U.ANOÜ TrtRTIíNKTl ADATOKKAL llt'SZ > l KÁFIKIS TÁÜI.ÁVAI. tó A KOI.I.ÉCIVMI Él *
KKI'EIVEI. IU.ISZTRÁI.VA.
HAZÁNK EZERESZTENDŐS FENNÁLLÁSÁNAK E M U i K É R E
I \ \ R A 1)1
K Á L M Á N ,
KIAhTA AZ KK!>. BV. KEI- Ei.YIIÁZKERÍT.ET HiAZGATÖ-TANÁCSA.
KOLOZSVAK. AJTAI K. ALBERT KÖNVVKVOMHÁJAI
- 2 1 8 f i 4?
FŐTISZTELETÜ ÉS MÉLTÓSÁGOS SZEMERJAI
SZÁSZ DOMOKOSNAK, AZ ERDÉLYRÉSZI EVÁNG. REFORM. EGYHÁZKERÜLET PÜSPÖKÉNEK, A FŐRENDIHÁZ TAGJÁNAK ÉS EGYHÁZKERÜLETÜNK OKTATÁSÜGYE FELÜGYELŐJÉNEK,
AJÁNLJA E MÜVET
ELISMERÉSE J E L É Ü L AZ E G Y H Á Z K E R Ü L E T
IGAZCIATÓ-TANÁCSA.
ELŐSZÓ. A honfoglalás czeredik évében, mi is hozzá kívánunk járulni a nemzeti millennárium teljességéhez, a gondjainkra bízott tanintézetek múltjának és jelenének ismertetése által. Tudni és tudatni akarjuk: méltók-e ezek az intézetek nemzetünk bizodalmára, mely meggyökereztette, és hitsorsosaink kegyeletére, mely mindenkor melegen ápolta? Haladnak-e a korral? S biztathat-e a remény, hogy ezentúl is versenyre képesek lesznek és hogy jó irányban fejlődni fognak? E végre írattuk meg c könyvet. Érdeklődő hitfeleinket és az oktatásügy barátjait így tájékoztatván, önálló Ítélet alkotására akarjuk birni. Az egyház földjéről hajtott ki eredetileg az oskola s e hagyományos kapcsolat a kettő közt a mi erdélyi egyházkerületünkben ma is fennáll; ma is, erőnk nagyobb részét és legjavát fordítjuk azok ápolására, őseink áldozatkészsége. bámulatra és tiszteletre méltó kitartása, melyIvei, daczára a folytonos kül- és belháboruk sanyargatásainak. idegen kormány jogtiprásainak, számos fő- és közép-oskolát állítottak s tartottak fenn. buzdító példakínt áll előttünk: hitbuzgósággal párosult böleseségük eszmei mozgalma ma is él vezérl'érfiaink lelkében; ma
VIII
is megtermi gyümölcseit protestáns társadalmunk talaja és erőforrásai kiapadhatatlanoknak bizonyulnak. Mi hiszünk és hinni jogunk van protestáns oktatásügyünk szükségességéhen és jövőjében. Kolozsvárit, az 18í)(i-ik esztendő januárius havában. Á7, igazgató-tanács.
I.
A kolozsvári ev. ref. theologiai fakultás. (KÍ|>|M'I.)
A fejedelmi korszak eltűnte óla, kélsi^lelenfll az utolsó évtized « legfontosabb az erdélyi ev. ref. egyházkerület életében. Nagy erő. rendílheletlen kitartással párosulva, jellemzi az egyházkerület munkásságát a konzerválás terén a múltban, de szinte emberfeletti erőfeszítés, a sikert legyőző és foglyul ejtő törhetetlen élőhaladás a kitűzött ezél felé: ez az alkotásokban gazdag jelennek a jelleme. Nem kiesinylendő a multak sikere sem. de az emberi szellem sajátos természeténél fogva, az élet konzerválásának jobbára esak uegáliv munkásságát, ha az századokon át tartott is. nem habozik egy pillanatra sem alárendelni a tényleges építés, az alkotás eredményeinek. Szent vallásunk pedig szentesíti amaz emberi felfogást: mert semmit, a mi esak uegáliv. önmagában meg nem tűr. helyeslésével el nem lát. Kgyházkerületünknek újabb időben új élet kezdi átjárni ereit. A zsibbadt tagok erőhöz jutnak. A félholt, dermedt állapot szűnő léiben van. A halálos aléltság. melv az anyagi nyomor miatt csak lengéiéire kényszerítene kerületünket, helyt ad az éleinek. Az egyházkerület testi éleiének feltételei immár megadvák, midőn magasztos ezélja eléréséhez szükséges külső eszközöknek eddig nélkülözött minimumánál jóval több áll rendelkezésére. De ne felejtsük el soha. hogy a külső intézmények által létesített élet soha sem az igazi. Anyaszentegyházunknak lehetnek megannyi templomai, oskolái, szépen renoválva, pompásan épitve; lehetnek szegénységet alig. vagy éppen nem ismerő lelkészei, tanárai, tanítói ezer számra : de azért maga az anyaszentegyház lehel
se hull, se eleven. A lélek az, a mi megelevenít. A leikel kell bevinni a tagokba és akkor a bénák megépülnek, az épek munkához Iáinak s a munkán, Isten országának építésén, Istennek áldása van. Ily szempontból óriási fontosságú egyházkerületünk nagy alkotásai között a legnagyobb, a Kolozsvárit (elállított, a KerenczJó/.sef tudomány-egyetemmel szoros kapcsolatba liozoll. Ibeologiai fakultás. Nem a fakultás munkássága, mert ilyenről még szólni alig lehet, (le hivatása, mely még falait is áthatja és a lélek, mely hivatásának betöltésére kényszeríti, a ezél. melyért létesült és az eszközök. melyekkel czéljának elérésére tőr. a kormány, melynek biztos kezek irányítják futását magasztos czélja felé és végül. hogy mindez nem embernek és nem emberért, hanem az anyaszentegyháznak javára és Isten országának terjesztéseért lélesfíll: mind ezek együtt a biztositéka annak, hogy egyházkerületünk nem végzett hiában való munkát, midőn nagy küzdelmek között, roppant önmegtagadás és áldozatok árán. egy újabb papnevelő intézetet létesített. l'jabbat, mondom, mert az egyházkerületnek eddig is volt és most is van más papnevelő intézete. Az egyházkerületé az is: kétségtelen ez dicső emlékű alapítójának saját nyilatkozataiból. »(iymnasii et Scholarum Rvfornmtae Evangclicac Religionis collcgimii in liac civitate nostra Alba-Jtilia tundaluni brnigne voluissemus» fis éppen az a körülmény, mert az is az egyházkerületé, tette oly nehézzé ez újabbnak létrehozását, pedig éppen annak tényleges állapota tette szükségessé elébb annak újjászervezését s majd a kiegyenlít hete!lennek látszott érdekellentétek, egy újjal helyettesítését. figy Ibeologiai fakultásnak Kolozsvárit leendő felállítása a lelkészképzés és a lelkészi hivatással áll legszorosabb kapcsolatban. A lelkészi hivatás a gyakorlati életbe viszi azt ki magát neki szenteli. Nincs életpálya, mely czéljának gyakorlati volta szempontjából a lelkészivel vetekedhetnék, meri nincs a gyakorlati életnek az az ága, n elv az embert vallásos szükségleteitől, ezek kielégítésének érzetétől megfosztaná. Ezért, ha a lelkészképzést helyesen akarjuk felfogni: az elméleti tudás megszerzésére való képesítésben azt soha fel nem találhatjuk. Az elméleti tudást itt ki kell egészíteni a gyakorlati képesítettségnek és egy, a lelkészi hivatás sikeres betöltésé hez okvetlen megkívántató szellemi és társadalmi általános műveltségnek is. Vannak helyek, melyeken mindez el nem sajátítható. Szomorú tapasztalatok igazolják, ha a szük lálkürü párlikulárizmusnak egyházi belételünk kebelében való virágzását szemléljük, hogy ennek
o k ú i helyi v i s z o n y o k b a n t a l á l h a t j u k lel. A I n d á s k ö z l é s e t a l á n n e m h i á n y o s , d e a g y a k o r l a t i élettel v a l ó i s m e r e t s é g é s e g y á l t a l á n o s a b b . m a g a s a b b , á t t e k i n t ő m ű v e l t s é g n y o m a i t f e l f e d e z n i , n e m igen vagyunk képesek.
