A művészet kezdetei. „Furcsa kezdetek”
KORSZAKOLÁS: ● A paleolitikum művészete: vadásztársadalmak kora (őskőkor kezdete: 2,5 millió évvel ezelőtt) ● Felső paleolitikum (Kr. e. 35.000 – Kr. e. 8.300) 25.000 éven keresztül állatszellemek uralta hiedelemvilág: barlangfestmények kora ● Neolitikum (Kr. e. 8.300 – 3.000) földművelés, állattenyésztés elterjedése Közel-Keletről ● Az alkotás funkciója: mágikus – rituális cél ● A képmás varázserejébe vetett hit
Archaikus művészet
● TÖRTÉNETI
Kéregfestményt készítő ausztrál bennszülöttek
Az archaikus művészet – konceptuális (fogalmi) művészet Kőidol, 300.000 évvel ezelőtt
A barlangi művészetről alkotott hipotézisek: vadászmágia; sámán szertartások
Lascaux-i barlang (részlet) Kr. e. 13.000 k.
A barlangi művészet fennmaradt alkotásainak döntő része (kb. 80%-a) a „Magdaléni kultúra” korában keletkezett: 18.000 - 11.000 éve
Őskori plasztika A Tuc d’Audoubert barlang bölényfigurái
Altamira (17.000 évvel ezelőtt)
Rénszarvasagancsból formázott bölény (kb. 10 cm, dárdavető töredék) 12.000 ével ezelőtt
Őskori női idolok („vénusz-szobrok”) Kr. e. 30.000 – 10.000 Termékenységi jelentéskör
Csontból faragott lándzsavető Kb. 12.000 évvel ezelőtt
Az európai neolit-kori építészet A megalitikus kultikus építészet alapformái: menhir ‘kőoszlop’; cromlech ‘kősor’
Dolmen ‘kőasztal’
Trilit ‘három kő’
A megalitikus kultikus építészet
Stonehenge rekonstrukció ●
A III. fázis alaprajza és tájolása
Stonhenge, Kr. e. 3100 k.- Kr. e. 1600
Törzsi művészet ● ●
Nigériai bronzszobor, XV. sz.
Formai, technikai gazdagság A művészet története nem a technikai készség fejlődését mutatja, hanem az eszmék és szükségletek változásait
Maori fafaragás. XIX. sz.
Ausztrál törzsi művészet
Inka agyagedény VI. sz. Sziklafestmények és geometrikus díszítésű csurunga kő
●
A közel-keleti folyamvölgyi államok (Kr.e. IV. évezredtől)
Az ókori keleti birodalmak művészete
Mezopotámia művészete ●
●
Ur, mezopotámiai város a Kr.e. 3. évezred elején; központja a zikkurat, a holdisten, Nanna temploma (rekonstrukciós rajz) A zikkurat: „A vihar hegyorma”; „Kötelék ég és föld között”
Mezopotámia templomtípusa: a zikkurat
Mezopotámiai szobrászat (sumer, asszír)
Kr.e. 2200 k., Gudea enszi
Kr. VII. sz. Asszír dombormű. Asszúrbanipál lovasserege
Az egyiptomi templom ●
●
●
Egyiptomi művészet: „Művészet az öröklét számára” Gombrich Az öröklét egyiptomi elképzelése: vallási ihletésű; az istenek erejének megújulásához és a halottkultuszhoz kapcsolódik Valószerűség és mértani szabályosság Edfu, Hórusz-templom (Kr. e. III. sz.– Kr.
I. sz.) Alaprajzában, tér- és tömegalakításában az óbirodalmi hagyományokat követi: szimmetriatengelyre felfűzött téregységek sorozata
Mezopotámiai szobrászat (asszír)
Kr.e. VIII. sz., Horszabadi palota Kr.e. VII. sz. Asszurbanipal egy szárnyas géniusz kíséretében kapuőrző lamasszu
Edfu, Hórusz-templom
Portré-szobrászat a halottkultuszban ●
Szobrászat a halottkultuszban
A szobrász elnevezése: „az, aki életben tart”
Kephrén fáraó és Hórusz Egyiptom, Kr.e. 2400 k.
