anyanyelv Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet Népművészeti hagyományaink átörökítésének gyakorlata

anyanyelv Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet

Népművészeti hagyományaink átörökítésének gyakorlata Szakmódszertani és stratégiai koncepció

Készítette: Dr. Fehér Anikó

Konzulens: prof. Dr. Hoppál Mihály

1

„Nem a kultúrát, nem a népzenét kell megmenteni, hanem magunkat. Nekünk van szükségünk ezekre a csodálatos kommunikációs eszközökre, hogy könnyebben, bölcsebben és boldogabban élhessünk.” Sebő Ferenc „Nem félek, ez már megmarad… Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk.” Kallós Zoltán „Bármely társadalomra áll az, hogy folytonosságának és fönnmaradásának előföltétele a kulturális örökség nemzedékről nemzedékre történő átadása.” Nyíri Kristóf

2

Bevezető A magyar népművészet ismertsége és elismertsége vitathatatlan. Sokhelyütt emiatt tartanak számon minket, a hímzések, dalok, faragások, kerámiák gyakran a névjegy szerepét töltik be. Persze, a tudományban, a sportban és más területeken is rengeteg maradandó értékünk van, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a látványos, könnyen befogadhatónak tűnő, megfogható dolgok gyakran nagyobb nyomot hagynak a szemlélőben. A népművészet a kultúra része - s talán legfeltűnőbb eleme - hiszen az európai néprajzi érdeklődést a felvilágosodás idején legkorábban éppen ez váltotta ki. Az osztálytársadalom magasabb régiói ekkor már olyan távol állottak ugyanis lélekbenmentalitásban a parasztságtól, hogy annak mindennapjairól, életmódjáról jóformán semmit sem tudtak. Hamarabb figyeltek fel gyarmataik primitív kultúrájú népeinek mindennapi vagy ünnepi tárgyaira, mint saját népükére. A 18 - 19. szd. nemzeti szellemű költőire, zeneszerzőire és egyéb művészeire a felfedezés erejével hatott a paraszti művészet, amelynek sajátságait aztán igyekeztek művészetükbe illeszteni. Hatásuk az emberiség kultúrtörténetében

kitörölhetetlen

nyomokat hagyott. A

paraszti

művészetnek a művészetekbe való beépülése után a tudományos érdeklődés is elindult a felfedezett kincsek iránt. A néprajz disciplina lett, megkülönböztetve benne a szellemi alkotásokat és a tárgyi népművészetet. Izgalmas, érdekes felfedezés volt ez. Eleinte úgy ment, mint amikor a süvegen csak a bokrétát látjuk különféle virágaival, de magát a süveget, s pláne az azt hordó embert nem vesszük észre. Pedig a népművészet klasszikus időszakában, létrejötte és virágzása idején a paraszti kultúra integráns része volt, eláradt az élet minden területén, nem pedig „bokréta volt a kalapon”. A népművészet érték. Benne általános emberi gondolatok és érzelmek fejeződnek ki népek szerint sajátosan. A népművészet ugyanakkor a nemzeti jegyek összességének a része, a népi mentalitás legfontosabb összetevője, hisz ugyanaz a néplélek és jelképrendszer nyilatkozik meg minden ágában a népköltészettől a népi

3

építészeten át a településformákig és épületekig.1 A ma divatossá váló kozmopolita gondolkodás, a fogyasztói társadalmak emberében a népművészet gyakran még ma is retrográd jelenség. De vajon az ehelyett ajánlott agyon technologizált, úgynevezett populáris művészetek ténylegesen maradandó értékeket képviselnek-e? Magasabb rendűnek kell-e elfogadnunk a tucatfilmek által közvetített életformát, vagy a sekélyes könnyűzene világát?

Ez utóbbiak ugyanis egy életidegen, „élvezetvallás”/ kultúra

népszerűsítését szolgálják. Elgondolkodtató, hogy a jövő európai társadalmai a terjedő világméretű migráció ellenére meg tudnak-e maradni olyannak, amilyenek voltak: egészségesnek biológiai és lelki értelemben, nemzeti jellegűnek, avagy enerválttá, dekadenssé, jellegtelenné alakulnak. Vörösmarty mintha a mi korunkat vizionálta volna, amikor azt írta: A tehetetlen kor jött el, puhaságra serényebb. Gyermekek álltak elő az erősebb jámbor apáktól.2 Esetleg egy gyökeresen más kultúrába asszimilálódnak-e? A lehetőség főként a kis nemzeteket érinti. Ady látomása beteljesedni látszott. Minket korszakok tűz-dühe nem edzett,/ S fölolvaszt a világ kohója,/ S elveszünk, mert elvesztettük magunkat. 3 Vagy így: Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?4 Elveszteni magunkat annyi, mint elfeledni önazonosságunkat, vagy ahogy a költő mondja: S még a templomot sem építettük föl5. Ezek a szavak új kezdeményezésre, tevékenységre kell, hogy sarkalljanak bennünket. Építsük föl a „templomot”. Hogyan? Talán úgy, ahogyan Veres Péter mondotta: Nekünk mindennap újra meg újra néppé kell válnunk, hogy nemzetté lehessünk. Kodály is hasonlóan gondolkodik. Andrásfalvy Bertalan tanulmányában ijesztő képét rajzolja meg sok-sok példával annak, hogy miképpen torzult bennünk és főképpen külföldön a magyarság-kép. Fölveti

1

Lükő Gábor: A magyar lélek formái. Bp. 1942.

2

Vörösmarty Mihály: Zalán futása. Első ének

3

Ady Endre: A szétszóródás előtt, 1914

4

Vörösmarty Mihály: Zalán futása. Első ének

5

Ady Endre: A szétszóródás előtt, 1914 4

a kérdést: egyáltalán van-e magyar, s ki a magyar. Talán csak a kisszámú nemes, nemesi származék, mint azt Werbőczyék óta mi magunk hirdettük? A többség asszimilált tót, oláh, sváb, rác, zsidó? Jól ismerjük-e történelmünket, kultúránkat, s jól mutattuk-e be azt a külföldnek?6 A nemzeti jelleg megtartása nem elzárkózást jelent. Épp a népművészet sok évszázados ethnokulturális kapcsolatai mutatják a különböző nyelvű és kultúrájú nemzetek „békés egymás mellett élésének” népi gyakorlatát. Másik kérdés, hogy az egyre inkább Németh László-i értelemben „értelmiségi társadalommá7” váló populációk polgárai egyre növekvő szabadidejükben kulturálisan is fogyasztókká válnak-e. A tudományos-technikai forradalom után, különösen pedig a cyber-világ idején egy-egy termék előállításában egyre kisebb százalékban van jelen a kézi munka, s a „munkás” is szellemi dolgozóvá válik. A jelenség a testi elsatnyulás lehetőségét is magában hordja. Ezek ellen a veszélyek ellen a népművészet felhasználása, a népművészettel való élés a legjobb megoldásnak kínálkozik. A kultúra nem más, mint az emberiség története folyamán felhalmozott értékek összessége, így időről időre gyarapodik, s nemzedékek őrzik és adják tovább, tehát szélesebb értelemben hagyomány. Sokféle meghatározásából azt választottam ki, amelyik a néphagyomány értelmezése számára a legkézenfekvőbbnek látszik. Eszerint a kultúra egy közösség anyagi, szellemi és társadalmi igényeinek összességét, s azok kielégítési módjait jelenti. A társadalomban működő megtartó és megújító erők harca következtében az igények és azok kielégítési módjai változnak. A magas kultúrában az írásbeliségnek, a mély kultúrában a szóbeliségnek van döntő szerepe. A tradíció, vagyis a néphagyomány a parasztság kultúrája – tudása, készségei, értékrendje -, amelyben a megtartó erő a domináns, s amelyet az idősebb nemzedék átszármaztat a fiatalabb nemzedéknek. Ebben a kultúrában azonban megőrződtek magasabb társadalmi rétegek kulturális elemei is. Egy kultúra gyökeres megváltozásával, vagy erőszakos

6

Andrásfalvy Bertalan: A magyarságkép torzulása a világban és bennünk. Balaton Akadémia Kiadó 2010. in: Fehér Zoltán: „Ősi joggal, ősi házban…” A helyi nemesség szerepe egy sárközi falu történelmében. Hitel 2015/5 66-87 7

Németh László: Második szárszói beszéd. 1943 5

megváltoztatásával egy nép karaktere is megváltozik. Ezért mondhatjuk, hogy a néphagyomány a nemzet fennmaradásának és fejlődésének a feltétele. Ez az időben lejátszódó folyamat felmenti ugyan a fiatalokat attól, hogy újból és újból felfedezzék a spanyolviaszt, de nem ment föl senkit a kultúra elsajátításának kötelessége alól. Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának – mondta Kodály. A dolgozatban a magyar néphagyomány jelentős területe, a népművészet megmaradására, megtartására irányuló gyakorlatokat és irányelveket fogom felvázolni. Ehhez a jelen helyzet ábrázolására, felmérésére is szükség van. A múltban történt események, kezdeményezések és gyakorlatok csak annyiban vannak jelen a dolgozatban, amennyiben azokra szükség van a mostani és a tervezett helyzet megértéséhez. Fő kérdéseim: 1. Egy nagyrészt letűnt kultúra fennmaradt értékeit hogyan lehet vonzóan, egyre nagyobb tömegek számára, újabb értékek teremtésére sarkallva bemutatni? 2. Hogyan lehet ezt a mindennapi élet részévé tenni? 3. Lehet-e ezzel is küzdeni a globalizáció, a más kultúrákhoz való belesimulás ellen? 4. A hagyományos kultúrával, a népművészet eredményeivel (alkotások, gyakorlatok, módszerek) lehet-e (kell-e) transzfer hatásokat elérni? 5. Milyen haszna van mindennek az egyén és a társadalom szempontjából?

A klasszikus értelemben vett népművészet alapvetően egy már letűnt kor maradványa. Ma más a szerepe, más a célja, másra használjuk és másként készítjük a népművészeti vagy arra hasonlító alkotásokat8.

8

Alkotáson szellemi és tárgyi produktumokat, gyakorlatokat egyaránt értek. 6

Fontos feladatunk ennek a „másként használatnak” a leírása, majd segítése. Meg kell magyarázni azt is, miért fontos ez. A dolog legkönnyebben a népzene-világzene ill. népművészet – népi iparművészet párosítással magyarázható. Példaként nézzük a leginkább előtérben lévő, talán legtöbbet használt művészeti ág, a népzene helyzetét: A jelenleg felgyűjtött mintegy 15-16.000 órányi magyar népzenekincsünkkel a világ élvonalába tartozunk. Mindezt a 20. szd. két géniuszának, Kodály Zoltánnak és Bartók Bélának köszönhetjük, akik idejében fogtak munkához. Elődjük, Vikár Béla használta

Európában

elsőként

Edison

csodálatos

eszközét,

a

fonográfot

népzenegyűjtésre9, Kodályék is ezzel indultak egyáltalán nem könnyű (még fizikailag sem!) útjukra. Nem csodabogárhajhászó tudós bolondság: kiásni az iszapból [a régit] keressük azt a láncszemet amelybe a magunkét belekapcsoljuk míg végre megtaláltuk az elszakadt rozsdás lánc végét sárba iszapba taposva faluk bűzében és iszapjában (mert mellékesen: csak a naiv városi hiszi hogy a népdalgyűjtés útja virághimes mezőkön vezet át) - írja Kodály. Szavait mintha csak az évszázadokkal korábbi Erdősi-Sylvester János mondta volna, aki bibliafordításának nyelvezetéről így írt: Mikoron ilyen felsíges dologban ilyen alávaló píldával ílek (a virágénekek képes beszédét idézi F. A.) az ganajban aranyt keresek: nem azon vagyok, hogy az hívságot dícsérjem. Nem dícsérem, azmiről ilyen ínekek vagynak, dícsérem az beszídnek nemesen való szerzísit. Megállapította, hogy a képes beszéd nem idegen a magyar néptől, hisz annak dalai tele vannak ilyenekkel, dicsérte az magyar nép elméjének éles voltát az lelísben, vagyis a képalkotásban. A népdalok szövegei kultúránk legfontosabb hordozóján, magyar nyelven szólnak. Azon a nyelven, amelyik a maga sajátos természetéből adódóan rendkívül képszerű. A legelvontabb gondolatokat is a legkonkrétabb módon fejezik ki. Ez a nyelvi

9

Érdekes módon a világon elsőként jegyzett használat is népzenegyűjtés volt, J. Walter Fewkes, Pasarnaquoddy indián településen, Bay of F'undy területén, Észak- Amerikában, 1889-ben. in: George List: A short history of the Cylinder Phonographe. George=sthttps://scholarworks.iu.edu/dspace/bitstream/handle/2022/780/Archivist_1_2_list.pdf?sequ ence=1 7

sajátosság hallatlan segítséget ad az absztrakt, a tudományos gondolkodáshoz. Ezért vallotta azt Teller Ede, hogy atom-fizikai tudományos sikereit legfőképpen annak köszönheti, hogy anyanyelvén, Ady nyelvén gondolkozik. (Ha én nem Ady Endre nyelvén tanultam volna meg gondolkodni, akkor belőlem csak egy közepesnél valamivel jobb fizikatanár lehetett volna.10 ) A népdalok megtanulása nem csak lelki gazdagodást eredményez, de a segít a szókincs gyarapításában, fejleszti a logikus, de képszerű fogalmazást. Németh László is utal erre. Épp ezért volna szükség iskoláinkban a magyar nyelvtant ilyen szempontból is átgondolni és másként tanítani. A gyűjtés rendkívül felkészült tudósok kezébe került. A népdalhoz a legrövidebb út a zenei műveltségen át vezet11 - tartotta Kodály, (nem fordítva!) s ez a gondolkodásmód vezetett odáig, hogy mára jól rendszerezett, korántsem végleges, de átlátható, kutatható, értelmezhető népzenei rendszereink vannak. A népzene énekelt dalokból és hangszeren előadott darabokból áll. A népdal (nálunk) a parasztság művészete. Létének egyik fő alkotó eleme12 a variálás, vagyis az a tény, hogy a népdal alakja nem rögzült, biztos, állandó séma. „Mozog”, fejlődik, alakul, s mindig a legmegfelelőbb, a legtöbbeknek tetsző, legalkalmasabb forma terjed el elsőként, aztán az is változik részeiben. A parasztság megszűnése, felszámolása nem csak egy társadalmi réteg kiiktatását jelentette társadalmunkból. Nem hiába nevezték azt egykor „nemzetfenntartó erőnek”, nem hiába azonosította Veres Péter a parasztságot a magyarsággal13, valójában a nemzet biológiai gyökere volt, hiszen – hogy ismét Veres Pétert idézzem – minden nemzet parasztságában fejlődik, és egyéb osztályaiban pusztul.

