8 Szerkesztő: N

2013-10-28

MAGEOSZ Hírek – 42-43.hét / 2013

1./8

Szerkesztő: N. Vadász Zsuzsa

Ezért kellett visszafizetni az IMF-hitelt Észnél kell lennie az államnak az őszi devizakötvény kibocsátásnál. A bruttó adósságráta ugyanis annyira magas, hogy egy közepes méretű eladásból következő emelkedés már a tavaly év végi szintnél magasabbra tolná a mutatót. Hogy ez ne így legyen, azt az IMF-hitel előtörlesztése és az utolsó hónapok kötvénykibocsátásnak visszafogása is szolgálja. Igaz, az alaptörvényt még a növekvő államadóssággal sem sértenénk meg, mert a szakmailag pocsék adósságszabályunk annyira „gumiszerű”. Így inkább politikai szempontból lenne kínos, ha az idén emelkedne az államadósság – mutat rá a portfolio.hu elemzése. Az utolsó negyedévben 300 milliárd forinttal kevesebb forintalapú állampapírt bocsátunk ki, mint amennyi lejár – derül ki a finanszírozási tervből. Ennek nem az az oka, hogy a megelőző negyedévekben nagyon megnyomta volna az eladásokat, az Államadósság Kezelő Központ ugyanis mindeddig példás rendben hajtotta végre a tervét. Vagyis az év hátralévő részére nem képzett érdemi extra pénzügyi puffert az adósságkezelő, így a visszafogottság a költségvetés számára rendelkezésre álló pénzügyi tartalékok (kincstári egységes számla - kesz) szintjét fogja majd apasztani. (Madár István és Weinhardt Attila elemzése tejes egészében itt érhető el: http://www.portfolio.hu/gazdasag/ezert_kellett_visszafizetni_az_imf-hitelt.4.190854.html) *

Bóvliban ragadt az ország Megerősítette Magyarország "BB/B" szintű, nem befektetési ajánlású hosszú és rövid távú államadós-besorolását pénteken a Standard & Poor's. A nemzetközi hitelminősítő közölte ugyanakkor, hogy az osztályzatokra változatlanul negatív kilátás érvényes, ami azt jelenti, hogy a cég „legalább egyharmados” esélyt lát a magyar szuverén adósbesorolás távlati leminősítésére. A Standard & Poor’s tavaly novemberben rontotta egy fokozattal a jelenlegi szintre a magyar hazai és külső államadósság besorolását, az új osztályzatra a cég azonban az addigi negatív helyett akkor stabil kilátást állapított meg. Az S&P ezt a kilátást márciusban rontotta ismét negatívra. Magyarország szuverén osztályzatainak kilátása a három nagy nemzetközi hitelminősítő – Moody’s Investors Service, S&P, Fitch Ratings – közül jelenleg kettőnél negatív; a Standard & Poor’s mellett a Moody’s listázza negatív kilátással a magyar besorolásokat. Magyarországra jelenleg az S&P tartja érvényben a leggyengébb államadós-besorolást. A Moody’s hosszú távú szuverén osztályzata „Ba1”, ami e cég besorolási módszertana alapján azonos a Fitch Ratings „BB plusz” hosszú futamú magyar szuverén devizaadós-minősítésével, és mindkét besorolás egy fokozattal jobb az S&P osztályzatánál. Az S&P a magyar besorolás megerősítéséhez fűzött elemzésében közölte: véleménye szerint a magyar költségvetési politika az elmúlt két évben jelentősen csökkentette ugyan az államháztartási szektor nettó hiteligényét, ám ezt részben a növekedési kilátások kárára tette. Az államháztartási kiadásokat sikerült kordában tartani, de e kiadások érdemben nem csökkentek: az idén várhatóan valamivel éppen a hazai össztermék (GDP) 50 százaléka alatt lesznek, ami a hitelminősítő szerint magas a cég által besorolással ellátott, közepes jövedelmi kategóriájú más szuverén adósokéval összehasonlítva. A Standard & Poor’s közölte: emiatt nem várja azt sem, hogy az államadósság-ráta folyamatosan lefelé tartó pályára kerül. Az S&P jelenlegi előrejelzése az, hogy a GDP-arányos magyar államadósság-ráta a 2015-ig tartó időszakban 74 százalék körüli szinten stabilizálódik. A hitelminősítő „gyengének” nevezi a magyar gazdaság növekedési kilátásait. Prognózisa szerint 2013-2015 között a gazdaság átlagosan valamivel 1 százalék alatti éves reálnövekedést ér el. (További részletek: http://www.tozsdeforum.hu/gazdasag/makro/bovliban-ragadt-az-orszag/) *

