Az 1 és a 3 pontos kérdések megoszlása a következőképpen történik:

Országos közforgalmú, térségi és saját célú pályahálózat Vezető jegyvizsgáló Infrastruktúra (MÁV Zrt F.2. sz. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) Időszakos vizsga teszt kérdések. A tesztlapon 45 kérdés lesz. 12 db. 3 pontos és 33 db. 1 pontos (összesen 69 pont). A tesztlapot eredményének legalább 75%-nak kell lennie (min.: 52 pont). A 3 pontos kérdésekből csak 5 db. hibás válasz adható. A 6 db. hibás válasz 3 pontos kérdések esetén, azonnal nem megfelelt vizsgát eredményez. Az 1 és a 3 pontos kérdések megoszlása a következőképpen történik:

fejezet 1. 2. 3. 4. 5 6.7. 8. 9. 1. 2. 3. 4. 5 7. 8. 9. 10. 11. 12. 15. 16. 18.

Vezető jegyvizsgáló F. 1. Jelzési Utasítás F.2. Forgalmi Ut. Függelék 1 pontos 3 pontos fejezet 1 pontos 3 pontos db db db db 1 8. 1 1 5 15. 1 1 17. 1 1 1 E.2. Fékutasítás 1 2. 1 1 3. 1 1 4. 1 1 5. 1 F.2. Forgalmi Utasítás E. 12. Műszaki Kocsisz 1 2.-3. 2 1 4. 1 1 1 1 Valamennyi 2 1 1 Összesítés 33 12 1 1 1 1 1 7 1 1

AZ UTASÍTÁS SZÖVEGÉBEN ALÁ VANNAK HÚZVA AZOK A KULCSSZAVAK, AMIKRE RÁKÉRDEZHETNEK A TESZTEK SORÁN AZ UTASÍTÁS SZÖVEGE UTÁN DŐLT BETŰVEL MAGYARÁZAT, SEGÍTSÉG A TANULÁSHOZ. A HÁROM PONTOS KÉRDÉSEK VÖRÖS BETŰVEL JELENNEK MEG.

F. 1. SZ. JELZÉSI UTASÍTÁS 1. Fejezet 1. Az ellenőrző jelző rendeltetését tekintve lehet..... (F.1. 1.2.9.) 1 Pont — Fénysorompót ellenőrző útátjáró jelző és — Mellékvonali Forgalomirányításra (MEFI), Mellékvonali Rádiós Forgalomirányításra (MERÁFI) berendezett vonalakon alkalmazott Mellékvonali ellenőrző jelző. 2. Mit nevezünk Jelzőkocsinak? (F.1. 1.2.28.) 1 Pont A vonat műszaki szempontból — beleértve a fékberendezést is — utolsó üzemképes járműve. 3. Mit nevezünk Legnagyobb sebességnek? (F.1. 1.2.37.) 1 Pont A vonatnál alkalmazható — a menetrendben előírt, vagy bármely ok miatt ennél kisebb — sebesség. 4. Mi a Rálátási távolság fogalma? (F.1. 1.2.39.) 1 Pont Az a távolság, amely a vasúti pályára engedélyezett sebességtől függően, a mozdonyról, vezérlőkocsiról a jelző biztonságos megfigyeléséhez szükséges. A főjelzőket úgy kell elhelyezni, hogy jelzéseik a mozdonyról, vezérlőkocsiról folyamatosan láthatók legyenek a vasúti pályára engedélyezett, km/h-ban kifejezett sebesség tízszeresének 1/3 részével egyenlő, méterben mért távolságból, de legalább 200 m-től. Más jelzőket — a tolatás-, gurítás- és váltójelzők, valamint a biztonsági határjelző kivételével — úgy kell elhelyezni, hogy a mozdonyról, vezérlőkocsiról legalább 200 m-től kezdve folyamatosan láthatók legyenek. Rálátási távolság egy 160 km/h-ás pályán: 533 méter Rálátási távolság egy 120 km/h-ás pályán: 400 méter Rálátási távolság egy 60 km/h-ás pályán: 200 méter Jelző elnevezése főjelző

Elhelyezés rálátási távolságba, de legalább 200 méterről folyamatosan látható legyen elő-és ismétlőjelző legalább 200 méterről folyamatosan látható legyen tolatás- és gurításjelzők nincs előírva elhelyezési szabály a rálátás szempontjából váltójelző és a biztonsági nincs előírva elhelyezési szabály a rálátás határjelző szempontjából egyéb jelzők, kivéve: a váltójelző legalább 200 méterről folyamatosan látható legyen és a biztonsági határjelző figyelmeztető jelek legalább 200 méterről folyamatosan látható legyen

5. Mikor korlátozott a Szabadlátás? (F.1. 1.2.40.) 1 Pont A szabadlátás akkor korlátozott, ha a napszaknak megfelelő jelzéseket terepviszonyok, építmények (épület, terepalakulat, növényzet stb.) miatt nem lehet a vonatról a rálátási távolságból, tolatásnál a mozgás szabályozásához szükséges távolságból folyamatosan látni. 6. Mi a Távolságjelző fogalma? (F.1. 1.2.44.) 1 Pont A szolgálati helyeken megálló személyszállító vonatok meghatározása céljából alkalmazott jelző.

megállási

helyének

2. Fejezet 7. Válassza ki a fényjelzők jelzési rendszerének helyes meghatározását! (F.1. 2.4.1.) 3 Pont A biztosított fény főjelzők és előjelzők sebességjelzést adnak, a velük adott azonos jelzések értelme mindig ugyanaz, bármilyen elnevezésű vagy rendeltetésű fényjelző adja azokat. A biztosított fény főjelzővel a főlapon adott két sárga fény az mindig ugyanazt jelenti. Teljesen mindegy, hogy egy kijárati jelző vagy egy térközjelző adja. 8. Mi a jelzések értelmezésének alapszabálya, ha a fényjelző főlapján csak egy fény világít és az nem vörös színű? (F.1. 2.4.2.1.) 3 Pont Ha a fényjelző főlapján csak egy fény világít és az nem vörös színű, akkor ez azt jelzi, hogy a vonat elejével a jelzőhöz a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel szabad érkezni. A következő jelzőn várható jelzésre: — ennek az egy fénynek a színe, folyamatossága, villogása vagy — folyamatosan világító sárga fény és a főlap fölött elhelyezett külön jelzőlapon megjelenő számkijelzés ad előjelzést. 9. Mit jelent, ha a fényjelző főlapján két fény világít, és ezek közül egyik sem vörös színű? (F.1. 2.4.2.2.) 3 Pont Ha a fényjelző főlapján két fény világít, — ezek közül egyik sem lehet vörös színű — akkor az alsó fény mindig sárga színű és sohasem villog. Ez azt jelzi, hogy a jelzőhöz a vonat elejével legfeljebb 40 km/h sebességgel szabad érkezni. A következő jelzőn várható jelzésre: — a felső fény színe, folyamatossága, villogása vagy — folyamatosan világító kettő sárga fény és a főlap fölött elhelyezett külön jelzőlapon megjelenő számkijelzés ad előjelzést. 10. Mit jelez, ha a főlapon lévő alsó sárga fény alatt külön jelzőlapon egy vízszintes helyzetű zöld lámpasor, vagy 8-as számkijelzés is van? (F.1. 2.4.2.3.) 3 Pont Ha a főlapon lévő alsó sárga fény alatt külön jelzőlapon egy vízszintes helyzetű zöld lámpasor, vagy 8-as számkijelzés is van, akkor az azt jelzi, hogy a jelzőhöz a vonat elejével legfeljebb 80 km/h sebességgel szabad érkezni. A következő jelzőn várható jelzésre: — a felső fény színe, folyamatossága, villogása vagy — folyamatosan világító kettő sárga fény és a főlap fölött elhelyezett külön jelzőlapon megjelenő számkijelzés ad előjelzést. 11. Milyen sebességgel haladhat az utolsó kijárati váltó elhagyása után a következő jelzőig a helyből, vagy megállás után induló vonat, jól működő vonatbefolyásoló berendezés esetén? (F.1. 2.4.2.5.) 3 Pont A kijárati jelzőn kapott előjelzésnek, illetve a vezetőállás jelző jelzésének, megfelelő sebességgel haladhat tovább.

12. Mely jelzés meghatározása az alábbi: külön jelzőlapon elhelyezett fordított helyzetű, zöld fénnyel világító V- betű? (F.1. 2.4.3.1.1.) 3 Pont Hívójelzés feloldása jelzés 13. Hol helyezhető el a „Hívójelzés feloldása” jelzés (F.1. 2.4.3.1.1.) 1 Pont Az adott vágányra vonatkozó bejárati, fedezőjelző hátoldalán vagy megfelelő tartószerkezeten, egyvágányú pályán általában menetirányt tekintve a jobb oldalon, kétvágányú (párhuzamos egyvágányú) pályán a vonat által használt vágány külső oldalán. 14. Mit jelent, ha a biztosított fény bejárati, vagy kijárati jelzőn egy zöld fény van a főlapon? (F.1. 2.5.1.) 3 Pont Szabad a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel. A következő jelzőn a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel továbbhaladást engedélyező jelzés várható. 15. Mit jelent, ha a biztosított fény térközjelzőn egy villogó zöld fény a főlapon, vagy egy sárga fény a főlapon és fölötte külön jelzőlapon sárga színű 8-as számkijelzés van? (F.1. 2.5.3.) 3 Pont Szabad a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel. A következő jelzőn legfeljebb 80 km/h sebességgel továbbhaladást engedélyező jelzés várható. 16. Lehet-e a biztosított fény bejárati, kijárati, fedező és térközjelző vonatközlekedést szabályozó jelzése: egy villogó sárga fény a főlapon, vagy egy sárga fény a főlapon és fölötte külön jelzőlapon sárga színű 4es számkijelzés? (F.1. 2.5.4.) 3 Pont Igen. Jelentése: Szabad a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel. A következő jelzőn legfeljebb 40 km/h sebességgel továbbhaladást engedélyező jelzés várható. 17. Mit jelent a biztosított fény Fedezőjelzőn, egy sárga fény és fölötte egy villogó zöld fény a főlapon, vagy kettő sárga fény a főlapon és fölötte külön jelzőlapon sárga színű 8 – as számkijelzés van?. (F.1. 2.5.8.) 3 Pont Szabad legfeljebb 40 km/h sebességgel. A következő jelzőn legfeljebb 80 km/h sebességgel továbbhaladást engedélyező jelzés várható. 18. Mit kell elhelyezni az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőre előjelzést adó főjelző előtt? (F.1. 2.5.26.1.1.) 1 Pont Az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőre figyelmeztető jelet kell elhelyezni.

19. Hogyan jelzi az Útsorompót ellenőrző fedezőjelző a „Szabad a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel, a következő jelzőn a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel továbbhaladást engedélyező jelzés várható” jelzést? (F.1. 2.5.26.2.2.) 3 Pont Egy zöld fény a főlapon 20. Melyek a nem biztosított fény bejárati jelzők jelzései? (F.1. 2.6.) 3 Pont Megállj! Egy vörös fény a főlapon. Szabad. Egy sárga fény a főlapon. 21. Mit nem jelez a nem biztosított fény bejárati jelző „Szabad” jelzése? (F.1. 2.6.) 3 Pont A „Szabad” jelzés nem ad sebességjelzést és nem jelzi a behaladás irányát sem. 22. Mit jelent, ha a biztosított alak bejárati jelzőn az alábbi jelzési kép van: Nappal egy jelzőkar az árboctól jobbra rézsútosan felfelé, sötétben egy zöld fény. Fényvisszaverős kialakításnál nappal és sötétben egy jelzőkar az árboctól jobbra rézsútosan felfelé. (F.1. 2.8.2.) 3 Pont Szabad sebességcsökkentés nélkül. 23. Hogyan jelzi a biztosított alak térközjelző a „Szabad csökkentett, legfeljebb 40 km/h sebességgel” jelzést? (F.1. 2.8.3.) 3 Pont Nappal kettő jelzőkar az árboctól jobbra rézsútosan felfelé, sötétben kettő zöld fény. Fényvisszaverős kialakításnál nappal és sötétben kettő jelzőkar az árboctól jobbra rézsútosan felfelé 24. Mikor engedélyez kettő karral, vagy kettő zöld fénnyel továbbhaladást a biztosított alak bejárati jelző? (F.1. 2.8.3.) 3 Pont Ha a jelző után kitérő irányba álló váltó, vagy váltók vannak, és azon (azokon) csökkentett, legfeljebb 40 km/h sebességgel szabad közlekedni. 25. Mivel kell jelezni a következő jelzőig a méterben mért távolságot, ha a főjelző és a hozzá tartozó előjelző közötti távolság az általános fékúttávolságnál kisebb? (F.1. 2.12.3.1.) 1 Pont Akkor az előjelző árbocán fehér alapon fekete arab szám jelzi a mozdonyvezető részére a következő jelzőig a méterben mért távolságot. 26. Mi a főjelző előjelzőjének szabványos állása? (F.1. 2.12.4). 1 Pont Az előjelző szabványos állása a hozzá tartozó főjelző szabványos állásától függ, és ahhoz igazodik.

27. Válassza ki a meghatározások közül a biztosított alak főjelzők háromfogalmú alak előjelzőinek „A főjelzőn Megállj! jelzés várható” jelzését! (F.1. 2.16.1.) 3 Pont Nappal kör alakú tárcsa sárga lapjával a vonat felé fordítva, alatta egy függőleges helyzetű sárga-fehér jelzőkar, sötétben egy sárga fény. Fényvisszaverős kialakításnál nappal és sötétben kör alakú tárcsa sárga lapjával a vonat felé fordítva, alatta egy függőleges helyzetű sárga-fehér jelzőkar. 28. Hogyan jelzi a biztosított alak főjelzők háromfogalmú alak előjelzője „A főjelzőn sebességcsökkentés nélkül továbbhaladást engedélyező jelzés várható” jelzést? (F.1. 2.16.2.) 3 Pont Nappal a tárcsa lapja vízszintes helyzetben, alatta egy függőleges helyzetű sárga-fehér jelzőkar, sötétben egy zöld fény. A fényvisszaverős kialakítású előjelző vízszintes helyzetű tárcsáján nappal és sötétben egyaránt zöld sáv látható 29. Hogyan különböztethető meg, hogy a továbbhaladást engedélyező vagy a továbbhaladást megtiltó állásra utaló jelzést ismétlőjelző, vagy előjelző adja? (F.1. 2.21.1.) 3 Pont Az ismétlőjelző jelzőlapján a továbbhaladást engedélyező vagy a továbbhaladást megtiltó állásra utaló jelzés fölött fehér fény van. 30. Hogyan jelzi az ismétlőjelző, hogy a főjelzőn továbbhaladást engedélyező jelzés van? (F.1. 2.21.2.) 3 Pont Egy zöld fény és fölötte egy fehér fény a főlapon 31. Mit jelent, ha az ismétlőjelzőn egy sárga fény és fölötte egy fehér fény van a főlapon? (F.1. 2.21.3.) 3 Pont A főjelzőn Megállj! jelzés van.

3. Fejezet 32. Mikor utal a vezetőállás jelző berendezés a következő főjelzőhöz való érkezés sebességére? (F.1. 3.1.) 1 Pont A vezetőállás jelző a berendezés működtetésére kiépített pályarészen utal a következő főjelzőhöz való érkezés sebességére. 33. Mikor működik üzemszerűen a vonatbefolyásoló berendezés? (F.1. 3.1. 1 Pont) Ha a pályamenti berendezések és a mozdonyra (vezérlőkocsira) felszerelt berendezések egyidejűleg üzemképesek 34. Működik-e az éberségellenőrző berendezés akkor, vonatbefolyásolásra nincs kiépítve? (F.1. 3.1.) 1 Pont Az éberségellenőrző berendezés akkor is működik, ha a pálya vonatbefolyásolásra nincs kiépítve.

ha

a

pálya

35. Mit jelent, ha a vezetőállás jelzőn egy fehér fény, vagy vörös színű három vízszintes vonal, vagy fehér alapon három vízszintes fekete vonal van? 3.2.6. 1 Pont A pályáról kiértékelhető jel nem érkezik. 36. Milyen jelzés van a nem digitális vezetőállás jelzőn, ha a berendezés használhatatlan? (F.1. 3.2.6.) 1 Pont Egy fehér fény.

4. Fejezet 37. Milyen tolatási mozgást szabályozó jelzők lehetnek rendeltetésük szerint? (F.1.4.1.) 1 Pont — tolatásjelzővel egyesített fény főjelzők, — tolatásjelzők és — gurításjelzők. 38. Milyen tábla egészítheti ki a törpe tolatásjelzők jelzőlapját? (F.1. 4.3.3.) 1 Pont A törpe tolatásjelzők jelzőlapját lefelé mutató, fényvisszaverős kialakítású, citromsárga nyíllal ellátott tábla egészítheti ki, amely a tolatószemélyzet részére azt jelzi, hogy a törpe tolatásjelző „Tilos a tolatás!” jelzése esetén nem szabad a törpe tolatásjelzőig felhúzni. A megközelítés méterben mért távolságát a nyíl fölötti arab szám jelzi. 39. Mit jelez a tolatószemélyzet részére a törpe tolatásjelzők jelzőlapját kiegészítő lefelé mutató, fényvisszaverős kialakítású, citromsárga nyíl fölötte arab számmal ellátott tábla? (F.1. 4.3.3.) 1 Pont A tolatószemélyzet részére azt jelzi, hogy a törpe tolatásjelző „Tilos a tolatás!” jelzése esetén nem szabad a törpe tolatásjelzőig felhúzni. A megközelítés méterben mért távolságát a nyíl fölötti arab szám jelzi. 40. Hogyan szabad a törpe tolatásjelzőig felhúzni, ha az „Tilos a tolatás!” jelzést ad és a jelzőlapját egy lefelé mutató, citromsárga nyíl fölötte arab számmal ellátott tábla egészíti ki? (F.1. 4.3.3.) 1 Pont Nem szabad a törpe tolatásjelzőig felhúzni. A megközelítés méterben mért távolságát a nyíl fölötti arab szám jelzi. 41. Hogyan jelzi az alak tolatásjelző „Tilos a tolatás!” jelzést? (F.1. 4.3.4.1.) 1 Pont Nappal csúcsára állított négyszögletes tárcsa kék lapjával a vágányra merőleges helyzetben, sötétben (fényjelzőn nappal is) egy kék fény. 42. Mit jelent a fény tolatásjelző „Tilos a tolatás!” jelzése? (F.1. 4.3.4.1.) 1 Pont A tolatásjelző „Tilos a tolatás!” jelzése azt jelzi, hogy az engedélyezett tolatás csak a tolatásjelzőig végezhető.

