Audio-Video tartalom-előállítás 8. óra (szept. 29.) III. Fotó: - SLR bemutatása o tükör, penta prizma, autófókusz szenzor o fázis detekciós élességállítás szenzorral vs. kontraszt alapú fázis: jobb, de külön szenzor kell. Videókamerában nem lehet, mert a tükörnek állandóan fel/le kellene mennie -> a DSLR AF szenzora sem tud videó üzemmódban működni. Ez baj, mert a kontraszt alapú az pontatlanabb, holott pont a DSLR-nél kellene a nagy pontosság a kis mélységélesség miatt. Mai újdonság: fázisdetekció a képszenzorban: egyes pixelek helyén dupla-pixelek vannak. Fázisdetekció elve:
fázisdetekciós: 2 lyukon áthaladó fénysugárnak 1 pontban kellene találkoznia
-
fényképező fajták (compact, bridge, DSLR = Digital Single Lense Reflex, MILC –Mirrorless Interchangeable Lens Camera)
-
DSLR videókameraként: - autofókusz: fázisdetekciós AF szenzor nem érhető el videó üzemmódban -> lehet hogy nincs egyáltalán AF videó üzemmódban ill. lehet, hogy van (kontraszt alapú), de lassú (és pontatlanabb); - fogása nem igazán jó, de van kiegészítő - zoom nem motoros – lassú egyenletes zoomolás nagyon nehéz - nagyon gyenge audió, audio-in nem biztos - limitált felvételi idő (EU: 30 perc)
-
-
korábban a szenzor melegedése is gond volt, ill. hogy nem volt elég gyors a processzora, ma ez már nem áll fenn o home-videóra drága, de profi-videóra olcsó + nagyon kicsi mélységélesség + sokkal nagyobb dinamika + cserélhető objektívek fényképező vs. videó kamera EVF vs. thru the lens: az utóbbi jobb, de képkészítés pillanatában nincs kép (EVF dolgok: felbontás, fényerő, színhűség, lag)
9. óra (okt. 4.) - 1. kisZH (30 perc) - utána kb. 45 percben: - formátumok: raw, bmp, tiff, gif, png, jpg o bmp – ma már nem igazán használjuk o gif – főleg számítógépes grafikáknál használjuk, valamint rövid / alacsony felbontású mozgóképekhez, animációkhoz a legelterjedtebb o png – képes átlátszóságot kezelni, szeretjük; gif utódja o tiff – fénykép/fotó minőség, viszonylag nagy fileméret (akár 16 bites RGBA-t használ), sokfajta belső tömörítési mód, tipikusan a veszteségmentest használjuk o jpg – népszerű és elterjedt, de eléggé veszteséges (8 bites RGBt használ) - ez már volt: nyomda: min. 150 dpi (vs. nyomtató felbontása miért annyival nagyobb – színek kikeverése nem egy pontban) - átlátszóság pixelenként: tiff, bmp, png, gif – igen; jpg – nem - színterek-helyes színreprodukció!!! sRGB, AdobeRGB, ProPhotoRGB (RGB vs CMYK (már volt a demo-nál)) - fényerő dinamika, HDR képek (okt. 6.) Előadás elmarad (Schönherz Qpa) 10. óra (okt. 11.) DEMO: Nemes Dávid (BSS - Budavári Schönherz Stúdió) mutatta be, hogyan kell világítani, ill. riportot készíteni: • Lámpa „zoomolás”, ne legyen túl éles a fény. Lágyabb rajzolat érdekében pausz papír a lámpa elé! • 3 pontos világítás – nagyjából 90°-os elrendezésben: o fő fény: 45°-os szögben, valami szórt fényt, pl. fénycsöves lámpával o derítő fény (fő fénnyel ellentétes oldalon szintén 45°-ban): a fő fény árnyékait lágyítsa, de a túloldalon ne okozzon árnyékot Ne tűnjön el minden árnyék, mert az természetellenes (ilyen csak nyáron nagyon borús időben van) -> maradjon árnyék, csak sokkal lágyabb legyen o hátsó lámpa: a téma leváljon a háttérről, ne olvadjon annyira bele. Ennek beállításával sokat lehet játszani (alacsony-magas, oldalrólhátulról)
