50. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS
ÁTALAKULÁS ÉS KONSZOLIDÁCIÓ A MAGYAR GAZDASÁGBAN ÉS GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSBAN A felsőoktatás átalakulása és gazdasági kérdései Sándorné Kriszt Éva rektor BGF
Államháztartás szekció Eger, 2012. szeptember 27-29.
A középkori egyetemek hagyományai A középkor első egyetemei (Bologna, Párizs, Krakkó, Pécs) nemzetközi egyetemek voltak, jelentős hallgatói mobilitással (Padovában pl. összesen 22 országból volt hallgató). Széleskörű hallgatói és oktatói önigazgatás volt a jellemző. Rugalmas és demokratikus vezetéssel rendelkeztek: egy-két éves vezetői megbízás, amelyet akár hallgatók is betölthettek. Nem voltak nagy „hatalmi távolságok” oktatók és hallgatók között. 2012.10.02.
2
A felsőoktatási intézmények számának exponenciális fejlődése Felsőoktatási intézmények száma a világon (17 716)
2012.10.02.
3
Egyetemi Esték
A felsőoktatás számokban
2012.10.02.
4
•
A felsőoktatás a magyar társadalom egyik legnagyobb alrendszere.
•
A felsőoktatás átalakítása 2010-ben, mintegy 370 ezer diákot és 40 ezer egyetemi oktatót, kutatót és dolgozót érintett.
•
A felsőoktatás összköltségvetése 181 milliárd forint volt.
•
A változtatások társadalmi, demográfiai és gazdasági hatása rendkívüli mértékű.
A magyar felsőoktatás finanszírozása A magyar felsőoktatás költségvetési támogatásának alakulása 200 • 2008-ban 191 Mrd Ft • 2009-ben 186 Mrd Ft 150 • 2010-ben 181 Mrd Ft 100 • 2011-ben 170 Mrd Ft • 2012-ben 158 Mrd Ft 50 • 2013-ban 135 Mrd Ft 0 (tervezet) 2008 2009 2010 2011 2012 2013 További veszteségek • Innovációs járulék szabályozásának változása miatt kieső bevétel évi 5-7 Mrd Ft • Szakképzési hozzájárulás szabályozásának változása miatt elmaradó bevétel évi 5-7 Mrd Ft • Tisztaszoftver program finanszírozásának intézményekre való áthárításából adódó többletkiadás évi 300 millió Ft. 2012.10.02.
5
A magyar felsőoktatás intézményi rendszere és megoszlása 66 intézmény Egyházi és magán intézmények Állami intézmények 38 (7 egyetem, 31 főiskola) Egyházi Magán 28 25 13 egyetem
főiskola
egyetem
főiskola
egyetem
főiskola
19
9
5
20
2
11
Bp.
Nem Bp.
10 9
Bp.
Nem Bp.
Bp.
Nem Bp.
2
7
4
1
Bp.
Nem Bp.
Bp.
8 12 2
Nem Bp.
Bp.
Nem Bp.
0
8
3
Az európai felsőoktatás átalakítása
• • • • • • 2012.10.02.
7
Az Európai Felsőoktatási Térség kialakításának célja A Bolognai folyamat csak a fokozatot adó képzésekre terjedt ki. Az új képzési struktúra tartalommal való megtöltése, a fokozatok funkciójának tisztázása. Két kiinduló modell:
– –
európai – integrált amerikai – diverzifikált
A sokféleség, mint kiemelt érték A felsőoktatási intézmények missziói oktatás, kutatás, harmadik misszió
A magyar felsőoktatás javasolt képzési szerkezete BEMENET
KIMENET Doktori fokozat
12
PhD
Mesterfokozat
Felsőfokú alapfokozat 8
Felsőfokú alapfokozat BA/BSc
Érettségi vagy Szakmai alapozó fokozat
BA/BSc
4
Érettségi
MA/MSc
2. év 1. év
FSz
0 So r ozat 1
Szakmai alapozó fokozat
Munkaerőpiac
Mesterfokozat MA/MSc
A magyar felsőoktatás javasolt intézményi szerkezete BEMENET
KIMENET Doktori fokozat
PhD
Mesterfokozat
Felsőfokú alapfokozat Felsőfokú alapfokozat BA/BSc
MA/MSc
8
Érettségi vagy Szakmai alapozó fokozat 4
Érettségi
BA/BSc
BA/BSc 2. év 1. év
FSz
0 So r ozat 1
Főiskola
Szakmai alapozó fokozat
Munkaerőpiac
12
Mesterfokozat MA/MSc
A magyar felsőoktatás átalakítása Legfontosabb jogszabályok • A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. tvr. • Végrehajtási kormányrendelet • A felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről 230/2012 (VIII. 28.) Korm. Rendelet • A felsőoktatási intézmények gazdasági tanácsairól szóló kormányrendelet • Finanszírozási kormányrendelet 2012.10.02.
