Arany János (1817, Nagyszalonta – 1882, Budapest)
1) Élete • szegény, tízgyermekes család (két testvér éri meg a felnőttkort) • iskolái: Nagyszalonta, Debrecen • (1836) tanulmányait félbehagyva vándorszínésznek áll → egy álom hatására hazatér, édesanyját elveszti, apja megvakul • tanító, majd városi írnok és másodjegyző Nagyszalontán • feleségül veszi Ercsey Juliannát, két gyermekük születik (Juliska és László)
• a Kisfaludy Társaság pályázatai → Az elveszett alkotmány és a Toldi sikere • (1848-49) nemzetőr, majd minisztériumi fogalmazó → bujdosás • nevelő a Tisza családnál Geszten • (1851-60) gimnáziumi tanár Nagykőrösön (magyart és latint tanít) • (1860) Pestre költözik: a Kisfaludy Társaság igazgatója • folyóiratokat indít (Szépirodalmi Figyelő, Koszorú)
• • • •
(1865) az Akadémia titkára, majd főtitkára Juliska lánya halála egyre többet betegeskedik, keveset ír (1877) Őszikék ciklus (Margitsziget)
2) Munkássága • elbeszélő költemények (Toldi-trilógia, Buda halála) • balladák • elégiák • Őszikék ciklus • fordítások (pl.: Arisztophanész) • tanulmányok, kritikák
A) Elbeszélő költemények Toldi (1846) • Toldi Miklós: összetett jellem, felemelkedő népi hős (~ a reformkor politikai programja) • cseh vitéz legyőzése → megmenti a nemzet becsületét • népmesei motívumok: kisebbik fiú, gonosz testvér, próbatételek, jó király • hangulata derűs, idilli • természetes, népies nyelvezet • 12 ének, versforma: felező 12-es
Toldi estéje (1847-48, megjelenés: 1854) • az öreg Toldi a nemzeti hagyományok háttérbe szorulása miatt idegennek érzi magát, kegyvesztetté válik a királyi udvarban, s hazatér Nagyfaluba • cselekménye a Toldiéhoz hasonló (idegen bajnok legyőzése, Toldi sértettsége, bűne), de világképe egészen eltérő (kevésbé egységes) • árnyaltabb jellemábrázolás • a haldokló Toldi és Lajos király párbeszéde: régi világ ↔ új világ (a Bach-korszakban időszerű!) • hangulata elégikus, ironikus (Arany csalódásai?) • versforma: felező 12-es
B) Balladák • ősi népköltészeti műfaj, a középkorban is népszerű műforma • verses kisepikai műfaj, a három műnem határán (lírai monológok, drámai párbeszédek) • sűrített cselekmény, szaggatott elbeszélésmód, balladai homály • rendszerint tragikus téma • „tragédia dalban elbeszélve” (Greguss Ágost)
Arany János balladái • romantikus műballadák • mintái a skót és székely népballadák • legjobban szerkesztett költeményei
Nagykőrösi balladák a) Történelmi balladák • célja a nemzeti öntudat erősítése • allegorikus jelentés (múltbeli téma, de aktuális üzenet) • Mátyás anyja, A walesi bárdok, V. László, Szondi két apródja
A walesi bárdok • Ferenc József látogatására írta üdvözlő óda helyett • a bárdok (költők) bátor helytállása • Edward megőrülése • skót balladaforma (azonos a Szózat strófaszerkezetével)
Szondi két apródja • három helyszín: Drégely romjai (~ tragikus harc), Szondi sírja (~ a hős felmagasztalása, megdicsőülése), völgy (~ a győztesek alantas ünneplése) • drámai párbeszéd Ali szolgája és az apródok között → valójában párhuzamos monológok • Ali szolgája: hízelgő stílus → burkolt, majd nyílt fenyegetés (erkölcsi vereség) • az apródok históriás éneke: egyre szenvedélyesebb (felkiáltások, ismétlések) → Szondi gyilkosának megátkozása
• hősi helytállás (Szondi) és hűség (apródok ~ költők) • zaklatott, váltakozó ritmus
b) Lélektani balladák • bűn és bűnhődés motívuma Ágnes asszony • megőrülés folyamata • ütemhangsúlyos felező nyolcasok félrímekkel + időmértékes, rímtelen refrén
c) Az Őszikék balladái • népi babonák, hiedelmek • bűn és bűnhődés Tengeri-hántás • kerettörténet: tengerihántás (kukoricafosztás) közben mesélik → kiszólások az utolsó előtti sorokban • bűn: Tuba Ferkó elhagyja szeretőjét, Dalos Esztit (szokásjog megsértése) → büntetés: téboly, öngyilkosság