A mezőgazdaság

kollektivizálása ugyanakkor egy akkor még fényesen ragyogó kultúra likvidálását is jelentette.

10

Idézi: Czakó Gábor http://www.czakogabor.hu/index.php?page=olvas&bovebben=true&id=5&cikkid=286 11

Kodály Zoltán – Vargyas Lajos (1952) A magyar népzene. Bp. 67. o.

12

Másik két fontos eleme a népdalnak a szelekció és a folyamatosság. (IFMC konferencia, Sao Paolo, 1954) in: www.feheraniko.hu 13

Veres Péter: Paraszt sors – magyar sors. Bp. 1942. 8

Létezhet-e úgy egy tudomány, hogy megszűnik a tárgya? Az ethnográfiának ugyanis az a fajtája, amely a magyar paraszti kultúrát kutatja – nemzeti tudománnyá, a hungarológia részévé válva - mára abba a stádiumba került, hogy nem leli a paraszti műveltség olyan attributumait, amelyeket alig egy-két emberöltővel ezelőtt még kutathatott. Magának a parasztságnak a megszüntetése a mezőgazdaság szocialista átszervezésével olyan lett, hogy a helyét betöltő falusi lakosság nem tekinthető annak. (Megnevezésükre Márkus István már 1973-ban használta az utóparaszt fogalmat.14) Ha feltámadnának a klasszikus magyar néprajz tudósai (Viski Károly, Gönczi Ferenc, Vikár Béla, Győrffy István, Solymossy Sándor, Sebestyén Gyula, Kodály Zoltán), azt mondanák: itt már nincs kutatni való. Tudomány viszont van, s kutató is bőven. A változást jelzi, hogy a mai kutatók már nem népdalokat gyűjtenek, hanem azt mérik fel, mit énekel a falusi nép15, s ebben már benne van a magyarnótától a kuplén át a slágerig minden. Nem a hagyományos szokásokat jegyzik le, hanem az érettségi vagy az évfordulós családi vacsorákat, a szabadidő eltöltésének módjait, a kirándulásokat. Előtérbe kerülnek a félnépi versszerzemények, a népi írásbeliség termékei, a falvédő szövegek, s a konyha városi hatásai. Lassan népköltészetté válik a városi folklór, néphit lesz az ezotéria, s ezek válnak a kutatások tárgyává16. Tehát a népdal (is) meghalt – mondhatjuk. Dobszay László szerint: Azt, hogy a népzene ma halott, úgy is lehet mondani, hogy belépett a történelembe17. Valóban így van, legnagyobb kutatóink véleménye szerint sem lehet ma már új anyagot gyűjteni, legfeljebb variánsra találhat az ember. Emlékgyűjtésnek nevezik a kutatók ezt a munkát18. Nem ritka, hogy a kezdő kérdés is ez: emlékszik-e arra, mit énekelt/csinált/mondott a nagyanyja? Persze, a média hatása itt is igen erős, gyakran nem stílushű, hanem manipulált anyag akad ma a kutató horgára.

14

Márkus István: Kifelé a feudalizmusból. 1971.Bp. Szépirodalmi Könyvkiadó

15

Kodály Zoltán – Vargyas Lajos (1952) A magyar népzene. Bp.

16

Szacsvay Éva - Tari János: "Fába szorult lélek" c. filmje jó példa erre. Asztaltáncoltatást mutat be városi környezetben. 17

Fehér Anikó: Muzsika a katedrán. Beszélgetés Dobszay Lászlóval. LFZE 2011.52. o.

18

Először Bartók írta ezt le. 9

Ám a népdal ebben az állapotában is hatásos, használható és éltethető. Éppen ez a dolga a 21. szd. előadóművészeinek, kutatóinak, tanárainak, hogy a benne rejlő értékhalmazzal jól sáfárkodjanak, terjedését segítsék, belső értékeit mind jobban kifejtsék. Mindeközben nem szabad megfeledkezni arról, hogy végső soron művészeti alkotásról van szó, tehát a katarzis létrejöjjön. A közvélemény szemében sokáig úgy tűnt, hogy a néprajzi kutatás öncélú tevékenykedés. Megszállottak, különcök mániája, magánügye. A tárgyat megszerezni, a hagyományt leírni, lerajzolni, lefényképezni, esetleg filmre, magnószalagra rögzíteni, aztán mindezt a múzeum raktárába, adattárába helyezni, s ezzel kész a néprajzos munkája. (Múzeumi magyarság – mondta Ortutay.) Lehet a rögzített anyagból persze tetszetős publikációkat írni a szakmabeliek számára, látványos kiállításokat rendezni a nagyközönségnek. („Ó, milyen cuki!” – halljuk a legfrissebb Fölszállott a páva! adásában a Duna Televízióban…) Szinte minden tudományos kutatás során megtörténik az, hogy a kutató egyre jobban megismervén kutatása tárgyát, azt megszereti, valósággal azonosul vele. A néprajzzal való foglalkozás ezért alapiskolája a nép- és hazaszeretnek. De vajon a személyiségfejlesztésen kívül van-e valami gyakorlati haszna a néprajzi ismereteknek? Az így szerzett ismeretek a szakembereken kívül az átlagembereknél nem a szakmai, hanem az „ünnepi” vagy gyakran a „fölösleges” tudás szektorába kerülnek. (A kutató talán le tudja rajzolni a kunkötést, de soha életében még vele lovat nem kötött a jászolkarikához – mert nem is volt rá szüksége. Elmondhatja a gabona nyomtatásának teljes folyamatát, de hol és miért kellene ezt neki meg is csinálnia.) A tudománynak a maga „belterjességéből” előbb-utóbb ki kellett törnie. Látható, hogy mára a néprajzi gyűjtésekben fölhalmozott óriási tömegű anyag már nem csak a társtudományokban és a művészetekben kerül fölhasználásra és termékenyíti meg azokat, hanem lassan a mindennapi tudásba és gyakorlatba is kezd beépülni. A népi gyógyászat néhány módszere és gyógynövénye helyet kap a divatos természetgyógyászatban. A paraszti házépítés fortélyait már figyelembe veszik és

10

alkalmazzák építészeink is. A fajszi19 halászegyesület például hungarikummá szeretné minősíteni a kisszerszámos dunai halászatot, s ezért egy olyan „élő múzeumot” hoznának létre, ahol az érdeklődő maga is részt vehetne a háló vagy a csónak készítésében, a halászatban vagy a hal feldolgozásában. Hasonló szerepet játszanak a múzeumfaluk is. Van ebben idegenforgalmi és örökségvédelmi feladat is. A díszítőművészet motívumkincsét, technikáit és eszközeit a faragástól a szövésig az iparművészek és népi iparművészek naponta használják. A folklorizmus elárad a helyi rendezvényeken, fesztiválokon, s az idegenforgalom csábító cégtáblájává válik. A táncház-mozgalom, a népdalkörök szervezett működése, a már említett Fölszállott a páva! című televíziós műsorok mind-mind az elődök néprajzi gyűjtésein alapulnak. Épp ezért üdvözlendő a néprajzi múzeológiának az a törekvése, hogy a néprajzi tárgyi anyagot és előállítási ismereteket ne csak leírja, kiállítsa, hanem igyekezzék azt múzeumi foglalkozásokon, múzeumpedagógusok irányításával elsajátíttatni. (Az ismeret rögzítésének leghatékonyabb módja az, ha tevékenységre bírjuk a közönséget.) Hiszen nagyobb élmény részt venni egy kiszehajtásban, mint passzív nézőjének lenni. Izgalmasabb a gyerek számára, ha megtanulja, hogy maga is készíthet olyan játékszereket, amelyekkel aztán játszhat is. Az önkéntes gyűjtőmozgalom ma már ebbe az irányba mozdul. Az elmélettől a gyakorlat felé. Ha a ma embere a megváltozott körülmények miatt már nem kapja meg a családban azokat az egyszerű ismereteket és élményeket, amelyekben a parasztgyerek még részesült, legalább múzeumi foglalkozásokon, táborokban jusson hozzá, hogy gazdagabb legyen az élete. Így könnyebben lép ki a csupán fogyasztói gondolkodásmódból. Lehet, hogy a mai gyűjtőtalálkozókon nem egy-egy népmese vagy néphit gyűjtés áll az előadások középpontjában, hanem annak az ismertetése, hogy miként szervezi a népi faragóművész azt az ifjúsági tábort, ahol a fafaragás mesterségére oktatja a számítógépbe belefáradt fiatalokat.

19

Bács-Kiskun megye 11

A görög-római kultúra a múlté. A vele foglalkozó klasszika-filológia azonban örökké élni fog. A magyar parasztvilág is visszavonhatatlanul elmúlt. A magyar népi műveltség viszont nemzeti kultúránk alapjaiba épül be, az értelmiség lesz az őrzője ahogyan azt Kodály vagy Németh László megálmodta - s ebben a folyamatban a néprajzos, de más kultúráért felelős szakembereknek meghatározó szerepük van és lesz. Erősíteni kellene a kapcsolatokat! A néprajzkutatás pedig egyre inkább eltér a gyűjtéstől, egyre inkább a néprajzi ismereteknek a gyakorlatba való visszaültetése irányába mozdul el. Ennek célja is többrétegű: valós haszonnal kecsegtet (pl. kiskertművelés), szabadidő tevékeny eltöltésére sarkall (néptánc alkalmak, népdalkör), olcsó, jól használható tárgyak alkotására buzdít (kismesterségek), a nevelés eszköze, ország image-unk segítője és sorolhatnánk. Bőgatyát, kézzel szőtt mellényt, kivarrott pruszlikot sem hordunk ma már rendeltetésszerűen. De ünnepi ruházatunkat díszítheti egy-egy népi motívum, hagyományos technikával

készült

elem.

Ugyanígy

mindennapi eszközeinket,

edényeinket, lakásunk falát is szebbé teheti egynémely népművészeti gondolatból eredő díszítés. Jó példa a Gombold újra! mozgalom/verseny, amely fiatal textil- és divattervezőknek nyújt lehetőséget a bemutatkozásra. Pályázat, melyet zsűrizés, értékelés és bemutató követ. Cél: népművészeti elemek használata a mai textilművészetben. Számos fiatal tette le jövője alapjait ezen esemény keretében. Kár, hogy az utóbbi évek eseményei már más irányba, inkább a marketing, brand-építés felé haladnak a hagyomány megújítás helyett. A Páva védjegy20 megjelenése is a remek, hagyomány megtartó kezdeményezések közé tartozik. A népművészet a néphagyomány része. Gyakran hallunk hagyományőrzésről és hagyományápolásról. A kettőt élesen el is különítik: őrző az az ember, aki még természetes közegében kapta a néphagyományt (egyre kevesebben vannak), ápoló az, aki semmit sem hozzátéve, eredeti formájában gyakorolja, mutatja be azt.

20

http://www.pavavedjegy.hu/ 12

Jegyezzük meg: a néphagyomány sem nem rab, sem nem beteg, így őrzésre és ápolásra sincsen szüksége. Valamint: nem a múltba akarunk visszamenni, hanem a múlt értékeit megismervén, azokat használva, azokkal élve szeretnénk a jelenünket bearanyozni, jövőnket biztosítani.

13

Tartalom: Bevezetés 1. Fogalmak: 1.1. folklór 1.1.1. népművészet 1.1.1.1. nép 1.1.1.2. művészet 1.2. hagyomány 1.3. érték 1.4. megőrzés 1.5. továbbadás 1.6. folklorizáció 1.7. folklorizmus 2. A népművészet ill. népművészeti eljárások, gyakorlatok szakterületei a magyar néphagyományban Anyanyelvek: 2.1. beszélt 2.2. zenei 2.3. táncos-mozgásos 2.4. tárgyi 3. A népművészet megjelenése/helye/szerepe a gyakorlatban – jelen helyzet 3.1. oktatás 3.1.1. beszélt anyanyelv 3.1.2. zenei

14

3.1.3 táncos-mozgásos 3.1.4. tárgyi 3.2. művészet 3.2.1. beszélt nyelv 3.2.2. zenei nyelv 3.2.3. táncos-mozgásos nyelv 3.2.4. tárgyi 3.3. kereskedelem 3.4. szabadidős tevékenység 3.5. túrizmus, utazás 3.6. művészetterápia 3.7. média 3.7.1. folyóiratok, kiadványok 3.7.2. elektronikus 3.7.3. online 3.8. szakmai és népszerűsítő események 3.9. Intézményes háttér (táblázatok) 3.9.1. Állami intézmények, amelyek a népművészet továbbvitelét segítik, ld. táblázat 3.9.2.Civil szervezetek, amelyek a népművészet továbbvitelét segítik, ld. táblázat 4. Stratégia – terv a jövőre 4.1. az átadás gyakorlata megváltozott 4.1.1. élő átadás 4.1.2. passzív átadás 4.1.3. gyönyörködtető, szemet felnyitó átadás 15

4.2. új gyakorlatok 4.3. betörés az iparba 4.4. közoktatás 4.4.1. napi aktualitás: mindennapos éneklés, mesélés 4.4.2. alkalmazott népművészet az oktatásban 4.5. szakmát adó átörökítés 4.6. hobby-szintű átadás 4.7. számítástechnika alkalmazása 4.8. megjelenítés a médiában 4.9. filmkészítés 5. Összefoglalás: a múlt és a jövő ölelkezik

