Aranycsengettyû. A Debrecen-Széchenyi kerti Református Egyházközség lapja IX. évfolyam 7.szám december

Aranycsengettyû A Debrecen-Széchenyi kerti Református Egyházközség lapja IX. évfolyam 7.szám 2007. december " ... meglátogat minket a felkelõ fény a magasságból; hogy világítson azoknak, akik sötétségben s a halál árnyékában lakoznak, hogy ráigazítsa lábunkat a békesség útjára ... tanítsd népét az üdvösség ismeretére ... " (Lukács evangéliuma 1. rész 77-79. vers) Kedves Testvéreink! A hajnal, a naponként felkelõ fény, eloszlatja az éjszaka sötétségét, és felragyogtatja az új nap reményteljes lehetõségét. Jézus Krisztus felkelõ fényként ragyogja be szívünk-életünk bûnbe veszett, reménytelen sötétségét, és ráigazítja lábunkat a békesség útjára. Jézus szeretete fényénél rendezõdhet az Istennel és embertárssal való kapcsolatunk a bûnbocsánat felfoghatatlan kegyelme által. A tehetetlen egyhelyben veszteglés Jézus által úton járássá változhat: Õ értelmet és célt ad az ember életének. Sokféle lehet a foglalkozásunk, de egy a hívatásunk: "tanítani népét az üdvösség ismeretére". Boldog az, aki nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban ismeri, és hirdeti Isten üdvözítõ kegyelmét, amely Jézus Krisztus által jelent meg e világon mindnyájunk számára. Istennek legyen hála, hogy az elmúlt esztendõ során folyamatosan megtapasztalhattuk áldását. Köszönjük Testvéreink szeretetének sokféle megnyilatkozását is. Ebben az esztendõben ünnepelhettük Isten iránti nagy hálaadással templomunk felszentelésének 10. évfordulóját. Reméljük, hogy továbbra is tudjuk végezni Isten megsegítõ, megáldó kegyelme által köztisztelettõl övezett szolgálatunkat. Kérjük gyülekezeti Tagjainkat, hogy az elkészített karácsonyi- és egyházfenntartói adományaikkal támogassák gyülekezetünk folyamatosan fejlõdõ és léleképítõ munkáját. Jenei Zoltán lelkipásztor ÁLDOTT KARÁCSONYT, KEGYELEMTELJES ÚJESZTENDÓT KÍVÁNUNK MINDEN KEDVES TESTVÉRüNKNEK ! DEBRECEN-SZÉCHENYI KERTI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG

Várandósság advent idején Hálás vagyok az Úrnak, hogy az adventi várakozás heteit életemben immár másodszor áldott állapotban tölthetem. A karácsony elõtti ünnepi négy hét szépen jelképezi a megszületésre érlelõ negyven hetet. Isten csodálatos kegyelmes szeretetének köszönhetjük, hogy születhetnek még tiszta kis jövevények, gyermekek erre a mi gyarló, bûnös világunkra. A negyven hét alatt átszellemül a várandós édesanya. A gyermek létének elsõ sejtelmes, gondolatnyi jelei csodálatosan válnak egyre határozottabbakká; a várandósság félidején (az advent félidején a piros gyertyát gyújtjuk meg, Isten bûnbocsánatát, kegyemét hirdetve) válik az anya számára érezhetõvé a magzat finom pillangó-mozgása, a harmadik trimeszterben pedig már a családtagok is kézzel tapasztalható közelségbe kerülnek a kis pocaklakóval, sõt a számára ismerõsök hangjai sajátos „beszélgetést” folytathatnak vele. A modern orvostudomány eszközei, az ultrahangos – manapság már akár a háromdimenziós, vagy az idõtényezõvel kiegészített négydimenziós vizsgálatok, mindamellett, hogy csodálatos érzés megpillantani a drága kis jövevényt, elvesznek az áldott kilenc hónap titokzatos szentségébõl. Amikorra érezhetõvé válik, hogy a kisbaba hogyan mocorog, melyik testrésze mozdul, ébren van-e vagy alszik, addigra már az édesanya egyre gyakrabban gondol a nagy találkozásra, a szülés, megszületés eseményére. Készen áll a kórházi csomag, a kiságy, a kivasalt babaruhák már várják a tiszta, babaillatú jövevényt. És a nagy napra egyetlen ígéretünk van: „Az asszony mikor szül, szomorúságban van, mert eljött az õ órája: de mikor megszüli az õ gyermekét, nem emlékezik többé a kínra az öröm miatt, hogy ember született a világra.”(János 16:21) Advent idején, várandósan is, megemlékezem a Messiásunk, Jézus Krisztus elsõ eljövetelérõl ebbe a világba. De míg a test az ember-gyermek világrajövetelére készül, a lélek az Isten-gyermek szállását készíti-tisztítja. A jövõre nézve pedig Jézus Krisztus második eljövetelére készülök. Milyen jó volna, ha a lélekben lakó és növekvõ Jézus-gyermek a külvilág számára is olyan nyilvánvalóvá válhatna, mint az utód érkezése. Adja Isten, hogy az advent idõszakában, Jézus megszületésének megünneplésére készülve egyre inkább az Õ gondolatai, a Megváltó Lelkének gondolatai tölthessenek el. Áldja meg az Úr a lányokat, a gyermekért imádkozó nõket, a várandós asszonyokat és az édesanyákat! 2

