avagy Vigyáztam! Uniós tagállam jó barát! Figyelsz, ugye?

A TARTALOMBÓL: A vérükben van! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 Kényszer sterilizáció és Világkormány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 A világ pénzügyi kirablása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5 Borosbochkor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .9 Válaszmondat elemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10 Oszd meg és hódíts! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11 Egy, kettõ, bal, jobb…az ún. Magyar Köztársaságban . . . . . . . . 12 Szélsõséges antiszemitizmus a zsidók között . . . . . . . . . . . . . . . . 14 A rendszer megbukott! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16

Ön a szocialista nagyváros öntudatos polgárának lapját, a Jó Ha Figyelünk címû alkalmi megjelenésû újságot olvassa. A lap elektronikus formában ingyenesen letölthetõ, a www.johafigyelunk.hu weboldalról. Észrevételeiket, kritikáikat és véleményeiket is ide küldjék. Amennyiben a lap megnyeri tetszését, kérjük jó szívvel ajánlja azt másoknak is elolvasásra! Köszönjük, és jó szórakozást!

– avagy Vigyáztam! Uniós tagállam jó barát! Figyelsz, ugye? – Miközben ezt a kis szösszenetet pötyögöm be a billentyûzeten, a Hír TV az izraelita hitközség éppen aktuális rendezvényérõl tudósít. Nosza, tudósítsunk mi is! Lopásért elítélték a Mazsihisz alelnökét – Lemondott 1600 eurót tett zsebre a Mazsihisz alelnöke – írja az Index. Az internetes portálnak a Pécsi Városi Bíróság megerõsítette, hogy lopásért egy év próbára bocsátották Krausz Istvánt. A Pécsi Zsidó Hitközség elnöke augusztusban vásárolt egy benzinkúton, ahol a biztonsági kamera rögzítette, hogy eltesz egy pénztárcát, amelyet az elõtte vásárló felejtett a pulton. Krauszt a felvételek alapján azonosították. A Mazsihisz alelnöke az ügyben nem kívánt nyilatkozni – írja Index. A nol.hu pedig úgy értesült Krausz a múlt héten levélben lemondott alelnöki posztjáról. Forrás: Hír TV

Most mondjam azt, hogy nem tehet róla szerencsétlen, hiszen zsidó, benne van a vérében?

Ha ezt mondanám, a politikailag korrekt neolib újbeszél szerint azonnal antiszemita vónék, mivel ezzel azt sugallnám, hogy az összes zsidó elteszi az összes pénztárcát. Még akkor is, ha te nem hagyod a benzinkút pultján. Ez persze természetesen nem igaz. A professzionális szektorban tevékenykedõk nem vesztegetik az idejüket holmi pénztárcákra, õk rögtön a banktrezorokkal kezdik. Vigyáztam! Uniós tagállam, jó barát! Figyelsz, ugye? 2

Ugorgyunk egyet, és akkor pattintsuk ide a Blikk értesüléseit: A Blikk információi szerint az ügyészség öt ingatlant, 12 autót, egy nagy értékû óragyûjteményt, valamint bankszámláról százmillió forint körüli összeget is zárolt, illetve lefoglalt. „A közpénzek annyira nem számítottak, hogy volt olyan önkormányzati vezetõ, akinek napilapokat kellett levinni a Balatonra, a nyaralójába, pedig két saroknyira volt tõle az újságosbódé” – mondta Golcsa József, Hunvald Görgy sofõrje, aki a pénteki Magyar Hírlapnak adott interjút. Hunvald sofõrje elmondta azt is: õ vitte a négygyermekes polgármestert és szeretõjét „mézeshetekre” Svájcba, Milánóba és Monacóba, méghozzá közpénzen. Golcsa József a Magyar Hírlapnak azt mondta: Svájcba, Monacóba, Milánóba is vitte a szocialista politikust. Arról is beszámolt, hogy több tízmilliós festményeket is szállított Hunvald keszthelyi villájába. A sofõr szerint mindenrõl tudott Kéri László, a Baloldali Ifjúsági Társulás volt elnöke, aki Hunvald György bizalmasa volt. Golcsa azért döntött úgy, hogy beszél, mert az önkormányzat váratlanul felmondott neki, miután nem hozta ki az ügyben tett tanúvallomásának leiratát az ügyészségrõl. Korábban – állítása szerint – azért nem engedtek felmondani neki, mert túl sokat tud az ingatlancsalásokkal gyanúsított Hunvald ügyeirõl. Ilyen van? Ilyen van! Most mondjam azt, hogy komcsik, benne van a vérükben? Urizálnak ugyanúgy, mint régen, csak most mán nem a vadászat a divat, mint Kádár apánk idejében. No és persze ez esetben is távol álljon tõlem, hogy általánosítsak, eszem ágában sincs megvádolni minden tisztességtelenségben megõszült komcsit, mondván hogy bevett gyakorlat a fõvárosból lefuvaroztatni a napi sajtót a magyar tenger partjára, amikor ott van két saroknyira az újságárus bódé, de az igazat megvallva kételyeim támadtak, mert bizony ma már könnyen elképzelhetõ, hogy bizonyos szint felett mégis csak ez az elvárt magatartásforma, nehogy a jó eftársként számon tartott káder kilógjon a felsõ nem tudom én hányezerbõl. Vigyáztam! Uniós tagállam, jó barát! Figyelsz, ugye? De talán velünk, buta pórnéppel van a baj! Hagytuk megszédíteni magunkat a bülbülszavú média negédes hülyítéseitõl, és túlzottan rákoncentráltunk a végkielégítésekre! Most persze felteszed magadnak az álnaív kérdést, mint ahogy én is feltettem magamnak: Ha a pofa nem autóbuzi, mi a rossebbnek tizenkét (igen, jól olvasod,

számmal is kiírom: 12!!!) autó egy embernek?! Erre szokta volt rávágni azonnal Kalányos Winnetou, kisebbségi brácsamûvész, hogy „Nagy a család!” Tudod, a nemrégiben még miniszterelnöknek látszó tárgyra hajazó hórihorgas ripacs is ezzel a dumával jött elõ, amikor a vagyoni helyzetét firtatták. Aszonta, egész egyszerûen felélte a százgurigás apanázst. Így utólag én is aszondom, árnyékra vetõdtünk, mert hát mód felett szerény ez a mi Francisco gyerekünk, mi az, hogy?! Nagyon is! Gondolj bele! Akkor, amikor egy nyugdíjba készülõ személyzetis, akarom mondani újmagyarul humán-erõforrás manager lazán zsebre vág majd’ száz gurigát, és ebben már a hallgatási lóvé is benne van, akkor sajnálod azt a kis pénzt egy kormányfõtõl? Nagyon egy zsugori alak vagy, ugye tudod? Talán Te is ismered azt a régi, a nép ajkán született és empirikus tapasztalatszerzésen alapuló, már-már közhelyszámba menõ mondást, miszerint „a kommunista akkor is hazudik, ha kérdez”. Mit gondolsz? Az imént idézett népi mondás, valamint az elmúlt húsz esztendõ tapasztalatait figyelembe véve, mikor járunk közelebb az igazsághoz? Ha aszongyuk, hogy ezek – kétségkívül kirívó, ám de mégis csak egyedi esetek, vagy akkor, ha aszongyuk, dejszen ezek ilyenek, nem tudnak (de talán nem is akarnak) kibújni a bõrükbõl, a vérükben van a lopás? Szerintem inkább ez utóbbi. A Rákosi nevével fémjelzett korszak, maga a kopasz kis-nagy ember személye reprezentálta számunkra a legjobban, egyértelmûen és félreérthetetlenül, mi történik akkor, ha a két imént említett csoport ragadja magához a gyeplõt. A történelem tanúsága szerint a zsidó kommunista az egyik, amelyik elõkelõ helyet foglal el „az ellenségednek sem kívánod” címû listán. Halálos kombináció. Gyerekek, hát akkó’ mi a rossebér nem tanulunk a történelembõl? Jó, tudom én, hogy felülrõl ránk telepedtek, és a történelem, valamint a sors fura fintoraként itt maradt állampárti bagázs – a szalonellenzékkel karöltve – önként és dalolva terelt bennünket a tizenkét zsidó törzset szimbolizáló sárga csillagos Európai Uniós lobogó alá, de azt senki nem mondta, hogy nekünk állandóan ez alatt a zászló alatt kell tartózkodnunk! Avagy ha mán ott kell, akkó’ tanuljuk el államalkotó kisebbségeinktõl az efféle környezetben történõ ésszerû és kifizetõdõ viselkedésmintát – mert úgy tûnik, hogy itten bizony csak ez garantálhatja a túlélésünket –, azaz kezdjük el csapkodni az asztalt, de még pediglen jó ha figyelünk

A Bilderberg-csoport az emberiség kétharmadát eltakarítaná „Az elit Bilderberg-tagok azt szorgalmazzák, hogy „a hülye emberek kétharmadát“ a bolygónkról el kell takarítani. Obama, tudományos tanácsadójává olyan „embert“ nevezett ki, aki a kényszer sterilizáció és az azt szabályozó Világkormány híve.”

„munkásméhek“. Az „elit“ magát nem a pénz vagy a hatalom által definiálja, hanem a genetikai leszármazás alapján. Trudeau az elittel folytatott beszélgetéseit megdöbbentõ részletességgel adta közre. „Azokkal az alakokkal voltam a találkozón, akik

Ez csak játék vagy profi pankráció. Clinton és én soha sem voltunk ellenségek. Az 1992-es választásokon 11-szer találkoztunk egymással titokban Bill nekünk dolgozott a Mena mûveletben. Kevin Trudeau, a milliárdos vállalkozó, aki állandóan az alternatív egészségkezelés elõmozdítása miatt bosszankodik, és akit a FTC (Federal Trade Commission) is beperelt, az Alex Jones Show-ban elmondta, hogy a Bilderberg-csoport tagjai a „hülye emberek kétharmadát“ eltakarítanák bolygónkról, ha tehetnék. Állítása szerint személyesen beszélt az „elit“ tagjaival errõl. Trudeau elismerte, hogy nemrégen Görögországban egy Bilderberg-csoport találkozón vett részt. Az elit egyik fõtémája a túlnépesedés volt, ami New Yorkban is egy titkos találkozón szóba került. Az elit egy emberséges retorikával kritizálta a népesedési politikát; már szükséges, hogy a világ népességét születésszabályozással és természetes módszerek kialakításával csökkentsék. Ennek ellenére a programjuk a valóságban az eugénika áltudományának gyökereiben van, ami elõször Nagy-Britanniában virágzott és a fajok és a gének fölényének az ideológiájában rejlik, amit késõbb a nácik Rockefeller segítségével átvettek. „Néhány beszélgetés egy 200 láb hosszúságú yachton, Monaco partjainál történt. De önök nem hiszik el, hogy valójában mi folyik a zárt ajtók mögött“ – mondta Trudeau és különösen kihangsúlyozta, hogy Alex Jones, a mûsorvezetõ ilyen tényállást a dokumentumfilmjében már felfedett, nevezetesen a Végjáték címû filmjében. Kevin TrudeauTrudeau részletesen kifejtette, hogy az elit tagság az emberiség legnagyobb „jólétére“ egy tervet gondolt ki, amiben a Földön az emberek két osztálya létezne: a kormányzó elit és fennhangon, és követeljük a jogainkat! Egyúttal gondosan hallgassuk el a kötelezettségeinket! Miért? Ha a cigányoknak meg a holokausztot szinte mantraszerûen elõhozó izraelitáknak ez bejön, miért ne jönne be nekünk is? Valami történjék most mán, mer’ ez így nem maradhat! jó ha figyelünk

lényegében azt mondták, hogy a buta embereknek a kétharmadát el kell tüntetni ebbõl a világból“– mondta Trudeau, amihez még hozzáfûzte, hogy ezeket a szavakat nem gonoszsággal mondták, csak tárgyilagosan, azzal az ürüggyel, hogy a Föld bolygó jólétéért küzdenek. Trudeau még hozzáfûzte, hogy az elit két táborra oszlott, egy nagy frakció, akik „elvbõl azt hiszik, hogy õk a népesség maradéka fölött“ genetikailag magasabb rendûek és a másik, egy kisebb, fõleg fiatalabbakból álló töredék, akik arra az elhatározásra jutottak a kiválasztódás a sikerek alapján dõlne el, azaz kudarcot vall-e a vállalkozásaival, vagy nem. ROCKFELLERÉK A KÍNAI MINTÁT TÁMOGATJÁK Egy másik páholy – aminek tagja többek között David Rockefeller, Warren Buffet, Ted Turner, Goerge Soros (Soros György), Bill Gates Nem is olyan sokára színt kell vallanunk. Kitartunk-e a múlt eszméi és a múlt elmozdíthatatlannak tûnõ emberei mellett, vagy inkább választunk valami mást? Én ez utóbbit javaslom. Vigyázok, mert ez egy Uniós tagállam, jó barát! Figyelsz, ugye? Isten áldja Magyarországot! 1 öntudatos pécsi polgár

