobb és legnehezebb feladata tehát az, hogy a százalékos és

228

Kiemelendő továbbá, hogy a mai napig nincs azt alátámasztó adat, vagy kutatási eredmény, amely szerint a fogyasztók jelentős csoportja felhagyott volna a dohányzással, így a Trafik törvény egyik legfontosabb célja, vagyis a hazai dohányzás csökkentése/csökkenése egyelőre még várat magára.

207

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 tételes adók optimális arányát eltalálja, anélkül, hogy az a fogyasztók részéről a feketepiac növekedéséhez, a dohánygyártók részéről pedig árversenyhez vezessen. A nem megfelelő mértékű adóemelések és a Trafik törvény bevezetése várhatóan kedvezőtlen hatást gyakorol a magyar cigarettapiacra és a dohánygyárakra. A még működőképes dohánygyárak helyzetét jelentősen megnehezíti a fizetőképes kereslet hiánya, mivel az egyébként is csökkenő piacon az illegális cigarettára való kereslet növekedésnek indult. A feketepiac alakulása Az európai uniós átlagnál Magyarország az utóbbi években jobb eredményeket ért el a feketepiac elleni küzdelemben. 2005-ben még 27,4% volt az adózatlan, illegális cigarettapiaci részesedés Magyarországon, ami ugyan 2006-ra 10 százalékpontos csökkenést hozott, de ez az európai uniós átlaghoz képest még mindig nagyon magas, annak több mint kétszerese volt. 2007-ben alig egy év alatt már csak 1 százalékpontos volt a különbség, majd 2008-ban az uniós átlag alá került a hazai feketepiaci részarány. Ezt követően az évről-évre folyamatosan csökkenő tendencia eredményeként 2011-re mindössze 4,5%-ra zsugorodott a feketepiac Magyarországon.229 Az illegális cigarettapiac 2012-től azonban újra növekedésnek indult.230 A hazai fizetőképes kereslethez képest magas kiskereskedelmi ár (adótartalom), illetve 2013. július 1-től a Trafik törvény hatálybalépése egyaránt kedvezőtlen hatással bírt a legális dohánygyártmány piacra, ezzel előmozdítva az illegális forgalom elmúlt három évben megtapasztalt bővülését. A legszembetűnőbb változás a külföldön legálisan gyártott, de kifejezetten csempészek által forgalmazott cigaretták hazai jelenlétének növekedése - derül ki a GfK Hungária feketepiacot vizsgáló legújabb felméréséből. A nem Magyarországon adózott cigaretták forgalma jelenleg 12,1 százalék, de a kutatás jelentős piaci átstrukturálódásra hívja

229

Lásd az 5. sz. melléklet adatait. A régiók eloszlása tekintetében a korábbi évekhez hasonlóan a keleti országrész a fertőzöttebb. A Dunától keletre a megtalált cigarettás dobozok 9,69%-a adózatlan, míg a Dunántúlon ez mindössze csak 1,86%. Mindemellett az is megfigyelhető, hogy az illegális forgalom egyre jobban kezd kiterjedni a szerb határ közelében lévő déli megyék irányában is. A felmérés kizárólag a cigarettákra irányul és megkülönbözteti az eredeti magyar adójeggyel ellátott, a hamis és a külföldi adójeggyel ellátott termékeket. A hamis termékek aránya elenyésző, piaci részesedésük mindössze 0,5% körül mozgott az elmúlt években. A GfK a kutatást az Európai Unióban is elfogadott módszertan alapján végzi. Lényege, hogy az utcáról és az utcai szeméttárolókból gyűjtik össze az eldobott cigarettás dobozokat előre meghatározott útvonalon és darabszámban. 230

