ÁROP-1.A.5-2013-2013-0085 Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és egyes intézményei működésének, szervezetének felülvizsgálata, fejlesztése
C É L F E L A D A T
Készítette: dr. Marosi-Rácz Julianna
Bevezető Jelen tanulmány Debrecen Megyei Jogú Város Jegyzője által a JOG-119-15/2014. iktatószámon, 2014. február 12. napján kitűzött célfeladat végrehajtásának eredménye. A célfeladat Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata által az ÁROP-1.A.5-2013-20130085 azonosító számú, „Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és egyes intézményei működésének, szervezetének felülvizsgálata, fejlesztése” tárgyú projektnek a Magyary Program szervezet beavatkozási területéhez kapcsolódó intézkedések egyik választható fejlesztési tevékenysége, melynek címe: „Az önkormányzati feladatok átalakítása által érintett szakmai és támogató folyamatok felülvizsgálata, újraszervezése, a kapcsolódó szervezeti szabályzatok felülvizsgálata; három kiválasztott folyamat átszervezése, optimalizálása.” A konkrétan elvégzendő feladatot a pályázat szakmai koncepciója a következőképpen határozza meg: „A szociális ellátási szerződések rendszerének felülvizsgálata: a működő folyamatok, szerződéses kapcsolatok átvilágítása abból a szempontból, hogy ellátási szerződéseink valóban csak a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatokra terjednek-e ki, olyan szolgáltatásokért is fizet-e az önkormányzat, amelynek önkormányzati forrásból való fenntartása nem indokolt, melyek azok az ellátási formák, amelyek intézményi keretek között esetleg hatékonyabban megoldhatók, vagy melyek azok a feladatok, amelyek a hatékonyság és célszerűség szempontjából kiszervezésre érdemesek.”
2
Jogszabályi háttér A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok között nevesíti a szociális, gyermekjóléti szolgáltatásokat és ellátásokat, továbbá a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítását. A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel. Az ellátandó feladatok konkrét meghatározását az ágazati jogszabályok tartalmazzák. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) határozza meg a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit, és azokat a szociális szolgáltatásokat, amelyeket a települési önkormányzat köteles biztosítani. A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) szerint a települési önkormányzat feladata a gyermekek és családok védelme, valamint a személyes gondoskodást biztosító, törvényben meghatározott ellátórendszer kiépítése. Az Szt. 120. §-a, valamint a Gyvt. 97. §-a alapján a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekvédelmi ellátást a helyi önkormányzat nem állami szervvel kötött szerződés útján is biztosíthatja. Az ellátási kötelezettség terjedelmét a jogszabályok a lakosságszám alapján differenciáltan állapítják meg, illetve a megyei jogú városok bizonyos többlet feladatok ellátására kötelezettek. 3
Az Szt. 92. § (3) bekezdése szerint a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat a településen, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. … A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát az önkormányzat kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. A koncepció egyebek mellett az alábbiakat tartalmazza: a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés kereteit, az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepcióját utoljára 2013-ban vizsgálta felül, melyet a 121/2013. (V. 30.) határozatával fogadott el.
Az Szt. szerint Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelező feladatát képező személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások Alapszolgáltatások: étkeztetés házi segítségnyújtás családsegítés nappali ellátás ((idősek-, demens személyek-, fogyatékos személyek-, pszichiátriai betegek-, szenvedélybetegek nappali ellátása)
4
Szakosított ellátási formák: átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények (időskorúak-, hajléktalan személyek átmeneti ellátása, éjjeli menedékhely) idősek otthona amennyiben a lakossági szükségletek indokolják – hajléktalanok otthona és hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye A Gyvt. alapján ellátandó személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások gyermekjóléti szolgáltatás keretében gyermekjóléti központ gyermekek napközbeni ellátása keretében bölcsőde gyermekek átmeneti gondozása keretében gyermekek átmeneti otthona és családok átmeneti otthona Debrecen
Megyei
Jogú
Város
Önkormányzata
a
fenti
jogszabályokban
foglalt
kötelezettségeinek saját fenntartású intézmények működtetésével, valamint egyházi és civil szervezetekkel kötött ellátási szerződések alapján tesz eleget. Az önkormányzatok intézményfenntartói feladatait és az ellátási szerződések kötelező tartalmi elemeit is meghatározzák a jogszabályok. Az Szt. 121.§ (2) bekezdése az ellátási szerződés kötelező tartalmi elemeit a következőképpen állapítja meg.
az egyházi fenntartó vagy a nem állami fenntartó neve, székhelye és adószáma;
a szociális ellátás formája, az ellátásban részesítendők köre, száma;
az egyházi fenntartó vagy a nem állami fenntartó nyilatkozata a szerződésben meghatározott szociális szolgáltatásra vonatkozó külön jogszabályok és szakmai követelmények, nyilvántartási kötelezettségek betartására, illetve a szolgáltatóval, intézménnyel történő betartatására;
a személyi térítési díj csökkentésének, illetve elengedésének esetei és módjai; 5
szerződésszegés esetén a szolgáltatás folyamatos biztosítására, valamint a kártérítés mértékére vonatkozó kikötés;
a szerződés felmondásának hónapokban meghatározott ideje;
az ellátás igénybevételének szabályaihoz kapcsolódva különösen a tájékoztatási kötelezettség teljesítése, az e törvényben meghatározott értesítési kötelezettség, különös tekintettel arra az esetre, ha a települési önkormányzat rendelkezik meghatározott számú férőhellyel az intézményben;
a panaszok érvényesítésének rendje, az önkormányzat tájékoztatásának formája, a panaszok kivizsgálására vonatkozó megállapodás;
az önkormányzat, illetve a társulás részére történő beszámolás, tájékoztatás módja, formája, gyakorisága azzal, hogy az ellátást biztosító szervezetet évente legalább egyszer beszámolási kötelezettség terheli;
a külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének módja, a statisztikai adatgyűjtéshez szükséges adatok rendelkezésre bocsátása;
az
ellátási
szerződés
alapján
végzett
feladat
ellátásához
kapcsolódóan
a
szolgáltatáshoz való hozzájárulás összege;
a hozzájárulás megfizetésével kapcsolatos eljárási kérdések, határidők;
a hozzájárulással történő elszámolással kapcsolatos kötelezettségek.