3

–, május 5-én New Yorkban gyûlt össze Sir Paul Nurse otthonában, amirõl az elsõ tudósításokból alig derült ki valami, aztán szépen lassan kiszivárogtak a tervek. Szerintük a kínai példát kellene követni a népességi probléma megoldására, ahol az egy gyermekes családmodellt támogatják, és azokat sújtják mindenféle terhekkel, akik több gyermeket vállalnak. Kínában vannak olyan rendõri egységek, akik elrabolnak állapotos nõket és erõszakkal abortuszt követnek el rajtuk. Rockefelleréknek ez a megoldás is szimpatikus, csak legalizálnák a módszert. Szerintük a világ lakosságát 95%(!) kellene csökkenteni. OBAMA TUDOMÁNYOS TANÁCSADÓJA ÉS A KÉNYSZER STERILIZÁCIÓ A fentiekkel egybevágó hír látott napvilágot, miszerint a nagy fejlett Amerikai Egyesület Államokban, egy, a kényszer sterilizációt támogató John Holdren Obama tudományos tanácsadója. Barack Obama az elnök új tudományos tanácsadójává választotta John Holdrent, hivatalosan az alapján, hogy Holdren a globális felmelegedés nagy szakértõjének számít. Azt viszont próbálják a szõnyeg alá söpörni, hogy a fent már említett eugenitika nagy híve Holdren, amit összevetve a nemzetiszocialista eugenetikával, akkor az utóbbi majdnem emberségesebb benyomást tesz. Többek között Holdren a „sok gyerekes“ párok kényszer sterilizálását támogatja. De a liberális jenki médiumok Holdren tudományának ezen részleteit inkább a szõnyeg alá seprik és inkább a globális felmelegedésrõl írt tanulmányait magasztalják. Holdren ma az Amerikai Egyesült Államok legfontosabb tudományos hivatalnoka, aki nem egy egyszerû tudós. Ez egész karrierjét a malthusi (Thomas Robert Malthus, túlnépesedés) szélhámosság elmélete formálta, legyen ez most az eugenetika, vagy a Föld felmelegedése. Különösen tanulságos az a könyv, amit Holdren 1977-ben Paul R. Ehrlich-kel és Ehlich feleségével, Anne asszonnyal írt, akik az akkori idõk két extrém malthusiánerrei. A könyvnek az a címe, hogy Ecoscience: Population, Resources, Development (Ökotudomány: népesség, nyersanyagok, fejlõdés). Figyelemreméltó, hogy ezt a könyv nem kapható meg sehol, még az amerikai könyvtárakban sem lehet felhajtani. Ez a könyv jól bemutatja Holdren gondolkodását: „az ivóvízhez egy meddõvé tevõ szert kell adni...“ Az Ecoscience könyv legdurvább nézetei vázlatosan: – az asszonyokat, az akaratuk ellenére, abortuszra lehet kényszeríteni; 4

– népek egészét lehet sterilizálni az ivóvízhez vagy az alapvetõ élelmiszerekhez adagolandó szerekkel, amik meddõséget okoznak; – egyedüli anyáktól vagy lánykorban lévõ anyáktól, az akaratuk ellenére, a gyerekek elvehetik és más pároknak adhatják; – azok az emberek, akik a társadalmi enyészethez járulnak hozzá (tehát nem kívánt személyek), törvény alapján arra lehetne kötelezni, hogy a reprodukciónál a felelõsségtudat elve érvényesüljön – magyarul: abortuszra vagy a sterilizációra lehet õket kényszeríteni; – egy nemzeten felüli Világkormány veszi át a világ gazdasága feletti ellenõrzést és az amerikaiaknak az élet legintimebb részleteit meghatározhatják – egy felfegyverzett nemzetközi rendõr csapat segítségével. Holdren ugyanebben a könyvben (837. oldal): „...a népek ellenõrzéséhez kényszerítõ törvényként írja elõ akár a kényszer sterilizációt is, ez az érvényes alkotmány szerint megengedett lenne, ha a népek krízise a társadalom számára egy komoly veszélyt jelentene...“ Ezen felül Holdren, egy a világra kiterjedõ totális diktatúrát javasol – ezt mint egy Világkormányt írja le, aminek az ideális népesség számot diktálnia kell: „... egy mindent átfogó planetáris kormány, ami a fejlesztést, az irányítást és az összes nyersanyag szétosztását ellenõrizheti..., nemcsak az atmoszférában és az óceánokban, de még az édesvizû tárlókat is, mint a folyókat és a tavakat.“ „A Világkormány lenne megbízva, hogy a világ optimális népességét az egyes területeken meghatározza és közvetetten beavatkozzon, hogy az egyes országok részarányát az egyes területre érvényes korlátozásokat meghatározza... A kormányok egy bizonyos tejhatalmat élveznek, hogy a megállapodott korlátozások betartását végrehajthassák.“ Holdren és Ehrlich sátáni mûvébõl még egy részlet: „Tételezzük fel, hogy egy bizonyos évben a születések száma a halálozások számát túllépi, tehát a népesség növekedne. Akkor a következõ évben az engedélyezett megtermékenyüléseket csökkentik, az engedélyezett magzat elhajtásokat pedig növelnék, hogy a születések száma a kívánt mértékben csökkenjen. Túllépi a halálozások száma a születések számát, akkor az engedélyezett megtermékenyítések számát növelik és a magzat elhajtások számát pedig csökkentik. Az egy bizonyos évben engedélyezett abortuszok és a mesterséges megtermékenyítések számát kizárólag a halál és a születések elõzõ évben kiszámolt viszonya határozza meg.“

jó ha figyelünk

A pénzügyi rendszerek és árfolyamok manipulációja korunk legnagyobb és a legvészterhesebb botránya. A pénzügyi szélhámosság most elõször terjed ki az egész világra, nincs kormány, amely képes volna ellenõrizni, megállítani vagy megakadályozni, mivel az egész világon zajlik, s ráadásul legális formákban, az idejét múlt nemzeti törvényeket betartva. Mindenesetre biztos, hogy – más szélhámosságokhoz hasonlóan – a pénzügyi szélhámosság sem gazdagíthatja hosszú távon a gonosztevõket áldozataik kirablásával, mert semmilyen liberális pénzügyi rendszerrel sem lehet visszaélni hosszú távon. A pénzügyi elméletek szerint a pénz legalizált csereeszköz, amely ráadásul megtartja értékét. Ezért volt korábban állami monopólium (pénzverési jog). A pénzként forgalomba hozott aranyat, ezüstöt, rezet, az állam verette. Az állam garantálta a fém tisztaságát és súlyát is, úgyhogy mindig lehetett tudni minden pénznek az értékét bel- és külföldön egyaránt. Így a pénzdarabok egyszerre csereeszközök és tartós értékek is voltak. De a pénzveréshez az államnak szüksége van aranyra és ezüstre. Fontos volt, hogy legyen az államnak pl. ezüstbányája (pl. Rammelsberg, Goslar közelében), amivel lehetséges volt további ezüstpénzek verése. A polgárok tehát tudták, hogy az állam csak annyi pénzt tud veretni amennyi nemes fémje van. A nemes fémkészlet volt tehát az alapja a forgalomban levõ nemesfém pénzeknek. A valóságos pénztõl a papírpénzig Az uralkodók azonban mindig kísértésben voltak, hogy több pénzre tegyenek szert, mint amennyi nemes fémjük volt, pl. úgy, hogy csökkentették a nemes fém tartalmát a pénzekben. Ennek eredményeként a kereskedõk és a polgárok továbbadták a rossz pénzt, de megtartották a jót, amíg mindenki rájött, s akkor a rossz pénzt be kellett olvasztani. Aranypénzek az elsõ világháborúig voltak forgalomban. Azonban az aranypénznek az a hátránya, hogy az aranymennyiség nem tart mindig lépést a gazdaság növekedésével. Ezért több állam a közvetett aranypénzt vezette be: birtokukban volt egy bizonyos mennyiségû arany, s ennek megfelelõ mennyiségû bankjegyet bocsátottak ki, amelyet könnyebb volt szállítani, számolni és nagy mennyiségben felhalmozni. Értékük abból eredt, hogy a bankjegyeket mindig be lehetett váltani a jegybankoknál a megfelelõ mennyiségû aranyra vagy ezüstre (nemes fém ellenében beváltható bankjegy). Így az állam több papírpénzt tudott kibocsátani, mint amennyi nemes fém-

Eberhard Hamer készlete volt, mivel nem sok pénztulajdonos váltotta be bankjegyeit nemes fémre. Általában alig 10%-nyi arany elegendõ volt 90%-kal több papírpénz kibocsátásához. Ez a rendszer világszerte mûködött. Az arannyal nem rendelkezõ országok a pénzüket birtoklóknak egy fix árfolyamot garantáltak olyan pénzekhez viszonyítva, amelyek beválthatóak voltak aranyra. Ameddig ez a garancia létezett, a polgárok biztosak voltak, hogy be tudják váltani –noha kétszeri váltással – a papírpénzüket színes fémekre (arany pénzrendszer), s így legalább egy közvetett garancia létezett pénzük értékére. Az állami pénztõl a magánpénzig Az állami pénz feladásához vezetõ döntõ mozzanat az amerikai Federal Reserve Bank (Fed) megalapítása volt 1913-ban. Noha az amerikai alkotmány csak az arany- és az ezüstpénzt fogadja el törvényes pénznek, egy kartell, amelyet privát bankok alapítottak, és amelyet két nagy pénzügyi csoport, a Roth-

schild és a Rockefeller irányít, egy magán központi bankot alapított, amelynek joga volt saját pénzt kibocsátani, amely törvényes fizetési eszköz lett, és amelyet kezdetben az Egyesült Államok kormánya garantált. Az elsõ világháború után ez a magánbank felvásárolta a világ arany tartalékait. Ennek eredményeképpen sok más pénz nem tudta tartani az aranykurzust, és deflációba süllyedt (elsõ világgazdasági válság). A második világháború végén, 1944-ben végül egy új dollár-arany rendszert hoztak létre Bretton Woods-ban. A világháború alatt az Egyesült Államok a háborús felektõl a fegyverek árát aranyban követelte. Németországnak át kellett adnia aranyát, mint zsákmányt. Így több mint 30000 tonna arany jött össze a világ minden tájáról az Egyesült Államokban, azaz több mint a világ összes többi országának együttvéve volt. Ez az arany a dollár fedezetéül szolgált. Mivel a világ központi bankjai a dollár egy tekintélyes részét tartalékpénzként használták, az Egyesült Államok több pénzt tudott kibocsátani, mint amennyi aranytartaléka volt. Más országoknak ugyanis szükségük volt dollárra, hogy nyersanyagokat vásároljanak, amelyeket csak dollárért lehetett megvenni. Tehát az aranyon kívül a dollár is egyre inkább más központi bankok tartalék pénzévé vált. Elkezdõdött a dollár világuralma. 1971-ben az Egyesült Államok elnöke, Richard Nixon, eltörölte a dollár aranyra történõ beváltásának kényszerét (dollár-arany rendszer) és egyidejûleg az állam garanciáját is a dollár kurzusára. Ezóta az amerikai devizát sem az arany, sem a kormány garanciája nem fedezi, az már csak a Federal Reserve Bank privát pénze. Tehát a dollárnak és a világ összes többi pénzének többé nincs saját értéke, azok csupán törvényes fizetési eszközök. A törvény megkövetelheti egy nem fedezett fizetési eszköz elfogadását, de nem követelheti, hogy az emberek ezt értékmegõrzõ eszközként is használják. Ehhez a pénztulajdonos bizalmára van szükség, aki hisz abban, hogy pénze hosszú távon is megõrzi értékét. Hosszú távon azonban egy rugalmas kurzusú pénzhez fûzõdõ bizalom csak ennek a pénznek a ritkaságától, vagyis a pénzmennyiségtõl függ. A probléma az, hogy az utolsó harminc évben a javak mennyisége csak megnégyszerezõdött mialatt a pénzmennyiség a negyvenszeresére nõtt.

Források: http://www.prisonplanet.com/secretive-rich-cabal-met-to-discuss-population-control.html http://www.zeit-fragen.ch/ausgaben/2009/nr35-vom-3182009/oligarchen-planen-genozid-an-zwei-dritteln-der-menschheit/ http://info.kopp-verlag.de/news/obamas-wissenschaftsberater-holdren-befuerwortet-zwangssterilisation.html Fordította Gyula B., Szerkesztette: Turner Gábor – Szent Korona Rádió

jó ha figyelünk

5

A pénzmennyiség növekedése mindig inflációt jelent, az infláció pedig a pénz elértéktelenedését. Három megoldással próbálták a problémát kiküszöbölni. Jelentõs német közgazdászok már a német központi bank megalakulása óta követelték egy olyan „negyedik hatalom” kialakítását a kibocsátó (központi) bank javára, amely képes ellenállni a pénzmennyiség növekedéséhez vezetõ nyomásnak, s amelynek a hívatása a pénz értékének a megõrzése. Erre az államtól nagy mértékben független német központi bankot törvénnyel is kötelezték (a semleges pénz teóriája). Így lett a márka a világ legstabilabb pénze, amelyet egyre inkább tartalék pénzként és befektetésként is használtak. A többi állam nagy része a pénzét a mennyiségi igények szerint szabályozta. Központi bankjaiktól megkövetelték, hogy bizonyos célok szerint alakítsák a pénzmennyiséget, mint pl. a gazdasági növekedés vagy a teljes foglalkoztatottság. Egyes országok ezt arra használták fel, hogy nyomást gyakoroljanak a központi bankokra és a pénzre, ami rendszerint inflációhoz vezetett (pl. Franciaország, Olaszország, Spanyolország). Másrészt a fejlõdõ országok diktatúráinak jelentõs része és a Fed a „szabad mennyiségû pénz” mellett foglaltak állást, azaz egy olyan pénz mellett, amelynek a politika, illetve a magán központi bankok tulajdonosai által okozott szélsõséges kilengéseit a törvény nem akadályozta. A „szabad mennyiségû pénz” mindig azt jelentette, hogy szabadon vissza lehet élni vele, és hosszú távon sose mûködött. Fontos persze, hogy ne becsüljük alá azokat a feszültségeket, amelyeknek a váltási árfolyamok alá vannak vetve, amikor olyan pénzek egymás melletti fejlõdésérõl van szó, mint a márka, amelynek az értékét õrzi a kibocsátó központi bankja, és az olyanok, amelyeket függõségben lévõ államok vagy privát központi bankok bocsátottak ki. A német központi banknak (Bundesbank) sikerült a márka értékét viszonylag állandónak megtartani, míg fontos pénzek értéke – fõleg a pénzmennyiség növelése miatt – egyre csökkent, s emiatt a gyenge pénzek tulajdonosai természetszerûen igyekeztek erõs pénzekbe menekülni, s kerülni a gyenge pénzeket. Ezóta a világ egyik pénzének sincs valódi értékalapja. A pénz eloldódott minden valódi értéktõl, a bankókat szünet nélkül nyomják, és a mennyiségük állandó növekedése miatt az értékük állandóan csökken. Ha az emberek még mindig azt hiszik, hogy a birtokukban lévõ papírpénznek fix értéke van, az a váltások ügyes manipulációja miatt van, amely azt a látszatot kelti, hogy a pénzek értékei között valamilyen kapcsolat létezik. Az amerikai finánctõke tulajdonában álló Federal Reserve Bank valójában már egy világpénz tulajdonosa is. 6

