1,~ : Y:l u
Magyar Zoltá n országgyűlési képviselő
,, ~>F riatxy~z.~t7a :
V, (
Étkezett 2015
SZEPT i -8•
tci
Írásbeli kérdés Kövér László úrnak, az Országgy űlés elnökének Helyben
Tisztelt Elnök Úr ! Magyarország Alaptörvénye 7 . cikk (2) bekezdése, valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI . törvény 42 . § (8) bekezdése alapján írásbeli kérdést kívánok benyújtani a Földművelésügyi Minisztériumot vezető miniszterhez, mint a tárgyban illetékes minisztérium vezetőjéhez „Segíti-e a Kormány azok munkáját, akik a hazai és eurázsiai ragadozó madárfajo k tenyésztését és ápolását végzik? ” címmel. A benyújtott kérdésemre a választ írásban várom .
Tisztelt Miniszter Úr ! Szerencsére hazánkban számos olyan szervezet található, amely szívügyeként viseli a környezet-, természet-, és állatvédelmet. Egy ilyen szervezet levelét szeretném most továbbítani Önnek, amelyben arra kérik az országgyűlési képvisel őket, hogy segítsék j ó szándékú munkájukat az hazai és eurázsiai madárfajok tenyésztését, védelmét , megismertetését és ápolását illetően. A Magyar Madarászok Természet és Állatvédelmi Egyesületének levelét mellékletben csatolom Önnek . Kérdezem Tisztelt Miniszter Urat, hogy a Ievélben leírtak alapján, hajlandó-e segíteni a Kormány a Magyar Madarászok Természet és Állatvédelmi Egyesületét a hazai é s eurázsiai madárfajok védelme érdekében ? Várom érdemi válaszát ! Budapest, 2015 . szeptember 16 . Tisztelettel :
Kérelem a MAGYAR PARLAMENT NEMZETI ÉRZELMŰ KÉPVISELŐIHEZ a lakosság közérzetjavítását is segítő madarász hagyományaink megőrzését elősegítő környezetvédelmi téves szemlélet megváltoztatásához ! Tisztelt KÉPVISEL Ő!
A Magyar Madarászok Természet és Állatvédelmi Egyesületének nevében fordulok Önhöz a tárgyban megjelölt munkánk el ősegítésének támogatásához. Tárgy : Kérelem, a hazánkban, természetben is él ő, és vagy esetenként előforduló eurázsiai madárfajok tenyésztett egyedeinek egyesületünkön belüli tartására, tenyésztésére . Továbbá a nem fokozottan védett sérült egyedek külön egyedi engedélyeztetés nélküli ápolására , gondozására . A tárgyi témában kérnénk Öntől segítséget és lehetőséget személyes meghallgatásra. A tartás, tenyésztés célja: E fajokkal korábban a kiállításainkon, iskolákban nagy érdekl ődést
váltottunk ki a diákok és a lakosság körében . Megdöbbent ő, hogy a lakosság mily kevés ismerettel rendelkezik, a magyar madarászat múltjáról és jelenér ől, pedig ez NEMZETI HAGYOMÁNYUNK része . Ismeretterjesztő bemutató oktató el őadásokkal, e hiányosságo n sokat javíthatnánk, ha élő egyedekkel szemléltethetnénk természeti környezetünk szépségét , sérülékenységét, védend ő értékeinket. A hazai fajok engedélyezett tartásával, szervezett kereteken belül jobban megismerhetjük, és másokkal is megismertetnénk életciklusaikat, táplálkozási szaporodási szokásaikat . Önként vállalt tenyésztői programokkal, ellenőrzéseinkkel, meggátoljuk a vadon él ő egyedek befogását. A tenyésztett egyedekkel megóvjuk és bemutatjuk a régi idők magyar madarászhagyományait, mely a solymászatta l azonos módón nemzeti hagyományunk része . Több előadáson személyesen tapasztaltuk, hog y a magyar madarász múlt felelevenítésére, meg őrzésére a lakosság jelentő s tömegeinél hasonl ó igény jelentkezik, mint a magyar őstörténet feltárására . Ennek az általunk ismert igénynek a megvalósításához anyagi forrás nem szükséges, csupán egy beidegz ődött helytelen politikai szemléletet kell módosítani. Törvénymódosítás helyett, egyértelm ű törvényértelmezést kérünk, mely elismeri a tenyésztett egyed fogalmát, továbbá a tenyésztés fontosságát a vado n élő fajok megőrzése érdekében ! Meggyőző déssel valljuk, hogy a természeti er őforrások kirablását a tenyésztett egyedekke l lehet megakadályozni! Egyesületünk célja jóval több egyszerű hobby tevékenységtől. Így az oktatással, bemutatással, sérült egyedek ápolásával, hagyományaink meg őrzésével együtt, egyértelműen a lakosság körében is közérzetjavító közérdek ! Szervezetünket a Fővárosi Bíróság 12 .Pk.60.650/2006/3 .sz. bejegyezte, melynek alapvető célja, a hazai énekesmadár fajok kiemelt védelme, ennek érdekében tenyésztési javaslato k kidolgozása, a tenyésztett egyedek magántulajdonának elismertetése, önkénte s környezetvédelem, mindez együttműködve hazai és nemzetközi szervezetekkel, hatóságokkal . Tisztelt Képviselő!
