Autonóm Szakszervezetek Szövetsége
5. Kongresszusa
PROGRAM
2003. március 26.
Egy középtávú program kialakításánál mindig visszafelé kell elõbb tekinteni, hogy az elmúlt idõszakban mi volt az, amit továbbra is meg kell tartanunk és mi az, ami változtatást igényel. Meg kell vizsgálni az elõzõ programot is, hogy mi teljesült, mi vesztette el aktualitását és mi az, amit szükséges újra szerepeltetni az ASZSZ programjában. Az új program kialakításánál figyelembe kell venni, hogy az állandó feladatok mellett az elkövetkezõ idõszakban fel kell készülni a hirtelen felmerülõ problémák azonnali kezelésére is. Az EU csatlakozás - mivel a kormányok meglehetõsen titkosan kezelték a csatlakozási dokumentációt rejteget még meglepetéseket a magyar gazdaság, a magyar munkavállalók számára. Az ad hoc reagálásra történõ felkészülés mellett természetesen meg kell határozni azokat a kiemelten fontos témákat, amelyekre folyamatosan oda kell figyelni, azokat a munkamódszereket, amelyek egy országos szintû szervezet mûködésének elengedhetetlen feltételei. Ezeket a társadalmi -, gazdasági élet mai körülményeihez igazítva sem változtathatunk olyan alapvetõ célokon, mint a nyíltság, õszinteség, következetesség, és felelõsség vállalás, melyek a megalakulástól követendõ értékek voltak és lesznek az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége számára. Nem szabad elfelejteni, hogy minden program annyit ér, amennyit megvalósítanak belõle. A program elfogadása után tehát nagy figyelmet kell fordítani a célokat megvalósító munkaprogramok kialakítására, ütemezésére és végrehajtására.
I. Érdekvédelem, érdekképviselet, érdekérvényesítés
1. Fórumai Országos Érdekegyeztetõ Tanács: Bár az országos érdekegyeztetésben az ASZSZ már domináns szervezet, a konszenzusos döntés miatt mégsem érvényesítheti mindig akaratát. Ki kell alakítani azt a mûködési formát és döntési mechanizmust, amely szerint nagyobb szervezetek (ASZSZ, MSZOSZ, SZEF) a nagyobb felelõség miatt nagyobb döntési szabadsággal is rendelkezzenek. Ki kell alakítani az új reprezentativitási formákat, amelyek gördülékenyebbé tehetik a mûködést és a döntéseket. Az elmúlt idõszakban akkor kerültek vitaanyagok az OÉT elé, amikor azokat már a parlament is tárgyalta. Az ilyen esetek ellen konzekvensen fel kell lépni, valamint el kell érni, hogy minden munkavállalókat érintõ kérdést terjesszen a Kormány az OÉT elé. Ágazati Paritásos Bizottságok Középszintû egyeztetések és megállapodások eddig is voltak, de a bizottságok létrehozása és mûködtetetése formális keretet ad az egyeztetésnek. Ezeknek a bizottságoknak egyaránt van elõnyük és hátrányuk. Elõny a kötelezõ mûködtetés ( biztosítani kell a számonkérési lehetõséget ), hátrány lehet az elaprózódás miatti döntésképtelenség. Megfelelõ szabályzatok kialakításával azonban ez a hátrány kiküszöbölhetõ. Az ASZSZ tisztségviselõinek feltétlenül képviseltetniük kell
magukat a Paritásos Bizottságokban. Helyi (vállalati) egyeztetés Ebben van mindenkinek a legnagyobb gyakorlata, és ebben van a legtöbb tartalék is. Az egymással való konzultációt rendszeresíteni kell a helyi vagy más rendezvényeken, lehetõséget kell adni, hogy gyakorló szakszervezeti vezetõk és tisztségviselõk kicserélhessék gondolataikat. A vertikális információáramlás mellett a horizontális most nem teljesen kihasznált, ezért ezen változtatni szükséges. Területi egyeztetés A klasszikus területi érdekegyeztetések mellett - területfejlesztés, foglalkoztatás politika, környezet védelem, szociálpolitika - meg kell oldani a területen belüli autonóm szervezetek rendszeres konzultációs fórumait is. Részben az érdekegyeztetésben, de fõként az egyeztetésben sok olyan lehetõség rejlik, amelyek kihasználtságával munkánk még eredményesebb lehet. Itt különös hangsúlyt kapnak a regionális és kistérségek. 