A FOGORVOSKÉPZÉS K E Z D E T E I ERDÉLYBEN* PÉTER MIHÁLY
A X I X . s z á z a d második felében a t u d o m á n y és a technika r o b b a n á s s z e r ű fejlődése megte remtette a feltételeit az intenzív iparosításnak. Ennek egyenes k ö v e t k e z m é n y e volt az urba nizáció és a fokozódó p o l g á r o s o d á s . E változások természetesen az o r v o s t u d o m á n y terüle tén is j e l e n t ő s haladást e r e d m é n y e z t e k , így például említést é r d e m e l a kórokozó mikroorga nizmusok felfedezése, az antiszepszis és az aszepszis bevezetése, a fájdalomcsillapítás tö kéletesítése, az új anyagok, új m ű s z e r e k a l k a l m a z á s a . Mivel az o r v o s t u d o m á n y ágai közül a fogászat talán leginkább anyag és technológia függő, érthető, hogy főleg e területen ment végbe a l e g s z á m o t t e v ő b b változás, fejlődés. A gazdasági, társadalmi és kulturális átalakulá sokkal p á r h u z a m o s a n az é l e t m ó d b a n , a t á p l á l k o z á s b a n is új s z o k á s o k jelentkeztek. Gondo lunk itt t ö b b e k között az egyre fokozódó cukorfogyasztásra, ami közismerten d ö n t ő szere p e t j á t s z i k a caries patogenezisében. A v a g y o n o s o d ó polgárságnál jelentkezik az igény és meg van a lehetősége is, hogy fo gainak g o n d o z á s á r a gondoljon, arra áldozzon. í g y egyre több fogorvosra van s z ü k s é g . Ez idötájt azonban a fogorvoslás nem tartozott a medicina hatáskörébe s így azzal eleinte min den e l ő k é p z e t t s é g nélküli b o r b é l y o k , f o g m ű v e s e k , plombörök, majd később sebész-fogász mesterek s csak elvétve orvosi diplomával r e n d e l k e z ő fogászmesterek, fogorvosok foglal koztak. Ehhez jelentősen hozzájárult az a tény, hogy a fogászat j o g i és közigazgatási hely zete sem volt egyértelmű. Ennek egyik oka az, hogy nem volt az e g é s z s é g ü g y n e k m i n i s z t é riuma s e miatt k ü l ö n b ö z ő központi sőt helyi h a t ó s á g o k igyekeztek a „foggyógyászati gya korlatot" szabályozni. Ez természetesen téves értelmezésekre, vitatható m e g o l d á s o k r a adott alkalmat és évtizedekig tartó zavaros állapotot tartott fenn mind a fogorvosképzés, mind a fogbetegek ellátása területén (7, 12, 13). M i v e l az o r v o s t u d o m á n y - é v s z á z a d o s d i s z k r i m i n á c i ó után - csak hosszas v o n a k o d á s t követően volt hajlandó a sebészetet és vele együtt a fogászatot visszafogadni, az egyetemi szintű f o g o r v o s t u d o m á n y oktatása csak későre, nehézkesen, fokozatosan indult meg s világszerte k ü l ö n b ö z ő formát öltött. A z O s z t r á k - M a g y a r Monarchia területén a fogorvosi oktatást m e g e l ő z t e a fogászmesteri, a „magister artis dentariae" k é p z é s . így B é c s b e n , Prágában és Grazban az orvosok és a sebészek a XVIII.sz.utolsó évtizedeivel k e z d ő d ő e n fogászmesteri vizsgát is tehettek (7). Pesten először az 1799/1800-as tanévben adtak k i fogászmesteri diplomát. Az 1885/86-os tanévvel b e z á r ó l a g 54-en kaptak ilyen oklevelet, köztük 5 erdélyi és 1 bukaresti s z e m é l y szerepel: Klein Ferenc (polgári sebész), 26 é v e s , aradi, 1846. ápr. 30-án; Barna Ignác
* Jelen dolgozat egy tanulmánysorozat 3. fejezetét képezi, melynek két első része az EME Orvostudományi Érte sítő 73. kötetében jelent meg.