6
Az Önkormányzat fenntartásában működő intézmények Az intézményrendszerben az elmúlt két évben mélyreható változások mentek végbe. A szakosított szociális ellátások többsége, valamint a gyermekvédelmi szakellátás teljes egészében – több lépcsőben – állami feladattá vált. Először a megyei önkormányzati fenntartásban lévő szociális és gyermekvédelmi intézmények kerültek állami fenntartásba 2012. január 1-jével. Ezt követte a települési önkormányzatok fenntartásában lévő fogyatékos, pszichiátriai beteg, továbbá szenvedélybeteg személyek szakosított szociális ellátását nyújtó intézmények, valamint a gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmények állami fenntartásba vétele 2013. január 1., illetve 2014. január 1. napjával. Fentiek városunkban a következőképpen valósultak meg. Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény 1. §-a értelmében az állam 2013. január 1-jével átvette a pszichiátriai betegek otthonaként működő Terápiás Házat és a gyermekvédelmi szakellátást biztosító Reménysugár Otthont. 2014. január 1. napjával került állami fenntartásba a Fogyatékosokat Ellátó Intézmény és a Csökkentlátók Otthona. Az átadás előtt az addig integráltan működő intézmények átszervezésére is szükség volt. A több mint egy évig tartó folyamat eredményeként alakult ki a jelenlegi intézményi struktúra: Debrecen Megyei Jogú Város Családsegítő és Gyermekjóléti Központja családsegítő és gyermekjóléti központot működtet. Debrecen Megyei Jogú Város Gyermekvédelmi Intézményében a családsegítő és a gyermekjóléti központ mellett gyermekek átmeneti gondozása keretében gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona és helyettes szülői hálózat működik. Debrecen Megyei Jogú Város Egyesített Bölcsődei Intézménye a gyermekek napközbeni ellátása keretében bölcsődei ellátást biztosít.
7
Debrecen Megyei Jogú Város Városi Szociális Szolgálata az alapszolgáltatáson belül az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, a nappali ellátást (idősek klubjait, demens személyek nappali intézményét, fogyatékosok nappali intézményét) biztosítja. Debrecen Megyei Jogú Város Idősek Háza ápolást-gondozást nyújtó intézményként idősek otthonát, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézménytípuson belül időskorúak gondozóházát, valamint a Szávay Gyula utcai telephelyén ápolást- gondozást nyújtó intézményként idősek otthonát működtet.
Önkormányzati fenntartású intézmény, vagy ellátási szerződés? Amint azt fentebb, a jogszabályi háttér bemutatásánál láthattuk, az önkormányzat saját alapítású és fenntartású szervezettel (közvetlen feladatellátás), vagy szerződéses úton (közvetett feladatellátás) is biztosíthatja a szociális és gyermekjóléti ellátásokat. Nem mindig könnyű azonban eldönteni, hogy melyik feladatellátási mód jelenti az optimális megoldást. A közvetlen és közvetett feladatellátás előnyeit és hátrányait az alábbi táblázatok mutatják be.1
1
Forrás: Kassó Zsuzsanna (1999.): Feltételek az önkormányzatok és a civil szervezetek közötti együttműködéshez. Hogyan válhatnak képessé az önkormányzatok az együttműködésre? In: Tóbiás László (szerk.): Együttműködési lehetőségek a civil szervezetek és a helyi önkormányzatok között. Budapest, Hálózat a Demokráciáért Program, pp. 137-139., saját átdolgozású táblázat
8
KÖZVETLEN FELADATELLÁTÁS Előnyök
Hátrányok
A feladatellátás biztonsága
Nagy a belső tehetetlenség, rugalmatlan a gondolkodásmód, nehéz megújítani a tevékenységet.
Folyamatosan rendelkezésre áll
Sok a törvényi kötöttség, sok mindenhez testületi döntés kell.
Munkaköri leírásokkal, belső szabályzatokkal biztosítható a feladatellátás minősége
Ha nincs, vagy nem elég a pontos belső szabályozás, a gyakorlatban nem kérhető számon a feladat-teljesítés.
Az önkormányzat közvetlen utasítási joga a feladatellátás érdekében
A feladat-ellátás szervezeti részérdek kialakulásához vezethet, túlságosan hivatalszerű a működés.
Közvetlen és folyamatos lehetőség a teljesítmények mennyiségi és minőségi alakítására
A foglalkoztatottak rendszerint nincsenek jól megfizetve.
A vezetők feletti munkáltatói jog gyakorlásából származó előnyök: (kinevezés, bérmegállapítás, felmentés, jutalmazás, fegyelmi felelősség, stb.) közvetlen erős befolyásolási lehetőség.
Piaci érzékenység (a szolgáltatást igénybevevők igényfelmérésének) hiánya, a lakossági kapcsolattartás kevésbé fejlett, nem fogyasztó centrikus.
A foglalkoztatottak relatív biztos egzisztenciája
Nem tud gyorsan reagálni a változásokra.
A korábbi tapasztalatok rendelkezésre állnak, általában jól bejáratott tevékenység, nem nulláról kell indítani. Maguk az intézmények, szolgáltatást nyújtó struktúrák is rendelkezésre állnak.
A költséghatékony gazdálkodást nehezebb megvalósítani. A szolgáltatás biztonsága miatt nagyobb költségekkel látható el a feladat, esetleg túlzott a kapacitás.
A költségvetés megállapításának folyamatával elvileg minden évben felülvizsgálható az ellátás.