Az egyetemi képzés, ha ehhez kellő gyakorlati oskola is járul, ez a kettő együtt képes igazi, hivatásuknak teljesen megfelelni képes lelkészeket nevelni. Midőn egyházkerületünk, mondhatjuk, magyar prot. egyházunk a Kolozsvárit felállítandó egyetemhez, illetőleg, ennek tervezett theologiai karához fűzött reményeit az 1872. XIX. t.-ez. keresztül húzta, magunkra maradt e feladat, hogy a helyesnek felismert czélt önerőnkön, állami jóakarattal, megvalósítsuk. A theologiai akadémia helye nem leheteti más. mint Kolozsvár. az egyetemnek székhelye, melyhez egyúttal már bizonyos történelmi tradieziók is fűződlek. A Itelhlcn (bíbor által (iyu'lafehérvártt fundált kollégium külsőleg KiXX-ban feloszolván. Kolozsvárra költözött ál. arra a helyre, melyet az A. C. I. I'.; 10 T. 2 A. eollegiumnak legalkalmasabb helyül ítélt és a mely Gyulafehérvár mellett mindig ott említtetik. Apafii lti(i2-lien Kolozsvárról, mely ellenséges kézben volt. Knvedre helyezi át, miután a >Kolozsvárin plántált eollegilimra . . . ez háború és alkalmatlan állapotok miatt, mostan illendő gondviselés nem lehet... nem lévén mostan erre alkalmasabb hely Knyednél, mind a eollegium jószágára s mind egyéb dolgokra nézve, szállást és maradást oda rendeltünk. így került Xngyenyedre és maradt ott a Bethlen-kollégium minden tartozékaival. így papneveldéjével együtt is. Ez utóbbi 1X5 l-ben újból Kolozsvárra költözött, minthogy a négy főkollégium mellett fennálló theol. tanszékek egyesítésével létesült -teljes kiterjedésű papnövelde* a püspöki legfőbb felügyeleti jog gyakorolhalása végeit, a püspöki székhelyivé tett Kolozsváron, mint különben is legalkalmasabb helyen. állíttatott fel. De a mini kél századdal előbb a kollégium, most a theol. akadémia 1862-ben újra Nagvenyedre helyeztetett vissza. Az egyházkerületben a 70-es években megindult mozgalom, mely a lelkészképzés reformjának szükségességéből indult ki. nem az ill mellékesen említett történelmi események, s bizonyos, Kolozsvárhoz fűződő, bár gyenge tradieziók alapján, hanem a történelmi tényekből. de még sokkal inkább a Bethlen-kollégium fundácziójáhól. rendeltetéséből és a lelkészképzés magasabb színvonalra emelésének eszméjéből együtt jutott arra a következtetésre, hogv a Betlilen-alapítvány által elérni szándékolt egyik czél. a papnevelés, alkalmasabban lévén Kolozsvárit foganatosítható : az alapítvány egy1"
séfjének sérelme nélkül, tisztán a jövedelmi megfelelő hányad átszolgáltatásával. éj)|> úgy. mini 1851—lSIU-hen, a Bethlen (iá hor alapitó levelében megrendelt papképzés Kolozsvárt! eszközöltessék. Az első indítvány e tekintetben 1X7 l-ben merült fel az egyházkerületi gyűlés előli s a illa Kolozsvárit létező theologiai fakultás első tervezeti alakja tehát nem más. mint hogy a lielhlcn-alapból fenlartolt tlicologin székhelye, az egyetemmel való kapcsolat kedvéért. Kolozsvár legyen. A terv azonban ily formájában nem valósulhatott meg. Talán az egyik főok az is volt, hogy Nagyciived : most már nem oly indulattal viseltetik a kollégium iránt, mint 1682-ben. mikor szívesebben látta volna bárhol, mini Nagyenyeden : de az okmányok tanulsága szerint 187l-ben még csak azért utasíttatott vissza az áthelyezési indítvány, mivel ez az érdekelt tényezők megkérdezése nélkül nem volna helyesen keresztülvihető. A következő évek alatt lényeges fordulat állott be a tárgyalt kérdésben. Többé nincs arról szó. hogy a nagyenyedi Ihcol. akadémia helyeztessék át Kolozsvárra, hanem hogy egy ^akadémiai színvonalon álló teljes közponli theologiai szeminárium állitlassék fel* olt és akkor, a hol és a mikor lehet; (1875. 78. j. k. sz.) sőt. minthogy az 1876-iki kerületi gyűlés a nagyenyedi Iheologia felitartása és egyházkerületi támogatással, kellő színvonalra állítása mellett nyilatkozott: úgy látszott, mintha egy Kolozsvárit felállítandó theologiai fakultás létesítése teljesen kibukott volna a lehetőségek sarából. A fakultásunk létesítésére irányozott első kisérlel tehát siker nélkül maradt, sőt. hogy úgy fejezzük ki magunkat, kudarezol vallott, inert éppen az ellenkező eredményi érte el. A nagyenyedi Ibeologiai akadémia, a helyeit, hogy áthelyeztetett volna, úgy megerősíttetett, hogy legalább paedagogiai okokból egyelőre kifogás alá sem eshetett. l)e talán roszul fejeztük ki magunkat. Az eszme éppen ekkor vert magának életgyökerekel és bizonyította be nem életrevalóságát, hanem megvalósulásának szükségszerűségéi. Kétségtelenül hamarabb czélt ér az egyházkerület, ha 1871-ben 1 a'ározolt állási foglal az u. n. központi Ibeologiai szeminárium n ellett, de az is kétségtelen, hogy nem a inai alakjában létesüli voir.a. Az i'Iapilványi vagyon egy sajátos helyzetet teremt ilynemű. e,;y pontból l'entartoll és igazgatóit, de kfllónbözö helyen levő inlézelek között, fis másfelől, bár a mull tapasztalatai és emlékei
sokai érnek. de egy reformnál mindig éppen a mull állal létrehozod és megkötött hibákkal is számol kell vetni. Az egyházkerület 187li-iki végzése (.'17. jksz.) veti meg a mi fakultásunknak is alapját, melynek tulajdonjoga rá nézve éppen nem vitás, pedig az útravaló egykor csak is egv kis >henigna concessio* volt. Ebben 11 kis engedményben talált Archimedesi pontra ama férfiú, ki a lelkészképzés reformjának elejétől fogva lelkes hive, egy theologiai akadémiának a kolozsvári egyetemmel való kapcsolatban felállításának, mint ama ezél mcgvalösithulása sine (pia non-jának buzgó előharezosa volt. Megdöntvén törekvéseit, kimondva a nagyenvedi thcologiának Xagyenycden maradását, fáradozásának jutalmául megajándékozták amaz engedménynyel. mely az ő ügyhuzgalomhól származó törekvéseit helyeselve, köszönettel tudomásul véve, a Kolozsvárit felállítandó theol. fakultás javára alapítványok, illetőleg, adományok gyűjtésére a felhatalmazást neki megadá. Kőtiszlelclü püspökünk. Szász Domokos, akkor kolozsvári e m. jegyző volt e férfiú, ki ama szerény felhatalmazást azzal viszonozta. hogy megajándékozta a kerületei egy kellőleg biztositolt, mintaszerűen felszerelt és berendezett kész theologiai fakultással. Ö volt az, ki Szász (ierő esperessel együtt 1871-ben az egyházkerülethez benyújtott emlékiratokban a Kolozsvárit létesítendő llieeol fakultást a legerélyesebben sürgette s a megvalósításra ar. egyházkerület e ezélra fordítható erejének felhasználásán kivii! az összes, theologiai szakképzésre fordítható egyházmegyei s kollégiumi alapok összpontosítását jelölte meg. Eszméjével egy ideig visszaszorult a közegyházi térről, de annál többet dolgozott érette magán és társadalmi úton. A nyert felhatalmazás alapján erőgyűjtéshez kezdett, (ir. Mikó Imre hozta az első áldozatot l!K)l) frilal. kit többen tetemes adományokkal köveilek. úgy. hogy a ezél megvalósításához rövid időn alkalmasnak látszó helyiségei is szerezhetett. Ilogy czéljáért folytatod fáradozásaiban nem lankadod, ázl a ezél szent voltában való hitének köszönhclé. mely löbbröl-töbhre sarkallá. Másfelől az egység, mely a küzdő személyiségében, lelkében megvolt a ezél érdekében, biztosította az alkotás egységéi abban az alakban, miül ma elérve van, aminő talán egyáltalában nem lehetett volna, ha terve nem így, sok részben önmaga állal, hanem eredeti álláspontja szerint valósul. Az egyházkerületi központi szeminárium eszméje, több mint
6