(dr.med.), 35 éves, nagykárolyi, 1856. j ú l . 31-én; Kram mer Alexander, 33 é v e s , aranyosbányai, 1860. m á r c . 9-én, neve után m é g a k ö v e t k e z ő s z ö v e g szerepel: p a t r ó n u s chir., obstetricae, diplomate in Lyceum Claudiopolitanum 1853/54, tehát ő a kolozsvári O r v o s - S e b é s z i Intézet abszolvense volt; Schwabe Albertus, chirurgus civilis,19 éves, nagy szebeni, 1862. j ú n . 13-án; Lázár Emanuel, 29 éves, bukaresti, 1867. m á r c . 29-én; bikafalvi Mát hé Dénes, orvostudor, 31 éves, vajdaszentiványi, 1875. nov. 8-án (14). Arra v o n a t k o z ó an, hogy a kolozsvári O r v o s - S e b é s z i Tanintézetben fogászmesteri d i p l o m á t állítottak volna k i , nem találtunk adatot (21). Ezzel szemben, mint azt m á r jeleztük például Krammer A. e s e t é b e n a kolozsvári sebészmesteri oklevél tulajdonosainak lehetőségük volt fogászmesteri vizsgát tenni (7,14). A „ m e s t e r k é p z é s " a szakorvosi képesítésnek korai formája volt. A fogászmesteri intéz m é n y a s e b é s z k é p z é s e n alapult (7). Ennek m e g s z ű n é s e után (1872-1874), már csak orvosés sebészdoktorok, valamint olyan sebészmesterek vagy polgári s e b é s z e k tehettek fogász mesteri vizsgát, akik 1874 előtt k a p t á k meg oklevelüket. Ez átmeneti állapot volt, mert a „mesteri " fokozat a medicina minden ágában m e g s z ű n t ezekben az é v e k b e n . A fogorvostudományt mint önálló egyetemi diszciplínát elősszőr 1803-ban C.J.Ringelmann (1776-1854) W ü r z b u r g b a n adta elő. A bécsi egyetem fogászati iskolájának első professzora a pesti születésű G. Carabelli (1787-1842) volt, aki 1821-ben kapott enge délyt arra, hogy a fogászat tárgyköréből rendkívüli előadásokat tartson (7,12,13). A pesti egyetemen, s z á m o s nyugati egyetemet megelőzve, a r o m á n származású Nedelko Dömének (1812-1882) e n g e d é l y e z i k , hogy rendkívüli tanári m i n ő s é g b e n a fogászatból ingyenes e l ő a d á s o k a t tartson. Ezeket 1844. ápr. 15-én kezdte meg (4, 6, 7, 10,12,13). Erdélyben a f o g o r v o s t u d o m á n y egyetemi oktatása 1890-ben indult meg a kolozsvári Ferenc József T u d o m á n y e g y e t e m orvosi karán, 18 évvel annak m e g a l a k u l á s a után. A fogá szat ettől k e z d ő d ő e n szerepel a tanrendben (15,16,17). A diszciplína első előadója pávai Vájna Vilmos volt, aki 1854.dec.31-én Désen született. 1878-ban a kolozsvári egyetemen nyert orvosdoktori diplomát, majd a bőr- és bujakórtani klinikán tanársegéd. 1880-ban B é c s b e n tanul fogászatot. A z 1880/8l-es tanévben a buda pesti egyetemen r e n d k í v ü l i hallgatóként Nedelkot is hallgatja. A fogak kór- és g y ó g y t a n á ból valamint a fogászati műtéttanból 1889-ben Kolozsváron magántanári képesítést nyer. M ű k ö d é s é t az 1890/9l-es tanév első félévében heti 2 órával kezdi meg. A hallgatók é r d e k telensége miatt 1895. j ú l . 19-től lemond docentúrájáról (24), közben Pestre költözik (1894), ahol minden s z e m p o n t b ó l e r e d m é n y e s m a g á n g y a k o r l a t o t folytat haláláig (Budapest, 1932. ápr. 24). Levéltári adatok szerint az 1890/9l-es tanév első félévében 6, az 1892/93-as, illet ve az 1893/94-es t a n é v e k első félévében 4-4 hallgatója van (23). V á j n a jól felkészült gya korlati ember volt. F ő érdeklődési területe a togaszati akológia ( m ű s z e r t a n ) . S z á m o s m ű szert szerkesztett, t ö b b közhasználatú találmánya ismert. 