Finanszírozhatatlanság esetén nem a feladatot törlik, csökkentik, hanem az előirányzatok egységes, %-os csökkentésével kerülnek egyensúlyba a bevételek és kiadások. Ezzel a módszerrel egy idő után a feladat-ellátás ellehetetlenül.
Könnyebb ellenőrizni a szervezetet.
Csak az önkormányzati költségvetés a feladatellátás fedezete, nehezebb külső forrásokat találni. 9
KÖZVETETT FELADATELLÁTÁS Előnyök
Hátrányok
A feladat-ellátásból fakadó közvetlen gondok nem az önkormányzatot terhelik.
A szolgáltatás léte bizonytalanabb.
Rugalmas reagálás a változásokra
Nehezen kontrollálható a feladat-ellátás szakmai és gazdasági minősége, előfordulhat a szakszerűség hiánya.
Könnyebb az igényekhez igazítani a feladatellátást.
A vállalkozások jelenlegi helyzete miatt gyakori lehet a csőd. Megszűnés esetén azonnali hatállyal megszűnik a feladat-ellátás, az önkormányzatnak kell újraindítania.
Szakszerűbb lehet a szolgáltatás megszervezése.
A feladat-ellátás teljesítése szerződésen alapul, ezért nagyon jó szerződés kell, ami pontosan meghatározza: minőségi követelményeket, a teljesítés időbeli feltételeit, az ellenőrzési feltételeket, mi történik szerződésszegés esetén, egyéb garanciákat.
Adott pénzügyi kereten belül a szolgáltatás színvonala és minősége magasabb lehet.
Az ellenőrizhetőség csak a rögzített szerződési feltételekig terjed.
A foglalkoztatottak esetleg jobban megfizethetők.
Nehéz a garanciákat érvényesíteni.
Adott szerződésen keretein belül jobban szabályozható, ellenőrizhető A szolgáltatás eredménye és a teljesítés finanszírozása jobban összekapcsolható. Könnyebben juthat a szervezet és az önkormányzat is külső forrásokhoz, adókedvezmények is forráslehetőséget biztosítanak Fogyasztói érdekek jobban érvényesíthetők Változatosabb feladat-ellátást biztosít Speciális szaktudást igénylő szükségletek könnyebben kielégíthetők
10
A közvetlen, illetve közvetett feladatellátási módok előnyeit, hátrányait mérlegelve nem lehet általános érvényű megállapításokat tenni arra vonatkozóan, hogy bizonyos szolgáltatásokat milyen módon érdemes ellátni. Nem hagyhatók figyelmen kívül a már hosszú évek alatt bejáratott, jól működő önkormányzati intézmények, az ellátási hagyományok sem. Ezeket nem lehet csak azért felszámolni, mert esetleg egy szerződéses formával gazdaságosabban teljesíthető a kötelező feladat. A gyakorlatban már többször beigazolódott, hogy egy szerződés váratlan megszűnésekor a feladatok azonnali ellátása leggyorsabban akkor kivitelezhető, ha van egy működő önkormányzati fenntartású intézmény, melyre a feladat telepíthető. Új feladatok megjelenésekor ugyanakkor elképzelhető, hogy saját intézménnyel is hatékonyan biztosítható lenne a szolgáltatás, ha lenne ilyen intézmény. A feltételek megteremtésére gyakran nincs elég idő, és/vagy pénz. Ilyenkor nagy segítséget jelent, ha van olyan egyházi, vagy civil szervezet, amelyik vállalja a feltételek biztosítását és a szolgáltatás folyamatos nyújtását. Ily módon egy vegyes ellátási rendszer jöhet létre, – ahogyan az városunkban is működik –: a szociális és gyermekjóléti ellátások feladatai önkormányzati fenntartású intézmények és ellátási szerződést kötött civil szervezetek között oszlanak meg. A továbbiakban azt vizsgáljuk meg, hogyan alakul az ellátási szerződések rendszere Debrecenben. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata által kötött ellátási szerződések 1. Előzmények A rendszerváltást követően megszületett és hatályba lépett jogszabályok olyan feladatokat, hatásköröket határoztak meg az önkormányzatok számára, melyek ellátására az önkormányzatok nagy része egyáltalán nem volt felkészülve, sem az infrastruktúrát, szervezeti hátteret, sem a finanszírozást tekintve. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény az önkormányzatok kötelező feladataként határozta meg a szociális alapellátásról való gondoskodást. 1993-ban lépett hatályba az Szt., amely ekkor még a személyes gondoskodást nyújtó ellátások között szerepeltette a gyermekjóléti ellátásokat is (gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek 11
átmeneti otthona). A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi ágazat szétválasztása a Gyvt. megalkotásával valósult meg 1997-ben és ekkora az ellátások széleskörű, differenciált rendszere jött létre, legalábbis jogszabályi szinten. Az önkormányzatok a sokasodó feladatokkal egyre kevésbé tudtak megbirkózni, így a lakossági szükségletek kielégítését civil szerveződések vállalták fel kezdetben jórészt saját forrásaik bevonásával. A civil szervezetek folyamatos, stabil működésének gátja volt azonban a források szűkössége, bizonytalansága. Ezt, valamint hiánypótló tevékenységüket felismerve döntött úgy a város önkormányzata, hogy vissza nem térítendő anyagi támogatást nyújt a szociális területen működő civil szervezeteknek. A támogatáshoz a szervezetek együttműködési megállapodás, vagy támogatási megállapodás keretében juthattak hozzá. Az Szt. már hatálybalépésekor rendelkezett arról, hogy a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátást a helyi önkormányzat ellátási szerződés útján is biztosíthatja. Az első ellátási szerződést 1996-ban a 298/1996. (XII. 16.) Kh. számú határozat alapján öt évre kötötte az Önkormányzat az Egy Ház Alapítvánnyal, mely a Városi Szociális Szolgálatból kivált hajléktalan-ellátórendszer működtetését vállalta. 1998-ban hét nonprofit szervezettel kötött újabb ellátási szerződéseket Önkormányzatunk szociális és gyermekjóléti ellátások biztosítására szintén öt év időtartamra, 1999. január 1. napjától 2003. december 31. napjáig (174/1998. (VI.8.) Kh.). A szervezetek által ellátott feladatokról és az önkormányzati támogatás mértékéről az ellátási szerződésekben a felek az alábbiak szerint rendelkeztek.