Női portré, Gizeh, Kr. e. 2700
Férfi portré, Kr.e. 2500 k.
Az egyiptomi domborműszobrászat
Rahotep és Nofret sírszobra (Óbirodalom, Kr.e. 2600 k.)
Menkauré fáraó és felesége Kr.e. 2500 k.
Az egyiptomi síkművészet: tudatos művészi program eredménye; a háromdimenzióra utaló ábrázolási megoldások kiszelektálása. (Gombrich: Művészet és illúzió. Gondolat. 1972.)
„Naht felügyelő sztéléje” Kr. e. 2100 k., XI. dinasztia, a Középbirodalom kora
Formai jellegzetességek: síkszerűség (két dimenzió), „legnagyobb felületek törvénye”, dekorativitás, sematizmus
Kötélhúzó férfi ábrázolása. Masztaba dombormű az Óbirodalom korából, Kr.e. 2400 k.
Az Amarna-kor művészete ●
●
– Ehnaton (IV. Amenhotep) fáraó (Kr.e 1355 – 1337) monoteista vallási reformja Aton-kultusz (naphimnuszok)
Ehnaton portré-szobra
Egyiptomi festészet ●
●
●
●
Funkció: a sírkamrában az élet jellegzetességeinek ábrázolása Cél: – nem az egyszeri jelenség, látvány megörökítése – hanem a tipikus, időtlen esemény ábrázolása Formai jegyek: síkszerűség, kétdimenziós ábrázolás, stilizáció, dekorativtás KONCEPTUÁLIS művészet
Nofretete (befejezetlen) portré-szobra
Egyiptomi festészet ●
●
Az „ismert, tudott dolgok” ábrázolása pontos megfigyelés alapján: konceptuális művészet A művész feladata az ismeretek tökéletes vizuális megörökítése: konvenciók, sémák szerepe.
Sírkamra festmény, Kr. e. 2500 k.
Sírkamra falfestménye az 1. sz. Thébai sírból (Kr.e. XIII. sz. eleje) Szennedzsem sírja, mitikus aratási jelenet
Egyiptomi sírkamra festmény részlete. Khnumhotep sírja, Kr.e. 1900 k. Kompozíciós sávok: különböző tér- és időbeli események; síkhatás, legjellemzőbb felületek ábrázolása
Ókori Kelet
A nagy folyamok menté mentén - Tigris és Eufrá Eufrátesz kö között, a Ní Nílus vö völgyé lgyében - megtelepü megtelepült né népek gazdasá gazdasági életé é nek alapja a f ö ldmű ű velé é s . let ldm vel A terü terület csapadé csapadékban szegé szegény ⇒ nagyszabá nagyszabású öntö ntözőrendszerek Hatalmas munka ⇒ rabszolgá rabszolgák tö tömege ⇒ í rányí nyítás, fé fékentartá kentartás ⇒ j ól szervezett kö központosí zpontosítás Zsarnokuralmi rendszer főtisztviselő tisztviselők, papsá papság, hivatalnokok
Elő –Ázsia, Kisázsia, Afrika északkeleti vidékei
Legjelentősebb zsarnokbirodalmak: Egyiptom Mezopotá Mezopotámia Sumé Sumér birodalom Babiló Babilónia Asszí Asszíria Perzsia
Egyiptom
Egyiptom a Ní Nílus vö völgyé lgyében fekszik, Afrika északkeleti ré részé szén. Éghajlata: sivatagi Földjé ldjét a Ní Nílus évenké venkénti áradá radása teszi termé termékennyé kennyé Terü Területe gazdag kemé kemény, jó jól megmunká megmunkálható lható kőben ⇒é p ítkezé tkezésekné seknél átveszi a fa és az agyag helyé helyét Tudomá Tudomány: – Naptá Naptárrendszer (365 nap) – Csillagá Csillagászati ismeretek ⇒ Nílus áradá radása – Matematika, geometriai szerkeszté szerkesztések, tí tízes szá számrendszer ⇒ fontos az építészetben – Orvostudomá Orvostudomány – Írás: hieroglif, hieratikus, dé démotikus