1902-ig megjelent dolgozatainak j e g y z é k é t Salamon közli (12). V a g y o n á n a k j e l e n t ő s részét t u d o m á n y o s i n t é z m é n y e k r e hagyta (3, 7,13,19). Vájna l e m o n d á s a után másfél, vagy 2 évig (ez az adat pontosításra szorul) szünetel K o lozsvárt a fogászati oktatás. 1896-ban azonban, egyszerre két fogorvos, Rudas G e r ő és H ö n c z Kálmán szerzi meg fogászatból a magántanári képesítést. Rudas Gerő, 1856. szept. 9-én született a K o m á r o m megyei Nagytanyon. Neve 1883-ig Szinnyei szerint Reichenthal volt ( X I . k ö t e f B u d a p e s t , 1906,1351.). Orvosi t a n u l m á n y a i t
Hóncz Kálmán magántanári képesítésért benyújtott iratait Brandt József és Davida Leo véleményezték. Az ábra végkövetkeztetéseiket mutatja be
Rudas Gerő magántanári képesítésre való felterjesztése
Budapesten és K o l o z s v á r o n végezte, oklevelet 1886-ban utóbbi helyen kapott. Közben g y o r s í r á s oktatásból tartotta fenn magát. Fogorvosi ismereteit m é g mint egyetemi hallgató Iszlai és Arkövy mellett szerzi. 1886-ban fogorvosi m a g á n g y a k o r l a t o t kezd Kolozsváron. K ö z b e n a bőrgyógyászati, majd a belorvostani klinikán gyakornok, ezután két évig tanárse géd az élet- és szövettani tanszéken. 1890 után már kizárólag fogorvosi szövettannal foglal kozik Apáthy István (1863-1922) intézetében. 1896-ban „A fogak szövet- és kórtana", majd 1906-ban „A fogak kór- és g y ó g y t a n a " tárgykörből szerez magántanári képesítést (25, 32). 1912. jan. 27-én aortaaneurysma ruptura következtében hunyt el K o l o z s v á r o n . Ő volt a hazai fogászati szövettan úttörője (5, 7, 30, 33). Dolgozatainak j e g y z é k é t 1904-el bezárólag Salamon állította össze ( 12). Höncz Kálmán 1865. j ú n . 8 - á n a Szepes megyei Mateoc-on született. 1889. nov.2-án K o l o z s v á r o n nyert orvosdoktori oklevelet. Ez évtől m ü t ő n ö v e n d é k , majd 1895-ig tanárse g é d Brandt József (\838-\9\2) sebészeti klinikáján. K ö z b e n 1892-ben állami ösztöndíjjal t a n u l m á n y u t a t tesz Budapest, Bécs, Prága, Boroszló, Halle, Lipcse és Berlin egyetemein, ahol főleg fogászatot tanul ( 1 , 7, 18). 1896-ban a Kolozsvári M e n t ő - E g y e s ü l e t főorvosává nevezik k i . Még az é v b e n „A száj- és fogbetegségek" tárgyköréből magántanári fokozatot szerez (23, 25). Előadásait „Száj- és fogbántalmak, foghúzási és tömési gyakorlatokkal" c í m e n hirdeti meg (16). 1917-ben egyetemi nyilvános rendkívüli tanári c í m e t kap. A hata lomváltásig, 1919. m á j . 16-ig vezeti a kolozsvári Fogászati Klinikát. M i v e l a hűségesküt nem tette le, állása m e g s z ű n t és ettől kezdve csak m a g á n p r a x i s t folytatott Kolozsvárt. A m á s o d i k bécsi döntés után, 1940. szept. 9-én megbízást kap a klinika ideiglenes vezetésére, dec. 31-ig terjedő hatállyal. Ekkor v é g l e g nyugdíjba vonult. F ő érdeklődési területét a száj s e b é s z e t képezte (23). Tagja volt a Revista Stomatologicá - Stomatologiai Szemle szer kesztőbizottságának és a kolozsvári Magyar Z e n e k o n z e r v a t ó r i u m v á l a s z t m á n y á n a k . Utób binak örökös alelnöki tisztségét is betöltötte (18). 