5. Fejezet 43. Mely jelzők kategóriájába tartozik a Mellékvonali ellenőrző jelző? (F.1. 5.1.1.1.) 1 Pont Az egyéb jelzők kategóriájába tartozó, nem biztosított, árbocos fényjelző, melynek két lámpahelyes főlapja és melléklapja van. 44. Hol és milyen jellel kell jelölni, hogy az állomás (szolgálati hely) területén, illetve az állomás első váltójától a nyílt vonal irányába mért LV távolságon belül útátjáró van? ( F.1. 5.2.2.2.) 1 Pont A Menetrendi segédkönyv 3. táblázat 7., az 5. táblázat 2. rovatában, valamint a szolgálati menetrend 2. rovatában az állomás (szolgálati hely) neve után fordított helyzetű fekete V betűt ábrázoló „Λ” jel van. 45. Hol és hogyan kell jelölni, hogy az állomás területén állomási útátjáró van? (F.1. 5.2.2.2.) 1 Pont A Menetrendi segédkönyv 3. táblázat 7., az 5. táblázat 2. rovatában, valamint a szolgálati menetrend 2. rovatában az állomás (szolgálati hely) neve után fordított helyzetű fekete V betűt ábrázoló „Λ” jel van. 46. Forgalmi szempontból mely jelzők csoportjába tartozik az Útsorompót ellenőrző fedezőjelző? (F.1. 5.3.1.) 1 Pont A főjelzők csoportjába. 47. Hogyan jelölik a Fénysorompót ellenőrző útátjárójelzőt? (F.1. 5.3.5.1.) 1 Pont A Fénysorompót ellenőrző útátjárójelző árbocán fehér-vörös sávozású tábla, fölötte kettő villogó fehér fény adására alkalmas jelzőlap és e fölött egy vörös szegélyű, talpán álló egyenlő oldalú fehér háromszögben, egy fekete felkiáltójel van 48. Kinek a részére ad a Fénysorompót ellenőrző útátjárójelző kettő felváltva villogó, vagy egy villogó fehér fénnyel jelzést? (F.1. 5.3.5.3.) 1 Pont A vonatszemélyzet részére 49. Milyen állapotú a közutat fedező fénysorompó, ha a Fénysorompót ellenőrző útátjárójelző a vonat jelzőhöz történő érkezésekor sötét? (F.1. 5.3.5.4.) 1 Pont Használhatatlan. 50. Milyen állapotú a közutat fedező fénysorompó, ha a Fénysorompót ellenőrző útátjárójelző a vonat jelzőhöz történő érkezésekor, csak egy villogó fehér fénnyel ad jelzést? (F.1. 5.3.5.5.) 1 Pont Akkor a fénysorompónak a biztonságot nem veszélyeztető hibája van, de használható. 51. Mit kell elhelyezni a Fénysorompót ellenőrző útátjárójelző előtt - a vonatbehatási távolság elején - legalább 150 m-re? (F.1. 5.3.6.) 1 Pont Fénysorompót ellenőrző útátjárójelzőre figyelmeztető jelet kell elhelyezni.

52. Hol kell elhelyezni a Fénysorompót ellenőrző útátjárójelzőre figyelmeztető jelet? 5.3.6. 1 Pont A Fénysorompót ellenőrző útátjárójelző előtt legalább 150 m-re — a vonatbehatási távolság elején 53. Mit jelent az átszelési váltó váltójelzőjének „Fekete mezőben felső részén csúcsban végződő, ferde helyzetű fehér téglalap” jelzés? (F.1. 5.5.6.2.) 1 Pont A váltó mellékirányból mellékirányban áll. 54. Hogyan jelzi az átszelési váltó váltójelzője, hogy a váltó főirányból, mellékirányba áll? (F.1. 5.5.6.3.) 1 Pont Fekete mezőben felső részén csúcsban végződő, középen megtört fehér téglalap. 55. Mit jelent az átszelési váltó váltójelzőjének „Fekete mezőben felső részén csúcsban végződő, középen megtört fehér téglalap” jelzése? (F.1. 5.5.6.4.) 1 Pont Fekete mezőben felső részén csúcsban végződő, középen megtört fehér téglalap. 56. Van-e valamennyi központi állítású váltónak kézi állító készüléke (ellensúlya), ha igen, akkor milyen színű az? 5.5.7.1. 1 Pont Nem mindegyik központi állítású váltónak van ellensúlya, de ha van szürke színű. 57. Milyen irányba áll a helyszíni állítású váltó, ha a váltó kézi állító készülékének fehér színű része felül van? (F.1. 5.5.7.2.) 1 Pont Egyenes irányban áll. 58. Milyen irányba áll a helyszíni állítású váltó, ha a kézi állító készülékének vörös színű része van felül? (F.1. 5.5.7.2.) 1 Pont Kitérő irányban áll. 59. Hogyan ábrázolják a Tolatási határjelzőt? (F.1. 5.9.1.) 1 Pont Fehér színű, fekvő téglalap alakú táblán egymás mellett fekete nagy T és H betű

6. Fejezet 60. Mely vonatok részére adható a „Felhívás az áthaladásra” jelzés? (F.1. 6.1.1.5.) 1 Pont Állomásokon (szolgálati helyeken) a menetrend szerint megálló nem személyszállító-, vagy forgalmi okból megálló személyszállító vonatok rendkívüli áthaladtatása céljából kell adni. 61. Hol kell a „Szabad az elhaladás!” jelzést adni? (F.1. 6.1.1.6.) 1 Pont A használhatatlan vagy nem kezelt főjelző mellett kell adni. 62. Milyen jelzés a következő meghatározás? Nappal kibontott jelzőzászló, sötétben fehér fényű jelzőlámpa fel- és lefelé, majd derékmagasságban kifelé mozgatása a mozdonyvezető felé többször ismételve. (F.1. 6.1.1.7.) 1 Pont A vonat szétszakadt! 63. Hogyan kell a mozdonyszemélyzet hangjelzései közül a „Veszély!” jelzést adni? (F.1. 6.2.8.) 1 Pont „A féket húzd meg!” jelzés többször egymás után (●●● ●●● ●●●). 64. Mi a vonatkísérők kötelessége vészfék meghúzásának következtében megállt vonatnál? (F.1. 6.2.9.2.) 1 Pont A vonatkísérők kötelesek megállapítani a vészfék meghúzásának okát, majd a vészfékváltót alapállásba helyezni. 65. Kinek kell a vészfékváltót alapállásba helyezni a vonatkísérővel közlekedő, vészfék meghúzásának következtében megállt vonatnál? (F.1. 6.2.9.2.) 1 Pont A vonatkísérőnek. 66. Hogyan kell a „Nyomás!” jelzést adni nappal és sötétben? (F.1. 6.3.6.) 1 Pont A „Közeledj felém!” jelzés látható részének rövid mozdulatú adása a mozdonyvezető felé. 67. Mikor nem szabad a tolatás közben alkalmazandó jelzésadás céljából, az űrszelvényen túl kihajolni vagy kinyúlni? (F.1. 6.3.10.) 1 Pont Ha a mozgó jármű mellett az űrszelvény határán műtárgy vagy mobil berendezés van. 68. Van-e olyan eset, amikor tolatás közben nem szabad kézijelzést adni? (F.1. 6.3.10.) 1 Pont Veszély esetét kivéve a tolatásvezető és a mozdonyvezető között minden tolatás közben alkalmazható kézi- és hangjelzés mellőzhető, ha közöttük jól működő rádiókapcsolat van. 69. Mikor tilos tolatás közben a kézijelzést adni, vagy megfigyelni? (F.1. 6.3.10.) 1 Pont Ha a mozgó jármű mellett az űrszelvény határán műtárgy vagy mobil berendezés van

7. Fejezet 70. Milyen módon kell a vonatok elejét nappal és sötétben megjelölni? (F.1. 7.1.1.) 1 Pont A vonat elejét nappal és sötétben a mozdony, illetve a vezérlőkocsi homlokfalán azonos magasságban elhelyezett 2 db, és ezek fölött középen alkalmazott 1 db fehér fényű lámpával. 71. Hogyan kell a tolt vonatok elejét jelezni nappal? (F.1. 7.1.1.) 1 Pont A tolt vonat elejét pedig az első jármű homlokfalán lévő valamelyik lámpatámon elhelyezett 1 db fehér fényű lámpával kell jelezni. 72. Hogyan kell a tolt vonatok elejét és végét nappal és sötétben megjelölni? (F.1. 7.1.1.) 1 Pont A tolt vonat elejét pedig az első jármű homlokfalán lévő valamelyik lámpatámon elhelyezett 1 db fehér fényű lámpával kell jelezni. A vonat végét nappal és sötétben 1 db kör alakú, fehér szegélyű, vörös színű fényvisszaverős kialakítású zárjelző tárcsával kell jelezni 73. Milyen módon kell a vonatok végét nappal és sötétben jelezni? (F.1. 7.1.2.) 1 Pont A vonat végét nappal és sötétben 1 db kör alakú, fehér szegélyű, vörös színű fényvisszaverős kialakítású zárjelző tárcsával kell jelezni 74. Melyik hálózaton alkalmazhatók a vállalkozó vasúti társaságok által alkalmazott zárjelző tárcsa, ha annak alakja, színe és fényvisszaverő kialakítása azonos a MÁV Zrt. - nél rendszeresített zárjelző tárcsával? (F.1. 7.1.2.) 1 Pont Az F.2.sz Forgalmi Utasításhatálya alá eső hálózaton 75. Ki köteles a vezető jegyvizsgálóval közlekedő vonatnál a zárjelző tárcsát a vonat utolsó járművén elhelyezni? (F.2. 7.2.2.1.) 1 Pont Vonatkísérővel közlekedő vonatnál a vonatkísérő személyzet köteles a zárjelző tárcsát a vonat utolsó járművén elhelyezni. 76. Kinek a kötelessége a zárjelző tárcsa elhelyezése, ha a vonat vonatkísérő nélkül közlekedik? (F.1. 7.2.2.2.) 1 Pont A vállalkozó vasúti társaságok kötelesek gondoskodni. 77. Ki köteles a zárjelző tárcsa elhelyezéséről és levételéről gondoskodni, ha a vonat vonatkísérő nélkül közlekedik? (F.1. 7.2.2.2.) 1 Pont A vállalkozó vasúti társaságok kötelesek gondoskodni. 78. Hol és hogyan kell elhelyezni a zárjelző tárcsát a vonaton? (F.1. 7.2.2.3.) 1 Pont A zárjelző tárcsát a vonat utolsó járművének hátsó homlokfalán, valamelyik lámpatámon függőleges helyzetben kell elhelyezni úgy, hogy az teljes terjedelmével látható legyen, és a jármű valamely jelzést adó alkatrészét még részben se takarja.

79. Hova kell a zárjelző tárcsát elhelyezni a vonaton? (F.1. 7.2.2.3.) 1 Pont A zárjelző tárcsát a vonat utolsó járművének hátsó homlokfalán, valamelyik lámpatámon függőleges helyzetben kell elhelyezni úgy, hogy az teljes terjedelmével látható legyen, és a jármű valamely jelzést adó alkatrészét még részben se takarja. 80. Ki köteles a vonatoknál a zárjelző tárcsa elhelyezéséről, illetve a lámpák világításáról személyesen meggyőződni? (F.1. 7.2.3.) 1 Pont a vonat elején szolgálatot végző vonatszemélyzet, továbbá a vonat utolsó vonatkísérője, vonatkísérő nélkül közlekedő vonatnál a zárjelző tárcsa elhelyezésére kötelezett dolgozó, mozdonyvonatnál a mozdonyvezető a kiindulási állomáson, indulás előtt személyesen köteles meggyőződni a jelzések utasításszerű elhelyezéséről, illetve a lámpák világításáról.

8. Fejezet 81. Mely jelzőket nevezzük figyelembe nem veendő jelzőknek? (F.1. 8.1.) 1 Pont Az üzemben volt, azonban szükségtelenné vált és el nem távolított, továbbá az építés alatt lévő, de még üzembe nem helyezett jelzőket. 82. Hogyan kell a figyelembe nem veendő jelzőket megjelölni? (F.1. 8.1.) 1 Pont Alakjelzők árbocáról a jelzést adó alkatrészeket el kell távolítani, a fényjelzők jelzőlámpáit pedig fekete-sárga sávos lemezzel le kell takarni. 83. Mely jelzők jelzései hagyhatók Figyelmen kívül, és mikor? (F.1. 8.2.) 1 Pont Önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán a térközbiztosító berendezés használhatatlansága esetén (F.2. sz. Forgalmi Utasítás 15.4.2.1., 15.4.2.2. pont) az állomásközben lévő használhatatlan fehér árbocú térközjelzőket és azok jelzéseit a vonatközlekedés lebonyolítása során, figyelmen kívül kell hagyni. A fehér árbocú térközjelzők és azok jelzéseinek figyelmen kívül hagyásáról a közlekedő vonatok személyzetét Írásbeli rendelkezésen értesíteni kell. 84. Mi a teendő, ha a vonat olyan előjelzőhöz közeledik, amelyen érvénytelenítő jelzés van, de a vonatszemélyzet nem kapott értesítést a jelző érvénytelenségéről? (F.1. 8.4.3.) 1 Pont Függetlenül attól, hogy a jelző milyen állásban van — a vonattal: — az előjelzőtől úgy kell továbbhaladni, mintha az a főjelzőn „Megállj!” jelzés várható jelzést adna és a főjelzőnél meg kell állni, majd megállás után a mozdonyvezető köteles tájékozódni, és a kapott értesítésnek megfelelően cselekedni; 85. Milyen jelzőnek kell minősíteni, azt a jelzőt, amely olyan mértékben megsérül (pl. baleset vagy egyéb ok miatt kidől, összetörik stb.), hogy funkcióját nem képes betölteni? (F.1. 8.5.) 1 Pont Használhatatlan jelzőnek. 86. Hogyan kell a vonatközlekedést a használhatatlan fény bejárati jelző mellett szabályozni? (F.1. 8.6.4.) 1 Pont A főjelző használhatatlanságáról a közlekedő vonatok személyzetét az F.2. sz. Forgalmi Utasításban meghatározottak szerint értesíteni kell. A használhatatlan fény főjelző mellett a vonatközlekedést „Szabad az elhaladás!” jelzéssel, élőszóval, vagy — ha lehetséges — Hívójelzéssel kell szabályozni.

87. Hogyan kell a vonatközlekedést használhatatlan fény kijárati jelző mellett szabályozni? (F.1. 8.6.4.) 1 Pont A főjelző használhatatlanságáról a közlekedő vonatok személyzetét az F.2. sz. Forgalmi Utasításban meghatározottak szerint értesíteni kell. A használhatatlan fény főjelző mellett a vonatközlekedést „Szabad az elhaladás!” jelzéssel, vagy — ha lehetséges — Hívójelzéssel kell szabályozni.

9. Fejezet 88. Milyen jelző következik, ha a főjelzőt megelőző jelző előtt 2 m-re egy „Négyzet alakú táblán fekete keretben, fehér mezőben fekete átlós kereszt” figyelmeztető jel van? (F.1. 9.2.) 1 Pont A következő jelző bejárati jelző lesz. 89. Milyen jelző árbocán kell elhelyezni a Bejárati jelzőre figyelmeztető jelet? (F.1. 9.2.) 1 Pont A külön előjelző árbocán kell elhelyezni. 90. Milyen jelző árbocán kell elhelyezni az álló téglalap alakú táblán fehér mezőben csúcsával szembehelyezett 2 tömör fekete háromszöget ábrázoló figyelmeztető jelet? (F.1. 9.3.) 1 Pont Külön előjelzővel nem rendelkező fény bejárati jelző, illetve fedezőjelző előtt lévő utolsó önműködő fény főjelző annak árbocán kell elhelyezni. 91. Hol kell az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőre figyelmeztető jelet elhelyezni? (9.4.) 1 Pont A figyelmeztető jelet az Útsorompót ellenőrző fedezőjelző külön előjelzője, vagy az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőre előjelzést adó főjelző előtt 2 m-re, vagy annak árbocán kell elhelyezni. 92. Mit jelez a vonatszemélyzet részére az „Álló téglalap alakú fehér táblán 2, vagy 3 rézsútos fekete sáv”? (F.1. 9.5.) 1 Pont A figyelmeztető jelek arra hívják fel a vonatszemélyzet figyelmét, hogy alak vagy fény külön előjelző következik. 93. Milyen táblát kell az alak, vagy fény külön előjelző előtt elhelyezni a 60 km/h, vagy annál kisebb sebességű vonalakon? (F.1. 9.5.1.) 1 Pont 2 ferdesávos táblát kell elhelyezni 94. Hol és hogyan kell elhelyezni a Villamos előfűtésre (hűtésre) figyelmeztető jelet, az előfűtés (hűtés) alatt álló szerelvényen? (F.1. 9.12.2.) 1 Pont A figyelmeztető jelet villamos előfűtés (hűtés) alatt álló szerelvény két szélső járművének, illetve egyedül álló jármű esetén a jármű mindkét végén lévő ütközőjére vagy zárjelzőtárcsa tartójára kell elhelyezni úgy, hogy a szerelvény, illetve jármű mellett állva mindkét oldalról látható legyen. 95. Kinek a kötelessége a Villamos előfűtésre (hűtésre) figyelmeztető jelet kitűzni, illetve eltávolítani? (F.1. 9.12.3.) 1 Pont A villamos kapcsolásokat végző dolgozónak. 96. Mikor kell a Villamos előfűtésre (hűtésre) figyelmeztető jelet alkalmazni? (F.1. 9.12.4.) 1 Pont A figyelmeztető jelet akkor kell alkalmazni, ha a villamos előfűtést (hűtést) nem a vonatot továbbító mozdonyról végzik.

F. 2. SZ. FORGALMI UTASÍTÁS 1. Fejezet 1. Mit nevezünk Fővágánynak? (F.2. 1.2.34.) 3 Pont A szolgálati hely minden vonatfogadásra és/vagy indításra kijelölt vágánya 2. Mit nevezünk helyes és helytelen vágánynak, ha a pálya nem Bp. Keleti - Kőbánya felső, Kőbánya felső - Rákos fenti pálya és Bp. Déli - Kelenföld között van? (F.2. 1.2.36.) 3 Pont Bp. Keleti - Kőbánya felső, Kőbánya felső - Rákos fenti pálya és Bp. Déli - Kelenföld között a kezdő vagy végpont felé tekintve egyaránt a bal oldali vágány a helyes a jobb oldali a helytelen vágány. 3. Mit nevezünk jobb és bal vágánynak? (F.2. 1.2.46.) 3 Pont Kétvágányú pályán a végpont felé tekintve a jobb kéz felé eső vágányt jobb vágánynak, a másikat bal vágánynak nevezzük. 4. Mi a rendkívüli áthaladás? (F.2. 1.2.87.) 3 Pont Az állomáson, megálló-rakodóhelyen és megállóhelyen menetrend szerint megálló vonat áthaladtatása. Amelyik válaszban csak a személyszállító vonat szerepel az nem jó 5. Mit nevezünk vonatnak? (F.2. 1.2.129.) 3 Pont Általában a nyílt vonalon történő közlekedés céljából forgalomba helyezett, előírás szerinti jelzőeszközökkel felszerelt, megjelölt olyan szerelvény, melynél működő mozdony, továbbá vonatszemélyzet van.

