Az adatnyilvánosság kérdése az önkormányzatoknál, különös tekintettel a képvisel k adatmegismerési jogaira A demokratikus társadalmat, annak részét jelent állami és önkormányzati szervek m ködését a lehet legteljesebb nyilvánosság jellemzi. Ez azonban nem jelenti, hogy a nyilvánosság iránti igény kielégítésének lehet sége minden tekintetben korlátlan lenne. Az adatszolgáltatással érintett állami és önkormányzati szervek gyakorlatában nem minden esetben rendezett kell en a személyes adatok és a közérdek adatok elhatárolódása. A személyes adatok védelmének és nyilvánosságának elvei, az erre vonatkozó tételes rendelkezések a gyakorlati érvényesítés során gyakran vetnek fel problémákat. A személyes adatok védelmér l és a közérdek adatok nyilvánosságáról szóló kérdéseket legátfogóbban az 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) szabályozza. Amint azt a jogszabály 1/A.§ (1) bekezdése meghatározza, a törvény minden olyan adatkezelésre és adatfeldolgozásra kiterjed, amely természetes személy adataira vonatkozik, valamint amely közérdek adatot vagy közérdekb l nyilvános adatot tartalmaz. Ez a jogszabály tisztázza az alapvet fogalmakat (pld.: személyes adat, közérdek adat, közérdekb l nyilvános adat, adatkezel , nyilvánosságra hozatal, stb.) is. Az Avtv. szerint e fogalmak együttes, az önkormányzatokra alkalmazott értelmezése alapján az önkormányzat (a polgármesteri hivatal, illetve a jegyz ) kezelésében lév , a személyes adat fogalma alá nem es adatok közérdek adatok. Az önkormányzat kezelésében lév adatok tehát vagy személyes adatok vagy közérdek adatok. Az önkormányzat kezelésében lév közérdek adatok nyilvánossága csak nagyon sz k körben korlátozott: üzleti titok lehet, ha a Ptk. 81.§-ában foglaltaknak megfelel, illetve az Avtv. 19/A.§-a alapján min sülhet döntés megalapozását szolgáló adatnak. (Sz k körben elképzelhet , hogy más szervt l államtitokká vagy szolgálati titokká min sített adatot tartalmazó dokumentum kerül az önkormányzat birtokába, akkor nyilvánvalóan ezek nyilvánossága is korlátozott.) A másik fontos tétel, hogy az önkormányzatok kezelésében lév személyes adatok f szabály szerint nem nyilvánosak. Ez alól az érintett hozzájárulása vagy törvény tehet kivételt. (Ilyen például a képvisel k vagyonnyilatkozata, illet leg az Avtv. 19.§ (4) bekezdésében szabályozott adatkör.) Az önkormányzat kezelésében lév , törvény által nyilvánosnak min sített adatok közérdekb l nyilvános személyes adatok, melyeket – a közérdek adatokra vonatkozó szabályok szerint – bárki megismerhet. Amennyiben az adatok nyilvánossá tételére vonatkozó igény „belülr l” a képvisel testület tagjai részér l fogalmazódik meg, akkor már nem elegend csak az Avtv. szabályainak figyelembe vétele, hanem az önkormányzatok m ködését alapvet en rendez jogi szabályozás, „a helyi önkormányzatokról” szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) rendelkezéseit kell alapvet nek tekinteni a képvisel i jogállás tartalmának és az ezzel együtt járó jogok és kötelezettségek vizsgálatakor. A képvisel i jogállás tartalmának körülhatárolásához az Ötv. több szakaszában ad eligazítást. Amint azt az Ötv. 5. §-a megfogalmazza, a helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkez lakosok közösségét illeti meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képvisel ik útján, és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat. Az Ötv. 9.§ (1) bekezdése szerint az önkormányzati feladat-és hatáskörök a
