Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja
HELYZETÉRTÉKELÉS
2005.
Tartalomjegyzék BEVEZETÉS I. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSAI .................................. 4 II. GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS ..................................................................... 14 III. AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS.......................................................................... 26 IV. TURIZMUS .............................................................................................................. 32 V. FOGLALKOZTATÁS .............................................................................................. 41 VI. KÖZOKTATÁS ........................................................................................................ 50 VII. KULTÚRA, IFJÚSÁG, SPORT ............................................................................... 56 VIII. SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS ....................................................... 63 IX. TERÜLET- ÉS INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS .............................................. 69 X. KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM ......................................................... 76 XI. ESZKÖZRENDSZER (2004-2006) .......................................................................... 84 XII. KITEKINTÉS A 2007-2013 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKRA ............................. 87
1
BEVEZETÉS A Hajdúböszörményi kistérség területfejlesztési koncepciója és programjának kidolgozása része annak az átfogó tervezési-programozási folyamatnak, amelynek végső célja, hogy Magyarország, mint Európai Uniós tagállam kidolgozza a (második) Nemzeti Fejlesztési Tervet, melyben meghatározza az Európai Unió következő hétéves tervezési időszakában (2007-2013 közötti időszakban) rendelkezésre álló fejlesztési források felhasználásának célkitűzéseit, programjait, költségvetési kereteit, illetve a végrehajtás konkrét feladatait. Az alulról építkezés jegyében a kistérségi fejlesztési elképzelések, illetve kezdeményezések a megyei és fokozottan a regionális törekvésekbe beépülve tudnak a nemzeti célok szintjén is megjelenni. Az Európai Unió fejlesztéspolitikai rendszerének keretein belül nem támogatható célkitűzéseket Magyarország egy átfogó nemzeti fejlesztési tervbe, az úgynevezett Európa Tervbe építetten kívánja felkarolni. A területfejlesztési koncepció és program eszköz arra, hogy a Hajdúböszörményi kistérség, illetve a kistérséget alkotó három város, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog és Hajdúnánás saját fejlesztési céljait, törekvéseit, kezdeményezéseit megfogalmazza, ezeket elhelyezze a hazai fejlesztéspolitikai térben. A koncepció és program egyszerre kívánja megszólítani a kistérség lakosságát, önkormányzati, intézményi, civil és gazdasági szférabeli szereplőit, segítve a közös társadalmi, gazdasági, életminőségi, környezeti, stb. érdekek felismerését, és a felszínre került célok végrehajtási kereteinek, feltételeinek megfogalmazását. Ugyanakkor a koncepció és program feladata, hogy szakmai bázisát képezze a térségnek a megyei, regionális és nemzeti tervezési folyamatokban való eredményes érdekérvényesítésének is. A hazai fejlesztéspolitika alapvető sajátossága, hogy a közösségi fejlesztések, elsősorban uniós és központi költségvetési forrásokból finanszírozhatók, amely tény tervezési módszertani szempontból determinálja a koncepció és program tartalmát, kidolgozottságát és a javasolható intézkedések körét. A Hajdúböszörményi kistérségi koncepció és program kidolgozása szakmai részvétellel történt. Összesen kilenc szakmai munkacsoport alakult a kistérség meghatározó szakemberei közreműködésével, akik több fórumon személyesen és munkaanyagok írásos véleményezésével segítették a program kidolgozói munkáját. Munkacsoportok az alábbi szakterületeken jöttek létre: Gazdaság- és iparfejlesztés Agrár- és vidékfejlesztés Turizmus Humánerőforrás-fejlesztés Oktatás, képzés, Kultúra, sport Egészségügyi és szociális Terület- és infrastruktúrafejlesztés Környezet- és természetvédelem A forrásfelosztás ágazati jellege, tervezési és végrehajtási rendszere mellett a munkacsoportok szerinti bontásban végzett munka indokolja az egész tervezésen végigfutó tematikus (ágazati) tagolást.
2
Jelen dokumentum a Hajdúböszörményi kistérség helyzetértékelését tartalmazza, mely magában foglalja a kistérségi területfejlesztési tervezés módszertani elemeinek, megfontolásainak összefoglalását és a munkacsoportok tématerületei szerinti tagolásban a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti hatótényezőinek értékelését. A helyzetértékelés a munkacsoportok által nyújtott információkon túlmenően, feldolgozza a fejlesztési szempontból szükséges országos, regionális és megyei statisztikai adatokat, és áttekintést nyújt a finanszírozás jelenleg elérhető és tervezett támogatási forrásairól, valamint Európai Uniónak az adott szakterületeket érintő szakpolitikáiról.
3
I. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSAI
1. Bevezetés A fejlesztési programozás a gazdaság, a társadalom és a környezet folyamatos változásaiba, illetve ezen változások térbeli leképződésében kifejeződő (törvényszerű és véletlenszerű) folyamatokba való tudatos, a potenciálisan mobilizálható erőforrásokra alapozott beavatkozások előkészítésére irányul annak érdekében, hogy a társadalom számára érzékelhető, és egyben objektíven mérhető, kedvező hatásokat indukáljon. Szemben az ágazati tervezéssel a területfejlesztési programozás sajátossága, hogy adott térségre vonatkozón a gazdaság versenyképességére, a lakosság életminőségére és a környezet fenntarthatóságára gyakorolt és gyakorolható hatásokat egymás mellett, illetve egymással kölcsönhatásban vizsgálja. A programozás egy olyan tervezési folyamat, melynek során adott térség pillanatnyi gazdasági, társadalmi és környezeti állapota és lehetséges fejlesztési potenciálok részletes tanulmányozása után megfogalmazásra kerül a térség szereplői által kívánatosnak és reálisan elérhetőnek tartott célállapot (jövőkép), továbbá ennek eléréséhez vezető fejlesztési irányok, a szükséges eszközök, a közreműködők köre és a fejlesztések által kiváltandó hatások értékelése, valamint a megvalósítás részletes forgatókönyve. A programozásnak részben eltérő kritériumai, módszerei, tartalma van, illetve kell lennie a különböző területi szintű (országos, regionális, megyei, kistérségi és települési) fejlesztési tervek esetében annak érdekében, hogy az adott területi szintre jellemző specifikumok a megfelelő módon felszínre kerülhessenek. A magasabb területi szintekkel szemben –a nagyvárosok kivételével- a települési szint specifikuma, hogy az egyes szereplők konkrét kezdeményezéseinek és a település általános fejlesztési érdekeinek közvetlen összhangját meg lehet teremteni. A szoros belső kohézió, erős interperszonális kapcsolati hálók és együttműködési készség, ugyanakkor a korlátozott kompetenciák, kis számú együttműködő partner, erőforráshiány miatt a települési fejlesztési terveknek olyan sajátosságai vannak, melyek tartalom, részletezettség, módszertan, érdekegyeztetés, stb. szempontjából megkülönböztetik a magasabb területi szintek hasonló tervdokumentumaitól. Elsősorban beszélhetünk az elvi, stratégiai, valamint a közvetlen tevékenységekhez, cselekvési szinthez kapcsolódó tartalom arányainak a konkrétság, a közvetlen megvalósíthatósághoz szükséges részletezettség irányába való eltolásáról. 2. Jogszabályi keretek A jelenlegi tervezési rendszerben egymás mellett létezik a területfejlesztési koncepció és program, illetve településfejlesztési koncepció fogalma. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény egy "kétlépcsős" rendszert alkalmaz, amely koncepcióból és programból áll. A törvény 5. § "m" és "n" pontja definiálja a területfejlesztési koncepció és program fogalmát. Ezek szerint:
4
–
területfejlesztési koncepció: az ország, illetve egy térség átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum, ami meghatározza a térség hosszú távú, átfogó fejlesztési céljait, továbbá a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, információkat biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és a területfejlesztés szereplői számára;
–
területfejlesztési program: a területfejlesztési koncepció alapján kidolgozott középtávú cselekvési terv, amely stratégiai és operatív programokra épül.
Az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 27. pontja szerint a településfejlesztési koncepció: „a településrendezési tervet megalapozó, az önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal jóváhagyott dokumentum”. A településfejlesztési koncepció tehát a területhasználatot alapozza meg a gazdasági, társadalmi, infrastrukturális és környezetvédelmi tényezők meghatározása révén. A törvény nem ír elő kötelezettséget arra, hogy a településfejlesztési koncepciót stratégia és operatív programok kidolgozása kövesse. Ezért kell visszanyúlni a területfejlesztéshez, mely a stratégiai és operatív programozást a különböző területi szintű térségek számára előírja, és a stratégiai és operatív programok tartalmi követelményire részletes szabályozást ír elő. Mint ismeretes, az 1996-ban törvénybe iktatott területfejlesztési és területrendezésről szóló törvény felhatalmazása alapján a területfejlesztésért felelős kormányzati szerv, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium a területfejlesztési koncepciók és programok tartalmi követelményeit rendeletben szabályozta (18/1998 KTM rendelet). A továbbiakban a területfejlesztési koncepció és program, illetve a városfejlesztési koncepció együttes megnevezésére a programozási vagy tervezési dokumentumok, fejlesztési tervek kifejezéseket használjuk. 3. A területfejlesztési programozás szabályozása Területfejlesztési koncepció A területfejlesztési koncepció célja a kistérség számára egy jövőkép felvázolása és a jövőkép megvalósításához szükséges kitörési pontok, fejlesztési szükségletek meghatározása, átfogó fejlesztési célok rendszerének kidolgozása. A jövőkép a kistérség adottságaira, potenciáljaira épül, és figyelembe veszi annak fejlődését befolyásoló külső tényezők összességét is. A területfejlesztési koncepció kidolgozása két szakaszban történik:
helyzetértékelés koncepció alkotás (javaslattevő fázis)
A területfejlesztési koncepció előkészítő fázisa (helyzetértékelés) A helyzetértékelés célja a kistérség hosszú távú fejlesztési stratégiájának megalapozása, a kistérség fejlődésére ható külső és belső tényezők összességének meghatározása és
5
fejlesztési szempontból való értékélése. A helyzetértékelés műfaját tekintve nem leíró jellegű megalapozó (extenzív) munka, hanem problémafeltáró, elemző jellegű (intenzív) tevékenység. A helyzetértékelés feladatai: 1.
a kistérség pozícionálása: a kistérség -a többi kistérséggel szembeni- komparatív előnyeinek, illetve hátrányainak feltárása, a kistérség egyedi arcának keresése, illetve markáns megfogalmazása;
2.
a kistérség helyzetének értékelése: a kistérség társadalmi helyzetének, gazdasági szerkezetének és környezeti állapotának, és azokban fellelhető anomáliák, hiányosságok, működési zavarok felmérése, melyek károsan hatnak az adott térség versenyképességére és növekedési lehetőségeire;
3.
a kistérség fejlesztésébe bevonható erőforrások számbavétele: a feltárt hiányosságok, működési zavarok és zavarok kiküszöbölésére használható eszközök meghatározása, értékelése (priorálása).
A rendelet szerint a területfejlesztési koncepció kidolgozásának előkészítő fázisában a térség átfogó helyzetelemzése, helyzetértékelése történik meg. A rendelet alkalmazásában külön vizsgálandó a i. ii. iii.
a kistérség külső nemzetközi és hazai környezete (külső tényezők), a kistérség területi adottságai (belső tényezők), a fejlesztés lehetséges irányai (a helyzetelemzés szintézise).
A területfejlesztési koncepció javaslattevő fázisa A helyzetértékelés és javaslattétel közötti kapcsolatteremtés a területfejlesztési programozás legkritikusabb, legnehezebben algoritmizálható és ezért a szubjektivitást sem nélkülöző eleme. A következtetések minősége, relevanciája nagymértékben függ a helyzetértékelés minőségétől és a tervezők felkészültségétől, tapasztalataitól, illetve a fogadó közeg tájékozottságától, "megértési szintjétől". A területfejlesztési koncepciók helyzetértékelésének összegzése a gyakorlatban általában egy területet érintő külső és belső tényezők SWOT elemzés formátumában való összefoglalása, és a fejlesztési környezet elemzése különböző forgatókönyvek felállítása révén történik. A legnagyobb valószínűséggel bekövetkező szenárió alapján kerülnek a javaslattevő fázis keretében az alábbiak meghatározásra: a) b) c) d) e) f)
a területfejlesztés fő célja, iránya; a területfejlesztés célcsoportjai, azokhoz kapcsolódó részcélok rendszere (célpiramis); a részcélok egymás közötti kapcsolata, a megvalósításuk tervezett időbeli ütemezése (hosszú, közép-, rövidtáv); a fejlesztési célok értelmezése a különféle sajátosságokkal rendelkező területi részegységekre (a részcélok és beavatkozás területi egységei); a fejlesztés eszköz- és intézményrendszere; a fejlesztési hatások regisztrálása (igények a területi monitoring rendszerrel szemben);
6
g)
a területfejlesztési koncepció megvalósítása következtében várható környezeti, társadalmi és gazdasági változások és társadalmi reakciók leírása.
A területfejlesztési koncepció tehát elveket, kereteket, kitörési pontokat, a fejlesztési célok rendszerét, várt hatásokat fogalmaz meg, ezeken keresztül egy jövőképet ad a térség számára. Nem feladata, hogy a konkrét fejlesztések, projektek, szereplők, akár konkrét időzítés mellett elkötelezze a térséget. A területfejlesztési programozás fontos momentuma, hogy a területfejlesztési koncepciót jogszabály alapján társadalmi vitára kell bocsátani. A koncepció mélysége olyan, hogy fejlesztési elveket fogalmazzon meg, egy jövőképet tudjon az adott térség számára felvázolni, illetve jól tükrözze a jövőkép megfogalmazásához vezető utat. A koncepciónak tehát azt a kérdést kell világosan megválaszolnia, hogy „hogyan szeretné a térség önmaga jövőjét látni”. A társadalmi egyeztetések során tehát azokat a kérdéseket kell feltenni, hogy: –
a térségre vonatkozó adatok, információk, a térség fejlődését befolyásoló tényezők, elvek, jogszabályok teljes körűen fel lettek-e mérve? a tervezők helyesen értelmezték-e ezeket az adatokat és információkat, stb.? helyesek-e a rendelkezésre álló információ bázis alapján levont következtetések? tud-e a térség a tervezők által megfogalmazott „saját jövőképpel” azonosulni?
– – –
Területfejlesztési program A területfejlesztési koncepció által meghatározott jövőkép elérésének, a meghatározott fejlesztési célok megvalósításának tervét a területfejlesztési program tartalmazza. A jogszabály a programnak két szintjét a stratégiai és operatív programot határozza meg. A stratégiai program célja kettős: – –
egyrészt azon fejlesztési szükségletek, célok meghatározása, amelyek révén megvalósítható a jövőkép, másrészt az egyes céloknak a térség szereplői által történő megvalósíthatóságának, a megvalósítás feltételeinek vizsgálata.
A célok szükségszerűen részcélokra bomlanak fel, és a részcélok rendszerének elemei három kategóriába sorolhatók: a. b. c.
a megvalósítás nem a térség szereplőinek feladata, elvben megvalósítható cél, de a megvalósítás konkrét feltételeit meg kell teremteni, a kitűzött cél megvalósításának feltételei adottak.
Az operatív program, a tulajdonképpeni cselekvési szint, azokat a programokkal (esetleg projektekkel) kapcsolatos feltételeket határozza meg, amelyeknél a feltételek elvben adottak a megvalósíthatás megkezdésére. E feltételek között meghatározó a kezdeményező, a későbbi gesztor/kedvezményezett személye, az adott program előkészítettségi foka, a végrehajtás személyi és pénzügyi feltételei, valamint a megvalósítandó programtól várt hatások verifikálása.
7
Stratégiai program A stratégiai program tartalmát a 18/1998. KTM rendelet az alábbi pontokban foglalja össze: a) közép-, illetve rövid távú célpiramis kialakítása, a végrehajtandó közép- és rövid távú feladatok meghatározása, rangsorolása; b) a megvalósítás lehetséges szereplőinek és a közreműködők körének megjelölése, a megvalósítás mechanizmusának bemutatása; c) a fejlesztéshez szükséges lehetséges források feltárása, a finanszírozás átfogó rendszerének kialakítása; d) a program és alprogramok eredményessége kritériumainak, illetve mutatóinak meghatározása, a társadalmi, gazdasági és környezeti beavatkozások hatásainak bemutatása; e) a program végrehajtásában közreműködő szervezetek közti munkamegosztás, együttműködés és információcsere meghatározása, az érdekérvényesítés rendszere; f) a program egészének, illetve az egyes részprogramok végrehajtásáért felelős operatív szervezetek megjelölése; g) a fejlesztési programok megvalósítását, a társadalmi, gazdasági és környezeti hatások nyomon követését, hatékonyságelemzését és a források felhasználását követő monitoringrendszer meghatározása. A tervezési gyakorlatban elterjedt, hogy a stratégia célok rendszerét magában foglaló egyetlen stratégiai program helyett stratégiai programok rendszeréről beszélünk. A stratégia programokkal szemben támasztható minimális követelmény, hogy meg lehessen fogalmazni az alábbiakat:
a stratégiai program céljainak bemutatása (általános és közvetlen célok meghatározása, melyek egyben utalnak a program által érintett célcsoportra is); a program indoklása összhangban a helyzetértékelés megállapításaival és következtetéseivel, illetve a meghatározott jövőképpel; a program leírása, főbb komponensek; a program várható hatásai és eredményei (lehetőség szerint számszerűsíthető indikátorokkal alátámasztva); költségbecslés és a finanszírozás forrásai.
A stratégiai program általános célja(i) annak megfogalmazása, hogy az adott térség egészének fejlődése szempontjából a programnak mi a jelentősége, a megvalósítása miért célja a térségnek. Az általános cél(ok)nak feleltethetők meg a várható hatások, melyeket a tervezett program megvalósítása térségi szinten eredményez. A közvetlen cél(ok) a program megvalósítása során –program leírásában részletezett és a meghatározott célcsoportot érintő- tevékenység(ek) konkrét célja(i). A közvetlen cél(ok) megvalósítása révén a célcsoport számára keletkező hozzáadott értéket tekinthetjük a program eredményének. Adott stratégiai programot abban az esetben is érdemes megfogalmazni, ha az a térség számára fontos, de pillanatnyilag nincs olyan személy vagy szervezet, amely az adott program kezdeményezője, koordinátora vagy végrehajtója lehetne. Ugyanakkor a stratégiai
8
programnak nincs létjogosultsága, ha a megvalósítás költségigényét hozzávetőlegesen meghatározni vagy a finanszírozás módja nem behatárolható.
nem
lehet
Operatív programok Az operatív programok a stratégia programok azon elemeiből dolgozhatók ki, amelyek megvalósításának feltételei elvben adottak. A stratégiai programok operacionalizálási vizsgálatának három kimenete lehetséges:
operatív program megfogalmazásának feltételei adottak, ekkor az operatív program kidolgozható; operatív program megfogalmazásának feltételei még nem teremtődtek meg, ekkor az operatív program kidolgozása később, a feltételek megléte esetén indokolt; az operatív program indokolt, de kidolgozása (és megvalósítása) nem a térség feladata.
Az operatív programok azokat a programokkal (esetleg projektekkel) kapcsolatos feltételeket határozzák meg, amelyeknél a feltételek elvben adottak a megvalósítás megkezdésére. E feltételek között meghatározó a kezdeményező, a későbbi gesztor/kedvezményezett személye, az adott program előkészítettségi foka (pl. műszaki és pénzügyi tervek, szakhatósági engedélyek), a végrehajtásnak személyi és pénzügyi feltételei, valamint a megvalósítandó programtól várt hatások verifikálása. A kistérségi és települési programoknál az operatív programok szintjén törekedni kell a minél nagyobb konkrétságra, célszerű eljutni az egyes fejlesztés, vagy az egyes projektek szintjére. A 18/1998 KTM rendelet az operatív programok tartalmi követelményeit az alábbiakban határozza meg: a) b) c) d)
e) f) g) h)
az egyes feladatok elérendő céljainak részletes meghatározása; az egyes feladatok végrehajtásának intézkedési és ütemezési terve; a végrehajtásért felelős szervezetek és közreműködők; a megvalósításhoz szükséges források pénzügyi ütemterve (elkülönített alapok, központi célelőirányzatok, egyéb központi források, térségi decentralizált, helyi önkormányzati, lakossági, vállalkozói, nemzetközi, hitel- stb. források szerinti bontásban); a végrehajtás módja és feltételrendszere; a végrehajtás ellenőrzési rendszere; az eredményesség vizsgálata és értékelése; a teljesítés-igazolás követelményrendszerének kialakítása.
A fentiek figyelembevételével az operatív programok javasolt felépítése:
az operatív program célja (általános és közvetlen célok); indoklás (kapcsolat a stratégia programmal); a program tartalma, az egyes komponensek leírása; a program várható hatásai és eredményei (lehetőség szerint számszerűsíthető indikátorokkal); területi hatókör; kedvezményezettek köre (általános és közvetlen kedvezményezettek); a programvégrehajtás főbb szereplői (projekt koordináció, projekt menedzsment, végrehajtók köre);
9
a megvalósítás ütemezése; a program költségvetése és lehetséges forrásai; a megvalósítás értékelési kritériumai (lehetőség szerint számszerűsíthető indikátorokkal); kapcsolat az országos, regionális és megyei fejlesztési prioritásokkal; kapcsolat a térségi program egyéb prioritásaival.
4. A fejlesztési tervek finanszírozása A fejlesztései tervezés végső célja a rendelkezésre álló források felhasználása fejlesztés projektumok megvalósítsa érdekében. A hazai –uniós típusú- fejlesztési programozás tartalmi, módszertani, intézményi és pénzügyi szempontból egyaránt meghatározó momentuma, hogy leggyakrabban -vissza nem térítendő- közösségi forrásokra épül, melyek pályázati rendszereken keresztül érhetők el. A különböző területi szintű térségek, így a települések feladata is a forrásbevonás szempontjából hármas: 1.
2.
3.
azoknak projekteknek kidolgozása és megvalósítása, melyeknél a térség, pl. jelen esetben települést reprezentáló önkormányzat, közvetlenül pályázati alapok kedvezményezettje, gesztora és megvalósítója tud lenni; azon projektek kidolgozásának és megvalósításának támogatása, melyeknél a térség/település egyes szereplői, pl. gazdasági társaságok, civil szervezetek, önkormányzati intézmények a pályázati alapok címzettjei; és végül a fentiek ellátásához szükséges tervező, programozó és végrehajtó, valamint monitoring és értékelő kapacitás működtetése.
A külső forrásokra való támaszkodás ténye alapvetően meghatározza a programozás tartalmát és konkrétságát. Egy település által reálisan bevonható forrástömeg nagyságának meghatározására a jelenlegi peremfeltételek mellett nem lehet pontos algoritmust találni. A tényleges költségek becslését az alábbi szempontok figyelembevételével célszerű elvégezni:
a mobilizálható önerő, mint a forrásbevonás abszolút felső korlátja; a projekt előkészítés (műszakai tervezés, engedélyeztetés, pályázatírás) költségei; támogatásból nem finanszírozható költségek; árfolyamkockázat (€-ban szerződött, de Ft-ban folyósított EU támogatások esetén); utófinanszírozás által okozott likviditás költségei.
A fejlesztések közé sorolandók a két feladat ellátásához szükséges intézményi, humán és esetleg pénzügyi feltételek megteremtését célzó projektek is. A területfejlesztési koncepció tárgyalásánál más összefüggésben tértünk ki arra, hogy a fejlesztések, projektek elsődlegesen nem saját forrásból, hanem külső forrásokra építve tudnak megvalósulni. Ez a térségek/települések számára egy "életforma", amely a külső források felhasználási szabályai és a belső fejlesztési igények közötti folyamatos kompromisszum keresését jelenti, és a programozási, projekttervezési folyamat egy sajátos irányát jelöli ki. 5. Támogatható területek A fejlesztések külső támogatási forrásokra való alapozása determinálja, hogy fejlesztések finanszírozhatók ezen, külső források bázisán. A csatlakozás után a Strukturális Alapok és a
10
Kohéziós Alap forrásai és az ezekhez rendelt hazai társfinanszírozás szabályrendszere fogja a támogatások felhasználását meghatározni. A Strukturális Alapok támogatási területeit az EU a 2000-2006. közötti időszakra körülhatárolta1, melyeket a 1. sz. melléklet mutat be. A 20072013. időszakra tervezett támogatási területeket a 2. sz. melléklet adja meg. 6. Fejlesztési típusok A fejlesztési projektek lehetnek beruházás és nem beruházás jellegűek. A beruházás jellegű projekteknek pénzügyi/megtérülési szempontból a következő három típusa van: – – –
piaci alapon megtérülő beruházások; piaci alapon nem vagy hosszútávon megtérülő beruházások, melyek működése pénzügyileg hosszútávon fenntartható; piaci alapon nem vagy hosszútávon megtérülő beruházások, melyek működtetése pótlólagos forrásokat igényel.
Azok a projektek, melyeknek kimutatható a jövedelemtermelő képessége általában –ha egyéb kritériumoknak megfelelnek- alacsony szinten támogathatók, de minden addicionális, vissza nem térítendő forrás javítja az adott projekt megtérülését, életképességét. Ebben az esetben mindig végig kell gondolni a támogatásigénylés indokoltságát és a konkrét fejlesztésen túlmutató hatásokat. Tulajdonképpen egy költség-haszon elemzés elvégzése szükséges, nevezetesen a pályázati források bevonásának idő- és költségigénye, valamint annak lehetősége, hogy ha a támogatási forrást nem sikerül elnyerni, hogyan állítható szembe egy sajáterőből (és nem támogatásjellegű külső forrásokból) azonnal megkezdhető beruházással. A támogatási források befogadásának első számú célterülete azok, a jellemzően közösségi célokat szolgáló beruházások, melyekre az alacsony megtérülés miatt nincs kezdeményezés, ugyanakkor működtetésük, üzemeltetésük rentábilis. Ide sorolhatók egyebek között a kommunális szolgáltatások infrastrukturális fejlesztései. Itt a fejlesztések közötti prioritások felállításának összehasonlítási alapja a várt gazdasági, társadalmi és környezeti hatások. Végül azok a beruházások, amelyeknél a működtetés, üzemeltetés a projekt keretein belül nem kitermelhető és pótlólagos forrásokat igényel, első közelítésben nem képezik a fejlesztési támogatások akcióterületét, hacsak a fenntarthatóság biztosítása más forrásból nem igazolható meggyőzően. A nem beruházásjellegű fejlesztési projektek az előkészítő és egyéb szakértői tevékenységek (műszaki tervezés, képzés, közbeszerzési tanácsadás, stb.), valamint az intézményfejlesztés elsősorban a területfejlesztési programhoz kapcsolódó tervező és végrehajtó kapacitások megteremtése és fenntartása. 7. Stratégiai program-operatív program "mélysége" A stratégiai program célja kettős, egyrészt azon fejlesztési szükségletek, célok meghatározása, amelyek révén megvalósítható a jövőkép, másrészt az egyes céloknak a térség szereplői által történő megvalósíthatóságának, a megvalósítás feltételeinek vizsgálata. A célok 1
Vademecum: Plans and programming documents for the Structural Funds 2000-2006
11
szükségszerűen részcélokra bomlanak fel, és a részcélok rendszerének elemei három kategóriába sorolhatók: – – –
a megvalósítás nem a település feladata, elvben megvalósítható cél, de a megvalósítás konkrét feltételeit meg kell teremteni, és a kitűzött cél megvalósításának feltételei adottak.
A végrehajthatóság szempontjából a települési programoknál célszerű lenne eljutni az egyes fejlesztés, vagy projekt szintre. Megfontolandó lenne a települési fejlesztési tervek esetében kimondani, hogy az operatív program szint megfelel a projekt szintnek.
8. Munkacsoportok A Hajdúböszörményi kistérség társulás a programozás folyamatában való szakmai közreműködésre, illetve annak folyamatos nyomonkövetésére kilenc szakmai munkacsoportot hozott létre. E munkacsoportok a következő szakterületeket fedik le: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
gazdaság- és iparfejlesztés, agrár- és vidékfejlesztés, turizmus, foglalkoztatás, oktatás, képzés, kultúra, ifjúság, sport, egészségügyi és szociális, terület- és infrastruktúrafejlesztés, környezet- és természetvédelem.
9. A fejlesztési programok utógondozása A fejlesztési program folyamatos karbantartást, aktualizálást igényel. A programnak képesnek kell lenni egyrészt arra, hogy reagáljon a stratégia környezet változásaira, amely által újabb stratégia célok megvalósítása előtt nyílik meg a lehetőség. Másrészt folyamatosan vizsgálni kell, hogy mely stratégiai cél vagy annak részcélja számára érnek meg a megvalósítás konkrét feltételei, és lehet a programot ezáltal új operatív programmal kiegészíteni. A területfejlesztési program karbantartásának három, folyamatos monitoring tevékenységet igénylő kardinális eleme van:
a társadalmi, gazdasági és környezeti tényezők folyamatos elemzése, források, pályázati lehetőségek nyomon követése, projektötletek, -kezdeményezések nyilvántartása és aktualizálása.
Folyamatos társadalmi-gazdasági-környezeti elemzés A település környezeti, gazdasági, társadalmi folyamatainak, változásainak nyomon követésének, elemzésének és dokumentálásának célja:
naprakész információk szolgáltatása;
12
az országos, regionális és megyei területi információs rendszerek kiszolgálásán keresztül egy alsó szintű területi információs rendszer létrehozása; a területfejlesztési monitoring rendszer működésének támogatása, amely kiterjed a megvalósított projektek, fejlesztések és hatásainak vizsgálatára is.
A monitoring és elemző munka, illetve annak koordinációja az önkormányzati fejlesztésekkel foglalkozó szervezeti egységének feladata. Kutatási-elemzési együttműködési megállapodás alapján az egyes tematikus felméréseket, elemzéseket az együttműködő belső és más külső partnerek is készíthetnek. A tevékenység az alábbi területeket fogja át:
a természeti, gazdasági, társadalmi folyamatokra kiterjedő alapadatok gyűjtése, az ezekből származó elemzések, (általában az országos információs, statisztikai adatok, a településekre és az összehasonlítást biztosító adatállományokra vonatkoztatva); tematikus adatbázisokra épülő elemzések tanulmányozása; felmérések, interjúk, valamint összehasonlító vizsgálatok; szöveges értékelő dokumentumok kidolgozása legalább évenkénti általános és tematikus értékelések formájában, (pl.: migráció, kisebbségek helyzete, fogyasztási szokások, támogatásokkal megvalósult fejlesztések, infrastruktúra fejlődése, vállalkozási szerkezet, adózási folyamatok, befektetések, vállalkozói toplista, önkormányzati gazdálkodás, egészségügy, közegészségügy, iskolázási statisztika, munkaerő-piaci folyamatok stb.).