A magyar szervezett madarászok nevében kérem Önt, és segít ő munkatársait, hogy elfoglaltságuk ellenére szánjanak kérelmünk megfontolására egy csekély id őt, és
lehetőségeihez méltóan támogassák tevékenységünket a környezetvédelmi hatóságo k szemléletének érdemi módosításában . Kérelmünk előzményei:
Magyarországon az európai madárfajok tartásának hagyománya több száz éves . Lásd. Herman Ottó, Chernel István munkássága, népdalaink, kerámiáink stb . Az Európába beáramló papagáj és egyéb egzotikus fajok tömegei sem tudták kiszorítani az e fajok iránti érdeklődést. A hazai környezetvédelem kizárólagos tiltó rendelkezései hasonlóan eredménytelenek maradnak . A tiltás következtében n ő az illegális tartás, evvel a vadbefogás . Ez az állapot senkinek sem jó , és újból és újból megoldást várva a felszínre tőr. A Magyar Madarászok Országos Egyesület e /MDOE/ már 1990 .-ben együttm űködést ajánlott a zugbefogások és zugtartáso k felszámolására. Kértük a legális tartás engedélyezését . Akkor a Környezetvédelmi Minisztérium Élő világvédelmi Osztálya egyetértett szándékunkkal É . 12/1991 . ikt sz . . Ezt követően a Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság 1991. július 4. kelt BTI-559/2/91 sz. határozatában befogási, tartási engedélyt adott . Az engedélyezett fajok szaporulatával szabadon rendelkezhettünk . A határozatban lév ő előírásokat tagjainktól megköveteltük . A madarakat zárt gyűrűvel elláttuk, az elhullásról, szaporulatról nyilvántartást vezettünk . A madarak szaporulatával értelmét vesztette a természetb ől történő állomány befogása . Az igény megszűnésével a piacok zugárusai is elt űntek. E téren elért eredményeink kiemelked őek, és mind ez a hivatalok érdemeit is felértékelték . Továbbá nem lebecsülend ő az a kötetnyi ismeret, melyet a tenyészt ő i tapasztalatok nyújtottak. Kiállításainkat, bemutatóinkat évent e több ezer felnőtt és diák megtekintette . A hivatalok szervezeti, ellenő rzési jogköre az évek során változott . Az MDOE és jogutódja az MDOSZ mely közhasznú szervezet az új hivatalokkal is a kapcsolatát folyamatosa n fenntartotta . Mind két szövetség elnökeként személyesen tartottam a kapcsolatot a felügyel ő hivatalokkal és vezettem az európai fajok nyilvántartásait, ellen őriztem az előírások betartásait . A hivatalok észrevételeit útmutatóit felhasználtuk . Tevékenységünkbe n elmarasztaló határozat nem volt . Sajnálatunkra ennek ellenére, a Közép-Duna-Völgy i Felügyel ő ség a korábbi engedélyünket KTVF : 6663-5/2006 sz . határozatával érdemi indok nélkül visszavonta. A visszavont engedély anyagi és erkölcsi kára a madarász társadalmunkra évekig kihat . A sebek gyógyítgatására tett minden kísérletünket a folyamatos vállalásaink ellenére a felügyelő ségek a kormányok törvényhozására hivatkozva rendre visszautasították . A hivatalokba vetett bizalom minimálisra csökkent, mivel a valós gondok rendezésére tet t javaslatainkat érdemtelennek tekintették, azokat válaszra sem méltatták . Mindezek ellenér e madarászaink, szándékuk bizonyítására létrehozták a Magyar Madarászok Természetvédelm i és Állatvédelmi Egyesületét, mely egyesület egyben a madarászok szövetségeinek tagszervezete . Az új egyesületünk megkísérli kezelni azt a helyzetet is, mely az UNIO S kötelezettségekb ől, előnyökb ől, hátrányokból feladatunk . A madárinfluenza megfékezésér e tett kereskedelmi korlátozások az EU-n belül is megszigorította, leállította az egzotikus fajo k behozatalát . Az európai kiállításokon és börzéken ennek következtében tömegesen vanna k jelen a hazánkban védett fajok tenyésztett gyűrűzött egyedei . E fajokat több országban