A dollár, a FED magánpénze, a mennyisége által uralja a világot. A világpénz 75%-a dollár. Az amerikai finánctõke kényszerítette a nyersanyag piacokat is, hogy termékeiket csak dollárban értékesítsék. Aki nem adja el az olaját értéktelen dollárokért, azt terroristának bélyegzik (Saddam). Amerika más országok központi bankjait is kényszerítette, hogy a dollárt egyre növekvõ mértékben használja tartalék pénzként (az Európai Központi Bank tartalékainak több mint 90%-a). Más pénzek – mint pl. az Euró – értéke tehát több mint 90%-ban attól az értéktelen dollártól függ, amely csak az amerikai finánctõke hatalmától és akaratától függ. A külföldi központi bankokat finoman vagy kevésbé finoman (Svájc) kényszerítették, hogy átadják, vagy „kölcsönözzék” arany tartalékaikat Amerikának1. A világ aranykészletei így újból a FED tulajdonosainak a kezében koncentrálódtak, mint az elsõ világgazdasági krízis elõtt, úgyhogy egy újabb, aranyra épülõ árfolyamot csak az õ egyetértésükkel lehetne bevezetni. Ez számukra az évszázad üzlete lenne, mivel az arany árát õk döntenék el (Greenspan: „talán” 6000 dollár”). Az amerikai finánctõke tehát a FED-en keresztül, amely az õ privát tulajdona, irányítja a világ pénzügyi rendszerét. Éppúgy a dollár is az õ magántulajdona, amelyet senki és semmi sem garantál, s amelyet aszerint manipulál, növeszt vagy csökkent, ahogy ez elõsegíti világuralmát, a világ nyersanyagforrásainak és minden értékének a kisajátítását. A dollár tömegének növelése által az amerikai pénzügyi elit végtelen likviditást biztosított magának, amellyel az egész világot felvásárolhatja. Nemcsak a finánctõke, hanem az általa uralt kormány is profitál a

pénzmennyiség növelésébõl. A dollár mennyisége az utolsó tíz évben egyre gyorsabban növekedett. Így az Egyesült Államok kormánya egyre nagyobb mennyiségben rendel javakat külföldrõl, amelyeket érték nélküli papírral fizet ki. Ez a zsákmányszerzés modern formája. Kijelenthetjük, hogy csak egy ügyes manipulációnak és zsarolásnak köszönhetõ, hogy a dollármennyiségnek ez a gátlástalan növelése nem vezetett ennek a pénznemnek az összeomlásához és ahhoz, hogy ne fogadják el, mint fizetési eszközt. A finánctõke és az amerikai állam évek óta zsarolja gazdaságilag és politikailag a világ központi bankjait (Európai Központi Bank, Japán Központi Bank, Kínai Központi Bank), hogy valódi értékek exportálása vagy eladása alkalmával fogadják el az értéktelen dollárt, s tegyék tartalék pénzükké. Ez azt jelenti, hogy Kína, Japán és Európa központi bankjai egyre több és több dollárt kénytelenek felhalmozni, mint állítólag értékkel bíró tartalékpénzt, mivel polgáraik export cikkeiért értéktelen dollárt kapnak. A csatlós államok valutáját is a dollár garantálja, amely egyre értéktelenebbé válik, és ezzel az õ pénzük is. De az Egyesült Államok olyan adós, aki maga dönti el, hogy milyen mértékben fosztja ki hitelezõit a dollár hivatalos leértékelése révén, s így adósságát az õ terhükre lerázza. A dollár mennyiségének 80%-a külföldi tulajdonban van, s így a külföld fogja elszenvedni a leértékelés hatásait. Az adós kénye kedve szerint állapíthatja meg a leértékelés mértékét, s ezáltal a hitelezõi kifosztását. Az árfolyamok manipulációja azonban azt hiteti el a tömegekkel, hogy ennek a manipulált és állandóan gyarapított pénznek még van egy megbízható árfolyama. jó ha figyelünk

Ha a pénztulajdonosok tudnák, hogy valójában csak papír van a kezükben, s hogy minden csak a manipulációktól, az amerikai finánctõke hatalmától függ, akkor a pénz körforgási sebessége egykettõre felgyorsulna, mivel senki se akarná többet elfogadni, s mindenki a reálértékekbe menekülne, amit egy drámaian felgyorsuló infláció követne, s a nominális értékekbe (papírpénzek, kötvények) történt befektetések egy második nagy tõzsde összeomláshoz vezetnének. Mindez a pénzügyi szektor leértékelõdéséhez vezetne, továbbá rengeteg kártalanítási pert kapna a nyakába, s elkerülhetetlenné válna a pénzügyi reform. A pénz értékébe vetett hit az elértéktelenedés ellenére is fennáll, mivel a pénzt köteles mindenki, mint törvényes fizetési eszközt elfogadni. Ebbõl

a rendszerbõl nemcsak az amerikai pénzügyi elit profitál, amely a FED által egyre több pénzt nyomtat s helyez el világszerte, hanem az Európai Központi Bank (BCE) és a Japán Jegybank is. Ezeknek a bankoknak a vezetése nagyon jól tudja, hogy a dollár értéke jó részét elvesztette, de politikai okokból fenntartják azt az illúziót, hogy a dollár törvényes fizetõeszköz, és a saját pénzüket is értéktelen dollártartalékokkal fedezik. Egy pénzügyi reform esetén a BCE nagyot bukna. Aranykészletük már valószínûleg csak követelés formájában létezik. Nagy részérõl azt állítják, hogy természetben kikölcsönözték a FED-nek, amely azt továbbkölcsönözte, úgy hogy összeomlás esetén az arany már nem fogható. A rendszer azon nyugszik, hogy a visszaélésrõl nem vitáznak, nem írnak, nem beszélnek. 1. tény: A pénz mennyisége világszerte olyan mértékben nõtt meg és olyan gyenge alapokon áll (dollár, euro, yen), hogy a többi pénz sem tölti be fontos, értékmegõrzõ szerepét. 2. tény: Csak manipuláció és csalás tartja mesterségesen életben az árfolyamokat. 3. tény: A dollár, amely az amerikai nagytõke privát pénze, minden valós értéktõl (arany) vagy szabályozott pénzmennyiségtõl elszakadt. Csak a manipuláció és az amerikai pénztõke hatalma tartja még mesterségesen életben a dollár értékébe vetett hitet. Ha a piaci szereplõk tudnák, hogy a papírpénzzel nincs más a kezükben, mint jó ha figyelünk

olyan magánszemélyek beváltási ígérete, akikben bízni már nem lehet, akik állandóan visszaélnek hatalmukkal, akkor ez a bizalom már régen összeomlott volna. A részvényekre ugyanaz érvényes, mint a pénzre. Nagy részüknek nincs szubsztanciája, csak reményt jelentenek.

Az, aki a részvények hihetetlen emelkedésekor azt hitte, sokat nyer, az összeomláskor rájött, hogy a részvények értéke a papír értékén kívül csak a reményben van, amit kelt, s ami gyorsan eltûnhet. A börzei játékon való nyereség vagy veszteség csak reményekrõl szól, nem valódi értékekrõl. S így van ez a pénzzel is. Az egyetlen valódi érték a papír értéke. A maradék nem más, mint bizalom a világ pénzügyi elitjében, amely korrupt és hatalmas. A valódi értékek megszerzése fiktív (nem létezõ) pénz segítségével Mint említettük, ha a piaci szereplõk tudnák, hogy a papírpénzzel nincs más a kezükben, mint magánszemélyek pénze, pl. dollár, és hogy ez a pénz csak a pénzügyi elit manipulációitól függ, akkor ez a bizalom már régen összeomlott volna, mert a pénztulajdonosok tömegei valódi értékekbe menekültek volna. Akik a FED mögött megbújnak, akik minden idõk legnagyobb pénznövekedését elõidézték, azok ezt teszik. Évtizedek óta minden valódi értéket felvásárolnak, amit csak találnak: nyersanyagokat, ipari komplexumokat, ingatlanokat, s szinte minden külföldi pénzügyi céget, egészséges, barátságos vagy ellenséges kivásárlás útján, s szinte mindegy milyen áron. Nemcsak az Egyesült Államok pénzügyi elitje vásárol fel reál értékeket, hanem az amerikai állam is gátlástalanul importál mindent, és adósul el a külfölddel szemben, legalábbis ameddig a külföldi hitelezõk hisznek a dollár értékében, vagy ameddig politikai zsarolással kényszerítve lesznek dollárt venni pénzügyi tartalék céljára.2

Monopóliumok kialakulása valódi értékek révén A FED mögötti pénzügyi elit célirányosan e módon vásárolta meg értéktelen dollárjaival a valódi értékeket, fontos piacok egész szektorait, és monopóliumokat vagy oligopóliumokat alakított ki a következõ területeken: gyémánt, arany, réz, uránium, távközlés, sajtó, televízió, élelmiszeripar (Nestlé, Coca Cola), a fegyverkezési és az ûripar nagy része, stb. Jelenleg a genetikai szektorban próbálnak monopóliumot kialakítani. A céljuk az, hogy a földmûvelõk csak általuk elõállított vetõmagvakat használhassanak, amelyek az árát õk önkényesen szabnák meg. Egy másik monopolizálás jelenleg a cukorpiacon megy végbe. Az EU piacán a cukor támogatott termék (a cikket még az új szabályozás elõtt írták), hogy a termelõk meg tudjanak élni a cukorrépából. A cukorrépából készült cukor azonban drágább, mint a cukornádból készült, amely egyetlen amerikai kartell tulajdonában van. Nestlé és Coca Cola, amelyeket az amerikai pénzügyi elit birtokol, a tõlük függõ politikusokkal és a tudósokkal együtt most követelik a nemzetközi fórumokon (WTO, Mercosur), hogy „liberalizálják” a cukor piacát. Amint ez a liberalizáció végbemegy, a répacukor nem fogja bírni a versenyt az olcsóbb nádcukorral, tehát az európai cukortermelés meg fog szûnni, és a piacot el fogja árasztani az amerikai pénzügyi elit ellenõrizte – kezdetben olcsó – nádcukor. A Primacom esete mutatja, hogy milyen eszközökkel szerez meg az amerikai pénzügyi elit egész iparágakat. A Primacom egy rendkívül nyereséges cég volt a kábelpiacon, de aztán az amerikai pénzügyi elit szemet vetett rá és beférkõzött a cég vezetõségébe. Aztán hitelt adtak neki, több mint 30%-os kamatra. Természetesen a cég nehézségekbe került, és megvették. Ron Sommer, az amerikai pénzügyi elit megbízottja hasonló játékot próbált elját7

szani a Deutsche Telekom-mal. Az amerikai pénzügyi elit világszerte felvásárolja a távközlési cégeket, hogy világmonopóliumot alakítson ki. E célból Ron Sommer megvásárolt egy kis telekommunikációs céget olyan áron (30 milliárd dollár), amely több mint harmincszorosa volt a valódi értéknek, hogy aztán az amerikai pénzügyi elit a Deutsche Telekom-ot annak saját pénzén vásárolja meg. Az üzlet második lépcsõje az lett volna, hogy a Telekom részvényeit manipulációval leértékelteti, hogy az üzlet még jobb legyen. Ez már nem sikerült Ron Sommer-nek. Mindenesetre ez csak késleltetni fogja az amerikai átvételt. A privatizáció és a távközlési cégek felvásárlása nagy ívben folyik. Hasonló játék történik az energiapiacon. Németországban az EON és az RWE vezetõségében már ott ülnek az amerikai pénzügyi elit emberei. 20 éven belül a világ vízkészletét is monopolizálni akarják, mint ahogy képviselõjük, Brzezinski, el is árulta. Ha a világ pénzügyi elitjének terveit vizsgáljuk, arra lyukadunk ki, hogy a pénzmennyiséget még növelni akarják, majd leértékelni, hogy a világ összes fontos értékét felvásárolják és monopolizálják. A pénzügyi elit tudja, hogy a pénzmennyiség növekedését nem lehet sokáig eltitkolni, s egy bizonyos pillanatban eltûnik a dollárba vetett bizalom. A bizalmi krízis az inflációt felgerjeszti, s az pénzügyi reform nélkül nem állítható meg. Addig azonban az amerikai pénzügyi elit és az Egyesült Államok óriási elõnyre tesz szert. Ugyanis a reform elõtt megvásárolt javakhoz már nem lehet hozzányúlni. Így a pénzügyi elit ócska pénzét idõben reális értékké változtatja. S mivel sok területen monopóliumra tett szert, senki sem tudja majd megakadályozni, hogy az arany, a gyémánt, a réz vagy a víz árát ne úgy emelje meg, ahogy akarja. Még sohasem volt a világon olyan pénzügyi hatalom, amely a világ egész népességére ilyen óriási veszélyt jelentett volna, mint ma. 8