2. Fejezet 6. Melyek a váltó forgalmi szempontból figyelembe veendő alkatrészei? (F.2. 2.1.1.) 3 Pont a tősínek, a csúcssínek, a csúcssíneket összekötő rudak, a gyökkötések, a sínszékek, egyes váltóknál az állítás megkönnyítésére beépített görgős csúcssínemelő szerkezetek, az állítókészülék, a váltójelző, csúcssínrögzítő szerkezet (kampózár, zárnyelv) a váltózár 7. Mikor beszélünk arról, hogy a váltó feles állásban van? (F.2. 2.1.4.) 3 Pont Ha bármely ok miatt mind a két csúcssín távol van a tősíntől, illetve a csúcssínrögzítő szerkezet nem került végállásba. 8. Melyek a csúcssín rögzítő szerkezetek és mi a feladatuk? (F.1. 2.1.8.) 3 Pont A kampózár, vagy a zárnyelves csúcssín- rögzítő szerkezet, a hozzá tartozó állítókészülékkel együtt akadályozza meg, hogy a simuló csúcssín a haladó jármű alatt eltávolodjék a tősíntől. 9. Hogyan csoportosíthatók a váltók forgalombiztonsági szempontból? (F.2. 2.2.1.) 3 Pont Forgalombiztonsági szempontból megkülönböztetünk lezárható, le nem zárható, biztosított és nem biztosított váltókat. 10. Milyen váltókat különböztetünk meg forgalombiztonsági szempontból? (F.2. 2.2.1.) 3 Pont Forgalombiztonsági szempontból megkülönböztetünk lezárható, le nem zárható, biztosított és nem biztosított váltókat. 11. Melyek a lezárhatók, azaz lezárás után rongálás nélkül át nem állítható váltók? (F.2. 2.2.2.) 3 Pont a) a váltózárral felszerelt helyszíni állítású váltók, b) központból vagy a helyszínen reteszelhető helyszíni állítású váltók, c) az olyan központi állítású váltók, amelyeknek állító emeltyűje, állítógombja a váltó megfelelő állásában rögzíthető, vagy hatástalanítható, d) biztonsági betéttel lezárt (fel nem vágható) váltók. 12. Mikor tekinthető a váltó biztosítottnak? (F.2. 2.2.3.) 3 Pont Biztosítottak azok a lezárható váltók, amelyek előzetes lezárása nélkül a velük szerkezeti függésben lévő helyhez kötött jelzőket nem lehet továbbhaladást engedélyező állásba állítani.

13. Melyek a nem biztosított váltók? (F.1. 2.2.3.) 3 Pont Biztosítottak azok a lezárható váltók, amelyek előzetes lezárása nélkül a velük szerkezeti függésben lévő helyhez kötött jelzőket nem lehet továbbhaladást engedélyező állásba állítani. Nem biztosítottak azok a váltók, amelyek az előzőekben meghatározott feltételek bármelyikének nem felelnek meg. Tehát nem lezárhatók és nincsenek szerkezeti függésben a hozzájuk tartozó jelzővel. 14. Biztosítottság szempontjából minek minősülnek a azonosító berendezéshez tartozó váltók? (F.2. 2.2.3.) 3 Pont Nem biztosított váltók.

váltózárkulcs

–

15. Válassza ki a mondat helyesnek tartott befejező részét! A váltó forgalmi szempontból akkor használható, ha: (F.2. 2.8.1.) 3 Pont a) alkatrészei épek és a mozgatható alkatrészei könnyen mozgathatók, b) a simuló csúcssín tökéletesen simul a tősínhez, a másik pedig a tősíntől kellő távolságban van, c) a tősínek és a csúcssínek között nincs idegen anyag, d) összekötő rúddal rendelkező váltóknál az összekötő rúd nem görbült meg, vagy nem szakadt el, e) külső csúcssínrögzítő szerkezettel rendelkező váltóknál a szerkezet tökéletesen záródik és f) váltójelzős váltónál a váltójelző a váltó állásának megfelelő jelzést mutatja. 16. Mikor nevezhető a váltó forgalmi szempontból használhatónak? (F.2. 2.8.1.) 3 Pont a) alkatrészei épek és a mozgatható alkatrészei könnyen mozgathatók, b) a simuló csúcssín tökéletesen simul a tősínhez, a másik pedig a tősíntől kellő távolságban van, c) a tősínek és a csúcssínek között nincs idegen anyag, d) összekötő rúddal rendelkező váltóknál az összekötő rúd nem görbült meg, vagy nem szakadt el, e) külső csúcssínrögzítő szerkezettel rendelkező váltóknál a szerkezet tökéletesen záródik és f) váltójelzős váltónál a váltójelző a váltó állásának megfelelő jelzést mutatja. 17. Mit nevezünk Váltófelvágásnak? (F.2. 2.9.4.) 3 Pont A helytelenül álló váltónak gyökkel szemben haladó jármű kerekeivel történő átállítása. 18. Mi az eljárás, ha a váltót felvágják? (F.2. 2.9.4.1.) 3 Pont A váltófelvágást azonnal jelenteni kell a tolatásvezetőnek, a váltókezelőnek illetve a forgalmi szolgálattevőnek, nyílt vonalról mind a két szomszédos állomás forgalmi szolgálattevőjének. 19. Hogyan lehet felvágott váltón közlekedni? (F.2. 2.9.4.1.) 3 Pont Ha a váltó még megfelel a használhatóság forgalmi feltételeinek, akkor a műszaki megvizsgálásig és a helyreállítás bejelentéséig a váltón legfeljebb 5 km/h sebességgel szabad vonattal közlekedni és tolatást végezni.

20. Mit nem szabad a felvágott váltón végezni annak megvizsgálásáig, illetve helyreállításáig? (F.2. 2.9.4.1.) 3 Pont A felvágott váltón a járművel (járművekkel) teljesen át kell haladni és csak akkor kell megállni, ha a továbbhaladás veszéllyel jár. Felvágott váltón annak megvizsgálásáig illetve helyreállításáig nem szabad visszahúzni, visszatolni vagy csúccsal szemben mozgást végezni. 21. A váltófelvágást nyílt vonalról kinek kell bejelenteni? (F.2. 9.4.2.) 3 Pont Nyíltvonali és más szolgálati helyeken a mozdonyvezető, a vonali tolatásvezető, vezető jegyvizsgáló illetve a tolatásvezető köteles használhatóság szempontjából azonnal megvizsgálni. 22. Kinek kell meggyőződnie a nyílt pályán felvágott váltó használhatóságának forgalmi feltételeiről a vonatkísérő nélkül közlekedő vonatnál? (F.2. 2.9.4.3.) 3 Pont A mozdonyvezetőnek.

3. Fejezet 23. Melyek a vasúti átjáró biztosítására szolgáló berendezések? (F.1. 3.1.) 1 Pont A fénysorompó, a félsorompóval kiegészített fénysorompó (az Utasításban együttesen: fénysorompó) és a teljes sorompó. 24. Mikor tekinthető a nyíltvonali-, továbbá az állomási fénysorompó használhatatlannak? (F.2. 3.5.) 1 Pont — a berendezés zavarának észlelése után — a Kezelési Szabályzatban előírtak betartása mellett — nem lehet a zavart megszüntetni, — a berendezést kikapcsolták, — bármely esetben a kézi kezelés ellenére a villogó fehér fény a fénysorompón megmarad, — a helyhez kötött jelző (Útsorompót ellenőrző fedezőjelző, Fénysorompót ellenőrző útátjárójelző, Mellékvonali ellenőrző jelző) használhatatlanságra utaló, vagy továbbhaladást tiltó jelzést ad, — az értekezés lehetetlensége esetén a szomszédos forgalomszabályozást végző állomásra, vagy nyíltvonali szolgálati helyre visszajelentett fénysorompó, amennyiben helyhez kötött jelző használhatatlanságra utaló, vagy továbbhaladást tiltó jelzést nem ad, — olyan mértékben megsérül (pl. fénysorompó berendezés jelzőjének összetörése, kidőlése stb.), hogy funkcióját nem képes betölteni. Az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlansága esetén állomásközben lévő nyíltvonali fénysorompókat használhatatlannak kell tekinteni.

az

25. Ha az útsorompót ellenőrző fedezőjelző, vagy a fénysorompót ellenőrző útátjáró jelző a fénysorompó használhatatlanságára utaló jelzést ad, az érdekeltek értesítése szempontjából mit kell tennie a mozdonyszemélyzetnek? (F.1. 3.6.1.) 1 Pont A mozdonyszemélyzet ezt a körülményt a legelső forgalmi személyzettel rendelkező szolgálati helyen, ahol a vonat megáll, köteles jelenteni a Menetigazolvány (Menetlevél) „Megjegyzések” rovatában történő elismertetés mellett. 26. Miről kell a közlekedő vonatok vonatszemélyzetét értesíteni, ha a nyíltvonali fénysorompón a kézi kezelés ellenére a villogó fehér – megtévesztő - fény nem szüntethető meg? (F.2. 3.6.3.) 1 Pont — a fénysorompó használhatatlanságáról, — a villogó fehér fény megmaradásáról, — az útátjáró előtti megállásról, ha a vonat áthaladásával a közúti forgalmat veszélyezteti.

27. Mi az eljárás abban az esetben, ha az állomási fénysorompón a biztosítóberendezés kezelése után a - megtévesztő - villogó fehér fény nem szüntethető meg? (F.2. 3.7.1.) 1 Pont A bejáró vonat személyzetét élőszóval, a kijáró vonatok személyzetét Írásbeli rendelkezésen értesíteni kell. 28. Mikor nem kell a közlekedő vonatok személyzetét az állomási fénysorompó használhatatlanságáról értesíteni? (F.2. 3.7.3.) 1 Pont — az útátjárót jelzőőr fedezi, aki értesíthető volt, — a Kezelési Szabályzatban előírtak szerint a villogó fehér fényjelzés megszüntethető (a fénysorompó sötétre kapcsolható) és a vonat Hívójelzéssel bejáratható, — az útátjárót a közúti forgalom elől lezárták. 29. Miről kell „Írásbeli rendelkezés” nyomtatványon értesítetni a vonatszemélyzetet a „Vasúti átjáró kezdete” és az Útátjárójelző együttes hiánya esetén? (F.2. 3.13.) 1 Pont Útátjárójelző hiányáról, a megközelítés sebességéről.

4. Fejezet 30. Mikor lehet tolatást, gurítást végezni? (F.2. 4.1.1.) 3 Pont Engedély, továbbá tolatásvezető illetve gurításvezető jelenléte és személyes vezetése nélkül nem szabad tolatni illetve gurítani 31. Az alábbi esetekben mikor nem szabad tolatást végezni? (F.2. 4.1.1.) 3 Pont Engedély, továbbá tolatásvezető illetve gurításvezető jelenléte és személyes vezetése nélkül. 32. Kinek a részére kell a tolatásra engedélyt adni, és az engedélyezésről mely dolgozókat kell értesíteni? (F.2. 4.1.1.) 3 Pont Engedélyt a tolatásra a tolatásvezetőnek, a gurításra a gurításvezetőnek kell adni, és az engedélyezésről a tolatásban illetve gurításban részt vevő valamennyi dolgozót értesíteni kell. 33. Tolatás engedélyezésekor, továbbá a tolatás engedélyezéséről szóló értesítés alkalmával mit kell közölni? 4.1.3. 3 Pont a) az elvégzendő feladatokat, b) a tolatás megkezdésének és ha lehetséges, befejezésének idejét, c) az esetleges tolatási korlátozásokat, d) mely vágányok között, mellett vagy fölött végeznek munkát más szakszolgálati ág dolgozói, vagy a vasúttal szerződéses viszonyban álló munkáltatók dolgozói, e) a kiadott féksaruk és rögzítősaruk darabszámát. 34. Hogyan kell visszavenni a tolatásra átadott féksarukat, rögzítősarukat a vezető jegyvizsgálótól, ha azokat a szolgálati hely készletéből biztosították? (F.2. 4.1.3.) 3 Pont A Fejrovatos előjegyzési napló külön sorában történő előjegyzés mellett kell visszavenni. 35. Hogyan kell az állomáson a személyszállító vonatnál a vezető jegyvizsgáló részére a tolatást engedélyezni? (F.2. 4.1.3.2.) 3 Pont Írásbeli rendelkezésen és élőszóval kell a tolatást engedélyezni. 36. Hol köteles a tolatásvezető a tolatást vezetni? (F.2. 4.1.6.) 3 Pont A tolatásvezető a tolatást — kivéve egyes esetekben a mozdonyok mozgását— a helyszínen köteles vezetni. 37. Mikor lehet a Tolatási határjelzőn túl tolatást végezni? (F.2. 4.1.9.) 3 Pont Csak a forgalmi szolgálattevő külön engedélyével szabad tolatni. 38. Mikor szabad kapcsolatlan járművekkel a nyílt pálya felé kitolni? (F.2. 4.1.9.1.) 3 Pont Kapcsolatlan járművekkel nem szabad a nyílt vonal felé kitolni.

39. Mit köteles a tolatásvezető közölni a mozdonyvezetővel a tolatási mozgás megkezdése és a mozgásra történő felhatalmazás előtt? (F.2. 4.1.17.2.) 1 Pont A tolatásvezető a mozdonyvezetőt a mozgás megkezdése előtt köteles felhatalmazni a mozgásra és utasítani annak mikénti végrehajtására, melynek során közölni kell a mozdonyvezetővel, hogy a tervezett mozgást: ⎯ honnan, mely vágányról, mely váltókon (amelyek egy vágányutat meghatároznak és a tolatási mozgás során a vágányútban érintett legutolsó váltó száma), vágányúton keresztül, mely tolatási, gurítási mozgást szabályozó jelzők és azok milyen jelzési képe mellett, ⎯ milyen sebességgel, ⎯ hová, mely szabad vagy foglalt vágány felé vagy vágányra, foglalt vágány esetén a járható vágányrész hosszának közlésével végzik. 40. Mi a teendő tolatás megkezdése előtt, ha a mozgatandó járműveket kézifékkel fogják fékezni? (F.2. 4.1.22.) 1 Pont A mozgás megkezdése előtt ki kell próbálni. 41. Melyik mozdony mozdonyvezetőjét köteles a tolatásvezető az elvégzendő munkáról tájékoztatni, ha a tolatást több mozdonnyal végezik? (F.2. 4.3.1.) 1 Pont Több mozdonnyal végzett tolatás alkalmával a tolatásvezető valamennyi mozdonyvezetőt köteles a végzendő munkáról tájékoztatni. 42. Hogyan végezhető a tolatás a személyszállító ingavonatnál, ha a szerelvényt nem kell megbontani a tolatás miatt? (F.2. 4.3.3.) 1 Pont Végezhető a vezérlőkocsiról is.

5. Fejezet 43. Milyen eszközökkel lehet a tolatás befejezése után a járműveket megfutamodás ellen biztosítani? (F.2. 5.1.1.) 1 Pont Kulccsal lezárható kocsifogó alátéttel, rögzítősaruval. 44. Hogyan kell járműmegfutamodás ellen védekezni egyedül álló járművek esetén, ha a vágányokon legfeljebb 2,5 ‰-es esés van? (F.2. 5.1.2.) 1 Pont Az egyedül álló jármű kerekei alá a szabad ütközők felőli oldalon 1-1 db rögzítősarut kell elhelyezni. 45. Hogyan kell járműmegfutamodás ellen védekezni egyedül álló járműcsoportok esetén, ha a vágányokon legfeljebb 2,5 ‰-es esés van? 5.1.2. 1 Pont A járműcsoport kerekei alá a szabad ütközők felőli oldalon 1-1 db rögzítősarut kell elhelyezni.

46. Hogyan kell eljárni vonatszakadás alkalmával, ha a leszakadt vonatrész megállt? (F.2. 5.2.1.) 1 Pont Megállás után azonnal vissza kell tolni a leszakadt vonatrészhez, és a vonali tolatásvezető, vezető jegyvizsgáló illetve a mozdonyvezető mellett figyelő szolgálatot ellátó dolgozó köteles a leszakadt vonatrészen az állvatartáshoz szükséges kézi- illetve rögzítőféket behúzni. 47. Hogyan és meddig kell továbbítani vonatszakadás után a személyszállító vonatot? (F.2. 5.2.3.) 1 Pont Személyszállító vonatot szükségkapcsolással, lehetőleg egy részben kell továbbítani a következő állomásra. 48. Ha a vonatot a nyílt pályáról több részben kell bevontatni, a szakadt vonókészülékes járművet hogyan és meddig kell továbbítani? (F.2. 5.2.4.) 1 Pont A szakadt vonókészülékes járművet az első vonatrész utolsó járműveként — ha az lehetséges — kell besorozni. Az állomáson a szakadt vonókészülékes járművet ki kell sorozni. 49. A vonatszakadást követő megállás után behúzott kézi,- illetve rögzítőféket mikor szabad feloldani? (F.2. 5.2.4.) 1 Pont Csak a mozdonyvezető jelzése után szabad feloldani.

7. Fejezet 50.

Milyen módon lehet a vasútijárműveket összekapcsolni? (F.2. 7.1.) 1 Pont középütközős önműködő kapcsolókészülékkel, csavarkapoccsal, kombinált ütköző- és vonókészülékkel, középütközős nem önműködő kapcsolókészülékkel merev kapcsolórúddal, rakománnyal, szükségkapcsolással, segély-vonókészülékkel.

51. Hogyan végezhető a csavarkapoccsal történő járműkapcsolás (munkabiztonsági szempontból)? (F.2. 7.3.) 1 Pont Villamos mozdony illetve villamos fűtőkocsi összekapcsolásakor mindig a másik jármű csavarkapcsát kell a mozdony illetve a villamos fűtőkocsi vonóhorgába akasztani. Abban az esetben, ha a másik jármű csavarkapcsa használhatatlan (sérült), a mozdony vagy villamos fűtőkocsi csavarkapcsát csak a járművek feszültségmentesítése után szabad kapcsolásra használni. A villamos mozdony mozdonyvezetője illetve a villamos fűtőkocsi kezelőszemélyzete a járműkapcsolást végző dolgozót köteles értesíteni a jármű tényleges feszültségmentesítéséről. 52. Mikor adhat jelzést, illetve szóbeli engedélyt a mozgásra a tolatásvezető, ha a tolatószemélyzet valamelyik tagja kapcsolás végett a járművek közé lépett? (F.2. 7.3.2.) 1 Pont Ha meggyőződött arról, hogy a kapcsolást végző dolgozó már kijött a járművek közül. 53. Mit nevezünk Laza kapcsolásnak? (F.2. 7.3.7.) 1 Pont Összekapcsoláskor a csavarkapcsot az ütközők érintkezéséig, a csavarkapocs vízszintes helyzetéig össze kell húzni. 54. Hogyan jön létre a Szoros kapcsolás? (F.2. 7.3.7.) 1 Pont Összekapcsoláskor a csavarkapcsot az ütközők érintkezéséig, a csavarkapocs vízszintes helyzetéig össze kell húzni. A csavarkapocs fogantyújának még kétszeri körülforgatásával szoros kapcsolás jön létre. 55. Ki köteles a vonatot továbbító mozdonynak a vonat elegyével, szerelvényével, a továbbított járműveknek egymással történő össze-, illetve szétkapcsolását elvégezni? (F.2. 7.10.) 1 Pont A kapcsolást a menetvonal tulajdonos vagy az általa megbízott vasúti társaság erre kiképzett munkavállalója köteles végezni. Kapcsolásra kötelezhető munkavállaló hiányában a szükséges kapcsolásokat a mozdonyon egyedül szolgálatot teljesítő mozdonyvezető köteles végezni.