2013-10-28


2./8


Rég volt ennyire optimista a magyar Októberben az üzleti és a fogyasztói várakozások is javultak Magyarországon, így tovább emelkedett, idei csúcspontjára nőtt a GKI-Erste konjunktúraindexe. A GKI-Erste konjunktúraindex a szeptemberi mínusz 11,6 pontról mínusz 9,3 pontra javult októberben. A GKI Gazdaságkutató Zrt. által az EU támogatásával végzett felmérés szerinta üzleti bizalmi index októberben mínusz 2,3 pontra mérséklődött a szeptemberi mínusz 4,8 pontról, a mutató legutóbb 2010 végén volt mínusz 2 százalék körüli szinten. A fogyasztói bizalmi index mínusz 29,4 pont volt októberben a szeptemberi mínusz 31,0 pont után. Az érték utoljára 2011 elején volt ennél magasabb.

*

A bruttó átlagkereset 227 900 forint A nemzetgazdaságban a bruttó átlagkeresetek 3,4, a nettó átlagkeresetek 4,8%-kal haladták meg az egy évvel korábbit – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. Az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 149 300 forint volt, 4,8%-kal magasabb az előző évinél. Az idén január–augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 227 900 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 238 900, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 221 800 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 77 300 forint volt. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 3,4%-kal haladták meg a 2012. január–augusztusit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 3,5%-kal nőttek. A költségvetés területén a közfoglalkoztatás súlyváltozásának hatását kiszűrve, átlagosan 4,5%-os volt a bruttó keresetek emelkedése. A nonprofit szektorban az alkalmazásban állók bruttó keresete 2,7%-kal, 207 200 forintra emelkedett. A bruttó átlag-keresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (477 800 forint), ezt az információ és kommunikáció (429 500 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (393 500 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (145 400 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (155 400 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (165 500 forint) ágakban dolgozók kerestek.

2013-10-28


3./8


Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 149 300 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 103 500, a szellemi foglalkozásúaké 198 000) forint volt, 4,8%-kal magasabb az előző évinél. A versenyszférában a nettó keresetek 5,1, a közfoglalkoztatottak nélküli köz-szférában 5,6, a nonprofit szervezeteknél 3,8%-kal nőttek 2012 azonos időszakához képest. (A nettó keresetek számításáról lásd a módszertani megjegyzéseket.) A 240 400 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,4%-kal volt magasabb a 2012. január–augusztusinál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,2% volt. (További részletek és adatok: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/let/let21308.pdf) *

