Átlépő magasugrás technikájának oktatása az általános iskolában Atlétika SMDLTE2202
Készítette: Őri Tamás
1
Az átlépő technika leírása
A lépő technika a magasugrás technikái közül a legegyszerűbb, ezért már egész korán tanítható az általános iskolában. Az átlépő technikának nem csak a képességfejlesztésben, hanem az edzésgyakorlatokban is fontos szerepe van. A magasugrás technikáinak oktatása feltételez bizonyos képességszintet. E nélkül a magasugrás oktatása nem éri el célját. Ezen kívül nemcsak feltételezi a képességszinteket, de a magasugrás gyakorlása maga is fejleszti azokat (erő, ruganyosság, ügyesség, ízületi lazaság). Az oktatás során egy bizonyos határig ezek a képességek magasabb szintre emelkedhetnek.
A technika első része a nekifutás sebességnövelő szakasza. Az átlépő technika ezen szakaszára az egyenes vonalú lendületszerzés a jellemző, mely szigorúan 45 foknál kisebb szöget zár be a léchez viszonyítva. A nekifutás fontos, és egyben döntő fontosságú, mert az itt megszerzett lendületet tudjuk felhasználni a kívánt magasság átugrásához. A nekifutás közben a test súlypontja folyamatosan emelkedik egészen az ugró lábon való kitámasztásig. Az elugrás előkészítése a nekifutás utolsó két-három lépése. Ebben a szakaszban a felsőtest előrehaladását vissza kell fogni, hogy a kívánt felfelé irányuló erő az erőteljes kitámasztás hatására létrejöjjön.
A felugrás ennél a technikánál mindig a léctől távolabbi lábbal történik. Az ugróláb talajfogása hangsúlyosan sarokkal történik. A minél nagyobb ugrómagasság elérése érdekében fontos még a páros karlendítés végrehajtása is. Fontos, hogy a támaszláb az elugrás pillanatában a test súlypontja előtt legyen. A lendítőláb általános munkája a nyújtva való lendítés.
Amint az ugróláb elhagyta a talajt, kezdődik a légmunka. A lépő technika légvétele viszonylag egyszerű, de emiatt kevésbé hatékony, mint ahogy ugyanez elmondható magáról a technikáról is. A légmunka kimerül a felsőtest előredöntésében, valamint a lábak egymás után minél magasabbra húzásában.
Az oktatás szempontjából fontos ennél a technikánál a talajfogás. Az általános iskolában a tanulók kori sajátosságából adódón hajlamosak az átlépő technika szivacsnál való gyakorlásánál ráhemperedni a szivacsra. Fontos, hogy a talajfogás még szivasc alkalmazásánál is a lendítőlábra történjen. 2
A lépő magasugrás főbb versenyszabályai
181. Szabály Általános feltételek 1. A verseny megkezdése előtt a szám főbírójának közölnie kell a versenyzőkkel a kezdőmagasságot és a magasságemeléseket, amelyet addig a magasságig kell alkalmazni, amíg már csak egy versenyző marad versenyben, és megnyerte azt, vagy az első helyen holtverseny alakul ki.
