ARANYHÍD NEVELÉSI-OKTATÁSI INTEGRÁCIÓS KÖZPONT PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2005

ARANYHÍD NEVELÉSI-OKTATÁSI INTEGRÁCIÓS KÖZPONT

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2005.

TARTALOMJEGYZÉK GONDOLATOK ISKOLÁNKRÓL.........................................................................................................................7 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...........................................................................................................11 1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI............................................................................................................................................................12 1.1. AZ ISKOLA ÖNMEGHATÁROZÁSA......................................................................................................12 1.2. ALAPELVEK-CÉLOK................................................................................................................................13 1.2.1. A sajátos gyermekszemlélet..................................................................................................................13 1.2.2. A szocializáció.....................................................................................................................................14 1.2.3. Az önálló életvitelre való felkészítés ....................................................................................................14 1.2.4. A munkára nevelés................................................................................................................................15 1.2.5. Az egészség...........................................................................................................................................15 1.3. NEVELÉSI-OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI FELADATOK ÉLETKORI SZAKASZOKHOZ RENDELTEN 16 1.3.1. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza...................................................................................................16 1.3.2. A középfokú, szakiskolai nevelés-oktatás szakasza (2+2 évfolyam )...................................................18 1.4. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS PEDAGÓGIAI CÉLÚ HABILITÁCIÓS ÉS REHABILITÁCIÓS ELLÁTÁS FELADATAI......................................................................................................................................................19 1.4.1. Bevezető szakasz (1-2. évfolyam).........................................................................................................19 1.4.2. Kezdő szakasz (3-4. évfolyam).............................................................................................................22 l.4.3. Alapozó szakasz (5-6. évfolyam)..........................................................................................................23 1.4.4. Fejlesztő szakasz (7-8. évfolyam).........................................................................................................25 l.4.5. Az általános műveltség megalapozását folytató szakasz (9-10. évfolyam)...........................................25 1.5. AZ ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT TANULÓK ISKOLAI FEJLESZTÉSÉNEK SPECIFIKUMAI 26 1.5.1. Az általános célkitűzések teljesülésének kritériumai............................................................................26 1.5.2. Nevelési-oktatási és képzési feladatok életkori szakaszokhoz rendelten.............................................27 1.6. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS PEDAGÓGIAI CÉLÚ HABILITÁCIÓS ÉS REHABILITÁCIÓS ELLÁTÁS FELADATAI AZ ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT TANULÓKNÁL........................................................28 1.7. AZ AUTISTA TANULÓK ISKOLAI FEJLESZTÉSÉNEK SPECIFIKUMAI..........................................30 1.7.1. A fejlesztés elvei..................................................................................................................................30 1.7.2. Nevelési- oktatási célok........................................................................................................................31 1.7.3. A nevelés és oktatás feladatai................................................................................................................32 1.7.4. Fejlesztési területek...............................................................................................................................32 1.8. ESZKÖZ- ÉS ELJÁRÁSRENDSZER.........................................................................................................32 2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ - OKTATÓ MUNKA ...........................................................................34 SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAI..................................................................34 2.1. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS HANGSÚLYOZOTT SZEREPE..........................................................35 2.3. FELADATOK..............................................................................................................................................36 3.1. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ TEVÉKENYSÉG CÉLJAI...........................................................................37 3.2. FELADATOK..............................................................................................................................................37 3.3. A KÖZÖSSÉG FEJLESZTÉSÉNEK SZÍNTEREI.....................................................................................38 3.3. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZEREPE A TANULÓK KÖZÖSSÉGI ÉLETÉNEK FEJLESZTÉSÉBEN .............................................................................................................................................................................39 3.4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK SZABÁLYOZÁSA........................40 4. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG....................................................................................................................................................40 4.1. A MAGATARTÁSI, BEILLESZKEDÉSI ZAVAR FELISMERÉSÉNEK, KEZELÉSÉNEK JELENTŐSÉGE..................................................................................................................................................40 4.1.1. Okai.......................................................................................................................................................41 4.2. MAGATARTÁSI ZAVAROK JELLEGZETES MEGNYILVÁNULÁSI FORMÁIVAL JELLEMEZHETŐ CSOPORTOK......................................................................................................................41 4.3. FELADATAINK, LEHETŐSÉGEINK.......................................................................................................42 4.4. A JUTALMAZÁS - BÜNTETÉS ...............................................................................................................44 5. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG............................................46 5.1. A TEHETSÉGRŐL ÁLTALÁBAN............................................................................................................46 5.2.1. Tanórák..................................................................................................................................................47 5.2.2. Napközis csoportok...............................................................................................................................49 5.2.3. Szakkörök..............................................................................................................................................49 5.2.4. Könyvtár...............................................................................................................................................51

2

6. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK...........................................52 6.1. A GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM HELYZETE...............................................................................52 6.2. A GYERMEKVÉDELMI TEVÉKENYSÉG CÉLJA.................................................................................52 6.3.A TEVÉKENYSÉG FŐBB FELADATAI...................................................................................................53 6.3.1.Megelőzés ..............................................................................................................................................53 6.3.2. Segítségnyújtás .....................................................................................................................................54 7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM.........55 7.1. TANULÁSSZERVEZÉS.............................................................................................................................55 7.2. SPECIÁLIS MÓDSZEREK, TERÁPIÁK (DISZLEXIA, DISZKALKULIA, DISZGRAFIA).................56 7.2.1. Fejlesztő módszerek..............................................................................................................................56 7.2.2. Delacato-mozgásterápia........................................................................................................................58 7.3. LOGOPÉDIAI TERÁPIA............................................................................................................................58 7.4. EGYÉNI FEJLESZTŐ PROGRAM............................................................................................................58 8. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK..............................................60 8.2. FELADATAINK A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE ÉRDEKÉBEN......................................62 8.3. SZABÁLYOZÁS.........................................................................................................................................65 9. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM.................................................................................................................66 9.1. AZ ISKOLA SZEREPE, FONTOSSÁGA ..................................................................................................66 9.2. ALAPELVEK..............................................................................................................................................67 9.3. CÉLOK.........................................................................................................................................................67 9.4. CÉLCSOPORTOK ......................................................................................................................................68 9.5. FELADATOK AZ ALSÓ TAGOZATBAN................................................................................................68 9.5.1. Tartalmi elemek.....................................................................................................................................69 9.6. FELADATOK A FELSŐ TAGOZATBAN ÉS A SPECIÁLIS SZAKISKOLÁBAN................................69 9.6.1. Tartalmi elemek.....................................................................................................................................69 9.7. TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK...........................................................................................69 9.8. RENDEZVÉNYEK .....................................................................................................................................70 9.8.1. Iskolán belüli........................................................................................................................................70 9.8.2. Iskolán kívüli........................................................................................................................................70 9.9. EGYÜTTMŰKÖDÉS, KAPCSOLATOK...................................................................................................71 10. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM.......................................................................................................72 10.1. HELYZETELEMZÉS, HELYZETKÉP....................................................................................................72 10.2. ERŐFORRÁSOK SZÁMBAVÉTELE......................................................................................................73 10.2.1. Belső erőforrások, személyi háttér......................................................................................................73 10.2.2. Külső erőforrások, kapcsolatrendszer ................................................................................................74 10.3. ALAPELVEK............................................................................................................................................75 10.3.1. Alapelvek............................................................................................................................................75 10.4. CÉLOK.......................................................................................................................................................75 10.4.1. Hosszú távú célok................................................................................................................................75 10.4.2. Rövid távú konkrét célok, programok.................................................................................................76 10.5. TANULÁSSZERVEZÉSI, TARTALMI KERETEK................................................................................77 10.5.1. Környezetelvűség a műveltségi területeken........................................................................................77 10.6. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK KÖRNYEZETI NEVELÉSÉNEK JELLEMZŐI ALSÓ- ÉS FELSŐ TAGOZATON.....................................................................................................................78 10.6.1. Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei a tanórákon.........................................79 10.7. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGEI..................................................................82 10.8. MÓDSZEREK...........................................................................................................................................83 11. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK .................................................................................................................................................................................84 11.1. ELVEK.......................................................................................................................................................84 11.2. CÉLOK.......................................................................................................................................................85 11.3. FELADATOK............................................................................................................................................85 11.4. AZ EGYES TANTÁRGYAK AZ ALÁBBI ESZKÖZT ILLETVE FELSZERELÉST IGÉNYLIK A 11/1994. (VI. 8.) MKM. RENDELET 7. SZÁMÚ MELLÉKLETE ALAPJÁN...............................................86 11.5. MODULOK SZÜKSÉGLETE...................................................................................................................87 11.6. EGYÉB TERÜLETEK..............................................................................................................................87 11.7. A SZAKISKOLA ESZKÖZIGÉNYE......................................................................................................88 12. A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI...................................................................................................89 12.1. ALAPELVEK............................................................................................................................................89

3

12.2. CÉLOK.......................................................................................................................................................89 12.3. FELADATOK............................................................................................................................................90 12.4. KAPCSOLATTARTÁS.............................................................................................................................90 12.4.1. Iskolán belüli:.....................................................................................................................................90 12.4.2. Szülőkkel való együttműködés ...........................................................................................................91 II. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE....................................................................................................................92 1. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE.....................................................................................................................93 1.1. TANULÁSI SZERVEZETEK A TANULÁSI ALAPIDŐRE.....................................................................93 1.2. HELYI TANTERVI ÓRATERV.................................................................................................................94 Párhuzamos osztályok esetén a heti tényleges óraszámot és a rehabilitációra biztosított időkeretet annyival szorozzuk, ahány osztály az adott évfolyamon működik. .................................................................................95 1.2.1. Helyi tantervi óraterv a speciális szakiskola 9-10. évfolyama számára ...............................................95 ........................................................................................................................................................................95 1.2.2. Helyi tantervi óraterv a speciális szakiskola 11-12. évfolyama számára .............................................96 ........................................................................................................................................................................96 1.3. TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMOK A TELJES KÉPZÉSI IDŐRE AZ ÉVFOLYAMOKHOZ RENDELTEN.....................................................................................................................................................97 1.4. HELYI TANTERVI ÓRATERV AZ ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTTAK SZÁMÁRA....................99 1.5. HELYI TANTERVI ÓRATERV AZ AUTISTA TANULÓK SZÁMÁRA.............................................100 1.6. A TANÓRÁN KÍVÜL SZERVEZETT FOGLALKOZÁSOK.......................................................100 1.7. Az igénybevett és lehetséges óraszámok kimutatása.................................................................................100 2. HELYI TANTERVEK AZ EGYES TANTÁRGYAKHOZ.............................................................................102 2.1. KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK A TANTÁRGYAK TANÍTÁSA SORÁN............................103 2.1.1. Énkép, önismeret.................................................................................................................................105 2.1.2. Hon- és népismeret..............................................................................................................................105 2.1.3. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra.....................................................................................105 2.1.4. Környezeti nevelés..............................................................................................................................106 2.1.5. Információs és kommunikációs kultúra..............................................................................................106 2.1.6. Tanulás................................................................................................................................................106 2.1.7. Testi és lelki egészség.........................................................................................................................107 2.1.8. Felkészülés a felnőtt létre....................................................................................................................107 3. A TANKÖNYVEK, TANÍTÁSI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI.. .109 4. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS ÉS A TANULÓK ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDJE.................................110 4.1. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE ..................................................................................................................110 4.1.1. Az iskola értékelésének alapelvei:......................................................................................................110 4.1.2. Az értékelés célja:...............................................................................................................................110 4.1.3. Az értékelés formái:............................................................................................................................110 4.1.4. Az értékelés szempontjaival kifejezzük:.............................................................................................111 4.2. Az értékelések rendszeressége, formái.......................................................................................................112 4.2.1. Értékelés a pedagógiai szakaszokhoz rendelten..................................................................................112 4.2.2. A tantárgyakban elért teljesítmény, tudás értékelése, minősítése.......................................................113 4.3. A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKELÉSI RENDJE............................................................115 4.3.1.Magatartás értékelésének kritériumai...................................................................................................115 4.3.2.A szorgalom minősítésének kritériumai...............................................................................................116 5. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI...............................................................................117 5.1. AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁK RENDJE.................................................................................................118 5.2. SZAKMAI VIZSGÁZTATÁS RENDJE...................................................................................................118 5.2.1. A vizsga részei....................................................................................................................................118 5.2.2. A vizsga értékelése..............................................................................................................................118 6. A TANULÓK MUNKATERHEIRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK.............................................................119 6.1. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formája, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe...............................................................................................................................................................119 6.2. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai..............120 6.2.1. Elvek....................................................................................................................................................120 6.2.2. Korlátok...............................................................................................................................................120 7.1. A testnevelés célja és sajátos feladatai.......................................................................................................121 7.1.1. Célok...................................................................................................................................................121 7.1.2. Általános feladataink...........................................................................................................................121 7.2. Feladataink szakaszonként.........................................................................................................................122 7.2.1. Bevezető és kezdő szakasz (1-2. és 3-4. évfolyam)............................................................................122

4

7.2.2. Alapozó, fejlesztő és a műveltség megalapozását folytató, valamint a szakmai vizsgára felkészítő szakasz (5-6., 7-8., 9-10. és 11-12. évfolyam)..............................................................................................123 7.2.3. Értelmileg akadályozott és autista tanulók.........................................................................................123 7.3. Speciális feladataink és módszereink.........................................................................................................123 7.3.1. Területei..............................................................................................................................................125 7.4. Méréseink...................................................................................................................................................126 7.5. Eszközszükséglet .......................................................................................................................................126 7.6. Kapcsolataink, terveink..............................................................................................................................126 ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK...............................................................................................................127

5

BEVEZETŐ

Az intézmény hivatalos elnevezése: „Aranyhíd” Nevelési-Oktatási Integrációs Központ, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola és Speciális Szakiskola Az intézmény címe: 9700 Szombathely, Dózsa György u. 6. Az iskola fenntartója: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Az iskola alapító okirata: a mindenkori érvényben lévő, melyet a melléklet tartalmaz. Az iskola földrajzi működési területe: Szombathely. Az iskola beiskolázási körzete: Szombathely megyei jogú város teljes területe, valamint egész Vas megye, mindazon tanulók számára, akik a bejárást vállalják. Az intézmény elődje az 1922-ben alapított Szombathely városi Kisegítő Osztály. Tanulóinkat a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján vesszük fel. Ebben az értelemben az iskolánk " bemenet - szabályozott " intézmény. Pedagógiai programunkat meghatározza az a tény, hogy sajátos nevelési igényű tanulókat, azaz tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott és autista gyermekeket nevelünk. A program kidolgozásánál figyelembe vettük az OM fogyatékos tanulókra vonatkozó Irányelveit. Iskolánk alapvizsgára nem készít fel. 8 általános iskolai és 4 szakiskolai évfolyammal működik.

A pedagógiai program benyújtója:

Horváth Róbert igazgató

6

GONDOLATOK ISKOLÁNKRÓL

„ Ha a gyermekek türelmes légkörben élnek, Megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyermekek bátorítva élnek, Megtanulnak bízni. Ha a gyermekek dicsérve élnek, Megtanulják az igazságosságot. Ha a gyermekek biztonságban érzik magukat, Megtanulnak hittel élni. Ha a gyermekek megerősítve élnek, Megtanulják magukat szeretni. Ha a gyermekek elfogadva és barátságban élnek, Megtanulják megtalálni a szeretetet a világban.” Dorothy Lawholk

7

Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a képességeinek, fejlettségének megfelelő fejlesztést, joga van a különleges gondozáshoz, joga van ahhoz, hogy rendelkezésére álljanak azok a pedagógiai feltételek, amelyek hozzásegítik őt személyiségének, képességeinek legteljesebb kibontakoztatásához. Ezek a – Közoktatási Törvényben is megfogalmazott – gondolatok határozzák meg Pedagógiai programunk alappilléreit, és mutatnak irányt munkánk minél sikeresebb végzéséhez. Iskolánk – Az Aranyhíd Nevelési-Oktatási Integrációs Központ – a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését, nevelését, oktatását, szakképzését vállalta fel. Az intézmény a város „oktatási-kulturális” negyedében helyezkedik el, közoktatási és közművelődési intézmények gyűrűjében, amely nagy előnyt jelent nevelő-oktató munkánkban. Megközelítése is optimális mind a helyi, mind a más településről érkező tanulók számára, hiszen a buszpályaudvar és a helyi járatok megállóinak közelsége miatt könnyen elérhető. E központi fekvésből adódik, hogy intézményünket gyakran keresik fel a Berzsenyi Dániel Főiskola, valamint az Egészségügyi Főiskola hallgatói, akik szívesen ismerkednek meg speciális feladatainkkal, és az iskola tanulóival. Ezt az ideális elhelyezkedést növeli még az a tény is, hogy az iskola épületéhez hatalmas terület tartozik, játszóudvarral, és ami rendkívül fontos a város közepén, jelentős nagyságú zöld területtel. Hatalmas fák, bokrok és a füvesített rész biztosítja a tanulók számára az egészséges, tiszta levegőt, a napi testmozgás és a szabad játék helyszínét. Az iskolaépület adottságai, a tantermek, a kiszolgáló egységek célszerűen kialakítottak, világosak, szellősek, otthonosak. Az oktatás-nevelés szolgálatában álló, speciálisan felszerelt helyiségek jelzik, hogy az intézményben sajátos feladatok ellátása folyik. A különböző készségek fejlesztésére rendelkezésünkre álló logopédia-terem, Ayres-terápiás eszközöket befogadó terem, a szövőterem, a kerámiaműhely, a számítástechnika terem munkánk sikerességéhez járulnak hozzá. A mozgáskészségek fejlesztésére, a mozgáskultúra kialakítására, erősítésére teret biztosít a viszonylag jól felszerelt tornaterem, a szabadban játszóudvar és sportpálya, valamint salakos futópálya is segíti a tanulók egészséges testi és lelki fejlődését.

8

A tanórán kívüli tevékenységek is fontos nevelési színterek. A gyermekek és a nevelőtestület tagjai számára könnyen hozzáférhető az iskolai könyvtár, amely ugyan szerény kötetszámmal rendelkezik, de az oktató-nevelő munkához szükséges alapműveket, dokumentumokat megtalálhatjuk a polcain. Intézményünkben sajátos nevelési igényű – értelmileg különböző fokban sérült – gyermekeket fejlesztünk, oktatunk, nevelünk. 18 osztályban, 10 évfolyamon értelmileg enyhe fokban sérült – tanulásban akadályozott – tanulóval foglalkozunk. Emellett még két, összevont tanulócsoportban értelmileg akadályozott – középsúlyos értelmi sérült -, illetve egy csoportban autista gyermekek fejlesztése folyik. Neveltjeink – sérülésük mellett – sok esetben hátrányos, szociálisan retardált környezetben élnek. Ez a tény még fokozza a speciális gondoskodást igénylő helyzetet, mely a nevelőtestület minden tagjától rendkívüli odafigyelést, empátiás készséget követel meg annak érdekében, hogy tanulóink a legkisebb mértékben szenvedjék meg, a tőlük függetlenül kialakult helyzetet. A nevelő-oktató munkát jól képzett gyógypedagógusok végzik. A pedagógiai folyamatban részt vállalnak olyan pedagógus végzettségű kollégák is, akik hosszú nevelési gyakorlattal rendelkeznek már intézményünkben, de szakirányú képzettségük nincs. A gyógypedagógus végzettséggel rendelkező kollégák többsége oligofrén pedagógus, de sokan rendelkeznek logopédus, szurdo-, szomato-, pszicho- és tiflopedagógusi képzettséggel is. Munkánkat gyógypedagógiai és pedagógiai asszisztensek segítik. Célunk a tanulók alapkészségeinek kialakítása, fejlesztése, erősítése, mely alapja lehet személyiségük minél teljesebb kibontakoztatásának. Oktató, nevelő, fejlesztő munkánk során arra törekszünk, hogy intézményünk tanulói megkapjanak minden segítséget az alapvető kulturtechnikák elsajátításához. Mindenirányú fejlesztéssel próbáljuk formálni, alakítani személyiségüket, és az alapműveltség megszerzésével képessé tenni őket hátrányaik csökkentésére, ezáltal megteremteni számukra az esélyegyenlőséget. Felkészítjük fiataljainkat speciális szakiskolai tanulmányaik folytatására, a számukra elérhető szakmák elsajátítására, és így lehetővé válik, hogy képességeiknek és lehetőségeiknek megfelelő munkát tudjanak vállalni, illetve tanulmányaikat dísznövénytermelő szakon folytathassák. Pedagógiai munkánk megvalósulásának folyamatában érvényesülnie kell minden olyan elvnek, amely az oktatás-nevelés terén általános alapelvnek számít, de ki kell egészülnie azzal a pedagógiai szemlélettel, amely a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésében elengedhetetlen. Sajátos elvként tartjuk számon az egyéni bánásmódot, a sikerélmény biztosítását, az empátia- és tolerancia készséget, a pozitívumokra való építést, a személyiségek különbözőségeinek figyelembe vételét a nevelés terén.

9

Az oktatási feladatok végzése során – a nevelési alapelvekkel összhangban – fontos a sokoldalú megismerésre épülő fejlesztés, a kis lépések és a differenciálás elve, a hosszabb rögzítési intervallumok alkalmazása, a cselekedtetés, az érzékszervi megismerés dominanciája, valamint az egyénre szabott terhelés és értékelés. Az emberré nevelés, a személyiség formálás egyik leghatékonyabb eszköze az iskolai légkör, amely a fejlődéshez szükséges biztonságot, az elfogadást sugározza a sérült tanulóknak. Ez a töltés elsősorban személyiségünkből fakadhat, ha úgy tudjuk alakítani az iskolai élet mindennapjait, hogy az ösztönzőleg hasson a gyermekekre. Igyekszünk kialakítani egy olyan bensőséges, harmonikus kapcsolatot, amelynek eredményeként a pedagógusok és a tanulók között olyan viszony alakul ki, amely arra ösztönzi a gyermekeket, hogy megfeleljenek az általuk szeretett pedagógus elvárásainak, hogy az ő kedvéért – képességeikhez mérten – a legjobban teljesítsenek. A tanulók megfelelő, helyes, objektív értékelésével olyan értékeket szeretnénk felszínre hozni bennük, amelyek a teljes személyiségfejlődés szempontjából nagyon fontosak, és ennek hatására az iskola közösségének értékrendje is stabilabbá válhat. Ezeket a rendkívül fontos értékeket, illetve lehetőségeket hasznosítanunk kell mindennapi munkánk során, melynek következtében iskolánkból olyan fiatalok kerülhetnek ki, akik – ismerve saját korlátaikat – képesek beilleszkedni az ép emberek közé, és ezzel megvalósulhat társadalmi integrációjuk.

„ A munkához, amely csak a tiéd, amely elől menekülni nincs módod, sem jogod, amely végzeted: nemcsak készség kell, képesség, ismeret, tapasztalás, nem. A munkához nemcsak sugallat kell és kegyelem. S nemcsak egy igavonó állat szorgalma kell hozzá. Mindez kell és mindez kevés. A munkához isteni erény is kell. Ez az erény a türelem.” Márai Sándor

10

I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

11

1.

A

NEVELŐ-OKTATÓ

MUNKA

PEDAGÓGIAI

ALAPELVEI,

CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI 1.1. AZ ISKOLA ÖNMEGHATÁROZÁSA Iskolánk alapítása óta sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását látja el. Tevékenységünk elsősorban a megyei jogú város tanköteles korú tanulóira terjed ki. Emellett Szombathely város környékének is szolgáltatást nyújtunk azzal, hogy bejáróként fogadjuk a szakvéleménnyel eltérő tantervű iskolába javasolt tanköteleseket. Az iskola célkitűzései között első helyen szerepel a tanulók képességfejlesztése, a habilitáció, a rehabilitáció, az általános műveltség alapozása, az életkornak és az egyéni képességeknek megfelelően. A 9-12. évfolyamon, tanulóink számára a további életvitel és társadalmi boldogulás megalapozását végezzük. Ezekben a speciális szakiskolai osztályokban a legszélesebben értelmezett személyiség fejlesztésre és a munkavégzésre való felkészítésre fordítjuk a legnagyobb hangsúlyt , kiemelt figyelemmel a differenciált foglalkoztatásra, valamint a szakképzésre. Külön fejlesztő csoportban ellátjuk az értelmileg akadályozott, valamint autista gyermekek oktatását, nevelését mind szegregált, mind integrált formában. Céljaink között kiemelt helyen szerepel: - Képességfejlesztés egyéni és kiscsoportos formában. - A hiányosan működő képességek korrekciója valamennyi területen és osztályfokon. - Speciális terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a tartós tanulási akadályozottságot mutató tanulók fejlesztésében. - Az eredményes társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése érdekében szükségesnek tartjuk a tanulók felkészítését a speciális szakiskolai évfolyamokon. - Önálló életvezetési technikák elsajátítása érdekében ezek gyakoroltatását fokozott gonddal végezzük. - Fontos célkitűzésünk, hogy tanulóink sajátítsák el az általános emberi értékeket és társadalmi normákat, valamint önelfogadással és mások elfogadásával magatartásukat tolerancia jellemezze.

12

Ezekhez a célokhoz szükséges, hogy olyan iskolai légkört teremtsünk, amelyben felnőtt és gyermek jól érzi magát, ahol a társas kapcsolatok kölcsönös tiszteleten alapulnak. Az iskola az alaptevékenységen túl széleskörű szolgáltatást kínál: napközit, szakköröket, sportkört, gyógy-testnevelést, gyógy-úszást, gyógy-lovaglást és logopédiai ellátást biztosít.

Gondoskodunk tanulóink napi ügyeletéről, a tanítási szünetekben igény szerint felügyeletet biztosítunk. A szülők igénye és lehetőségeink figyelembe vételével, önálló szünidei tábort szervezünk. Elismerten jók iskolánk sport- és tanulmányi eredményei. Kapcsolatunk kulturális és sport területen igen eredményes a megye többi gyógypedagógiai intézményével és a város általános iskoláival. Önmeghatározásunk alapján kívánjuk iskolánk pedagógiai programját végigvezetni, abban a reményben, hogy az idejáró tanulók és szüleik céljainkkal azonosulni tudnak. 1.2. ALAPELVEK-CÉLOK Nevelőtestületünk részéről megállapítást nyert, hogy legfőbb értékeink és ez által Pedagógiai programunk alapját képezzék az alábbi alapelvek: 1. A sajátos gyermekszemlélet 2. A szocializáció 3. Az önálló életvitelre való felkészítés 4. A munkára nevelés 5. Az egészség 1.2.1. A sajátos gyermekszemlélet Intézményünk - minden más intézménytől megkülönböztető - legfontosabb értéke. Célkitűzéseink: − A zökkenőmentes beilleszkedés segítése. − Élménygazdag óvó-védő környezet biztosítása. − Sikerélményekhez való juttatás, pozitív megerősítés. − Folyamatos, reális önértékelésre nevelés. − Önmaga és társai másságának elfogadása, felismerése, törekvés a fejlődésre. − Az önálló tanulás képességének fejlesztése, egyénre szabott tanulási technikák, módszerek kiépítése, hosszabb időkeret biztosításával. − A jól működő képességek tudatos fejlesztése, értékeik, adottságaik megismerése, önértékelésük erősítése. − Fokozottabb egyéni bánásmód alkalmazása.

13

1.2.2. A szocializáció Pedagógiai tevékenységünk minden mozzanatában jelenlévő, képzésrendszerünk feladatainak meghatározásánál legalapvetőbb értékünk és egyben végcélunk.

Célkitűzéseink: − A tanulók szociális képességeinek, viselkedésének, magatartásának formálása a mind kevesebb konfliktussal járó társadalmi beilleszkedés érdekében. − Szabályok felismerése, értelmezése, betartása, a társadalmi viselkedési formák ismerete. − Az általános emberi értékek, a társadalmi normák elsajátítása. − Ön- és környezetellátó és védő technikák alkalmazása a környezettel való harmonikus együttműködés, a komfortérzet megteremtése céljából. − A család jelentőségének hangsúlyozása, felszínen tartása. − Törekvés a szociális hátrányok felszámolására. − A világ és önmaga reális ismerete. − Értékeink, kultúránk, szülőföldünk és népünk gyökereinek megismerése, kötődések, kapcsolatok kiépítése. − A családokkal, a szülőkkel való harmonikus együttműködés, kapcsolattartás. − Verbális és nonverbális kommunikációs készség olyan szintjének biztosítása, amellyel neveltjeink alkalmassá válnak a mindennapi életben való eligazodásra. − Az iskola nyitása a székhelyen működő általános iskolák felé. 1.2.3. Az önálló életvitelre való felkészítés Ez az alapelv is kiemelt fontosságú értékünk. Célkitűzéseink: − Az általános műveltség megalapozása. − A tanulók felkészítése a közösségi életben előforduló általános gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában eredményesen szervezhetik mindennapi életüket. − Készségek és képességek elsajátíttatása, melyek alapul szolgálnak a pályakezdéshez, a szakmai képzéshez, a társadalmi beilleszkedéshez, a környezettel való harmonikus együttéléshez. − A fiatalok felkészítése a munkaerő piacon való megjelenésre, mely előfeltétele, hogy megismerje és elfogadja önmagát, és legyen tisztában saját képességeivel, valós lehetőségeivel. − Az értelmileg akadályozott és autista fiatalok felkészítése arra, hogy védőóvó környezetben tartalmas életet éljenek.

14

1.2.4. A munkára nevelés Sajátos nevelési igényű tanulóink tanulmányaik befejeztével megélhetésük anyagi alapját fizikai munkakör vállalásával teremthetik meg. Célkitűzéseink: − Olyan ismeretek, készségek, képességek elsajátíttatása, amely életük szervezésében, a munkavégzésben, annak szinten tartásában, megóvásában nélkülözhetetlenek. − Gyakorlati ismeretekkel, fizikai munkával létrehozott érték- és hasznosságtudat kialakítása. − Balesetmentes eszköz- és szerszámhasználat, takarékos anyaghasználat megtanítása. − Érdeklődés, természetes vonzódás felkeltése az ember környezetében megjelenő gyakorlati feladatok megoldása terén. − A munkában való helytálláshoz szükséges személyiségvonások kialakítása, hogy képessé váljanak az elvárt munkahelyi magatartásnormák folyamatos produkálására. − A szakalapismeretek, a munkaköri szakismertek és a szakmai gyakorlatok elsajátíttatásával képessé váljanak az OKJ-s vizsga letételére, és mezőgazdasági munkaterületen munkavégzésre. 1.2.5. Az egészség A taníthatóságnak, a fejleszthetőségnek, a munkavégzésnek, a jó közérzetnek meghatározója, ezért kiemelt értékünk. Alapelveinket, céljainkat az Egészségnevelési Program című részben fogalmaztuk meg. Sikerkritériumok a kitűzött célok alapján − Iskolánkat akkor tartjuk sikeresnek, ha a 8. évfolyam után tanulóink a speciális szakiskola 9-10. évfolyamán folytatják tanulmányaikat. Ezt követően pedig képesek lesznek 100 %-ban a speciális szakiskolai, illetve szakiskolai képzésformákba bekapcsolódni. A gyengébb képességűek, pedig alkalmassá válnának önálló munkavégzésre - egy részük védő-óvó munkahelyen. − Akkor lehetünk elégedettek, ha mind a középfokon történő tanulásban, mind a munkába lépést követően tanítványaink döntő többsége megállja a helyét. − A korábbi eredményeinket megtartjuk (komplex tanulmányi verseny, sportversenyek). − Céljaink elérését jelenti, ha megyei, országos tantárgyi mérésekben 65-70% közötti teljesítményt tudunk nyújtani. − Nevelőmunkánk hatékonyságát tükrözi, ha tanulóinkat olyan szociális képességekhez juttatjuk, viselkedésüket, magatartásukat úgy formáljuk, hogy az iskolán kívül konfliktusmentesen tudják magukat elfogadtatni más, normál közösségekkel.

15

− Munkánk eredményességét is tükrözi, hogy iskolánk gyermekbarát légköre miatt tanulóink szívesen, örömmel jönnek iskolába. − Siker számunkra, ha a szülők döntő többségét mozgósítani tudjuk céljaink eléréséhez. Fő értékeink végigvezetésével kívánjuk elérni végcélunkat, az ép funkciók fejlesztésével, a sérült funkciók korrigálásával az önmagukhoz, fejleszthetőségükhöz mért legmagasabb szint elérését, mellyel biztosítjuk az életben való boldogulást, a társadalmi munkamegosztásba való beilleszkedést. 1.3. NEVELÉSI-OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI FELADATOK ÉLETKORI SZAKASZOKHOZ RENDELTEN 1.3.1. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza A kisiskolás koron belül a gyermek fejlődési szempontjából két pedagógiai szakaszt különböztetünk meg. Az első (bevezető) szakasz, inkább az óvodáskorra emlékeztető, játékosságával, nagy mozgásigényével, vidám alaphangulatával. A második (kezdő) szakaszban, az iskolai munka hatására a tanuló mindinkább kötelesség- és feladattudattal rendelkező, szabályokhoz, szervezett rendhez, közösséghez alkalmazkodni képes személyiséggé válik. Bevezető szakasz (1- 2 évfolyam) − Az óvoda és iskola közötti zökkenőmentes átmenet biztosítása. − Év eleji tájékozódás a tanuló képességeiről, személyiség jegyeiről. − Az életkori sajátosságokat figyelembe vevő pedagógiai módszerek, eljárások alkalmazása. − Az átmenethez igazodó rugalmas tanóraszervezés. − Az alapvető kulturtechnikák elsajátítása. − Gazdag élményanyag biztosítása az ismeretszerzéshez, személyiségfejlesztéshez (játék, mese). − Az indulási hátrányok kiegyenlítése, az alapvető képességdeficitek mielőbbi kompenzációja, megelőzve a sikertelenségeket, kudarcokat. − Szabályokhoz, normákhoz, szokásokhoz igazodó viselkedés kialakítása. Kezdő szakasz (3-4. évfolyam) − Az alapvető kulturtechnikák eszközszintű használatának elsajátítása. − Az önálló tanulási képesség alapozása. − Változatos, sokoldalú gyakorló anyag biztosítása, a képességek, készségek több oldalról történő fejlesztéséhez. − A saját fejlődési ütem és fejlesztési korlát elfogadása, önismeret alapozása.