56. Ki kötelezhető a távközlő- és távvezérlő berendezés kábelének, az átjáróhidak, az átjáró védőkorlátok, illetve a védőfalak össze-, illetve szétkapcsolására? ( F.2. 7.10.1.) 1 Pont Az ilyen berendezések kapcsolását elsősorban a menetvonal tulajdonos vagy az általa megbízott vasúti társaság erre kiképzett munkavállalója köteles össze- illetve szétkapcsolni. Pályavasút által nyújtott tolatási szolgáltatás esetén a fenti berendezések kapcsolására kiképzett pályavasúti munkavállaló kötelezhető a kapcsolások elvégzésére.

8. Fejezet 57. Kinek az engedélye szükséges ahhoz, hogy a vonat mozdonya ne elől legyen? (F.2. 8.2.2.) 1 Pont A pályahálózat működtetőjének engedélye. 58. Kinek az engedélyével szabad eltérni attól a szabálytól, hogy a vonat mozdonya elől legyen? (F.2. 8.2.2.) 1 Pont A pályahálózat működtetőjének engedélye. 59. Szabad-e személyszállító- és szerelvényvonatként közlekedő ingavonatot hátul működő mozdonnyal továbbítani a pályahálózat működtetőjének engedélye nélkül? (F.2. 8.2.2.) 1 Pont Igen, szabad. 60. Mi alapján szabad vonatot közbesorozott mozdonnyal (húzva-tolva) közlekedtetni? (F.2. 8.2.4.) 1 Pont Csak a pályahálózat működtetője által jóváhagyott végrehajtási utasítás alapján 61. Mi alapján szabad a vonatot továbbító két motorkocsi közé járműveket sorozni? (F.2. 8.2.6.) 1 Pont Csak a pályahálózat működtetője által jóváhagyott Végrehajtási Utasítás alapján. 62. Milyen mozdony sorozható be a személyszállító vonat végére? (F.2. 8.2.7.) 1 Pont Személyszállító vonat végére kísért hideg mozdony is besorozható, illetve ingavonat szolgálatképtelenné vált mozdonya kísérés nélkül is továbbítható a vonat végén.

9. Fejezet 63. Mit értünk vonatterhelésnek a Forgalmi Utasítás előírásai szerint? (F.2. 9.1.) 1 Pont A vonatterhelés a mozdonnyal (vontatójárművel) továbbítható elegytömeg tonnákban kifejezve. 64. Mi az alábbi meghatározás? A mozdonnyal (vontatójárművel) továbbítható elegytömeg tonnákban kifejezve. (F.1. 9.1.) 1 Pont Vonatterhelés. 65. Mikor szabad a Műszaki Táblázatok I. kötet 2.A. és 2.B. táblázataiban a mozdony sorozatokra megengedhető legnagyobb vonatterheléseket túllépni? (F.2. 9.1.) 1 Pont Nem szabad túllépni. 66. Milyen mértékben szabad túllépni a Műszaki Táblázatok I. kötet 2.A. és 2.B. táblázataiban megadott vonatterhelést? (F.2. 9.1.) 1 Pont Nem szabad túllépni. 67. Hogyan kell az utasokkal elfoglalt személyszállító kocsik elegytömegét megállapítani? (F.2. 9.3.2.) 1 Pont A feliratozott teljes tömeget kell számításba venni. 68. Melyik tömeg adatot kell számításba venni a poggyásztérrel rendelkező személyszállító kocsinál és motorkocsinál a vonat tényleges elegytömegének megállapítása során? (F.2. 9.3.2.) 1 Pont A feliratozott teljes tömeget kell számításba venni. 69. Hány tonna utastömeget kell számításba venni az étkezőkocsinál a vonat tényleges elegytömegének megállapításakor? (F.2. 9.3.2.) 1 Pont Étkezőkocsinál utastömeget sohasem kell számításba venni.

10. Fejezet 70. Mi tartalmazza az egyes vonalakra általánosan engedélyezett vonathosszt, továbbá a féktechnikailag engedélyezett legnagyobb vonathosszokat? (F.2. 10.1.) 1 Pont Az egyes vonalakra általánosan engedélyezett vonathosszt a Műszaki Táblázatok II. kötete, a féktechnikailag engedélyezett legnagyobb vonathosszakat az E.2. sz. Fékutasítás tartalmazza. 71. Mely vonathosszok meghatározását tartalmazza az E.2. sz. Fékutasítás? (F.2. 10.1.) 1 Pont A féktechnikailag engedélyezett vonathosszakat. 72. Hol található meg a féktechnikailag engedélyezett legnagyobb vonathossz? (F.2. 10.1.) 1 Pont E.2. sz. Fékutasítás tartalmazza. 73. A vonathossz megállapításhoz melyik métertávolságot kell számításba venni a vonatba sorozott járművekről? (F.2. 10.3.) 1 Pont A járművekre feliratozott, ütközőtől- ütközőig mért métertávolságot. 74. A vonatok féktechnikai szempontú hosszának megállapításánál a mozdonyokat milyen módon kell figyelembe venni, ha a vonatot vonómozdony és kapcsolt tolómozdony továbbítja? (F.2. 10.3.) 1 Pont Ha a vonatot vonómozdony és kapcsolt tolómozdony továbbítja, akkor a kapcsolt tolómozdony hosszát figyelembe kell venni 75. Hogyan kell a vonatok féktechnikai szempontú hosszának megállapításánál a mozdonyok hosszát figyelembe venni, ha a vonatot vonómozdony és előfogati mozdony továbbítja? (F.2. 10.3.)1 Pont Ha a vonatot vonómozdony és előfogati mozdony továbbítja, akkor csak a vonómozdony hosszát kell figyelembe venni. 76. Melyik mozdony hosszát kell figyelembe venni a vonatok féktechnikai szempontú hosszának megállapításánál, ha a vonatot vonómozdony és előfogati mozdony továbbítja? (F.2. 10.3.) 1 Pont Csak a vonómozdony hosszát kell figyelembe venni. 77. A forgalmi szempontból megállapított vonathosszba a továbbító mozdony hosszát, amelyről vonattovábbítás közben a vonat fékberendezését működtetik bele kell-e számítani? (F.2. 10.4.) 1 Pont Igen, bele kell számítani. 78. A vonatközlekedés lebonyolítása során milyen vonathosszt kell figyelembe venni? (F.2. 10.4.) 1 Pont A vonatközlekedés lebonyolítása során a vonat forgalmi szempontból megállapított hosszát kell figyelembe venni.

11. Fejezet 79. Milyen előírásokat kell a vonat szerelvényének összeállításakor figyelembe venni? (F.2. 11.1.1.) 1 Pont a) a vállalkozó vasúti társaságok erre vonatkozó előírásait, az Utasítás, a segédkönyvek és az egyéb utasítások különleges besorozási szabályait, a vonalra érvényes tengelyterhelést; b) a katonai szállítmányvonatokra vonatkozó rendelkezéseket; c) a szemben levő ütközők középvonalai között ne legyen 80 mm-nél nagyobb magasságkülönbség, és a két fékállás az ütközők teljes összenyomásakor se érintkezzék; 80. Milyen rendelkezés figyelembe vételével kell a személyszállító vonatokat összeállítani a kiindulási állomáson? (F.2. 11.1.1.) 3 Pont A vállalkozó vasúti társaságok erre vonatkozó előírásait, az Utasítás, a segédkönyvek és az egyéb utasítások különleges besorozási szabályait. 81. A vonat mely részébe kell besorozni azokat a járműveket, amelyeken besorozási tilalomra utaló sérülési bárca van? ( F.2. 11.2.) 1 Pont A vonatba nem lehet besorozni. 82. Hogyan kell a 100 km/h-nál nagyobb sebességgel közlekedő személyszállító vonatok szerelvényét összeállítani? 11.3. 3 Pont A 100 km/h-nál nagyobb sebességgel közlekedő személyszállító vonatokat 4 tengelyes személy- és erre alkalmas kocsikból kell összeállítani. 83. Sorozható-e, a személyszállító vonatba 2 tengelyes kocsi, ha a vonat 100 km/h-nál nagyobb sebességgel közlekedik? (F.2. 11.3.) 3 Pont Nem sorozható. 84. Hogyan kell a személyszállító vonatok szerelvényét összeállítani, ha a vonat 80 km/h-nál nagyobb, de legfeljebb 100 km/h sebességgel közlekedik? (F.2. 11.3.1.) 3 Pont A 80 km/h-nál nagyobb, de legfeljebb 100 km/h sebességgel közlekedő vonatokkal a 4 tengelyes kocsikon kívül legfeljebb 6 db 2 tengelyes kocsi is továbbítható. 85. Sorozható-e, a személyszállító vonatba 2 tengelyes kocsi, ha a vonat legfeljebb 100 km/h sebességgel közlekedik? (F.2. 11.3.1.) 3 Pont Igen, legfeljebb 6 db 2 tengelyes kocsi. 86. Hogyan kell a személyszállító- és szerelvényvonatként közlekedő ingavonatokat összeállítani? (F.2. 11.4.) 3 Pont Személyszállító- és szerelvényvonatként közlekedő ingavonatokat csak ingavonati közlekedésre kialakított személyszállító kocsikból és 1 db vezérlőkocsiból kell összeállítani. Az ingavonati szerelvényt a vezérlőkocsin kívül legfeljebb 11 db négytengelyes kocsiból kell összeállítani.

87. Milyen kocsikból kell összeállítani az ingavonati szerelvényt? (F.2. 11.4.) 3 Pont Az ingavonati szerelvényt a vezérlőkocsin kívül legfeljebb 11 db négytengelyes kocsiból kell összeállítani. 88. Mennyi kocsiból állhat az ingavonati szerelvény a vezérlőkocsin kívül? (F.2. 11.4.) 3 Pont 11 db négytengelyes kocsiból 89. Milyen vonatként kell kezelni az egymással összekapcsolva közlekedő motorvonatot? (F.2. 11.4.) 3 Pont Ingavonatként kell kezelni abban az esetben is, ha több motorvonat egymással összekapcsolva közlekedik. 90. Mikor szabad megbontani az ingavonati szerelvényt? (F.2. 11.4.) 1 Pont A szerelvényt csak rendkívüli ok miatt (pl. műszaki hiányosság) szabad megbontani. Nem szabad megbontani a szerelvényt akkor sem, ha azt kisegítésképpen más vonattal közlekedtetik. 91. Milyen előírás vonatkozik a személyszállító, - illetve szerelvényvonat első és utolsó fékes kocsijára? (F.2. 11.9.) 3 Pont Személyszállító- illetve szerelvényvonat első, valamint utolsó kocsijának jól működő kézifékkel, légfékkel és vészfékváltóval felszereltnek kell lenni. 92. Mivel kell rendelkeznie fékezés szempontjából az előírás szerint személyszállító vonat végén továbbítandó teherkocsinak? (F.2. 11.9.) 1 Pont Legalább jól működő légfékkel kell rendelkezni. 93. Mely kocsikat kell kisiklottnak tekinteni? 11.15. 1 Pont a) az olyan kocsit, amely a vágányról egy vagy több kerekével vagy tengelyével lelépett, b) az olyan kocsit, amelynél egy vagy több kerék, illetve tengely a vágányról lelépett, később azonban ismét a vágányra került, c) az olyan kocsit, amelynek kerékpárjai más-más vágányra futottak. 94. A kisiklott kocsi futóképességét ki köteles megvizsgálni és a kocsi hogyan továbbítható? (F.2. 11.15.1.) 1 Pont A kisiklott kocsi futóképességét műszaki dolgozó köteles megvizsgálni és a kocsit csak az általa írásban közölt sebességgel közlekedő tehervonattal, utánfutóként kell javításba küldeni. 95. Vágányról gépi erővel eltávolított, majd ismét a vágányra helyezett kocsit milyen feltételekkel lehet továbbítani? (F.2. 11.15.3.) 1 Pont Csak műszaki megvizsgálás után továbbíthatók.

12. Fejezet 96. Mit szükséges a menetvonal tulajdonos vasúti társaságnak a vonatok továbbításához biztosítani? (F.2. 12.1.) 1 Pont A vonatok továbbításához szükséges mozdonyokat és vonatszemélyzetet. 97. Mi a feladata a menetvonal tulajdonos vasúti társaságnak a vonatok továbbításához? (F.2. 12.1.) 1 Pont A vonatok továbbításához szükséges mozdonyok és vonatszemélyzet biztosítása 98. Ha jól működő INTENDON vagy azzal azonos biztonságot nyújtó éberségi berendezés és értekező berendezés (mozdonyrádió vagy mobiltelefon) van a mozdonyon, milyen sebességgel továbbíthatja a mozdonyvezető a vonatot, ha egyedül teljesít szolgálatot? (F.2. 12.3.2.) 1 Pont Legfeljebb 100 km/h. 99. Hogyan közlekedhetnek a vonatok önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlansága esetén, ha a mozdonyon INTENDON vagy azzal azonos biztonságot nyújtó éberségi berendezés, jól működő vonatbefolyásoló berendezés, és értekező berendezés van? (F.2. 12.3.3.) 1 Pont Kizárólag egy állomásközben tolatási üzemmóddal. 100. Hogyan közlekedhet a menetrendje szerint 100 km/h –nál nagyobb sebességgel közlekedő vonat, ha nincs jól működő vonatbefolyásoló berendezés? (F.2. 12.3.9.) 1 Pont Jól működő berendezés hiánya miatt a mozdonyvezető mellett figyelő szolgálatot ellátó dolgozóval a vonat legfeljebb 120 km/h sebességgel közlekedhet. 101. Mikor nem alkalmazható a csak mozdonyvezetővel történő közlekedés munka- és forgalombiztonsági szempontból? (F.2. 12.3.10.) 1 Pont Azon mozdonyoknál, azokon a vonalakon és állomásközökben, ahol a jelzőkre történő előírt rálátási távolság a mozdony vezetőállásának menetirány szerinti jobb oldaláról nem biztosított. Ilyen esetekben a vonatnál második dolgozó köteles a mozdonyon figyelő szolgálatot ellátni a Pályavasúti Területi Központ Forgalmi Osztálya által a KHban kijelölt vonalakon illetve állomásközökben. A vállalakozó vasúti társaság ezen vonalak és állomásközök kimutatásával köteles ellátni az érdekelt személyzetüket, akik a Szolgálati menetrend mellett kötelesek azt megőrizni.

15. Fejezet 102. Hogyan kell az ugyanazon vágányon, azonos irányba haladó vonatokat egymás után közlekedtetni? (F.2. 15.1.3.) 1 Pont A pályára érvényes követési rendnek megfelelően kell egymás után közlekedtetni. 103. Mely pályán, vágányon, pályaudvarra kell közlekedtetni a vonatokat? (F.2. 15.1.6.) 3 Pont A vonatokat azon a pályán, vágányon, pályaudvarra kell közlekedtetni, amelyikre a menetrendjük készült. 104. Hogyan kell közlekedtetni több pályával rendelkező vonalrészen a személyszállító vonatokat, ha a menetrendtől eltérően a másik pályán közlekedik? (F.2. 15.1.6.) 1 Pont Egyéb esetekben a másik pályán közlekedő vonatok személyzetét erről a körülményről értesíteni kell. 105. Mikor kell a több pályával rendelkező vonalrészen közlekedő személyszállító vonatok személyzetét írásbeli rendelkezésen értesíteni? (F.2. 15.1.6.) 1 Pont Amikor nem a menetrendjében meghatározott pályán közlekedtetik. 106. Mikor közlekedtethetők a személyszállító vonatok előzetes értesítés nélkül a másik pályán? (F.2. 15.1.6.) 1 Pont Nem közlekedhetnek a másik pályán előzetes értesítés nélkül. 107. Milyen sebességgel kell a vonatokat továbbítani? (F.2. 15.1.10.) 3 Pont A vonatokat a menetrendben előírt sebességgel kell továbbítani. 108. Mikor léphető túl a szolgálati menetrendben előírt legnagyobb sebesség menet közben? (F.2. 15.1.10.) 1 Pont Nem léphető túl. 109. Milyen térközrendszerrel kiépített pályának nevezzük, ahol a jelzőkön emberi beavatkozás nélkül, a haladó vonat hatására változnak meg a jelzések és önműködő az elő- és visszajelentés is? (F.2. 15.4.1.) 1 Pont Önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt vonatbefolyásolásra kiépített vagy ki nem épített pályát, 110. Milyen térközrendszerrel kiépített pályának minősül, ahol a jelzők között szerkezeti függés van, a jelzőket a térközőrök állítják továbbhaladást engedélyező és továbbhaladást megtiltó állásba egyaránt, s a térközőrök adnak elő- és visszajelentést is? (F.2. 15.4.1.) 1 Pont Nem önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pálya. 111. Milyen térközrendszerrel kiépített pályának minősül, ahol a térközjelzők között nincsen szerkezeti függés, a jelzőket a vonatjelentőőrök állítják továbbhaladást engedélyező és továbbhaladást megtiltó állásba, és ők adnak elő- és visszajelentést is? (F.2. 15.4.1.) 1 Pont Vonatjelentőőri térközjelzőkkel felszerelt pálya.