Kísérletek 2. A versenyző a főbíró által előzetesen kihirdetett bármely magasságon kezdhet ugrani, és bármely további magasságon folytathatja a versenyt. A magasságtól függetlenül három egymást követő sikertelen kísérlet után az ugró kiesik a versenyből, kivéve azt az esetet, ha az első helyen kialakult holtversenyt kell eldönteni. A jelen Szabály értelmében a versenyző egy bizonyos magasságon (az első vagy a második sikertelen kísérlet után) lemondhat a második vagy a harmadik kísérletéről, és joga van egy következő magasságon ugrani. Ha a versenyző egy bizonyos magasságon kihagy egy ugrást, ezen a magasságon már nincs joga újabb kísérlethez, kivéve, ha az első helyért végzett szétugrás során történik. 3. A versenyben egyedül maradt versenyző addig ugorhat, amíg el nem veszti a további versenyzéshez való jogát. 4. Amíg egy versenyző nem marad, aki már megnyerte a versenyt (a) a lécet miden sorozat után magasugrásnál legalább 2 cm-rel, rúdugrásnál legalább 5 cm-rel kell emelni, és (b) a léc emelésének mértéke nem lehet növekvő. A jelen 184.4 (a) és (b) Szabály nem vonatkozik arra az esetre, ha a még versenyben lévők megegyeznek abban, hogy egyből világcsúcs magasságra emeltetik a lécet. Abban az esetben, ha egy versenyző már megnyerte a versenyt, a továbbiakban – egyeztetve az illetékes versenybíróval vagy vezetőbíróval – az ő kívánsága szerint kell emelni a lécet. (Megjegyzés: A több próba versenyekre ez nem vonatkozik. Az 1.1(a)-(c) és (f) Szabályokban szereplő versenyek több próba számaiban minden magasságemelés a magasugrásnál egységesen 3 cm, a rúdugrásnál egységesen 10 cm. 3
Mérések 5. A magasságot egész centiméterekben, merőlegesen kell mérni, a talajszinttől az ugróléc felső részének legalacsonyabb pontjáig. 6. A léc magasságát minden emelés után, még az ugrások megkezdése előtt ellenőrizni kell. Ha a lécet csúcsmagasságra teszik, mindig ellenőrizni kell a mérést akkor is, ha a legutolsó mérés után hozzáértek a léchez.
Ugróléc 7. Az ugróléc készülhet üvegszálas vagy egyéb erre alkalmas anyagból, de nem fémből. • Keresztmetszete (kivéve a két végét): kör alakú, • Teljes hossza: o Magasugrásnál: 4,00 m (±2 cm), o Rúdugrásnál: 4,50 m (±2 cm), • Legnagyobb tömege: o magasugrásnál: 2 kg, o rúdugrásnál: 2,25 kg, • Átmérője (a kör keresztmetszetű részen): 30 mm (±1 mm). A léc három részből, a középső hengerből és az állványok tartóin való elhelyezést biztosító, 30-35 mm széles, 15-20 cm hosszú két végdarabból áll. A végdarabok kör vagy félkör keresztmetszetűek, és van egy olyan sima felületük, amelyen a léc a tartókon nyugszik. Ez a sima felület nem lehet magasabban, mint a léc középvonala függőleges irányban. A végdaraboknak, keménynek, sima felületűnek kell lenniük, és nem lehetnek gumiból vagy nem vonhatók be gumival vagy más olyan anyaggal, amely növeli a felületek közötti súrlódást. A tartókra helyezett léc nem térhet el az egyenes vonaltól, és a maximális belógása a magasugrásnál 2 cm, a rúdugrásnál 3 cm lehet. A léc rugalmasságát a következőképpen lehet ellenőrizni: ha egy 3 kg-os súlyt akasztunk a tartókra helyezett léc közepére, a magasugrásnál legfeljebb 7 cm-t, a rúdugrásnál maximum 11 cm-t lóghat be.
Helyezések 8. Ha két vagy több versenyző ugrotta át ugyanazt az utolsó magasságot, a helyezéseket az alábbiak szerint kell eldönteni: (a) Az a versenyző ér el jobb helyezést, akinek az utolsó átugrott magasságon kevesebb kísérlete volt.
4
(b) Ha a 181.8 (a) Szabály alkalmazását követően a versenyzők helyezése egyenlő, az a versenyző kerül a másik elé, aki az egész versenyben az utolsó átugrott magasságig (azt is beleértve) kevesebb sikertelen kísérletet tett. (c) Ha a 181.8 (b) Szabály alkalmazását követően sincs döntés a versenyzők, az érintett versenyzők azonos helyezést érnek el, hacsak nem az első helyről van szó. (d) Amennyiben az első helyről van szó, a 181.9 Szabály szerinti szétugrással kell a helyezéseket eldönteni, hacsak másként nem határoztak, akár a verseny előtt a vonatkozó versenyszabályzat alapján, akár a verseny közben a technikai delegátus vagy a vezetőbíró (ha nem jelöltek ki technikai delegátust) által. Ha nincsen szétugrás, beleértve azt az esetet is amikor a versenyzők bármikor úgy döntenek, hogy nem ugranak tovább, az első helyen megmarad a holtverseny. (Megjegyzés: jelen Szabály (d) pontja a több próba versenyeken nem, alkalmazandó.
