Útinapló 2016. 04.27-29.
Partium: /Románia/ Nagyszalonta Nagyvárad Pádis Nagykároly
Útvonal: A Partium a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület. Az elnevezés a középkori latin „Magyarország részeinek ura” kifejezésből származik, és arra a néhány kelet-magyarországi vármegyére utal, amelyek Magyarország három részre szakadása
után
az
erdélyi
fejedelem
uralma
alá
kerültek.
A Partium nem a történelmi Erdély része, attól különálló terület, amely közigazgatásilag hol Erdélyhez, hol Magyarországhoz, hol a Habsburg Birodalomhoz tartozott. A mai román felfogás szerint ugyanakkor a Partium területét is a tágabb értelemben vett Erdély részének tekintik. A Partium elnevezést a hivatalos romániai közigazgatásban nem használják, magyar lakossága azonban általában ma is Partiumnak nevezi a területet.
1. nap: Nagyszalonta Szent Antal Gyermekotthon Kora reggel indultunk, és majdnem 6 óra utazást követően romániai utunk első állomása egy gyerekotthon volt Nagyszalontán. Érkezésünk után azonnal bevittük az adományokat /tanszerek, ruhák, játékok, gyümölcs, édesség /, majd leültünk az ebédlőben beszélgetni vendéglátóinkkal. Az egyik nevelő anya mesélt egy kicsit
az otthonról:
„ A nagyszalontai gyermekotthont egy dévai tanárházaspár, Makai István és Mónika vezeti, valamint több nevelő felügyeli, irányítja a gyerekeket. A családias környezetben minden nap harmonikusan telik, és a tanulás mellett természetesen a játék és a kikapcsolódás is szerepet kap. Mi úgy működünk, mint egy család, reggel mindenki óvodába, iskolába megy, majd délután a kisebbek alszanak, a nagyobbaknak kötelező szilenciumot tartunk, aztán pedig ki-ki néptáncórára, szalmakörre megy, mindenkinek megvan a maga elfoglaltsága” ,
Böjte Csaba áldozatos munkájáról:
„A Dévai Szent Ferenc Alapítvány, a Böjte Csaba ferences szerzetes által létrehozott szervezet célja az Erdélyben nehéz körülmények között élő gyermekek felkarolása. Csaba testvér és munkatársai áldozatos munkájának köszönhetően ma már több száz gyermek nevelkedik az alapítvány valamelyik otthonában, köztük a nagyszalontaiakban is. „
Majd beszélgettünk az ott élő gyerekekkel. „Nekünk egy 17 éves lány mesélt az életéről, arról, hogy mi szeretne lenni. Körülbelül egy órát voltunk ott és ez idő alatt beleláthattunk az életük egy hétköznapi délutánjába, megnézhettük a szobáikat, állataikat. Ők is sokat kérdeztek a mi itthoni életünkről. A kicsik rögtön „birtokba vették, és kipróbálták a ceruzákat, amit tőlünk kaptak:
Ezt rajzoltam….hogy tetszik? A nagyobbakkal fociztunk az udvaron:
Arany János szülőháza helyén: tájház Majd ellátogattunk Arany János szülőháza helyén álló tájházhoz: Arany János Nagyszalontán született, szegény család gyermekeként. Szüleinek késői gyermeke volt, 9 testvére közül 8 testvérét a család elvesztette, így csak ő és nővére érte meg a felnőttkort. A szülői ház Arany János születése után nem sokkal sajnos leégett, így annak újjáépítése vált szükségessé, az új ház szinte mindenben követte a leégett ház jellegzetességeit. A tájegységre jellemző bútorokkal (fából) és edényekkel van berendezve,
visszaadva a korhű lakáskörülményeket. A házban három szoba van, melyből az egyik a munkaeszközök tárolását szolgálja, a másik ad helyet a konyhának, egy szoba pedig lakószobaként van kialakítva. Az udvaron egy gémeskút áll, ami mellett egy öreg eperfa magasodik, aminek az a különlegessége, hogy a költő költészetében megjelenő eperfa „dédunokája”.