Forrástérkép A forrástérkép célja a település által potenciálisan bevonható források, pályázati lehetőségek nyomon követése és róluk naprakész nyilvántartás vezetése. A feladat szükségessége tükrözi azt a lényegesebb momentumot, hogy a települési programok végrehajtása alapvetően külső, támogatási források általi finanszírozásra épültek, mely jellemzően pályázati rendszereken keresztül érhető el. A források folyamatos nyomon követésének tevékenysége elsődlegesen az önkormányzat feladata. Projektgenerálás A projektgenerálás a projektötletek, projekt kezdeményezések felszínre kerülésének elősegítése azzal a céllal, hogy a település fejlesztési céljaival összhangban lévő projektötletek, projekt kezdeményezések projektekké fejleszthetők legyenek és beépülhessenek a település fejlesztési programjába.
13
II.
GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS
A kistérség gazdaságát meghatározó tényezők A kistérség gazdaságát a mai napig meghatározza a három város mezővárosi jellege. Országosan elismertek a térség agro-ökológiai adottságai, ennek ellenére a helyben előállított mezőgazdasági termékek általában alacsony hozzáadott értékkel, magasabb feldolgozottság nélkül hagyják el a térséget. A mezőgazdasági termelés struktúrája a hagyományos termékszerkezeten nyugszik, a mezőgazdaság szerkezetváltásával a térség még mindig „adós”. A térség adottságait, lehetőségeit kiaknázó, kedvezőbb jövedelmi viszonyokat biztosító mezőgazdasági termék-feldolgozás, a biotermékek előállítás, az intenzív –öntözésesnövénytermesztés és nem-élelmiszer-célú (non-food) mezőgazdasági termelés csíráiban vannak jelen. Annak ellenére, hogy a kistérségben az iparosodottság szintje elmarad az 50-es évek elejétől kezdődő iparosítási hullám elsődleges célterületeitől, a 80-as évekre kialakult egy erős ipari bázis, mely részben kötődött az agráriumhoz (pl. malomipar, mezőgazdasági gépipar). Egyúttal új ipari tevékenységek is meghonosodtak (pl. elektronika, szerszám-, gépgyártás, textilipar). A térség gazdaságának egyik meghatározójává vált az építőipar is. A rendszerváltást követő privatizáció, üzembezárások, illetve a nagyvállalatok felaprózódásával járó folyamatok a gazdaság fejlődését olyan mértékben visszavetették, amely az egész térségre ma is kihatással van. Ennek ellenére a térségben működnek foglalkoztatási szempontból meghatározó nagyvállalatok, és kialakult egy növekedni képes kis- és középvállalkozói kör. Az ipari hagyományok és a meglévő ipar súlya miatt a kistérség nem a hagyományos rurális területek válságjelenségeit éli át, ezért a gazdaságfejlesztésnek nem a munkahelyteremtés a kizárólagos célja, hanem a gazdaság egy komplex fejlesztési stratégia mentén igényel beavatkozásokat. A munkanélküliség messze elmarad a falusias térségekétől, és a munkaerő képzettségi szintje, munkaerőpiaci esélyei lényegesen nagyobbak, melyet a helyben folyó szakképzési intézmények is erősítenek. A térség fejlődése számára a két megyeszékhely (Debrecen és Nyíregyháza) földrajzi közelsége sajátos lehetőségeket hordoz. A megyeszékhelyek a kistérség számára felvevőpiacot jelentenek, és a helyi turisztikai vonzerők és szolgáltatások fejlesztésének egyik célcsoportját képezhetik. A kistérség települései a két megyeszékhely lakossága számára potenciális szuburbanizációs célterület. A tudásalapú és innováció-vezérelt gazdaság (az ún. lisszaboni folyamat) kiteljesedése szempontjából a megyeszékhelyek –első helyen Debrecen felsőoktatási bázisa, és a támogatási rendszer „versenyképességi pólus” koncepciója a kistérség számára új fejlődési lehetőségeket, együttműködési formákat nyújt. Jól tetten érhető ugyanakkor, hogy a megyeszékhelyek közelsége akadálya egyúttal a tercierizáció gyors előretörésének. A közúti közlekedés javulása miatt egyre több jele van - a hajdú-bihari és szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhelyek mellett - a Miskolchoz fűződő kapcsolatok felértékelődésének is. A kistérség adottságai között külön kiemelendő a térség alatt található gyógy- és termálvíz készlet, melyre alapozottan a meglévő gazdasági bázis a turisztikai szolgáltatások irányába 14
diverzifikálható. Az idegenforgalom, vendéglátás valószínűleg hosszabb távon sem lesz képes a helyi gazdaság meghatározó tényezőjévé válni, de a jövedelemtermelésben, foglalkoztatásban és a térség arculatának kialakulásában betöltött szerepe vitathatatlan, ezért a turizmus kérdéskörét külön fejezet tárgyalja. A kistérséget érintő autópálya (M3-as, M35-ös) fejlesztések új gazdasági profilok (pl. logisztika) meghonosítására kínálnak a kistérség számára lehetőséget. Mivel e tekintetben éles verseny alakul ki az autópályák mentén fekvő települések között, itt nemcsak az adottságoknak van (lesz) szerepe, hanem tudatos, átgondolt stratégia és a megvalósításban kellő dinamizmus is szükséges, hogy a kistérség települései a városok közötti versenybe érdemben be tudjanak kapcsolódni a „megállító” funkciók kialakítása révén. Gazdasági szervezetrendszer A Hajdúböszörményi kistérségben a települések városias jellege, a belső felvevőpiac viszonylagos koncentráltsága ellenére a vállalkozási aktivitás nem kielégítő. A kistérségben működő vállalkozások 1000 lakosra vetített száma (55,3) több mint 20%-kal alatta marad a megye átlagának (70,0), míg az országos átlagnak (87,2) csupán kevesebb mint kétharmadát teszi ki.
Forrás: KSH, 2003.
1. ábra A térség szereplői által is hangsúlyozott alacsony vállalkozói kedv mellett közrejátszik ebben a két megyeszékhely, Debrecen és Nyíregyháza, viszonylagos közelsége, ahol a szolgáltatások területén meglévő dominancia kedvezőtlenül hat vissza a tercier-kvaterner szektor fejlődésére a kistérség mindhárom városában.
15
Településszintű bontásban látható (1. ábra), hogy Hajdúböszörményben a vállalkozás-sűrűség szignifikánsan nagyobb, mint a kistérség másik két városában. Ennek magyarázata, hogy Böszörményben lényegesen magasabb az önfoglalkoztató, alkalmazottal nem rendelkező vállalkozások aránya. A társas vállalkozások körében vizsgált foglalkoztatási adatok mutatják, hogy a mikrovállalkozások esetében és a kisvállalkozások alsóbb foglalkoztatotti tartományában a vállalkozásoknak a lakosságra vetített száma egyaránt elmarad a megyei, a régiós és az országos átlagtól. Ugyanakkor a 20 fő és a feletti alkalmazotti létszám esetében a települések mutatói elérik, sőt egyes létszám kategóriákban meg is haladják a magasabb területi egységek megfelelő mutatószámait. Ebben az összehasonlításban külön kiemelendő a nagyvállalatok szerepe Hajdúnánáson. 1000 lakosra jutó működő társas vállalkozások létszám kategóriánként Foglalkoztatási létszám kategória (fő) Hajdúböszörmény Hajdúdorog Hajdúnánás Kistérség Hajdú-Bihar Megye Észak-Alföld Magyarország Forrás: KSH, 2003.
0 és ismeretlen számú 6,08 2,18 4,92 5,10 8,63 9,23 15,55
1-9
9,09 6,14 8,67 8,49 17,77 13,77 21,84
10-19
1,05 0,31 0,95 0,91 1,24 1,08 1,56
20-49
0,62 0,83 0,48 0,61 0,78 0,72 0,93
50-249
0,53 0,42 0,16 0,39 0,41 0,40 0,48
250 és több Összesen 0,06 0,00 0,16 0,08 0,08 0,07 0,10
17,44 9,88 15,33 15,58 28,91 25,27 40,45
A társas vállalkozások foglalkoztatási kategóriái települési bontása azt mutatja, hogy a másik két településsel összehasonlítva Hajdúböszörményben legerőteljesebb az önfoglalkoztatás és a mikrovállalkozások részesedése, Hajdúdorogon a 20-49 főt foglalkoztató vállalkozások emelkednek ki, míg Hajdúnánáson a legnagyobb a nagyvállalati kör szerepe a foglalkoztatásban. A működő vállalkozások ágazati szerinti megoszlásából (2. ábra) az alábbi következtetések vonhatók le:
A mezőgazdaság (mező-, vad- és erdőgazdaság, halászat; A+B nemzetgazdasági gazdasági ágak) szerepe a kistérségben némileg hangsúlyosabb, mint a megye, illetve a régió egészében, és ezen gazdasági ágakban tevékenykedő cégek 1000 lakosra vetített száma több mint 50%-kal meghaladja az országos átlagot. A kistérségi átlagot Hajdúdorog mezőgazdasági vállalkozásainak relatíve magas aránya erőteljesen felfelé „nyomja”.
Az ipari (bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás; C+D+E nemzetgazdasági gazdasági ágak) tevékenységet folytató vállalkozások számarányában a kistérség a megyei és a régiós átlag körül mozog, viszont az országos átlagtól lényeges (27%-os) elmaradást mutat. Megállapítható továbbá, hogy Hajdúböszörmény az ipari vállalkozások tekintetében kiemelkedik a kistérségben, és a megyei és régiós átlagot jelentősen meghaladva megközelíti az országos átlagot. A másik két város eltérő okokból mutat alacsonyabb értéket. Míg 16
Hajdúdorog esetében az ipari tevékenységet űző vállalkozások hiánya mutatható ki, addig Hajdúnánás esetben az alacsonyabb mutató oka az ipari nagyfoglalkoztatók markáns jelenléte.
Az építőiparban (F nemzetgazdasági gazdasági ág) is az iparhoz hasonló jelenségek mutathatók ki. Hajdúböszörményben a 218 építőipari vállalkozás arányaiban meghaladja a megyei és a regionális arányszámokat, és hasonlóan Hajdúnánáson számában kevesebb (91), de foglalkoztatási szempontból több jelentős építőipari vállalkozás van, Hajdúdorogon az építőipar mindössze 26 vállalkozással képviselteti magát.
A kereskedelem és javítás (G nemzetgazdasági gazdasági ág) vállalkozásai tekintetében a kistérség egésze, annak ellenére, hogy Hajdúböszörmény szerepe itt is nagyobb, jelentősen elmarad a megyei, régiós és országos átlagtól egyaránt.
A szálláshely-szolgáltatásban, vendéglátásban (H nemzetgazdasági gazdasági ág) jól érzékelhető a térség elmaradása mind a megyei és régiós, mind országos viszonylatban.
A szállítás, raktározás, posta, távközlés (I nemzetgazdasági gazdasági ág) területén a kistérség a megyei, regionális és országos arányokhoz képest kedvező képet mutat. A hajdúnánási vállalkozások alacsonyabb részesedése szintén a nagyvállalatok jelenlétére vezethető vissza (saját szállítási és raktározási kapacitások, illetve a logisztika nem helyi cégekre alapozottan történik).
Az egyéb gazdasági tevékenységet (ingatlanügyletek, gazdasági és egyéb szolgáltatások, stb.) 1000 lakosra vetítve további 18 vállalkozás végez a kistérségben. Ez az érték a megyei átlag mindössze 60%-a és az országos átlagnak kevesebb mint fele.
17
Forrás: KSH, 2003.
2. ábra A kistérségben működő vállalkozásokon belül a társas vállalkozások ágazati megoszlásának adatait vizsgálva a gazdaság ágazati szerkezetének kontúrjai élesebben megrajzolhatók. Az alábbi táblázat alapján megállapítható, hogy a Hajdúböszörményi kistérségben a társas vállalkozások körében:
A mezőgazdaságnak súlya lényegesen nagyobb a megye, a régió és főképp az országos átlagnál. Településenként vizsgálva 1000 lakosra a mezőgazdasági társas vállalkozások száma a legmagasabb Hajdúnánáson. Míg Hajdúböszörmény a kistérségi átlag körül mozog, addig Hajdúdorog a mezőgazdasági társas vállalkozások tekintetében „belesimul” a megyei átlagba. A kiugróan magas mezőgazdasági vállalkozási arány mellett, a mezőgazdasági társas vállalkozások részesedése Hajdúdorogon a legkisebb.
A ipari tevékenységet folytató társas vállalkozások arányában a kistérség három városa között Hajdúböszörmény őrzi vezető szerepét, illetve megyei és regionális összehasonlításban is átlag feletti teljesítményt mutat. Ugyanakkor a város és a megyei, illetve a régió közötti különbség kisebb, mint az összes vállalkozás vizsgálata esetében, az országos átlagtól való elmaradás pedig lényegesen nagyobb.
Az építőipari társas vállalkozások szerkezete lényegesen eltérő az összes építőipari vállalkozás nyújtotta képtől. Koncentráltságuk Hajdúnánáson a legmagasabb, itt az 1000 lakosra jutó építőipari társas vállalkozások száma közel kétszerese a Hajdúböszörménynél.
18
A kereskedelmi társas vállalkozások arányában a kistérségen belül kiegyensúlyozottabb kép rajzolódik ki, de a kistérség elmaradása mind a megye, a régió és az ország egésze tekintetében még erőteljesebben látszik.
A vendéglátás vonatkozásában is kistérségnek és a kistérség minden településének a magasabb térségi szintektől való fokozottabb elmaradása látszik. Különösen kedvezőtlennek mondható Hajdúdorog helyzete.
A szállítás és logisztika tekintetében a társas vállalkozások által mutatott kép lényegesen kedvezőtlenebb, mint az összes szállításra specializálódott cég esetében. Az ebben a gazdasági ágban működő társas vállalkozások aránya mintegy fele az országos átlagnak, míg –mint a korábbiakban láttuk- az összes vállalkozás aránya megegyezik az országos átlaggal.
Az egyéb társas vállalkozások kategóriájában is jelentősen romlanak a kistérség pozíciói. A megyei és országos átlag a kistérség mutatójának 2,5, illetve 3,5szöröse. 1000 lakosra jutó működő társas vállalkozások ágazati megoszlása
Hajdúböszörmény Hajdúdorog Hajdúnánás Kistérség Hajdú-Bihar Megye Észak-Alföld Magyarország Forrás: KSH, 2003.
Mezőgazdaság 1,71 1,56 1,85 1,73 1,57 1,42 1,27
Építőipar Kereske- Vendég- Szállítás Egyéb Összesen delem látás 3,47 1,27 4,31 0,74 0,90 5,03 17,44 1,35 0,62 3,33 0,10 0,83 2,08 9,88 1,74 2,11 4,39 0,63 0,32 4,28 15,33 2,60 1,43 4,18 0,61 0,71 4,33 42,64 3,22 2,74 7,93 1,17 0,87 11,42 28,91 2,89 2,46 8,12 0,96 0,85 8,57 25,27 4,49 3,62 9,99 1,64 1,40 18,04 40,45
Ipar
A kistérségben egyértelműen hiányzik egy a térség gazdasági arculatát meghatározó helyi székhelyű globális jelentőségű cég, mely gazdasági klaszterként a ki- és beszállítói kapcsolatrendszeren keresztül térségi gazdaságintegráló ereje lehetne. Gazdasági infrastruktúra Az ipari és kereskedelmi tevékenység a kistérséget alkotó mindhárom városban a településközpontban, illetve annak közelében koncentrálódik. Ez egyrészt akadályt jelent a vállalkozások növekedésének, telephely bővítési lehetőségeinek, másrészt a szigorodó környezetvédelmi normák, illetve az egészséges lakókörnyezet és a települési életminőség javításának igénye miatt, a termelő vállalkozásoknak, illetve a nagy forgalomterheléssel járó tevékenységeknek értelemszerűen a települések külső zónáiba kellene kikerülniük. A helyi gazdaság erősítése mellett a külső működő tőke vonzása is feladatot jelent a kistérség számára. Ennek eszközeként ipari és gazdasági célra hasznosítható területek kialakításához és infrastrukturális fejlesztéséhez a kistérségnek alapvető gazdasági érdeke fűződik. Az M3-as és az M35-ös autópályák további kiépítése várhatóan a kistérség gazdasági felértékelődését
19
eredményezi. Ebben az összefüggésben a kistérség komparatív előnyeinek kihasználása további feladatokat jelöl ki. A térség három városa közül egyik sem rendelkezik ipari park címmel, illetve Hajdúnánás kivételével korszerű infrastruktúrával kiépítetett ipari területtel. A telephely igények és kínálat városonként eltérőek. Hajdúböszörmény 1999-ben elfogadott területrendezési tervének 2002-ben módosított változata van jelenleg hatályban. A városban jelenleg nincs önkormányzati tulajdonban lévő, fejlesztésre kijelölt ipari terület. A helyi vállalkozások telephely igényüket felmérték, és kb. 80-100 ha alapinfrastruktúrával (út, víz, gáz, csatorna és elektromos rendszer) kiépített területre lenne igény, melybe az érdekelt vállalkozók készek lennének saját forrással is beszállni. Hajdúdorog jelenleg végső jóváhagyás alatt álló településrendezési terve a meglévő iparterületek bővítése mellett a városhoz dél-keleten csatlakozó külterületen 50 ha-os ipari parki terület kialakítását tervezi. Jelenleg az ipari vállalkozások a város déli részén a böszörményi út és a debrecen-tiszalöki vasút által határolt területen koncentrálódnak, ahol korlátozott mértékben ugyan további telephelybővítés valósítható meg. A város észak-nyugati és keleti külterületi részein, a nánási, illetve újfehértói út mellett kereskedelmi-szolgáltató övezetek kialakítását is tervezik. Hajdúnánás is hatályos településrendezési tervvel rendelkezik. A város tulajdonában jelenleg 10 ha zöldmezős ipartelepítésre alkalmas, összközműves terület van (a GE Hungary Rt. Gyártelepe és a 2005-ben betelepült Bakony Művek Kft részére), mely potenciális befektetőket képes fogadni. A rendezési terv további területeket is kijelöl iparfejlesztés céljaira. A város világosan megfogalmazott célja, hogy csak olyan ipari-termelő tevékenységek letelepedését támogatja, melyek környezeti hatásaik révén nem kerülnek konfliktusba a turisztikai fejlesztésekkel, továbbá amelyek tudásigényes, magas szakmai kultúrát igényelnek. Az önkormányzat további területeket jelölt ki iparfejlesztésre, és a korábbi, jelenleg nem üzemelő ipari létesítmények területe is rendelkezésre áll barna-mezős fejlesztésekre. Továbbá a város az M3-as autópálya felhajtója mellett egy logisztikai, kereskedelmi, szolgáltatási zóna létesítését tervezi. Kutatás-fejlesztés, innováció Az Európai Tanács által Lisszabonban megfogalmazott feladatok megvalósításával a cél, hogy az Európai Unió egy évtized alatt a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb, tudásalapú gazdaságává váljon, csökkentve lemaradását az USA-val és Japánnal szemben. A 2010-re kitűzött 3%-os gazdasági növekedés a tevékenységek szintjén foglalkoztatási reformot, gazdasági megújulást, azaz a termelékenység növelését, az információs társadalom követelményeinek való megfelelést, egy európai kutatási térség kialakítását, vállalkozásbarát, ösztönző környezet kialakítását az új, és innovatív vállalkozások számára, illetve a szociális rendszer modernizálását jelenti. A kistérségben a kis- és közepes vállalkozások többségének aktivitása a K+F terén rendkívül gyenge. Legtöbb esetben hiányoznak a K+F intézményeket, valamint a vállalatokat összekapcsoló hálózati struktúrák (innovációtranszfer és menedzsment szervezetek).
20
A K+F tevékenység fejlesztésében a kistérség számára lehetőséget jelent az országban a legtöbb hallgatót magáénak tudó Debreceni Egyetem, ahol a közeljövőben alakul meg az Észak-Alföldi Régió arculatát jelentős mértékben meghatározó Regionális Egyetemi Tudásközpont (RET). A Debreceni Egyetem mutatószámai alapján az ország egyik legnagyobb, oktatási és tudományos tevékenységét tekintve pedig a legszélesebb spektrumú felsőoktatási intézménye. A debreceni mellett a nyíregyházi felsőoktatási centrumokra építve is lehetne ösztönözni a tudományos, és a vállalati szektorral szoros együttműködésben a kutató-fejlesztő tevékenységeket. Köztudott, hogy Magyarország a 10 újonnan csatlakozó ország között utolsó helyen áll az idegen nyelvek ismeretében és a személyi számítógépek lakosságarányos számával. A GKI 2003-ban végzett felmérése szerint a magyar családok 34%-ában van személyi számítógép, és 14%-uk rendelkezik internet-hozzáféréssel. Összehasonlításként említhető, hogy BadenWürttemberg tartományban ez az arány 61%, illetve 47%, de Portugáliában is a számítógéppel, illetve internet-csatlakozással rendelkező háztartások aránya eléri a 47, illetve 29%-ot. A vállalati szférában a helyzet kedvezőbb, de itt is jelentősek a lemaradások. Az önfoglalkoztatók számítógép és internet használatának aránya nem tér el lényegesen a lakossági felhasználás arányától. Az Észak-Alföldi Régióban kisvállalkozások 71%-a rendelkezik számítógéppel, de mindössze 21%-uknak van e-mail címe. Az EU-15-ök teljes vállalati spektrumában a számítógép alkalmazás közel 100%-os és az internet–csatlakozások aránya is meghaladja a 90%-ot. Foglalkoztatás A helyzetértékelés a foglalkoztatással külön fejezetben foglalkozik. Ebben a fejezetben annyit kívánunk rögzíteni, hogy bár a gazdaság fejlesztésének egyik, de nem kizárólagos, célja a munkahelyteremtés. A regisztrált munkanélküliek száma, illetve a szakmai konzultációk alapján megállapítható, hogy a kistérség jelenlegi aktívkorú népességének, illetve a munka világába visszavezethető munkanélküliek száma 1500-2000 új munkahely teremtését indokolják. A kistérségben a foglalkoztatás sarkalatos kérdés a mobilitás kellő hiánya, ezért a munkanélküliek helyben való foglalkoztatásának pillanatnyilag nincs alternatívája. Mindazonáltal leszögezendő, hogy a kistérség gazdaságfejlesztésének alapkérdése nem egy akut foglalkoztatási válsághelyzet minden áron és eszközzel való oldása, hanem a helyi vállalkozások piaci, versenyképességi, jövedelemtermelési pozícióinak erősítése. A közösségi szféra szerepe a gazdaságfejlesztésben A gazdaság- és vállalkozásfejlesztés eszközrendszerét behatárolja egyrészt az európai versenypolitika és támogatáspolitika cél- és eszközrendszere, másrész az önkormányzatok korlátozott kompetenciái a gazdaságfejlesztés területén, és korlátokat szab a gazdaságfejlesztés helyi intézményi és humán kapacitásainak viszonylagos fejletlensége és a gazdaság szereplői közötti rendkívül kicsi együttműködési készség. Az Európai Unió versenypolitikája az Egységes Belső piac működését, a szereplők esélyegyenlőségét segíti elő a tisztességes versenyfeltételek biztosítására irányuló szabályozási rendszeren keresztül. Néhány kivételtől eltekintve tilos minden, ami a versenyt gátolhatja. Az államokat is figyelik, hogy ne adjanak előnyöket egyes vállalatoknak. Tiltott támogatási formának számítanak az adózással kapcsolatos kivételek is. A csatlakozással
21
megszűnt a hazánkban működő külföldi vállalatok adómentessége is. Egyelőre nyitott kérdés, hogy milyen kompenzációval tudjuk a hazánkban működő külföldi tőkét maradásra bírni. A versenyszabályok és támogatási szabályok összefüggnek. A támogatáspolitika a versenypolitika szerves részét képezi, segíti a vállalkozásokat, hogy olyan gazdasági feltételek kerüljenek kialakításra, amelyek hosszú távon biztosítják a verseny- és foglalkoztatási képesség növekedését, a versenyhátrányok csökkentését. Ezek megvalósításáért kialakítja a támogatások folyósításához szükséges intézményrendszert. Az Európai Unió is felismerte, hogy a kis- és középvállalkozói szektorban születik a legtöbb innovatív, később jelentős haszonnal járó kezdeményezés, jelentőségük a társadalmi és regionális fejlesztés előmozdításában is elvitathatatlan. Mégis valamennyi országban – piaci helyzetükből, méretükből adódóan - számos problémával kell megküzdenie a kis és középes vállalkozásoknak. A nemzetgazdaságokon belül e szektor van a leghátrányosabb helyzetben (alacsony tőkeellátottság, nem megfelelő színvonalú infrastruktúra, információhoz jutás nehézségei, nyelvismeret hiánya, vállalati kultúra alacsony szintje). Az Európai Unióban ezért a vállalkozás fejlesztési politika középpontjában áll a kis és közepes méretű vállalkozási szektor fejlődésének problematikája. A Közösség által ajánlott egységes definíció (96/280/EC ajánlás) szerint kis- és középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amely: alkalmazottainak száma nem haladja meg a 250 főt; éves forgalma kevesebb 40 millió €-nál (cca. 9,8 milliárd Ft), vagy mérlegfőösszege kevesebb 27 millió €-nál (cca. 6,6 milliárd Ft); a nem kis- és középvállalkozások körébe tartozó tulajdonos(ok) tulajdonosi részaránya nem haladja meg a 25%-ot (függetlenségi kritérium). E definíció alapján - leszámítva a középvállalkozásokat – kisvállalkozás az a vállalkozás, amely: alkalmazottainak száma nem haladja meg az 50 főt; éves forgalma kevesebb 7 millió €-nál (cca. 1.7 milliárd Ft), vagy mérlegfőösszege kevesebb 5 millió €-nál (cca. 1.2 milliárd Ft); függetlenségi kritérium. Tovább szűkítve az EU által meghatározott kategóriát mikovállalkozásnak tekintendő az a vállalkozás, amely alkalmazottainak száma nem haladja meg a 9 főt (ezen belül léteznek a 0 fős, úgynevezett alkalmazott nélküli önfoglalkoztatók). Jól látható, hogy a kistérség gazdasági szereplői gyakorlatilag mind a kis- és középvállalkozások körébe, így a vállalkozásfejlesztés támogatotti körébe esik. A Közösség vállalkozásfejlesztési (vállalkozástámogatási) szempontrendszer figyelembevételével érvényesül:
politikája
az
alábbi
az életképes, fejlődési potenciállal rendelkező vállalkozások kiemelt fontosságúnak tekintendők, a vállalkozói szellem erősítésével párhuzamosan külön feladattá válik az induló vállalkozások segítése, működésük beindítása,
22
előnyt élveznek bizonyos speciális csoportok (nők, fiatal vállalkozók, kisebbségek), ezek társadalomba való beilleszkedésének előmozdítása.
Az Európai Kisvállalkozói Charta tíz területen ajánlást fogalmaz meg a kis- és közepes vállalkozások fejlesztése érdekében a döntéshozók számára. Magyarország 2002-ben csatlakozott a Chartához, melynek ajánlásai – meghatározva a vállalkozásfejlesztési politika irányvonalait - az alábbiakban összegezhetők:
vállalkozói oktatás és képzés Már az iskolában oktatni kell általános ismereteket az üzleti és vállalkozói igényekről. A középfokú és felsőfokú oktatási programokba konkrét üzleti és vállalkozási témákkal foglalkozó modulokat kell szervesen beépíteni.
kevésbé költség- és időigényes vállalkozásindítás Egyre szélesebb körben kell terjeszteni az online (elektronikus) bejegyzéshez való hozzáférés lehetőségét (Máltán már mindössze egyetlen munkanap alatt bejegyezhető egy társaság).
kedvezőbb jogi környezet és szabályozás Lehetőség szerint a nemzeti és EU szabályozók egyszerűsítése (pl. a versenyre vonatkozók), egyben “felhasználó barát” adminisztratív dokumentumok bevezetése szükséges.
szakismeretekhez való hozzájutás Hozzásegítés a megfelelő szaktudás/szakismeretek megszerzéséhez, mely akár egy egész életen át tartó képzési és konzultációs lehetőség.
az on line hozzáférés javítása Kívánatos lenne az állami hatóságok mind több területre kiterjedő, a hagyományos ügyintézést felváltó elektronikus kommunikációjára a kisvállalkozói szektorral (pl. elektronikus adóbevallás).
nagyobb előnyhöz jutás az egységes piac révén Cél az Unió határain belül egy egységes (a kisvállalkozások számára is “felhasználó barát”) Belső Piac megteremtése főként a kritikus területeken (pl. elektronikus kereskedelem, telekommunikáció, közüzemek, közbeszerzés).
adózás, pénzügyek Az adórendszereket úgy kell kialakítani, hogy azok sikerorientáltak legyenek (személyes teljesítmény ösztönzők), ösztönözzék új vállalkozások indítását, bővülését, az új munkahelyek létrehozását. Cél továbbá egy páneurópai tőkepiac létrehozása.
a kisvállalkozások technológiai kapacitásának erősítése Cél különböző minőségi és igazolási rendszerek kidolgozása és bevezetése, valamint valamennyi közösségi szabadalom rendelkezésre állása és könnyű hozzáférhetősége a kisvállalkozások számára. Támogatandó a cégek közötti csoportosulások, hálózatok kialakítása, erősíteni kell a páneurópai együttműködést a kisvállalkozások között az informatika felhasználásával.
23
sikeres elektronikus üzleti modellek és csúcsszínvonalú kisvállalkozói támogatás Hozzáférhetőség biztosítása a mentorok és „üzleti angyalok‟ iránymutatásaihoz, illetve támogatásaihoz (pl. a web oldalakon), továbbá Európai Kis- és Középvállalkozói Megfigyelő Központ (European Observatory on SMEs) nyújtotta lehetőségek kiaknázása.
erősebb, hatékonyabb kisvállalkozói érdekképviselet kialakítása az Unió és az egyes országok szintjén.
Az EU 2001-2005 időszakot átfogó Középtávú Vállalat és Vállalkozásfejlesztési2 Programjának célkitűzései az alábbiak:
a vállalkozások növekedésének és versenyképesség erősödésének elősegítése a globalizálódó és tudás alapú gazdaság keretein belül; a vállalkozóvá válás, vállalkozások létrehozásának elősegítése; az adminisztratív és szabályozási keretek egyszerűsítése, illetve hatékonyabbá tétele, annak érdekében, hogy az érdeklődés a kutatás, innováció és a vállalkozások létrehozása iránt erősödjön; a vállalkozások, különös tekintettel a kis- és közepes vállalkozások pénzügyi környezetének javítása; a Közösség vállalkozás támogatási szervezeteihez, szolgáltatásokhoz és programjaihoz való könnyebb hozzáférés biztosítása.