112. Meddig kell a követő vonatokat térközben közlekedtetni az önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán? (F.2. 15.4.2.) 3 Pont A beállított menetiránynak megfelelően térközben kell közlekedtetni mindaddig, amíg a térközbiztosító berendezés a nem minősül használhatatlannak. 113. Önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlansága esetén a személyszállító vonatoknál hogyan kell eljárni, ha van jól működő vonatbefolyásoló berendezés? (F.2. 15.4.2.1.) 3 Pont Az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlansága esetén a vonatokat az adott vágányon mindkét közlekedési iránynak megfelelően állomástávolságban kell közlekedtetni, az állomásközben lévő nyíltvonali fénysorompókat használhatatlannak kell tekinteni. 114. Miről kell az önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán közlekedő vonatok személyzetét értesíteni, ha a térközbiztosító berendezés használhatatlan? (F.2. 15.4.2.1.) 3 Pont — az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlanságáról és az állomástávolságú közlekedésről, — arról, hogy az állomásközben az alkalmazható sebesség legfeljebb 40 km/h lehet (az Írásbeli rendelkezés ― vonatbefolyásoló berendezéssel felszerelt vontatójármű esetén ― a mozdonyvezetőt kötelezi a berendezés tolatási üzemmódba történő kapcsolására), — az állomásközben lévő nyíltvonali fénysorompók használhatatlanságáról, — az állomásközben lévő önműködő térközjelzők melletti közlekedésről, — az állomásközben lévő nyíltvonali bejárati-, fedezőjelző melletti közlekedésről. 115. Milyennek kell tekinteni az állomásközben lévő nyíltvonali fénysorompókat az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlansága esetén? (F.2. 15.4.2.1.) 3 Pont Nyíltvonali fénysorompókat használhatatlannak kell tekinteni. 116. Mire kötelezi a mozdonyvezetőt az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlanságáról és az állomástávolságú közlekedésről Írásbeli rendelkezésen történő értesítés? (F.2. 15.4.2.1.) 3 Pont Vonatbefolyásoló berendezéssel felszerelt vontatójármű esetén ― a mozdonyvezetőt kötelezi a berendezés tolatási üzemmódba történő kapcsolására 117. Milyennek kell tekinteni az állomásközben lévő fehér árbocú térközjelzőket és azok jelzéseit a mozdonyvezetőnek, ha az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlanságáról és az állomástávolságban történő közlekedésről kapott értesítést? (F.2. 15.4.2.2.) 3 Pont Az állomásközben lévő fehér árbocú térközjelzőket és azok jelzéseit a vonatközlekedés lebonyolítása során köteles figyelmen kívül hagyni.

118. Az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlanságáról és az állomástávolságban történő közlekedésről értesítést kapott mozdonyvezetőnek hogyan kell továbbhaladnia a fehér árbocú térközjelzőtől, ha az egy fedezőjelzőre, vagy egy bejárati jelzőre előjelzést is adó jelző egyben? (F.2. 15.4.2.2.) 3 Pont A térközjelzőtől a mozdonyvezetőnek úgy kell továbbhaladnia, mintha azon „Megállj!” állásra kapott volna előjelzést. 119. Mikor szabad az állomásközben lévő fehér árbocú térközjelzők jelzéseit vonatközlekedés közben figyelmen kívül hagyni? (F.2. 15.4.2.2.) 3 Pont Ha a mozdonyvezető önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán értesítést kapott a térközbiztosító berendezés használhatatlanságáról és az állomástávolságban történő közlekedésről és a fehér árbocú térközjelző melletti közlekedésről. 120. Mi a mozdonyvezető teendője az állomásközben lévő fehér árbocú térközjelző továbbhaladást megtiltó jelzése esetén, ha értesítést kapott az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlanságáról és az állomástávolságú közlekedésről? (F.2. 15.4.2.2.) 3 Pont Figyelmen kívül kell hagynia. 121. Mely állomás forgalmi szolgálattevője indíthat vonatot, ha nem lehet engedélyt kérni, előjelentést, visszajelentést adni? (F.2. 15.8.8.) 1 Pont Vonatot indítani csak az értekezési lehetőség helyreállítása után lehet. 122. Hogyan lehet vonatot indítani értekezés lehetetlensége esetén? (F.2. 15.8.8.) 1 Pont Vonatot indítani csak az értekezési lehetőség helyreállítása után lehet. 123. Hogyan kell az útátjárón közlekedni, ha a vonatszemélyzetet a „Vasúti átjáró kezdete” jelzőtábla és az útátjárójelző együttes hiányáról értesítették? (F.2. 15.9.5.) 3 Pont A mozdonyvezető az útátjáróhoz történő közeledéskor a vonat sebességét — a látási viszonyoknak megfelelően — úgy köteles szabályozni, hogy a vonat sebessége ⎯ az útátjáró előtt megközelítőleg 30 méterre ⎯ legfeljebb 15 km/h lehet, és az F.1. sz. Jelzési Utasításban előírtak szerint Figyelj! jelzést köteles adni. 124. Mikor növelhető a fénysorompó használhatatlansága miatt az útátjárón alkalmazott csökkentett legfeljebb 15 km/h sebesség? (F.2. 15.9.5.) 3 Pont - A vonat első járműve áthaladt az útátjárón. - Az ellentétes irányú Útsorompót ellenőrző fedezőjelző hátoldalán megjelenő Hívójelzés feloldása-jelzést a vonat első járműve meghaladta. 125. Hogyan szabad áthaladni az útátjárón, ha az útsorompót ellenőrző fedezőjelző „Megállj!” jelzést ad? (F.2. 15.9.5.) 3 Pont A továbbhaladásra, és a továbbhaladás sebességére élőszóval kell engedélyt kérni. Az útátjárót megközelíteni és azon áthaladni csak legfeljebb 15 km/h sebességgel szabad. Az első járműnek az útátjárón történő áthaladása után a vonat sebessége növelhető. 126. Milyen sebességgel közelítheti meg a vonat az útátjárót, ha a nyíltvonali

fénysorompón a villogó fehér fény nem szüntethető meg, és erről a vonatszemélyzetet értesítették? (F.2. 15.9.5.) 3 Pont A mozdonyvezető az útátjáróhoz történő közeledéskor a vonat sebességét — a látási viszonyoknak megfelelően — úgy köteles szabályozni, hogy a vonat sebessége az útátjáró előtt megközelítőleg 30 méterre legfeljebb 15 km/h lehet. 127. Nyíltvonali teljes sorompó használhatatlansága esetén milyen sebességgel lehet az útátjárót megközelíteni, ha a sorompó rudak nyitott helyzetben vannak, erről a közlekedő vonat vonatszemélyzetét értesítették és az útátjáró nincs jelzőőrrel fedezve? (F.2. 15.9.5.) 3 Pont A mozdonyvezető az útátjáróhoz történő közeledéskor a vonat sebességét — a látási viszonyoknak megfelelően — úgy köteles szabályozni, hogy a vonat sebessége az útátjáró előtt megközelítőleg 30 méterre legfeljebb 15 km/h lehet. 128. A személyszállító vonat a nyílt pályán rendkívüli ok miatt 6 percet tartózkodik. Hogyan kell továbbhaladás után a következő állomásig levő nyíltvonali útátjárókat megközelíteni? (F.2. 15.9.5.) 3 Pont Csökkentett legfeljebb 15 km/h sebességgel szabad megközelíteni. 129. Milyen esetekben lehet kétvágányú pálya helytelen vágányán közlekedni? (F.2. 15.13.2.) 3 Pont a) előre látott és előre nem látott vágányzár miatt, b) célszerű menetszabályozás (célszerűségi ok) miatt és c) helytelen vágányra készített menetrend alapján. 130. Az önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt kétvágányú pályán a helytelen vágányára indítandó vonat személyzetét mikor nem kell Írásbeli rendelkezéssel értesíteni a helytelen vágányon történő közlekedésről, illetve okáról? (F.2. 15.14.1.) 3 Pont A helytelen vágányra az egyéni kijárati jelző, nyíltvonali bejárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése mellett lehet kihaladni. 131. Mikor nem szabad a vonattal kihaladni, illetve áthaladni az önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt kétvágányú pályára, ha a vonatszemélyzetet az előre látott vágányzárról már a vonatindító állomáson értesítették? (F.2. 15.14.2.) 3 Pont Ha a kijárati jelző, nyíltvonali bejárati jelző az elzárt vágányra ad továbbhaladást engedélyező jelzést. 132. Hogyan közlekedhet a vonat az önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt kétvágányú pályán, ha a vágányzárról a vonatszemélyzetet a vágányzárolt vonalrész kezdő állomásán értesítették? (F.2. 15.14.3.) 3 Pont Az értesítés után a vonat a kijárati jelző, nyíltvonali bejárati jelző jelzése alapján a járható vágányra kihaladhat.

133. Hogyan kell a vonatszemélyzettel, a vonatközlekedéssel és tolatással kapcsolatos rendelkezéseket közölni? (F.2. 15.16.1.) 1 Pont a) Írásbeli rendelkezés elnevezésű nyomtatványon írásban és a kézbesítéskor élőszóval, b) elektronikus formában (úton) adott Írásbeli rendelkezésen, c) ha az utasítás a megfelelő helyen azt kifejezetten engedélyezi, csak élőszóval kell közölni. 134. Hová kell a rendelkezés szövegét beírni az Írásbeli rendelkezés kiállítására utasított dolgozóknak diktálás esetén? (F.2. 15.16.1.1.) 1 Pont Az Írásbeli rendelkezést diktálás esetén közvetlenül az Írásbeli rendelkezési tömbbe, az arra alkalmas munkahelyeken az elektronikus rendszerbe kell beírni. 135. Mely vonatok részére kézbesíthet Írásbeli rendelkezést jegyvizsgáló vonatindító állomásokon? (F.2. 15.16.1.2.) 1 Pont Saját vonata részére.

a

vezető

136. Milyen állomásokon kézbesíthet a Forgalmi Utasítás előírásai szerint Írásbeli rendelkezést a vezető jegyvizsgáló a saját vonata részére? (F.2. 15.16.1.2.) 1 Pont Vonatindító állomásokon. 137. Minek kell tekinteni a vonatszemélyzet részére írásban, vagy élőszóban adott rendelkezést? (F.2. 15.16.1.5.) 1 Pont Az írásban vagy élőszóval adott rendelkezés a vonatszemélyzet részére végrehajtandó parancs. 138. Mi a vonatszemélyzet részére írásban, vagy élőszóval adott rendelkezés? (F.2. 15.16.1.5.) 1 Pont Az írásban vagy élőszóval adott rendelkezés a vonatszemélyzet részére végrehajtandó parancs. 139. Hogyan lehet a kézbesített Írásbeli rendelkezést érvényteleníteni, visszavonni? (F.2. 15.16.1.5.) 1 Pont Írásbeli rendelkezést csak újabb Írásbeli rendelkezéssel lehet visszavonni illetve érvényteleníteni. 140. Mely adatok feltüntetésével köteles mozdonyvezető és a vezető jegyvizsgáló a tőlapon elismerni az Írásbeli rendelkezés átvételének tényét? (F.2. 15.16.2.6.) 3 Pont Nevének aláírásával és honos szolgálati helyének feltüntetésével köteles elismerni. 141. Az Írásbeli rendelkezés melyik példányán köteles elismerni az átvétel tényét a vezető jegyvizsgáló? (F.2. 15.16.2.6.) 3 Pont A kézbesítőnél maradó tőlapon.

142. Hogyan köteles a vezető jegyvizsgáló személyes váltás esetén a még érvényes Írásbeli rendelkezéseket a leváltó személyzetnek átadni? (F.2. 15.16.2.10.) 1 Pont A vezető jegyvizsgáló pedig a Vonatterhelési kimutatáson, az Írásbeli rendelkezések számának feltüntetésével az átadó és átvevő személyek aláírásával köteles az átadástátvételt elismertetni. 143. Hogyan kell a még érvényes Írásbeli rendelkezések vezető jegyvizsgálói példány átadást-átvételt elismertetni nem személyes váltás esetén? (F.2. 15.16.2.10.) 1 Pont Nem személyes váltás esetén a Vonatterhelési kimutatáson kell az átadást- átvételt elismertetni. 144. Hogyan történhet a vonatok felhatalmazása részéről? (F.2. 15.17.1.) 1 Pont — előzetes jelzőkezeléssel és vonatindító jelzőeszközzel; — vonatindító jelzőeszközzel; — jelzőkezeléssel; — előzetes jelzőkezeléssel, közvetett módon;

forgalmi

szolgálattevő

145. Hogyan történhet a vonatok felhatalmazása a vezető jegyvizsgáló részéről? (F.2. 15.17.1.) 1 Pont — élőszóval, illetve ha a vezető jegyvizsgáló nem a mozdonyon vagy a mozdony mellett tartózkodik, Indulásra készen jelzés adásával. 146. Válassza ki a mondat helyesnek tartott befejező részét! Előzetes jelzőkezeléssel és vonatindító jelzőeszközzel kell a mozdonyvezetőt felhatalmazni (F.2. 15.17.1.1.) 1 Pont — a Szolgálati menetrend 2. sz. rovatában a pályahálózat működtetője által megjelölt szolgálati helyeken valamennyi induló és bármely más ok miatt megállás után induló személyszállító vonatnál; — rendkívüli áthaladással közlekedő valamennyi vonatnál; — egyéni kijárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése esetén valamennyi menetrend szerint áthaladó vonatnál akkor, ha az egyéni kijárati jelzőre a külön előjelző vagy az előjelzést adó főjelző használhatatlansága, kezelhetetlensége miatt előjelzés nem adható; — közös vagy csoport kijárati jelző esetén valamennyi vonatnál (kivéve közvetett felhatalmazás) Úgy gondolom, hogy a két aláhúzott részre kérdezhetnek rá.

147. Hogyan kell felhatalmazni a mozdonyvezetőt az egyéni kijárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése esetén a menetrend szerint áthaladó vonatot akkor, ha az egyéni kijárati jelzőre a külön előjelző, vagy az előjelzést adó főjelző használhatatlansága, kezelhetetlensége miatt előjelzés nem adható? (F.2. 15.17.1.1.) 1 Pont Előzetes jelzőkezeléssel és vonatindító jelzőeszközzel. 148. Az alábbiak közül mikor kell előzetes jelzőkezeléssel és vonatindító jelzőeszközzel felhatalmazni a mozdonyvezetőt? (F.2. 15.17.1.1.) 3 Pont — a Szolgálati menetrend 2. sz. rovatában a pályahálózat működtetője által megjelölt szolgálati helyeken valamennyi induló és bármely más ok miatt megállás után induló személyszállító vonatnál; — rendkívüli áthaladással közlekedő valamennyi vonatnál; — egyéni kijárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése esetén valamennyi menetrend szerint áthaladó vonatnál akkor, ha az egyéni kijárati jelzőre a külön előjelző vagy az előjelzést adó főjelző használhatatlansága, kezelhetetlensége miatt előjelzés nem adható; — közös vagy csoport kijárati jelző esetén valamennyi vonatnál (kivéve közvetett felhatalmazás) Úgy gondolom, hogy a két aláhúzott részre kérdezhetnek rá. 149. Hogyan történik a felhatalmazás a Szolgálati menetrend 2. sz. rovatában a pályahálózat működtetője által megjelölt szolgálati helyeken valamennyi induló és bármely más ok miatt megállás után induló személyszállító vonatnál? (F.2. 15.17.1.1.) 3 Pont Előzetes jelzőkezeléssel és vonatindító jelzőeszközzel. 150. Hogyan kell a mozdonyvezetőt felhatalmazni a rendkívüli áthaladással közlekedő személyszállító vonatnál? (F.2. 15.17.1.1.) 3 Pont Előzetes jelzőkezeléssel és vonatindító jelzőeszközzel. 151. Hogyan történik a személyszállító vonatok mozdonyvezetőinek felhatalmazása közös vagy csoport kijárati jelző esetén? (F.2. 15.17.1.1.) 3 Pont Előzetes jelzőkezeléssel és vonatindító jelzőeszközzel. 152. Mely esetekben kell a mozdonyvezetőt csak Vonatindító jelzőeszközzel felhatalmazni az indulásra? (F.2. 15.17.1.2.) 3 Pont — kijárati jelző nélküli szolgálati helyeken valamennyi vonatnál; — használhatatlan vagy nem kezelt kijárati jelző esetén valamennyi vonatnál; — biztosított szolgálati helyek vágányairól olyan vágányúton kihaladó valamennyi vonatnál, amely vágányút mellett nincs egyéni-, csoport vagy közös kijárati jelző

153. Hogyan történik a felhatalmazás a bejárati, térköz- és fedezőjelző előtt Megállj-jelzés miatt megállt vonatoknál? (F.2. 15.17.1.3.) 3 Pont Jelzőkezeléssel. 154. Ki végezheti a felhatalmazást a forgalmi szolgálattevővel nem rendelkező szolgálati helyeken és a nyílt vonalon nem továbbhaladást megtiltó jelzés, hanem bármely más ok miatt megállt valamennyi vezető jegyvizsgálóval közlekedő vonatnál? (F.2. 15.17.1.5.) 3 Pont A vezető jegyvizsgáló. 155. Hogyan kell felhatalmazni a vezető jegyvizsgálóval közlekedő, a nyíltvonalon nem továbbhaladást tiltó főjelző, hanem bármely más ok miatt megállt személyszállító vonat mozdonyvezetőjét az indulásra? (F.2. 15.17.1.5.) 3 Pont Élőszóval, illetve ha a vezető jegyvizsgáló nem a mozdonyon vagy a mozdony mellett tartózkodik, Indulásra készen jelzés adásával kell a mozdonyvezetőt felhatalmazni. 156. Hogyan történik a felhatalmazás a forgalmi szolgálattevővel nem rendelkező szolgálati helyeken, és a nyílt vonalon nem továbbhaladást megtiltó jelzés, hanem bármely más ok miatt megállt valamennyi vezető jegyvizsgálóval közlekedő vonatnál? (F.2. 15.17.1.5.) 3 Pont Élőszóval, illetve ha a vezető jegyvizsgáló nem a mozdonyon vagy a mozdony mellett tartózkodik, Indulásra készen jelzés adásával kell a mozdonyvezetőt felhatalmazni. 157. Hogyan történik a felhatalmazás a Szolgálati menetrend 2. sz. rovatában a pályahálózat működtetője által meg nem jelölt szolgálati helyeken, az induló és bármely okból megállás után induló személyszállító vonatnál? (F.2. 15.17.1.5.) 3 Pont Egyéni kijárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése esetén élőszóval, illetve ha a vezető jegyvizsgáló nem a mozdonyon vagy a mozdony mellett tartózkodik, Indulásra készen jelzés adásával kell a mozdonyvezetőt felhatalmazni. 158. A személyszállító vonatoknál felhatalmazást végző dolgozó hol köteles a mozdonyvezetőt felhatalmazni az indításra? (F.2. 15.17.2.1.) 3 Pont Az utasok fel- és leszállására kijelölt pályaoldalon 159. Hol és hogyan kell felhatalmazni a személyszállító vonatok mozdonyvezetőit az indításra, áthaladásra vonatindító jelzőeszközzel? (F.2. 15.17.2.1.) 3 Pont A vonat mellett olyan helyen állva kell felhatalmazni a mozdonyvezetőt az indításra, áthaladásra, hogy az láthassa a felhatalmazást végző dolgozót és a Felhívás az indításra jelzést. A felhatalmazás legtávolabbi helye a jelzőkocsi.