A „dédunoka” eperfa:
Arany János: Mátyás anyja /dramatizálva előadtuk az udvaron/
Koszorút helyeztünk el az emléktáblánál:
Csonka torony Nevét onnan kapta, hogy a XVII század közepétől, a vár lerombolásától egész a XIX. század végéig, tehát Arany János idejében is csonkán, tető nélkül állt. A Csonka-toronyban ma Arany János (1817-1882) -emlékmúzeum működik. A torony bejárata fölött a karosszékben ülő Arany János szobra tekint le a látogatókra. A torony négy emeletén látható kiállítás egyik legérdekesebb része Arany egykori dolgozószobájának eredeti berendezése, melyet többi személyes tárgyával és könyveivel egyetemben, Arany fia, Arany László ajándékozott a múzeumnak. Nagy érdeklődéssel hallgattuk az idegenvezetőnk színes előadását, aki minket is bevont Arany életútjának felidézésekor:
Ebben a fotelban hunyt el a nagy költő:
Verselésre bírtuk a járókelőket, szórólapokat osztottunk Arany János műveiből:
Nagyvárad: Székesegyház, Kanonok sor
A nagyváradi római katolikus székesegyház a legnagyobb barokk stílusban épült templom Romániában. A bazilika monumentális méretű. A központi hajó hossza 70 m, szélessége 30– 40 m. A templomot még Szent László alapította, és valószínűleg csak 1116-ban temették ide, a Nagyboldogasszonynak szentelt templomba. A KANONOK SOR (Kanonok sor utca tulajdonképpen tíz, egymás mellett sorakozó épület alkotja, amelyeket száz év leforgása alatt, több szakaszban építettek. Az első épületet valószínűleg 1753 és 1758 között építették, az utolsót pedig 1875-ben. Ezek szolgáltak a püspökség kanonokjainak otthonául. Az épületegyüttest az akkori püspök, Forgách Pál, elképzelései alapján építették, a papok számára. Tíz lakás húzódik meg a 253 méter hosszú, 56 pillér tartotta boltíves folyosó mögött. A kanonok sort több fázisban, több mint 100 éven át 1753-1875 között építették. Egyedi kinézetét az 56 oszlop által fenntartott 253 m hosszú folyosó kölcsönzi.
Nagyvárad: Szállás elfoglalása „A GÓBÉ csárda Nagyváradra szándékszik varázsolni a székely hegyeket. Festett bútoraival, tornácával, széki szobáival valóságossá igyekszik tenni a nosztalgiára éhes hazatérõ vágyait.” Érdekessége, hogy minden szoba bútorai más tájegység motívumaival vannak festve. A mi szobáink: kézdiszéki sepsi orbai csíki marosi torockói kalotaszegi gyergyói korondi mintájúak voltak, melyeket gyorsan birtokba vettünk, belaktunk. Majd elindult a vándorlás, hisz mindenki látni akarta a többiek ideiglenes otthonát. Hamarosan tálalták a helyi finomságokból készített vacsorát, melyet jó étvággyal fogyasztottunk el a helyi étteremben.
Séta a városban Esti felfedező túra a Sebes-Körös partján
Naplemente
2. nap:
Pádis fennsík: A.
1300 m magasba mentünk fel kanyargós utakon busszal. Egy kicsike falunál szálltunk le és kezdtük meg rövid túránkat. A rossz idő miatt hamar visszaindultunk, de egy áprilisi hógolyózásra sor került. A buszig a visszaút szakadó esőben telt. De összességében nekem nagyon tetszett.
B.
Legjobban a rövid túra tetszett a Pádison, mert nagy élmény volt még a borongós időben is az erdőben a többiekkel élvezni a gyönyörű tájat. Sokféle állatot láttunk, köztük ebihalat, foltos szalamandrát és orrszarvú bogarat. A kiránduló útvonal mellett végig csörgedezett egy patak, ami egy nagy vízesésből eredt, lenyűgöző látványt nyújtva. Sokaknak még a cipője is átázott, de ettől függetlenül remekül éreztük magunkat. Bármikor szívesen visszamennék!
C.
A második napunk úgy indult, hogy megyünk a Pádis-fennsíkra, és ott megnézzük a Csodavárat. Mire odaértünk, sajnos eleredt az eső, így veszélyes lett volna az eredeti túrát teljesíteni. Visszamentünk a buszhoz és elhatároztuk, hogy megnézünk egy közeli vízesést, mire kiszálltunk a buszból el is állt az eső, majd gyönyörű napsütésben haladtunk tovább.
Láttunk ebihalakat,
foltos szalamandrát,
és még nagyon sok szép virágot. Így a túrát 3-szor annyi idő alatt tettük meg, mint normál tempóban kellett volna. Végre elértük a vízesést, ami fantasztikus látvány volt. Oda tudtunk állni közvetlenül elé is. Sajnos azonban hamarosan vissza kellett onnan fordulnunk, mert a következő program várt ránk. Igazán megérte ez is kis kitérő.
D. Abból a kevés hóból, amit a hegyen találtunk, egy kisebb hócsatát vívtunk:
Még a tanárok is beálltak közénk. Hadnagy Ági néni, hogy visszaadja a Marcinak a hógolyós csínyét, jól beleszórt a nyakába egy adag havat. Később az idő is javult, ezért elmentünk egy vízeséshez. Ezen az úton több szalamandrát is láttunk. Öten előre mentünk a vezetőnkkel, aki megengedte, hogy a vízesés mellé másszunk, amit nagyon élveztünk. Ezzel a kis csapattal visszaindultunk a buszhoz, majd később jöttek a többiek is.