A kis- és közepes vállalkozások támogatásánál az az elv érvényesül, hogy 50-100 ezer € támogatás egy vállalatnak nem torzítja el nagyságrendi okok következtében a versenyt az egyes tagországok között. Ha a támogatás nem haladja meg az 50 ezer €-t, illetve három éven keresztül a 100 ezer € küszöbérték alatt van, akkor az európai unós szerződés értelmében nem tekinthető állami támogatásnak, ha nem zavarja meg a tagállamok közötti kereskedelmet, ennélfogva nem is kell bejelenteni azt a Bizottságnak. Ugyanakkor elképzelhető, hogy egy vállalat az említett támogatást beruházási, kutatás-fejlesztési és műszaki, gazdasági és beruházási tanácsadás céljából is igénybe veszi. Ezeket a szubvenciókat nem is kell jelenteni az EK Bizottságának. A gazdaságilag elmaradott területen történő kis vagy közepes méretű vállalkozásalapítás szintén kumulált (többszörös) szubvencióban részesülhet.
2
Multiannual Programme for Enterprise and Enterpreneurship (2001-2005); 2000/819/EK Tanácsi döntés
24
Gazdaság- és iparfejlesztés Erősségek -
kiváló agro-ökológia potenciál jelentős gyógyvíz készletek viszonylag fejlett ipari bázis agráriumhoz kötődő ipari tevékenységek nagyszámú, olcsó és viszonylag jól képzett munkaerő multinacionális cégek jelenléte felvevőpiacok közelsége
Gyengeségek -
-
Lehetőségek -
alacsony a tudásigényes termelés részesedése a mezőgazdasági termékek alacsony feldolgozottsági fokban áramlanak ki a térségből alacsony a vállalkozási kedv a szolgáltatások egy részére nincs fizetőképes kereslet egyes településeken gyenge a telephely kínálat Veszélyek
a helyi cégek az EU vállalkozásfejlesztési politikájának kedvezményezettjei Debreceni Egyetem innovációs potenciáljának kiaknázása a közlekedési kapcsolatok javulása gyógyvízre alapozott turisztikai fejlesztés -
késlekedés az autópálya fejlesztések gazdasági hasznainak kiaknázásában új befektetők „átugorják” a térséget és keletebbre (Romániában, Ukrajnában) telepszenek meg lényegesen olcsóbb munkaerő kínálat a közösségi forrásokat igénylő turisztikai fejlesztések nem valósulnak meg időben a belső együttműködés hiánya lassítja a térség fejlődését
25
III.
AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS
A Hajdúböszörményi kistérség kiemelt adottsága a termőföld. Az Észak-Alföldi régiót jellemző növénytermelési típusok közül a Hajdúság, így a kistérség is, a gabona- és kukoricatermelő övezetbe tartozik. Az intenzív szántóföldi művelésre alkalmas löszháti részeken, a termésátlagok kiemelkedően magasak. Ugyanakkor gyengébb termőképességi szikes és homokos talajok is előfordulnak. A kistérségben a talaj adottságok három gazdálkodási formát indokolnak: extenzív állattartás (legeltetés) a gyenge, szikes talajokon, gyümölcsösök és erdő (akác) telepítése a laza homoktalajokon, intenzív szántóföldi kultúrák a löszháti részeken. Mivel az alföldi térségben a termelés hatékonyságának korlátozó tényezője a víz, a Keletifőcsatornán keresztül rendelkezésre álló öntözővíz feltétlenül a kistérség potenciáljának tekintendő. Jelenleg feltételes módban beszélhetünk erről, mert az öntözővizet a szikes, értéktelen területen húzódó Keleti-főcsatornától a kistérség belső, kedvező talajadottságokkal rendelkező részeibe vezetve lenne célszerű hasznosítani, amely nagy léptékű fejlesztéseket igényelne. Szükséges lenne a meglévő öntözőrendszer rehabilitációja és részben a természetes vízfolyások felhasználásával új beruházások megvalósítása. A fejlesztéseket nehezíti a meglévő műtárgyak tisztázatlan tulajdoni viszonyai is. A piac oldaláról a két megyeszékhely, Debrecen és Nyíregyháza, a környező országok (elsősorban Ukrajna és Románia), továbbá az Európai Unió feltáratlan, illetve kiaknázatlan lehetőségeket hordoznak. Agrár-innováció vonatkozásában a Debreceni Egyetem kutatófejlesztő lehetőségei is feltáratlanok. A vidékfejlesztés, alternatív jövedelemtermelés szempontjából a kistérségnek komoly adottsága földrajzi elhelyezkedése, Tokaj-hegyalja és a Hortobágy között. Nagyobb térséggel való összeköttetései között említendő kapcsolódása az országos kerékpárút törzshálózatához, a Keleti-főcsatorna, mint víziút. A térségben feleslegben keletkezik trágya, mely egyéb mezőgazdasági eredetű biomasszával együtt alkalmas lehet biogáztermelésre. Mezőgazdasági és agráripari vállalkozások A 90-es évek elején a mezőgazdaságban lezajlott átalakulás során a tulajdonviszonyokban történtek a legmélyrehatóbb változások, melyek a mezőgazdaság jelenlegi versenyképességi pozícióit alapjaiban meghatározzák. A kárpótlás, privatizáció és a szövetkezeti földtulajdon átalakulása következtében a birtokszerkezet kedvezőtlen irányba mozdult el. Az elaprózott birtokstruktúra mellett a kistérségben jelenlévő mezőgazdasági nagyüzemek nem képesek a szükséges mértékű integráló szerepet betölteni, és az új együttműködési formák lassan alakulnak ki. A mezőgazdaság nagy jelentősége a kistérségben a mezőgazdasági vállalkozások számában is megmutatkozik. Az előző fejezetben a gazdasági szervezetrendszer részletesebb vizsgálata mutatta, hogy a Hajdúböszörményi kistérségben a mezőgazdasági vállalkozok 1000 lakosra
26
vetített száma meghaladja mind a megyei, mind a régiós átlagot, és ez a különbség még fokozottabb a mezőgazdasági társas vállalkozások körében. A kistérségben előállított mezőgazdasági termékek feldolgozása jellemzően nem a kistérségben történik. A szükséges tároló, elsődleges és másodlagos feldolgozó kapacitások nem állnak megfelelő mértékben rendelkezésre a kistérségben. Az egyik „legfájóbb” példa, hogy a kistérségben termelt cukorrépa Kabán és Szerencsen kerül feldolgozásra. Termelési szerkezet A kistérségre a hagyományos termésszerkezet jellemző. A szántóterületek döntő többségén kukoricát és búzát termesztenek. Kisebb területeken folyik zöldségtermesztés is. Ipari növények (olaj és fehérje növények) termelése annak ellenére korlátozottan folyik, hogy ezek terményeit uniós piacokon gyakorlatilag korlátlanul értékesíteni lehet. Tájjelegű mezőgazdasági terméknek a cukorrépa tekinthető. Korábban jelentős volt a konzervipari feldolgozásra termelt borsó és csemegekukorica termesztés is. Hajdúdorogon meghonosodott a szántóföldi paradicsomtermesztés, és jelentős gyümölcstelepítésekre (pl. meggy) került sor. Kialakulóban a biogazdálkodás is. Az öntözéses kultúráknak és az ökológiai gazdálkodásnak különösen akkor van létjogosultsága, ha azok munkaintenzív tevékenységekkel párosultak. Bio-termékek előállítására vannak a térségben kezdeményezések. Az hazai öko-termékek 95 %-a exportra kerül, a belső fogyasztási igény elenyésző. A kistérségben az állattenyésztés nagy hagyományokkal rendelkezik, a megtermelt gabona tekintélyes részét állatokkal etetik fel („bőrbe kötve szeretjük eladni a gabonát”). Az abrakfogyasztók tartásának versenyképességi, jövedelemtermelési mutatói rendkívül gyengék, ezért az állatállomány rohamosan csökken. Az agrárágazat fejlesztésének kritikus pontjai Az agrárágazat jövedelemtermelő képessége a jelenlegi struktúrában igen alacsony. Ebből következően a fejlesztésekre fordítható források szűkösek, az eszközállomány nem tud megújulni. A tőkehiány mellett a szakismeret, elsősorban az értékesítésben, marketingben való jártasság kicsi, kitekintés a nemzetközi agrárpiacokra elvétve tapasztalható. Kevés kivételtől eltekintve a tőke, szakismeret és információk hiányában a problémák újratermelődése mellett a mezőgazdaság szerkezetváltása késik. Ehhez járul, hogy feldolgozó kapacitások hiányában a mezőgazdasági termékek nagy része alacsony hozzáadott értékű formában áramlik ki a térségből. A Hajdúböszörményi kistérségben a mezőgazdaság lehetséges kitörési irányai:
a helyben történő hozzáadott érték növelése: az elsődleges és másodlagos élelmiszer-feldolgozás (tároló, hűtő, feldolgozó, csomagoló, stb. kapacitások) fejlesztése, új beruházások megvalósítása,
27
alternatív energiatermelés (elsősorban a növényi eredetű alapanyagra, illetve a térségben feleslegben keletkező – és a szántóterületeken nem elhelyezhetőtrágyamennyiségre alapozott biogáz termelés jöhet számításba),
a termelési szerkezetváltás végrehajtása, pl. olaj és fehérje növények termesztése, öntözéses intenzív kultúrák részesedésének növelése, ökológiai gazdálkodás, gyógynövény termesztés,
minőségi termékelőállítás mind a konvencionális, mind a bio-termékek piacán,
a gyenge termőképességű földterületek kivonása az intenzív termelésből, extenzív állattartás, homokos területen erdő (akác) vagy szőlő telepítése,
vizsgálandó az akvakultúra (intenzív haltenyésztés) fejlesztéseinek lehetőségei is,
tudatos marketing Debrecen és Nyíregyháza piacain, pl. a bio-termékek iránti kereslet fokozása, speciális „hajdúsági termék” brand bevezetése,
az exportképesség fokozása, az Európai Unió lehetőségeinek kiaknázása mind a tagállamok, mind a harmadik országok (Ukrajna, Románia, stb.) piacai felé.
Vidékfejlesztés A kistérség sajátos településszerkezete miatt, a klasszikus vidékfejlesztés célterülete a nagy kiterjedésű és változatos külterületek lehetnek, ahol a mezőgazdaság, turizmus és környezetés természetvédelem összehangolt fejlesztése valósítható meg. A fejlesztés potenciális elemei lehetnek:
a mezőgazdasági utak fejlesztése, pormentesítése, belvíz és csapadékvíz elvezető csatornák létesítése, tisztítása, öntözőcsatornák fejlesztése, a mezőgazdasági utak egy részének bevonása a kistérségi kerékpárút hálózatba, külterületi településekre és tanyákra alapozott falusi turizmushálózat létrehozása, természeti (pl. védett szikes tavak) és kulturális értékek (pl. kunhalmok, régészeti lelőhelyek) bemutatás, víziturizmus fejlesztése, védekezés a szélerózió ellen, ökológiai folyosók létesítése, tájrehabilitáció.
Ebbe a komplex hálózatba „rácspontokként” illeszkedhet a három város, melyek mezővárosi karakterének megőrzését részben a vidékfejlesztés feladatává lehetne tenni. Közösségi forrásokból megvalósítható kistérségi szintű fejlesztések Közösségi forrásokra alapozott fejlesztési javaslatok:
28
külterületek komplex fejlesztése (rendezett utak, fasorok, csatornák, egyéb műtárgyak, védekezés a szélerózió ellen szervezett fásítással, „közbirtokossági” etikai kódex), az öntöző rendszerek fejlesztése/rehabilitációja, kerékpárút hálózat fejlesztése a Hegyalja irányába, közös marketing (esetleg egy „hajdúsági termék” névjegy kialakítása), tanácsadási és képzési rendszerek, innováció-transzfer elősegítése.
A Közös Agrárpolitika Általános vélekedés szerint a piaci nyitás egyelőre a konkurencia növekedését és nem piacbővülést jelent a térség számára. EU Közös Agrárpolitikája (Common Agricultural Policy) a magyar mezőgazdaság kereteit is kötelező érvénnyel meghatározza. Közös Agrárpolitika egyszerre jelöl ki a mezőgazdasági tevékenység számára egy mozgásteret, nyújt ehhez pénzügyi kompenzációkat, és kínál piaci lehetőségeket. A Közös Agrárpolitika az Európai Unió egyik legösszetettebb és legrészletesebben szabályozott területe. Az agrártermékek megkülönböztetett kezelését, az élelmiszer stratégiai jelentősége mellett a mezőgazdasági termelés természeti-környezeti, gazdasági és társadalmi sajátosságainak felismerése, továbbá a kiszámítható, stabil és biztonságos élelmiszerpiacokhoz fűződő termelői és fogyasztói érdekek egyaránt indokolták. A Közös Agrárpolitika legfontosabb területe a mezőgazdasági piacok közösségi szintű szabályozása, mely közös piaci szervezetekben (common market organisations) valósultak meg. Ezek olyan szabályok és mechanizmusok együttese, amelyeknek rendeltetése meghatározott termék vagy termékcsoport piacának szabályozását biztosítani. A tagországok egységes belső piacot alkotnak, így vámok, más kereskedelmi akadályok, szubvenciók nem terhelik a belső kereskedelmet. Az agrártermékek egységes piacának feltétele közös árak és egységes versenyszabályok bevezetése, illetőleg a hatósági állat- és növényegészségügyi normák összehangolása. A Közös Agrárpolitika szabályozása kimondja azt is, hogy a tagállamok termékeink elhelyezése a belpiacon elsőbbséget élvez. A közösségi preferencia ennek értelmében védi az EU-tagállamok agrártermékeit az alacsonyabb világpiaci árszinttel és áringadozásokkal szemben. Az Unió minden mennyiségi szempontból kritikus mezőgazdasági terméke a Közös Agrárpolitika hatálya alá esik. A szabályozási mechanizmusok bizonyos mértékben termékről termékre változnak. A piaci szervezetek főbb típusai az alkalmazott eszközök különbsége mellett igazodik az érintett termék (termékek) előállítási, felhasználási, külkereskedelmi stb. sajátosságaihoz. A tagországok egy közös pénzügyi alapot hoztak létre (ez az úgynevezett EMOGA: Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap). Ebből finanszírozhatók az agrárpolitika számára fontos kiadások, függetlenül attól, hogy milyen termékre vagy melyik tagországba irányulnak. Az EMOGA két fejezetre (szekcióra) osztott. A Garancia Szekció, melyet nem sorolunk a Strukturális Alapokhoz, elsődlegesen a piacszabályozást, piaci zavarok elhárítását (intervenciók) és a gazdák támogatáscsökkentés miatti jövedelmének kiegészítését (kompenzációk) szolgálja, illetve olyan, a vidékfejlesztéshez kapcsolódó, úgynevezett kísérő intézkedéseket finanszíroz, melyek elősegítik a vidékfejlesztési célok megvalósulását. A Strukturális Alapokhoz kapcsolódó Orientációs Szekció célja az agrár struktúrapolitikai
29
intézkedések finanszírozása, a gazdálkodók, a gazdálkodás pénzügyi ösztönzése a mezőgazdasági szerkezetváltás irányába. Míg az EMOGA Garancia Fejezetének különböző jogcímeken nyújtott támogatásai alanyi jogon jár az Orientációs Fejezet forrásai jellemzően beruházásokat támogatnak, és pályázatos úton kerülnek felhasználásra. A közismert Sapard Program az EMOGA Orientációs Fejezetének csatlakozás előtti „előképének” tekinthető, illetve a 2004-2006 időszakban az EMOGA Orientációs Fejezetének nemzeti szinten allokált forrásai a Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programon (AVOP) keresztül valósul meg. A piacszabályozással kapcsolatos döntések mellett az AGENDA 2000-ben első ízben fektették le egy átfogó vidékfejlesztési politika alapjait. A vidékfejlesztés (rural development) gyakorlatilag a Közös Agrárpolitika második pillére, a piac-szabályozási intézkedések mellett. Jelenleg tehát az EU-ban az agrártámogatásoknak két, eltérő jellegű csoportja létezik: a régi típusú, mennyiségekhez (kvótákhoz) kötött, ún. első pilléres kifizetések, illetve az új típusú, gazdálkodási rendszerekhez és területekhez kötött vidékfejlesztési (ökoszociális) vagy második pilléres támogatások. A második pillér kifizetési jogcímei lehetnek egyebek között az agrár-környezetgazdálkodási rendszerek fejlesztése, a kedvezőtlen adottságú térségek támogatása, speciális intézkedések félig önellátó gazdaságok számára, rossz termőképességű agrárterületek erdősítése, termelői csoportok létrehozása, az EU állat- és növényegészségügyi, állatjóléti előírásai átvételének támogatása.
30
Erősségek -
Mezőgazdaság- és vidékfejlesztés Gyengeségek
kiváló agro-ökológiai adottságok magas színvonalú agrártermelési hagyományok képzett agrárszakemberek specializálódás a szántóföldi növénytermesztésben és állattenyésztésben
-
Lehetőségek -
európai és harmadik piacok meghódítása Debreceni Egyetem agrár-innovációs potenciálja
alacsony a mezőgazdaság jövedelmezősége alacsony a mezőgazdasági termékek feldolgozottsági foka exportképes termék előállítás a térségben gyakorlatilag nem folyik nem kielégítő piaci ismeretek, kevés agrárpiaci információ áll rendelkezésre gyenge az agrártermékek marketingje
Veszélyek -
tőkehiány miatt a versenyképesség nem tud erősödni a térség megmarad a nyersanyag beszállító szerepében versenyképtelen gazdaságok tönkremennek
31
IV.
TURIZMUS
Kereslet Elemzésünket részben a rendelkezésünkre álló statisztikai adatokra (2003.), részben a munkabizottsági megbeszélésen nyert információkra támaszkodva végeztük. A regisztrált kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmát tükröző statisztika az elmúlt években mérsékelt vendégszám növekedést mutatott a térségben. 2003-ban 3638 vendég vette igénybe a statisztika által megfigyelt kereskedelmi szálláshelyek szolgáltatásait, 27,54%-uk külföldi volt. A turisták 10770 vendégéjszakát töltöttek a térségben – ennek 41,37%-át külföldiek realizálták. Az egy vendégre jutó tartózkodási idő meglehetősen alacsony, 2,96 nap – külföldiek esetében 3,51 –, ennél lényegesen magasabbak a megyei mutatók: 3,67 nap, illetve külföldiek esetében 5,43 nap. A regionális értékektől már kevésbé marad el a kistérség turisztikai „teljesítménye”: 3,16 vendégéjszaka – külföldiek esetében 4,81 vendégéjszaka átlagos tartózkodási idő (3. ábra). A kistérség vendégforgalmában a belföldi keresletnek nagyobb szerepe van, mint a külföldi vendégfogalomnak. A megyei adatokkal összevetve a kistérségben közel 10 százalékponttal kevesebb a külföldi vendégéjszakák száma, a regionális mutatóval összevetve azonban már csak 4 százalékpontos az eltérés. A kistérség fürdőinek fejlesztésében a jövőben is erőteljesen kell támaszkodni a dinamikusan növekvő belföldi kereslet igényeinek kielégítésére. Külföldiek szerepe a vendégforgalom ban (2003)
Magyarország
Észak Alföld
Hajdú-Bihar
Hajdúböszörményi kistérség
0,00
10,00
20,00
30,00
40,00
50,00
60,00
(% ) vendégek
vendégéjszakák
3. ábra A külföldi vendégek nagyobbik hányada a volt szocialista országokból, elsősorban Szlovákiából és Lengyelországból érkezik. A fogadási feltételek modernizálásának megkésettsége a magasabb fizetőképességű holland és német vendégek – elsősorban 32
nyugdíjasok – érdeklődésének erőteljes visszaszorulását eredményezte. Ezen a helyzeten való változtatás lehetőségét hordozza a 2005-ben megnyílt hajdúböszörményi Castrum kemping, amely egy franchise rendszer tagjaként elsősorban német nyelvterületen értékesíti szolgáltatásait. A kistérség turizmusának nem elhanyagolható részét az alkotótáborok résztvevői adják. Ők nem a kereskedelmi szálláshelyeken zajló turisztikai iparág fogyasztói, de a térségben megszerzett élményeik, kötődésük révén, később azzá válhatnak. Így az idegenforgalmi helymarketing szempontjából kitüntetett szerepük van. Rendszeresen szerveznek népművészeti és néptánc alkotótáborokat többek között a hajdúböszörményi Fürdőkert Ifjúsági – és Szabadidőközpontban. Hajdúdorogon 2000. évtől működik Képzőművészeti Alkotótábor, melyen külföldi művészek is részt vesznek. A nyaranta rendezendő alkotótábornak a Görög Katolikus Gimnázium, Szakiskola és Diákotthon ad otthont. Csakúgy, mint az ország egészében a hajdúböszörményi kistérségben is számottevő az a turisztikai forgalom, ami nem tartozik a statisztika látókörébe – nem regisztrált szálláshelyeket igénybe vevő vendégforgalom, továbbá a barátok, családtagok meglátogatása kategóriába – „VFR” – tartozó vendégforgalom. Ennek a turisztikai szegmensnek marketing értéke jelentős, hiszen a szájpropagandának ugyanúgy részesei mint a kereskedelmi szálláshelyeken megszálló vendégek.
Vonzerők A térségben ma még csak a termálvíz előfordulások és a rájuk épült fürdőszolgáltatások képeznek ún. elsődleges vonzerőt – amelyek kedvéért a turisták útra kelnek. Hajdúnánás – Hajdú-Bihar megye harmadik fürdővárosa –minősített gyógyvizét – melynek összetétele nagyban hasonlít a hajdúszoboszlói gyógyvízére – már több mint 40 éve használják gyógyászati célokra, elsősorban ízületi, mozgásszervi és nőgyógyászati panaszok kezelésére. Az egész évben nyitva tartó gyógyfürdő minősítéssel rendelkező városi fürdő az alábbi gyógy-szolgáltatásokat kínálja: reumatológiai szakrendelés, orvosi gyógy-masszázs, tangentor, szénsavfürdő, iszappakolás. Mindezeket kiegészíti az aromaterápia és a minden igényt kielégítő szauna. A 2003-ban teljes rekonstrukción átesett fürdőkomplexum – amely feszített víztükrű úszómedencét, szabadtéri és fedett gyógymedencéket, gyermekpancsolót és csúszdát is magába foglal – befogadóképessége a nyári időszakban 3500 fő/nap. A jogszabályoknak megfelelően a nem gyógyvizes medencék vízvisszaforgató rendszerrel rendelkeznek. A fürdő tetőterében panzió, a fürdő területén további szálláshelyek és kemping található. A fürdőt magában rejtő 14 ha park egy hatalmas csónakázótavat is kínál az aktív pihenés kedvelőinek. Sokféle szolgáltatásával nem csupán a gyógyulni vágyókat szolgálja a városi fürdő, de a kikapcsolódási céllal érkező legkülönbözőbb korú fogyasztói csoportok, családok számára is ideális hely. Hajdúböszörmény termálvizét 2003-ban minősítették gyógyvízzé. A jodidos-bromidosfluoridos-konyhasós „Bocskai gyógyvíz” összetételénél fogva alkalmas reumatikus és ízületi bántalmak kezelésére. 2004-ben gyógyászati ellátással bővített termál- és strandfürdő fejlesztés kezdődött a városban. Ennek keretében az új gyógy-komplexumot befogadó épületben 6 korszerű apartmant is kialakítottak. A 2 hektáros területen elterülő szezonálisan működő gyógyfürdő szomszédságában szeptember 1.- június 30. között működő – versenyzésre alkalmas méretű – fedett uszoda található tanmedencével.
33
Hajdúdorog szezonálisan nyitva tartó – nyitott medencékkel rendelkező – strandfürdője pillanatnyilag elsősorban helyi igények kielégítésére alkalmas, bár ismertsége növekszik, és az utóbbi időkben szlovák, német és lengyel turisták is látogatják. A strandfürdő vize gyógyvíz-minősítéssel rendelkezik, a 64,5 oC fokos gyógyvíz ásványi anyag összetétele alapján közel áll a hajdúszoboszlói gyógyvíz minőségéhez, elsősorban mozgásszervi megbetegedések kezelésére alkalmazható sikerrel. A város kifejezte szándékát a fürdő fejlesztésére, az ezzel kapcsolatos előkészületek a 2002-es év folyamán kezdődtek meg. Az elkészült tervek alapján a strandfürdő területén egy üdülőfalu komplexum kialakítása körvonalazódik, mely alkalmas egyrészt a fürdőszezon kiterjesztésére, másrészt a minőségi szolgáltatásokat kereső fogyasztói réteg megcélzására. Megfelelő fejlesztések megvalósulása esetén a jövőben az elsődleges vonzerők között jelenhet meg az ökoturizmus kínálata. Ma még azonban inkább csak potenciálként kezelendő. A Hortobágyi Nemzeti Park közelsége, észak-nyugati irányba való kiterjesztésének terve a térség számára lehetővé teszi az ökoturizmusba való intenzívebb bekapcsolódást. A madármegfigyelő túrák, erdei és ajánlott kerékpáros túrák turisztikai kínálatban való szerepeltetése jelzi, hogy ezzel a turisztikai formával komolyan számolnak a térségi szereplők. A Hortobágyi Nemzeti Park szomszédságában számos természetvédelmi érték jelent vonzerőt a szakmai érdeklődéssel bíró turisták számára, illetve kínál harmonikus települési és természeti környezetet a laikus turisták számára. Ilyenek a Hortobágyi NP részét képező Bagota-puszta, a gyöngyvirágos tölgyesek és a gyertyános tölgyes, valamint a Tócóvölgy és a Pródi gyepek, továbbá a platánfasor és a hársfasor Hajdúböszörményben. Hajdúdorog 100 éves faóriásai érdemelnek említést a templomkertben és a volt papírgyár területén. A későbbiekben bővítendő ökoturizmus csírájának tekinthető a Hajdúböszörmény határában látogatható Erdei és Halastavi tanösvény. Hajdúdorog a görög-katolikus egyház hazai központja. A felekezet vallási ünnepei ma még nem képezik jelentős léptékű zarándokturizmus részét. Az egyház kulturális, képzőművészeti, építészeti értékei azonban már ma is alapot adnak néhány órás időzéshez a kisvárosban, különösen szép a püspöki székesegyház 200 éves 54 képből álló ikonosztáza. Ennek a kínálati elemnek tulajdonít kiemelt jelentőséget a város az egyedi turisztikai arculata kialakításában. A kulturális turizmus elemei – múzeumok, kiállítások, építészeti értékek, rendezvények – összességében nem jelentenek kiemelkedő turisztikai vonzerőt. Más célból útra kelő turisták számára kínálnak kiegészítő szabadidő eltöltési formát. A kulturális turizmus legfontosabb objektumai, eseményei az alábbiak:
Hajdúböszörményben a Hajdúsági Múzeum – az egykori hajdúkerület impozáns székháza – a megye legrégibb világi középülete. Benne néprajzi, helytörténeti, régészeti gyűjtemény kapott helyet. A Káplár Miklós Emlékház a Hajdúböszörmény szülöttének festményeit, használati tárgyait mutatja be. A böszörményi Skanzen fél-egy órás programot kínál. A hajdúnánási Tájház egy középparaszti háztartásba enged betekinteni, itt láthatók a város életében fontos szalmafonás eszközei is. Kiemelkedő látnivalókat nyújtanak egyes egyházi létesítmények is, így pl. a hajdúdorogi görög katolikus székesegyház és a hajdúnánási református templom (orgona, kazettás mennyezet). A hadúdorogi Tájház egy kisparaszti portát őrzött meg berendezési és használati tárgyaival együtt.