16

− A sikerélmény, a munka örömének biztosításával nevelje a tanulókat aktivitásra, önállóságra, önellenőrzésre. − Az iskolai élet szokásrendjének pontos elsajátítása. − Feladat- és szabálytudat erősítése. − Pozitív érzelmi viszony kialakítása a természethez, emberi alkotásokhoz, ízlésfejlesztő környezet megteremtése. − Az egészséges életmód szabályainak megismerése, gyakorlása. − Közös élményekre, tevékenységekre épülő feladatokkal a közösségi tudat, társas kapcsolatok elmélyítése. Alapozó szakasz (5 – 6. évfolyam) − Az önismeret erősítése, reális kép kialakítása önmagáról, lehetőségeiről, korlátairól. − Az önképviselet megnyilatkozása, a reális véleménynyilvánítás elsajátítása. − Az általános műveltség elemeinek gazdagítása, ismeretek szélesítése, strukturálódása, megerősítése. − Környezetének óvása és alakítása. − Felkészítés a konfliktustűrő kapcsolatépítésre, szocializációra. A helyes napirend, életrend elveinek megismerése. − Törekvés az önálló tanulás elsajátítására, a megismerés módszereinek, műveleteinek alkalmazására - egyénre szabott tanulási technikák bemutatása. − A korosztály számára lehetőséget adó megyei és városi versenyekre, bemutatókra való felkészülés és részvétel − Egészségmegőrző, környezetóvó magatartás kialakítása - baleset megelőzés követelményeinek ébrentartása. − A jól működő képességek fokozott fejlesztése, a sérült képességek korrigálása, kompenzálása. Tanórán kívüli lehetőségek ajánlata. Fejlesztő szakasz (7-8. évfolyam) − A személyiség érzelmi, akarati oldalának lehetőség szerinti stabilizálása. − A cselekvőképesség, a tartós munkavégzés, az erőfeszítés és kitartás kedvező feltételeinek megteremtése - reális pályaorientációs tevékenység. − A nagy egyéni különbségek, a másság elfogadása. − A kulturális, szociális hátrányok folyamatos leküzdése, visszavezetés a nem fogyatékos fiatalok korcsoportjába, a befogadás, az elfogadás erősítése a szülőkkel, a családdal közösen. − Ismeretszerzés a továbbtanulási lehetőségekről, a pályaválasztásról. − A helyi tantervben kapjon hangsúlyt a szűkebb környezet (megyénkvárosunk) értékeinek, kultúrájának ismerete. − Felkészülés- részvétel megyei és városi versenyekre, bemutatókra. − A káros szenvedélyek elleni védekezési lehetőségek bemutatása, pozitív példák alkalmazása.

17

− Helyes példaadással a fizikai munka szépségének és hasznosságának észrevetetése. − Az önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés módjainak, lehetőségeinek megismerése, gyakorlása. − Felkészítés a társadalmi szerepekre, a magánélet szerepeire. 1.3.2. A középfokú, szakiskolai nevelés-oktatás szakasza (2+2 évfolyam ) Az általános műveltség megalapozását folytató szakasz (9-10. évfolyam) − Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése. − Kommunikációs kultúra fejlesztése, életszerepek begyakorlása, az ezekkel kapcsolatos beszédviselkedési minták megtanítása. − A tanulók képességeihez igazodó, számukra elérhető szakmák tartalmának, követelményeinek, a lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenység és tapasztalás útján történő megismertetése. − A lehetőségek, a valóság, a vágyak és a realitások bemutatása, illetve összehangolása. − Alkalmassá tétel a másokkal való együttműködésre. − E szakaszban az ismeretek további bővítése, a meglévők elmélyítése valamint az egyéni adottságok megismerésére, az önismeret fokozására, az önálló munkavégzésre, való felkészítésre kell a fejlesztésnek irányulnia. Szakmai vizsgára felkészítő szakasz (11-12. évfolyam) −

− − −

− − −

Tovább folyik a fejletlen vagy sérült funkciók korrigálása, kompenzálása, az eszköztudás fejlesztése, a felzárkóztatás, a tanulási technikák elsajátítása, a szociális képességek fejlesztése, az önálló életvezetésre való felkészítés. Az életkezdésre való felkészülés, a munkába álláshoz szükséges, egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítása. Munkavédelmi, baleset megelőzési, higiéniai ismeretek nyújtásával, alkalmazásával preventív szemléletű pontos munkavégzésre szoktatás. Kommunikációs képességek és viselkedéskultúra továbbfejlesztése a sikeres munkavállalás, társadalmi beilleszkedés érdekében. Az információk közötti tájékozódás, eligazodás elősegítése. A különböző társadalmi szerepek (családi, munkavállalói) ellátásához szükséges magatartási formák, stresszhelyzetek elviselésének begyakorlása. A magasabb szintű szakképesítés megszerzésére alkalmas tanulók kiválasztása, felkészítése a továbbtanulásra.

A célok teljesítésének konkrét formái a helyi tantervben, a tantárgyak tanterveiben és értékelési egységeiben jelennek meg, évfolyamokra lebontott formában. 18

1.4. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS PEDAGÓGIAI CÉLÚ HABILITÁCIÓS ÉS REHABILITÁCIÓS ELLÁTÁS FELADATAI A habilitáció, rehabilitáció alapvető funkciója az eltérő képességekkel rendelkező tanulók fejlődési és tanulási esélyegyenlőségének megteremtése, az egyéni fejlesztés lehetőségének biztosításával. A bevezető és a kezdő pedagógiai szakaszban célja a megismerő képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése az észlelés – képalkotás folyamatain keresztül, a cselekvésszabályozás belső feltételeinek folyamatos kialakítása, fejlesztése, a beszéd formai és tartalmi oldalának erősítése. 1.4.1. Bevezető szakasz (1-2. évfolyam) Gondolkodási képességek fejlesztése A kisiskolások gondolkodására a konkrétság, a képszerűség jellemző. Úgy oldják meg a feladatokat, mintha cselekednének, gyakran kísérik a tevékenységet beszéddel. A fogalmak kialakulása hosszú időt vesz igénybe, kialakulásukat a konstruktív képességeket igénylő feladatok gyorsítják. Már ebben a korban megtalálhatók a gondolkodási műveletek, de még konkrét tárgyi síkon, fokozatosan haladva az elvont tartalmi irányba. Figyelmük, emlékezetük emocionális telítettségű. A gondolkodás fejlesztésének célja, hogy a tanulók képessé váljanak új ismeretek szerzésére, azok alkalmazására, összefüggések felfedezésére, problémák megoldására. A gondolkodási képességnek alapvető szerepe van a fogalmak kialakításában, az ismeretek rendezésében, az új ismeretek általánosításában, az új és meglévő ismeretek közötti kapcsolat létrehozásában. Az értelmi fejlődést, az ismeretelsajátítást a következő gondolkodási műveletek fejlesztésével biztosíthatjuk: összehasonlítás, csoportosítás, kiegészítés, elvonatkoztatás, analízis-szintézis, konkretizálás, általánosítás, analógia. Fontos, hogy a gondolkodási műveleteket a tanuló verbalizálása kísérje, mert a gondolatmenet lépésekre bontásával fejlődik szókincse, és lehetősége nyílik az algoritmus fejlesztésére. Az értelmi képességek fejlesztésével párhuzamosan történik az érzékelés, figyelem, emlékezet fejlesztése. Az érzékelés fejlesztése tárgyak, cselekvések, jelenségek megfigyeltetésével történik. A figyelemzavarral küzdő gyermek képtelen összpontosítani. A szándékos figyelmet növeli a feladattudat, az érdeklődés. A legtöbb figyelmet az emlékezetfejlesztésre kell fordítani, hiszen tanulóink nagy részénél nehezített az érzékletek, információk reprodukciója, az azokat létrehozó ingerek nélkül.

19

Fejlesztési feladat a pontos érzékelés kialakítása: tárgyak, személyek, jelenségek felismerése, megnevezése, felsorolása: - Összehasonlítás: tárgyak, tárgyképek tulajdonság szerinti összehasonlítása (szín, alak - forma, nagyság, mozgás, mennyiség) a feltárt lényeges tulajdonság alapján hasonló és megkülönböztető jegyek több szempontú viszonyítása stb.; - Differenciálás: tárgyak, személyek, jelenségek, mennyiségek csoportosítása a jellemzők alapján, a jellemző jegyek említésével, megkülönböztetés a minőség és mennyiség alapján, rendezés pl.: nagyság, szín, színárnyalat, mozgás szerint. Az emlékezet tulajdonképpen személyek, tárgyak, szimbólumok megjegyzése, cselekedetekre, cselekvésre, történésre visszaemlékezés, tárgyakhoz, személyekhez kapcsolódó tevékenység felidézése stb. A figyelem fejlesztése a következő módon történhet: egyszerű, majd bonyolultabb utasítások végrehajtása, meghatározott cselekvés elvégzése, gyors reagálás az utasításokra, többféle mozgás vagy cselekvés végrehajtása egymásután, összpontosítás a feladatra, céltudatos feladatvégzés, próbálgatás, önellenőrzés. Az újonnan szerzett és a már meglévő ismeretek közötti kapcsolat kialakítása, a lényeges - megegyező és eltérő - jegyek kiemelése, összehasonlítások, eltérések, különbségek megfogalmazása, differenciálása, a relációkban való gondolkodás. A verbális szint megerősítése, gyakorlása feladatokon, műveleteken, feladat- és műveletrendszerekben az általános, a különös, a fölé-, mellérendeltség, egyidejűség, a szempontváltás, a megfelelő gyűjtőfogalomba való besorolás stb. Kommunikációs képességek fejlesztése Alakilag ép beszéd kialakítása. A fonémahallás fejlesztése, hangok megkülönböztetése, időtartam, zöngésség, artikulációs mozgások szerint. Kapcsolási technika (hangösszevonás) kialakítása, hanganalízis. A beszéd technikai részének fejlesztése: a helyes légzés, tagolás, szünettartás, hangerő, ritmus kialakításával, megfelelő nyelvminták nyújtásával (mondókák, kiolvasók stb.) Szókincsfejlesztés szógyűjtéssel, szómagyarázattal, az új szavak szövegkörnyezetbe helyezésével a szókincs aktivizálása. Összefüggő beszéd fejlesztése mondatalkotásokkal, beszédgyakorlatokkal, két-három mondat terjedelmű „szöveg” önálló vagy segítséggel történő elmondása (képek, kérdések, stb. segítségével). Az olvasásban és írásban előforduló hibák, nehézségek, lemaradások a megfelelő képességek fejlesztésével javíthatók (pl.: az orientációs gyakorlatok a sorváltás, sortartás, az olvasási iránytartást segítik). Írásmozgás fejlesztése finommotoros és vizuomotoros koordinációs gyakorlást igényel (rossz ceruzafogás, fejletlen írómozgás, torz betűalakítás, stb.). A helyesírás fejlesztése a nyelvtani fogalmak, szabályok előkészítésével, spontán tanulással, a látó-halló megfigyelőképességre támaszkodva történik.

20

Tanulási képességek fejlesztése A tanulás ismeretek, készségek, jártasságok, meghatározott viselkedési formák elsajátítása, alkalmazása. Az iskolakezdés éveiben a tanuláshoz szükséges képességek alapozása történik. Élmény- centrikus tanítással a tanulás iránti érdeklődés felkeltése. A képességeknek megfelelő tananyag kiválasztása, sikeres feladatmegoldások biztosítása. Külső motiváció (dicséret, jutalom). Folyamatos pozitív megerősítés, a kudarcok, nehézségek leküzdése, az újrakezdés érdekében. Az ismeretek megerősítése rendszeres és változatos ismétléssel, gyakorlással. „Ideális” légkör biztosítása a nyugodt tanuláshoz. A motoros képességek fejlesztése A motoros képességek fejlesztésének célja a testvázlat (a saját testen való tájékozódás) kiépítése, a jobb-bal fogalmának, a téri irányoknak és relációknak a kialakítása. Természetes és fejlesztő mozgásokkal az alapvető testi képességek (ügyesség, erő, akarat, a szervezet ellenálló képessége) és a mozgáskoordináció fejlődését segíthetjük. A vizuomotoros koordináció, a finommozgások összerendezettsége az írás tanulás alapfeltétele. Finommozgás fejlesztése, vizuomotoros koordináció kialakítása; nagymozgások lendületes végzése, egyensúlygyakorlatok, ügyességi gyakorlatok, stb. Mozgás kivitelezés - tempó, erősség, ritmus szerint. Tér - és időbeli tájékozódási képesség alakítása Kisiskolás korban az idő átélése kevésbé érzékletes, ezért az időészlelés is fejletlen. A fogalmak nehezebben alakulnak ki, szorosan kapcsolódnak a periodikus tapasztalatokhoz. Az időészlelés fejlesztésében a gyakorlásnak van nagy szerepe. Ebben a korban alakulnak ki, szilárdulnak meg a téri dimenziók. A téri tájékozódás kialakulása és biztonsága attól is függ, hogy a saját testén hogyan tájékozódik, hogyan tudja megnevezni testrészeit, azok elhelyezkedését (testséma). Térszemlélete konkrét, a téri képzetének, fogalmának általánosításában nagy szerepet játszik a szemléltetés, cselekedtetés. Térbeli hely és helyzet felismerése, megnevezése - fent - lent, elől - hátulközépen stb. térbeli helyzetek megfogalmazása - relációs szókincs fejlesztése. Időbeli tájékozódás: történésekre, cselekvésekre visszaemlékezni - időpont (Mikor?), időköz (Mettől-meddig?), az idő ritmusa, a természet ritmusa, ritmikusan ismétlődő állapotok megfigyelése stb. Szociális képességek fejlesztése Pontos diagnózis kialakítása a viselkedés elemzése nyomán. Megfelelő kötődések, viszonyulások kialakítása, szabályok felismerése, értelmezése, betartása, a társas viselkedés formáinak ismerete, gyakorlása, önfegyelem

21

kialakítása. A megváltoztatása.

kulturális

hátrányokból

eredő

viselkedési

formák

1.4.2. Kezdő szakasz (3-4. évfolyam) Gondolkodási képességek fejlesztése A gondolkodási képességek fejlesztése az ismeretszerzés folyamatában valósul meg. Elsődleges formája az összehasonlítás, melynek során a tárgyakat, jelenségeket tulajdonságuk, azonosságuk, különbözőségük alapján méri össze. Differenciáláskor a sajátos, jellemző jegyek kiemelése, elrendezése, csoportosítása, fölé-mellérendeltség, megfelelő gyűjtőfogalomba helyezése, absztrakt szintre emelése. Gondolkodás közben szükség van a gondolkodási műveletek tudatosítására, verbalizálására (elősegítik a gondolatmenet kis lépésekre bontását, a megértést, stb.) A gondolkodási funkciók fejlesztése nem nélkülözheti az emlékezet, a figyelem fejlesztését sem. Az emlékezés segítségével a már meglévő és újonnan szerzett ismeretek összekapcsolhatók. Az iskolai tananyag elsajátítása függ a figyelem terjedelmétől, tartósságától, külső-belső tényezőktől. Kommunikációs képességek fejlesztése A kommunikációs képességek fejlesztése csak akkor eredményes, ha folyamatos és rendszeres, ezért folytatódik az előző szakasz fónikus munkája, mindaddig, amíg szükséges (a beszédhibák kijavítása után is még sokáig szükség van a hallási megkülönböztető képesség fejlesztésére). A köznyelvi kiejtés normáihoz igazodó beszéd (helyes ejtés) elsajátítása. A beszédhelyzetnek, tartalomnak megfelelő hangerőváltások, mondathangsúly, helyes beszédlégzés, beszédritmus, szünettartás alkalmazása, a toldalékok pontos, tiszta ejtése. Szókészlet, szóhasználat gyarapítása a szavak jelentés tartalmának tudatosításával (fogalmak, szinonimák) gyermeklexikonok használata. A beszéd tartalmi fejlesztésének lépései az előző szakaszéval megegyező, csupán a feladatok mennyiségi és minőségi bővülése jellemzi. A szövegértés fejlesztése, az önálló ismeretszerzési, tanulási képesség megalapozását segíti. Fejlettsége a biztos olvasástechnikától, és a szókincs, valamint az emlékezet fejlettségétől függ. Írás-helyesírás: fogalmak, helyesírási szabályok kialakítása, azok alkalmazása tudatosan tervezett, változatos gyakorló anyagon, a fonetikus szóelemzés, valamint a hagyomány elvének érvényesülésével.

22

Tanulási képességek fejlesztése A szándékos „belátáson” alapuló tanulás alapozása, a vonzó tanítási tartalommal és feladatokkal. A tantárgyi integrációkban rejlő lehetőségek kiaknázása. Az önálló tanulás módszereinek, technikáinak bemutatása, gyakorlása. Az önellenőrzés, pontosság, nehézségek leküzdésének fejlesztése önálló feladat megoldásokkal. Megfelelő tanulási feltételek biztosítása, zavaró ingerek kiszűrése. Pozitív, segítő szándékú értékeléssel, a tanuláshoz való pozitív hozzáállás (motiváció) erősítése. Az alsó szakaszokon megalapozott tanulói technikák, módszerek a felső tagozatos tantárgyak eredményes tanulásában teljesednek ki. Az előző pedagógiai szakaszban felsorolt korrekciós területek és feladatok ismétlődnek, de tartalomban, mennyiségben követik a tanulók életkori sajátosságait, fejlettségét és az elvárható tudásukat. Tér- és időbeli tájékozódási képesség alakítása A fejlődés hatására az időt nemcsak érzékeli, hanem lassan fogalmat is alkot róla. Fejlesztésének forrásai itt is azok a ciklikusan visszatérő események, változások, amelyeknek tárgyi síkon is vannak jól észlelhető jegyei (évszakok, ünnepek, napszakok). Megismerkednek az időmérés eszközeivel, megtanulják az időbeosztást (napirend), az idő megbecsülését (az idő érték). Ebben a szakaszban térfelfogása elválik saját testétől, ezzel a tér objektivizálódik, képessé válik a térirányok (fent, lent, jobb, bal, előtte, mögötte) megkülönböztetésére a tárgyakra vonatkoztatva. A tér képzetének, fogalmának fejlődését jelzi a három dimenziós ábrázolásmód megjelenése is.

l.4.3. Alapozó szakasz (5-6. évfolyam) A korrektív célú fejlesztés a megelőző évekre alapozva folytatódik. Célja az előző szakaszok eredményeinek továbbfejlesztése, valamint a tanuló komplex személyiségfejlődésében mutatkozó hiányosságok korrigálása. Célja továbbá a tanulási motivációra és az új anyag elsajátítására történő beállítódás fejlesztése. Gondolkodási képességek fejlesztése A gondolkodási műveletek fejlesztése a különféle tantárgyakban, valamint a bennük megjelenő észlelési, megfigyelési, absztrakciós műveleti nehézségek leküzdését elősegítő gyakorlatok végzése. Az önellenőrzés képességének fejlesztése. A fejlesztésnek fokozottan kell szolgálni a harmonikus személyiség alakítását, az önfegyelmet, a tudatos magatartást, a céltudatos feladat- és munkavégzést.

23

Kommunikációs képességek fejlesztése Az összefüggő beszéd megerősítése, javítása sokféle kommunikációs helyzetben. Valóságos nyelvi készségek kialakítása konkrét tanulási folyamatban. A nyelvi megnyilatkozások tartalmi-formai átalakítása. Gyakorlati információközlések szóban, írásban. Szövegértelmezés az olvasottak alapján. Szövegalkotás szóban és írásban. Grammatikai gyakorlatok, a helyesírási hibák elemzése, okfeltárás (hiányos szabályismeret, a gyakorlás, az automatizáltság hiánya, beszédhiba), az okokra irányuló fejlesztő feladatrendszer. Tanulási képességek fejlesztése Feladat a szándékos tanulás, az önálló, a meghatározott célra irányuló tanulás kialakítása, önálló tanulási módszerek, technikák gyakorlása, az önellenőrzés formái. A koncentráció, a tanulás idején a zavaró ingerek kiszűrése, a kudarc, a nehézség leküzdése, újrakezdés, próbálgatás, ismétlés mind a tanulási képesség erősítését szolgálják. A fejlesztésnek fokozottabban kell szolgálni a harmonikus személyiség alakítását, az önfegyelmet, a tudatos magatartást, a céltudatos feladat - és munkavégzést. A társadalmi beilleszkedés érdekében elsődleges feladat a társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktuskerülő és feloldó magatartás erősítése, felkészítés a családi szerepekre, az önálló életvezetésre. A szabályok, normák elfogadása is hozzátartozik a korrektív célú fejlesztéshez. A kognitív képességek fejlesztésében a verbális szint megerősítése kerül előtérbe, a műveletek, feladatmegoldások menetének értelmezése, a szabályok alkalmazása analóg feladatokra, ok- okozati összefüggések keresése, a rendszerezési, a kommunikációs képesség megerősítése. Törekvés a kulturális, szociális hátrányok felszámolására, a kortárscsoportba történő visszavezetésre, beilleszkedésre. Szociális képességek fejlesztése A konfliktustűrő képesség erősítése. Szociális érzékenység kialakítása szűkebb környezetével szemben. Konfliktushelyzetek elemzése és feloldása. Önértékelés és jellemzés, a társak értékelése, annak helyes módja. A feladatmegoldásokat kísérő érzelmi megnyilvánulások helyes kezelése.

24

1.4.4. Fejlesztő szakasz (7-8. évfolyam) A habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztés a negyedik pedagógiai szakaszban is folytatódik, építve az előző évekre. A fejlesztésnek fokozottabban kell szolgálni a harmonikus személyiség alakítását, az önfegyelmet, a tudatos magatartást, a céltudatos feladat- és munkavégzést. A társadalmi beilleszkedés érdekében elsődleges feladat a társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktus kerülő és feloldó magatartás erősítése, felkészítés a családi szerepekre, az önálló életvezetésre. A szabályok és normák elfogadása is hozzátartozik a korrektív célú fejlesztéshez. A kognitív képességek fejlesztésében a verbális szint megerősítése kerül előtérbe; a műveletek, feladat megoldások menetének értelmezése, a szabályok alkalmazása analóg feladatokra, ok-okozati összefüggések keresése, a rendszerezési, a kommunikációs képesség megerősítése. Törekvés a kulturális, szociális hátrányok felszámolására, a kortárs csoportba történő visszavezetésre, beilleszkedésre. l.4.5. Az általános műveltség megalapozását folytató szakasz (9-10. évfolyam) A nevelés, oktatás, fejlesztés 10 éve alatt a tanuló jusson el saját fejlődési lehetőségeinek maximumára. Korlátait figyelembe véve váljon képessé harmonikus, értékes, egészséges, kultúrált önálló életre. Ennek eredményeként tudjon környezetébe beilleszkedni, illetve abban eligazodni. Segítsük tanulóinkat, hogy majdani munkavállalóként eséllyel kezdjék meg és fejezzék be speciális szakiskolai, esetleg szakiskolai tanulmányaikat. A védő-óvó munkahelyen végzett gyakorlati tevékenységük során szerzett tapasztalatokkal segítjük későbbi munkába állásukat. 1.4.6. Szakmai vizsgára felkészítő szakasz (11-12. évfolyam) A fentieken túl lényeges feladat az elméleti ismeretek gyakorlati megalapozása, folyamatos visszacsatolás és begyakorlás, továbbá a munkafolyamatok kisebb részekre tagolással történő elsajátítása, a műveletek sorrendiségének megtartásával. Vizsgaorientált tananyag-feldolgozással, vizsgatréning beiktatásával, vizsgahelyzetekben való megfelelés igényének felkeltésével segítsük hozzá tanulóinkat a szakmai vizsgán való sikeres szerepléshez.

25

1.5.

AZ

ÉRTELMILEG

AKADÁLYOZOTT

TANULÓK

ISKOLAI

FEJLESZTÉSÉNEK SPECIFIKUMAI A nevelésnek elsősorban a kommunikációs és szocializációs képességet, a pszichés funkciók fejlesztését és a mozgásállapot javítását kell biztosítani. A tanulásban, ismeretszerzésükben rövid idejű odafordulás, tevékenykedési kedv tapasztalható. A verbális tanulás minimális mértékben alakul ki. A szenzorikus és mozgásos közlések befogadására fogékonyabbak, ezért képi szemléletes rávezetéssel, cselekvésbe ágyazott ismeretszerzéssel eredményesebb fejlesztés érhető el. A fejlesztésnél több időre és sok gyakorlásra van szükség a tanulási tempó, a bevésés nehezítettsége, a bizonytalan megőrzés, pontatlan felidézés miatt. Nevelésüket nehezítő tényező a szociális képességek területén jelentkező akadályozottságok (pl. kooperatív készségek hiánya, kritikátlanság, önfegyelem hiánya, kommunikációs zavarok stb.). Külső tényezők járulékos következményei is gátolhatják a nevelés eredményességét: a környezetkárosító tényezői, a jó szándékú, de túlzottan féltő szülői magatartás, a diszharmonikus személyiségfejlődés következményeként fellépő magatartászavar. Ezekben az esetekben még nagyobb hangsúlyt kap az egyéni bánásmód. Nevelésük a tanulók képességeihez igazodó fejlesztési programokkal, pedagógiai többletszolgáltatásokkal / rehabilitációs, habilitációs foglalkozások, gyógytorna, logopédia, stb. / oldható meg. 1.5.1. Az általános célkitűzések teljesülésének kritériumai - A verbális tanulás nehezen vagy kismértékben alakul ki, a szenzorikus és mozgásos közlések befogadására fogékonyabbak. Ezért csak képi szemléletes rávezetéssel, a cselekvésbe ágyazott ismeretszerzéssel lehet fejlesztésünk eredményes. - A tanulási tempó, a bevésés jelentős változásai, a bizonytalan megőrzés, a pontatlan felidézés miatt a fejlesztésre több időt és gyakorlást kell biztosítani. - A tanulási helyzetekhez, szokásokhoz és személyekhez való erős kötődésüket figyelembe véve csak konkrét gyakorlati helyzetben alkalmazhatjuk a tanultakat. - Vezetésre, segítésre, erős irányításra szorulnak az ismeretszerzésfeldolgozás - alkalmazás során. Ezekre a folyamatokra a rövid idejű odafordulás, tevékenységi kedv a jellemző. A figyelemkoncentrációs zavar miatt a külső ingerek lecsökkentése kiemelt feladat. - Támaszkodnunk kell a tanulók pozitív tulajdonságaira, felnőttekhez fűződő erős kötődésére, érzelemviláguk gazdagságára, hogy sikerrel csökkenthessük a szociális képességek területén jelentkező zavarokat.

26

-

-

Támaszkodnunk kell azokra a képességekre, amelyek aktivizálása dinamikusabb fejlődést eredményezhet a készségtárgyaknál. Az itt jelentkező pozitív erőket fel kell használnunk az alapozó tárgyak tanításánál. Az értelmileg akadályozott tanulók optimális fejlesztését csak egész életre szóló védő- irányító, de az önálló személyiséget is kibontakoztató nevelés biztosítja, amely törekszik a képességeik maximumának elérésére. Nagy hangsúly kap az önmegvalósítást és a szociális beilleszkedést segítő készségek és képességek kibontakoztatása.

1.5.2. Nevelési-oktatási és képzési feladatok életkori szakaszokhoz rendelten Az értelmileg akadályozott tanulók fejlesztése, nevelése az enyhe sérültekhez képest is nagymértékű eltérést mutat, így tartalmi szabályozása a fejlesztési területek meghatározásával történhet. Nem az ismeretátadásra kell a fő hangsúlyt fektetni, hanem azoknak a képességeknek a kialakítására, fejlesztésére, amelyek közvetlen segítséget adnak az élet feladataihoz, egyben felkészítik a tanulókat arra, hogy képességeikhez, adottságukhoz mérten minél eredményesebb legyen a szociális beilleszkedésük, felkészítésük az elemi szintű munkavégzésre.

Bevezető szakasz (1-2. évfolyam) A pszichés funkciók és képességek, a nyelvi és kommunikációs képességek, a térbeli és időbeli tájékozódás alapjainak és az együttműködés alapkészségeinek kialakítása történik. Döntően a játékos fejlesztési formák ösztönözzék a fejlődést. Kezdő szakasz (3-4. évfolyam) Az egyéni fejlesztési formákat fokozatosan felváltja a közösségi színterű, csoportos fejlesztés, figyelembe véve a jelentős fejlettségbeli különbségeket. A megismerés alapja a gyakorlati tapasztalatszerzés. Ebben a szakaszban egységes rendszerben mutatjuk be a közvetlen környezetet, mely megalapozza a későbbi önálló cselekvőképességet. Az önellátás elemeinek ösztönzése nagy hangsúlyt kap.

27

Alapozó szakasz (5-6. évfolyam) A valóság megismeréséhez szükséges ismeretek és technikák elsajátítása történik. Az ismeretközlés a mindennapi életvezetéshez elengedhetetlen tudnivalókat közvetíti. Az alapvető kultúrtechnikai ismeretek segítik a munkaképesség megalapozását, a társadalomban való eligazodást. A közösségi fejlesztő tevékenység a szociális alkalmazkodó képesség megjelenését segíti, mely a szociális integrációhoz szükséges. Fejlesztő szakasz (7-8. évfolyam) Az adaptációs időszakban az ismeretek koncentrikus bővítése a tágabb környezetben való eligazodást segíti. A gyakorlati jellegű tevékenységek, az életvezetést segítő technikák alkalmazása és megerősítése képezi a fejlesztés központi feladatát. Mindezek a szociális és kommunikációs készségek fejlesztésével párhuzamosan elősegítik személyiségük önállóságát, illetve előkészítik a felelős döntés képességének kialakulását. 1.6. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS PEDAGÓGIAI CÉLÚ HABILITÁCIÓS ÉS REHABILITÁCIÓS

ELLÁTÁS

FELADATAI

AZ

ÉRTELMILEG

AKADÁLYOZOTT TANULÓKNÁL Az egyéni különbségek miatt az összevont csoportok összetétele rendkívül heterogén. Ezt a pedagógiai helyzetet csak a tanulók képességeihez igazodó fejlesztési programokkal, pedagógiai többletszolgáltatásokkal lehet optimálisan megoldani (habilitációs, rehabilitációs foglalkozás, gyógytorna, logopédia stb.). Az értelmileg akadályozott tanulók habilitációs célú foglalkozásain a különböző károsodásból eredő, nagyfokú lemaradást kell csökkenteni és az egész személyiség fejlesztését kell megvalósítani. A rehabilitáció kiemelten kezelt terület valamennyi fejlődési szakaszban: - A szociális érés elősegítése, tapasztalatok gyűjtése élethelyzetekben, társas kapcsolatokban, problémahelyzetekben. - A cselekvőképesség alakítása. - A művészeti terápiák alkalmazásával a személyiség kiteljesítése, az önkifejezés, a funkcióöröm és a sikerélmény biztosítása. - Az augmentív (bővített) kommunikációs technikák alkalmazása. - Folyamatos logopédiai ellátás, a súlyos beszédhibák, a beszédállapot javítása. - A mozgásállapot, a mozgáskészültség alakítása a gyógytorna, a konduktív pedagógia eszközeinek bekapcsolásával. - A tanulási képesség területén mutatkozó nagyfokú egyéni eltérések csökkentése. Bevezető szakasz 28

-

Ebben az időszakban a habilitációs foglalkozások feladata a kognitív funkciók fejlesztése szenzomotoros tapasztalatszerzés útján. Bazális stimuláció. Az előkészítő időszak fontos habilitációs feladata a vizuomotoros koordináció és a grafomotoros ügyesség fejlesztése. Feladat a beszédindítás, beszédkésztetés, beszédállapot javítása, a szókincs fejlesztése.

Kezdő szakasz -

-

-

Az egyéni fejlődési sajátosságokat alapul véve az előkészítő időszak habilitációs és rehabilitációs fejlesztése, megerősítése történik. Az értelmi képességek, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás fejlesztésére irányuló tevékenységek csökkentik a nagyfokú egyéni eltéréseket. A motivációs bázis szélesítésével fokozzuk az aktivitást, az ingerek befogadását. A szenzomotoros tevékenységek gyakorlásával a környezeti ingerek tudatos feldolgozását segítjük.

Alapozó szakasz -

Az orientációs képességek (tér, idő) fejlesztése, az ismeretek gazdagítása, a cselekvőképesség alapozása segíti a tájékozódó képesség kialakulását. - A verbális és nonverbális kommunikációs technikák alkalmazásával gazdagodik érzelmi élete, társas kapcsolata, szociális érzékenysége. - Az egyéni szükségletekhez igazított különféle terápiák alkalmazása csökkenti a lemaradást az egész személyiségfejlődésben. Fejlesztő szakasz -

Pontosítani kell a kamasz értelmileg akadályozott speciális nevelési szükségleteit, teret kell adni a személyiség önszervező erejének. Ebben az időszakban a habilitációs és rehabilitációs tevékenységek közül kiemelt jelentősége van az eddig hasznosított terápiának, a kommunikációs technikák alkalmazásának. Hangsúlyos figyelmet kap a munkavégzéshez szükséges készségek és képességek fejlesztése.

29

1.7.

