A zenetörténet kezdetei

A zenetörténet kezdetei · ·

·

·

Zene – musica görög szóból, a múzsákhoz tartozó valamennyi művészet közös neve. Boethius (római író, filozófus, államférfi) – a zenében három fokozat:  Musica Mundana – világmindenség zenéje Pl.: a természet hangjai - mennydörgés, szélzúgás, az ember testén belüli hangok (pl.: szívdobogás)  Musica humana – a test és a lélek belső harmóniájára vonatkozó zene  Musica instrumentalis – hangzó zene: énekhang vagy hangszerek segítségével megszólaltatott zene Elméletek a zene keletkezéséről:  A 18. század vége óta kezdtek a tudósok ezzel a témával foglalkozni. A zene kezdetét visszavezetik · nyelvre (Herder) · állati hangokra (Darwin) · a zenei tevékenység az emberbe bele van „programozva”, mivel a kisgyermekek ritmikusan gőgicsélnek születésük után (Dr. Heinz Werner - pszichológus)  A beszédnek van valamiféle dallama, amiből a zene kialakulhatott. A legősibb emberi megnyilatkozás: HANGLEJTÉS  Több évezredes fejlődés eredménye az ÖTFOKÚSÁG.  A zene legkorábbi bizonyítékai: hangszerleletek – rénszarvascsontból sípok a paleolitikum végéről. Feljegyzések:  Kr. e. 3. évezredből: egyiptomi képírás  Kr. e. 3. századból: görög betű-kottaírás  Ókortól: zenéről szóló írások költeményekben, krónikákban, zeneelméleti írásokban  Első hangzó zene: Edison fonográfja (1877)

Ősi hangszerek · Ütőhangszerek: ritmikus lábdobogás, kéz- és lábcsapkodás, botokkal és vesszőkkel való ütések · Csörgők: kőből, fából, fémlemezekkel vagy láncokkal · Kaparók mindenféle anyagból és formában. · Dobok: üres fatörzsekből · Fuvolák: nádból, fából · Kürtök: állati eredetű anyagból (marhaszarv) · Zenélő íj: „vadászíj”- a húros hangszerek őse Ókori fejlett kultúrák · Az ókori fejlett kultúrák kora az áradásokkal járó természeti katasztrófák után, kb. Kr. e. 3000 évvel kezdődik, amelyre „vízözönként” emlékezik meg a Biblia és a Gilgames eposz. · A zene kezdetben kultikus cselekményekhez kötődött, csak később vált esztétikai kifejező művészetté. · Mezopotámia központi fekvésű hely, a „civilizáció bölcsője”. · Hatás a környező népekre: hangszerei (erősen módosulva) megtalálhatók más népeknél:  dél: arab törzsek  nyugat: hettiták, frígek, föníciaiak, egyiptomiak, görögök  észak: iráni, indogermán törzsek  kelet: India

1

Mezopotámiai hangszerek · Húros: líra, hárfa, lant · Fúvós: gibu (hosszú cső, fúvóka nélkül); kettős schalmei (két egyforma, fúvóka nélküli, négynégy fogólyukkal rendelkező ezüstcső); egyenes formájú trombiták · Ütőhangszerek: csörgők, összeütött botok, bronzharangok, kis cintányér, kis/nagy dobok · Zenéjükről keveset tudunk, a hangszerek fogólyukairól/húrjainak számából pentatóniára, illetve heptatóniára (hétfokúság) következtethetünk. A lírát nem a görögök találták fel, Mezopotámiában a Kr. e. 4. évezredben már használtak ilyen hangszert, de a görögök közvetítésével jutott el az etruszkokhoz, a rómaiakhoz.

Palesztina zenéje · ·

Palesztina zenéjére a föníciai és héber törzsek voltak nagy hatással. Néhány hangszer, pl.: aulosz feltalálását nekik tulajdonítják

Zsidók zenéje · · · · ·

Kevés hangszerlelet/képi ábrázolás Juval vagy Jubál az első bibliai hangszerjátékos, akire a középkori szerzők úgy hivatkoznak mint a zene feltalálójára. Hangszerei: kinnor, ugabor és sófár. Chazoza: ezüst templomi trombita Gazdag ütőhangszer választék, mezopotámiai mintára.

Egyiptom zenéje · · ·

A Föld legrégebbi településeinek egyike. Kr. e. a 4. évezredben már használtak egyenes fuvolát és hárfát. Később: trombita, ütőhangszerek. Kottaírás nem létezett, de az egyiptomiak fejlesztették ki a világ legősibb kézjeleit. Számos ábrázoláson találkozunk karmesterekkel, akik ilyen jelekkel irányították a zenészeket. Hangrendszerük ötfokú vagy hétfokú lehetett.

India zenéje · · · ·

Kr. e. az 1500-as évektől vannak határozottabb ismereteink – rokon a görög zenével. A hangszerek az éneket kísérték. A hangrendszer alapja hétfokú, a hangok távolságát shrutiban mérték. (Egy oktávban 22 shruti van: egy shruti valamivel nagyobb egy negyedhangnál.) Eredeti indiai hangszer: fuvola és dob.

Kína zenéje · · · ·

Az első fejlett kultúra Kr. e. a 3. évezredben alakult ki. Kína nyugatról vette át az első hangrendszerét (pentaton). – Az ötfokúság elméleti tudatosításában és a hangszerek hangolásának szabályozásában fontos Kína szerepe. Hangszerek: Az öthúros citera egyik elődje feltehetőleg már Kr.e. 1800-1500 körül létezett. A kínai hangszerek különböző anyagból készültek.  Fém: kis kézi harangok fanyelvvel és súlyos függesztett harangok fémnyelvvel.  Kő: mészkőből vagy jádéból (zöldes féldrágakő) készült hangzó kövek, melyeket bottal ütögettek  Bőr: két membrános csang-ku. A zenészek a hasuk előtt tartották.  Tök: A Sheng nevű szájorgona, melynek tartója és rezonátora kivájt tökhéj. Ma is használják.  Bambusz: p’ai-siao nevű pánsíp – egyenesfuvolák és a ch’ih nevű harántfuvola  Fa: csu nevű fadob és yü nevű kereplő  Selyem: selyemből készült domború citera 5-7 húrja.  Föld: a tojás formájú 6 fogólyukas edényfuvola 2

Görögök zenéje · · ·

Kr.e. 3. évezred közepéről két márvány figura, hárfán és kettős auloszon játszó emberek Kr. e. 1100-700 (geometrikus stílus kora): egyre több képi ábrázolás zenei tevékenységről, de ez még nem az istenek és mítoszok kora. Dallamemlékek is fennmaradtak. Hitelesként elfogadott zeneművekre példa:  Pindarosz pűthai ódája (Kr.e. 5. század)  Kórusrészlet (töredék) Eurüpidész „Oresztész” című drámájából (Kr.e. 4. sz.)

Korszakok és formák · A görög zenéről a geometrikus stílus korában (Kr. e. 1100-700) megszaporodott vázaképek és Homérosz eposzainak irodalmi tanúságai pontosabb képet adnak. Húros hangszerrel kísérték az éneket. · Az archaikus stílus korában (Kr. e. 7-6. sz.) az eposz előadása fokozatosan egy beszélő rapszódosz feladatává vált. A görög vers és nyelv egységét muszikének nevezték. Musziké: a versekben változó hangmagasság, kb. kvint ambitussal (hangterjedelemmel). A költő egy személyben énekes és muzsikus. · Zenei műfajok: kitharodia, aulodia, kardal-hangszerkísérettel. · Klasszikus stílus kora: Kr. e. 5-4. század. Ekkor vált szét a musziké fogalma nyelvre és főleg hangszeres zenére. E korszak nagy formája a dráma, mely a Dionüszosz ünnepek kórussal énekelt, mozdulatokkal és zenékkel kísért himnuszából alakult ki. A hangszeresek és a kórus (max. 15 énekes) egy félkör alakú térségben, az orkesztrában (gör. orkesztra = tánchely), a színpad előtt álltak. A szólisták párbeszédet folytattak a kórussal, de énekeltek auloszkísérettel is. Görög hangszeres zene a.) Görög pengetős hangszerek:  Phorminx: a legrégebbi görög líraszerű hangszer  Kithara: nagy, elöl lapos rezonanciaszekrényű héthúros hangszer, a Kr.e. 7. sz-ban alakult ki a phorminx-ból. Az 5. sz-tól 12 húros. Verseny- és koncerthangszernek használták.  Bölcsőkithara: gyakran festettek rá istenszemeket. Női és házi hangszer.  Líra: kecskeszarvakkal ellátott, teknőspáncélból készült héthúros hangszer.  Barbitosz: karjai hosszabbak, alakja karcsúbb, mint a líráé. Lakomák énekét kísérték vele.  Hárfa: csak a Kr.e. 5. századtól terjedt el, elsősorban a nők hangszere volt. b.) Fúvós hangszerek:  Aulosz: fából, elefántcsontból vagy fémből készült kettős nádnyelvvel (mint az oboa). Általában kettős hangszeren (kettős aulosz) játszottak egyszerre, a két hangszert csak a muzsikus fejére helyezett szalagok tartották össze. Hangját édesnek és szenvedélyesnek tartották.  Szürinx vagy pánsíp: öt vagy hét különböző hosszúságú és hangmagasságú sípot kötöztek egymás mellé.  Szalpinx: szarufúvókával ellátott, jelzőhangszernek használt fémtrombita.  A harántfuvola ritka hangszer, csak a Kr.e. 4. századtól ismerjük. c.) Ütőhangszerek:  krotola (kasztanyettszerű hangszer)  kümbala (cintányér-pár)  tümpanon (keretdob)  krupesszion (lábbal rugdosott csörgő)  xülophon.

3

Görög zeneelmélet · Püthagorasz (Kr.e. 6. század) szerint a zenének matematikai alapjai vannak. A zene számarányai (hangközarányai) a világrendet tükrözik, befolyásolják a kedélyt és a jellemet. Ezért morális társadalmi tényező, figyelembe kell venni a nevelésben és a közéletben. · Platón és Arisztotelész szerint a zene képes befolyásolni a különböző lelkiállapotokat, pl.: gyengédséget, bátorságot, de ezek ellentéteit is: a durvaságot, elpuhultságot. Amelyik zene a személyiség jó vonásait erősíti, az a „helyes” zene. Minden egyéb hallgatását kerülni kell, mert az ember jellemét gyengíti. · Platón és Arisztotelész szerint a nevelésben két elemnek kell jelen lenni: · a testi nevelésnek (gümnasztiké) · a szellemi nevelésnek (musziké) · Platón: Az állam című munkájában fontosnak tartotta e két elem egyensúlyban tartását. · Platón szerint az ideális államban csak dór és fríg dallamok kaphatnak szerepet a nevelésben, ezek ugyanis segítik a bátorság és a mértékletesség erényeinek a kibontakozását. Szerinte kerülendőek az úgynevezett „sokszámú” dallamok és a sokhúrú hangszerek (hárfa, cimbalom, aulosz) használata. · A görög zeneelmélet-írók munkásságának eredményei jelentős hatást gyakoroltak a középkor zenei felfogására.

A római zene · · · · ·

· · · · ·

Nem maradtak fenn (a görögökhöz hasonló) zeneelméleti írások. Történetírók, költők munkáiból, képzőművészeti alkotásokból következtethetünk zenéjükre. Nincsenek önálló dallami emlékek sem. Zenéjük: etruszk/görög zene hatása alatt fejlődött. Etruszkoktól sok hangszert vettek át fúvósokat:  egyenes és harántfuvolát  tubát  Lituust  Szürinxet  tibiát (az auloszhoz hasonlító római nemzeti hangszer) A zene, a zenész megbecsülése:  Róma lakóit foglalkozásuk szerint osztályokba sorolták, az első osztályba a fuvolások kerültek, ezzel az aranyműveseket is megelőzték. Kr.e. 4. sz-i beszámolók zenés színpadi előadásokról – etruszk mintára pantomim, tibiakísérettel. Kedvelt hangszer: víziorgona – Aquincum. Nero is játszott víziorgonán, valamint lanton, ez utóbbihoz énekelt is. Görögország bekebelezése után a gazdag családok gyermekeit görög rabszolgák tanították zenére. Gazdagabbaknál: házi hangverseny, asztali zene

4

A középkor zenéje Kr.u. 300-1400 · · · ·

Őskeresztény zene:  a keresztény egyház 313-ig, a milánói ediktumig (Nagy Konstantin császár) ellenséges környezetben működött. Zenéjük forrásai:  zsidó templomi zene (zsoltáréneklés hagyománya)  késő ókor hellenisztikus (ógörög, kisázsiai, egyiptomi kultúrák) zenéje Hangszerek nem szólhattak az istentiszteleteken, de társaságban vallásos dalokat énekeltek kitharakísérettel. Két fő zenei forma:  zsoltáréneklés (pszalmódia)  újonnan költött szövegek (hymnódia)