2 képvisel -testületet illetik meg. Az önkormányzati képvisel t, mint az önkormányzati feladat-és hatáskörök jogosítottjának, a képvisel -testület tagjának alapvet jogait pedig az Ötv. 19.§-ában megfogalmazottak részletezik (döntéshozatalban, a döntések végrehajtásában, annak ellen rzésében való részvétel joga, véleményének, hozzászólásának jegyz könyvezése, felvilágosítás kérés, bizottságok munkájában részvétel, tájékozódási jog, ügyviteli közrem ködés igénylés, stb.). Ha az Avtv.-ben a közérdek adatok nyilvánossága tekintetében szabályozott, állampolgárokat (magyar és nem magyar állampolgárokat egyaránt) megillet jogokat, valamint a helyi önkormányzati képvisel nek a fent említett jogállásából ered , az önkormányzásban való érdemi részvétel gyakorlásához szükséges, az önkormányzatok m ködésével összefügg adatok megismeréséhez f z d jogait egybevetjük, akkor azt kell megállapítanunk, hogy ez utóbbi – a képvisel t megillet – szélesebb jogosítványokat tartalmaz. Igaz ez annak ismeretében is, hogy a közérdek adatok nyilvánossága tekintetében a gyakorlat és a legutóbbi szabályozás igen jelent s további szélesítést eredményezett. Ennek alapos kifejtését adják az adatvédelmi biztos állásfoglalásai. A korábbi szabályozáshoz, gyakorlathoz viszonyítva a közérdek adatok nyilvánossága fogalomköre „behatolt olyan területekre”, mint a döntések megalapozását szolgáló adatoknak a döntés meghozatalát követ nyilvánossága, vagy a zárt képvisel testületi ülések jegyz könyveiben szerepl közérdek adatok nyilvánossága. Kiteljesedett a nyilvánosság iránti jog abban a vonatkozásban is – ezt az adatvédelmi biztos külön is hangsúlyozta –, hogy az adatszolgáltatásért lehet leg ne kelljen költségtérítést fizetni. Amennyiben az adatszolgáltató mégis igényli a költségek viselését, akkor az a jogszabályban írtak szerint legfeljebb a másolat készítésével felmerült költségek mértékéig terjedjen (Avtv. 20.§ (3) bek.). S t az Avtv. azt is el írja (Avtv. 20. § (5) bek.), hogy az adatigénylésnek közérthet formában és – amennyiben az aránytalan költséggel nem jár – az igényl által kívánt technikai eszközzel, illetve módon kell eleget tenni. A fentiekb l következ en általános jelleggel megállapítható, hogy közérdek adatok nyilvánosságát illet en a helyi önkormányzati képvisel esetében ezek a „nem képvisel k” tekintetében meglév – már csak igen minimálisnak tekinthet – korlátozások még tovább sz külnek. A képvisel , miután a képvisel -testület tagja, ezért valamennyi döntés megalapozását szolgáló adatot a döntés meghozatala el tt jogosult megismerni, a zárt ülésen is jelen lehet, így annak jegyz könyvét is megismerheti. A döntéshozatalban az Ötv. 14.§ (2) bekezdésében írt esetet kivéve nemcsak jogosult, hanem köteles részt venni (Ötv. 19.§ (2) bekezdés f) pont). Jogosult a döntések tartalmát megismerni. Miután az Avtv-hez hasonló rendelkezést a költségviselés tekintetében az Ötv. nem tartalmaz, ezért a képvisel i tevékenységéhez szükséges adatokhoz – az általános nyilvánossági követelmény szerint – költségtérítés nélkül jogosult hozzájutni. Mindezek azonban a képvisel nek szorosan az önkormányzat m ködésével, tevékenységével összefügg adatok nyilvánossága iránti jogával kapcsolatosan állnak fenn. Egyéb tekintetben azonban nem jelent korlátlan, teljes adatnyilvánosságra vonatkozó jogosultságot. Ezeknél már figyelembe kell venni a személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseket is.