12
Szervezet
Ellátott feladat
Kortárs Segítő Szolgálat a.) családsegítés Egyesület b.) gyermekjóléti szolgáltatás c.) speciális gyermekjóléti szolgáltatások biztosítása a Szociális Bizottság által meghatározott célcsoportok számára
Önkormányzati támogatás (eFt)
4.800
Forrás Lelki Segítők Egyesülete
a.) családsegítés b.) gyermekjóléti szolgáltatás c.) speciális gyermekjóléti szolgáltatások biztosítása a Szociális Bizottság által meghatározott célcsoportok számára
4.800
HÉRA Családsegítő Szolgálat
a.) családsegítés b.) gyermekjóléti szolgáltatás c.) családi napközi d.) házi gyermekfelügyelet
2.200
Józsai Családsegítő és a.) családsegítés Gyermekjóléti Szolgálat b.) gyermekjóléti szolgáltatás c.) házi gyermekfelügyelet
2.200
"Segítsd, Óvd Fogyatékos Társadat" Alapítvány
a.) családsegítés b.) gyermekjóléti szolgáltatás
1.700
Egy Ház Alapítvány
a.) családsegítés b.) gyermekjóléti szolgáltatás
2.900
Szegényeket Támogató Alapítvány
a.) családsegítés b.) gyermekjóléti szolgáltatás c.) házi gyermekfelügyelet d.).családok átmeneti otthona e.) utógondozói ellátás
2.400
A családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás feladatait a szervezetek területi felosztás alapján látták el. A pénzügyi támogatás mellett az Önkormányzat térítésmentes, vagy kedvezményes bérleti díjú ingatlanok biztosításával is segítette a szervezetek feladatellátását. 13
A Közgyűlés a 222/1998. (IX. 7.) Kh. számú határozatával támogatta az ellátási szerződéssel rendelkező civil szervezetek Phare pályázaton való részvételét, ezenkívül vállalta, hogy nyertes Phare pályázat esetén ellátási szerződét köt a Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthona működtetésére, továbbá a Humán Fejlesztők Kollégiuma Egyesületével külterületi családsegítés és gyermekjóléti feladatok ellátására falugondnokok bevonásával, valamint módszertani feladatok ellátására. Az új ellátási szerződések megkötésére még abban az évben sor került a 304/1998. (XII. 21.) Kh. számú határozat alapján. A Humán Fejlesztők Kollégiuma Egyesülete családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás feladatait vállalta, melyhez az Önkormányzat 4.040.-eFt támogatást biztosított; a Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthona fogyatékosok nappali intézménye
működtetésére
vállalt
kötelezettséget
az
Önkormányzat
1.000.-eFt-os
támogatásával. A szervezetek önkormányzati ellenőrzése során feltárt hiányosságok és együttműködési nehézségek miatt 2000-ben két szervezettel szűnt meg közös megegyezéssel az ellátási szerződés. 2001-ben a hajléktalan-ellátórendszer működtetésére az Egy Ház Alapítvánnyal kötött ellátási szerződés lejárt, így a feladat további biztosítása érdekében a Közgyűlés pályázat kiírásáról döntött. A pályázat elbírálása eredményeképpen 2002. január 1. napjától határozatlan időtartamra a REFOMIX Rehabilitációs Foglalkoztatási Szociális és Szolgáltató Közhasznú Társasággal jött létre ellátási szerződés (260/2001. (XII. 20.) Kh.). 2003-ban az 1998-ban kötött ellátási szerződések lejártára tekintettel a Közgyűlés áttekintette az ellátórendszer működését és racionalizálási szándékkal átszervezte az önkormányzati intézményeket, továbbá új ellátási szerződések megkötéséről döntött. A gyermekjóléti szolgáltatás hatékonyabb, magasabb színvonalon történő ellátását önkormányzati fenntartású intézményi keretek között látta megnyugtatónak a Közgyűlés, nem elhanyagolva azt a 14
szempontot sem, hogy a gyámhatósági munkához szorosan kapcsolódó tevékenységet is végző gyermekjóléti szolgálatok fölött szorosabb szakmai kontrollt lehet gyakorolni, mint egy szerződéses kapcsolatban. 2004. január 1. napjától az önkormányzati fenntartású intézmények mellett két civil és egy egyházi szervezet ellátási szerződés keretében biztosította a kötelező önkormányzati feladatok ellátását (232/2003. (XII. 4.) Kh.). Az ellátási szerződéssel vállalt feladatokat és a szerződéskötéskor biztosított önkormányzati támogatás mértékét az alábbi táblázat tartalmazza.
Szervezet
Ellátott feladat
Önkormányzati támogatás (eFt)
Héra Egyesület
családsegítés
8.500
Forrás Lelki Segítők Egyesülete
családsegítés
17.000
Nagytemplomi Református Egyházközség
fogyatékosok nappali intézménye
4.000
Az ágazati törvények módosításai egyre több új feladatot határoztak meg az önkormányzatok számára, melyek ellátásához az állami normatív hozzájárulások nem biztosítottak elegendő fedezetet, ezért az ellátási szerződések kedvező tapasztalatai alapján a meglévő szerződések kiegészítése mellett újak megkötésére is sor került. 2007-től a Forrás Lelki Segítők Egyesülete a családsegítés mellett már a pszichiátriai és a szenvedélybetegek közösségi ellátását, a szenvedélybetegek nappali ellátását és a pszichiátriai betegek rehabilitációs intézményi ellátását is átvállalta Önkormányzatunktól. Az új feladatokhoz az Egyesület nem kért többlettámogatást, azokat az állami normatív hozzájárulásból és egyéb forrásokból finanszírozta.