1. Gregorián ének ·

A 4. századtól – a kereszténység gyors elterjedése, különböző független egyházi központok, különböző liturgiák és éneklési módok éltek egymás mellett. · Liturgiai reform: I. Nagy Szent Gergely pápa nevéhez köthető (6. század). · A gregorián ének a római egyháznak a legrégebbi énekkönyveiben található hivatalos, egyszólamú, latin nyelvű, liturgikus, kíséret nélküli (a capella) énekrepertoárja. A dallamok lépcsőzetesen, kis hangközlépésekben mozognak, és az emberi hang legtermészetesebb dallamosságában gyökerezik. · A gregorián elnevezés is I. Nagy Szent Gergely pápára utal (Gregorius 590-604). · Gergely a zenével nem tehetett semmi érdemlegest. Ekkoriban ugyanis nem ismertek semmilyen módszert a dallamok leírására. Nyilvánvalónak látszik tehát, hogy utólag a legnagyobb tekintélyű pápának igyekeztek tulajdonítani az egyházi muzsika „rendjét” is. A valóságban a rendszerezés hatalmas munkája feltehetően Gergely előtt megindult, s jóval utána jutott el, ha nem is a befejezésig, de egy „nyugalmi” állapotig. A dallamanyag egészen a 15. századig gyarapodott · E gyarapodásban nagy szerepet játszott a Schola Cantorum (Énekesek Iskolája). E testület főleg a zenei írás megjelenése előtt - a dallamokat, az éneklés módját tradíciójában megőrizte, és terjesztette Európában. A közvetlen terjesztésben Nursiai Benedek (meghalt 548) szerzetesrendje, a bencések jártak elől. · Gregorián zene helye: a.) a papi zsolozsma énekei: Officium (Antiphonale Romanum ) b.) a mise énekei (Graduale Romanum) OFFICIUM · Az egyház nyilvános, közös, hivatalos imádsága. Az officium vagy zsolozsma nem más, mint a szerzetesek számára előírt napi köteles szolgálat. Ez ún. hórákból áll, azaz a nap bizonyos szakaszaiban elmondandó / eléneklendő / könyörgésekből, imákból, zsoltárszakaszokból. · A kb. 3 óránként egymást követő hórák alapja a 150 bibliai zsoltár szövegének éneklése egy hét leforgása alatt. · A zsolozsmák: 1. Matutinum (éjjeli zsolozsma, Vigilia) – 0-2 óráig 2. Laudes (hajnali ima) – 5 órakor 3. Prima (első imaóra) – 6 órakor 4. Tertia (harmadik imaóra) – 9 órakor 5. Sexta (hatodik imaóra) – 11 órakor 6. Nona (kilencedik imaóra) – 15 órakor 7. Vesperae (vecsernye) – 18 órakor 8. Completorium (esti ima) – 19 órakor 5

MISE · Az istentisztelet liturgikus énekei két csoportra oszthatók. Vannak ún. állandó részek (Ordinarium Missae), amelyeknek szövege egész évben azonos (a dallamuk nem). E mellett vannak változó részek, ezek az adott naphoz, ünnephez kötődő szövegek (Proprium Missae). A mise részei Állandó részek:  Kyrie (Uram, irgalmazz)  Gloria (Dicsőség)  Credo (Hiszek egy…)  Sanctus (Szent vagy)  Benedictus (Áldott, aki az Úr nevében jő)  Agnus Dei (Isten Báránya) Változó részek:  Kezdő ének  Offertoire (felajánlás)  Áldozási ének  Záró ének · · · ·

A zeneszerzők figyelme az állandó miserészek felé fordult, hiszen nem egyetlen napra voltak rögzítve, s egy betanulással többször is felhasználhatók voltak. Ezek a középkor folyamán egyre inkább kiszakadtak a mise folyamatából, és önálló darabokká lettek. A későbbi korokban a Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus, Benedictus, Agnus Dei részek önálló zenei műfajjá váltak a MISÉBEN. II. Vatikáni zsinaton, 1963-ban fogadták el az anyanyelv korlátozott használatát a latin nyelv helyett. Ettől kezdve a mise tételeit anyanyelven énekelhetik a templomokban, és zenésíthetik meg a zeneszerzők. Gregoriánról részletesen: http://orgona.baja.hu/ejf/zeneirodalom/gregorian.pdf

Gregorián zene · Gregorián szekvencia: Dies Irae dies illa (Ama végső harag napja – gyászmise tétel) · Gregorián antifóna: Salve regina (Üdvözlégy Úrnő – Mária köszöntő ének) Hangjegyírás · Az egységesítő törekvések miatt szükségszerűvé vált a dallamok lejegyzése. · A 8-9. századtól a szöveg fölé írt különböző jelekkel rögzítették a dallamokat. Ez a Neumaírás (neuma = intés, figyelmeztetés). · A 10. században kísérletek történtek a hangviszonyok pontosabb érzékeltetésére. Először egy, majd két vonalat húztak. Befejező fázis: Arezzói Guidó (995?-1050) bencés szerzetes. Ő 4 vonalra helyezte a hangokat. A C és F kulcsokat is ő alkalmazta először. Szintén az ő nevéhez köthető a szolmizációs rendszer kialakulása is, keresztelő Szt. János himnuszának sorkezdő szótagjait használta fel a hangmagasság jelölésére (út-re-mi-fa-sol-la). Modális hangrendszer · Európa zenéjének hangrendszere cca. 1000 éven át a greg. ének hatására modális volt, a dúrmoll hangrendszer csak a 800-as évektől kezdett elterjedni. · A zenék a hangsor bármely fokán végződhettek. · Elnevezésük:  ion – dó sor = dúr  dór – ré sor 6

    

fríg – mi sor líd – fá sor mixolid – szó sor eol – lá sor = természetes moll lokriszi – ti sor

2. A világi dalköltészet ·

Az ezredforduló táján a társadalmi élet nagy fejlődése figyelhető meg, a kolostorok és templomok mellett új nagy központok: a.) királyok, fejedelmek udvarai, b.) főurak várkastélyai, c.) később gazdag polgárok házai. · Lovagi kultúra első megjelenési formája: hősi ének (XI. sz. második felében keletkezett.)  Előadói: Énekmondók · jongleur (dél-francia területek) · spielmann (német területek) · bárd (Anglia) · jokulátor (Magyarország) · Működési helyük: várak, búcsújáróhelyek, vásárok. Alkalmanként hangszerrel kísérték éneküket. · Énekeik témája: hősi múlt és a mindennapi élet eseményei. · A szólóének mellett alkalmanként:  közös ének  tánc  pantomimikus színjátszás  esetleg állatidomítás Lovagi dalkultúra · Trubadúr (dél Franciaország)/trouvére (észak Franciaország) dallamvilág · Elnevezés eredete: francia trouver – (ki)találni igéből, azaz a szöveget és a dallamot maguk az előadók találták ki. · Idővel az énekes és dalszerző személye különvált, valamint az előadás is megváltozott, mivel a szolga valamilyen hangszerrel kísérte urának az énekét. · Szövegek tárgya:  szerelmi  hőstettek  baráti érzések · Daltípusok:  Chanson: szerelmi dal  Alba: kedvest üdvözlő hajnali ének  Serena: udvarló esti dal  Pastourelle: érzelmes ének a pásztorlány szerelmére vágyó nemes ifjúról.  Sirventes: Lovagok uraikhoz való hűségükről szóló, vagy urakat bíráló dalok, keresztes háborúk dalai.  Planh: keresztes vitézeket sirató dalok Német területek · Minnesang (szerelmi dalnok)/ Meistergesang (mesterdal) költészet. Ideje: XII. század · Minnesang témája: szerelem, a nőknek tett lovagi szolgálat és a keresztes hadjáratok eseményeinek megéneklése. Gyakran falusi, paraszti élet eseményei. · A költő muzsikusok maguk énekelték dalaikat, gyakran kísértették magukat hegedűn, lanton, hárfán hangszeresekkel, akiknek neve: Spielleute / Jongleur. · Meistergesang – Mesterdal: polgárok művészete - Minnesang hagyományok folytatása 7

· · ·

·

14-16. században céhszerű énekiskolákba tömörültek, melyek szabályzatok szerint működtek. A dalokat kéziratokban gyűjtötték és őrizték. Az énekmondást mesterségbeli tudás alapján fokozatokba sorolták:  Növendék: aki még vétett a szabályok ellen  Énekes: aki helyesen alkalmazta a szabályokat  Költő: aki régi dallamra énekelt új szöveget  Mester: aki a szöveget és a dallamot is újonnan találta ki. Rendszeresen rendeztek zenei versenyeket, a győztesek ezüstláncot és selyemszalagot kaptak. Leghíresebb mesterdalnok: Hans Sachs (1494-1576) nürnbergi csizmadiamester

A hangszeres zene · A hangszerekre és az azokon történő előadási gyakorlatokra a ránk maradt képzőművészeti és irodalmi forrásokból következtethetünk. Kevés hangjegyes emlék maradt ránk. A forrásokból tudjuk, hogy fontos szerepet kaptak a táncok. A XIII-XIV. századból fennmaradt táncdallamok nagy része egyszólamú, és a dobbantós táncokhoz tartozik. a.) Húros hangszerek  A X-XIII. sz. legfőbb hangszere: fidel (fidula)  rebec (háromhúros vonós hangszer)  organistrum (tekerőlant)  hárfa (a mai hangszer, csak kisebb méretben)  lant (a következő korszak, a reneszánsz fontos hangszere.) b.) Fúvós hangszerek  haránt- és egyenesfuvola  duda  trombita, harsona (ünnepélyes alkalmakkor) c.) Orgona: a 8. sz. közepén jelent meg Nyugat-Európában, elsősorban templomi hangszer.

8

A reneszánsz zene 1400-1600 ·

Reneszánsz (rinascimento) = újjászületés, azaz a művészetben az antik görög és római világ éled újjá. · Kiindulása: Itália. · Jelentősebb képviselői (képzőművészet): Botticelli, Leonardo da Vinci, Michelangelo, Raffaello. · A zene esetében nem újjászületésről, inkább a zene szerepének jelentős megnövekedéséről beszélhetünk. · A vokális zene nagy szerepet kapott. A zeneművek elején szereplő megjegyzés: „énekelhető vagy bármilyen hangszeren játszható”. Gyakran énekhang keveredett fúvós vagy vonós hangszerekkel. · Többszólamú énekkar térhódítása: a zenekultúra az egyház keretein kívül is megjelent (királyi, főúri udvarokban), a templomi kórusokban világi személyek is énekelhettek. (Nők nem! Szoprán: kisfiúk, alt: falzettisták = magas, fejhangon éneklő férfiak.) · Az énekkarok létszáma: 12-16 fő. (A Szt. Péter bazilikában 26 fő, Palestrina vezetésével.) Kivétel: München, Lassus 60 tagú kórusa. · Általában az énekszólamokat hangszerek erősítették, DE „a capella”: a Sixtusi kápolna karzatán csak énekesek énekeltek, hangszerkíséret nélkül. A reneszánsz zene korszakai · Korai reneszánsz (1430-1490): vezető szerepet a németalföldi komponisták kaptak (Guillaume Dufay, Jean de Ockeghem). · A reneszánsz fénykora (1490-1560): általánossá vált az imitációs technika.  különféle nemzeti stílusok (pl.: itáliai)  a hangszeres zenének önálló keretei formálódnak ki  jelentős képviselői: Josquin de Prez, Clement Janequin, Clemens non Papa. · Késői reneszánsz (1560-1600): az énekes polifónia (= többszólamúság, amelyben a szólamok önálló dallamvezetésűek) összefoglaló szakasza  Jelentős képviselői: Pierluigi da Palestrina, Orlando di Lasso.

Egyházi műfajok · ·

Mise: a középkori miseénekekből fejlődött ki. Uralkodóvá válik a cikluskomponálás. Motetta: többnyire egyházi szövegre komponált többszólamú zene. (A XV. századtól kizárólag többszólamú énekes zene.)

Világi műfajok Főleg Itáliában és Franciaországban bontakozott ki. · Franciaország: chanson = egyszerű szerkezetű, könnyed szövegű dalocska. · Itália: madrigál = rövid, lírai hangulatú, 3-8 szólamú, kis énekegyüttesre írt kompozíció, többnyire kíséret nélkül (a capella). · Németország: tenordal = hangszeres-vokális kevert hangzás. · Népies formák: frottola, Baletto, villanella (Itália) vagy villancico (Spanyolország). Jellemzőjük a homofónia (= csak egy szólamot helyez előtérbe vezérdallamként, míg a többi pusztán csak a harmóniai kíséretre szorítkozik. A szólamok nagyjából egyszerre mozognak.)

9

Hangszeres zene A XV. sz. második felétől önállósodott a hangszeres zene. Megnőtt a muzsikusok száma, így a korábbinál több zenét írtak és adtak elő. Két tényező a zene fejlődésében: 1. A vokális zenéből származó hangszeres műfajok, melyek főleg chansonok, motetták átiratai orgonára, lantra:  ricercar = vokális technikával készült hangszeres kompozíció  canzona = ének, dal  fantázia = rögtönzésszerű, kötetlen műforma 2. Tisztán hangszeres formák kialakulása:  preludium = előjáték  toccata = „érinteni, billenteni” (toccare); billentyűs hangszerekre írt virtuóz darab  táncdarabok billentyűs hangszerekre és lantra  táncpárok = gyors és lassú lüktetésű tételek egymást követően, melyek zenei anyaga azonos. Pl.: pavane (nyugodt, 4/4-es lüktetésű) + gaillarde (gyors, 3/4-es lüktetésű).

A reneszánsz zeneelmélet összefoglaló mesterei Giovanni Pierluigi da Palestrina (1525/26, Palestrina – 1594, Róma) · Életműve: a vokális zene csúcspontja (a capella), ellenpont alkalmazása (= két vagy több önálló dallam kombinációja, egyidejű hangzása) · Művei: kb. 90 mise, 500 motetta, lamentációk (= Jeremiás próféta versbe szedett siralmai), himnuszok, magnificat-ok (= liturgikus szövegű dicsérő énekek) és több mint 100 világi és egyházi madrigál. Orlando di Lasso (1532? – 1594); eredeti neve: Roland de Lassus. · Németalföldi zeneszerző. Főleg világi szolgálatban állt (fejedelmi udvarokban). · Jellemzője: sokoldalúság, változékony temperamentum és érzelmek. · Művei: 52 mise, 100 magnificat, 1200 motetta, 230 madrigál, 146 chanson, stb. (összesen több mint 2000 mű).