3 Az önkormányzati képvisel k adatigényének kielégítésével kapcsolatosan a gyakorlatban felmerült néhány konkrét kérdéssel összefügg en véleményünk a következ : Bizalmi hiánnyal m köd testületeknél többször el fordul, hogy a képvisel k csak a hitelesített jegyz könyvek tartalmát fogadják el. Esetenként a kezdeti fokozott aktivitás, vagy a dokumentumok kés bbi felhasználásának szándéka miatt kérik a testületi tagok valamennyi ülés jegyz könyvének hitelesített papíralapú másolatát. A kérdés rendez szabálya itt is az Ötv. mely nem írja el kötelez jelleggel hiteles másolat képvisel knek történ átadását. Másfel l a helyi SZMSZ adhat eligazodást, amely a törvényi keretek között a képvisel -testület elhatározása szerint szabályozza a m ködés kérdéseit. Köztük – esetlegesen – a képvisel k részére hiteles jegyz könyv-másolat készítésének kötelezettségét, amennyiben ez igényként felmerül. A gyakorlati tapasztalatok alapján kevés a valószín sége, hogy az ilyen jelleg javaslat teljesítését általános jelleggel kötelez er re emelné a testület. Ebben az esetben marad a képvisel i egyedi igény. Álláspontunk szerint ennek kielégítését csak bizonyos feltételek mellett lehet teljesíteni. Amennyiben valamennyi ülés esetében fennáll a másolat készíttetésének szándéka a képvisel részér l, úgy csak a tényleges másolási – anyag – költség megtérítése ellenében célszer teljesíteni a kérést. A költségek vállalása esetén nem tagadható meg a hiteles jegyz könyvi másolatok kiadása. Figyelemmel kell lenni az Avtv. 20.§ (5) bekezdésében írt, az adatvédelmi biztos által is elemzett azon rendelkezésre, hogy az adatigénylésnek közérthet formában és – amennyiben az aránytalan költséggel nem jár – az igényl által kívánt technikai eszközzel, illetve módon kell eleget tenni. Ez még a nem képvisel igényl esetén is követelmény. Így a költségek aránytalanságának és a teljesítési mód megítélése lehet a kérdés. A költségek tekintetében az aránytalanságot – a javaslat testületi elutasítása folytán – meglév nek véljük. Amennyiben a képvisel vállalja a költségek viselését, úgy ez az elutasítási ok ilyen módon elhárítható. A mód (papíralapú hiteles másolat készítése) tekintetében a mai technikai feltételek mellett az el állításnak megítélésünk szerint nincs akadálya. Tehát e feltételek megléte esetén teljesíteni kell a képvisel igényét. A zárt ülések jegyz könyveire természetesen a zárt ülés jellegéb l, a jegyz könyvnek a nyilvános ülést l elkülönült jegyz könyv készítési szabályából ered követelmények az érvényesek. Különös figyelemmel kell lenni ebben az esetben is a közérdek és közérdekb l nyilvános adatok nyilvánosságára vonatkozó rendelkezések (Ötv. 17.§ (3) bek.) érvényesítésének szabályaira. Általános rend szerint – kell bizalom melletti – testületi m ködés esetén megítélésünk szerint is elegend , ha a képvisel k az állampolgárokhoz hasonlóan (pld. a polgármesteri hivatalban, könyvtárban vagy elektronikus úton) juthatnak a testületi ülések jegyz könyveihez. A helyi rendeletek, SZMSZ és egyéb dokumentumok képvisel nek történ átadása tekintetében differenciáltan, a jogszabályi el írások, valamint a demokratikus társadalmi m ködés általános céljai, követelményei elemzésével lehet megítélni a képvisel kérését. Az SZMSZ az Ötv. után a képvisel -testület legalapvet bb, a m ködés legfontosabb szabályait tartalmazó dokumentuma. Álláspontunk szerint ezért a helyi demokratikus testületi m ködést jól szolgálja, ha a polgármester, illetve a polgármesteri hivatal – akár külön kérés nélkül is – gondoskodik arról, hogy a
4 képvisel -testület tagjai (különösen a kis létszámú testületek esetében) rendelkezzenek az SZMSZ hatályos, egységes szerkezetbe foglalt (papíralapú) példányával. Ez el segíti a jogbiztonságot, számtalan vita elkerülését, a felmerül viták szakmai, jogi alapon történ rendezését, a testületi tagok ülésekre történ felkészülését, a törvényes m ködést, annak helyi ellen rzését, a lakosság körében a testület m ködésével kapcsolatos ismeretek szélesítését, a bizalom légkörének kialakítását, stb. Az elkészítésre fordított költség sokszorosan megtérül az el bbiek hozadékaként. Más a helyzet az egyéb rendeletekkel. Általánosan bevált módszernek a helyi SZMSZ-ben