Megugrott a munkaerőigény szeptemberben Két éve nem jelentettek be annyi új – államilag nem támogatott – állást a foglalkoztatók a munkaügyi hivataloknál, mint most szeptemberben, derült ki a Foglalkoztatási Szolgálat adataiból. A bővülés ugyan az előző hónaphoz és az előző év, hasonló időszakához képest csak néhány ezer fős, de a tendencia biztató. A foglalkoztatók 17 500 államilag nem támogatott új állást jelentettek be szeptemberben, ami augusztushoz képest 4 ezer fős, az előző év szeptemberéhez képest 3 ezer fős bővülést jelent. Az államilag támogatott új állások száma továbbra is jóval magasabb volt, szeptemberben 26 200 ilyen munkaerőigényt jelentettek be, de az arány mindenesetre javul a nem támogatott állások javára. Az új állások számában a válság óta a tavalyi évben volt egy völgy. Ez összefügghet azzal, hogy 2012ben a minimálbér jelentősen, 18%-kal emelkedett, illetve a 300 ezer forint alatt keresőknél élt az elvárt béremelés intézménye – olvasható a portfilo.hu-n. Amiből ugyan időközben egyre inkább kikoptak a szabályok, és egyre több támogatást adott ehhez a kormány, de hozzájárulhatott a munkáltatók elbizonytalanodásához, így inkább kivárhattak a létszámbővítéssel egy olyan periódusban, ami még bőven a válság utáni helyreállási fázis lenne. (A válság utáni visszaesés még mindig nem teljesen épült vissza a foglalkoztatásban.) A munkaügyi hivatalokban regisztrált álláskeresők száma 484 ezer fő volt, csökkent tehát szeptemberben. Itt ugyanakkor viszonylag erős lehet a szezonális jellegű munkaerőkereslet, ezt a hatást kiszűrve ugyanis már kevésbé rózsás a kép. A regisztrált álláskeresők fele szakképzetlen. 82 ezer fő 25 év alatti, 115 ezer fő pedig 50 év feletti, a tartósan, azaz egy éven túl állást keresők száma 160 ezer, az összes álláskereső harmada bizonyult tartós álláskeresőnek szeptemberben. Álláskeresési támogatást a 484 ezer főből mindössze 43 ezren kapnak, 174 ezren szociális ellátásban részesültek, a többi regisztrált nem kapott pénzbeli ellátást. Az álláskeresési támogatások maximum 3 hónapig járnak 2011 szeptembere óta, így fokozatosan egyre csökkent azok száma, akik jogosultak erre a támogatásra az álláskeresők közül. 2010-ben még átlagosan 180 ezer fő, 2011-ben 150 ezer fő kapott ilyen ellátást.

2013-10-28


4./8


*

Meglepően romlott a német üzleti hangulat Októberben esett a német üzleti hangulat egyik legfontosabb mutatója, az Ifo index. Az üzleti környezetet mutató felmérés 107,4 pontra zsugorodott az előző havi 107,7 pontról. A 108 pontos várakozásokat is alulmúlta az eredmény. Ez hat hónap emelkedése után következett be.

A jelenlegi környezetre vonatkozó alindex értéke 111,3 pontot mutat, ami szintén elmaradt 0,3 ponttal a piaci konszenzustól. Csalódást keltő volt a várakozások alindexe is, ami 103,6 pontig esett októberben, míg a piac 104,5 pontot várt volna – összegzi a portfilo.hu. A havi felmérés jelenleg 7000 vállalaton alapult és az eredmények azt bizonyítják, hogy az Európa legerősebb országában látott fellendülés még továbbra is törékeny lehet. *

Deloitte: kétéves csúcson a befektetői bizalom Közép-Európában Az utóbbi években először fordult elő, hogy két egymást követő felmérés is a pozitív tendenciát erősítette a Deloitte közép-európai intézményi magántőke és kockázatitőke-befektetők körében végzett felmérése. A befektetői aktivitás tovább nő, a bizalom teljes visszatérése azonban még várat magára. Az idén tavasszal enyhén növekvő tendenciát érzékeltek a befektetői hangulatban, különösen az előző év végét jellemző recessziót és pesszimizmust követően – vázolta Seres Béla, a Deloitte középeurópai pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnere.2011 óta a Deloitte bizalmi indexe most kúszott a legmagasabb értékre. A megkérdezettek közel fele számol javuló gazdasági feltételekkel a következő hat hónapban, tavasszal még csak 10 százalék. A befektetők 2 százaléka vár kifejezetten romló körülményeket a közeljövőben.