16

1. Fogalmak Lássuk azokat a fogalmakat, melyek szükségesek a dolgozat megértéséhez. A néprajztudomány része a folklorisztika, mely nálunk különleges jelentéssel bír. 1.1. Folklór Kollektív esztétikai tudatforma Területei: a. a mindennapi élet folklórja (a szokások legtágabban értelmezett területe) b. a művészeti műfajok (népköltészet, díszítőművészet, tánc) – a valóság és az elképzelt világ tükrözésének esztétikai módszerei (a mi szóhasználatunkkal: népművészet) c. ideológiai állásfoglalások (hiedelmek, vallási képzetek és rendszerek, értékítéletek) Folklorisztika (Magyarországon): A folklór tudományos tanulmányozása különböző területeken egymással is összefüggésben alakult ki, a népköltészet, a népzene és a népi tánc kutatása egyfelől igen szoros egységet alkot, másrészt a művésziségükben felfogott népköltészet, népzene, néptánc, népművészet kutatása is elválaszthatatlan egymástól. A népszokások kutatása összefügg a zene és a szövegek vizsgálatával, másrészt pedig a néphit (népi hitvilág) kutatásával, ami ismét közel áll néhány népköltési műfaj (hősepika, monda, hiedelemtörténet) vizsgálatának eredményeihez. Mindazonáltal a szoros értelemben vett folklorisztika szűkebb, hiszen a folklór különböző jelenségeinek egyidejű vagy egyszempontú vizsgálatára kevés kutató képes, és a tudományos iskoláknak is ritkán terjed ki egységesen a figyelme.21 1.1.1. Népművészet: A folklór szakterülete. …Tágabb értelemben valamennyi népművészeti ágazat (népköltészet, népzene, népi tánc, díszítőművészet, népviselet) elnevezése. Szűkebb értelemben tárgyak művészi megformálása… a népművészet igen sokrétű emlékanyagának áttekintésére legcélszerűbb az anyagok és technikák szerinti 21

Magyar Néprajzi Lexikon szócikke 17

rendszerezés, vagyis: a népi építkezés, bútorkészítés, a faragás, kerámia, szőttes, hímzés, népviselet és a kisebb csoportok: a csipke, csontmunka, pingálás, szarumunka, kőfaragás. Egyes technikák szorosan a készítők bizonyos csoportjaihoz kapcsolódnak és szerintük különíthetők el: szűcshímzés, szűrhímzés, pásztorművészet.22 A népművészet a folklorisztika szakterülete. Gőrffy István 1939-ben fogalmazta meg szellemi végrendeletét23, amely 1942ben jelent meg A néphagyomány és a nemzeti művelődés címmel. Napjainkban, főként a migráció következtében, a megváltozott társadalmi-politikai viszonyok között nagyon időszerűnek, és mintaadónak tekinthető koncepciója. Magyarország ma nem rendelkezik már azzal a társadalmi osztállyal, a parasztsággal, amely évszázadok alatt létrehozta a népi kultúráját, ezen belül népművészetét, amely karakterisztikusan jellemzett bennünket. (A fejsze a gyökerekre vettetett.) Győrffy már akkor figyelmeztetett bennünket, hogy ha meg akarunk maradni – már pedig minden teremtett lény legfőbb törekvése ez – a népi kultúrára kell alapozni társadalmunkat. Lehetne másra is? Valószínűleg. A gazdasági élet, az ipari termelés fejlesztése, a piac kiterjesztése, a szociális jólét megteremtése, az oktatás, az egészségügy talpra állítása a másik alternatíva. A mai – egy írónk szerint - „gazdságkor”-nak24 nevezett világ ezt sugalmazza. Mindez rendkívül szükséges, de ha a magyar szellemi-ideológiai háttér nincs meg mögötte, akkor egy színtelen, önazonosság-tudat nélküli, jellegtelen ország jön létre, amely gyorsan beteljesíti Ady jóslatát. Győrffy idézett munkájában számba vette azokat az intézményeket, gazdasági, társadalmi területeket, amelyek a népművészet területén tehetnek valamit. Nem marad

22

MNL

23

http://mek.oszk.hu/13100/13115/13115.pdf Győrffy István: A néphagyomány és a nemzeti művelődés. Egyetemi Néprajzi Intézet, Bp., 1939 24

Czakó Gábor 18

ki e területekről a háziipar. Ezek mellett feladatokat oszt ki az értelmiség-képzés, az iskolák számára is. Hangsúlyozta, hogy a külsőségekben megnyilvánuló, felszínes „magyarkodás”, nem azonos nemzeti identitásunk megvédésével. Kijelenti, hogy a magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése. (Ezt így is megfogalmazhatjuk: magyar az, aki ismeri a magyar jelképrendszer, elfogadja azt, s naponta él vele.) Tanácsa ma is időszerű: a középosztálynak meg kell újulnia, meg kell erősödnie, sőt lelkileg is néppé kell lennie, ha magyar akar maradni. Kodály szerint ugyanez: A magyar népdal az egész magyar lélek tükre, a magyar nyelvvel egyidős; a magyarság történelme során kialakult és az évszázados

-

évezredes

-

használatban

csiszolódott

népzenei

hagyomány

anyanyelvünkhöz hasonló érték. Benne mindannyian magunkra ismerhetünk, belőle mások is megismerhetnek bennünket. A népművészet szó két tagját értelmezzük először külön-külön. 1.1.1.1. Nép A nép nálunk, Magyarországon jószerivel a parasztsággal azonosítható néprajzi értelemben. Nemcsak a tudomány, de a napi gyakorlat is elfogadta ezt a gondolkodásmódot: a népi kultúra a faluhoz, így annak elsődleges lakóihoz, a magyar parasztokhoz kötődik. A továbbiakban a magyar népi kultúrát e tekintetben vizsgálom. A magyarság fogalomkörébe a magyar ajkú népességet számítom, így a határon túli magyar közösségek kultúrája is vizsgálatom tárgya. De vizsgálatunk tárgyához tartozik a velünk élő kisebbségek művészete és gyakorlatai is, hisz a kölcsönhatás nagyon gyakran szembetűnő, remek kapcsolódások, egymásra hatások vannak, amelyek gyakran kulturális kölcsönhatásokat is eredményeztek. A koncepció hatásterülete azonban nemcsak az ún. magyar nyelvterület (mai Magyarország és a körülöttünk élő magyarság az elszakított területeken) hanem a világszerte diaszpórában élő magyarság, a kivándoroltak, messzi kontinenseken magukat magyarnak valló, magyar ősökkel rendelkező, itthon vagy akár ott született

19

emberek is. Mindez állampolgárságtól független. (Az ő segítésük különösen fontos feladat!) 1.1.1.2. Művészet A művészet olyan alkotó tevékenység, melynek célja katarzis kiváltása. A népművészet célja sem más, de erősebben tapad hozzá a gyakorlati cél, a tartósság, a praktikum keresése. Kevésbé jellemzi a pusztán önmagáért való lét, az öncélúság. Művészi, katarzist kiváltó elemeket tartalmaznak gyakran a pusztán praktikus céllal készült népművészeti tárgyak, hiszen kimunkálásuk mívesen, szépen történt. A ma „művészinek” nevezhető elem gyakran valóban a praktikum része (furulya, pásztorbot faragott díszítése a szépség mellett a csúszásgátlás funkcióját is betölti). Egyes vidékek speciális ruházata és néptánc motívumai erősen hatnak egymásra. Erős forgást rövid, sok alsószoknyás viseletben nem lehet megoldani, stb. 1.2. Hagyomány A népművészet része hagyományunknak. A hagyományt több szemszögből is vizsgálhatjuk és magyarázhatjuk. Vizsgálhatjuk a következő disciplinák szemszögéből: a. Néprajz: itt a legerősebb a jelenléte, a néprajz legfontosabb feladata a hagyomány vizsgálata. A hagyomány itt jelenség, módszer, gyakorlat. b. Pedagógia: átadás, tanítás, ennek gyakorlata, módszertana is a hagyomány része. c. Pszichológia: vigyázás a múltra, az eltűnni készülő értékek megmentése lelki örömöt okozhat, a hagyomány valamilyen formájú használata a pszichoterápia (művészetterápia) része lehet. d. Gazdaságtan: piaci tényező a hagyományos kultúra értékeinek virágoztatása. Gyakorlatok, módszerek, események, oktatói hálózatok, kész termékek terjesztése, árusítása. Mindez a valós gazdasági haszon mellett tanító funkciót is tartalmaz, amennyiben némi magyarázat is társul az eladandó termékhez.

20

e. Szociológia: identitásmegtartó erő, kapocs a múlthoz. Fejleszti a magyarsághoz való viszonyt, annak megélését, adott esetben újrateremtését. f. Művészetelmélet: a hagyomány művészi értéket képviselő részei komoly kutatások tárgyát képezik. A népzenetudomány, a koreológia, irodalomtörténet, az iparművészet- műelemzés mind innen merít. A hagyomány fogalma: Bármely társadalomra áll az, hogy folytonosságának és fönnmaradásának előföltétele a kulturális örökség nemzedékről nemzedékre történő átadása. Hagyományozódnak, először is, az anyagi kultúra elemei: a javak, eszközök, berendezések, épületek, természeti erőforrások. Hagyományozódnak, másodszor, a szokások, cselekvés- és eljárásmódok, hagyományozódik a társadalmi gyakorlat. A gyakorlat átadása részben közvetlenül, példa és utánzás útján zajlik, másrészt nyelvi közvetítéssel. A nyelvben rögzült tudás átadása alkotja a kultúra átörökítésének harmadik vonulatát.25 A hagyomány az a része a kultúrának, amit érdemes továbbadni, mert ez biztosítja a kulturális folyamatosságot, a nemzet túlélését. Ez vonatkozik az ünnepekre, a szokásokra, az ételeinkre, a közmondásokra, a családi történetekre, a nyelvi fordulatokra, mindenre. Különösen itt, Európában lenne erre nagy szükség, hiszen egyre nagyobb ütemben özönlenek be földrészünkre a más kultúrájú, a mienktől nagyon eltérő, de jóval erősebb vallási és más hagyományokkal bíró bevándorlók… Van… a kultúrának egy olyan része is, ami az egész közösséghez, nemzetséghez, nemzethez szól. Ez pedig a hagyomány, aminek a művelésébe mindenki bele tud kapcsolódni, aki akar. Tudunk egy szinten táncolni, tudunk egy szinten énekelni, a nyelvet állandóan használjuk, és minél többször használjuk a szokásainkat, azok annál fényesebben ragyognak. A hagyomány, attól, hogy mindenki vehet belőle, egyre erősödik, és ez erősíti az egyént, ezáltal a közösséget is. Éppen ez a lényege a

25

Nyíri Kristóf A hagyomány filozófiája c. kötetéből, Budapest: T-Twins - Lukács Archívum, 1994. http://www.hunfi.hu/nyiri/hgyszo.htm 21

hagyományalapú kultúrának és ezért tartom azt a jövő társadalma egyik építőkövének!26

A hagyományőrzés annak ellenére, hogy ma sokan az egyfajta progresszív fejlődőképességként értelmezett modernitással állítják szembe, nem egyenlő a konzervativizmussal. A tradíció éltetését bonyolult folyamatként kell értelmeznünk, melyben egy életforma fenntartásához szükséges társadalmi mechanizmusok, vagy éppen az adott életformában kialakult érzésvilág kifejezőeszközeinek (itt elsősorban a népművészet körében számon tartott jelenségekre gondolok) átörökítése dominál. Ebben a folyamatban viszont – mivel a folklorisztika a hagyományőrzés fogalma alatt általában a szájhagyomány által történő átadást/átvételt érti – nincsenek pontos és változatlan, receptszerűen követhető előírások. Ez azt jelenti, hogy a kulturális javak (tehát az „anyag”) átörökítésénél a folyamat szereplői csakis a saját legjobb tudásukra, emlékezetükre hagyatkozhatnak. Ebből kifolyólag a hagyományőrzést általában a tudatos változtatás igénye nélkül végrehajtott átörökítés folyamataként jellemezhetjük.27

A népek emlékezete a hagyomány. A hagyomány: egy nemzet válasza életkörülményeire, a nemzet igazi személyisége, mellyel az időben önmagához és feladataihoz hű maradhat…28

Hagyomány: a közösségi magatartásformák és objektivációk nem örökletes programja, a kultúra invariáns-rendszere, a kultúra grammatikája. A hagyomány jelenléte emberi közösségek létének feltétele; az élők világában egyedül emberi közösségek sajátja, amennyiben ezek élettevékenységét a genetikai kódokban rögzített programokon túl 26

Hoppál Mihály: Védjük hagyományainkat. Hoppál Mihály néprajztudóssal beszélget Mezei Károly. Kairosz kiadó 2011 116-117. o. 27

Agócs Gergely: A társadalmi dimenziók és a hagyomány megkerülhetetlensége. Folkinfo é. n.

28

Németh László: A minőség forradalma. 22

olyan szimbolizált jelrendszerek irányítják (pl. a nyelv), amelyek a megtanuláselsajátítás folyamatában válnak a különféle típusú (szociális, etnikus) közösségek tagjainak birtokává, szervezik ezek viselkedését (társadalmi szokás). A hagyomány nem egyéb tehát, mint e szimbolizált jelrendszerek összessége.29

A hagyomány a múlt továbbvitele. A múltban kialakult, megtapasztalt, alakított és jónak vagy hasznosnak ítélt gyakorlatok fenntartása. A hagyomány alapja, vagyis az, aminek fenntartását célozza, múlékony dolog, könnyen áldozatává válik a komfortnak, a fejlődés adta egyszerűsödésnek. A hagyomány, mint funkció igyekszik ezt az alapot, ami tudásból, gyakorlatból, szokásokból, alkotásokból egyszóval egy kultúra kellékeiből, értékeiből áll, megőrizni, megtartani. A működtető erő a továbbadás. A hagyomány tapasztalat és tudás, mely évszázadok alatt csiszolódott, megtartva eredeti célját, gyakran kellékeit, ám továbbvitele, újragondolása, más közegbe való helyezése alatt új gyakorlatok, új célok is társulhatnak hozzá. A hagyomány megtartása látszólag nem korszerű folyamat, egyfajta visszarendeződést kívánó, múltba tekintő, a fejlődést gyakran visszautasító magatartásforma. Könnyű feladni a hagyományt, hisz a modern világ egyszerűbb, gyakran olcsóbb, könnyebb megoldásokat kínál. Ám maga a hagyományos gyakorlat is folyamatos megújuláson, fejlődésen megy keresztül, így mesterséges életben tartása, azaz a napjainkban történő használata sem kell, hogy ősi, mindenben pontosan az eredetinek megfelelő legyen.