AZ

AUTISTA

TANULÓK

ISKOLAI

FEJLESZTÉSÉNEK

SPECIFIKUMAI Az autisztikus állapotok lényege a szociális, kommunikációs és speciális kognitív képességek minőségi károsodása, mely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autisztikus tanulóra legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő szociális készségek, illetve a rugalmas gondolkodás és kreativitás területén tapasztalható kognitív deficit, a beszéd szintjéhez képest károsodott kommunikáció, az egyenetlen intelligencia, illetve képességprofil és a következményes sztereotip viselkedés, érdeklődés, aktivitás. A deficitek okozta elsődleges és másodlagos viselkedési tünetek az igen súlyostól a jól kompenzált állapotban csaknem tünetmentesig változhatnak, és az élet különböző szakaszaiban különböző formában jelentkezhetnek. Új helyzetben, váratlan események, körülmények hatására felerősödhetnek a típusos tünetek. Az autisztikus szindrómák gyakran társulnak egyéb problémákkal, melyek a következőképpen csoportosíthatók: - értelmi fogyatékosság, mint a leggyakrabban társuló fejlődési zavar - beszéd-, érzékszervi-, mozgás-, egyéb fogyatékosság, fejlődési zavar - viselkedésproblémák, pl.: agresszió, autoagresszió 1.7.1. A fejlesztés elvei Az autizmus következménye olyan deviáns fejlődésmenet, melyben az egyes fejlődési fokok nem feltétlenül épülnek egymásra (a nyelvet használó tanulóknál a beszéd kialakulását nem előzi meg a preverbális kommunikáció értése és használata). Az egyes fejlődési terület között lehetnek szakadékszerű különbségek, de a fejlődési szintek között, és azokon belül is egyenetlen a fejlődés. A deviáns fejlődés kompenzálására inadaptív kognitív stratégiák, viselkedésproblémák alakulnak ki, melyek szakszerű terápiás és oktatási módszerekkel megelőzhetőek, illetve korrigálhatóak. A tanulók habilitációjának, oktatásának alapja fejlettségük, képességeik részletes ismerete. Az egyes tanulók képességstruktúrája formális és informális felmérésekkel ismerhető meg. Az egyénre szabott felmérések funkciói a következők: az ép gyermek fejlődésmenetéhez hasonlítják az autizmussal élő gyermek fejlődését, melynek mentén kirajzolódnak a tanuló erősségei és gyengébb, illetve hiányzó képességei. Regisztrálja a tanuló önmagához mért fejlődését. A mérés eredménye irányadó az egyénre szabott tananyag összeállításában, a habilitációs területek kiválasztásában, az egyéni eszközök és stratégiák meghatározásában és abban, hogy a tanítási célok fontossági sorrendjét a szülőkkel egyeztetve megállapíthassa a pedagógus. A mérés eredményétől függően korrigálható az egyéni fejlesztési terv, ellenőrizhető a fejlesztés eredményessége. A tervezés rövid, közép- és hosszú távú. A pedagógiai felméréseket tanévenként háromszor szükséges elvégezni.

30

Speciális megközelítés a tanításban Az új készségek és ismeretek elsajátítása egyéni tanítási helyzetben történik, a szociális és kommunikációs nehézségek miatt, napi rendszerességgel szervezve. A tanítás kudarca esetén nem feltételezhető, hogy a gyermek szándékosan nem teljesít, el kell hinni, hogy nem képes elvégezni a feladatot. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert gyakran az a látszat, hogy a tanuló „dacból” nem végez el bizonyos feladatokat, melyeket máskor, mással már tudott. Az elsajátított ismereteket, az új készségeket a lehető legtöbb olyan helyzetben gyakoroltatni kell, melyben funkcionálisak. Egyénre szabott motivációs rendszert kell kialakítani. Jutalomnak azt tekinthetjük, ami a gyermek számára örömforrás (ez lehet nagyon egyedi, szokatlan, a tárgyaktól a szociális megerősítésig). Törekedni kell arra, hogy a tevékenység önmagában jutalomértékűvé váljon, hogy fokozatosan el lehessen hagyni a külső jutalmakat. 1.7.2. Nevelési- oktatási célok A nevelési-oktatási célokat a tanulók szükségletei és a helyi igények határozzák meg. - A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség mellett elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése. - Ennek alapja a szociális, kommunikációs és egyéb kognitív készségek hiányának specifikus módszerekkel való kompenzálása, a fejlődésben elmaradt készségek habilitációs (normalizációs célú) fejlesztése, a másodlagos (pl.: viselkedés -) problémák kezelése, a mindennapi gyakorlati készségek és az (adaptált) tananyag speciális módszerek segítségével való tanítása. - A fejlesztés céljai hierarchikus rendben helyezkednek el aszerint, hogy mennyire szükségesek a szociális adaptáció kialakításához. Kiemelt cél annak elérése, hogy a tanuló képessé váljon a család életébe való beilleszkedésre. - A testi egészség megóvása az erőnlét, állóképesség, ügyesség egyénre szabott fejlesztése. - Általános emberi értékek, társadalmi elvárások, szülőföldünk, közvetlen környezetünk kultúrája, hagyományai képességszintnek megfelelő ismertetésével a felnőttkori szociális adaptáció segítése. - Fontos, hogy a tanuló élvezze az iskolában töltött időt, érezze jól magát.

31

1.7.3. A nevelés és oktatás feladatai - A nevelés-oktatás feladata a sérülésből következő fejlődési hiányok, elmaradások kompenzálása, a következő területeken: - elemi pszichoszomatikus funkciók, - szenzomotoros készségek, - szociális készségek, - kommunikáció, - kognitív készségek. - A sérülésből adódó szükségletekhez adaptált környezet megteremtése. - A biztonságérzet kialakítása a fejleszthetőség és az önálló tevékenykedés feltételeként. - Egyéni fejlesztési tervek kialakítása a gyermek szükségleteinek megfelelően és a család igényeinek messzemenő figyelembe vételével. - A deviáns fejlődésmenetből következő zavaró vagy veszélyes viselkedésformák megelőzése és kezelése. - A gyermek alkalmazkodását segítő viselkedésformák kialakítása a családi, iskolai és iskolán kívüli környezetben. - Az elsajátított ismeretek, készségek bővítése, szinten tartása, általánosítása. - A felnőttkori adaptáció részeként munkára való előkészítés. 1.7.4. Fejlesztési területek A szociális készségek fejlesztése A kommunikációs készségek fejlesztése Kognitív készségek fejlesztése A szenzomotoros készségek fejlesztése Elemi pszichoszomatikus funkciók 1.8. ESZKÖZ- ÉS ELJÁRÁSRENDSZER Nevelő-oktató munkánk eszköz- és eljárásrendszerét hozzáigazítjuk az előzőkben fogalmazott célokhoz, feladatokhoz. Olyan eszközök, módszerek és eljárások alkalmazására törekszünk, amelyekkel a legtöbb helyzetben képesek vagyunk pozitív irányba befolyásolni, megváltoztatni a ránk bízott, bármilyen személyiségképet mutató enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos, valamint autista gyermekeket. Ennek érdekében hangsúlyozzuk a gyermek alapos, fokozott megismerését, melynek során felmérjük a tanuló értelmi szintjét, képességstruktúráját, az épen maradt, illetve kevésbé sérült, valamint a hibás, kialakulatlan pszichés funkciókat. Az iskola speciális jellegéből fakadóan az alábbi eljárásokat kiemelten alkalmazzuk:

32

− A meggyőzés, felvilágosítás, tudatosítás módszerei közül példa és példaadás, beszélgetés, tudatosítás, bírálat-önbírálat, az oktatás módszereiben lévők közül a sajátos, egyéni specifikumokat figyelembevevőket. − A tevékenység megszervezésének módszerei közül játékos módszerek, gyakorlás-sztereotípiák, követelés-értékelés. − A magatartásra ható módszerek közül biztatás, dicséret, elismerés, a különböző jutalmazási formák, figyelmeztetés, elmarasztalás egyénileg és kollektíva előtt, tiltás, fokozottabb felügyelet. A pedagógiai munkánk sajátossága azáltal jut kifejezésre, hogy nevelésioktatási irányelveit, tartalmait, eljárásait, módszereit és eszközeit "sérülésspecifikus" gyógypedagógiai dokumentumok alapozzák meg. Fontos, hogy a pedagógust ezek alkalmazása során mindvégig megfelelő érzelmi kapcsolat fűzze tanítványához.

33

2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ - OKTATÓ MUNKA SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAI A személyiség a pszichológia tudománya szerint: az ember viszonylag állandó sajátosságainak, személyiségvonásainak organizációja, amely a környezettel való kölcsönhatásban nyilvánul meg. Pedagógiai szempontból különböző szintű és funkciójú komponensek strukturált dinamikus egysége. Társadalmi és biológiai összetevője két-két sajátosságból épül fel. A társadalmi komponenshez tartoznak: - Morális tulajdonságok, mint irányultság, viszonyulások, - valamint az egyéni tapasztalatok alapján kialakult személyiségkomponensek, az ismeretek, jártasságok, készségek és a szokások. A biológiai összetevőkhöz sorolhatók: - a pszichikus folyamatok egyéni sajátosságai, mint érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, érzelem és akarat, - valamint az elsődleges biológiai feltételekhez kötött sajátosságok, a temperamentum, ösztönök és a hajlam. A pedagógiának nem lehet feladata minden személyiségkomponens azonos intenzitású fejlesztése, hanem a legmagasabb rendű komponensek kialakítására és fejlesztésére kell törekedni. Tehát elsődlegesen a társadalmi összetevők második, valamint a biológiai komponensek első tényezője jelenti számunkra a fejlesztés lehetőségét. Feltétlenül számolni kell azzal, hogy a művelődési folyamatot tanulóink intellektuális érdeklődésének gyengesége, a megismerési aktivitás fejletlensége, a gondolkodás és az egész pszichikum működési nehézsége jelentősen gátolja, ugyanakkor a sérült funkciók csak az oktatás során fejleszthetők. A személyiségfejlesztés megvalósul minden információ adásával, ismeretszerzéssel, tanórai és tanórán kívüli tevékenységgel és nem utolsósorban példaadással is. Színterei: - a tanítási óra - habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások - a tanórán kívüli tevékenységek (napközi otthon, szakkörök, sport és egyéb iskolai rendezvények, kirándulások, diákönkormányzati összejövetelek, iskolai rádió).

34

2.1. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS HANGSÚLYOZOTT SZEREPE Iskolánkban - speciális helyzetünkből adódóan - a társadalmi átlagnál nagyobb arányú a személyiségsérüléssel küzdő, valamint a személyiségkárosító hatásoknak kitett gyermekek száma. Ez a következőkből adódhat: - Az értelmi fogyatékosságot okozó károsodás a tanulók személyiségében mutatkozik meg. - A tanulási kudarcok és/vagy a stigmatizáltság következtében másodlagos személyiségsérülések jelentkezhetnek. Ezek a tünetek (bohóc, folyton beszél, provokál, agresszív vagy éppen passzív, szorongó stb.) gyakran már idekerülésükkor jelen vannak. Az értelmileg sérült gyermekek 6-8 évesen érkeznek óvodából vagy általános iskolából intézményünk első évfolyamára. Sok tapasztalatot szereztek az előző években, örömök, de főleg kudarcok érték őket. Gyakran peremhelyzetbe kerültek, nem értették beszédüket, kommunikációs jeleiket, nem tudtak megfelelni a kihívásoknak. Feszültség keletkezett bennük, s ezt csak fokozta az új intézménybe kerülés, amely újabb alkalmazkodást várt tőlük. Az egészségesen fejlődő tankötelessé váló gyermek számára is a legnehezebb alkalmazkodást az iskolába lépés jelenti. A hozzánk kerülő gyermekek esetében ez fokozottan jelentkező probléma, hisz gyakran maga a szülő sem tudja elfogadni a különleges nevelés igényét, emiatt nem tudja segíteni gyermeke beilleszkedését az új helyzetbe. Kamaszkorba lépve szintén megjelenhetnek vagy fokozódhatnak a személyiségzavarok; a serdülők igen szenzibilis idegrendszere, önértékelési problémái, önnön korlátainak, fogyatékosságának, stigmatizáltságának felismerése vagy eltorzítása magatartászavarokat eredményezhet, akár maradandó nyomokat hagyva a személyiségben. Alacsony létszámú, igen heterogén csoportjainkban az egyéni bánásmódra, a differenciált foglalkoztatásra több a lehetőség, ugyanakkor a kortárs kapcsolatok alakulása szempontjából ez nem előnyös, hisz igen kicsi a tanulók választási lehetősége. Leggyakrabban a "nagyhangúakhoz" csapódnak, néhányan peremhelyzetbe kerülnek, ez pedig önértékelési zavarokhoz vezethet. A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek száma igen magas. A nem megfelelő életmódot folytató, elhanyagoló, veszélyeztető családokban nincs a gyermekek számára megfelelő szocializációs minta, melynek hiánya a személyiség torzulásához vezethet, a társadalmi integráció gátja lehet. Külső szocializációs hatások: a tanulók környezetében a közösségi életminták gyakran negatívak, a humanisztikus értékekkel szemben a tárgyi értékek preferálása a jellemző. Nem elhanyagolható a tömegkommunikációs eszközök káros hatása sem. Az iskolán kívüli társak általában maguk is peremhelyzetűek. Tanulóinkat sérülésük, fogyatékosságuk miatt kigúnyolják, megalázzák, esetleg bűncselekményekhez használják fel. 35

2.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTŐ TEVÉKENYSÉG CÉLJA - A tanulók személyiségének erősítése, épségének növelése. - Konstruktív életvezetési képességének kialakítása, fejlesztése. - Az eredményes életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítása, fejlesztése. - A környezetből származó megterhelések, ártalmak csökkentésére irányuló prevenciós program megvalósítása. 2.3. FELADATOK -

-

-

-

-

Az iskolakezdés feszültségeinek oldása, rossz beidegződések kiküszöbölése. Sokoldalú ismeretnyújtás a tanórán túl (színház, videó, kirándulás, kiállítások stb.). Jártasságok, készségek fejlesztése, melyek a szocializációs folyamatot segítik. A megismerő tevékenység zavarainak leküzdése. Észlelési, megfigyelési tevékenység, emlékezet, képzelet fejlesztése. Gondolkodási műveletek fejlesztése (a tárgyi cselekvéses, a képi szemléletes szint és a verbális gondolkodás síkján adott feladatokkal). Elemi ok- okozati kapcsolatok, összefüggések gyakoroltatása. Kritikai gondolkodás fejlesztése - az önismeret erősítése, reális belátás céljából, valamint az önellenőrzés képességének fejlesztése érdekében. Helytelen magatartási szokások korrekciója. Az iskolai életmóddal kapcsolatos szabályok betartására nevelés. Külső személyiségkárosító hatások ellensúlyozása pozitív életmintákkal, nevelők személyes példaadásával, valamint korábbi tanítványok életútjának megismertetésével. Az egészséges életmódra nevelés - szokásrend kialakítása (étkezés, tisztálkodás, háztartási ismeretek). Preventív tevékenység a drogfogyasztás és egyéb káros szokások leküzdésére. A tanuló személyiségét kibontakoztató folyamat főszereplője a pedagógus, aki kiegyensúlyozottságának erejével képes arra, hogy teljes lényével a gyermek felé forduljon. Nem nélkülözhető azonban a szülő bevonása sem, se a személyiségfejlesztő munkába. Tanácsadással, konzultációs lehetőségekkel, a szemléletformálást segítő programokkal el kell érjük – még az elhanyagoló, veszélyeztető családok esetén is -, hogy partnerként a szülőt is bevonjuk a fejlesztési folyamatba.

A feladatok megjelennek a mindennapi munkában, beépülve a helyi tantervekbe, osztályfőnöki munkatervbe és az iskola szakköri munkaterveibe, valamint a hátrányos helyzetből adódó és a tanulási kudarcok következtében kialakuló személyiségzavarok feloldásával kapcsolatos eljárásokba. Ez utóbbiak részletesebben kidolgozottak a Pedagógiai Program 4. és 7. valamint 8. fejezetében.

36

3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A közösség fejlesztése az egyén fejlesztésére épül. A közösség közös érdekeken alapuló cél eléréséért fennálló csoport, melynek fejlődéstörvénye az egyre magasabb rendű feladatok, célok (távlatok) kitűzésének szükségessége. A közösség védettséget jelent az egyénnek. Az egyén egyidejűleg több kisebbnagyobb kollektívának is tagja (család, baráti kör, iskola stb.), amelyekben mindennapi életét éli, ezek a színterei mindennapi tevékenységének, személyisége fejlődésének. Az iskola közösségét kisebb csoportok (évfolyamok, osztályok, napközis csoportok, szakkörök) alkotják. Az iskolai kollektívák formális csoportnak tekinthetők, amelyek kapcsolatban állnak az őket szervező nagyobb egységgel. Fontos szerepet töltenek be a szocializációban, magatartásukkal érzelmi visszhangot váltanak ki társaikban, egységes elvárások szerinti viselkedésre, közös szempontokon alapuló véleményalkotásra készteti őket. A csoport belső tagozódását négy strukturális réteg képezi: a hivatalos-, a kommunikációs-, az érzelmi- és a feladatszerkezet. A közösség megnyilvánulásai a közösségi élet hagyományai, az ünnepek és a szokások. 3.1. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ TEVÉKENYSÉG CÉLJAI -

-

-

Harmonikus, tartalmas emberi kapcsolatok kiépítéséhez szükséges készségek, képességek kialakítása. A harmonikus társas kapcsolatok létrejöttéhez szükséges tulajdonságok fejlesztése (kedvesség, figyelmesség, udvariasság, tolerancia). Az egyén és a közösség harmonikus együttműködéséhez szükséges szabályok betartására törekvés. A beteg, sérült, fogyatékos emberek, időskorúak iránti elfogadó, segítő magatartás. A negatív társadalmi jelenségek ellentételezése. Felelős munkavállalóvá nevelés. Felkészítés a felelős állampolgárrá válásra. Konfliktuskezelő technikák. A másság elfogadásának kiépítése. Az egészséges versenyszellem kialakítása.

3.2. FELADATOK -

-

Közösségi élmények szerzése (drámajáték). Közösségi kapcsolatok kialakítása, gyakoroltatása. Akaraterő és állóképesség fejlesztése. Reális önértékelés képességének kialakítása és fejlesztése. Szabályok betartására és betartatására irányuló fejlesztés.

37

-

-

Művelődési igények felkeltése. Olvasás megszerettetése (információszerzésre, érdeklődésre nevelés). Egymás segítésére szoktatás. Önálló feladat-megoldási készség fejlesztése, gyakoroltatása. Önálló problémamegoldó készség fejlesztése.

3.3. A KÖZÖSSÉG FEJLESZTÉSÉNEK SZÍNTEREI -

-

A tanítási órák és önismereti-osztályfőnöki órák. A tanórán kívüli tevékenységek (sport, diák-önkormányzati összejövetelek, versenyek, iskolai és nemzeti ünnepek felkészülései, csoportos színház-, hangverseny-, könyvtárlátogatások, szakköri foglalkozások, táborok, szünidei programok, napközis foglalkozások). Közös rendezvényeken való részvétel (NETT-PACK, Herman Ottó Kertészeti Szakközépiskola és Kollégium). Különféle ünnepi megemlékezések, műsorok bemutatásának felajánlása együttműködő partnereinknek.

Ezekből az alábbi, hagyományokkal rendelkező programokat kívánjuk biztosítani: - „Kincskereső” Megyei Vers- és mesemondó Verseny - Iskolanapon való részvétel a 4. osztály számára. - Mikulás-nap megünneplése, alsó és felső tagozat tanulóinak egymás közötti megajándékozása. - Karácsonyi ünnepség. - Hagyományos népdaléneklési verseny. - Felkészülés és részvétel a megyei kulturális seregszemlén. - Komplex tanulmányi versenyre való felkészülés. - A megyei és országos atlétikai és labdarúgó sportversenyre való felkészülés és részvétel. - Frim Jakab- nap közösségi programjainak biztosítása. - A 8. és a 12. osztályosok ballagási ünnepsége. - Nyári szünidei önálló tábor szervezése. - A tervezett iskolai ünnepségekre való felkészülés.

38

3.3. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZEREPE A TANULÓK KÖZÖSSÉGI ÉLETÉNEK FEJLESZTÉSÉBEN Iskolánkban a diákönkormányzati munka jó lehetőséget kínál a gyermekek közösségi életének szervezetté tételéhez. Ez az a fórum, ahol tanulhatják a demokrácia szabályait, élhetnek szavazati és véleményezési jogukkal. Megtanulhatnak alapvető szervezési feladatokat. Választhatnak és választhatók. Véleményeikkel nagymértékben segíthetik a közösség munkáját. Feltétlen meg kell tanítani tanulóinknak a kreatív gondolkodást. A közösség életében példaértékű személyiségeket kell választani, akik magatartásukkal, cselekedeteikkel elismerést vívnak ki az iskola valamennyi diákja előtt. A diákönkormányzati tevékenység elsősorban a tanulók érdekében folyik, mely igazodik az iskolai programokhoz, illetve a házirendhez. A közösség irányítását a segítő tanáron keresztül a felsős diákok végzik. Közülük választható a diákönkormányzat vezetője, helyettese és az egyes területek felelősei. Minden év szeptemberében alakítják ki a tanévi programjukat. A programok összeállításának tekintettel kell lenni a különböző korosztályú tanulókra. Rendkívül jó közösségfejlesztő lehetőség a működő iskolarádió melyen keresztül értékrendet alakíthatunk ki az iskola életében. A hagyományok kialakítása és azok őrzése szintén fontos szerepet tölt be minden gyermek és felnőtt életében. Ezek a rendezvényeink évek óta kiválóan működnek és a továbbiakban is meg kell őriznünk. (Mikulás, karácsony, farsang, Frim Jakab-nap, stb.) A fentieken kívül számos lehetőség nyílik a közösségi élet erősítésére, melynek csak az anyagi körülmények szabhatnak korlátokat. A gyermekek rengeteg jó ötlettel állnak elő szinte nap, mint nap, de terveik megvalósításához sokszor nincs elegendő háttér, illetve realitás. A diákönkormányzati munkában részt vevő tanulók megtanulják a sorsukat minimálisan befolyásolni. Személyiségüket kiválóan fejleszti a társaikért végzett munka.

39

3.4.

A

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL

KAPCSOLATOS

FELADATOK

SZABÁLYOZÁSA Az adott közösség fejlesztésének céljai és feladatai az osztályfőnöki munkatervekben, a napközis foglalkozási tervekben évente jelenjen meg. − A Diákönkormányzat éves munkaprogramja tartalmazzon kínálatot a közösségi élet fejlesztéséhez. − A szakkörök munkáin keresztül, külső szerepléssel (kiállítás, sport) erősíthető a más intézmények tanulóival való kapcsolat, egymás jobb elfogadása. − A szülők közösségének bevonása, együttműködési lehetőségeik feltárása a tanulóközösség kialakítása és fejlesztése során (pl.: környezeti nevelési és egészségnevelési programokon való aktív részvétel, azok megvalósulásának segítése). −

4.

A

BEILLESZKEDÉSI,

MAGATARTÁSI

NEHÉZSÉGEKKEL

ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 4.1. A MAGATARTÁSI, BEILLESZKEDÉSI ZAVAR FELISMERÉSÉNEK, KEZELÉSÉNEK JELENTŐSÉGE Minden közösségben vannak problematikus egyének, minden iskolában vannak olyan gyerekek, akik fékezhetetlenségükkel vagy éppen túlzott gátlásosságukkal hívják fel magukra a figyelmet. A problémák korai felismerése és kezelése kiemelt feladatunk, hiszen iskolánk tanuló-összetételéből adódóan gyakran találkozunk ilyen gyerekekkel. Azok a beilleszkedési zavarok, amelyek már gyermekkorban is megnyilvánulnak sajátos "deviáns" fejlődésmenetet indíthatnak el, amelynek során rögzül és elmélyül a gyermek állandó konfliktusa környezetével, és amely a gyermek természetes életformájává teszi a társadalmi szokásoktól való elkülönülését, vagy az azokkal való szembenállást. Ezért jelent fontos feladatot iskolánk számára a magatartási és beilleszkedési zavaros tanulókra való odafigyelés - s mivel ez értelmi fogyatékossággal társul - speciális nevelési eszközök alkalmazása.

40

4.1.1. Okai - A beilleszkedési, magatartási zavar leggyakoribb oka a gyermek testi, idegrendszeri sajátosságainak kisebb-nagyobb diszfunkciója. Lehetnek olyan adottságai, hiányosságai, amelyekről sem ő, sem családja nem tehet. (pl.: érzékszervi károsodás, ami miatt nem tud lépést tartani társaival a tanulásban). A sikertelenség teljesítménycsökkenést okoz, ez bírálatot von maga után, ami az önbizalom, önértékelés csökkenéséhez, végül pedig magatartászavarhoz vezet. Ilyen esetekben szakorvosi segítség megoldást hozhat. - A másik gyakori ok, hogy a gyermek másféle nevelést kap odahaza (a családi szocializáció kulturálisan eltér az átlagtól). A veszélyeztetett tanulók felénél megfigyelhető magatartási zavar. Náluk jellemző az elhanyagoltság, az ismerethiány, a beilleszkedési és kapcsolatteremtési képesség hiánya, a szubkultúra eltérő érték- és normarendszere, a szegénység, az alacsony szociokultúrális szint a családban. - A családi szocializáció tartós zavara: anya - gyermek kapcsolat frusztrációja, a család megbillent egyensúlya, ellentmondó családi nevelési eljárások, kiegyensúlyozatlan légkör, kilátástalan családi játszmák, apa vagy anya hiánya, válás. - A beilleszkedési zavar oka lehet még a gyermek korábbi intézményekben (óvoda, másik iskola, intézet) elszenvedett negatív tapasztalata. Mindezek megzavarhatják a gyermek érzelmi, szociális és intellektuális fejlődését. 4.2. MAGATARTÁSI ZAVAROK JELLEGZETES MEGNYILVÁNULÁSI FORMÁIVAL JELLEMEZHETŐ CSOPORTOK Túlzott hatalmi törekvésűek Uralomra törő, hatalmaskodó, feltűnősködő, fölényeskedő és nyílt agresszivitású. Az így jellemzett gyerekekkel a pedagógusok ugyan nehezen tudnak bánni, nevelhetőségüket kedvezőtlenül ítélik meg, mégis viszonylag jobb tanulmányi teljesítményük és társas elismertségük jobb pozíciót teremt számukra. Alacsony szinten szocializáltak Fegyelmezetlen, neveletlen, gátlástalan, kiszámíthatatlan, hanyag, erkölcsi vétséget elkövető (trágár, hazug, lopós). Nehezen nevelhetőnek tartjuk őket, rossz magatartásúak, akiket társaik is megvetnek, tanulmányi előmenetelük gyakran gyenge, legtöbbször családjuk is elítélhető. Őket a pedagógus is, mint "nehézséget" érzékeli.

41

Túlingerlékenyek Túlmozgásos, nyugtalan, ideges, fáradékony, figyelmetlen, szétszórt. Általában gyenge a tanulmányi teljesítményük, de kezelhetőek, a közösségbe való beilleszkedésük könnyebb. Gátlásosak Szorongó, gátlásos, túlságosan zárkózott, visszahúzódó vagy indítékszegény. Iskolai magatartás szempontjából a legelfogadhatóbb gyerekek. Ők jól beilleszkednek, nem zavarják a tanítást, passzivitásuk, visszahúzódásuk nem okoz különösebb problémát, tanulmányi eredményeik általában gyengébbek, társas elismertségük is kívánnivalót hagy maga után. A pedagógusok irántuk tanúsítanak leginkább pozitív attitűdöt. A gyermekmegítélés realisztikus alapja a gyermekek valóságos viselkedése és társas helyzete. 4.3. FELADATAINK, LEHETŐSÉGEINK A nevelői magatartás szerepe -

-

-

A beilleszkedési zavarral küzdő gyerekek halmozottan hátrányos helyzetbe kerülhetnek, mivel családi és iskolai pozíciójuk egyaránt kedvezőtlen, hiszen éppen azt a gyereket utasítja el az iskola is, amelynek családi szocializációja nemcsak hogy nem biztosítja, hanem veszélyezteti fejlődését. Az iskolai normáktól való eltávolodásban jelentős szerepet játszik az elvárások közvetítésének módja, s ebben a nevelői magatartás sajátosságait érhetjük tetten. A pedagógus, mint modell befolyásolja a gyerekek egymás közötti kapcsolatát általában és az egyes gyerekekhez való viszonyt konkrét formában. A nevelői magatartás mintául szolgál a társaknak a csoportközi viszonyok alakításában. (Rendszeretet, pontosság, szervezés, fegyelem megteremtése, határozottság, higgadtság, bizalom, megértés, érdeklődő odafordulás, szeretet, kedvesség, segítőkészség, tolerancia. Barátságos hangnem, hanghordozás, humor, vidámság stb.) A negatív minősítés és különösen ennek halmozódása a gyerektársak szemében negatív szerepek és emocionális viszonyulás létrejöttét eredményezheti. A gyerekek különbözőképpen fogadják ugyanazon nevelői hatást - egyéni sajátosságaik szerint -, ugyanakkor a pedagógusok eltérő gyermekképe magyarázza a bánásmódbeli különbségeket.

42

Alsó két szakaszban -

-

-

-

-

-

Iskolánkban a pedagógus már az első osztályba kerülő gyerekeknél az első naptól kezdve szembetalálkozik a magatartási, beilleszkedési problémákkal, melyek korrekcióját azonnal meg kell kezdeni. Az első osztályba kerülő gyerekeknél a legalapvetőbb problémát az jelenti, hogy az addigi játékos, szabad, kötetlen életforma után alkalmazkodni kell az iskola szabályokkal zsúfolt, sokkal merevebb közegéhez. A főbb problémák: szabálytudat kialakulásának hiánya, önismeret, önkontroll gyengesége, társakkal való együttműködés gyengesége, agresszió, figyelemzavar, humánus, udvarias magatartás hiánya. A pedagógus legfontosabb feladata, hogy ezeket a készségeket fejlessze. Ez a nevelő, személyiségfejlesztő munka az oktatás egészére ki kell, hogy terjedjen. Minden tanórába bele lehet szőni olyan feladatokat, melyek segítik ezeknek a problémáknak a megszüntetését, illetve enyhítését. Szabálytudat kialakítása, szabálykövetés, tiltás elfogadása: nagyon határozott, világosan megfogalmazott és következetesen elvárt szabályokat kell a gyerekeknek adni (pl. sorbaállás, órai megszólalás rendje, ebédlői viselkedés, viselkedés szünetekben, nyilvános helyeken). Mindig meg kell beszélni a gyerekekkel, hogy mit várunk el tőlük, melyek azok a szabályok, amelyeket be kell tartani. Dicsérjük meg, ha ennek megfelelően viselkednek, de legyen következménye annak is, ha nem alkalmazkodnak a szabályokhoz. Önismeret, önkontroll fejlesztése: a drámapedagógia játékos módszereivel segíti, hogy a gyerekek ismerjék meg önmagukat, társaikat, tisztában legyenek saját képességeikkel, jó és rossz tulajdonságaikkal. Segíti a beilleszkedést, a társak elfogadását, a megfelelő kapcsolatteremtést, kitágulnak a kudarctűrés határai, empatikusabbá, nyitottabbá lesz, és aktív részvételt, együttes cselekvést követel minden gyerektől. Az egyik legnagyobb problémát jelenti a gyerekek egymással szembeni agresszív viselkedése, a verekedés, a társak fizikai bántalmazása s gyakran az otthoni példa is a testi erőszak alkalmazását sugallja. Szerepjátékkal megkereshetjük, eljátszhatjuk, hogy másfajta megoldási lehetőség is van a konfliktushelyzetek megoldására.

43

Felső két szakaszban és a szakiskolai évfolyamokon A serdülőkor a meglévő magatartási zavarokat csak súlyosbítja. Az osztályfőnök legyen a közösség jó vezetője, akinek mindenről tudnia kell, aki segítően be tud avatkozni a tanuló életébe, akinek baráti jó szándékában, erejében és igazságosságában minden körülmények között lehet bízni. Legyen célja egy befogadó közösség nevelése, ennek érdekében pl. osztályfőnöki órán beszéljék meg a problémákat, keressenek együtt megoldásokat. Kevesebb idő kell a jó közösség kiépítésére kezdetben, mint amennyi a fegyelmezésre, eldurvult helyzetek kezelésére egész évben, s mindeközben tanítani is kell. Ebben az életkorban jelentkeznek a dohányzás, alkohol, drog és bűnözés problémái is. Személyes példával, filmekből vett pozitív és negatív példák értelmezésével, állásfoglalásunkkal segítsünk megkülönböztetni a helyeset a helytelentől. Fontos az érzelmi ráhatás, mert intellektuális alapon történő belátásra kevésbé lehet számítani. 4.4. A JUTALMAZÁS - BÜNTETÉS Mindkettőt következetesen és bátran kell alkalmazni. Jutalmazás A jutalmazással azt értetjük meg a gyerekkel, hogy az elvárt viselkedés mindenki számára előnyös. A pedagógussal való kapcsolatba kerülés önmagában jutalom (vagy büntetés). Biztos, hogy a különböző tartalmú kontaktusok befolyásolják a beilleszkedést, a magatartászavarok enyhítését. (Metakommunikációs jelzések, biztató, rosszalló, kérdő pillantás, simogatás, odabújás stb.) Egyéb formái: szóbeli dicséret négyszemközt, osztályközösség, osztályban tanító tanárok, iskolaközösség előtt, érdemjegy, apró tárgyjutalmak, írásbeli dicséret. "Kiváltságok": kisebb megbízások, a tanuló által kedvelt tevékenység végzése szertárban, udvaron. Feltételezhető, hogy a gyermek hozzáigazítja viselkedését és teljesítményét az elvárásokhoz. A negatív elvárás megfogalmazását egy jövőbe vetített minősítésnek tekintik. Az értelmi fogyatékos gyermek nem azért tanul, s nem azért viselkedik "jól", mert belső meggyőződése hajtja, hanem mert szereti tanárát, s a neki való megfelelés, a tőle kapott elismerés vágya hajtja. Ebben a helyzetben ő jutalmazza meg tanárát. A jó pedagógus élni tud ezzel a lehetőséggel, amely igen széles eszköztárat nyit meg számára a problémák megelőzése és kezelése vonatkozásában. 44

Ha a gyermek érzi a naponta feléje áradó szeretetet, a pedagógus "bármit" tehet, sok mindent elérhet. Büntetés Átgondoltnak és kiszámíthatónak kell lennie. Pontos magyarázat kíséretében azonnal és szigorúan kell alkalmazni, ha a gyermek önmagát vagy társát veszélyezteti, súlyosan megsérti a társadalmi normákat (zsarolás, lopás, becsapás, verekedés, megfélemlítés). A zabolátlan, agresszív, erőszakos viselkedést azonnal le kell állítani. Ennek leghatékonyabb módja, hogy a gyermeket kivonjuk a közösségből. Nem kell nézőközönség az eseményhez, s amikor a gyermek megnyugodott, beszéljük meg vele, mi történt. Fontos, hogy ne menjünk bele vitákba, ki kezdte, kinek volt igaza, mert ez az adott viselkedés szempontjából mindegy. Akkor sem veszítheti el a fejét, ha "neki van igaza", vagy "nem ő kezdte". Feltétlenül beszéljük meg, mi mást lehetett volna tenni. Egyéb formái: - metakommunikációs jelzések, - szóbeli figyelmeztetés: négyszemközti osztályközösség előtti alsó vagy felső tagozatok előtti az iskola közössége előtti - írásbeli figyelmeztetés: szaktanári beírás osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki intő osztályfőnöki rovó igazgatói figyelmeztetés igazgatói intő igazgatói rovó - elkülönítés (gyógypedagógiai asszisztens szerepe ), - áthelyezés másik osztályba, napközis csoportba, - kedvezmények megvonása. Ha összes lehetőségünket kimerítettük, és a gyerekek magatartási, beilleszkedési problémáit nem sikerült enyhítenünk, megoldanunk, tovább kell lépnünk, s kérni kell a gyermekvédelemnél említett hatóságok segítségét. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a probléma túlnő az iskola hatáskörén, s a megoldás nem pedagógiai jellegű. Pedagógiai, pszichológiai segítségnyújtás a Nevelési Tanácsadótól, valamint a Tanulási Képességeket Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottságtól is kérhető. Vizsgálatuk, javaslatuk alapján célzott terápiás foglalkozás szervezhető. A jutalmazással és büntetéssel kapcsolatos kérdéseket az SZMSZ szabályozza, és tájékoztatásként megjelenik az iskola Házirendjében is.