el írt közzétételi mód alkalmazását tartjuk követend nek – amely nem azonos a kihirdetéssel – azzal, hogy az legyen minél szélesebb kör , és ténylegesen a nyilvánosságot szolgáló. Követelmény, hogy folyamatosan biztosított legyen a hatályos szöveg rendeletek elérhet sége. A mai informatikai körülmények között már kizárt minden ellenkez , a nem teljesíthet ségre vonatkozó hivatkozási alap. A képvisel nek személyesen biztosítandó rendeleti példány tekintetében ma már célszer nek tartjuk az els dlegesen e-mail útján történ megküldést. Természetesen a helyi sajátosságokhoz igazodóan, a helyi társadalmat széles körben közvetlenül érint egyes rendeletek (pld. a helyben kivethet adókról, állattartásról, hulladékgazdálkodásról és kezelésr l szóló helyi szabályozás, stb.) esetében hasznosnak tartjuk a rendelet nyomtatott formában, ingyenesen történ átadását a képvisel knek az SZMSZ-nél írt indokokra figyelemmel. A papíralapú hiteles SZMSZ és egyéb rendeleti példányok rendszeres átadásához való kifejezett képvisel i ragaszkodás esetén a megoldás módja tekintetében álláspontunk megegyezik a jegyz könyvekkel kapcsolatosan írtakkal. A demokratikus helyi önkormányzás alapelveit nem kell en ismer , illetve nem megfelel en informált és felkészített képvisel -testület részér l esetenként el forduló szándék, hogy a képvisel -testületi tagok személyét érint döntéseknek csak sz k nyilvánosságot kívánnak biztosítani. Ehhez ilyen esetekben a zárt ülésen történ döntést vélik megoldási módnak. Ezért már az Ötv. 12.§ (4) bekezdése, illetve a hozzá f zött indokolás kimondja, hogy a képvisel -testület m ködésében a közérdek adatok nyilvánosságát, illet leg a személyes adatok védelméhez f z d jogot és az érintett személyiségi jogait egyaránt biztosítani kell. Ezért a zárt ülés tartását a törvény szigorú szabályokhoz köti, és csak a törvényben tételesen felsorolt tárgykörökben teszi lehet vé. A normatív tartalmú döntéstervezetek megvitatását, melynek eredményeként a testület pld. a képvisel k tiszteletdíjának és egyéb rendszeres juttatásainak meghatározásáról szóló rendeletet fogad el; jogszabálysért zárt ülésen tárgyalni mint ahogy a rendeletet sem lehet titkosítani vagy csak sz k körben ismertté tenni. A képvisel ket érint másik, a helyi társadalmakat fokozottabban érdekl kérdés az önkormányzati képvisel k vagyoni helyzetének alakulása. „A helyi önkormányzati képvisel k jogállásának egyes kérdéseir l” szóló 2000. évi XCVI.
5 törvény (Ökjtv.) 10A.§ (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a képvisel a megválasztása után a megbízólevelének átvételét l, majd azt követ en minden év január 1. napjától számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Ugyanezen szakasz (3) bekezdése egyben kimondja, hogy a képvisel vagyonnyilatkozata – az ellen rzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános, így bárki által megismerhet . A bíróság állandó gyakorlata szerint a demokratikus államélet és közvélemény érdekében az állami tisztségvisel k és más közszerepl politikusok alkotmányosan védett magánszférája másoknál sz kebb. A közhatalmat gyakorlók vagy a politikai közszereplést vállalók esetében a személyeknek – különösen a választópolgároknak – a közérdek adatok megismeréséhez f z d joga els bbséget élvez az el bbiek olyan személyes adatainak védelméhez képest, melyek köztevékenységük és annak megítélése szempontjából jelent sek lehetnek. Az Avtv. 19.§ (4) bekezdésére figyelemmel közérdekb l nyilvános adatnak min sül a polgármester e min ségben tett valamennyi megnyilatkozása, cselekedete, illetve az ezzel kapcsolatos értékelés is. Az el z ekkel szoros összhangban vannak a polgármester díjazására vonatkozó rendelkezések. „A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseir l és az önkormányzati képvisel k tiszteletdíjáról” szóló 1994. évi LXIV. törvény (Pttv.) 3.§ (1) bekezdése szerint a képvisel -testület a polgármester illetményér l alakuló ülésén, illet leg a polgármester megválasztását követ els ülésen dönt. A törvény 4.§ (4) bekezdése pedig egyértelm en akként rendelkezik, hogy a polgármester illetménye, tiszteletdíja és egyéb juttatása közérdek adat. Az adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint ennek – az Avtv.