2. Témakörök: a, Anyagi juttatások Bérek Az elkövetkezendõ idõszakban már nem lesz elég az az eredmény, amelyet az elmúl idõszakban realizáltunk, amikor is sikerült elérnünk minden évben a reálkeresetek növekedését. Valóra kell váltanunk azt a régen hangoztatott követelésünket, hogy a minimálbér haladja meg a létminimumot. A kormányból pedig ki kell kényszeríteni, hogy végre készítse el és valósítsa meg azt a bérfelzárkóztatási programot, amellyel már az EU béreket célozzuk meg. Szövetségünk partner abban, hogy a reálbérek növekedése minél alacsonyabb inflációs szinten valósuljon meg. Továbbra is rendezetlen a közüzemi - közszolgálati társaságok helyzete. Az MT következõ módosításában már szeretnénk elmozdulni a holtpontról. Bár retorikailag néhányszor és néhány helyen már sikerült magát a fogalmat elfogadtatnunk a bérezésben sajnos ez még nem mutatkozik. Az eddigieknél sokkal határozottabban kell kiállnunk az ezen a területen dolgozók speciális helyzetének elismertetéséért és az itt dolgozók megfelelõ keresetének elfogadtatásáért. Ezen a területen is kiemelkedõ szerepet kell szánni a médiáknak. Béren kívüli juttatások Ebben a kérdéskörben akad mindenkit érintõ ( pl: étkezési hozzájárulás ) és csak ágazatonként kiharcolt juttatások is, amelyek adó és TB járulék mentesek. Ezeket egyrészt meg kell õriznünk, másrészt értéküket legalább reálszinten tartani. b, Szociálpolitikai ügyek Munkavédelem, munkakörülmények javítása Az ASZSZ területén mindig kiemelkedõ szerepet kapott a munkavédelem, ezt a színvonalat továbbra is meg kell tartanunk. Szakszervezeteink segítsék a választott munkavédelmi képviselõk munkáját, folyamatos továbbképzésüket tanfolyamokkal és kiadványokkal. Az eddigi munkának köszönhetõen nagyjából sikerült átalakítani, illetve megszüntetni az egészségtelen, korszerûtlen munkahelyeket, feladatunk itt is a színvonal megõrzése lesz. Társadalombiztosítási és egészségügyi ellátás A társadalombiztosítás önkormányzatiságát nem sikerült megõriznünk, így közvetlen ellenõrzésre a jövõben nincs módunk. Azt viszont látjuk, halljuk, tapasztaljuk, hogy az egészségügy, az egészségügyi intézmények nemhogy kilábalnának a válságból, hanem egyre kaotikusabb állapotok uralkodnak ezen a területen. Érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy a járulékfizetõknek nincs megfelelõ rálátásuk és beleszólásuk a felhasználásba. Igényeinket, elvárásainkat és kritikánkat is nyilvánosság elõtt kell megfogalmaznunk, a társadalmi háttér erejével kell a pozitív változtatást elérni. Az ASZSZ felhívja a figyelmet a napjainkban zajló, elõkészítés alatt álló, e területet érintõ igen fontos kérdésekre. Így: - az egészségügyi rendszer reformja kapcsán leszögezi, hogy a munkavállalók ellátása nem romolhat, anyagi terhei nem nõhetnek; - a nyugdíjrendszer további reformja kapcsán a már nyugdíjban lévõk ellátására különös gondot kell fordítani, hogy az EU csatlakozás során megélhetésük ne romoljon;