1948-ban hunyt el Budapesten (mind a hely, mind a dátum pontosítást igényel). Rudas és Höncz t e v é k e n y s é g ü k e t szintén 2-2 órával, az 1896/97-es tanév első félévében k e z d t é k meg. A z 1897/98-as tanévet k i v é v e (26), mikor H ö n c z a második félévben is tartott gyakorlati órákat, csak minden első (téli) félévben hirdettek kurzust, a Fogászati Klinika létrejöttéig (16). Rudas oktatása az elején csaknem teljesen elméleti j e l l e g ű volt. Ezt hallgatóinak száma is tükrözi, ami 1 és 9 között ingadozott (10,12, 27). T a n e s z k ö z e egy k ö l c s ö n k é r t mikrosz k ó p és számos saját készítésű szövet- és fejlődéstani metszet volt (10). K ö z b e n bizonyára m e g g y ő z ő d ö t t arról , hogy a fogászat elsősorban gyakorlati jellegű szakma s kéri magánta nári j o g o s í t v á n y a kiterjesztését a foggyógytanra is. A z orvosi kar 1905.nov.24-én a 111. rendes ülésén elfogadja kérését (No. 221/1905/06), majd 1906. jan. 8-án a minisztérium is j ó v á h a g y j a (No. 106.658/1906) azt (32). Ettől kezdve óráit „Gyakorlati fogászat" címen hirdeti meg és tartja azokat, immár 10-18 hallgató s z á m á r a , 56 éves k o r á b a n bekövetkezett haláláig (10,12,16, 33). H ö n c z előadásai az elejétől kezdve gyakorlatibb j e l l e g ű e k voltak, mint az címükből is kiderül (16,26). Ennek megfelelően hallgatóinak s z á m a is magasabb volt, 5 és 45 között mozgott (10,12, 27). A z előadások és gyakorlatok s z á m á r a a beteganyagot m a g á n r e n d e l ő i k szolgáltatták. így p é l d á u l az 1900/0l-es tanévben H ö n c z 12 hallgatója egy félév alatt 104 (29), m í g az 1902/03-as tanév első félévében 5 hallgatója 131 ingyenes beteget látott el
(31). További adatokat 0«6árt . / á « a s (1929-1998) közölt egy d o l g o z a t á b a n (10), aki e l s ő ként foglalkozott részletesebben a kolozsvári fogorvosképzéssel. Sajnos e témát kimerítő doktori tézisének adatait nem tudtuk felhasználni, mert értékes disszertációja sem a maros vásárhelyi Orvosi és G y ó g y s z e r é s z e t i Egyetem könyvtárában, sem az orvostörténeti t a n s z é ken, egykori m u n k a h e l y é n , nem található meg. Bizonyára azért, mert megvédésére nem kerülhetett sor. A fogászati oktatás kezdeti éveiben m i n d h á rom magántanár igen n e h é z körülmények közt dolgozott. Vájna egy általa bérelt h e l y i s é g b e n rendezte be „fogászati ambulatórium"-át a Beikirály utca 16 sz. alatt (15, 22), aminek b é r é t is maga viselte (10). Rudas és H ö n c z pedig a saját lakásukon fogadták a hallgatókat, többnyire szombat délután. A tan rend szerint Rudas elő ször az Állattani Intézet ben tartotta óráit, majd többször is változtatta lakhelyét (Híd u.16, Főtér 32-33, Szentegyház u. 2, Deák Ferenc u. 25). H ö n c z a Belmonostor 27, majd a Monostori út 19 sz. alatt lakott és oktatott A fogászati és gégészeti klinika működésének megkezdésével kapcsolatos (16,25). A gyakorlatokon kérvény j ó r é s z t saját felszerelé sükkel és anyagukkal dolgoztak. Fejenként 200 K o r o n á b ó l kellett gazdálkodniuk. Csaknem évente folyamodnak az átalány emeléséért (10, 25, 28, 30, 33, 34). A vázolt n e h é z s é g e k fő oka az volt, hogy e periódusban a fogászat nem kötelező, csupán „ a j á n l a t o s " tárgy volt (16). Csak azt a célt szolgálta, hogy az orvostanhallgatók elsajátítsák az általános orvosi gyakor lathoz szükséges fogászati alapismereteket. Gyökeres fordulat a fogászat oktatásában csupán az 1913-as é v b e n állt be, amikor az ál lam a Szent G y ö r g y tér és a Trefort utca sarkán levő 531 négyszögöl kiterjedésű, F e l m é r y féle kettős házas telket 195.000 K.