Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) Magyar költő, irodalomtudós, akadémiai titkár, a magyar nyelv mestere. Származása Gyermekkora Vagyontalan nemesi családban született 1817. március 2-án. Tizedik gyermek volt, de kilenc testvére közül csak a legidősebb, Sára maradt életben. Szülei, Arany György (* 1757 - † Nagyszalonta, 1844 január 2.) és Megyeri Sára (* 1772. november 2. - † Nagyszalonta, 1836. augusztus 20.) földművelők voltak. Gyermekkora Tanulékonysága korán feltűnt Mire Szalontán iskolába került, már tökéletesen olvasott, ismert bibliai történeteket, énekeket és a ponyvairodalom termékeit. Már iskolai évei alatt közismert „kis poéta” Szalontán. Iskolaévei Szalontai iskolaéveinek (1823–1833) végén, hogy szülei anyagi helyzetén könnyítsen, a tanulás mellett tanított is, és az iskolában lakott. 1833 Debreceni kollégium 1834-ben Kisújszálláson egy évig tanító. Megismerkedett a német, és a francia nyelvvel, az újabb költők műveivel. Debrecenbe visszatérve kisújszállási ajánlóleveleivel és szorgalmával hamarosan az osztály élére került anyagi helyzete is tűrhetővé vált. Színészként 1836 februárjában Tanárait meglepve egy debreceni színtársulathoz csatlakozott, majd annak hirtelen távozásával őt is magukkal hívták, így vándorolni kezdett a társulattal. Nyomor. Klárcsi-kaland („késő van instálom”) Máramarossziget, rossz álom. Halottnak látta édesanyját, gyalog hazaindul. Apja megvakult, és két héttel később anyja meghalt vezeklésként jegyzői munka. A szalontai jegyző 1840-ben feleségül vette Ercsey Juliannát. 1841-ben született Juliska lánya és 1844-ben László fia. László később bankár, népköltészeti gyűjtő, költő, és irodalomtudós. Elismert költővé válása; barátsága Petőfivel 1845-ben kezdi írni az Elveszett Alkotmányt. Beküldi a Kisfaludy Társaság vígeposz-pályázatára, megnyeri. Vörösmarty bírálta hexametereit. Elismert költővé válása; barátsága Petőfivel 1846-ban a Kisfaludy Társaság újabb pályázatot írt ki. Ezt a pályázatot Erdélyi János készítette elő. A pályázat szövege: 1
költői beszély, versben, melynek hőse valamely, a nép ajakain élő történeti személy, például: Mátyás király, Toldi Miklós, Kádár vitéz stb. Forma és szellem népies legyen. Beküldés határnapja: nov. 26. 1846. Jutalma 15 db arany.” A Toldi már egyöntetű győzelmet aratatott. 1847. február 6-án, a társaság a kitűzött 15 aranyat kivételesen húszra emelte Egyszerre ünnepelt költő lett, jeles írók figyelme fordult feléje, és Petőfi üdvözli. Egy évre rá a Kisfaludy Társaság is tagjai közé választja. Elismert költővé válása; barátsága Petőfivel 1847-ben Toldi estéje és a Murány ostroma. Petőfivel szoros barátság. Levelezésük jelentős kor- és irodalomtörténeti dokumentum.