A reneszánsz stílusjegyek ·

Modális hangkészlet  hétfokú hangrendszer  alterált hangok alkalmazása; a modális hangsorok vezetőhangjaiként szerepelnek, főleg zárlatokban. · „ti” mélyítése  „tá” (disszonancia elkerülésére: ti-fá - szűk kvint.) · diézishangok = bizonyos hangok felfelé módosulnak (di, fi, szi)

Vezetőhangok:  ion: ti, líd: mi, dór: di, mixolid: fi, eol: szi. (A „ri” nem szerepel; a fríg felső vezetőhangja a „fá”).

10

Modális hangnemek:

·

Modális hangnemváltás:  zárlatok hangnemrendje  motívikus imitációk (imitáció = utánzás; valamely szólam egy másik szólam dallamát időbeli eltolódással, legtöbbször más hangról elindulva utánozza)

· Modális imitáció Motívumok vagy nagyobb szakaszok pontos vagy kissé megváltoztatott megismétlése vagy transzformálása (= egy adott dallam hangzásbeli átalakítása oly módon, hogy a dallamot alkotó hangközök szerkezete megmarad, csupán színezetük változik meg).

11

A barokk zene 1600-1750 · ·

A barokk szó eredete: „barruca” – portugál eredetű szó; szabálytalan alakú gyöngy. Később az olasz „barocco” szóból származtatták – lekicsinylő értelemben a külsőséges, mesterkélt, cirádás építészeti stílus megjelölése.

A barokk zenei stílus sajátosságai · · · · · · · · · · ·

dinamikus feszültség szenvedélyes hangzásvilág előtérbe kerül a drámaiság – átalakította a kifejezőeszközöket, új műfajokat hozott létre belső feszültség fokozása: polifónia, kromatika, disszonancia ellentétek szembeállítása (echohatás, különböző hangszercsoportok változatosabb alkalmazása) Hangnemek: dúr, moll – a modális hangsorok feledésbe merültek. A melódiaszövést a harmonikus gondolkodás irányította. A harmóniák a funkciós vonzásrend törvényei alapján követik egymást (funkció = egy hangnak vagy hangzatnak a hangnemhez való viszonya). Megszűnt az énekes zene egyeduralma. Új formák kialakulása a hangszeres zenében Moduláló dallamszekvencia (moduláció = átmenet valamely hangnemből egy másik hangnembe).

A barokk zene korszakai · · ·

Korai barokk: 1600-1640 Középső (érett) barokk: 1640-1690 Késői barokk: 1690-1750

12

A barokk énekes zenéje · · ·

·

Cél: az emberi beszéd kifejezőerejének minél jobb megközelítése – monódia (= szenvedélyes és egyéni érzelmektől fűtött, hangszerkíséretes szólóének). Nagy fontosságot tulajdonítottak a szövegnek. Új forma:  ária  szólómadrigál – ebből fejlődött ki később a kantáta = több tételes, hangszerkíséretes, énekes zene. Mondanivalója inkább lírai, szemben az oratóriummal, amely epikusdramatikus jellegű. A monódikus darabokban a dallamhoz fontos alapot adott a basso continuo (= folyamatos basszus kíséret) orgonán vagy csembalón. A basszus hangok fölé írt számok alapján rögtönözték az összhangzattan szerint meghatározott harmóniákat, melyeket önálló zenei anyagokkal díszítettek.

1. Barokk műfaj:

Az opera kialakulása és fejlődése Olasz opera · A reneszánsz korban kedveltek voltak az ún. beszélgetőtársaságok – nemesek, tudósok, filozófusok, költők, muzsikusok. Pl.: Firenzei Camerata 1580-92. Céljuk: az antik görög drámák felújítása, megzenésítése. Működésük következményeként megjelent az opera mint új színpadi műfaj. (Opera = mű, dalmű, daljáték) · Első opera: Jacopo Peri: Dafne 1598. · Az opera fejlődésének első meghatározó alakja: Claudio Monteverdi  1607: Orfeo – a legrégebben fennmaradt operapartitúra, gazdag hangszerösszeállítással.  1613-tól a velencei San Marco székesegyházban karmester.  Velencei operaházak számára írt operák: Odusszeusz hazatérése (1640) és Poppea megkoronázása (1642) · Első nyilvános operaház megnyitása: 1637, Velence. A páholyokat nemesek és gazdag polgári családok bérelték. · A földszinten nem voltak székek, mert viadalokat és felvonulásokat is tartottak az épületben. · A zenekari árok egy szinten volt a nézőtérrel, és kicsi volt. · A színpad az ókori színházak mintájára készült, nemesi címerekkel díszítették. · Velencében egyidejűleg 6-8, majd a 18. sz-ban 16 (!) operaház is működött, új operákat mutattak be. · 1670-es évek: az opera hanyatlásnak indult. Kivétel: Giovanni Legrenzi (1628-1690) munkássága, akinek áriáira jellemző:  bel canto = „szép ének”; korabeli olasz éneklési stílus, melyben nagy hangsúlyt kap a tökéletes énektechnika  da capo forma (visszatérés) · XVII. sz. vége: az operaművészet központja Nápoly. Itt az első operatársulat: 1650 körül. Fénykora: Alessandro Scarlatti (1660-1725). 114 operát komponált.  Legfontosabb elemek: · természetesség, · szépség, · szenvedélyesség. · Áriái:  concertora jellemző eljárások alkalmazása  da capo forma (A-B-A) 13

· · · · · ·

Operái előtt zenekari előjáték: sinfonia (= nyitány) – Allegro (= vidáman, gyorsan), Adagio (= igen lassan), Allegro. Legtöbb színpadi műve opera seria = „nagyopera”, melybe a kor szokása szerint vidám jeleneteket is tett. Ezek sokszor külön felvonások voltak az opera szünetében (intermezzo). Ebből alakult ki az opera buffa = vígopera műfaja. Első vígopera: Giovanni Battista Pergolesi (1710-1736) – Urhatnám szolgáló. Legismertebb darabja: Stabat Mater. Pergolesi munkásságának folytatásaként létrejött a nápolyi iskola.

A francia opera · 1640-es évektől olasz operák bemutatása. · A francia opera előzménye:  udvari balett  zenés pásztorjáték Az operák jellemzői: · sok szereplőt foglalkoztattak · látványos díszleteket alkalmaztak · különböző jeleneteket váltakoztatva Az udvari balettek hatására az operákban megjelentek:  stilizált táncok  indulók · 1671: az első nyilvános francia operaház megnyitása Robert Cambert (1628-1677): „Pomone” című darabjával.

Jean Baptiste Lully (1632-1687) · · · ·

Itáliai származású. Operáit zenés tragédiáknak nevezte. Ötvözte a francia hagyományokat az itáliai eredményekkel. Lully nevéhez fűződik az overture = francia operanyitány  Largo (ünnepélyes, pontozott ritmusú)  Allegro  Largo rövidebb formájú visszatérése (A tempójelzések az olasz nyitányokhoz képest fordítottak.)

Az angol opera Előzménye: álarcos játékok (masque), melyben a jelenetek között táncok is helyet kaptak.

Henry Purcell (1659-1695) Szerzeményei: dalok, egyházi kompozíciók, kamarazeneművek, csembalódarabok, színpadi zeneművek.  Dido és Aeneas: szerény előadói apparátus · 2 hegedű, mélyhegedű + continuo-t játszó hangszerek · nincs tenor- és basszus szerep · Az operában kórustételek és francia hatást mutató zenekari tételek vannak · Egy népi hangvételű tétele is van, a vidám matróztánc 14

2. Barokk műfaj: Oratórium · Többnyire bibliai témájú · szóló énekhangokra, énekkarra és zenekarra komponált zenemű · vallásos tartalmú · drámai-elbeszélő műfaj.  A történetet az elbeszélő mondja el: recitativo (= énekbeszéd)  Áriák (= szólóénekek), duettek, tercettek, kórustételek: az egyéni érzéseket fejezik ki + az eseményeket összefoglalják, továbblendítik. XVII. sz. második fele: · latin helyett inkább nemzeti nyelvű oratóriumok · előfordulnak világi témák is (klasszika kora) 3. Barokk műfaj: Kantáta · Előzménye: a XVI. sz. végén megjelent szólódal, a monodia. · Jellemzői:  szabályos dallamépítkezés (4-4 ütemes részekből álló periódusok)  egyszerű, számozott basszus kíséret continuo-hangszerekkel előadva (csembaló, orgona, lant, gamba)  táncszerű ritmus Purcell több mint 100 dalt írt. · 1620-tól a cantata elnevezés értelme: nagyobb terjedelmű, hangszerkíséretes szólóénekek. · Kantáta a mai szóhasználatban: különálló, változó hangulatú énekes tételek sorozata, melyeket recitativók kötnek össze. A hangszerkíséret  egyszerű (continuo vagy szólisztikusan kezelt vonós és fúvós hangszerek)  gazdagabb (kamarazenekar vonósokból és fúvósokból) Témája lehet egyházi és világi is. Csúcspont: J. S. Bach kantátái.

A barokk kor hangszeres zenéje A reneszánszban kialakult önálló hangszeres műfajok fejlődtek tovább · polifonikus stílusú műfajok:  ricercar (= fugatoszerű hangszeres kompozíció)  fantasia (= rögtönzésszerű, kötetlen forma)  capricco (= kötetlen formában írt zenemű)  canzone (= eredetileg énekes műfaj, mely egyre inkább a kamarazene legfontosabb műfaja lett; a szonáta felé tart) · variációs műfajok - régi táncforma; variációsorozat egy páratlan ütemű osztinátó basszustémára;  chaconne (a harmóniaváz változatlan)  passacaglia (a basszus változatlan) · Táncok, melyekből általában sorozatokat állítottak össze – a szvit fejlődésének első állomása. · Szabad felépítésű (improvizatív) darabok:  toccata (eredete: toccare = érinteni, billenteni): többnyire klaviatúrás hangszerre írt, virtuóz futamokkal ellátott, szabad formájú kompozíció  prelúdium (= előjáték) A hangszeres zene jellemzői · A reneszánszban divatos lant helyét az orgona és a csembaló veszi át + jelentős a zenekari muzsika változása is. · Kontrasztelvű gondolkodás alakul ki:  dinamika (forte-piano)  páros-páratlan ütemek  polifonikus-homofonikus részek 15

·

Új műfajok:  szonáta (Itália – Scarlatti)  szvit (Franciaország – Couperin) A szonáta · Sonare = hangzani · Legrégebbi értelmezése: hangszeren játszott darab. · XVII. sz.: ciklikus műfaj lett; 2 típusa:  sonata da camera = kamaraszonáta; lassú bevezető – gyors tétel (polifonikus) – lassú tánc vagy ária – gyors (táncszerű vagy polifonikus)  sonta da chiesa = templomi szonáta; mint az előző, de nincsenek tánctételei A barokk szvit · Stilizált táncok, karakterdarabok fűzérszerű sorozata. · Eredete: XVI. sz-i táncpárok (pl.: passamezzo – saltarello; pavane – gaillarde) – ugyanazon dallam páros és páratlan, lassú és gyors tempójú változatai. · XVII. sz.: több táncpár összekapcsolása. A tételek száma leggyakrabban 6 lett. · Igen népszerű műfaj volt; szólóhangszerre, kamarazenei együttesre és zenekarra is íródtak. Francia szvit · Az összefűzött stilizált táncok dallama más, összetartó a közös hangnem · a tételek száma kötetlen, de a vázát 4 állandósult tánc alkotja:  allemande: páros ütemű, mérsékelt tempójú német tánc  courante: élénk tempójú, páratlan ütemű francia tánc  sarabande: ünnepélyes hangvételű, lassú, ¾-es ütemű spanyol tánc  gigue: többnyire 6/8 vagy 9/8 ütemű, gyors, angol eredetű, gyakran imitációs feldolgozású tánc Egyéb lehetséges tételek: gavotte, menüett, bourrée (francia), polonéz (lengyel), stb. Concerto és concerto grosso · Concerto = versenymű. A barokk zenekari muzsika legjellemzőbb műfaja. · Itáliában alakult ki. · Előzménye: canzonákban, szonátákban, sinfoniákban előforduló teljes együttes – szólista csoportok váltakozása. · Fejlődésének lényege: a szembeállított hangszercsoportok egyike szólisztikus szerepet kap. · Továbbfejlődése: concerto grosso (= nagy együttes); a teljes zenekarral szemben egy kisebb együttes áll. Sinfonia · XVI. sz. vége óta: formai kötöttség nélküli zenekari mű. · Eredete: nápolyi opera-sinfonia – a XVIII. sz-ban függetlenedett operanyitány funkciójától. · Olasz sinfonia:  3 tétel (gyors – lassú – gyors)  zenei együttes: vonósok fúvósokkal kiegészítve.

16

A barokk zene mesterei Arcangelo Corelli (1653-1713) · ·

A concerto grosso műfajának legjelentősebb zeneszerzője. Kizárólag hangszeres zenét komponált:  12 szonáta hegedűre és continuora  48 trioszonata  12 concerto grosso; a kis zenekarban (continuo) 2 hegedű, cselló, csembaló

Giuseppe Torelli (1685-1709) · Zeneszerző, hegedűművész · A concerto megteremtője – Concerto: 1 szóló hangszerre és zenekari kíséretre írt zenemű. · Hegedűversenyei 3 tételesek: gyors – lassú – gyors. · Itáliában ekkor érte el a hegedűgyártás a csúcsát. Cremonai hegedűkészítő családok: · Amati · Guarneri · Stradivari

Tomaso Albinoni (1671-1750) · ·

A versenymű és a szimfónia formájának kialakítása A zenekar újszerű kezelése

Művei: · 55 opera · Egyéb zenekari művek  Versenyművek  Szonáták  Szimfóniák

Antonio Vivaldi (1678 Velence – 1741 Bécs) · · · ·

Apja hegedűs volt a San Marco székesegyház zenekarában 1703-ban pappá szentelték (il prete rosso) 1703-tól majdnem élete végéig a Pio Ospedale della Pieta leányárvaházban volt zenemester: hegedűtanár, zeneszerző, csellótanár Az egyházzal nem összeegyeztethető életmódja miatt kapcsolata megromlott munkahelyével – kottáit, partitúráit eladta és Bécsbe menekült, ahol 1741-ben halt meg.