-ért megvásárolja és átadja az egyetemnek gégészeti (Gyergyay Á r p á d vezetésével), valamint fogászati ambulatórium elhelyezésére. Ehhez 20.000 K.-át utalnak m é g k i az átalakítás és felszerelés kiadásaira. í g y 1913 o k t ó b e r é b e n
megkezdte m ű k ö d é s é t a Fogászati Klinika (137.144 sz. miniszteri leirat, Budapest, 1912. nov. 2.; Kolozsvár 370 1912/13) (34). A heti ó r a s z á m o t 12-re e m e l t é k és mindkét félévre kiterjesztették. Ebből 2 óra e l ő a d á s volt, m é g p e d i g az első félévben operatív, a m á s o d i k b a n konzervatív fogászat c í m e n . A többi órát gyakorlati t e v é k e n y s é g r e szánták a k ö v e t k e z ő képpen: 5 ó r a foghúzási illetve 5 óra fogkezelési és fogtömési gyakorlat (16,34). Ha a fekvő betegeket b e f o g a d ó közös klinikai osztály felállítása nem is valósult meg, a j á r ó b e t e g rendelés problémája, illetve az elméleti és gyakorlati fogászati oktatás ezzel új szakaszba lépett. Rudas ekkor m á r egy éve nem él. Az új i n t é z m é n y igazgatója H ö n c z K á l m á n lett. A z 1914/15-ös t a n é v b e n a Fogászati Klinika s z e m é l y z e t e is kibővült Posta Sándor tanársegéddel, valamint Szegedi Lajos és Winkler Mór gyakornokokkal, majd az 1917/18-as tanévtől Kopár Gerő tanársegéddel (16,34). Fel szeretnénk hívni a figyelmet arra, hogy a klinika beindulása alkalmával H ö n c z azt kéri, hogy mindenkori t a n á r s e g é d e az ö személyes felügyelete és felelőssége mellett kész orvosoknak speciális kurzusokat adhasson (16, 34). Ez a. szakorvosképzés kezdetét jelenti. A z első világháború e s e m é n y e i és k ö v e t k e z m é n y e i lezárták a kolozsvári Ferenc József T u d o m á n y e g y e t e m és ezzel a f o g o r v o s t u d o m á n y i oktatás kibontakozó szakaszát. *
A h a t a l o m v á l t á s napjaiban 1919. május 16-án a nagyszebeni R o m á n K o r m á n y z ó t a n á c s Ladislau részéről dr. Coriolan Tatar, dr. Alexandru Nemes, dr. Constantin Stanca, dr. Pasca és loan Aleman orvostanhallgató átveszi a klinikát H ö n c z Kálmántól és K o p á r Gerőtöl, annak teljes leltárával (1,13). Kopárt megbízzák, hogy május 19-től szept. 19-ig vezesse a klinikát Pa§ca és A l e m a n felügyelete mellett. 1919. szept. 19-én m e g é r k e z i k Bu dapestről Gheorghe Bilascu dr. (1863-1926), aki átveszi a klinika vezetését és végzi azt haláláig (4,7,9,11,13). Őt, I . Aleman (1891-1948) professzorként követi 1940. szept. 8-ig