Az amerikai pénzügyi elit ócska dollárjai nagy részét ravaszul külföldre juttatta. Több mint háromnegyede a dollár mennyiségének külföldön van, az Egyesült Államok hitelezõinél. S az Egyesült Államok az utóbbi években rohamosan eladósodott a külfölddel szemben. A külföld termékeket szállított Amerikába, s ezért értéktelen papírpénzt kapott. Minden központi bank tele van elértéktelenedõ dollárokkal. Ha hirtelen leértékelik a dollárt, akkor a kárnak több mint háromnegyed részét a külföld szenvedi el. Ha a dollár árfolyama lezuhan, a többi pénzé is zuhanni fog, hiszen dollárhegyeket tartalékolnak. Tehát, ha a pénzügyi reform bekövetkezik, akkor az minden pénzt fog érinteni. Azt, hogy egy magánpénz mennyiségének a folytonos növelése egyre gyorsuló inflációhoz és pénzügyi reformhoz kell, hogy vezessen, minden pénzügyi szakember tudja. Még Greenspan (a most lelépett FED-elnök) és társai is. A pénzügyi reformtól a világpénzig Greenspan egy óvatlan pillanatban kijelentette, hogy „2007-ben a dollár egy alapos korrekciójára lesz szükség és ekkor össze lehetne olvasztani a dollárt és az eurot euro-dollárba, egy új világpénzbe”. Ez a nézet az amerikai pénzügyi elit érdekeit szolgálja, mert a dollárral való visszaélés már nem folytatható 2007 után is. Tehát a dollár át fog alakulni. Ha a dollár fuzionálna az euroval, akkor az amerikai pénzügyi elit elérné fõ célját. Egy új pénz lehetõvé tenné, hogy a régi adósságokat leértékeljék és tönkretegyék a hitelezõket, akik még dollárt bírnak. Ha az új euro-dollár 20 régi dollárt ér, vagy 15-öt, akkor a régi pénzek birtokosai és a hitelezõk óriási veszteségeket szenvednek el, s a játék a privát pénz kibocsátóinak kedvezett. Az amerikai állam így megszabadulhatna adósságától; a külfölddel szembeni adósság már elérte az 5200 milliárd dollárt, s ha csak 50%-os leértékelés történne, az adósság már csak 2600 milliárd dollár lenne. De a leértékelés elérhet akár 90%-ot is. A fõ vesztesek a kínai, a japán és az európai központi bank volna. Az amerikai pénzügyi elit fõ célja olyan világpénz kialakítása, amelyet õ ellenõriz. Ha sikerülne az euro-dollárt megvalósítani, akkor abban a többség természetesen a FED tulajdonában lenne. Ez a pénzügyi elit hozná meg a fontos döntéseket. E célra az amerikai pénzügyi elit már kiválasztotta a BRI-t (a Nemzetközi Elszámolási Bank), egy magánszervezetet, amelyben már megszerezte a többséget. Ha a BRI lesz az új euro-dollár kibocsátója, akkor annak fõ tulajdonosai ugyanazok lesznek, mint a FED-nek. Tehát még nagyobb stílûen folytathatják az eddig a FED-del ûzött játékot:

egyre több pénzt kibocsátani és egyúttal és egyúttal zsebre vághatnák a pénzügyi reform következtében létrejövõ adósságcsökkenést. A világ pénzmennyiségének a növelésével végrehajtott nagy pénzügyi rablást a pénzügyi reform elkendõzné. A gazemberek az új pénzzel újabb 20-30 évig folytathatnák ugyanazt a játékot. Ílymódon az amerikai pénzügyi elit, amely a világ reál-vagyonának nagy részét már megszerezte, s a melyek között olyan fontos javak vannak, mint a víz, az energia, a nemesfémek, még a világ pénzelõállításának monopóliumát is megszerezné, amelyet kénye-kedve szerint használhatna. Olyan volna, mint a mesében az aranytojást tojó tyúk. Az errõl szóló híradások nem sok vizet zavarnak. Ilyenkor elõveszik az „összeesküvés teóriát”, az „antiamerikanizmust”, az „antiszemitizmust” (Rothschild), s persze igyekeznek ilyesfajta tudósításokat megakadályozni, ami nem nehéz, mivel a média jelentõs része már világszerte az amerikai pénzügyi elit tulajdonában van. Fontos, hogy akik e folyamat vesztesei lesznek, rájöjjenek a játékra. A nagy játék vesztesei azok, akik aktívak a világpiacon, s akik azt hiszik, hogy a pénz nem csak váltóeszköz, hanem értékmegõrzõ eszköz is. Az utolsó negyven év inflációja nem volt elég nagy lecke. De az infláció a következõ években fel fog gyorsulni a végsõ katasztrófa elõtt, s ez is csak a manipulálók érdekeit szolgálja. Tehát csak valódi értékekbe érdemes befektetni, mint azt a pénzügyi elit is teszi. Amennyire ezt kívülrõl látni lehet, az amerikai pénzügyi elit célja kezdetben csak az amerikai pénz ellenõrzése, és az Egyesült Államok piacának a manipulációja volt. A privát FED ezeknek a céloknak az elérésére szolgált. Amikor Kennedy3 elnök javaslatot tett a privát pénzügyi rendszer államosítására, hirtelen meghalt. Mindenki, aki komoly kapcsolatba lépett a privát pénzrendszerrel elvesztette vagyonát vagy életét. Azóta az amerikai pénzügyi elit céljai már túlléptek a nemzeti kereteken. A célja most egy magán világpénzrendszer létrehozása, amelyet eddig is mûködtetett már a magándollárjával, s amelyet már csak hivatalossá kell tenni kell az euro-dollár létrehozásával.4 Ha meg akarjuk akadályozni, hogy a pénzrendszer segítségével bekövetkezzék a második világkirablás, akkor minden pénznemet meg kell védeni minden visszaéléstõl, legyen az magán vagy állami, deflációs vagy inflációs jellegû. Ezt a célt nem lehet elérni, ha a valutákat a magán pénzügyi elitre hagyjuk. Az is igaz, hogy több kormány is hajlamos a pénzzel visszaélni, nyomást gyakorolni a központi bankra és megnövelni a pénzmennyiséget. Mindkét visszaélést meg kell akadályozni.5 Tudjuk, hogy az aranyalapú pénzt nem jó ha figyelünk

lehet olyan könnyen manipulálni, mint a sima papírpénzt. De a világ aranykészleteinek nagy része már a pénzügyi elit tulajdonában van. Tehát az aranyalapú pénznek megint az lenne a haszonélvezõje. A cél csak a tényleg semleges központi bankok rendszere által érhetõ el, amelyek egy „negyedik hatalmat” képeznek, s amelyek nincsenek privát kézben, és nem befolyásolhatók a kormányok által.6 A német

központi bank, mielõtt kasztrálták, közel volt ehhez a célhoz. A bekövetkezõ pénzügyi reform nagy lehetõséget ad a bûnösök megjelölésére, manipulációik, visszaéléseik felderítésére és arra is, hogy a nyilvánosság a központi bankok új rendszerét, amely nincs magánkézben, de független a kormányoktól, elfogadja. Egyszeri, nem visszatérõ lehetõségrõl van szó.

Megjegyzés: 1. Amikor Surányi, a Nemzeti Bank magyar hazaffy elnöke ismeretlen összegért önhatalmúan „eladta” a Magyar Nemzeti Bank ismeretlen mennyiségû aranytartalékát, a liberális sajtó lemaradizta azokat, akik kifogásolták, mondván, hogy a „világ már rég túlhaladt az elavult nemesfém alapú pénzrendszeren”. Csak az üt szöget az ember fejébe, hogy ha ez igaz, miért kell a FED-nek a világ összes aranya. Svájcban egyébként népszavazás volt az ügyben, és a nép megtiltotta az arany eladását. Mit tesz erre a többi európai kormányhoz hasonlóan korrupt svájci kormány? „Kölcsön adja!” Éljen a demokrácia, a nép uralma! 2. Ezért akarja Gyurcsány a kórházakat, iskolákat, azaz mindent, ami érték, privatizálni. Állítom, hogy nincs messze az idõ, amikor a múzeumokat, vagy akár az Országházat is privatizálni fogják, majd utána az Országgyûlés használatra visszalízingeli a („naná, de még mennyire”) „erkölcsös és jogszerû” Gyurcsány-módszerrel. Orbán is ezért tette a termõföldet szabadon forgalmazható tõkejószággá. Az amerikai elit most már WC papír értékû dollárért vásárolhatja fel a magyar termõföldet. Ennek az aláírása után még volt képe azt mondani a TV-ben, hogy „megmentettük a magyar földet”. 3. Kennedy ki is nyomatta az elsõ állami egydolláros bankjegyeket a szövetséginek (federal) nevezett magánpénz helyett. Ez után összeütközésbe került egy ismeretlen eredetû puskagolyóval. A sajtónak az ezzel kapcsolatos szerepét érzékelteti Paul Eisen gúnyos megjegyzése: „Az emberek manapság elhiszik, hogy J. F. Kennedyt egy magányos fegyveres varázsgolyóval lõtte le.” Kövessük a példájukat és higgyünk el mi is minden politikusmesét.

Ha az ORTT ma valóban másoknak adja a Sláger és a Danubius frekvenciáját, beláthatatlan következményeket szabadít az országra. Még az is lehet, hogy sikerül visszacsalogatni a Homo sapienseket a kereskedelmi rádiók elé. Mert képzeljük csak el egy pillanatra, hogy frekvencia nélkül marad Borosbochkor Lajos Gábor, aki a Sláger Rádió rajongói szerint két ember, de szerintem csak egy. Frekvencia nélkül maradnak tehát, akárhányan is vannak, és mostantól nem kezdõdik rikácsolással és heherészéssel a leggagyibb kereskedelmi rádió mûsora. Mi több, lehet, hogy Sláger Rádió sem lesz többé. Nem halljuk százezredszer a Szállj el, kismadarat meg a Felkelõ nap házát, hogy csak kettõt említsek az egykor kedvelt, de mára – éppen a Sláger „jóvoltából” – lázas kiütést és hideglelést okozó dallamsorokból. Borosbochkorék a magyar kereskedelmi rádiózás Benkõ Dánieljei, ez nem vitás, s bár a férfiasságukat egyelõre nem mutogatják a nagyközönségnek, ha munkanélküliek lesznek, bármi elõfordulhat. Jól felkészült, áthatóan tehetséges rádiósok, sziporkázó szellemek, lesz keletjük a médiapiacon. Csak nem Magyarországon, mert ha a Sláger Rádió is bedõl, akkor tényleg vége a dalnak, maradnak a videós monológok Havas Henrik módra, jó ha figyelünk

A pénzügyi elit, amely már megszerezte a BRI-t, s azt akarja a jövõ központi bankjává tenni, megakadályozhatja egy független pénzügyi rendszer létrehozását. Fontos tehát, hogy a nyilvánosság, a gazdaság szereplõi, és a politikusok megértsék, milyen veszélyeket jelent egy monopolista gazdaság nemcsak a jelenlegi pénz, hanem egy új pénzügyi rendszer számára is. Megjelent a Horizons et débats címû lapban, 31. szám, 2005. június

4. Az eurodollár ötlete mutatja, hogy milyen ügyes félrevezetés az, amikor az EU szükségességét azzal indokolják, hogy általa Európa Amerika versenytársává válik és egyensúlyt tart vele. Az EU a pénzhatalom eszköze Európa gyarmatosítására. 5. Ezt hivatott megelõzni a nemzeti bankoknak a demokratikusan választott hatalomtól való függetlenségének a kitalálása, amit nálunk az MDF kormány foglalt törvénybe. Ez volt az MDF egyik legnagyobb rémtette, ami miatt Antall szobra is ki fog kerülni elõbb-utóbb a hazaárulás diósdi emlékparkjába. 6. A szerzõ láthatóan nem tud szabadulni a ma divatos pénzügyi demagógia hatásától. Az általa javasolt megoldás a gazdasági hatalmat a pénzügyérek kezébe adná. A bankoknak, még a nemzeti bankoknak is – ahogy Kossuth nagyon tisztán látóan megállapította – csak hivatalnok szerepe lehet, a pénzügy maga pedig alá kell legyen rendelve a gazdaság ügyének, mert a pénz csak a gazdaság mozgatásának az egyik eszköze, ezért eszközjellege miatt nem válhat sem céllá, sem önállóvá, sem függetlenné. Ha ostoba és rossz szándékú kormányok károkat tudnak okozni az ország pénzügyeibe való önzõ, úgymond „politikai célú” beavatkozással, egy ostoba és rossz szándékú „független” nemzeti bank elnök is legalább akkora károkat tud okozni. Sõt, még nagyobbakat, mert õt senki sem ellenõrzi, míg a végrehajtó hatalom bizonyos mértékû ellenõrzés alatt áll.

vagy beszállhatnak az ATV-be, ami, legyünk õszinték, a lassú kínhalálnál is nagyobb próbatétel az alkotó ember számára. A Sláger és a Danubius kimúlása alapjaiban formálná át a magyar rádiózást. Igazat kell adnunk a szocialista szirénhangoknak, és felesleges is tagadni, hogy a jobboldal ma már jussát és helyét követeli a balos média-hitbizományban. Bár azt soha, egyetlen törvény sem írta elõ, hogy a kereskedelmi rádiózásban szocinak vagy liberálisnak kellene lennie a hírszerkesztõnek és a mûsorvezetõnek, valahogy mégis így alakult az elmúlt idõszak. Merõ véletlenségbõl mindig a magyar nemzeti szimbólumokon, a jobboldali pártokon, Orbán Viktoron hahotáztak a mikrofonos Benkõ Dánielek, és mindenki természetesnek vette, hogy Lali király és barátja nem mondjuk Gyurcsány Ferencet küldi el Katusba, vagyis a kedves mamájába. Milyen bájos továbbá, hogy Bajnai Gordon aggódik a két országos kereskedelmi rádiófrekvencia sorsa miatt, Majtényi László pedig kizárná a versenybõl az Advenio Zrt.-t, amelynek egy a bûne, hogy nem a vörösök pénzelik. Bezzeg az ORTT 1997-ben nem volt ilyen finnyás: befogadta az RTL Klub formailag szabálytalan ajánlatát, és a Legfelsõbb Bíróság elmarasztaló döntése ellenére