34
A térség műemléki épületei, együttesei közül kiemelkedik Hajdúböszörmény főtere, amely a Phare Orpheus program keretében Európai Uniós támogatással újul meg. Hajdúnánás és Hajdúdorog belvárosa is számos műemléki védelem alatt álló épülettel büszkélkedhet, ezek azonban nem képeznek önálló turisztikai vonzerőt, csupán a más célból ideérkező vendégek városi sétájához nyújtanak kellemes hátteret. Hajdúnánás a Regionális Operatív Program fejlesztési forrásaiból nyert támogatást a városkép megújításához. A városhármas ma még nem kellően kihasznált történelmi öröksége a sajátos településszerkezetben rejlik. Ennek a körgyűrűs „ólas-kertes” településszerkezetnek a bemutatása a földön maradva nem is olyan egyszerű, de „tanösvény” kialakításával 1-2 órás programmá formálható a városok néhány jellegzetes pontjának felfűzése. Ez a fajta történelmi örökség a használatban lévő nyomtatott és elektronikus marketing anyagokon nem kap kellő hangsúlyt, pedig a kistérségi arculat fontos, elvitathatatlan eleme. A Keleti-főcsatorna közelsége magában hordozza az élénkülő hazai és nemzetközi víziturizmusba való intenzívebb bekapcsolódás lehetőségét. Ezt a lehetőséget felismerve a víziturizmus fellendítése érdekében a Keleti-főcsatorna mellett vízitúra fogadóállomást és csónakházat építettek ki 2003-ban Hajdúnánáson a Széchenyi-terv pályázati forrásainak támogatásával. A lovas turizmus még gyermekcipőben jár a térségben, pedig a hajdú hagyományok erősítésében nagy szerep hárul erre az egyre divatosabb és egészséges aktív szabadidő eltöltési lehetőségre, illetve minőségi fogadóbázisa kialakítására. A természeti és épített vonzerők hiányos voltát rendezvények szervezésével és népszerűsítésével próbálta és próbálja meg ellensúlyozni mindhárom önkormányzat. A rendezvényturizmus leginkább gasztronómiai, művészeti seregszemlékhez kapcsolódik. Az együttműködés hiánya itt is tapasztalható a rendezvények szervezésében, időpontok koordinálásában, a közös, térségen belüli és külső marketingben. A „Hajdú Hét” kivételével a városok lakosai még egymás rendezvényeit sem látogatják. Kulturális turizmus alapját jelentik a tájházak, helytörténeti gyűjtemények, múzeumok, állandó kiállítások (Tájház, Aranyszalma Alkotóház és Galéria Hajdúnánás; Hajdúsági Múzeum, Káplár Miklós Emlékház, Skanzen (amely egyben kemping is) Hajdúböszörmény; Tájház és Helytörténeti Gyűjtemény Hajdúdorogon). A Hajdúdorogon működő Tájház problémája nem egyedi, a szűkös költségvetés nem teszi lehetővé a fűtési szezonban is folyamatos nyitva tartást. Ugyancsak a kulturális turizmus körébe sorolhatók a képzőművészeti, népművészeti, zeneművészeti alkotótáborok, amelyek a passzív szemlélődés helyett az aktív részvétel lehetőségét kínálják az érdeklődőknek. E téren számos jól bevált kezdeményezés lelhető fel a térségben pl. Nemzetközi Népi Fafaragó Tábor Hajdúdorogon; Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep, Klasszikusgitár Tábor Hajdúböszörményben. E táborok „produktumai” kiállítások, hangversenyek formájában a piaci alapon zajló vendégforgalom résztvevői számára is programot kínálnak
Fogadási feltételek
35
A fogadási feltételek legfontosabb elemei a szálláshely-kínálat, a vendéglátóhelyek, a szabadidős szolgáltatások kínálata, valamint a turisztikai információközvetítés intézményei. A 2003-as szálláshelyi adatokat elemezve az a következtetés vonható le, hogy a kistérség – statisztika által is megfigyelt – szálláshelyi struktúrája nagymértékű eltérést mutat a megyei, a regionális és az országos mutatókkal összevetve (4. ábra). Alulfejlett szálláshelyi szolgáltató szektor jellemzi az egész térséget. Elsősorban a magasabb komfortot, szállodaszerű ellátást kínáló panzió és szállodai férőhelyek száma alacsony az egyéb szálláshelyeken kínált férőhelyek számához viszonyítva. Egy busznyi vendéget egyszerre befogadni képes szálloda egyik városban sincs, szállodaszerű ellátást kínáló panziók azonban korlátozott számban kínálnak szálláshelyeket. Hajdúnánáson jelenleg 9 panzió működik, és az önkormányzattal kötött megállapodás alapján 2006-ig várhatóan megépül egy 32 szobás szálloda. A fürdőhöz számos vállalati üdülő is települt, melynek vendégforgalma a statisztikákban nem jelenik meg. Hajdúnánáson a kemping szolgáltatások nem felelnek meg a modern kor igényeinek, a kellemes természeti környezet nem tudja ellensúlyozni a szolgáltatások hiányát. A kemping megfelelő fejlesztéssel az ifjúsági szálláshelyi kategóriában versenyképessé tehető. A hajdúböszörményi Káplár-kemping különleges hangulatát a területén megtalálható régi parasztházak adják. A térségben a szálláshely kínálat folyamatos bővülése figyelhető meg. Az olcsó, de mégis magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó üdülési formát biztosító értékesítési láncba szervezett gyógy-kemping került 600 férőhellyel átadásra 2005. nyarán Hajdúböszörményben. Szálláshelyi struktúra (%) 2003
Magyarország
Észak Alföld
Hajdú-Bihar
Hajdúböszörményi kistérség
0%
10%
20% Szállodák
30% Panziók
40%
50%
Turista és ifjúsági szállók
60%
70%
80%
90%
100%
Kempingek és üdülőházak
Forrás: T-STAR 2003 adatbázis (KSH) alapján saját számítás 4. ábra Ifjúsági szálláshelyi kategóriában áll a vendégek rendelkezésére Hajdúböszörményben a Fürdőkerti Ifjúsági és Szabadidő Központ, a DE Pedagógiai Főiskola Kollégiuma, valamint a Széchenyi István Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Kollégiuma. Ez a
36
szálláshely típus elsősorban alkotótáborok, vándortáborok esetlegesen szakmai rendezvények résztvevői, az ifjúsági turizmus vendégei, valamint kevésbé igényes üdülővendégek számára értékesíthető, azonban nem kielégítő korunk individualizált, kényelmet kereső, közepes és jó fizetőképességű turistái számára. A termál, illetve gyógyfürdőre alapozott rekreációs turizmus vendégei előszeretettel választják az olcsó magánszálláshelyi kategóriát. A vendégfogadók részéről van hajlandóság a magánszálláshelyi kapacitások bővítésére. A minőségi szolgáltatások biztosítása érdekében célszerű lenne vendégfogadói egyesületeket szervezni – legalább kistérségi alapon, vagy annál nagyobb területi hatókörrel –, a szálláshelyeket – túl a jogszabályi követelményeken – közösen kialakított értékrendnek megfelelően minősíteni, a minősítés eredményét rendszeresen felülvizsgálni és saját védjegy adományozásával a fogyasztók „márkahűségének” építésére felhasználni. A kereskedelmi szálláshelyek férőhely kihasználtsága sem kielégítő (5. ábra). Az egy kereskedelmi szálláshelyre jutó vendégéjszakák száma kevesebb, mint fele az országos mutatónak és alig négy tizede a megyei átlagnak. Az egész évben nyitva tartó szállodák esetében sem sokkal kedvezőbbek az arányok, ott az országos átlag 63,6%-át, a megyei átlagnak pedig 60,2%-át tudja felmutatni a kistérség. Mindez arra enged következtetni, hogy nem annyira a szálláshelyek számának, mint inkább minőségének fejlesztésére, a marketing és kommunikációs tevékenység fokozására, illetve a szabadidő eltöltési lehetőségek számának növelésére a programkínálat bővítésére van szükség a kistérségben. Egy kereskedelmi szálláshelyre jutó vendégéjszakák száma, 2003
Magyarország
Észak Alföld
Hajdú-Bihar
Hajdúböszörményi kistérség
0
20
40
60
80 összes
100
120
140
160
szállodák
Forrás: T-STAR 2003 adatbázis (KSH) alapján saját számítás 5. ábra A hajdúböszörményi kistérség társadalmi-gazdasági életében bár növekvő, de még mindig kevésbé számottevő szerepet játszik a turizmus szektor. Ezen állítás alátámasztását szolgálja az alábbi ábra, amelyből jól látszik, hogy az 1000 lakosra jutó mutatók alapján a kistérség jelzőszámai – összevetve a megyéével és a régióéval – még a gazdaság gyenge turisztikai irányultságáról adnak számot (6. ábra).
37
1000 lakosra jutó turisztikai m utatók az országos átlag százalékában, 2003 120,00
100,00
80,00
60,00
40,00
20,00
0,00 férőhely
vendégek Hajdúböszörményi kistérség
Hajdú-Bihar
vendégéjszakák Észak Alföld
Forrás: T-STAR 2003 adatbázis (KSH) alapján saját számítás 6. ábra Fürdők kiépítettsége javuló, de további fejlesztések szükségesek. A fejlesztések megkéstek, és ez a magasabb fizetőképességű holland és német vendégek elvesztését eredményezte, helyükbe a lengyel, szlovák vendégek léptek, akik utazási döntéseiket általában az utolsó pillanatban hozzák meg, ezáltal az előfoglalás sokkal kevésbé jellemző rájuk, ami a forgalom tervezhetőségét rontja. Belföldi vendégforgalomban mind a hétvégi, mind a hosszabb ideig tartózkodó üdülővendégek érdeklődése nőtt az utóbbi években – elsősorban a térség elérhetőségének javulása okán. Megközelíthetőség problémájának mérséklődése, az autópálya közelsége fokozta (és megépülő M3-as és M35-ös autópályák 2006-tól várhatóan tovább fokozzák) a térség keresettségét a főváros irányából úgy a nyári hétvégi vendégforgalomban, mint a tartós üdülés tekintetében. A közeli nagy fürdőhelyekkel szemben versenyelőnyt a kistérség fürdőinek tágassága, a zsúfoltság hiánya jelenti. A kistérségen belüli közlekedés, illetve az autópályához és a megyeszékhelyekhez (Debrecen és Nyíregyháza) való közúti kapcsolódás minősége sok kívánnivalót hagy maga után. Ez a debreceni repülőtér biztosította előnyök kihasználásának lehetőségétől fosztja meg a térséget. Hiányos a kooperáció az információnyújtó és marketing szervezetrendszerben – egymástól függetlenül tevékenykedik a hajdúnánási és a hajdúböszörményi Tourinform iroda. Az Internet rohamos terjedése korában a turizmus céljait szolgáló információtechnológiai fejlesztések is elengedhetetlenek. A munkabizottság ülésén felvetődött a kapcsolatteremtés szükségessége a megyei szervezetekkel – különösen falusi turizmusban, termál turizmusban. Sajnálatos tény, hogy a térség három városa eddig nem jelentetett meg közös turisztikai marketing kiadványt, a városi honlapokról hiányoznak a térség többi településének honlapjára mutató könnyen fellehető linkek. Nincs, vagy gyenge a kooperáció, koordináció a kulturális, gasztronómiai és sport rendezvények terén. Nem kihasznált az „öreg hajdú városok” imázs sem. A „hajdú” múlt nem kihasznált a térség határain túlnyúló együttműködések
38
generálásában sem – a munkabizottság ülésén elhangzott, hogy Szerencs és Nagyszalonta is hajdú város. A sajátos városszerkezetben rejlő örökség érték nem jelenik meg a turisztikai kínálatban és nem köszön vissza a szakirányú marketingben sem. Lehetséges fejlesztési irányok A természetközeli állapot megőrzését tekinti elsődleges irányelvnek a térség minden városa a turisztikai fejlesztési elképzelések kialakításában. Elsősorban nem a vendégek számának növelésére törekednek a turizmus fejlesztésében érdekelt szereplők, hanem a tartózkodási idő növelésére a környező látnivalók – 40 km-es körön belül elérhető Tokaj, Hortobágy, Nyíregyháza, Debrecen – kiajánlásával és a térségi szolgáltatások fejlesztésével. Hajdúnánáson elsődleges cél a családbarát egészségturizmus fejlesztése, ennek érdekében a fedett fürdő vízfelületének és száraz területeinek, illetve a nyújtott szolgáltatások körének bővítése, a kemping és egyéb szálláshelyek megújítása, szolgáltatásaik bővítése. Hajdúnánáson olyan egészségügyi centrum fejlesztésének igénye fogalmazódott meg, amely kapacitásainak 80%-a a turizmust – elsősorban gyógyulni vágyó, illetőleg egészsége megőrzéséért tenni akaró vendégkört – kötné le. Ebben a centrumban egy helyen lenne elérhető a komplex kezelés minden eleme. Az ökoturizmus keretében Pródon kialakult projektötlet megvalósítása a térség valamennyi településének érdeke. Ennek keretében ökoturisztikai látogatócentrum és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése a megjelölt cél önkormányzati ingatlanok újrahasznosításával – „Hortobágy északi kapuja”. Aktív turizmus különböző formái fogadási feltételeinek bővítése: Keleti-főcsatorna revitalizálása a víziturizmus, kishajós-turizmus, horgászturizmus számára Kerékpárút kiépítése a Keleti-főcsatorna mentén (Pród – kibővülő Hortobágyi NP, valamint Tiszavasvári és a Tisza irányába (Tiszalök, Arborétum)) Lovas turizmus – Hajdúnánáson és Hajdúböszörményben vállalkozók ez irányú turisztikai fejlesztésekbe kezdtek. Az örökség turizmus jegyében a közös sajátos településszerkezeti, történeti, építészeti értékek turisztikai megjelentetése – animálása – programjának közös kidolgozása. Közös marketing tevékenység kialakítása, új Tourinform iroda megnyitása Hajdúdorogon, a Tourinform irodák közötti együttműködés kialakítása, rendezvények koordinálása, közös rendezvények szervezése, lebonyolítása, térségen átívelő tematikus útvonalak – pl. „régi Tokaji út” – kialakítása. Különböző médiákban közös megjelenés megtervezése, megvalósítása. Térségi tudat erősítése érdekében alap és középfokú oktatásban honismereti és idegenforgalmi alapismeretek oktatásának bevezetése, megerősítése.
39
Turizmus Erősségek
Gyengeségek
— közös történelmi múlt, - hajdúvárosi térség-kép ismertsége - ami az identitás építésben, helymarketingben, a turizmusban kiválóan kihasználható, — számos jól bevezetett, visszatérő rendezvény, fesztivál — korszerűsített, gyógyvízre épülő gyógy-, illetve termálfürdő a kistérség két városában is, — számos önkormányzati tulajdonú tartalék terület áll rendelkezésre a fejlesztésekhez
— minőségi szálláshelyek hiánya, — elégtelen térségi együttműködés a turisztikai termékfejlesztésben, marketingben, rendezvényszervezésben, — a Keleti-főcsatorna adta rekreációs lehetőségek nem épülnek be megfelelően a turisztikai kínálatba, — gyenge tömegközlekedési kapcsolat a közeli megyeszékhelyek felé, — a közeli autópálya és a debreceni repülőtér elérhetősége gyenge a „ráhordó” utak rossz minősége miatt
Lehetőségek
Veszélyek
— kerékpárút kapcsolat megteremtése a térség valamennyi települése között, illetve kapcsolódás az EURO VELO hálózathoz, — a Keleti-főcsatorna rehabilitálása révén a tiszai vízi-turizmusba való bekapcsolódás lehetőségének kihasználása, — a Hortobágyi NP kiterjesztésével az ökoturizmusba való intenzív bekapcsolódás600 férőhellyel
—
—
minőségi szálláshelyek és sajátos térségi arculat nélkül a termálfürdők kiélezett versenyében nem sikerül növelni – illetve megőrizni – a térség piaci részesedését, hatékony(abb) belső kooperáció nélkül, vagy erőteljesebb külső együttműködés nélkül a szomszédos turisztikai csomópontok (Hortobágy, Hajdúszoboszló, Debrecen) árnyékában marad a kistérség
40
FOGLALKOZTATÁS
V.
A helyzetelemzést Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatósága által rendelkezésünkre, illetve a Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ által publikált 2004-es adatok, valamint a Humánerőforrás-fejlesztési munkabizottság ülésein szerzett információk alapján készítettük el. Munkanélküliség mértéke az egyes városokban (2004) 20000
18000
16000
14000
12000 Regisztált munkanélküliek száma Munkaképes korú népesség
10000
8000
6000
4000
2000
0 Hajdúböszörmény
Hajdúdorog
Hajdúnánás
Forrás: KSH, 2003. 7. ábra A munkanélküliségi ráta alapján Hajdú-Bihar megye évek óta a negyedik legrosszabb helyzetű megye. A 2004. októberi zárónapon a kistérségben, a Hajdúböszörményi és a Hajdúnánási Kirendeltségben összesen 2425 fő munkanélkülit regisztráltak, ami 302 fővel több személyt jelent, mint egy évvel korábban. A kistérségben így a munkanélküliek arányának közel 13 %-os emelkedése figyelhető meg. A munkanélküliségi mutató a 2004. év adatai alapján 6,95 %, ami meghaladja az országos átlagot. A kistérség települései közül Hajdúnánáson a legmagasabb (8,93%), Hajdúböszörményben a legalacsonyabb (5,91%, országos átlag alatti) a munkanélküliség mértéke. A Hajdúböszörményi és a Hajdúnánási Kirendeltségben, 2005. márciusában regisztrált munkanélküliek számát (3199 fő), összehasonlítva a 2004. év márciusának adataival (2507
41
fő), megállapítható, hogy egy év alatt a munkanélküliek száma a kistérségben 692 fővel emelkedett (28,5%). A három településen az utóbbi években a munkanélküliek számának fokozatos növekedése figyelhető meg. A munkanélküliek száma évente átlagosan 15 % ponttal emelkedik, ami a megyében jelentkező ipari válságnak tudható be. Míg a kistérségben, a jövedelempótló támogatásban részesülők száma a tavalyi évhez viszonyítva csökkent, az aktív korúak szociális segélyében részesülők száma növekedett 15 % ponttal. 2004. márciusában 813 személy részére nyújtottak szociális segélyt, ez a szám 2005. márciusára 127 fővel emelkedett. A regisztrált munkanélküliek végzettség szerinti megoszlása (2004)
Hajdúnánás
8 általános iskolánál kevesebb általános iskolai végzettség középiskolai végzettség főiskolai végzettség egyetemi végzettség
Hajdúdorog
Hajdúböszörmény
0%
20%
40%
60%
80%
100%
Forrás: KSH 8. ábra A munkanélküliek legnagyobb létszámú csoportját, a középiskolát végzettek (1324 fő, 54,6 %) teszik ki. A munkanélküliek közül diplomával mindössze 71 fő (2,9 %) rendelkezik, az általános iskolát végzettek száma 876 fő (36,12 %), míg az általános iskola 8 osztályát be sem fejezők száma 154 fő (6,35 %), ami több mint duplája a diplomával rendelkezők számának. A diplomával rendelkező munkanélküliek alacsony részesedésének nem az a magyarázata, hogy a kistérségben kevés a felsőoktatási intézményben végzettek száma. Általánosságban a kistérségre jellemező, hogy diplomával rendelkezők aránya eléri az országos átlagot, mindez nem meglepő a Debreceni Egyetem közelsége mellett. A kistérség mezőgazdasági túlsúlyára tekintettel az agrárvégzettségűek aránya magas. Valószínűsíthető tehát, hogy a diplomások igen jó foglalkoztatottsági mutatói a keresletkínálat egyensúlyával, továbbá az agrárszektor túlsúlyával és az erre berendezkedett felsőoktatási képzés harmóniájával magyarázható.
42
A kistérségben azonban igen nagy problémát jelent a nagy arányú, 8 általános iskolát be nem fejező személyek foglalkoztatása. Részükre a Munkaügyi Központ kirendeltségei a hiányszakmáknak megfelelő képzéseket szerveznek. A 2004. évi adatok alapján a Hajdúböszörményi Kistérségben a regisztrált munkanélküliek száma a fizikai, illetve szellemi foglalkozásúak között az alábbi arányban oszlik meg: A szellemi és a fizikai foglalkozású munkanélküliek megoszlása (2004)
1000 900 800 700 600 Regisztrált fizikai foglalkozású munkanélküliek száma Regisztrált szellemi foglalkozású munkanélküliek száma
500 400 300 200 100 0 Hajdúböszörmény
Hajdúdorog
Hajdúnánás
Forrás: KSH 9. ábra A regisztráltak közül 2045 fő fizikai, 380 fő szellemi foglalkozású. A fizikai foglalkozású munkanélküliek magas aránya a kistérség gazdasági szerkezetének jellemzőivel magyarázható. A vidéki városokhoz viszonyítva, Hajdúböszörmény és Hajdúnánás esetében megállapítható, hogy az ipar részesedése magasabb az átlagnál, így itt az ipari válság, szerkezet-módosulás hatására természetszerűleg az ipari szektorból elbocsátottak száma, illetőleg az „ipari munkanélküliek” száma is magasabb. Továbbá elmondható, hogy míg az „ipari munkanélküliek” regisztrálása igen, a mezőgazdasági munkanélküliek regisztrálása nem jellemző.
43
A regisztrált munkanélküliek nemek szerinti megoszlása (2004)
600
500
400
Regisztrált női munkanélküliek száma Regisztrált férfi munkanélküliek száma
300
200
100
0 Hajdúböszörmény
Hajdúdorog
Hajdúnánás
Forrás: KSH 10. ábra A regisztrált munkanélküliek közül, a megyei adattal ellentétben, a kistérségben a férfiak vannak többségben, arányuk 55,05 %. A megyei átlaggal ellentétes, férfi munkanélküliek többsége ugyancsak a már előzőekben említett magasabb iparosodásra, valamint a kistérségben nagyszámú női munkaerőt foglalkoztató varrodák működésére vezethető vissza. Az alábbi diagramm a regisztrált pályakezdők, munkanélküliek teljes számához viszonyított arányát mutatja be településenként.
44
Pályakezdő munkanélküliek aránya (2004)
1200
1000
800
Regisztrált munkanélküliek száma Regisztrált pályakezdő munkanélküliek száma
600
400
200
0 Hajdúböszörmény
Hajdúdorog
Hajdúnánás
Forrás: KSH 11. ábra 2005. márciusában a regisztrált munkanélküli pályakezdők száma 270 fő, ami jelentős emelkedést (37 %) jelent a 2004. év adataihoz hasonlítva, azonban az előző évek tendenciájához viszonyítva a növekedés mértéke jelentősen csökkent, ennek ellenére a pályakezdők foglalkoztatása nem megoldott probléma a kistérségben. A Munkaügyi Központok kirendeltségeinek a jövőben több figyelmet kell fordítaniuk a pályakezdők munkába állításának kérdésére. A pályakezdő munkanélküliek száma (270 fő), az összes munkanélküli létszámhoz (3199 fő) viszonyítva alacsonynak mondható (8,4 %) , ami a kistérségben mutatkozó gyenge népességmegtartó erőhöz kapcsolódó nagyarányú elvándorlással magyarázható. A munkanélküliség területi és relatív mutatói a kistérségben: A területi mutatót a regisztrált munkanélküliek számának, a munkavállalói korú népességhez viszonyított aránya adja meg. A relatív mutatót a területi mutatónak az országos átlaghoz viszonyított aránya határozza meg.
45
Területi és relatív mutató (2004)
9
8
7
6 Hajdúböszörmény Hajdúdorog Hajdúnánás
5
4
3
2
1
0 Területi mutató
Relatív mutató
Forrás: KSH 12. ábra A területi mutatót ábrázoló diagramm segítségével igen szembetűnő, hogy a munkanélküliség mértéke Hajdúnánáson a legmagasabb. A relatív mutató az országos átlagtól való eltérést szemlélteti. Az előzőekben ismertetett adatok alapján a következő főbb tendenciák állapíthatók meg: A fizikai állománycsoportban dolgozók számának eddigi lassú csökkenése 2004. évben felgyorsult, ugyanakkor a szellemi munkakörökben foglalkoztatottak létszáma tovább bővült. Évről-évre mérséklődik az iparban és a mezőgazdaságban alkalmazásban állók száma és a kistérségben alkalmazott összes létszámhoz viszonyított aránya. A legutolsó adatok szerint, 2005. márciusában a kistérségben 3199 fő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván (közel hétszáz fővel emelkedett a munkanélküliek száma az előző év azonos időszakához képest). A munkanélküliségi mutató 9,04%-ra nőtt a kistérségben, ami az országos átlagot továbbra is jelentősen meghaladja (közel 1,6 szorosa). A humánerőforrás-fejlesztési munkabizottság ülésein szerzett információk szerint, a munkahelyeken jelentkező kapacitás-kihasználatlanság legfőbb okaként továbbra is a belföldi kereslet alacsony szintjét jelölik meg. A megelőző éveknél magasabb szinten jelenik meg a szezonális jelleg. A további okok között kizárólag a szakképzett munkaerő hiányát jelenítik meg, a globális hiány nem jellemző. A következő, Munkaügyi Központ felmérése alapján készített táblázat a kistérségre jellemző romló pozíciójú túltelített, valamint a keresett foglalkozásokat, szakmákat sorolja fel.
46
Hajdúböszörményi Kistérség Romló pozíciójú túltelített foglalkozások, Keresett foglalkozások, szakmák szakmák Szakképzetlen fizikai munkakörök Portás, Konyhai kisegítő Egyéb őrök, Takarítók, Szállítóés rakodómunkás, Éjjeliőr, Szemétgyűjtő, Utcaseprő, Kubikos, Hivatalsegéd Szakképzett fizikai munkakörök Ruházati gépkezelő, Egyéb állattartási Gyógyszergyártó gépkezelő, Tartósítóipari foglalkozások, Mezőgazdasági gépszerelő, munkás, Egyéb építőmesteri foglalkozások, Park- és kertépítő, Kazángépkezelő, Épületasztalos, Egyéb textilipari foglalkozások, Alapozógép-kezelő, Halász, Textilfestő, Cipész, Egyéb vegyesipari foglalkozások, Villamossági szerelő, Egyéb kereskedelmi Szerszámkészítő, Csatornaüzemi gépkezelő, foglalkozások, Textilipari foglalkozások, Köztisztasági munkagépkezelő, Vezeték- és Egyéb halászati foglalkozások, csőhálózat-szerelő, Felszolgáló, Játék-, Szilárdásvány-kitermelő gépkezelő, bazáráru-, sportszerkészítő, Általános állattartó, Tetőfedő, Manikűrös, Pedikűrös, Műszerészek, Egyéb építőipari gépek kezelői, Kereskedő, Faiskolai kertész, Egyéb Vízépítési foglalkozású, Festő és mázoló, mezőgazdasági erőgépvezetők Tűzoltó, Elektroműszerész, Világosító és egyéb filmgyártási foglalkozású, Nádgazdasági foglalkozású Szellemi foglalkozások Tűzrendész, Szociális munkás, Anyaggazdálkodó, Anyagbeszerző, Általános asszisztens, Gépésztechnikus, Ügynök (szolgáltatási, kereskedelmi), Diszpécser, Egyéb ügyviteli jellegű foglalkozások, Faés könnyűipari technikus, Egyéb kereskedelmi, áruforgalmi, értékesítési ügyintézők, Bérelszámoló, Szakgondozó
Gyógyszerész, Vegyész, Mezőgazdasági mérnök, Közgazdász, Egyéb természettudományi foglalkozású, Egyéb művészeti foglalkozások, Általános orvos, Rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő, Egyéb pénzintézeti ügyintézők, Környezetvédelmi technikus, Üzemgazdász, Pénzintézeti fizetési ügyintéző, Számítástechnikai programozó, Pénzintézeti finanszírozási ügyintéző, Pénzügyi, munkaügyi nyilvántartó, Anyagnyilvántartó, Ingatlanfenntartási ügyintéző, Beruházási ügyintéző, Titkárnő, Környezetvédelmi mérnök, Kohómérnök, Egyéb technikusok, Egyéb műszaki ügyintézők, Egyéb irodai nyilvántartási foglalkozások
A keresett, illetve a túltelített szakmákat bemutató táblázat alapján szembetűnő az utóbbi években bekövetkezett foglalkozási szerkezet-váltás. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának folyamatos csökkenése mellett, az ipariak, építőipariak gyors növekedése, majd kisebb ütemű csökkenése figyelhető meg. A mezőgazdaságból az iparba való átáramlást az iparosítás munkaerő-keresletre gyakorolt hatása, a biztosabb - és többnyire magasabb - keresetek, valamint a nagyüzemi mezőgazdaság kötőerejének lazulása egyaránt elősegítette. A másik nagy átrétegződési folyamatot, a szellemi munkát adó munkahelyek bővülése motiválta. 47
Az 1990-es évek gazdasági válsága az ingázók számának visszaesésével járt együtt (az üzemek, gyárak legtöbb esetben először az ingázó munkaerőt bocsátották el), azonban még mindig igen sokan a város határán kívül, elsősorban a közeli Debrecenben találnak munkát. A munkaerő kvalifikáltabbá vált a történelmi fejlődés eredményeként. Az aktív keresőknek már 20 %-a szellemi foglalkozású, a fizikai munkavállalók több mint felének van szakképzettsége. (A nők között kisebb a szakmunkások és magasabb a betanított munkások aránya, a férfiaknál fordítva.) A kistérségben működő két, Munkaügyi Központ-kirendeltség a következő feladatok ellátásával aktív szerepet vállal a munkanélküliség problémájának megoldásában: -
Részt vesz a munkaerő kiválasztásban, Képzési kínálatát a munkaadók igényeihez igazítva alakítja ki, melyek jelenleg: nyelv: angol, olasz, számítástechnikai ismeretek (felhasználói, SAP), valamint szakterületek, Kiemelten problémás a legfeljebb 8 általános iskolát végzettek foglalkoztatása, Megkülönböztetett figyelmet érdemel a könnyűipar, ahol elbocsátások várhatóak (különösen a női munkavállalók veszélyeztetettek).
Megoldandó feladat a munkanélküliek munkavállalását megnehezítő tényezők elhárítása: közlekedés összehangolása a műszakokkal, gyermekek és idősek napközbeni felügyelete, gondozása. A kistérségben a szolgáltatói szféra hiánya figyelhető meg (üveges, cipész, autójavító, vízvezeték szerelő stb.). A hiány oka főképp a vállalkozási forma miatt kialakuló, munkavállalói érdektelenségre vezethető vissza. A vállalkozói kedv élénkítése érdekében adminisztrációs segítség nyújtása, valamint e témakörben képzések szervezése nélkülözhetetlen. A munkanélküliek számának csökkentéséhez jelentősen hozzájárult, hogy Hajdúnánáson a Bakony Művek az elmúlt évben 150 új munkahelyet hozott létre, és további 200 létrehozását tervezi. Hajdúdorogon meghatározó foglalkoztató a 2001. március 1-e óta üzemelő OKIN Hungary Gépgyártó Kft, mely az elmúlt évben további közel 100 munkahelyet hozott létre. A Hajdúböszörményben, valamint Hajdúnánáson tervezett ipari övezetek kialakításával, további nagy létszámú munkaerőt foglalkoztató vállalkozások betelepülése várható. Mint korábban említettük, Hajdúdorog rendezési terve is kijelöl új ipari és gazdasági-kereskedelmi övezeteteket.
48
Foglalkoztatás Erősségek -
-
-
nagyvárosok közelsége (munkahely lehetőségek és beszállító kapacitás kiépíthetősége) aktív városfejlesztések Hajdúböszörményben és Hajdúnánáson, valamint várhatóan Hajdúdorogon is fejlődő képes lokális munkaadói oldal átképezhető munkavállalók
Gyengeségek -
Lehetőségek -
infrastrukturális fejlesztések jelentős mértékű munkaerő-piaci támogatások ipari övezetek bővítése valamint ezek fejlesztése a közeljövőben Debreceni versenyképességi pólus kialakítása távmunka lehetőségei
vállalkozói kedv mobilitás változtatás-averzió koordináció és szervezetség hiányszakmák (szolgáltató ipar) lassan halad a tercierizáció
Veszélyek -
változó munkaerő-piaci trendek munkaerő-piaci árverseny a szomszédos országokkal a megyeszékhelyek közelsége akadályozza a tercierizáció folyamatát
49
VI.
KÖZOKTATÁS
Alapfokú oktatás Az alapfokú oktatási intézmények állapota, felszereltsége, a nyújtott szolgáltatások minősége alapvetően meghatározza egy térség élhetőségét, a lakosság életminőségét. Magyarországon az alapfokú oktatásba bekapcsolódó gyermekek száma a nyolcvanas évek vége óta folyamatosan csökken. Ezzel párhuzamosan az önkormányzatok részéről erőteljes törekvés volt tapasztalható a közoktatási intézményrendszer megerősítésére, korszerűsítésére. Ennek a folyamatnak az eredményeként az elmúlt évtizedekben javultak a közoktatás fajlagos mutatói. A kistérség alapfokú oktatási intézmény-ellátottságát tükröző statisztikai viszonyszámokat összevetve a megyei, a regionális és az országos mutatókkal, azt látjuk, hogy az óvodák kihasználtsága – zsúfoltsága – magasabb az országos átlagnál, egyéb mutatók tekintetében nem tapasztalható lemaradás a szolgáltatás országos színvonalától. (13. ábra) Alapfokú oktatás összahasonlító adatai (2003)
Magyarország
Észak-alföldi régió
Hajdú-Bihar
Hajdúböszörményi kistérség
Hajdúnánás
Hajdúdorog
Hajdúböszörmény 0,00
20,00
40,00
60,00
80,00
Egy óvoda pedagógusra jutó gyermekek sz.