(11)A z újabb hatalomváltást k ö v e t ő e n 1940. szept. 9-től dec. 31-ig ismét Höncz professzort bízzák meg a klinika vezetésével. A z 1940/41 -es tanévtől kezdve Nóvák Ernő professzort nevezik k i a sebészeti műtéttan, a Fogászati K l i n i k a és az Orvostörténeti Intézet igazgatójá vá. A Fogászati Klinikát 1941. j a n . 20-tól 1944. őszéig Kopár G e r ő vezeti főorvosi m i n ő ségben (20(. A z 1941/42-es t a n é v t ő l , mint m e g b í z o t t előadó tartja heti 2 órában a „ F o g a k kór- és g y ó g y t a n a " tárgykör előadásait, valamint heti másfél órában az érzéstelenítés és az extrakció műtéttanát a 8. félévben. Ezeket az adatokat a korabeli l e c k e k ö n y v e k b ő l írtuk k i . Kopár Gerő 1887.febr.4-en Kolozsváron született. Középiskolai tanulmányait s z ü l ő v á r o sában, a piarista f ő g i m n á z i u m b a n végezte. 1911-ben a kolozsvári Ferenc József Tudo m á n y e g y e t e m e n avatják o r v o s d o k t o r r á . Fogorvosi tanulmányait az A r k ö v y által vezetett budapesti Stomatologiai K l i n i k á n kezdte, majd Bécsben, Berlinben folytatta. K o l o z s v á r r a visszatérve m a g á n g y a k o r l a t o t folytatott. 1917-ben kinevezték t a n á r s e g é d n e k a kolozsvári Stomatologiai Klinikára, de m i v e l frontszolgálatot teljesített, állását csak 1918.októberében vehette át. M i v e l a h a t a l o m v á l t á s után a hűségesküt nem tette le, állása megszűnt és t o v á b b csak a Főtér ( M á t y á s tér) 22 sz. alatt lévő magánrendelőjében dolgozott. Az 1940 és 1944
Tamás Gizella dr. (Tordaszentlászló, 1921. júl. 16.) leckekönyvéből a IV. év II. félévének tanrendje. Hetedik tantárgyként szerepel a Fogak kór- és gyógytana, foghúzást gyakorlatokkal. Előadó: Kopár Gerő.
k ö z ö t t i tevékenységére m á r utaltunk. 1944 őszétől, 1957-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig, a budapesti Stomatologiai Klinikán m i n t docens, a vidéki gyakorló orvosok fogászati tan folyamait vezette (20). A kolozsvári Orvosi Szemle folyóirat Stomatologia c. állandó mel l é k l e t é n e k (1929-1938) főmunkatársa é s a Revista Stomatologics - Stomatologiai Szemle szerkesztőbizottsági tagja volt. K ö z l e m é n y e i főleg a konzerváló fogászat kérdéseivel fog lalkoztak (Orvosi Szemle, Erdélyi Orvosi Lap, Praxis Medici, stb.). Tagja volt az E M E nek és az Erdélyi K á r p á t Egyesületnek. 1964. m á r c i u s á b a n (a napot nem ismerjük) hunyt el Budapesten (20). A z 1940-44-es p e r i ó d u s b a n , m e l y r ő l nagyon kevés adatot találtunk, r ö v i d e b b - h o s s z a b b ideig a kolozsvári Fogászati Klinikán K o p á r mellett m é g a következő orvosok dolgoztak: Gidrai Líviusz és Csőgör Lajos t a n á r s e g é d e k , Székelyné Kalkó Ilona é s Csutorás Ambrus díjas gyakornokok, Szabóné Csáti Éva díjtalan gyakornok, Sípos Tibor, Tamásné Oswald Emma és Bálint Júlia segélydíjas díjtalan gyakornokok. Említik m é g 1944-től Major Sán dor díjtalan gyakornok és Heller József fogászati k l i n i k a i orvos nevét is (17, 35). Ez idő alatt az I . Ferdinand Király T u d o m á n y e g y e t e m orvosi kara Nagyszebenben működött (35, 36). 1945-ben, a harmadik h a t a l o m v á l t á s után az új történelmi k ö r ü l m é n y e k következtében, Kolozsvárt két egyetem sodródott e g y m á s mellé: az ott lévő és ez alkalommal el nem t á v o zott Ferenc József T u d o m á n y e g y e t e m utóda, a kolozsvári magyar e l ő a d á s i nyelvű Állami T u d o m á n y e g y e t e m , illetve a D é l - E r d é l y b ő l visszatérő I . Ferdinand Király T u d o m á n y e g y e tem. Utóbbinál a régi Fogászati K l i n i k a igazgatója ismét Aleman professzor lett 1948-ig, m í g a kolozsvári magyar egyetem M a r o