tiz éven ál aludni látszoll. Felszínre újból Xagvenyed bajai hozlák Fel. lXXX-ban ugyanis bejelenté a Bclhlcn-kullégiiun. hogy Icrbeit nem bírja, gimnáziumi egyik tanszéke javadatmái leszállitá. egy újat, kisebb javadalommal létesített s a rendszeresítendő 6-ik tlieol. tanszék terbét 1X7IÍ. évi ;ii>. sz. határozata értelmében a kerület vegye magára. A kerületi gyűlés megemlékezve azon határozatáról, hogy Iheologiáját maga akarja lentarlani. lépéseket lelt az iránt, hogy a nagyenyedi kollégium gimnáziumának s az ott levő tanitóképezdének teljes berendezése esetén, mennyivel járulhatna az egyházkerület Iheol. akadémiájának fentarlásához. A határozatban implicite a nagyenyedi tlieol. akadémia megszüntetésének terve van befoglalva. Az 1X8!). évben (10. jksz.) a Szász Domokos püspök (lK85-bcn választatott püspökké) elnöklete alatt kiküldőit '21-es bizottság egy terjedelmes dolgozatot terjeszt az igazgató-lanács útján az egyházkerületi közgyűléshez, melyben az egyházkerületi tlieol. akadémia minden fontosahh történeti Tázisait megvilágítja, a papképzés kérdését behatóan méltatja s ennek alapján kéri kimondatni, >hogy Kolozsvárit a ni. kir. I*'ercnez-József tudományegyetemmel és a mellette fennálló in. kir. tanárképezdével. valamint a kolozsvári kollégiuminál, mint gyakorló gimnáziummal kapcsolatban, az egyházkerületi tlieol. akadémiát és az állami tanárképezde ref. növendékeinek paedagogiumát, intcrnátussal és eonvictussal kiegészítve, berendezi és a lehető rövid idő alatt felállítja.* A szükséglet fedezésére szolgáló télelek között a Bethlenkollégium ideiglenes hozzájárulásából X.">()0 frl« ez. tétel is előfordul. Az egyházkerületi közgyűlés a kettős intézel felállítását kimondja. de a fedezeti rovat újabb összeállítását rendeli el. kívánva új javaslatot >a részletesen meg nem jelölt fedezeti forrásokra nézve is. Kz időtől fogva majd minden egyházkerületi gyűlésünk foglalkozik a theol. fakultá?. mindig jobban előtérbe nyomuló megvalósításának kérdésével. lXOit-ben 2U.54X Irt alapja volt már a kettős intézetnek, sőt ennek terhére már ugyanez évben tlieol. tanárt is exmiltált a kerület Nagyenyedre. IttUI-hen :il.lil>2 Irt. 1XD2ben 15.680 Irt volt a fakultás alapja. Kz évben a fakultás megvalósulása Télé egy hatalmas lépés tétetett orsz. zsinatunk ama határozata következtében, melyben a debreezeni főiskolával kapcsolatban egy bölcsészeti fakultásnak tanárképző intézettel Debreczenben leendő felállítása es másfelől egy. a kolozsvári ludomány-egycteminel lehetőleg kapcsolatba hozandó ref. theol. fakultásnak Kolozsvárit való fölállítása egyetemes egyházunk első rendű szükségei közé sorozlatolt és ezen intézetek fel-
állíthatása czéljából általános gyűjtés eszközlése elhatároztatod. Mint egyszerre szeinhe tűnik. három szemponthói is fontossággal birt fakultásunkra e határozat és pedig minden irányban kedvezöleg. Ugyanis, az egyetemes egyház kétségtelenül nem Kolozsvár és Nagyenyed harezába szólott bele. mely nézponthöl idehaza sokan az egész kerületi fakultás kérdéséi megilélni szokták, hanem hivatalos elismerése volt annak a ezéluak. melyre a fakultást tervezték. I. i. a lelkészképzés reformja szükségességének s egyúttal helyeslése az iránynak, melyben kczdcménycztetik a reform. Kz erkölcsi nyereség melled az egyházkerületi rakullás létesülhelésének anyagi lehetőségét mozditá még elő az által is a zsinati határozat, hogy a tanárképzővel kapcsolatosan létesíteni szánt pacdagogium, mint a melyet Dehrcezenben is megvalósítani szándékoznak, egyházkerületünk terliéről lemaradt s így teljes erejét a theol. fakultásnak felállítására szentelhette, miben még az általános gyűjtés elrendelésével is támogatá a zsinat egyházkerületünket. Már ez évben megvoltak nagyjában a létesítendő intézet körvonalai. ki volt szemelve a helyiség, megállapítva egy normál költségvetés, mely azonban még mindig (HMM Irt évi hiányt mutatott; és megbeszélés tárgyát képezte az egyetemmel való kapcsolat kértlése, a tanterv keresztülvitele, sőt nagyjából a tanrend is egybe volt állítva, mint ez az igazgatótanács részéről október hónapban a zsinathoz benyújtott előterjesztésből nyilván kitűnik. Minthogy időközben kerületünk vagyoni erejében tetemesen kedvező fordulat állolt be. már az 1XÍ11. évben teljesen a megvalósulás stádiumába jutod a fakultás ügye és. hozzá leheljük. kerületi lelkészképzésünkre nézve már csaknem a 12-ík órában. Az ISIM. 2:1. jk. sz. foglalja magában az intézel tényleges megalapítását. sől többet, mert az ezen jegyzőkönyvi számban közöli püspöki előterjesztés a theologiai fakultásnak úgv in spiritualihus, mint in temporalihus, valódi költségvetése, prospectusa, magna chartája. A közgyűlés a beterjeszteti költségvetést 307.295 Irt 21 kr. tőkeértékkel; 32,012 lit 211 kr. évi szükséglettel s 32,393 Irt 25 kr. évi fedezettel, tehát 3X1 Irt (15 kr. felesleggel helybenhagyta s megerősítette. kitűzvén egyúttal a theol. fakultás tényleges megnyílásának idejét is. 1X1)5. szept. l-re, s megbízván az igazgató tanácsot a tanári állások betöltésével, valamint a Ferencz-József tudományegyetemmel létesítendő kapcsolat létrehozásával is. K végső intézkedések foganatosítása immár semmi nehézséget sem okozhatott. Az építkezés a befejezés leié serényen megindult: az igazgatótanács a tanárok meghívásáról 1X115. márcziushan tar-
8
toll kerületi gyűlésen beszámolhatott, a fakultás ünnepélyes megnyitása iránt a kellő lépések megtelellek. Talán legnehezebben meni az egyetemmel való kapesolal kérdésének helyes megoldása. Ks mint legtöbbnyirc történni szokott, itl sem elvi nehézségek állottak útba; nem a felekezet által l'elállitotl akadémiának fakultás jellege, sem az egyházi és állami fenhalóság kérdése, hanem egyedül az a kérdés dominálta a helyzetet, mi talán éppen a hazai egyetemi oktatásra a legjellemzőbb, hogy hány óra hallgatása lehel valakit egyetemi polgárrá. Gr. Csákv Albin vallás- és közoktatás-ügyi miniszter 1892-ben hét óra hallgatását kívánta volna meg. Minthogy azonban időközben a tudomány-egyetemek bölcsészeikari hallgatóira is heti 20 óra hallgatást szabtak elő az addigi 111 helyett; így aztán a normának a Ihcologusokra nézve is emelkedni kellett, míg végre a jeleidegi vallás- és közoktatás-ügyi miniszter úr ápril 18-án 18,936/1895- sz. leirata a kapcsolatot létrehozta oly alakban, hogy a hittanhallgalók heti liz óra hallgatása mellett egyetemi rendes hallgatóknak is tekintetnek az egyetem bölcsészeti karán, a rendes hallgatókat megillető jogokkal és kötelességekkel együtt: d e e mellett azért fentartá a miniszter úr az 18X8. julius 19-iki 25,728. sz. kultuszminiszteri rendeletet, mely a hittnnhallgatóktől, ha középiskolai tanári minősitvényl akarnak szerezni, két évi hallgatást követel valamely hazai egyetem bölcsészeti karán. K megoldás gyakorlati jelentősége egyfelől abban áll. hogy theologiai fakultásunk öl rendes tanára közül senki sem levén a theologiai tanfolyamon megkivánl bölcsészeli és neveléstani tárgyak előadására beállítva: az egyetemmel való kapcsolat az itl felmerülhető nehézséget megoldotta; másfelől a szorgalmas és lehetséges növendékek a négy évi theologiai. illetőleg, bölcsészeti folyam elvégeztével doktori szigorlatot lehetvén, egyházi törvényeink 187. S-a értelmében lelkészi s a 188 S- értelmében esetleg theol. tanári állásra való minősítettségük kedvezőbben alakul, mint a doktori oklevél nélkül. Másik oldala azonban az e dolognak, hogy ha hallgatóinkat kötelezzük az egyetemen tiz óra hallgatására, minthogy a négy évi tanfolyamra kötelezőleg elő nem írhatjuk a tantárgyak hallgatását, az egyéni szellem s szellemi rátermettség szerint elöltük út nyílik magasabb, általánosabb szellemi műveltség elsajátítására is. de azért ki van zárva annak lehetősége, hogy valaki abban a reményben lehessen hiltauhallgató fakultásunkon, hogy egyidejűleg a tanári képesítést is megszerzi a lelkészivel együtt. Mint már előbb jelezve volt. ezekben azonban nincs még meg kellőleg a gá ránézi a arra. hogy a lelkészképzés üdvösen reformáltassék. Minthogy azonban a kiindulási pontja e fakultás létesítésé-