100 óvodai férőhelyre jutó gyermekek sz.
Egy pedagógusra jutó általános iskolai tanulók sz.
Egy osztályteremre jutó tanulók száma
100,00
120,00
13. ábra A kistérség mindhárom városában minőségfejlesztésre irányuló törekvések tapasztalhatók az óvodai ellátás és az alapfokú oktatás infrastruktúráját illetően. A városok élhetőségének javítása érdekében ezeken a területeken van a legtöbb tennivaló. A közelmúltban épült Hajdúnánáson egy új általános iskola, a tornaterem azonban még hiányzik mellőle. A város PPP pályázatnál regisztrálta magát a tornaterem felépítésére irányuló projekttel. Hajdúdorogon a Móra Ferenc Általános és Művészeti Iskola biztosítja az alapfokú képzés infrastruktúráját. A tornaterem itt is felújításra szorul. Hajdúdorogon az alap- és középfokú 50
képzési infrastruktúrájának fenntartásában a görög katolikus egyház meghatározó szerepet játszik. A zeneművészeti képzés mindhárom városban megoldott, de csak lokális vonzerejű. Az oktatók közös, koordinált foglalkoztatása ma még ki nem használt erőforrás a térségben. A helyzetfeltáró munka során felvetődött az alapfokú képzésben részt vevők „erdei iskoláztatásának” és üdültetésének közös megoldása is. A hajdúdorogi általános iskola Kishután rendelkezik olyan ingatlannal, amely akár jelenlegi állapotában is alkalmas lenne ilyen térségi szerep betöltésére. A bölcsődei és az óvodai ellátás valamint az alapfokú oktatás esetében a kistérséget alkotó települések mérete indokolja az önálló infrastruktúra fenntartását. Ez alól kivételt képezhet a fogyatékosok, illetve speciális ellátást igénylő gyermekek bentlakásos ellátásának, oktatásának, képzésének megszervezése, ezen a területen elképzelhető a közszolgáltatás körzetesítése. Az iskolai képzésben a minőségfejlesztést célzó emelt szintű, illetve speciális készségfejlesztő képzések – fenntartó általi – koordinációja települési szinten már működik. Lehetőségként vetődik fel az emelt szintű képzések kínálatának települések közötti harmonizációja. A pedagógiai szakszolgálat a közelmúltban kapott új épületet Hajdúnánáson, melyet Hajdúdoroggal közösen üzemeltetnek, infrastrukturális ellátottsága azonban tovább javítandó. Mivel a veszélyeztetett gyermekek száma folyamatosan nő, ezért igény mutatkozik a szakszolgálat felszereltségének bővítésére is. A szakszolgálati kompetenciába tartozó szolgáltatások esetében felvetődik a kistérségi együttműködés lehetősége, fontossága, különösen Hajdúdorog és Hajdúnánás esetében megfontolandó a közös intézmény további fejlesztése. Középfokú oktatás A középfokú oktatás tiszteletre méltó hagyományokkal rendelkezik a kistérségben, úgy Hajdúböszörményben, mint Hajdúnánáson az 1600-as évektől folyik középfokú oktatás. A középfokú oktatás fajlagos mutatóit vizsgálva kitűnik, hogy a kistétség egészében 14-25 százalékponttal magasabb a középiskolai tanulók 1000 lakosra jutó száma mint Hajdú-Bihar megyében, az Észak-alföldi régióban vagy az ország egészében (14. ábra) A középfokú oktatási intézményrendszer fenntartása önként vállalt feladata a térség önkormányzatainak, ami az optimálisnál nagyobb költségvetési terhet jelent a városoknak. Ez alól Hajdúdorog kivétel, ahol a középfokú oktatási intézmény fenntartását a Görög Katolikus Egyház látja el. A Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola, a Makláry Lajos Általános, Művészeti Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szolgálat valamint a Csiha Győző Általános, Közép- és Szakképző Iskola képviseli a középfokú képzést Hajdúnánáson. A Bakony Művek letelepedése a városban, a szakképzés megújulásában, koordinálásában, kihívást, élénkülést hozott. Mindhárom középiskola képzési struktúrájának kialakításában, átalakításában rendkívül rugalmas.
51
A középfokú oktatás 1000 lakosra vetített mutatói (2003/2004 tanév) Magyarország Észak-alföldi régió Hajdú-Bihar Hajdúböszörményi kistérség Hajdúnánás Hajdúdorog Hajdúböszörmény 0,00
10,00
Nappali tagozatos gimnáziumi tanulók Szakiskolai tanulók
20,00
30,00
40,00
50,00
60,00
Nappali tagozatos szakközép-iskolai tanulók
Forrás: T-STAR Adatbázis 2003, KSH
14. ábra Hajdúböszörmény három középfokú oktatási intézményében – Bocskai István Gimnázium, Veress Ferenc Szakképző Iskola, Széchenyi István Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet – közel 1500 diák számára nyújtanak általános és szakképzést. A hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium hat-évfolyamos osztályaiban a diákoknak lehetőségük van emelt szintű képzésre jelentkezni matematikából, számítástechnikából, angolból, németből, valamint humán, illetve rajz és vizuális képzésre. A Széchenyi István Mezőgazdasági Szakiskolában és Szakmunkásképzőben a 11 év után állattenyésztői, kertész, kerti munkás, mezőgazdasági gépész valamint vadász és vadtenyésztő szakképesítés szerezhető. Az érettségivel rendelkezők a hagyományosnak mondható kertész- és növényvédelmi technikus; környezetvédelmi technikus; mezőgazdasági gépésztechnikus valamint vadgazdálkodási technikusi oklevelél mellett Európai üzleti asszisztensi oklevelet is szerezhetnek. A Veress Ferenc Szakképző Iskola a könnyűipar, valamint az építőipar és a gépipar számára szolgáltat korlátozott szakmastruktúrában végzett szakembereket (asztalosokat, esztergályosokat, géplakatosokat, férfiruha-, nőiruha- és gyermekruhakészítőket, kőműveseket, villanyszerelőket). Érettségivel rendelkezők gazdasági informatikusi szakképesítést szerezhetnek. A 2005/2006-os tanévre szakközépiskolai és szakiskolai képzést hirdetett meg az iskola vendéglátás-idegenforgalom, valamint kereskedelemi-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportokban is. Hajdúdorogon a Görög Katolikus Gimnázium, Szakiskola és Diákotthon jelenti a középfokú oktatás, képzés bázisát, ahol négy és hat évfolyamos gimnáziumi és szakközépiskolai képzés egyaránt folyik. A tanulók jelentős része a Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és SzabolcsSzatmár-Bereg megyék görög katolikus vidékeiről érkeznek, akik számára a diákotthonban való elhelyezés biztosított. A hajdúnánási Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola négyévfolyamos gimnáziumi képzést választó tanulói angol és német emelt szintű nyelvi képzésben részesülhetnek. Az érettségivel rendelkezők számára gépipari mérnökasszisztensi, valamint
52
gazdasági informatikusi oklevél megszerzésére van lehetőség az intézményen belül. A Csiha Győző Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola a könnyűipart kiszolgáló szakokon túl, mind nagyobb hangsúlyt helyez a turisztikai fejlesztési elképzelések szakember hátterének megteremtésére: idegenforgalmi technikus, idegenforgalmi ügyintéző, idegenvezető és hostess képesítés megszerzésére egyaránt lehetőséget kínál. A felnőttképzés a hajdúnánási gimnázium keretei között biztosított. Hajdúdorogon az általános iskolában működik a dolgozók gimnázium, amely térségi vonzerővel bír, még Debrecenből is érkeznek hallgatók. A hajdúböszörményi Bocskai István Gimnáziumban úgyszintén folyik felnőttoktatás. A szakoktatás, szakképzés terén a képzési kínálat kialakításában szükség lenne a térségi együttműködésre. Ezek a korábbi időszakban működtek is, manapság a középfokú alapképzésben megritkultak az együttműködések, de a technikus képzésben jól működik továbbra is. A térségben alap- és középfokon mind az informatikai, mind a nyelvi képzés színvonala megfelelő. A hajdúdorogi tanulók az alkalmazott informatikai versenyeken évek óta az országos mezőny elején vannak. A számítástechnika oktatásának technikai feltételei és a nyelvi képzés összekapcsolásának lehetősége azonban még nem teljesen kihasznált a térségben. A térség középfokú oktatási intézményei aktív forrásszerző tevékenységet folytatnak: hajdúböszörményi Széchenyi István Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet a közelmúltban hátrányos helyzetű diákok számára szervezett bentlakásos képzésre nyert támogatást. Hajdúböszörmény részese annak a Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) megvalósításának, amely Balmazújvárossal és Debrecennel partnerségben jön létre. A program keretében tanműhelyeket hoznak létre a megyeszékhelyen, amelyek használatára a többi résztvevő is jogosult. A térségben sehol sem megoldott az oktatási intézmények akadálymentesítése. Itt az egyes intézmények összefogása vetődhet fel a kötelezően megvalósítandó akadálymentesítéshez szükséges források pályázati úton való előteremtésében. Az alap és középfokú oktatási rendszerben a térségben csak részben megoldott az egészséges életre nevelés. Hajdúdorogon hiányzik a kötelező úszásoktatás háttérfeltétele, amennyiben nincs a városban egész évben igénybe vehető uszoda. Fejlesztési elképzelések, igények A szakképzés vonalán a térség öt intézménye között érdemes lenne az indított szakok, azok ütemezése terén koordinálni. Továbbá bizonyos szakmák esetében jobban, korszerűbben felszerelt (mérő)laborok kialakítása, fenntartása csak térségi együttműködésben oldható meg, nem utolsó sorban pályázati források bevonásával. A szakképzés fejlesztésében fontos részterület a korszerű tanműhelyek kialakítása, felszerelése, Hajdúböszörményben elsősorban a mezőgazdasági szakképzés gyakorlóhelyeinek megteremtése, megújítása merül fel feladatként; Hajdúdorogon a
53
szakképzések gyakorlati lehetőségeinek korszerűsítése, Hajdúnánáson pedig a fémipari szakképzés gyakorlati feltételeinek megújítása a feladat. A pedagógusok továbbképzésében nem kihasznált a térségi együttműködés adta lehetőség. A Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolája ennek a feladatnak a koordinálására, megvalósítására kiválóan alkalmas. Hajdúdorogon az egyházi fenntartású sportcsarnokban európai szabványoknak megfelelő kézilabda pálya működtethető, azonban az országos és nemzetközi versenyek megrendezését akadályozza a lelátó hiánya. Ennek megépítése nem csupán városi érdekeket szolgálna, de az egész térség sportéletét fellendíthetné, ami az ifjúság sport, egészséges élet iránti fogékonyságát is növelné. Ugyanakkor csak Hajdúböszörmény rendelkezik sportuszodával, a másik két város nem. A térség szereplői fontosnak tartanák egy kirándulóbusz beszerzését, amit elsősorban a térség oktatási intézményei használhatnának a képzésbe illesztett tanulmányi kirándulások, továbbá testvér települési, testvér intézményi kapcsolatok ápolására. Ugyancsak térségi összefogást generálhat az „erdei iskoláztatás” illetve a nyári üdültetés közös, koordinált megszervezése – elsősorban az alapfokú képzésben – a meglévő ingatlanvagyon hasznosításával. A pedagógiai szakszolgálat közös működtetése nemcsak az egymáshoz közel fekvő Hajdúdorog és Hajdúnánás esetében indokolt, hanem annak kistérségi kiterjesztése is fontos feladat. A 8 osztályt el nem végzettek oktatása, továbbá erre épülő szakmai képzés kialakítása fontos lenne, ez egy-egy városnak túl nagy feladat, térségi összefogást igényel. Ehhez vagy új intézményt kell kialakítani, vagy valamelyik iskolát bővíteni.
54
Közoktatás Erősségek
Gyengeségek
több évszázados múltra visszatekintő egészséges életre nevelés infrastrukturális középfokú oktatás, feltételei nem minden iskolában adottak, a pedagógus továbbképzés feltételei a a szakképzés gyakorlati foglalkozásainak kistérségen belül megoldottak – különösen infrastrukturális feltételei számos szakma az alapfokú oktatásban, esetében korszerűtlenek, elégtelenek informatikai és nyelvi képzés magas színvonal a kistérségben Lehetőségek Veszélyek — informatikai és nyelvi képzés hatékonyabb — a térség gazdasági szervezeteinek összekapcsolása révén még korszerűbb munkaerőigényét nem sikerül tudás biztosításának technikai háttere összeegyeztetni a képzési kínálattal, teremthető meg, — a helyi lakosság, a fiatalok képzési — a gyakorlati képzőhelyek felszereltigényét nem sikerül a munkaerőpiaci ségének javítása, igények felé terelni, ezáltal felesleges — a speciális képzést igénylő tanulók alap és kapacitások keletkeznek a középfokú középfokú oktatásának térségi oktatásban, képzésben. együttműködésben való megszervezése, a pedagógiai munka korszerűsítése — a turizmus, vendéglátás igényeit kiszolgáló oktatás, képzés megerősítése — a térségi kötődés megerősítése érdekében, továbbá a turizmus szolgálatában a honismereti tárgyak, kiegészítő képzési programok fejlesztése, — az iskolai, iskolán kívüli szabadidő eltöltési lehetőségek bővítése térségi összefogással.
55
VII.
KULTÚRA, IFJÚSÁG, SPORT
A fejezet elkészítéséhez a Kultúra, Ifjúság, Sport munkabizottság ülésein elhangzott információkat, valamint az interneten keresztül szerzett ismereteket használtuk fel. Kultúra Hajdúböszörmény: Hajdúböszörmény gazdag kulturális hagyományokkal rendelkezik. A hagyományos keretek új és új tartalommal megtöltve a mai napig léteznek. A kulturális élet mozgatói évszázadokon át a pedagógusok voltak. Az iskolák megszervezték énekkarukat, zenekarukat, az egyházaknak szintén megvoltak kórusaik és zenekaruk. Napjainkban az iskolák énekkarai, a Városi Pedagóguskórus és a fúvószenekar folytatják a nemes hagyományokat. A gimnázium tanulói minden évben bemutatnak egy színdarabot régen az önképzőkör, később az ifjúsági szervezet égisze alatt. Néhány éve lelkes tanárok ismét felelevenítették ezt a szép szokást. Jelenleg a Kentaur Színpad öregbíti a város színjátszóinak hírnevét. A művelődés sajátos formái voltak az olvasókörök, ahol lehetőség nyílt újságok szemlézgetésére, és ismeretterjesztő előadások tartására. Ez a hagyomány is folytatódik a Sillye Gábor Művelődési Központ és Közösségi Ház szervezésében. A két világháború között H. Fekete Péter helytörténész, polgári iskolai igazgató megalapította a Városi Múzeumot, a mai Hajdúsági Múzeum elődjét. A városi művelődés szolgálatában áll a Vasvári Pál Társaság értelmiségi köre, amely 2000-ben ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. Hajdúböszörmény kiemelkedő helyet foglal el a magyar képzőművészet történetében. Káplár Miklós emlékét külön emlékház is őrzi Böszörményben. Az ötvenes években bizonyos mértékig visszaszorult a festészet iránti helyi érdeklődés, azonban az 1960-as években a helyi értelmiség egy kis csoportja létrehozott egy alkotótábort. A hajdúböszörményi művésztelep 1964-ben nyitotta meg kapuit. Hajdú-Bihar megyében 1959-ig csak Debrecen rendelkezett intézményes zeneoktatással. Hajdúböszörmény 1958-59-ben ismerte fel ennek hiányát, és teremtette meg a művészetoktatás feltételeit. A Bartók Béla Zeneiskola, mint vidéki zeneiskola kezdettől fogva kettős tevékenységet lát el. Első: a zenei oktatás és nevelés, az amatőrzenész-képzés, zeneértő, zeneszerető ifjúság nevelése, valamint a zenei pályára való felkészítés. Második: zenei rendezvények szervezése, a hangversenytermében komolyzenei hangversenyek rendszeres megrendezése. Az iskola tanárainak és tanulóinak színvonalas munkáját a megyei és országos versenyeken és fesztiválokon elért szép eredmények jelzik. A Kertész László Városi Könyvtár közel hetvenezer dokumentummal áll az olvasók rendelkezésére. Állománya között: szak- és szépirodalomi művek, idegen nyelvű dokumentumok, folyóiratok, napi- és hetilapok, hanglemezek, diafilmek, videokazetták, CD-k kapnak helyet.
56
A Sillye Gábor Művelődési Központ és Közösségi házban, funkciójának megfelelően a város igyekszik megteremteni - a lakosság igényeire alapozva - a társas együttlét különböző formáinak feltételeit. Folyamatosan helyet adnak, és szakmai segítséget nyújtanak az új lakossági kezdeményezéseknek. Az intézményben jelentős számú művészeti csoport működik (néptánc-együttesek, ifjúsági fúvószenekar, ütős együttes, színjátszó csoport, Városi és Pedagóguskórus, népzenei együttes, majorette-csoport stb.). A Művelődési Központ klubjai, körei is tevékeny szerepet vállalnak a kultúra terjesztésében, a szabadidő hasznos eltöltésében (kertbarát-kör, nyugdíjasklub, életreform-klub, bélyeggyűjtők köre, népzenebarátok klubja, hallássérültek klubja, társaságkeresők klubja stb.). Az alapfeladatok mellett az intézménypótló funkciók folyamatos ellátását (színházi előadások, kiállítások, konferenciák stb.) is fontosnak tartják. Egyre több - a lakosság körében népszerű - szórakoztató, hagyományt felelevenítő rendezvények száma. Az országosan is ismert legjelentősebb hajdúböszörményi rendezvény a Hajdúhét. A Hajdúhét elnevezésű kulturális és gazdasági programsorozatot először 1937-ben rendezték meg. A szervezők tudatosan törekedtek arra, hogy a múlt és a jelen valamennyi szegletét bemutassák. A '90-es évek közepétől Hajdúböszörmény városa ismét megrendezi a Hajdúhetet. Napjainkra a rendezvénysorozat olyan kulturális és gazdasági megmozdulássá vált, amely a környék lakóira is jelentős vonzást gyakorol. A programokba bekapcsolódnak Hajdúböszörmény testvérvárosainak művészeti csoportjai, valamint a térség településeinek együttesei is. A profi társulatok és együttesek mellett amatőr művészeti csoportok is színpadra lépnek. A rendezvénysorozaton szinte minden zenei műfaj képviselteti magát, az érdeklők könnyű- és komolyzenei műsorokat, fúvószenei koncertet és számtalan népzenei előadást hallgathatnak meg. Állandó kiállításoknak is otthont ad a Hajdúhét. A képzőművészeti tárlatok mellett virágkötészeti bemutató, vadász-kiállítás és hangszerbemutató várják a közönséget. A hajdúvárosok saját standokon mutatkoznak be. A Hajdúhét mellett létezik számos országos szinten is ismert, évente megrendezésre kerülő programsorozat. A Kotta Fesztivál négynapos produkciója nagyszabású esemény Hajdúböszörményben. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a látogatók száma az utóbbi években elérte a 6500-7000 főt. A siker egyik kulcsa a multikulturalitás: szerteágazó művészeti paletta, számtalan különböző stílusú zene, ezerféle ember. Színházi, irodalmi előadások, filmvetítések, sportversenyek, szekcióprogramok tömkelegéből válogathat az érdeklődő. Ez egyben egyik legfőbb vonzereje. A Kotta állandó házigazdája a Fürdőkerti Ifjúsági Szabadidőközpont. A programokat ideális helyen, egy 4,5 hektáros, fás-ligetes parkban rendezik. További híres hajdúböszörményi rendezvények: Hajdúböszörményi Gazdanapok, Nemzetközi Big Band Fesztivál, Város Napja, Motoros Találkozó, Hajdúsági Ősz, Tractor Pulling Bajnokság, Kelet-Magyarországi Klasszikusgitár Tábor és Fesztivál stb. Hajdúnánás: Hajdúnánás szintén gazdag kulturális hagyományokkal rendelkezik. Hajdúnánáson már a magyarság megjelenése előtt évezredekkel megtelepedett az ember, erről tanúskodnak az újkőkori, a bronzkori leletek. A korai Árpád-kori településre utaló nyomok szintén fellelhetők Nánás határában. Nánás a 16. században közepes nagyságú jobbágyfalu volt, lakóinak száma elérte az ezret. A tatárjárás idején a település elpusztult és egy ideig pusztabirtok lett, utána Nánásként emlegetik. Nánás város rendszeres közigazgatással rendelkezett már 1611-ben. A török több ízben feldúlta a várost 1660-63 között. A szatmári békében külön foglalkoznak a hajdúk sorsával. 1848-ban Nánás Doroggal és Hajdúhadházzal együtt egy nemzetőr-
57
zászlóaljat alakított, melyet saját maguk élelmeztek is. A város kulturális életének formálásában nagy szerepe van a Móricz Pál Művelődési Központ és Könyvtárnak, valamint a helyi általános, és középiskolák pedagógusainak. Az iskolák megszervezték saját énekkarukat, zenekarukat, és színjátszó körüket. A település diákjai – tanáraik áldozatkész munkájának köszönhetően - rendszerint nagy sikerekkel vesznek részt az országos, illetve megyei, területi kulturális eseményeken, fórumokon, diák bajnokságokon. Hajdúnánás városa ez évben ünnepli az 1605. december 12-én kiadott Bocskai kiváltságlevél 400. évfordulóját. A képviselő-testület a történelmi évforduló méltó megünneplésére a 2005. évet Bocskai Évvé nyilvánította, amelyre a város az év során színvonalas programsorozattal készül. A Bocskai Év rendezvényei mellett egyéb események is helyet kaptak a kulturális kínálatban: Magyar Kultúra Napja, Város Nap, Bocskai Előadássorozat, Bocskai Bál, Képzőművészeti pályázat és kiállítás, Író-olvasó találkozók, Szent István Napi Rendezvények haditornával, lovasbandériummal, City Terasz Turné, Várostörténeti vetélkedő, Regionális Gasztronómiai Napok, Szüreti vigasságok, városi sportversenyek, szünidei programok stb. Kétévente kerül megrendezésre a régi hagyományokkal bíró rangos esemény a Hajdúnánási Művészeti Vásár. Hajdúdorog: A város kulturális életét jelentősen meghatározza a történelmi múlt: Bocskai István szelleme, az Árpád-kori ásatások feltárása és a város Görög Katolikus vallásos hagyománya. Hajdúdorog életében már a korai időktől kezdve meghatározó szerepet játszott a vallási kötődés. Hajdúdorog felekezeti sajátossága a többi hajdú településtől eltérően az, hogy a lakosság döntő többsége görög katolikus vallású. Ferenc József király a római Szent Szék jóváhagyásával megalapította a hajdúdorogi görög katolikus szertartású magyar katolikus egyházmegyét. A várostól délre lévő Kati-dűlőben 1990 óta - megszakításokkal - folyik az Árpád-kori település, templom és templom körüli temető feltárása. Feltehető, hogy a teljes feltárás után ez lesz az ország legnagyobb, teljesen feltárt Árpád-kori temetője. Nagyban növeli ennek történeti jelentőségét, hogy Hajdúdorog határában eddig négy honfoglalás kori és X-XII. századi temetőt tártak fel mintegy 700 sírral, így itt nyílik majd elsőízben lehetőség arra, hogy honfoglalás kori és Árpád-kori népesség embertani folyamatosságáról hiteles képet kapjunk. A város gazdag építészeti, főként egyházi értékkel rendelkezik. A hagyományok ápolásának, az értékek megőrzésének, felszínre hozásának színterei a településen működő kulturális intézmények. A városi híres szülöttjéről elnevezett Görög Demeter Művelődési Ház ad otthont a különböző képzőművészeti kiállításoknak, híres festőművészek tárlatainak és egyéb kulturális rendezvényeknek. A város híres helytörténészéről elnevezett, Mészáros Károly Városi Könyvtár mellett a településen a helyi lap Szerkesztősége is tevékenykedik. Hajdúdorog további kulturális értékei közé tartozik a helytörténeti gyűjtemény és a műemléki jellegű tájház. A három város kulturális jegyeinek bemutatása után, megállapítható, hogy a kistérség egyes települései külön-külön nagy hangsúlyt fektetnek a pezsgő, rendezvényekben gazdag kulturális életet megteremtésére, kistérségi szintű együttműködésük azonban hiányos, egyáltalán ki sem alakult. A települések közös történelme, közös hajdúvárosi mivolta pedig nagy lehetőségeket rejt magába, a városok kulturális értékeinek országos szintű megismertetése vonatkozásában. A városok között szükségszerű fokozni a rendezvényszervezést, illetve annak koordinációját. A rendezvényeket közös programfüzetben
58
lenne célszerű megjeleníteni, és a helyi újságok kölcsönösen teret biztosíthatnának a szomszédos városok programjainak, híreinek. Kistérségi közművelődési társulás magalapításának kereteit kell kidolgozni a közeljövőben. Ez a társulás koordinálná és menedzselné a térség kulturális beruházásait, fejlesztéseit. Közös igényként merült fel, egy rendezvénysátor megvásárlása, színpaddal és hang- és fénytechnikával. A sátor a három város kulturális eseményeit gazdaságosan segítené, a fennmaradó időben bérbeadása valószínűsíthető. Hátráltató tényező a településen működő szálláshelyek mennyiségi és minőségi kínálatának szűk volta (részletesen lásd turisztika), valamint felújításra, modernizálásra szorul néhány intézmény így: a nánási és a böszörményi színház, illetve a hajdúdorogi Görög Demeter Művelődési Ház és a Mészáros Károly Városi Könyvtár teljes körű felújítása, bővítése vált szükségessé, amely magában foglalja a mozi felújítását, az ingatlan területén parkolók kialakítását is. Ifjúság, Sport:
Óvodai feladatellátási helyek száma (db) Óvodai férőhelyek száma (fő) Óvodába beíratott gyermekek száma (fő) Általános iskolai feladatellátási helyek száma (db) Általános iskolai tanulók száma (fő) Gimnáziumi feladatellátási helyek száma (db) Szakközépiskolai feladatellátási helyek száma (db) Nappali tagozatos középiskolai tanulók száma (fő) Szakiskolai és speciális szakiskolai feladatellátási helyek száma (db) Szakiskolai tanulók száma (fő) Felsőoktatásban részt
Hajdúböszörmény
Hajdúdorog
Hajdúnánás
12
4
7
1354
325
675
1515
337
602
15
3
8
3318
978
1749
1
2
2
3
1
2
1278
321
1425
4
0
5
499
0
392
59
vevők száma (fő) Tornatermek, tornaszobák száma a közoktatási intézményekben (db)
2557
-
-
26
5
13
Sport: A kistérség adottságainak megfelelően a vízi, lovas, gyalogos, kerékpáros és egészség turizmus fejlesztése látszik célszerűnek. Mindhárom település rendelkezik strand-és gyógyfürdővel, illetve a strandokhoz kapcsolódó sportolásra, pihenésre használható parkosított területtel. Ennek kedvező adottságai használhatóak ki a sport területén. A több mint 40 éves hajdúnánási strand és gyógyfürdő fedett fürdőjének 2003. évi rekonstrukcióját követően a nyári fürdőnek EU színvonalat biztosító teljes rekonstrukciója is megvalósult. A fürdő 14 ha-os területe szépen parkosított, a strand létesítményei közül kiemelendő az 50 m-es vzicsúszda, termálkemping, lábtenisz, tenisz és a strandröplabda pályák. A strandon rendszeresek a nyári rendezvények. A mai kor feltételeinek megfelelő éttermek, büfék, boltok szolgálják a fürdőzőket. A stranddal átellenben van a városi sportközpont, a sportolási lehetőség kötetlen elérésével. Az üdülőterületen halad át a Keleti-főcsatorna, mely horgászási, sportolási, túrázási lehetőséget nyújt. Az evező sportokhoz csónakházat és víziállást épített és üzemeltet az önkormányzat. Aktív kikapcsolódásra a hajdúnánási téglagyári tó, mint igen kedvelt horgászhely biztosít lehetőséget. Hajdúdorog a fürdő-fejlesztéshez kapcsolódóan a létesítmény északi területéhez csatlakozó mintegy 4 hektáros önkormányzati területen pihenő-üdülő falu kialakítását tervezi, melynek megvalósíthatósági tanulmánya elkészült. Felmerült továbbá edzőtábor és a fürdőre alapozott sport-rehabilitációs tábor létrehozásának ötlete. A strandhoz tartozó, mintegy 8 hektáros terület sátrak állítására, kempingezésre kiválóan alkalmas. A hajdúböszörményi strandkomplexum felújítására és bővítésére 2001-ben került sor. Első lépésként, 2002-ben a régóta várt uszoda épült fel két medencével. Az uszoda felépítése után a strandon folytatódott a fejlesztés. Lebontották a régi fürdőmedencéket, majd új úszó- és termálmedencéket építettek a helyükre. Megkezdték a kéthektáros terület parkosítását és a kiszolgáló építmények felújítását. A hajdúböszörményi termálvizet 2003 végén gyógyvízzé minősítették. 2004-ben épült még egy gyermekmedence, amihez játszóteret is kialakítottak. A termálmedencét nyári tetővel látták el. Mindehhez számos infrastrukturális fejlesztést végeztek. Új napozók, hintaágyak járulnak hozzá a kellemesebb strandoláshoz, valamint átadtak egy harminc méteres csúszdát is. A strandkomplexum területén kialakítandó termálkemping megvalósult. Hajdúböszörményben, gyönyörű természeti környezetben, egy 4,5 hektáros parkban fekszik a Fürdőkerti Ifjúsági Szabadidőközpont. Kiválóan alkalmas sportrendezvények,
60
osztálykirándulások, iskolai táborok, családi-baráti társaságok nyaralására, továbbképzések megrendezésére. Lehetőséget biztosít erdei iskolák, edzőtáborok, gólyatáborok és civil szervezetek találkozóinak lebonyolítására. A Fürdőkerti Ifjúsági Szabadidőközpont területén szabványméretű aszfalt kézilabdapálya, salak teniszpálya és pingpongasztalok várják a sportolni vágyókat. A közelben található Városi Sportközpont (kb. 200 méterre van tőle) további sportolási lehetőségeket kínál a rendelkezésre álló füves labdarúgópályákkal, salakos kézilabda-pályával (mindkettőt villanyvilágítással) és szabványméretű sportcsarnokkal. A kistérség kerékpárút-hálózatának fejlesztésével lehetőség adódna az „Euro-Velo-” és a tiszai kerékpárút-gerinchálózathoz való csatlakozásra is. A Hajdúböszörményi Önkormányzat elképzelése szerint a szomszédos Hajdúdorog Város Önkormányzatával közösen, - érintve a két település között elhelyezkedő Hajdúvid települést - mintegy 24 km összekötő kerékpárút megépítése szükséges, amely a biztonságos közlekedést, illetve a kikapcsolódást is szolgálná. Ifjúság: Felmérések alapján megállapítható, hogy az országos tendenciához hasonlóan, a kistérségben sem megfelelő a fiatalok egészségi állapota. Tudatos alkohol, drog, illetve dohányzás megelőző, valamint életmód, illetve egészség formáló programok megszervezése nélkülözhetetlen. Szükséges olyan programokat kínálni a veszélyeztetett csoport számára, amelyek az iskola után, illetve nyári szabadidejükben kötik le a fiatalok figyelmét, és amelyek kis ráfordítással nagy tömegeket érnek el (pl. ping-pong, utcai futóversenyek, csapatversenyek stb.) Délutáni és esti programok, elfoglaltságok biztosítása szükséges a kiegyensúlyozott fejlődéshez, a népességmegtartó erő megerősítéséhez. Ilyen lehetőségek például: teleházak, művelődési ház, stb. nyitvatartási idejének átgondolása, egyéb közösségi helyek kialakítása, iskolaudvarok, tornatermek nyitva tartása nyáron, ö600 férőhellyel 600 férőhellyel önkéntes kortárs segítő szolgálat erősítése.