Miért van szükség erre? Miért szeretnénk bátorítani, biztatni mindenkit, hogy hagyománnyal éljen, tradíciókat tartson meg?

29

Magyar Néprajzi Lexikon: Hagyomány 23

A világ folyása ellen nem lehet és nem is kell semmit sem tenni. Míg dédanyáink a népdalt önmaguknak, a maguk módján, egyszerű, istenadta hangon énekelték, anyáiktól tanulták, ma ezt a „tudományt” egyetemen tanítják. A „kézről kézre” adott kézműves tudás (hímzés, varrás, kerámia, szövés, stb.) ma kívülálló közvetítőkön keresztül örökítődik leggyakrabban, ráadásul nem is feltétlenül öncélúan, azaz nem az örökítésért magáért. Micsoda különbség! Nem beszélve a feldolgozások sokszínűségéről, a felfogások kavalkádjáról. Azt gondolom, ezt a folyamatot nem lehet, de nem is kell megállítani. Őseink fateknőben mostak, ma gombnyomásra, szinte emberi erőfeszítés nélkül zajlik ugyanez a munka. Nem sírom vissza én sem azokat az időket, de nem árt, ha a fiatalok látnak egy-egy fateknőt, szépen faragott mosófát és jó, ha hallanak a régi idők mindennapjairól és ünnepeiről. Nem hiszem, hogy baj, ha némi egészséges nosztalgia él bennünk az iránt a világ iránt, ahol csakis a most, az aznap megélése számított és csak az létezett, amit ki-ki megvalósított. Amikor a dal csak szájból, élőben szólt, nem gombnyomásra vagy kattintásra. Amikor a gyermek valóban édes szülejétől tanulta a művészetet – miközben fogalma sem volt arról, hogy az tényleg művészet.

Érdemes elgondolkodni azonban egy érdekes, manapság egyre gyakrabban előkerülő gondolatkörön, elképzelésen a parasztság hagyomány ápolásával kapcsolatban. A parasztember követte a fejlődést, ha jobb, egyszerűbb lehetőséget látott, modernebb eszközzel találkozott, hajlamos volt azt alkalmazni. Így volt ez pl. a hangszerek használatánál. …bármilyen furcsán hangzik, a népi kultúrában nem volt hagyományőrzés, mert az sokkal inkább a városi ember reakciója az elveszni látszó értékek megőrzésére. Ha egy pásztorgyerek hozzájutott egy klarinéthoz, akkor a nagypapa dudáját bedobta az ágy alá, mert a népi környezetbe a gyári hangszer volt a „menő”. Ebben ugyanis nem különböznek a hagyományos kultúrákban élők a városi emberektől, mert ha valaki vehet egy Mercedest, nem fog csak azért Trabanttal járni,

24

mert a nagyapja is Trabanttal járt. A népdalok nagyon lassan változnak, a tánczenék könnyebben, a hangszerek viszont egészen gyorsan le tudnak cserélődni.30 Ugyanígy működött és működik a gyakorlatok, a megmunkálási módok, a módszertan hagyományozódása avagy újra való cseréje. Szép példa erre a jobbágytelki szalmafonás. Ma még össze-összejönnek a falu lakói egy-egy alkalomra és él még a hagyományos kalapkészítés, de már műanyag zsákban tartják a hozzávalókat, mert az jobban véd a kártevőktől. Műanyag lapra tekerik fel gyakran a kész szalmafonatot, mert az erősebb, jobban megtartja a készterméket. Tehát a parasztember csak úgy, önmagáért nem őrzi a hagyományt, ha jobbat lát, ha olyan módszert talál, ami megkönnyíti az életét, a munkáját, akkor vált. Valószínűleg nekünk is ezt kell tennünk. Úgy vélem, bátran kell használnunk a modern kor adta lehetőségeket, ha azok segítik a munkát, javítják, jobbítják a régi alkotások elkészítésének, terjesztésének útját. Nem bűn, ha a telefonjáról hallgatja – akár valami más tevékenység közben – az ember a muzsikát, amit meg szeretne tanulni. Nem baj, ha a netre feltöltött film alapján tanulja meg pl. a kosárkötést vagy a táncot. A nemezelés fárasztó, sok időt rabló munkafolyamatait is meg lehet már rövidíteni különböző kézi vagy elektromos hajtású gépekkel. A terméken ez nem látszik, jó esetben. Az sem baj, ha bevallva vagy bevallatlanul azért megyünk el egy táncházba, hogy a testi kondíciónkat karban tartsuk, javítsuk. Biztosan ragad ott más is az emberre! Persze, jó, ha az alap, amiről tanulunk, amit használunk hiteles és tiszta. De tudomásul kell venni az új lehetőségeket, módszereket és alkalmakat, élni kell velük. A néphagyományt a parasztság kultúrájaként definiáltuk feljebb. A parasztság mint társadalmi kategória ma gyakorlatilag nem létezik. Vannak olyan emberek, akik ehhez hasonló életvitelt folytatnak, de ma már ez nem nevezhető valódi paraszti

30

Brauer Benke József in: http://index.hu/kultur/zene/2015/11/17/melyik_a_legosibb_magyar_hangszer_cimbalom_citera_duda _szarukurt_tilinka_keregkurt/ 25

életformának, hisz sokmindenben eltér attól. Az önellátás pl. nagyon nehezen valósítható meg ma. Hagyományos paraszti gazdálkodásról a magyar nyelvterületen kb. az 1960-as évekig beszélhettünk. A téeszesítés, a kisgazdaságok eltörlése után ez az életforma gyakorlatilag megszűnt. 1.3. Érték Az értéket nem csak a különböző embertudományok, hanem ugyanazon embertudományok képviselői is különbözőképpen határozzák meg, legalább annyiféleképpen, mint a kultúrát vagy a vallást. Az érték-fogalommal valamit kezdeni tudó és akaró biológusok egy része azt tartja értéknek, ami hozzásegíti az élő rendszert önmaga fenntartásában. Mármint miszerintünk, emberek szerint.31 A dolgozat tárgyát képező gyakorlat, a hagyomány megőrzése és továbbadása értékek közvetítése. A hagyományos kultúra termékei és kellékei ugyanis komoly értéket képviselnek. Az UNESCO a Világ Kulturális és Természeti Örökségének védelméről 1972-ben elfogadott konvencióját az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (az UNESCO) 17. Ülésszakán, párizsi konferenciáján fogadta el. A 38. cikkelyből álló egyezmény részletezi a kulturális és természeti örökség fogalmát: …az emberi munka, a természet és az ember kapcsolat(a), a régészeti lelőhelyeket őrző helyek, ha egyetemes értéket képviselnek történeti, esztétikai, etnológiai vagy antropológiai szempontból… A nemzeti örökségeknél fontosabbnak tűnik számunkra az orális és az immateriális javak védelmének kérdése. Az UNESCO 1972, évi konvenciója – mint előbb már láttuk – csupán az etnológia és az antropológia érintettségét említette, de nem vette fel védencei közé az angolul “intangible heritage32”-nek, a nem megfoghatónak, hanem eszmei vagyonnak, szellemi kincsnek,

31

Kamarás István: Érték, értékelés és értékrend. én. http://www.metaelmelet.hu/pdfek/tanulmanyok/ertek_ertekeles.pdf 32

megfoghatatlan hagyomány 26

örökségnek tekinthető néphagyományt. Már a 7o-es években erősödött a nemzetközi felismerés, hogy a kulturális azonosságtudat vitális faktoráról, az alkotóképesség előmozdítójáról, a kulturális sokszínűség értékéről van szó. Napjaink globalizációs folyamatával a kulturális örökség igen sok formáját veszélyezteti az eltűnés, a kulturális szabványosítás, fegyveres konfliktusok, a túrizmus, az iparosítás, a vidék exodusa (pl. falurombolás), migrációk és a természeti környezet leromlása.33 Érték tehát ami maradandó, ami generációk haladtával is szépnek és jónak mondható. 1.4. Megőrzés A tárgyak megőrzése egyszerűbb. Komoly technológiával még a jellegénél fogva romlékony anyagok (csuhé, élelmiszer, viasz, stb.) is maradandóvá tehetőek. Vannak olyan tárgyak, melyek valós használatban állnak, azok megőrzése, konzerválása nem is fontos. (Ruha, táska, gyertya, mézeskalács, stb.) A népművészet legtöbb használt anyaga azonban eredendően masszív, időtálló, mert ez volt hasznos, ezt követelte meg a gyakorlat. Nehezebb a helyzet a korábban „intangible” hagyománynak nevezett értékek megőrzésénél. A szájról szájra való, vagy ma inkább rögzítés nélkül terjedőnek nevezett átadás önmagában hordozza a változtatást, a formálódást – és valljuk be, az egyszerűsödést, a romlást is. Mindehhez a praktikumhoz való közelítés (a legkevesebb, legkönnyebb munkával a legtöbb haszon elérése) is hozzájárul. Így láthatunk ma már géppel szőtt anyagokat, gyors érlelésű sonkát, manufaktúrában, futószalagon készülő hangszereket. Ezek alakja, funkciója azonos az eredetiével, ám attól mégis lényegesen eltérnek. Mi hiányzik belőlük? Talán nem eretnekség, ha a kézi munkát, az egyediséget a lélekkel azonosítom. A személyes törődés, az odaszánás hiányzik a géppel készült termékekből. Amíg a parasztasszony hímzése milliméterről milliméterre haladva, minden mozdulatot valóban átélve, megélve készül, a gép „magától” halad, míg kezelője másra gondol,

33

Paládi Kovács Attila: A nemzeti kulturális örökség fogalma, tárgya örökség, hagyomány, néprajz 27

vagy ott sincs. A lélek, a jelenlét az, ami különlegességet ad a kézműves, eredeti készítési technikának. Fontos, hogy a valódi értékeket őrizzük meg. Ehhez jó szem, pontos kiválasztás kell. Nem kell mindent, ami falusi, ami magyar, ami paraszti felhasználni, csak akkor, ha az valóban értéket képvisel. (Más a monografikus gondolkodású néprajztudomány, ami mindent felgyűjt és leír.) Ezért van szükség képzett, a szakterületén jártas, jó ízlésű szakemberekre: néprajzkutatókra, népzenekutatókra, táncos, kézműves és egyéb tudósokra, művészekre.

1.5. Továbbadás A paraszti hagyományban ennek is megvolt a rendje. Természetes, hogy – főként a megélhetés miatt – apáról fiúra, anyáról leányra szállt a tudás. Mindez az élethez nélkülözhetetlen, praktikus tudásra értelmezendő. A szellemi, ma már népművészetinek nevezett tudás azonban nem feltétlenül egy generációt ívelt át, az átadó igen gyakran a nagyszülő volt. Ő vigyázott otthon a kisgyerekre, ő ért rá, és talán ő emlékezett jobban ezekre a régies dolgokra. (Persze nem feltétlenül csak így ment ez, az anyának, apának is van/volt ebben szerepe.) A szájból hallott énekek, ringatók, altatók, mesék világa a néphagyomány szerves része. Szerencsés az a gyermek, aki kap ebből. Szerencsénkre ma már egyre többfelé figyelnek arra, hogy az édesanyák, ha nem hozták otthonról, időben megtanulják ezeket a technikákat. A több díjjal is jutalmazott ún. Ringató program34 jó példa erre. Fiatal édesanyák viszik ölbéli gyermeküket a programra, és gyermekdalokat, gyermek rengetési-tanítási módszereket, szokásokat tanulnak úgy, hogy azt közösen gyakorolják. Forrai Katalin kezdeményezte ezt az 1950es években, rádióműsorok, kiadványok, személyes csoportvezetések segítségével, ma Gaálné Gróh Ilona vezeti.

34

www.ringato.hu 28

Emellett számos más kezdeményezés van, mely segíti az anyákat ebbéli tevékenységükben. (Kerekítő35, Így tedd rá36, Belibubáló37, Tipegő-Topogó38, Kerekítő Tippentő39, Hangoló40 stb.) Egyre inkább karolják fel ezeket a baba-mama programokat a kulturális intézmények, nyilván potenciális közönségnevelő - közönségszerző funkciót látva bennük. Nagyszerű gyakorlat a táncház program is, melyet az UNESCO beemelt a legjobb gyakorlatok közé.41 Vannak ún. játszóházak42, ahol táncolni, énekelni, játszani, kézműveskedni is lehet. Hagyományos anyagokkal, hagyományos gyakorlatokkal kínálják meg a gyermeket, szabad a választás. Nem hagyhatjuk ki a felsorolásból a különféle egyházi alapon szerveződő ifjúsági mozgalmakat, melyek szintén segítenek a megőrzésben. Ilyenek a Cserkészet43 – ennek is a Regös cserkész44 ága, a Regnum Mariarum45, a Soli Deo Gloria Református Diákmozgalom46 mozgalom, és mások.