160. Mikor adhat a vezető jegyvizsgáló, jegyvizsgáló Indulásra készen jelzést a mozdonyvezető indulásra történő felhatalmazása céljából? (F.2. 15.17.3.) 3 Pont ⎯ az utasok ki- és beszállása, illetve a küldemények (kerékpárok) ki- és berakása befejeződött, ⎯ az ajtók becsukása (a vezető jegyvizsgáló által kezelt távműködtetésű ajtóké is) megtörtént. 161. Mikor adhat a vezető jegyvizsgáló Indulásra készen jelzést a személyszállító vonat menetrendszerinti indulási ideje előtt? (F.2. 15.17.3.) 3 Pont A személyszállító vonatoknál a vezető jegyvizsgáló Indulásra készen jelzést a vonat menetrendszerinti indulási ideje előtt nem adhat. 162. Elindulhat-e a mozdonyvezető személyszállító vonatokkal a menetrendben előírt indulási idő előtt? (F.2. 15.17.4.) 1 Pont A mozdonyvezető személyszállító vonatokkal a menetrendben előírt indulási idő előtt nem indulhat el. 163. Mely esetben lehet a vezető jegyvizsgálónak a személyszállító vonat mozdonyvezetőjét az „A ...........sz. vonat Indulásra készen” szavakkal felhatalmazni? (F.2. 15.17.8.) 1 Pont Ha a vezető jegyvizsgáló a mozdonyon vagy a mozdony mellett tartózkodik. 164. Hogyan történik a vezető jegyvizsgáló által felhatalmazandó személyszállító vonat mozdonyvezetőjének felhatalmazása, ha a vezető jegyvizsgáló nem a mozdonyon, vagy a mozdony mellett tartózkodik? (F.2. 15.17.8.) 1 Pont Indulásra készen jelzésadással. 165. Miről köteles a vezető jegyvizsgáló meggyőződni Indulásra készen jelzés adásával történő felhatalmazás előtt, ha nem a mozdonyon, vagy a mozdonyvezető mellett tartózkodik és a vonatnál jegyvizsgáló(k) is teljesít(enek) szolgálatot? (F.2.15.17.8.1.) 1 Pont Köteles meggyőződni arról, hogy a jegyvizsgáló( k) készen áll(nak)-e az indulásra. 166. Milyen jelzést kell adni a menetrend szerint áthaladó vonatok mozdonyvezetőinek, ha a szolgálati helyen nincs kijárati jelző? (F.2. 15.17.9.) 3 Pont Felhívás az indításra jelzést.

167. Az állomáson forgalmi okból megálló személyszállító vonatot továbbító mozdonyvezető a bejárati jelzőn kapott egy sárga fény után hogyan köteles eljárni, ha a szolgálati helyen nincs kijárati jelző? (F.2.15.17.10.4. 3 Pont A bejárati oldalon a jelzés adására kijelölt állomási dolgozó a bejárati váltóknál az érkező vonat mozdonyvezetője felé Felhívás az áthaladásra jelzést köteles adni. Ha az áthaladásnak a mozdonyvezető részéről nincs akadálya, akkor a mozdonyvezető A vonat indul! jelzést köteles adni. Ha az áthaladásnak a mozdonyvezető részéről akadálya van, akkor a mozdonyvezető A féket húzd meg! jelzést köteles adni. Ha a behaladó vonat mozdonyvezetője a Felhívás az áthaladásra jelzés után nem látja a felhatalmazást végző dolgozót és a Felhívás az indításra jelzést, vagy ha a Felhívás az indításra jelzést látja, de nem látott Felhívás az áthaladásra jelzést, akkor köteles a vonatot megállítani. A behaladó vonat mozdonyvezetője felé Felhívás az indításra jelzést köteles adni. 168. Hogyan történik a vonatok rendkívüli áthaladtatása, ha a szolgálati helyen a „Felhívás az áthaladásra” jelzés adására nincs igénybe vehető dolgozó? (F.2. 15.17.10.4.) 3 Pont A tervezett áthaladásról a vonatszemélyzetet Írásbeli rendelkezéssel előzetesen értesíteni kell. 169. Mikor kell a vonatszemélyzetet a tervezett rendkívüli áthaladásról Írásbeli rendelkezéssel előzetesen értesíteni? (F.2. 15.17.10.4.) 3 Pont Ha a szolgálati helyen nincs kijárati jelző, vagy ha van, de nincs előjelzője, illetve a bejárati jelző nem ad előjelzést a kijárati jelzőre, és a szolgálati helyen a Felhívás az áthaladásra jelzés adására igénybe vehető dolgozó nincs, 170. Miről kell a vezető jegyvizsgálóknak meggyőződni azokon a forgalmi szolgálattevővel rendelkező szolgálati helyeken, - a központi forgalomirányításra berendezett vonalak szolgálati helyeinek, valamint a távvezérelt, távkezelt szolgálati helyek kivételével - ahol a személyszállító vonatok mozdonyvezetőinek felhatalmazását ők végzik? (F.2. 15.17.11.) 3 Pont A kijárati jelző továbbhaladást engedélyező, illetve az ismétlő jelző továbbhaladást engedélyező állásra utaló jelzéséről. 171. Közlekedtethető-e korábban a személyszállító vonat? (F.2. 15.17.13.1.) 1 Pont Igen, a Hivatalos menetrendkönyvben meg nem hirdetett mentesítő személyszállító vonat; és csak forgalmi ok miatt megálló személyszállító vonat. 172. Mely személyszállító vonatok közlekedtethetők korábban? (F.2. 15.17.13.1.) 1 Pont A Hivatalos menetrendkönyvben meg nem hirdetett mentesítő személyszállító vonat, és csak forgalmi ok miatt megálló személyszállító vonat.

173. Mely állomásokon kell általában várniuk az induló személyszállító vonatoknak azokra a késett személyszállító vonatokra, amelyeknek menetrend szerinti érkezési ideje az induló vonat menetrendszerű indulási ideje előtt van? (F.2. 15.17.15.) 1 Pont - Csatlakozó- és elágazó állomáson, - azonos vonalon, azonos irányban közlekedő két vonat menetrend szerinti megelőzési állomásán, - a vonalnak a menetrendben kijelölt más állomásán. 174. Hol és miért kell az átszálláshoz szükséges időt biztosítani? (F.2. 15.17.15.) 1 Pont A menetrend szerinti közlekedés érdekében a menetrend kialakításakor a csatlakozó vonatoktól biztosítani kell az átszálláshoz szükséges időt. 175. Mikor kell várni azokra a vonatokra, amelyek az induló vonat menetrend szerinti indulási idejétől számítva megérkeznek az általános várakozási időn belül? (F.2. 15.17.15.) 1 Pont Az érkező vonaton átszálló utas, a vonatnál átsorozandó közvetlen kocsi van. 176. Mi tartalmazza az általánostól eltérő - különleges - várakozási időket? (F.2. 15.17.15.) 1 Pont Menetrendi Utasítás 177. Az általánostól eltérő - különleges - várakozási időket hogyan és hol kell meghatározni? 15.17.15. 1 Pont A Menetrendi Utasításban évente meg kell határozni 178. Mikor kell feltétlenül betartani az engedélyezett várakozási időt a késett csatlakozó vonatra vonatkozóan? (F.2. 15.17.15.3.) 1 Pont A késett csatlakozó vonat felől az értekezés lehetetlensége miatt nem lehet tájékozódni. 179. Meg kell-e várakoztatni az induló személyszállító vonatot, ha előre látható, hogy a csatlakozó vonat az engedélyezett várakozási időn belül nem érkezik meg? (F.2. 15.17.15.4.) 1 Pont Az induló vonatot nem kell megvárakoztatni. 180. Mikor kell foglaltnak minősíteni a bejárati vágányt? (F.2. 15.18.4. )1 Pont — a vágány két végén lévő váltó csúcsa között, illetve — az ütközőbakkal végződő rendszeres vonatfogadásra használt vágányok esetében a vágány bejárati oldalán lévő váltó és az ütközőbak között jármű van vagy járművek vannak (kivéve a főjelzővel megosztott vágányokat). —a vágány szabad, de valamely más ok (pl. vágányhiba, túlhosszú vonat stb.) miatt csak részben járható. 181. Mely vonatok járathatók foglalt vágányra? (F.2. 15.18.4.1.) 3 Pont a) a Szolgálati menetrend „A bejárat” c. rovatában „F” betűvel megjelölt vonat, b) indokolt esetben az a vonat, melynek személyzetét értesítették, ha elfér a 20 méterrel csökkentett járható vágányhosszon.

182. Mely vonatok járathatók még a Szolgálati menetrend „A bejárat” c. rovatában „F” betűvel megjelölt vonaton kívül foglalt vágányra? (F.2. 15.18.4.1.) 3 Pont Indokolt esetben az a vonat, melynek személyzetét értesítették, ha elfér a 20 méterrel csökkentett járható vágányhosszon. 183. A foglalt vágányra történő értesítéskor mit kell még a mozdonyvezetővel közölni? (F.2. 15.18.4.2.) 3 Pont A járható vágányrész hosszáról is értesíteni kell 184. Mikor szabad a szerelvénnyel tolatást végezni, ha a foglalt vágányra járatás a személyszállító vonatok egyesítése céljából történt? (F.2. 15.18.4.4.) 3 Pont Ha az utasok leszállása befejeződött. 185. Hogyan lehet a Pályavasúti Területi Központ Forgalmi Osztálya által KH – ban kijelölt állomások jelzést nem adó (sötét) kezdő térközjelzője mellett elhaladni, ha a vonatszemélyzetet a jelző használhatatlanságáról és a kézijelzés elmaradásáról Írásbeli rendelkezésen értesítették? (F.2. 15.19.1.1.) 3 Pont Megállás nélkül el lehet haladni. 186. Elhaladhat-e és, ha igen hogyan megállás nélkül a vonat bejárati jelző Megállj! jelzése mellett? (F.2. 15.19.1.1.) 3 Pont Ha a jelző használhatatlanságáról a vonatszemélyzetet értesítették és a jelző mellett Szabad az elhaladás! jelzést adnak. 187. Elhaladhat-e és, ha igen hogyan megállás nélkül a vonat az alak bejárati jelző Megállj! jelzése mellett? 15.19.1.1. 3 Pont Ha a jelző használhatatlanságáról a vonatszemélyzetet értesítették és a jelző mellett Szabad az elhaladás! jelzést adnak.

16. Fejezet Melyik oldalon szabad kinyitni távműködtetésű feljáró ajtókkal rendelkező személyszállító kocsikból összeállított személyszállító vonat kocsi ajtajait megállás után? (F.2. 16.2.1.1.) 3 Pont Csak azon az oldalon szabad kinyitni, amelyik oldalon a vonat mozdonyvezetőjének indításra történő felhatalmazását végzik. 188. Mi a vonatkísérő személyzet kötelessége, ha vonatközlekedés közben a távműködtetésű kocsiajtók közül valamelyik meghibásodik (nem lehet központilag távműködtetni)? (F.2. 16.2.1.1.) 3 Pont Akkor a vonatkísérő személyzet köteles a távműködtetésű kocsiajtóra az E. 12. sz. Műszaki Kocsiszolgálati Utasításban előírt bárcákat elhelyezni. a megállás előtt köteles az ajtó használhatatlanságára az utasok figyelmét felhívni, amennyiben a vonaton jól működő utastájékoztató berendezés van. Utastájékoztató berendezés hiánya vagy használhatatlansága esetén az utasok figyelmét élőszóban kell felhívni. Követendő eljárásra vonatkozó részletes rendelkezéseket az E. 12. sz. Műszaki Kocsiszolgálati Utasítás tartalmazza 189. Hogyan kell személyszállító vonatnál a kocsik homlokajtóit lezárni, ha a kocsik között zárt védőfal van? (F.2. 16.2.1.2.) 3 Pont Ha a kocsik között zárt védőfal van, akkor a kocsik homlokajtóit nem szabad lezárni. 190. Mi a vonatszemélyzet kötelessége helytelenül álló váltó esetén? (F.2. 16.2.3.) 3 Pont Köteles a vonatot lehetőleg még az első helytelenül álló váltó előtt megállítani. 191. Mi a vezető jegyvizsgáló kötelessége, ha a mozdonyvezető a vonatot csak a Megállj! jelzést adó főjelző után tudta megállítani? (F.2. 16.2.4.) 3 Pont Köteles megvizsgálni a vonat megfékezettsége szempontjából figyelembe vett fékek működését, továbbá megállapítani a jelzés meghaladásának okát. Meg kell állapítani a féktuskók felmelegedésének fokát (tüzes, forró, meleg, langyos, hideg), a raksúlyváltók, vonatnemváltók helyzetét, kézifékes vonatnál illetve vonatrésznél pedig azt is, hogy a vonatkísérők a részükre kijelölt kéziféket kezelték-e. 192. Mi a teendő a Megállj! jelzést adó főjelző meghaladása miatt tartott fékek működésének vizsgálata után? (F.2. 16.2.4.) 3 Pont A vizsgálat eredményét rögzíteni kell a Menetigazolványban, (Menetlevélben) és a bejegyzést a fékek megvizsgálásában részt vevő dolgozó (dolgozók) köteles (kötelesek) aláírni. 193. Minek kell minősíteni a Megállj! jelzés meghaladását, ha abból nem származott baleset? (F.2. 16.2.4.) 1 Pont Az eseményt balesetnek kell minősíteni még akkor is, ha a Megállj! jelzés meghaladásából nem származott baleset. 194. Mikor kell a Megállj! jelzés meghaladását balesetnek minősíteni? (F.2. 16.2.4.) 3 Pont Az eseményt balesetnek kell minősíteni még akkor is, ha a Megállj! jelzés meghaladásából nem származott baleset.

195. Mi a teendő, ha a behaladó vonat eleje a figyelembe jövő biztonsági határjelzőt meghaladta? (F.2. 16.2.4.2.) 3 Pont Akkor a baleseti veszély esetét kivéve (pl. ha más vonatot veszélyeztet) állva kell maradnia mindaddig, amíg a forgalmi szolgálattevő az előrehúzásra vagy a visszatolatásra nem rendelkezik. 196. Mi a vonatkísérő személyzet kötelessége nyíltvonalon megállt vonatnál a megállás után? (F.2. 16.2.5.4.) 3 Pont A vonatkísérőknek, fokozottan kell figyelni a pályát és szükség esetén a közeledő vonat felé pedig kézijelzéssel Megállj! jelzést kell adni. 197. Hogyan kell eljárni jelzési hiányosság esetén, ha a vonat elején lévő három lámpa közül kettő együtt világít? (F.2. 16.2.6.) 1 Pont A vonat az állomásról és a nyílt vonalról menetrend szerinti sebességgel közlekedhet a célállomásig, ha az elején lévő három lámpa közül kettő együtt világít. A célállomásról a vonat mozdonya kettő működő lámpával csak a legközelebbi vontatási telepig közlekedhet, vonatot nem továbbíthat. 198. Milyen sebességgel és meddig közlekedhet a vonat a nyílt vonalról, ha a vonat elején lévő három lámpa közül kettő együtt világít? (F.2. 16.2.6.) 1 Pont Menetrend szerinti sebességgel közlekedhet a célállomásig, ha az elején lévő három lámpa közül kettő együtt világít. A célállomásról a vonat mozdonya kettő működő lámpával csak a legközelebbi vontatási telepig közlekedhet, vonatot nem továbbíthat. 199. Milyen sebességgel és meddig közlekedhet a vonat a nyílt vonalról, ha a vonat elején lévő három lámpa közül csak egy működik? (F.2. 16.2.6.) 1 Pont Következő állomásig fokozott figyelemmel, menetrend szerinti sebességgel közlekedhet, ahol a hiba elhárítása céljából meg kell állni. 200. Milyen sebességgel és meddig közlekedhet a vonat a nyílt vonalról sötétben, ha a vonat elején lévő három lámpa közül egyetlen lámpa sem világít? (F.2. 16.2.6.) 1 Pont A vonat elejét sötétben és, ha a távolbalátás korlátozott nappal is, egy fehér fényű kézi jelzőlámpával kell megjelölni és a vonat a nyílt vonalról a következő állomásig fokozott figyelemmel — legfeljebb 25 km/h sebességgel — közlekedhet, ahol a hiba elhárítása céljából meg kell állni. 201. Mi az eljárás nappal, ha a vonat elején egyetlen lámpa sem világít és a távolbalátás nem korlátozott? (F.2. 16.2.6.) 1 Pont A vonat a nyílt vonalról a következő állomásig fokozott figyelemmel — legfeljebb 25 km/h sebességgel — közlekedhet, ahol a hiba elhárítása céljából meg kell állni. 202. Mikor kell a vonat elejét egy fehér fényű kézi jelzőlámpával megjelölni, jelzési hiányosság esetén? (F.2.16.2.6.) 1 Pont A vonat elejét sötétben és, ha a távolbalátás korlátozott nappal is

203. Hogyan folytathatja a vonat a nyílt vonalról a menetét, ha a hangjelzést adó berendezése menet közben romlott el? (F.2. 16.2.7.) 1 Pont A vonat a nyílt vonalról a következő állomásig legfeljebb 15 km/h sebességgel folytathatja a menetét, ahol segélymozdonyt kell kérni. 204. Mi a vonatszemélyzet teendője a vonatok védelme, fedezése szempontjából, ha egy vonat továbbhaladása a nyílt vonalon a mozdony szolgálatképtelensége, vagy pedig a vonatnál keletkezett bármely más továbbhaladást gátló ok miatt lehetetlenné vált? (F.2. 16.3.2.) 3 Pont A vonatkísérő köteles a vonatról hátrafelé figyelni, és ha közeledő követő vonatot vesz észre, feléje Megállj! jelzést adni. 205. Mi a szigetperonnal, vagy aluljáróval nem rendelkező szolgálati helyen tartózkodó személyszállító vonat elé a közvetlenül szomszédos vágányra történő vonatfogadásról értesített vonatkísérők kötelessége? (F.2. 16.5.9.) 3 Pont A személyszállító vonat vonatkísérőit a körülményről értesíteni kell, akik kötelesek a leés felszállást szorgalmazni, a vágányok között tartózkodókat távozásra utasítani és a vonat közeledésekor a felügyeletükre bízott kocsik előtt elhaladva kötelesek az utasokkal közölni a vonat közeledését.