61
Kultúra, Sport, Ifjúság Erősségek -
természetközeliség: jó alap a tömegsportok elterjedéséhez létező és aktív sport hagyományok, igények jelentős kulturális élet biztonságos környezet kimagasló együttműködési szándék
Gyengeségek -
-
Lehetőségek -
közös programkínálat közös infrastruktúra fejlesztés (ezekből adódóan forrás-optimalizáció) turisztika-fejlesztésből adódóan növekvő érdeklődés a kistérség felé
sportolási, kulturális és ifjúsági programokhoz alkalmas infrastruktúra hiánya, a meglévők rossz állapota nincs intézményesített koordináció alacsony vásárlóerő nem eléggé hangsúlyozott „egyediség” Veszélyek
-
tovább romlik az infrastrukturális kapacitás elvándorló fiatalok nagyvárosok elszívó hatása
62
VIII. SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS
A fejezetben az Egészségügyi és szociális munkabizottság ülésein elhangzott információkra, valamint az interneten keresztül szerzett ismeretekre támaszkodtuk. A következő táblázatok, illetve diagramm a kistérség városainak háziorvosi ellátottságát, illetve földrajzi egységekkel összehasonlított értékeit mutatja be.
Felnőtt-háziorvos (fő) Házi gyermekorvos (fő) Háziorvosi vizsgálat Házi gyermekorvosi Járóbeteg szakellátásban teljesített évi orvosi munkaóra, 1000 Kórházi ágy Gyógyszertár Fiókgyógyszertár
Felnőtt-háziorvos (fő) Házi gyermekorvos (fő) 1 háziorvosra jutó lakosok száma (fő) Működő kórházi ágyak száma Működő kórházi ágy 10 000 lakosra
Hajdúböszörmény 13 5 190971
Hajdúdorog 4 2 54547
Hajdúnánás 8 4 102353
Összesen 25 11 347871
47965
22502
33511
103978
29
3
26
58
6 1
2 -
30 3 -
Kistérség 25 11
Megye 272 93
Régió 738 219
Ország 5106 1582
1668
1550
1617
1520
30
4379
11189
79832
0,5
80
72
79
30 11 1 KSH 2003. évi adat
KSH 2003. évi adat
63
1 háziorvosra jutó lakosok száma
1800
1750
1700
1650
1600 1 háziorvosra jutó lakosok száma 1550
1500
1450
1400
1350 Hajdúböszörmény
Hajdúnánás
Megye
Ország
KSH 2003. évi adat 15. ábra Hajdúböszörmény: A város egészségügyi ellátását az Egészségügyi Intézmény, az Országos Mentőszolgálat Hajdúböszörményi Mentőállomása, az ÁNTSZ Hajdúböszörményi Intézete, 6 gyógyszertár, 13 felnőtt-háziorvos, 5 gyermek-háziorvos, 7 fogorvos és 12 anya- és csecsemővédőnő biztosítja. Az 1 háziorvosra jutó lakosok száma 1890 fő (Hajdú-Bihar megye - 1550, országos átlag - 1520 fő), az országos átlag adataival összehasonlítva, megállapítható, hogy a településen közel 400 beteggel több jut egy háziorvosra. Az egészségügyi alap- és szakellátások színvonala kielégítő, azonban kórházi ellátáshoz a lakosok csak a kistérség határain túl, Debrecenben és Nyíregyházán juthatnak. A településen ellátott tevékenységi körök: háziorvosi szolgálat, ügyeleti szolgálat, fogorvosi ellátás, iskola-egészségügyi ellátás, anya- és csecsemővédelem, védőnői szolgálat, tüdőgondozó-szűrés, járó beteg szakorvosi ellátás (kardiológia, sebészet, reumatológia, fülorr-gégészet, bőr- és nemibeteg-gondozó, ortopédia, szemészet, ideggyógyászat, belgyógyászat, nőgyógyászat, ultrahangos vizsgálat). Az orvosi és a gyógyszertári ügyelet megoldott. A rendelők nagy része felújításra szorul, az eszközök korszerűsítése indokolt, s megoldandó feladat az épületek akadálymentesítése is. A városban található fürdő és az azt körülölelő 2 hektáros park kiváló kikapcsolódási és pihenési lehetőséget nyújt minden korosztály számára. A jodidos, bromidos, fluoridos, nátriumkloridos gyógyvíz kiválóan alkalmas reumatikus és ízületi bántalmak kezelésére. A gyógyászati ellátással bővített termál és strandfürdő fejlesztés előreláthatólag 2005. tavaszán lezárult, és megnyitotta kapuit az érdeklődők előtt.
64
Hajdúnánás: A településen 8 felnőtt-, és 4 gyermekorvos lát el háziorvosi szolgálatot. Az egy háziorvosra jutó lakosok száma 1517 fő, ami megegyezik az országos átlaggal (1520 fő/ 1 háziorvos). A városban 3 gyógyszertár üzemel. Az orvosi, illetve gyógyszertári ügyelet megoldott. A Hajdúnánási Városi Rendelőintézetben működtetett, az alábbiakban felsorolt alap, illetve szakellátások köre, és színvonala megfelelő: Urológia, Andrológia, Fizio- és mozgásterápia, Labordiagnosztika, Neurológia, Röntgendiagnosztika és terápia, Szemészet, Tüdőgyógyászat, Ultrahang- diagnosztika és terápia, Fogászat, Körzeti Védőnői Szolgálat, Mentő Állomás. Mivel a Hajdúnánáson lévő, mindössze 30 ápolási elfekvő-hely csekélynek bizonyul, a kórházi ellátást a lakosok kizárólag a kistérség határain kívül, Debrecenben, illetve Nyíregyházán tudják igénybe venni. Az Ápolási Intézményben, a 2003. év során ténylegesen teljesített ápolási napok száma közel 12 ezer volt, ami a fenti adatok tükrében teljes kihasználtságot mutat. A rendelők nagy része felújításra szorul, az eszközök korszerűsítése is indokolt, s további megoldandó feladat az épületek akadálymentesítése. A 14 ha-on elterülő Városi Gyógyfürdő mozgásszervi-, reumatikus és nőgyógyászati problémák orvoslására megfelelő szolgáltatásaival, nyugodt, rendezett környezetével, bel- és külföldi turisták állandó üdülőhelyévé vált. Hajdúdorog: Hajdúdorogon négy háziorvosi, két gyermek háziorvosi, két fogorvosi rendelő, egy laboratórium és egy fizikoterápiás rendelő, valamint Anya - Csecsemő és Védőnői szolgálat működik. Az egy háziorvosra jutó lakosok száma megegyezik az országos átlaggal. A szakorvosi ellátás területén, hiányos volta miatt szükséges az együttműködés a szomszédos Hajdúnánással. A település lakói kórházi ellátást kizárólag a kistérség határain kívül tudnak csak igénybe venni. Az előző két település esetében leírtakhoz hasonlóan, itt is megoldott az orvosi és a gyógyszertári ügyelet. A rendelők nagy része felújításra szorul, az eszközök korszerűsítése indokolt, és további megoldandó feladat az épületek akadálymentesítése. A fejlesztési elképzelések között szerepel a városi fürdő korszerűsítése, és pihenőfalu kialakítása. A 63 Celsius-fokos gyógyvíz összetétele, minősége megegyezik a hajdúsági termálvizekével, így a település egyik kitörési pontja lehetne a gyógyturizmus.
Hajdúböszörmény Állandó népesség száma (fő) Állandó népességből a 60-x évesek száma (fő) Nappali ellátást nyújtó idősek klubjainak száma (db)
Hajdúdorog
Hajdúnánás
32347
9451
18565
5950
1772
3583
2
1
1
65
Nappali ellátást nyújtó idősek klubjai működő férőhelyeinek száma (db) Nappali ellátást nyújtó idősek klubjaiban ellátottak száma (db) A szociális alapellátás keretében étkezésben és házi segítségnyújtásban részesülők száma (fő) Az alap- és a nappali ellátásban foglalkoztatottak száma (fő) Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok száma (db) Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok férőhelyeinek száma (db) Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonokban gondozottak száma (fő) Időskorúak otthonainak száma (db) Szállást adó idősek klubjának száma (db) A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben foglalkoztatottak száma (fő)
45
25
25
37
23
24
23
33
47
29
6
17
4
-
3
248
-
208
208 244
-
4
-
3
-
-
-
108
-
106
KSH 2003. évi adat A kistérség három önkormányzatának komoly terhet jelent az idős lakosságról való gondoskodás. A kistérségben az időskorúak otthonaiban gondozottak száma 2003-ban 452 fő, ami két település, Hajdúnánás és Hajdúböszörmény között oszlik meg. Az ő ápolásukra 66
hivatott foglalkoztatottak száma 214 fő. Hajdúdorogon bentlakásos idősek otthona nincs, a településen csak nappali ellátást nyújtó idősek klubja működik. A gondozottak számát a rendelkezésre álló férőhelyek korlátozzák, hiszen az igény folyamatos, kielégítetlen. Hajdúböszörmény jelentős szociális intézményei: Családsegítő Központ, Nevelési Tanácsadó, Fazekas Gábor Idősek Otthona, Gondviselés Háza Idősek Otthona. Hajdúnánás kiemelkedő szociális intézményei: Hajdúnánási Humán Szolgáltató Otthon Kht.: A szervezet 2 telephelyen működik. 82 férőhelyen időskorú személyek- (Idősek Otthona), 50 férőhelyen értelmi fogyatékosok-, és további 50 férőhelyen pszichiátriai betegek ellátása folyik (Pszichiátriai Otthon); Hajdúsági Lakásotthonok: A gyermekvédelmi szakellátás keretén belül, otthont nyújtó teljes körű ellátást biztosít. 121 férőhellyel a családgondozás, utógondozás, utógondozói ellátás és a gyámi feladatokat látja el; A református egyház által működtetett Idősek Otthona; HOSPIT Egészségügyi Kkt Ápolási Intézete; Szociális Gondozási Központ; és Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat. Hajdúdorog esetében, egy emelt szintű, bentlakásos idősek otthonának megépítésének előkészítése folyamatban van, az otthon engedélyes építési tervvel rendelkezik. Megfogalmazódott továbbá az igény, hogy kistérségi szintű együttműködés keretében a város, részt kíván venni gyermekjóléti szolgáltatások biztosításában, és létesítésében (bölcsőde, gyermek és családok átmeneti otthonának működtetése). Civil-szféra: A civil szféra és az önkormányzatok közötti együttműködés - a témában tevékenykedő munkabizottság beszámolója alapján - jónak nevezhető. E kezdeményezések nem önfenntartóak, önkormányzati és pályázati források szükségesek fennmaradásukhoz, fejlődésükhöz. Hajdúnánás vezetői egy Civil Ház létrehozását határozták el. Hajdúböszörményen mintegy 70 civil szervezet tevékenykedik. Többek között az ifjúság művelődését, a kulturális hagyományok ápolását, a lakosság sportolását és a természetvédelmet szolgálják. A helyi nyilvánosságot a Szabadhajdú várospolitikai hetilap, a Városi Televízió és a hajdúböszörményi internet-közösség biztosítja. Az önkormányzatok e témakörben a következő területek fejlesztéseket tartják indokoltnak: - Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok, - Gyermekvédelmi szakellátás, - Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás, - Nappali szociális intézményi ellátás, - Gyermekek napközbeni ellátása, - Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás. 67
-
-
Szociális és egészségügyi ellátások Erősségek Gyengeségek jól kiépített alapellátások - idősek ellátása termálvíz - fogyatékkal élők ellátása nem szennyezett környezet - férőhelyek túltelítettsége jó kommunális infrastruktúra kiépítettség (ivóvíz, szennyvíz, hulladék) Lehetőségek termálvízre alapozott, településenként szakosított gyógyellátások kiépítése koordinált, kistérségi szintű szakorvosi, ügyeleti és sürgősségi ellátások megvalósítása
-
Veszélyek elöregedés, ami többlet szolgáltatás igényt fog generálni a kapacitáshiány aktív, munkaképes embereket köt le a családdal való foglalkozás (gyerekek, idősek) ezáltal nem tud fizetőképes állást vállalni.
68
IX.
TERÜLET- ÉS INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS3
Az infrastruktúra minden részterületével kapcsolatban a városok élhetőségének megteremtése, javítása, megerősítése a cél, ez egyben azt is jelenti, hogy a legtöbb szoláltatást az egyes városok határain belül kívánják biztosítani a városatyák a lakosoknak. A Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határán elhelyezkedő vizsgált kistérség a legutóbbi időkig közlekedés-földrajzi árnyékhelyzetben helyezkedett el. Az M 3-as autópálya Görbeházáig terjedő szakaszának megépülésével a térség távolsági elérhetőségi mutatói jelentősen javultak, bár az autópályához csatlakozó ráhordó utak minősége és korlátozott áteresztő kapacitása még elodázza az autópálya kedvező hatásainak teljes körű érvényre jutását.
Közutak és bel-és külterületi utak A kistérségre jellemző alacsony településsűrűségből következően a közúthálózat sűrűsége is elmarad az országos mutatóktól. A kistérség országos közúti hálózathoz csatlakozását a Polgár és Debrecen között összeköttetést biztosító 35-ös számú főközlekedési út kivételével csak négy számjegyű alacsonyabb rendű közutak biztosítják. A kistérséget alkotó három város között nincs főútvonali összeköttetés, Hajdúnánást és Hajdúdorogot még a két számjegyű főútvonalak is elkerülik. A Hajdúnánástól mindössze 25 km-re lévő szabolcsi megyeszékhelyre, Nyíregyházára a 3601. jelű mellékútvonalon lehet eljutni. Kistérség északi városaihoz legközelebbi autópálya az M 3-as, melyet a Hajdúnánástól 15 km-re lévő Görbeháza községnél ér el a 3508. jelű állami út. Hajdúböszörmény a 35-ös főközlekedési út révén kapcsolódik az autópályához. A térség közútjainak nagyobb hányada helyi önkormányzati fenntartású, kisebbik része tartozik a Megyei Közútkezelő Kht. felelősségi körébe. A helyi önkormányzatokhoz súlyadóból befolyó összegek az útfelújítási költségek töredékét sem fedezik, önerőként, pályázati források elnyerésével kiegészítve sem biztosítanak megfelelő anyagi hátteret a jelentős tranzitforgalommal sújtott térség közútjainak állagmegőrzéséhez. A kistérségen belül a helyi és megyei fenntartású közutak állapota egyaránt sok kívánnivalót hagy maga után, a 3502-es út egyes szakaszokon – Hajdúnánás – Tedej – Tiszavasvári, illetve Hajdúdorg és Böszörmény között – sok helyütt kis túlzással életveszélyesnek minősíthető. Igen rossz a minősége a Görbeháza-Hajdúnánás útszakasznak is (3508-as út) és a Hajdúnánás-Balmazújváros közötti (3317-es) útnak. A térség a cukorrépa termelés egyik központja hazánkban. A termény feldolgozása Kabán, illetve Szerencsen történik, a Hajdúböszörmény és Hajdúszoboszló közötti út megépítése
3
A fejezet megállapításainak megfogalmazásakor forrásként felhasználtuk Ilyés Miklós: Hajdúnánás város területfejlesztési célkitűzései, alapstratégiái a készülő kistérségi programozáshoz c. 2005. áprilisában készült tanulmányát.
69
(befejezése) lerövidítené a nehéz rakománnyal közlekedő járművek útját. Ezenkívül célként fogalmazódik meg a vasúti szállítás lehetősége is. A 3502. jelű állami közút a Hajdúböszörményi kistérség fő (belső) közlekedési tengelye, mely a kistérséget alkotó három várost fűzi fel. Ezen közút fejlesztése egyszerre javítja a kistérség belső közlekedését és egyben a nagyobb térség észak-déli átjárhatóságát. Az 3502-es út minősége nem alkalmas a jelenlegi forgalmi terhelés levezetésére, és nagy a baleseti kockázata. Az M3-as és M35-ös autópályák megépülése miatt az út forgalmi terhelése várhatóan tovább fog növekedni, mely jelen feladat elvégzését még indokoltabbá teszi. Az autópályák építése következtében jelentkező nehézgépjármű forgalom miatt az útpálya korszerűsítés kivitelezési munkáinak megkezdése csak az érintett autópálya szakaszok átadása után (2007 elején/közepén) kezdődhet meg. Az önkormányzatok összefogásában, területfejlesztési támogatással, a közlekedési tárca egyetértésével elkészültek a Hajdúböszörmény-Hajdúdorog-Hajdúnánás-Tiszavasvári nyomvonalú, 3502. jelű állami közút főútvonallá tételének rekonstrukciós tervei, melyek forráshiány miatt nem tudtak, illetve rövid- vagy középtávon nem tudnak reális eséllyel megvalósulni. Forrásoldalról a 3502-es út jelenlegi paraméterei melletti felületjavítása, a buszmegállók öblökbe helyezése, az elkerülő útszakaszok megépítése és a hajdúvidi csomópont korszerűsítése, látszik megvalósíthatónak. A kistérség észak felőli (Tokaj-hegyalja és a Bordogköz irányából) való elérését könnyítené meg a 3503-as jelű közút Hajdúdorog-Tamásbokor közötti fejlesztése. Különösen indokolt lenne a szilárd burkolattal nem rendelkező mintegy 2,5 km szakasz megépítése. A közúthálózat fejlesztése azért is fontos lenne, mert jelentős a térségből kiingázó munkavállalók száma, elsősorban a közeli megyeszékhelyeken találnak munkát. A tömegközlekedés fejlesztésével – elsősorban Nyíregyháza és Debrecen irányába – a térség munkát kereső aktív korú lakosságának elhelyezkedési esélyei is jelentősen nőnének. Az országos autópálya és gyorsforgalmi úthálózat fejlesztések következtében középtávon jelentősen javul a kistérség elérhetősége. Tervek szerint a kistérség közúti kapcsolati rendszere 2006-ig látványosan fejlődik, ekkorra ugyanis az M3-as autópálya eléri Hajdúnánást. A város belterületétől 2,5 km-re kiépülő fel- és lehajtó csomópont szolgálja majd Tiszavasvári, Hajdúdorog és Újfehértó települések autópálya elérését. 2006-ig szintén kiépül a Hajdúböszörményt érintő Görbeházától Debrecenig futó M35-ös autópálya. Ehhez Hajdúnánás a 3317. jelű állami közúton keresztül kapcsolódhat majd, a 15+5 km-re megépülő fel- és lehajtó csomópont révén. Mindez azt jelenti, hogy 2006-tól a kistérségből három megyeszékhely (Debrecen, Nyíregyháza, Miskolc) is közvetlenül autópályáról érhető majd el. Vasúti kapcsolatok A kistérség vasúti elérhetősége sem kedvezőbb a közúti viszonyoknál. A Budapest–Szolnok– Debrecen–Nyíregyháza–Záhony vasúti fővonalhoz kapcsolódó Debrecen–Hajdúnánás– Tiszalök vasúti mellékvonal szolgálja ki a kistérség településit. Ez a mellékvonal a forgalomszámlálási és szállítási kapacitáskihasználási adatok szerint évről évre veszít jelentőségéből úgy a személyforgalomban, mint az áruszállításban.
70
Az Európát átszelő ún. V. folyosó részét képezi a Budapest-Miskolc-Szerencs-NyíregyházaZáhony vonal, amelynek kiemelt szerepe van a kelet-nyugati árufuvarozásban. A hosszú távú (2030-ig szóló) hazai vasútfejlesztési programban szerepel ezen nyomvonalnak egy 60 km-rel rövidebb nyomvonalváltozata, mint nagysebességű vasútvonal, amely a MezőcsátHajdúnánás-Nyíregyháza szakasz tekintetében jelent új, rövidebb nyomvonalat. Megvalósulása esetén a kistérség, különösen annak északi város párja környezetbarát megközelíthetősége jelentősen javulna. A kistérség számára (és egyben Hajdú-Bihar megye és Debrecen számára is) stratégiai célként fogalmazódik meg a majdan kiépülő nagysebességű vasútvonalhoz történő felfűződés, melyet a Debrecen-Tiszalök vasútvonal keresztezésében egy vasúti teher és személyszállítási csomópont létrehozásával indokolt megvalósítani.
Kerékpárutak A Hajdúböszörményi kistérséget az országos kerékpárút törzshálózat nyomvonala nem érinti. A Tiszát követő Tokaj-Tiszalök-Polgár-Tiszacsege-Tiszafüred útvonalon futó tervezett országos kerékpárút nyomvonala a tervezett kistérségi kerékpárút fejlesztések eredményeként legközelebb Polgárnál érhető majd el. Térségi jelentőségű kerékpárút hálózati tervekben szerepel, a fenti országos kerékpárúthoz csatlakozó, Tiszalök–Tiszavasvári–Hajdúnánás–Balmazújváros–Hajdúszoboszló–Bakonszeg között kapcsolatot teremtő kerékpárút, mely a Keleti-főcsatorna mentén valósulhatna meg az aktív turizmust is szolgálva. Ugyancsak a térségi jelentőségű kerékpárutak között szerepel a tervekben a Tiszaújváros–Polgár–Hajdúnánás–Nyíregyháza útvonalon futó kerékpárút, amelynek kistérségen belüli szakaszaként Hajdúdorog–Hajdúnánás közötti kerékpárút már meg is valósult a két önkormányzat közös finanszírozásában, megyei Területfejlesztési Tanács támogatásával. A Keleti-főcsatorna mentén tervezett kerékpárút egy-egy csatlakozó települési szakasz megépítésével alkalmassá tehető Tedej külterületi lakott hely Hajdúnánáshoz való erőteljesebb kapcsolásához, aminek különösen az agro- és lovasturizmus valamint az aktív turizmus egyéb formáinak erősítése terén lesz jelentősége. A kistérségtől északra elhelyezkedő szomszédos Tiszavasvári elérését is jól szolgálhatja, egy rácsatlakozó települési szakasz megépítésével a Keleti-főcsatorna mentén tervezett térségi jelentőségű kerékpárút. A Keleti-főcsatorna mentén tervezett térségi kerékpárút a Keleti-főcsatorna revitalizációjával párhuzamosan potenciálisan megélénkülő vízi közlekedéssel kombinálva az aktív turizmus megélénkülésének teremti meg az egyik feltételét. Vízi közlekedés A Tiszából kiágazó Keleti-főcsatorna egykoron az áruszállításban is szerepet kapott. A csatorna feliszapolódása ennek a funkciónak a visszaállítását csak a mederrekonstrukciós munkák elvégzése után tenné lehetővé. Fejlesztési elképzelések között megjelent a rekreációs célú kishajó – esetleg lakóhajó – forgalom felélesztése, kialakítása. A mederkotrási munkák elvégzése ez esetben is kívánatos.
71
A csatorna rekonstrukciós munkálatainak elvégzésére célszerű a kistérség határain túlnyúló együttműködést tervezni, szervezni, hiszen a víziturizmus számára jól értékesíthető lenne egy természetvédelmi területeket érintő útvonal a Tisza és a Berettyó között. Természetesen a vízi áru és személyszállítás felélesztése kikötő(k) megépítését is szükségessé teszi. Légi közlekedés A kistérség helyzete hazai viszonylatban kedvezőnek ítélhető a légi közlekedési potenciál tekintetében, amennyiben a kistérség határától kevesebb mint 30 kilométerre két regionális szerepre törő repülőtér – Debrecen és Nyíregyháza – is található. Az Észak-alföldi régió gazdasági súlypontjában elhelyezkedő debreceni repülőtér 2003-tól nemzetközi kereskedelmi repülőtérként működik. A közúti kapcsolatok fent említett javítása révén a légi megközelítésben rejlő potenciálok kihasználásának nagyban megnőnek az esélyei, ezzel javulnak a térség gyógy- és termálturizmusban érdekelt vállalkozásainak, szervezeteinek nemzetközi piaci kilátásai. Egyéb infrastruktúra A vezetékes gázellátás Hajdúnánáson, Hajdúböszörményben és Hajdúdorogon teljes egészében, Hajdúviden pedig csak részben megoldott. A szolgáltatás költségessége miatt igény merült fel a tartályos gáz vezetékes gázzal való kiváltására. A vezetékes vízellátás a belterületi településrészeken mindhárom városban megoldott. A meglévő szennyvíztisztító kapacitások nem elégségesek a térség szennyvizei 100%-ának tisztításához, ezért a hálózat további fejlesztése a tisztító kapacitások bővítését is igényli. Jelenleg az ellátottság szintje 70% körül mozog. Hajdúnánáson és Hajdúdorogon folyamatban van a szennyvízhálózat bővítése. A külterületi településrészek szennyvízhálózatba való bekapcsoltsága változó: Hajdúviden és Bodaszőlőn a szennyvízelvezetés részben megoldott, illetve adott a lehetőség a hálózathoz csatlakozásra. Vannak azonban olyan ellátatlan – elsősorban külterületi településrészek – amelyek a későbbiekben sem kapcsolhatók be gazdaságosan a vezetékes szennyvízelvezető és tisztító hálózatba. Ilyen pl. Pród, ahol a keletkező szennyvizek helyi tisztítására kell a nemzeti park előírásainak is megfelelő megoldást találni, illetve Hajdúnánás külterületi településrésze, Tedej, ahol a vezetékes szennyvízelvezetés és tisztító hálózatba kapcsolás költséghatékony alternatív megoldását kell megkeresni. A szilárd hulladéklerakó kapacitás az egész térség számára biztosított Hajdúböszörményben. A telep működtetése önfenntartó, továbbá a későbbiekben szükségessé váló bővítés költségét is megtermeli. Az építési bontási törmelék kezelésének, elhelyezésének kérdése kistérségi megoldást kíván. Ezzel kapcsolatban felvetődött egy mobil zúzó berendezés közös beszerzése, amely a három városban felmerülő igények kielégítésén túl bérleti díj ellenében külső szereplők számára is kölcsönözhető lenne. A térségi együttműködést a berendezés magas beszerzési ára is
72
indokolja – 100 millió forint nagyságrendű. A ledarált építési hulladék külterületi utak javítására, illetve útalapba kerülne felhasználásra. A térség környezeténél mélyebben fekszik, ezért belvizek által sújtott terület. A belvíz és csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztése, befogadó kapacitásának növelése az egész térség számára megoldandó feladat. A befogadó Fürj-éri-csatorna kapacitása nem elégsége az egyszerre nagyobb mennyiségben lehulló csapadék elvezetésére. A Keleti-főcsatorna nem használható belvíz és csapadékvíz befogadóként, mivel Debrecen vízellátását szolgálja, ezért elengedhetetlen a meglévő belvíz és csapadékvíz befogadó, elvezető hálózat kapacitásainak bővítése. Különösen komoly gondot jelent a belvíz elvezetése az alacsonyabban fekvő Hajdúnánáson és Hajdúdorogon, ahol csak szivattyúzással megoldható a probléma. A költségek fedezésére a városok szinte miden évben pályázatot nyújtanak be a megyei területfejlesztési tanácshoz. A vizsgált térség nagyobbik hányada kiváló talajadottságokkal rendelkezik az intenzív mezőgazdasági termelés számára. Az öntözött területek aránya azonban messze elmarad az optimálistól. A térség mezőgazdasági termelésének átstrukturálásához elengedhetetlen az öntözött területek kiterjesztése. A belvízveszély növelésének elkerülése érdekében nem öntözőcsatorna hálózat kiépítése jelentheti a megoldást, hanem mélyfúrású kutak létesítése. Önálló – elsősorban Hajdúböszörmény közigazgatási területét érintő – területfejlesztési problémát jelent a zártkertek helyzetének rendezése. Ezek a területek alapvető közművekkel nem, illetve csak részben ellátottak, tehát nem adottak a mindennapos tartózkodás, az állandó lakóterületként való használat elemi feltételei. Ennek ellenére, elsősorban szociálisan hátrányos helyzetű személyek, csoportok állandó lakóhelyként használják a zártkerti ingatlanokat, ami környezetvédelmi, településkép-védelmi idegenforgalmi, vagyonbiztonsági érdekeket egyaránt sért, vagy annak lehetőségét hordozza. A hajdúnánási, hajdúdorogi „szőlőskertek” esetében a fent említett szociális probléma kevésbé jellemző, itt az eredeti használati mód felélesztését jelölte meg a bizottság követendő irányként. Fejlesztési elképzelések, igények A térségen belüli kapcsolatok élénkítése és a térség kifelé való kapcsolódásának megerősítése érdekében elengedhetetlen a külterületi utak, és a városi átvezető szakaszok korszerűsítése. A kistérség egésze szempontjából kiemelkedő jelentőségű a 3502. számú Hajdúböszörmény– Hajdúnánás–Tiszavasvári közötti út burkolatának megerősítése, a belterületi szakaszokon a balesetveszélyt csökkentő körforgalmak kiépítése, hosszabb távon az út három számjegyűvé minősítése és a városokat megkerülő út kiépítése. Ugyancsak igényként fogalmazódik meg a 3503-as út szilárd burkolattal nem rendelkező szakaszainak fejlesztése, és az út alkalmassá tétele a Tokajjal való közvetlen közúti összeköttetés biztosítására. Külterületi mezőgazdasági dűlőutak térségi léptékű korszerűsítése, portalanítása egyaránt szolgálná a helyi lakosság és a turizmus igényét is. Keleti-főcsatornán kerékpáros hidak építése elengedhetetlen a kerékpárút és kerékpáros turizmus fejlesztés érdekében, továbbá a külterületi úthálózat fejlesztése keretében. A Keleti-főcsatorna mentén az EURO VELO hálózatba integrálódó kerékpárút építése külső forrásból, a rákapcsolódó, térségen belüli kerékpárutak megépítését, kijelölését már a kistérség városai is magukra tudják vállalni, részben pályázati források bevonásával.