35

http://www.kerekito.hu/

36

http://igyteddra.hu/

37

http://www.csodabab.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=5&Itemid=4

38

http://www.csodabab.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=6&Itemid=5

39

http://www.kerekito.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=447%3Abenedekkrisztina&catid=52%3Ahelyszinek&Itemid=1 40

http://paarjulcsa.wix.com/hangolo

41

Az UNESCO által elismert szellemi kulturális örökség megőrzését célzó legjobb gyakorlatok listájára Magyarország A „táncház" módszer, mint a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje című jelölési dokumentációt nyújtotta be, a szellemi kulturális örökség egyezmény kormányközi bizottságának 6. ülése 2011. november 25-én jóváhagyta a jelölést. in: http://www.unesco.hu/kultura/tanchaz-modszer-mint 42

http://jatszohaz.lap.hu/

43

http://www.cserkesz.hu/

44

http://regos.cserkesz.hu/

45

http://www.regnum.hu/

46

http://sdg.org.hu/ 29

A táncházmozgalom mellett a 60-as évek végén, a 70-es évek elején elindult a főként a falusi nép körében népszerű ún. népdalköri vagy pávaköri mozgalom. Ennek összetartója ma a KÓTA47 és a Vass Lajos Szövetség48. Mintegy 1200 számon tartott éneklő csoport van ma a magyar nyelvterületen, elsősorban az anyaországban. A mozgalom a Röpülj páva! televíziós vetélkedő (1969-től) körüli időszakban szökkent szárba, nagy érdeme volt ebben a műsorvezetőnek, Vass Lajos49 zeneszerzőnek. Az eredendően acappella éneklésre szakosodott előadók mellé hamarosan citerások társultak, ez a párosítás jónak bizonyult. Ma igen gyakori a citerazenekar – asszonykórus/vegyeskar felállás. Ezen metódusok, gyakorlatok alkalmazása nem feltétlenül hagyományos módon megy. A hagyomány tudásának gyakorlata módosult, egyfajta újrateremtett hagyomány van kialakulóban. Az első generációs táncházas nemzedék (akik 1972-ben voltak fiatalok) ma bőven nagyszülők. Nomád nemzedéknek50 nevezte őket a koruk. Gyermekeik, ma már lassan unokáik képezik a táncházmozgalom derékhadát. Ezen gyakorlat terjesztése „jól sült el”, megmaradt, jónak mutatkozott, új elemek (flashmobok, utcai táncalkalmak, fesztiválok, találkozók stb.) tárultak hozzá. E nemzedék utódainak kezében van az ún. világzene, azaz a népzene mai kornak megfelelő feldolgozása, társítása más műfaj elemeivel. Nemzetközi téren is komoly sikerek vannak, olyan együttesek ezek, amelyek jószerivel anyanyelvi szinten beszélik a népzenét, ám más műfajokban is jártasak, így a kettő keverése magasszintű és szép. Ilyenek a Buda Folk

47

www.kota.hu

48

http://www.vasslajos-szov.hu/

49

https://hu.wikipedia.org/wiki/Vass_Lajos_(zeneszerz%C5%91)

50

http://www.okotaj.hu/szamok/09/sully02.html 30

Band51, a Góbé52, a Babra53, HolddalaNap54, Cimbaliband55, Dresch Qartett56, Ghymes57, Makám58, de vannak énekesek, aki szintén népzenei alapokon állnak, ám mondanivalójuk kiteljesítéséhez a népzenén túlmutató vagy attól eltérő zenei kíséretet kívánnak. Ily módon a magyarnépzenétől nem szakadnak el, de annak mondanivalójához hozzátesznek, a megszokottól eltérő rétegeire világítanak rá. (Lovász Irén59, Herczku Ágnes60, Palya Bea61) E kitűnő muzsikospk felvételei közül több is a World Music Charts Europe62 nevű világlista első 10 eleme közé került az elmúlt években, vagy rajta van a listán (Söndörgő. Lajkó Félix, Buda Folk Band, Herczku Ági, stb.) Vannak olyan előadók és zenekarok, akik a hagyomány útját követik, igyekszenek mindent a legtökéletesebb mértékben megtanulni és azt adják tovább. Ők eredeti zenefolyamatokat mutatnak meg, természetesen az esetlegességek nélkül, tisztán, pontosan, magasfokú zeneiséggel. (Parapács zenekar63, Muzsikás együttes64, Bekecs együttes65, Tintér Gabriella, Sebestyén Márta66)

51

http://www.budafolkband.hu/

52

http://gobezenekar.hu/#gobe

53

http://www.babraband.com/

54

http://www.viprodukcio.hu/holddalanap-zenekar/

55

http://www.cimbaliband.hu/

56

http://dreschquartet.hu/

57

http://www.ghymes.hu/

58

http://www.makam.hu/2/

59

http://www.lovasziren.hu/

60

http://herczkuagnes.hu/

61

http://www.palyabea.hu/

62

http://www.wmce.de/The-year-2015.html

63

http://parapacs.hu/

64

http://www.muzsikas.hu/

65

http://www.bekecs.com/

66

http://www.sebestyenmarta.hu/ 31

Nehezebb a helyzet a tárgyalkotó művészeti ágaknál. Ezekhez ugyanis speciális eszközök, alapanyagok kellenek, amelyek gyakran igen drágák. A technikán nehéz vagy lehetetlen változtatni, idő- és hely igényes. Nem beszélve arról a tudásról, amit ezek a praktikák igényelnek. Nem könnyű elsajátítani egy-egy mesterség valós fortélyait. Ráadásul a tökéletes hagyománykövetés gyakran nem kifizetődő, vagy rendkívül munkaigényes, adott esetben unalmas a rohanó világunkban. Ezért ebben a szakágban nagyon gyakori a modern technikák alkalmazása, az alapanyagok máshonnan való beszerzése. Ám örömmel tapasztalhatjuk, hogy pontosan a rohanó világban egyre többen fordulnak e technikák felé, mintegy menekülésképpen. Beszprémy Katalin említette azt egy interjúban, hogy egyre több egészen más foglalkozású szakember fordul e népi technikák felé, felüdülést keresve napi rutinja után. 1.6. Folklorizáció …az a folyamat, amelynek során a hivatásos művészet alkotásai a folklóralkotás folyamatának áramába kerülnek, a folklorizmus ellentéte. A hivatásos művészetek kialakulása óta állandó jelenség, kiterjed az esztétikai objektivációk csaknem valamennyi elemére-egységére; mindazonáltal teljes értékű, önálló teremtői aktusnak tekintendő, minthogy a folklór – lévén önérvényű esztétikai objektivációs rendszer – mindenféle átvételt önmagához hasonít, saját törvényei szerint alakít.67 Petőfi versei igen hamar a népművészet folyamatába kerültek, versei dallamot kaptak és a nép tudatában népdalként éltek tovább. (Megy a juhász a szamáron, Juhászlegény stb.) Lassan e kategóriába helyezhetjük Kodály Zoltán, Gryllus Vilmos gyermekdalait, amelyek kitűnő költők (Weöres Sándor, Gazdag Erzsi, Kányádi Sándor) verseire készültek. Sebő Ferenc vers feldolgozásai is ide tartoznak. Ezeknek nagy részéről még a használó sem tudja biztosan, mit is énekel: népdalt vagy műdalt. Nyilván ez a kategória a szegényebb, ritkább az ilyen fajta átmenet. Tárgyalkotó művészeti ágak esetében nehezebb erre példát keresni.

67

MNL 32

1.7. Folklorizmus …a folklórjelenségeknek a hivatásos művészetek részéről történő adaptációja; a folklorizáció korrelatív fogalompárja. Folklór és hivatásos művészetek közt a kölcsönhatás állandó az utóbbiak egész története folyamán, bár jelentősége, intenzitása koronként, alkotókként változó… A folklorizmus nem képezi a folklorisztika vizsgálati tárgyát, bár maga a jelenség fontos forráshoz juttatja a tudományt, amelyet saját feladatai megoldása érdekében nem nélkülözhet.68 Példa erre a világzene jelensége, a népi iparművészetben, zeneművészetben, költészetben a népdal sémáinak átvétele. (Kaláka együttes69, Sebő együttes70, Dinnyés József71 dalai, de ide sorolhatóak Bartók Béla, Kodály Zoltán, Bárdos Lajos népdalszerű dallamai, kórusművei is.) Gyakran halljuk, hogy Kodály és Bartók írták az első világzenei feldolgozásokat. A dolog nem ilyen egyszerű. Kétségtelen, hogy az ő feldolgozásaik a maguk idejében valóban egyfajta új utat jelentettek, műfaji keveredést hoztak. Volt erre példa korábban és nemcsak Magyarországon (Brahms, Mozart, Liszt, Strawinsky, stb.). A 19. szd. utolsó harmada nyitotta meg az utat a folklorizmus felé a zenében. Kodályék azonban nem műfaji keveredést hoztak létre, hanem egyértelműen klasszikus zenei közegbe helyezték a népdalt. „Ruhát adtak rá”72, alkalmassá tették a kor polgári ízlésű hallgatóságának a fogyasztásra. Ma a világzene önálló műfaj, pontos meghatározása nincsen, rossz nyelvek szerint a világzene az a kategória a zeneboltok kínálatában, amit más megnevezett polcra nem lehet helyezni. Robert E. Brown73 adta ezt a nevet a műfajnak a 60-as évek elején, Amerikában. 68

MNL

69

http://www.kalaka.hu/

70

http://www.rejtelmek.hu/app/interface.php

71

http://dinnyes.com/

72

Válogatni kell a javából és valamilyen zenei földolgozással közelebb vinni a közönség ízléséhez. Kell rá a ruha, ha már behozzuk a mezőről a városba. De a városi öltözetben félszeg, szorongó. Úgy kell rá szabni a köntöst, hogy el ne akassza a lélegzetét. Akár énekkarra, akár zongorára dolgozzunk, a kíséret mindig csak az elvesztett mezőt igyekezze pótolni. Bartók-Kodály: A "Magyar népdalok" előszava, 1906 73

http://www.allmusic.com/artist/robert-e-brown-mn0001518776 33

A népművészet elemei, díszítésmódja, technikái a modern népi iparművészetben is helyet kapnak. Gisztl Anna74, Madarász Melinda Meyke75, Nagy Mari – Vidák István76 és mások ruhái a falusi élet hangulatát hordozzák magukban, ám megvalósításuk olyan, hogy bármilyen városi környezetben is megállják helyüket. 2. A népművészet ill. népművészeti eljárások, gyakorlatok szakterületei a magyar néphagyományban Anyanyelvek: beszélt, zenei, táncos-mozgásos, tárgyi 2.1.Beszélt anyanyelv A magyar nyelvterületen jelenleg 10 különböző nyelvjárást, tájnyelvet különböztetünk meg. 1. nyugat-dunántúli nyelvjárási régió 2. közép-dunántúli–kisalföldi nyelvjárási régió 3. dél-dunántúli nyelvjárási régió 4. dél-alföldi nyelvjárási régió 5. palóc nyelvjárási régió 6. Tisza–Körös-vidéki nyelvjárási régió 7. északkeleti nyelvjárási régió 8. mezőségi nyelvjárási régió 9. székely nyelvjárási régió 10. moldvai nyelvjárási régió

74

http://www.harmony.hu/

75

http://www.meyke.hu/

76

http://nagyvidak.blogspot.hu/ 34

77

Az ún. köznyelv egy általánosan elterjedt, mindenhol érthető és használatos nyelvi rendszer. Ezen kívül van az ún. irodalmi nyelv és vannak különféle rétegnyelvek – a nyelvi tartalmat illetően. Ezek kivitelezése, előadása történhet különféle nyelvjárásokkal, tájnyelvekkel. Az iskolákban az irodalmi nyelvet tanítják, köznyelven beszélnek. A tájnyelv a mozgások, lakhely változások következtében satnyul, lassan eltűnőben van. Kodály tett kísérletet arra, hogy bizonyos jelenségei fennmaradjanak. Kórusműveinek kottáiban használ ë hangot is, jelöli a zárt e-ket. Természetesen ennek kivitelezése nem könnyű, főként a tanárnak kellene jól tudni előadni e hangokat, ami nem várható el. Viszont támogatandó az egyes vidékek tájnyelvi szokásainak megőrzése az adott területeken. Jó lenne, ha a falusi iskolákban nem irtanák ki a gyermekek otthonról hozott nyelvi jelenségeit. Később az iskola- és lakóhely váltások miatt ez úgyis változni fog. Ám fontos lenne ezek ismerete, megfigyelése. Ezzel valóban értéket mentünk, mert a nyelvjárások kiveszőben vannak.

77

http://www.bihalbocs.hu/dialektologia_demo/nyelvjaraster.html (itt a tájnyelvek is hallhatóak!) 35

a. Mese A Néprajzi Lexikon szerint: a szóbeli elbeszélő költészet legnagyobb műfajcsoportjainak egyike. Magában foglalja az állatmese, formulamese, novellamese, ostoba ördög meséje, rátótiáda (falucsúfoló), reális mese, ill. tréfás mese, valódi mese (mitikus mese), legendamese és a bolondmese (hazugságmese) műfaját, de a közbeszédben általában csak a valódi meséket szoktuk rajta érteni. A népmese a népdalhoz hasonlóan variálódik terjedése során, változataiban terjed és alakul. Remekül hozzájárul a gyermek fantáziájának fejlesztéséhez. Leggyakrabban az idősek meséltek a gyermeknek. Azonban nemcsak gyermeknek való a mese, felnőtt előadások anyaga, beszélgetések, közösségi alkalmak alapja is lehet. A mesék egy része kifejezetten felnőtteknek szól. A mese segítségével ritkán használatos, a mindennapi életben nélkülözhető szavakat taníthatunk/tanulhatunk meg, ezzel is küzdhetünk, de legalábbis tehetünk valamit nyelvünk ellaposodása ellen. b. Dramatikus szokások …főleg a parasztságnak spontán színjátszó tevékenysége, továbbá a népi származású, félhivatásos vagy hivatásos vásári komédiások, bábjátékosok, árnyjátékosok tevékenysége. Népi színjátszásnak tekintik a középkori városi misztériumjátékot is. Mo.-on a parasztságnál leginkább a népszokásokhoz kapcsolódva jelentkezik a népi színjátszás. E paraszti színjátszás ritkán tisztán elhatárolható, csak a művészet körébe tartozó jelenség: megtaláljuk ugyan benne a színjátszás alapvető kritériumát, a szerepjátszást, de az esztétikai tényezőhöz többnyire másféle cél is csatlakozik: mágia, társadalombírálat és ítélkezés, vallásos megemlékezés, oktatás stb. A népi színjátszás állhat olyan mimikus táncból, játékból, amelyhez szöveg nem is járul (pantomim). Kísérheti a szerepjátszást szerencsekívánó mondóka, rítusének (népszokások költészete), prózai kísérőszöveg, lehet továbbá több szereplős dramatikus játék, melynek fő elve már a tiszta dialógus, és formailag megfelel az irodalmi drámának. A paraszti szokásokhoz kötött népi színjátszáson kívül megtaláljuk a múltban s a jelenben is az öntevékeny falusi színjátszást, amikor az előadott szöveg már nem a népköltészet része, hanem irodalmi vagy félnépi alkotás.78 78