- a tervezett balesetbiztosítási rendszer ne okozzon a munkáltatóknak olyan többletterhet, amely késõbb a foglalkoztatást veszélyezteti; - a foglalkoztatási rehabilitáció fejlesztését hosszabb távon a passzív ellátások terén megtakarítást kell, hogy eredményezzen, illetve a járulékbevételekben pedig többletet. Az ASZSZ elvárja a Kormánytól, hogy - a társadalombiztosítás a befizetõk által történõ ellenõrzésének rendszerét mielõbb dolgozza ki; - a társadalombiztosítás és a szociális ellátási rendszer területén teremtse meg az OÉT elõkészítõ szakmai fórumok rendszerességét. Munkaképesség megtartása, rehabilitáció Elsõdleges cél a megelõzés. Ehhez a jogszabályi háttér alapján át kell vizsgálni a munkahelyeket, értékelni kell kockázati szempontból, külön figyelmet fordítva a veszélyes munkahelyen dolgozók, a nõk és a fiatalok munkakörülményeire. A magas kockázati értékû munkahelyeken külön programokat kell kialakítani az egészség és munkaképesség megõrzésére. Nyugdíj Meg kell szüntetni azt a bizonytalanságok, amely mind magán nyugdíjpénztáraknál, mind pedig az önkéntes nyugdíjpénztáraknál eddig megjelent, azaz elõreláthatóvá kell tenni hosszú távra a járulék mértékét és a kapcsolódó adókedvezményeket. A Kormány a korkedvezményes nyugdíjrendszer tárgyalását folyamatosan lebegteti, bizonytalanságban tartva így az érintett dolgozókat. Rendezni kell ezt a kérdést úgy, hogy a meglevõ értékek is megõrzõdjenek. c, Tagság védelme Kollektív Szerzõdés Továbbra is az a célunk, hogy a munkavállalók védelme érdekében ne maradjon egyetlen fehér folt sem a Kollektív Szerzõdésekkel lefedett területen. Ugyancsak fontosnak tartjuk a középszintû szerzõdések országos szintû kiterjesztését, mert ez elõrelépést jelentene a versenysemlegességben, valamint megnehezítené a szürke - és feketegazdaság mûködését. Az Ágazati Paritásos Bizottságok létrejöttét felhasználva kell minél elõbb és minél több középszintû megállapodást elõkészíteni és megkötni. Sokkal nagyobb hangsúlyt kell kapnia a KSZ-ekben foglaltak betartásának ellenõrzésére. Privatizáció A Privatizációs Törvény módosítása folyamatban van. Sajnálatos, hogy a törvény módosítását nem tárgyalta az OÉT, de ettõl függetlenül továbbra is gyakorolni kívánjuk a szakszervezetek törvényben elõírt jogait, támogatjuk a munkavállalók kedvezményes tulajdonszerzését, és ragaszkodunk hosszú távú foglalkoztatási terv elkészítéséhez. Foglalkoztatás Új munkahelyek teremtése és meglévõk megtartása egyaránt fontos. El kell fogadnunk, hogy ma már a munkavállalónak vállalnia kell az egész életen át tartó tanulást azért, hogy saját versenyképességét növelje. Ehhez szükséges kialakítani a megfelelõ képzési formákat, amelyekhez a szakszervezet megfelelõ támogatást adhat. Figyelnünk kell arra is, hogy ne lehessen gazdálkodási hiányosságokat létszámleépítéssel rejtegetni, hanem adott esetben derüljön ki a vezetõ alkalmatlansága. Külön kell foglalkoznunk az EU csatlakozás utáni helyzettel, bár nagy munkaerõ vándorlás nem prognosztizálható. Nyugatról nem fognak tolongani a magyar munkaerõ piacon az itteni bérek miatt, a magyar munkavállalók pedig szerzõdésileg vannak korlátozva 2 + 5 + 2 évig a tömeges külföldi munkavállalástól, a keletrõl jövõk pedig jogszabály alapján korlátozottak. Nagyobb problémát jelentenek a mulltik gyárbezárásai. Az itt felszabaduló munkaerõ elhelyezésére, a munkanélküliségi ráta csökkentésére továbbra is zászlónkon kell viselnünk a munkaidõcsökkentés eszközét. Szakszervezeti jogosítványok A Munka Törvénykönyve módosításával sikerült nagyjából helyreállítani az indokolatlanul megnyirbált szakszervezeti jogosítványokat. Megteremtõdött a feltételrendszere a folyamatos, különbözõ szintû egyeztetéseknek is. Ezt az utat folytatva kell a Munka Törvénykönyvének további módosításával azokat a koncepcionális szakszervezeti elveket érvényre juttatni, amelyek hatékonyabbá teszik az érdekvédelmet.