15
Új ellátási szerződések kötéséről is döntött a Közgyűlés: a „Lelkierő” Fiatalon a Fiatalokért Egyesület szintén pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek közösségi ellátását vállalta, valamint a támogató szolgáltatást biztosította; az Aranykor a XXI. Században Egyesület a támogató szolgáltatást látta el határozatlan időtartamra kötött ellátási szerződés keretei között. A feladat ellátásához egyik szervezet sem kért pénzügyi hozzájárulást az Önkormányzattól. Az Aranykor a XXI. Században Egyesülettel kötött szerződést a felek 2008-ban közös megegyezéssel megszüntették, de a szervezet a támogató szolgáltatást a városban tovább működtette a Debrecen-Mikepércs Többcélú Kistérségi Társulással kötött ellátási szerződés értelmében (150/2008. (VI. 26.) Öh.)
2. A jelenlegi helyzet Napjainkra egy jól működő, elsősorban a kötelező önkormányzati feladatokra koncentráló ellátórendszer alakult ki a városban, amelyben az egyházi és civil fenntartású szolgáltatók is megtalálták a helyüket. Meg kell azonban jegyezni, hogy jelenleg néhány olyan szolgáltatás is biztosított szerződés alapján, melyek ellátására nem kötelezett önkormányzatunk. A Mötv. 10. § (2) bekezdése szerint a helyi önkormányzat … önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata által kötött ellátási szerződéseket a Közgyűlés legutóbb az 57/2014. (III. 27.) határozatával módosította. A 2014-ben ellátási szerződéssel rendelkező szervezetek által ellátott feladatokat és önkormányzati támogatásuk mértékét az alábbi táblázat foglalja össze.
16
Önkormányzati feladat Szervezet
kötelező
önként vállalt
Támogatás (eFt)
hajléktalan személyek ellátása: utcai szociális munka nappali ellátás ReFoMix Nonprofit éjjeli menedékhely Közhasznú Kft. hajléktalanok átmeneti szállása családok átmeneti otthona
5.400
DebrecenNagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthona
fogyatékosok nappali ellátása
4.050
Héra Egyesület
családsegítés
8.550
családsegítés szenvedélybetegek Forrás Lelki Segítők nappali ellátása Egyesülete szenvedélybetegek rehabilitációs ellátása
pszichiátriai betegek közösségi ellátása, szenvedélybetegek közösségi ellátása, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása
18.000
Lelkierő Fiatalon a Fiatalokért Egyesület
pszichiátriai betegek közösségi ellátása szenvedélybetegek közösségi ellátása, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása támogató szolgáltatás
0
A támogatás mértékéről a felek évente a költségvetés elfogadása előtt egyeztetnek, a támogatás utalása havonta 1/12 összegben történik. A támogatás felhasználásáról és a szakmai munkáról a szervezeteknek évente be kell számolniuk a Közgyűlésnek, mely a 17
tárgyévet követő március 31-ig tárgyalja meg a beszámolókat. Ezenkívül az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal Ellenőrzési Osztályán keresztül is ellenőrzi a támogatás felhasználását. Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2013. együttes polgármesteri és jegyzői utasításban az Intézményfelügyeleti Osztály feladatai között szerepel az önkormányzat és a szociális, valamint a gyermekjóléti területen működő civil szervezetek között létrejövő ellátási szerződések előkészítése és közreműködés azok végrehajtásában, valamint ellenőrzésében. Ezen túl az ellátási szerződések az alábbiakat rögzítik: „A felek vállalják, hogy az együttműködés zavartalan biztosítása érdekében szükség szerint egyeztetnek, ahol az Önkormányzatot szakmai kérdésekben az Egészségügyi és Szociális Bizottság képviseli, az operatív ügyekben a Polgármesteri Hivatal Intézményfelügyeleti Osztálya jár el.” A szervezetek beszámolói és az ellenőrzések eredménye alapján megállapítható, hogy valamennyi támogatásban részesülő szervezet a támogatás teljes összegét a kötelező önkormányzati feladatok ellátására fordította. A Forrás Lelki Segítők Egyesülete elszámolását külön is megvizsgáltuk, tekintettel arra, hogy nem kötelező önkormányzati feladat végzése is szerepel az ellátási szerződésében. A szervezet – mint az a fenti táblázatban látható – 18.000.000-, Ft összegű támogatásban részesült, ezzel szemben az ellátási szerződésben vállalt kötelező önkormányzati feladatok finanszírozására 24.168.039-, Ft-ot fordított. A családsegítő szolgálat személyi jellegű kiadásai 16.447.210-, Ft, a szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye bérköltségei 2.868.815-, Ft fedezetet igényeltek, a dologi kiadások 4.852.014-, Ft-ot tettek ki. A költségek és a támogatás összege közötti különbséget – 6.168.039-, Ft-ot – a szervezet más forrásokból finanszírozta.
18
3. Az ellátási szerződések felülvizsgálata A felülvizsgálat célja annak eldöntése, hogy
1.
az ellátási szerződések mennyiben alkalmasak az önkormányzat kötelező feladatait
képező szociális és gyermekjóléti ellátások hatékony, színvonalas biztosítására, az önként vállalt feladatok nem veszélyeztetik-e a kötelező feladatok ellátást, illetve nem terhelik-e feleslegesen a város költségvetését, valamint 2.
a feladatoknak az önkormányzati intézmények és civil szervezetek közötti
átrendezésével javítható-e az ellátások hatékonysága, növelhető-e a rendelkezésre álló források felhasználásának gazdaságossága, továbbá 3.
