2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai Sütő Attila Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Fejlesztés- és Klímapolitikáért, valamint Kiemelt Közszolgáltatásokért felelős Államtitkárság
Miskolc, 2013. november 19.
•
2014-2020 programidőszak : 2012 ősz – tervezés megindulása
•
Tervezési felelősség • NFM – koordináció és tervezés • BM, VM társtervezők
•
„KEHOP 3.0” – társadalmasítás alatt, magyar és angol verzió Brüsszelben
•
Erős tematikus koncentráció – OP-n belül és OP-k között is
•
Részesedés az összes forrásból, illetve EU támogatásból: gazdaságfejlesztési OP ≈40 %, KEHOP ≈15% („középmezőny”)
•
Derogációs, determinációs követelmények
•
További ütemezés 2013 december – 2014 január, 2014 - …
A KEHOP átfogó célja 1. A KEHOP átfogó célja, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek – hosszú távú változásokat is figyelembe vevő – védelmével összhangban valósuljon meg. Az átfogó cél elérése érdekében a KEHOP által lefedett valamennyi fejlesztési terület és beavatkozási irány esetében az alábbi, egymással szoros kapcsolatban lévő horizontális céloknak kell érvényesülniük: A klímaváltozás kedvezőtlen alkalmazkodóképesség javítása;
hatásainak
megelőzése
és
mérséklése,
az
Az erőforrás-felhasználás hatékonyságának fokozása; A szennyezések és terhelések megelőzése és mérséklése; Egészséges és fenntartható környezet biztosítása. 3
A KEHOP átfogó célja 2. Horizontális célok
Beavatkozási irányok
Közvetlen és közvetett specifikus célok
Klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak megelőzése és mérséklése, az alkalmazkodóképesség javítása
Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás
Természeti katasztrófák kockázatának csökkentése
Megújuló energiaforrások alkalmazása
Katasztrófa-kockázat kezelés fejlesztése, lakosság és intézmények felkészítése a természeti katasztrófák kezelésére;
A megújuló energiaforrások felhasználásának növelése; A megújuló energiaforrások alkalmazására irányuló beruházások finanszírozáshoz való hozzájutásának elősegítése; A villamos energia-rendszer alkalmassá tétele a megújuló, energiahatékonysági és kibocsátás-csökkentési célok végrehajtására;
Erőforrás felhasználás hatékonyságának fokozása
Energetikai és energiahatékonysági fejlesztések
Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás megalapozása, természeti katasztrófák megelőzése; Felszíni vízkészletek megőrzése, fenntartható térségi vízszétosztás fejlesztése, Árvizek kártételei elleni védekezés fejlesztése;
Az energiahatékonyság és az energia-megtakarítás növelése; Az energiahatékonysági fejlesztések finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása; Az energiatudatosság növelése komplex szemléletformálási programok megvalósításán keresztül; 4
A KEHOP átfogó célja 3. Horizontális célok
Beavatkozási irányok Múltbeli károsodások, szennyezettségek felszámolása
Szennyezések és terhelések megelőzése és mérséklése
Hulladékgazdálkodással kapcsolatos fejlesztések Szennyvíz-elvezetés és – tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése
Közvetlen és közvetett specifikus célok
Szennyezett területek kármentesítése
Hulladékgazdálkodással kapcsolatos irányelvek végrehajtásának elősegítése
A szennyvizek okozta környezetterhelések csökkentése, megelőzése a 2000 LE feletti agglomerációkban, összhangban a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelvvel, a vízi közmű rendszerek hatékonyabb működtetése mellett.
Ivóvízminőség javítása uniós és hazai határértékek teljesítése céljából, a vízi közmű rendszerek hatékonyabb működtetése mellett;
A védett illetve közösségi jelentőségű természeti értékek és területek természetvédelmi helyzetének és állapotának javítása; A természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételeinek javítása; A Natura 2000 hálózat és a közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok ismertségének és társadalmi elfogadottságának javítása.