Szétugrás 9. (a) Az érintett versenyzőknek minden magasságon végre kell hajtaniuk az ugrásokat, amíg döntés nem születik, vagy amíg minden érintett versenyző úgy dönt, hogy nem ugrik tovább. (b) Minden magasságon csak egy kísérletet végezhetnek a versenyzők. (c) Az érintett versenyzőknek az utolsó átugrott magasságot követő, a 181.1 Szabály szerint meghatározott magasságon kell kezdeniük a szétugrást. (d) Ha nem születik döntés, a lécet emelni kell, ha az érintett versenyzők közül legalább kettőnek a kísérlete sikeres volt, illetve süllyeszteni, ha mindegyikük sikertelen volt: a magasugrásnál 2 cm-rel, a rúdugrásnál 5 cm-rel. (e) Az a versenyző, amelyik nem tesz kísérletet valamelyik magasságon, automatikusan elveszti az első hely megszerzésének lehetőségét. Ha ezt követően egyetlen versenyző marad versenyben, ő lesz a győztes, függetlenül attól, hogy azon a magasságon tesz-e kísérletet.
Külső erők 10. Ha a léc nyilvánvalóan nem a versenyző miatt esett le (hanem pl. széllökés következtében): (a) ha ez az után történik, hogy a versenyző tisztán ugrotta a magasságot, a kísérletet sikeresnek kell ítélni, illetve (b) bármely más esetben új kísérletet kell engedélyezni. 5
182. Szabály Versenyzési szabályok 1. A versenyzőknek egy lábról kell elugraniuk. 2. A versenyző ugrását sikertelennek kell tekinteni, ha (a) az ugrás után a léc nem marad a tartókon, mert a versenyző leverte; (b) a lécnek az ugróhoz közelebbi síkján túl – akár a két állvány között, vagy azokon kívül – a versenyző testének bármely részével megérinti a talajt, beleértve a leérkezőhelyet is anélkül, hogy a lécet előbb átugrotta volna. Ha azonban ugrás közben a versenyző a lábával érinti a leérkezőhelyet, de a versenybíró véleménye szerint ebből előnye nem származott, az ugrást emiatt nem kell érvénytelennek tekinteni.
Nekifutó- és elugróhely 3. A nekifutó hely hossza nem lehet kevesebb, mint 15 m, kivéve az 1.1(a)-(c) és (f) Szabályokban szereplő versenyeket, ahol legalább 20 m-nek kell lennie. Ha a körülmények engedik, a nekifutó hely legalább 25 m legyen. 4. A nekifutó és az elugróhelyen a léc közepe felé megengedett lejtés az utolsó 15 m en, bármilyen sugáron mérve, legfeljebb 1:250 lehet. A leérkezőhelyet lehetőleg úgy kell elhelyezni, hogy a nekifutás emelkedő irányú legyen. 5. Az elugróhely területének vízszintesnek kell lennie, vagy ha lejtése van, az csak a jelen 4. pont és az IAAF atlétikai pályaépítési kézikönyvében foglaltak szerint lehetséges.
Felszerelések 6. Az állványok. Bármilyen típusú kell_képp szilárd léctartó állvány használható. Az állványokon jól rögzíthető léctartóknak kell lenniük. Az állványnak legalább 10 cm-rel kell magasabbnak lennie, mint az a legnagyobb magasság, amelyre a lécet felteszik. A két állvány közötti távolság nem lehet kevesebb, mint 4,00 m, és nem lehet több, mint 4,04 m.