-vel nem minden tekintetben harmonizáló megfogalmazásának – a helyes értelmezése az, hogy a polgármester illetménye, tiszteletdíja és egyéb juttatásai nyilvános személyes adatnak, illet leg az Avtv. 2.§ 5. pontja szerinti közérdekb l nyilvános személyes adatnak min sülnek. A Pttv. 10. §-a további rendez elvként kimondja, hogy a törvénynek a polgármesterre vonatkozó rendelkezéseit – eltér rendelkezés hiányában – az alpolgármesterre is alkalmazni kell. Ebb l következ en mind a polgármester, mind pedig az alpolgármester díjazására vonatkozó adatok a képvisel -testület tagjai, és az állampolgárok számára egyaránt nyilvános adatoknak min sülnek. Velük kapcsolatos döntéseket a testületnek nyilvános ülésen kell meghoznia. A tisztségvisel k díjazására vonatkozó adatok tekintetében biztosítani kell a nyilvánosságot, és ezeket az adatokat a kérelmez k igénye szerint a rendelkezésükre kell bocsátani. E körben ugyancsak felmerül a vagyonnyilatkozat nyilvánossága. Az Ötv. 33/B.§-a szerint a polgármester a megválasztásakor, majd azt követ en évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képvisel k vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint. Ebb l következ en tehát a polgármester vagyonnyilatkozata ugyancsak közérdekb l nyilvános adatnak min sül, így bárki által megismerhet . A köztisztvisel k adatainak kezelésér l rendelkez jogszabály „a köztisztvisel k jogállásáról” szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 61.§ (1) bekezdése alapján a közigazgatási szerv a köztisztvisel kr l a törvény 3. számú mellékletében
6 meghatározott adatkörre kiterjed nyilvántartás vezet (közszolgálati alapnyilvántartás). Azt is kimondja ugyanakkor, hogy a mellékletben felsorolt adatkörön túl – a törvény eltér rendelkezésének hiányában – adatkezelés nem végezhet , ilyen adatot nyilvántartani nem lehet. A törvény 3. számú mellékletének VI. pontja szerint a nyilvántartás adatköre kiterjed – egyebek mellett – a tisztvisel személyi juttatásaira is. A közszolgálati alapnyilvántartásban szerepl személyes adatok védelméért a hivatali szerv vezet je a felel s. A Ktv. 61.§ (5) bekezdése rendelkezései szerint közszolgálati adatkezelési szabályzatban kell meghatározni többek között a betekintési jog gyakorlásának szabályait. Ennél figyelemmel kell lenni a Ktv. 63.§ (1) bekezdésének azon szigorú rendelkezésére, mely meghatározza, hogy a közigazgatási szervnél vezetett közszolgálati alapnyilvántartásba – az eljárásban indokolt mértékig – ki jogosult betekinteni. A köztisztvisel vonatkozásában az itt felsoroltak között a képvisel -testület tagja nem szerepel. Ugyanígy a köztisztvisel k közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos iratokba (személyi anyagba) a 63.§ (1) bekezdésében felsoroltak jogosultak betekinteni. Szintén a Ktv. szabályozza a köztisztvisel k vagyonnyilatkozatával kapcsolatos szabályokat. A Ktv. 22/A.§ (13) bekezdése rendelkezik arról, hogy a köztisztvisel i vagyonnyilatkozatba ki jogosult betekinteni. Ezek között a képvisel -testület tagja ugyancsak nincs felsorolva. E szakasz (17) bekezdése külön is kimondja, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatot az adatvédelmi szabályoknak megfelel en kezeljék és az abban foglaltakat a (13) bekezdésben meghatározott személyeken kívül más ne ismerhesse meg. A köztisztvisel nyilvántartott adatairól tájékoztatás nem adható, személyi anyagát (a Ktv. 64.§ (3) bekezdésében foglalt esetet kivéve) kiadni nem lehet. A képvisel testület tagjai tehát a közszolgálati alapnyilvántartásba, a köztisztvisel személyi anyagába és vagyonnyilatkozatába nem tekinthetnek be. Kivételt ez alól csak a „Munka Törvénykönyvér l” szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) teremt. A közszolgálati jogviszonyra is alkalmazni rendelt Mt. 3.§ (4) bekezdése szerint a munkáltató a munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a munkavállaló hozzájárulásával közölhet. Ebb l következ en az említett szakasz második fordulata szerint – a munkavállaló kifejezett hozzájárulásával – lehet csak a köztisztvisel fenti adatait, személyi anyagait a munkáltatón kívüli személynek, így a képvisel nek megismerni. Ugyanezen Mt. rendelkezés második fordulata pedig kimondja azt is, hogy a munkavállalóra vonatkozó adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. Az Ötv. 36.