Eberhard Hamer professzor, Hannover Fordítás és megjegyzés: Dohán Mihály Nemzeti InternetFigyelõ

még ma is élvezhetjük a magasan szárnyaló kereskedelmi szellem olyan szépséges hajtásait, mint a Mónika Show, a Heti Hetes, a Gálvölgyi Show. Bármi is lesz a mai döntés, nincs visszaút, a tájékoztatási monopólium összeomlott. A magyar jobboldal lassan helyreállítja az arányos médiaképviseletet ebben az országban. A minap a Népszavához látogató és ott az övéivel együtt kesergõ Mesterházy Attila fején találta a szöget, idézem a tudósítást: „Mesterházy Attila elmondta, õk is naponta szembesülnek azzal, milyen erõs a jobboldali média. A Fidesz ellenzékbõl egész birodalmat épített fel, és nemcsak számában erõs ez a birodalom, hanem figyelnek arra, hogy a különbözõ orgánumok híradásai egymásra épüljenek. Ráadásul a jobboldalhoz köthetõ üzletemberek feladatuknak tekintik ezen médiumok és lapok támogatását, miközben ez a gondolkodás hiányzik a baloldalon.” Itt tartunk ma. A szocialista frakcióvezetõ hatalmas sajtóbirodalmat vizionál a nemzeti oldalra, s bár ezen azért még sokat kell dolgoznunk, már maga a feltételezés is jólesik, megerõsít bennünket. Jó úton haladunk – és van itt még feljebb is. Forrás: Szentesi Zöldi László

9

Szili Katalin MSZ-nek címzett válaszmondatának elemzése Az Országgyûlés alsóházának lemondott elnöke, megtisztelte egy – tudatlanságát is leleplezõ, de bennünket is kioktató – válaszlevéllel a Magyarok Szövetségét. Az erkölcsös átlagember persze nem is gondolja, hogy az, akit a sors vagy a háttérhatalmi erõ egy fontos posztra emel, az lehet tudatlan is. Sajnos a legmélyebb erkölcsi fertõben való tobzódást már tudja, hiszen az elmúlt években ezt megtapasztalhatta bõven. Mindennek ellenére felmerülhet az olvasóban a kérdés, hogy: Milyen indokok alapján állítom én, (egy senki) hogy Szili Katalin tudatlanságban leledzik? Én a válaszlevelében szereplõ állításai alapján gondolom róla ezt, s hogy érthetõ legyen a megállapításom, a levél egyetlen mondatát fogom most kielemezni! Íme az inkriminált mondat: „A Magyar Köztársaság alkotmányos keretek között mûködõ demokratikus jogállam.“ – Ha megvizsgáljuk, hogy ki hatalmazta fel Szûrös Mátyást arra, hogy kikiáltsa 1989-ben a köztársaságot, s a Népköztársaságból a népet kihagyja, (nemcsak képletesen!) akkor világos, hogy erre a nép (pedig minden hatalom a népé!) nem adott erre neki felhatalmazást! – Ha az elõzõ köztársaságok megszületését vizsgáljuk, akkor az is egyértelmû, hogy sem a Károlyi Mihály, sem a Kun Béla nevével fémjelzett államformák nem népszavazás eredményeként jöttek létre, s így jogi legitimitásuk nincs! – Ám nem csak ezek, hanem az 1946. évi I. törvény elfogadása is teljességgel törvénytelen volt. Nemcsak a megszállók létrehozta „alibi-nemzetgyûlés“ okán, hanem a Vorosilov által elkövettet zsarolás miatt is, hiszen csak azért szavazta meg a fenti gyülekezet a „törvényt“ mert a fõparancsnok beígérte, hogy minden élelmiszert kivisznek az országból, ha nem szavazzák meg! Mi volt ez, ha nem zsarolás? Mindszenthy hercegprímás érvényes vétóját már nem is kell említenem, mert mindenki elõtt világos lehet, hogy egyetlen esetben sem volt még hazánkban törvényesen megszavazott államformaváltás. – Ha az alkotmányos kifejezést veszem górcsõ alá, akkor is hasonló eredmény lesz, mert 1949-ben Sztálin külön parancsára fogadott el az akkori alibi-országgyûlés egy „törvényt“ amelyet, csak azért neveztek el „alkotmánynak“, hogy a magyarság saját, õsi és eddigi – fennmaradását biztosító – alkotmányát egy hamisítvánnyal helyettesítsék. – Ha a demokratikus szót próbálom összevetni azzal a gyakorlattal, amit a jelenlegi kormány folytat, akkor – a rendszer haszonélvezõit kivéve –, senkit nem találnánk az országban, aki ezt valóban, kifogástalanul demokratikusnak minõsítené! Egy régebbi dolgozatomból idézek: „Demokrácia, azaz népuralom csak akkor van, ha valóban a nép választja a legfontosabb tisztségviselõket, az államfõt, a kormányfõt, a törvényhozókat és így tényleges befolyása is van, nemcsak a közügyek intézésére, hanem az államszervezet változtatásának kérdésére is. Persze azzal a megkötéssel, hogy szerzett jogáról nem mondhat le, mert az õt követõ generációkat, nincs joga megfosztani azon jogoktól, amelyeket elõdei szerezetek! A népuralmi helyzetben az alaptörvényt, csak népszavazás, azaz, a közvetlen demokrácia jogintézménye fogadhatja el. (A mai Magyarország ettõl fényévnyi távolságban van, a politikai ellenfelekkel szemben alkalmazott és a diktatúrákra jellemzõ módszerekrõl ne is beszéljünk!) A Magyarok Szövetsége csak a valódi magyar alkotmányosság keretén belül gondolkodik és a hagyományos, de jól bevált, sõt a szokásjogba is beépült alkotmányos elemek függvényében értékeli a népuralmat. A mai politikai osztály hangzatos demokrácia megfogalmazása valójában nem a népuralmat, hanem választópolgárok 10

megtévesztését és a magyar alkotmányos hagyomány teljes elfelejtését, s a népképviseleti rendszer kilúgozását célozta. A történelem folyamán már sokszor bebizonyosodott, hogy a látszólagos törvényesség és sokszor maguk a törvény szövegek is, valamely szûk hatalmi csoport érdekeit szolgálják és minden más csoport érdekeit háttérbe szorítva, a többség kiszolgáltatottságát legitimizálja. (ez a helyzet!) A modern alaptörvények olyan megoldásokat tartalmaznak, amelyek a nyilvános bírálatok szabadságát hangsúlyozzák ugyan, de a szólás szabadsága eredménytelen marad, mert a közvetlen demokrácia néprészvételi megoldását (a népszavazást) igen szûk körben engedik. S olyankor is a médiabefolyás nemtelen eszközével él a hatalom, s így, ez burkolt diktatúra! Nálunk például alkotmányos kérdésekben nem lehet népszavazást tartani! Mi ez, ha nem a népszuverenitás lábbal tiprása, miközben állandóan hivatkoznak a választási felhatalmazásukra, s le is írják a hamisított „alkotmányban“, hogy minden hatalom a népé! Csak éppen az alapvetõ kérdésekben nem dönthet! A jelenlegi ál-demokráciát (állami modernitást) azonosíthatjuk a joguralom egy – egyébként jogpozitivista – újabb modelljével, amely nem enged népszavazást az alapvetõen legfontosabb kérdésekben, pl. az alaptörvény, vagy az állam irányítóinak felelõsségi kérdéseiben. A demokrácia ezáltal formálissá válik és a polgárok, csak, mint a jogrend kötelezettjei és nem kedvezményezettjei szerepelnek választástól választásig.” A jelenlegi látszatdemokrácia tehát következménynélküli, különösen a hatalom bitorlói és az õ holdudvarukban mûködõ köztörvényes bûnözõk számára. (Senki ne hivatkozzon Schushlagra, mert õt nem a csalássorozat miatt, hanem a holokauszton való viccelõdéséért áldozták be elvtársai.) Az elõbbi gondolatok már átvezetnek a jogállam szó vizsgálatához is. Ezen kifejezés alatt a jog uralmát értjük. Ha viszont azon jogszabályokat sem tartják be, amelyeket õk maguk is elismernek „jognak“ akkor végképp nem beszélhetünk jogállamról. Ha viszont már alapok sem törvényesek, tehát a hatalom megszerzése sem volt az, akkor nincs az államnak legitimitása, tehát jogállamként sem mûködhet. A hatalom jogszerû megszerzése és gyakorlása tehát maga a legitimitás. Az önkény mindig illegitim (jogszerûtlen), a törvény betartása pedig: többnyire jogszerûsít, azaz legitimizál! Nézzük akkor a Szili Katalin féle mondatot helyesen: „A Köztársaságnak hazudott és a magyar alkotmányosságot egy hamisítvánnyal helyettesítõ, bolsevik típusú állami intézményrendszert, megszállták a globalista bûnözõk, s az alibi-demokrácia keretei között, még azon jogszabályokat sem hajlandók betartani, amelyek a hazugságállam mûködését jogállami irányba mozdítanák. Talán mi vagyunk a butuskák, hogy levelet írtuk nekik, mert a jelenlegi hatalombitorlók, vagy kifejezetten tudatlanok, vagy a legmélyebb erkölcsi fertõben tobzódó bûnözõk, s vitára legfeljebb a tisztességes tudatlannal kerülhetne sor, a rafinált bûnözõk csak az csalást és az erõszakot ismerik. A mai Magyar Államot azonban nemcsak a törvénytelenül önjelöltek átmentési kísérleteként minõsítjük illegitimnek, hanem a társadalmi elfogadottság igen alacsony szintje miatt is, hiszen a választásokon alig jelenik meg a szavazópolgárok egy negyede. Remélem nem lesz mindig így, s a Magyarok Szövetségének közjogi küzdelme, elvezet végül oda, hogy a Szili Katalin által leírt mondat igazzá válik, mert: 1./ népszavazás dönti el Magyarország államformáját, amely ma még jogfolytonosan: alkotmányos (de király nélküli) királyság! 2./ visszaállítja a jogfolytonosságot az utolsó demokratikus Magyar Állammal, érvényre juttatja az elhallgatott valódi alkotmányosságot. jó ha figyelünk

– A Rotschildok cigány stratégiája – Magyarországi elõjelek? » HENRY MAKOW PH.D. Eltekintve a szabadkõmûvesektõl és az imperializmus egyéb ügynökeitõl, a Rotschildok a zsidó hitsorsosaikat használják fel a világkormány zsarnokságának a megteremtésére. Ha ez antiszemitizmust vált ki, ahogy ez Magyarországon történt, akkor azt a stratégiát alkalmazzák, hogy gyártanak egy új ellenséget, hogy az harcoljon az õ ellenségük ellen. Más szavakkal: oszd meg és hódíts. Magyarországon a Rotschildok ügynökei a magyarok ellen hergelik az egy-két milliós cigány kisebbséget. Ez az a stratégia, amellyel tisztában kell lenniük a hazaszeretõ amerikaiaknak, kanadaiaknak és európaiaknak. A jövõben az illegális bevándorlók játszhatják el a cigányok szerepét. A Rotschildok kezében lévõ tömegtájékoztatás Magyarországon és az egész világon a fõcímekben beszél a cigányok (vagy romák) elleni „erõszakhullámról”. A múlt évben kilenc támadás során hat haláleset történt. Ezeket a nemzeti „Jobbik” pártra kenik, amely hevesen tagadja, hogy köze volna hozzá. Állítják, hogy egy külföldi székhelyû titkosszolgálat él az erõszakkal, hogy a cigányokat a magyarok ellen fordítsa. A magyarok a magyarok elleni cigány erõszakot hangsúlyozzák. Egy tanárt a két gyereke elõtt vert halálra egy csapat cigány. Kicibálták az autójából és huszonkétszer fejbe rúgták. Egy nyolcvan éves öregasszonyt megerõszakoltak, megcsonkították és a holttestét a szennycsatornába lökték. Egy 14 éves lányt megerõszakoltak és megöltek, a barátját kirabolták, egy tanárt az osztályban vertek össze. A magyarok azt állítják, hogy a cigányoknak szervezett és erõs bûnbandáik vannak, amelyeket közvetve támogat a Rotschild tulajdonban lévõ Európai Unió. A rendõrségnek és a bíróságoknak nem engedik meg, hogy eljárjanak a bandák ellen, amelyek hivatalosan nem léteznek. Õk nem csak a prostitúciót és a kábítószer piacot tartják az ellenõrzésük alatt, hanem rendszeresen fosztogatják és gyilkolják még a szegény magyarokat is. A rendõrségnek a kezét megkötve tartják az EU parancsainak engedelmeskedõ politikusok.

A nemzetiek meg vannak gyõzõdve arról, hogy a Rotschildok a közelmúltban abból a célból gyilkoltak meg cigány gyerekeket, hogy meggyõzzék a cigányokat, hogy állandó veszélyben élnek a helyiek miatt. Ironikusan hangzik, hogy az efféle, szervezett „hamis zászló” mûveletek (pogromok) azok, amelyekkel az illuminátus bankárok mindenek elõtt saját maguknak dolgoztatják a zsidókat. (A ford. megj.: Hamis zászló mûveletnek (False flag operation) nevezik azt, amikor valaki úgy hajt végre valamilyen mûveletet, hogy az másra hárítható legyen. Ilyen volt az un Tonkin öböli (Vietnami öböli) incidens, amelynek során amerikai hadihajók ágyúzni kezdtek és utána azt állították, hogy vietnami hadihajók támadták meg õket, és ezzel otthon el tudták fogadtatni a Kongresszussal és az amerikai néppel a Vietnam elleni támadást. Az un. Northwood mûvelet nevû tervben Kennedy elnöknek javasolták, hogy úgy kéne felrobbantani amerikai repülõgépeket, hogy az Kubai merénylõkre legyen kenhetõ. Kennedy – becsületére legyen mondva – visszautasította a javaslatot. Sokak szerint a New yorki iker-tornyok elleni merénylet is ebbe a körbe tartozik, amelyet a Mosszad és a CIA közösen hajtott végre, hogy az amerikai és a világ közvéleménnyel elfogadtassák Afganisztán, majd Irak megtámadásának a szükségességét.)