45

5.

A

TEHETSÉG,

KÉPESSÉG

KIBONTAKOZÁSÁT

SEGÍTŐ

TEVÉKENYSÉG 5.1. A TEHETSÉGRŐL ÁLTALÁBAN A tehetség három legfontosabb összetevője: a képességek, adottságok, készségek, a kreativitás, motiváló tényezők; a környezet. E három összetevő együttes jelenléte szükséges ahhoz, hogy a tehetség meglétéről beszélhessünk. Intézményünk sajátosságaiból fakadóan tanulóinknál ez csak nagyon ritkán fedezhető fel. Intellektuális képességeik - logikus gondolkodás, figyelem, emlékezet, absztrakció - részben vagy teljesen sérültek. Ennek következménye, hogy kiemelkedő intellektuális teljesítmények létrehozására nem képesek. Művészi képességeik - rajzkészség, zenei adottság - felismerhetők, jól fejleszthetők. Ezen a téren eredményesebb lehet munkánk. Pszichomotoros képességeik sok tevékenységnél fontos szerepet játszanak. Testi ügyességük, kézügyességük igen jól fejleszthető. Szociális készség megléte rendkívül fontos a társas viszonylatok bonyolult rendszerében. Nélkülözhetetlen ahhoz, hogy hatékonyan tudjon cselekedni, megfelelő kapcsolatokat tudjon létrehozni. A kreativitás - a tehetség másik összetevője - csekélyebb mértékben van jelen tanulóinknál. Gondolkodásukat az eredetiség, a flexibilitás egyáltalán nem, vagy csak igen kis mértékben jellemzi. Személyiségfejlődésükre, tehetségük kibontakozására kreativitásuk csak minimálisan hat. A tehetség harmadik összetevőjének, a motiváló tényezőnek illetve a környezetnek is jelentős szerepe van. Az adott téma iránti érdeklődés, kíváncsiság, a szorgalom, a kitartás a legfőbb hajtóereje az ismeretszerzésnek. Ezek a tényezők tanulóinknál igen ritkán mutatkoznak meg. Az emocionális stabilitás - a környezet, a család támogatása - is csak nagyon ritkán fedezhető fel. Mindezek ismeretében határoztuk meg sajátos céljainkat, feladatainkat. A tehetséggondozó, képesség kibontakozását segítő tevékenységgel célunk és feladatunk: - Az egyéni lehetőségek maximális kibontása mentén az énkép, az önértékelés alakítása, az érzelmi egyensúly, a jó iránti fogékonyság megteremtése. - Az alkotás örömének megértetésével, az élmények nyújtásával, feldolgozásával, a testi-lelki harmónia biztosítása.

46

5.2. A TEHETSÉGGONDOZÁS SZÍNTEREI 5.2.1. Tanórák Intellektuális képességeik sérülése miatt kiemelkedő teljesítményeket nem vagy csak igen ritkán produkálnak közismereti tárgyakból. A komplex tanulmányi versenyekre való felkészítésnél illetve a tanulók kiválasztásánál ezt szem előtt kell tartanunk. A tanulókat nyelvi - kommunikációs képességeik alapján, társadalmi és földrajzi ismereteik, a természeti környezetben és ennek védelmében való jártasságuk, valamint manuális és művészeti tevékenységük alapján választjuk ki. A felkészítés a tanórákon ill. a tanórán kívüli foglalkozásokon történik, igénybe véve a napközi ill. a könyvtár nyújtotta lehetőségeket is. A készségtárgyak területén eredményeink pozitívabbak. Ezek azok a területek, amelyek tanulóink számára könnyebben hozzáférhetőek, sikeresebben munkálkodhatnak e foglalkozásokon. A habilitáció szolgálhatja a tehetséges tanulók differenciált fejlesztését, ha az adott osztály összetétele és tudásszintje ezt lehetővé teszi. Rajz Az órák célja, hogy a tanulók olyan ábrázolási módok birtokába jussanak, melyeket alkalmazva élményeik, tapasztalataik érdekes, egyéni módon jelenjenek meg munkáikban. A sokféle technikával készülő alkotások a valóságot és egyben képzeletüket is tükrözzék. Tevékenységük nyújtson számukra esztétikai örömöt. Hangsúlyosabban foglalkozunk azokkal a tanulókkal, akiknél bármilyen osztályfokon, életkorának megfelelően, vagy azon túl kialakult a kifejezési igény. Vizuális emlékezete, alkotó képzelete, szín - forma- és arányérzete egyéni vonásokat mutat. Adottságaikat fel tudják használni egyszerű, praktikus feladatok megoldása során (dekoráció készítése, plakáttervezés, montázskészítés). Ismerik, és helyesen alkalmazzák a rajzolási és festési technikákat. Elmélyültebb, elemző megfigyelést, emlékezet- fejlesztést valósítunk meg a vizuális nevelés és más tantárgyak kapcsolatában. Irodalmi alkotásokhoz, zeneművekhez, történelmi eseményekhez, természeti ismeretekhez változatos képzőművészeti technikákkal készülő munkákkal kapcsolódunk. Vizuális fantáziát fejlesztő alkotások készülhetnek - földrajzi ismeretekből merítve, gazdag forma- és színkompozícióval. Geometriai mérések során, valamint a valóság tanulmányozásakor szerzett tapasztalatokból tér- és síkbeli kompozíciókat képesek alkotni. Alkotó- képességük fejlesztése tanórákon kívül is megvalósul, pl.: napközi otthonban, pályázatokon való részvételkor. A tanulmányi versenyekre való felkészülés időszakában hangsúlyozottan kerül előtérbe.

47

Technika Az órák célja: figyelembe véve a gyermekek különbségét, lehetőséget biztosítunk arra, hogy képességeiknek megfelelő munkadarabokat készítsenek el. Ezáltal elősegítjük, hogy az adott manuális, kreatív fejlettségi szintjükről egy magasabb szintre jussanak. A manuális tevékenység során fény derül arra, hogy a tanuló a számtalan anyag megmunkálási mód közül melyikben képes a feladatát - esztétikai követelményeknek is eleget téve, a rendelkezésére álló idő alatt - teljesíteni. Elképzeléseit önállóan megvalósítja, törekszik arra, hogy az általa használt anyagból, a számára legtökéletesebbnek vélt produktumot örömmel létrehozza. Műhelyeink - a szövőterem, az alkotósarok, kerámia- és mázazó műhely, fa- és fémmegmunkáló terem - megfelelő körülményeket biztosítanak arra, hogy a tanuló képességeit kibontakoztathassa, a választott anyagot kedvére alakíthassa, elképzeléseit megvalósíthassa. Városi, megyei, regionális és országos pályázatokon veszünk részt. A tanulói munkadarabokat - kézimunkákat, szövött szőnyegeket, kerámiákat, agyag szobrokat, bábokat, üveg-, selyem – és textilfestéssel készített tárgyakat, vegyes technikával készült faliképeket - kiállításokon szerepeltetjük. Így lehetőség nyílik a társintézményekkel történő megmérettetésre, mely minden kiállítóra ösztönzően hat, és továbbfejlődésre sarkall (pl.: Testvérmúzsák, Gyermekek Háza rendezvényei, különböző pályázatok). Különös hangsúlyt kap mindez az előkészítő szakiskolai osztályokban, ahol megtörténik a tanulók képesség szerinti pályaorientációja. Testnevelés Az órák fő célja, hogy elősegítse a tanulók egészséges testi fejlődését, fokozza erejüket, edzettségüket, teherbíró képességüket. Keltsen érdeklődést a tanulókban a tanítási órán kívüli szabadidős tevékenység hasznos eltöltésére, és a versenysportok iránt. A tanórai foglalkozásokon hamar megmutatkozik, kik a bátrak, ügyesek, fegyelmezettek, kik alkalmasak a tartósabb megterhelésre. Ezeknél a tanulóknál egyénre szabott edzéstervekkel emeljük a fizikai állóképességet. Ennek következtében fejlődik mozgáskészségük, helyzetfelismerő képességük. Az időközben elsajátított labdakészségük, a megismert szabályok betartásával alkalmassá teszi őket az egyéni és csoportversenyeken való részvételre. Megszerzett futógyorsaságuk ügyességi játékokban, sorversenyeknél kamatoztatható. Tehetséges tanulóink részt vesznek osztálykereteken belüli, majd iskolai szintű házi bajnokságokon, városi, megyei és országos versenyeken, diákolimpián. A tanórák szerves folytatása a tanórán kívül működő sportszakkör.

48

Ének-zene Óráink alapvető célja, hogy énekléssel, zenehallgatással, zenei ismeretek nyújtásával alakítsuk tanulóink zenei ízlését, fejlődjön ritmusérzékük, énekhangjuk tisztasága és terjedelme, zenei hallásuk és emlékezetük. A tanulók nagy része szívesen részt vesz az osztály zenei tevékenységében: örömmel hallgat zenét, van kedvenc zeneszáma, felismeri és szereti a hallott zeneműveket, egymás és önmaga örömére énekel. Ezek a tanulók lehetőséget kapnak arra, hogy több fórumon bemutatkozhassanak: osztálykereteken belüli rendezvényeken (születésnap, Anyák napja), iskolai ünnepségeken, osztály és iskolai szinten rendezett énekversenyeken. Bemutatkozási lehetőséget biztosít számukra az MMIK-ban megrendezésre kerülő Kulturális bemutató. A szereplések során megnyilvánul zenei alkotóképességük, érzelmeik kifejezőkészsége gazdagodik. 5.2.2. Napközis csoportok A kiemelkedő tanulási képességeket mutató tanulók további fejlesztésére lehetőség van a napközis tanórákon, a kötelezően elvégzendő tananyagon kívüli egyéb differenciált feladatmegoldások révén. A szabadidős tevékenységek során a manuális foglalkozások a rajz, technikai megoldások terén tehetséges, a sportfoglalkozások valamely sportágban, mozgáskoordinációban kiemelkedő képességű gyerekek gondozását is lehetővé teszik személyre szabott foglalkoztatással. A napközis csoportok által szervezett és előadott ünnepi műsorok teret adnak a jó ének-zenei, verbális és dramaturgiai képességű tanulók további fejlesztésére. Mindezek által lehetőség nyílik a tehetséges gyerekek különféle pályázatokon való részvételére is. Szabadidős tevékenység keretében rendszeresen látogatunk közművelődési intézményeket, melynek során változatos programok nyújtanak élményt tanulóinknak: színházi előadások, bábelőadások, kiállítások, filmvetítések, múzeumlátogatások, könyvtárlátogatás. Ezek által olyan ismeretekhez, élményekhez juttatjuk a gyerekeket, melynek következményeként a tehetségesebb tanulók késztetést éreznek az önkifejezésre és hajlamosabbakká válnak az együttműködésre egy- egy ünnepi műsor létrehozásában. A napközis csoportokban tág teret biztosítunk a sportnak, játéknak, szervezett versenyek, vetélkedők formájában (sportversenyek, egészségnevelési vetélkedők). Az iskolában működő szakkörök munkájában is döntő létszámban vesznek részt napközis diákok. 5.2.3. Szakkörök Tanulóink a szakkör céljának ismerete alapján választhatnak az egyes tevékenységi formák között. Manuális, művészeti, sport, mozgás és kis mértékben intellektuális képességfejlesztésre nyílik lehetőség. A szakkörök a tehetséggondozás legkiválóbb színterei, emellett terápiás hatását is figyelembe kell vennünk. A szakkörök kiemelkedő szerepe a tehetséggondozásban:

49

A család szempontjából: - gyakori a családon belüli igénytelenség, hanyagság, elmaradott szociokulturális háttér, a nem megfelelő értékrend, a tehetség, kiemelkedő képesség fel nem ismerése, az alacsony szellemi színvonal; - a család anyagi háttere nem teszi lehetővé a gyermekek közművelődési intézményekbe, sportlétesítményekbe történő elvitelét, a részvétel finanszírozását. Az iskola szempontjából: - az intellektuálisan gyengébb tanulók számára lehetőség biztosítása a kiemelkedésre (ez pozitívan hat a személyiségfejlődésükre); - segíti a tanulót a pályaválasztásnál; - a szakkörök tevékenysége színesíti az iskola életét; - lehetőséget biztosít az iskolák közötti bemutatkozásra, megmérettetésre is. Kerámia A szakkör lehetőséget biztosít a jó kézügyességű, kreatív, fantáziadús gyermek számára tehetsége kibontakoztatásához. A gyermekmunkákkal hozzájárul az iskola dekorálásához. Emellett ajándékkészítésre is mód nyílik. A szabadidő hasznos eltöltésére is nevel. A szakkör munkájában való részvétel motiváló tényező lehet a korlátozott létszám miatt. Rendkívül szerteágazó képességfejlesztésre teremt lehetőséget: - gondolkodás, emlékezet, térbeli látás fejlesztése; - a reprodukáláson túl az önálló alkotás lehetőségének megteremtése; - erkölcsi tulajdonságok fejlesztése (munka szeretete, egymás munkájának megbecsülése). A szakkör munkájával segítséget nyújthat a tanulók pályaorientációjában. Sport A tanórák szerves folytatása a tanórán kívül működő sport szakkör. Alapvető célja a tehetséggondozás: az erőnlét, az ügyesség, az állóképesség, a kitartás fejlesztése. Emellett egy-egy sportágban kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók versenyekre való felkészítésének is e szakkör a színtere, ahol az említett tehetséges gyerekek csapattá kovácsolása és az egyéni teljesítmények eléréséhez szükséges fizikai képességek fokozása folyik. Számítástechnika A szakkör elősegíti, élvezetessé és kudarcmentessé teszi az ismeretszerzési tevékenységet. A gyermekek boldogan „alkotnak” a számítógéppel, aktívan közreműködnek az ismeretszerzésben. Figyelmük, koncentráló képességük a teljes tevékenység alatt fokozott. Megosztják tudásukat társaikkal, ezáltal barátságos, segítőkész légkör alakul ki. A számítógép használata fejleszti logikus gondolkodásukat, a koncentráló képességüket, kreativitásukat, kézügyességüket. A gondolkodási műveletek gyakoroltatása folyik az anyanyelv és a matematika terén. A számítógépes billentyűzet használata tág teret nyújt a finommotorika fejlesztésére is. Az internet használata biztosíthatná a széleskörű ismeretszerzést.

50

Drámapedagógia A szakkör igyekszik fejleszteni a gyermekekben azokat a személyiségjegyeket, melyek segítségével megfelelően alakulhatnak szociális képességeik: kapcsolatteremtés, kapcsolattartás környezetükkel, empátiakészségük, ön- és emberismeretük, közösségi aktivitásuk. E képességek megléte segíti a tanulókat tehetségük még teljesebb kibontakozásában. Irodalmi A szakkör keretében a tehetség kibontakoztatására törekszünk. A gyermekek szókincsének fejlesztését, bővítését is szem előtt tartjuk, mely kiváló eszköz személyiségük teljesebb kibontakozásához. A szereplési lehetőség biztosításával is hozzájárulunk harmonikus fejlődésükhöz. Emellett fontosnak tartjuk feszültségoldó és ezzel együtt terápiás hatását is. 5.2.4. Könyvtár Könyvtárunkban a tanulók naponta hozzájuthatnak a tanagyaghoz kapcsolódó irodalmi alkotásokhoz, ismeretterjesztő könyvekhez, szótárakhoz. Kedvelt szabadidős tevékenységgé válhat az írott szóra fogékony gyermekeknél a könyvtár használata. Célunk, hogy képesek legyenek az igényesebb szintű irodalom befogadására, örömmel válogassanak az érdeklődési körüknek megfelelő művek között. A könyv alkalmassá válik számukra az ismeretek hasznos megszerzésére, elmélyítésére, az olvasási készség fejlesztésére. Segítséget nyújthat iskolai rendezvények, ünnepélyek műsorának összeállításához, a tehetséges versmondók felkészítéséhez. Bemutatkozásukra a korábban már említett - megyei kulturális bemutatón, valamint a „Kincskereső” Vers – és mesemondó Versenyen nyílik lehetőség.

51

6. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK 6.1. A GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM HELYZETE Nem kérdés, hogy elsődleges szocializációs színtér a család, ez azonban nem mond ellent a ténynek, hogy mind több időt töltenek el a gyerekek családon kívül, de azon belül is számtalan, korábban nem létező hatás éri őket: médiák, sokféle közösség, értékrend, nagyon eltérő és gyorsan változó életmódmodellek stb. Mindeközben a családok, szülők elbizonytalanodása, értékválsága, gyakran családi, kapcsolati, anyagi válsága is befolyásolja nevelési képességüket, attitűdjeiket. A szocializációs feladatok megosztása az iskola és család között elmozdulni látszik, egyre több problémával, kihívással áll szemben az iskola. Az alapkérdés az, mennyiben az iskola feladata a krízishelyzetben lévő tanulók, illetve családjaik problémáinak felvállalása, közvetítése, megoldása. Nehéz a határvonal meghúzása, mivel a gyerekek családból érkeznek naponta, s hozzák magukkal a család hatásait. A problémákat komplexen értelmezve gyermek- és családvédelemről, családgondozásról kell beszélnünk. Feladatainkat tehát az egyéb területeken dolgozó és velünk állandó kapcsolatban lévő gyermekvédelmi szakemberekkel együttműködve kell megoldanunk. Nekünk elsősorban a gyermekek iskolai problémáival kell foglalkoznunk, s e tevékenységünk iskolánk jellegéből adódóan kiemelt feladat, mely az iskola célés feladatrendszeréhez igazodva támogatja a tanulók testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges - a lehetőségekhez képest ideális - feltételek megteremtését. A gyermekvédelem iskolánk valamennyi tanulójára kiterjed, ugyanakkor a szociokulturális háttérből adódóan ez a tevékenység elsősorban a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókra irányul. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat a 11/1994. (VI. 8.) MKM. 6. §. (5) bekezdése alapján kötelező óraszámai egy részében a speciális szakiskola igazgatóhelyettese látja el. Tevékenysége a Pedagógiai program egyes fejezeteiben rögzítettekre terjed ki. 6.2. A GYERMEKVÉDELMI TEVÉKENYSÉG CÉLJA -

-

Biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését. Védő, óvó intézkedésekkel előzze meg, illetve pedagógiai, szociális eszközökkel, hatósági intézkedések kezdeményezésével enyhítse a gyermekek életfeltételeinek romlását, hosszabb távon személyiségük károsodását. A gyermekek érdekeinek képviselete minden esetben, a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek elviselhető életlehetőségei feletti őrködés. A tankötelezettség betartásának biztosítása. A tankötelezettség teljesítését gátló tényezők nyomon követése.

52

6.3.A TEVÉKENYSÉG FŐBB FELADATAI

6.3.1.Megelőzés - Minden pedagógus, osztályfőnök aktív résztvevője kell legyen a gyermekek védelmének, hiszen a tanítási órákon, napköziben, szünetekben, szabadidős programok alatt fel kell figyelnie az esetleges krízishelyzetek miatti magatartási, viselkedésbeli változásokra, és alkalmat kell találnia arra, hogy megbeszélje a gyermekkel a problémákat, biztosítsa arról, hogy hozzá fordulhat, illetve kérhet segítséget egyéb fórumokon. - Gyakori probléma - a sajnos már alsó tagozatban is megfigyelhető igazolatlan mulasztások előfordulása. E mögött húzódó veszélyeztető tényezők: negatív családi körülmények, magatartási problémák, szülők - gyermekek közötti rossz kapcsolat, szociális nehézségek ( lakhatási-, megélhetési-, életvezetési problémák). Az igazolatlanul mulasztó gyermeket figyelmezteti az osztályfőnök, elbeszélget vele a következményekről. Ha ez nem jár eredménnyel, családlátogatáson (szükség esetén a gyermekvédelmi felelőssel) hívja fel a szülők figyelmét a veszélyekre, illetve a következményekre. A továbbiakban felszólítást, majd feljelentést tesz az önkormányzatnál. - A leggyakoribb problémát a szociálisan ellehetetlenült, a tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő, a bántalmazott és elhanyagolt, illetve a deviáns viselkedésű gyermekek jelentik. Ezek hátterében fellelhető az értelmi fogyatékos illetve cigány származású szülő. Külön figyelmet kell tehát szentelnünk a fogyatékosságból eredő személyiségvonások romboló, ellehetetlenítő hatásának gyermekeink fejlődésében. - Figyelemmel kell kísérnünk a tanulók egészségi állapotát, fejlődési folyamatát, a szülők által elhanyagolt fejlődési rendellenességek, betegségek esetében megfelelő szakrendelésre küldést, (iskolaorvosi szolgálat, iskolafogászati szakrendelés). - Feladatunk a tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása (ügyelet, étkezés, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, tehetséggondozás), a tanuló igénye és az iskola lehetőségei szerint. - Javaslattétel napközis ellátás igénybevételéhez. - Az előkészítő szakiskolai korosztály életkori sajátosságainak megfelelő szexuális felvilágosítás, családi életre való felkészítés egyéni vagy csoportos foglalkozások keretében.

53

6.3.2. Segítségnyújtás - Információadás az osztályfőnököknek a veszélyeztetett gyerekek problémáinak megértéséhez a családi háttérről, a kialakult helyzetek okairól, a megtett intézkedésekről. Problémás esetekben közös családlátogatás kezdeményezése. - Azok a szülők, akik maguk nem tanulhatták meg a gyermeknevelési ismereteket otthon, nem tudnak megfelelni a gyermek iránti kötelezettségeiknek, segítésre szorulnak, akkor is, ha őket a közösség nem találja rokonszenvesnek, vagy éppen elítéli. Megfelelő személyes kontaktus kialakításával feltáró, tanácsadó beszélgetést kell folytatni a szülőkkel, hogy a család legalább a minimális biztonságot és szeretetet, gondozást biztosítani tudja. (Tájékoztatás a különböző támogatásokhoz való hozzájutás, a jogi beavatkozások lehetőségeiről.) - A nehéz szociális helyzetben levő családok esetében jelzést adunk a Családsegítő Szolgálatnak, akik anyagi, illetve természetbeni juttatással segítik a családot. - Súlyos veszélyeztetettség, családon belüli erőszak (gyermekbántalmazás, elhanyagolás, szülők közti konfliktus) esetén védő-óvó intézkedést kezdeményezünk. - Magatartási problémák esetén is hasonló az eljárás. Amennyiben a kialakult helyzet túlnő az iskola pedagógiai kompetenciáján, segítséget kérünk a kapcsolódó intézményektől. (Gyámügyi Iroda, Tanulási Képességeket Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottság, Rendőrség, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Gyermek-ideggondozó, Városi Önkormányzat) Ezután aktívan részt veszünk - a minden érintett bevonásával elkészített gondozási terv, ill. program megvalósításában. - A káros szokások kialakulásának megelőzése érdekében (rossz táplálkozás, dohányzás, alkohol - és drogfogyasztás) évente a munkatervben meghatározott módon felvilágosító előadásokat tartunk, játékos vetélkedőt rendezünk, vagy külső előadó (védőnő) segítségével programot szervezünk. - Az iskola - Segélyezési Szabályzatában foglalt elveknek megfelelően - az étkezési segélyt, Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának mindenkori rendelete alapján szabályozza. - Fontosnak tartjuk a gyermekek lelki egészségvédelmét is, amely minden pedagógus kiemelt feladata, s áthatja a nevelés folyamatát. - Az egészségügyi szakszolgálatokkal való szükség szerinti együttműködés. Fontos továbbá valamennyi pedagógus mentálhigiénés védelme is. Az iskola ezért támogatja olyan továbbképzéseken, tréningeken való részvételt, amelyeknek regeneráló hatása van, megelőzik a kiégettséget, segítik a további munkát. Ezt az éves továbbképzési terv rögzíti.

54

7.

A

TANULÁSI

KUDARCNAK

KITETT

TANULÓK

FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM Az oktató-nevelő munkánkban egyre gyakrabban alkalmazunk olyan pedagógiai segítő/fejlesztő eljárásokat, melyekkel a különböző képességek és pszichés funkciók zavarai következtében fellépő teljesítmény-deficiteket eredményesen csökkenthetjük. Az iskolai "kudarcnak" kitett tanulók megsegítésére szervezett fejlesztő foglalkozások célja, hogy a gyermekek tanulási problémáihoz kiválasszuk a megfelelő tevékenységeket, ismereteket, tartalmakat, taneszközöket (vagy készítünk ilyeneket), a gyermekhez igazítjuk a tanulási tempót, elegendő időt biztosítunk az ismeretek elsajátítására, ismétlésre, pozitív megerősítéssel a gyermeket együttműködésre késztetjük. A segítő beavatkozásnak a következő individuális lehetőségeit alkalmazzuk iskolánkban: 1. Tanulásszervezés differenciált tanulásszervezés (egyéni vagy kiscsoportos) 2. Speciális terápiás eljárások diszlexia, diszkalkulia, diszgrafia Delacato-féle mozgásterápia 3. Egyéni fejlesztő program alkalmazása. 7.1. TANULÁSSZERVEZÉS A differenciált óraszervezés önmagában is alkalmas arra, hogy a tanulási problémákat csökkentse, de a tanulásban akadályozott gyermekek osztálykeretek közti fejlődését is eredményesen segíti. A differenciálást a tanítási óra minden mozzanatában érvényesítjük, alkalmazkodva a tanulók fejlettségi szintjéhez. Ez a tanítási forma a tanártanuló közt interaktív kapcsolatot teremt, ami a képességek biztonságosabb kibontakoztatását segíti. A tanórai differenciálás mennyiségi és minőségi módjait az alábbi szinteken alkalmazzuk: - Feladatok: kevesebb feladat, a feladatok megfelelő technikai kivitelezése (rajzos-írásos), megfelelő nyelvi szinten megfogalmazott utasítások. - Tevékenységek: megfelelő eszközhasználat biztosítása, választási lehetőség a tevékenységek között. - Szociális keretek: figyelembe vesszük, hogy egyedül vagy kiscsoportban tanul- e szívesen. 55

-

Segítségadás: a feladatok kis lépésekre bontása, folyamatos ellenőrzés, pozitív megerősítés. Célok: minimális, de működőképes, szilárd ismeretekre épülő tudás, amit az egyes szakaszhatárokra kell elérniük. Értékelés: az önmagához viszonyított fejlődést értékeljük (az 1-3. évfolyamon és a 4. évfolyamban félévkor szöveges értékelés). Tanulási stílus: figyelembe vesszük az ismeretek közvetítésére alkalmazott csatornák (vizuális, auditív vagy motoros) közül a legmegfelelőbb formát.

7.2.

SPECIÁLIS

MÓDSZEREK,

TERÁPIÁK

(DISZLEXIA,

DISZKALKULIA, DISZGRAFIA) Az olvasás-írás, a számolás zavara gyakran fordul elő tanulóinknál, ezért iskolánkban az olvasás-írás tanítása egységesen, a diszlexia-prevenciós olvasástanítási módszerrel történik, míg a számolási zavar feloldásához kiegészítő terápiákat alkalmazunk. A módszer komplexitása folytán, az olvasás-írás folyamatában részt vevő valamennyi képesség korrekciós fejlesztésére kiterjed, különös tekintettel a verbális és vizuális készségekre. 7.2.1. Fejlesztő módszerek Terápiás jellegét az alábbi metodikai alapelvek biztosítják: Olvasástanításban - A tanítás-tanulás folyamatában a lépések kisebbek, olvasástechnikai szempontból alaposan kidolgozottak. - Maximálisan alkalmazkodik egy-egy tanuló haladási tempójához, differenciált oktatást biztosít. - Hibamegelőzésre törekszik, kiiktatja a homogén gátlást. - A folyamatos fejlesztést és ismétlést beépíti a módszerbe. - Sok manipuláltató eszközt alkalmaz. - Az olvasókönyvek mesevilága gyermekközpontúvá teszi. - Csak pozitív megerősítést, értékelést alkalmaz. Írástanításban Figyelembe veszi a tanulók számottevő nyelvi és finommotoros hátránnyal indulását. - Késleltetett írástanítás, megnyújtott írás előkészítés. - Speciális írásgyakorlatok. - Egyéni írástempó. - A munkáltató füzetek differenciált munkáltatást biztosítanak.

56

Kiegészítő terápia - logopédia - számítógépes "diszlexia" program - Delacato- mozgásterápia Matematikatanításban A diszkalkulia nem részfunkció vagy részképesség zavar, hanem a funkciók integrációjának zavara, ezért a terápia meghatározása is bonyolult. Korrekciója tartós segítséget, egyéni bánásmódot, differenciált tanulásszervezést, korrekciós fejlesztő eljárást igényel. A diszkalkuliás tanulók jellemzője, a matematikai fogalmak, műveletek elsajátításában és alkalmazásában kifejezésre jutó akadályozottság. Diagnosztizálásában elsődleges a vizuális percepciós képességek, a gondolkodási műveletek, a beszédkommunikációs szint feltárása. A számolási/ matematikai zavarok csoportosítása súlyossági, illetve a korrigálhatóság mértéke szerint, támpontot adhat a tanulást segítő eljárások kidolgozásához. Eredményesen javítható hibák: - tanulási hiányosságok (hiányos ismeretek), - kulturtechnikai hiányosság (olvasás-megértési, grafomotoros zavarok), - érzelmi, akarati tényezők (szorongás, koncentrációs zavarok), - iránytévesztések (a számok olvasásában, írásában). Részben és kismértékben enyhíthető, javítható hibák: - az emlékezet, a vizuális tagolás hibái, - az akusztikus számemlékezet gyengesége, - feladattudat és feladattartás gyengeségei, - koncentrációs zavarok (különösen összetett feladatokban), - asszociációs nehézségek, - a tanulási motiváció általános gyengesége. Nehezen befolyásolható hibák: fogalmak strukturálási nehézségei (matematikai összefüggések megértésének hibái), konkretizmus (matematikai szimbólumok, elvont fogalmak megértésének hibái), transzfergyengeség (a megtanultak alkalmazásának nehézségei). Kiegészítő terápia - számítógépes BEST program Delacato-mozgásterápia

57

7.2.2. Delacato-mozgásterápia A központi idegpályák kapcsolatában meglévő zavarok okozta tanulási nehézségek megelőzésére és oldására szolgáló eljárás. A módszer lényege, hogy kiemelt területként kezeljük a gyermekek mozgásfejlődését. Az eljárás során a tanulók funkcionális képességeinek felmérése után alakítjuk ki azt a fejlesztő programot, „menetrendet”, amelynek keretében az adott gyermek számára lehetővé válik, hogy a mozgás szintjén újra élje életének egy korábbi szakaszát. A módszer – mivel nem tüneti kezelést alkalmaz – a probléma okát keresi meg, ezért alkalmazásával a diszlexiás, diszgráfiás és diszkalkuliás tanulók problémái jól javíthatók. 7.3. LOGOPÉDIAI TERÁPIA A tanulóink döntő részénél meglévő nyelvi hátrányok (csökkent beszédkészség és beszédértés, szegényes szó és fogalomkincs, agrammatizmus, artikulációs zavarok, stb.) nemcsak a tananyag megértését, elsajátítását akadályozzák, hanem a gondolkodási, fogalomalkotási képesség fejlődését is. Fejlesztő munkánkban a nyelvi zavarok enyhébb formái jó eredménnyel javíthatók az anyanyelvi, illetve habilitációs órákon, de a súlyosabb, tartósan fennálló zavarok kezelésére az iskolai logopédus segítségét is igénybe vesszük. A terápia célja az értelmi fogyatékossághoz gyakran társuló pöszeség korrekciója, a helyesen képzett beszédhangok kialakítása, rögzítése, a folyamatos beszédbe építése. A gyermek szókincsének, kifejezőkészségének fejlesztése, a nyelvigrammatikai zavarok korrigálása. A terápiás munkát már az olvasástanítás megkezdése előtt elkezdjük, hogy minél hamarabb támaszkodhassunk a kialakult készségekre. 7.4. EGYÉNI FEJLESZTŐ PROGRAM A képességfejlesztés alapvetően a tanítási órákon, az ismerettanítással együtt történik. Vannak olyan tanulók, akiknek a felzárkóztatása a differenciált tanítás, a speciális terápiák alkalmazása mellett sem kellően eredményes. Ők azok, akik speciális egyéni fejlesztést igényelnek. Az egyéni fejlesztő foglalkozáson azokat a képességeket fejlesztjük, melyek elmaradásának következményeként súlyosabb tanulási zavarok alakulhatnak ki. A program összeállítását mindig alapos, minden területre kiterjedő pedagógiai diagnózis felállítása előzi meg.