2013-10-28


5./8


A felmérésben résztvevők közel 60 százaléka elsősorban új befektetésekre szeretne koncentrálni a következő félévben, ez az érték közel duplája a tízéves mélypontot jelentő tavaszi eredménynek. Tovább emelkedett azon befektetők aránya is, akik a következő fél év során többet kívánnak venni, mint eladni. Az átlagos tranzakcióméret tekintetében ugyanakkor nem vár jelentős változást a felmérésben résztvevők többsége (76 százalék), ez az arány pedig állandósulni látszik az elmúlt öt évben. A legfrissebb felmérés arra enged következtetni, hogy a közép-európai régió egyre inkább az európai piac szerves részeként jelenik meg a kockázati-tőkebefektetők terveiben, nem csupán egy kockázatos alternatívaként. Az ügyletek megkötésénél ugyanis a befektetők – Nyugat-Európához hasonlóan már ebben a régióban is kevésbé tartják előnynek a helyi jelenlétet, szemben például a költségekkel és egyéb feltételekkel. A piacvezető vállalatok helyett a megkérdezettek egyre nagyobb százaléka (a korábbi 34 százalék helyett 47 százalék) a középvállalatok terén számít a legnagyobb versenyre a befektetési lehetőségeket illetően, míg csupán 6 százalék értékelte így a startup szegmenst. *

Javítható a vállalatok beszerzési hatékonysága A beszerzés optimalizálása a mutatók javításának egyik kulcsfontosságú összetevője lehet mind vállalati, mind nemzetgazdasági szinten – hangzott el a Joint Venture Szövetség (JVSZ) Tudatos Beszerzés témakörében rendezett szakmai konferenciáján. A potenciál óriási, a terület azonban lényegesen komplexebb, mint akár 20 évvel ezelőtt volt és sajátos megközelítést igényel. Az egy főre jutó termelékenység szempontjából igen csak el vagyunk maradva a nyugati piacokhoz képest, teljesítményünk legjobb esetben is azok csupán 60-70 százalékát teszi ki – derült ki Dr. Chikán Attila professzor, az MLBKT társelnökének rendezvényt megnyitó előadásából. A problémát nem az egyéni teljesítmény elmaradása, sokkal inkább a gazdaság szereplői közti kapcsolatrendszer egyéni, vállalati, és nemzetgazdasági szinten tapasztalható hiányosságai jelentik. A professzor szerint eredendően nincs különösebb értelme a multinacionális vállalatok és a kkv-k közti különbségtételnek, favorizálásnak, hiszen ezek a szereplők szükségszerűen együttműködnek a piacon, ráadásul ideális esetben egymás működésére nézve kölcsönösen pozitív hatások mellett teszik ezt. A kapcsolatrendszer optimalizálásában, a vállalkozások számára kedvezőbbé tételében értelemszerűen