Települési vízellátás Egészséges, fenntartható környezet biztosítása
Természetvédelmi és élővilágvédelmi fejlesztések
5
A KEHOP prioritás-struktúrájának bemutatása Teljes összeg
Prioritási tengely megnevezése
Alap
(1123,8 mrd HUF)
A keret százalékában (%)
1. A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás
KA
309,8
27,74
2. Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és –tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése
KA
318,8
28,55
3. Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések
KA
68,7
6,15
ERFA
31,3
2,81
KA
300,9
26,95
ERFA
59,1
5,29
KA
28,1
2,52
4. Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések 5. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása 6. Az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiaforrások használatát ösztönző pénzügyi eszközök
7. Technikai segítségnyújtás
6
1. prioritás: A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás Tematikus célktűzés: (5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése
A prioritástengely kialakításának indoka: Előrejelzések szerint a légkör elmúlt évtizedekben mért felmelegedése folytatódik • •
Szélsőségek meteorológiai és hidrológiai helyzetek gyakorisága nő Kiemelkedő jelentőségű hatások: aszály, árvíz, belvíz, fokozódó erdőtűzveszély, csökkenő biodiverzitás
Magyarország víztöbblet és vízhiány kettős szorításában: • • •
Átlagosan minden második év aszályos Utóbbi 57 évből 3 esetében nem volt belvízvédekezés Árvizek által veszélyeztetett terület ország területének 23%-a – egyik legmagasabb arány Európában
Uniós elvárás: •
Partnerségi Megállapodás alá tartozó fejlesztési források legalább 20%-a klímaváltozással kapcsolatos célokat szolgáljon (cél: mind a klímaváltozás mérséklése, mind az ahhoz való alkalmazkodás elősegítése)
7
Tervezett struktúra: Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás megalapozása, természeti katasztrófák megelőzése • • •
Klimatológiai előrejelzés és klímaváltozás hatásaival kapcsolatos adatbázisok fejlesztése Katasztrófavédelmi szempontú kockázatbecslés fejlesztése Hatékony alkalmazkodás társadalmi feltételeinek elősegítése •
Kedvezményezettek: önkormányzatok, központi közigazgatási szervek
Felszíni vízkészletek megőrzése, fenntartható térségi vízszétosztás fejlesztése •
Térségi vízszétosztás fejlesztése •
•
Kedvezményezettek: önkormányzatok, központi közigazgatási szervek
Belvízrendszerek vízvisszatartáson alapuló korszerűsítése •
Kedvezményezettek: önkormányzatok, központi közigazgatási szervek
Árvizek kártételei elleni védekezés fejlesztése •
Dombvidéki vízgazdálkodás fejlesztése, tározók építése •
Kedvezményezettek: önkormányzatok, központi közigazgatási szervek
• Állami és önkormányzati árvízvédelmi művek fejlesztése •
Kedvezményezettek: önkormányzatok, központi közigazgatási szervek
Katasztrófa-kockázat kezelés fejlesztése, lakosság és intézmények felkészítése a természeti katasztrófák kezelésére • • •
Polgári védelem fejlesztése Tűzvédelem fejlesztése Iparbiztonság fejlesztése 8
2. prioritás: Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése Tematikus célkitűzés: (6) környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése A prioritástengely kialakításának indoka: A víziközmű-szolgáltatás releváns paramétereknek való megfelelésének biztosítása az alábbi területeken: Ivóvíz: • Az EU-s és hazai ivóvíz-minőségi határértékek betartásának szigorú biztosítása, • További felmérések az ólomcsövek előfordulásáról és intézkedés kiváltásukról, • Hatékonyabb, gazdaságosabban működő vízi közmű szektor kialakítása. Szennyvíz: • A szennyvizes derogációs kötelezettségek maradéktalan teljesítése, • 2000 LE feletti településeknél a szennyvízből eredő kibocsátások további mérséklése (vizek ökológiai állapotát nem veszélyeztető szennyvízkezelési megoldások), • EU VKI fenntartható vízhasználatra és szennyezőanyag-kibocsátás csökkentésére vonatkozó kritériumoknak való megfelelés. Szennyvíziszap: • A szennyvízkezelési projektek hatékony megvalósítása, • A szennyvíziszap optimális hasznosításának megindítása (mezőgazdaság, energetika).
9
Tervezett struktúra: Ivóvízminőség javítása uniós és hazai határértékek teljesítése céljából, a vízi közmű rendszerek hatékonyabb működtetése mellett •
Ivóvízminőség-javítás ivóvíz-kezelési technológiák fejlesztésével, más vízbázisra áttéréssel, térségi rendszerek kialakításával, rekonstrukcióval, illetve ezek kombinációjával
A szennyvizek okozta környezetterhelések csökkentése, megelőzése a 2000 LE feletti agglomerációkban, összhangban a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelvvel, valamint a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tiszítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelettel a víziközmű rendszerek hatékonyabb működtetése mellett • •
Szennyvízelvezetéssel és kezeléssel kapcsolatos fejlesztések Szennyvíziszap országosan egységes koncepció alapján történő hatékony kezelése és optimális hasznosítása érdekében szükséges beruházások, fejlesztések energiahatékonysági elemekkel
10
3. prioritástengely: Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos tevékenységek Tematikus célkitűzés: (6) környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése A prioritástengely kialakításának indoklása : Uniós elvárás, hazai jogszabályhoz igazodás: • a 2008/98 EK irányelv, egyéb kapcsolódó irányelvek • hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény követelményei (hulladékgazdálkodás közszolgáltatás) Alapvető célkitűzések a hulladékgazdálkodásban: • hulladék mennyiségének csökkentése, hulladékkeletkezés megelőzése, • lerakás helyett az újrafelhasználás/feldolgozás