nck éppen ez volt: az egységes tervezel magának az intézetnek berendezésében. belső élete megalkotásában mutatja ki legjobban az egy kezdeményezés és egv kivilel áldásait. A fakultás hallgatói egyszersmind egy Ibeologiai internátus növendékei is. A mit újabban külföldön az egyetemi tlieol. képzés egyház-ellenes, vagy legalább nem egyliá/.ias eredményének ellensúlyozására, vagy kiküszöbölésére az u. u. pozitiv l'nio barátai jónak vallanak, t. i. inlernátushan való lelkész-képzés; ez valósult meg itt nálunk is. Az internátus növendékei nem a hazai főbb református iskoláink mellett ős' időktől fogva fennálló hentlakási rendszer szerint vannak elhelyezve, hanem egészen más szempontok itt az irányadók. Bentlakásra Van kötelezve minden theolngus A fakultáson hallgató nem lehel, ki egyúttal nem lakója is az iuteruátusnnk. Az internátus vezetése pedig úgy van egybeállítva, hogy az éppen a papi jellem, a prédikátori kötelesség s lelkipásztori hivatás felébresztésére, öntudatra keltésére, kifejtésére és megszilárdítására irányítsa minden igyekezetét. Kétségtelen tapasztalatok vannak azonban már eddig is arra, hogy a fentebb említett, nálunk szokásos kollégiumi hentlakási rendszer mizériái nehezen győzhetökle egy oly intézetben is, mint a mienk, mely azoktól mást nem. csupán a növendékeket vette át. De a tapasztalatok egyúttal hathatós rugók arra. hogy megkezdett utunkon valósítsuk meg intézetünknek az inlcrnátushuz kapcsolt czélját. A szellemi és jellembeli léhaságnak eltűrése, avagy éppen dédelgetése anyaszentegyházunkon boszulja meg magát. Híveink közönyösségét. egybáziallanságál. ha neméppen teljescn.de sok részben ily büntetésnek látjuk, melyet Sionunk őrei mulasztása kellett fel. Az iljuságol komoly munkához szoktatni úgy lehet, ha ilyenre őket ösztönözzük, végzésében a léhák bántalmazásaitól óvjuk és az eredményi kész szívvel elismerjük. Kzért van még napirendünk is megállapítva az internátushall és nemcsak az étkezés, meg a tanórák ideje. A komoly munkára képtelen az. ki jellemében, szellemében. még szórakozásaiban is nem nemes, nem komoly. Kzért ad meg intézetünk már falain belül kellő alkalmat az íljuságnak a nemesebb, tisztább szórakozások feltalálására. Hogy példás fegyelmei hozzunk létre, inert fegyelmezettnek kell magának is lennie annak, ki Isten igéjével mást fegyelmezni akar. nem larljuk szükségesnek a szabályok szigorát, de a már emiitett okból, alkalmazásánál nem lehelünk nagyon elnézők. De mindenben a fő. az egy czél Isten országának lelkes munkásokat, s-ilárd bajnokokat nevelni. Azonban, ki ne tudná közülünk, hogy középosztályunk s műveltebb köreink közönyének még más oka is vall. Az elemi vallásoktatás eredményei a középiskolákban, tehát az ifjúság éleiének
legkritikusabb korúban nem találnak továbbfejtésre; öntudatossá nem válhatnak, hanem inkább elenyésznek. Sokat beszéltek és beszélnek. nem éppen ok nélkfll. arról, hogy az »ecc)esiasticus seiisus- felekezeti oskoláink tanárainak nem éppen erős oldala. Persze ezt sem a középoskolában, sem az egyetemen nem nyerhették s h a gvermekkori emlékeik, vagy későbbi viszonyaik azt létre nem hozzák. ők olyat, mivel nem birnak. nem is adhatnak másoknak. Intézetünk megalkotója, midőn anyaszentegyházunk építését tfizé ki czéljául ezen alkotásában is: nem hunyt szemet ezen, egyik legégetőbb seb elölt. Internálasunk kész befogadni tanári pályára készülőkéi is, hogy ha felvétetni óhajtanak, remélve, hogy a környezetnek átalakító erejétől talán ők sem maradnak érintetlenül, hogy alkalmas eszközökkel őket is megnyerhetjük az ő leendő munkakörük keretében folytatandó, egyházai építő, nemes munkára. Hogy a feladat, melyet az intézet elérni akar, megvalósulhasson. természetesen szükségessé leszi, hogy intézetünk az ifjúságra nézve könnyen hozzáférhető legyen. Krre már eddig is nagyobb szabású rendelkezések vannak téve. de remélhető, hogy a közel jövő még előnyősebbé teszi intézetünk anyagi helyzetét. Már ez évben is ingyen ellátás kedvezményében részesültek a theologusok. és e mellett egyetemi tandíjukat is az intézet fedezi. Nagyon természetes azonban, hogy míg így az ifjak részére a lelkészi pálya végzése úgyszólván minden áldozat nélkül lehetővé tétetett: fontos paedagogiai okok arra is intenek, hogy a jövőben, éppen az elérni szándékolt ezél érdekében, óvatosan járjunk el a kedvezmények kiosztása tekintetében s elkerüljük a jótétemények összehalmozásál. A tanári pályára lépők évi Xtt Irt dij fizetése mellett lehetnek nálunk bentlakók és nyerhetnek ellátást, a mi — összehasonlítva az állam állal most létesített Kötvös-pucdagogium költségeivel — elenyésző csekélység s továbbra is fentartásál leglolebb a szemmel látható siker fogná iguzoini. Kddig persze siker és eredmény nem igazolhatja fakultásunkat oly mértékben, mint egy régi intézetet szokott. l)e szükségességét bizonyítja a jelentkezettek nagy száma, úgy a theologusoknak. mint a bölcsészei-hallgatóknak már az év elején intézetünk felé fordult figyelme és érdeklődése, .'il theologus és ,'!7 bölcsészei-hallgató vétetett fel szeptember hóban. Közéletünknek, az egyházi közéletet ériem, azonban egy sajátságos jelensége, a theologusok létszámának apadása folytán beállott verseny a theologiai akadémiák közölt • nálunk érezleli sanyarú gyümölcsei! s minthogy e tekintetben a különböző intézetek közölt csak az őszinteséget illetőleg lehet eltérés: közös munkánk áldásos eredménye sok tekintetben IUÍÍJÍ az euves akadémiák kölcsönös magatartásától.
25
Az intézel fontosságát és nagy jelentőségét azonban még két emlékezetes esemény teszi leginkább kétségtelenné. Az egyik az, hogy a mi, szept. 15-én már megnyitott intézetünket szeptember 22-én koronás királyunk. I. Ferenez József ő császári és királyi felsége legmagasabb látogatásával tüntette ki. Igaz öröm és a legmélyebb hálaérzet tölti el telkünket <) Felségének ezen legkegyelmesebb ténye felelt s az ö legmagasabb megelégedésének és elismerésének kifejezése záloga egyúttal annak is. hogy a már hivatott (18,!Kiö, 1XÍI5 sz.) kultuszminiszteri magas leiratban hangoztatott egyetemes egyházi és állami érdek, melynek fakultásunk szolgálatába állott. 0 Felségének legmagasabb tetszésével is találkozó álon valósulhat meg intézetünk állal. A november hó 3-án tartott felavató ünnepély a másik kiváló kitüntetés a mi fakultásunk részérc. meri ekkor az állal, hogy Magyarország kormányának nagyméltóságú elnöke és közoktatásügyi minisztere éppen a kormány nevében voltak kegyesek ünnepélyünkön részt venni: "kifejezésre juttatták azt a méltánylást, azt az elismerést. melylyel fakultásunk kulturális hivatásának fontossága iránt viselteinek. A magyarországi ref. egyetemes konventünknek jelenléte pedig meggyőzölt bennünket arról, hogy az 18112-iki zsinatnak nagy jelentőségű határozata, melylyel a mi fakultásunk is az. egyház elsőrendű szükségei közé sorozlatolt. ma is mint élő meggyőződés fog helyet egyházunknak szivében s fakultásunkat feladatai megoldására irányuló munkájában az egész magyar ev. református egyház rokonszenve s közvéleménye kiséri, támogatja, meri egyházunk kél legégetőbb sebének orvoslásán fáradozik. A siker. Isten áldása a becsületben folytatott munkára, reméljük. nem is fog elmaradni. Az a fő, mely az intézetet igy kigondolta, az a kéz, mely igy felépítette, az a sziv. melynek melege ápolta az eszmél elvetette korától fogva, mígnem »verbum caro l'actum est«: ma is gondolkozik, ma is lesz, ma is hevül ez intézetért. Az egyházkerület, mely vezetőjének tántoríthatatlan követője volt, most. midőn a nagy mű kész, midőn az áldozatok eredménye oll áll elölte, mely az övé. sajátja : kétségtelenül abban fogja feltalálni legfőbb irányát nemes törekvéseinek, hogy az intézetet virágzóvá tegye, támogassa, vezesse, segítse és ápolja. Nem a hagyomány. nem a kegyelet, hanem a verejtékcseppek s az egyenként egymásra rakott fillérek vonják körül ez intézményt nimhuszszal, de igazi dicsfénye munkájában fog nyilvánulni. Az intézet közvetlen vezetésére alkalmas férfiakról is kívánt gondoskodni az egyházkerület s a fakultás tanári kara. mely az internátusnak is közvetlen vezetője, oly egyénekből van egybeállítva,
12
kik az intézmény czéljára nézve az oktatókkal egyetértenek, kik minden erejüket és tehetségüket elhozták, hogy ama ezél Isten segedelmével megvalósuljon. I la még rólak röviden szólunk, talán nem is igen lehel már egyebet mondanunk e féléves intézményről. Tehát, az eddigiek befejezéséül. álljanak itl a kővetkező egyszerű adatok.