58

Ezután kerül sor a fejlesztés területeit, módszereit tartalmazó egyéni fejlesztőprogram összeállítására. Célja alapvetően különbözik a pedagógiai korrekció - korrepetálás céljától, tehát ezeken a foglalkozásokon nem a tanítási órán el nem sajátított ismeretek pótlása a cél, hanem az alapfunkciókban meglévő fejlődési hiányosságok kompenzálása. Tervezéskor általában hosszabb távú programot állítunk össze, mivel az alapképességek célirányos fejlesztése hosszabb időráfordítást igényel. (pl. nyelvi zavarok, diszlexia, téri-orientációs zavarok, stb.) A feladatok, eszközök megválasztásánál figyelembe vesszük a tanulók életkori sajátosságait, aktuális nyelvi fejlettségi szintjét. Egy-egy foglalkozáson nem cél, hogy sok feladatot végeztessünk, inkább olyanokat készítsünk, ahol egy feladaton belül többféle funkciót fejleszthetünk. Ebben a munkában számos speciális képességfejlesztő feladatlap gyűjtemény áll a rendelkezésünkre. Miután minden terápia legfontosabb eleme a motiváció, ezért a játékosság elvére támaszkodva sokféle játékot, eszközt használunk (Gyári, saját készítésű). Munkánk hatékonyságát fokozza a különböző kiegészítő-terápiák (báb, mese, drámajáték) képességfejlesztő feladatainak beépítése a fejlesztő munkába. Vannak tanulók, akik különféle okok miatt nem tudnak az osztállyal együtt haladni (pl.: betegség, magatartási probléma, beszédfejlettség stb.). Az ilyen tanulók felmentést kaphatnak egyes tanórákra, vagy tantárgyra. Ezekkel a tanulókkal a tanítási óra helyett egyénileg, vagy kis csoportban fejlesztő pedagógus foglalkozik. Iskolánkban a fejlesztő pedagógus gyógypedagógus végzettségű, aki külön jól felszerelt játék, sport és könyvtár helyiségben foglalkozik a gyermekekkel. A tevékenységükhöz szükséges ismereteket, alapvégzettségük, illetve a továbbképzéseken szerzett ismereteik biztosítják. Szükség esetén más szakemberek segítségét is igénybe vehetik. A gyógypedagógiai asszisztensek segítségével a tanórai differenciálás, az egyéni tanulási képesség fejlesztése jelentősen javult, a tanórán kívüli fejlesztési lehetőségekhez a napközis nevelő nyújthat hathatós segítséget (pl.: a beszédfejlesztésben). A testi, érzékszervi, egészségügyi problémák megoldásában az iskolaorvos, gyógytornász, esetleg pszichológus révén kaphatunk segítséget. Néhány tanuló esetében a leggondosabb pedagógiai fejlesztés sem biztosítja az eredményes továbbhaladáshoz szükséges ismeretek elsajátítását. Tartós kudarc esetén felkérjük a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságot, vizsgálja meg az esetleges tantárgyi felmentés vagy az egyéni továbbhaladás szükségességét, és a szakértői vélemény alapján az igazgató a tanulót az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesíti az értékelés és minősítés alól, illetve egyéni továbbhaladást engedélyez.

59

8.

A

SZOCIÁLIS

HÁTRÁNYOK

ENYHÍTÉSÉT

SEGÍTŐ

TEVÉKENYSÉGEK Az emberformálás társas folyamatában legfontosabb az az időszak, amelyben a gyermek útravalót gyűjt a felnőtti élethez, megtanul szeretni, örülni, ragaszkodni, együtt érezni, beletanul az emberi viselkedés követelményeibe, szabályaiba és kitörölhetetlenül bevési a szülei, családja és személyes környezete által nyújtott viselkedési mintákat. Az ember kultúrájának szokásait, szabályait és a viselkedés külső elvárásait jórészt a családban tanulja meg. A család szocializációs funkciója többszintű. Ellátja a gyermek biológiai gondozását, biztosítja azokat a feltételeket, amelyek az éréshez és fejlődéshez szükségesek, ugyanakkor meghatározott magatartási és szerepmintákat is közvetít. Erre épül azután a tudatos nevelés, a családi szoktatás, ellenőrzés, tanítás, fegyelmezés, jutalmazás. Mindez azt mutatja, mennyire fontos a család szerepe a gyermek személyiségének kialakításában. Iskolánk tanulóinak 85 %-a a megyei jogú város területéről jár be. Több éves tapasztalat alapján a tanulólétszám megközelítően 15 %-a egyéb településről látogatja az intézményt. A prognosztizálható tanulólétszám 12 évfolyam esetén megközelítően 220-230 körüli. A tanulók több mint 50 %-a a törvény szerint hátrányos helyzetűnek mondható. Mivel minden tanulónk sajátos nevelési igényű, ezért a gyermekek 100 %-át minősíthetjük pedagógiailag hátrányos helyzetűnek. Magas a munkanélküli szülők aránya, sok az igen alacsony jövedelemmel rendelkező, valamint kizárólag szociális segélyből élő család. Az egy családra jutó kiskorúak száma 4-5 fő. A szülők iskolázottsága alacsony. A családok értékrendje negatív hatással van a tanulókra. Nem ritka a bűnözés sem (lopás, betörés stb.). Mindezek a hatások erősítik a deviáns fejlődést. Ezek az adatok, tények azt bizonyítják, hogy a családok többsége nem felel meg a szocializációs funkciójának. E tények ismeretében az iskolának arra kell törekednie, hogy ezeket a hátrányokat elviselhetővé tegye, s lehetőség szerint a rehabilitációs és habilitációs ellátás keretében kompenzálja a családi és társadalmi hátrányokat is. A nevelők részéről ezt elfogadni – más általános iskolákkal összehasonlítva helyzetünket – nem könnyű, s ezt nagyfokú toleranciakészséggel kompenzáljuk. A szülők elvárása az iskola felé igazából nem fogalmazható meg szignifikánsan. Legtöbbjük az elfogadásig jut, s gyermeke számára a munkába állás lehetőségét szeretné remélni, de egyre többen a továbbtanulás mellett döntenek.

60

61

8.1. A TEVÉKENYSÉGÜNK CÉLJA Segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, ismeretelsajátítását, egyéni ütemű fejlődését, akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek: − a családi mikrokörnyezetből adódóan, − a családi házon kívüli környezet miatt, − az iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek, − a csonka családban felnövő gyermekek (elvált szülők, árva, félárva gyermekek), − a munkanélküli szülők gyermekei, akik átmenetileg hátrányos helyzetűek, − az áttelepült, beköltözött (új) tanulók, − a tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek. 8.2.

FELADATAINK

A

SZOCIÁLIS

HÁTRÁNYOK

ENYHÍTÉSE

ÉRDEKÉBEN A hátrányos helyzetű tanulók felmérése, regisztrálása, a hátrány meghatározása a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnökök feladata tanév elején. Az iskolakezdés nehézségeiben igyekszünk segíteni a rászoruló családoknak a különböző támogatások igénybevételének lehetőségéről, módjáról adott tájékoztatással. Ennek érdekében szükség esetén felvesszük a kapcsolatot az önkormányzatok gyermekjóléti szolgálatainak munkatársaival, ill. a jegyzőkkel. A tanév folyamán is fontos feladatunknak tartjuk a felvilágosító munkát a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon. A tanítási órán, a rehabilitációs foglalkozáson A tanulók többsége olyan családban nő fel, ahol a szülők többsége iskolázatlan, nem tudnak - vagy csak alig - írni, olvasni. Ezek a szülők semmilyen segítséget, vagy csak minimálisat tudnak nyújtani gyermeküknek. Ezért kell fokozottan segíteni a tanulásban, felzárkóztatásban. Ismerni kell az elmaradás különböző okait, azok hátterét. A rehabilitáció során a segítségnyújtás különböző eljárásait kell alkalmazni. Olyan érzelmi atmoszférát kell teremteni, amely biztosítja, hogy pozitív érzelmi ráhatások érjék a gyermeket. A foglalkozásoknak érdeklődést felkeltőnek, játékosnak kell lennie. Különféle, a célnak megfelelő didaktikus játékot kell alkalmazni. Ösztönző, egyéni kapcsolatra épülő alkotó légkört kell teremteni. Minél több önálló elgondolás szerinti manipulálásra, rajzolásra, megfogalmazásra van szükség, hogy személyiségüket minél sokoldalúbban tudjuk alakítani, és tudjuk őket felzárkóztatni. A rehabilitációs órákon túl ez a tanórákon is kell, hogy érvényesüljön az egyéni bánásmód elvét alkalmazva.

62

A tanulók fejlődésének nyomon követése kiemelt fontosságú, hiszen a szociális hátrányból is eredő kiinduló státusz a fejlesztés eredményeképpen változhat, ami a többségi iskolába történő visszahelyezést is magával hozhatja. A napköziben -

-

-

-

-

-

Minden napközit igénylő részesül az ellátásban. Ez napi háromszori étkezést jelent, és a délutáni foglalkozásokon való részvételt. Így lehetőségünk van a kulturált étkezés szabályait elsajátíttatni. A családok lakáskörülményei nem mindig megfelelőek, ezért fontos, hogy különösen nagy gondot fordítsunk az egészséges életmód, a testi higiénia, az egészséges táplálkozás, a szexuális felvilágosítás tudatosítására. Erre az "Egészségnevelés és megelőzés" című pályázati programunkban van lehetőség. Ahol nélkülözik a fürdőszobát, a tanulóknak lehetőségük van az iskola zuhanyzóját igénybe venni. Lehetőség van a könyvtár használatára, könyvek kölcsönzésére, könyvtári foglalkozások igénybevételére. A szabadidő hasznos eltöltéséhez hozzájárul az aktuális kiállítások megtekintése a közeli művelődési intézményekben. Programunkban szerepel még a múzeumfalu meglátogatása, műemlékek megtekintése. Igyekszünk a kultúra iránti igényüket felkelteni bérletes bábszínházi előadássorozattal, ami egyúttal lehetőséget ad a nyilvános helyeken történő viselkedés szabályainak gyakorlására. A tanulók többsége sivár érzelmi háttérrel rendelkezik. Ennek ellensúlyozására különösen az ünnepekkor van lehetőség (karácsony, farsang). Az ünnepi műsor szereplési lehetőséget ad, élményt a közös énekléssel, megismerik hagyományainkat, és örömöt nyújtanak társaiknak, tanáraiknak. Kapcsolatban vagyunk a családsegítővel, időnként közös programokat szervezünk (játékos vetélkedő).

A táboroztatásban A maguk, családjuk erejéből a városhatárt elhagyni sem tudó gyerekek, egy játékos keretek közötti ismeretszerzési, tudásfejlesztő, képesség- kibontakoztató balatoni nyaralást kapnak ajándékba. Tapasztalataink alapján a táborok óriási jelentőségűek, hiszen az egy hetes együttlét felerősíti a hatásrendszert, s az itt nyújtott ismeretek lényegesen jobban beépülnek a gyermekek személyiségébe. A táborban szerzett élmények hatására, s az itt kialakult jó gyermek- felnőtt viszonynak hatására a gyermekek a tanév során is nyitottabbak lesznek, könnyebben kezelhetővé válnak. A programban az általános napirenden belül sort kerítünk a személyi higiénia, az öltözködés, a helyes táplálkozás, a kulturált viselkedés szabályainak elsajátítására.

63

Tanulóink között magas a cigányszármazásúak aránya, ezért fontosnak tartjuk a nemzetiségi tudat erősítését. Foglalkozások keretében megismertetjük őket a cigány népművészettel, hagyományos népi kismesterségekkel. A sport területén Az eltérő értelmi képességű tanulók nevelésében rendkívül fontos szerepet játszik a sport. A többségében problémás magatartású gyermekek jól motiválhatók a sportjátékok segítségével. A szabályok ismerete illetve megismerése kiválóan szolgálja a gyermekek személyiségének fejlesztését. Lehetőség szerint minél több játék és sportolási lehetőséget kell biztosítani a tanulóknak, így több alternatíva nyílik a diákok előtt, hogy sikerélményhez juthassanak. A lányok és fiúk különböző érdeklődési körére is tekintettel kell lennünk az iskolai sportprogramok összeállításánál. A másik fontos szempont, hogy minden évszakban találjunk olyan szabadidős tevékenységet, melyben örömüket lelik a gyermekek. Lényeges, hogy életkoruknak is megfelelően programot kínáljunk és lehetőség szerint már az alsó tagozatos gyermekek sajátítsák el egy-egy sportág alapjait. A gyenge tanulási képességű gyerekek csodákra képesek sportban illetve a mozgásban. A különböző sportágak más-más képességeket fejlesztenek. A labdajátékok azoknak a gyermekeknek jelentenek sikerélményt, akiknek jó a labdaérzékük és szeretik a csapatjátékot. Fontos, hogy a szabályokat pontosan ismertessük a tanulókkal. Az alsós diákok felnőtt irányítása nélkül csak ritkán képesek önálló játékra. A felsősök szinte létezni sem tudnak labda nélkül, ha kellően megtanítjuk őket a játék lényegére. Tapasztalataink azt bizonyítják, amit a világ minden részén igazoltak már, hogy a labdarúgás a legnépszerűbb, ezt követi a kosárlabda és a kézilabda, téli időszakban a röplabda könnyített változata a zsinórlabda. Ezek a játékok kiválóan szolgálják az egyén fejlesztését (tolerancia, egymás segítése, megbízhatóság, önzetlenség, közös cél, győzelem, vereség, stb.) A tradicionális sportok mellett igen kedvelt az ugrókötél, a tollaslabda és a kondicionáló eszközök használata, valamint az extrém sportokkal is szívesen ismerkednek. A téli időszakban a korcsolya minden tanulónk számára elérhető, mivel iskolánk biztosítja az ehhez szükséges felszerelést, városunk a jégpálya használatát teszi lehetővé. A városi műjégpályán, pedig lehetőség van más iskolák diákjaival találkozni. A hátrányos helyzetű családok gyermekei így olyan lehetőséghez jutnak, mely egyébként elérhetetlen lenne számukra. A sport rengeteg segítséget jelent a tanulók személyiségfejlesztésében.

64

8.3. SZABÁLYOZÁS A szociális ellátások elvei az intézmény Segélyezési Szabályzatában rögzítettek. Az elvek az Önkormányzat rendeletére épülnek. Az alkalmi segélyezési lehetőségeket (Vöröskereszt, Máltai Szeretetszolgálat, egyéb támogatók) a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnökök közös döntése alapján kapják meg a rászorulók. Az elosztásról véleményt nyilváníthat a Diákönkormányzat és a Szülői Közösség.

65

9. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

„ Az egészséget az ember teremti és éli meg mindennapi díszletei között, ott ahol tanul, dolgozik, játszik és szeret. „ Az egészség – a testi, lelki és szociális jólét – alkalmazkodó képesség a környezet változásaihoz. A korábbi állásponttal szemben az egészség nem a betegség hiányát jelenti, hanem egy aktív viszonyt az életminőség fejlesztése érdekében. Nagy kihívás, hogy Magyarországon az egészség valóban érték legyen. Társadalmunk egyik alapvető gondját ma az életminőség romlása, az indokolatlan halálozások számának rohamos növekedése okozza. A rizikófaktorok közé sorolhatjuk a mozgásszegény életmódot, a nem megfelelő táplálkozást, az ember által okozott környezeti károkat, az önpusztító életmódot, a káros szenvedélyek kialakulását. A probléma megoldását az emberi viselkedés alakításában kell keresnünk, azokban az ismeretekben, értékekben, attitűdökben, melyek a cselekvést előkészítik, a viselkedést meghatározzák. 9.1. AZ ISKOLA SZEREPE, FONTOSSÁGA Az egészségfejlesztés a személyi és szociális fejlődés egyik kulcseleme, ezért kitüntetett helye van az iskolai nevelés folyamatában. Az iskolának minden tevékenységével szolgálni kell a tanulók testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segíteni azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak, szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermek egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés az egészséges állapot örömteli megélésére, a harmonikus élet értékként való tiszteletére, a betegségek megelőzésének módjára tanít. A tanulókat fel kell készíteni arra, hogy: - felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, - egészséges életvitelt kialakítani, - konfliktusokat megoldani, - ismerjék fel a környezet-háztartás, iskola, közlekedés leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit, és ezek elkerülésének módjait, - beteg, sérült, fogyatékos embertársaik iránt elfogadó, segítőkész magatartást tanúsítani, - képesek legyenek elkerülni a káros, függőséghez vezető szokások kialakítását.

66

Az iskola feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. A tanulók cselekvő, tevékeny részvétele szükséges mindehhez. Kívánatos, hogy az egészségfejlesztés ne csak az egészségnevelési ismeretek oktatásában, egy-egy elszigetelt egészségügyi program formájában jelenjen meg, hanem hassa át az egész nevelő-oktató munkánkat. Sajátos nevelési igényű tanulóink neveltségi és kulturális szintje alacsony, ebből is adódnak speciális problémáik. Családjaikban kevés segítséget kapnak, még az élethez szükséges praktikus ismeretek megszerzéséhez is, ezért érezzük mi pedagógusok, hogy e téren miénk a felelősség, sokkal inkább segítenünk kell őket szemléletük formálásában. 9.2. ALAPELVEK Az egészségnevelés: - a legszélesebb értelemben vett megelőzés céljait szolgálja, - tervszerű, szervezett és rendszeres tevékenység, - az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kiterjed, - szakmailag pontos, a tanulók életkori sajátosságait figyelembe vevő, - a helyes cselekvésre, egészségmagatartásra serkentő legyen, - az egyéni és közösségi kapcsolatokat erősebbé, fejlettebbé tegye. 9.3. CÉLOK Az egészségnevelés célja tanulóink egészség-kulturáltsági szintjének emelésével egyidejűleg olyan tevékenységek kialakítása, amely az ismereteket aktív magatartássá formálja. Távlati célja, hogy tanulóink megértsék a saját egészségvédelmüknek a jelentőségét, és rendelkezzenek azokkal a szükséges ismeretekkel, jártasságokkal, amelyekkel környezetük egészségi feltételeinek javítását, a közösségük egészségének védelmét cselekvően segíthetik. A tanulók énképének, önismeretének gazdagodása a személyiségük fejlődését segíti elő. Olyan életmodellt kell eléjük tárni, hogy önálló, felnőtt életükben a fiatalok legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejleszteni kell a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartásukat, valamint azt a képességüket, hogy a felmerülő problémákat erőszakmentesen, higgadtan, minden durvaságot nélkülözően tudják megoldani. Fel kell készíteni a tanulókat, hogy a harmonikus élet értéket jelentsen. Fontos az egészséget veszélyeztető tényezők megszüntetése:

67

-

ismerjék fel a környezet -a háztartás, az iskola, a közlekedés, a veszélyes anyagok leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit támogatást kell nyújtani a gyermekeknek a káros függőségekhez vezető szokások (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében, segíteni kell a krízishelyzetbe jutottakat.

Céljaink elérése érdekében mindig figyelembe kell vennünk speciális oktatásinevelési alapelveinket, amelyeket itt még fokozottabban kell alkalmaznunk. 9.4. CÉLCSOPORTOK Tanulók A fő cél, hogy a folyamatos fejlesztés hatására jussanak el az önkiszolgálás teljes fokára, valamint az általános képzés befejezésével tanulják meg önmagukat és környezetüket tisztán, rendben tartani. Védjük tanulóink lelki egészségét, és fejlesszük önismereti technikáikat. Minden tanuló ismerje meg az egészségkárosító anyagokat, életmódot, és minél nagyobb mértékben legyen képes ezektől magát távol tartani. Az iskola felnőtt közössége Cél az intézmény minden dolgozójának megnyerése, az egészségfejlesztési szemléletmód kialakítása, és személyes példamutatás elérése, a tanulók egészséges életmódra nevelése, a családi életre való felkészítés, a szenvedélybetegségek kialakulásának prevenciója érdekében. Szülők Egészségfejlesztő munkánkhoz együttműködésük, segítségük megszerzése. 9.5. FELADATOK AZ ALSÓ TAGOZATBAN Az egészséges testi és lelki fejlődéshez szükséges szokásrendszer kialakítása, amely nem egy tantárgyra szűkül le, állandóan jelen van, fontos feladata az alsó tagozatos egészségnevelési programnak. Elmélyítésében nagy jelentősége van a tanári példamutatásnak, a tanár-tanár, diák-diák, tanár-diák, illetve a szülőkkel való együttműködésnek. Már az iskolába lépés első napjától szükséges, hogy a tanulók megtanulják kezelni a konfliktusokat. Azokat a társaikat, akik segítségre szorulnak fogadják el, tolerálják és „pátyolgassák” is. Iskolánk tanulói közül sokan lelkileg is sérültek, ezért a lelki egészségvédelem ugyanolyan fontos kell, hogy legyen, mint a testi. Speciális módszerekkel - dramatikus, önismereti és szituációs játékokkal – alapozzuk meg ismereteiket.

68

9.5.1. Tartalmi elemek Az egészségnevelés egyes tantárgyakra vonatkozó tartalmi elemei és követelményei megtalálhatók a Pedagógiai Program Helyi Tanterv részében. 9.6.

FELADATOK

A

FELSŐ

TAGOZATBAN

ÉS

A

SPECIÁLIS

SZAKISKOLÁBAN A felső tagozatos egészségnevelési program az alsó tagozat egészségnevelési programjának továbbgondolása. A tanulók életkori sajátosságaiból adódóan mélyebben elmerülhetünk az adott témákban. Olyan jellegű problémák adódhatnak, amelyek alsóban nem jellemzőek (szexualitás, alkohol- és drogfogyasztás). Ezek megbeszélésére jó lehetőséget biztosítanak az osztályfőnöki órák, valamint a szociális munkások által szervezett foglalkozások is. 9.6.1. Tartalmi elemek Az egészségnevelés tartalmi elemei és követelményrendszere a felső három pedagógiai szakaszhoz rendelve megtalálható a Pedagógiai program Helyi Tantervében. 9.7. TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK Napközi A kezdetektől alakítjuk az alapvető higiénés szokásokat: - étkezés előtti kézmosás, megfelelő felszereléssel, - a kultúrált étkezés alapjainak elsajátítása evőeszközök helyes használata, igény ébresztése a kulturált körülmények közt történő étkezésre (asztalterítő, szalvéta), - a napi rendszerességű testmozgás beépítése a szabadidőbe irányított és kötetlen játék. Szakkörök Szakköreinkben is lehetőség nyílik az egészségnevelésre. Drámapedagógián az önismereti és szituációs játékoké, valamint a dramatizálásé a főszerep. Irodalmi szakkörön a mesék, történetek közös feldolgozásával, előadásával sor kerül a feszültségek oldására, az önismeret fejlesztésére. Sportszakkörön a tanulók edzettségi szintjét növeljük, segítségével a bennük felgyülemlett feszültségeket levezethetik. Figyelemre, fegyelemre, a gyengébbel szembeni toleranciára tanít.

69

„Egészségnevelés és megelőzés” című pályázati program A program keretén belül: Személyi higiéné a betegségek megelőzésének tükrében: - testápolás, - test és lélek harmóniája, - megelőzés, - gyógyítás; Tágabb, szűkebb környezet védelme: - iskola, lakóhely takarítása, - nagytakarítás a lakásban; Szexuális felvilágosítás életkori sajátosságoknak megfelelően szakember (védőnő) segítségével; - fiatalkori bűnözésről (rendőrségi előadóval), - szenvedélybetegségek, - megelőzés, - büntetés. A tanórán kívül több lehetőség alkalom adódik a „súrlódásokra”, mivel a tanulók fáradtabbak. A konfliktusok kezelésére nagy gondot fordítunk. A karácsonyi ünnepség, valamint a szabadidős programok (színház, bábszínház látogatás) örömet okoznak tanulóinknak, hozzájárulva egészséges lelki fejlődésükhöz. 9.8. RENDEZVÉNYEK 9.8.1. Iskolán belüli „Kincskereső” Megyei Vers- és mesemondó Verseny Bábszínházi előadások, kiállítások megtekintése Sportversenyek Jeles napok, ünnepek. 9.8.2. Iskolán kívüli „Ilyenek vagyunk” Alapítvány Kulturális bemutatója Gyermekek Háza rendezvényei Sportesemények

70

9.9. EGYÜTTMŰKÖDÉS, KAPCSOLATOK A program eredményes megvalósítása érdekében partnereinkkel szoros kapcsolatrendszert építünk ki, és hatékony működtetésére törekszünk. Szülők A tanulók érdekében végzett megelőző tevékenységhez fontos a szülők, a család együttműködése. A támogatás sajnos nehezített, ha a gyermek rendezetlen családi körülmények között él, ha a szülő fogyatékos, vagy deviáns magatartású. A szülőknek a programról tájékoztatást adunk. Pedagógusok Fel kell mérni, kik azok a pedagógusok, akikre az egészségfejlesztő tevékenységekben, programok szervezésében, végrehajtásában számítani lehet. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős A gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst a tanulók, a szülők és a pedagógusok a nap folyamán bármikor megkereshetik problémájukkal. Biztosítja a tanulók szakorvosi vizsgálatra történő eljutását. Iskolaorvos Szűrővizsgálatokat végez a tanulók körében, ahol kiszűri az egészségügyi problémás gyermekeket, és további szakvizsgálatokra irányítja. Emellett feladata a kötelező védőoltások lebonyolítása. Védőnő Segíti az iskolaorvos munkáját. Szexuális felvilágosító foglalkozásokat tart a felsőbb évfolyamokon. Rendszeresen szervez programokat az iskola tanulóinak és dolgozóinak. Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Gyermek- és ifjúságvédelmi felelősünkkel állandó kapcsolatban vannak, így tanulóink problémáiról tudomást szereznek, s lehetőségeikhez mérten segítenek. Esetmegbeszéléseiken rendszeresen jelen vagyunk. Vöröskereszt Az értelmileg akadályozott tanulók - a gyógy-lovaglás helyszínére való szállításához gépjárművet biztosítanak. Szóróanyagokkal látnak el bennünket. Karácsonykor megajándékozzák a rászoruló gyermekeket. Máltai Szeretetszolgálat A tanulók szállításában vállalnak jelentős szerepet.

71

10. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 10.1. HELYZETELEMZÉS, HELYZETKÉP Iskolánk elhelyezkedése az urbanizált környezet, a központi fekvés ellenére környezeti nevelési szempontból szerencsésnek mondható: keleti oldalán a Perint patak folyik, nagy, parkosított udvarral rendelkezik, melyen sportpálya, futópálya is található. A város több parkja pár perces sétával elérhető, illetve a Csónakázó tó, a Műjégpálya, a Fedett uszoda, a szombathelyi lovarda és a Parkerdő is viszonylag gyorsan és jól megközelíthető. A központi fekvés kedvez a kulturális környezetnek, a Berzsenyi Dániel Főiskola, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ és a városi múzeumok programjainak látogatása jól beépíthető a tanórákba és a tanórán kívüli tevékenységbe. A gyermekek környezeti neveléséhez megfelelő helyszín az iskola viszonylag új épülete, mely tágas, világos, tiszta, benne sok növény található. A tantermek megfelelő méretűek, világosak, a parkosított udvarra néznek. Intézményünk mosdókkal, zuhanyzókkal ellátott. Nagy, világos, jól felszerelt tornacsarnokkal, szintén tágas, jól megvilágított ebédlővel, melegítőkonyhával rendelkezünk. A megfelelő testmozgás és a kultúrált étkezés minden lehetősége adott. A gyermeket érintő minden környezeti hatásnak nevelő ereje van. Az első hatás a szülőkkel való korai kapcsolat. Akit szeretünk, azt szívesen utánozzuk. Később is fontos a példakép, a minta, amivel azonosulni tud a gyermek. A családok környezeti attitűdjei a kulturális hagyományokban gyökereznek és szerencsés esetben a szülők saját szüleiktől megfelelő környezeti szemléletet tanulnak. Intézményünkben sajátos nevelési igényű tanulókat oktatunk, akik között sok a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermek, így sajnos számos esetben a család nem közvetített ilyen értékeket, ezért is nagy jelentőséggel bír az iskola szerepe, nevelő hatása. A környezeti nevelés tevékenységei fontos elemei az esélyegyenlőség csökkentésének. A hagyományos óraszervezéstől eltérő tanulási formák sok lehetőséget adnak azon gyermekek érvényesülésére, fejlődésére is, akiket a hagyományos tanórai keretekben nem, vagy csak kevéssé sikerül aktivizálni, fejleszteni. A környezeti nevelés módszertani kínálatában a sajátos nevelési igényű tanulókat jól segítő módszerek lelhetők fel. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból A környezeti nevelésnek egyfajta rendező elvként kell szerepelnie az iskola életében: „ Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!”

72

A tantestület minden tagja foglalkozik környezeti nevelési kérdésekkel kisebbnagyobb mértékben a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során. A napközi otthon visszatérően foglalkozik ide tartozó témákkal előadások, klubdélutánok formájában. A felső tagozatosok rendszeres papírgyűjtési akciókban vesznek részt. A tanulók beosztott menetrend szerint takarítják az udvart, szemetet szednek, gyomlálnak. Az épületben veszélyes hulladék (elemek) gyűjtésére szolgáló konténert állítottunk fel. A környezeti nevelés azon területe az iskolai életnek, ahol fokozatosan előre kell haladnunk figyelembe véve a hagyományokat, a gyermekek értelmi sérülését, életkori sajátosságait és szociális hátterüket. A további munkában is szükség van az iskola minden dolgozójának az együttműködésére. Erősíteni kell az osztályfőnökök szerepét ezen a nevelési területen. Fontos lenne minél jobban bevonni a szülőket a környezeti akciókba. 10.2. ERŐFORRÁSOK SZÁMBAVÉTELE 10.2.1. Belső erőforrások, személyi háttér Iskolavezetőség Támogatja a környezeti nevelési programokat. Minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Pedagógusok Minden tanár feladata a környezeti nevelés. Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat. Pályázatokon való részvétellel segítik a munkát. Gyógypedagógiai asszisztensek Mindenben segítik az oktató-nevelő munkát, részfeladatokat látnak el. Munkaközösségek, munkaközösség- vezetők Elkészítik a pedagógiai programnak megfelelően az éves tervet, illetve segítik és koordinálják annak megvalósítását. Dokumentációs és értékelő munkát végeznek, pályázatokat írnak, kapcsolatot teremtenek a külső támogatókkal. Osztályfőnökök Évfolyamokra lebontva foglalkoznak a környezeti neveléshez, egészségneveléshez kötődő tartalmak feldolgozásával, lehetőségük van az aktualitások azonnali megbeszélésére osztályközösségi szinten. Diákönkormányzatot segítő tanár, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Lehetőségük van a környezeti nevelés egészségnevelési területeinek erősítésére, az egyedi problémák azonnali kezelésére.

73

Iskolaorvos, védőnő Szakmai kompetenciájukkal személyes ráhatásukkal segítik a tanárok munkáját. Előadásokat tartanak az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. Adminisztratív dolgozók Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával. Részt vállalnak a takarékosságban (szelektív hulladékgyűjtésben). Technikai dolgozók Biztosítják a programok tárgyi feltételeit – termek, vizesblokkok, világítási hálózat, fűtés karbantartása -, részt vesznek a zöldítési programban (szelektív hulladékgyűjtésben, komposztálásban). Tanulók A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, esetleges önálló kutatások, - helyi értékek felkutatása – kezdeményezések, partnerség a felnőtt résztvevőkkel). Szülők Esetleg előadások, klubdélutánok tartása, szemléltető eszközök gazdagítása, anyagi támogatás (alapítvány), külső erőforrások felkutatása. A szülők, az iskolában dolgozók felelőssége, hogy modellértéket közvetítsenek magatartás kultúrájukkal, gondolkodásmódjukkal, cselekedeteikkel. 10.2.2. Külső erőforrások, kapcsolatrendszer A program megvalósításának érdekében több olyan intézménnyel, szervezettel kell felvenni a kapcsolatot, amelyek ezt a munkát segíteni, támogatni tudják. - Herman Ottó Kertészeti Szakközépiskola és Kollégium - Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény - Fogyatékkal Élők Napközi Otthona - Savaria NETT-PACK Kft - Berzsenyi Dániel Főiskola - Egészségügyi Főiskola - Vas Megyei Pedagógiai Intézet - MJV Önkormányzata Oktatási és Kommunális Osztály - Pálos Károly Családsegítő Központ - Fertő-Hanság Nemzeti Park - Őrségi Nemzeti Park - Írottkő Natúrpark - Vas Megyei Környezetvédelmi Főfelügyelőség - Gyermekek Háza - MMIK - ÁNTSZ - Meteorológiai Állomás - Vas Megyei Rendőr Főkapitányság

74

10.3. ALAPELVEK 10.3.1. Alapelvek - az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása - az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése - rendszerszemléletre nevelés - holisztikus és globális szemléletmód kialakítása - fenntarthatóságra nevelés - a környezet etika hatékony fejlesztése - érzelmi és értelmi környezeti nevelés - tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés - tolerancia és segítő életmód - a környezettudatos magatartás és életvitel segítése - az állampolgári – és egyéb közösségi - felelősség felébresztése - az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése - az egészség és a környezet összefüggései - helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések - problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség - globális összefüggések megértése - fogyasztás helyébe életminőség - létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák. 10.4. CÉLOK 10.4.1. Hosszú távú célok A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fiatalság helyes környezeti nevelésével - amely a helyi környezet problémáit fókuszba állítva azokon keresztül a globális problémákra világít rá -, kialakítható egy tudatos és felelősségteljes magatartásforma, mely egyre fejlettebb környezeti szemléletet eredményez. Olyan kérdések felvetésére sarkallhatja őket, mint „Mit tehetek én ?”, s olyan irányba vezeti, ahol remélhetőleg tehetnek valamit. A környezeti nevelés csak akkor érheti el célját, ha állandóan „benne van a levegőben”. A legfontosabb a személyes hatás, a példa és a példa interiorizációja, s benne szerepe van mindenkinek, aki nevelő viszonyban van a gyermekekkel. A szakmai alapozást elsősorban a természetismeret – biológia, kémia, fizika, földrajz tantárgyakkal végezzük. A természettudományok szerepe kétségbevonhatatlan jelentőségű a környezeti nevelésben.