Elmúlt évtizedek – ipari, mezőgazdasági, katonai tevékenysége • jelentős szennyeződések a talajban, felszín alatti vizekben • ökoszisztémák, ivóvízbázisok veszélyben Országos Környezeti Kármentesítési Program
Tervezett struktúra: Hulladékgazdálkodással kapcsolatos irányelvek végrehajtásának elősegítése •
Hulladékkezelési létesítmények hálózatának rendszerszerű fejlesztése (beleértve az előkezelés, a hasznosítás és az ártalmatlanítás alrendszereit) •
•
Kedvezményezettek: önkormányzatok és társulásaik, állami/önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági szervezetek
Az elkülönített gyűjtés és szállítási i rendszerek fejlesztése •
Kedvezményezettek: Önkormányzatok és társulásaik, állami/önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági szervezetek
Szennyezett területek kármentesítése •
Országos Környezeti Kármentesítési Program
11
4. prioritás: Természetvédelmi és élővilágvédelmi fejlesztések Tematikus célkitűzés: (6) környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése A prioritástengely kialakításának indoka: Uniós elvárások: • EU2020 Erőforrás-hatékony Európa EU Biológiai Sokféleség Stratégia: ökoszisztémák, élőhelyek és fajok eredeti állapotának helyreállítása Hazai adottságok: • Magyarország: az EU terület 3%-a ↔ 36%-a a védett madár- és 17 %-a az egyéb közösségi szempontból kiemelkedő fontosságú fajoknak • 87 %-a a közösségi szempontból kiemelkedő magyarországi élőhelyeknek kedvezőtlen védelmi helyzetben erőteljes beavatkozásra van szükség
Tervezett struktúra: A védett illetve közösségi jelentőségű természeti értékek és területek természetvédelmi helyzetének és állapotának javítása • A fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetének javítását célzó közvetlen élőhely-fejlesztési és fajmegőrzési beavatkozások •
•
Kedvezményezettek: jsz-.-ban kijelölt természetvédelmi kezelő
A természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételeinek javítása •
Kedvezményezettek: jsz-.-ban kijelölt természetvédelmi kezelő
A Natura 2000 hálózat és a közösségi jelentőségű fajok és élőhely-típusok ismertségének és társadalmi elfogadottságának javítása • A hazai Natura 2000 hálózat egységes szemléletben történő bemutatásához szükséges infrastrukturális háttér kialakítása •
Kedvezményezettek: jsz-.-ban kijelölt természetvédelmi kezelő
12
5. prioritástengely: Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása Tematikus célkitűzés: (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban
A prioritástengely kialakításának indoka: Helyzetkép: energiafüggőség, elavult épületállomány • • •
Jelentős fosszilis alapú energiaimport Az összes energiafogyasztás 40%-a és az ÜHG kibocsátás túlnyomó része az épületekből A hazai épületállomány 70%-a (=4.2 millió lakás) energetikailag elavult, felújításra szorul;
Megújulók kihasználatlansága • •
A megújuló forrás alapú fogyasztás részesedése a teljes fogyasztásból az EU átlag alatt • (9,1 % 13% 2011-ben); A magyarországi energiarendszer korlátozottan alkalmas a megújuló energiaforrásokból származó energia befogadására
Nemzeti és EU 2020 célkitűzések megvalósítása •
Energiatakarékosság növelése, megújuló energiaforrások fokozott alkalmazása, ellátásbiztonság és a klímavédelem; 13
Tervezett struktúra: A megújuló energiaforrások felhasználásának növelése • • •
Hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáram-termelés A megújuló energiaforrások fokozott alkalmazását elősegítő kis kapacitású tároló rendszerek létesítése Demonstrációs célú megújuló energetikai minta projektek
Az energiahatékonyság és az energia-megtakarítás növelése • • •
Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával, illetve új közel zéró szén-dioxid kibocsátású épületek létesítése Távhőrendszerek komplex energetikai felújítása, illetve megújuló alapra helyezése Közvilágítás korszerűsítése •
•
Kedvezményezettek: önkormányzatok és társulásaik, állami/önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági szervezetek
Energiamenedzsment rendszerek bevezetése a közfeladat-ellátásban
Az energiatudatosság növelése komplex szemléletformálási programok megvalósításán keresztül •
Szemléletformálási programok
A villamos energia-rendszer alkalmassá tétele a megújuló, energiahatékonysági és kibocsátáscsökkentési célok végrehajtására • • •
Intelligens mérési (smart meter) rendszerek támogatása Fogyasztó-oldali válaszintézkedést (demand-response) lehetővé tévő rendszerek kiépítése Intelligens elosztó-hálózati (smart grid) körzetek kiépítésének támogatása
14
6. prioritástengely: Az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiaforrások használatát ösztönző pénzügyi eszközök Tematikus célkitűzés: (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban A prioritástengely kialakításának indoka: Pénzügyi eszközök iránti igény • •
A megújuló energia- illetve energiahatékonysági beruházások iránt nagy igények mutatkoznak, de a rendelkezésre álló források nagysága korlátozott a piacon; A pénzügyi eszközök multiplikátor hatása;
Tervezett struktúra: A megújuló energiaforrások alkalmazására irányuló beruházások finanszírozáshoz való hozzájutásának elősegítése •
Pénzügyi eszközök alkalmazása a megújuló energetikai fejlesztések finanszírozása során
Az energiahatékonysági fejlesztések finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása •
Pénzügyi eszközök alkalmazása az energiahatékonysági fejlesztések finanszírozása során 15
Köszönjük a figyelmet!
16