3./ a JOGTALANSÁG JOGOT NEM ALAPÍT megkerülhetetlen alapelve segítségével leszámol az eddigi bûnözõk tevékenységével a politikában, s a demokráciát az õsi jogrend alapján teszi teljessé! 4./ A jogfolytonosság kimondását követõen elfogad, egy (a történeti alkotmány elvein alapuló) új alaptörvényt, s a visszaállított jó ha figyelünk

A TITKOS PROGRAM A nemzetiek úgy vélik, hogy a globalistáknak van egy másik mozgatójuk is: Cigányokat akarnak toborozni a NATO hadseregbe. 15 millió cigány él Európában. Hogy jelentkezzenek a nagy hadseregbe, az kell, hogy a nemzetközi politikai szervezeteket (EU, ENSZ, NATO) és a különbözõ Rockefeller- és Soros-féle globalista civil szervezeteket a barátjuknak tekintsék. Minden hazafias magyar írást, beszédet, blogot vagy szervezetet arra használnak a globalisták, hogy félelmet és gyûlöletet keltsenek a cigányok között. A magyar börtönlakók 90%-a cigány, de õk nem bánják, mert hamar kiengedik õket. Számukra a börtön a férfiasság bizonyítéka, mondják a magyarok. Magyarország olyan ország, ahol majdnem minden (politika, gazdaság, média, szórakoztató ipar, néhány száz vallási szekta és mindenféle magánalapítvány) a Rotschildok kezében van, ami még nem, az pedig az izraeli cionisták kezében. TELJES CSÕD Magyarország csõdben van és csak egy valami mûködik: az adóztatás. A magyar vidéken a helyzet Dél-Afrikához hasonlít: nincs közbiztonság, nincs munka, pénztelen ön-

magyar jogrend törvényeit mindenkivel betartatja, tehát jogállammá válik! Ha mindez megvalósul, akkor valóban alkotmányos keretek között mûködõ demokratikus jogállammá fog válni a magyar Állam! Úgy legyen! Dr. Bene Gábor S.

11

kormányzatok, nagyon alacsony bérek azok számára, akiknek még van állásuk, svájci színvonalú fogyasztói árak és a világ egyik legelképesztõbben magas adórendszere, miközben az állami szolgáltatások ( biztonság, egészségügy, oktatás, stb.) gyakorlatilag nem léteznek. Néhány nemzeti azt álltja, hogy polgárháború törhet ki az elkövetkezõ hónapokban. Noha Magyarországnak mindössze 10 millió lakosa van, 14 várost szemeltek ki „logisztikai NATO támpontok” céljára. Ezek a támpontok az ország belsõ igazgatási határait követik ahelyett, hogy geostratégiai pontokat foglalnának el, mint a szovjet támpontok. Arra fogják használni õket, hogy bevagonoztassák az új NATO katonákat, beleértve néhány százezer fiatal, munkanélküli magyar cigányt, az egyetlen olyan csoportot, amelyet a NATO be tud sorozni Magyarországon. Minden közép-európai cigányt figyelembe véve a NATO legalább egymillió ágyútöltelékre számíthat és 2012-2013-ra készen fog állni Oroszország megtámadására. KÖVETKEZTETÉSEK Hazatérve mi is láthatjuk ennek az „osszd-meg-és-hódíts” stratégiának a mûködését a feminizmusban (állítsd szembe a férfit a nõvel), a különbözõségekben (a homoszexualitás támogatása, megerõsítõ intézkedések) és a multikulturalizmusban

(bevándorlás, tömeges helyváltoztatás, törvénytelen bevándorlók). Ha a világkormánnyal szembeni ellenállás nõ, biztosra vehetõk az eme kisebbségek elleni erõszakos támadások, hogy fellobbantsák az ellenségességet és eltereljék a figyelmet a valódi ellenségrõl. Ugyanezt alkalmazzák világméretekben is. Meg vagyok gyõzõdve, hogy az illuminátus bankárok mozgatják Oroszországot, Kínát és Iránt. Õk szervezik és pén-

zelik a tálibokat és a terror elleni háborút. A leplezéshez, megosztáshoz, üldözéshez és a nem felvilágosultak feletti uralomhoz jó fiúkra és rossz fiúkra is szükség van. Henry Makow kanadai zsidó. Az a fajta, akiket a filoszemita propaganda „öngyûlölõ zsidónak” szokott nevezni. Könyveinek „Cruel hoax – The feminism and the new world order” (Kegyetlen szélhámosság – A feminizmus és az új világrend) és az „Illuminati – The cult that hijacked the world” (Az illuminátusok – A kultusz, amely kirabolta a világot) a címei világosan beszélnek a politikai beállítottságáról. Honlapja: http://www.henrymakow.com/index.html . A fenti cikke végén a szerzõ tett egy nagyon gúnyos megjegyzést egy szenzáció számba menõ hírre utalva. A közelmúltbn került elõ egy kép, amely a fiatal Hitlert és Lenint ábrázolja, amint 1909-ben Bécsben egymással sakkoznak. Lenin akkoriban Európában bújkált, Hiltler pedig festõ növendék volt. A képet állítólag Hitler mûvészet tanára, a zsidó Emma Löwenstramm festette. Makow megjegyzése az volt, hogy kettõjük játszmájának az igazi nyertese Rotschild báró volt. 2009. szeptember 3. Forrás: http://www.henrymakow.com/ hungary-_rothschild_strategy_o.html

Megszólalt a gazda: „Jobb, ha tudja,… Jézus Krisztus is baloldali volt” Valaha, kisiskolás koromban, ilyen vezénylésre kellett menetelnünk az utcán, ha az osztályunk, vagy az iskolánk valahová vonult. Nem csak május elsején, hanem hétköznap is, ha pl. a másik iskolába mentünk át, mert nálunk nem volt tornaterem. Igaz, csak olykor-olykor találkoztunk gépkocsikkal, a szekereknek pedig megfelelt a mi sebességünk is. Az egy-kettõbõl már csak annyi maradt, hogy ma sem tudunk egyrõl a kettõre vergõdni, de a bal-jobbtól most visszhangzik igazán az ország. Néhány éve a Mátra alján járva betértem egy faluba házi borért. A szíves útbaigazítás után egy pincében kötöttem ki, ahol a hordók tartalmának az ízlelgetése közben természetesen beszélgetésbe elegyedtünk a gazdával. Választások után lévén az is természetes, hogy a politika is elõkerült. Egyszer csak kihívó tekintettel megszólalt a gazda: „Jobb, ha tudja, hogy én baloldali vagyok.” Mivel mindig érdekeltek az emberek indítékai, már ha vannak, megkérdeztem, hogy miért. A válasz lehengerlõ volt: „Mert Jézus Krisztus is baloldali volt”. Ezt nem vártam, de helyeselnem kellett. Így van! Aki azt mondta, hogy „könnyebb a tevének átmenni a tû fokán, mint a gazdagnak bejutni a mennyországba”, az – akár tetszik, akár nem – baloldali! Aki azt mondta a gazdag ifjúnak, hogy „ha követni akarsz, oszd szét vagyonodat a szegények közt, és utána követhetsz”, az – akár tetszik akár nem – radikálisan baloldali, mondhatnám, „szélsõbaloldali”. – De nem marxista-leninista!!! Ez áthidalhatatlan különbség. Ennek a falusi szõlõsgazdának a 60 éve tartó, 12

szakadatlan médiahülyítés ellenére világosabb fogalmai voltak a politikáról, mint az un. magyar(?) politikai elitnek, és az egész magyar(?) médiának. Amikor a mi mai, marxista-leninistából átvedlett un. „baloldalijaink” egyik díszpéldánya a tõlük megszokott agyafúrtan hazug módon az õ ún. „baloldaliságuk” és a kommunizmus rémtetteinek a védelmében az un. EU parlamentben – annak az EU-nak az un. parlamentjében, amely a kereszténységet megemlíteni sem hagyta az un. alkotmányában – igazi gyurcsányi pofátlansággal Jézus Krisztusra merészelt hivatkozni, csak a marxista-leninisták szokásos gyakorlatát folytatta: a professzionális megtévesztését. Mert a marxizmus-leninizmus sosem volt baloldali. A marxizmus-leneinizmus a kizsákmányolás megszüntetésének a baloldali, de hazug ígéretével mozgósította az embereket a valódi szélsõjobboldali célja, a proletárdiktatúrának nevezett önkényuralmi rend megvalósítása érdekében. A marxista-leninista rendszerekben csak a hazugság volt baloldali, az igazság szélsõjobboldali volt. Ezért tudtak a marxista-leninisták olyan könnyen váltani. Ezért váltak pillanatok alatt a „munkásosztály élcsapatából” a kizsákmányoló osztály élcsapatává és a „dolgozók pártjából” a milliárdosok pártjává a „nép tulajdonának” a saját zsebükbe gyömöszölésével. A hazugságuk viszont most is baloldali. Nem véletlen, hogy Hitlerre emlékeztetõ választási jelszót talált ki magának a Maszop. Nem utánozni akarta Hitlert, mert ahhoz túl tanulatlan: nem is tudta, hogy mit tesz. A logikájuk, jó ha figyelünk

a világlátásuk azonos, aminek az eredménye a hasonló jelszó. Azt nem mondom, hogy „hasonló gazdasági programra” is lehet számítani, mert a programhoz szakértelem és tehetség is kéne, ami a láthatáron sincs, a rokon jelszóhoz csak rokon felfogás. Sajnos, ebben a folyamatban az un. jobboldal ugyanolyan bûnös, mint az un. baloldal. A rablóprivatizáció nagyobb részét az un. jobboldali Antall Józsefnek és az un. baloldal un. jobboldali TV sztárjának, Boross Péternek az uralkodása alatt bonyolították le (un. Antalli örökség!), a Fidesz un. ellenzéki egyetértése mellett. Õk tették milliárdossá a mai un. baloldaliakat a „tavaszi nagytakarítás” helyett, és teremtették meg annak a lehetõségét, hogy egy kuka Kóka Magyarországot az õ saját vállalkozásának nevezhesse. XVI. Lajos, a „Napkirály” azt mondta, hogy „az állam én vagyok”. Kóka, a neoliberális „Napminiszter” azt mondta: „Magyarország az én vállalkozásom”. (Képzelem, milyen elégedett volt magával, amikor ezt az önleleplezõ baromságot kikotlotta: „Ilyen frappánsat találjon ki Orbán, a nagyokos, ha tud!” – és óriási szellemi teljesítményének erkölcsi jutalmaként elismerõen megsimogatta a saját okos kis buksiját: „okooos, okooos”!) A szervezett átmentés leplezését szolgálta a „jobboldali-baloldali” hamis látszatmegosztottságnak a megtévesztõ fönntartása és állandó emlegetése a valódi demokratikus pluralitás helyett. Ezt a célt szolgálta a leghangosabban Orbán által képviselt „amerikai típusú politikai váltógazdaságnak”, azaz a teljesen kiüresített látszatdemokráciának a bebetonozására való törekvés a „kommunisták agyagba döngölése” helyett. Sosem gondoltak még arra, hogy amikor Orbán meghirdette a „politikai váltógazdaságot”, amikor megpróbálta „bedarálni” a kereszténydemokratákat és a kisgazdákat a Fideszbe („pártunió és uniópárt”), annak az lett volna a valódi eredménye, hogy az MSZP-t menti meg attól, hogy egyszer esetleg a másik két kis párt sorsára jusson? Nem az volt-e a célja, hogy örökre bebetonozza a posztleninfiúkat a Magyar Köztársaság hatalmi gépezetébe? Mert ha már csak két párt van, akkor az a kettõ örökre megmarad. Az MSZP az együttmûködés álcázásaként sokszor állította, hogy a „Fidesz összekacsintott a MIÉPpel”. A valós helyzet azonban az volt, hogy a Fidesz a Maszoppal kacsintott össze az utóbbi átmentése érdekében, amit Pokorny hírhedt kijelentése is valószínûsít: „Nem baj, hogy nem gyõztünk. Fõ az, hogy a MIÉP kiesett!” És ma hol tartunk? Ott, hogy ma már az MDF kalapmanökenje nem szégyelli kimondani a Vállalkozók Országos Szövetsége fõvárosi fórumán, hogy: „a tényleges reformok végrehajtásához a hatalomból részesedést nyújtó nagykoalíció a járható út”. Ez az igazi antalli örökség: elõször gazdaggá tenni a bukott un. „baloldalt”, majd amikor a hatalmuk már elég szilárd, amikor az un. demokrácia látszatára sem kell már vigyázni, akkor fölkínálkozni és szövetségre lépni velük, azaz fölajánlani az együttmûködést az egypártrendszer visszaállítására a „tényleges reformok végrehajtása” érdekében, vagyis a mi tökéletes kifosztásunkra és tönkretételünkre. Mert tudjuk, hogy mit követel az EU az „államháztartási reform” megszépítõ fedõneve alatt. Csodálatos volna: Dávid Ibolya, mint a Maszop-Szadesz miniszterelnöke. (Bár remélem, hogy hûen a marxista-leninista „taktika és stratégia” elveihez és gyakorlatához, ha a feladatát bevégzett csatlóst nem is viszik ma már, vagy még, a Gulágra, legalább érdemei elismerése mellett derekasan derék alatt rúgják, hogy örökre kiessen az Országgyûlés kipárnázott székeibõl. Nagyon élvezném!) Valamivel több, mint négy éve léptem ki az MDF-bõl. A helyi elnöknek akkor azt írtam a Szadesznak a véresszájú antikommunis-