75

Ma, amikor a környezet pusztulásának, pusztításának útján haladunk, nem elég a közvetlen okok megszüntetése, csökkentése, a környezet megóvásában nagyobb jelentőségű a megelőzés, melynek egyik legfontosabb momentuma a felnövekvő korosztályok megfelelő szemléletének kialakítása. A harmonikus környezetű ember egységben látja a szétszedhetetlen világot. Ez a holisztikus szemlélet az ökológiai szemlélet alapja, ezt irányozza meg a környezeti nevelés. 10.4.2. Rövid távú konkrét célok, programok - a környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg, erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket → projektek kidolgozása, - a pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői → képzések, továbbképzések és szülői értekezletek tartása az adott témában, - az iskola tisztaságának javítása → tisztasági „őrjárat” szervezése „ki szemetel kevesebbet ?” – osztályok közötti verseny, tisztasági verseny - a szemét mennyiségének csökkentése → diákönkormányzat szervezésében szelektív hulladékgyűjtés – egyenlőre csak a papír folyamatos gyűjtése, tárolásának és elszállításának megszervezése, a helyes vásárlói szokások kialakítása, - takarékoskodás a vízzel és a villannyal, - a tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat, környezetükben vizsgálódjanak, szemlélődjenek, rendezzenek kiállítást természetes anyagú tárgyakból, vegyenek részt vetélkedőkön, szervezzenek előadásokat a „jeles napokra”, - legyenek a tanulók környezetük, szülőföldjük védelmezői → „örökbefogadási” akciók: egy-egy fát, területet, partszakaszt, amihez rendszeresen visszajárnak, figyelik változásait, gondozzák, - faültetés, téli madáretetés, - iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára környezeti nevelésbe tartozó témával → zoo-nap, állatsimogató, zoolimpia, kvízjáték stb., - fejlesszük a tanulók problémamegoldó képességét, gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességét – megalapozva az élethosszig tartó tanulást ! → „zöld sarok” akvárium, terrárium kialakítása, pl: a könyvtárban szakkönyvek, folyóiratok, video-anyag és CD-k beszerzése, internet hozzáférés biztosítása, legyen iskolarádió és újság bennük „zöld” rovattal. Ökoudvar – szabadtéri órák megtartására is alkalmas – természetes anyagokból házikó, játékok létrehozása,

76

-

-

a környezeti nevelés hatékonyságának érdekében kirándulások, „látogatások” alkalmával alkalmazzuk a pedagógia szakterületeinek a zoopedagógiának, múzeumpedagógiának a módszereit, ill. működjünk együtt a szakemberekkel, valamint bármely tevékenység során alkalmazhatjuk a drámapedagógiát, A fentiekben megfogalmazott tevékenységeket gyermekeink értelmi állapotának figyelembe vételével kell megvalósítanunk.

10.5. TANULÁSSZERVEZÉSI, TARTALMI KERETEK 10.5.1. Környezetelvűség a műveltségi területeken A környezeti nevelés a közös követelmények között kiemelt nevelési terület, így kerettantervi hatása van, szempontjainak érvényesülnie kell a műveltségi területekben, az azokhoz tartozó tantárgyakban és a tanórán kívüli tevékenységekben egyaránt. Ez helyi tantervünkben is jelentős szerepet játszik. Anyanyelv és irodalom Az anyanyelv, az írni és olvasni tudás eszköz az olvasási élmények, a műveltség megszerzéséhez. Az irodalom, a dráma segíti a képzelőerő, az élménybefogadási képesség fejlesztését, külső és belső világunk összehangolását, egészként való részvoltunk átélését. Matematika Az integrált gondolkodásra nevel, ami a környezet egységének megteremtéséhez elengedhetetlenül fontos. Az informatika környezetvizsgálati adatok értékelésére, környezeti folyamatok modellezésére is felkészít. Ember és társadalom A természettel harmonizáló társadalom megvalósítására, a természettisztelő cselekvési kultúrára, az ember-természet történeti viszony hatásainak kiszámítására, az élet és a létfeltételek megteremtésében kreatív együttműködésre, környezettudatos magatartásra, nagyobb környezeti tűrőképességre készít fel. Pozitív környezeti jövőképet munkál ki. Az emberismeret, önismeret felkészít önmagunk lehetőségeinek és korlátainak számbavételére, egyszeri és megismételhetetlen lényünk megélésére és megbecsülésére, környezettudatos állampolgári magatartásra. Ember és természet Kiemelt fontosságú szépségének, harmóniájának, működésének felfedezése, megismerése önmagáért, fizikai, kémiai, biológiai, ökológiai alapelvek betartásáért, hogy az ember létfeltételeinek biztosításakor a környezeti szintek (kozmikus, természeti, társadalmi, belső) minőségét ne sértse meg. A

77

természetismeretnek fontos eleme a természetközelség, e nélkül nem lehet hatékony a nevelés, a személyiségfejlesztés, az ismeretek elsajátítása. Földünk és környezetünk Hangsúlyozza a természet, környezet, ember egységét, egymástól való függését, egymásra való hatásukat, a természeti és társadalmi folyamatok globális voltát, a természeti erőforrások végességét, az ember természetalakító tevékenységének korlátait, a lokalitás jelentőségét és függőségeit. Művészetek A szó (irodalom), a hang (zene), a kép (festészet, film), az alak (szobor), a mozgás (tánc) segítségével valósuljon meg a képzelőerő, az élményképesség kifejlesztése; az ember külső és belső világa összekapcsolódásának képessége. Életvitel és gyakorlati ismeretek (háztartástan, technika, vizuális kultúra) Az életvitel, a család nagyon fontosak, mert az ember biológiai lényege, testi, lelki egészsége itt alapozható meg. A munkatevékenység az ember környezetalakító igényét és létfeltételeinek megteremtését szolgálja, de a környezetalakítás határát – a környezeti szintek minőségének megváltoztatását – nem lépheti át. A környezetalakításnál, a termékek készítésénél, gyártásánál az esztétikus megjelenésre is figyelemmel kell lenni. Testnevelés Testi egészségre, korrektségre, küzdőképességre nevel, a megfelelő mozgás a test energiaháztartását karbantartja. A sportban is kívánatos a természetközeliség igényének a feltámasztása. 10.6. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK KÖRNYEZETI NEVELÉSÉNEK JELLEMZŐI ALSÓ- ÉS FELSŐ TAGOZATON Az 1-4. évfolyamot felölelő szakaszban nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz nélkülözhetetlen funkciók fejlesztésére. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldásokkal, terápiákkal kell alkalmazkodni a tanulók között meglévő nagyobb eltérésekhez. A képességfejlesztésben hangsúlyosan jelen kell lennie a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvés megismerésének, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. Az 5-12. évfolyamban a megismerési módszerek további fejlesztése, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetek, ismeretek, elsajátított tanulási szokások fejlesztése a cél. Előtérbe kerül a verbális szint, de differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is.

78

10.6.1. Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei a tanórákon Testnevelés A tanulók: - fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket - legyenek tisztában vele, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében - értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes - igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, a tornaszerek - sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl. méta, gólyalábazás) Magyar nyelv és irodalom - 1-4. évfolyamokon a tanulók ismerjék meg a közvetlen természetes és mesterséges környezetünk értékeit bemutató irodalmi alkotásokat, meséket, mondákat, népdalokat, verseket - egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során - 5-12. évfolyamon ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, s tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben - törekedjenek az anyanyelv védelmére - alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés - növeljük a környezethez való pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával - fejlesszük az egyéni és közösségi kompetenciákat drámajátékok segítségével Történelem A tanulók: - értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet - ismerjék meg a helyi történelmi értékeket - alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete - ismerjék meg az egész világot érintő globális problémákat és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom jelentőségét, felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében

79

Matematika A tanulók: - tudjanak egyszerű táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni - logikus gondolkodásuk, szintetizáló és lényegkiemelő képességük fejlődjön - tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait - váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására - ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni - legyenek képesek reális becslésekre - tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni - alakuljanak ki a tanulókban a rendszerben való gondolkodás és a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségek Földrajz A tanulók: - szerezzenek tapasztalatokat, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről - érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit - ismerjék meg a világ globális problémáit - ismerjék meg és őrizzék a természeti és ember alkotta táj szépségeit Környezetismeret, természetismeret (biológia, fizika, kémia) A tanulók: - fedezzék fel, hogy ők maguk is a természet részei - szeressék meg természetes és épített környezetüket - ismerjék meg a globális környezeti problémákat - ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel az ok-okozati összefüggéseket - ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat és legyenek képesek azok mérséklésére, megelőzésére - sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat - a tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód - ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatásokat (sugárzások, zaj, rezgés), tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit, a védekezési lehetőségeket - ismerjék meg az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat - mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni - rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel - legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére Ének-zene

80

A tanulók: - ismerjék fel a természeti, illetve művészeti szépség rokonságát - ismerjék meg a természet zenei ábrázolásainak módjait - fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban - vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő erejét - fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni Rajz és vizuális kultúra A tanulók: ismerjék fel a természeti és művészeti szépség rokonságát ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére, tudjanak példákat a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira kutassanak fel, ismerjenek meg helyi népi építészeti emlékeket legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését Technika, életvitel A tanulók: - ismerjék és használják a természetes anyagokat - ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát - ismerjék a tevékenységhez kapcsolódó higiéniai követelményeket, és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni A tanulókban: - erősödjön meg az ökológiai szemlélet - alakuljon ki a munkafegyelem

81

10.7. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGEI Terepi - tanulmányi kirándulások - tábor - akadályverseny - városismereti játék - tanösvény - iskolakert - „Perint-parti séták” „Akciók” - vetélkedők - pályázatok - faültetés - kutatómunka „Látogatás” - múzeum - állatkert - botanikus kert - szeméttelep - szennyvíztisztító - nemzeti park Szakkör - drámapedagógia - kerámia témanap, témahét → faliújság készítés, iskolarádió. Napközi otthon - kézműves foglalkozások → főként természetes anyagokkal, építve a népi mesterségek hagyományaira - klubdélutánok, előadások a környezeti nevelés témaköréből - vetélkedők - rajzpályázat - faliújság készítő pályázat - szabadidőben megoldhatóan „látogatások”, „akciók”

82

10.8. MÓDSZEREK A környezeti nevelés céljainak eléréséhez az alábbi módszereket lehet alkalmazni: - elkerülhetetlen az ismeretek szóbeli közlése, a vizuális jelek, egyéb informatikai eszközök használata - hivatkozás hasonlóságokra, példák felsorolása, magyarázat, megbeszélés, kölcsönös kérdésfeltevés - gyakori ismétlés - problémafelvetés - heurisztikus, önálló gondolkodást felkeltő beszélgetés, vagy szituáció teremtése - feladatlapok megoldása (egyénileg, csoportosan, vagy differenciáltan) - mérés, egyszerű kísérletek elvégzése (porszem-számlálás, vízminőség vizsgálata) - szituációs- és szerepjátékok (pl. párbeszédes szituációs gyakorlat, meggyőzés különböző szerepekben) - gyermekfórum - morfológiai megállapítások, tulajdonságok mellé rendelt irodalmi és képzőművészeti alkotások elemzése - vita - riport készítése - problémamegoldás improvizálással - cselekvő kifejezésmód dramatizálással, bábozással, rajzzal, szobrászkodással - drámapedagógia alkalmazása (pl. mozdulat, hangutánzás stb.) - projekt - kötetlen célirányos tevékenység - kiállítás (tollgyűjteményből, szennyező tárgyakból stb.) - bekapcsolódás állatgondozásba (lovardában, kiállításoknál a „zöld sarok”-ban) - zöld felületek növényeinek, állatainak megismerése, ápolása, élőhely fenntartása (téli madáretetés) - kerti és takarítási munkálatok Globális környezeti problémák tornyosulnak fölénk (az ózonpajzs elvékonyodása, általános felmelegedés, túlnépesedés, a környezet leépülése, az élő fajok rohamos eltűnése, stb.). A pedagógiai, így a környezeti nevelés jelentősége, hogy az emberi erőforráshoz, a legérzékenyebb és legerőteljesebb tényezőhöz fordul és így próbál alternatívákat találni a válság megoldására. „Mindenki próbáljon meg saját maga körül tenni valamit, és a dolgok javulni kezdenek.” Schumacher

83

11. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK Az iskola mindenben megfelel - az objektív tárgyi feltételeket figyelembe véve - annak, hogy a programot végrehajtsa. Elegendő tanterem, gyakorlati műhely, tornaterem, stb. áll rendelkezésre és ezekben az előírt bútorzat is adott. Minden osztályteremhez megfelelő számú szekrény és polc tartozik. A folyosókon lévő beépített szekrények megfelelő elhelyezést nyújtanak a tanulók ruházatának. Az oktató, nevelő, fejlesztő munka alapvető eszközei, felszerelések adottak, de az évek során folyamatosan elhasználódtak, régiek, rossz állapotúak, cseréjük szükséges. A bútorzaton túli alapfelszerelésben előírtak közül hiányzik még 3 db CD lejátszós magnó és a könyvtárhoz szolgáló számítógép és nyomtató. Ezek biztosításán túl megvizsgáltuk azokat a speciális szükségleteket, amelyeket az új program az alapfelszerelésen kívül igényel. Az iskola sajátos feladatait számba véve a speciális oktatást segítő eszközök, felszerelések beszerzését tartjuk fontosnak. Mindenképpen többletként jelentkezik az informatika tantárgy (7-12. o. és a modulok) alapfelszerelése. Emellett még a technika tantárgy oktatásához van szükség az alapfelszerelést meghaladó eszközökre. A korszerű kommunikációs eszközök beszerzése érdekében a profilba vágó pályázatokat figyelemmel kísérjük, és több-kevesebb sikerrel pályázunk is. Ehhez továbbra is a fenntartó szakértői segítségét, támogatását kérjük. Mindezek figyelembevételével a program megvalósításához felszereltségünk hiányos, a meglévők is amortizálódtak, régiek, rossz állapotúak. A meglévő eszközök folyamatos karbantartásának megoldása is problémát okoz az anyagi erőforrások hiánya miatt. A korszerű és minőségi fejlesztő munka újabb speciális eszközök beszerzését is szükségessé teszi. 11.1. ELVEK -

-

-

Tanévente a belépő évfolyamok szükségletét tesszük első helyre. Pályaorientáció és a szakmai előkészítés, valamint a szakmai vizsgára való felkészítés eszköz- és felszerelés szükségletének figyelembe vétele kiemelt helyen szerepel. A gazdaságosság, takarékosság figyelembevételét fontosnak tartjuk. Lehetőleg természetes alapanyagú eszközöket szerzünk be. Pályázati lehetőségekkel élni kívánunk.

84

11.2. CÉLOK -

-

Az oktató-nevelő munkához szükséges kellő számú, korszerű, speciális eszköz beszerzése. Növelni a felelősségérzetet az eszközök megóvását tekintve. Tanulóink és az iskola dolgozói számára elérhetővé tenni az INTERNET használatát. Karbantartási munkák belső erőből való megoldására törekvés.

11.3. FELADATOK -

-

Éves beszerzési terv összeállítása a munkaközösségek véleménye ismeretében. Pályázatok írásával hozzájárulni az eszközök és felszerelések fejlesztéséhez, beszerzéséhez. A gyakorlati ismeretek és a szakiskola szakmai tantárgyainak tanításához a szükséges anyagok és kellékek biztosítása. A saját készítésű eszközökhöz anyag biztosítása a nevelőknek.

85

11.4. AZ EGYES TANTÁRGYAK AZ ALÁBBI ESZKÖZT ILLETVE FELSZERELÉST IGÉNYLIK A 11/1994. (VI. 8.) MKM. RENDELET 7. SZÁMÚ MELLÉKLETE ALAPJÁN. Megjegyzés: Hiányzik az a készlet, amely mellett a beszerzés évét feltüntettük. TANTÁRGY Magyar nyelv és irodalom

Matematika Környezetismeret Történelem

Természetismeret Természetismeret Biológia-Egészségtan Természetismeret Fizika-Kémia Földrajz Életvitel- és gyakorlati ismeretek

Rajz- és kézművesség Ének-zene

Testnevelés-sport Informatika Értelmileg akadályozott tanulók csoportjai

Autista csoport

IGÉNY Szemléltető eszközállomány, könyvek, táblák, hanganyagok. Meixner féle hívóképek. Betű, betűsínek nagy méretben (tanári példány) Zsebszámológép 7-12. évfolyam (80-90 db) Manipulatív eszközök (mini-matt készlet) Szemléltető eszközállomány. Tanulói manipulatív eszközök. Terepasztalt benépesítő készlet. Szemléltető eszközállomány. Térképek. Videó anyag. Tablók, könyvek. Szemléltető eszközállomány. 1 db terepasztal. Tablók. Mikroszkóp. Fénytani eszközkészlet. Elektromos eszközkészlet. Kísérletezéshez használatos kémiai eszközök. Szemléltető eszközállomány. Térképek, tablók, videók, könyvek. Eszközállomány. (szerszámok, építődobozok) Mosógép, porszívó, vasaló, vasalóállvány, egyéb háztartási kisgépek, mikrohullámú sütő. Hűtőszekrény. A szükséges eszközök adottak. Hangszerek minimális mennyiségben adottak. Színkották, hangkazetták, CD-k. Szintetizátor. 4 db tornapad, 8 db zsámoly, 4 db ugrószőnyeg, 1 db dobbantó, 1 db ugróasztal, 1 db ugrószekrény 8 db munkaállás 2 db CD-s magnetofon. Hangszerek. Ayres- terápiás eszközök. CD-s magnetofon.

86

A SZÜKSÉGLET ÉVE

2005/2006. 2005/2006. 2005/2006. 2005/2006. 2005/2006. 2005/2006. 2005/2006. 2005/2006. 2005/2006. 2005/2006. 2006/2007. 2005/2006. 2005/2006. 2005/2006. 2005/2006. 2005/2006. 2005/2006.

2005/2006. 2005/2006. 2005/2006. 2005/2006. 2005/2006. 2005/2006. 2005/2006. 2005/2006.

11.5. MODULOK SZÜKSÉGLETE MODULOK

IGÉNY

SZÜKSÉGLET ÉVE

Tánc és dráma

Bábok, hangkazetták, CD lemezek

2005/2006.

Honismeret Médiaismeret Informatika

Tablók, videokazetták 2 db televízió, 2 db videómagnetofon. A korábban jelzettek alapján teremthető meg a feltétel.

2005/2006. 2005/2006.

11.6. EGYÉB TERÜLETEK Szakkörök

Könyvtár

Anyagszükségletük kielégítése az éves beszerzési keretből történik. Bábkészlet. 1 db szabad polc 100000 Ft-os éves beszerzési keret a folyamatos fejlesztéshez (kézikönyvek, ajánlott tanári segédletek). Számítógép, nyomtató. Feltételek biztosítottak.

Orvosi egészségügyi ellátás Dolgozók Megfelelő öltözők, tisztálkodási eszközök, szociális védőeszközök biztosítottak. ellátása

87

2005/2006. 2005/2006. 2005/2006. 2005/2006.

11.7. A SZAKISKOLA ESZKÖZIGÉNYE TANTÁRGY Magyar nyelv és irodalom

Történelem Természetismeret Biológia-Egészségtan Természetismeret – Kémia Természetismeret – Fizika Földrajz Szakmai előkészítő és szakmai alapozó

Informatika

Idegen nyelv Szakmai elméleti tantárgyak

Szakmai gyakorlat

IGÉNY Életrajzi irodalom pótlása. Kötelező irodalom bővítése. Kötelező olvasmányok videofelvételeinek pótlása. Képanyag (írók, költők képsorozat) bővítése. Térképek. Tablók, videofilmek az újkori történelemről. Uniós anyagok bővítése Tematikus tablók. Preparátumok beszerzése. Oktatófilmek. Laboratóriumi eszközök. Tablók, oktatófilmek. Fénytani eszközök. Hőtani eszközök. Tablók, oktatófilmek. Szakkönyvek bővítése. Új világtérkép. Oktatófilmek. Éggömb. A gyakorló konyha felszerelésének felújítása, korszerűsítése (tűzhely, szekrény, eszközök). A karbantartási munkálatokhoz a hiányzó eszközök beszerzése. A korábban jelzettek alapján teremthető meg a feltétel. Tananyaghoz kapcsolódó oktatóprogramok beszerzése. Internet hozzáférés. Tablók, szótárak beszerzése. Diasorozatok növényekről, termesztőberendezésekről, gépekről. Oktatófilmek a technológiai folyamatokról. Faliképek a főbb rendszertani egységekről, a növény részeiről. Kór-és kárkép gyűjtemény. Engedélyezett növényvédő szerek jegyzéke. Videofilmek a növényvédő szerek felhasználásáról, tárolásáról, gépekről, fizikai foglalkozási ártalmakról, higiéniáról, környezetszennyezésről és környezetvédelemről. Szakmai folyóiratok, szakkönyvek, kereskedelmi ügyletekhez alkalmazott bizonylatok. A Herman Ottó Kertészeti Szakközépiskola és Kollégium biztosítja a megfelelően felszerelt tanműhelyt, gépműhelyt és növényanyagot.

88

A SZÜKSÉGLET ÉVE 2005/2006. 2005/2006. 2005/2006. 2005/2006. 2005/2006. 2005/2006. 2005/2006. Folyamatosan 2005/2006.

2005/2006. 2005/2006. 2005/2006. 2005/2006. 2005/2006. 2005/2006.

2005/2006. 2005/2006.

12. A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI 12.1. ALAPELVEK A minőségfejlesztés alapvető értéke a partnerközpontúság. E tevékenység sajátossága, hogy megnyitja a lehetőséget az intézmény közvetlen és közvetett partnerei számára, hogy igényeik, elvárásaik, elégedettségük megfogalmazásával befolyásolhassák az intézmény működését. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei a fentiek alapján a partnerközpontú iskola megvalósítása felé mutatnak. Ennek érdekében alapelveink: − Iskolánk valamennyi tanulója részére biztosítjuk annak lehetőségét függetlenül fejlődésbeli elmaradásának mértékétől, lakhelyétől, szülei anyagi helyzetétől, etnikai hovatartozásától -, hogy minőségileg garantált, különleges bánásmódot biztosító iskolai nevelésben részesüljön, amelynek során az önmagához mért legmagasabb szintre juthat el. − Az oktató, nevelő, fejlesztő munka színvonalát, hatékonyságát a szülők, a fenntartók és a központi oktatásirányítás számára láthatóvá tesszük. Ezzel párhuzamosan arra törekszünk, hogy a partneri visszajelzések alapján folyamatos korrekciót hajtsunk végre a szükséges területeken. − A közvetlen és közvetett partnerek igényei között dinamikus egyensúly megteremtésére és fenntartására törekszünk. E folyamat során építünk saját intézményi hagyományainkra és erősségeinkre, amelyek segítségével könnyebben kezelhetők a felmerülő egyéni igények, ill. ezek kritikátlan kiszolgálása, elhamarkodott lépések megtétele. 12.2. CÉLOK − Az intézményen belüli kommunikáció javítása. − Átlátható irányítási elvek megjelenése, a feladat és felelősség megosztása, valamint a döntéshozatal rendjének kialakítása. − A partnerekkel történő párbeszéd és kapcsolat hatékonyságának növelése érdekében a partnerigény - és elégedettségmérés formális rendszerének kialakítása. − Az önértékelés iránti belső igény ébresztése. − Kapcsolatok bővítése a szülőkkel. − Szakemberek bevonása a pedagógiai folyamatba.

89

12.3. FELADATOK A fejlesztés a jelenlegi gyakorlat jobbításával, bizonyos változtatásával és új elemek beemelésével jár együtt. Mindez szemléletváltást tételez fel. Átgondoltság, nyugodt ütem, a teljesíthető feladatok megjelölése nélkülözhetetlen a biztonságérzet megtartása érdekében. Ezek az alábbiak: − A munkatársak bevonása a fejlesztési feladatokba. − A team-munkára való felkészülés (továbbképzéseken). − A nem pedagógus munkakörben dolgozók bevonása. 12.4. KAPCSOLATTARTÁS A pedagógiai programban megfogalmazottak végrehajtása csak akkor lehet eredményes, ha a teljes tantestületre a közös döntések kötelező vállalása lesz jellemző. A hatékony oktató-nevelő munka, követelmények egységes érvényesülése érdekében kiemelt fontosságúnak tartjuk a pedagógusok egymás közötti kapcsolattartását. 12.4.1. Iskolán belüli: − Párhuzamos osztályban tanítók − Osztályfőnökök - napközis nevelő − Osztályfőnökök - szaktanár − Napközis nevelő - szaktanár − Szaktanárok − Osztályfőnökök- gyógypedagógiai asszisztensek − Munkaközösség vezetők - munkaközösség tagok − Munkaközösség vezetők − Osztályfőnökök - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős − Osztályfőnökök - diákönkormányzat vezető Főbb területei: − A tanulócsoportot és az egyes tanulót érintő napi események (fegyelmezési következetlenségek, késések, hiányzások stb.) megbeszélése. − Tanulmányi előmenetel, neveltségi szint fejlődésének elemzése, értékelése. − Tervezés, értékelés, módszerek közös kidolgozása. − Információk átadása. − Adminisztrációs és dokumentációs fegyelem értékelése.

90

12.4.2. Szülőkkel való együttműködés A tanuló pontos megismeréséhez feltétlenül szükség van a szülők tapasztalatainak, véleményének megismerésére, mert ezek is az oktató-nevelő folyamatot segítik. Ennek érdekében a szülő bevonása a fejlesztés folyamatába mindvégig lényeges és fontos feladatunk. A pedagógiai folyamat eredményességéhez szükséges együttműködési formák közül a legfontosabb tehát a szülők és a pedagógusok közötti kapcsolat, melybe szakemberek bevonása is szükséges. Ennek megvalósítási lehetőségei: Szülői értekezlet, fogadóóra, nyílt napok: ez a fajta együttműködés a legelterjedtebb, melyeket alkalmazva a szülő – az állandó tájékoztatás következtében – partner gyermeke problémáinak közös megoldásában. Szülők klubja: kötetlen beszélgetés keretében a szülő elmondhatja a gondjait, melynek megoldására segítséget kaphat. Közös esetmegbeszélések: amelyek keretében szakemberek (pszichológus, orvos, védőnő, stb.) bevonásával keresünk megoldást az adott problémára szülőkkel együtt. Tanácsadás: előadások formájában az érdeklődő szülőknek szakemberek tartanak foglalkozásokat, tájékoztatókat. Intézményünkben szülői közösség működik, amely önálló munkaprogrammal rendelkezik. Üléseire az intézményvezetőt, vagy helyettesét meghívja, így a kapcsolattartás biztosított. Valamennyi osztály szülői megbízottat választ, akik a szülői közösség felé javaslattételi joggal rendelkeznek az adott osztályközösség problémáit illetően. A munkaterv szerinti találkozásokon túl az intézmény legalább évi két alkalommal szülői értekezletet szervez, mely az intézmény egészére kiterjed, s témáját az éves munkatervekben határozza meg. A szülői közösség jogait az SZMSZ tartalmazza. Az elégedettségi vizsgálatok ütemezése és lebonyolítása, valamint partnereink a Minőségirányítási programban szerepelnek.

91

II. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE

92

1. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 1.1. TANULÁSI SZERVEZETEK A TANULÁSI ALAPIDŐRE A helyi tanterv legfontosabb része az alapidőre megállapított osztályokra szóló óraterv. A táblázatban megjelenített óraterv ismeretében az osztályokat a Közoktatási Törvényben megadott létszámhatárokkal kívánjuk hagyományos formában működtetni. Prognosztizálható, hogy az 1-10. évfolyamon egy - egy osztály lesz. Az osztályok szervezésénél nem kívánunk differenciálni, miután egységes programot valósítunk meg. Csoportbontásra az informatika órákon kell biztosítani az időkeretet, melyet a tárgy jellege megkíván. A kötelezően igénybe vehető rehabilitációs és habilitációs foglalkozások minden esetben egyénileg, vagy kiscsoportban történnek. A csoportszervezés elve az azonos részterületen jelentkező hiányosság. Minden más tantárgynál és műveltségi területnél a hagyományos osztálykereteket kívánjuk működtetni. Párhuzamos osztályok megléte esetén - szülői kérésre - a tanuló engedély alapján átkérhető egyik osztályból a másikba, melyet az igazgató engedélyez. Ez esetben is törekedni kell az arányos létszámokra. A speciális szakiskolai évfolyamokon a szakmai alapozó és előkészítő tantárgyak illetve informatika oktatásában csoportbontásra kerül sor a lehetőségeknek és igényeknek megfelelően, a létszámtól függően.

93

1.2. HELYI TANTERVI ÓRATERV Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Természetismeret - Biológia, Egészségtan Természetismeret – Fizika Természetismeret - Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és kézművesség Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tantervi modulok Tánc és dráma Ismerkedés az informatikával Hon- és népismeret Médiaismeret Kötelező óraszám Tényleges heti óraszám (Nem kötelező, választható órával) 52. § (6.) Habilitáció, rehabilitáció (15 %) Teljes felhasznált óraszám

1 2

Az évfolyamok óraszámai 3. 4. 5. 6. 7 7 5,5 5 2* 2*

7 -

2. 7 -

4 2 -

4 2 -

4* 2 -

4,5* 2 -

4,5* 2♦ -

4* 2● -

4 1(1) 1,5

4 1(1) 2

-

-

-

-

-

-

1,5

2

1 3 ●+ -

1 3 ●+ -

1 1 2

1 2 2

1* 1 3

2♦ 1 1 3

2♦ 1 1 3,5

2♦ 1 1 3,5

4●♦ -

4●♦ -

4♦ -

3♦ 1♦

3♦ 1

3♦ 1

3♦ 1

3♦ 1

-

-

0,5

0,5

0,5 0,5

0,5

0,5 -

-

20 21

20 21

20 21

22,5 22,5

0,5 22,5 23

0,5 22,5 24

0,5 25 27

0,5 0,5 27,5 28

3

3

3

3,5

3,5

3,5

4

4

24

24

24

26

26,5

27,5

31

32

1.

7. 5* 2,5*

8. 5* 2,5*

Jelmagyarázat: (-) Csoportbontásra felhasználva. + Tananyag összevonás 1-2. évfolyam rajz és kézművesség és az életvitel és gyakorlati ismeretek tantárgynál (integrált tantárgy). ♦ Szabadon tervezhető óraszám felhasználása • Nem kötelező-választható időkeret terhére felhasználva: 1-2. évf. rajz és kézművesség, életvitel és gyakorlati ismeretek 0.5 ó. 1-2. évf. testnevelés 0.5 óra. 6. évf. természetismeret 0.5óra.

94

3 A modulok beépítése: Tánc és dráma: 0.5 óra ének-zene 5. évf. 4 0.5. óra magyar nyelv és irodalom 7. évf. Informatika: 0.5 óra matematika 3-6. évf. Hon és népismeret:0.5 ó. történelem és társadalmi ismeretek 5-8. évf. Médiaismeret: 0.5 óra magyar nyelv és irodalom 8. évf. Párhuzamos osztályok esetén a heti tényleges óraszámot és a rehabilitációra biztosított időkeretet annyival szorozzuk, ahány osztály az adott évfolyamon működik. 1.2.1. Helyi tantervi óraterv a speciális szakiskola 9-10. évfolyama számára

Tantárgyak

Az évfolyamok óraszámai 9. 10. 4 4 2 2

Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret – BiológiaEgészségtan Természetismeret – Fizika Természetismeret - Kémia Földrajz Szakmai előkészítő ismeretek Szakmai alapozó ismeretek Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kötelező óraszám 52.§.(6) Habilitáció, rehabilitáció (15 %) Teljes felhasznált óraszám

2 3 2 (2) 1

2 3 2 (2) 1

2,5

2,5

1,5 6 (6) 0 2,5 1 27,5 4

1,5 0 6 (6) 2,5 1 27,5 4

39,5

39,5

Jelmagyarázat: (-) Csoportbontásra felhasználva. A 8 óra többlet a csoportbontás miatt adódik a 31,5-hez képest.

95

1.2.2. Helyi tantervi óraterv a speciális szakiskola 11-12. évfolyama számára Tantárgyak

Az évfolyamok óraszámai 11. 12. 1 1 2 2 1 2 1 -

Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Társadalmi ismeretek és életvitel Munka-, környezet-, és tűzvédelmi ismeretek Kereskedelmi alapismeretek Gazdasági alapismeretek Általános kertészeti ismeretek Dísznövénytermesztés Műszaki ismeretek Informatika Idegen nyelv Szakmai gyakorlat Kötelező óraszám Tényleges heti óraszám (nem kötelező, választható órával) 52. § (6.) Habilitáció. Rehabilitáció (15 %) Teljes felhasznált óraszám

2 3 1 2 (2) 2♦ 21 35 36

1 1 4 1 ♦ 2 (2) 2♦ 21 35 37

4

4

42

43

Jelmagyarázat: (-) Csoportbontásra felhasználva ♦ Szabadon tervezhető óraszám felhasználása A két óra többlet a csoportbontás miatt adódik.

96

1.3. TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMOK A TELJES KÉPZÉSI IDŐRE AZ ÉVFOLYAMOKHOZ RENDELTEN Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ism. Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Természetismeret – Biológia Egészségtan Természetismeret – Fizika Természetismeret – Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és kézművesség Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Osztályfőnöki Idegen nyelv Szakmai előkészítő ismeretek Szakmai alapozó ismeretek Évfolyamok tanévi óraszáma

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Össz.

259

259

259

259

203

185

185

185

1794

-

-

-

-

74

74

92

92

332

148 74 -

148 74 -

148 74 -

166 74 -

166 74 -

148 74 -

148 37 55

148 37 74

1220 74 296 148 129

-

-

-

-

-

-

55

74

129

37 111

37 111

37 37

37 74

37 37

74 37 37

74 37 37

74 37 37

222 296 481

-

-

74

74

111

111

129

129

628

148

148

148

111

111

111

111

111

999

-

-

-

37 -

37 -

37 -

37 -

37 -

185 -

-

-

-

-

-

-

-

-

-

777

777

777

832

850

888

997

1035

6933

97

1.3.1. TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMOK A TELJES KÉPZÉSI IDŐRE AZ ÉVFOLYAMOKHOZ RENDELTEN A SPECIÁLIS SZAKISKOLÁBAN Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ism. Matematika Informatika Természetismeret – Biológia Egészségtan Természetismeret – Fizika Természetismeret – Kémia Földrajz Testnevelés és sport Osztályfőnöki Idegen nyelv Szakmai előkészítő ismeretek Szakmai alapozó ismeretek Társadalmi ismeretek és életvitel Munka-, környezet-, és tűzvédelmi ismeretek Kereskedelmi alapismeretek Gazdasági alapismeretek Általános kertészeti ismeretek Dísznövénytermesztés Műszaki ismeretek Szakmai gyakorlat Nyári összefüggő gyakorlat Évfolyamok tanévi óraszáma

9.

Az évfolyamok óraszámai 10. 11. 12. Összesen

148

148

-

-

296

74

74

-

-

148

111 74 37

111 74 37

74 -

70 -

222 292 74

92

92

-

-

184

55 92 37 74 222

55 92 37 74 -

74 37 74 -

70 35 70 -

110 328 146 292 222

-

222

-

-

222

-

-

37

70

107

-

-

37

-

37

-

-

-

35

35

-

-

74

35 -

35 74

-

-

111 37 777 70

140 35 735 -

251 72 1512 70

1016

1016

1402

1295

4729

98

1.4.