208

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 fel a figyelmet, ugyanis a cigarettával szemben a finomra vágott dohány átvette a vezető szerepet.231 A kutatás ugyan nem tér ki az ebben a szegmensben jelenlévő illegális termékek arányára, azonban a feketepiac térnyerését mutatja, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumból származó adatok alapján a NAV január és július között 22,3 tonna finomra vágott és egyéb fogyasztási dohányt foglalt le, a teljes tavalyi évben elkobzott 10,6 tonnával szemben. Több esetben lehetett a sajtóban olvasni és a híradásokban hallani olyan híreket, hogy a NAV munkatársai illegális cigarettaüzemre bukkantak az országban. Ezekben az üzemekben működő cigarettagyártó gépsorokon ezerszámra készítik a cigarettákat, felhasználva az illegálisan beszerzett fogyasztási dohányt. A hazai előállítású feketepiaci termékeken túl a legnagyobb problémát változatlanul a 3. országból hazánkba csempészett és illegálisan értékesített ukrán, fehérorosz, szerb és moldáv adójeggyel ellátott, illetve adójegy nélküli, vagy hamis cigaretták okozzák. A Trafik törvény csak a legális dohány értékesítési helyek számát csökkenti le jelentősen, ugyanakkor a piacokon, aluljárókban és vásárokban továbbra is jelen lesznek a csempészáruk. Aki pedig még az otthonából sem akar kimozdulni, annak kérésre a házához viszik a cigarettát. Számos bűnszervezet alakult az elmúlt években ezekre a tevékenységekre, amelyek így jelentős hasznot realizáltak. Mindemellett fontos kihangsúlyozni azt is, hogy a feketepiacról adózatlanul beszerzett cigaretta fogyasztása hosszú távon ugyanúgy a magyar egészségügy leterheltségét, az állam többlet költségét eredményezi. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal fokozott ellenőrzés alatt tartja a csempészettel érintett - főleg ukrán és szerb – határszakaszokat, piacokat és árusítóhelyeket. Ezek az ellenőrzések hivatottak megakadályozni a harmadik országokból behozott, belföldön adózatlan cigaretták hazánkban való szétterítését, illetőleg a Közösség más tagállamai felé: keletről nyugat felé tartó tranzit szállítmányok haladását. Mindezek mellett egyre több figyelmet fordít a „modern” elkövetési módokra is. A dohánygyártmányok feketepiacával kapcsolatosan elsődlegesen az adózatlan – magyar adójegy nélküli – cigarettával történő kereskedésre gondolunk, holott az utóbbi években egyre gyakoribbá voltak a fogyasztási dohánnyal, illetve annak alapanyagaival történő visszaélések is: elszaporodtak a dohányültetvényeken a lopások,

231

Lásd a 4. és 5. sz. melléklet adatait.

209

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 és illegális üzemekben állítják elő vágott dohányt. A visszaélések megakadályozása érdekében a törvényhozó 2014. január 1-től módosította a jövedéki szabályozást, melynek értelmében a jogszabály meghatározza, hogy mit kell a jövedéki adótörvény alapján szárított, illetve fermentált dohánynak tekinteni, valamint rendelkezik a szárított, illetve a fermentált dohány Magyarország területére történő behozatalhoz, onnan történő kivitelhez, tároláshoz, birtokláshoz, valamint bármely módon történő rendelkezéshez szükséges kötelező regisztrációs eljárásról. Mindezek mellett előírja, hogy ha a szárított dohányt, vagy fermentált dohányt nem dohánygyártmány-adóraktárban, vagy fermentáló üzemben tárolják, akkor a tárolás helyét és az árumozgatást is be kell jelenteni a vámhatóság részére. Ebben az esetben a tárolt dohány szigorú őrizetéről és az áruforgalom pontos nyilvántartásáról a dohány birtokosa köteles gondoskodni. A módosítás eredményeként könnyebben kiszűrhetőek például egy közúti ellenőrzés során az illegális dohánygyártmányok alapanyagai. Záró gondolatok Magyarország az európai uniós csatlakozás követelményeként egy harmonizált, a közösségi irányelveknek megfelelő és helytálló törvényi szabályrendszert hozott létre. A szabályozás jellegzetességei, a dohánygyártmányt terhelő adók alkalmazásának lehetőségei és az azokból fakadó következmények bemutatása mellett kitértem az adóemelések lehetséges dohánypiaci hatásaira, illetve az adóztatás szempontjából nézve leginkább fontos legális piacra, illetve arra, hogy egyes adóztatási intézkedések milyen hatást fejthetnek ki a legális piaci szereplők közti árháborúra, illetve annak mérséklésére. A Trafik törvény kapcsán felmerülő aggályok közül kiemelendő, hogy drasztikusan lecsökkentek a legális dohánygyártmány értékesítési helyek Magyarországon, ugyanakkor nincs kimutatható jele annak, hogy ezzel párhuzamosan – a jogalkotó szándékának megfelelően - jelentős mértékben csökkent volna a hazai dohányfogyasztás. Ezzel szemben az elmúlt évek statisztikájából inkább az olvasható ki, hogy a fogyasztás lényeges mértékben nem csökkent, viszont átstrukturálódott: jelentős mértékben nőtt a fogyasztási dohányt vásárlók köre, mindemellett pedig egyre határozottabb növekedés mutatható ki a fekete dohánypiacon, ami viszont a jövedéki adóbevételek mérséklődéséhez vezethet. Kérdéses, hogy az adóterhek fokozatos emelése – és a feketepiac bővülése mellett – meddig lesz tartható a dohánygyártmányokból származó adóbevételek biztosítása. Amennyiben a jövőben