s v á s á r h e l y r e átköltözött (1945) orvosi karának Fo gászati Klinikáján Csőgör Lajos professzor lett a vezető, aki ugyanakkor a magyar egyetem rektora is volt (36). Munkatársai Talán György adjunktus, Csiszár Sándor és Mészáros Géza tanársegédek valamint Szalay Anna gyakornok voltak (2). A z 1948. aug. 3-án beindult t a n ü g y i reform fogorvostudományi karokat hozott létre az orvosi egyetemek (akkori néven i n t é z e t e k ) keretein belül. Ezzel a f o g o r v o s k é p z é s R o m á n i á b a n teljesen új szakaszba lépett a n é l k ü l , hogy az általános orvoskari hallgatók féléves fogászati képzését lényegesen befolyásolta volna (8,11). Következtetések: A bemutatott a n y a g b ó l kiderül, hogy Erdélyben a fogorvosképzés saját s á g o s és igen bonyolult folyamat volt, amit nemcsak a szakmai, hanem főleg a történelmi k ö r ü l m é n y e k befolyásoltak. M e g á l l a p í t h a t ó továbbá, hogy az adatok, k ü l ö n ö s e n az 19191948 közöttiek igen hiányosak. Ennek oka elsősorban az, hogy a levéltári anyag szegény és t ö r e d é k e s . A z ismételt h a t a l o m v á l t á s , az egyetemek többszöri k ö l t ö z t e t é s e és nyilván a h á b o r ú , nagyon megcsonkították az eredeti dokumentumokat. Ennek ellenére úgy véljük, hogy mind r o m á n , m i n d magyar és n é m e t részről m é g sok feltárható adat van. Közös mun k á v a l , mély felelősségérzettel és az adatok objektív és valósághű értékelésével tudjuk csak k ö z ö s múltunkat a j ö v ő n e m z e d é k é p ü l é s é r e bemutatni. Prof. Dr. M . P É T E R M I H Á L Y Orvosi és G y ó g y s z e r é s z e t i Egyetem Aleea Corniça nr. 20, ap. 14. 4300 - T á r g u Mures, Romania
ZUSAMMENFASSUNG Der zahnärztliche Unterricht hat in Siebenbürgen an der Franz Josef Universität in Klausenburg (Cluj, Kolozsvár) i m Jahre 1890, als „ e m p f e h l e n s w e r t e " Disziplin begonnen. Die ersten Lehrbeauftragten waren Vilmos Vajna (1854-1932), Gerő Rudas (1856-1912) und Kálmán H ö n c z (1865-1948). Die Zahnärztliche K l i n i k wurde in 1913 g e g r ü n d e t . Zwischen 1919-1940 an der Universität König Ferdinand der I . , unterichteten Gh. Bilascu (1863-1926) und später I . Aleman (1891-1948). In den Jahren 1940-1944 kehrt die Universität Franz Josef zurück, Leiter der Z a h n ä r z t l i c h e n K l i n i k war G. Kopár (18871964). W ä h r e n d dessen, betätigte sich die Medizinische Fakultät der Ferdinand Universität in Hermannstadt (Sibiu, Nagyszeben). Es wird weiter a u f die Anfangsschwierigkeiten, a u f die wichtigsten biographischen Angaben der Lehrbeauftragten und die Zahl der Unterrichtsstunden hingewiesen.
IRODALOM 1. Bila§cu Gh.: A kolozsvári egyetemi Stomatologiai K l i n i k a . Rev. Stomatologicä Stomatologiai Szle., 1923, 1,5-6, 119-121. 2. Bocskay I . : A Fogorvosi Kar. In: Barabás B., Péter M . , Péter H . Mária (szerk.): A marosvásárhelyi magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés Alapítvány, Budapest (Bp.), é.n. (1995),209-2I5. 3. Bónis F.: Vajna Vilmos dr. 1854-1932. Gyógyászat 4. H ő g y e s E.: Emlékkönyv múltjáról és jelenéről.
50 éve. Teleki L á s z l ó
1932, 72, 19,301-302.
a budapesti királyi magyar Tudományegyetem orvosi karának Az Athenaeum RT K ö n y v n y o m d á j a , Bp., 1896, 208, 239, 290.