Az egyiptomi művészet korszakai Archaikus kor i. e. IV. évezred vé végéig tart (I.(I.-II. dinasztia) Óbirodalom kora i. e 2700 2200 (III.(III.-IV. dinasztia Fő Főv.: Memphisz) Középbirodalom i. e. III. évezred vé végétől a II. éve. kö közepé zepéig (XI.(XI.-XII. din. Fő Főv.: Thé Théba) Újbirodalom i. e. II. éve. Má Második fele (XVIII.(XVIII.-XX. din.) Késői birodalom i. e. VII.VII.-30. sz. (Kleopá (Kleopátra buká bukása)
Az egyiptomi társadalom
fáraó hivatalnokok papok hadsereg vezetői írnokok
re mbe köze
kézművesek parasztok
k
rabszolgák
elő ke lők
Képzőművészeti alkotásaik rendeltetésük szerint elsősor-ban a túlvilági életet szolgálják A templomokban a domborművek s a szobrok az e világban szerzett érdemeket örökítik át a túlvilágba. A sírkamrában a képek az elhunytnak adják meg mindazt, amire a halál utáni élet teljességéhez szüksége lehet. Jellemző, hogy az emberi alak feje profilban, teste előlnézetben, lábai szintén oldalnézetből látszanak.
Az egyiptomi építészet művészi feladatai Templomok Sírépítmények Masztabák Piramisok Barlangsírok Lakóépületek Emléképítmények
MEZOPOTÁMIA
• Hammurabi (i.e. 1792-1750) • Törvénykönyve és művelődéstörténeti jelentősége
• Elhelyezkedése: KözelKelet -Tigris Eufrátesz völgye • i.e. 3200 -sumerek és akkádok telepednek meg • Főváros: Babilon • Írás
• Vallás • Nevelés
Irodalom • Gilgames-eposz sumer-akkád eposz. Az ókori keleti költészet legterjedelmesebb és legnagyobb művészi értékű eposza. Zene
Építészet - Zikkurat
Óbabilon kialakulása kr.e. 2000-1600
Az Óbabiloni Birodalom (Hammurapi és törvénye) Készítette: Fülöp Zoltán:
• Előzmények: - Nomád népvándorlások kora Mezopotámiában Kr.e. 22502000-ig tartott. Nomádokat akkoriban vonzzák a gazdag területek. Zagrosz-hegységnél tőrnek be. Elsőként a Guti népcsoport jön be és az Akkád birodalmat elsöprik, ami az 1. ország volt a Földön. - Majd a Sumér civilizáció megint feltámadt, de Kr.e. 2000-ben az Amarru nomád nép jön és végleg elszállnak.
Óbabiloni birodalom kr.e. 2000-1600 • 1. Keletkezése: - Kr.e XVIII. századra Babilon uralkodói újra egyesítették Mezopotámia egész területét. - Az egyik legismertebb uralkodó Hammurapi volt, aki Kr.e. 1700-as években uralkodott. A kor legjelentősebb törvénygyűjteményét állította össze. Amiből elénk tárulnak a jogilag és vagyonilag differenciált társadalmi sajátosságai. A törvénytábla 205§-ból áll. A törvény azért fontos egy államnak, hogy az állampolgárok biztonság érzését fokozza,
• Ami a belső rend szilárdításához fontos, de hogy be legyen tartatva a törvény kellett az igazságszolgáltató ág is, a bíróság. Ezek a törvények írott formában vannak, ami azt jelenti, hogy nem csak aznapra, hanem másnapra is érvényes volt, mellesleg az emberek tudták, hogy milyen bűncselekményért mit kapnak. Legfontosabb törvényei: 1§ *Van bíróság, de ha valakit bizonyíték hiányában vádolsz meg, téged végeznek ki. 8§ *Védi a magántulajdont. Lopás esetén x10-es, x30-osan kell kifizetned, de ha nem tudod kivégeznek.