17

Művei: · 477 concerto (443 maradt fenn) különböző hangszerekre (hegedű, fagott, cselló, fuvola, oboa, viola d’amore, blockflöte, mandolin) · kettősversenyek · 47 koncert 3 vagy több hangszerre · kamarakoncertek · 40 kantáta, 46 opera, 60 egyházi mű · Legismertebb műve: Négy évszak – szóló hegedűre írt 4 concerto; mindegyikben 3 tétel: gyors – lassú – gyors.  A kor népszerű természeti képeit mutatja be.  A partitúra sorai fölé írt szöveggel (programmal) látta el – szonettek (ld.: Tk. 38. old.). I. Tavasz 1. tétel: Allegro · vidám, lendületes, ünnepélyes hangulat – a tavasz köszöntése · a madárének illusztrálása trillákkal · „források morajlása”, „délnyugati szelek fuvallata” · vihar, majd újra idilli kép, madárdal 2. tétel: Largo · Szólóhegedű: halk, nyugodt zene – alvó pásztor · I., II. hegedű pontozott ritmusa: lombok, virágok suhogása · alatta a brácsa nyolcadai és negyedei: a juhászkutya ugatása 3. tétel: Allegro – alcíme: Pásztortánc · Vidám hangulat. II. Nyár 1. tétel: Allegro con molto · a tétel elején: a hőség ábrázolása – halk, lassú, szünetekkel szabdalt zene · madarak: kakukk, gerle, fülemüle · feltámad a délnyugati és északi szél. 2. tétel: Adagio e piano · a meleg nyár nyugodt hangulata · halk, majd közelgő mennydörgés 3. tétel: Presto · fergeteges, viharos nyári időjárás · folyamatos dörgés, villámlás · zord, viharos szelek III. Ősz 1. tétel: Allegro · A szüretet ünneplik a parasztok: vidám hangulatú tánc és dal. 2. tétel: Adagio molto · Egyetlen mozdulatlan álomkép: kellemes őszi idő, enyhe levegő, a mulatozók alszanak a tánc és az ital mámorában. 3. tétel: Allegro – alcíme: Vadászat · Kürtszóra vonuló vadászok menetelése – induló jellegű · A vad üldözési jelenete – tizenhatod triola ritmusú ugrándozó futamok · A vadászat zajai: puskaropogás, vadászkutyák ugatása · A vad kimerültségében végét leli

18

IV. Tél 1. tétel: Allegro con molto · A csikorgó téli hangulat érzékeltetése – egyenletes, felső váltóhanggal díszített nyolcadok. · Kopár, élettelen természet · Szél söpör végig a tájon, ahol megjelenik az ember topogó léptekkel, vacogó fogakkal, futva, menedéket keresve 2. tétel: Largo · Nyugodt, boldog időtöltés a kandalló melegénél, miközben kint esik az eső. 3. tétel: Allegro · Korcsolyázás, csúszkálás örömei – föl-le mozgó, skálaszerű, hajlékony legato dallam · A csúszkáló néha elesik, majd tovább fut – míg a lába alatt beszakad a jég · Délkeleti, majd északi szél érkezik – véget vet a téli örömöknek · A tétel vége vidám, örömteli karakterű: „de a tél legyem bármilyen is, mégis örömet és boldogságot hoz”.

Johann Sebastian Bach (1685. március 21, Eisenach – 1750. július 20, Lipcse) · Zenész családban született: apja városi zenész volt. Állásai: · 1703-ban a weimari herceg zenekarában hegedült · Arnstadt-ban orgonista · 1705: gyalogosan Lübeck-be ment, itt 4 hónapig tanulmányozta Buxtehude művészetét · Arnstadt-ból Mülhausen-be került orgonistának, ahol házasságot kötött (Maria Barbara), 7 gyermeke született, köztük Wilhelm Friedemann és Philip Emanuel. · 1708: újra a weimari herceg szolgálatában, udvari orgonista és kamaramuzsikus (hegedű, csembaló) · 1714: a hercegi zenekar karmestere. Orgonaműveinek jelentős része és több templomi kantáta született itt. · 1717: Leopold kötheni herceg udvari zenekarának művészi irányítója – kamarazenei és zenekari művek: Brandenburgi versenyek, zenekari szvitek, overture-ök, világi kantáták, szonáták, partiták (= több tételes, variációs forma), Wohltemperiertes Klavier (= „jól temperált billentyűs hangszer”) · 1720: felesége elhunyt. · 1,5 év múlva újra megházasodott: Anna Magdalena Wilken, a hercegi udvar énekesnője. 13 gyermeke lett tőle: 7 lány, 6 fiú, köztük Johann Christian Bach. · 1723: Telemann visszalépése után a lipcsei Tamás-templom karnagya lett:  a Tamás-templom és a többi városi főtemplom zenei rendjének megszervezése, irányítása  vasárnapi és ünnepi kantáták komponálása, előadása  a Tamás-templomhoz tartozó iskola diákjainak tanítása énekre, zenére · Itt alkotott műveinek jelentős része egyházi mű: templomi kantáták, oratóriumok, passiók · Ezen kívül concertók, overture-ök és tanítványai számára pedagógiai rendeltetésű művek (Wohltemperiertes Klavier II. kötete, Musicalisches Opfer, Kunst der Fuge stb.) · Élete végén fokozatosan megvakult, szemműtét sem segített látásán. · 1750. július 20-án hunyt el. Pályafutása során több, mint ezer művet írt különböző műfajokban: · templomi és világi kantáták · misék · passiók · oratóriumok és magnificátok · motetták 19

· · · · ·

korálok, énekek orgonaművek csembalóművek (NEM ZONGORA!! – a tk-ben rosszul szerepel) kamarazenekari művek zenekari művek

J. S. Bach: III. D-dúr szvit · Szvit: stilizált táncok sorozata. · Előadó együttese: vonós zenekar + 2 oboa, 3 trombita, üstdob, continuo · Tételei: I. Ouverture · A francia helyesírás eredete: a nyitány Lully ún. „francia” nyitányának formáját követi  pontozott ritmusú, lassú bevezetés  utána kontrapuktikus (= olyan több szólamú szerkesztés, ahol az egyes szólamok önálló melodikus mondanivalóval rendelkezik. Fejlettebb formája az imitációs ellenpont, a kánon és a fúga) Allegro szakasz  az első, lassú rész lerövidített változata II. Air (jelentése: ária) · Az egyik legnépszerűbb Bach-tétel, gyakran hangzik fel önálló darabként. · Nem tánctétel; csak vonós hangszereken előadott dallam. III.-IV. Gavotte I., II. · páros ütemű, da Capo formában · régi francia tánc V. Bourrée · régi francia tánc VI. Gigue · angol eredetű, 6/8 lüktetésű tánc

J. S. Bach: II. h-moll szvit · Szólófuvola + vonószenekar · Tételei: I. Ouverture – a francia nyitány formáját követi II. Rondeau – ennek témája különféle díszítésekkel több alkalommal visszatér; innen származik a későbbi rondó műforma. III. Sarabande – méltóságteljes lejtésű, lassú tempójú spanyol tánc IV-V. Bourrée – francia eredetű tánc; a második az első variánsa; a második után visszatér az első. VI. Polonaise – triószakaszt keretez; a gazdagon díszített szólófuvola dallama a basszusban megszólaló téma fölött hallható. VII. Menüett – 3/4 lüktetésű, francia eredetű, kecsesen elegáns tánc. VIII. Badinerie – virtuóz fuvolatechnikát igénylő tétel. Jelentése: enyelgés, tréfálkozás.

20

Georg Friedrich Händel (1685-1759) · · · · · · · · · · ·

Német születésű, de élete nagy részét Angliában töltötte. Szülei kérésére jogi egyetemen tanult, de később akaratukkal ellentétben a zenei hivatást választotta. Hellében orgonista állást vállalt. 1 év múlva Hamburg: operákat írt. 1705: 1. operájának bemutatása (Almira). Itáliai körútra ment – az opera nagy hatással volt rá. 1710: a hannoveri udvari zenekar karnagya lett. Rövid idő múlva Londonba költözött. 1720-1740 között több olasz stílusú operát komponált: Ottone, Julius Caesar, Rodelinda, Xerxes. Mivel az operák nem hozták meg a kellő sikert, az oratórium műfajban alkotott maradandót: Saul, Sámson, Júdás, Makkabeus és a Messiás (Halleluja kórus – egyik legkedveltebb oratóriumrészlet). Népszerű művei:  Vízi zene  Tűzijáték szvit  Concerto grossok, orgonaversenyek, szonáták.

Vízi zene (Water music) · · · · ·

Zenekari szvit A Temze folyón rendezett udvari ünnepségre készült I. György király bizalmát visszanyerte vele (korábban cserbenhagyta) 3, önmagában lezárt szvitből áll: F-dúr, D-dúr, G-dúr. Összesen több mint 20 tétel; nagyrészt táncok, táncos lüktetésű darabok + kedélyes énekdallamok, népdalok, lírai hangulatú dallamok

Tűzijáték szvit · · ·

Az osztrák örökösödéi háborút lezáró aacheni béke köszöntése alkalmából rendezett, nagyszabású tűzijátékkal egybekötött ünnepélyre készült. Együttes: vonószenekar + fa- és rézfúvósok. 6 tételes:  I. Ouverture  II. Bourrée  III. La Paix (a Béke)  IV. La Réjouissance (az Örömmámor)  V-VI. két Menüett

21

A klasszikus zene 1750-1830 · ·

Barokk és klasszika közötti átmenet: a zenei nyelv folyamatos változása 1730-tól. A klasszika vége: Beethoven halálával (1827), de az 1800-as évektől megjelentek a romantikus zenei gondolkodás áramlatai is.

A klasszikus zenei stílus sajátosságai · A barokkal ellentétben (szertartásosság, műviség) az egyszerűség, a természetesség iránti vágy jelent meg. · 1770: a zenekar összetétele jelentősen megváltozott: eltűnt a csembaló · Elkészült a csembaló és a klavikord utóda: a kalapácszongora (pianoforte) – hangja erőteljesebb  alkalmas lett arra, hogy versenyműveket írjanak rá. · Megváltozott a vonós- és fúvós hangszerek alakja, játékmódja, hangzása:  a gambát kiszorította a gordonka  a hegedű laza, ív alakú vonója helyett feszes, karcsú vonó jelent meg – acélosabb és fényesebb hang adható.  a lant eltűnik  a hárfa helyett pedálhárfa jelent meg  egyenesfuvola helyett harántfuvola (fürgébb)  az oboa több billentyűt kap  a kürtön hangváltó jelenik meg  megjelenik a klarinét mint új hangszer  a zenekarban megszűnik a koncsertáló ellentéteket kedvelő hangszerelés: a dallamokat nemcsak a többi hangszerrel állítják szembe, hanem egy melódián belüli átmenetek lesznek színkeveréssel, árnyalással, hangerő-módosítással (crescendo – diminuendo)  a zenekar erőteljesebb hangzású lett  új szerepet kapott: · az arisztokrata családokban az összejövetelek része lett · a hangversenyekre bárki elmehetett, aki meg tudta fizetni · A kalapácszongorára Carl Philip Emanuel Bach szonátákat írt – a rögtönző szabadságot kizárta  megszűnt a barokkra jellemző improvizatív előadói gyakorlat · Kialakult a szonátaforma: drámai, jellegzetesen ellentétes karakterek. Formai részei:  expozíció – a tétel alapját képező 3 téma bemutatása (fő-, mellék- és zárótéma)  kidolgozás – a témákat vagy töredékeit dolgozza fel, feszültségkeltő kifejezésekkel (sűrűn váltakozó hangnemek, dinamikák, artikuláció)  repríz – visszatérés az alaphangnemben  kóda – lezárás · XVIII. sz. közepére megújult összetételű kamaraegyüttesek jöttek létre: trió, vonósnégyes  megszaporodtak a tisztán hangszerekre alkotott művek. · A hangszerekkel az emberi hang kifejezőkészségét próbálták utánozni. · Kedvelt hangszerek: hegedű, klarinét, kalapácszongora. · Kialakult klasszicista stílusjegyek:  visszatéréses, periodikus, szabályos építkezés  differenciált ritmika  népdalszerű, táncszerű elemek használata  a tonalitás kiszélesedése a kvintkörben  a dallam fokozott szerepének előtérbe helyezése