DEBRECEN-SZÉCHENYI KERTI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG

Várandósság advent idején Áldja meg a Mindenható a fiúkat, férfiakat, édesapákat, akik imádkozva, szeretettel segítik feleségeiket a várandósság idõszakában is. Áldja meg az Isten a gyermekeinket, a gyermekeket, akik Isten szeretetének üzenetével érkeznek karjainkba, ahogyan Anna lányom neve is hirdeti: kegyelem Istentõl. Áldott adventi készülõdést és áldott karácsonyi ünnepet kívánok az egész gyülekezetnek. Rábai-Biró Marianna

Várakozás advent idején Sokat várakozunk az életben. Várunk a vonatra vagy a buszra és sajnáljuk azt az idõt, ami érzésünk szerint haszontalanul telik el. Várakozunk a dugóban és aztán az autóban reggelizünk, akár még borotválkozunk is vagy a sminket igazgatjuk. Várunk a sorunkra az orvosi rendelõ várótermében. Operáció elõtt várólistán vagyunk. Türelmesen kell tehát várni a sorunkra, de ez úgy tûnik, nem olyan könnyû, hiszen annyi dolgunk van még. És ez aztán stresszt okoz, ez a felfokozott életérzés heves szívverést és más, nemkívánatos mellékhatást eredményez. Az advent idõszakában a várakozás semmiképpen nem jelenthet ilyen, a fenti példákból sugárzó passzív várakozást. Advent az aktív várakozás ideje. A türelem azt jelenti, hogy valamit eltûrünk, elviselünk. A várakozás perceit nyitott és nyugodt szívvel viseljük el. A várakozás idejét nem kell, hogy elfecsérelt, negatív idõszaknak éljük meg. Olvastam egyszer egy könyvet valakitõl, aki leírta élményeit KözépIndonéziában tett utazásáról, amikor egy missziós szervezetnél járt. A repülõút után még két napig tartott a hajóút. Az utazó elõrelátóan könyveket vitt magával, hogy elüsse az idõt. Utazott a hajóval egy nõ is karonülõ gyermekével. A nõnél nem volt semmi. Türelmesen kivárta a két napot. A gyermekével foglalkozott és csendben dúdolgatott. A nyugati ember sietõsségével szemben õróla belsõ nyugalom sugárzott. Miért is kellene a várakozás idejét kellemetlennek megélni? Eltölthetjük az idõt szeretetben, türelemmel, békességgel, zenével kitöltve, gondoskodással. Ilyen értelemben tart elénk tükröt ez az indonéz nõ. Ha éppen dugóban ülünk, figyeljük meg a környezetünket: megpillanthatunk egy csapat vonuló madarat vagy éppen egy gyönyörû felhõt. Egy kutatás kimutatta, hogy azok az autóvezetõk, akik látják, DEBRECEN-SZÉCHENYI KERTI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG

3

Várakozás advent idején , észreveszik, milyen környéken, vidéken haladnak, sokkal óvatosabban vezetnek. Használjuk ki kreatívan a várakozási idõt. Mi akadályozhatna meg abban, hogy nyitott szemmel imádkozzunk vagy átgondoljuk a dolgainkat? Hogy nyitott szemmel és éber elmével készítsünk helyet magunkban az új embernek. Ha így tudjuk használni a várakozás idejét, akkor egyrészt nem uralkodik el rajtunk a stressz, másrészt pedig teret engedünk Isten Lelkének, hogy gyümölcsöt teremhessen bennünk ( vagy éppen az utóbbiból következik az elõbbi?!). A lelki életünkben elengedhetetlen a várakozás. Advent idején a Megváltónk születésének ünnepére készülünk. Húsvét után a Szentlélekre várunk. És a mennybemenetel után Krisztus visszajövetelére. Istenre várakozunk tehát. Isten országának eljövetelére. Ez pedig azt jelenti, hogy készülõdünk a karácsony megünneplésére mind az otthonainkban mind a templomban, így szépítgetjük, tökéletesítjük magunkat Jézus eljövetelére. A mi imádságaink és tetteink nagyon fontosak ebben az idõszakban. Munkálkodásunk az eljövendõ idõre való magvetés. Úgy bizony! A hétköznapi dolgok szemben a nagy világtörténésekkel néha olyan jelentéktelennek tûnnek. Mi annak a jelentõsége, hogy esetleg éppen kertészkedünk és virághagymákat ültetünk? Mi a jelentõsége annak, hogy szendvicseket készítünk és dobozba téve magunkkal visszük tízóraira? Jelent-e valamit, hogy háziállatokról gondoskodunk? Vagy, hogy ismerõseinknek képeslapot küldünk? Hogy a munkahelyén 50 aktát dolgozott fel valaki? Vagy, hogy valaki éppen sampont árul? Mindennek van jelentõsége! A Teremtõnk kegyelmében a tengerek mélyére, emberi szemnek láthatatlan, több száz méteres mélységben gyönyörûszép, színes halakat teremtett. Õk is fontosak. Úgy, mint a mi kis hétköznapi lépéseink. Ha a mindennapokban a legkisebb ügyünket is szeretettel végezzük, akkor várhatjuk így bizalommal munkálkodva, hogy ez a kis mag Isten országában csírát bont, ami akkor jön el, ha Krisztus megjelenik a dicsõségében. Akkor leszünk teljesen igazán emberek az új földön. Ezért bármily kicsinynek is tûnik a saját szemünkben e földi létünk, Isten szemében értékesek vagyunk. Ez pedig nagyon is sokat jelent, mert mindennek szerepe van a munkálkodásban, amíg Õ el nem jön. Piet Rozeboom Fordította: Rábai-Biró Marianna 4


Mária, Jézus anyja Elhívása nem mindennapi módon történt (Lk 1,26-38). Angyal jelenti ki Máriának, József eljegyzett mennyasszonyának Jézus születését. Isten mennyei követének, Gábrielnek a köszöntése vezeti be az elhívást. Üdvözlõ szava Isten erejének a közvetítõje Mária számára. Az Úr jelenlétének ígérete, az Úr pártfogása az alapja Mária küldetése teljesítésének. Isten úgy igényli az emberi eszközök szolgálatát, hogy a maga részérõl biztosítja annak feltételét: „Az Úr van veled”. Isten többre hívja el Máriát, mint amennyi az õ emberi adottságaiból telik. Mária Isten Szentlelkének életet ajándékozó ereje által lett Jézus anyja. Mint ahogy a teremtés Isten szava által történt, úgy az újjáteremtés munkáját is a mindenható Isten indítja el. Az Isten láthatatlan jelenlétérõl bizonyságot tevõ Lélek, szó által, az Úr szava által fejti ki erejét. Isten életet ajándékozó munkája nincs kötve az emberi lehetõségekhez és korlátokhoz. Mária engedelmessége. Mária elhívása és megbízatása egyszeri, páratlan, egyedülálló, azonban õ magát nem a menny „királynõjének”, hanem az Úr szolgáló leányának tekinti. Mária nem önmagára tekint, hanem az Úr ígérete beteljesedésére számít, akinek semmi sem lehetetlen. Az Úr beszéde iránti bizalommal, az engedelmességre való készséggel válaszol a kijelentésére. Mária szavai által világosan látszik, hogy õ nem a titkot akarja megfejteni, hanem az Úr kijelentésének akar engedelmesen szolgálni úgy, ahogyan Isten szava igényli. Szolgálatra készen fogadja a mennyei híradást: hisz és engedelmeskedik. Így Jézus földi életének kezdetén anyjának, Máriának hitbõl fakadó engedelmessége jelzi azt a magatartást, amelyet Isten újszövetségi népétõl vár: a feltétel nélküli bizalmat, a hitet, és az engedelmességet Az újjáteremtõ munkát Isten Lelke, a Magasságos ereje végzi kiválasztott eszközének hite és engedelmessége által: ezeknek a sorában volt Mária, Jézus anyja az elsõ. Isten kijelentésére ember részérõl a helyes válasz ma is a feltétel nélküli bizalom, és annak szellemében az engedelmesség. Mária hálaéneke nem az õ személyére, hanem az ügyre, Isten szabadítására irányítja figyelmünket: a Megváltóra. A zsoltárok stílusában magasztalja az Urat, aki hatalmával az egész világot érintõ nagy dolgokat visz véghez. Istennek nemzedékrõl-nemzedékre kiható irgalma biztosítja a megmaradást az emberi történelemben egymást követõ nemzedékek istenfélõ tagjainak. Mária himnusza a Megváltó munkájának szociális jelentõségét is kiemeli. A Megváltó eljövetele új életrend kezdetét jelenti minden tekintetben és az élet valamennyi helyzetére nézve. Az Úr szabadító munkájának meg kell nyilvánulnia az embereknek, a népeknek és fajoknak az egymáshoz való rendezett viszonyukban. DEBRECEN-SZÉCHENYI KERTI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG

5

Mária, Jézus anyja Mária, a Lélek által megszólaló asszony hirdette a Megváltó Úr által az új korszakot. Az a Szabadító, aki Jézusban megjelent, nem zárható ki az élet egyetlen területérõl sem, ahogyan nem zárható be a templom falai közé sem. Általa az eljövendõ világ ereje, a szeretet Lelke, az Istennel megbékéltetett ember által érvényesülhet a teremtett világ színterén. Mária, Jézus anyja Isten oltalmazó szeretetét tapasztalja élete során. Józseffel Isten vezetésére figyelve együtt haladnak az engedelmesség próbákat jelentõ útján. A Szabadító anyjának is szüksége van a Szabadítóra, a védelmet és biztonságot jelentõ erõre. Jézus anyja is abban a szabadításban részesült, amit Isten Fia izráel és minden nép számára jelentett és jelent: Õ a világ Megváltója, aki által Isten kegyelmi szövetségét kiterjesztette a teremtett világra. A világban megjelent Mária által a család keretében az a Szabadító, aki a teremtési rendeket nem megszünteti, hanem megszenteli. Õ hívja a családok tagjait is az õ nagy családjába, az új szövetséges nép tagjai sorába az egyházba, azok közösségébe, akik dicsõítik megváltó munkáját, jelzik szabadítását, és reménységet ébresztve készülnek dicsõséges visszajövetelére. Dr.Lenkeyné Dr. Semsey Klára

Ahol ketten, vagy hárman összejöttök az én nevemben, közöttetek vagyok én is…” 2007. szeptember 15-én délután 3 órára meghívást kaptunk a Széchenyi kerti református gyülekezettõl az ezévben konfirmáltak összejövetelére. Nagy örömmel fogadtuk a meghívást, és szépen össze is jöttünk szülõkkel, testvérekkel kb. 30-an. A találkozás elsõ részében énekeltünk, imádkoztunk, bibliát olvastunk. Ezután kitöltöttünk egy tesztet, hogy mire emlékszünk a tanultakból. Persze a jutalom sem maradt el. Utána mindenki kedve szerint játszhatott (biliárd, csocsó, ping-pong, kosárlabda stb.), közben szüleink jóvoltából1 fogyaszthattunk a terített asztalról édes, sós süteményeket, üdítõt. Este /2 6-kor vacsora volt, melyet Évike néni készített nagy szeretettel (milánói makaróni), mely mindenkinek nagyon ízlett. Azután tiszteletes bácsi imádkozott, és még maradhattunk további játékra is. Igen jól sikerült, felejthetetlen élményben részesültünk. Épp ezért megígértük, hogy máskor is szívesen jövünk. A játék bár nem annyira versenyszerûen ment, de a részvételért még érmet is kaptunk. Nagyon szépen köszönjük Jenei Zoltán tiszteletes úrnak, Évike néninek, Laci bácsinak és persze szüleinknek is az együtt töltött szép délutánt, fáradozásaikat. Isten adjon nekik továbbra is erõt, egészséget és sok boldogságot. Hálás szívvel: Juhász Bendegúz volt konfirmandus 6


S

Mit énekeljünk?