nagykereskedőknél is beszerezhetők, ellátásukhoz takarmány gyárakat működtetnek. A határok lebontásával az uniós állampolgárok szabadon hozzák-viszik e fajokat . A szervezett madarászaink, ha betartják azt a hatósági törvényértelmezést, mely nálunk tiltja a tenyésztet t egyedek tartását is, akkor e tilalom egyértelm ű hátrányos diszkriminációt jelent számukra minden más ország uniós állampolgárával szemben . Kéréseinket a felügyel őségek e témában a 384/2006./XII. 23/ kormányrendeletre hivatkozva sorozatosan elutasítják . Teszik ezt annak ellenére, hogy e rendelet kifejezetten a természetben vadon él ő egyedekre vonatkozik. Mi a természetb ől egyetlen egyedet sem kívánunk kiemelni . Nem tudjuk elfogadni azt az érvelést , hogy a hazai szabályozás faj alapú, mely nem tesz különbséget a vadon fogott vag y tenyésztett egyed között . A faj alapú védettség esetén bejelentési kötelezettség nélkül hazánkban még kanárit sem tarthatnánk! Magyarország által is elfogadott közösségi é s nemzetközi védelmi, kereskedelmi törvények egyértelműen alkalmazzák a tenyésztet t fogalmát! /CITES/ Nagyon nagy tisztelettel kérjük Önöket e felvetés újragondoltatására . Bízunk jóindulatú döntésükben, mely egy minisztériumi határozattal, más ország gyakorlatá t adaptálva, minden alapproblémát orvosolhat . Hasonló gondjaink vannak a 292/2008/XII. 10./ kormányrendelet hatósági értelmezésével is . E rendelet több korábbi jogszabályt hatályon kívül helyezett és szintén a veszélyeztetett vado n élő fajok kereskedelmét szabályozza . A rendelet nem tartalmaz olyan mellékletet, mel y információt ad azokról a faj okról melyek nálunk védettek . Legyenek olyanok, melyeknek hazánk megszokott természetes életterük, vagy olyanok melyek Ázsiából egyszer idetévedtek . A tenyésztett fogalmát egyéb iránt a magyar jogalkotás is alkalmazza . A tarthatatlan helyzetre egyetlen példa: hazánkban megfelel ő feltételekkel bárki tarthat, tenyészthet ara papagájt, d e erdei pintyet, kucsmás sármányt, süvöltőt, fülemülét stb . nem. Tehát pontosítani szükséges a bejelentési engedélyhez kötött, azaz CITES-hez tartozó azon fajokat, melyek többség e tömegesen tenyésztett egyedekből beszerezhető, illetve azokat melyek a CITES LISTÁKO N nem szerepelnek, az UNIÓBAN szabadon beszerezhet őek, de hazánkban tartásukat a hivatalok munkatársai tilosnak értelmezik . Nagy gondot jelent az is, hogy más Uniós tagálla m polgárai az általuk szabadon tenyésztett ilyen madarait elkobzási, büntetési fenyegetettsé g mellett, még kiállításainkon sem mutathatják be . Erre érdemi magyarázatot nem találunk , mivel tudjuk, hogy a magántulajdon sérthetetlensége minden Uniós állampolgárnak alapjoga . Határozott véleményünk, hogy a kormányrendelet szerint, az európai-ázsiai fajo k tenyésztett egyedei, melyek a mellékelt listákon nem szerepelnek, szabadon, bejelentés i kötelezettség pontosításával tarthatóak, tenyészthetőek. A jogszerű tartás azon feltételei is biztosíthatók, melyek a beszerzés forrására, nyilvántartások vezetésére utalnak . Tisztelt Képviselő!