• 15§ *Társadalmi osztály kiderül: király-papság-szabadokmuskénumok(félszabadok)-rabszolga. 21§ *Tetten érnek bármilyen bűncselekvény elkövetése közben, akkor nincs bíróság, helyben kivégeznek. 195§ *Fiúnak tisztelnie kell az apját. Nem veheti el tőle a hatalmat és az örökséget. 196-197§ *Talio-elv: Szemet-szemért, fogat-fogért. Rendkívül szigorú volt,de sikeres. A belső rend teljesen megszilárdult.
Ellenőrző kérdések • Milyen nomád népcsoport vándorlásról tudunk a Kr.e. 2000-es években? • Melyik népcsoport tört be elsőnek és melyik államot támadta meg? • Melyik uralkodó volt a leghíresebb a Kr.e XVIII. században, mettől-meddig uralkodott és hogy hívják a törvény táblán lévő domborúművet? • Miért volt fontos ez a törvény? • Mikor lett vége óbabiloni birodalomnak, és mi történt? • Melyik népcsoport foglalta el a területet?
• - Törvényoszlop tetején van egy dombormű: relief. Despota uralkodó volt, hisz az oszlopon úgy ábrázolják hogy, fej magasságban van az istenükkel. Már nem kellett neki a királyitanács, mert egyedül döntött mindenről. „Én ember vagyok az Isten szemében, de isten vagyok az emberek szemében” 2. Bukása és újjá születése: Hammurapi Kr.e. 1600 körül halt meg. Hettiták betörtek északon és győztek. Okok: - Civilizált korban övéjük volt az első lovas hadsereg. - Vas korszakban éltek ami x1000 olcsóbb mint a bronz. Hettiták tovább mentek. A Kassa népcsoport elfoglalta a területeket és megalapították Közép-Babilont.
Palesztina és Főnícia
-A Jordán folyó mentén és a Holt-tenger vonalától a Földközi-tengerig húzódó hegyes vidék palesztina. -Ezt a földet kánaánnak nevezték. -A Kr.e XIII. században lépett szövetségre a 12 zsidó(héber) törzs.
Készítette: Ákos László
-ekkor ez a terület Egyiptomi fennhatóság alatt
állt. -történetének legfontosabb forrása a biblia. -Az ótestamentum szerint Ábrahám a mezopotámiai Úr városából menekült Kánaán felé. Idős korában született egy fia Izsák .Az ó gyermeke volt Jákob akinek 12 fia 12 zsidótörzset jelképezi. Az éhínség elől Jákob fiai Egyiptomba vándoroltak. A legkisebb testvár József jóvoltából szépen gyarapodtak de ezt az egyiptomiak nem nézték jó szemmel ezért elrendelte a fáraó, hogy a zsidó gyermekeket öljék a Nílusba. Ekkor Mózest egy gyékénykosárban megtalálta a fáraó leánya élőkelő férfi lett belőle. Később egy konfliktusban vérei mellé állt és menekülnie kellett. A Sínaifélszigeten kóborolt amikor Jahve a zsidó isten égő csipkebokor formában megjelent előtte és felszólította, hogy hozza ki a népét Egyiptomból. Mózes nagy nehézségek árán sikerült a zsidókat Kánaán földjére vezetnie de ő már nem léphetett be és isten törvényeket is adott a zsidóknak(tízparancsolat)
-A zsidók legyőzték az őslakosokat majd a filiszteusok ellen harcoltak.