Vörös Rébék • Vörös Rébék: varjú / kerítőasszony → Sinkó Tera házasságtörése → Pörge Dani: kettős gyilkosság • a gonosz elleni reménytelen védekezés
Tetemre hívás • Bárczi Benő és menyasszonya, Kund Abigél története • középkori istenítélet: a halott sebe újra vérezni kezd a gyilkos jelenlétében • megőrülés
Másfajta csoportosítás • egyszólamú balladák: egy cselekményszál (pl.: A walesi bárdok) • többszólamú (párhuzamos szerkesztésű) balladák: különböző egyidejű cselekményszálak egymásba fonódása (pl.: V. László, Szondi két apródja, Tengeri-hántás)
C) Arany lírája • szabadságharc leverése → az 50-es években a líra válik uralkodóvá • reményvesztettség, költészet hiábavalósága
Letészem a lantot • „elegico-óda” (→ kettős hangnem) • érték- és időszembesítés: (1. vsz.) jelen kilátástalansága (elégikus) (2-5. vsz.) múlt bizakodása (ódai) (6-7. vsz.) jelen kilátástalansága (elégikus) • keretes szerkezet • refrén: keserű sóhaj • egy vers, amely a versírás befejezéséről szól
Ősszel • elegico-óda • két korszak, két világkép szembeállítása: Homérosz ↔ 1-5. vsz. verőfényes nyár fény szabadság ~ reformkor
Osszián 6-10. vsz. borongós, ködös ősz sötétség nép pusztulása ~ elnyomás
• refrén szerepe: Osszián áll hozzá közelebb • a kelta és a magyar nép tragikus sorsának párhuzama • a költészet értelmetlensége (~ Letészem a lantot)
Kertben • elégikus hangulat, némi iróniával • E/1. sz. • (2-4. vsz.) „életkép” a szomszédból (halottat temetnek) • (5-7. sz.) általános következtetés: az emberi önzés, érzéketlenség, a részvét hiánya, a világ közönye, elidegenedés egyedi, konkrét → általános, elvont elmélkedés • metaforák: táncterem = élet (állandó körforgás, tülekedés); falékony húsdarab, hernyó = ember;; kert = az egyén elszigeteltsége, magánya / a világ; kertész = lírai én / halál
Visszatekintés • elégia, létösszegzés • 35 éves, de már számvetést készít: kudarcokkal teli élet, elszalasztott lehetőségek, beteljesületlen álmok • ellentétek (nevetni ↔ sírni, boldogságot keresni ↔ kerülni, függetlenség ↔ lánc, élet ↔ halál) • önirónia, önvád • utolsó vsz.: a szerelem és szeretet, a családi boldogság mint egyetlen vigasz
A lejtőn • dalszerű elégia • idő- és értékszembesítés: megszépülő múlt ↔ jelen jövőbe vetett hit „néma kétség” magasba tör lejtős út • a végén nincs feloldás: visszafordíthatatlan, kilátástalan helyzet, halál közelsége
Az Őszikék lírája • Gyulai Páltól kapott „kapcsos könyv”, Margitsziget • hosszú hallgatás után ír újra • személyes, őszinte versek (eredetileg nem nyilvánosságnak szánja) • létösszegzés • műfajok: elegico-ódák, elégikus dalok, életképek, balladák
Epilogus • dalforma (felező nyolcasok, de minden 3. sor csonka → feszültség) • lírai önarckép, ars poetica, létösszegzés (egyik legszemélyesebb verse) • 3 szerkezeti egység: – (1-5. vsz.) múlt, élet ~ út allegória (sztoikus nyugalom, beletörődés, belső függetlenség) – (6-10. vsz.) számvetés a jelenben (kétségek) – (11-15. vsz.) beteljesületlen (későn teljesülő) vágyak: független nyugalom, csendes fészek, munkás öregség → zárlat: rab madár képe
• hangnemek keveredése • szóhasználat: társalgási fordulatok, modern szavak
Mindvégig • önmegszólító, önértelmező vers, ars poetica • mindhalálig ragaszkodni kell a költészethez (↔ Letészem a lantot) • sztoikus bölcsesség, belenyugvás a visszafordíthatatlan sorsba • az élet minden veszteség ellenére szép lehet • hagyományos lírai témák (bor, szerelem) hiánya • a költészet „hangköre más” (már nem közösségi líra) → tárgya a lélek belső világa • közönség hiánya → a költő belső függetlensége
Sejtelem • utolsó verse • elmúlás tragikuma • gondviselésbe vetett bizalom