„Készítessék
Forradalmi szereplése 1848–49-ben néhány közéleti helyzetdalt írt (pl. Nemzetőr dal) Világos után egy ideig bujdosik 1851-ben házitanító lett Geszten, a Tisza-családnál. Szemlélete ellentmondásos: a bukott forradalmat kétféleképpen értékeli: elégikusan és ironikusan. (Ősszel [Homér és Osszián]; A nagyidai cigányok) A nagykőrösi évek 1851-től Arany tanár a nagykőrösi református gimnáziumban. Balladákat ír, megbízatásokat vállal: a Magyar Tudományos Akadémia titkára lett. Szilágyi István biztatására, teljesen egyedül tanult meg angolul. Közben betegeskedik, gyomorbántalmai vannak. Pesti évek, akadémiai szereplése 1860-ban Pestre költözött, s a Kisfaludy Társaság titkára. Lírája ebben az évtizedben bontakozik ki legsokoldalúbban. Családi tragédiák 1865-ben leánya, Juliska, méhgyulladást kap - szervezete legyöngül. Végül tüdőbaj. Miután megszületett kislánya, Széll Piroska (a költő unokája) meghalt. Leányának váratlan halála mélyen megrendítette Arany Jánost. Több mint tíz évig nem ír verset. 1868-tól Aranyék nevelik Juliska kislányát, aki 21 éves korában ugyancsak a tüdőbaj áldozata lett. Toldi szerelme 1879-ben készült el a Toldi szerelme tizenkét énekben. Óriási siker. A Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság is jutalmával tüntette ki. Betegsége és halála 1868-ban veszélyes máj- és bélgyulladást állapítottak meg nála. 1870-ben megoperálták, és több epekövét távolították el. Hallása és szeme is gyöngülni kezdett.
2
Betegsége és halála Az 1870-es évek során befejezte a Hamlet és a János király fordítását, lefordította Arisztophanész összes műveit, elkészült a Bolond Istókkal, megírta az Őszikék című ciklusát, s bevégezte a Toldi-trilógia középső részét, a Toldi szerelmét. 1882. október 10-én a Petőfi-szobor avatásán megfázott, s tüdőgyulladást kapott. 1882. október 22-én hunyt el, majd 24-én temették el a Kerepesi úti Nemzeti Sírkertben Művei Pályakezdés Arany János mindenekelőtt a Toldi alkotójának látta önmagát. A bukott forradalom után minden bonyolulttá és érthetetlenné, minden bizonytalanná válik, míg a forradalom előtt, mondhatni, a forradalom előestéjén egyszerűnek és érthetőnek, sőt elrendezhetőnek látszott. Arany János a bizonytalanság költője lett. Bizonytalan a szerepben, amit vállal, bizonytalan a korban. Irodalmunkban egyedülálló formatökélye, és tiszta magyarsága. Arany epikai munkássága Toldi-trilógia Toldi (1846) Toldi estéje (1847) Toldi szerelme (1879) Eposzkísérletek Az elveszett alkotmány (1845 ) Hun eposz. Töredékekben. Csak a Buda halála (1862 ) teljes Verses mesék Juliska elbujdosása (töredék) (1850 ) Rózsa és Ibolya (1847 ) Átmenet az elbeszélő költemény és a verses regény között Bolond Istók (1850 ) Más fontos művek a negyvenes-ötvenes évek fordulóján 1847-ben Arany kísérletezik a lirizált kisepika megteremtésével is. Pl.: A rab gólya (1847) 1848–49-ben néhány közéleti helyzetdalt ír (pl. Nemzetőr-dal, 1848) Mérsékelt siker.
3
Nagykőrösi évek Elégiák: Évek, ti még jövendő évek, Letészem a lantot, Reményem, Ősszel (mind 1850-ben) Kertben (1851) Zsánerköltemények: Családi kör Nagykőrösi balladák A balladák a legjobban szerkesztett költemények Arany életművében. Az 1850-es években írt balladáit egyrészt a meg nem valósult vagy töredékben maradt nagyepikai művek pótlékának tekintette A Széptani jegyzetek: A ballada eposzi tartalom lírai alakban”, mivel a végzetszerűség uralja (ez benne az eposzi), ugyanakkor nem a cselekmény adja lényegét, hanem az előadásmód (ennyiben lírai). „Természete a balladának (s annál inkább, minél népiesb), hogy nem a tényeket, hanem a tények hatását az érzelem-világra, nem a szomorú történetet, hanem annak tragikumát fejezi ki, mennél erősebben. Magokból a tényekből s járulékaikból, mint idő, hely, környület, csupán annyit vesz föl, amennyi mulhatatlanul szükséges, csupán annyit a testből, mennyi a lélek feltüntetésére okvetetlenül megkivántatik.” (Költemények Szász Károlytól) Hunyadi-balladakör V. László Mátyás anyja Történelmi balladák Az egri leány Zács Klára Lélektani balladák Ágnes asszony Politikai balladák Szondi két apródja A walesi bárdok A nagykőrösi korszakot lezáró költemény: Az örök zsidó (1860) Elégikus líra és tragikus ballada: Az örök zsidó a két műfaj ötvözete.