18. Fejezet 206. Hogyan történhet a vonatszemélyzet értesítése a lassan bejárandó pályarészekről? (F.2. 18.1.5.) 1 Pont A „Kimutatás az állandó- és előrelátott ideiglenes lassúmenetekről”, A kimutatásban nem szereplő lassúmenetekről Írásbeli rendelkezésen. 207. Milyen időszakonként adják ki általában a „Kimutatás az állandó- és előre látott ideiglenes lassúmenetekről” nyomtatványt? (F.2. 18.1.6.) 1 Pont Havonta egyszer. 208. Meddig érvényes a Szolgálati menetrendekhez tartozó az állandó- és előrelátott ideiglenes lassúmenetekről összeállított kimutatás? (F.2. 18.1.6.) 1 Pont Érvénytartama általában egy hónap (a hónap első napjától a hónap utolsó napjáig). Ettől eltérni csak az éves menetrend váltás időpontja miatt lehet, továbbá akkor, ha a rövidebb időtartamra történő kiadását a Pályavasúti Területi Központ illetékes osztálya indokoltnak tartja 209. Mikor szabad attól a szabálytól eltérni, hogy a „Kimutatás az állandó- és előrelátott ideiglenes lassúmenetekről” érvénytartama általában egy hónap (a hónap első napjától a hónap utolsó napjáig)? (F.2. 18.1.6.) 1 Pont Az éves menetrend váltás időpontja miatt lehet, továbbá akkor, ha a rövidebb időtartamra történő kiadását a Pályavasúti Területi Központ illetékes osztálya indokoltnak tartja 210. Hogyan kell jelezni „Kimutatás az állandó- és előre látott ideiglenes lassúmenetekről” nyomtatványon, ha a lassújel hídra vonatkozik? (F.2. 18.1.6.) 1 Pont A „Megjegyzés” rovatba „Provizórium” szót kell beírni 211. Hogyan kell szerepeltetni az állandó lassúmeneteket a „Kimutatás az állandó- és előrelátott ideiglenes lassúmenetekről” nyomtatványon? (F.2. 18.1.6.) 1 Pont A Megjegyzések rovatban csillaggal. 212. Hogyan kell feltüntetni az ideiglenes lassúmeneteket a „Kimutatás az állandó- és előrelátott ideiglenes lassúmenetekről” nyomtatványon? (F.2. 18.1.6.) 1 Pont Az ideiglenes lassúmeneteket vastag, dőlt betűkkel kell szerepeltetni. 213. Hogyan történhet az állandó lassúmenet elrendelése, megszüntetése? (F.2. 18.1.11.) 1 Pont Állandó lassúmenet elrendelése, megszüntetése (megváltoztatása) csak új havi kimutatás kiadásával, hatálybaléptetésével, valamint az azzal egyidőben kiadott állandó sebességkorlátozások módosításával történhet.

F. 2. SZ. FORGALMI UTASÍTÁS FÜGGELÉKEI 8. sz. Függelék 1. Milyen betűvel kell megjelölni a távbeszélővel, vagy távbeszélő-csatlakozóval felszerelt nyíltvonali szolgálati helyiségeket, pályamenti berendezéseket, továbbá azokat a nyíltvonali szolgálati helyiségeket ahonnan útsorompót kezelnek? (Függ. 8.1.) 1 Pont pályamenti berendezéseket T betűvel, azokat a nyíltvonali szolgálati helyiségeket ahonnan útsorompót kezelnek, S betűvel kell megjelölni. 2. Mely állomásokon lehet a vágányokat arab számmal is számozni, továbbá mely peronok vannak A,B,C betűkkel jelölve? (Függ. 8.2.) 1 Pont Új létesítményeknél a peronok A,B,C betűkkel, a vágányok arab számokkal is számozhatók. 3. Hogyan kell a váltókat állomásokon és megálló-rakodóhelyeken számozni? (Függ. 8.3.) 1 Pont A kezdőpont felöli oldalon arab kettes, a végpont felöli oldalon arab egyes számtól kezdve páros illetve páratlan számokkal folytatólagosan kell számozni. Határvonal az állomás területének középvonala. 4. Mit jelez az átszelési váltók száma mellett „a” és „b” betű? (Függ. 8.3.2.) 1 Pont Az „a” betű jelzi a váltó váltószámozás kezdete felé, „b” betű pedig az ellenkező irány felé eső végét. 5. A bejárati jelzőket hogyan kell megjelölni? (Függ. 8.4.) 1 Pont A kezdőpont felől kezdve az abc folytatólagos nagybetűivel kell jelölni. 6. Hogyan kell a megjelölni második (további) bejárati jelzőket? (Függ. 8.4.) 1 Pont A kezdőpont felől kezdve az abc folytatólagos nagybetűivel kell jelölni. 7. Hogyan kell az egyéni kijárati jelzőket megjelölni? (Függ. 8.4.) 1 Pont A kezdőpont, illetve a végpont szavak nagy kezdőbetűivel (K, V) és az érintett vágány arab számával kell jelölni (Pl. K1, K2, V1, V2). 8. Mit jelent a jelzők jelölése értelmében a K1 jelölés? (Függ. 8.4.) 1 Pont A kezőpont felé jelzést adó egyéni kijárati jelző az I. vágány mellett. 9. Hogyan kell megjelölni a térközjelzőket a kétvágányú pályán? (Függ. 8.4.) 1 Pont Kétvágányú pályán a lekerekített szelvényszám után a helyes vágány mellett „a”, a helytelen vágány mellett „b” betűt kell a jelzőárbocra feliratozni.

10. Hogyan van megjelölve a nyíltvonali fénysorompó? (F.2. 8.5.) 1 Pont „AS” betűkkel és szelvényszámmal 11. Hogyan van megjelölve az állomási fénysorompó? (Függ. 8.5.) 1 Pont „SR” betűkkel és páros vagy páratlan arab számmal a kezdőpontnak, illetve a végpontnak megfelelően kell megjelölni

15. sz. Függelék 12. Hány részből áll és mit tartalmaz a Menetrendi segédkönyv jelmagyarázat táblázata? (Függ. 15.2.) 1 Pont Három részből áll: 1.A. A vonatközlekedés lebonyolítására vonatkozó jelek. 1.B. A vonatok közlekedési időszakára vonatkozó jelek. 1.C. A vonatnemek rövidítése. 13. Hol található a követési rend és távolságok táblázata? (Függ. 15.2. 1 Pont A menetrendi Segédkönyv 3. táblázatában. 14. A Menetrendi segédkönyv melyik táblázat tartalmazza az adott vonalon lévő szolgálati helyek megnevezését, kódszámát, szelvényszámát, kezdő vagy végponttól való távolságát, a vonalra (vonalrészekre) vonatkozó pályasebességet, kétvágányú pályarészek megjelölését? (Függ. 15.2.) 1 Pont A Követési rend és távolságok táblázata. 15. Melyik könyv és táblázat tartalmazza az általános fékúttávolságot, a legnagyobb, valamint a fékszázalék megállapításához mérvadó lejtőt, továbbá az állvatartási fékszázalék és sebességi csoportonként a teljes vonattömegből fékezendő százalék, számszerű értékét, tört alakban, számlálóban a lassan, nevezőben a gyorsan működő fékekre? (Függ. 15.2.) 1 Pont A menetrendi Segédkönyv 4. táblázatában, melynek neve: A vonalon alkalmazandó fékszázalékok 16. Mit tartalmaz a Menetidő- és fékszázalék-táblázat több pályán, vagy több pályaudvarra közlekedtethető vonatok részére? (Függ. 15.2.) 1 Pont Sebességi csoportonként a szolgálati helyek közötti távolságot, menetidőt és fékszázalékot tartalmazza. 17. Hol található a szolgálati helyek és időpontok azon meghatározása, amely időpontokban a szolgálati helyen kapcsolásra kötelezhető pályavasúti munkavállaló teljesít szolgálatot? (Függ. 15.2.) 1 Pont A menetrendi Segédkönyv 7. táblázatában 18. Milyen adatokat tartalmaz a Menetrendi segédkönyv 7. táblázata a szolgálati helyen kapcsolásra kötelezhető pályavasúti munkavállalókra vonatkozóan? (Függ. 15.2.) 1 Pont Szolgálati helyek és időpontok meghatározása, amely időpontokban a szolgálati helyen kapcsolásra kötelezhető pályavasúti munkavállaló teljesít szolgálatot. 19. Mit jelent a szolgálati menetrendben az állomásnév után egy üres háromszög? 1 Pont A szolgálati hely neve után 8: a kijárati jelző előjelzője és a kijárati jelző között nincs meg az általános fékúttávolság.

20. Mit jelent a szolgálati menetrendben az állomásnév előtt egy üres háromszög 1 Pont A szolgálati hely neve előtt 8= a bejárati jelző előjelzője és a bejárati jelző között nincs meg az általános fékúttávolság; 21. Mit jelent a vonat menetrendjében a szolgálati hely név aláhúzása?1 Pont Állomásnév aláhúzása = az állomáson a vágányúttól jobbra-balra fekvő vágányzaton vonatközlekedés közben tolatás történhet, ha a vágányúttól jobbra vagy balra fekvő vágányzat két végén nincs terelési lehetőség; 22. Mit jelent a vonat menetrendjében a szolgálati hely neve után fekete pont (jel)? 1 Pont Egy- vagy két vágányú pálya olyan állomás neve mellett van, ahol egyenes irányba történő behaladáskor a kihaladás kitérő irányba történik (vágánytengelyugrás) és a kijárati jelző nem közli a kihaladás sebességét; 23. Mit jelent a vonat menetrendjének Bejárat című rovatában a négyzetben 1-es szám kétirányú nyíllal áthúzva? 1 Pont

(forgalmi szolgálattevő nincs, a vonat elsőnek jár be az állomásra, kitérő irányba 24. Mit jelent a vonat menetrendjének Bejárat című rovatában az „F” betű? (Függ. 15.3.) 1 Pont A vonat az állomáson foglalt vágányra jár be max. 40 km/h sebességgel; 25. Mit jelent a vonat menetrendjének Bejárat című rovatában a „ * „ (csillag) jel 1 Pont Biztosított szolgálati hely, a bejárati jelző mindkét irányú behaladás sebességét, a fedező jelző csak az egyenes irányba történő továbbhaladás sebességét jelzi 26. Mit jelent a Szolgálati menetrendben az állomásnév után egy négyzetben lévő átlóskereszt? 1 Pont :Több pályaudvarral rendelkező szolgálati helyeken a menetrendtől eltérően a vonat a másik pályaudvarra is bejárhat, illetve a másik pályaudvarról indulhat, külön értesítés nélkül a jelzőn kapott jelzések alapján. 27. Mit jelent a Szolgálati menetrendben a vonat fejlécében lévő bekarikázott szám? (Függ. 15.3.) 1 Pont Legkedvezőtlenebb állva tartási féksúlyszázalék. 28. Mit jelent a Szolgálati menetrendben a kijárati jelzővel rendelkező állomásokon az állomásnév után alkalmazott üres kör? 1 Pont A szolgálati helyen a személyszállító vonatok mozdonyvezetőit az indításra, illetve rendkívüli áthaladásra előzetes jelzőkezeléssel és vonatindító jelzőeszközzel, vagy kijárati jelzővel nem rendelkező szolgálati helyeken vonatindító jelző-eszközzel hatalmazzák fel;

17. sz. Függelék 29.

Mit fejeznek ki általában a vonatszámok? (Függ. 17.1.) 1 Pont a vonatok nemét, viszonylatát közlekedés irányát.

30. Hány főcsoport van a vonat számozási számrendszerben? (Függ. 17.1.1.) 1 Pont A számrendszerben 5 főcsoport van: 31. Milyen főcsoportokra van felosztva a vonat számozási számrendszer? (Függ. 17.1.1.) 1 Pont — fővonali személyszállító vonatok — fővonali egyéb vonatok (próba-, szerelvény-, mozdony- és szolgálati vonatok) — fővonali tartalék vonatszám — mellék- és keskeny nyomközű vonalakon személyszállító- és egyéb vonatok — tehervonatok 32. Hogyan van felosztva az 5 főcsoport a vonat számozási számrendszerben? (Függ. 17.1.1.) 1 Pont — fővonali személyszállító vonatok 00001 ― 13999-ig, 15000 ― 19999-ig, — fővonali egyéb vonatok (próba-, szerelvény-, mozdony- és szolgálati vonatok) 20000 ― 29999-ig; — fővonali tartalék vonatszám 14000 — 14999-ig; — mellék- és keskeny nyomközű vonalakon személyszállító- és egyéb vonatok 30000 ― 39999-ig; — tehervonatok 40000 — 99999-ig. 33. Mely számtartományba sorolt vonatok tartoznak a fővonali személyszállító vonatok számcsoportjába? (Függ. 17.1.1.) 1 Pont 00001 ― 13999-ig, 15000 ― 19999-ig, 34. Mely vonatok tartoznak a 20000―29999-ig számtartományba a vonat számozási számrendszerben? (Függ. 17.1.1.) 1 Pont fővonali egyéb vonatok (próba-, szerelvény-, mozdony- és szolgálati vonatok)

E.12. SZ. MŰSZAKI KOCSISZOLGÁLATI UTASÍTÁS 1. Mennyi időnként kell megvizsgálni a 100 km közlekedési távolságot meg nem haladó személyszállító vonatok kocsijait? (E.12. 2.1.2.) 1 Pont Naponta legalább egy alkalommal meg kell vizsgálni. 2. Mi az eljárás, ha egy személyszállító vonat szerelvénye az érkezés után változatlan összeállítású marad (kivéve a vontatójármű csere), és legfeljebb 24 óráig őrzött helyen tárolják? (E.12. 2.1.2.) 1 Pont A következő indulás előtti kocsivizsgálat elmaradhat és csak a fékpróbát kell megtartani. 3. Mi az teendő azoknál a személyszállító vonatoknál, amelyeket nem kocsivizsgálói szolgálati helyen állítottak össze? (E.12. 2.1.2.) 1 Pont A vontatójármű vezetőjének kell a kocsik továbbíthatóságáról meggyőződnie. A járműveket elsősorban a közlekedésbiztonság szempontjából kell megvizsgálni. A kocsivizsgálatot a legközelebbi kocsivizsgálói szolgálati helyen kell megtartani. 4. Milyen színű a „Js” bárca és mi a rendeltetése? (E.12. 2.4.4.) 1 Pont „JAVÍTÁS” feliratú, vörös alapszínű bárca, olyan kocsik megjelölésére, amelyek az állomás területét nem hagyhatják el javítás nélkül.

5. Milyen színű az „Rsz” bárca és mi a rendeltetése? (E. 12. 2.4.4.) 1 Pont „ÁTRAKÁS, RAKOMÁNYIGAZÍTÁS” feliratú, narancsvörös alapszínű bárca olyan kocsik megjelölésére, amelyek nem felelnek meg a Rakodási Szabályok kötelező érvényű előírásainak, ezért azt átrakás vagy rakományigazítás végett ki kell sorozni. 6. Milyen színű az „Ü” bárca és mi a rendeltetése? (E.12. 2.4.4.) 1 Pont „ÜZEMVESZÉLYES” feliratú, vörös alapszínű bárca, középen fehér ponttal olyan kocsik megjelölésére, amelyek kisorozásakor vagy műhelybe állításakor fokozott óvatossággal kell eljárni és csak lépésben mozgathatók műszaki kísérettel.

7. Milyen színű a „KS” bárca és mi a rendeltetése? (E.12. 2.4.4.) 1 Pont „ÚJRAMEGRAKÁS TILOS! JAVÍTÁS” feliratú sárga alapszínű sorszámozott bárca a futóképes, sebességkorlátozással vagy anélkül vonatba sorozható sérült kocsik megjelölésére és kocsijavító műhelybe vagy járműjavító üzembe történő utalásához. 8. Milyen színű a „K” bárca és mi a rendeltetése? (E.12. 2.4.4.) 1 Pont „ÚJRAMEGRAKÁS TILOS, KIRAKÁS UTÁN A HONOS VASÚTRA feliratú, kék alapszínű bárca a futóképes, besorozási- és sebességkorlátozás nélkül továbbítható, nem súlyosan sérült kocsik megjelölésére.

9. Milyen színű a „L” kék bárca és mi a rendeltetése? (E.12. 2.4.4.) 1 Pont „SÚLYOSAN SÉRÜLT, ÜRESEN A HONOS VASÚTRA feliratú, kék alapszínű bárca a súlyosan sérült, de besorozási és (vagy) sebességkorlátozással futóképes kocsik és forgóvázak megjelölésére.

10. Milyen színű a „L” vörös bárca és mi a rendeltetése? (E.12. 2.4.4.) 1 Pont „SÚLYOSAN SÉRÜLT, ÜRESEN A HONOS VASÚTRA feliratú, vörös alapszínű bárca a súlyosan sérült, csak másik kocsira felrakva továbbítható kocsik és forgóvázak megjelölésére.

11. Milyen színű a „M” bárca és mi a rendeltetése? (E.12. 2.4.4.) 1 Pont „MEGVIZSGÁLANDÓ felirattal, fehér alapszínű bárca az üzemképes, de kisebb sérülés vagy idegen alkatrész miatt műhelybe állítandó és megvizsgálandó kocsikra.

12. Milyen színű a „R1” bárca és mi a rendeltetése? (E.12. 2.4.4.) 1 Pont „FÉK HASZNAVEHETETLEN ” feliratú fehér alapszínű bárca a légfék és a kézifék jelképes ábrájával.

13. Milyen színű a „R2” bárca és mi a rendeltetése? (E.12. 2.4.4.) 1 Pont Fehér alapszínű bárca a fővezeték jelképes ábrájával a HASZNÁLHATATLAN LÉGFÉKFŐVEZETÉK megjelölésére. Csak utánfutóként besorozott kocsiknál alkalmazható!

14. Milyen színű a „R3” bárca és mi a rendeltetése? (E.12. 2.4.4.) 1 Pont „VILLAMOS FŐVEZETÉK HASZNÁLHATATLAN –feliratú, fehér alapszínű bárca használhatatlan villamos fővezeték megjelölésére.

15. Mit kell a személykocsiknál megvizsgálni? (E.12. 2.3.3.) 1 Pont A belső berendezések, felszerelési tárgyak, tartozékok működőképességét, épségét, illetve hiánytalan meglétét. Különös gonddal kell vizsgálni a világítási, a fűtési, a légjavító, az egészségügyi berendezéseket, az ajtók és az ablakok záródását, a tisztasági állapotot. 16. Mit kell tenni menetközben a személykocsiknál keletkezett vagy felfedett hibák és hiányosság esetén? (E.12. 2.3.3.) 1 Pont A vonatkísérő személyzet a vasútvállalat rendelkezése szerint jelzi. Ezzel egyidejűleg át kell adni a hibáról a kiállított V-bárca egyik példányát a helyi szabályozás szerint.