A. theologjiai fakultás tanári kara. A fakultás és internátus igazgatója s a hihlicn theol- tanára Krm'asey Bélit. Született Szegeden. 1 858 szept. 1 l-én. Oskoláit a budapesti ref. egyház nép- s középoskoláiban végezte. 1877-ben az egyetemre a bölcsészeli karra iratkozott be, de a lelkészi pálya iránt való hajlama 1878-ban a budapesti ev. ref. theologiai akadémiára vitte át. Az 1881 82-ik oskolai ével Hollandiában az utrechti egyetemen töltötte s ugyanekkor nagyobb tanulmány-átat lelt Hollandiában. Angliában és Németországban. Az 1882—811-iki oskolai év második felében m á r mini magán-tanár (docens) alkalmaztatott a budapesti ev. ref. theologiai akadémián, a hova, miután előbb 1881 februártól szeptemberig a budapesti egyházban segédlelkész volt. 1881 őszén választatott meg. előbb rendkívüli, majd 188(i-ban rendes tanárnak a hébernyelv és írásmagyarázat s a biblia tudományok tanszékére. 1891-ben a dunamclléki ref. egyházkerület egyházi aljegyzőjévé választatott. 1802 óla az Országos Hcf. I'.gyliázi Közalap előadója és jegyzője. Az 1895—9li-iki tanévtől kezdve az erdélyi ev. ref. egyházkerület állal a kolozsvári ev. ref. theologiai fakultás igazgatójául hivatott meg. Irodalmi munkásságát még mint lelkész-növendék kezdette meg s 1870 óla folyton belső dolgozótársa volt a dr. liallagi Mór által alapitolt Protestáns Egyházi és Iskolai Lapnak. 1880 - 05-ben a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság titkára volt s mint ilyen szerkesztette a társaság kiadványait, főleg a Protestáns Szemlél. Választmányi tagja. 188.1 óla, a l'rol. Árva-Egyletnek s mint ilyen. 1892-től kezdve, szerkeszti a Protestáns Árvaházi Képes Naptárt. A Piot. Egyh. és lsk. Lapon kivttl nagyobb tanulmányai különböző folyóiratokban jelentek meg. (Századok, Nemzeti Nőnevelés, Protestáns Közlöny. Pesti Napló. Pint. Szemle slb. megjelent czikkei, főleg bírálatok, vezérczikkek és tanulmányok. száma mintegy 300). Önállóan megjelent művei: János evangéliumának isagogikai ismertetése (1881); A llexalenelv előállása (188(i); Újévi egyházi beszéd i18X7i; Az ó-testamentumpae-
13
dagogiája il887): Keresztyén tanítások. egyházi beszédek <1801); Jelentés az Orsz. Ref. Egyházi Közalap tíz éves működéséről (1802) és :i Biblia női alakjai (1894). A sajtó alatt levő biblia-revisio számára a Birák könyvét és a Királyok két könyvét fordította. Tagja az Egyetemes Tanügyi Bizottságnak: alapító és választmányi tagja a Magyar Prot. Irodalmi Társaságnak, továbbá a I.óránlfy Zsuzsanna Jótékony Nöegylelnek. a Ref. Ifjúsági Egyletnek és a MáriaDorolbea egyesület választmányi tagja. Dr. Kncskeméthy lstx&n. Született Pakson (Tolna) 18<>l január III. Középiskoláit (tyürkön és Kőrösön, a Ibeologiai tanfolyamot 1I88I—88) a budapesti ref. Ibeologiai akadémiában végezte: 1888 szept. —1890 oki. Szász Károly melled volt püspöki titkár, eközben a budapesti tud. egyetemet is látogatta, Imi 181)0 máj. 17. hölcseszelludorrá avattatott. 1800 oki.—1801 l'ebr. liudáu volt segéd, azután Pakson rendes lelkész; 1805 jun. végén, mint a Kolozsvárit felállítandó ref. Ibeologiai fakultás rendes tanára N'agyciiycdrc rendeltetett ki kisegítő Ibeologiai tanárnak. Krtckczésci a Prot. Egyli. és Isk. Lapban jelentek meg. Szerkeszti a Kis-Tükör és (Szabó Aladárral együtt) a Koszorú népies prot. vallásos folyóiratot. Tagja a M. Prot. Irodalmi Társaságnak, a LórántfTy Zsuzsanna Jótékony Nöegylelnek. a Ref. Ujusagi Egyesületnek, a Budai Nöegylelnek. a Nagypénteki Társaságnak és a Történelmi Társaságnak. A héber-, görög-nyelv s az excgetica theol. rendes tanára. Molnár Albert. Születelt 1810 decz. 21. Iléderfáján (Kis-Küküllő) középiskoláit Marosvásárhelyt), a theologiai tanfolyamot Nagyenyeden végezte. Marburgban kél. I.ipeséhen egy s Utrcebtben egy félévet töltött. Itthon elébb Marosvásárhelvtt. majd Budapesten a Szőnyi-inlézctbcn tanárkodon. Majd niezősánisondi, utóbb marosvásárhelyi lelkész volt, mely állást 1805 szeptemberében a kolozsvári theol. fakultás gyakorlati theologiai tanszékével cserélte fel. Irodalmi téren már liatal korában feltűnő munkásságot fejtett ki. Többek között I'ortlage psycliologiai s bölcsészeti értekezéseinek nagy részéi lefordítva közrebocsátá. Mélyreható tanulmányai jelenlek meg: A drámai költészetről . -A tragikai bűnről', .Oidipos Kolonosban czím alatt. Kitűnt a 'Prédikátori T á n - b a n s a >Kalászok 1-ban megjeleni egyházi beszédei és imái állal. Jelenleg »Az egyházi beszédről< irt nagy terjedelmű tanulmányát rendezi sajtó alá. Mint kathedrai szónok a legkiválóbbak egyike, l'agja az EMKE-nek. Nagy Károly, a dogmalika és valláshölcsészet tanára. Szüleien 1808 oki. 27. Kis-Borosnyón (Háromszék). A tlieol. akadémiát végezte Xagyenycden; tlicologiát és lilosoliál hallgatott még
14
Marburgban és ITrechtben kél éven ál (189°/i, 18'J1/,); ibeol. magántanári oklevelet nyert Nagyenyedcn 1892 szept. 2. 1892 szept.— 1891 márcz. brassói, 1891 márcz.—1895 szept. nagvenyedi lelkész volt. Mint theol. tanár szolgál 1891 szeptembertől, előbb NagyKnyedcn kisegítő tanár minőségben. 1895 szcpt.-től Kolozsvárit, mint rendes tanár. Irodalmi téren -Kálvin llieologiája< (1895) ez. önállóan megjelent s -l)r. Kovács Ödön irodalmi munkásságai czím alatt a l)r. Kovács Ödön 25 éves tanári jubileumára kiadott •Emlékkönyv-ben (1895) napvilágot látott dolgozataival szerepelt. Tagja az Erdélyi Muzcuiu-Egylelnck s a Magy. Prol. Irodalmi T á r a ságnak. Pukoly J07.se/, a ker. egyháztörténetem tanára. Születelt 18ti(i decz. 5-én Őrben (Szabolcs). Középiskoláit Késmárkon és Sárospatakon. a theologiai akadémiát pedig Sárospatakon és Dcbrcczcnbcn végezte. 1889—1891. nevelő volt Tisza Kálmán házánál. 1894 májustól geszti lelkész s 1895 szept. 1-től a fakultás rendes tanára. Irodalmi működése a Prol. Egyh. és Isk. I.apban és a Debr. Prol. Lapban megjeleni értekezésekből s a Protestáns Szemlében kiadóit kél terjedelmesebb tanulmányból I. i. -A magyar prol. házassági jog rövid története lX7li-ig« s »A magyar prol. egyházak vagyonjogi viszonyaiáll. Tagja a Magy. Prol. Irodalmi 'Társaságnak, a Magyar 'Történelmi Társaságnak és a Szepesmcgyei Történelmi Társaságnak. Ez öl tanárból áll jelenben a fakultás közvetlen vezetősége, mely egy a hivatás fontosságának felismerésében s a buzgóságban, melylyel a reájuk hizoltakhan sáfárkodniok kell. Az ő terhök azonban nem egyedül sajál vállaikat nyomja, mert érdemes püspökünk itl is az oroszlán részi magának tartja fenn. A ki fáradtságot nem ismert, míg ez intézetet léire hozta, nem ismer most sem. míg nagy lelkének minden erejét, izzó szivének minden hevét bele nem önti a már kész alkotásba, hogy ez is legyen erős az anyaszentegyházért való küzdelemben és megollhalatlan az Isten országáért égő buzgóságban. Fakultásunk anyagi és szellemi ériékeinek birtokában, magasztos, szent czélérl, odaadó buzgósága vezetők, a legtapasztaltabb és soha meg nem rendülő liitfi kormányos gondjai alatt Istenben vetett hittel halad előre. Excelsior!