HELYI

TANTERVI

ÓRATERV

AZ

ÉRTELMILEG

AKADÁLYOZOTTAK SZÁMÁRA Évfolyamok Tantárgyak Olvasás-írás előkészítése Olvasás-írás elemei Beszédfejlesztés és környezetismeret Társadalmi ismeretek és gyakorlatok Számolás-mérés előkészítése Számolás-mérés elemei Önkiszolgálás Életvitel és gondozási ismeretek Ábrázolás-alakítás Ének-zene Játékra nevelés Mozgásnevelés Testnevelés Környezet és egészségvédelem Kötelező óraszám 52.§ (6.) Habilitáció, rehabilitáció (15%) Tényleges heti óraszám

1. 2 0 4

2. 2 0 4

3. 0 3 4

4. 0 4 4

5. 0 4 3

6. 0 4 3

7. 0 5 0

8. 0 5 0

0

0

0

0

0

0

2

2

2

2

0

0

0

0

0

0

0 2 0

0 2 0

2 2 0

4 0 2,5

4 0 3

4 0 3

3 0 5

3 0 5

2 2 3 3 0 0

2 2 3 3 0 0

2 2 2 3 0 0

2 2 0 4♦ 0 0

2 2 0 4♦ 0 2

2 2 0 4♦ 0 2

4♦ 2 0 0 4♦ 2

4♦ 2 0 0 4♦ 2

20 3

20 3

20 3

22,5 3

22,5 3

22,5 3

25 4

27,5 4

23

23

23

25,5

27

27

30

31,5

Jelmagyarázat: ♦ Szabadon tervezhető órák felhasználása: 1 óra Mozgásnevelés 4-6. évf. 1 óra Ábrázolás 7-8. évf. 1 óra Testnevelés 7-8. évf. Az értelmileg akadályozott tanulók fejlesztése az Irányelvekben megjelölt témakörökből és tantárgyakból egyéni fejlesztési terv alapján történik, a hármas összevonásra való tekintettel. A csoport gyógypedagógiai asszisztens bevonásával működik, kizárólag délelőtti foglalkozásokkal. Az egyéni fejlesztés, minden tanévben a szeptember 30-ig történő diagnosztikus felmérésre épül. A helyi sajátosságok is ebben jelennek meg. A rendkívül heterogén képességek miatt a klasszikus évfolyam szintű foglalkozás nem alkalmazható. A rehabilitációs foglalkozások is az egyéni fejlesztés szolgálatában állnak. Kiegészítő terápiaként a gyógy-úszás és a gyógy-lovaglás szerepel. A mozgásneveléshez alkalmazzuk az AYRES terápiát is.

99

1.5. HELYI TANTERVI ÓRATERV AZ AUTISTA TANULÓK SZÁMÁRA Tantárgyak Olvasás-írás előkészítése Olvasás-írás elemei Környezetismeret Környezet- és egészségvédelem Számolás- mérés előkészítése Számolás- mérés elemei Önkiszolgálás Életviteli és gondozási ismeretek Ábrázolás- alakítás Ének-zene Játékra nevelés Mozgásnevelés Testnevelés Informatika Kötelező óraszám

Az egyes évfolyamok óraszámai 3. 4. 5. 6. 4 4 4 4 3 4 4 4 -

1. 3 3 -

2. 3 3 -

7. 4 3

8. 4 3

2

2

-

-

-

-

-

-

3 -

3 -

2 3 -

4 3

4 4

4 5

3 7

3 7

2 2 2 3 20

2 2 2 3 20

2 2 2 3 1 22

2 2 3 1 23

2 2 3 1 24

2 2 3 1 25

3 2 3 2 27

3 2 3 2 27

A kis létszámú, összevont autista csoport órafelhasználása: - óratervi fejlesztésre 20 óra - habilitáció, rehabilitáció 5 óra Tényleges heti óraszám 25 óra. 1.6. A TANÓRÁN KÍVÜL SZERVEZETT FOGLALKOZÁSOK Foglalkozások Klubok, szakkörök Logopédia Összesen

1. 4 3

2. 4 3

Évfolyamok heti óraszámai 4. 5. 6. 7. 8. 1 2 2 2 2 4 4 4 4 6 6 2 2

3. 1 4 4

9. 1 1

10. 1 1

Össz. 12 24 36

1.7. AZ IGÉNYBEVETT ÉS LEHETSÉGES ÓRASZÁMOK KIMUTATÁSA Helyi tantervre előírt heti óraszám: 1-12. évf. : 305 óra 52.§ 6. Bekezdés (rehabilitáció)15% 46 óra 52.§ 7. Bekezdés 10-25-30-45% 64 óra 52§ 10. Bekezdés 5% 18 óra 1. melléklet - 5% 18 óra II. 7. pont _____________ Összes lehetséges: 451 óra

100

Párhuzamos osztályokra is számítva (5-8.o.):

566

óra

Ténylegesen tervezett felhasználás: Tanórán kívüli Órakedvezmény (osztályfőnöki, Munkaköz. vezető, közalk., szaksz.)

501 36

óra óra

29 566

óra óra

Az értelmileg akadályozott tanulócsoportban az alapóraszámot és 15% rehabilitációs tevékenységre szánt órát számoltunk fel: - 1. tanulócsoportban 23 óra - 2. tanulócsoportban 26 óra - 3. tanulócsoportban 27 óra A napközis csoportok hagyományos rendszerben működnek. Jelenleg hét csoport van, melyből 4 alsós és 3 felsős. A törvényben biztosított óraszámot használjuk fel. 3 x 22.5 óra = 67,5 óra 4 x 15 óra = 127,5 óra 195 óra Az óraszámok az egyes csoportoknál az adott időkeret felhasználásán belül átcsoportosíthatók a nyitvatartási igények ismeretében.

101

2. HELYI TANTERVEK AZ EGYES TANTÁRGYAKHOZ Intézményünk a tanulásban akadályozott tanulók oktatásához az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Gyakorló Iskolája által a kerettantervre és az új Irányelvekre épülő programját alkalmazza azzal, hogy egyes tantárgyak tantervében dőlt betűvel jelenik meg az iskolánk által módosított - beépített tartalom. A szakiskola 9 – 10. évfolyamának helyi tanterveit az iskola pedagógus közössége dolgozta ki, a 11 – 12. évfolyam a Nemzeti Szakképzési Intézet adaptált tantervei alapján dolgozik. Az értelmileg akadályozott tanulók fejlesztését a 23/1997. (VI. hó 4.) MKM számú rendelet V. fejezetének 3. pontja által meghatározott Irányelvek alapján végezzük. Az autista csoport az OKI minősített tantervét használja. A tantervek az alábbiak: Magyar nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret Természetismeret Természetismeret - Biológia, egészségtan Természetismeret - Fizika - Kémia Földrajz Történelem és társadalmi ismeretek Ének-zene Rajz és kézművesség Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Osztályfőnöki Informatika Idegen nyelv Szakmai előkészítő ismeretek Szakmai alapozó ismeretek Társadalmi ismeretek és életvitel Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek Kereskedelmi alapismeretek Gazdasági alapismeretek Általános kertészeti ismeretek Dísznövénytermesztés Műszaki ismeretek

1-10. évf. 1-10. évf. 1-4. évf. 5-6. évf. 7-10. évf. 7-10. évf. 6-10. évf. 5-10. évf. 1-8. évf. 1-8. évf. 3-8. évf. 1-12. évf. 1-12. évf. 9-12. évf. 9-12. évf. 9. évf. 10. évf. 11-12. évf. 11. évf. 12. évf. 12. évf. 11. évf. 11-12. évf. 11-12. évf.

A tantervek a Pedagógiai Program mellékletében találhatók.

102

2.1. KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK A TANTÁRGYAK TANÍTÁSA SORÁN Iskolánk, tartalmi-tantervi munkájának szabályozására az oktatásügy legmagasabb szintű dokumentumát a NAT-ot alkalmazza. E dokumentum elvi és szemléleti megalapozást ad úgy, hogy az iskola autonómiája nem sérül. A NAT összefoglalja az elsajátítandó műveltség alapjait, tartalmazza a kerettanterveket, melyre helyi tanterveinket alapoztuk. Helyi tantervünket kész tantervek, oktatási programok és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvei és vizsgaszabályzatok alapján állítottuk össze, figyelembe véve a helyi adottságokat, sajátosságokat és igényeket. Az előkészítő szakiskolai évfolyamok helyi tantervét az iskola nevelőközössége önállóan dolgozta ki. A nevelés-oktatás közös értékei A NAT szellemiségét több törvény határozza meg, melynek értékrendi súlypontjai a következők: - demokratizmus - humanizmus - az egyéniség tisztelete - alapvető közösségek együttműködése - esélyegyenlőség - szolidaritás, tolerancia. Ezeket az értékeket oktató-nevelő munkánk során figyelembe kell venni. Erre a közös alapra épül intézményünk rendkívül sokféle, differenciált tevékenysége. Lehetőséget biztosít a fenntartó a szülők, a tanulók, a pedagógusok törekvéseinek érvényesítésére és kibontakoztatására. Az egységes alapokra épülő differenciálás A helyi tantervek készítésekor arra törekedtünk, hogy a képességfejlesztés módjai sokféle ismereten, azok változatos kombinációin alapuljanak. E differenciálás – iskolánk speciális adottságai miatt – még nagyobb hangsúlyt kap. Különböző színtereken – tanórán, tanórán kívül, iskolán kívül – folytatott tanulással, különböző tevékenységekkel, szervezett és spontán tapasztalatokkal szerzett képességeik hozzájárulnak tanulóink személyiségének minél teljesebb kibontakoztatásához. Ezt a folyamatot sajátos, speciális módszereinkkel, eszközeinkkel kívánjuk még sikeresebbé, eredményesebbé tenni.

103

Speciális elveink A fejlesztési feladatok meghatározásakor a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez kell igazodnunk. Munkánk során a következő elveket alkalmazzuk: - Az egyéni bánásmód elvét, amelynek során a tanulók esélyegyenlősége egyéni bánásmóddal, differenciált foglalkoztatással segíthető elő, melynek igazodnia kell adottságaikhoz, körülményeikhez. Figyelembe kell venni az eltérő képességű, tapasztalatú, érdeklődésű, egészségű, családi és társadalmi hátterű fiatalok sokféleségét. Nem csupán egyéniségük, jellemük fejlesztésére, önállóságuk, felelősségtudatuk és függetlenségük megélésére kell nevelni a tanulókat, hanem a különbözőségek elfogadására, megértésére is. - A feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van. - Sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése. - Differenciálás, egyéni segítség biztosítása, a tanulók önmagukhoz viszonyított fejlődési ütemét figyelembe véve. Kiemelt fejlesztési feladatok Tanulóink képességeinek kialakításához, erősítéséhez szükséges fejlesztési feladatok ösztönzőleg hatnak az oktatás-nevelés folyamatára. Helyi tantervünk teret biztosít a színes, sokoldalú fejlesztésnek, tanulásnak, játéknak a munkának. Erősíti tanulóink önismeretét, koordinációs készségét, akaratát növeli. Emellett hozzájárul szokásaik, értékrendjük kialakításához, életmódjuk helyes irányba tereléséhez. Helyi tantervünk tehát olyan feladatokat határoz meg, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére vonatkozó speciális eljárásokat. Ezek a kiemelt fejlesztési feladatok oktatónevelő munkánk valamennyi elemét áthatják, elősegítik a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét. Fejlesztési feladatok - Énkép, önismeret. - Hon- és népismeret. - Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra. - Környezeti nevelés. - Információs és kommunikációs kultúra. - Tanulás. - Testi és lelki egészség. - Felkészülés a felnőtt lét szerepeire.

104

2.1.1. Énkép, önismeret A személyiség fejlődésének legfontosabb összetevője. A tanulók énképének, önismeretének kialakulásához, erősítéséhez a megfelelő tanulási környezet biztosításával járulhatunk hozzá. Ez erősíti az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságukat. Ennek a nevelési értéknek a legfontosabb eleme a példaadás. A pedagógusok egyéni és testületi magatartása tükrözze és mintázza azt a közösségi értékrendet, amire a tanulókat nevelni akarjuk. Az erkölcsi értékek a mindennapi cselekvésekben alakuló szokások útján, s az értékek tudatosításával válnak a hétköznapi élet irányítására tartósan alkalmas jellemformáló erővé. Az erkölcsi magatartás formálása mellett az iskolának feladata a társadalmi együttélés viselkedési szabályainak megismertetése, és az ezek megtartására nevelés is. Az iskolai élet egésze épüljön a tanulók tevékenységére. Különös gonddal kell megtervezni a tanulás és a szabadidős tevékenységnek szükséges arányait, egyensúlyát. A tanulók tevékenységének szervezésében jelentős szerepe van a nevelői irányításnak. Fontos feladat ugyanakkor a tanulói önállóság kifejlesztése. A tanulók öntevékenysége terjedjen ki egész élettevékenységükre. A folyamatos, következetes nevelői ráhatások eredményeként tanulóink énképe és önismerete egyre stabilabbá, erősebbé válik. 2.1.2. Hon- és népismeret Elengedhetetlen követelmény, hogy a tanulók szerezzenek ismereteket nemzeti kultúránk sajátosságairól, értékeiről. Ismerjék történelmünk, a magyar tudomány kiemelkedő alakjait. Rendelkezzenek alapvető ismeretekkel a haza földrajzáról, irodalmáról és művészetéről. Vállalják a néphez, a hazához tartozást, viszonyuljanak pozitív attitűddel nemzeti jelképeinkhez, értékeinkhez, kisebb népcsoportjainkhoz. Törekedni kell arra, hogy harmonikus kapcsolat alakuljon ki a természeti és társadalmi környezettel. Az erre vonatkozó feladatainkat a Pedagógiai program 10. fejezetében határoztuk meg. 2.1.3. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Gyermekeink már az Európai Unió polgáraiként élik le felnőtt életüket. Ezért arra kell törekednünk, hogy olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal ruházzuk fel őket, amelynek birtokában – sajátos helyzetüket figyelembe véve – megtalálják helyüket az európai nyitott társadalmakban. Ezért tegyünk meg mindent, hogy tanulóink legyenek érdeklődőek, nyitottak az európai kultúra iránt, különös tekintettel a hazánkat környező országokra, a körülöttünk élő népekre. Viszonyuljanak pozitív módon a közös európai értékekhez. Szerezzenek elemi információkat az emberiség közös, globális, Magyarországot közelebbről érintő problémáiról és az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésekről. Ismerjék az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Ismeretszerzésükhöz tudják igénybe venni az írott sajtót, a vizuális ismerethordozókat, a médiát.

105

2.1.4. Környezeti nevelés A környezeti nevelés célja, hogy neveljük és tanítsuk a tanulókat a természetes és az épített környezettel való tudatos és harmonikus együttélésre, környezetbarát életvitelre. Feladata, hogy felkeltse a tanulók igényét a tiszta, egészséges környezet kialakítására, megóvására. A tanórán kívüli nevelés és az iskola a maga környezeti kultúrájával járuljon hozzá a környezetért felelős magatartás kialakításához. A környezeti nevelésre vonatkozó feladatainkat a Pedagógiai program 10. fejezete tartalmazza. 2.1.5. Információs és kommunikációs kultúra Az információs és kommunikációs kultúra a megismerést, az eligazodást, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálása, felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése. Kiemelt feladatnak tekintjük a megismerési képességek fejlesztése. Az enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek sikeres vagy sikertelen iskolai pályafutása döntően a megismerési, a gondolkodási képesség fejlődésétől, fejlesztésétől függ. A fejlesztésért felelős pedagógiai környezet és a szakember feladata, hogy az akadályozott vagy sérült funkciókat optimálisan fejlessze. A tanulóktól elvárható, hogy a megismerési és a gondolkodási képességük fejlődése érdekében munka és tanulási szokásokat sajátítsanak el. Legyenek képesek az adott tárgy (személy), jelenség és probléma kapcsán a mennyiségi adatok pontos észlelésére. Tudjanak egyszerre két vagy több forrásból érkező információra figyelni, a lényeges jegyeket, utasításokat kiválasztani. Legyenek képesek egyszerű összehasonlításra, osztályozásra, elemi problémák felismerésére, a tevékenységük tervezésére. A megfigyeléseiket, a megoldásaikat tudják szóban, írásban, rajzban megjeleníteni, kifejteni vagy modelleken, szerkezeteken értelmezni. A tapasztalati szintű műveleti képességeket tudják új helyzetben is alkalmazni. A kommunikációs kultúra fejlesztése hassa át az intézményes nevelés minden területét. Szolgálja a tankötelezettség elérésekor mutatkozó kommunikációs hátrányok fokozatos felszámolását. A tanulók kommunikációs kultúrájának fejlődése járuljon hozzá az önálló ismeretszerzéshez, a tudás gyarapodásához, az egyén szocializációjához, a társadalmi érintkezési formák birtoklásához, az audiovizuális információk lényegi üzeneteinek befogadásához, értelmezéséhez. Az információs és kommunikációs kultúra az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. 2.1.6. Tanulás A tanulás magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. Az eredményes tanulás a következőket foglalja magában: az előzetes tudást és tapasztalatokat, az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítését, az

106

emlékezet erősítését, a célszerű, sajátos, speciális rögzítési módszerek kialakítását, a gondolkodási kultúrát, az önművelés igényét, az alapkészségek kialakítását. Az eredményes tanuláshoz a tanulóknak rendelkezniük kell tanulási tapasztalattal, tanulási és munkaszokásokkal, módszerekkel, a sajátos szükségleteknek legjobban megfelelő tanulási technikákkal. Váljanak fokozatosan önállóvá a tanulásban. Tudjanak segítséget kérni és igénybe venni tanulási probléma esetén. Szerezzenek gyakorlatot, az önálló ismeretszerzést felnőttkorban is segítő intézmények használatában (könyvtár, színház, média). A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt számunkra is az ismeretátadásban. A pedagógus feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori- és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet gyermekeink új helyzetekben is képesek lesznek alkalmazni. 2.1.7. Testi és lelki egészség Intézményünkre nagy feladat és felelősség hárul tanulóink egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységünkkel szolgálnunk kell tanulóink egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Az iskola - személyi és tárgyi környezetével – segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. A testi és lelki egészség megóvása érdekében rendelkezzenek a tanulók az egészséget, a harmonikus életvitelt megalapozó szokásokkal, tevékenységekkel. Az iskolai élettér segítse a tanulókat abban, hogy a helyes szokások és beállítódások kialakításával folyamatosan fejlődjenek. Ismerjék a testi-lelki egészséget károsító szokásokat, tudatosan utasítsák el azokat. Részletes tennivalóinkat a Pedagógiai program 9. fejezetében fogalmaztuk meg. 2.1.8. Felkészülés a felnőtt létre A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Célunk, hogy tanulóink rendelkezzenek életkoruknak megfelelő ismeretekkel a munkavégzésről, a felnőttek által végzett tevékenységekről. A képességeik, adottságaik szerint választható pályákról, foglalkozási ágakról és a hozzá vezető utakról alakuljon ki reális elképzelésük a valóság és a vágyak összhangjában. Legyen ismeretük a pályamódosítás eseti szükségességéről. Fejlődjön önismeretük, önelfogadásuk. Törekedjenek a kitartó munkavégzésre, tegyenek erőfeszítéseket a pályacéljaik eléréséért az életkoruknak és lehetőségeiknek megfelelően. A speciális szakiskolai évfolyamoknak kiemelt szerepe van a helyes pályaorientációban, illetve a szakmaválasztásban. A társadalmi együttélés során a szociális döntőképesség az egyén és egyén, az egyén és csoport valamint a csoport és csoport kapcsolataival fejlődik. Az emberi, a gyermeki természetet figyelembe véve elvárható az alapiskolázás

107

során, hogy a tanulók a mindennapi együttélésben a társadalom által elfogadott értékeknek, normáknak megfelelő magatartási szokásokat sajátítsanak el. Az őket körülvevő személyek, valamint az elődök (irodalmi, történelmi hősök) cselekedetei magatartási mintaként épüljenek be, amelyek közül egyéniségüknek megfelelően tudnak választani. A magatartási normák, minták megismerése nyomán jussanak el a szabálytudatig, az elfogadásig, a szabályazonosulásig. Ismerjék fel és tudják értelmezni, hogy vannak egyéni és közösségi érdekek, érdekütközések, és léteznek kompromisszumos megoldások. Ítéljék el a testi erővel, a hatalommal, a tekintéllyel való visszaélést. Tudjanak azonosulni az emberszerető, toleráns magatartással. Tevékenységeik, cselekedeteik során mutatkozzon meg az együttműködés, az önzetlen segítés, az egészséges versenyszellem a játékban, a tanulásban, az alkotásban, a sportban. A családi életre az iskolának is nevelnie kell. Fel kell készítenie a felelősségteljes döntés képességére, amely a párválasztáshoz, a házassághoz, a szülői feladat vállalásához szükséges. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy a hűség, a család érték, és az ezért hozott áldozatvállalásnak értelme van.

108

3. A TANKÖNYVEK, TANÍTÁSI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A közoktatási törvény a nevelőtestületek hatáskörébe utalta az iskolában használt tankönyvek kiválasztását. Természetesen a tankönyv és a taneszköz nem csupán a nevelőtestület ügye, hanem a szülőé is. Így a döntéshozatal előtt szükséges a szülői közösséggel egyeztetni az egyes évfolyamok tankönyveit. Szempontok a kiválasztásnál − A tankönyv legyen vonzó, figyelemfelhívó, szép kivitelezésű és időtálló. − A tankönyv tartalmában, információiban, ábravilágában, a feldolgozás mélységében igazodjék a fogyatékos tanuló szükségleteihez. − Az egyes tantárgyak könyvei egymásra épüljenek, a tankönyvekhez munkafüzet is tartozzon. − A tankönyvek jól olvashatóak, jól áttekinthetőek legyenek. − Pedagógiai koncepciónknak leginkább az alaptankönyv, a magtankönyv felel meg, mert a tananyag magját tartalmazza, több évfolyamon is használható. − Az alaptankönyvekhez tartozzon feladatlap vagy munkalap a megerősítés, a gyakorlás, a tanuló önálló munkáltatása, a tudás ellenőrzése végett. − Azokat a tankönyveket rendeljük meg elsődlegesen, amelyek a tantárgyak tanterveihez illeszkednek és kézikönyveket is kínálnak. − Az évfolyamok könyvét a könyvtárban kell megőrizni. − A tankönyvválasztást a nevelőtestület tanévenként felülvizsgálja és a tankönyvrendelést megelőzően döntést hoz. − A taneszközökkel az informatika területét kivéve az iskola viszonylag elfogadhatóan felszerelt. − A taneszközök kiválasztásánál elsődleges a tanulói manipulatív eszközök beszerzésére törekvés. − Az informatika tantárgyhoz az eredményes tanítás érdekében legalább 8 db gépre van szükségünk. − A technika, életvitel tantárgy tartalmi bővülése miatt elsősorban a háztartástanhoz szükséges kisgépek beszerzése. − A többi műveltségi területhez a tanulói és nevelői információhordozók (térképek, applikációs eszközök, kézikönyvek ) éves 250-300 000 Ft körüli ráfordítást igényelnek. − Az eszközbeszerzés a munkaközösségek javaslatának kikérésével történhet, azon alapelven, hogy elsősorban a kerettanterv alapján készült helyi tantervek szerinti új tartalommal induló évfolyamokra kell összpontosítani a beszerzési forrásokat. − Fokozatosan biztosítani kell, hogy valamennyi nevelő rendelkezzen a helyi tantervek egy- egy példányából, de legalább az általa tanított tantárgyakéból.

109

4.

AZ

ISKOLAI

BESZÁMOLTATÁS

ÉS

A

TANULÓK

ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDJE Oktatási rendszerünkben évek óta visszatérő probléma a tanulók értékelése, munkájának minősítése. Egyre nagyobb jelentőséget kap az a vélemény, hogy az osztályozásmentes értékelés pozitívabb hatással van a tanulók személyiségfejlődésére. Intézményünkben ennek még jelentősebb szerepe van, mivel tanulóink rendkívül eltérő fejlődési ütemet mutatnak. Mindezek tudatában és ismeretében alakítottuk ki egységes elveinket, céljainkat, feladatainkat az értékelés komplex rendszerében. A tanulói teljesítményminősítésének formáiról a Közoktatási Törvény 70. §-a rendelkezik. A törvényi változásokat figyelembe véve értékelésünk az alsó két pedagógiai szakaszban módosításra került. 4.1. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE 4.1.1. Az iskola értékelésének alapelvei: − céljai és követelményei mindenki számára legyenek előre ismertek, − az értékelés az iskola tantervi követelményrendszerére épülő folyamatos, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő, az ismeretelsajátítással konkrét kapcsolatban álló informatív, fejlesztő, ösztönző és személyre szóló legyen, − legyen objektív, ugyanakkor segítő szándékú és nevelő hatású, − az értékelés fejlessze és segítse a tanuló személyiségének fejlődését, − biztosítsa a motiváló, feszültségmentes iskolai munka feltételeit. 4.1.2. Az értékelés célja: Elsődleges célunk, hogy feszültség-mentesebbé, hatékonyabbá tegye a bevezető és a kezdő pedagógiai szakaszt. Barátságos, segítő szándékú légkör kialakításához az értékelésnek e humánusabb formája is hozzájárulhat. Fontos számunkra az is, hogy megfelelően tájékozódhasson a tanuló, a szülő és természetesen a pedagógus is a végzett munka eredményéről. Az egyéni fejlesztés érdekében fejezze ki értékelésünk a tanuló önmagához és társaihoz viszonyított előrehaladását. Értékelésünk ne legyen merev, szelektáló, soha ne minősítsen, hanem fejlődési állapotról számoljon be, adjon tájékoztatást. 4.1.3. Az értékelés formái: Diagnosztikus értékelés, mely a tanulás kiinduló szintjét tárja fel, információkat adva a pedagógusoknak. Formatív (fejlesztő) értékelés, mely a tanulási folyamatot segíti, az elért eredményeket – hiányosságokat feltárja. Tájékoztat a tantervi részkövetelmények teljesítéséről, segítő szempontokat ad a fejlesztéshez. Értékeli a tanulók személyiségjegyeinek, szociális kapcsolatainak fejlődését is.

110

Szummatív (minősítő) értékelés, mely globális képet ad a tanulók munkájáról (kritériumra orientált). A szöveges értékelés mindhárom funkciót képes árnyaltan és differenciáltan ellátni. Az értékelés funkciói közül mindhármat használjuk, de kiemelkedő szerepet kap a formáló, irányt adó, motiváló, a saját teljesítményhez mérő értékelés. A szöveges értékelés, mint eszköz segíti leginkább a tanulási, tanítási folyamatban a gyermek harmonikus fejlődését. A szöveges értékelés képes árnyaltan leírni a gyermek fejlődését, pontosan megmutatni teljesítményét, értékeit, hiányosságait. Ez – az általános szempontsor alapján – a tantárgyankénti szövegtartalmak kidolgozását igényli, melyet a munkaközösségek dolgoznak ki az értékelés felmenő rendszerű módosításának ütemében. Minden gyermekről egyedi, személyre szóló, segítő értékelést készítünk. Ezzel is segítjük a sajátos nevelési igényű tanulók fejlődését, önismeretük erősödését, a továbblépés lehetőségének megmutatását. Pedagógiai munkánk alapja sérült tanulóink sikerélményhez juttatása. Ennek viszont különböző kritériumai vannak, melyet a pedagógusnak és a tanulóknak is ismernie kell. Szembesítenünk kell a gyermekeket mindazzal ami sikerült, de azzal is, ami az adott szakaszban nem. Ha szeretettel, odafigyeléssel, megértéssel fordulunk feléjük, akkor még a kritika is segíti személyiségük teljes kibontását. 4.1.4. Az értékelés szempontjaival kifejezzük: - a tanuló önmagához mért fejlődését, - a tantárgyakban elért tudásszintjét, a tantervek követelményeihez viszonyítva, - a mérések eredményein túl a tanév/félév folyamatában nyújtott teljesítményét, - munkához, tanuláshoz való viszonyát, - önállóságát, - érdeklődését, motiváltságát, - egyéb tanulói tevékenységét, - magatartását, szorgalmát, - a tanuló szociális képességeinek, magatartásának, viselkedésének fejlődését, - a tanuló iskolán kívülről hozott, az iskolai követelményeken túli tudását, más területen mutatkozó képességeit, arculatát. A fenti értékelési formáktól jól elkülöníthető a „mindennapos” értékelési mód. Ez az értékelési forma elsősorban a tanulóknak szóló, rendszeres, folyamatos szóbeli visszajelzés, a motiváció fokozására is szolgál.

111

4.2. AZ ÉRTÉKELÉSEK RENDSZERESSÉGE, FORMÁI Az értékelés rendszerességére vonatkozó eljárásokat a nevelőtestület egyezteti az alábbiak szerint: - Az 1. évfolyamtól a 4.évfolyam félévéig a szöveges értékelés rendszerességét félévi és év végi tájékoztatásban állapítja meg, melyet félévkor a tájékoztató füzetben, év végén pedig a bizonyítványban hozunk a szülő tudomására - félévkor: a tanév rendje szerint; - évvégén: a tanév rendje szerint. - Teljesítménymérések: - témazárók: a tantárgyi ismeretek naprakész követése, időpontja: az adott tananyag lezárását követően legalább egyszer értékelése: százalékos formája: írásbeli, szóbeli, gyakorlati - minősítő mérések: a továbblépés feltétele (félévkor, évvégén) időpontja: a tanév rendje szerint értékelése: százalékos formája: szóbeli, írásbeli, gyakorlati - A 4. év félévétől a 12. évfolyamig valamennyi érdemjegyet a tájékoztató füzetbe, az osztályzatot év végén a bizonyítványba bejegyezve hozzuk a szülő tudomására. - A 4. év félévétől a 12. évfolyamig az egyes tantárgyakban félévenként az értékelés alapjául minimálisan három érdemjegyet kell elérni, továbbá a heti 3 óránál magasabb óraszámmal rendelkező tantárgyaknál legalább annyit, amennyi a tantárgy heti óraszáma. - Az évközi érdemjegyeknél elsősorban a következőket vesszük figyelembe: szóbeli, írásbeli ellenőrzés, felmérések, témazáró dolgozatok, az órán mutatott aktivitás, a tanítási órákra történő felkészülés, tanórán kívüli tevékenységek és gyűjtőmunkák, valamint különböző versenyeken való részvétel vagy eredményes szereplés. - Dolgozatok száma: a magyar nyelv- és irodalom, ill. matematika tantárgyakból 5-12. évfolyamon évi négy-négy dolgozat íratása kötelező. - Értékeléskor a tanulói személyiségkomponensek is meghatározott jelentőséggel bírnak. Szempontjai: pontosság, logika, tudásbiztonság, önálló gondolkodás, kérdésre adekvát választ ad-e, vagy sem, önmagához mért előmenetele, személyiségének pozitív vagy negatív irányú változásai. 4.2.1. Értékelés a pedagógiai szakaszokhoz rendelten A bevezető pedagógiai szakaszban (1-2. évfolyam) és a kezdő szakasz (3-4. évfolyam) második évfolyamának félévéig a Közoktatási Törvény 70. §. 1-3. pontjának szabályait, előírásait alkalmazzuk, azaz a 4. évfolyam félévéig szöveges értékeléssel minősítünk. A Közoktatási Törvény 30.§. (9.) és a 70. §. (7.) pontja alapján - szakértői bizottság javaslatára - indokolt esetben az igazgató mentesíti a tanulót az értékelés és minősítés alól, vagy részére az egyéni adottságokhoz igazodó 112

továbbhaladást engedélyez. Az egyéni továbbhaladás különböző évfolyamokig, de legkésőbb a 4. évfolyam végéig tarthat. A 70. §. (9.) lehetőséget biztosít a tanuló számára, hogy fogyatékossága, egyéni adottságai, vagy sajátos helyzete miatt az adott tanév követelményeit hosszabb idő alatt teljesítse. Ebben az esetben is az értékelés a 4. évfolyam félévéig szöveges formában történik az engedély megjelölésével. - Az alapozó, a fejlesztő és az általános műveltséget megalapozását folytató, illetve a szakmai vizsgára felkészítő szakaszban (5-6., 7-8., 9-10. 11-12. évfolyamon), valamint a 4. évfolyam végén valamennyi tantárgyból osztályzattal minősítünk. - A középsúlyos tanulók esetében az értékelés szöveges formában történik az alsó (1-3. évfolyam) és a középső (4-6. évfolyam) szakaszban, érdemjeggyel illetve osztályzattal a felső (7-10. évfolyam) szakaszban. - A mérés, értékelés és minősítés alapfunkciója az autizmussal élő tanulóknál eltér attól, amely az oktatásban megszokott. A mérések elsősorban diagnosztikus jellegűek. Az autista csoport tanulóiról szöveges értékelést készítünk mind a nyolc évfolyamon. Az értékelést segíti egy – e célra kidolgozott – értékelő táblázat. 4.2.2. A tantárgyakban elért teljesítmény, tudás értékelése, minősítése Az 1-3. évfolyamon félévkor és tanév végén, a 4. évfolyamon félévkor szöveges értékelés történik az alábbiak szerint: − Kiválóan teljesített − Jól teljesített − Megfelelően teljesített − Felzárkóztatásra szorul Szempontok a tudásszint objektív minősítéséhez Kiválóan teljesített: a tantervi követelményeket döntő többségben optimális szinten teljesíti. Örömmel tanul, munkájának eredménye érdekli. Önálló feladatmegoldásokhoz nem, vagy csak kis segítségre szorul. Logikus gondolkodása fejlett, az összefüggéseket felismeri. Munkáját ellenőrzi, önálló javításra képes. Írásbeli munkáinak külalakja tiszta, rendezett, esztétikus. Munkatempója jó. Jól teljesített: a tantervi követelményeket képességeinek megfelelően teljesíti. Önállóan, kevés segítséggel, nem túl sok hibával dolgozik. Az önellenőrzésre figyelmeztetni kell. Logikus gondolkodásra képes, kérdések segítségével az összefüggéseket megérti. Írásbeli munkáinak külalakja tiszta, rendezett, de kevésbé esztétikus. Munkatempója megfelelő. Megfelelően teljesített: a tantervi követelményeket a képességeihez mérten alacsonyabb szinten teljesíti. A tanulás iránt nem érdeklődik. Munkájában megbízhatatlan, pontatlan. Logikus gondolkodása kialakulatlan, összefüggések

113

önálló felismerésére képtelen. Önellenőrzése pontatlan. Írásos munkáinak külalakja rendetlen, kapkodó képet mutat. Munkatempója lassú. Felzárkóztatásra szorul: a tanuló a tantervi követelményeket nagyon gyengén vagy nem teljesíti. A tanulás iránt közömbös. Önálló munkavégzésre minimális szinten, vagy egyáltalán nem képes, segítséggel sem. Gondolkodása fejletlen. Írásbeli munkáinak külalakja torz, hibás, piszkos. Ha a tanuló általánosan nagyon gyenge teljesítményt nyújt az alaptantárgyakból, akkor a pedagógus, az igazgató, a szülő bevonásával dönt a szükséges intézkedésekről és a szülő kérésére az évfolyam ismétléséről. Erre a szülő kérése alapján 1-4. évfolyamon akkor is sor kerülhet, ha a tanuló egyébként továbbhaladhatna. A 4. évfolyam végétől a tanulókat valamennyi tantárgyból év közben érdemjeggyel, félévkor és év végén osztályzatokkal minősítjük az alábbiak szerint: - jeles (5) - jó (4) - közepes (3) - elégséges (2) - elégtelen (1) Jeles: A tantervi követelményeket maximálisan teljesíti. A megszerzett ismereteket képes beilleszteni korábbi ismeretei rendszerébe, képes alkalmazni azokat. Összefüggéseket meglát, logikus gondolkodása jó. Tevékenységét bizonyos szintű érdeklődés, aktivitás, kreativitás jellemzi. Megfigyelései pontosak, képes koncentrálni a feladatra. Önállóan, tempósan dolgozik. Írásképe rendezett, füzetei tiszták. Feleléskor önállóan vagy kis segítséggel képes beszámolni tudásáról néhány összefüggő mondattal. Jó: A tantervi követelményeket képességeihez mért erőfeszítéssel teljesíti, tudásáról azonban csak rávezetéssel képes számot adni. A tanulás folyamatában aktivizálható. Megbízható, de kevéssé alkalmazható ismeretek jellemzik. Figyelme erőteljesebb ráhatásokkal tartható ébren, rövidebb ideig képes koncentrálni. Feladatvégzésében segítséget, bátorítást, biztatást igényel. Hiányosságai pótlásában kevéssé motivált. Írásbeli munkái rendezettek, írásképe szép. Közepes: Az előírt követelményeket közepes szinten teljesíti. Tudása megbízhatatlan, ismeretei felidézésében segítséget, esetleg eszközhasználatot igényel. Verbális kifejezőkészsége gyenge. Feladatai elvégzésében állandó segítséget, ellenőrzést igényel. Figyelme rövid ideig tartható ébren, nehezen koncentrál a feladatra, kevésbé aktív. Teljesítményét egyéb tényezők erőteljesen befolyásolják, ezért teljesítménye hullámzó.