22

A klasszika énekes zenéje · XVIII. sz. közepe: a barokk hagyományokra épülő opera seria egyre nagyobb kritikát kap: a klasszikára jellemző új szemléletet hiányolják (természetesség, egyszerűség, szabad érzelmi kifejezés). · A természetesség volt az ókor elve is  ókori témákat dolgoznak fel. · Legjelentősebb opera seria (olasz opera) szerzők:  Johann Adolf Hasse (1699-1783)  Christoph Willibald Gluck (1714-1787)  Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791) · A klasszikus oratóriumból kiindulva létrejött a nápolyi oratórium.  Alapja: bibliai szövegek.  Többnyire kórustétel nélküli recitativók, áriák; advent és nagyböjt idejére · 1750-es évek: a bibliai szöveg háttérbe szorult. Csúcspont: Haydn – Teremtés és az Évszakok · Katolikus egyházi zene: misék, motetták, templomi szonáták (= a klasszikában egytételes szonátaformában készült 2 hegedű, basszus és orgona hangszer-összeállítású darab)  Joseph Haydn legjelentősebb műveit Kismarton vagy Eszterháza számára írta (14 mise, 2 Te Deum, 1 Stabat mater, stb.)  W. A. Mozart: egyházi műveket szinte kizárólag Salzburg számára írt (20 misét, köztük a Requiemet, motettákat, templomi szonátákat, oratóriumokat, kantátákat).  Beethoven: 2 mise, Krisztus az olajfák hegyén (oratórium). A klasszika hangszeres zenéje · Az itáliai sinfonából bontakozott ki a klasszikus szimfónia (= összhang; többtételes zenekari mű, amelynek legalább egy tétele szonátaforma) · Sok új polgári zenekar jött létre (műkedvelőkből és néhány hivatásos muzsikusból) – összetétele:  fúvósok (szólisztikus – 2 oboa, 2 fuvola + kísérő jellegű – kürt)  vonószenekar · Itáliában az 1740-es évektől dallamos hangvételű, gesztusokban gazdag, lendületes stílusú művek keletkeztek. · 3 tételes szerkezet: gyors – lassú – gyors. · Berlini iskola: 3 tételes szimfóniák a barokk hagyományokat őrizve. Komolyabb karakterű, szerkezetük kontrapunktikus (pl.: C. Ph. E. Bach). · Mannheimi iskola: itáliai hatás.  a dallam uralkodó szerepe  népies periodizálás (páros számú ütemek)  a kontrasztok szerepének megnövelése (ellentétes karakterű témák) Mannheimi effektusok:  crescendo  tört akkordok  tremolo  sóhajmotívumok  generálpauzék  hirtelen dinamikai váltások (f/p). A szimfónia 3. tétele menüett lesz (a barokk szvitből), valamint kialakul a 4 tételes forma is: gyors – lassú – menüett – gyors. Képviselői: Johann Stamitz, Franz Xaver Richter, Anton Filtz, Carl és Anton Stamitz, Franz Beck, Christian Cannabich Bécsi iskola: · szintén átveszik a menüettet a szimfóniába · a zenei formák kereteit kibővítik  új műfajok jönnek létre: 23

·

 divertimetno (= „szórakozás”; kis létszámú, különböző összetételű együttest igénylő, 3-8 tételes zeneművek)  szerenád (= eredetileg szabadban való előadásra szánt udvarló esti dal. A bécsi klasszikus zenében többtételes, könnyed hangvételű, kisebb létszámú zenekarra vagy vokális együttesre írt mű) Legjelentősebb képviselői:  J. Haydn  W. A. Mozart  L. van Beethoven

Leopold Mozart (1719-1787) · · · · · ·

Németországban született; zeneszerző, hegedűművész, zenepedagógus 1743-tól a salzburgi érsek zenekarának hegedűse, majd másodkarmestere. Fiát, W. A. Mozartot hegedülni tanította. Zeneszerzői művei: 12 oratórium, misék, operák, koncertek, szimfóniák, divertimentók, triószonáták, zongoradarabok. Hegedűiskolát írt. Ismert művei: „Gyermekszimfónia”, ill. a Szánkózás: téli bálra utazás élménye: ostorpattogás, kereplő, száncsengő.

Joseph Haydn (1732-1809) · · · · · · · · · · · · ·

1732. március 31-én, Rohrau-ban született Otthon korán felfedezték zenei tehetségét, ezért Hainburgba küldték iskolába, ahol zenét is tanult. 1740: Bécsbe került a Szt. István dóm kórusába. 17 évesen mutáló hangja miatt utcára került; kottamásolás, templomi orgonálás, tánczenélés, tanítás. 1761. május 1.: Esterházy Antal szolgálatába állt: a kismartoni zenekar másodkarmestere, udvari zeneszerzője. Később Esterházy „Fényes” Miklóssal Eszterházára került:  megemelte a zenekar létszámát (16-ról 24-re, majd 30-ra)  énekeseket is szerződtetett Haydn és a zenészek tevékenységét szerződések szabályozták. Gazdája számára zeneműveket komponált, melyeket másnak nem mutathatott be. Énekesek tanítása, képzése, hangszerek karbantartása 1790: Esterházy Miklós halála; ezután Bécsbe költözött, ahol Peter Salomon (londoni hegedűs és koncertszervező) londoni hangversenykörútra kérte fel; a műsor középpontjában Haydn művei voltak, nagy sikerrel. Az oxfordi egyetem díszdoktorává avatták. Visszatért Bécsbe, ahol Beethoven tanára lett, de a kapcsolatuk nem volt eredményes. 1809-ben halt meg. Művei: 105 szimfónia, oratóriumok (Teremtés, Évszakok), kantáták, misék, operák, versenyművek, kamaraművek (a vonósnégyes műfajának megteremtője), zongoraművek, stb.

G-dúr szimfónia (Üstdobütés) · A 2. tételben meglepetésszerűen felhangzó üstdobütések. · Célja: a szunyókáló angol közönség felébresztése. 24

Fisz-moll szimfónia (Búcsú) · 1772-ben keletkezett, fájdalmas alaphangulatú · A gyors tétel után Adagio, melyben a zenészek egyenként hagyják el a színpadot (a zenészek szabadságolásának sürgetése céljából) e-moll Szonáta III. allegro tétel Zongorára írt darab „rondó” formában. (Rondó = eredetileg régi francia körtánc. Legfőbb elve, hogy a kezdőtéma (rondótéma) többször, de legalább 2x visszatér. A rontótéma és a visszatérések között ún. epizódok szólalnak meg, melyek hangnemileg és tematikában is elkülönülnek a rondótémától.) Évszakok oratórium · Nem vallási, hanem világi témájú. · Dallamai az év jelentős jelenségeiről szólnak: aratás, magvető földműves, nyári zivatar, szüret, vadászat, téli táj, fonóház, hóban eltévedt vándor · Recitativo (= énekbeszéd, a szöveg ritmusához pontosan alkalmazkodó, többé-kevésbé egy hangon mozgó dallam), áriák, zenekari együttesek, énekkari tételek. · Népzenei hagyományokra épülő hangvétel (nem meglévő népdalok felhasználása, csak azok · szellemének alkalmazása)

Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791) · · · · · · · · · · · · · · · · ·

1756. január 27-én, Salzburgban született. 4 évesen zongorázott, komponált, majd hegedülni is megtanult édesapjától, Leopold Mozarttól 5 évesen apja európai körútra vitte, nagy sikerrel: München, Bécs, Linz, Párizs, London (az út 7 évig tartott). Ezután Itáliába ment; a Sixtus-kápolnában 15 évesen egyszeri meghallgatás után lekottázta Allegri: Miserere c. művét. 1773: a pápa lovaggá ütötte. Megismerkedett a vígopera műfajával. 1773: visszatért Salzburgba; zenekari szolgálat, komponálás:  Szimfóniák, divertimentók, versenyművek (főleg zongorára) 1777: újabb koncertkörút, édesanyjával  Mannheim – megismerkedett az új zenekari gyakorlattal  Párizs – megismerte a francia vígoperát Édesanyja július 3-án meghalt; visszatért Salzburgba Ezután Bécsbe ment; feleségül vette Constanza Webert. Művészetének népszerűsége csökkent, anyagilag szűkös helyzetbe került; rossz hangulata művein is érződött (Don Juan, 3 szimfónia, Kis éji zene, stb.) Utolsó 3 éve: jelentősen megromlottak életkörülményei (művészetét mellőzték) Felgyorsult munkatempója miatt fizikai állapota is romlott. Új operája: Varázsfuvola (E. Schikander szövegére) – fokozatosan egyre nagyobb siker Utolsó műve: Requiem. A Lacrimosa írása közben halt meg, melyet tanítványa, Süssmayr fejezett be. 1791. december 5-én halt meg, jeltelen sírba temették. Művei:  23 opera és más színpadi művek  55 szimfónia  25 zongoraverseny  12 hegedűverseny, 15 egyéb versenymű  38 divertimento és szerenád (pl.: Kis éji zene) 25

W.A.Mozart: Kis éji zene (K.V. 525.) · Műfaja: szerenád = „esti zene”. · XI-XIII. sz-ban „serena” = a kedves ablaka alatt előadott szerelmi dal. · XVIII. sz.: főleg Bécsben; magas rangú főurak tiszteletére írták a szerenádokat. · A Kis éji zene 1787-ben keletkezett; vonószenekarra íródott. 4 tételes:  I. Allegro  II. Andante  III. Menuetto  IV. Allegro A varázsfuvola · 1791-ben kezdte komponálni Emanuel Schikaneder szövegkönyvére, az ő hatására. · Bemutatása: 1791. szeptember 30-án.

Ludwig van Beethoven (1770-1827) · · · · · ·

Tevékenysége betetőzi a klasszikát, átmenet a romantikába. 1770-ben született, Bonnban. Nagyapja és édesapja zenész volt. Első mestere Bonnban: Gottlob Neefe. 14 évesen második udvari orgonista Bonnban + a színházban csembalózott, később a zenekarban brácsázott. Bécsbe kerülve Mozarttal megismerkedett, de korai halála miatt nem tanulhatott nála, ezért tanára Haydn lett, majd Albrechtsberg (kontrapunkt) és Salieri (drámai kompozíciók). A Brunszvik családdal szoros kapcsolatban állt: Brunszvik Teréz nagy szerelme volt, azonban a társadalmi különbségek miatt házasság nem jöhetett létre köztük.

Für Elise Az eredeti ajánlás valószínűleg „Für Therese” lehetett. · · · ·

25 évesen indult hallásromlása, 1819-ben teljesen megsüketült, ezért kerülte a nyilvánosságot, remete életet élt. 1825: krónikus májbetegsége súlyosbodott. 1827. március 26-án halt meg. Jelentősebb művei:  9 szimfónia  C-dúr (kismartoni) mise  Fidelio opera  7 zongoraverseny, D-dúr hegedűverseny  Nyitányok: Egmont, Coriolan, 3 Leonóra, Prometheus, stb.  Hegedű-zongora szonáták  kamaraművek, vonósnégyesek  zongoraszonáták, más zongoraművek.

VI. szimfónia, F-dúr (Pastorale), op. 68. · A természettel való bensőséges kapcsolatának szép példája. · Megjegyzése: „Pastorális szimfónia, avagy emlékezés a falusi életre” (Inkább az érzelem kifejezése, mint festészet.) · A zenei ábrázolásban azt veszi alapul, hogy milyen hatást keltenek benne a természet egyes jelenségei: madárcsicsergés, patak, vihar, napsütés. 26

I. Vidám érzések ébredése falura érkezéskor – a falusi miliő, a táj, az atmoszféra érzékeltetése II. Patakparti jelenet – a patak csobogása, a tétel végén madárkoncert; érzelmi hatás keltés III. Vidám paraszti mulatság (scherzo) – falusi táncra utaló zene, de belekomponálta a képzetlen zenészek olykor késve belépő, ritmusból kizökkenő hangjait is. IV. Kitörő vihar – a vihartól megrettent ember. V. Örömteljes és hálás ének a vihar után (Pásztorének) – napsütés, idillikus hangulat IX. szimfónia d-moll, op. 125. · Hosszú előkészület: kb. 15 év. · 1808: Karfantázia – a finálé előtanulmánya. · Több darabjában felismerhetők a szimfónia egyes dallamrészletei. · A szimfónia befejezése: 1824 eleje. I. tétel: a bizonytalanság homályából lassanként újjászülető világmindenség ködös képe – feszes, energikus, „küzdelmekkel teli” tétel. II. tétel: vágtató tempójú, kiemelt szerep az üstdoboknak. Történetileg lassú tételnek kellene lennie a másodiknak, de Beethoven felcserélte a tempók sorrendjét. I-II. tétel: az öröm és a béke hiánya. III. tétel: teljes béke és harmónia; nyugodt, szelíden hullámzó zene. Finálé: méreteiben és előadói apparátusában is a leghatalmasabb tétel. Először von be szólóénekeseket és kórust a szimfóniába. A főtéma felhangzása előtt mindhárom előző tételt felidézi, majd felcsendül az örömóda – először a basszus hangszereken, 1 szólamban, majd ennek variációsorozata következik.