vannak-e olyan feladatok, amelyek a hatékonyság és célszerűség szempontjából
kiszervezésre érdemesek. Ad 1.: A szervezetek éves beszámolói alapján kijelenthető, hogy jó szakmai tartalommal, színvonalas
szolgáltatásnyújtással valósítják meg az
önkormányzati
feladatellátást,
gazdagítva, színesítve az ellátórendszert. Az ellenőrzések tapasztalatai is évről-évre kedvezőek, a szervezetek az ellátási szerződésben vállalt előírásoknak eleget tettek, a feladatok ellátásához érvényes működési engedéllyel rendelkeztek. A működésre kapott támogatásokat rendeltetésszerűen használták fel. Az ellenőrzések azt is megállapították, hogy az önkormányzati támogatás mellett a szervezetek – pályázatok, állami normatíva, adományok révén – egyéb forrásokat is bevonnak a szolgáltatások finanszírozásába. Az ellátási szerződések révén kialakult jó szakmai kapcsolat arra is lehetőséget ad, hogy a szervezetek eseti jelleggel is bekapcsolódjanak az önkormányzat szociális feladatellátásába. Így részt vesznek adományok szétosztásában, pályázatok megvalósításában, rendezvények megtartásában.
19
Az Szt. 58/B. § (2) bekezdése szerint a 2000 fő feletti lakosságszámú települési önkormányzat vagy társulás, illetve a fővárosi önkormányzat helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére. A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart, tagjai a helyi önkormányzat, illetve a társulás területén szociális intézményeket működtető fenntartók képviselői, továbbá a helyi rendeletben meghatározott szervezetek képviselői. Az Szt. fogalommeghatározása értelmében a Héra Egyesület, valamint a Lelkierő Fiatalon a Fiatalokért Egyesület szociális szolgáltatót és nem szociális intézményt tart fenn, így a törvény erejénél fogva nem tagjai a szociálpolitikai kerekasztalnak és a helyi rendeletünk sem nevesíti őket a tagok között. Az ellátási szerződésük révén ugyanakkor a város szociális ellátórendszerében meghatározó szerepet játszanak, fontos partnerei az önkormányzatnak, ezért megfontolandó, hogy a helyi rendelet szociálpolitikai kerekasztal tagjait meghatározó rendelkezései kiegészüljenek e két szervezettel is. Mint az előző fejezetben látható volt, az ellátási szerződések két szervezet esetében önként vállalt önkormányzati feladatokra is kiterjednek. Ennek az a magyarázata, hogy a támogató szolgáltatást és a közösségi ellátásokat (beleértve az alacsonyküszöbű ellátásokat is) 2005. január 1. és 2008. december 31. között kötelező önkormányzati feladatként határozta meg az Szt. Mivel az ellátások iránt fokozott igény mutatkozik és önkormányzatunknak nem jelent többletköltséget, – hiszen a szervezetek nem igényeltek támogatást ezen szolgáltatásokhoz –, érdemes önként vállalt feladatként a továbbiakban is ellátási szerződés keretében gondoskodni a közösségi ellátásokról és a támogató szolgáltatásról, összhangban a szolgáltatástervezési koncepcióban foglaltakkal. Ad 2.: Szükséges annak megvizsgálása is, hogy a jelenleg ellátási szerződés keretében ellátott feladatok egy részét nem lenne-e célszerű az intézményeinkhez telepíteni. Itt 20
elsősorban azok a szolgáltatások jönnek szóba, amelyeket az önkormányzati intézmények is biztosítanak. Ilyen feladat a családsegítés, melyet két intézményünk is működtet (DMJV Családsegítő és Gyermekjóléti Központja, valamint DMJV Gyermekvédelmi Intézménye). Mindkét intézmény gyermekjóléti szolgáltatást is nyújt, melyet a város meghatározott részein civil szervezetek is biztosítottak évekkel ezelőtt (l. fentebb), majd 2004-től már csak az intézményeink. Az elmúlt 10 év igazolta az akkori döntés helyességét: az intézmények gyermekjóléti központjaiban magas színvonalú, a gyámhatóság igényeit is jól szolgáló, egységes szakmai elvek mentén megvalósuló, a fenntartói elvárásoknak megfelelő munka folyik. Ezen eredmények ismeretében kézenfekvőnek tűnik, hogy a családsegítést is kizárólag önkormányzati intézmények végezzék, amely feladat egyébként is sok szállal kapcsolódik a gyermekjóléti szolgáltatáshoz, hiszen mindkét ellátási formában gyakran ugyanazokat a családokat gondozzák, mely szoros együttműködést feltételez a szakmai egységek között. Továbbmenve, a két említett önkormányzati intézmény összevonása is lehetséges alternatíva, ami révén egyetlen egységes irányítású, egységes szakmai program alapján működő intézmény jönne létre a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás további biztosítására. Meg kell tehát vizsgálni, hogy célszerű-e ilyen mértékű beavatkozással átrendezni az ellátórendszert. Mérlegelni kell a várható előnyöket és hátrányokat, majd javaslatot tenni az ellátórendszer jövőbeni működésére. A vizsgálat során figyelembe kell venni, hogy 2014. január 1. napjától az intézmények gazdálkodási és üzemeltetési feladatait a Debreceni Intézményműködtető Központ vette át, ezáltal az intézmények a szorosan vett szakmai feladatokra tudnak koncentrálni. Ami igazán döntő lehet a javaslat kialakításakor, az az esetleges átszervezés pénzügyi kihatása. Ha a jelenleginél gazdaságosabban működtethető rendszer jön létre a szakmai tartalom sérülése nélkül, mindenképpen érdemes belevágni. Elsőként azt néztük meg, hogy a két intézmény egyesítése hogyan valósítható meg.