73
A vízi személy- és áruszállítás beindítása érdekében szükséges a mederrekonstrukciós munkák elvégzése a Keleti-főcsatornán, valamint megfelelő kapacitású kikötő(k) megépítése. Településközpontok rehabilitációja, amelyből jelentős részt képvisel a közterületek megújítása: Phare források (Orpheus-pályázat) bevonásával két ütemben megvalósul Hajdúböszörmény településközpontjának, a főtér és környékének, rekonstrukciója. Hajdúnánás ROP 2.2.1 pályázat keretében nyert társfinanszírozott forrásokat városrehabilitációs fejlesztési elképzelései megvalósításának elindításához (első ütemként) a főtér és a főtérhez csatlakozó négy sugárút belsőbb szakaszainak komplex köztéri rehabilitációja, önkormányzati épületek rekonstrukciója, valamint egy üdülőterületi parkoló zóna terület előkészítése, illetve a második ütem műszaki előkészítése valósul meg. A továbblépés igénye, az üdülőterületek településkép szépítése mindkét településen további igényként fogalmazódott meg. Ugyancsak megfogalmazódott a településrehabilitációs elképzelések megvalósítására való igény Hajdúdorog esetében is. Belvíz és csapadék víz elvezető rendszerek közös fejlesztése azért is indokolt, mert a három város egy vízgyűjtő rendszeren helyezkedik el. A Mezőcsát-Nyíregyháza közötti villamosított vasútvonal érintené a térséget, ezért térségi érdek ezen beruházás megvalósulásának előbbre hozása érdekében való lobbizás. A hatályos fejlesztési tervek 2030-ra tervezik a fejlesztés megvalósítását. A térségben keletkező építési hulladék kezelése érdekében mobil őrlő berendezés közös beszerzése és működtetése.
74
Terület- és infrastruktúrafejlesztés Erősségek Gyengeségek — M3-as autópálya közelsége — további folyamatban lévő autópálya fejlesztések — Debreceni repülőtér közelsége
— — — — — —
Lehetőségek
túlterhelt, rossz minőségű, balesetveszélyes belső közúthálózat vasúti kapcsolat gyengesége kerékpárút hálózat nem kiépített külterületi mezőgazdasági utak nem portalanítottak, törmelék feldolgozó és lerakóhelyek hiánya nem megfelelő tömegközlekedési kapcsolat a környező munkaerőpiaci vonzásközpontok – különösen Nyíregyháza –felé Veszélyek
— az európai forgalmi (közúti és vasúti) — az infrastruktúra fejlesztésre fordítható folyosók mentén hosszú távon nemzeti forrásokat lekötik a nemzetközi megvalósuló fejlesztések kedvezően és nemzeti jelentőségű érintik a kistérség közlekedésföldrajzi hálózatfejlesztések, így a térségi pozícióját jelentőségű – esetünkben mellékút — a Keleti-főcsatorna rehabilitálása révén a hálózat fejlesztési – feladatokra nem tiszai személy és áruszállításba való maradnak támogatási források bekapcsolódás lehetőségének kihasználása — Debrecen-Tiszalök közötti vasúti mellékvonal fennmaradásának veszélyeztetettsége
75
X.
KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM
Az Észak-alföldi régióban, így a Hajdúböszörményi kistérségben is, a környezet terhelés mértéke lényegesen kisebb, mint az ország sűrűbben lakott és iparosodottabb területein. A régió 88 fő/km2-es népsűrűség alapján tipikus rurális térségnek tekinthető, mely nem tartozott a nehézipar kiépítésének elsődleges célterületi közé. Ugyanakkor a régió földrajzi fekvéséből adódóan erősen kitett a kedvezőtlen külső környezeti hatásoknak, melyek eredete döntően a szomszédos országok (Ukrajna, Románia). Levegőminőség Az iparosodottság alacsonyabb szintje miatt a levegő szennyezettsége elmarad az országostól. A rendszerváltás után a légszennyezettség mértéke érezhetően csökkent, egyrészt az ipari szennyezők megszűnése, illetve a megmaradt üzemek technológiai korszerűsödése, másrészt a lakossági földgázhasználat dominánssá válása következtében. A lakások vezetékes gázzal való ellátása tekintetében a kistérség települései között az eltérés nem számottevő, a gázellátás szintje csekély mértékben meghaladja a megyei és a régiós átlagot (16. ábra).
16. ábra Mára a közlekedési és a lakossági fűtési légszennyezés a meghatározó az ipari helyett. Így a kéndioxid és a szénmonoxid helyett a nitrogén-oxidok váltak a vezető légszennyező komponenssé. Az Észak-Alföldön a közlekedés által kibocsátott légszennyező anyagok 85%ának a közúti közlekedés, 12-13%-ának a vasúti a forrása.
76
A kistérségben az ülepedő por mennyisége a nyári hónapokban megemelkedik, ami a szárazabb időjárásnak és az intenzív mezőgazdasági tevékenységnek következménye. A 1020%-os határérték túllépés különösen az aszályos időszakokban következik be. A szálló por egyrészt a főközlekedési utak, a kellően nem tisztított belterületei utak, valamint a döntően nem pormentesített külterületi utak mentén, illetve a nem megfelelően művelt mezőgazdasági terülteken keletkezik. Felszíni vizek A kistérség felszíni vizekben szegény, a legnagyobb mesterséges vízfolyás a Keletifőcsatorna, melynek vízminősége döntően a Tiszától függ. Található néhány kisebb természetes vízfolyás (pl. Vidi-ér, Tócó-patak), melyek vízminősége gyakran rendkívül rossz. A kis vízhozamok miatt már viszonylag kis mértékű terhelés is komoly vízminőség-romlást eredményezhet. A Hajdúnánás és Hajdúdorog egy része bel- és csapadékvizeinek levezetése az állami tulajdonú és fenntartású Fürj-éri csatornán keresztül történik. A csatorna befogadóképességének korlátozott volta miatt rendkívüli időjárási körülmények között lakóingatlanok tömege kerülhet veszélyeztetett helyzetbe. A Fürj-éri csatorna kapacitásának növelésére belvíztározó építése lenne indokolt.
Felszín alatti vizek állapota A talajvíz mélysége általában 2-4 méter között van, minőségét főként a csatornázatlan településrészek szennyezései (rosszul, vagy egyáltalán nem szigetelt emésztőkből, szikkasztókból származó szennyezések), vagy mezőgazdasági szennyezések (állattartás során képződő trágya, hígtrágya nem megfelelő tárolása, a mezőgazdasági területeken alkalmazott műtrágyák, peszticidek maradékai) rontják le. A legfelső talajvízréteg súlyosan szennyezett. Komoly problémát jelent a rétegvizek réteg-eredetű szennyeződése, elsősorban az arzén, nitrit, ammónia, bór, vas és mangán szennyezés. Továbbá megoldatlan kérdésként merül fel a talajvíz problematikája. A kistérség és tágabb körzete nemzetközileg is jelentős termálvízkészlettel rendelkezik, amelynek oka, hogy itt a geotermikus gradiens 100 méterenként 7-8 oC, így a harmad- és negyedidőszaki rétegekből kitermelhető víz hőmérséklete 40-65°C. A termálvízkészlet legfontosabb hasznosítási módját a gyógy- és termálfürdők jelentik. A termálvízkészlet energetikai célú hasznosítása még nem kezdődött meg, az adottságok kihasználása azonban komoly lehetőségeket rejt magában. A termálvizek hasznosítása több környezeti problémát is felvet, egyrészt megfigyelhető, hogy a kutak kapacitása meghaladja a jelenlegi igényeket, azaz több termálvizet termelnek, mint amennyit ésszerűen hasznosítanak. Egyes területeken viszont a kitermelés meghaladja a fenntartható szintet, mely a rétegnyomás, valamint a nyugalmi vízszintek jelentős csökkenését eredményezi. A termálvíz hasznosításának másik jelentős környezeti hatása a felszíni vizek hő- és nátriumterhelése. Jelentős probléma Hajdúböszörményben a felhalmozódott szennyvíziszap (BMKO-tó), mely a korábbi izzószálgyártás miatt molibdénnel szennyezett. A molibdén a talajvízben is megjelent, emellett klórozott-szénhidrogének jelenlétét is kimutatták a talajban. A
77
szennyezések lehatárolása megtörtént és kiépült egy talajvíz figyelőkút rendszer, melyek rendszeres mintázása jelenleg is folyik. Hasonló gondokkal küzd Hajdúnánás is, ahol a 2004. évi vizsgálatok szerint a régi körmedencékben tárolt, illetve az ezek melletti több hektáros oxidációs tavakban leülepedett iszapban szintén mértek molibdén szennyeződést. Molibdén jelenlétét minden valószínűség szerint itt is az 1994-ben bezárt GE Hungary Rt. gyáregységében folyt izzószálgyártás okozta. A molibdénnel szennyezett szennyvíziszap mezőgazdasági kihelyezése nem lehetséges (veszélyeshulladéknak minősül) és mint ilyennek az elhelyezési költségei meghaladják az érintett önkormányzatok pénzügyi teherbíróképességét. A közös kistérségi fellépés lenne indokolt a probléma hatékony kezelésére. A talaj és talajvíz szennyezettségének nagy a valószínűsége a Bodaszőlő határában lévő volt szovjet üzemanyagellátó állomás környékén. A telephelyen földalatti tartályokban folyt üzemanyag tárolása. A rendelkezésre álló információk szerint a tartályok szivárgását az újabb tulajdonosok megszüntették. Ugyanakkor a jelentős korábbi szennyezés nem zárható ki.
Talajok A kistérség az ország egyik legjelentősebb mezőgazdasági termelő körzetében helyezkedik el, ezért a legfontosabb természeti erőforrás a termőföld. A termőföld védelme kiemelt feladat, mivel degradációja a talaj értékcsökkenését, szerkezetromlását, csökkenő terméshozamokat eredményezhet. A talajokat veszélyeztető leggyakoribb problémák a következők:
savanyodás, szélerózió, belvíz, aszály és talajszennyezés.
A nitrogéntartalmú tápanyagok talajra juttatása miatt problémát jelent a nitrát érzékeny területek nagy aránya is, ugyanis a nem megfelelő adagolás könnyen a talajvizek (további) elnitrátosodásához vezethet. A termőföld (és a gyógy- és termálvíz) mellett a kistérség másik természeti erőforrása a kiváló szerkezeti tulajdonságokkal rendelkező agyag. Zaj és rezgés A legnagyobb átmenő forgalom Hajdúnánáson bonyolódik, mivel a főközlekedési utak elérése a hajdúdorogiak számára is Hajdúnánáson keresztül lehetséges, mely növeli a zaj- és rezgésterhelést. Egyes ipari üzemek (pl. Újfehértó településén működő Frühwald díszburkolat gyár) forgalmára a jelenlegi utak nincsenek méretezve.
Vízgazdálkodás A térség vízellátása mélyfúrású kutakból történik. A 2003-s adatok szerint a Hajdúböszörményi kistérségben a közüzemi ivóvíz-hálózatba kapcsolt lakásoknak a teljes 78
lakásállományra vetített aránya (91,6 %) némileg alatta marad a megye, illetve a régió átlagának. Ugyanakkor a közcsatornába kapcsolt lakások aránya (30,4 %) lényegesen a közel azonos megyei, illetve a régiós átlag 70 %-a körül mozgott (17. ábra).
17. ábra A korszerűtlen házi szennyvíztárolók, szennyvízderítők jelentős talajvíz-szennyező források. Ennek következtében a talajvíz szennyezettsége, sajnos magas fokú. A körültekintő védelemnek köszönhetően a víznyerő kutak vízminősége jó. A kistérségben a csatornázás és a szennyvízkezelés eddig települési keretek között történt. A 2004-es, illetve 2005-ös évek mindhárom városban áttörést jelentenek a csatornázottsági szintben. Hajdúböszörményben jelenleg 5021 háztartás van a közcsatornára rákötve, és a jelenlegi kiépítettség mellett a csatornahálózat a lakások 65%-át lenne képes kiszolgálni. A csatornázottság szintje Hajdúdorogon a legalacsonyabb (12,3 %). A város a csatornahálózatot Hajdúnánással közösen fejleszti. A 2006-os év során Hajdúdorogon és Hajdúnánáson a csatorna kiépítettségi szintje el fogja érni a 90%-ot, és előreláthatólag a lakások legalább 80 %-a fog a közeljövőben a hálózatra csatlakozni. Szennyvíztisztító Hajdúböszörményben és Hajdúnánáson üzemel. Hajdúböszörményben a csatornahálózaton elvezetett szennyvíz mechanikai tisztítást követően biológiai tisztításon megy keresztül. A tisztított szennyvíz befogadója a Brassói-ér északi ága. Hajdúnánás és Hajdúdorog egy szennyvíz-elvezetési agglomerációt alkot, szennyvíztisztító Hajdúnánáson üzemel, mely fogadja a hajdúdorogi szennyvizet is (a jelenlegi szennyvíz tisztító kapacitás: 3.000 m3/h). Pillanatnyilag mindegyik városban probléma, hogy a kiépített csatorna-hálózatra nem kötnek rá minden lakást.
79
Hulladékgazdálkodás A kistérség mindhárom városában a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások lefedettsége 100%-osnak tekinthető. Az Európa Unió ISPA programja pénzügyi támogatásával 14 hajdúsági település összefogásában valósult meg a Hajdúsági Regionális Hulladékkezelő Telep Hajdúböszörmény határában, a Czégényi úton. A közel kétmilliárd forintból megvalósult, és kb. 120000 lakos hulladékgazdálkodási problémáját oldja meg a hajdúböszörményi lerakó. Az új lerakó átadása 2004. októberben volt, és a kistérség másik két városa is 2005. január 1-étől itt helyezi el a kommunális szilárd hulladékát. A létesítmény zöldmezős beruházásként épült. A hulladéklerakóhoz komposztáló üzem is csatlakozik. A telep technológiája újszerű, ugyanis a beérkező vegyes hulladék az aprítást követően betoncellákban fermentáláson, biológiai stabilizáláson megy keresztül. A biológiai stabilizálás nagymértékben csökkenti a lerakó térben elhelyezett hulladék szervesanyagtartalmát, így a technológia jól megfelel a lerakásra kerülő hulladék szervesanyag-tartalmának fokozatos csökkentésére vonatkozó előírásnak. A telepen létesített 1500 négyzetméter alapterületű válogatócsarnokban a szelektíven gyűjtött hulladékok, valamint a biológiailag stabilizált, rostált hulladék-összetevők utóválogatása is megtörténik. A depóniatér két hektár területű, és környezeti szempontból biztonságos szigeteléssel, monitoring rendszerrel és csurgalékvíz elvezetéssel épült. Az ipari eredetű hulladékok hagyományosan kezelhető része is az új regionális hulladéklerakó telepre kerül. A kistérségben jelentkező további hulladékgazdálkodási problémák a következők: a felhagyandó szeméttelepek környezeti ártalmai, a szelektív gyűjtés alacsony aránya, a szelektíven összegyűjtött hulladékok újrahasznosítása, újrafeldolgozása nem megoldott, pillanatnyilag a keletkező hulladékok mennyisége folyamatosan növekszik. Potenciálisan nagy veszélyt hordoznak a város területén keletkező, illetve tárolt és nem kellően ellenőrzött veszélyes hulladékok. A kistérségben a veszélyes hulladékok szakszerű gyűjtése nem biztosított. A kisebb vállalkozások nem állnak szerződéses kapcsolatban veszélyes hulladékok ártalmatlanítására szakosodott céggel. Megoldatlan a térségben az állati hullák ártalmatlanítása, a legközelebbi lerakók Balmazújvárosban, illetve Hajdúszoboszlón vannak. A tavalyi évben Hajdúböszörményben 94 t, Hajdúdorogon 46 t állati hulla keletkezett. A kistérségben található nagy állattartó telepeknek 2010-ig meg kell oldaniuk a hígtrágya kezelését.
Természetvédelem A természeti értékeinél elmondható, hogy az eredeti flóra és fauna csak kis területeken maradt fenn. Magyarország első nemzeti parkjához, a világörökség részét képező Hortobágyhoz kapcsolódóan számottevő nagyságú természetvédelmi oltalom alatt álló terület található. A
80
kistérség szempontjából kiemelkedő jelentőségű, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park területét további 21 ezer hektárral kívánják bővíteni. Természetvédelmi oltalom alá mozaikszerűen több terület kerül, egyebek között a Keleti-főcsatornát övező szikes területek. Környezetvédelmi politika az Európai Unióban Jelenleg a teljes uniós joganyag mintegy 300 irányelvből, rendeletből, határozatból és ajánlásból áll, melyek teljeskörű átvétele a csatlakozás feltétele volt. Az újonnan csatlakozott országok a környezetvédelemre vonatkozó közösségi követelmények teljesítésében átmeneti mentességi időszakot (ún. derogációt) csak meglévő létesítmények esetében, illetve költséges környezetvédelmi infrastrukturális beruházásoknál kaphattak. Az 1999-es tárgyalási álláspontban Magyarország még kilenc mentességi igényt terjesztett elő, amelyek a hatásvizsgálatok és EU szakemberekkel folytatott konzultációk eredményeként 2001. februárra négyre csökkentek. Ezek alapján az Európai Unió a következő négy magyar mentességi kérelmet fogadta el:
Veszélyes hulladékok égetése - 2005. június 30-ig. Települési szennyvízelvezetés és -tisztítás - 2008. december 31., 2010. december 31., 2015. december 31-ig. Nagy tüzelőberendezésekből származó légszennyező anyagok kibocsátásának korlátozása - 2004. december 31-ig. Csomagolási hulladék - 2005. december 31-ig.
Az Európai Unióról szóló Maastrichti Szerződés rögzíti a környezetvédelem máig érvényes elveit, melyek:
Magas szintű környezetvédelem elve Elővigyázatosság elve: a környezetkárosítás és a szennyező anyagok termelésének elkerülése. Megelőzés elve: a lehetséges környezeti szennyező hatásokat a szennyezés forrásánál kell megszüntetni. A „szennyező fizet” elv: a környezeti kár költségeiért a kár okozója felel. Ez az elv jelentheti a hatályos környezeti normák betartásának költségeit, illetve a szennyezés által okozott károk megtérítését. Szubszidiaritás elve: az EU a környezetvédelmi stratégiákat és programokat dolgozza ki, a megvalósítást a tagállamokra bízza. A tagállamokban a megvalósításra a megfelelő szinten (pl.: régió) a társadalmi szereplők (közigazgatás, vállalkozások, lakosság) aktív részvételével kerül sor. Partnerség elve: párbeszédre és együttműködésre kell törekedni az önkéntes, az üzleti és az állami szektor között a környezetvédelmi problémák megoldása érdekében. Integrálás alapelve: az 1997-es Amszterdami szerződés kimondja, hogy a környezet megóvása minden közösségi ágazati politika szerves részét alkotja.
Az Európai Unió „Környezet 2010: A mi jövőnk a mi választásunk”4 elnevezésű Hatodik Környezetvédelmi Akcióprogramja meghatározta a környezetvédelem kiemelten kezelendő területeit, melyek a kövezkezők: 4
Environment 2010: Our Future, Our Choice, The Sixth Environment Action Programme of the European Community
81
éghajlatváltozás: az éghajlati változásokat (üvegházhatást) kiváltó okok csökkentése (új energiaforrások arányának növelése) természeti és biológiai sokféleség megőrzése környezet-, és egészségvédelem: az egészséget fenyegető veszélyekről való tájékoztatás (vegyszerek használata, élelmiszerbiztonság, járványok kitörése) fenntartható erőforrás-használat és hulladékgazdálkodás: természeti erőforrások felelősségteljes kezelése.
Az EU jelentős forrásokat különít el a környezetvédelmi célok megvalósítására. A regionális támogatásokhoz - melyek a környezet állapotának javítására irányuló projektek régión belüli megvalósításához nyújtanak segítséget - a Strukturális Alapokon keresztül lehet hozzájutni, míg a Kohéziós Alap teljes költségvetésének felét alkotja a környezetvédelmi beruházásokra költhető összeg. Ebből 2000-2006 között Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország 9 milliárd eurós támogatásban részesül. 1992-ben jött létre a LIFE program, mely társfinanszírozás keretében támogatja a környezetvédelmi tevékenységeket az Európai Unióban, a leendő tagországokban, valamint a mediterrán és balti országokban. A LIFE program a 2000-2004 közötti időszakra 640 millió euróval rendelkezik. Magyarországon az 1990-es évektől kezdődően új alapra helyeződött a környezeti jog szabályozása és létrejött az 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól. A Nemzeti Környezetvédelmi Program rövid, közép és hosszú távon fogalmazza meg azokat a szükséges intézkedéseket, melyek a magyar környezetpolitika uniós elvárásoknak is megfelelő fejlődési menetét határozzák meg. A Nemzeti Környezetvédelmi Programnak megfelelő kereteket kell teremtenie az Európai Unió 2010-ig szóló, a tagországokra nézve jogilag kötelező Hatodik Környezetvédelmi Akcióprogram megvalósíthatóságához. Az EU-taggá válás Magyarország számára további új feladatokat és lehetőségeket jelent, így egyebek között:
az EU környezetpolitikájának hazai megismertetése, intézményfejlesztés, beruházási programok, a környezeti jelentések rendszerének fejlesztése, a lakosság környezeti tudatosságának növelése, a környezeti információkhoz való hozzájutás biztosítása, a NATURA 2000 hálózat fejlesztése, bekapcsolódás az európai környezetvédelmi régiók együttműködésébe, az EU Hatodik Környezeti Akcióprogramjának hazai megvalósítása, az Európai Környezeti Ügynökség (EEA) programjaiban való aktív részvétel (2002ben csatlakozott Magyarország az ügynökséghez).
82
Környezet- és természetvédelem Erősségek Gyengeségek -
-
jelentős természeti erőforrások a környezet terhelés mértéke általában nem nagy a környezetvédelmi infrastruktúra kiépülőben van
- lokális környezetszennyezési problémák jelenléte - a természeti-táji környezet erősen degradált - a környezettudatosság fejlesztésre szorul - jelentős porterhelés
Lehetőségek
Veszélyek
környezet iparok kiépítése tájgazdálkodás és „szelíd” turizmus
- a közlekedés növekvő terhelése - források hiánya környezetvédelmi intézkedések finanszírozására - a mezőgazdaság és a környezetvédelem konfliktusai
83
XI.
ESZKÖZRENDSZER (2004-2006)
Az Európai Unió költségvetéséből strukturális és kohéziós támogatásokra 213 milliárd €-t fordítanak a 2000-2006 tervidőszakban. Ebből az összegből Magyarország a csatlakozástól kezdve a 2006-os év végéig bezárólag mintegy 3,0 milliárd €-val részesedik, mely összeg mintegy 14 %-át képviseli a tagjelölt országok számára nyújtandó 21,6 milliárd €-s keretnek. (A teljesség igénye miatt említendő, hogy ezen az összegen felül a hazai élelmiszergazdaság szereplői 1,6 - 1,7 milliárd € közvetlen kifizetésre számíthatnak a Közös Agrárpolitika keretében meghatározott jogcímeken.) A strukturális és kohéziós támogatások három csatornán keresztül érik el a hazai kedvezményezetteket. Ezek: Strukturális Alapok Kohéziós Alap és egyéb közösségi források. Strukturális Alapok Az EU négy Strukturális Alapja (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancialap, Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz) által támogatott fontosabb területek az alábbiak (részletesebben lásd 1.sz. melléklet): infrastrukturális és munkahelyteremtő beruházások, környezetvédelmi beruházások, energiahatékonyság, helyi fejlesztési kezdeményezések, kis és közepes vállalkozások fejlesztése, depressziós térségek rehabilitációja/revitalizációja, munkanélküliek és hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiacra integrációja és reintegrációja, a piaci igénykehez alkalmazkodó oktatási és képzési rendszerek fejlesztése, az élelmiszergazdaság modernizációja és vidékfejlesztés. A Magyarország számára nyújtott struktúrapolitikai támogatások hétharmadát adó –vissza nem térítendő- fejlesztési források decentralizált módon, kormányzati hatókörben –többnyire pályázatos úton- kerülnek elköltésre. A Strukturális Alapok forrásai és ennek közel egyharmadát kitevő központi társfinanszírozás felhasználásának elveit, területeit, céljait, kedvezményezetti körét, valamint keretszámait és az egyes pályázati lehetőségek pénzügyi feltételeit a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT), illetve annak ún. Kiegészítő Dokumentumai szabályozzák. Decentralizált forrásokról lévén szó, a NFT keretszámai, az EU-s támogatás és az állami társfinanszírozás, az állami költségvetés részét képezi. Mivel EU-s támogatási források a 2006-os év végéig állnak rendelkezésre az NFT érvényessége is eddig szól. A 2006-os év végéig az NFT öt operatív programjának a költségvetés által rögzített keretszámai az alábbiak.
84
A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV KÖLTSÉGVETÉSE (2004-2006) NFT Operatív Program 2004 2005 2006 (millió Ft) (millió Ft) (millió Ft) AVOP 24 847,1 35 473,9 45 958,7 GVOP 35 576,6 50 791,5 65 803,4 HEFOP 43 786,2 62 512,1 80 988,4 KIOP 26 033,7 37 167,3 48 152,5 ROP 26 766,7 38 213,8 49 508,3 Összesen 157 010,8 224 158,6 290 411,3 A részletes prioritásonként tagolt keretek a 2004-es költségvetési törvény 16. mellékletében szerepelnek. Kohéziós Alap A Kohéziós Alap közvetlenül Brüsszelből irányított infrastruktúrafejlesztési program. Az Alap környezetvédelmi fejezete, mely a nagy lakosság egyenértéket képviselő kommunális víz- és szennyvíz, valamint szilárd hulladék gazdálkodási rendszerek kiépítését támogatja, jelenhet meg mint potenciális piac. (A közlekedési fejezetben kizárólag állami beruházások jelennek meg.) A Kohéziós Alappal kapcsolatos költségvetési előirányzatok az alábbiak: A KOHÉZIÓS ALAP KÖLTSÉGVETÉSE (2004-2006) 2004 2005 2006 (millió Ft) (millió Ft) (millió Ft) Közlekedés 35 975,5 29 42 213,3 223,9 Környezetvédelem 35 544,6 27 42 476,8 803,7 Összesen 71 520,0 56 85 690,1 027,6 KA Fejezet
A Kohéziós Alap esetében is az EU-s forrást költségvetési társfinanszírozás egészíti ki. A környezetvédelmi fejezet a fejlesztések 90%-át irányozza elő, a fennmaradó rész a kedvezményezett önkormányzatok által biztosítandó önerő. Egyéb EU-s források Az egyéb EU-s forrásoknál az ún. Közösségi Kezdeményezések és egyéb, Brüsszelből vezényelt ágazati programok (LIFE, Intelligent Energy for Europe, stb.) jöhetnek szóba. Az elnyerhető projektek száma meglehetősen korlátozott, ugyanakkor nagy presztízs értékkel bírnak. Ezen források elsődleges célja az EU-n belüli társadalmi-gazdasági integráció elősegítése, melyet regionális, szubregionális és határon átnyúló kezdeményezések megvalósítása révén kívánnak elérni. A hazai fejlesztési források A 2005-ös költségvetésben egyes minisztériumok fejezeteihez kapcsolódóan jelennek meg fejlesztési jellegű támogatási források. Ezen, kizárólag a költségvetés által finanszírozott hazai források részletes vizsgálatától eltekintünk három ok miatt. Egyrészt a fejlesztésre 85
fordítható források főtömegét az EU források és társfinanszírozásuk adják, másrészt, mivel a költségvetési források egy évre szólnak, így programozási szempontból tervezhetőségük igen korlátos, és végül a költségvetési megszorító intézkedések miatt a tényleges előirányzatok nagysága eltérhet a költségvetésben szereplő összegektől. A kistérségi fejlesztési programok végrehajtása számára elsődlegesen a decentralizált rendszerben felhasználandó Strukturális Alap források és központi társfinanszírozásuk adják a fejlesztési célokra fordítható támogatások elsődleges pénzügyi bázisát, melynek felhasználása a Nemzeti Fejlesztési Terv rendelkezései szerint történik. Mint korábban említettük a költségvetés 2006. végéig biztosítja a Strukturális Alapok forrásainak központi társfinanszírozását. (Tulajdonképpen a kedvezményezettek számára a költségvetés elfogadásától kezdve, irreleváns a források eredete és összetétele.) A 2006. végéig biztosított források nagyságrendje összesen 670 milliárd Ft. Első közelítésben ez az összeg három évre 67.000 Ft forrást jelent egy lakosra számítva.
86
KITEKINTÉS A 2007-2013 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKRA
XII.