27

A romantikus zene 1800-1900 · · · ·

Szó eredete: romance (= költészet, regény; ófrancia); első jelei az irodalomban jelentek meg. XVIII-XIX. sz. (felvilágosodás): érzelmes, álmodozó gondolatok túltengése; a művészetben szabadabb elveken nyugvó alkotás. A klasszikából törés nélkül fejlődik ki: Beethoven műveiben már felismerhetők romantikus vonások. A zenében 2 fő területen jelentkezik a romantika:  francia és olasz színpadvilág fejlődése  Beethoven új korszak felé mutató művészi törekvései

A romantikus zenei stílus sajátosságai · Az 1800-as évektől a zenész már nem a „kenyéradó gazda” (hercegek, királyok, egyházi rezidenciák) alkalmazottja, sorsát a közönség változó ízlése és a zenekritika határozza meg. · 1800-1850: a nyilvános hangversenyélet fokozott térhódítása jellemző  nagy hatás a romantikus zene fejlődésére: nőtt a zenei igény  az előadó-művészi és alkotói tevékenység külön vált  kialakult a virtuóz előadóművészi réteg  inspiráló hatása révén az alkotóművészet is fejlődött. · Fejlődés legkiemelkedőbb módon a hegedű- és zongorajátékban. Pl.: Niccolo Paganini (olasz szárm.; 1782-1840) Robert Schumann, Frédéric Chopin, Liszt Ferenc. A romantikus gondolkodás kialakulásának és fejlődésének legfontosabb stílusjegyei: · erősödik az énközpontúság · a romantikus mű alkotója zseni, akit munkájában nem zavarhat senki és semmi (erkölcsi normák sem) · művészi életérzés: egyéni élményeken alapszik (örömteli, haladó vagy kiábrándult, magába forduló)  személyes hangvétel  szimfonikus programzene, dal · Sajátos témavilág: szerelem, sorsszerű közdelem, halálközelség, megdicsőülés. · A természet világához forduló témák nagyobb jelentőségűek. · A nemzet eredeti vonásainak (hagyományok, nemzeti múlt) megismertetése, felhasználása  hangszeres táncfantázia, nemzeti opera. · A romantika átveszi a klasszika műfajait, de átalakítja őket + új műfajok jönnek létre:  rövid, költői zongoradarabok  műdal (Schubert)  szimfonikus költemény (Liszt)  zenedráma (Wagner) · A tonalitás fellazulása  megváltozik a harmóniavilág, az atonalitás határáig. · Megváltozik a melódiaszövés:  metamorfózis (átalakulás; a téma hangjai megváltozott ritmusban vagy hangulatban térnek vissza)  kromatikus hangközsorok  vonóstremolók (veszély, szorongás) · Megnő a hangzás iránti igény  egyre nagyobb zenei apparátusokra (zenekarokra, kórusokra) írják a műveket · A természetközeli hangzás érdekében egyes hangszerek fontosabb szerepe:  vadászkürt (vadászat)  fuvola (pásztoridill)  rézfúvós hangszerek (vallásos, magasztos hangulat)

28

A romantikus zene korszakai · korai romantika (1800-1830) · a romantika virágkora (1830-1850) · késői romantika (1850-1900) A korai romantika A klasszikus kor valamennyi meglévő műfaja mellé megszületik a dal. A korszak jelentősebb zeneszerzői:  Franz Schubert  Gioacchino Rossini  Carl Maria von Weber

Franz Schubert (1797-1828) · · · · · · · · · · · · · ·

A korai romantika egyik jelentős alakja. Bécsben született. 11 évesen a bécsi udvari énekkarba lépett, ahol felfigyeltek különleges zenei tehetségére Tanítóképzőt végzett, majd apja mellett segédtanító lett. Egyre több zenét szerzett, ezért felhagyott a tanítással. Alkalmi munkái miatt nehéz anyagi körülmények közét került. Élete utolsó éveiben „Schubertiádák”: baráti körben előadta saját műveit. Művei:  hangszeres művek  dalok hangszerkísérettel. Művészete az osztrák-német népzenében gyökerezik. Egyes dalok témáját hangszeres műveiben is felhasználta (pl.: Pisztráng-ötös IV. tétele) Hangszeres zenéjével jobban kötődik a klasszikus hagyományokhoz. Korának társadalmi zenéjét beleolvasztja műveibe; többtételes műveinek táncos tételében leggyakrabban a ländlert (= 3/4 ütemű osztrák néptánc, a keringő egyik előfutára, de lassabb, nyugodtabb annál) alkalmazza. Nagy formátumú instrumentális zenéjében a melodikus elv érvényesül. 2 nyári vakációját Zselizen töltötte, ahol megismerkedett a verbunkos tánccal, melyet felhasználva egyes művei magyaros elemeket kaptak; pl.: Divertissement á la Hongroise, op. 54.; C-dúr szimfónia II. tétel.

A romantika virágkora · A francia irodalmi romantikából kiindulva európai mozgalommá szélesedett. · A zenei élet központja: Bécs helyett Párizs. · Hector Berlioz: Fantasztikus szimfónia – minden eleme (tartalma, életfelfogása, zenei kifejezőeszköze) a kor szellemének tükre. · Niccolo Paganini: olasz hegedűművész, zeneszerző; virtuóz hegedűjátékos. · Liszt Ferenc: virtuóz zongorista · Frédéric Chopin: lengyel zeneszerző, zongorista · Robert Schumann: német zeneszerző, zongorista · Felix Mendelssohn Bartholdy: német zeneszerző, zongorista

29

Hector Berlioz (1803-1869) · ·

Dél-Franciaországban született, gazdag családban. 19 évesen szülői nyomásra elkezdte az orvosi egyetemet, de Párizs mozgalmas zenei élete arra késztette, hogy a muzsikus életet válassza. · Nehéz anyagi körülmények: színházi kórusban énekelt és gitárórákat adott. · A Conservatoire tanári állását nem sikerült megszereznie, csak könyvtáros lett. · Karmesterként nagy sikereket ért el európai körútjain. · Legjelentősebb műve: Fantasztikus szimfónia; alcíme: Epizódok egy művész életéből.  Programja (programszimfónia): egy szerelmében csalódott művész narkotikus látomásai, víziói. (Szerelmi bánatában ópiummal megmérgezi magát, azonban nem hal meg, csak mély kábulatba esik.) · I. tétel: Álmodozások, szenvedélyek  Álmodozás, öröm, gyengeség, fajdalom, féltékenység. Az imádott nő egy dallam képében mint rögeszme mindenhová követi. · II. tétel: A bál  A művész kétségei elől a bálterembe menekül, de ide is követi a hűtlen kedves. · III. tétel: Jelenet a mezőkön  Végtelen nyugalom – két pásztor furulyázása, de megfertőzi a feltörő kétely, féltékenység. · IV. tétel: Menet a vesztőhelyre  Álmában megöli hűtlen kedvesét. · V. tétel: Boszorkányszombat  A boszorkányok tanyáján az eszményített nő mint vijjogó, rikácsoló boszorkány seprűvel táncol előtte az éjszakában. Gúnyos, félelmetes a „kedves” utolsó megjelenése.  A dallamba beleszőtte a Dies Irae gregorián dallamát is. További jelentősebb művei: · Harold Itáliában (programszimfónia) · Requiem · Rómeó és Júlia (dramatikus szimfónia) · Faust elkárhozása (drámai legenda) · Te Deum (oratórium) · Rákóczi-induló · Trójaiak (opera) Késői romantika · Mendelssohn, Chopin és Schumann halála utáni korszak.  Liszt Ferenc: szimfonikus költemény (új műfaj)  Richard Wagner: romantikus zenedrámák  Giuseppe verdi legérettebb, legismertebb operái · Új zeneszerzői nemzedék:  Cézar Franck (belga – francia)  Anton Bruckner (osztrák)  Johannes Brahms (német)

30

Frédéric Chopin (1810-1849) · · · · · · · · · ·

·

· ·

Warsó mellett, Zelazowa Wola-ban született. 6 évesen már komponált, 8 évesen nyilvánosan zongoraversenyt adott elő. 16 évesen beiratkozott a varsói konzervatórium zeneszerző szakára. A konzervatórium befejezése után Bécsben akart letelepedni, de itt nem járt sikerrel, ezért Párizsba ment. Sikeres hangversenyei révén a legnagyobbak közé sorolták. George Sand, francia írónővel közel 10 évig együtt élt, de 1846-ban véglegesen szakítottak. Romló egészségi állapota mellett utolsó hangversenye: 1848. Párizs. 1849-ben Párizsban halt meg, itt temették el, de szívét a varsói Szent Kereszt templomba vitték. Zongoraköltészete: forradalmi újdonság. Kifejezőeszközei:  Fantáziáló formálás  Rubato (=csapongva, szabadon előadott ritmus, tempó)  Beszédes recitativók  A zongora teljes regiszterét felhasználó újszerű játékmódok Legjelentősebb művei:  55 mazurka  18 polonéz  21 nocturne (legszemélyesebb vallomásai; szerelmi lírából fakadó művek, tulajdonképpen románcok)  27 etűd  Keringők, scherzók, balladák, prelűdök, impromptuk, stb. c-moll forradalmi Etűd Fantasie Impromptu

Camille Saint-Saëns (1835-1921) · · · · · · · ·

11 évesen nyilvános hangverseny Párizsban. A konzervatóriumban, valamint mellette Gounod-nál tanult. Pályája kezdetén templomi orgonista, egyházzenész tanár volt. 1877-től: karmester, orgonista, virtuóz zongoraművész – hangversenykörutak, saját műveinek bemutatása. Nyilvános állást nem vállalt, leginkább a zeneszerzésnek élt. Liszt Ferenccel jó kapcsolatban állt, sokat köszönhetett neki (pl.: Sámsom és Delila c. operájának bemutatása Weimarban). Nagy társadalmi megbecsülés: számos kitüntetést kapott, pl.: a becsületrend lovagja címet. Műveiben a klasszicizáló stílusjegyek érvényesülnek. Legjelentősebb művei:  Sámson és Deila (opera)  Az állatok farsangja.

Az állatok farsangja · Humoros fantázia. · Farsangi meglepetésként írta, 2 zongorára és kamarazenekarra. · Egyéni hangszerelés: vonósok, fuvolák, klarinét, harmonika és xilofon. · 14 tétel: 1. Oroszlán (bevonulási induló) 2. Tyúkok és kakasok 31

3. Kulánok (lóféle, majdnem ló nagyságú) 4. Teknősbékák 5. Elefánt 6. Kenguruk 7. Akvárium 8. Szamarak 9. Kakukk 10. Madárház 11. Zongoristák 12. Kövületek 13. Hattyú 14. Finálé Több tételben jeles zeneszerzők közismert dallamait idézi: · Elefánt – Berlioz: Faust elkárhozása, Szilfek tánca · Kövületek – Rossini: Sevillai borbély · Humoros, ironikus hangvétel: a zongoristákat is beveszi a tételek sorába – a korabeli zongoraiskolák stílusának karikatúrái. · Finale – Offenbach: Orfeusz az alvilágban, Kán-kán

Georges Bizet (1838-1875) · · · ·

Muzsikus családban született. Tehetsége korán megmutatkozott, 9 évesen felvették a Conservatoire-ba. Megélhetése: tánczenét hangszerelt, zongorakivonatokat készített különböző zeneszerzők partitúráiból Művei nem érték el a várt sikert 36 évesen halt meg.

Carmen · Cselekménye a spanyolországi Sevilla és környékén játszódik a XIX. sz-ban. · Az opera szereplői hétköznapi emberek: dohánygyári munkások, cigányok, csempészek. A főszereplő, Carmen is cigánylány. · Az opera legismertebb részlete: Torreador A romantikus német opera kialakulása · XVIII. sz.: Singspiel = német sajátosságokkal rendelkező zenés színpadi műfaj. · A német operák nagy része olasz hagyományokra épült. A német tradíciók jelentős szerepe először Mozart operáiban jelenik meg, de még az olasz hagyomány átvételével. · A romantikus német opera kezdeményeinek kialakítása:  Ernst Theodor Amadeus Hoffmann (1776-1822)  Ludwig Spohr (1784-1859)

32

Carl Maria von Weber (1786-1826) · · · ·

A német nemzeti opera első magas színvonalú kifejlesztője. Művészete Hoffmann és Spohr munkásságára épül. 17 évesen zongoravirtuózként és operakísérletei révén nagy elismerést szerzett. Operakarmesterként újításokat vezetett be:  zongorakivonatok az opera betanításának megkönnyítésére  korszerűsítette a hangszerek elhelyezését  karmesteri állvány, karmesterpálca használata

Életműve:       

10 opera (8 befejezett); leghíresebb: A bűvös vadász, Euryanthe, Oberon 2 szimfónia 2 zongoraverseny 2 klarinétverseny misék, kantáták, dalok számos nyitány zongorára és kamaraegyüttesekre írt szonáták

A bűvös vadász · A bűvös vadász bemutatása átütő sikert aratott. · Új stílus kialakítása: német romantika · A nemzeti opera, a nemzeti zene győzelme · Az opera legeredetibb vonásai:  a természet megjelenítése (idillikus táj, démonvilág)  friss, eredeti népiesség: egyszerű népies dalformák, népdalidézetek megjelenése a műben

Richard Wagner (1813-1883) · · · · · · · ·

· · ·

Lipcsében született. Édesapja néhány hónapos korában meghalt. Anyja újra férjhez ment: Ludwig Geyer, színész-festő-író. Sokat tett Wagner művészi érdeklődésének felkeltéséért. Zenei tanulmányait csak 18 évesen kezdte meg Lipcsében. 1833-39: kisvárosi templomok karnagyi állásai. Örökös pénzzavar, adósságok miatt 1839-ben szökni kényszerült. Párizsba ment, ahol néhány évig sikertelen volt. Első nagy sikere: 1842, Rienzi bemutatása Drezdában. 1843: a drezdai színház karmestere Elkészültek nagy operái:  A bolygó hollandi (1843)  Tannhäuser (1845)  Lohengrin (1848) 1849: részt vett a drezdai felkelésben, ezért menekülnie kellett  Svájc. Zürich-ben telepedett le; itt született fő műve: Nibelung gyűrűje Megismerkedett Wessendonck Mathildéval (férje Wagner legjelentősebb támogatója) – plátói szerelem. Hatására írt művek:  Wessendonckdalok  Trisztán és Izolda (1857-859) 33

· · · · · · · · · · · · · · ·

A szerelmi bonyodalmak miatt elhagyta Zürichet, Bécsbe ment. Sorozatos kudarcok következtek, pénztartalékait felélte, hatalmas adósságok  távozott Bécsből. II. Lajos bajor király Münchenbe hívta, ahol darabjai mintaszerű előadásban szólaltak meg. Anyagilag támogatta Wagnert  ettől kezdve élete végéig nyugodt alkotómunka. 1865: Svájc, Tribschen 1870: feleségül vette Liszt Ferenc lányát, Cosimát. 1876: Bayreuth-ban felépült a Wagner-színház (Festspielhaus), ahol kizárólag az ő zenedrámáit mutatták be. Minden művének maga Wagner írta a szövegkönyvét. Műveiben a zene és a látvány csodálatos egysége valósult meg. Sajátosan egyedi dallamvilág és harmóniarend; pl.: vezérmotívumok alkalmazása (végzet-, vágy-, pillantás-, halálmotívum, stb.) Fő hangsúly a drámán, a zene a drámai tartalom érzelmi kifejezésére szolgál. Nem a hagyományos zenei formák (ária, duett, szólóegyüttes, kórus) jelennek meg az operáiban, hanem egy sajátos zenedráma-irodalmat hozott létre. 1883-ban, Velencében halt meg. A színház irányítását felesége, Cosima vette át. Legjelentősebb színpadi alkotásai (zenedrámák):  A bolygó hollandi  Tannhäuser  Lohengrin  Trisztán és Izolda  Nürnbergi mesterdalnokok  Niebelungok gyűrűje ciklus: A Rajna kincse, Walkür, Siegfried, Istenek alkonya.  Parsifal