MNL 36

Ilyen, talán a leggyakrabban használt jelenség a Betlehemezés, melynek ma is megvannak a formái. A debreceni Betlehemes Találkozót pl. Hungarikummá szeretné nevezni a szervezője. A szerepjáték a mai pedagógiában-pszichológiában is jelentős szerepet játszik. c. Kikiáltók, vőfélyek, bálgazdák Főképp a lakodalmi vőfélyre gondolunk, de más események ceremóniamestere is lehet. Vásári kikiáltókra ma praktikusan nincs szükség, ezt a szerepet ma vizuális elemek (plakát, szórólap, cégér-logo) vették át. A MNL szerint a vőfély: a házasságkötés szokáskörének sokoldalú tisztségviselője, a lakodalom szervezője és gyakorlati munkáinak vezetője. Egyéb elnevezései: vőfény, vőfér, vőfi, dorozsba. A vőfély tisztség betöltése felkészültséget kíván: tapasztalatot a szervezésben és a vőfélyversek ismeretét, ezért legtöbb paraszti közösségben néhány jó képességű férfi specializálódott e feladatra. Különféle eseményeknek fontos tartozéka a „gazda”, aki lebonyolítja az eseményt, mintegy vezetője, tovább vivője, felelőse annak. Bálokon, táncházakban, különféle nevezetes napokon hívtak ilyen felelőst, aki szavakkal is megerősített minden egyes részletet. Egyfajta társas érintkezési forma, kommunikációs stílus is ellelhető a hagyományból, köszönési formák, búcsúzó formulák, köszöntések. Ezek életben tartása, megőrzése fontos. 2.2. Zenei anyanyelv A leggyakrabban használt forma. Vannak alkalomhoz kötött és nem kötött dallamok. A funkcióhoz kötött dallam csakis ott és akkor szólal meg, amiről szól (szokásdalok, köszöntők, siratók, táncdallamok stb.). Vannak ún. „tulajdonképpeni” dalok (Bartók megfogalmazása), melyek nem ilyen szigorú szabályozás alá esnek, bármikor megszólalhatnak. Ezekből van több. Juhász Zoltán szerint a népzenének (ő a furulyázásról beszél, de kiterjeszthetjük a zene teljességére) kettős funkciója van: kommunikáció és szolgálat.79

79

A duda, a furulya és a kanásztülök. szerk.: Agócs Gergely. Planétás kiadó 2001. Bp. 37

Kommunikál vele a hagyományos parasztember, amikor elénekli bánatát, csak úgy magának, esetleg úgy, hogy más is hallja. Szolgál a zene amikor tánc alá szól, amikor halottat sirat, gyermeket renget, mulat rá az ember. A népdal eredetileg nem arra született, hogy bárki is művészi élményt nyújtson vele más ember számára. Előadásának célja az érzelmek kifejezése (önmaga vagy a környezete felé) vagy a használat, amikor táncolnak, mulatnak rá, ill. vele. Természetesen a mai világban, amikor a népdal eredeti funkciójában már aligha él hisz teremtő közege, a parasztság, mint társadalmi réteg, már nem létezik - egyes variánsok néha-néha előkerülhetnek, de újabb dallam előbukkanására nemigen számíthatunk. Már csak afféle „emlék-gyűjtés” van, ami azonban semmiképp sem hanyagolható el. Amíg élnek olyan adatközlők, akik emlékeznek a népdal valódi használatára, addig menni kell gyűjteni, mert minden adat fontos. Mi azonban éltetjük – még ha mesterséges körülmények között is - a népdalkörökben, a táncházi zenekarok, a folkszínpad előadói révén és az iskolákban, ahol Kodály útmutatásai alapján ezen keresztül ismerik meg a gyerekek a zenét. Az évszázadok alatt csiszolódott formák, dallamok és zenei jelenségek az arra érzékeny emberben megfogannak, érzelmeket váltanak ki belőle. Hiszen ami sokáig jó volt sokaknak, biztosan jó nekünk is! Nem is lehet nem szeretni a magyar népdalt! 80

A népdal valós élete megszűnt, éltető és termő közege, a parasztság mint társadalmi réteg nem létezik, így a létéhez szükséges legfontosabb eszköz, a variálódás nem lehetséges . Passzív, rögzült formájában él, éltetik mesterségesen az ahhoz értők. (Táncházmozgalom, népdalköri mozgalom, folkszínpad81.) Ez a világ rendje, nem élhetünk örökös nosztalgiával a fateknő és a házi kenyérdagasztás iránt. Ám igenis készíthetünk néha házi kenyeret, és a mosógép gombjának benyomásakor igenis énekelhetünk, úgy, ahogyan nagyanyáink tették – igaz, ők valószínűleg nem a fárasztó mosás és egyéb munkák alatt.

80

Fehér Anikó: Mi vagyunk a rózsák. LFZE 2011

81

Ezzel a kifejezéssel jelölöm a kifejezetten művészi célból, színpadon előadott népzenei-világzenei produkciókat. 38

A népművészet tehát nem öncélú, azaz a díszítő elem valamilyen hasznos célt is szolgál (a hímzés, faragás a szemet gyönyörködteti, praktikussá teszi azt, amit díszít, a zene a táncot alapozza meg, stb.) avagy kommunikál, azaz valamit elmond – szavak nélkül akár létrehozójáról. Üzenetet is hordoz: megmutatja viselője hajadon-e vagy már „bekötötték a fejét”. (Fekete ruha gyász, bekötött fej férjhez ment nő, faragott sulyok szerelem kezdete, keserves éneklése a bánat kifejezése stb.) Ezek a praktikák, jelzések ma már nehezen éleszthetőek újjá, nagyrészt nincs is rájuk szükség. (Nem jár bekötött fővel minden asszony, nem farag mosófát minden szerelmes ifjú.) De egyfajta természetes nosztalgia sokunkban él. 2.3. Táncos-mozgásos anyanyelv Célja eredendően nem a testmozgás. Nem torna, nem gimnasztika. Rituális eredetű, később megjelenik fő funkciója a párválasztás elősegítése, vagy emocionális hatás megjelenítése. A mulatás eszközévé vált. Elsősorban legények és hajadon lányok tevékenysége. Persze később, más helyszíneken és idősek is végzik. …a tánc eredete azokhoz az ősi kultúrákhoz nyúlik vissza, amelyekben még minden tevékenység rítusként létezett (s a rítus tulajdonképpen megelevenített, „eljátszott” szimbólum volt), akkor mindjárt magától értetődővé válik a gondolat. Ezeknek az archaikus kultúráknak megkülönböztető sajátossága volt a szakrális szemlélet, ami a mindennapi élet tevékenységeinek, az emberi élet minden mozzanatának szakrális töltést, a külső megnyilvánulási formákon túlmutató belső jelentést adott. 82 A néptánc kutatás a bartóki népzenei dialektusok területekhez hasonlóan táncos dialektus területeket jelölt meg. (A kettő nem azonos, átfedések vannak.) Vidékenként más típusú táncok élnek, más a hangsúly helyzete, más jellegűek és más irányúak a forgások, más a táncok menete. És különbözőek a ruhák is, melyek a tánchoz idomulnak (vagy fordítva), megengedve, elősegítve az adott mozgást. 2.4. Tárgyi anyanyelv: anyagi, tárgyi termékek és eljárások

82

Ratkó Lujza: A néptánc tartalmi elemzése 2002 http://folkradio.hu/folkszemle/ratko_neptanctartalmielemzese/index.php 39

A kézművesség egyszerre gazdasági és kulturális tevékenység, közösségformáló módszer, személyiségformáló, identitásalakító erő.83 Minden népre jellemző a tárgyi kultúrája, az építészettől kezdve az öltözködésig. Számos kézműves mesterség létezik a magyar hagyományban. A gyakorlatnak megfelelően az alapanyag minőségéből indulok ki. Később bemutatok férfi és női mesterségeket. 2.4.1. Élelmiszer alapanyagok feldolgozásával foglalkozó mesterségek molnár - vízimolnár vagy hajómolnár mézeskalácsos, mézes, bábos, mézesbábos - (mézeskalács és märc készítés) gyertyamártó - gyertyaöntő (a mézes társszakmái a méhviasz-feldolgozásból adódóan) cukrász - a mézes mesterségből alakult ki (édesség és tortakészítés) mészáros (taglózás, vágómarha feldolgozás), - hentes, böllér (szúrás, sertés feldolgozás) 2.4.2. Fa- vagy bőranyagot megmunkáló mesterségek ács asztalos vagy bútorkészítő faesztergályos hangszerkészítő hordókészítő, kádár, bodnár, borkötő kerékgyártó, bognár - szekérkészítő - hintókészítő kép- és tükörkeretező, -készítő szíjgyártó, szíjártó nyerges, nyeregkészítő

83

Mesterségem címere a használható hagyomány, a népi kézművesség stratégiája. HH Bp. 2013 40

bocskoros, bocskorkészítő, varga, csizmadia, cipész, suszter subás, subakészítő, subavarró tímár, bőrkészítő dobkészítő szűcs - kesztyűs (bőrkesztyűkészítő) - kucsmás (kucsmakészítő) 2.4.3. Növényi rostanyagot, szőrt vagy szarut feldolgozó mesterségek fonó és szövő takács, vászon-, szőnyeg- textilkárpit szövő (a fonás az elemi szálaknak orsóval sodrás általi összetapasztása, - a szövés pedig az így megfont fonalaknak vagy fonalkötegeknek a keresztirányú összeépítése bújtatással, csónak vagy vetélő segítségével) szabó, ruhakészítő kékfestő, kelmefestő gombkötő és paszományos, utódszakmája a csipkeverő csipkekészítő csipkeverő, a gombkötő szakma utódja papírmerítő, papírkészítő könyvmásoló (kalligráfia) - nyomdász - könyvkötő kötélverő, kötélkészítő (sodrás, fonás, eresztés) tetőkészítő (zsúp és nád alapanyagokból) kárpitos, (bútor- és falikárpit beépítés, függöny szabás és felhelyezés) kártoló, gyapjúfonó nemezkészítő, nemezelő csapó, gubás, gubacsapó, gubakészítő (módszerei hasonlóak a szövésével) szűrszabó, szűrös süveges, utódja a kalapos (sapka és kalapkészítés) gombos, gombkészítő, (szaruból, kagylóhéjból) 41

fésűs, szarufésű készítő 2.4.4. Fémekkel dolgozó mesterségek aranyműves, ezüstműves, utódszakmáját ötvösként ismerjük vésnök - pénzverő ötvös bádogos: edény- és épületbádogos kovács -, vasverő: szakmán belüli tagolódás: patkoló- vagy patkókovács (lópatkolás), míves munkák. Mesterei: műlakatos, műkovács, (vas és fém anyagokból, dísz, és iparművészeti tárgyak készítői), borotva-, serpenyő-, kapa-, olló-, csapda-, ár- és körző, szeg- és szegecs-, sarló-, kasza-, szer- és szerszám-, balta- és fejsze-, kalapács-, fúró-, lánc-, fegyver-és a műszerkovács stb. lakatos, lakatkészítő, réz- és bronzműves: üstkészítő, réztárgy- és rézfúvós-hangszer készítő öntő: vas, és egyéb fém, (réz, bronz, sárgaréz stb.), harangöntő, ónműves (ónedény- és dísztárgykészítő mélyhúzással, mélynyomással és forrasztással) 2.4.5. Agyag- és kőfeldolgozó, üvegkészítő mesterségek üvegfúvó - , ólomüveg készítő - , üvegöntő - síküvegkészítő fazekas, gelencsér, gölöncsér (korongolás) - elkülönült korsós és tálas mesterségekre tetőcserép,- és tégla készítés (kemencében égetés) kályhacserép készítés, kályhás (manapság csak kályharakás) festő, szobafestő (érc- és szerves eredetű anyagok porát vitte fel tojásfehérje, - majd enyv mint ragasztóanyag segítségével) tetőfedő - cserepes (zsindely, pala vagy cserép anyagokból), a mai tetőfedő szakma az épületbádogos szakmával van képezve

42

kőfaragó (malomkő vagy épületkő faragó) - kihalt utódszakmái a palavágó (tetőpala) és a kőrakó (utcakőrakó) kőműves (kőmíves) 3. A népművészet megjelenése/helye/szerepe a gyakorlatban – jelen helyzet 3.1. oktatás Az oktatásnak első alapvető feladata az írás-olvasás megtanítása, elsősorban anyanyelven. Minden anyanyelvet (beszélt, zenei, táncos, tárgyi, gyakorlatok) meg kell ismertetni, a maga szintjén tanítani, megszerettetni. Fontos az anyanyelvek átültetése a művészet magaslataiba, azaz a művészképzésben is helyet kellene kapnia az egyes népművészeti ágaknak, hogy a végzett, gyakorló művészek aztán tudjanak ezzel élni. Itt rengeteg tennivalónk van még. A népművészettel nemcsak azoknak az alkotóknak kellene megismerkedni, akik aztán majd ezt építik be alkotásaikba, ezzel élnek, ezt viszik tovább, hanem minden magyar művésznek. Mindenkinek kellene ismernie hazája művészeti elemeit alapszinten, ha másért ne, legalább azért, hogy értsék, honnan jövünk, mik az alapjai kultúránknak. (Fontos az anyanyelv ismerete.) A feladatok a Nemzeti Alaptantervben többé-kevésbé jelen vannak. Tudomásul kell azonban venni, hogy világunk kitágult. Rengeteg új adatot, technikát és tudást kell a mai kor gyermekének magába szívnia. Mi a fontosabb? József Attila verseinek ismerete vagy Beethoven szimfóniáié? Kell-e tudnia a periódusos rendszert, vagy inkább ismerje meg a gyermek a fizika törvényeit? Mivel jutunk messzebbre? Picasso képeinek értelmezésével vagy a nemezelés magyarországi hagyományainak megismerésével? Mi a hasznosabb? Az edzett test, a torna, a sport napi gyakorlása vagy egy hangszerjáték megismerése? A földrajzi helyek ismerete vagy a mezei virágok felismerése? Nyilván lehetetlen ezekre a kérdésekre válaszolni, de tudni kell, hogy a választás valós feladat, hisz a nap 24 órája kevés mindenre. Mindemellett a gyermeknek elsősorban gyermeknek kell lennie, és játszania, kirándulnia, pihennie, erősödnie kell – lehetőség