II.
A Gyulafehérvár n.-enyedi Bethlen-kollégium. (Képpel.)
Az intézetei Bethlen Gábor fejedelem, székvárosában. Gyulafehérvárt. alapította l(>22-ben. Tulajdonképpen azt az oskolát, melyben ö is tanult vala, emelte az azon évben kelt országos végzés értelmében >acadcmicum eollegium . >gymnasium illustre*. looskola rangjára. Jóhirű hazai tudósok, Keresztúri l'ál. Geleji Katona István. Csulai György mellé, külföldről Opitz Mártont, később Alstad Jánost, Bisterfeld Henriket és Piscalor I.ajost nyerte meg tanárokul Halála évében il(i2!>) az intézetről tőkepénzadoniánynyal (2IMXX) m. frl), nagy terjedelmű kiváltságos birtokok s bő jövedelmek donácziójával gondoskodott, melyek közül azonban Debreezen város évi 2 m. Irt dézsmájának élvezetében esak kevés ideig volt, a DO.IHKt frtra becsüli tokaji Hétszöllő birtokába pedig tényleg sohasem juthatott a kollégium; biztos és máig meglevő vagyoni alapját az enyedi és környékebeli részjószágok és uradalom tevék. (»Totale et integrum oppidum Enyed, una cuni omnibus censuuni. taxarum, decimarum, aliarumquc rerum. quovis nominis vorabulo vocitatarum proventibus; ilem lolales el integrae possessioués Miriszlő, Eel-Enyed, Mursina el Hidas, nec non portiones possessionariac in possessionibus Besenyő, el Henningfalva in Albensi Transsilvaniae el Décsc in Thordensi Coniitatibus existenles, simul cuin cunctis suis utilitatibus cl pertinentiis quibuslibet.* Az alapítólevél szavai.) A kollégiumnak az alapitó fejedelem életében megkezdett és I. Bákóczi György gondjával befejezeti épűlele, Gyulafehérvárt a várban, a főkaputól jobbra, kettős udvaru emeletes négyszögépület ma is fennáll, katonai laktanyául használva. 011 virágzott
III
az intézet lli/iX-ig. öl középosztályival, három éves filozófiai tanfolyammal és a kollégium rendeltetését (»Collegium verbi IJci ministroruin 11lit• Ti! 1 iumt[iu- urlium professorum cl scholac, instiliiendac iuventutis causa, fundatumo belelőző thcologiai folyammal. Gyulafehérvári korszakában utolsó tanára volt (mint S. S. Tli. l)r. el Professor; Universitatis Albensis Kector l'rimarius ) liasirius Izsák, a kivégzett I. Károly angol királv elbujdosott udvari káplánja. Ott nevekedett, s az utreeliti egyetemről hazajőve, olt kezdte meg. mint tanár, izgatását a tanítás módjának javitása és magyar nyelvű tudományosság teremtése iránt Apáczai Cséri János, a kit azonban a liasirius féltékenységének sikerült onnan lfiőfi-han elüldöznie s a kolozsvári kollégiumhoz áttétetnie MiöK-ban II. liákóezi György fejedelemnek lengyelországi hadjárata Krdélyrc vonja a szultán haragját: a beküldött tatárcsorda benyomulván Gyulafehérvárra: dulásának. pusztításának a Bethlen könyvtára és kollégiuma is áldozatává lesz. Az iljuság maradványa. {' ."> diák, vendégképpen Kolozsvárra menekül. A szétszórt kollégium jövőjét fontolgatva, akkor készítette Apáczai azt az akadémia (egyetemi tervét, melyei Harcsay Ákos fejedelem elébe nyújtott, s melyben egy teljes magyar egyelem szellemi és anyagi szükségeit fölfejtvén, az. uiőhhik tödözésére nézve apróra fölszámítja, hogy azzal a provcntussal, melyet esztendőnként l'cjérvárott az feljebb való esztendőkben, az. örök emlékezetű liclhlcn Gábor halálától fogva, az professorok. mesterek és deákok pereipiáltanak, egy pénz augmcntatio nélkül (csak jó rendbeli állították volna mind az scholál, mind az proventust) liz professorokal. vagy tizenegyet és száz alumnus deákokat tarthattak volna: mely személyek egy egész Akadémiái tötlek volna az számra nézve: sok cxpcctansok és sok nemesek és idegen vallásnak is couíluállak volna.< Apáczai lerve az Approbala Conslitutio I. rész, 10 titulus 2. ártikulusára való ligyelemmcl s messzébh és magasabbra is néző törekvéssel készült. »L)c. irja Bod Péter, ez az ország akkor a törökök, tatárok által elpusztíttatott, ő is megholt, liarcsav Ákos is megöletett s a jó igyekezet füstbe mcnl.« És mivel a •Kolozsvárott plántált kollégiumra . . . . ez bábom és alkalmatlan állapotok miatt mostan illendő gondviselés nem lehet,« ltitö-ben Apafi lejedelem akkép rendelkezett, hogy az intézet Envedre. mint fekvő birtokainak központjára, telepedjék. A város lakossága nem nagyon örvendett az ide telepítésnek, mert a Bethlen-kollégium földesúri jogok kiváltságos birtokosa volt. a város pedig dézsmalerheil könynvebbiteni, a kollégium földesúri hasznait rövidítgelni szerette.
Összeütközések, jogviták, pörök és egyezkedések más meg más kérdésben, kétszáz év alatt újra meg újra merültek fel a város és kollégium közöli; mindamellett a kollégiumot és a várost az egymásra utaltság s a kiállóit közös romlások és veszedelmek mindinkább összeforrasztották. Az Enyedre telepitett intézel, a fejedelem jóakarata s a gondviseletére rendelt kurátorok buzgósága mellett, lassan-lassan folyvást fejlődőit. Szászhúsz éven át, az 1780-as évekig, rendszerint bárom rendes professora van. a theologiai, a nyelv és bölescleti tudományok s a matbésis és llzika tanítására: az alsóbb osztályok ifjúságát, a professorok vezetése mellett, évről-évre változó köztanitök, s az érettebb tanuló ifjak, mint privátus praeceptorok, oktatják és nevelik a tanítva tanulás és a szervezett cgyűttlakási társadalom elvei szerint. Eleinte összevásárolt polgári házakban helyezkedett el. majd Apafi fejedelemségének utolsó éveiben, emeletes, nagy négyszögű épületet emelt az intézel. De nem sokkal ezután, az 1701—11-iki Hákóczy-mozgalmak idején, ismételi lölprédálásl szenved, kimerül, elszegényedik, második nagy romlásán megy ál. 1704-ben a tanuló iljáságnak is véradót kell fizetnie: a Habutin császári tábornoktól Enyed felprédálására rendelt esapatok utoljával a deákok egy csoportja. városi polgárok társaságában, önvédelmi tusába keveredik: az elesetlek sírhelyét és neveit a kegyelet őrzi. 1707-ben ismét feldúlták a Habutin hadai s a kollégiumnak az elmenekült tanárok állal befalaztatott gyűjteményeit elpusztították. A tanulók a toroczkói hegyek közt találtak menedéket egyik tanárukkal; a más kél tanár Kolozsvárra és Nagybányára menekült. 1700-től fogva békén maradt az intézet, de segédforrásaihól rendkívül kifogyva. Mindjárt a kollégium fcldukilása után, Slepney lord angol követ Bécsben, szóba hozta a császár és Bákóezv közi folyt alkudozások alatt, hogy az enyedi kollégiumnak .">0.000 tallér kárpótlási adjanak. Ez megtagadtatván, gr. Teleki Sándor kurátor és Pápai Páriz Kerencz professor kéréseire, az angolországi hitsorsosok gyűjtöttek a kollégium l'ölsegélésére 11.000 font sterling tőkéi, nielv legújabb időkig a londoni bankban letéve, kamatozott. A helyreállolt nyugalom éveiben, a lanílás-nevelés munkája régi medrébe tér. De anyagi fejlődésében sok aggasztó körülmény gátolla az intézetet. A megtagadott debreczcni dézsina megnyeréséért sikertelenül alkudozék és pörlekcdék. 1751-ben végképpen elveszilé azt. Ugyanekkor a királyi liskits az intézetnek összes vagyonához való tulajdonjogát is pörrel lámadá meg, mely csak tizenhat év múlva enyészett el. Meg-megújuló bosszusúgot és kárt szen2
18)