ok gyülekezet elcsodálkozott énektanuláskor: miért nem tudtuk azt sem, hogy van ilyen énekünk, és miért nem énekeltük soha? Elfeledett dícséretekkel ismerkedve ifjú lelkészek is értetlenül tették fel a kérdést: miért éneklünk olyan keveset énekeskönyvünkbõl? És miért ismétlünk unalomig néhány éneket? Adventre (a karácsonyi ünnepkör idejére) való énekeinkbõl a ritkán vagy soha el nem hangzók csokrát kínáljuk: van mit énekelnünk. Az sem kérdés, hogy mennyit? — Minél többet, minél többször! Új világosság jelenék (301) Református õseink századokig az énekeskönyv elejére tették ezt az adventi himnuszt. Máskor sem baj, ha elhangzik, Isten Igéjének a reformációban fölragyogott világosságáért adunk vele hálát. Sötét napjainkban hogyne kellene újólag ez a világosság! Egész sor középkori vagy még korábban született himnuszt énekeltek erre a dallamra. Sokáig 64 himnusz volt az énekeskönyv elején. Például az Áldott Izráelnek Ura (= Zakariás éneke, Lukács 1,68–79), amelyet aztán elhagytunk az énekeskönyvbõl. Hasonló himnikus énekünk ma is van egy: Mennyei Ige, jelenél (309). Ennek az éneknek a legrégibb alakja jó másfélezer éves. A reformáció korától sokáig nem hallgatott el, ma is megérdemli, hogy gyakran énekeljük, legalább a karácsonyi ünnepkörben. Idézzük fel három strófáját (4–6), mert ez is az adventi váradalomhoz tartozik: Erõsítsd bennünk hitünket, Nyerhessük idvességünket, Te légy minékünk épület, Út, igazság, örök élet. Hogy mikor eljösz ítélni, Szívek titkát felfedezni, A jóknak minden jót adni; A gonoszokat büntetni: Akkor tõled bûneinkért Ne vess el: lám te azokért Magas keresztfán ontál vért: Sõt, idvezíts érdemedért. Európában sehol nem maradt olyan sok szép szertartási gregorián énekanyag, mint nálunk. Máshol inkább latinul énekeltek a protestánsok is gregoriánt, nálunk hamar lefordították a fontosabb tételeket. Közülük egy DEBRECEN-SZÉCHENYI KERTI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG

7

párversekbe foglalt (úgynevezett szekvencia) gyülekezeti ének alakjában is hamar elterjedt. Nyomtatásban 1662-tõl ismerjük Kassáról, korábban szájról szájra adták. Ez Mária angyali köszöntése: Küldé az Úr Isten | Hûséges szolgáját (310). Nyugati protestáns énekeskönyvekben gyakori a gregorián kottás ének. Nálunk csak egy van: Ó, népeknek Megváltója (302). Szenci Molnárnak köszönjük ezt a magyar ambróziánus himnuszt, az igen régi dallammal. Ambrosius (régen Ambrus doktornak mondták) nyolcstrófás, jambikus lüktetésû versformája alapján született sok gyülekezeti ének. A nagy milánói püspök († 397) keresztyénsége olyan nyilvánvaló volt, hogy a szokásos kétéves hittanuló idõt sem várták ki, mindjárt püspökségre emelték (akkor még gyülekezeti vezetõ tisztség volt a püspöké). Õ keresztelte meg a reformáció korában igen becsült egyházi atyát, Ágostont (Augustinus). Másik ilyen abroziánus himnuszunk Luther átköltésében a Jöjj, népek Megváltója (303), ezt nem kell ismertetnünk. Vannak énekeink, amelyeket évente csak egy ünnepen énekelhetünk. Mind a négy adventi vasárnapot kezdhetjük (ahogyan 2006-ban tettük), a 31. zsoltár dallamára született: Jer, áldott vendég, várunk tégedet (181) kezdetû fohászkodással. Környezetünkben, Szoboszlón volt lelkész a szerzõje Lukács István (1772–1842). Eredetileg hosszabb volt az ének. Idézzük két strófáját: 2. Elsõ szüléinknek eseteken Megindult kegyelmességed, Segíteni kívánván ezeken: Azt végezte bölcsességed, Hogy Isten fia testet felvégyen; S érettünk eleget tégyen. 3. Az emberi testet fel is vette: Ó, mondhatatlan szeretet! Ki a magas egeknek felette Él dicsõséges életet: Az emberi nemzet örömére, Lett a bûnösök testvére. A jó dallam csillog, ha más énekkel szólal meg. A 130. zsoltár dallamára szerzette Szõnyi Benjámin (1717–1794) Hódmezõvásárhely énekeskönyvet kiadó prédikátora gyönyörûséges adventi énekét: Kapuk, emelkedjetek! (304) A Võlegény érkezését és az okos szüzek példázatát kapcsolja össze sok jelképes bibliai verssel. Keresztesi József (1748–1842) neves érmelléki esperes (debreceni diák, és hajdúszoboszlói lelkész is volt) 8