21
Tekintettel arra, hogy DMJV Családsegítő és Gyermekjóléti Központja magasabb vezetőjének jogviszonya 2014. augusztus 31. napján megszűnik, az intézménynek a DMJV Gyermekvédelmi Intézményébe történő beolvadása tűnik célszerűnek. Ezt követően a Gyermekvédelmi Intézmény a családsegítés feladatait is átvenné a civil szervezetektől, figyelembe véve az ellátási szerződések felmondására vonatkozó szabályokat.2 Az átszervezés előnyei: A családsegítés egységes szakmai irányítása, valamint a működtetéssel kapcsolatos feladatok önkormányzati intézményhez történő rendelése lehetővé tenné az ellátottak érdekében végzett szociális szolgáltatás jobb átláthatóságát és koordinálását. Az egész városra kiterjedő ellátás egyszerűbbé tenné az ellátási körzetek kialakítását, a területi irodák munkatársainak létszámát az esetszámokhoz lehetne igazítani. Az átszervezés hátrányai: Közel 10 telephelyen működő, integrált „mamutintézmény” jönne létre. Az egész városra kiterjedő szolgáltatásnyújtás esetén az alábbi költségek merülnek fel az Önkormányzat számára:3 A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet szabályozza a családsegítés szakmai létszámnormáit. Ez alapján a meglévőkön felül összesen 15,75 álláshely biztosítása szükséges, melynek tervezett bérköltsége járulékokkal együtt egész évre vetítve 38.226.415 Ft. Az intézmény ellátási területének, ezzel a lakosságszámnak a növekedése további telephely kialakítását teszi szükségessé a Debrecen, Pósa u. 1. szám alatti üres ingatlan átalakításával,
2
3
Az ellátási szerződéseket 3 hónapos felmondási idővel a naptári év végével lehet felmondani. A költségek részletezését a melléklet tartalmazza.
22
melynek becsült költsége 2.600.000 Ft+ÁFA. A Tócóskertben is biztosítani célszerű egy telephelyet az ott élő nagyszámú lakosság helyben történő ellátása érdekében, azonban erre a célra megfelelő ingatlant egyelőre nem találtunk, így a kialakítás költségei sem becsülhetők meg. A két civil szervezet által ellátott terület önkormányzati intézményhez kerülésével felmerülő egyéb költségek:
szakmai munkával összefüggő, valamint egyéb kiadások éves költsége kb. 4.000 eFt,
irodabútorok, irodagépek, gépkocsi beszerzése (egyszeri becsült költség) kb. 11.000 eFt,
a működési költség nem becsülhető, annak függvénye, hogy hol kerül kialakításra egy-egy új telephely.
A Forrás Lelki Segítők Egyesülete az önkormányzati támogatásból (18.000.000 Ft) a 2013. évi tevékenységéről szóló beszámoló szerint 16.447.210-, forintot fordított a családsegítő feladatok ellátására, míg a Héra Egyesület a teljes összeget (8.550.000 Ft). A kettő együtt összesen 24.997.210-, Ft. A fentiekből látható, hogy a civil szervezeteknek juttatott támogatásból várható megtakarítás az intézményi létszámfejlesztés és a szakmai munkával kapcsolatos kiadások fedezetére sem elegendő, az egyszeri beszerzések, épületátalakítások és a működéshez kapcsolódó rendszeres többletkiadások pedig olyan további forrásigénnyel járnak, mely nem teszi gazdaságossá a rendszer ily módon történő működtetését. Hátrányként értékelhető továbbá az is, hogy a civil szervezetek által az ellátórendszer egészéhez hozzáadott érték az önkormányzat számára elvész. Ad 3.: A jelenleg színvonalasan, stabilan működő önkormányzati intézmények által ellátott kötelező feladatok között nem található olyan, melynek kiszervezésével az önkormányzati kiadásokban jelentős megtakarítás érhető el. A szektorsemleges ágazati szabályozásra és finanszírozásra tekintettel a civil szervezetek ugyanolyan feltételek mellett tudnák az 23
ellátásokat biztosítani, mint az intézményeink. Az elégtelen állami finanszírozás miatt a működési költségekhez valószínűleg hasonló mértékben kellene az önkormányzatnak hozzájárulni, mint az intézményeink esetében. Jelenleg a civil szervezetek vagy egy speciális, jól körülírt ellátotti körnek (pl. pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, hajléktalanok), vagy egy városrész lakosságának nyújtanak szolgáltatásokat. Belátható, hogy egy sok telephelyes intézményhálózat működtetését, mint például az Egyesített Bölcsődei Intézmény és a Városi Szociális Szolgálat, vagy a szintén több telephelyen egységes irányítás és szakmai program alapján szolgáltató, integráltan működő – szociális és gyermekjóléti ellátást is nyújtó – Családsegítő és Gyermekjóléti Központot és a Gyermekvédelmi Intézményt, esetleg azok valamelyik szervezeti egységét nem célszerű kiszervezni. Új, vagy ellátatlan feladat esetében viszont érdemes megfontolni ellátási szerződés megkötését, különösen úgy, ha a leendő partner nem kér önkormányzati támogatást a szolgáltatás feltételeinek megteremtéséhez és működtetéséhez. Ezt a lehetőséget viszont csak nagyon korlátozottan tudjuk kihasználni a hatályos jogi szabályozás miatt. Az Szt. 58/A. § (1) bekezdése szerint ugyanis a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra jogosult a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett szociális szolgáltató, szociális intézmény útján szociális szolgáltatást biztosító, közfeladatot ellátó egyházi fenntartó és – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott – nem állami fenntartó. Ugyanezen § (2) bekezdése a) pontja szerint azonban az új szociális szolgáltató, intézmény után a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás további feltétele a szociális szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő, külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadás. Az Szt. 58/A. § (2e) bekezdése többek között rögzíti, hogy a külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe a rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül be kell fogadni az állami vagy önkormányzati kötelező feladatot ellátó állami fenntartót, azt a szolgáltatást, intézményt, ellátotti számot, férőhelyszámot, amelynek létrehozására vagy fejlesztésére a fenntartó, a szolgáltató vagy az intézmény pályázati 24
úton elnyert európai uniós támogatásban, a Svájci Alap, az EGT Alap, a Norvég Alap támogatásában, vagy költségvetési támogatásban részesül, azt a szolgáltatói nyilvántartásba a kérelem benyújtását megelőzően is jogerősen bejegyzett szolgáltatást, intézményt, ellátotti számot, férőhelyszámot, amely esetében a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását kizárólag költségvetési többletkiadást nem eredményező szétválás vagy egyesítés, a fenntartó intézményei, telephelyei közötti, illetve újonnan létesített telephelyére történő férőhelyszámátcsoportosítás vagy átmeneti és tartós ellátást nyújtó férőhelyek egymás közti átminősítése teszi szükségessé. A finanszírozási rendszerbe évek óta nem történik befogadás szabad kapacitás hiányában, kivéve az Szt. 58/A. § (2e) bekezdésében foglaltakat. A fentiek tehát azt jelentik, hogy új szolgáltatás állami finanszírozására csak akkor van lehetőség, ha állami, önkormányzati fenntartó hozza azt létre, vagy a jogszabályban meghatározott pályázati támogatással valósul meg. Meglévő szolgáltatások esetében pedig csak a fenntartói jog átadásával járó kiszervezés mellett van lehetőség állami támogatás lehívására. Önkormányzatunk esetében fentiek figyelembe vételével egy még nem működő szociális ellátás létrehozása kapcsán vizsgáltuk meg ellátási szerződés kötésének lehetőségét. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2014. április 24-én kelt megkeresésében megállapította, hogy Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata az Szt. 86. § (2) bekezdés c) pontjában előírt szociális szolgáltatások közül a pszichiátriai betegek nappali ellátását nem biztosítja, és felhívta önkormányzatunkat, hogy az ellátást 2014. augusztus 31. napjáig szervezze meg a lakosai számára.