43

szerint őt óvó, biztonságos közegben. És ha ezt teszi, bizony elképzelhető, hogy néhány dologról véglegesen lemarad. Ha nem kezd el óvodás korában komolyan táncolni, nem lesz belőle balettművész, ha nem kezd el legalább kisiskolás korában hangszeren játszani, naponta gyakorolva, nem lesz hangszeres szólista és sorolhatnánk. Nehéz ebben az „erdőben” jól tájékozódni, ám nagyon fontos az anya-apa szerepe. A közoktatásnak is komoly feladata van, irányítani, nevelgetni, terelgetni kell nemcsak a gyermekeket, de a szülőket is. A tehetség hamar kiviláglik, ezt fel kell ismerni és semmiképp nem szabad elfojtani vagy letörni. Sokmindent meg kellene mutatni a gyermeknek, hogy választani tudjon. Örömmel láthatjuk, hogy a mai iskolarendszer és az azt segítő egyéb lehetőségek (pl. rendhagyó órák az iskolákban, szakkörök a közösségi terekben, tanodák, művészeti iskolák) sokat tudnak tenni gyermekeink világának tágításáért, a lehetőségekkel való jó és hasznos sáfárkodással. A szülői ház pedig az egyik legfontosabb terepe a néphagyománnyal való megismerkedésnek, az azzal való élésnek. 3.1.1. Beszélt anyanyelv A beszélt/írott anyanyelv (maga a szó is erre utal) az anyától a gyermekre hagyományozódó, megtanított és megtanult/ellesett gyakorlat, tudás. Normál esetben az első 3 évben megtörténik az átadása. Ennek csiszolása, fejlesztése, rendszerének megismertetése az óvoda-iskola feladata. A mesének rendkívül nagy szerep van a beszéd tanításában, a szókincs fejlesztésében és egyáltalán a gyermek fantáziájának kitágításában. Természetesen a mese művészeti műfaj, ezt sem szabad elfelejteni. Nem ördögtől való ma a feldolgozott, átírt, esetleg újjákomponált vagy a mai világ igényeihez alkalmazott mese sem, sőt annak feldolgozása, filmre vitele. Újabb jelenség a mese improvizálás, vagy ennek játékos formái. Sándor Ildikó, Agócs Gergely, a Hagyományok Háza kitűnő folkloristái oktatják, tanítják e tudományt (művészetet).

44

A pszichológia szakterületévé is válik ez, Kádár Natália84, Boldizsár Ildikó85 és mások egyre gyakrabban használják, kitűnő eredményekkel. Újabbkori jelenség ez, használja a pedagógia is. Főleg problémás, mentálisan korlátozott embereknek segíthet asszociációival, képi világával vagy akárcsak azzal, hogy a fantáziát szabadon engedi, szárnyaltatja. Az iskola feladata a beszélt anyanyelv csiszolása. Fontos lenne vigyázni, hogy a tájnyelvi elemek ne menjenek veszendőbe, azaz a kistelepülések iskolái, óvodái ügyeljenek arra, hogy a gyermekek megtartsák szüleik, nagyszüleik nyelvét. Az iskolai tankönyvek nagy része is revízióra szorul, átdolgozott, a mai korhoz jobban idomuló mesékre és elbeszélésekre van szükség, melyek megalkotására ill. ellenőrzésére legnevesebb íróinkat, költőinket kellene felkérni. (Dragomán, Lackfi, Varró, Szabó T. Anna, Iancu Laura) Jónéhány olyan szavunk van, melyek valós értelme már nem elérhető (iga, barom, jegykendő, regruta stb.), mert az eredeti funkciója nem létezik vagy csak szűk keretek közt él. Ezeket a szavakat sem lenne szabad kihagyni a gyakorlatból, érdemes megtanítani, megmagyarázni őket fiatal korban. 3.1.2. Zenei anyanyelv Zenei anyanyelvről Kodály beszélt először. Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődjék a gyermek zenei nevelése, azt találtam felelni: kilenc hónappal a születése előtt. Első percben tréfára vették, de később igazat adtak. Az anya nemcsak testét adja gyermekének, lelkét is a magáéból építi fel... még tovább mennék: nem is a gyermek: az anya születése előtt kilenc hónappal kezdődik a gyermek zenei nevelése.86 Nagyon sokan idézik ezeket a mondatokat, szerencsére egyre több helyen komolyan is veszik. Kicsiny gyermekeknél a zene „használata” nem feltétlenül tanítást, oktatást jelent, inkább közelít a példaadáshoz, megmutatáshoz, közös tevékenységhez, a

84

http://belsoter.hu/kadar-annamaria-es-a-mesepszichologia/

85

http://meseterapia.hu/

86

Visszatekintés. Szerk.: Bónis Ferenc. Zeneműkiadó, 1982. 45

gyermekkel való szeretetteli együttléthez. Természetes közeg kellene, hogy legyen az anya-gyermek kapcsolatban a dúdolás, az éneklés, a gyermekrengetők használata. Egyre több ilyen kezdeményezés van, legrangosabb és leginkább elterjedt a Ringató87 program, amely már komoly nemzetközi elismerést is szerzett magának. Az alapoktatást a Nemzeti Alaptanterv alapján szervezik az iskolák. (NAT 2012) Nézzük, mit ír a NAT a népművészet használatáról az iskolákban: A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. A zenei tananyag alapját az európai klasszikus remekművek és a népzene világa alkotja, s ez kismértékben egészülhet ki az Európán kívüli, a jazz, a populáris és az alkalmazott zeneművészet alkotásaival, amennyiben azok a befogadói képességek fejlesztésének hasznos kiegészítő eszközeiként szolgálnak. Ének-zenei nevelésünk alapja a Kodály-koncepcióra épülő zenepedagógiai gyakorlat, azaz a teljes embert fejlesztő pedagógia, melynek középpontjában az európai műveltségű, a magyar nemzeti hagyományt őrző és interpretáló, nyitott, kreatív és közösségi ember nevelése áll. A zenei tananyag alapját az európai klasszikus remekművek és a népzene világa. 1–4. évfolyam: A fejlesztés fő célja az emocionális érzékenység fejlesztése. A zenetanulás formáját az énekzene órákon folytatott közös zenei munkát érintő játékos részvétel jellemzi. — A népzenei anyag és a népi gyermekjátékok feldolgozása énekléssel, ritmikus mozgással, valamint néptánccal kapcsolódik össze. Cselekményes dalanyag előadásához vagy cselekményes programot tartalmazó zenei anyaghoz dramatizált előadás kapcsolható. MAGYAR KÖZLÖNY • 2012. évi 66. szám 1 1–4. évfolyam Zenei anyag: — Elsősorban népdalok, népi gyermekjátékok, könnyű népdalfeldolgozások (ajánlott: Kodály Zoltán és Járdányi Pál gyermekdalai 88). — Népzenei témára épülő teljes értékű műzenei szemelvények (ajánlott: Bartók: 87

http://www.ringato.hu/

88

Egyszerűbb lenne Kodály és Bárdos művei közül választani. FA 46

Gyermekeknek, Kodály: Gyermek- és nőikarok), illetve autentikus népzenei szemelvények (főbb tánctípusok és táncdialektusok kísérőzenéje). — Más kultúrák népdalai és azok műzenei feldolgozásai. 5–8. évfolyam Zenei anyag: — A magyar népzene régi rétegű és új stílusú népdalai, a népi tánczene. — A világ népeinek zenéje, különös hangsúllyal a magyar népzenére nem jellemző stíluselemekre. Nemzetiségeink hagyományai és néptáncai. A Nat fontos szerepet szán az egyetemes magyar nemzeti hagyománynak, a nemzeti öntudat fejlesztésének, beleértve a magyarországi nemzetiségekhez tartozók öntudatának

ápolását

is.

Ebből

következően

a

nemzetiségekre

vonatkozó

tudástartalmak főbb tartalmi jellemzői (illeszkedve a regionális és lokális sajátosságokhoz) a tartalmi szabályozás különböző szintjein, illetve az iskoláztatás minden szakaszában arányosan meg kell, hogy jelenjenek. Kiemelten kezeli az ország és tágabb környezete, a Kárpát-medence, különösen a környező országokban élő magyarság életének megismerését, ugyanakkor fontosnak tartja azokat a tartalmakat, amelyek Európához tartozásunkat erősítik. 9–12. évfolyam: A fejlesztés fő céljai az éneklés, a hangszeres tudás örömének megosztása a közösség tagjaival, az ízlésformálás és a zene önálló értelmezésének elősegítése. Népzene és néptánc, a népzene szerepe és funkciója a paraszti hagyományban, a népzene hagyományos műveltségen belüli szerepének erősítése89. 9–12. évfolyam: Zenei anyag: — A magyar népzene régi rétegei, balladák, hangszeres népzene és kapcsolataik a világzenével. A magyar táncház-mozgalom, korunk népzenei revival mozgalmai90. — Szemelvények a középkor egyházzenéjének történetéből. Világi dalköltészet. — Jeles napok, ünnepi szokások dallamai. — Történeti dallamok. Népzeneoktatás az alapoktatáson kívül:

89

? FA nehezen értelmezhető mondat!

90

? FA 47

A kutatási program térképe, ezeken a helyeken folyik ma népzeneoktatás Magyarországon. (Bolya Mátyás)91

Az első népzenét tanító zeneiskola (népzeneiskola) 1975-ben alakult Óbudán, Béres János vezetésével.92 Ezt követte jónéhány hasonló intézmény Budapesten és vidéken. Ezeknek az iskoláknak a szakember ellátottsága igen vegyes, igazából ma sincs jól

91

Az MTA BTK Zenetudományi Intézete Fügedi János és Bolya Mátyás vezetésével, az MTA Szakmódszertani Pályázata támogatásával egy komoly felmérést végez A magyar népzenészképzés szakterületi megújítása és a képzési szintek szerinti harmonizációja címmel. 92

https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9res_J%C3%A1nos_(furulyam%C5%B1v%C3%A9sz) 48

megoldva a tanárképzés, bár a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene tanszéke sokat tesz az ügy érdekében. Évtizedek óta sikeresen működik az országban néhány népzenei tanoda, amelyekben a vokális és instrumentális népzenét is tanítják. Kobzos Kiss Tamás, a legnagyobb magyarországi népzenét oktató intézmény, az Óbudai Népzeneiskola egykori igazgatója így vélekedik erről: A televíziós népzenei verseny után „…nem kellett sok időnek eltelnie ahhoz…, hogy 1975-ben az első hivatalos népzenei tanszak megalakuljon Magyarországon. Béres János nevéhez fűződik ez az alapítás. Kezdetben összesen hárman tanítottak Óbudán a III. kerületi állami zeneiskolában. Till Ottó nevét kell itt megemlíteni, aki ezt lehetővé tette, és Deme Tamás nevét, aki az előző évben egy iskolakísérletet folytatott a kerületben, amely egy komplex kísérlet volt, és része volt ennek a népzene, néphagyomány is. Furulya, citera és cimbalomoktatással indult el ez a tanszak. Nyilvánvalóan néhány évnek el kellett telnie még a Táncházmozgalom eredményei is beszivároghattak ide emberek által, hiszen ifjabb Csoóri Sándor elég korán bekapcsolódott a munkába, és általa nyilván sokan megismerkedtek az eredeti népi hangszerekkel, majd egyre több olyan tanár került az iskolába, akik már komoly gyűjtő élményekkel, komoly technikai ismeretekkel, és ami talán legfontosabb, kialakult szemlélettel kerültek oda. Igazán a tananyag persze nehezen állt össze, mert annyira szerteágazó a magyar népzene, annyiféle hangszer van, annyiféle megközelítés van, annyiféle dialektus van, hogy igazán kezdetben inkább csak egy-egy területet lehetett mélyebben érinteni. A 80-as évektől kezdve egyre szaporodtak azok az intézmények, ahol a népzenetanítást fölvállalták. Meg kell itt említeni Székesfehérvárt, ahol elég korán elindult, illetve kezdetben még szintén Budapesten terjedt inkább a XXII. kerületben, részben az óbudai iskolából elment tanárok által. De még mielőtt erre a kérdésre rátérnék, feltétlenül meg kell említenem a debreceni próbálkozást, amely ugyan nem adott hivatalos papírt, nem illeszkedett be a közoktatásba, de éppen Joób Árpádnak köszönhetően elindult egy olyan tanfolyam formájú, de nagyon hatékony oktatás, amelynek komoly eredményei lettek. Részben több népzenetanár, mai népzenetanár is onnan indult el. Aztán meg kell említeni azokat a tanfolyamokat is

49

amelyek a Népművelési Intézet által jöttek létre, táncház vezetők, táncházi muzsikusok, táncházi tánctanító tanárok képzésére gondolok itt.93 Az Óbudai Népzeneiskola ma is a legnagyobb és legjelentősebb oktatási intézményünk. 230 hallgatója és 23 tanára van. Jelenlegi megbízott igazgatója Szerényi Béla, tekerős előadóművész. Az ő véleménye szerint a népzene terjesztésében, fentmaradásában legnagyobb szerepe a közösségnek van. Közös nevelésről beszél, a családok teljes létszámban részt vesznek a munkában. Kicsi babákat hoznak be először, majd az iskoláskorú gyermekkel a szülője is bejár az órákra. Az ünnepeket, eseményeket pedig közösen ülik meg. Mindehhez persze megfelelő körülmények kellenek, náluk megfelelő épület, megfelelő segítő gárda és kitűnő, emberileg is lenyűgöző tanári kar áll rendelkezésre. (Ellentétben az „albérletben”, megtűrtként működő egyéb iskolákkal, képzetlen tanárokkal, ahol azért szakmailag még mindig kitűnő munka folyhat.) Az iskola termeiben jól felszerelt adatbázisok vannak, melyek azonnal elérhetőek, így a tanár valóban kedvére – és a tanuló képzettségének, igényeinek megfelelően – válogathat egy igencsak tetemes adat mennyiségből. Ez az iskola minta, több ilyen nincs az országban. Szerényi Béla véleménye szerint a legjobb az lenne, ha a felsőoktatásban olyan népművész-tanárokat képeznének, akik hangszeren játszanak, tudnak táncolni, énekelni, értenek a kézművességhez és tudnak a gyerekekkel gyermekjátékokat játszani. Mindez soknak tűnik, ám nem lehetetlen cél! Szép elképzelés, talán lesz ilyen valamikor. Az Óbudai Népzeneiskolában nincs tankönyv rendszer, a tanárok személyre szabják a tananyagot, így minden gyermek azt kapja, amivel a legjobban meg tud birkózni, ami a legmegfelelőbb a számára. Főként hallás után tanulnak-tanítanak. Jobban belemélyedve e kérdésbe azértkiderült, hogy a tankönyv kérdés sem ilyen egyszerű. Szükség lenne jól átgondolt, sokrétűen használható uptodate tankönyvekre, jegyzetekre.