114

Elégséges: A követelményeknek minimális szinten felel meg. Feladattudata kialakulatlan. Figyelemkoncentrációja alacsony szintű, rövid ideig tartó. Gondolkodása fejletlen, verbális megnyilvánulásai, tanulási motivációja alacsony szintű. Feladatok végzésére önállóan nem képes. Elégtelen: A tantervi követelményeket nem képes teljesíteni. Lemaradás tapasztalható minden területen, amely leginkább a hanyagságból, a tanulás iránti közömbösségből, alacsony szintű feladattudatból fakad. Előfordul egészségi ok következtében kialakuló mentális retardáció, vagy iskolai hiányzás miatti teljesítmény elmaradás. Az érdemjegyek javításának módjára a tanulási nehézségek, a tanulók gyakori egészségi állapotváltozása, a pszichés és szociokulturális alkalmazkodási nehézségek miatt meg kell adni a lehetőséget. Biztosítani szükséges, hogy a tanuló teljesítmény javulás esetén tudásáról újból és újból számot adhasson. Ennek lehetőségéről a tanulót tájékoztatni kell, és a rehabilitációs foglalkozásokon való részvételt is biztosítani kell számára. 4.3. A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKELÉSI RENDJE A magatartás és szorgalom értékelése, minősítése A magatartás értékelése félévkor számjeggyel, év végén szöveges minősítéssel történik. A magatartás esetében figyelembe kell venni a pozitívumok mellett a fogyatékosságból eredő pszichés zavarokat, melyek megléte esetén a minősítésnél az önhibán kívüli korlátozottságot nem szabad diszkriminálni. A szorgalom elbírálásánál elsősorban a képességekhez mért erőfeszítéseket kell figyelembe venni, ugyanakkor tekintettel kell lenni a tanuló otthoni tanulási körülményeire. Ezen elvek figyelembe vételével a minősítés az alábbi: Magatartás Szorgalom Példás (5) Példás (5) Jó (4) Jó (4) Változó (3) Változó (3) Rossz (2) Hanyag (2) 4.3.1.Magatartás értékelésének kritériumai Példás az a tanuló, akinek magatartása példamutató. Órák alatt fegyelmezett, aktív. A házirendet betartja. Nevelőivel, szüleivel, társaival szemben udvarias, tisztelettudó. A közösségi munkában becsülettel részt vesz, a jó közösség kialakulását képességeinek megfelelően támogatja, társait segíti. Mindig fegyelmezett, segítőkész.

115

Jó az a tanuló, akinek iskolai magatartása általában kifogástalan. Órák alatt fegyelmezett, de kevésbé aktív. A házirendet betartja. Nevelőivel, szüleivel, társaival szemben udvarias, tisztelettudó. A közösségi munkában, ha nem is kezdeményező, de becsülettel részt vesz. Változó magatartású az a tanuló, akinek iskolai magatartásában sok, bár nem súlyos fegyelmezési problémák adódnak. Órák alatt passzív, érdektelen. A házirend betartására gyakran kell figyelmeztetni. Nevelőivel, társaival, szüleivel kevésbé tisztelettudó. Közösségi munkában való részvétele hullámzó/közömbös. Fegyelme változó. Rossz az a tanuló, aki fegyelmezetlen. A közösségi munkát magatartásával hátráltatja. Társainak rossz példát mutat. A házirendet figyelmeztetések ellenére sem tartja be. Tanárainak, az iskola dolgozóinak nem adja meg a kellő tiszteletet. Társaival durva, gyakran verekedik. Szüleivel szemben is tiszteletlen. Igazolatlanul hiányzik. 4.3.2.A szorgalom minősítésének kritériumai Példás a tanulmányi munkában az, akinek kötelességteljesítése kifogástalan. Képességeihez mérten iskolai és házi feladatait a legjobban végzi el. Az egyes iskolai tárgyakban tananyagon felül teljesít. Versenyeken eredményesen szerepel. Megbízható, pontos. Jó a tanuló szorgalma akkor, ha képességeihez mérten megfelelően dolgozik. Iskolai munkáit, házi feladatait maradéktalanul elvégzi. Megbízható, pontos. Az érdeklődése megmarad az iskolai tananyagon belül. Változó a tanulmányi munkában a tanuló akkor, ha változóan dolgozik, hanyag és jó munkák váltogatják egymást, gyakran teljesít képességein alul. Szétszórtság jellemzi. Környezetével szemben közönyös. Hanyag a szorgalma annak a tanulónak, aki képességein alul dolgozik, gyakran mulasztja el a házi feladatok megírását, feladatai elvégzését. Érdektelen, teljes közöny jellemzi. Hanyag, munkavégzésre nem hajlandó.

116

5. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI A továbbhaladáshoz az Irányelvekben a pedagógiai szakaszokhoz rendelt minimális teljesítményt kell alapul venni. Ezen túl az egyes tantárgyakban az évfolyamokra meghatározott követelmények teljesítését kell mérlegelni azzal, hogy a lassabban fejlődők számára biztosított kedvezményeket a szakaszhatárig alkalmazni kell. A tanuló az 1-3. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A tanuló részére engedélyezni kell az iskola 1-4. évfolyamának megismétlését a szülő kérésére, abban az esetben is, ha egyébként a tanuló felsőbb évfolyamba léphetne. Felsőbb évfolyamok (3-4. szakasz) szülői kérésre való megismétlésére igazgatói döntés alapján kerülhet sor. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára a fenti elvek mellett általában akkor léphet, ha az adott évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket valamennyi tantárgyból teljesítette. (Közoktatási Törvény 71.§) Leszámítva a hosszabb teljesítésre adott engedélyt, az a tanuló, aki három tantárgyból nem felelt meg, osztályismétlésre minősíthető. Az 1-2 tantárgyból sikertelenek javítóvizsgát kell, hogy tegyenek a következő tanév megkezdéséig. Ezeket a tanulókat a felzárkóztatásuk miatt fejlesztő foglalkozásban kell részesíteni. Az intézmény speciális helyzete miatt sor kerülhet a tanuló át - illetve visszahelyezésére általános iskolába, a súlyosabb fogyatékosoknál a középsúlyosokat nevelő iskolába, vagy saját iskolai csoportjába. Ez a tény megköveteli, hogy legkésőbb a 3. évfolyam végéig az osztálytanítók kérjék a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vizsgálatát annak eldöntése érdekében, hogy a tanuló milyen intézménytípusban folytassa tanulmányait. Az írásos felterjesztést követően a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által hozott határozat rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezen tanulók bizonyítványában a magatartáson és szorgalmon kívül értékelés nem kerül, hanem záradékként az intézménytípus szerinti át- ill. visszahelyezés tényét kell a határozatszámmal együtt bejegyezni. Szakértői vizsgálatot a törvényes rendelkezések szerint a szülő is kérhet egyénileg is, de az iskolába benyújtott kérelemmel is. Ennek továbbítását megtagadni nem lehet. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleménye alapján, az intézmény vezetője által adott – egyes tantárgyak, vagy tananyagcsoportok értékelése alóli – felmentés nem befolyásolja a továbbhaladást.

117

5.1. AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁK RENDJE A magántanulók valamint a tanköteles koron túli személyek tudásukról osztályozó vizsgán adhatnak számot. Az osztályozó vizsgát bizottság előtt kell letenni. A készségtárgyak vizsgája alól az intézményvezető felmentést adhat. A vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni. Az értékelés megegyezik az intézmény mindennapi iskolába járásban résztvevő tanulóinak értékelési rendjével. A magatartást és szorgalmat nem kell minősíteni. Az osztályozó vizsgákat általában a tanév végéig, külön engedély alapján legfeljebb a következő tanév megkezdéséig kell letenni. 5.2. SZAKMAI VIZSGÁZTATÁS RENDJE

5.2.1. A vizsga részei A szakmai vizsga szervezésének és általános kérdéseinek szempontjaira a szakmai vizsga általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII.27.) OM. Rendelet az irányadó. •

Szóbeli vizsga: központilag kiadott tételsor alapján

• Gyakorlati vizsga: FVM. által javasolt tételek alapján. Tanulásban akadályozottak esetében a vizsga eredményessége érdekében célszerű, hogy a gyakorlati vizsga megelőzze a szóbeli vizsgát.

5.2.2. A vizsga értékelése A végső érdemjegy megállapításánál nagyobb súllyal kell, hogy szerepeljen a gyakorlati vizsgán szerzett érdemjegy.

118

6. A TANULÓK MUNKATERHEIRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 6.1. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁJA, RENDJE, KORLÁTAI,

A

TANULÓK

TUDÁSÁNAK

ÉRTÉKELÉSÉBEN

BETÖLTÖTT SZEREPE A tanulók teljesítményének rendszeres ellenőrzése hatékony eszköze a munkára nevelésnek és a reális önértékelés kialakulásának. Mind a nevelők, mind a tanulók támpontokat kapnak arra, hogy hol vannak hiányosságok a felkészülésben, s kinek milyen tevékenységre van szüksége a továbblépéshez. A tanulók egyenletes rendszerességgel tisztában lesznek munkájuk eredményével, s az osztályhoz viszonyított teljesítményükkel. Mindez fejleszti kritikai érzéküket, és a hibák megkeresésének, valamint javításának igényét. A teljesítmények ellenőrzése, a szóbeliség mellett írásbeli beszámoltatással is történik. Tanulóink eltérő képességei miatt jellemző, hogy egyesek írásban, mások szóban tudnak teljesítményükről reálisabb képet nyújtani. Ezért féléves munkájuk értékelésekor azokat az írásban, vagy szóban szerzett érdemjegyeket kell hangsúlyosabban figyelembe venni, amelyek számukra a legkedvezőbbek. Az írásbeli beszámoltatás végigvonul az 1-12. évfolyamon, de évfolyamonként, szakaszonként eltérő jelleggel és súllyal. Iskolánk munkatankönyvei első évfolyamtól tartalmaznak írásos beszámoltatásra alkalmas feladatokat, feladatlapokat, amelyek a bevezető és kezdő szakaszon elsősorban a pedagógus felé adnak jelzést, hogy milyen szinten teljesített a gyermek, s milyen irányban kell a fejlesztést tovább folytatni, illetve megvalósítani. Ezek a teljesítmények osztályzásra nem kerülnek, diagnosztizáló jellegűek. A kezdő szakaszban (3-4. évfolyamon) matematikából és magyar nyelv és irodalomból év végén, a tanuló értékelésekor figyelembe vesszük ezt a teljesítményét is, így reálisabban alakíthatjuk év végi értékelését, illetve osztályzatait. A felső tagozatban és a szakiskolában az írásbeli beszámoltatások az alábbi szempontok szerint történnek: magyar nyelv és irodalom, illetve matematika tantárgyakból évi 4-4 témazáró dolgozat íratása kötelező, a többi közismeretei tantárgy esetében a heti óraszámnak megfelelő arányban kell megíratni, a heti 1 óraszámos tantárgyak esetében minimálisan 2 témazáró dolgozat évenkénti megíratása történik, a félévi és tanév végi dolgozatok száma nem haladhatja meg a heti hármat, egy tanítási napon 1 írásbeli számon kérő óra lehet, a tanulásban akadályozott tanulók írásbeli beszámoltatását képességeik ismeretében, speciális formában és tartalommal kell megtervezni.

119

6.2. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI, KORLÁTAI A házi feladat nem más, mint a tanulás meghosszabbított szakasza. A tanuló tudásához méretezett házi feladat megnöveli a gyakorlás idejét, a felzárkóztatás esélyeit, tehát szükséges. 6.2.1. Elvek - a legfontosabb – az egész pedagógiai munkánkat átható alapelv – a differenciált feladatnyújtás, - a házi feladat elvégzésére, felkészülésre fordított idő a napi 1 órát nem haladhatja meg, - az írásbeli és szóbeli feladatok arányát az aktuális tananyag határozza meg, - az írásbeli házi feladat mennyisége a tanórán elvégzett tananyagra építve, a fent jelzett időtartammal arányban, a tanulók képességeihez differenciáltan igazítva kerülhet kijelölésre, - a tanulótól önálló felkészülésként kérhető még gyűjtőmunka, megfigyelés, gyakorlati mérés, könyvtári kutatómunka, - tudatosítjuk tanulóinkban, hogy a kötelező olvasmányok fontos szerepet töltenek be a szabadidő hasznos eltöltésében, valamint a tantárgyi előmenetelüket pozitívan befolyásolja. 6.2.2. Korlátok - a házi feladat csak a begyakorlást, a tananyag elmélyítését szolgálhatja, - péntekről hétfőre is a már jelzett mértékben adható házi feladat, nem lehet több írásbeli, illetve szóbeli feladatot adni, - a hét utolsó napján feladott, új ismeretet tartalmazó tananyag hétfőn számon nem kérhető, - az őszi, téli és tavaszi szünet terhelése kövesse az egyébként szokásos, csak egy napra feladható házi feladat mértékét, mind írásbeli, mind szóbeli feladatokban, - a házi feladat ellenőrzése kötelező, de hiánya „negatív” érdemjeggyel nem minősíthető.

120

7. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK Az iskolai testnevelés és sportélet programjának tervezésekor figyelembe kell venni a gyógypedagógiai nevelés mindenre kiható korrekciós és rehabilitációs jellegét. Tanulóink nagy részét ugyanis egyéni fejlődésükben való különböző zavarok jellemzik, illetve ezek következtében egyes területeken való elmaradás, amely testi felépítésüket, mozgásukat is sajátosan befolyásolja (pl.: megkésett mozgásfejlődés, mozgáskoordinációs zavar, stb.). Emellett figyelembe kell venni tanulóink egészségi állapotát, esetleges szervi problémáit. A mozgásfejlesztés során következetesen alkalmazzuk a prevenció, korrekció és kompenzáció elvét. 7.1. A TESTNEVELÉS CÉLJA ÉS SAJÁTOS FELADATAI 7.1.1. Célok A sport és játék megszerettetése, igény kialakítása az egészséges test, életmód és személyiség elérése. Emellett célunk tanulóink testi, fizikai és egészségi állapotát a legoptimálisabb szintre fejleszteni, hogy az oktatás folyamatában eredményesen részt tudjanak venni. Ez a tevékenység számtalan lehetőséget kínál a nevelés más területeit illetően is, feladatainkat tehát ezek ismeretében kell megfogalmaznunk. 7.1.2. Általános feladataink - A testi nevelés számtalan feladata a testnevelés, sport területén valósítható meg. Ki kell alakítanunk az öltözködéssel, tisztálkodással kapcsolatos alapvető szokásokat, igényt a sportruházat használatára, a mosdó igénybevételére. - Az óra felépítése, szervezése rendre, rendszerességre neveljen. Tanuljon meg a gyermek utasításra figyelni, fegyelmezetten végrehajtani azt. Ennek érdekében egyértelmű utasításokkal, áttekinthető, érthető szabályokkal dolgozzunk. Az alacsonyszintű szabálytudat fejlesztése érdekében a megértést ellenőrizzük, sok gyakorlással rögzítsük. Legyen tisztában a tanuló önmagát és társai testi épségét veszélytető tényezőkkel. - Bizonyos viselkedésformák kialakítása társas kapcsolatokban – egyik kiemelt feladatunk. Sokan kevéssé képesek a megfelelő kapcsolatot felvenni társaikkal, és azt tartósan fenntartani, egy cél érdekében együttműködni. Ennek a képességnek a fejlesztését szolgálják a különböző csapatjátékok. - Pozitív jellemvonások, tulajdonságok fejlesztése kiemelt feladat a testnevelés oktatásában. Fizikai adottságaik függvényében széles skálán mozog tanulóink fáradékonysága, tűrőképessége, terhelhetősége, mozgásigénye. Fontos szempont a tervezésnél, hogy a mozgásfajták tárházából mindenki megtalálja a neki örömet okozó, egyben fejlesztő hatású, de az esetlegesen kialakult deformitások ellenére ható mozgássorokat. 121

-

Tanulóink bizonyos sportágak terén összemérhetik teljesítményeiket a többségi iskolák tanulóival, de csak azok, akik a testi képességeken túl rendelkeznek olyan adottságokkal is, amelyek birtokában a felkészülés kitartást, rendszeres edzést, tudatosságot, önfegyelmet igénylő folyamatában részt tudnak venni.

Számolnunk kell azokkal a tanulókkal is, kiknek testformája, testi felépítése, külső megjelenése más, mint egészséges társaiké, és mozgásukban, cselekvésükben bizonyos mértékig korlátozottak. Ezek az okok hozzájárulhatnak olyan személyiségvonások, karakterhibák kialakulásához, amelyek másodlagosan származhatnak betegségükből. Emiatt a tanuló gátlásossá, túlságosan passzívvá válik, vagy ellenkezőleg: önző és agresszív lesz. A testnevelési órákon kiváló alkalom nyílik arra, hogy ezek a tanulók az egyénre szabott feladatokban és a csapatjátékban olyan személyiségjegyeket alakítsanak ki, mint az önfegyelem, önuralom, akaraterő, határozottság, önbizalom, bátorság és közösségi érzés. Ezekben a feladatokban elért sikerélmény ellensúlyozza az egészségkárosodásból esetlegesen eredő kisebbrendűségi érzéseket is, oldja a gátlásaikat. Itt nyílik lehetőség azoknak a negatív megnyilvánulásoknak a korrigálására, amelyek a kudarctűrés alacsony színvonalából adódnak. 7.2. FELADATAINK SZAKASZONKÉNT A tanév megkezdésekor tájékozódnunk kell tanulóink fizikai és egészségi állapotáról, és ehhez kell igazítanunk a további célkitűzéseinket. Feladataink tervezésénél figyelembe kell vennünk egyéni adottságaikat (tartó- és mozgatórendszeri, illetve belgyógyászati panaszok). Tanulóink szomatikus egészségi állapotát iskolaorvosunk – sok esetben más szakorvos bevonásával – minden tanév elején felméri. A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a gyermekek 14-15 %-a tartó- és mozgatórendszeri (pl.: testtartás, lábboltozat, alsó, vagy felső végtag elváltozásai, gerincdeformitások), vagy belgyógyászati megbetegedésekben szenved (pl.: elhízott, epilepsziás, asztmás, csökkentlátó). Ezeken a szerzett vágy veleszületett megbetegedéseken kívül számos esetben és minden iskolai életszakaszban találkozunk vegetatív disztóniás gyermekekkel, akiknél a magatartási rendellenességek különféle változatai figyelhetők meg, beilleszkedési nehézségekkel küszködnek, személyiségük alkalmazkodási zavaraiból adódó feszültség nehezíti önmaguk és környezetük életét. 7.2.1. Bevezető és kezdő szakasz (1-2. és 3-4. évfolyam) A testnevelés középpontjában a játék és játékos képességfejlesztő gyakorlatok állnak. Különböző mozgásformák, mozgásmódok kialakításával a mozgás megszerettetése a cél, saját testi képességeik felismerése, a mozgásban való örömteli feloldódás. A párosan végzett gyakorlatokban az egymáshoz való alkalmazkodás, egymásrautaltság, segítés, közös sikerélmény elérése a cél. 122

Az akadályok leküzdése erőfeszítést, kitartást, bátorságot igényel a tanulóktól, külön odafigyelést, segítést a szorongó, gátlásos gyermekek esetében. Az irány- és térbeli helyzetek felismerése, gyakorlása segíti a többi tantárgy oktatását. A finommozgások, a finommotorika fejlesztése alapfeltétele az írásoktatásnak. 7.2.2. Alapozó, fejlesztő és a műveltség megalapozását folytató, valamint a szakmai vizsgára felkészítő szakasz (5-6., 7-8., 9-10. és 11-12. évfolyam) Amennyiben kisiskolás korban jól megalapozzuk a mozgás iránti igényt, úgy a későbbiek során nem lesz gondunk tanulóink fizikai állapotának erősítésével, továbbfejlesztésével. A további munkánknak testre szabottnak kell lennie. Felső tagozatos tanulóinknál is törekedni kell arra, hogy olyan mozgásformákat alkalmazzanak, amelyek birtokában olyan testi, fizikai, edzettségi szintre jutnak, aminek következtében a többi tanórán is eredményesebben vehetnek részt (ritmusérzék fejlesztése, túlmozgások, hiperaktivitás csökkentése, finommozgások fejlesztése, összpontosítás, figyelem, stb.). 7.2.3. Értelmileg akadályozott és autista tanulók Az értelmileg akadályozott és autista tanulók speciális foglalkozást igényelnek. Számukra minden esetben egyéni feladatokat kell terveznünk adottságaikhoz igazítva. Külön tornaszoba és különféle terápiához szükséges eszközök, felszerelések állnak rendelkezésükre, amelyek fejlesztésüket biztosítják. Integrált foglalkoztatásuk egyéni program alapján történik. A tanulók heti rendszerességgel úszás-oktatáson és gyógy-lovagláson vesznek részt. 7.3. SPECIÁLIS FELADATAINK ÉS MÓDSZEREINK Speciális feladatainkat és módszereinket év elején az iskolaorvossal való egyeztetés alapján tervezzük. Az évenkénti felülvizsgálat biztosítja, hogy az állapotváltozást (jó vagy rossz irányba) figyelembe vegyük az egyéni tervezésnél, valamint nyomon kövessük a tanév folyamán. A tanulók mozgásképességének optimális szintre emelése érdekében egészségük megőrzését, megszilárdítását, a testi képességek fejlesztését, mozgásigényének kialakítását – sérülésspecifikus módon és formában – szomatikus és funkcionális állapotuk által befolyásoltan kell megvalósítani. Mozgásfejlesztésük során következetesen alkalmazzuk a prevenció, kompenzáció és korrekció elvét. Figyelembe kell vennünk, hogy egyes tanulók egészségi állapota kisebb mértékben megromlott, fizikai teljesítőképességük csökkent, illetve valamilyen enyhébb testi elváltozásban szenvednek. Az iskolaorvos javaslatára a tanulók egészségi állapotuk súlyosságától függően könnyített vagy gyógy-testnevelésben részesülnek, némely esetben a tanuló teljes felmentést kap az iskolai testnevelés alól.

123

Tehát a testnevelés órán könnyített testnevelést biztosítunk azoknak a tanulóknak, akik: - betegség miatt hosszabb ideig nem vettek részt a testnevelési órákon, meggyógyultak de a testnevelési óra szokásos terhelését nem bírják, - gyenge vagy diszharmonikus testi adottságaik miatt – elsősorban erő és ügyesség tekintetében – társaiktól elmaradnak, - kisebb fokú poszttraumás elváltozásokban szenvednek, - epilepsziások, - asztmások, - elhízottak, - enyhébb fokú vegetatív disztóniások, - a testtartást biztosító izomzat gyengeségeiből, tartásgyengeségben, enyhébb fokú gerincdeprimitásokban szenvednek. Számukra adekvát mozgásanyagot választunk, illetve egy-egy mozgáselemet vagy feladatsort elhagyunk, és egyéni terhelhetőségüket figyelembe véve differenciálunk a mozgásnevelésükben. A tartási rendellenességek javításában nagy szerepe van a gimnasztikának, a keringési rendszer edzésében a futásnak, az izületi mozgáskorlátozottság oldásában a nyújtó- lazító gyakorlatoknak, izomgyengeség esetén az izomerősítő eljárásoknak, a szorongás és a kóros feszültségek oldásában a relaxációs gyakorlatoknak. A testnevelési és sportjátékok, játékos gyakorlatok, légzési gyakorlatok mindenféle elváltozás javításában eredményesen alkalmazhatók. A sajátos nevelési igényű gyermekek értelmi, valamint testi képességeinek fejlesztésére erőteljesen kihat a megfelelően kiválasztott játékokba tudatosan beépített mozgásforma. A játéktevékenység bővíti az érdeklődést, fokozza a képzelőerőt, ugyanakkor figyelemkoncentrációra is nevel. A jól motivált játék serkenti a kezdeményezőkészséget és a szervezőkészséget is. Mindezekkel együtt gondolkodásra késztet, gyors helyzetfelismerésre és feladatmegoldásra ösztönöz. Foglalkoztatásuk a testnevelő és gyógytornász szoros együttműködését igényli, mely a kölcsönös tájékoztatástól a tapasztalatcserén át a tanácsadásig terjed. Fő célunk, hogy a tanulókat a speciális módszerek alkalmazásával eljuttassuk testi-, értelmi-, érzelmi és egészségi állapotuk önmagukhoz mért legmagasabb szintjére. A könnyített testnevelés színtere a testnevelés óra, ahol a mozgásformák módosítása, a terhelés intenzitásának és terjedelmének adekvát megvalósítása és pontos adagolása a mozgásfejlesztés speciális módszerré válik. A könnyített testnevelésben résztvevő tanulók sajátos ellátást igényelnek, fokozott figyelmet kell fordítanunk minden életkori szakaszban a rehabilitációra, mely jövőbeli teljesítőképességük és munkaképességük szempontjából elengedhetetlen. A könnyített testneveléssel hozzájárulunk az érintett tanulók egészségi állapotának javításához, helyreállításához, általános teljesítőképességük fokozásához.

124

Súlyosabb esetekben azoknak a tanulóknak, akiknek egészségi állapota veleszületett vagy szerzett betegségük következtében olyan mértékben károsodott, hogy azt a testnevelés órákon eredményesen kezelni nem lehet, külön gyógy-testnevelést szervezünk. Iskolánkban a gyógy-testnevelést erre a feladatra speciálisan képzett szakember, heti rendszerességgel végzi. Sajátos, sérülésspecifikus módszerekkel eredményesen kezelhetőek a súlyosabb tartó és mozgatórendszer elváltozások, belgyógyászati és egyéb, a gyógy-testnevelés körébe tartozó poszttraumás elváltozások. Ezek a tanulók a testnevelési órák számukra megfelelő, egészségi állapotukat pozitívan befolyásoló feladatait elvégzik, ebből adódóan a túlságosan megterhelő feladatokat elhagyva valósul meg rehabilitációjuk. Szükség esetén néhány tanulónk az iskolán kívül szervezett mozgásfejlesztő terápiákon, illetve rehabilitációs foglalkozásokon vesz részt. Ők az iskolai testnevelés alól felmentettek. 7.3.1. Területei - Az iskola testnevelés és sportélete elsősorban a heti testnevelés órák keretei között zajlik. A tanulók fizikai állapotának fejlesztését elsősorban a tantervben meghatározottak szerint végezzük. - A törvény által biztosított, napi rendszerességgel megtartásra kerülő testmozgás beiktatása a gyermekek programjába. - Sportköri foglalkozásokon a tehetséges gyermekek egyéni fejlesztése illetve a versenyekre való felkészítés történik. - A kötött foglalkozásokon kívül a tanulók fizikai állapotának fejlesztése, a testnevelés órán kialakított mozgásformák gyakorlása, mozgáskészség fejlesztése folyamatos a szabadidős foglalkozások és „spontán” játék alkalmával is. Ezeket azonban terveznie, szerveznie kell a pedagógusnak, megvalósulását irányítással segíteni. - Az időjárás változását programunknak is követnie kell. Fontos, hogy az évszakoknak megfelelő sportolási lehetőséget megtaláljuk. Szeptemberben egy úgynevezett őszi átmozgatással kezdjük az évet. Ezt követi egy fizikai állapot felmérés, mely elsősorban az atlétikai tevékenységre korlátozódik (ki kell használni a szabad levegőn eltölthető időt). Az ősz végéig sok futással kell telnie minden órának, megvalósítására különböző formák kínálkoznak. A labdarúgás népszerűségét ki kell használnunk arra, hogy mint alapsportág minden fiúnak és leánynak lehetőséget kínáljon a sok futással egybekötött játékra. A téli időszakban iskolánk a korcsolyázásra helyezi a hangsúlyt. Városunk támogatásával a műjégpálya is elérhető lehetőséget kínál a mozgásra. Emellett az iskolaudvar egy részének, korcsolyázásra alkalmassá tételével is lehetőséget biztosítunk a mozgásra.

125

Tavasszal az atlétika és labdajáték az elsődleges. A fizikai állapot fejlesztéséhez fontos lenne az úszásoktatás, de ezt csak a tanórák összevonásával tudjuk megoldani alkalmanként. Iskolánkban indult útjára az ugrókötél-sport, mely rendkívül sokoldalúan fejleszti a gyermekeket, ezt a jövőben is alkalmaznunk kell a fizikai erőállapot fejlesztéséhez. 7.4. MÉRÉSEINK Valamennyi felmérést egyénre szabottan végezzük, mely elsősorban azt a célt szolgálja, hogy tanulóink önmagukat győzzék le, illetve önmagukhoz képest fejlődjenek. Az országos felmérések az alábbiak: - helyből távolugrás - 60 m futás - Cooper teszt 12 perces futás - felülés 30 mp alatt - fekvőtámasz időmérés nélkül - négyütemű gyakorlat 30 mp alatt - kötélmászás mászó-kulcsolással vagy függeszkedve - ugrókötelezést 1 perc alatt páros lábbal vagy versenyszerűen jobbaknak duplázással 7.5. ESZKÖZSZÜKSÉGLET Az iskola lehetőségeihez mérten törekednünk kell arra, hogy minden sportolásra alkalmas eszköz rendelkezésünkre álljon ahhoz, hogy kedvet ébreszthessünk a mozgáshoz (ugrókötél, labdák, karikák, extrém sporteszközök). A hagyományos sportok mellett mindig ismerkednünk kell az új dolgok által kínált mozgásokkal is. (egykerekű kerékpár, indicana, diaboló, tollaslabda, görkorcsolya, freesbee) 7.6. KAPCSOLATAINK, TERVEINK A jövő integrációs elképzeléseihez jó alapot szolgálnak a városi rendezvények, melyeken tanulóink rendszeresen részt vesznek. Szakmai munkánk sikerét igazolják az elmúlt év eredményei, melynek alapján több sportágban zárkóztunk fel a többi általános iskola mellé. Az esélyteremtés útja lehet a speciális olimpiai mozgalomhoz való csatlakozás. A szülőkkel meg kell ismertetnünk a városban folytatható sportolási lehetőségeket. Érdeklődés esetén ajánlhatjuk tanulóinknak az iskolán kívüli mozgást. Meglévő kapcsolataink jól segíthetik a társadalomba való beilleszkedést.

126

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK A módosított Pedagógiai Program a 2004 áprilisában jóváhagyott program helyébe lép, a fenntartó jóváhagyása után. Érvényessége határozatlan időre szól. 4 évenként felülvizsgálatára sor kerül. Módosítása, felülvizsgálata kérhető, ha a szakalkalmazotti értekezlet résztvevőinek több mint 25%-a kezdeményezi. A módosítás lehetséges okai: − A feltételrendszer jelentősebb változása. − Az alapító okirat jelentősebb módosítása (iskolaszerkezet változása). − A taneszközökben bekövetkező lényeges változások. A Pedagógiai Program nyilvánosságára az alábbiak vonatkoznak A jóváhagyott Pedagógiai Program 1 példányát el kell helyezni: − az Aranyhíd Nevelési-Oktatási Integrációs Központ irattárában, − az Aranyhíd Nevelési-Oktatási Integrációs Központ könyvtárában, − az Aranyhíd Nevelési-Oktatási Integrációs Központ tanári szobájában. A Pedagógiai Program 1 példányát át kell adni: − A Szülői Közösség vezetőjének. − A Diákönkormányzatot segítő pedagógusnak. A rövidített változatot a szülők számára a könyvtárban kell elhelyezni.

Szombathely, 2005. 04. 27.

Horváth Róbert igazgató

127