17. Személykocsikon található víztartályok szétfagyásának megelőzésére a víztöltő csatlakozás mellett feliratozott sárga körfelület esetén a kocsik víztartályait és csőrendszerét mikor kell kiüríteni? (E.12. 2.3.4.) 1 Pont 10oC külső hőmérsékletnél, ha a kocsi fűtetlenül 12 óránál tovább áll, feltéve, hogy a fűtés befejezésekor a kocsiban legalább 20oC hőmérséklet volt, 18. Mit kell tenni a kocsik víztartályainak és csőrendszerének teljes kiürítése után? (E.12. 2.3.4.) 1 Pont A mosdócsapokat is többször meg kell nyitni, hogy a csővezetékek is kiürüljenek. 19. Mi a teendő zárt WC - vel felszerelt kocsik gyűjtőtartályainak a kiürítésével? (E.12. 2.3.4.) 1 Pont Speciális berendezéseket igényel a kiürítés, ezért ezeket a kocsikat mindenképpen továbbítani kell a vasútvállalati szabályozásban kijelölt állomásra, illetve az ürítő berendezéssel felszerelt kocsitisztító állomásra. 20. Milyen vonattal lehet továbbítani az illetékes járműjavító üzemmel történt előzetes egyeztetés alapján a javításos kocsit? (E.12. 3.1.6.) 1 Pont Külön menettel, esetleg alkalmas személyvonattal a kijelölt járműjavító üzembe továbbítani. Ettől eltérni – csak súlyosan sérült vagy jelentős korlátozásokkal továbbítható kocsik esetén – az érintett vasútvállalatok engedélye vagy külön rendelkezése alapján szabad. 21. Milyen állapotban szabad össze- vagy szétkapcsolni a villamos fővezetéki kapcsolatokat? (E.12. 4.2.1.) 1 Pont Csak feszültségmentes állapotban szabad össze- vagy szétkapcsolni 22. Minden személyszállító vonatban a villamos fővezetéket mennyi időtartamon át kell feszültség alatt levőnek tekinteni? (E.12. 4.2.1.2.) 1 Pont Egész éven át feszültség alatt levőnek kell tekinteni. 23. Hogyan történhet a villamos energiaellátás alatt álló szerelvényeknél a vonatvizsgálat és a fékpróba megtartása? (E.12. 4.2.1.2) 1 Pont A vonatvizsgálat és a fékpróba megtartható, a kocsik között vagy alatt végzendő bármilyen javítás (tömlő-, tömítőgyűrű csere, fékállítás, stb.) esetén azonban feszültségmentesítést kell kérni. 24. Mi a teendő a villamos fűtéssel rendelkező kocsik nedves tisztítása közben? (4.2.1.2.) 1 Pont A légfűtéses és légkondicionált kocsik kivételével – a villamos fűtést üzemeltetni nem szabad. A víztöltés idején a villamos fővezeték nem lehet feszültség alatt. 25. A szellőztető vagy levegő visszahűtő berendezéssel felszerelt személykocsiknál, amennyiben az utastér hőmérséklete eléri, vagy meghaladja a 23 oC -t a szellőztető berendezést indulás előtt mennyi idővel kell bekapcsolni, amennyiben az nem automatikus működésű.? (E.12. 4.2.2.) 1 Pont 30 perccel

26. Mit köteles a vonatkísérő személyzet tenni a hibás, vagy nem működő fűtés-hűtés észlelése esetén? (E.12. 4.2.5.3.) 1 Pont A vonatkísérő személyzet köteles az ilyen szakaszt vagy kocsit az ajtóra ragasztott Y bárcával Megjelölni. A vonat végállomásán a megállapításról V-bárcát is le kell adni. 27. Mit kell tenni a vonat végállomásán a megállapításról? (E.12. 4.2.5.3.) 1 Pont A vonat végállomásán a megállapításról V-bárcát is le kell adni. 28. Mi a teendő a fűtési-hűtési hiba esetén a fordulóállomáson tartózkodási idő alatt? (E.12. 4.2.5.3.) 1 Pont Tartózkodási idő alatt a fűtési-hűtési hibát lehetőség szerint meg kell javítani. Amennyiben a vonatban valamely kocsi villamos fővezetéke zárlatos, a vonatot alkalmas állomáson át kell rendezni. 29. Hova kell a zárlatos kocsit a vonatba besorozni? (E.12. 4.2.5.3.) 1 Pont A zárlatos kocsit a vonat utolsó kocsijaként kell továbbítani. 30. Mi a teendő, ha a világítás egyáltalán nem működik és a kocsit a fordulója szerint bármely rövid időre is ki kell világítani? (E.12. 4.3.3.) 1 Pont Azt a kocsit az indítóállomáson a vonatból ki kell sorozni. 31. Mikor kell a kocsit kisorozni, ha a világítás csak részben nem működik? (E.12. 4.3.3.) 1 Pont Ha pótlására üzemképes kocsi rendelkezésre áll, illetve akkor, ha ebből vonatkésés nem származik.

E.2. sz. Fékutasítás 1. Milyen fékkel kell közlekedtetni a vonatokat? (E.2. 2.1.) 1 Pont A vonatokat légfékkel kell közlekedtetni, a menet-, illetve tolatószolgálatot csak üzemképes fékberendezéssel szabad megkezdeni. 2. Milyenek lehetnek a légfékezéssel közlekedő vonatok, járművek indulás előtti fékpróbái? (E.2. 2.2.1.) 1 Pont - teljes fékpróba, - egyszerűsített fékpróba, - egyedül közlekedő vontatójárművek fékpróbája. 3. Kik jogosultak, illetve kötelezettek a fékpróbák megtartására? (E.2. 2.3.) 1 Pont kocsivizsgáló, féklakatos, műszaki kocsimester, műszaki kocsiirányító figyelőszolgálatot ellátó vontatási dolgozó, vonali tolatásvezető, vezető jegyvizsgáló, a fékpróba megtartására kijelölt, kiképzett állomási, vagy más dolgozó, különcélú vonatoknál a rendeletben kijelölt dolgozó, mozdonyvezető A felsorolás egyben a kötelezettség sorrendjét is jelenti. 4. Legalább hány személynek kell végeznie a fékpróbát? (E.2. 2.4.) 1 Pont A fékpróbát – a mozdonyok, motorkocsik egyszemélyes fékpróbájának kivételével – legalább két személynek kell megtartani. 5. Mikor nevezzük a vonatot féktechnikailag leállítottnak? (E.2. 2.5.) 1 Pont Féktechnikailag leállítottnak kell tekinteni azt a vonatot, amely fővezetékének utántáplálását – nem tömörségvizsgálat céljából – megszüntették. 6. Miről kell meggyőződni a teljes fékpróba végrehajtásakor? (E.2. 3.1.1.) 1 Pont - a vonat járműveinek fékberendezése biztonságosan működik, - a légfék az előző feltételhez elegendően tömör, - a járművek fékberendezése ép, kopás szempontjából elfogadható állapotban van.

7. Mely esetben áll fenn a teljes fékpróba esedékessége? (E.2. 3.1.4.) 1 Pont Teljes fékpróbát kell tartani, ha: - a vonat szerelvényét újonnan állították össze, - a határállomáson belépő, nem bizalmi elv alapján közlekedő tehervonatnál, - a vonat szerelvénye 0 oC feletti hőmérsékleten 3 óránál hosszabb ideig féktechnikailag leállított állapotban volt, - a vonat szerelvénye 0 oC, vagy annál kisebb hőmérsékleten 1 óránál hosszabb ideig féktechnikailag leállított állapotban volt, - az egyszerűsített fékpróba közben a mozdonyvezetőnek vagy a féket vizsgáló dolgozónak kétsége merül fel a fékberendezés szabályos működésével kapcsolatban (pl. nyomásigazító használatával sem oldható fel a vonat fékberendezése), - vonattovábbítás közben a mozdonyvezetőnek kétsége merül fel a fékberendezés szabályos működésével kapcsolatban (pl. fékezéskor a vonat nem lassul a „V” fékpróbánál tapasztaltaknak megfelelően, vagy a nyomásigazító használatával sem oldható fel a vonat fékberendezése), - azoknál a személyszállító vonatoknál (pl. ingavonatok), ahol a fent felsorolt feltételek ezt nem indokolják, az indulás előtti műszaki vizsgálatot követően, de legalább 24 óránként egyszer. 8. Milyen állásba kell helyezni a tárcsafékes kocsik vonatnemváltóit a tárcsás és tuskós fék vegyes használatakor max. 120km/h esetén? (E.2. 3.1.29. 1/a táblázat) 1 Pont R, Gy, N nagyteljesítményű, vagy gyorsvonati fék 9. Milyen állásba kell állítani a vonatnemváltókat a vontatott járműveken, amennyiben a vonat sebessége nagyobb, mint 120 km/h a legnagyobb vonathossz ≤ 500m? (E.2. 3.1.29 1/a táblázat) 1 Pont R, Gy, N nagyteljesítményű, vagy gyorsvonati fék, vagy R + Mg mágneses sínfékkel kombinált gyorsvonati fék 10. Mennyi a megengedett legnagyobb vonathosszúság 120 km/h-nál nagyobb sebességű személyszállító vonatoknál akkor, ha a vonatnemváltók „Gy” („R”), „R+Mg” állásban vannak? (E.12. 3.1.29. 1/a táblázat) 1 pont 500 méter. 11. Mi az eljárás akkor, ha nem inga- és nem motorvonatban, nem javítható légvesztes főlégtartályvezetékű személykocsi van? (E.2. 3.1.64.) 1 Pont Személykocsit a vonat végén, csak a fővezetékhez kapcsolt légfékkel szabad közlekedtetni akkor, ha ezt a szerelvény összeállítási rend lehetővé teszi. 12. Mi látható a tárcsafékes kocsifékkijelző ablakában akkor, ha a befékezést követő vizsgálat sikeres? (E.2. 3.1.71.; II. sz. Függelék) 1 Pont Fékkijelző légfékes ablaka(i)ban vörös színű tábla látható.

13. Hogyan kell a befékezéskor az öntöttvas tuskós fékezésnél a vizsgálatot elvégezni? (E.2. 3.1.71.) 1 Pont - tuskós fékeknél a féktuskókra mért kalapácsütés, 14. Mi a teendő akkor, ha a fékpróba megtartásánál a nem fékező járműveket a fékezésből ki kell iktatni? (E.2. 3.1.73.) 1 Pont Járművek pályaszámát a Fékpróba bárcára, vagy a Menetigazolvány 14.-17. sz. rovatába fel kell jegyezni. A nem fékező járműveket a fékezésből ki kell iktatni, és a sűrített levegőt a kormányszelephez csatlakozó tartály(ok)ból el kell távolítani. 15. Mi a teendője a féket vizsgáló dolgozónak a tuskós fékkel felszerelt kocsik gyorsvonati légfékpróbájánál gyorsfékezést követően? (E.2. 3.1.78.) 1 Pont Újabb „Befékezni!” jelzést kell adni, erre a mozdonyvezető az önműködő fék fékezőszelepével gyorsfékezést köteles végrehajtani és ezt követően meg kell figyelnie azt, hogy a művelet során a vonat fővezetékéből a sűrített levegő folyamatosan és megfelelő erősséggel távozik-e. Az önműködő fék fékezőszelepét „Gyorsfék” állásban kell tartani. 16. Mennyi ideig kell várni a „Féket feloldani!” jelzés adása után személyszállító vonatok kivételével? (E.2. 3.1.82.) 1 Pont Legalább addig, amíg a féket vizsgáló munkavállaló közelében lévő légfékes jármű fékje feloldott – legfeljebb azonban 5 percig – várnia kell, majd ezután meg kell kezdeni a feloldott fékrendszer vizsgálatát. 17. Milyen jelzés látható a „Féket feloldani” jelzés adás után tárcsa fékes kocsik fékkijelző berendezés ablakaiban illetve mit mutat a fékhenger nyomásmérő műszer? (E.2. 3.1.82.) 1 Pont Tárcsás féknél a fékkijelző légfékes ablakaiban a zöld színű tábla látható, és/vagy a fékhenger nyomásmérő 0 bar-t mutat

18. Mikor kell „E” fékpróbát tartania felsorolt esetek közül? (E.2. 3.2.3.) 1 Pont Egyszerűsített fékpróbát a következő pontokban leírt esetekben kell tartani. A TFB-vel tartott teljes fékpróba után a vonat mozdonyáról. Ha a vonat szerelvénye, vagy annak egy része: - 0 0C-nál nagyobb hőmérséklet esetén 3 óránál rövidebb ideig, - 0 0C, vagy annál kisebb hőmérséklet esetén 1 óránál rövidebb ideig féktechnikailag leállított állapotban volt. Ha a vonat szerelvényének fővezetékét annak bármely helyén, bármely okból elzárták és azt újból összenyitották. Ha a közlekedés folyamán vezetőállást vagy mozdonyt cseréltek, Ha a vonatba kocsikat soroztak be, vagy ha a fékezésből eddig kiiktatott kocsi(k) fékjét beiktatják. Ha a vonat végéről kocsi(ka)t akasztanak le. Ha tolatás alkalmával a szerelvény légfékjét működtetni fogják, kivételt képez ez alól az érkezett vonat mozdonyával végzett tolatás. Ilyenkor fékpróbázni nem kell. Személyszállító vonatok egyesítése esetén, ha bármelyik szerelvényrész: - 0 0C-nál nagyobb hőmérséklet esetén 3 óránál rövidebb ideig, - 0 0C, vagy annál kisebb hőmérséklet esetén 1 óránál rövidebb ideig féktechnikailag leállított állapotban volt. Személyszállító vontok megosztása esetén mindegyik szerelvényrészben, ha ezek: - 0 0C-nál nagyobb hőmérséklet esetén 3 óránál rövidebb ideig, - 0 0C, vagy annál kisebb hőmérséklet esetén 1 óránál rövidebb ideig féktechnikailag leállított állapotban voltak. A határállomásokon belépő, mozdonycserével tovább közlekedő személyszállítóés bizalmi elv alapján közlekedő tehervonatoknál. Ha a szerelvény összetétele nem változik, de mozdonyt cserélnek és új vonatszámmal fog közlekedni a vonat.

19. Kell-e tömörség vizsgálatot tartani az egyszerűsített fékpróbánál? (E.2. 3.2.16.) 1 Pont Igen, ha a vonatba új kocsit soroztak. 20. Mit jelent a Féksúly fogalma? (E.2. 4.1.1.) 1 Pont A jármű, a vonat megfékezettségét jellemző képzett szám, amellyel a közlekedtetni kívánt vonat féktechnikailag megengedhető sebességét lehet meghatározni és ellenőrizni. 21. Mit jelent a Féksúlyszázalék? (E.2. 4.1.2.) 1 Pont A jármű, vagy a vonat féksúlyának és tömegének százalékban kifejezett viszonyszáma.

22. Milyen féksúlyt szabad figyelembe venni az adott vonat féksúlyának kiszámításakor? (E.2. 4.3.1.) 1 Pont Járművenként azt a féksúlyt szabad figyelembe venni, amelyet a beállított vonatnemváltó, illetve raksúlyváltó álláshoz a jármű felirata megad 23. Mikor kell a „vörös R” féksúlyt figyelembe venni a megfékezettségnél, ha a vonatnem váltó „R” állása mellett „rombusz R” és vörös színnel felírt „R” féksúlyok is vannak? (E.2. 4.3.7.) 1 Pont A megfékezettség kiértékelésénél a vörös R féksúlyt kell figyelembe venni, kivéve, ha a 250 m-nél hosszabb vonat kettő vagy több kocsijának fékberendezését kiiktatták. 24. Mikor kell a „rombusz R” féksúlyt figyelembe venni a megfékezettségnél, ha a vonatnem váltó mellett „rombusz R” és vörös színnel felírt „R” féksúlyok is vannak? (E.2. 4.3.7.) 1 Pont Ha a 250 m-nél hosszabb vonat kettő vagy több kocsijának fékberendezését kiiktatták. 25. Melyik sebesség a mértékadó a személyszállító vonatok megfékezéséhez? (E.2. 4.4.2.) 1 Pont A vonatokat a legnagyobb sebességhez tartozó féksúlyszázalék alapján kell megfékezni. 26. Hogyan állapítja meg a vonat tényleges féksúlyszázalékát? (E.2. 4.6.) 1 Pont A vonat tényleges féksúlyszázaléka egyenlő a vonat összes féksúlyának és teljes tömegének százalékban kifejezett hányadosának egészrészével. 27. Hogyan számítja ki az állvatartáshoz szükséges féksúlyt? (E.2. 4.7.) 1 Pont Az állvatartási féksúlyszázalékkal a vonat elegytömegét meg kell szorozni, majd ezt az eredményt el kell osztani 100-al. 28.

Mikor tekinthető a jármű, vagy vonat megfékezettnek? (E.2. 4.8.1.) 1 Pont

A tényleges féksúlyszázaléka nem kisebb az előírt (vagy szükség esetén megemelt) féksúlyszázalék értéknél. 29. Ki a felelős a vonat tényleges féksúlyszázalékának és az előírt minimális kéziféksúly szabályszerű kiszámításáért? (E.2. 4.8.4.) 1 Pont A vonatot felvevő dolgozó felelős a tényleges féksúlyszázalék és az előírt minimális állvatartási féksúly szabályszerű kiszámításáért és a vonat megfékezettségéért. 30. Kell-e ellenőrizni a megfékezettséget akkor, ha a vonat összeállítása nem, de a száma megváltozik? (E.2. 4.8.6.) 1 Pont Ha a vonat száma megváltozik, akkor a megfékezettséget az új előírt féksúlyszázalék alapján, az új vonatszámnak és sebességnek megfelelően ellenőrizni kell. 31. Mi az eljárás vészfék meghúzása esetén? (E.2. 5.2.18.) 1 Pont A vészfék meghúzása esetén a fékezőszeleppel a fővezetéket szakaszosan kell utántáplálni azért, hogy a nyitott vészfékszelep mielőbb felderíthető legyen. A vészfékszelep elzárása után csak akkor szabad elindulni, ha a vonat valamennyi járművének fékberendezése feloldott.

32. Kinek kell a meghúzott vészfékfogantyút a vonat végállomásán fémzárral ellátni? (E.2. 5.2.21.) 1 Pont A kocsivizsgáló – értesítés alapján – köteles fémzárral ellátni. 33. Mivel tarthatók állva a vonatok? (E.2. 5.2.22.) 1 Pont A vonatok állvatartása történhet: - tisztán légfékkel, - kézifékkel (rögzítőfékkel), - rögzítősaruval, - kézifék (rögzítőfék) és rögzítősaru vegyes alkalmazásával. 34. Mivel tarthatók állva a 300 m-nél nem hosszabb vonatok, és a személyszállító vonatok a 2,5 ‰-nél nem nagyobb lejtésű vágányon? (E.2. 5.2.22.) 1 Pont A vontatójármű kiegészítő vagy rögzítő fékjének teljes fékhatást biztosító, nyomástartó állásba helyezésével kell. 35. Mivel kell rögzíteni a vonatot az állvatartáshoz akkor, ha az állomáson a vontatójármű légsűrítőjét 30 percnél hosszabb időre leállították? (E.2. 5.2.22.) 1 Pont Kézifékkel (rögzítőfékkel) kell állva tartani az állvatartási féksúlyszázalék megszabta mértékben 36. Mennyi ideig lehet állva tartani légfékkel egy vonatot a légsűrítő leállítása után? (E.2. 5.2.22.2.) 1 Pont 30 percig, tengelyátszerelt kocsikból álló vonat esetében 15 percig. 37. Mennyire szükséges a kézifék kerekét megforgatni a tárcsafékes járművek állvatartáshoz, kézifékezésnél? (E.2. 5.2.23.) 1 Pont A kézi kereket a fék megszorulásáig kell forgatni 38. Szabad-e a kézifék berendezést működtetni tárcsafékes járműveknél a légfék feloldása nélkül? (E.2. 5.2.23.) 1 Pont A tárcsás fékberendezésű járműveknél a kézi- vagy rögzítőfék berendezést, csak a légfék feloldását követően szabad működtetni.