Kr.e X.századra alakult ki a zsidó állam Jeruzsálem székhellyel. Dávid utóda, Salamon tette despotikussá a királyi hatalmat. Nevéhez fűződik a a jeruzsálemi templom megépítése. -Salamon halála után az ország 2 részre szakadt: Az északi Izraelre és a déli Júdeára. A romló életkörülmények és a vezető réteg eltávolodása Jahve kultuszától a lakosság elégedetlenségéhez vezetett. Ekkor léptek fel a látnokok akik magukat isten szóvivőjének mondták és maguk köré gyűjtötték a népet és Isteni büntetésről beszéltek. -És akkor a megerősödött Asszír birodalom elfoglalta Izraelt(Kr.e VII.század). Izrael lakosait Asszíriába hurcolták és Júdea csak nagy adófizetés és teljes behódolás árán menekült meg ettől a sorstól. Ekkor a vezetők kiegyeztek a próféta mozgalommal és csak Jahvét tisztelték és őt ismerték el egyetlen zsidó istennek.
-Főnícia a földközi-tengerÉs a Libanoni hegység között el található. Az újonnan megalakuló Újbabiloni birodalom hamar elfoglalta Júdeát és Jeruzsálemet majd a szentélyeiket lerombolták és Júdea lakóit Babilonba deportálták. (Kr.e VI.sz). Ennek az Újbabiloni birodalmat megdöntő perzsák vetettek véget akik hazaengedték a zsidókat ,akik újjá építették szentélyeiket. Ez alatt az idő alatt a zsidó hit tisztán egyistenhité változott akik csak Jahvét ismerték el istenüknek
A kereskedők legmaradandóbb alkotása a hangjelölő írás volt. Kr.e 1100 táján Bübloszban dolgozták ki a 22 vonalas jelből álló írást. Ez az abc alapjai a héber és arab írásnak. -Föníciai feliratokat számos, a Mediterráneum környékén található korábbi föníciai város és gyarmat területén találtak, mint például a ma Libanonban elhelyezkedő Bübloszban, és a tunéziai Karthágóban. A később felfedezett leletek az ókori Egyiptomban történt használatot is igazolják.
-A csapadék lehetővé tette itt az öntözés nélkül megteremjena gabona. -szőlőt,olajfát,fügét termesztette a domboldalakon.Értékes fák teremtek meg itt pl:cédrus,libanoni tölgy. E két fa nélkülözhetetlen volt a hajóépítéshez és az építkezésekhez.
-Fönícia sziklás hegyek által elválasztott városállamokból állt, melyek között a közlekedés tengeri úton történt. A főbb városállamok a következők voltak: Akkra, Türosz, Szidón, Büblosz és Aradosz. Nem tudni, vajon a föníciaiak önálló etnikumként tekintettek-e önmagukra. Városállamaik politikailag önállóak voltak. -Főnícia fontos kereskedelmi útvonalak találkozásánál feküdt -a partvidék lakói kihasználták a kedvező lehetőségeket és hajókkal bejárták a távoli vizeketés elvitték hazájukba a távoli kincseket a tenger fuvarozóivá váltak sorra alapították a kereskedelmi telepeket(Karthagó)
Az ókori Kí Kína tö törté rténete
Kína a világ legősibb folyamatos civilizációja, amely már az ókorban önálló kulturális egységet alkotott, és igen fejlettnek számított. Számos, Európában csak jóval később megismert találmány papír, nyomtatás, (iránytű, puskapor, porcelán, selyem) már az ókorban ismert volt Kínában.
Kína az egyik legősibb civilizáció. A Sárga folyó évenkénti áradásai során lerakott termékeny hordalékon már az i. e. 6. évezredben kialakult a földművelő életmód.
Az egységes birodalom (i. e. 221-es) megalakulása óta lényegében egységben, a különböző dinasztiák vezetésével és a többi kultúrától elzárva fejlődött egészen a 19. századig, amikor is az angolok félgyarmati sorba taszították.