10
Nemzeti felsőoktatási kiválóság Intézményi kiválóság
• • •
– –
Kiemelt felsőoktatási intézmény Kutató minősítés Egyetem Kar
Alkalmazott kutatások főiskolája
Egyéni kiválóság
• • • •
2012.10.02.
11
Hallgatók, oktatók, kutatók állami elismerése Köztársasági ösztöndíj TDK kiválóság elismerése Szakkollégiumi tehetséggondozás
A kiválóság mérhetősége Érték a felsőoktatásban A mérésről elméleti megközelítésben
• • • • • • 2012.10.02.
12
A mérés fogalma, feladata
A mérőeszköz megválasztása A mérés bizonytalansága Az adatok feldolgozása Mérhető és nem mérhető dolgok Mérési szabályok
A felsőoktatási tevékenység mérési problémái Mit mérjünk?
• • • • • • • 2012.10.02.
13
Jelentkezések, jelentkezők száma
Első helyes jelentkezők száma Képzési kínálat Hallgatói elégedettség Alumni elégedettség Munkaadói elégedettség
Végzett hallgatók munkaerő-piaci pozíciói
Felvételi eredmények 2012. július Ssz.
2012.10.02.
14
Intézmény
Felvettek összesen 2012 A
Felvettek összesen 2011 A
Különbözet
Változás %
1
Eötvös Loránd Tudományegyetem
8 821
9 744
-923
-9,5
2
Szegedi Tudományegyetem
6 643
7 874
-1 231
-15,6
3
Debreceni Egyetem
6 611
8 332
-1 721
-20,7
4
Pécsi Tudományegyetem
5 734
7 457
-1 723
-23,1
5
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
5 150
5 464
-314
-5,7
6
Budapesti Gazdasági Főiskola
4 924
6 016
-1 092
-18,2
„Nem minden megszámolható, ami számít és nem minden számít, ami megszámolható” Minőség filozófiai értelemben Minőség „megfelelőség” értelemben
Minőség a felsőoktatásban Minőség a Budapesti Gazdasági Főiskolán
2012.10.02.
15
(Albert Einstein)
A közszolgáltatások teljesítmény értékelésének elvi alapjai A közszektor gazdasági teljesítményének kvantifikálhatósága
Eltérések a piaci ösztönzőktől Mérés: 3 „E”
• • •
2012.10.02.
16
effectiveness (eredményesség) efficiency (hatékonyság) economy (gazdaságosság)
Kiválósági indikátorok
2012.10.02.