II. Szervezet és mûködés
1. Szervezet Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége Tagszervezetei sokban különböznek egymástól. Bár egyforma jogaik vannak, a lehetõségeik mégis eltérnek. Ezért kell különbözõ módszereket alkalmazni a kapcsolattartásban és az együttmûködésben. A szervezet mûködése alapvetõen ágazati jellegû területi megoszlásban. Már az elõzõ kongresszus is kiemelte a területi munka fontosságát, mûködésének szükségességét . Ez is olyan feladat, amelyet célul tûztünk ki, de nem sikerült megfelelõen megvalósítani. Alapvetõen újra kell gondolnunk a munkamódszerünket és azt az eredményesség szempontjai szerint át kell alakítani. 2. Munkamódszer, munkastílus Egy országos szövetség mûködése csak akkor lehet magas színvonalú, ha minden tagja, minden vezetõje tisztában van a feladatával, képes és akarja is azt ellátni, gyûjti és továbbítja az információkat. Ez eddig is így mûködött általában, elismertségünk is folyamatosan növekedett. Amennyiben tovább akarunk lépni, akkor azonban változtatnunk kell az eddigi módszereinken. Át kell tekinteni a munkaszervezetet, ki kell alakítanunk az új munkamódszert, munkastílust, jóval nagyobb mértékben kell támaszkodnunk a tagszervezetek szakértõire, munkabizottságaira. A kommunikációban meg kell õriznünk az elõnyöket a következõ 4 évben, mert ez a munka ma már kiszakíthatatlan része az ASZSZ tevékenységének, érdekvédelmi feladatainak, közéleti jelentésének. 3. Tájékoztatás, információ Megfelelõ mûködése és mûködtetése sok problémát megelõzne, ezért a következõ idõszakban mindent el kell követnünk a javítására. Megtartva az eddig jól bevált írásos - szóbeli tájékoztatások helyes arányát, rendszeresítve most már a Tagszervezeti Tanácsüléseket meg kell vizsgálnunk a szervezetek számítógépes hátterét, az azokon történõ kommunikációt. A tagságot leginkább érintõ tájékoztatásokról, döntésekrõl soron kívül meg kell adni az információkat. Az Internet adta lehetõségek lényegében korlátlanok. Az eddigi tapasztalataink szerint internetes oldalaink (ASZSZ homepage) látogatottságát tekintve fokozatosan nõ. Szakszervezetünk tevékenységét, állásfoglalásait e módon tudjuk a leggyorsabban és legszélesebben bemutatni a célcsoportoknak, az érdeklõdõknek belföldön és külföldön egyaránt. Az Internet használata - költségei mellett is - költségmegtakarítást eredményez, mert jelenleg a legolcsóbb kommunikációs lehetõség. Szükséges a már fennlévõ anyagok továbbfejlesztése is, szükség szerint aktualizálása, illetve új anyagok rendszerszerû felvitele. Egyéb, más anyagok felvitele pedig egyedi döntés alapján történjen. 4. Oktatás képzés A folyamatosan módosuló törvényi háttér, a gazdasági élet változó körülményei, a korrekt érdekvédelmet szolgáló döntések megkövetelik a szakszervezeti tisztségviselõk tudásának növelését, folyamatos képzésüket. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy partnereink is egyre képzettebbek. Eredményes tárgyalásokra csak akkor számíthatunk, ha felkészült emberekkel képviseltetjük magunkat. Minden tisztségviselõ részére biztosítani kell a tanulási lehetõséget. Vagy a jelenleg is mûködõ ágazati képzésekhez kapcsolódva, vagy önálló tanfolyam szervezésével oldható meg a kérdés. Szövetségünk érdeke is, hogy minél képzettebb tisztségviselõi legyenek. III. Kapcsolatrendszer
Belföld Kapcsolatrendszerünkben az önállóság, a felelõsség, az együttmûködés a meghatározó. Az
egyenrangúság alapján továbbra is készek vagyunk a közös munkára, diktátumok és politikai nyomás nélkül. Külföld Arányosság kell, hogy jellemezze munkánkat. Új helyzetet terem az Európai Unióba történõ felvételünk. A közösség kis- és közepes nagyságú országainak szakszervezeteivel célszerû az azonosságokat megfogalmazni, és törekvéseinkben érvényesíteni. Ez további alaposabb felkészülést jelent.