éneke ráirányítja figyelmünket az 50. zsoltár vigasztaló verseire, ennek a dallamára írta adventi énekét: Dícséretet mond nyelve mindennek (307). Dícséretmondó Nagy István (így nevezték; Debrecen szülötte, 1770–1831) éneke sem hangzik elégszer: Igaz Isten, ígéretedben | Változhatatlan valóság (308). Még ritkább adventben a sárospataki professzor, korábban dunántúli lelkész Láczai Szabó József (1764–1828) éneke, amely Hegymegi Kiss Árontól (1788–1834) került bele az énekeskönyvbe: Kegyes lelkek, az Urat dícsérjétek (306). Elõtte meg kell tanulnia ismét a gyülekezetnek a régen igen kedvelt zsoltárt. Templomuk elvétele vagy lerombolása miatt sok keserûséget látott õseink imádsága volt: Öröködbe, Uram, pogányok jöttek (79), ennek dallamára íródott az adventi ének. Városunk híres reformáció korabeli lelkészének, Szegedi Mizsér Gergelynek (1530 körül született †1566) az Isten ígéreteit összegzõ éneke: Szent Ézsaiás így ír Krisztusnak szent születésérõl (311). Szép históriás, két hosszúsoros dallama jellegzetes magyar és református. Nem érdemes egy vagy két versét énekelni, feldarabolni sem, egyvégtében énekelve érezhetjük igazán a hitvalló éneklés jó ízét. Van hát sokkal bõségesebb választék erre az adventre is, sokkal több, mint ahogyan a keveset éneklõ gyülekezetek szokása diktálja. Adventi úrvacsorázásunkról és a másik sákramentumról, és a keresztségrõl se hallgassunk. Paul Gerhardt (1607–1676) születésének évfordulója van (olvassuk el életregényét, evangélikus testvéreink újra kiadták). Az õ egyik karácsonyi énekének második strófája méltán szólalhat meg karácsonyi kereszteléskor. Azt azonban már évtizedekkel korábban elmondták és megírták, milyen kár agyonnyúzni ezt a karácsonyi éneket, pünköstkor és nyáron is örökké ezt ismételni minden egyes keresztelésen. Közben mellõzzük legszebb és igazi keresztelési énekünket (431: Úr Isten, kérünk Tégedet, | Keresztelj és moss meg minket), amelyet Szenci Molnár Albertnek köszönünk. Ennek minden sora kapcsolódik a keresztelési tanításhoz és e mellett zsoltárokhoz és régi magyar istenes énekekhez. (Egyházunk Confessio címû lapját is jó volna ismerni gyülekezetünkben, ott részletesen írtam errõl az énekrõl a 2005. évi 4. számban). Elfeledett keresztelési énekünk még a Losontzi Hányoki István (1709–1780) nagykõrösi professzoré. Erre mondták egy gyülekezetben, hogy hát ha ezt tudjuk és énekeljük, akkor már keresztelési beszéd sem kell. Olyan jól benne van a keresztelési tanítás. Eljegyzél kegyelmed pecsétjével, | A keresztségnek drága vizével — így kezdõdik 2. strófája, de a szép ének többi részét is kár elhagyni, mert valóban felöleli a keresztség jelentését, igazi tanító és hitvalló ének. Ritkán szoktuk említeni, DEBRECEN-SZÉCHENYI KERTI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG

9

hogy a bûn által meghaltunk, el is temetkeztünk Krisztus halálával, és új életre támadtunk feltámadásával. Ezt jelképezi a Jézus Krisztus keresztsége, és erre emlékeztet a mienk, meg minden gyermeké. A gyülekezet is mindig megújul és erõsödhet hitében, ha hitvallásként szólaltatja meg ezt az énekeket keresztelésen és konfirmációkor. Ebben az 1 énekben megvan ez a bibliai tanítás. Az öt strófa 4 /2–5 perc alatt elhangzik jól éneklõ gyülekezetben: Úr Jézus, idvesség fejedelme. Ez is az 50. zsoltár dallamára született. Sok gyülekezet adventben is úrvacsorázik. Ilyenkorra való éneknek nagyon illik egy most máshová sorolt énekünk. Századokig úrvacsorás istentiszteleten énekelték: Jer, dícsérjük az Istennek Fiát (286). Úrvacsorai, Batizi András († 1546 táján) a bûnös ember megváltásának történetét írta meg, 17 strófáját énekelve a Megváltót dicsõítjük: Te vagy nékünk szentségünk, váltságunk (8. strófa), ezt ábrázolja és pecsételi meg az úrvacsorai szertartás lelki közössége. Karácsonyi énekeinkbõl az elmondottak után elég néhányat említenünk. Ha jó a készület, más a karácsonyi éneklés is. Advent heteiben a végsõ idõk messiási királyságát szintén várva várták és áhították a régiek. Adventi váradalmaink még szellemibb rétege az Isten kegyelmi idejének elérkezése, általa teljes személyiségünkön uralkodik, mint teremtett és megváltott tulajdonán. Néhány éve írták adventre: „Szomorú valósága mai életünknek, hogy nem arra tekintünk hittel és élõ reménységgel, Krisztusra, Akinek egyrészt hatalma van az igaz váradalmat beteljesíteni, másrészt ígéretei vannak számunkra. Ez eredményezi azt, hogy a legtöbb embernek hamis váradalmai vannak... a felnövekvõ kicsinyek sem Jézus Krisztusra várnak, hanem a karácsonyfára, az ajándékokra... sokójuknak a szülei sem tudnak az advent és karácsony igazi értelmérõl...” Jézus Krisztus érkezését elmondja 316. énekünk: Az Istennek szent angyala… Egyvégtében jó énekelnünk. A keresztyén életnek mindenkori gondja, hogy az örvendezés hiányzik. Erre különösen felszólít a 318. ének: Jer, mindnyájan örüljünk! Lehet mondani, hogy a hosszústrófás dallamokat nehezebben tanulja a gyülekezet. Például Ez nap nékünk dícséretes nap (320) kezdetû énekünk régen nagyon kedves volt, akkor még meg tudták tanulni. Ez is a reformáció korából való. Refrénje nem nehéz. Énekelheti az ilyen énekeket felváltva az énekkar és a gyülekezet. Régi szokás ez, csak elfeledtük. Az énekkar a strófák elsõ felét mondja, majd mindig ráfelel a teljes gyülekezet. Még egy örvendezõ éneket említsünk végül. A 138. zsoltár rakétaként emelkedõ dallamára írta Pálóczi Horváth Ádám (1760–1820): Örvendjetek, keresztyének, | Nyíljatok meg nyelvek és szívek (324) kezdetû ünnepszentelõ énekét Akinek van füle, hallja meg, mit mond a lélek a gyülekezetnek és szíve-szája nyíljon éneklésre! Dr.Fekete Csaba 10