5. H ö n c z K.: Dr. Rudas Gerö. Fogorv. Szle., 1912, 5, 1,2-7. 6. Huszár Gy.: Nedelko D ö m e . Fogorv. Szle., 1962, 12, 434 - 438. 7. Huszár Gy.: A magyar fogászat története. Orvostört. K ö n y v t á r kiadása, Bp., 1965, passim. 8. Ilea Th., Ghelerter I . , Dutescu B.: Invatâmàntul medical sifarmaceutic din Bucuresti. I M F Bucuresti, 1963, 441-450. 9. Mohora-Popoviciu A . : Activitatea §tiintificä si lucrärile Dr. Gh. Bilascu. Anuar Bucuresti, 1930,144. 10. O r b á n J., B e n c z é d i K . : A fogászati oktatás kezdete a kolozsvári fakultáson. Szemle, 1969, 1, 109-114.
Dent.,
Orvosi
11. Pascu O., Popescu H . , Bârsu C.: Scoala Clujeanä de Medicina si Farmacie - ctitorii faimei1919-1999.,Edit. Med. Univ. Iuliu Hatieganu, Cluj-Napoca, 1999, 23-24, 159-160. 12. Salamon H . : A stomatologia tanításának K ö n y v n y o m d a , B p „ 1906, 232-247.
története
Magyarországon
13. Salamon H . : A magyar stomatologia (fogászat) története a legrégibb Magyar Stomatologia Története Kiadóhivatala, Bp., 1942, passim.
1906-ig. Árpád időktől
14. Album Chyrurgorum et Pharmacopoeorum.Denüstae. 1800-1886, 1034-1057. Semmelweis Egyetem, O r v o s t u d o m á n y i Kar Levéltára.
napjainkig.
15. A kolozsvári magyar kir.Tudomány egy etem Tanrendje. Kolozsvárt, Stein J. N y o m d á s z nál, 1872-1892. 16. A kolozsvári m. k. Ferenc József Tudományegyetem Almanachja és Tanrendje. Kolozs vár, Ajtai Albert N y o m d á j a , 1892-1919. B p . , M . K i r . T u d o m á n y e g y e t e m N y o m d á j a 1919-1921, 1920. 17. A m. k. Ferenc József Tudományegyetem Evkönyve az 1940/41 és az 1941/42 Kolozsvár, 1942 és 1943, Ferenc József T u d o m á n y e g y e t e m kiadása. 18. Keresztény Magyar közéleti Bp., é.n.,148.
Almanach,
tanévre.
I I I . kötet, Atheneum Irodalmi és N y o m d a i RT.,
19. Vajna V i l m o s 1854-1932. Rev. Medicalä - Orvosi Szle. Stomatologia, 1932, V . , 6, 223. 20. Kopár G e r ő dr. docens aranydiplomás orvos. Fogorv. Szle., 1962, 55, 1, 32. 21. A Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem a/apja 576 sz., 1831/32, 4/1834, 8(1837/38, 64/1854/55, 189/1867/68, 228/1872/73, 248/1871. Románia Nemzeti Levéltára, Maros Megyei Igazgatóság. 22. Uo., 562/1890/91, 66, 71-74. 23. Uo., 625/1895/96, 62-95. 24. Uo., 630/1895/96,25. 25. Uo., 642/1896/97, 52-56, 60, 6 1 , 69, 82, 85, 86, 101. 26. Uo., 652/1897/98, 11,13, 24, 34, 35. 27. Uo, 655/1897/98, 120. 28. Uo., 694/1900/01,48-50. 29. Uo., 694/1900/01, 60. 30. 31. 32. 33.
Uo., Uo., Uo., Uo.,
725/1902/03, 89, 9 1 , 92. 725/1902/03, 94. 797/1905/06, 1-4. 1029/1912,3,9.
34. Uo, 1054/1913, 1-43. 35. Uo., 1293/1940, 1-7, 7-29, 33-56, 57-89, 89-125, 129, 134, 156, 193, 209. 36. A Kolozsvári Magyar Egyetem 1945-ben. ( A Bolyai Egyetem szervezésének válogatott dokumentumai). Szerk.: Barabás B . és J o ó R. Magyarságkutató Intézet, B p . , 1990, passim.