17
Kiválósági indikátorok I. Kutatási kapacitások 1. Tudományos fokozattal rendelkezők száma 2. Tehetséggondozás programjai 3. Minősített szakkollégiumok tagjainak száma 4. Kutatási kapacitás, nemzetközi szintű kutatási eszközök, kapacitások léte 5. Nemzetközi és hazai kutatási kapcsolatrendszer 6. Tudományos folyóirat szerkesztőségi tagsággal rendelkező oktatók, kutatók 7. Tudományos szervezetben viselt tisztséggel rendelkező oktatók, kutatók 8. Nemzetközi tudományos díjakkal, elismerésekkel rendelkező oktatók, kutatók, díjak szerinti bontásban
Kiválósági indikátorok II. Tudományos és kutatási eredményesség 1. Publikációs produktivitás 2. Teljes munkaidőben foglalkoztatott kiemelkedő idézettségű oktató, kutató publikációi és idézettsége
3. K+F+I tevékenységből származó bevétel aránya a teljes működési bevételhez képest 4. K+F+I célra elnyert pályázati források 5. OTDK résztvevők és helyezettek száma
Kiválósági indikátorok III. K+F és innovációs eredmények hasznosítása 1. Bejelentés alatt álló és bejegyzett szabadalmak, oltalmak, bejegyzett és dokumentált know-how-k száma 2. K+F és innovációs eredmények értékesítéséből származó bevétel 3. A felsőoktatás és gazdaság kapcsolatát erősítő tudás- és technológiatranszfer szervezetek
A felsőoktatás átalakítása során előtérbe kerülő kérdések „Az ember csak azt érti meg, amire maga jön rá, amit készen kap, anélkül, hogy lélekben megdolgozna érte, az egyik fülén be, a másikon ki.” (Rényi Alfréd)
A jövő munkaerő igénye az EU-ban
Forrás: CEDEFOP
2012.10.02.
Kompetencia, illetve képzettségi hiányok a hazai munkaerő-piacon Legfontosabb célok: • precíz munkavégzés • informatikai alapismeretek • nagy munkabírás • idegennyelv-tudás • csapatmunka Fontos: • szakmai gyakorlat • önálló munkavégzés • szakmai alapok ismerete • szervezőkészség Legnagyobb hiányosságok: • szakmai gyakorlati jártasság • idegennyelv-tudás
Javasolt kiválósági indikátorcsoportok a gyakorlatorientált képzések mérésére
2012.10.02.
24
A gyakorlatorientált képzések lehetséges kiválósági indikátorai I. Tudományos kapacitás és fejlesztési tevékenység 1. A tudományos oktatói, kutatói publikációs teljesítmény
2. Saját fejlesztésű új és átdolgozott tananyagok éves száma 3. Külső, hazai partnerekkel együttműködésben folytatott kutatási projektek száma 4. Futó és lezárt OTKA projektek száma 5. Nemzetközi együttműködésben folytatott kutatási projektek száma
A gyakorlatorientált képzések lehetséges kiválósági indikátorai II. Munkaerő-piaci eredményesség és kapcsolat 1. A végzettek három hónapon belüli elhelyezkedési aránya haladja meg a 60%-ot
2. 100 hallgatóra jutó szakmai gyakorlati helyek száma 3. 100 hallgatóra jutó vendégoktatók (gyakorlati szakemberek) száma
4. A gazdasági élet (beleértve az állami és non profit szektort is) szereplőivel hatályban lévő együttműködési megállapodások száma
A gyakorlatorientált képzések lehetséges kiválósági indikátorai III. Minőségi oktatási kapacitás 1. Az alapképzés terén legalább 3 képzési területen való jelenlét 2. Az alapképzés terén legalább 5 teljes képzési program idegen nyelven történő oktatása 3. A mesterképzés terén legalább 3 képzési területen való jelenlét 4. A mesterképzésen oktatók legalább 2/3 arányú tudományos minősítettsége 5. Az oktatott szakterülettel kapcsolatos szakmai kamarai tagsággal rendelkező oktatók aránya 6. Az évente TDK dolgozatot készítő hallgatók száma 7. Szakkollégiumok száma
A gyakorlatorientált képzések lehetséges kiválósági indikátorai IV. Nemzetközi beágyazottság 1. Tagság a kategória meghatározó felsőoktatási nemzetközi szervezeteiben 2. Nemzetközi partnerekkel hatályban lévő megállapodások száma
3. Minimum két kettős diploma kiadására szerzett jogosultság
Gazdasági kérdések, intézményi dilemmák Új fogalmak • Állami ösztöndíj és részösztöndíj • Önköltség Keretszámok meghatározása, alakulása Diákhitel II. Be nem iratkozók aránya Külső források bevonása, vállalati ösztöndíjak Finanszírozási kormányrendelet Több csatornás finanszírozás
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
2012.10.02.
30