7. Az állványokat a verseny során csak akkor szabad máshova áthelyezni, ha a vezetőbíró úgy dönt, hogy az elugró- vagy a leérkezőhely használhatatlanná 6
vált. Ebben az esetben a változtatást a következő magasságemelés előtt kell végrehajtani. 8. A léctartók. Az léctartóknak sima, négyszögletes, 4 cm széles és 6 cm hosszú lapoknak kell lenniük. Az egymással szemben elhelyezett tartókat az állványokhoz szorosan kell rögzíteni, és az ugrás közben nem mozdulhatnak el. A lécet úgy kell a tartókra helyezni, hogy ha a versenyző megérinti, könnyen le tudjon esni akár el_re, akár hátrafelé. A léctartók nem vonhatók be gumival vagy más olyan anyaggal, amely növeli a léctartók és a léc közötti súrlódást, továbbá nem lehet rajtuk semmiféle rugós szerkezet. A léctartóknak az elugróhelyhez képest azonos magasságban kell lenniük. 9. A léc két vége és a léctartó állványok között legalább 1-1 cm hézagnak kell lenni.
Leérkezőhely 10. A leérkezőhelynek a léc függőleges síkja mögött legalább 5x3 m nagyságúnak kell lennie, de ajánlatos, hogy a leérkezőhely legalább 6x4x0,7 m legyen. (Megjegyzés: Az állványokat és a leérkezőhelyet úgy kell megtervezni, illetve elhelyezni, hogy legalább 10 cm legyen közöttük, nehogy a leérkezőhely mozgása miatt a léc leessen.)
219. Szabály Nekifutó- és elugróhely 1. Ha hordozható sz_nyegborítást használnak, a Szabálynak az elugróhely szintjére vonatkozó előírásait a szőnyeg felső szintjére kell alkalmazni. 2. A versenyző a körpálya lejt_jér_l is kezdheti a nekifutást, feltéve, hogy az utolsó 15 m-t a 182.3, 182.4 és 182.5 Szabály előírásainak megfelelő nekifutón teszi meg.
7
Az átlépő magasugrás előkészítő gyakorlatai
1)
A gyakorlat megnevezése: fogójáték Alkalmazási területe:
1-4. osztály, 6-9 éves korosztály – láberő fejlesztése
Eszközök:
tornaterem
Létszám:
20 fő
A gyakorlat leírása:
kijelölünk 2 fogót. Akit a fogók megfogtak, maguk is fogók lesznek.
Kritikus momentum:
fel kell hívni a tanulók figyelmét, hogy maximális intenzitással végezzék a gyakorlatot, különben fokozódik a balesetveszély
Megjegyzés:
koordinációs képességet fejleszt
Rajz:
8
2)
A gyakorlat megnevezése: fogójáték páros lábon szökdelve Alkalmazási területe:
1-4. osztály, 6-9 éves korosztály – láberő fejlesztése
Eszközök:
tornaterem
Létszám:
20 fő
A gyakorlat leírása:
hagyományos fogójáték, futás helyett mindenki páros lábon szökdelve játsza a játékot
Kritikus momentum:
szigorúan figyelni kell arra, hogy minden tanuló páros lábon szökdelve vegyen részt a játékban
Megjegyzés: Rajz:
9
3)
A gyakorlat megnevezése: fogójáték egylábon szökdelve Alkalmazási területe:
1-4. osztály, 6-9 éves korosztály – láberő fejlesztése
Eszközök:
tornaterem
Létszám:
20 fő
A gyakorlat leírása:
hagyományos fogójáték, futás helyett mindenki egylábon szökdelve játsza a játékot
Kritikus momentum:
szigorúan figyelni kell arra, hogy minden tanuló egylábon szökdelve vegyen részt a játékban
Megjegyzés:
elősegíti az ugróláb kiválasztását
Rajz:
10
4)
A gyakorlat megnevezése: terpesz-zár szökdelés pad felett Alkalmazási területe:
1-4. osztály, 6-9 éves korosztály – láberő fejlesztése
Eszközök:
tornaterem, 4 pad
Létszám:
20 fő
A gyakorlat leírása:
az osztályt négy csoportra osztjuk, majd a csoportok a négy pad egyikén terpesz zár szökdeléssel haladnak végig a padon egymás után, kb. 2-2,5 m távolságot tartva egymás között
Kritikus momentum:
fel kell hívni a tanulók figyelmét, hogy maximális intenzitással végezzék a gyakorlatot, különben fokozódik a balesetveszély
Megjegyzés:
koordinációs képességet fejleszt
Rajz:
11
5)
A gyakorlat megnevezése: sprint sorverseny Alkalmazási területe:
1-4. osztály, 6-9 éves korosztály – gyorsaság fejlesztése
Eszközök:
tornaterem
Létszám:
20 fő
A gyakorlat leírása:
az osztályt két csapatra osztjuk, majd a csapatok egyik felét az egyik oldal alapvonalánál állítjuk fel, a másikat a másiknál. Gyors futás az egyik oldalról a másikra, majd kézráütéssel váltás.