Köröstárkány Délután ellátogattunk Gábor Ferenc túravezetőnk szülőfalujába, ahol tisztelegtünk a helyi áldozatok emlékművénél: „Igyekeztek eltüntetni még az emlékét is a kegyetlen vérengzésnek. Ahogy a szemtanú is mondta: félelmet ültettek az emberek szívébe, ezt a félelmet csak 1999-re tudták némelyek levetkőzni. Gyűjtést indítottak, és 1999 augusztusában sikerült felállítani az emlékművet az 1919-es öldöklésben, valamint az első és a második világháborúban elhunyt tárkányiak emlékére. Azóta itt emlékeznek meg minden évben nagypénteken az áldozatokról.” Majd
Feri
bácsi
megvendégelt
bennünket
otthonában:
barátkozhattunk
állatokkal,
megismerhettük a ma már íróként tevékenykedő volt bányász életét, műveit. A rögtönzött könyvbemutatón vásárolhattunk is a kiadványaiból.
Élményekkel teli nap után érkeztünk a szállásra, ahol egy feladatlapot töltöttünk ki csapatokban, a napi programhoz kapcsolódva, és elkészítettük feljegyzéseinket az útinaplónkban.
3. nap: Nagyvárad: Ady Endre Múzeum A harmadik nap reggel kissé álmosan indult: pakolás, reggeli, séta a városba. De a múzeumban sok érdekesség várt ránk. Egyre fáradtabban, de élvezettel hallgattuk az ismertetőt.
Szentjobb A Szent István Szociális Központot már hazafelé látogattuk meg. Az intézmény a Karitász szervezet otthona, amely egy Szentjobb nevezetű településen van.
Ide is vittünk adományokat és először egy teremben ültünk le az árva gyerekekkel együtt. A „ház” vezetője, Szerafina apáca mesélt nekünk a helységről és magáról az intézményről is. Utána az osztályunkból két fiú néptáncolt, majd átmentünk a falu végén lévő tornaterembe. Ott a helyi néptáncoktató tanított nekünk egy ottani táncot. A vidám program után indultunk tovább.
Ady Endre Nem kis nehézséget okozott a rossz utakon való haladás, de az élmény kárpótolt, amikor elolvastuk a kis település helységjelző tábláját Szatmár megyében: Ady Endre! És tényleg így nevezik ma ezt az aprócska falut. Az egykoron Érmindszentnek, ma Ady Endrének nevezett településen két épületet is emlékmúzeumként rendeztek be. Valamikor mindkettő az Ady család birtokában állott. A szülőházban számos, eredetileg is a család birtokában lévő tárgyat tekinthettünk meg, a modernebb kúria is látogatható, ahol Ady magánéletéhez kötődő kordokumentumokat illetve fényképeket, bútorokat láthattunk.
Nagykároly Kastély: Megtekintettük a kastélyt, illetve megismerkedtünk a Károlyi család történetével, életével. Sokunknak ez volt a legkedvesebb élménye: lenyűgöző volt a berendezés, a padló, a kandallók, a lépcsők, és az idegenvezető történetei is lekötötték figyelmünket.
Szatmári béke: Megemlékeztünk a Szatmári béke 305. évfordulójáról, idegenvezetőnk mesélt a majtényi síkon minden évben április 30-án megrendezésre kerülő ünnepségekről. 1711. április 30-án tette le a fegyvert a mintegy 12 000 főből álló kuruc hadsereg a majtényi síkon, befejezve az 1703 óta tartó, II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc küzdelmeit. A szerződés legfontosabb intézkedései:
megkegyelmeznek a szabadságharc résztvevőinek és vezetőinek, a nemesség megtarthatja kiváltságait, ha hűséget esküszik a Habsburgoknak, a jobbágyok megtarthatják a kiváltságaikat, vallásszabadságot ígérnek, Magyarország és Erdély alkotmányának tiszteletben tartását.
Rákóczi nem hajlandó erre, ezért Lengyelországba, majd Franciaországba, végül Törökországba ment száműzetésbe. Itt politikai okok miatt Rodostóba (ma Tekirdag) száműzik.
Kaffka Margit szülőháza
Elsétálunk a ház előtt
Arany Szarvas fogadó Már indulás közben, a buszból tekintettük meg az épületet, ahol Petőfi Sándor megismerkedett Szendrey Júliával. „Petőfi Sándor 1847. május 15-én Nagykárolyban írt úti levelében a következőket olvashatjuk: „Amott a fogadóval átellenben a kert és benne a fák, melyek alatt először láttam őt, tavaly, szeptember 8-án, délután 6 és 7 óra között. Ez időtől számítom életemet, a világ lételét... azelőtt nem voltam én, nem volt a világ, semmi nem volt; akkor lett a nagy semmiben a világok milliója és szívemben a szerelem... mindezt Juliskámnak egy pillantása teremté.”
Sietnünk kellett, hisz már esteledett, és még előttünk állt a kb. hatórás hazaút. A várakozással ellentétben jól bírtuk a buszozást, végig élményeinket meséltük, felidéztük a kirándulás legkedvesebb programjait.
Veszprém, 2016. május