A magyar nemzeti romantika · A magyar zenetörténetből hiányoznak a klasszicista stílusban maradandót alkotó zeneszerzők. · Ezt a korszakot meghatározta:  német műdalok  Bécsből beáramló dallamok  verbunkos Verbunkos · Eredete: egész Kelet-Európából, szerteágazóan  régi magyar népies muzsikálás hagyománya  kanásztánc  hajdútánc  délszláv, bécsi és olasz zene elemei · Az elnevezés eredete: 1715-től a szabadságharcig tánccal és zenével verbuváltak önkénteseket a hadseregbe (Werbung = toborzás) · A verbunkos zenei jegyei:  páros ütemű pontozott ritmus, triolákkal tarkítva  lassú és gyors részek váltakozása  „bokázó” kadenciák · Erre az elemre fel lehetett építeni a magyar nemzeti kultúrát. · A Nemzeti öntudatra ébredést segítette:  színházak  dalkörök  egyesületek ezek: a magyar nyelv és a magyar dal színrevitelének időszerűségét hirdették. 34

Erkel Ferenc (1810-1893) · · · · · · · · · ·

Zongoraművész, majd karmester A magyar nemzeti romantikus opera megteremtője Gyulán született Középiskolai tanulmányait Pozsonyban végezte, ahol megismerkedett Bihari Jánossal (virtuóz hegedűművész) Kolozsváron nagy sikert aratott egyik művével és itt hallotta az első verbunkos dallamot tartalmazó magyar operát (Ruzsitska: Béla futása) 1837-től a Pesti Magyar Színház karmestere. 1875: a Zeneakadémia első igazgatója 1884: az Operaház megnyitása, ennek első főzenei igazgatója 9 operát írt, leghíresebb:  Hunyadi László (1844)  Bánk Bán (1861) Legjelentősebb művei:  Himnusz  Rákócziinduló  Ünnepi nyitány  Zongoraművek, kórusművek, kantáták

Liszt Ferenc (1811-1886) · · · · · · · · · · · ·

· · ·

Doborjánban született 9 évesen sikeres zongorakoncert Sopronban és Pozsonyban Bécsben Carl Czerny-nél, majd a párizsi Conservatoire-ban tanult zeneszerzést Paganini virtuóz hegedűjátéka zongoratechnikájának fejlesztésére inspirálta Párizsban előkelő szalonok estélyein játszott, itt ismerkedett meg d’Agoult grófnéval (Marie de Flavigny), akivel házasságot kötött, 3 gyermekük született. Koncertkörútjai során beutazta szinte egész Európát, nagy sikerrel koncertezett. A pesti árvíz károsultjai javára jótékonysági koncertsorozatot szervetett. Magyarul nem tudott tökéletesen, de magyarnak vallotta magát. 1840: hangverseny a Nemzeti Zenede (ma Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium) létesítésének javára. 1844-ben szakított d’Agoult grófnéval Oroszországban megismerkedett Karolin hercegnével, akivel Weimarban telepedett le. 1861-től Rómában éltek, ahol egyházi műveket írt:  Szt. Erzsébet legendája  Krisztus oratórium  Koronázási mise  Zsoltárok, stb. 1865: megkapta a ferences világi rendet. A Zeneakadémia megnyitásának (1875. november 14.) egyik kezdeményezője volt, ennek elnöke és zongoratanára lett. Késői művei a XX. század felfogása felé mutattak, ezért kortársai nehezen értették meg.

35

·

Művei:         

1 opera és 1 operavázlat énekkari művek (Krisztus oratórium, Koronázási mise, Zsoltárok, stb.) szimfonikus költemények (Les Preludes, Mazeppa, Tasso, stb.) szimfóniák (Faust-szimfónia, Dante-szimfónia, stb.) zongoraművek (etűdök, szonáták, fantáziák) zongoraversenyek (Átok, I. Esz-dúr, II. A-dúr) orgonaművek (B-A-C-H Prelúdium és fúga) kamarazeneművek dalok

Les Preludes · Jelentése: „Előjátékok” · A mű ösztönzője Alphonse de Lamartie: Költői elmélkedések című műve. · Liszt szavai a műhöz: „Mi más az életünk, mint előjátékok sorozata ahhoz az ismeretlen énekhez, amelynek első ünnepélyes hangját a halál csendíti meg?” · Az emberi élet különböző szakaszait sorakoztatja fel a születéstől a halálig.

Az olasz opera a XIX. sz-ban · Az olaszországi zenei élet központjában megszületése óta az opera állt. · Az opera igazi felvirágzása a romantikában történt. · Az átvezető korszak kiemelkedő zeneszerzői:  Rossini  Donizetti  Bellini · A zenekar mindhármuknál másodlagos jelentőségű.

Gioacchino Rossini (1792-1869) · · · · · · · ·

Pesaro-ban született, zenész családban 15 évesen már komponált Már első operái népszerűek voltak: Olasz nő Algírban, A sevillai borbély, Otello. 1823: Párizsba költözött; mint híres komponistát fogadták. 1829: Tell Vilmos bemutatója – átütő siker. Ezt követően felhagyott a komponálással: a műveiből szerzett pénzből élt, a világi élvezeteknek hódoló milliomosként. Egyetlen jelentős műve keletkezett ezután: a Stabat Mater. A következő operaszerző nemzedékre nagy hatással voltak művei.

Giuseppe Verdi (1813-1901) · · · · ·

Írástudatlan szülők gyermekeként született. Zenei pályáján Barezzi (egy gazdag polgár) segítette. A milánói konzervatóriumba kora miatt nem vették fel. A milanói Scala karmestere felfedezte tehetségét és 3 évig zeneszerzésre tanította. 1842: Nabucco – hatalmas siker. 36

· · · · · · · ·

Működése összefüggött az olasz risorgimento mozgalommal (= az Olaszország egységesítéséért, az osztrák elnyomás lezárásáért küzdő haladó burzsoázia nacionalista mozgalma) Neve politikai jelszóvá vált: Vittorio Emanuel re d’Italia. Ehhez a korszakhoz kötődő művei (1840-50): Nabucco, A lombardok, Ernani, Attila, Kalóz, A legnanoi csata. 1848: az itáliai szabadságharc bukása  1850-55 között más témát keresett: társadalmi dráma.  Rigoletto, Trubadúr, Traviata (erőteljesen kritizálja a társadalom ellentmondásait) 1855-1870: a francia operastílus olaszossá formálása.  Szicíliai vecsernye, Álarcosbál, Végzet hatalma, Don Carlos, Aida Az Aida megírás után 16 évig nem írt színpadi műveket; ekkor született a Requiem. 1887: Otello 1895: Falstaff (lírai komédiának nevezi, szándékosan nem vígoperának)

Az orosz nemzeti romantika · XIX. sz. közepe: 2 ellentétes irányzat az orosz zenei életben  nemzeti vonások  hagyományőrző jellegű nyugat-európai zene · Orosz ötök (a kor jelentősebb zeneszerzői):  Milij Alekszejevics Balakirev  Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij  César Antonovics Kjui  Borogyin  Rimszkij-Korszakov · Balakirev: felhívta a figyelmet az orosz népdal, az orosz nemzeti anyanyelv jelentőségére. · Kjui: számos operát írt, de egyik sem vált egyéni és életképes művé. · Borogyin: művészetének központja az orosz nemzeti opera + szimfonius zenék, kamarazenék, dalok. Fő műve: Igor herceg (opera) · Rimszkij-Korszakov: legjelentősebbek a keleti mesevilághoz kapcsolódó szimfonikus művei és operái.

Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij (1839-1881) · · · · · · ·

· · ·

A szentpétervári katonaiskolába járt, 17 évesen a gárdaezred tagja. Katonai szolgálata mellett zenét is tanult. Megismerkedett az Ötök tagjaival, akik hatására 20 évesen feladta a katonatiszti pályát. Gyenge idegzetű volt, a terhek ellen alkoholmámorba menekült. Egészsége korán megromlott, 42 évesen halt meg. Sok félbehagyott műve maradt. Jelentősebb művei:  operák (Borisz Godunov, Hovanscsina, Szorocsinci vásár, stb.)  zenekari darabok (Scherzo, Intermezzo, Egy éj a kopár hegyen, stb.)  zongoradarabok (Egy kiállítás képei, stb.)  dalok, átdolgozások A kifejezőeszközök gyökeres megújítására törekedett. Jellemző ábrázolása: az orosz nép, a falusi paraszti világ valóságos ábrázolása. Nagy energiával tanulmányozta az orosz nyelvet, népzenét, történelmet  a „legoroszabb” zeneszerzővé vált.

37

Egy kiállítás képei · Barátja, Viktor Hartmann hirtelen halálának emlékére írta, amikor festményeiből kiállítást rendeztek. · A műben érvényesül Muszorgszkij művészetének két sajátos vonása:  az orosz népiség  a képszerű megjelenítő hatások alkalmazása · 10 tételből áll, köztük Promenade (Séta) tételek – a képek között járkálva eltávozott barátjára emlékszik. · Számos zenekari átdolgozás; pl.: Maurice Ravel. A mű tételei: Promenade I. Gnóm Promenade II. Ódon kastély Promenade III. A Tuileriák kertje (gyermekek civódása a játék után) IV. Bydlo (lengyel ökrösszekér) Promenade V. Kis csibék tánca a tojáshéjban VI. Samuel Goldenberg és Smüle VII. A limogesi piac VIII. Katakombák (római temető) Promenade IX. Baba-Jaga kunyhója (orosz boszorkány, aki embercsontokat eszik) X. A kijevi nagykapu

Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840-1893) · · · · · · · · · ·

Jogi tanulmányainak végeztével jelentkezett a szentpétervári konzervatóriumba, zeneszerzés szakra. Tanára: Anton Rubinstein. Később a moszkvai konzervatórium zeneelmélet tanszékén oktatott. A megfeszített munka, rosszul sikerült házassága, megélhetési gondjai miatt egészsége megromlott, súlyos lelki válság. Megismerkedett a dúsgazdag Nagyezsda Meckkel, aki évjáradékkal biztosította megélhetését. 13 éven át leveleztek, de soha nem találkoztak. A fennmaradt levelek értékes adatokkal szolgálnak Csajkovszkij zenei életéről, munkamódszeréről. 1878-ban feladta állását és csak komponálással és saját műveinek bemutatásával foglalkozott. Karmesterként Európában és Amerikában nagy sikerű hangversenyeket adott. 53 évesen Szentpéterváron kolerában hunyt el. Művei:  szimfonikus művek (szimfóniák, Olasz capricco, C-dúr vonósszerenád, nyitányok, stb.)  versenyművek  3 balett (Diótörő, Hattyúk tava, Csipkerózsika)  10 opera (pl.: Anyegin, Pique Dame)  zongoraművek  kamaraművek  dalok, stb.

38

A XX. század zenéje · · · · · · · · · ·

A zeneszerzők nyíltan szakítanak a romantikával. Azt keresik, ami az életben intim, jellemző és egyéni Elvetik a túlcsorduló szenvedélyt, a felduzzasztott technikát, az örök harsogást. Több koncert, zenei hetek rendezése a nagyvárosokban  ennek ellenére a modern zeneszerzők elvesztették a kapcsolatot a közönséggel. (Megnőtt a különbség a zenei ízlésben: kevésbé érthető, felfogható zene, mint az előző korokban.) A hétköznapi ember számára a pillanatnyi igény kielégítése: könnyűzene (operett, revü, kabaré, sanzon, nóta, sláger, mulatók zenéje). + technikai fejlődés: a zene hozzáférhetővé vált hanglemezen, hangszalagon is. Közlekedés, tömegkommunikáció  a világ megismerésének lehetőségei kiszélesedtek. A kortárs művészetek tükrözték a történelmi és társadalmi változásokat (háborúk, önkényuralom) Az új zenében megszűnt az egységes világkép, felbomlott az ember belső harmóniája. Megváltozott zenei kifejezőeszközök:  felbomlott a tonalitás  előtérbe kerül a disszonancia

Az impresszionalizmus kialakulása · Eredete: Franciaország. · A természeti jelenségek megjelenítése: szél, fény, kert, erdő, hegyek, fák, eső, stb. · A valóság egy kiragadott részletét, pillanatnyi hangulatot mutat be. · Az „impresszionalizmus” kifejezés eredete: Monet: A felkelő nap impressziója c. képe nyomán  impresszionista (a korabeli festők körében): a természet ábrázolása a színek játéka és a pillanatnyi hangulat keltette benyomások alapján. Az expresszionizmus · Németországból indult a XIX-XX. sz. fordulóján. · Lemondanak a valóság reális ábrázolásáról, helyette a művész egyéni érzéseit, élményeit a legszabadabb módon, minden formai szabály elvetésével fejezi ki. Pl.: Arnold Schönberg (atonalitás, spontán formálás, bizonytalan, szélsőséges ritmika, akkordszínezések = egyazon akkordban törés nélkül változnak a hangszerek, s ezzel a színek) A folklorizmus · 1920-as évek: megnőtt az érdeklődés a népzene iránt, megkezdődtek a gyűjtések. · Többen a népzenét örök mintának tekintették saját művészetükhöz. · Első gyűjtés Magyarországon: Kiss Áron (néphagyományok: gyermekjátékok, népdalok jelentőségének felfedezője). · 1891: Magyar gyermekjátékok gyűjteménye · A gyűjtőmunka folytatói a XX. sz. elején: Bartók Béla és Kodály Zoltán. Kompozíciós stílusukban a népzene tudatosan igen meghatározóvá vált. · · Igor Stravinsky: Oroszországban az orosz népzene és az egyházi zene hagyományait követi. A neoklasszicizmus · Menekülés a klasszicista világba. · 1920 körül alakult ki az impresszionalizmus és expresszionalizmus ellenreakciójaként. · Visszatérnek a barokk és a klasszika játékmódjaihoz, formáihoz és műfajaihoz (szvit, concerto, szimfónia).