§ (1) bekezdése szerint a képvisel -testület – pályázat alapján – a jogszabályokban megállapított képesítési követelményeknek megfelel en jegyz t nevez ki, melyb l következ en az alapvet munkáltatói jogok (Ötv. 103.§ (1) bekezdés a) pont) gyakorlója a képvisel -testület. A 35.§ (1) bekezdés e) pontja az egyéb munkáltatói jogokat (Ötv. 103.§ (1) bekezdés b) pont) a polgármesterhez utalja. A jegyz (f jegyz ) köztisztvisel adatainak kezelésére is vonatkoznak a Ktv. 63.§ (1) bekezdésének szabályai. A képvisel -testület
7 tagjaihoz a jegyz tekintetében csak a munkáltatói jogkör gyakorlásával összefüggésben és kizárólag célhoz kötötten, a szükséges terjedelemben – vagyis ahogy a Ktv. fogalmaz: az eljárásban indokolt mértékig – továbbíthatók személyes adatok. A munkáltatói jogkör gyakorlója, az Ötv. 103.§-a alapján csak a kinevezés, felmentés, összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása esetén kezelheti a közszolgálati nyilvántartásban lév személyes adatokat. Ezen kívül az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló polgármester (megyei közgy lés elnöke) jogosult indokolt mértékig betekinteni a közszolgálati nyilvántartásba, illetve a személyi anyagba. „A helyi önkormányzatokról” szóló 1990. évi LXV. tv. – Ötv. – 1.§ (6) bekezdésében foglaltak szerint az önkormányzat a kötelez és önként vállalt feladatairól egységes költségvetéséb l gondoskodik. Az Ötv. 90. § (1) szerint a helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képvisel -testület, a gazdálkodás szabályszer ségéért a polgármester felel s. Az Áht. 15/A.§ és 15/B. § (1), (2), (3) bekezdése szerint: „15/A. § (1) Az államháztartás alrendszereib l nyújtott, nem normatív, céljelleg$, m$ködési és fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat a támogatást odaítél szervezet vagy irányító szerve hivatalos lapjában vagy honlapján közzé kell tenni, legkés bb a döntés meghozatalát követ hatvanadik napig. Honlapon történ közzététel esetén legalább öt évig biztosítani kell az adatok hozzáférhet ségét. Helyi önkormányzat esetében hivatalos lap vagy honlap létesítése - e kötelezettség teljesítésével összefüggésben - nem kötelez , a közzétételre ilyen esetben a helyben szokásos módon kerül sor. Az állami, önkormányzati támogatási programokról szóló jogszabályok megállapíthatják a nyilvánosságra hozatal részletes szabályait, és hatvan napnál rövidebb határid t is meghatározhatnak. (2) A közzétételre nem kerül sor, ha - az (1) bekezdésben meghatározott határid el tt - a támogatást visszavonják vagy arról a kedvezményezett lemond. A közzététel mell zhet , ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet kett százezer forint alatti támogatási összegre - melyet adott költségvetési évben egybe kell számítani - vonatkozóan ezt lehet vé teszi. Az elkülönített állami pénzalapokból nyújtott nem normatív, céljelleg$, m$ködési és fejlesztési támogatásokra vonatkozó közzétételi kötelezettséget kormányrendeletben meghatározott módon kell teljesíteni. 15/B. § (1) Az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történ gazdálkodással összefügg - a nettó ötmillió forintot elér vagy azt meghaladó érték$ - árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni érték$ jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerz dések megnevezését (típusát), tárgyát, a szerz dést köt felek nevét, a szerz dés értékét, határozott id re kötött szerz dés esetében annak id tartamát, valamint az említett adatok változásait közzé kell tenni a szerz dés létrejöttét követ hatvan napon belül. A közzétételr l az állami, illetve önkormányzati szerv nevében szerz dést köt személy gondoskodik. A közzététel módjára a 15/A. §-ban foglalt rendelkezések irányadóak. Önkormányzati rendelet a kötelez en közzétételre kerül szerz dések értékhatárát nettó ötmillió forintnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja. (2) A szerz dés értéke alatt a szerz dés tárgyáért kikötött - általános forgalmi adó nélkül számított - ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén pedig a