vede az intézel hűtlen kezektől s a városi községtől. A XVIII. század végén azonban tökéletesen rendbe jő. régi épülete mellé egy újat is emel, új tanári lakásokat épít; II. József korában négyölre. majd a jelen század elején hétre szaporodik a professorok száma ; közülök egyik (1792 után) már jogtudományt, s utóbb (1X11 egyik némi orvosi ismereteket tanil; a többi is általában csak magasabb fokú tudományok előadásával foglalkozik ; az alsó osztályok ellátása még mindig a régi: a rendes tanárok egyike az. alsó osztályok változó puhlikus pracccplnrai s a privátus praeceptorok felügyeletével van megbízva, pacdagogurcha czimmel: IX 12-ben. Vájna Antal személyében, külön tanárt alkalmaznak a neveléstudomány előadására s az alsóbb osztályok tanulmányi és fegyelmi igazgatására. Az intézet gyarapodása a Széchenyi-korszakban lelt szembetűnőbbé. 1827-ben, régi épületei mellé, hatalmas két emeletes új épületet állita, melyet 18.'tti-l>an fejeztek be. Gyűjteményeinek gazdagsága országos hírit. Ily állapotában éri az intézetet a gyászos IS UK év, a mikor, alapítása óla harmadik, nagy romlása következett be. Legrégibb, Apafi-kori épülete használhatatlan dfllcdékké váll. Természetrajzi kincsei, megbecsülhetetlen éremtára, unikumokban és kéziratokban gazdag könyvtára, mely magában foglalta a Bod Péter húvárlatairól híres Bethlen Kata-féle magyar könyvtári is, rabló és romboló kezeknek leltek áldozataivá. Házilag kezelt birtokainak gazdasági fölszerelései is megsemmisültek. A romok közi. 181!). őszén. Vájna Antal pacdagogarcha megnyitja a IV. osztályt X tanulóval: rendre 1858-ig feláll az Entwurfnak megfelelő nyolez gimuáz.iális osztály: a kollégium thcologiai tanárai a Kolozsvárit berendezett lelkészképzőben tanítanak 18li2-ig: közben. 1858-ban. az egyházkerület egy kezdetleges néptanitóképzőt állit Knyeden, mely csak kél éviized múlva nyert szervezettebb alakot; 18(i2-ben jogtanárt is választanak Enyedre, s a két éves jogi tantolyam fölébe visszaállítják a kél évi thcologiai képzést; IXtiXban megszűnik a jogtanitás, s ezután a gimnáziumi rendszer szerint érett iljak. a kik lelkészi pályára lépendők. egv évi filozóliai előkészítés alapján, három éves thcologiai folyamra bocsáttatnak. 1870-ben a Iclkészképzésre négy éves önálló akadémiai tanfolyam rendeztetik be. közvetetlcnül a nyolez osztályú gimnázium fölébe illesztve. Ez ulőhbi átalakulást az egyházkerületben erős küzdelmek vezették he, melyek a fölött folytak : hogy a thcologiai akadémia ne helyeztessék-e át Enyedről Kolozsvárra V Az akadémia berendezése után. 1XX2 óta a kollégium más tekintetben is jelentékeny fejlődésnek indult. A gimnáziumi rendes tanári székek száma három-
19)
mai szaporodott. Az Apafi-kori épület utolsó maradványainak lel>ontásával. 110,000 forint költségei (a fennemlitett -angol pénzfelhasználásával) díszes új szárnyépület emeltetett, még az 180.'! évi középiskolai országos törvény meghozatala elölt megkezdve, s 18X5 nyarán befejezve. Az építkezések és felszerelés kiegészítésére az állam, legújabban, 30,0011 frt segélvl kezdeti, részletekben, folyósítani.
Br. Kemény Domokos, fógondnok. f 1808. (Ír. Mikó Imre. fógondnok. f 1870 IX/lü. Br. Kemény István, fógondnok. f 1881 IX. l I. Xeyk Károly, fógondnok. f 1885 IV/23. Gr. Bethlen Géza. főispán, fógondnok. Lemondott 1893. Br. Xeyk József.| algondnok, 1880-IÓI főgondnok. Csaté János, kir. tanácsos, algondnok, 1895-től főgondnok. Zeyk Dániel, főgondnok. Br. Kemény Simon, algondnok.
A kollégium rendes tanárai (professores) az első alapitás óta maig. 1022— ('!) Geleji Katona Istv. 1022—1030. Keresztúri Pál. 1022—1023. Opitz Márton. 1023— (?) Csulai György. 1029- 1038 Alstitd János. 1029- 1017. Piaca tor l.ajos. 1029-1055. Bislcrfeld Henrik. 1019 — 1055. Crispin János. 1053—1050. Apáczai Cseri Ján. 1055—1058. Basirc Izsák. 1659-1606. Vásárhelyi Péter. 1604—1068. Knyedi Sámuel. 1000—1078. Nadányi János. 1008—1071. Csengeri István. 1008—1080. Csernátoni Pál. 1071—1090. Dézsi Márton.
Kolozsvári István. Pápai Páriz Fer. Knyedi István. Szigeti Gyula István. Szilágyi Péter. Szigeti Gyula Gy. Pápai Páriz Imre. Vásárhelyi Tőke I. Borosnvai Nagy Zs. Ajtai Ahód Mihály. I. Kovács József. Szegedi József. Körösi György. Galambos Mihály. Szabó Sámuel. Nemegyei János.
1855—1858. Szabó György. 1855—1869. Gáspár János. 1855—1873. Jancsö József 1855—1873. Kasza Dániel. 1857—1881. Décscy Károly. 1802—1809. P.Szathmári Károly 1862—1868. Gyarmathy Samu. 1802— Garda József. 180.!— 11. Hcrcpei Károly. 1809—1895. Kovács Ödön dr. 1869— Makkai Domokos. 1871—188!). Székely Ferencz. 1871— Elekes* Károly. 1871—1885. Lőte Lajos. 1879—1X88. Keresztes József. 1879— Nagy Lajos. 1882— Váró Ferencz. 1XX2— Szilágyi Gyula. 1X88— Fogarasi Albert.
A kollégiumnak Enyedre történt telepedése óta fejlődését, erejének, jelentőségének ingadozásait, hullámzását némileg arányosnak tekinthetni az évenkint >subscribáltak<' számával. E számok sora i27-ig a következő: 1002. 3. 4. 5. 0. 7. 8. !). 1!) 35 33 28 38 28 20 23 1070. 25
1. 1!)
2. 13
3. 11
4. 35
5. 25
0. 10
7. 14
8. 11
9. 23
' A gimnázium hatodik évfolyamából n felsőbb tanfolyamokra lépő, illetőleg, újon jövő érettebb il]:ik az intézet törvényeinek megtartására e formulával: „Kgo . . . subseribo legibus illustris Collegii Bcthleninni* ncvOk sajátkezű aláírásával kötelezték magokat. K sabseriptio, s az ezt megelőző áttételi vizsgálat inai anatogonja az ércttségvizsgálat, s a subserilicnsck évi számának ma a maturámlusok száma felet meg.
1828-an kezdve, a suhseriptiora vonatkozó adatok. 1815M>en elveszlek. 1849—30 óta a főgimnáziumnál fokozatosan megnyitott összes osztályaiba isk. évenkinl fölvett tanulók száma a következő : ' .Maximális szám. A megelőző évben kezdte volt Köteles Sámuel tanár a lilozofiát kizárólag magyar nyelven tanítani, s ekkor vétetik munkába a -Norma riiseenrii in Coll. sehol. Alba-Nagyenyediensi -
1849/50. 8
1870 1. 108
1/2. 330
2/3. 346
3/1. 347
1/5. 371
1850/1. 2()
1/2. 10
2,3. 73
3/4. 123
1/5. 170
1875/0. 377
0/7. .185
7/8. 339
8/9. 357
70 80. 352
1855/0. 252
0/7. 313
7/8. 325
8/0. 300
50,00. 301
1880/1. 309
1/2. 301
2,3. 120
3/4. 381
4/5. 372
18(10/1. :i81
1/2. 415
2/3. 444
3/4. 510
1/5. 400
1885 (i. 340
0/7. 364
7/8. 320
8/0. 317
89/90. 338
1805/0. 500
0/7. 528
7/8. 545
8/0. 540
09/70. 540
1800/1. 303
1/2. 300
2/3. 329
3/4. 341
4/5. 323
Jtepertarium. A gyulafehérvári Bethlen-féle fötnnoda szci'\('/('li szabályzata. Közli Szalui Károly. Történelmi Tár. 187!). IV. tüzel. Schenia primuin gcncrnlc, sive forma stadionon Albensium, pro hoc anno Domini MDCI.Vtt Alboe-Juliae. — Apáczai Cséri János Barcsai Ákos fejeiteleniliez benyújtott terve a magyar hazátlan retátlitaniló első tudományos egyetem flgyében. Közli Szabó Károly. Akad. Értekezések. Itt kötet, 2. száin. 1872. I'etri Hod ile Felső-Csernálon, História Hiiilgaroriim ICcctesiastica. Lugduni-Batavorum, 18811. Ltb. III. IV. — Trunssilvania. midiire Josepho Uenkü.C.laucliopuli 183$- 111. jj. CCI.VIII — Ben kő l'clencz. PinMUMl időtöltés. 1796. VII. darab. Knyeili ritkaságok. Kolozsvárit. 18(10. Norma discendi in Collegio seliolarinn Allia-Xagyenyedicnsi. Claudiopoli, 1820. Vasárnapi Üjság. 1858-diki évrotyam 14. sz. és 1889-iliki évfolyam 22. sz. — I'. Szathináry Károly: A gyiitarcliórvár-nagycnyedi Bethlen fölanoda története. Nagyonyed, 1808. — Váró Kerenez: A nagyenyeili Belhlenkollegimn a közelebbi években és ma. Kolozsvár. 188ÍI. A reformátusok nagvenyedi főiskolájában felsőbb tudományokat hallgató ifjak s alsóbb osztályokban Umulú növendékek félévi — közszemléjének tárgyai, a tanulók névsorával iKrIesilök 181(S--18-hób. — A nagyenyedi Bethlen-kollégium Értesítői 1867/8— 18111 5-röl. - Az erdélyi ref. anyaszentegyház (illetőleg egyházkerület) Névkönyvei, synodusi és egyliázker. közgyűlési jegyzőkönyvei. A Protestáns Közlöny (Kolozsvár) s az Egyházi és Iskolai Szemle (Nagvenved) évfolyamai.