2013-10-28


6./8


az államnak és a piacon tevékenykedő cégeknek is komoly feladatai vannak, a JVSZ konferenciája elsősorban utóbbiak számára ismertetett kedvezőbb gyakorlatokat. Továbbra is sajátos körülmények uralkodnak az energiabeszerzés piacán, mondta el előadásában Rigó Gábor, az MVM Partner Energiakereskedelmi Zrt. értékesítési fejlesztési menedzsere, valamint Kemendy Nándor, az MLBKT Beszerzési Vezetők Klubjának elnöke. Habár a teljes vállalati költségek jellemzően 5-15 százalékát teszi ki az energia, a villamos- és gázenergia piacainak liberalizációja óta pedig egyre bővül az egyedi fogyasztói igényeket is kezelni tudó, rugalmas konstrukciók választéka, a vállalatok egyelőre csak ritkán élnek ezekkel. A beszerzési eljárások jellemzően az utolsó pillanatra maradnak, nem előzi meg őket kellő önvizsgálat és igényfelmérés, nem vonnak be külső tanácsadót vagy alakítanak ki saját tudásbázist erre a célra. Tudatos, átgondolt energiabeszerzéssel márpedig komoly javulást lehet elérni a költséghatékonyság szempontjából: egy 6-7 GW éves felhasználású cég akár 35 millió forintos megtakarítást is elérhet a jelenlegi piaci körülmények között. Gábor Zsolt, a MLBKT Beszerzési Vezetők Klubjának vezetőségi tagja elsősorban a beszerzés vállalati struktúrában megváltozott szerepére hívta fel a figyelmet. Míg 25 éve még szinte kizárólag a termelés feltételeinek biztosításával illeszkedett az ellátási láncba, addig mára jellemzően operatív feladatköre mellé komoly analitikai, módszertani, stratégiai szerepet is ellát. „A területen tevékenykedő vezetőknek egyfajta komplexitásmenedzsmentet kell folytatnia” – fogalmazott Gábor Zsolt. Ahogy a beszerzés egyre élénkebb kölcsönhatásba lép a vállalati struktúra egyéb területeivel, így a pénzüggyel, informatikával vagy épp a HR-rel, úgy kell egyre több mindenhez értenie a kompetens vezetőnek. Mintegy a feladat komplexitását alátámasztandó, Szelecki Zsolt, a PwC HR igazgatója a beszerzés humánerőforrás vonatkozásaiba igyekezett mélyebb bepillantást engedni. Elmondása szerint ideje leszámolni azzal a szemlélettel, ami a HR-t egy megfoghatatlan, tervezhetetlen, a befektetési döntésekben mégis kulcsszerepet kapó területként tekint. A humánerőforrás valamennyi vetülete az úgynevezett SPP modellek felállításával éppen ugyanolyan világossá és átláthatóvá tehető, mint bármelyik más terület. A munkafolyamatok, dinamikák, adottságok beható vizsgálatával olyan rugalmas modellt lehet felállítani, amelyről szinte azonnal leolvashatók az egyes tényezők megváltozásából fakadó következmények. „Az SPP a HR vállalati struktúrához való rugalmasabb és hatékonyabb kapcsolódását teszi lehetővé, ezáltal a kapcsolódó folyamatok, beszerzések jobb tervezhetőségét eredményezheti” – mondta Szelecki Zsolt. *

Gigaszerződést kötött az Alstom Saját történelmének legnagyobb, a nemzetközi vasúti közlekedés történelmének pedig egyik legjelentősebb értékű projektjét nyerte el az Alstom. Az új budapesti metrókat is gyártó francia gépipari csoport 600 személyvonatot, azaz 3 600 vasúti kocsit szállíthat a dél-afrikai PRASA közlekedési vállalat számára, összesen 4 milliárd euró értékben. A vállalati budapesti mérnökközpontja is részt vehet a teljesítésben. Az Alstom gyártóüzemet épít Dél-Afrikában, ahol közvetlenül 1 500, alvállalkozókon keresztül pedig további 33.000 munkavállalónak biztosít munkalehetőséget, adta hírül az elemzeskozpont.hu. Ez a know-how transzfer és a ráépülő alvállalkozói kör kiépítése lehetővé teszi, hogy a projekt értékének több mint 65%-a a megrendelő országban maradjon, csakúgy mint az Alstom által a magyarországi vasútfejlesztési projektekre kidolgozott pályázati modell megvalósulása esetén. Dél-Afrika Vasúti Személyszállítási Ügynökség, a PRASA (Passenger, Rail Agency South Africa) a következő 20 év során 9 milliárd euró (kb. 2.700 milliárd Ft) összeget fordít egy 1 200 elektromos motorvonat szerelvényből, azaz 7 224 kocsiból álló új vasúti járműpark kialakítására. A PRASA e nagyszabású közlekedésfejlesztési program részeként hirdetett nemzetközi közbeszerzési pályázatot, az első 600 szerelvény, azaz 3 600 kocsi legyártására. A pályázatot 4 milliárd euró (Kb. 1.200 milliárd Ft) összegű ajánlatával, egy nagy kínai gyártót megelőzve nyerte el az Alstom vezette Gibela konzorcium. A cég vállalta, hogy a projekt teljesítése érdekében Dél-Afrikába telepíti a szükséges