210

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 bekövetkező esetleges adóbevétel-csökkenést nem követi a dohányzásról leszokók arányának a csökkenése is, akkor felmerülhet a jogalkotó számára a trafik-rendszer és az adóztatás rendszerének finomhangolása. A változások várható következményeinek feltérképezése, mérlegelése, illetve a tapasztalatok feldolgozása jelenleg folyamatban van. További kiterjedt gazdaságpolitikai, szociálpolitikai tanulmányokat és piackutatásokat kell végezni a jogszabályi változások várható hatásairól és az esetlegesen szükségesnek mutatkozó módosítások, korrekciók előkészítése céljából.

211

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 Felhasznált irodalom 1. Simon Zoltán, Pozsgai Zoltán, Kis Judit, Boros Sándor: Jövedéki alapok.

Lónyai

Menyhért szakkönyvtár, VIVA Média Holding, 2006. (16. old.) 2. Ágoston Krisztián - Bajusz Éva - Boros Sándor - Lőrincz Csaba - Szabó Gábor - Szabó József: A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény egységes szerkezetben, magyarázatokkal 2012., Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt, Budapest (338. oldal) 3. Vám-Zoll 2014. decemberi száma; 4. NAV Tervezési és Elemzési Főosztály 2014. évi statisztikái (Dohánygyártmány jövedéki adóbevételek alakulása; dohánygyártmányok forgalmi adatai; dohánygyártmányok szabadforgalmi adatai); 5. GFK Illegális cigaretta forgalom becslésére vonatkozó kutatási anyaga (2014.) 6. NAV Jövedéki Főosztály 2013. évi statisztikája (Dohánygyártmány jövedéki adómértékek alakulása); 7. Európa Tanács 95/59/EK irányelve a dohánygyártmányok fogyasztását érintő, a forgalmi adón kívüli egyéb adókról; 8. Európa Tanács 92/79/EGK irányelve a cigaretták adójának közelítéséről; továbbá a Tanács 92/80/EGK irányelve a cigarettán kívüli dohánygyártmány adójának közelítéséről; 9. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól; 10. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 11. http://www.pmi.com/hun/tobacco_regulation/tobacco_taxation/pages/tobacco_taxation.as px (letöltve: 2014. dec. 3.) 12. http://www.pmi.com/hun/tobacco_regulation/tobacco_taxation/pages/tobacco_taxation.as px (letöltve 2014. dec. 3.) 13. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/jel/jel21012.pdf (letöltés ideje: 2014. december 3.)

212


Mellékletek 1. sz. melléklet Dohánygyártmány jövedéki adómértékek alakulása 1998 és 2012 között: szivar, cigaretta időszak

tételes (Ft/1000 db)

%[a]

1998. január 1-től augusztus 31-ig

1 725

75

1998. szeptember 1-től december 31ig

1 950

1999. január 1-től december 31-ig

szivar ka minimum

egyéb

fogyasztási dohány finomra vágott

minimum

%

%

-

55

55

-

55

17

-

25

25

-

25

2 300

17

-

25

25

-

25


2 645

17

-

25

25

-

26


3 040

17

-

25

25

-

27

(Ft/1000db)

(Ft/kg)

