Arany-apródok February 16

C-PRESS Hírügynökség - Üdvözöljük a C-PRESS oldalán!

Arany-apródok 2010. February 16.

Kitörés a kis falvak ingerszegény környezetébõl. A magyar lakosság több mint tíz százaléka ötezernél kisebb lélekszámú településeken él. Az ezekben a falvakban tanulóknak csupán egy-két százaléka jut be a felsõoktatásba. Horváth Péter, az ország egyik legjobb eredményeket elérõ középiskolájának, a gyõri Révai gimnáziumnak az igazgatója szerint egy apró községben felnövekvõ gyereknek az egyetemre kerülési esélye tizenötöd része annak, mint aki nagyvárosba születik.

A kis falvakban felcseperedõk – köztük az átlagon felüli képességgel megáldottak is – súlyos kulturális és szociális hátrányt hurcolnak magukkal, s ha senki sem segít nekik abban, hogy ezt „lepakolják” a hátukról, hozzájuk nõ egész életükre, nem engedi kiemelkedni õket a sokaságból.

Tíz évvel ezelõtt Andrásfalvy Bertalan hajdani kultuszminiszter tanulmánya alapozta meg az akkor kezdõdõ Arany János Tehetséggondozó Program gondolatát. A kezdeményezés célja az volt, hogy a gyerekek levetkõzhessék a kistelepülési hátrányokat, s a szociális vagy más okokból rászorulók jegyzõi, képviselõ-testületi, polgármesteri, általános iskolai javaslatra olyan kiváló középfokú oktatási intézményekben tanulhassanak tovább, amelyekben fölvértezik õket az értelmiségi pályára.

– A program elején sokakban élt az az illúzió, hogy a saját közösségükbõl kinövõ értelmiségiek majd visszamennek a falujukba lámpásnak, segítik a település felemelkedését és népességmegtartó képességét –idézi fel a kezdeti reményeket a Révai igazgatója. – Az idén diplomázik az elsõ beiskolázottak többsége, s a tapasztalatok azt igazolják: nincs is hova visszamenniük, az apró falvakban kevés értelmiségi tud egzisztenciálisan boldogulni.

http://c-press.hu

Készítette a Joomla!

Generálva: 17 September, 2016, 07:08


Horváth Péter program iránti elkötelezettségét személyes motiváció is erõsítheti:

– Édesapám Hegykõrõl származik, egy ötgyermekes család legkisebb tagjaként 14 évesen nekiindult tanulni Gyõrbe. Nem volt ismerõse, nem tudott gyökeret verni, jó képességei ellenére egy év után visszament a falujába. Ha akkor létezett volna ez a program, valószínûleg nem nyolc általánossal fejezte volna be tanulmányi pályafutását.

Az önkormányzati ajánlások mellett központi felvételin is helyt kell állniuk a pályázóknak – noha a követelmények kisebbek, mint a programon kívüli diákok esetében –, s a debreceni egyetem pszichológiai tesztjén is meg kell felelniük.

A programba bejutott gyerekek 18 fõs osztályba járnak. Az elsõ egy-két évben kissé gyanakodva fogadták be õket a Révai tehetséges, többségében rendezett szociális hátterû tanulói. Az önhibájukon kívül perfériára szorulók a legértelmesebb gyerekek körében sem mindig váltják ki a szolidaritás érzetét.

Szívósné Vásárhelyi Zsuzsa, a város másik kitûnõ gimnáziumában, a Kazinczyban tanító olvasáskutató irodalomtanár tapasztalatai szerint egyre nehezebb a vesztesekben rejlõ értékeket elfogadtatni a jelenkor tizenéveseivel.

http://c-press.hu




– Korunk Antikrisztusa a siker, csak a sikeres ember a vonzó – nyilatkozta kutatásai nyomán a pedagógus. – Nyilas Misit vagy Nemecsek Ernõt például nem a példaadó hõsök között tartják számon, inkább lúzernek nézik õket.

Horváth Péter nem tagadja, hogy a Révaiban, a tanárokban is felmerültek kételyek: szabad-e kockáztatni az iskola eredményeit, hírnevét? A Révai válogathat a környék legtehetségesebb, kiváló szociális hátterû diákjai közül. Érdemes-e ilyen pozícióból ismeretlen pedagógiai területre tévedni, veszélyeztetni az intézmény országos rangját? Két év alatt azonban a pedagógusok rendkívül megszerették az új gyerekeket, akik fölerõsítették az õszinteség, a nyitottság, a szolidaritás megbecsüléseinek értékeit az iskolában.

Nemrég egy idõs asszony tipródott az érettségi tablók elõtt, az iskola folyosóján.