Kritikus momentum:
a tanulóknak maximális intenzitással kell végeznie a gyakorlatot
Megjegyzés:
a versenyhelyzet megteremtése elősegíti a kritikus momentum megvalósulását
Rajz:
12
6)
A gyakorlat megnevezése: sorverseny indiánszökdeléssel Alkalmazási területe:
1-4. osztály, 6-9 éves korosztály – láberő fejlesztése
Eszközök:
tornaterem
Létszám:
20 fő
A gyakorlat leírása:
az osztályt két csapatra osztjuk, majd a csapatok egyikfelét az egyik alapvonalon, a másikat a másiknál. Indiánszökdelés az egyik oldalról a másikra, majd kézráütéssel váltás.
Kritikus momentum:
a tanulóknak páros karlendítéssel kell végezni a gyakorlatot
Megjegyzés:
a versenyhelyzet megteremtése mellett szigorúan ügyelni kell a szökdelés helyes megvalósításra
Rajz:
7) 13
A gyakorlat megnevezése: sorverseny helyből távolugrással Alkalmazási területe:
1-4. osztály, 6-9 éves korosztály – láberő fejlesztése
Eszközök:
tornaterem
Létszám:
20 fő
A gyakorlat leírása:
az osztályt két csapatra osztjuk, majd az alapvonaltól indulva minden tanuló páros lábbal előre ugrik. Az előző csapattag leérkezési pontja lesz a következő csapattag indulópontja. az a csapat nyer, aki messzebb jut el a verseny végén.
Kritikus momentum:
a tanulóknak páros karlendítéssel kell végezni a gyakorlatot
Megjegyzés:
a versenyhelyzet megteremtése mellett szigorúan ügyelni kell a szökdelés helyes megvalósításra
Rajz:
14
8)
A gyakorlat megnevezése: sorverseny Alkalmazási területe:
1-4. osztály, 6-9 éves korosztály – láberő fejlesztése
Eszközök:
tornaterem, 2db pad, 2db szekrény, 2db tornaszivacs, 2db bólya
Létszám:
20 fő
A gyakorlat leírása:
az osztályt két csapatra osztjuk, majd az alapvonaltól indulva a tanuló felfut a padon a szekrényre, majd a szekrényről a tornaszőnyegre ugorva kifut a bójáig, megkerüli, majd gyors futással jön vissza, kézráütéssel vált.
Kritikus momentum:
maximális intenzitással való gyakorlatvégzés
Megjegyzés:
gyorsaság, gyorserő fejlesztése
Rajz:
15
9)
A gyakorlat megnevezése: sorverseny zsámolyra fel-le ugrással Alkalmazási területe:
1-4. osztály, 6-9 éves korosztály – láberő fejlesztése
Eszközök:
tornaterem, 20 db zsámoly, 2db bólya
Létszám:
20 fő
A gyakorlat leírása:
az osztályt két csapatra osztjuk, majd az alapvonaltól indulva minden tanuló páros lábbal felugrik a zsámolyra, majd le a földre. Amint végigszökdelt az 5 zsámolyon, kifut a pálya végéig, és megkerüli a bólyát.