A n . - c n y e d i B e t h l e n - k o l l é g i u m e l ö l j á r ó s á g a és t a n í t ó testülete. A) H á r ó Xeyk Xeyk Dániel Csaló János ispánja.
József
Elöljáróság.
főgondnok.
f ő g o n d n o k . Alsófehérniegye f ő i s p á n j a . kir. t a n á c s o s , f ő g o n d n o k , Alsófehérniegye al-
2.1
Háró Kemény Simon álgondunk. Tagjai az elöljáróságnak az alábbi rendes tanárok; tanácskozó tagjai: Klein Árpád jószág- és jogügy-igazgaló. dr. Jeney Elek ügyvéd, Orhíxy Lajos pénztáros, dr. Bor/. József kollégiumi orvos és Asztalos János kollégiumi erdősz. II) T a n á r o k é s t a n i l ó k . a) A thcologiai akadémián.
1. Garda József, rendes tanár; több évig rektora volt a kollégiumnak és jószágainak felügyelője: 18!)5 nov. óta szabadságolva. Irodalmi inűltöitésc. (lön'K Kégiségtnn: Kiitekhellka; ('.ura l'ostoralis; .1 IJoilolii-fíte Kitté átdolgozása; több birlapi czikk a „Korunkéban és a „Prot. Közlöny", ben.
2. Dr. Korács Ödön, rendes tanár; a IbeoJ. önképzőkör felügyelője. egyb.-ker. igazgató-tanácsos, K. XI. K. K. választmányi tág, alsól'ehérmegyci törv.-bal. bizottsági lag, N.-Knved város képv. leslületének tagja, a nagyenvedi áll. polg. leányisk. gondnokságának elnöke, az crd. egyházkerület papi értekezletének disztagja. irodalmi működése A protcstántizmus Magyarországon az utóbbi 20 év alatt. Megjelent t&HI-ben holland nyelven. tianr: .A középkori ker. egyház/ (Korditás.) - A vallás-bölcsészet kézi könyve. I«7ii. 1X77. 2. kötet. Sok czikk és lamllmány a Itieotogin minden agáitól a következő egyházi lapokban: 1868-tól Prot. Egyház és Isk. Lap., Egyházi Szemle, ügyházi Iteforin, Egyházi és Iskolai Szemle, Enl. Prot. Közlöny, stb.
Nagy Károly, n.-cnycdi lelkész. Iheol. magán-tanár; lásd bővebben a kolozsvári cv. ref. Iheol. fakultásnál, a 1Jt-ik lapon. I. Dr. Kecskeméthy István, rendes tanár; 1895. évi február 20-tól kezdve, mint a kolozsvári Iheol fakultás kiküldöttje, tanitolt junius végéig: lásd bővebben a kolozsvári ev. ref. Iheol. fakultásnál, a l.'i-ik lapon. .). Szilágyi Farkas, n.-cnycdi lelkész: lanitott Cura I'astoralist, és Katekhetikát 1891 nov. 15-től Garda József rendes tanár helyeit. Tanított még: Nagy Lajos, tanilóképző-iutézeti igazgató, neveléstant; Mukkai Domokos, gimnáziumi tanár, egyháztörténetei; Vincze Dániel, gimnáziumi tanár, franczia és angol nyelvet önként vállalkozóknak; dr. Bocz József, kollégiumi orvos, közegészségtant. b) A főgimnáziumban.
1. Herepei Károly, a mennyiségtan, természetrajz és vegytan rendes tanára; jogosítványa kell 24.1S0 181)1 vallás- és közoktal. miniszt. sz. a. A régiségtár, ásványtani és vegytani szertár őre. A bécsi cs. k. földtani társulatnak levelező, az erdélyi természettudományi társulatnak rendes tagja.
24) Irodalmi működése. Cieotogiui és palucuntologiai ismertetés Erdély azon részéről, mely a keleti hosszúságul 41"/, és az északi szélesség Ili 41!'', fokai közt fekszik, tieologiai térképpel, 18II.Y
2. Makkai Domokos, a történelem. magyarnyelv és irodalom rendes tanára; jogosítványa kell 34,071) 1889 vallás- és közoktat, miniszt. sz. a. Az éremtár őre, theol. akad. dékán. Az erdélyi ref. egyházkerület törvényhozásának. Alsól'chérvármegye és N'agvenycd város kepviselőgy ülésének. az állami polg. leányiskola gondnokságának és Alsófehérvármegye történelmi, régészeti egyletének lagja. Irodalmi működése. Deterininismiis az erkölcstanban és a vallásban. i.Prol. Tudományos Szemle. Budapest, isiül, évfolyam.! ,A történet bölcsészete és a történetírás - önállóan. Ilndnpesl. 1871. Tanári székfoglaló. Emlékbeszéd Deák Ferencz felelt I87IÍ. Bethlen-főiskola firlesitöje. 18711. - UmléklH-széil Székely Ferencz tanár felett I88!i. Itellilen-kotlegiami Értesítő. Emlékbeszéd Hegedős János theol. tpnár felett. Bethlen-főiskolai Értesítő. 18111. Pápai Páriz Ferencz Élele és Jelleme. Történelmi és tanügyi tanulmány. 18ÍI.Y Atsóhérmegyei Történeti és Itégészeli Egylet Évkönyve 1885. — f n n e p i beszéd márczius 15-éD. 18112. A nagyenyedi -Közérdek" czlinfi lap hasábjain.
3. Elekes Károly, a természetrajz, földrajz és vegytan rendes tanára; jogosítványa kell 34,079/1889 vallás- és közoktal. miniszt. sz. a. Az állattani, növénytani és földrajzi gyűjtemények felügyelő tanára. Az erdélyrészi ev. ref. egyházkerületi közgyűlésnek, a n.enyedi ev. ref. egyház kebli tanácsának, N.-Knycd város képviselőtestületének, a n.-cnycdi kaszinó választmányának, a Királyi Magyar Természettudományi Társulatnak, a kolozsvári Orvos-természettudományi Társulatnak tagja. Irodalmi működése. .A természelei'ök egysége." Tanári székfoglaló beszéd. .M -Vásárhely. 1870. - .A tét küzdelme a természetben." M.-Vásárhely. 1870. „Menlovich Ferencz: Az új világnézlet." Könyvismertetés. Kolozsvár. 1870. .Az ivóvízről." ,\l.Vásárhely. I87:t. — .A vegytan tanításáról." Az erdélyi ev. ref. tanárok M.-Vásárlu-lytl, 1873. nov 2. és köv. napjain lefolyt gyűlésén tarlóit értekezés. - .A fény hatása az élő természetre - Tanári székfoglaló beszéd. N.-Enyed. 1875. — -Thmné-Paszlavszky: Az állattan kézikönyve." Könyvismertetés. Kolozsvár. 1878 UccUir-profcssori év.-jirú beszédek N.-Enyed. 1878,1). 1879.80. 1880 1. és 1881 2.
I. Váró Ferencz, a magyar nyelv és irodalom s a bölcselet rendes tanára; tanári vizsgálatot leli Budapesten 1875-ben. (iimnáziumi igazgató, az ifjúsági kör felügyelője, a giinn. önképzőkör vezetője. a kebli özvegy-árvai alap kezelője és a VII. oszl. vezetője. Az erd. ref. egyházkerület közrőtörvényszékének lagja. a Magyar l'acdagogiai Társaságnak s a Kemény Zsigmond-Társaságnak választolt rendes lagja, az Orsz. Középisk. TanáregycsOlet választmányának tagja, a n.-egyedi Daloskör elnöke, a n.-enyedi kaszinó igazgatója, az asszonynépi áll. népiskola gondnokságának lagja. Irodalmi