• •
•
• •
Fő- és derítő fény ne legyen túl magasan (szemöldök, orr árnyékok! -> szomorú hatás) Alulról megvilágítás: az árnyékok megfordulnak – nagyon rémisztő hatás 1 lámpával: indirekt megvilágítás: ne a témára világítson derítő lap: a szórt fény egy részét valahova „terelem”. Leginkább kültéren érdemes használni (nap az egyetlen fényforrás, az erős árnyékokat tompítom) Tipikus hiba a használata során: ha nagyon alacsonyan használják -> hasonlóan természetellenes hatás, mintha alulról világítunk. Használjuk nagyjából az alany magasságában! FELADAT: 1 lámpa, 1 pausz papír, 1 derítő lappal megkomponálni a fej árnyékait. Természetes legyen, de ne túl erős! (Derítő lap helyett is lehet házilag barkácsolni valamit, pl. akár papír bevonva egy kis alufóliával.) Riport készítés (tv): képbeállítás: o amerre néz az alany, arra több helyet kell hagyni a képen o kamera legyen 1 magasságban az alannyal o a riporter ne legyen magasabban/alacsonyabban, mint az alany, mert különben lenézem/felnézek az alanyt/-ra o a kamera álljon közel a riporterhez, különben túlzottan oldalnézetes a felvétel o az alany ne a kamerába nézzen, mert az olyan, mintha a nézőkhöz beszélne. Az alany a riporterhez beszéljen! o 3-adoló pontba legyen az alany (vízszintesen és függőlegesen is) – közeli képnél nem baj, ha a riportalany feje tetejéből vágunk o a riporter kezét/testét ne vágjuk el, elég ha csak a mikrofon van a képben o ha több kérdés/több alanyt veszek, akkor ne legyen mindig ugyanaz a nézet. Váltsunk kompozíciót, méghozzá jelentősen. (Egy kis minimális zoom változtatás az nem jó. Helyette: riporter másik oldalára állni, fejről közeli/fél alakos felvétel) Felvétel darabokban, 1 kamera használata (filmes világ): ugyanazt a jelenetet több szögből felvenni -> sokszor kell a jelenetet eljátszani utómunka: megtervezni, hogy melyik mondat/jelenet melyik kamera állásból legyen benne a végső vágott anyagban
11. óra (okt. 13.) - vektorgrafika: vonalak, sokszögek, körök, ellipszisek, Bezier-görbék + vastagság, stílus, szín, kitöltés (akár színátmenetes) - vektorgrafikus rajz előnyei raszteres képpel szemben: o „végtelen” felbontás: tetszőleges nagyítás o könnyű transzformálhatóság (forgatás, nagyítás, stb.) o kitöltés árnyékolása, megvilágítás erősségének helyének figyelembe vételével 3D hatás!
- ZH megbeszélés (5-10 perc) DEMO: - átlátszóság, - vektorgrafikus, - RAW develop (zaj, színhelyesség, kontraszt/telítettség, dinamika csökkentés) IV. Feliratozás - fontok: o rövid történet: raszteres, Adobe Type-1, TrueType, OpenType o fontok tárolása: spec. formátumban, eleinte 1-1 karakter, ma karakter elemek, egy file-ban akár több font is (normál, dőlt, félkövér, stb.) egyetlen font családból o áttetszőség V. Audio - Fogalmak: dB (+mi a sok, mi a kevés dB), digitalizálás (időbenamplitúdóban diszkrét
12. óra (okt. 18.)
-
Jelszintek: o elektronomos: dBu, dBV, referencia szintek, jellemző értékek (mikrofon, elektr. hangszer, stúdiótech. berendezés) Digitalizálás: o dinamikatartomány, headroom: nagy jelszint kell, de semmiképpen sem túlvezérlés Mikrofonok: o átalakító fajtája szerint: dinamikus, kondenzátor (prepolarizált és elektrét is), tápellátás (elem/fantom)