– Kit tetszik keresni? – szólították meg.

– Én? – kérdezett vissza riadtan, aztán rávágta: – Mindenkit, aki segített az unokámnak.

A nagymama – két olyan, az Arany-programba bekerült gimnazista gyereket nevel egy kis faluban, akiket elhagytak a szülei – sorra járta a pedagógusokat, s mindenkinek személyesen mondott köszönetet. http://c-press.hu




A szociálisan hátrányos helyzet mást jelent a Dunántúlon, s megint mást Borsodban vagy Békés megyében. Gyõr környékén a mélyszegénység kevesebb embert érint, s nem koncentrálódik annyira, mint az ország elmaradottabb vidékein. Az Arany János programban tanulók helyzetérõl a gyerekek által írt pályázatok sokat elárulnak. Általában az öt-hat testvér miatt nem jut elegendõ pénz a tehetségesek taníttatására. Jellemzõ, hogy sokan anya vagy apa nélkül nõnek fel, s a családi erõszak sem ritka. A fõ hátrányt azonban a szellemi, kulturális ingerszegénység jelenti a kis falvakban. A programban országosan részt vevõ háromezer gyerek ezért kollégiumban lakik.

A Révai gyõri diákotthonába együtt érkezem a pizzafutárral. Gyakori vendég itt, a falvakból érkezett gyerekek számára újdonság a helybe jövõ lehetõség. Borravalóra már nemigen marad pénzük.

A számítógépek a lakószobákban mûködnek, de a fiatalok szívesen trécselnek és tanulnak együtt a könyvtárban, a társalgóban vagy a folyosókon. Most négyen a tanári szobában filozofálnak, valaki a földön ülve érvel.

Külön-külön váltok szót velük. Sokféle sors tárul fel különbözõ mélységben. A dunakiliti Sárközi családból három gyereket is felvettek a Révaiba, de már csak a 12.-es Zsóka és a húga tanul itt. Öccsüket, Áront átcsábították egy váci középiskolába, ahol magasabb szinten tudja tanulni a népzenét. Különös tehetsége van a brácsázáshoz.

http://c-press.hu




– Heten vagyunk testvérek –mondja büszkén Zsóka. A legkisebb gyerek még csak kétéves. Nem nélkülöznek odahaza, most édesanyjának és édesapjának is van állása. A hét gyerek taníttatása azonban valószínûleg meghaladná az erejüket. Zsókának a biológia a kedvenc tantárgya, környezetvédelmi mérnöknek készül.

A 2000-ben az Orbán-kormány által indított program résztvevõi számára egyébként öt évig tart a gimnázium. A nulladik esztendõben fõleg nyelvet tanulnak. Az öt év alatt mindenki szerez legalább egy középfokú nyelvvizsgát. A 11. osztály elvégzése után Angliában egy nyelvkurzuson vesznek részt. A legjobban tanulók tengerparti nyaraláson pihenhetik ki magukat. Valamennyien jogosítványhoz jutnak, informatikából pedig ECDL-vizsgát tesznek. Színház-, valamint uszodabérletet kapnak, megtanítják õket síelni is. Az értelmiségi pályának, a társasági létnek ugyanis nemcsak tantárgyi kellékei vannak. Mintegy háromezren tanulnak ebben a támogatott rendszerben.

Ezeket a lehetõségeket otthon nem nagyon érhette volna el a tápszentmiklósi ikerpár, Galló Ramóna és Kinga. Édesanyjukat tavaly elvesztették, édesapjuk Székesfehérváron él. A keresztszüleik nevelik õket. Ramóna pszichológus szeretne lenni, Kinga a nemzetközi tanulmányok iránt vonzódik.

Az Arany János program révais gyerekeinek a 10-15 százaléka nem bírja a terhelést. Õket az érdeklõdésüknek megfelelõ szakirányú képzésben helyezik el. Az érettségizetteknek viszont több mint a 90 százalékát felveszik a megcélzott egyetemre.

A Máriakálnokról érkezõ Kótai Dávid nem tagadja: néha rátör a félelem, s fölteszi magának a kérdést. Idevaló vagyok-e én, ebbe az erõs iskolába. Eddig mindannyiszor igennel válaszolt. http://c-press.hu




A Darnózselibõl érkezett Soós Lilla kitûnõ tanuló. Az volt az általános iskolában is, önerõbõl valószínûleg mégsem tudott volna bekerülni a Révaiba. Meghálálta a bizalmat. Orvos vagy gyógyszerész szeretne lenni. A hétvégén egy pizzériában dolgozik, hogy ezzel is segítse a családját.

C-PRESS - Népszabadság Online

http://c-press.hu



Arany-apródok February 16

Recommend Documents