G Y Ü L E K E Z E T I K Ö R L E V É L 2 0 0 7 . a Debrecen-Széchenyi kerti Református Egyházközség tagjainak “Isten segítségével hatalmas dolgokat viszünk véghez.” (60. zsoltár 14.vers) Kedves Testvéreink! Az elmúlt évben volt szép templomunk felszentelésének 10. évfordulója, a következõ esztendõben pedig szeretett gyülekezetünk alapításának 60. évfordulóját fogjuk ünnepelni - ha Isten éltet és megsegít minket. Isten iránti nagy hálaadással tekinthetünk vissza a megtett útra, és Istenbe vetett erõs bizodalommal nézhetünk elõre, a holnapba, a jövõbe, az örökkévalóságba vezetõ ösvényre, amelyen felfedezhetjük az elõttünk járó Krisztus nyomdokait. A templomunk és a gyülekezeti házunk felépülése Isten szeretetének csodája a számunkra. Sok imádság, fáradozás, áldozat volt szükséges ahhoz, hogy a templomunk megépülhessen. Két nehéz presbitériumi döntést követõen, az imaház és a parókia értékesítésébõl befolyt összeg is "beleépült" az új templomba. A Tiszántúli Református Egyházkerület a lelki és pénzügyi támogatás mellett még azzal is segítette a gyülekezetünket, hogy az egyházkerület pénzügyi fedezetet biztosított lakás megvásárlásához, amely szolgálati lakásba a gyülekezetünk lelkipásztora és családja beköltözhetett. Az Egyházkerületi Tanács határozata alapján a szolgálati lakás az egyházközség tulajdonába került, 50% vásárlás és 50 % ajándék jogcímén. Ez örvendetes tényt a jubilemi istentiszteleten jelentette be Dr. Bölcskei Gusztáv püspök úr, és jelképesen átadta a lelkészi lakás tulajdonjogát. Ezt a nagy értékû adományt hálás szívvel, köszönettel fogadtuk. Az István úton lévõ II. emeleti 2+2 szobás panellakás és a hozzá tartozó garázs értéke a hivatalos becslés szerint 11.000.000 Ft. Ennek az összegnek a felét 5.500.000 Ft-ot - kell tehát a gyülekezetnek kifizetnie, öt éven át, évenként 1.100.000 Ft-ot. Szeretettel kérjük gyülekezetünk tagjait, hogy személyenként 20.000 Ft céladománnyal legyenek szívesek hozzájárulni a lelkészi szolgálati lakás megvásárlásához. Ez az összeg 5 évre elosztva évi 4.000 Ft-ot, negyedévenként 1.000 Ft-ot jelent. Azt gondoljuk, hogy ez az áldozathozatal teljesíthetõ - együtt a 7.000 Ft összegû évenkénti egyházfenntartói hozzájárulás adományával. (A 7.000 Ft a minimálbér 10 %-a; ez a zsinatunk ajánlása az egyházfenntartás mértékére nézve.) Az alapítványunk utalványán befizetett adomány után adókedvezmény is igénybe vehetõ. Köszönjük gyülekezeti tagjaink figyelmét, szeretetét, imádságát, munkáját, áldozatát! Isten áldja meg Mindnyájuk életét, családját, és gyülekezetünk egész közösségét! Debrecen, 2007. Advent. Németh László sk. gondnok DEBRECEN-SZÉCHENYI KERTI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG

11

Úrvacsorával élés: Szabadság tiszta szív szent elhatározás. Te légy az utam Jézus. Kétségeimbe Te adj vigaszt, Adj naponként megújulást, adj erõt bátorítást, reménytelenségben reményt. Kereszted érjen szívemig! Hitem ha csügged, nyisd fel szemem. vértezz fel fegyvereiddel a hitetlenek ellen.

Ó Jézus Te drága vezess utadon; nem félek senkitõl, ha Te vagy velem, s hiszem, hogy így van. Tied az életem, fogd hát kezem; lelkemet béke és nyugalom járja át. Kegyelmed üdvöt ád. Dicsõ Emilia 2007. november 11.

A KARÁCSONYI ÜNNEPEK ISTENTISZTELETI RENDJE December 19-22 Karácsonyi elõkészület Jenei Zoltán December 23. 10.00 Adventi istentisztelet Jenei Zoltán December 23. 17.00 Gyermekek karácsonya Hitoktatók December 24. 17.00 Szenteste Jenei Zoltán Halleluja Kórus December 25. 08.00 Úrvacsorai istentisztelet Órmoshegyi Zoltán December 25. 10.00 Úrvacsorai istentisztelet Jenei Zoltán December 25. 17.00 Ünnepi istentisztelet Szûcs Ibolya December 26. 10.00 Ünnepi istentisztelet Dr. Semsey Klára December 26. 17.00 Ünnepi istentisztelet Dr. Fekete Csaba December 30. 10.00 Istentisztelet Dr. Fekete Csaba December 30. 17.00 Istentisztelet Jenei Zoltán December 31 17.00 Óévzáró istentisztelet Jenei Zoltán 2008. január 1. 10.00 Újévi istentisztelet Jenei Zoltán

ÁLDOTT KARÁCSONYT, KEGYELEMTELJES ÚJESZTENDÓT KÍVÁNUNK MINDEN KEDVES TESTVÉRÜNKNEK !

Aranycsegettyû Kiadja a: A Debrecen-Széchenyi kerti Református Egyházközség és a Debrecen-Széchenyi Kerti Templomépítési, Fenntartási, Kulturális és Közmûvelõdési Alapítvány. Készült 300 példányban. Szerkesztette, a grafikai tervet készítette: Török Csaba Levélcím: 4031 Debrecen, István király tér 2. Telefon/Fax: 52/417 528

12


Aranycsengettyû. A Debrecen-Széchenyi kerti Református Egyházközség lapja IX. évfolyam 7.szám december

Recommend Documents