Összefoglalva kérésünk lényege, melyben segítő támogatásukat kérjük a következ ő. Szüntessük meg a hazai tenyésztőinknek azt a hátrányos helyzetét, mely szerint más unió s tagtársunk természetes joga olyan hazai fajok tartása, ami nekünk tilos . Kérjük, hogy a Minisztérium hivatalai koordinálják, támogassák munkánkat egyértelm ű útmutatásaikkal, egyeztetett, rendszeres konzultációkon . Támogassák tenyészt ői programjaink megvalósítását .
A Magyar Madarászok Természet és Állatvédő Egyesülete ez úton is ismételten felajánlj a együttműködését a területi felügyel őségeknek, hivataloknak . Vállalja, hogy e területen a szabályozott rendet betartja és betartatja . Saját költségeinkkel önkéntes ellen őrzéseket végzünk kiállításokon, börzéken, a befogások újbóli elterjedésének korlátozására . Részt veszünk madárvédelmi programokban . Vállaljuk a lakosság által megtalált sérült egyede k befogadását, ápolását . Igény esetén a hatóságoknak az európai fajokról éves összesítő jelentést adunk. A természetből semmit nem kívánunk elvenni. A tenyésztett madarakkal éppen ezér t természetvédelmi érdeket nem sértünk, még akkor, sem ha azt valaki egyszer űen csak kedvtelésből tartja. Célunk ettő l azonban jóval több . Mi is szeretnénk átadni tudásunkbó l valamit a jövő nemzedékének, hogy legyenek követ őink a tenyésztői munkánkban, madárismeretben . Felhívom figyelmét, hogy az egzotikus fajok beszerzései egyre nehezebbe n és igen magas áron érhet őek el, ami egyértelmű táptalaja az illegális befogásoknak . Megakadályozására a bejegyzett madarászszervezetek képesek, mivel alapvet ő érdekünk. Minden érdemi vitára, konzultációra szervezetünk készséggel rendelkezésükre áll . Reményeink szerint vannak és lesznek a MAGYAR ORSZÁGGY ŰLÉSBEN olyan képviselők, akik értik, hogy a madarász hagyományaink meg őrzendőek. Ennek művelése jelent ős közérzetjavító érték . Fenntartásra a madarász szervezetek méltóak és alkalmasak. Az Ön, illetve a vezető tisztségviselők támogatása mellett többen megérthetik a solymászatot, a z énekes madarak szeretetének a néplélekbe ívódott gyökereit . Amennyiben érveim kérelmemben kevés lenne, úgy e néplélek bizonyítására segítségül hívhatom népdalaink , szólásaink, nagy költőink Arany János, Pet őfi Sándor, Tompa Mihály stb . gyönyörű madaras megjelenítéseit . Végezetül a madár, mint közérzetjavító gyönyör űség: „a madár éneke örömére van a munkásnak . Az a szegény falusi és kisvárosi iparos, ki hétfőnap hajnalától szombatnap alkonyatáig görnyed műhelyében és ráéhezik a természetre, legalább egy szerény csíz, vagy tengelice madarat tartogat kalickában, valóban a maga gyönyör űségére. Ne sajnáljuk tőle, mert maga sem sokkal több, mint madara, rab!” Herman Ottó 1902 . Ma miért sajnálják? Kelt. Budapest, 2015 . augusztus 14 . Tisztelettel a szervezett madarászok nevében Lakó Antal az európai fajok korábbi felel őse, szervezet elnöke. Levélcím: 1204 . Budapest Magyar u . 4. Tel: 284-3201