Kritikus momentum:
nagyon fontos a versenyhelyzet megteremtése
Megjegyzés:
a zsámolyra való felugrásnál a zsámoly közepére kell felugrani
Rajz:
16
10)
A gyakorlat megnevezése: békaszökdelés Alkalmazási területe:
1-4. osztály, 6-9 éves korosztály – láberő fejlesztése
Eszközök:
tornaterem
Létszám:
20 fő
A gyakorlat leírása:
az osztály az oldalvonalakon békaszökdelést hajt végre, az alapvonalakon sétál- 3 kör
Kritikus momentum:
békaszökdelés intenzitása
Megjegyzés:
nem szabad túl sokáig csináltatni a gyakorlatot, mert az már nem gyorserőt fejleszt
Rajz:
17
Az átlépő magasugrás cél- és rávezető gyakorlatai
1)
A gyakorlat megnevezése: indiánszökdelés Alkalmazási területe:
1-4. osztály, 6-9 éves korosztály – láberő fejlesztése
Eszközök:
tornaterem
Létszám:
20 fő
A gyakorlat leírása:
az osztály az oldalvonalak és az alapvonalak mentén indiánszökdeléssel halad körbe
Kritikus momentum:
fontos a szökdelést maximális intenzitással végrehajtani
Megjegyzés: Rajz:
18
2)
A gyakorlat megnevezése: lassú futásból felugrás egylábról tapsra Alkalmazási területe:
1-4. osztály, 6-9 éves korosztály – láberő fejlesztése
Eszközök:
tornaterem
Létszám:
20 fő
A gyakorlat leírása:
az osztály a teremben fut körbe, majd tapsra mindenki maximális intenzitással felugrik térd és karlendítéssel
Kritikus momentum:
az ugróláb kitámasztása
Megjegyzés:
fontos, hogy felhívjuk a tanulók figyelmét a minél magasabbra való felugrásra, valamint arra, hogy próbáljanak meg úgy felugrani, hogy leérkezéskor az elugrási helyükre érkezzenek vissza
Rajz:
19
3)
A gyakorlat megnevezése: elemelkedés a talajtól csak karlendítéssel Alkalmazási területe:
1-4. osztály, 6-9 éves korosztály
Eszközök:
tornaterem
Létszám:
20 fő
A gyakorlat leírása:
tettszőlegesen helyezkednek el a tanulók, egymástól min 2m távolságra. mélytartásból páros karlendítéssel mellső középtartás irányába, de nem nyújtott könyökkel megpróbálnak elemelkedni a talajtól (láb izmai nem segíthetnek)
Kritikus momentum:
a kar mozgásának nagyon gyors megindítása majd megállítása rövid idő alatt
Megjegyzés:
figyelni kell a gyakorlat hajlított könyökkel való végrehajtására
Rajz:
20
4)
A gyakorlat megnevezése: 3 rálépésből felugrás Alkalmazási területe:
1-4. osztály, 6-9 éves korosztály – láberő fejlesztése
Eszközök:
tornaterem
Létszám:
20 fő
A gyakorlat leírása:
a tanulók tettszőlegesen helyezkednek el a teremben. Tapsra mindenki 3 lépésből felugrást hajt végre páros karlendítéssel, térdfelhúzással
Kritikus momentum:
fontos, hogy a felugrás helyére kel visszaérkezni
Megjegyzés:
fejleszti a tanulók térérzékelését is
Rajz:
21
5)
A gyakorlat megnevezése: átfutás földre rakott rúd felett térdemeléssel Alkalmazási területe:
1-4. osztály, 6-9 éves korosztály
Eszközök:
tornaterem, magasugró rúd
Létszám:
20 fő
A gyakorlat leírása:
ugróláb szerint két csoportra osztjuk az osztályt, majd a földre rakott rúdra 45 foknál kisebb szögből, 5-6 m távolságról térdemeléssel átfuttatjuk a tanulókat a rúd felett
Kritikus momentum:
a rúd előtt az ugrólábról kell ellépni
Megjegyzés:
fejleszti a tanulók ritmusérzékét
Rajz:
22
6)
A gyakorlat megnevezése: átfutás földre rakott rúd felett nyújtott lábú átlépéssel Alkalmazási területe:
1-4. osztály, 6-9 éves korosztály
Eszközök:
tornaterem, magasugró rúd
Létszám:
20 fő
A gyakorlat leírása:
ugróláb szerint két csoportra osztjuk az osztályt, majd a földre rakott rúdra 45 foknál kisebb szögből, 5-6 m távolságról nyújtott lábú futással átfuttatjuk a tanulókat a rúd felett
Kritikus momentum:
a rúd előtt az ugrólábról kell ellépni, valamint a rúd felett átlépéskor igyekezni kel minél magasabbra fellendíteni a lábat
Megjegyzés:
fejleszti a tanulók ritmusérzékét, valamint fejleszti a combhajlítóizom lazaságát
Rajz:
23
7)
A gyakorlat megnevezése: felugrás a rúd előtt, majd érkezés páros lábra a felugrás helyére Alkalmazási területe:
1-4. osztály, 6-9 éves korosztály – láberő fejlesztése
Eszközök:
tornaterem, magasugró rúd
Létszám:
20 fő
A gyakorlat leírása:
ugróláb szerint két csoportra osztjuk az osztályt, majd a földre rakott rúdra 45 foknál kisebb szögből, 5-6 m távolságról ráfutás a rúdra, majd egylábról kar- és láblendítéssel felugrás, majd érkezés páros lábra a felugrás helyére
Kritikus momentum:
a felugrás előtti testsúlyhátrahelyezés, valamint a kemény kitámasztás és a felugrás helyére való visszaérkezés
Megjegyzés:
ügyelni kell, hogy a tanuló ne lépjen a rúdra - balesetveszély
Rajz:
24
8)
A gyakorlat megnevezése: átlépés a rúd felett Alkalmazási területe:
1-4. osztály, 6-9 éves korosztály
Eszközök:
tornaterem, magasugró rúd, 2 db zsámoly
Létszám:
20 fő
A gyakorlat leírása:
ugróláb szerint két csoportra osztjuk az osztályt, majd a földre rakott rúdra 45 foknál kisebb szögből, 5-6 m távolságról láblendítéssel nyújtott lábba átfutás a zsámolyon lévő rúd felett
Kritikus momentum:
a rúd előtt az ugrólábról kell ellépni, magasra kell felkapni a lábakat
Megjegyzés:
fejleszti a tanulók ritmusérzékét, csökkenti a tanulók félelemérzetét
Rajz:
25
9)
A gyakorlat megnevezése: átlépés a rúd felett (rúd álló zsámolyon) Alkalmazási területe:
1-4. osztály, 6-9 éves korosztály
Eszközök:
tornaterem, magasugró rúd, 2 db zsámoly
Létszám:
20 fő
A gyakorlat leírása:
ugróláb szerint két csoportra osztjuk az osztályt, majd a földre rakott rúdra 45 foknál kisebb szögből, 5-6 m távolságról láblendítéssel nyújtott lábba átugrás a zsámolyon lévő rúd felett, érkezés páros lábra
Kritikus momentum:
a rúd előtt az ugrólábról kell ellépni, páros lábra kell érkezni
Megjegyzés:
csökkenti a tanulók félelemérzetét
Rajz:
26
10)
A gyakorlat megnevezése: átlépés a rúd felett (rúd álló zsámolyon) Alkalmazási területe:
1-4. osztály, 6-9 éves korosztály
Eszközök:
tornaterem, magasugró rúd, 2 db zsámoly
Létszám:
20 fő
A gyakorlat leírása:
ugróláb szerint két csoportra osztjuk az osztályt, majd a földre rakott rúdra 45 foknál kisebb szögből, 5-6 m távolságról láblendítéssel nyújtott lábbal átugrás a zsámolyon lévő rúd felett, érkezés lendítő lábra
Kritikus momentum:
a rúd előtt az ugrólábról kell ellépni, lendítőlábra kell érkezni
Megjegyzés:
fejleszti a tanulók ritmusérzékét, csökkenti a tanulók félelemérzetét
Rajz:
27