%


3 435

17

-

25

25

-

28

2002. augusztus 12-től december 31ig

4 200

18

-

25

25

-

32

2003. január 1-től március 31-ig

4 200

18

-

25

25

-

32

2003. április 1-től december 31-ig

4 950

20

-

25

25

-

33


6 450

23

10 380

25

25

3 500

47


6 450

23

11 220

25

25

3 625

47


6 880

27

12 630

28,5

32,5

4 170

52


7 240

27,5

13 090

28,5

32,5

4 320

52


7 240

27,5

13 090

28,5

32,5

4 320

52

2007. április 1-től augusztus 31-ig

7 420

27,7 5

13 730

28,5

32,5

4 530

52


7 600

28

13 965

28,5

32,5

4 610

52


7 600

28

13 965

28,5

32,5

4 610

52

2008. április 1-től augusztus 31-ig

7 800

28,2

14 460

28,5

32,5

5 055

52


8 050

28,3

14 875

28,5

32,5

5 545

52

2009. január 1-től június 30-ig

8 265

28,3

15 175

28,5

32,5

6 070

52

2009. július 1-től december 31-ig

8 405

28,3

16 000

28,5

32,5

6 720

52


9 350

28,3

17 330

28,5

32,5

7 280

52

2011. január 1-től október 31-ig

9 750

28,4

18 080

28,5

32,5

7 960

52

2011. november 1-től december 31-ig

10 550

28,4

19 530

28,5

32,5

8 790

52

2012. január 1-től január 31-ig

10 550

28,4

19 530

28,5

32,5

8 790

52

2012. február 1-től június 30-ig

11 500

30

21 100

28,5

32,5

10 150

52

2012. július 1-től november 30-ig

11 900

31

22 300

28,5

32,5

11 150

52

2012. december 1-től

12 500

31

24 920

28,5

32,5

12 460

52

Forrás: NAV Jövedéki Főosztály 2013.

213

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 2. sz. melléklet

Forrás: NAV Tervezési és Elemzési Főosztály 2014. 3. sz. melléklet

Forrás: NAV Tervezési és Elemzési Főosztály 2014.

214

Konferencia és tanulmánykötet 2014-2015 4. sz. melléklet Importból, adóraktárból és tagállamból szabadforgalomba hozott jövedéki termékek mennyisége Megnevezés

Mennyis égi egység

2008. év

2009. év

2010. év

2011. év

2012. év

2013. év

Cigaretta

millió db

17 407,2

17 429,5

11 857,8

13 009,7

12 533,7

9 312,3

4 980,6

2 268,3

2 429,5

4 140,3

4 255,2

5 178,9

5 197,1

3 757,2

1 229,4

949,2

551,4

131,8

64,3

41,3

20,8

Finomra vágott ezer kg fogyasztási dohány Egyéb fogyasztási ezer kg dohány Forrás: Központosított Informatikai Rendszer

2014. VIII. hónap

I-

Jövedéki

5. sz. melléklet Illegális cigaretta forgalom becslése Megnevezés

Mennyisé gi egység

2008. év

2009. év

2010. év

2011. év

2012. év

2013. II. félév 11,8 %

2014.

Gfk Hungária Piackutató % 9,3% 6,7% 5,8% 4,5% 5,8% 12,1 Intézet által készített Üres % cigarettásdoboz kutatás A mérések jellemzően május-augusztus hónapokban történnek, kivéve a 2013. évet, amikor két felmérés is készült, a táblázat a második mérés eredményét tartalmazza. Forrás: Gfk Hungária Piackutató Intézet 6. sz. melléklet Dohánygyártmányokhoz kapcsolódó bevételek alakulása Megnevezés

Menny egység

2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

2013.

Dohánygyártmány jövedéki adó Dohánygyártmány áfa

millió Ft millió Ft

270 839,7 77 345,1

298 202,7 92 641,1

262 179,9 90 104,5

287 171,9 96 531,4

344 708,1

311 600,4

121 247,1

113 424,9

Forrás: NAV Jövedéki Főosztály

215

2014. I-IX. hónap 215 562,9 85 187,3

Az adó- és vámszolgálatok aktuális kihívásai. Konferencia és tanulmánykötet

Recommend Documents