2013-10-28


7./8


gyártókapacitást, létrehoz egy műszaki tervezőközpontot, s egy képzési centrumot is. A létesítmények építését 2014-ben kezdi el az Alstom. „Ez a kiemelkedő összegű megrendelés megerősíti az Alstom stratégiai pozícióját a nemzetközi gördülőállomány piacon és mutatja azon szakmai képességét, hogy adott projektekre helyi kapacitást és know-how-t hozzon létre” – mondta Deák László, az Alstom Hungária Zrt elnök-vezérigazgatója. „E nagy jelentőségű projektben részt vehet az Alstom budapesti Közlekedési Informatikai Megoldások részlegének szoftver tesztelési központja is, amely az új járművek vonatvezérlő rendszer szoftvereinek (TCMS) tesztelését végezheti” – tette hozzá Deák László. *

A gépiparban a legveszélyesebb dolgozni A munkabalesetek száma nőtt, de a halálos áldozattal járó munkabaleseteké csökkent az idei év első felében a tavalyi hasonló időszakhoz képest – közölte a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága. A gépipar a legveszélyesebb terep. A munkavédelmi felügyelőségek 7664 munkabalesetet regisztráltak országszerte az év első felében, ami enyhe növekedés a tavalyi év azonos időszakában jegyzett 7503 munkabalesethez képest. Az első hat hónapban 23 halálos kimenetelű munkabaleset történt, ami kedvező változás a tavalyi év azonos időszakában történt 31-gyel szemben.

A legtöbb munkabaleset továbbra is a gépiparban következett be, idén január és július között összesen 1435. Ezt követi a feldolgozóipar 1372 munkabalesettel, majd a szállítás, raktározás, posta és távközlés 969 balesettel. Ez utóbbi szektor számaihoz nagyobb mértékben járulhatnak hozzá a közlekedési balesetek. A közlemény szerint magas a mezőgazdasági munkahelyeken bekövetkezett halálos balesetek száma, az építőipar kivételével minden más szektort megelőz. Az agráriumban 5, az építőiparban 6 ember veszette életét az év első hat hónapjában.

*

2013-10-28


8./8


Pályázat telephelyfejlesztésre és ipartelepítésre Mintegy 4,4 milliárd forint európai uniós támogatásra pályázhatnak az északmagyarországi megyék vállalkozásai novembertől telephelyfejlesztésre és ipartelepítésre. A Telephelyfejlesztés és ipartelepítés a területi kohézióért című pályázat egyebek mellett a vállalkozások telephelyeinek modernizációját és bővítését, újak kialakítását segíti. A cél az, hogy a vállalkozások működésének helyszínéül szolgáló térségek versenyképessége is javuljon. Az összességében 4,42 milliárd forintra mikro-, kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalkozások egyaránt pályázhatnak. 10 millió és 1 milliárd forint közötti összegben igényelhető támogatás új épület építéséhez vagy meglévő épületek átalakítására, épületgépészeti beruházásokra, fejlesztésékhez és eszköz vásárlására – adta hírül a hrportal.hu. *

Hol a legjobb dolgozni Magyarországon 2013-ban? Az Aon Hewitt humánerőforrás-tanácsadó vállalat idén 13. alkalommal végezte el a Magyarországon egyedülálló Legjobb Munkahely Felmérést. Az országos kutatásban 6 iparágból közel 90 vállalat 35 ezer munkavállalója és közel 400 felsővezetője vett részt. Az elkötelezettség az utóbbi években folyamatosan nő Magyarországon, nem volt ez másként az elmúlt esztendőben sem. „Bár a válság hatására megrendült munkaerő-piaci magabiztosság még nem állt helyre – hiszen a munkavállalók fele még mindig tart az álláskereséstől – bizonyos dolgozói rétegek, különösen az IT-sok, termékfejesztők, mérnökök, valamint a nyelveket magas szinten beszélők egyáltalán nem félnek mozogni a munkaerőpiacon” – idézi a hvg.hu Bakos Rékának, az Aon Hewitt tanácsadójának a véleményét. Részletek: https://jobline.hu/karrierplusz/karrier_plusz/20131024_Kik_lesznek_az_ev_munkaadoi?utm_source =hvg.hu&utm_medium=referral&utm_campaign=hvg *

8 Szerkesztő: N

Recommend Documents