A mondabeli első kínai császár Huang Di (Huang Ti), i. e. 2100-ban alapította meg az első kínai államot a mai Peking környékén. Ezután kialakult a többi kínai királyság is. I. e. 221-re táján a Qin (Csin) állam Qin Shi Huangdi (Csin Si Huangti) vezetésével legyőzte a többi tizenegy nagy fejedelemséget, létrejött az egységes kínai állam.
Ez a császárság sokféle etnikumot egyesített, de kifelé jól védhető volt: keletről a tenger, délről az áthatolhatatlan erdőségek, nyugatról a hegyek határolták. Mindössze északról volt sebezhető. A nomád népek támadásait kivédendő épült meg az i. e. 5-1. évszázad között a kínai nagy fal erődrendszer, melynek egységesítése Zheng császár érdeme.
Ókori-Keleti civilizációk 1, Földrajzi viszonyok: Hol alakultak ki? a.) - termékeny félhold: olyan földrajzilag körülhatárolható terület, melyen a legkedvezőbbek voltak a termeléshez az éghajlati feltételek. „Az Ókori-Kelet”
Összefoglalás .
b.) - folyók mentén → öntözéses földművelés (csatornák, gátak)
Ókorikori- Keleti civilizá civilizáció ciók- földrajzi viszonyok folyók
civilizációk
Tigris-Eufrátesz
Mezopotámia: Sumerok, Akkádok, Babiloni birodalom.
Nílus
Egyiptom
Indus-Gangesz
India
Kék és Sárga folyó
Kína
Földközi tenger
Fönícia, Palesztina
Ókori-Keleti civilizációk- kulturális örökség 2. Kulturális örökség: (általános) a.) - állam: olyan intézmény, melyben egy erre hivatott csoport irányítja a termelést (munkát) és az elosztást. b.) - írás: Egyiptom: hieroglifák képírás Mezopotámia: ékírás törvények (Hammurapi törvényei) Fönícia: 22 msh. álló hangjelölő írás c.) - építészeti emlékek Egyiptom: piramis, szfinx Mezopotámia: zikkurat (toronytemplom) Palesztina: Salamon temploma (Siratófal) Babilon: Istar kapu
d, - vallás (általában sokistenhit - monoteizmus ) Izreal: zsidó - egyistenhit India: hinduizmus, buddhizmus e, - naptárak 3, Legjelentősebb kulturális értékek: • Sumerok: templomgazdaság, ékírás, • matematika, csillagászat, • toronytemplomok
Ókori-Keleti civilizációk- kulturális örökség sumer ékírás
• Akkádok: az első birodalom: olyan államalakulat, mely leigáz más népeket, területüket pedig beolvasztja. • Babiloni birodalom: Hammurapi törvénykönyve (Kr.e. 1750 k.) • Fönícia: gyarmatosítás, 22 msh. álló hangjelölő írás.
Késztermék, pénz
nyersanyag, munkaerő
Ókori-Keleti civilizációk- kulturális örökség
Ókori-Keleti civilizációk- kulturális örökség – Egyiptom: piramisok, hieroglifák, matematika, csillagászat.
22 msh. álló föníciai írás
•
Palesztina: zsidó vallás – egyistenhit. Az európai kultúra a zsidó-keresztény erkölcsön alapul. (erkölcs a viselkedésünket befolyásoló, illetve annak megítélését segítő szabályrendszer.)
piramis: gúla alakú, kultikus építmény, a fáraók temetkezési helye.
Ókori-Keleti civilizációk- kulturális örökség •
Kína: Nagy Fal, Cseréphadsereg, puskapor, iránytű, selyem, papír.
Ókori-Keleti civilizációk- kulturális örökség • India: kasztrendszer, hinduizmus, buddhizmus, „arab” számok, sakk