Fejlettségi különbségek regionális szinten Az európai régiók egy része versenyképességüket csökkentő strukturális válságoktól terhelt, melynek következménye az alacsony termelékenység, a foglalkoztatás szintje, szociális feszültségek. Ugyanakkor sok térségben a rendelkezésre álló fejlett infrastrukturális és humán feltételek ellenére a gyenge innovációs képesség a gazdasági növekedés akadályozója. A Strukturális Alapok 1994-es reformja óta az 1-es célterületű (elmaradott) régiók egy főre jutó GDP-je folyamatosan közelítette az EU átlagot. Ennek a konvergencia folyamatnak mértéke régiónként jelentősen változott. A legelmaradottabb négy tagállamban, az ún. kohéziós országokban, a gazdasági növekedés mértéke lényeges nagyobb volt, mint a többi EU országban. A kohéziós országokon kívül fekvő elmaradott térségekben a növekedés nem volt jelentős, és mértékét alapvetően az adott országok növekedési rátája határozta meg. A 2004-ben csatlakozó országokban a népesség 92 %-a él olyan régióban, ahol az egy főre jutó GDP a kibővített Unió (EU25) átlagának 75 %-a alatt van és több mint kétharmaduk olyan térségben, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az EU25 átlagának felét. Miközben az új tagállamok csupán összesen 5 %-kal járulnak hozzá az Unió GDP-jéhez, a tíz tagjelölt csatlakozásával az EU teljes népessége 20 %-kal fog növekedni. A bővítés előtti (EU15) közösségi GDP átlag 12,5 %–kal fog visszaesni a Huszonötök Európájában, melynek következtében a jelenlegi 46 EU régió közül 18 régió –összesen 19 millió polgár- fog kiesni a támogatotti körből, mint 1-es célterület. A táblázat a tagjelölt államok 10 legfejlettebb NUTS 2-es régióját adja meg a 1999-es GDP adatok alapján. Régió Prága Régió Pozsonyi Régió Ciprus1 Közép-Magyarország Szlovénia1 Mazóvia Nyugat-Dunántúl Málta1 Dél-Nyugat Csehország Dél-Kelet Csehország 1
Ország Csehország Szlovákia Ciprus Magyarország Szlovénia Lengyelország Magyarország Málta Csehország Csehország
GDP % (EU15 átlaghoz képest) 124 95 85 75 68 58 57 55 54 51
az ország teljes területe egy NUTS 2-es régiót alkot
A tagjelölt országok 56 NUTS 2-es régiója közül összesen három régió (Prága és Pozsony térsége, valamint Ciprus) nem tartozik az elmaradott térség kategóriába. Közép-Magyarország jelenleg elmaradott térségként van klasszifikálva, de várhatóan 2006 után (az EU25-ös átlag
87
figyelembevételével) ezt a pozícióját elveszíti. Az a tény, hogy az ország hat régiója lesz csak kedvezményezett az 1. prioritás alatt, várhatóan a hazai regionalizáció folyamatának új lendületet fog adni. Jelenleg hasonló folyamat zajlik Portugáliában, ahol a Lisszabon térsége (mely a Közép-Magyarországhoz hasonló súlyt képvisel Portugáliában) 2006 végére (az EU15 átlagához viszonyítva is) kikerül az elmaradott térség besorolásból. Összehasonlításként érdemes megjegyezni, hogy a jelenlegi Unió 211 NUTS 2–es régiója közül 22 régió haladja meg a Közösségi GDP átlag 125 %-át és 143 régió egy főre jutó GDPje mozog 75 és 125 % között. (Mint, említettük 46 régió nem éri el a 75 %-os küszöböt.). A legfejlettebb EU régiók sorrendben: Belső-London (242 %), Brüsszel (217 %), Luxemburgi Nagyfejedelemség (186 %), Hamburg Tartomány (183 %) és Île de France (154 %). A legszegényebbek a francia tengerentúli tartományok és egyes görög, spanyol és portugál régiók. A legfejlettebb és a legelmaradottabb térség között jelenleg 3,7-szeres az egy főre jutó GDP közötti különbség, a csatlakozás után a különbség csaknem 9-szeres lesz. Szociális kohézió és az elszegényedés veszélye A jelenlegi és az új tagállamokban egyaránt jelentős az elszegényedés veszélye. Az elszegényedés által fenyegetettnek azt tekintik, akinek jövedelme saját országa jövedelmi átlagának 60 %-a alatt van. 2000-ben az EU teljes népességének 15 %-a, mintegy 55 millió ember volt kitéve az elszegényedés kockázatának, és ennek a népességnek körülbelül a fele esetében tekinthető az alacsony életszínvonal tartósnak. Az alacsony keresetűek teljes népességhez viszonyított aránya a mediterrán térségben, Írországban és számos jelölt államban magasabb. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt az Unió népességének életkora és az eltartottak aránya egyaránt növekszik. A munkaképes korú népesség fokozatosan csökken. Egyes becslések szerint a jelenlegi EU tagállamok összességében (EU15) a 15 és 64 év közöttiek aránya 2025-re 4 %-kal fog visszaesni a 2000-es évhez képest, ugyanezen csökkenést a tagjelölt országokban 10 %-ra teszik. Az aktív népesség fogyása mellett a nyugdíj korúak aránya jelentősen növekszik. A jelenlegi tagországokban és tagjelölt államokban egyaránt a 65 évesek aránya 40 %-kal emelkedik 2025-re, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi négy aktív korú emberre eső egy nyugdíjas helyett 2025-ben három munkaképes korú emberre fog egy nyugdíjas jutni. Mint korábban láttuk, a foglalkoztatottak az aktív korú népességhez viszonyított aránya az EU-ban és a tagjelölt országokban 64 %, illetve 56 %, ami azt jelenti, hogy jelenleg egy nyugdíjasra két és fél foglalkoztatott esik, mely 2025-re két foglalkoztatott alá fog csökkenni. Ezek az előretekintések aláhúzzák munkahelyteremtés, illetve a magasabb életkorig való foglalkoztatás jelentőségét. A régiók versenyképességének erősítése A régiók fejlődésének és versenyképességének fenntartásához két egymást kiegészítő feltételrendszer szükséges. Szükséges egyrészt a megfelelő műszaki infrastruktúra (közlekedési, telekommunikáció, energia hálózatok, környezetvédelmi létesítmények, stb.) és a humán kapacitások (megfelelően képzett munkaerő) megléte. Másrészt a régiók fejlődése szempontjából nem nélkülözhető a tudásalapú gazdaság kiépülésének alapját képező innovációs potenciálok kiaknázása, innovációs kapacitások kiépítése, valamint a környezet fenntartását biztosító tudásbázis és új környezetkímélő technológiák bevezetése.
88
A strukturális és kohéziós politika kapcsolata az EU politikákkal Az EU egyéb politikáival szemben a strukturális és kohéziós politika célja a területi és szociális aránytalanságok csökkentése, kiegyenlítése. Ugyanakkor a regionális politika a maga sajátos kontextusában alkalmazza az ágazati és egyéb politikák cél-és eszközrendszerét. A regionális politika legerősebb interakciókban az EU ágazati politikák alábbi elemeivel állnak: A tudásalapú gazdaság kiépítése, kutatás és fejlesztés, innováció, információs gazdaság és társadalom; Oktatási és képzés erősítése, az oktatási és a gazdasági szféra közötti együttműködés erősítése; A foglalkoztatás növelése és minőségi munkahelyek teremtése; A környezet védelme a fenntartható növekedés biztosítása érdekében; A belső piac és a közszolgáltatások erősítése; Agrár- és vidékfejlesztési politika; Támogatáspolitika; Igazságügyi és belügyi együttműködés (bűnözés-megelőzés, bevándorlás, stb.) Vállalkozásfejlesztés; Közlekedés, Transz-európai Hálózatok.
89
A 2007-2013-as programozási időszak prioritásai 1-es Prioritás:
Konvergencia: a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés a legkevésbé fejlett tagállamokban és régiókban
A jelenlegi bővítés következménye az Európai Unió eddigi történetében legnagyobb gazdasági és szociális egyenlőtlenségek kialakulása. A Római Szerződés 158 cikke célként fogalmazza meg a különböző fejlettségi szintű térségek közötti egyenlőtlenségek mérséklését. A gazdasági és társadalmi kohéziós célkitűzés stratégiai célkitűzése olyan növekedés feltételeinek megteremtése, melyek elősegítik a gazdasági és társadalmi konvergencia megvalósulását. A "konvergencia" prioritás kedvezményezettjei azok a NUTS 2-es régiók, melyekben az egy főre jutó GDP nem éri el a Közösség átlagának 75 %-át5. A Bizottság javaslata szerint átmeneti támogatást kapnának azok a régiók is, melyek a 15 „régi” tagállam bázisán a 75 %-os határ alatt lennének és bővítés következtében csökkenő átlagérték miatt esnek ki az elmaradott térség státuszból. Az elmaradott régiók támogatásában az ERFA, az ESZA és Kohéziós Alap forrásai vesznek részt. Az ERFA főbb támogatási területei: gazdasági struktúrák modernizációja, a gazdasági tevékenységek diverzifikálása a kedvezményezett régiókban, különös tekintettel az innováció és a vállalkozások erősítésére, a kutatási szféra és az ipar közötti együttműködés erősítésére, az infokommunikációs technológiák alkalmazásának szélesítésére, a kutatás és fejlesztés feltételeinek javítására, finanszírozás és know-how-k jobb elérésére és az új vállalkozások létrejöttének támogatására; az alapinfrastruktúra fejlesztése és korszerűsítése, úgy, mint a közlekedés, hírközlés, energiaellátó rendszerek, vízellátás fejlesztése és környezetvédelmi beruházások; a környezet védelme, ezen belül a tagállamok támogatása az EU jog teljes átvételében és végrehajtásában, a környezeti iparok fejlesztése, felhagyott iparterületek rehabilitációja, természeti és műszaki katasztrófák elleni védekezés fokozása, a Natura 2000-hez kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés, a fenntartható gazdasági fejlődés támogatása, környezetkímélő közlekedés és a megújuló energiaforrások alkalmazása; a Strukturális Alapokat és a Kohéziós Alapot menedzselő nemzeti és regionális intézmények funkcionális megerősítése. Az ESZA által támogatott területek az Európai Foglalkoztatási Stratégiával6 összhangban: a munkaerő-piaci szervezetek, oktatási és képzési rendszerek, valamint a szociális és ellátó rendszerek minőségének és szolgáltatásainak javítása; emberi erőforrás fejlesztés, a képzettségi szint emelése, munkaerő-piaci alkalmazkodás erősítése, a munkaerő-piaci integráció elősegítése; a közigazgatás változó környezethez való alkalmazkodásának elősegítése intézményi és humán kapacitások fejlesztése révén. A Kohéziós Alap továbbra is azokat a tagországokat fogja támogatni, melyekben az egy főre jutó nemzeti jövedelem nem éri el a Közösség átlagának 90 %-át, a fő célok a korábbiaknak megfelelően a transz-európai közlekedési hálózatok fejlesztése, valamint a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése.
5 6
Vásárlóerő paritáson mérve az utolsó három év adatai alapján számítva European Employment Strategy
90
A "konvergencia" prioritás támogatása a Bizottság 2004. február 10-i javaslata szerint a 2007–2013-as programozási periódusban kohéziós politikára rendelkezésre álló összeg 78 %át tenné ki, mely számszerűsítve mintegy 262,3 milliárd €, melyen az "új" kritérium (tehát EU25) szerinti, a "régi" kritérium szerinti (tehát EU25 szerint nem, de EU 15 szerint jogosult) elmaradott régiók, valamint a kohéziós országok osztoznak. 2-es Prioritás:
Regionális elősegítése
versenyképesség
és
foglalkoztatás:
a
szerkezetváltás
A következő tervidőszakban (is) az EU legelmaradottabb térsége lesz az EU kohéziós politikájának középpontjában. Ugyanakkor minden tagállam minden polgárát érintik azok a globális folyamatok, melyek az egész világ fejlődését meghatározzák, így a gyorsan változó gazdasági és szociális környezet, a kereskedelem globalizációja és a tudás-alapú gazdaság és társadalom feltételeinek kialakulása. A tagállamok számára kihívást jelent a népesség életkorának emelkedése, a növekvő bevándorlás, munkaerőhiány egyes kulcsfontosságú ágazatokban, valamint a szociális kirekesztődés veszélye. A 2. prioritás alatt ezen problémákra adandó válaszokat keresi, illetve a lehetséges megoldásokat kívánja az EU támogatni a következő programidőszakban. Az Európai Unió a legelmaradottabb tagállamok és régiókon kívüli területeit az új kohéziós politika keretében két szinten, regionális és nemzeti szinten kívánja támogatni. A korábbiakban említettük, hogy a jelenlegi csatlakozási körben a Közösség egy főre jutó GDPje 12,5 %-kal fog csökkenni, aminek következtében a Központi Régió ki fog esni a konvergencia prioritás támogatása alól. A Bizottság javaslata szerint e térségek támogatására a kohéziós politika végrehajtására tervezett összeg 18 %-a, azaz mintegy 60,5 milliárd € szükséges, melynek forrásait az ERFA és az ESZA biztosítja 50-50 %-os arányban. Regionális komponens A regionális komponens keretében támogatott programok célja a strukturális válsággal küzdő városias és falusias térségek szerkezetváltásának, illetve hátrányos helyzetének leküzdésének elősegítése. A programok kedvezményezettjei a konvergencia prioritás alatt nem támogatott régiók, azok a jelenleg 1-es célterülethez tartozó régiók, melyek 2006. végéig kikerülnek e körből (pl. a Lisszaboni régió, Írország egy régiót alkotó fejlett térségei) átmeneti időszakra magasabb támogatásban részesülhetnek. A programok megvalósításának forrása az ERFA. Nemzeti komponens A nemzeti szinten megvalósítandó programok célja a munkaerő-piaci szerkezetváltás és a szociális bevonás elősegítése az Európai Foglalkoztatási Stratégia célkitűzéseivel és irányelveivel összhangban. A programok három prioritási terület köré épülnek, melyek: a munkavállalók és vállalkozások munkaerő-piaci alkalmazkodó képességének erősítése, a munkahelyen belüli képzés és az élethosszig való tanulás fejlesztése révén; a foglalkoztatás növelése, a munkaerő-piacról idő előtt való kikerülés megelőzése, különös tekintettel az időskorú aktív népesség foglalkoztatása és a nők munkaerő-piaci jelenlétének fokozása révén; hátrányos helyzetű csoportok, fogyatékosok, etnikai kisebbségekhez tartozók, bevándorlók foglalkoztatási esélyeinek növelése, a munkahely megtartó képességük erősítése. A 2-es prioritás alatti nemzeti programokat az ESZA finanszírozza.
91
3-es Prioritás:
Európai térségi együttműködés
A 3-as prioritás az Unió belső (tagországok közötti) és külső határai mentén, illetve tengerparti területein elhelyezkedő térségei közötti határmenti, nemzetközi és interregionális együttműködést kívánja erősíteni. A határmenti együttműködés kedvezményezetti körét a NUTS 3-as régiók alkotják, és elsődleges cél a szomszédos területek hatóságai közötti együttműködés erősítése közös fejlesztési problémák megoldására, illetve határon átnyúló gazdasági kapcsolatok, valamint a kis- és közepes vállalatok közötti együttműködés elősegítése. A tagállamok és harmadik országok közötti együttműködés erősítésére egy új pénzügyi alap létrehozását javasolja a Bizottság, Új Szomszédsági Eszköz (NNI7) elnevezéssel. A transznacionális programok esetében az INTERREG IIIB program keretében létrejött 13 transznacionális együttműködési övezet keretében, illetve mintájára erősítse a tagállamok közötti együttműködést a K+F, információs társadalom, környezetvédelem, környezeti kockázatok megelőzése és integrált vízgazdálkodás területén. A Bizottság javaslata szerint az interregionális együttműködésnek a nemzeti területfejlesztési programokba kell beolvadniuk. A térségi együttműködésekre előirányzott összeg a kohéziós politika következő programozási időszakára tervezett teljes költségvetésének 4 %-a. Tervezési és végrehajtási elvek A Strukturális Alapok 1988-as reformja óta a programozás, partnerség, koncentráció és addicionalitás a strukturális és kohéziós támogatások tervezésének és felhasználásának meghatározó elvei maradnak. A 2000-től hét évre növelt programozási idő a programkészítés és pénzügyi tervezésnek, a több évre szóló projektek végrehajtására kedvező feltételeket biztosított, így a célok és tervezett programok/projektek közötti koherencia tudott kialakulni, és a végrehajtási fázisban erősödött a kedvezményezettek számára a lebonyolítás szakmai és pénzügyi biztonsága. A programozás metodikáját a jövőben egyszerűsíteni kívánják, ugyanakkor a programok felülvizsgálatát, változtatását rugalmasabbá akarják tenni. A jelenleg is futó programozási periódusban erősödtek a partnerségi kapcsolatok, mind a magán-, a közszféra és szociális partnerek vonatkozásában, mind pedig az egyes területi szintek, elsősorban a nemzeti és regionális, illetve a regionális és helyi szintek között. A partnerségi együttműködés növeli a programoknak, projekteknek a komplexitását, és adott terület egészére, illetve az ott élő népesség nagyobb részesedésére vonatkozó relevanciáját, innovatív ötletek felszínre kerülését és nem utolsó sorban a forrásabszorpciós kapacitást az önerő komponensnek több szereplő közötti megosztása révén. A koncentráció elve, mely folyamatosan visszaköszön az elmúlt több mint másfél évtized során, "kódoltan" utal a forrásfelhasználás hatékonyságára, pontosabban arra, hogy a támogatási forrásokat azokra a helyekre és olyan mennyiségben kell koncentrálni, ahol érdemi gazdasági-társadalmi hatást tud kifejteni. A 2007-2013 programozási periódus prioritási rendszere is a források koncentrációja jegyében a jelenlegi programozási időszakot jellemző 9 prioritás, 6 pénzügyi eszközről, a 3 prioritás 3 pénzügyi eszközre összpontosít, amint ezt a 2.sz és 3.sz. mellékletek mutatják. 7
NNI: New Neighbourhood Instrument
92
A forráskoncentráció mindig ésszerű egyensúlyt kell, hogy jelentsen a versenyképesség és a méltányosság között. Gyakran előforduló hiba, hogy a túlságosan fragmentált források csak valamilyen "tüneti kezelést" adnak akut problémák megoldására, miközben a problémák mélyebb rétegeibe nem tudnak elérni. A koncentráció elve felhívja a figyelmet a hatásvizsgálatok fontosságára, valamint az értékelési folyamatokra épülő korrekciós visszacsatolás jelentőségére. Az addicionalitás ugyancsak végigkíséri az EU fejlesztési programjait. Az elv "aprópénzre váltása" pusztán azt takarja, hogy az fejlesszen közpénzékből, aki saját maga kész pénzügyi terheket vállalni a fejlesztés megvalósításában. Ez egyrészt biztosítja a "komolyságot", a fejlesztés melletti pénzügyi elkötelezettséget, mely indirekt módon sokszor szakmai és személyes elkötelezettséget indukál. Másrészt a forrásabszorbciós képességen, finanszírozási kapacitáson keresztül a potenciális kedvezményezettek erős szelekcióját biztosítja.
93
1. sz. melléklet A STRUKTURÁLIS ALAPOK TÁMOGATÁSI TERÜLETEI (2000-2006-os programozási időszak)
1
TERMELŐ SZFÉRA
11
Mezőgazdaság 111 Mezőgazdasági üzemek beruházásai 112 Fiatal farmgazdálkodók támogatása 113 Mezőgazdasági szakképzés 114 Mezőgazdasági termékek feldolgozásának és marketingjének javítása
12
Erdőgazdálkodás 121 Erdőgazdasági üzemek beruházásai 122 Faipari termékek előállításának, feldolgozásának és marketingjének javítása 123 Faipari termékek felhasználása és kereskedelme új piacainak erősítése 124 Erdőgazdálkodók szakmai szervezeteinek létrehozása 125 Természeti katasztrófa által sújtott erdőterületek rehabilitációja és prevenciós eszközök bevezetése 126 Mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területek erdősítése 127 Védett erdőterületek ökológiai stabilitásának erősítése, illetve fenntartása 128 Erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó szakképzés
13
A vidéki területek alkalmazkodó képességének és fejlődésének elősegítése 1301 Talajjavítás, meliorizáció 1302 Földrendezés 1303 Farm helyettesítési és menedzsment szolgáltatások 1304 Minőségi mezőgazdasági termékek marketingje 1305 A vidéki gazdaság és népesség számára nyújtandó alapszolgáltatások 1306 Falufelújítás és –fejlesztés, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme 1307 A mezőgazdasági és mezőgazdasággal kapcsolatos tevékenységek diverzifikálása, alternatív jövedelemtermelő tevékenységek fejlesztése 1308 Mezőgazdasági vízkészlet gazdálkodás 1309 A mezőgazdaság fejlesztését segítő infrastruktúra fejlesztése és javítása 1310 Az idegenforgalmi tevékenységek fejlesztése 1311 A mezőgazdasághoz kapcsolódó kézműves tevékenységek fejlesztése 1312 A termőföld-, az erdőgazdálkodás- és a tájfenntartáshoz kapcsolódó környezetvédelem, valamint az állat jólét javítása 1313 Természeti katasztrófa által sújtott mezőgazdasági területek rehabilitációja és a megfelelő prevenciós eszközök bevezetése 1314 Pénzügyi tanácsadás
94
13
Halgazdálkodás 141 A halászati tevékenység javítása 142 A halászati flotta megújítása és korszerűsítése 143 A halászai termékek feldolgozásának, marketingjének javítása 144 Haltenyésztés 145 Halászati kikötők berendezései és tengerparti területek védelme 146 Társadalmi-gazdasági intézkedések (beleértve: segítségnyújtás a halászat időszakos felfüggesztésének idejére és műszaki korlátozások kompenzálása) 147 Szakértői közreműködés (beleértve szakképzés, kisvolumenű partmenti halászat) 148 Halgazdálkodáshoz kapcsolódó szakképzés
15
Nagyvállalatok támogatása 151 Tőkefinanszírozás (üzemek létesítése, technológia vásárlás, állami támogatás társfinanszírozása) 152 Környezetkímélő technológiák, környezetkímélő és gazdaságos energiatermelés 153 Gazdasági szervezetek tanácsadó szolgáltatásai (beleértve: nemzetközi együttműködés, export tevékenység, környezetirányítás, technológiák beszerzése) 154 Szociális szolgáltatások (munkaegészségügy, munkavédelem, szociális gondoskodás az eltartottak részére) 155 Pénzügyi tanácsadás
16
A kis- és közepes vállalatok, valamint a kézműves ágazatok támogatása 161 Tőkefinanszírozás (üzemek létesítése, technológia vásárlás, állami támogatás társfinanszírozása) 162 Környezetkímélő technológiák, környezetkímélő és gazdaságos energiatermelés 163 Vállalati tanácsadás (information, üzleti tervezés, tanácsadás, marketing, menedzsment, műszaki tervezés, nemzetközi együttműködés, export tevékenység, környezetirányítás, technológiák beszerzése) 164 Közösségi jellegű üzleti szolgáltatások (üzleti parkok, inkubátorházak, együttműködés generálása, promóció, hálózatépítés, konferenciák, vásárok) 165 Pénzügyi tanácsadás 166 A szociális gazdaságot támogató szolgáltatások (szociális gondoskodás az eltartottak részére, munkaegészségügy, munkavédelem, kulturális tevékenységek)
17
Turizmus 171 Beruházások támogatása (információs központok, szálláshely, vendéglátás, létesítmények) 172 Nem műszaki fejlesztések (turisztikai szolgáltatások és szolgáltatások fejlesztése, sport, kulturális és szabadidő programok, tárgyi és szellemi örökség) 173 Közösségi jellegű üzleti szolgáltatások az idegenforgalmi ipar számára (promóció, hálózatépítés, konferenciák, vásárok) 174 Idegenforgalmi szakképzés
18
Kutatás, műszaki fejlesztés és innováció 181 Egyetemre és kutatóintézetekre alapozott kutatási projektek 182 Innováció és technológia transzfer, a vállalatok és a kutatóhelyek közötti együttműködési hálók és partnerségi kapcsolatok kiépítése 183 Kutatási, műszaki fejlesztési és innovációs infrastruktúra fejlesztése 184 Képzés a kutatók számára
95
2
EMBERI ERŐFORRÁSOK
21 22 23 24 25
Munkaerőpiaci politika Harc a szociális kirekesztés ellen Ágazathoz közvetlenül nem kapcsolódó képzés és szakképzés Rugalmas munkaerőpiaci alkalmazkodás, vállalkozói tevékenység, innováció, információs és kommunikációs technológiák Munkaerőpiaci akciók nők részére
3
ALAPINFRASTRUKTÚRA
31
Közlekedési infrastruktúra 311 Vasút 312 Utak 3121 Országos úthálózat 3122 Regionális és helyi utak 3123 Kerékpárutak 313 Gyorsforgalmi utak 314 Repülőterek 315 Kikötők 316 Víziutak 317 Városi közlekedés 318 Multimodális közlekedés 319 Intelligens közlekedési rendszerek
32
Hírközlési infrastruktúra és információs társadalom 321 Alapinfrastruktúra 322 Információs és kommunikációs technológia (beleértve: biztonság és megbízható adatátvitel) 323 Lakossági szolgáltatások (egészségügy, közigazgatás, oktatás) 324 Szolgáltatások KKV-k számára (elektronikus kereskedelem és ügyletek, oktatás és képzés, hálózatépítés)
33
Energia termelési és szállítási infrastruktúra 331 Elektromos áram, gáz, kőolaj termékek, szilárd tüzelő anyagok 332 Megújuló energiaforrások (nap-, szél- és vízi energia, biomassza hasznosítás) 333 Energia hatékonyság, kogeneráció, energiafelhasználás ellenőrzése
34
Környezetvédelmi infrastruktúra (beleértve: vízgazdálkodás) 341 Levegő 342 Zaj 343 Kommunális és ipari hulladék (beleértve: kórházi és veszélyes hulladék) 344 Ivóvíz (víznyerés, tározás, kezelés és vízellátás) 345 Szennyvízelvezetés és –tisztítás
35
Tervezés és rehabilitáció 351 Ipari és katonai területek fejlesztése, rehabilitációja 352 Településrehabilitáció
36
Szociális és egészségügyi infrastruktúra
4
EGYÉB TÁMOGATÁSI TERÜLETEK
41
Szakértői segítségnyújtás és innovatív akciók (ERFA, ESZA, EMOGA, HOPE) 411 Tervezés, végrehajtás, monitoring, tájékoztatás 412 Értékelés
96
413 414 415
Tanulmányok Innovatív akciók A közvélemény tájékoztatása
97
2. sz. melléklet TÁMOGATÁSI TERÜLETEK (2007-2013-as programozási időszak) "Konvergencia és versenyképesség" prioritás
"Regionális versenyképesség és foglalkoztatás" prioritás Regionális versenyképesség fejezet
ERFA
1.
Innováció és tudásalapú gazdaság
Termelő beruházások Az endogén potenciál erősítése Egyebek között: Üzleti szolgáltatások erősítése Innováció és K+F erősítése
Innováció és K+F erősítése; egyebek között: KKV-k és a tudásbázisok közötti kapcsolat erősítése, gazdasági hálózatok, klaszterek, KKV-k támogatása fejlett technológiákhoz és innovációs üzleti szolgáltatásokhoz való hozzáférésben
Vállalkozásfejlesztés
Vállalkozásfejlesztés; egyebek között: egyetemek, illetve meglévő cégek bázisán létrehozott új vállalatok támogatása, pénzügyi és üzleti inkubációs eszközök létrehozása
Beruházások közvetlen támogatása Helyi infrastruktúra fejlesztése Termelő beruházások Az endogén potenciál erősítése 2.
Elérhetőség és közszolgáltatások javítása
Közlekedés, telekommunikáció és energia hálózatok, beleértve: Transz-Európai Hálózatok
Másodlagos hálózatok; egyebek között: közúti kapcsolatok a TEN közlekedési elemeivel, regionális vasúti csomópontok, repterek, kikötők és multimodális terminálok, regionális és helyi jelentőségű víziutak, vasúti fővonalakat összekötő tranzverzális pályák
Másodlagos hálózatok
Információs társadalom; egyebek között: szélessávú infokommunikációs hálózatok és szolgáltatások elérése, KKV-k támogatása az infokommunikációs technológiák elérésében
Szociális infrastruktúra 3.
Környezetvédelem és kockázat megelőzés
Segítségnyújtás a tagállamok részére EU jog teljes alkalmazásában
A fenntartható gazdasági fejlődést segítő és a NATURA 2000-hez kapcsolódó infrastruktúra beruházások
98
A környezeti iparok fejlesztésének elősegítése
Tisztább technológiák és szennyezésmegelőzés bevezetése a KKV szektorban
Felhagyott iparterületek rehabilitációja
Felhagyott iparterületek rehabilitációja
A természetes és műszaki kockázatokat csökkentő intézkedések támogatása
A természetes és műszaki kockázatokat csökkentő intézkedések támogatása
A közlekedés környezetszennyezésének mérséklése
Fenntartható városi tömegközlekedés támogatása
Megújuló energiaforrások alkalmazásának fejlesztése
Megújuló energiaforrások alkalmazásának fejlesztése
4.
A Stukturális Alapok és Kohéziós Alap menedzsmentjét ellátó nemzeti és regionális intézményi kapacitások megerősítése "Regionális versenyképesség és foglalkoztatás" prioritás Foglalkoztatás fejezet
ESZA
1.
Oktatási, foglalkoztatási és szociális rendszerek
1.
Munkaerő-piaci alkalmazkodás erősítése
Munkaerő-piaci intézmények fejlesztése
Az élethosszig való tanulási stratégiák fejlesztése, különös tekintettel a közigazgatásra és a szociális partnerekre
Oktatási és képzési rendszerek fejlesztése
Vállalaton belüli átképzés támogatása
Szociális és ellátó rendszerek fejlesztése 1.
Emberi erőforrás fejlesztés és munkaerő biztosítása
2a.
Munkaerő biztosítása
2b.
Korlátozott munkaképességűek
Kezdeti és folyamatos képzési intézkedések
Időskori foglalkoztatási stratégiák, a munkaerőpiacról való korai kilépés megelőzése
Aktív munkaerő-piaci intézkedések a munkaerő-piac mindenki számára történő elérésére
A nők munkaerő-piaci részvételének fokozása
A szociális bevonás támogatása
Fogyatékosok, átköltözők, etnikai kisebbségekhez tartozók munkaerő-piaci integrációjának elősegítése és egyenlő esélyek biztosítása a foglalkoztatásban
3.
A közigazgatás adminisztratív és humán kapacitásainak fejlesztése, adaptációjának elősegítése
99
3. sz. melléklet AZ EU STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK CÉLKITŰZÉSEI ÉS PÉNZÜGYI ESZKÖZEI 2000-2006 Célkitűzés Kohéziós Alap 1-es Célterület
2007-2013 Pénzügyi eszköz Kohéziós Alap ERFA
8
Célkitűzés Konvergencia és versenyképesség
Pénzügyi eszköz Kohéziós Alap
ERFA ESZA
9
ESZA EMOGA– Orientációs fejezet10 HOPE11 2-es Célterület
ERFA
Regionális versenyképesség és foglalkoztatás
ESZA 3-as Célterület
regionális szinten
ERFA
ESZA
INTERREG
ERFA
URBAN
ERFA
EQUAL
ESZA
LEADER +
EMOGA– Orientáció
Vidékfejlesztés és a halászati ágazat modernizációja az 1-es Célterületen kívül
EMOGA– Garancia fejezet
nemzeti szinten: Európai Foglalkoztatási Stratégia
ESZA
Európai térségi együttműködés
ERFA
HOPE
9 célkitűzés
6 pénzügyi eszköz
3 célkitűzés
3 pénzügyi eszköz
8
ERFA: Európai Regionális Fejlesztési Alap ESZA: Európai Szociális Alap 10 EMOGA: Európai Mezőgazdasági Garancia és Orientációs Alap 11 HOPE: Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz 9
100