39

·

Első neoklasszicista művek:  Ravel: Tombo de Couperin  Prokofjev: Klasszikus szimfónia  Schönberg, Hindemith szvitjei  Stravinsky: fúvósokra írt oktett.

·

A XX. sz. megváltozott zenéjének fő jellemzői:  atonalitás = hangnemnélküliség  népdalok és néptáncok feldolgozása, beépítése az új zeneművekbe (Bartók, Kodály, Stravinsky, stb.)  A különböző műfajok, formák és együttesek új kombinációban való alkalmazása.  A hagyományos hangszereken új játékmód, technikák alkalmazása

Az 1950 utáni zene fő jellemzői: · szeriális zene: zeneszerzői módszer, a teljes zeneművet számsorok segítségével előre meghatározott hangok kiválasztott sorára (szériájára) építi fel. Első formája a dodekafonia (=12 hangból kombinált sor). Nem tartalmaz hármas- vagy négyeshangzatot és tritonuszt (=3 egészhanglépés által létrejött távolság, azaz bővített kvart hangköz). A hangközök sorrendjének 4 formája van:  alapsor  rák  megfordítás (tükör)  rákmegfordítás (ráktükör) ·

Elektronikus zene: a technika fejlődése lehetővé tette elektronikus úton előállított hangok, így hangzatok, kompozíciók létrehozását.

·

Konkrét zene: a különböző, hangfelvételeken rögzített (pl. a környező világból származó) hangoknak elektroakusztikus eszközökkel történő feldolgozása, módosítása (gyorsítják, lassítják, egymásra játsszák) útján komponált zene. (Kollázs = különböző anyagok, technikák egyesítése új művészi forma létrehozására.)

·

Aleatórikus zene (alea = kocka): a zeneszerző az előadók alkotókedvére bízza, hogy a mű egyes részeit milyen sorrendben kívánják eljátszani.

·

A hangszereken való új játékmód, technikák további kibővítése:  vonós hangszerek ütögetése, láb mögött való játékmód  fúvósoknál a fúvóka önmagában való használata stb.

40

Claude Achille Debussy (1862-1918) · ·

A párizsi Conservatoire-ban tanult zongorát, zeneelméletet és zeneszerzést. A 80-as évek elején Csajkovszkij pártfogójának, Nagyezsda Meck asszonynak házi zongoristája lett Svájcban, Orosz- és Olaszországban. · „A tékozló fiú” c. kantátájával kétszeri sikertelen kísérlet után harmadszorra elnyerte a hároméves Római díjat. · 1887-ben visszatért Párizsba. · Zeneszerzésen kívül zongoraművészi és karmesteri fellépései voltak. · Korai művei (1890-ig): kereste zenei hangját. Meghatározók: Massenet, Fauré, Chopin, Schumann, Liszt. · Középső korszaka (1890-1912): impresszionista hatások, új kifejezésmódok (modális hangnemek, pentatónia, egészhangú skála, disszonancia). A korszak főbb művei: Pelléas és Mélisande (opera), A tenger, Egy faun délutánja, Gyermekkuckó. · Késői művek (1812-től): klasszicista tendencia. Legjelentősebb: „Szent Sebestyén vértanúsága”. Gyermekkuckó · A kifejezés egyszerűsége, rajzszerű dallami letisztulás. · Megszólal benne a jazz hangja is (pl.: Néger baba tánca). · · ·

Egy faun délutánja Faun: szarvval és patával ábrázolt erdei istenség, a pásztorok védelmezője. Mallarmé költeménye alapján komponált szimfonikus zenekari darab. A faun pihenését, majd a megriadt nimfák üldözését, ezt követően álomba merülését szabad illusztrációban ábrázolja.

Maurice Ravel (1875-1937) · · ·

· ·

· ·

A párizsi Conservatiore-ban tanult. Kompozícióiban eleinte Debussy stílusát követte, majd megtalálta egyedi hangját: tiszta, világos, egyszerű dallamvonal-vezetés. Életművében a francia zene minden jellegzetes vonása felismerhető:  elegancia, könnyed dallamok  muzikális folyamatosság  különböző effektusok nyugtalan váltakozása  humor Kiváló hangszerelési képesség – Muszorgszkij: Egy kiállítás képei c. zongoradarabjának zenekari átirata. Jelentősebb művei:  Spanyol rapszódia (zenekari darab)  Daphins és Chloé, Lúdanyó meséi, La valse (balett)  szólóhangszerekre és kamarazenekarra írt művek. Bolero Egyetlen téma felhasználásával mutatja be kiváló hangszerelési képességét. A dob által adott, végig azonos ritmus fölött jelenik meg a téma, melyben a változatosság egyetlen eleme a zenekari crescendo alkalmazása. 41

Szergej Prokofjev (1891-1953) · · · · · · ·

Zenei tehetsége korán megmutatkozott: édesanyja kezdte tanítani. 5 évesen megírta első zongoradarabjait, 8 évesen első operáját. A szentpétervári konzervatóriumban tanult zongora, karmester és zeneszerzés szakon. A diploma megszerzése után Londonba utazott, ahol megismerkedett Gyagilev balettmesterrel. 1922-től Párizsban élt, ahol az orosz balett számára szimfonikus muzsikát komponált. A 30-as évek elején végleg visszatért Oroszországba. A II. világháború után a legsikeresebb orosz zeneszerzőnek tartották Oroszországban és külföldön egyaránt.

·

Legjelentősebb művei:  Rómeó Júlia, Hamupipőke (balett)  Péter és a farkas (zenekari mű)  A három narancs szerelmese (opera)  Szkíták (szvit)  Klasszikus szimfónia  szonáták, kamaraművek

Péter és a farkas · 1936-ban született a mű, zenekarra és narrátorra. · Célja: az ifjúság zenehallgatásra való nevelése. · Egy játékos történeten keresztül a gyerekek megismerkedhetnek a különböző hangszerek, hangszercsoportok jellemzőivel: a mese szereplőit egy-egy hangszercsoport jelképezi (Péter: vonószenekar, kismadár: fuvola, kacsa: oboa, macska: klarinét, nagyapa: fagott, farkas: 3 kürt, a vadászok lövései: ütőhangszerek).

Carl Orff (1895-1982) · · · ·

· ·

9 évig tanított Münchenben, majd szabad művészi pályára lépett. Zenepedagógiai tevékenysége révén iskolazenei gyűjteménye: Orff-Schulwerk. Célja: a gyerekek spontán módon, teljes egészében a zenével fejezzék ki magukat (alkossák meg saját zenéiket). A zene kiindulópontja szerinte a ritmus és a dallam. 1937: Carmina Burana bemutatója; nincs cselekménye. Szövege: XIII-XIV. sz-i vagáns és diákdalokból állította össze. (Vagánsköltészet = a középkor vándorló, csavargó diákjai által művelt, rendszerint pajzán és egyházellenes hangú, latin nyelvű költészet) A szerelmet, a természet szépségeit, a bor örömét dicsérik a versszövegek. 3 részből áll: 1. Bevezetés: a szerencse forgandóságáról (O, Fortuna), majd a tavasz, a nap, a szerelem istennőjének dicsőítő himnusza, majd szerelmi dalok és táncdalok sorozata. 2. Alcíme: „Kocsmában”. Humoros, sikamlós szöveg. Erőteljes kocsmai mulatozás. 3. ”Szerelmi játékok” – égi és földi szerelem árnyalatai (10 tétel). Zárás: a bevezetőrész visszatérése.

42

A XX. század magyar folklorista mesterei

Bartók Béla (1881-1945) · · · · · · · · · ·

· · · · · · · · · · · · · · ·

Erdélyben, Nagyszentmiklóson született, pedagógus családban. Szülei jól zongoráztak, így hamar megismerkedett a zenével, korán felismerték különleges tehetségét. 1899-től Budapesten, a Zeneakadémián tanult, ahol zongoraművészi és zeneszerzői diplomát szerzett. 1905-től Kodály Zoltánnal rendszeres népdalgyűjtő körutak. 1907-től zongoratanár a Zeneakadémián. 1923-ban feleségül vette egyik tanítványát, Pásztory Dittát. 1940-ben a fasiszta elvek elterjedése, valamint édesanyja halála miatt Amerikába emigrált. Honvágy gyötörte, és 1944-ig betegeskedett. Ekkor állapota javult, megírta 5 tételes zenekari Concerto-ját. 1945-ben elkezdte írni a III. zongoraversenyt, melyet feleségének ajánlott. Nem tudta befejezni, mert 1945. szeptember 26-án, Nem York-ban meghalt. Művei:  A kékszakállú herceg vára, Fából faragott királyfi, Csodálatos mandarin (színpadi művek)  Cantata profana, Falun, Magyar népdalok (énekkarra írt művek zenekari kísérettel)  Tánc-szvit, Erdélyi táncok, Magyar képek, Zene húros és ütőhangszerekre, Divertimento (zenekari művek)  2 arckép  Concerto  versenyművek (I., II., III. zongoraverseny, Hegedűverseny, Brácsaverseny, Concerto 2 zongorára és zenekarra, stb.)  kamaraművek, zongoraművek, kórusművek, stb. A kékszakállú herceg vára Műfaja: Misztérium. Szövegíró: Balázs Béla. A férfi és a nő közti kapcsolat konfliktusával Bartók nem tudott mit kezdeni. Ennek a témakörnek a feldolgozása több művében is előfordul. A kékszakállú vára jelképezi a férfi lelkét: a 7 ajtó mindegyikének feltárulása során többet ismer meg a nő szerelme lelkéből, ugyanakkor annál nagyobb terhet is kell viselnie. 1. ajtó: a férfi kegyetlenség szimbóluma. 2. ajtó: fegyverek; a férfiélet tartozékai az élet viszontagságos harcaiban. 3. ajtó: kincsek, lelki szépség és gazdagság. 4. ajtó: a férfigyengédség illatos, nemes virágai. 5. ajtó: a lélek teljes birodalma, a férfi büszkesége. A női kíváncsiságot nem tudja legyőzni, meg akarja nézni a hátralevő 2 ajtót is. 6. ajtó: az eltemetett bánat világa, a szomorúság vize, a könnyek tava. 7. ajtó: a férfi emlékeiben élő, megszépült hajdani szerelmek. A mondanivaló lényege: a teljes életet élő, eszményekkel bíró férfi és a csak ösztöneire hallgató, érzékeiben élő asszony egyesülésének hiábavaló illúziója. A 2 utolsó ajtó titka: az egyedül elsírt könnyeket, a lelkünkbe zárt emlékeket nem oszthatjuk meg senkivel. Ez után Judit belátja, hogy végleg eljátszotta kettejük boldogságát, de már késő, ő is belép az emlékek csarnokába. Ismét sötét a vár. 43

Kodály Zoltán (1882-1967) · · · · · · · · · · · · · · · ·

·

· · · ·

Kecskeméten született műkedvelő zenész családban A család Galántára költözésekor megismerkedett a népzenével, mely nagy hatással volt életére. Zongorázni, hegedülni és gordonkázni tanult, de nem vált előadóművésszé. Érettségi után a Pázmány Péter egyetemen magyar-német tanári diplomát, majd bölcsészdoktori címet szerzett. Dolgozatának címe: A magyar népdal strófaszerkezete. Egyetemi tanulmányaival párhuzamosan a Zeneakadémián zeneszerzést tanult, ahol megismerkedett Bartók Bélával. 1906-07-ben Berlinben és Párizsban járt, ahol megismerte az új nyugati zenei irányzatokat. Ezt követően zeneszerzés tanári állást kapott a Zeneakadémián. Sok előadást tartott gyermekek számára zenei nevelés céljával. Megalkotta a „Kodály-módszer”-ként ismert zenepedagógiai koncepcióját.  Alapja: a gyermekek zenei nevelése az éneklésen (magyar népdalokon) keresztül. Ádám Jenővel együtt ének tankönyveket szerkesztettek. Bevezették a relatív szolmizációs rendszert. Nem volt hangszeres előadóművész, zeneszerzői munkájára a vokális művek túlsúlya jellemző. Kórusművei egy új magyar zenekultúra alapjait teremtették meg. A magyar népzenei hagyományok legmélyebb rétegeit feltárta, és ezt alkalmazva művei igazi magyar zenévé váltak. Népi hagyományokból való táplálkozás jellemző:  Háry János (daljáték)  Székelyfonó (színpadi mű) Ének- és zenekarra komponált jelentős művei:  Psalmus Hungaricus (Óbuda és Pest egyesítésének 50. évfordulójára)  Budavári Te Deum  Missa brevis Egyéb jelentős zenekari művei:  Felszállott a páva  Szvit a Háry János daljátékból  Marosszéki táncok  Galántai táncok  Concerto  szólóhangszerre és kamarazenekarra írt művek 1943-ban az MTA tagjává választották, 1946-49-ig az MTA elnöke volt. Háry János A főhős valós személy: szekszárdi fazekas, aki élénk fantáziával kitalált történeteket mesél el kalandjairól. A mű 4 kalandból + elő- és utójátékból áll. Közismertebb zenei részletek:  „Ó, mely sok hal…”  Intermezzo  Harangjáték  „A jó lovas katonának…”  „Ábécédé, rajtam kezdé…” stb.

44