25
Két civil szervezet került a látókörünkbe, melyek a Norvég Alaphoz benyújtott pályázattal elnyerhető támogatásból kívánták a pszichiátriai betegek nappali ellátásának feltételeit megteremteni, melynek révén a finanszírozási rendszerbe is befogadást nyertek volna. Ezek a pályázatok sajnos sikertelenek voltak, így ellátási szerződés megkötésére sem nyílt lehetőség. Megállapítottuk, hogy a finanszírozási rendszerbe történő befogadásra csak önkormányzati fenntartású intézmény keretében biztosított szolgáltatás esetében van lehetőség, ezért most a feltételek megteremtése a feladat, mely a Közgyűlés döntését igényli.
26
Összegzés, javaslatok Az ellátási szerződések felülvizsgálata kapcsán tett főbb megállapítások: Az ellátási szerződések keretében biztosított szociális és gyermekjóléti feladatokat az egyházi és civil szervezetek jó színvonalon, a rendelkezésre álló források hatékony és gazdaságos felhasználásával látják el. Az önként vállalt feladatok a város ellátórendszerét színesítik, az önkormányzatra nem rónak többletterheket, támogatási igénnyel nem járnak. Újabb feladatok kiszervezése a jogszabályi korlátok miatt nehézségekbe ütközik. Az ellátási szerződés útján nyújtott szolgáltatások intézményi körbe vonásának több, elsősorban pénzügyi hátránya jelentkezne, elhanyagolható előnyök mellett. Fentiekre tekintettel a jelenlegi intézményi struktúra és a megkötött ellátási szerződések fenntartására teszek javaslatot. Új feladatok felmerülése esetén – az eddigi kedvező tapasztalatokra tekintettel – mindenképpen célszerű megvizsgálni ellátási szerződés megkötésének lehetőségét, amennyiben annak jogszabályi feltételei is fennállnak. A kötelező önkormányzati feladatot jelentő pszichiátriai betegek nappali ellátását a HajdúBihar Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala által meghatározott időpontra – 2014. augusztus 31-ig – a Norvég Alaphoz civil szervezetek által benyújtott pályázatok sikertelensége miatt nem sikerült megszervezni, ezért a határidő 60 nappal történő meghosszabbítását kértük a hatóságtól, mely kérelemre a tanulmány lezárásáig még nem érkezett válasz. A továbbiakban szükséges előkészíteni azt a közgyűlési döntést, mely biztosítja a feladat önkormányzati fenntartású intézmény keretében történő ellátását. Az előkészítés során meg kell vizsgálni, melyek azok a személyi, tárgyi feltételek, amelyek a szociális szolgáltatást nyújtó intézményekben rendelkezésre állnak, illetve melyek azok,
27
amelyek megteremtéséről a működtetéshez szükséges pénzügyi fedezet biztosításával egyidejűleg gondoskodni kell. Javaslom továbbá a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról szóló 15/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelet módosításával a szociálpolitikai kerekasztal tagjainak kiegészítését a Héra Egyesülettel és a Lelkierő Fiatalon a Fiatalokért Egyesülettel.4
4
A rendeletet a tanulmány elfogadása előtt a Közgyűlés a 2014. augusztus 28-i ülésén a javaslatnak megfelelően módosította.
28
Felhasznált irodalom [1] Kassó Zsuzsanna (1999.): Feltételek az önkormányzatok és a civil szervezetek közötti együttműködéshez. Hogyan válhatnak képessé az önkormányzatok az együttműködésre? In: Tóbiás László (szerk.): Együttműködési lehetőségek a civil szervezetek és a helyi önkormányzatok között. Budapest, Hálózat a Demokráciáért Program, pp. 127-147. [2] Sebestyén István (2009): Az Önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködésének dimenziói. In:XXI. Század – Tudományos Közlemények 2009/21, pp. 55-60. Egyéb felhasznált szakmai anyagok
Debrecen Megyei Jogú Város szolgáltatástervezési koncepciója 2013.
Az ellátási szerződéssel rendelkező civil szervezetek éves beszámolói
Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Ellenőrzési Osztálya által készített, DMJV Önkormányzata költségvetése terhére folyósított támogatás felhasználásának ellenőrzéséről szóló ellenőrzési jelentések
Jogszabályok
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet
A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról szóló 15/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelet
29