ta múltjával való szakítására utalva, hogy: „az MDF már az SZDSZ sorsára juttatta magát. Számomra ugyanolyan elfogadhatatlanná vált. Bár az SZDSZ talán rokonszenvesebb, mert nyíltabb. Leplezetlenül gyûlöl: nem hazudja magát nemzetinek.” Dávid Ibolya most nyíltan elismerte, hogy igazam volt. A Szadeszhez hasonlóan õ is kész összefeküdni a Maszoppal. Gondolom, mert ez már „jó, szocdem” Maszop. És Medgyessynek is igaza volt, amikor a TV-ben Boross Péter egyetértésével azt mondta, hogy „a négy parlamenti párt között minden lényeges kérdésben teljes volt az egyetértés”. Csak a lényegtelen kérdéseken veszekszenek, azaz rendezik meg a látvány-„pengeváltások” reality showját a mi hülyítésünkre. A hivatkozott levélben írtam a Fidesz akkori programjáról: világos belõle, hogy a jövõ, az igazi jövõ a zsebszerzõdésekkel kezdõdött el. Azóta ez is bebizonyosodott. Amikor Dr. Fenyvessy, a MIÉP szónoka felszólalt az Afganisztán elleni agresszióban való részvételünk ellen, a háborúpárti kalapmanöken kétszer is közbekárogott: „A terrorizmusról beszéljen, képviselõ úr!” … „Csak a terrorizmus hiányzik ebbõl a felszólalásból!” Igaza volt Dávidnak. A terrorizmus az õ szavaiban és vágyaiban volt, nem Fenyvessy beszédében. Fenyvessy ugyanis a békérõl beszélt. Óvta az Országgyûlést, nehogy csatlakozzon az amerikai terrorizmushoz. Azóta négypártunk már egy újabb, teljesen jogtalan és alaptalan agresszióba is berángatott bennünket az ENSZ alapokmányának a pimasz megszegésével. Természetesen „demokratikusan”, a „fölhatalmazásunkkal”. Rákosi idejében úgy mondták volna, hogy „a dolgozók kérésére”. (Most nehogy védelmükbe vegyék a Fideszt azért mert az abu ghraibi botrány után megpróbálta tisztára mosni a szennyest azzal az ócska szöveggel, hogy „akkor még nem lehetett elõre látni”. Lehetett. Én is láttam, más is látta, õk is látták. Fenyvesi az Országgyûlésben meg is mondta nekik, de õk inkább hódoltak a magyar politikában már „haladó hagyománnyá” vált hazugságkultúrának. Tessenek már észrevenni, hogy kétbalkezes ország vagyunk: nálunk a parlamenti jobb és a bal ugyanazon az oldalon van „minden lényeges kérdésben”. A globalizmus és a nemzetek feletti nagytõke oldalán, a szélsõjobb oldalon. Az un. Magyar Köztársaságban csak un. jobboldal és un. baloldal van, mert ott semmi sem az, aminek mutatja magát, mert ott semmi sem igaz, amit láttatnak. És õk, ez a parlamenti „szentnégyesség”, az egyetlen és egységes Magyarországi Globalista Liberális Pártnak (MGLP) ez a négyarcú megjelenési formája, szégyenkezés nélkül mer leszélsõségesezni olyan becsületes, keresztény, baloldali pártokat, amelyek – a hazug média miatt, amely a szélsõségesen jobboldali, marxista-leninista ideológiát baloldalinak hazudja – magukat jobboldalinak kénytelenek minõsíteni. A hazugság diadalával és kultuszával való leszámolás azonban már közeledik. Ahogy Gilad Atzmon, a disszidens izraeli zsidó írja: „A történelem azt tanítja, hogy amikor a szadista öntetszelgés felfedi az arcát, akkor már közel van a vég. Izrael napjai meg vannak számlálva.” Ezt az USA-ról és rólunk is mondhatta volna. A globalizmus és kiszolgálói, köztük a mi négypártunk is, már fölfedték a valódi arcukat. Ezért a napjaik meg vannak számlálva! Aki rájuk szavaz, az a „létezõ rendszerváltásra” szavaz. Én nem szavazok ilyen szennyes ügyre! Dohán Mihály Nemzeti InternetFigyelõ

SZALAI: KÖVETKEZMÉNYEK NÉLKÜL ROMBOLHAT A TV2 ÉS AZ RTL KLUB Nem büntette semmilyen szankcióval a TV2-t és az RTL Klubot az Országos Rádió- és Televízió Testület (ORTT) illetékes bizottsága, mivel a tagok nem tudtak egyezségre jutni a kívánatos lépésekrõl – olvasható Szalai Annamária, az ORTT fideszes tagjának közleményében. A testület döntése Szalai számára elfogadhatatlan, mivel az az üzenete, hogy a mûsorszolgáltatók következmények nélkül követhetnek el sorozatosan egyre súlyosabb törvénysértéseket, korlátok nélkül, büntetlenül folytathatják az emberi közösségek rombolását. Forrás: MNO

jó ha figyelünk

13

Létezik egy izraeli, cionista honlap, amelybõl sok mindent megtudhat az ember Izraelrõl és Palesztináról. Nem akarok a részletekbe menni, de például azt is, hogy palesztin nép nem létezik, és sosem létezett. A honlapon található az un. „SHIT list”, vagy magyarul SHIT névjegyzék. Címe: http://masada2000.org/index.html (http://en.wikipedia.org/wiki/Masada2000) A SHIT a Self Hating Israel Threatening kifejezés rövidítése. Jelentése: öngyûlölõ, Izraelt fenyegetõ. Ha belenéz az ember a névjegyzékbe, csak zsidókat talál ott. Tehát öngyûlölõ, Izraelt fenyegetõ zsidókról van szó. (A SHIT szó egyébként angolul – elnézést – „szart” jelent. A honlap neve a páratlan zsidó szellemesség és humor megnyilvánulása.) Örök hála a liberálisainknak, hogy feltárták elõttünk, hogy a lelkünk mélyén mi, magyarok, milyen mélyen, a „génjeinkbe programozottan” vagyunk rasszisták és antiszemiták, mert így eljutva a helyes önismeretre, módunk van a bûnbánatra, az ismételt jóvátételekre és bocsánatkérésekre. Bár nagyon szörnyû a rasszizmusunk, de még szörnyûbb, hogy a szélsõséges antiszemitizmus már a zsidók közt is fölütötte a fejét. Ideje volna már, hogy az eszdéesz egy zsidó missziót, vagy inkább inkvizíciót (magyarul: kikérdezõ szervezetet) hozzon létre ezeknek a zsidó eretnekeknek a felkutatására (célszerûen a Simon Wiesenthal Center-rel együttmûködve), és jobb belátásra térítésére. A tévelygõk egyike Gilad Atzmon, bármily szégyen, de nemzetközileg elismert dzsessz szaxofon mûvész, akinek az Exile (Számûzetés) címû CD-jét a BBC 2003-ban az “Év Albumának” minõsítette. Izraelben született, szolgált az IDF-ben (Izraeli Véderõ), most pedig önkéntes számûzetésben él Nagy-Britanniában. Honlapja www.gilad.co.uk, delejcíme: [email protected]. Az alábbi, leleplezõ képen, mely a „SHIT list”-en található, Atzmon, mivel a háború után, Izraelben született, nyilván a német, neonáci hadsereg tisztjeit szórakoztatja. Kérem, hogy csak nagyon erõs idegzetûek olvassák az Atzmontól származó alábbi, felháborító kijelentéseket, és olyanok, aki nem egykönnyen kerülnek az ellenség uszályába. Minden szó a „masada” honlapról származik. Atzmon, Gilad: Amikor ez az izraeli születésû zenész nem a szoprán szaxofonját vagy klarinétját fújja új hazájában, Angliában, akkor az arab és moszlim nácik seggét nyalja. Gilad Atzmon nem szereti Izraelt, sõt a szülõhazáját „erkölcstelen, gyarmatosító államnak” tartja. Sok mást is mondott õ. Ami a lényeg, hogy egymaga korszerûsítette „Cion Bölcseinek a Jegyzõkönyveit”. Idézetek tõle: A cionizmusról: „A cionizmus egy egyedülálló módszer, amelynek célja, hogy tökéletessé tegye a világszerencsétlenségeknek és az emberi fájdalomnak az átalakítását zsidó haszonná.” „A cionizmus valahogy mindig kész volt bármely vezetõ hatalom gyarmatosító érdekeinek a kiszolgálására.” 14

Izrael és a cionizmus korrupt üzelmeirõl: „Amerika már a függetlensége elvesztésénél tart. Most úgy látszik, hogy a cionista érdekcsoportok irányítják Amerika külpolitikáját. Az Amerikai Egyesült Államok hosszú ideig tartó függetlenség után egy nála jóval hatalmasabb államnak válik a távoli gyarmatává, a zsidó államnak.” „A kérdés, amit föl kell tenni, hogy ki fogja megvédeni az amerikaiakat az anyaországuktól.” „Úgy látszik, hogy a zsidó nép egyenjogúsítása vezetett a cionizmus megszületéséhez: egy rasszista, gyarmatosító és nacionalista államhoz, amely most alakul át a végsõ formájába: a szadista végkifejletbe.” „Ha meggondoljuk, elrettentõ, hogy egy aprócska államnak egy ilyen kis érdekcsoportját ennyire ûzi az a vágy, hogy a világ többi részét véget nem érõ viszályokba hajszolja.” Az izraeli kormányról és hadseregrõl: „A választott izraeli kormány csak azért van, hogy az izraelieket ellássa palesztin vérrel. Arra szakosodtak, hogy az izraeli nyilvánosság számára gondoskodjanak a minél nagyobb palesztin halálozási arányról. Taktikai fogalmakkal ezt az „elrettentés erejének” nevezik, de a valóságot jobban kifejezné, ha nyers vérszomjat mondanának.”

Gilad Atzmon jó ha figyelünk

Izrael erkölcstelenségérõl és az emberi együttérzés hiányáról: „Hasonlóan bibliai õseikhez, az izraeliek halálra verve szeretik látni az ellenfeleiket… bármilyen szörnyen is hangzik, az izraelieknek örömöt okoz mások szenvedése. Az együttérzés fogalma teljesen távol áll tõlük.” „Izrael a palesztin nép nap-nap utáni megfélemlítésével van elfoglalva. Ha a megfélemlítés unalmassá válik, akkor öldöklésbe fognak. Ha az öldöklést is megunják, akkor megalázzák a haldokló Arafatot. Izrael … minden elképzelhetõ embertelen indulatnak az öntetszelgõ megtestesülése. A kegyetlenség megdicsõülése.” Arafatról, az õrültrõl, akinek negyven éves zsidóölõ múltja van: „Élete utolsó tíz napjának a folyamán a világ lélegzet visszafojtva figyelte azt, ami a szabadságharcosok óriása és a halál angyala közötti, örökké tartó csatának tûnt. Sokan követték közülünk aggodalommal a híreket, sokan imádkoztak az elnök felépüléséért.” Izrael jövõjérõl: „A történelem azt tanítja, hogy amikor a szadista öntetszelgés felfedi az arcát, akkor már közel van a vég. Izrael napjai meg vannak számlálva.” Mindenkit arra kérünk, hogy bojkottálja az „Öngyûlölõ, Izraelt Fenyegetõ” (Self Hating Israel Threatening, röviden SHIT, azaz SZAR) zsidók eme beteg példányának a muzsikáját. Eddig tartott a honlap Atzmonra vonatkozó szövege. (Mellette még több mint 7000 név van rajta képekkel és a bûneik jegyzékével.) Mindenekelõtt sietek elhatárolódni Atzmontól és követelem, hogy az általunk több évtizedes tapasztalatból ismert valódi szólásszabadság nevében Tony Blair azonnal börtönözze be gyûlöletbeszédért, mint az osztrákok Õfelségének, Nagy-Britannia uralkodójának „holokauszt tagadó” alattvalóját, a történész David Irvinget. Anglia örök szégyene, hogy az ott élõ zsidó holokauszt tagadó, Paul Eisen, még mindig szabadlábon van. (Az eszdéeszetlenek és Kiss János szervezhetnének egy tüntetést az angol követség elõtt antiszemitizmus pártolás ellen, mint annak idején „ártatlan Józsika” ügyében a Moszkva téren a magyar rasszizmus ellen.) Az idõsebbek talán emlékeznek a Kádár korszak viccére: „Mi a szólásszabadság? Válasz: Szabad országban, szabad ég alatt szabadon mondani, amit szabad.” Ausztria már utolérte Kádárt. Vigadj rendszerváltó magyar haza! És legyünk büszkék, mert „õk” értek utol „minket”. (A reakciósok szerint örüljünk, hogy már lemaradásban vagyunk!) Egyik nagy politikusunk mondta, hogy minden magyar gyereknek legalább egyszer életében el kell mennie a Holokauszt múzeumba. Sajnos, az nem jutott eszébe, hogy ehhez ingyen utazási jegyet adjon a vidéki fiataloknak. Ezért most jobb javaslatot teszek: a múzeumot vigyük el az emberekhez. A módszer, hogy minden megyeszékhelyen létesítünk egy-egy holokauszt múzeumot, amelyet washingtoni mintára „A Türelem Házának” neveznénk el (vigyázat, nem „türelmi ház”, mint „türelmi zóna”) és minden volt járási székhely múzeumában egy-egy holokauszt emlékszobát, vagy ha túl kicsi, legalább egy holokauszt sarkot. Valahogy úgy, ahogy az ötvenes években, általános iskolás koromban, az osztályban kellett egy „vörös sarkot” készítenünk. (Micsoda cinizmus, hogy a Szovjetunióban született izraeli zsidó, Israel Shamir, ezzel szemben azt képes írni a „PaRDeS” c. könyvében, hogy „a holokauszt múzeumok a zsidó bûnözés növekedésének fontos tényezõi”. Sõt, arra vetemedik, hogy oldalakra menõ „antimarxista és burzsoá áltudományos” magyarázatokat fûzzön ehhez az ab ovo hamis és rasszistán antiszemita téziséhez.) Gilad Atzmon nem csak zenész, hanem író és újságíró is. Ha írásai a kezükbe kerülnek, leghelyesebb azokat azonnal elégetni, de ha kézbe veszik, a fentiek kéretnek szigorúan figyelembe vétetni. Azt nem tudjuk, hogy fenti szöveg mire utal a „Cion Bölcseivel”, de van egy olyan írása, amelynek a „London Bölcseinek a Jegyzõkönyvei” címet adta. Azok kedvéért, akik nem emlékeznek „Ártatlan Józsika” esetére, amikor egy cigány fiatalember (Mortimer) megkéselt egy másijó ha figyelünk