8 vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az id szakonként visszatér - egy évnél hosszabb id tartamra kötött szerz déseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerz d féllel kötött azonos tárgyú szerz dések értékét az (1) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettség szempontjából egybe kell számítani. (3) A nyilvánosságra hozatali kötelezettség nem vonatkozik a nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi érdekkel közvetlenül összefügg beszerzésekre, valamint a nemzetközi jogi kötelezettség alapján, illetve - külön jogszabályban meghatározott egyéb okból - államtitokká, illetve szolgálati titokká min sített adatokra.” Az Áht. szabályaival azonosan rendelkezik „az elektronikus információszabadságról” szóló 2005. évi XC. tv. melléklete III. része. A közérdek adatok nyilvánosságáról rendelkezik „a személyes adatok védelmér l és a közérdek adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. (Avtv.) 19.§-a. Az Áht. rendelkezése garanciális szabály, a jogalkotó ezen szerz dések nyilvánosságáról kötelez en rendelkezett. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ezen értékhatár alatti, és nem a felsorolt szerz déstípusba tartozó szerz dések nem nyilvánosak. A hivatkozott jogszabályi el írásokat figyelembe véve az önkormányzat pénzügyeir l – összeghatárra tekintet nélkül – bárki tájékozódhat. Az önkormányzat pénztárkönyvének bevételi/kiadási adatai illetve annak bizonylatai közül nincsenek elzárva a nyilvánosság el l az önkormányzattal gazdasági tevékenységük keretében üzleti vagy pénzügyi kapcsolatot létesít természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkez gazdasági társaságok részére történ kifizetések illetve az általuk teljesített befizetések adatai sem. A közérdek adatok megismerése el tt csak olyan korlátok állhatnak, amelyeket az Avtv. 19.§ (3) bekezdése tartalmaz. Nem ismerhet k meg azok a természetes személyre vonatkozó adatok, amelyek olyan személyekre vonatkoznak, akik nem gazdasági tevékenységük keretében kerülnek pénzügyi kapcsolatba az önkormányzattal. (pl. szociális segélyezés, munkabér-, illetmény kifizetés, munkavégzéshez kapcsolódó egyéb juttatás kifizetése, adóbefizetés, egyéb hatósági ügy.) Az önkormányzat képvisel jét természetesen megilletik mindazon jogok, amelyek más állampolgárt is megilletnek, s t egyes esetekben szélesebb kör jogosítvánnyal rendelkezik. Így pl. a képvisel -testület tevékenységével összefügg adatok tekintetében a képvisel esetén nem áll fenn az üzleti titkokra való hivatkozás lehet sége, az ügynek zárt ülésen történ tárgyalása. Utóbbi adatokat, információkat azonban csak képvisel -testületi tevékenységével összefügg en használhatja fel. A polgári jogi szerz dések nyilvánossága tekintetében megkeresésünkre az adatvédelmi biztos a következ kr l tájékoztatott.
9 A helyi közszolgáltatások ellátására kötött polgári jogi szerz dések rendelkezésre bocsátását bárki igényelheti. Mi tekinthet helyi közszolgáltatásnak? E kérdés az Ötv. 8.§ (1) bekezdése alapján válaszolható meg: „8. § (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemet fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi t$zvédelemr l, közbiztonság helyi feladatairól; közrem$ködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésr l, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közm$vel dési, tudományos, m$vészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek el segítése.” Adott esetben a helyi közszolgáltatások köre b vebb is lehet, tekintettel arra, hogy az Ötv. idézett rendelkezése nem taxatív felsorolás. Ebben eligazítást az önkormányzat SZMSZ-e adhat, ahol az önkormányzat önként vállalt feladatait szabályozza. Álláspontom szerint az Ötv. 8.§ (1) bekezdésében valamint a helyi SZMSZ-ben meghatározott helyi közszolgáltatásokhoz kapcsolódó bármely típusú polgári jogi szerz dés értékhatárra tekintet nélkül általában nyilvános. Korlátot csak az Avtv. 19.§ (3) bekezdésében meghatározottak jelenthetnek, illetve nem képvisel esetén az üzleti titok. Természetesen a fent leírtak általános szabályok. Adott esetben a kivételek alkalmazása (Avtv. 19.§ (3) bekezdése, illet az Avtv. 2.§ 1. pontjában meghatározott személyes adat) csak a konkrét ügy ismeretében ítélhet meg.