4
Kritikai munkássága és költészete a hatvanas évek elején 1860-ban jelentős fordulat: Pestre került, az irodalmi élet középpontjába, Deák Ferenc baráti környezetének segítségével. A „nép költője” helyett immár tudatosan a „nemzet költője” kíván lenni. Ennek jegyében írja meg Vörösmarty stílusában: Széchenyi emlékezete, 1860 Kísérletet tesz a nemzeti műeposz megteremtésére (Ennek részeként készül el 1863-ban a Buda halála). Elkezdi szervezni az irodalmi életet. „Lettem éneklőből énektanár” A hatvanas évek elején kritikusként működik. A műszerkezetre figyelő tárgykritika műfaját műveli. Dávidházi Péter Arany Jánost a „magyar strukturalizmus atyjá”-nak nevezi. Az ötvenes évek irodalmi teljesítményéről nincs túl jó véleménnyel. Harc a Petőfi-epigonok ellen. Belátja, hogy a nemzeti epika túlhaladottá vált. Petőfi-epigonok Erdélyi János „kelmeiség”-nek nevezi. „Lisznyai Kálmán valóságos költői tehetség, a tehetség minden árnyoldalaival. Példa vagy elmélet, tapasztalás vagy tanulmányozás egyikét sem törlé el ezeknek, hogy nélkülök mindazt fölfedezhetnők, amit Isten adott. Nála a költészetnek erős ösztöne dolgozik inkább, mint művésziessége, úgy értvén e kifejezést, hogy az ösztön minden hajlandóságot föltesz ugyan, de nem a hozzávaló kiművelést, pallérozottságot is. … A kelmeiség, a vidékiesség költészete mint olyan, azaz magában véve nem sokáig maradt egyedül, Lisznyai utód nélkül. A dunántúli szép magyarság kebeléből, hol Berzsenyi és Kisfaludy Sándor éltek és munkáltak az ó és új költői népek nyomain, szakadt ki a kemenesalji költészet képviselőjéül Szelestey László … Holmi „kukoricakákón pille, haj regürejtem, bakkom azt a hét aranyát, láncos miliom, hejedárum hejeha, diri dom, heje hüm, hej sálájdáláj-dom, hej sánáj, sánáj, sánáj, hejerintom, kanyarintom” stb. szólásformák nem sokat vetnek a latba … És válasszam Szelesteynek akár ideál, akár reál költészetét, egyiken sem találok szeretni, méltányolni valót. Eszményisége oly szembántó, mint Lybia
sárga homokán a déli napfény; realizmusa oly kényelmetlen, mintha tulipános ládán
ülnék.” Kései költészete: az Őszikék 1856-ban kis bőrkötésű könyvet kapott ajándékba Gyulai Páltól, melynek kapcsos zárát kulccsal lehetett zárni. 1877-ben saját kedvtelésére kezdett verseket írni „Új folyam. 1877. Őszikék.” Ezt a ciklus címének szánta. De nem szánta műveit közlésre A ciklus csak halála után lett kinyomtatva. Arany életében mindössze tizenöt vers vált ismertté, ezeket barátai könyörögték el a költőtől. A tölgyek alatt c. versét kigúnyolták. Az Őszikék privát költészetnek készült. Naturam furcâ expellas 5
En philosophe. Epilogus Tamburás öreg úr Mindvégig
6