kat (Ártatlan Józsika), és ami miatt Kiss János vagy talán TGM „antimagyarrasszista” tüntetés szervezett a Moszkva téren, ide másolom a Független Szabad és Demokrata Hírszolgálat tényfeltáró riportját, amely a már megszûnt kettosallampolgarsag.hu honlapról származik. Az Igazi Józsika sztori – A kettosallampolgarsag.hu szenzációs tényfeltáró riportja Azon a borzalmas napon szegény Patai Józsika beteg nagymamájához ment látogatóba két pajtásával. Nehéz volt kijutnia a második kerület közismert gettójából, négy rasszista, romaverõ rendõr is igazoltatta, egyikük gumibottal meg is ütötte, amikor a felszólításra, hogy “papírokat, cigány”, csupán annyit rebegett: “természetesen, biztos úr”. Józsika kosarában a Máltai Szeretetszolgálattól kapott 10-12 mobiltelefon, 8-10 pénztárca, némi speciális, illatos gyógyfûkeverék és por 22 db zacskóban, néhány egyszerû, a kirekesztettekre jellemzõ 5cm vastag aranylánc, fél tucat puritán, bálás Versace öltöny, egy-két apró, a szociálisan hátrányos helyzetûeknek osztogatott Denon DVD lejátszó, egy szeméttelepen talált Oxford Advanced Learner’s Dictionary és Világirodalmi Lexikon, a vizsolyi Biblia, egy fémbõl készült, 28 cm hosszú, olcsó háztartási eszköz, amit a nagyinak szánt ajándékba a speed nevû, legolcsóbb fájdalomcsillapítóval együtt, s egy ujjakra húzható, kedves kis acélékszer. A 21-es buszon éppen egy öreg néninek segítettek a csomagjait felcipelni, amikor SS egyenruhás, 25-30 év közötti szõke férfiak érkeztek a megállóba. A Székely Himnuszt énekelték. “Ide nekem egy rohadt zsidót!” kurjantotta a legtagbaszakadtabb vandál, hideg kék szemei izzottak a gyûlölettõl. “Nincsenek a buszon izraelita vallásúak” motyogta félénken Kohn bácsi, miközben 24 karátos aranyóráját lopva levette csuklójáról, és kabátzsebébe csúsztatta. “Ehun van egy!” üvöltötte az egyik verõlegény, véres ingujja kivillant éjfekete egyenruhája alól. Ekkor lépett közbe Józsika: “Pax Vobiscum!” (béke veletek) mondta szelíden az õrjöngõ hitleristáknak. “Mindnyájan Testvérek vagyunk!” Hangja halk volt, mégis határozott. Kicsiny, gyönge testével – nem régen épült fel egy súlyos vírusfertõzésbõl – védte az ártatlan, remegõ Kohn bácsit. A busz hátuljában álldogáló 10 válogatott rögbijátékos, 6 súlyemelõ, két +130 kg-os birkózó, Fekete László, Toldi Miklós, Görbe Nóra(Linda), az antiszemita Mel Gibson, Lovas István, ifjabb Hegedûs Lóránt, Semjén Zsolt, a páncélos tábornok Joseph Ratzinger és Tomcat rideg közönnyel nézte végig a rasszista megnyilvánulást. Sõt, az egyik szemtanú késõbbi beszámolója szerint a blogger karlendítéssel bátorította a fasiszta pribékeket. “Ha nem takarodsz elõlem, keresztül szúrlak, te büdös cigány!” ordította a Mortimer névre hallgató Obersturmbahnführer a frissen mosakodott, illatos fiúnak, ám Józsika halált megvetõ bátorsággal, rendíthetetlenül védelmezte halmozottan hátrányos helyzetû, minden munkahelyrõl, alapítványi, médiavezetõi és bankigazgatói székbõl kirekesztett embertársát. Szemeibõl a szeretet és a jóság fénye sugárzott. A kigyúrt, homlokán és talpán horogkeresztes tetoválást viselõ vadállat erre kihúzta hüvelyébõl második világháborús német kardját, s rárontott a Roma Katolikus Ifjúsági Szövetség 15 éves tagjára. A fajgyûlölõ penge a gyermek hasába hatolt és 12 helyen jött ki a hátán. Mindez egyetlen döféstõl! “Bocsásd meg nekik Uram, nem tudják, mit cselekszenek!” rebegte elhalóan Józsika, majd kezével megáldotta támadóit és lehunyta két szemét. Az utasok elégedett, cinkos mosollyal szálltak le a buszról – többen kezet ráztak a támadóval, vagy leköpték a vérében úszó Józsikát, majd csendesen eltávoztak a tett színhelyérõl. Egy humánusabb járókelõ megpróbált segítséget hívni mobiltelefonján, ám a közeli templom katolikus (vagyis nyilas) plébánosa kicsavarta kezébõl a távbeszélõ szerkezetet és porrá zúzta az aszfalton: “Cigánybuzi!” sziszegte a jótét lélek fülébe. A mentõk és a rendõrség csak 13 óra múlva értek ki a helyszínre. Addig SENKINEK nem tûnt fel az ártatlan, megsebzett roma kisfiú! Kegyetlen gyilkosa (aki akkor még nem tudhatta, hogy Józsika 15

iszonyatos sebekkel ugyan, de túlélte a támadást), Mortimer menekülés közben berohant egy titkos árja szépségszalonba, ahol 3 órát szoláriumozott, fekete parókát vett fel, majd a rendõrségen megbúvó náci bajtársaival mobilon megbeszélte a fedõsztorit, miszerint õ is roma. ..

Tegnap a fasizmus még csak az ajtónkban állt, ma bejött elõszobánkba és holnap talán már mindennapi életünk része lesz! Független Szabad és Demokrata Hírszolgálat kettosallampolgarsag – 2005, június 2 – 03:21 D. M. – Nemzeti InternetFigyelõ

Szükséges, hogy az ideiglenes kormány is felesküdjön a nemzetre A rendszert felépítõk és életben tartók morális és jogi alapok nélkül állnak szemben a nemzettel, amelynek árulóivá lettek. Vegyük tudomásul, hogy a Magyar Köztársaság mára már csak egy fikció, ahol semmi nem az, aminek látszik, s ebben a vonatkozásban nem is létezik. Nem mûködik semmi mára, aminek kellene, csak a látszata, árnyéka van már meg mindannak, ami miatt még a gúnyhatárainkon kinn van a Magyarország tábla.

Vágjunk a közepébe! Ismerhettek, s jól tudjátok, hogy nem vagyok a szavak embere! A kerek mondatokat jobban becsülöm. Az utóbbi hónapok, hetek és napok történései megerõsítettek abban, hogy nincs miért és nincs mire várnunk. Az ország olyan súlyos morális, lelki, gazdasági, politikai válságban van, hogy be kell avatkozni az események még kedvezõtlenebb alakulása elkerülése érdekében. A tények azt mutatják, hogy nincs a jelenlegi maffiózó kormányzati és álellenzéki garnitúrában olyan képesség, kvalitás és hitelesség, amely a süllyedõ hajót megmenteni képes lenne. Minden nappal csak mélyebbre merülünk a válságnak nevezett rablógazdaság mocsarába. Nincs közbiztonság és nincs a rend megteremtésére alkalmas vezetõi magatartás, sem szándék. A hatalmi elit befuccsolt, leszerepelt és lejáratódott, elkopott. Nem vállalnak felelõsséget a döntéseikért, bûneikért és az ország sorsáért, amelyet zsidó kézre, bankár-zsebbe játszottak át. Ezen nincs mit szépíteni. A RENDSZER MEGBUKOTT! A rendszert felépítõk és életben tartók morális és jogi alapok nélkül állnak szemben a nemzettel, amelynek árulóivá lettek. Egy megfeneklett, de feneketlen szisztémába, bizonyítottan rossz, egyenesen gonosz célokat követõ struktúrába ölünk bele idõt, pénzt, energiát és életeket, ahelyett, hogy mentenénk mindezt az összeomló, lángoló bûnbarlanggá változtatott gazdasági-politikai és közéleti szférából, hogy egy új paradigmában, a régi törvényeink szellemiségében megmentsük azt, ami az ember számára nemes és szükséges. Vegyük tudomásul, hogy a Magyar Köztársaság mára már csak egy fikció, ahol semmi nem az, aminek látszik, s ebben a vonatkozásban nem is létezik. Nem mûködik semmi mára, aminek kellene, csak a látszata, árnyéka van már meg mindannak, ami miatt még a gúnyhatárainkon kinn van a Magyarország tábla. 16

Nem várhatunk még az elõrehozott választásokig sem, ugyanis egy nem létezõ rendszer nem létezõ eredményeket produkálhat, aminek az eredménye ugyanúgy a semmi, mint ahogyan ez eddig is volt. Tudom, hogy sokan most gondolkodóba esnek, mert nem értik magát a helyzetet. A nemzeten a helyzet radikális és azonnali felülvizsgálata, és kézben tartása, irányítása segíthet csak, amire tökéletesen alkalmatlan a jelenlegi nomenklatúrára építkezõ, ügynököktõl hemzsegõ, lebutított, korrupt és erkölcsileg lenullázott, még a jelenlegi kétséges alkotmányhoz sem igazodó szervezett bûnözõi rendszer. Aki beszáll ebbe a zsidó-hintába, annak vége van, mint ahogyan a nemzetünknek is, ha tovább folytatjuk ezt a praxist. Magyar kormány kell, és lesz! A rendszer már nem mûködik, a félelem és a kétségbeesett sumákolás a jelenlegi irányadó elv a szakértõi éspolitikai félcédulások részérõl. Ennek véget vetünk! Az ideiglenes kormány tagjai a rájuk ruházott felelõsségnél fogva alakítják ki azt a formát és állítják hadrendbe azt az eszközrendszert, ami az ország rendbetételéhez, az okozott károk felszámolásához leginkább szükséges. Ennek érdekében azonnali belpolitikai változtatásokra készül fel, gazdasági tárgyalásokat folytat személyekkel és szervezetekkel, és a rendvédelem megerõsítésre és a katonai potenciál növelése érdekében haladéktalanul megkezdi az eddigi hatalmi elit elszámoltatását, a köz és vagyonbiztonság megóvását, a határaink, légterünk szigorított ellenõrzése mellett, szuverenitásunk helyreállítását. Gazdasági program keretében a munkanélküliség felszámolható, a cigány-kérdés megoldható. Nem részletezem a mikéntjét, de ez menet közben ki fog derülni. Az ideiglenes kormány eskütétele elõtt tárgyalásokat kezdeményezünk (még zajlanak, bár nem sok sikerrel), a nemzeti szervezetekkel. A nemzetet megosztó, leszalámizós metódus régi zsidó taktika, de egyetlen csapásra meg lehet szüntetni azt a veszélyt, hogy tovább forgácsolódik a nemzet ügye, ugyanis pártállástól függetlenül mindenki veszélyben van addig, amíg kormány nélkül és kifejezetten gyilkos szándéktól vezérelve terelik a jelenlegi erõk a magyar népet a pusztulás felé. Munkánkat bárki támogathatja, segítheti, de a kormány nem azért jön létre, hogy mi kérünk támogatást (bár ez anélkül nem megy), hanem azért, mert a nemzet, útmutatás és támasz nélkül elveszik. A pártok elbuktak, a szervezetek inognak az emberek bizonytalanok és félnek. Ahhoz, hogy valódi változásokat eszközölhessünk ki, a jelenlegi keretek fölé kell tudnunk emelkedni, és ez morális értelemben már megtörtént. Mindenkinek, aki nem pártcélokban, hanem a magyar nemzetben, az Igazságban és egy valódi és gyors változásban hisz, bízik, gondolkodik, ez a tartalom és forma adhatja meg a választ a problémáira, kérdéseire. Még nem tudom pontosan, mit és hogyan fogok, fogunk megcselekedni, de egyet mondhatok: bármit, ami racionális és ami nem az, de a nemzet életben maradását és a múltunkkal, jelenünkkel és jövõnkkel kapcsolatos sorsdöntõ, kedvezõ változások elõidézését jelenti. Eddig is erõn felül vállaltunk már páran, és ez a mozzanat sem lesz emberléptékû, de be kellett látnom, hogy valakiknek vállalni kell a felelõsséget a gyermekeink sorsának alakulásáért is, és én nem térhetek ki a rám szabott feladatok alól, amelyek már így is túllépve eddigi tevékenységemen, magasabb elvárások elé állítottak. Nem lesz egyszerû, és nem lesz könnyû sem, de Isten eddig is segített, és biztosan tudom, hogy nem fog bennünket cserbenhagyni! Forrás: Posta Imre.com

jó ha figyelünk