93

http://www.kobzoskisstamas.hu/?pagetype=publications&subpage=a_nepzene_oktatasanak_helyzete 50

A Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége honlapján94 szép felsorolását kapjuk az iskoláknak, ám külön nincs megjelölve a népzenét-népművészetet is tanító iskola. Felsőoktatás A népzene95 mint tantárgy a 40-es évektől létezik a Zeneakadémián, Kodály kezdeményezésére. Ő tanította ezt a tantárgyat a zeneakadémián, nyugdíjba vonulása után is. 1950-ben elindult egy népzenekutató képzés a zenetudomány szakon belül. 5en végeztek itt, valamennyien népzenetudományi életünk meghatározó alakjai. (Olsvai Imre, Vikár László, Sárosi Bálint, Tóth Margit és mások.) Ez a képzés ezután abbamaradt. Népzenekutatóvá később is képezte magát több tudós, de inkább muzikológus alapképzettséggel, nem szakirányos képzés alapján. Most, sok idő elteltével ismét van népzenekutató szakirány a Népzene Tanszéken belül. Tudomásom szerint nem népszerű ez a szakirány, kevesen választják, még kevesebben végzik is el. (Ellentétben a gyakorlati népzenei előadóművész vagy tanári szakokkal, amelyek iránt változatlaul nagy az érdeklődés.) Nyíregyházán elindult egy népzene tanárképzés a Főiskola keretében. Itt alapfokú oktatásra alkalmas tanárokat képeznek, hangszer és ének szakokon. A képzés rövid időre abbamaradt, most nemrég újraindult, de nem felhőtlen a kapcsolat a Zeneakadémia népzene tanszékével. Nem világosak a szerepek, az összefüggések, a feladatok. Nagy eredmény a már említett tény, hogy a Zeneakadémián helyet kapott a népzenei előadóművészet oktatása, miként ezt már pl. Bulgáriában évtizedekkel korábban bevezették. Az itt végzett hallgatók előadóművészi vagy tanári diplomát kapnak itt. Kérdés, ezzel a képesítéssel el tudnak-e helyezkedni majd, lesz-e ennyi végzett tanárra szükség – végzettségük szerint - a középfokú oktatásban. További kérdések: 94

http://www.mzmsz.hu/index.php?option=com_qcontacts&view=category&catid=31&Itemid=8

95

valójában: népzenetudomány, ethnomuzikológia 51

- mikor tudják ők átvenni esetlegesen a felsőfokú népzeneoktatást az egyéb zenetanári szakokon? - elegendő-e az általános zenei tudásuk ahhoz, hogy a nem népzenei érdeklődésű felsőfokú tanárképzésben, középfokú szakirányú részt vegyenek? A klasszikus zenetanárok és zeneművészek képzésében jelen van egy egyéves népzenei kurzus, ezt nem minden művészeti egyetemen megfelelő alapképzettségű tanárok tanítják. A LFZE-en már két évig tanulnak népzenét a zeneismeret szakosok, azaz a leendő tanárok, ez hatalmas haladás, nagy öröm. Gyakorlatiasabb lett az oktatás, kötelező a táncházba járás, Erdélybe is ellátogatnak a hallgatók, Fehér Anikó az oktató. Néhány felsőoktatási intézményben és középiskolában fakultatív jelleggel folyik néprajzi alapozás. Az oktatási intézményekről adatokat lehet találni az oktatas.hu lapon. 3.1.3. Táncos, mozgásos anyanyelv Van egy 3. anyanyelvünk is, melyet Timár Sándor (1931-) koreográfus vezetett be, ez a táncos/mozgásos anyanyelv : Timár szerint a tartás, járás, átvitt értelemben a viselkedés is a tánccal összefüggésben speciális formájú és speciális tartalommal bír a paraszti kultúrában. Specifikusan magyar tánchagyományról beszélhetünk. A néptánc nem része az Alaptantervnek, mivel oktatásához szakember szükséges. Néhány leckével a tanulók előtt járó pedagógus nem tud kedvet csinálni a gyermekeknek a tánchoz. Van egy tantárgyelem, amelynek keretén belül lehet néptánccal is foglalkozni. NAT: Dráma és tánc: A tánc és zenei hagyomány élő, kreatív, improvizatív újrateremtésének (revival) sajátos magyar modellje, az táncház módszer az iskolai keretek között is irányadó lehet. Tánc közben a tanulók megismerik a mozgásos-táncos kifejezés sajátosságait, eszköztárát. Az alsóbb évfolyamokon ajánlatos a néptánc megismerése, a nemzeti tánchagyományok és a kortárs tánc kapcsolatának felismerése. A tánc tanulása során megismerhető a helyi vagy a nemzetiségi (nép)hagyomány, s mindez hatékonyan járulhat hozzá a közösségi tudat és az önazonosság erősítéséhez. Népi gyermekjátékok, dramatikus játékok (ritmikus játékok dallal, mondókával stb.). 52

A néptánc elméleti és gyakorlati oktatása egyetemi szinten is folyik. A Magyar Táncművészeti Főiskola hallgatói a népzene szakos LFZE hallgatókhoz hasonlóan magas szinten tanulják a művészetet. Diplomájuk megszerzése után vagy profi együttesek tagjai lesznek, vagy maguk szerveznek amatőr együttest, koreográfusok lesznek. Örömmel üdvözöljük, hogy a LFZE népzene szakos hallgatói olyan lánglelkű, kitűnő művésztől mint Farkas Zoltán Batyu tanulják a tánc alaplépéseit. Kurzusai más szakok hallgatói előtt is nyitva állnak, az elsők között telnek meg ezek a szabadon választható kínálatok. Mert tánctudás nélkül nehéz népzenét muzsikálni. 3.1.4. Tárgyi anyanyelv A tárgyalkotás, a kézművesség is egyfajta nyelv, amelynek magyar sajátosságai vannak. Ennek tanítása, megmutatása szintén feladata az oktatásnak. Ennek célja nem feltétlenül a használható, praktikus dolgok, sokkal inkább technikák és egyfajta gondolkodásmód elsajátíttatása, amely alapján a gyermek észleli, hogy képes alkotásra, megtanul folyamatokat, képi és technikai világa szélesedik, megtanul egyfajta vizuális nyelvet. A kézművesség egyszerre gazdasági és kulturális tevékenység, közösségformáló módszer, személyiségformáló, identitásalakító erő. Ha valóban az a cél, hogy ősi hagyományainkat az utódaink is ismerjék, netán használhassák és örüljenek is neki, akkor azonnali tettekre van szükség. Sok színtéren megindult már a tevékenység, de vannak még fehér foltok. A NAT nem tér ki a vizuális népművészeti elemek kiaknázására, csak a hon- és népismereten belül, ott is csak érintőlegesen, megismerés szintjén. Pedig az organikus, a természet ihlette, hagyományos, régóta átörökített tradicionális dísztőművészet – akárcsak a természetes étel – javára válna a serdületlen ifjúságnak. Vannak már kezdeményezések, kifestők, rajzoló füzetek, amelyek ilyesmire sarkallnak, ám e technikák bevitele a tantervbe nem történt meg. Ahogyan a népdal része a tananyagnak, a népi díszítőművészet is azzá kellene válnia, napi szinten. 53

Terjedőben van a falusi építészet eredményeit is alkalmazó építészeti stílus. Ez nemcsak külső, formai (belsőépítészet, struktúra) elemek használatát jelenti, de adott esetben régen használt anyagokat és építészeti technikákat is. Lehetne erre is „építeni”, azaz egyegy falu összképét, stílusvilágát meg lehetne határozni és az abba illő házak építését támogathatná az önkormányzat. NAT: Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Hon- és népismeret: A hon- és népismeret tartalmazza nemzeti kultúránk nagy múltú elemeit, a magyar néphagyományt, valamint a hazánkban élő nemzetiségek kulturális emlékeit, szokásait, kulturális jelenét. Teret biztosít azoknak az élményszerű egyéni és közösségi tevékenységeknek, amelyek a család, az otthon, a lakóhely, a szülőföld tiszteletét alapozzák meg. Segíti az egyéni, családi, közösségi, nemzeti, nemzetiségi identitástudat és történeti tudat kialakítását. Tudatosítja a tanulókban, hogy saját hagyományaik, nemzeti értékeik megismerése, elsajátítása révén nyitottá válhatnak a velünk élő nemzetiségek, vallási közösségek, a szomszéd és a rokon népek, valamint a világ többi népének kultúrája, az egyetemes értékek iránt is. HON- ÉS NÉPISMERET (5–8. ÉVFOLYAM) 2.4. Hagyományos és népi (vallási) ünnepeink eredete és szokásrendje 3. Örökségünk, hagyományaink 3.1. Az ősi magyar kultúra hagyatéka. 3.3. Néprajzi tájak, tájegységek és etnikai csoportok a Kárpát-medencében. A szomszédos országok. 3.4. A hazánkban élő nemzetiségek kultúrája és hagyományai (pl.: a roma/cigány népismeret elemei.) A gazdaság körébe tartozó gyakorlatok (földművelési eljárások stb.) „visszahozatala”, terjesztése nagyrészt csak álom, valós gazdasági haszonnal nemigen jár. Ám szükségesnek tartom támogatását, hiszen látványosságként, múzeumi elemként vagy akár oktató-nevelő célzattal érdemes bemutatni olyan régi, ma már nemigen használt eljárásokat, amelyek a fiatalok történelemszemléletét (és ezzel együtt hazaszeretetét)

54

növelik. A hagyományos gazdálkodás elemei a pszichoterápia részévé is válhatnak, vannak már kezdeményezések. Alapoktatáson kívüli képzések (tanfolyamok): A népi kézművesség oktatása 1994-ben jelent meg az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) a Népi játék és kismesterségek oktatója képzés, valamint az akkor két szakképzés részeként, (Népi játék és kismesterségek oktatója, Közművelődési szakember) moduljaként

is

megjelenő

Népi

játszóházi

foglalkozásvezető

tanfolyam

vizsgakövetelménye. Ettől kezdve az egész ország területén, ahol a személyi és műhelyfeltételek lehetővé tették, főleg megyei művelődési központokban, de civil szervezetek által megszervezve is beindult a szakképzés és a felnőttképzés is.

Míg a Népi kézműves szakmákat

iskolarendszerű oktatásban is lehet tanítani, a Népi játék és kismesterségek oktatója képzés az iskolarendszeren kívül, felnőttképzésben oktatható. A felnőttképzés területén ettől az időszaktól kezdve 4100 fő népi játszóház vezető, és 1100 fő népi játék és kismesterségek oktatója szerzett vizsga alapján végzettséget. Az idők folyamán a megyei intézményhálózat megszűnésével jelentős számban csökkent a képzőhelyek száma. Volt, ahol civil szervezet, kézműves iskola, múzeum, vette át a képzés szervezését, de mivel ezek az ügyek erősen személy- és intézményfüggők, az átállás nem sok helyen sikerült. Tudni kell, hogy az, aki a Népi játék és kismesterségek oktatója végzettséget megszerzi, egyben birtokosa a népi játszóházi foglalkozásvezető képzés tudás anyagának, egy népi kézműves szakma szakképesítésének, valamint oktatói ismereteknek. A 2013. évtől hatályos OKJ-ban külön számon szerepel a Népi kézműves (szakirány megjelölésével), mely a csipkekészítő, faműves-fajáték készítő, fazekas, kézi és gépi hímző, kosárfonó, gyékény-, szalma-, csuhé tárgykészítő, kosárfonó és fonottbútor készítő, szőnyegszövő, takács, népi bőrműves, nemezkészítő szakmák területén nyújt vállalkozási ismeretekkel együtt szakmai végzettséget, valamint külön számon szerepel a Népi játék és kismesterségek oktatója szakképesítés, melynek modulja a Népi játszóházi foglalkozásvezető. Az iskolarendszerű képzés sajnos a fenntartók anyagi problémái, a finanszírozás anomáliái miatt az elmúlt időszakban visszaszorult. Visszaszorult azért is, mert nem volt megfelelő tanulói létszám, ami 55

egyértelműen két okra vezethető vissza: - hiányzik az általános iskolai korosztály ismeretanyagából minden szinten a hagyomány, a népi kézműves kultúra. Ez egyaránt érvényes az általános iskolai oktatási tananyagokra, mint az alapfokú művészeti oktatásra. - a kézműves iskolák nagy része speciális nevelést igénylő diákokat is nagy számban felvett részben a megemelt támogatás, részben a fogyatékosok, hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatása számára nagyon alkalmas kézműves tevékenység végzése miatt. Ezekben az iskolákban túlsúlyba kerültek a speciális helyzetű fiatalok, így a képzés még inkább vesztett presztízséből. Jelenleg a népi kézműves képzéssel foglalkozó szervezetek száma csekély (17), közülük 11 helyen van iskolarendszerű képzés. Az iskolák közül kettő - Békéscsaba, Nádudvar – csak népi kézműves szakmákat oktat, a többi az egyéb szakmák között oktatja a népi kézművességet is.

A képzők közül 3 alapítványi, 9 állami és 5 szervezet egyéb

fenntartásban működik. Az iskolarendszerű szakképzés és a művészeti alapképzés állami finanszírozású, a felnőttképzés a résztvevők tandíjából valósul meg. A képző szervezetek közül Békéscsabán van jelen együtt a három képzési forma - művészeti alapképzés, az iskola rendszerű szakképzési és a felnőttképzés. A kézművesség oktatása, az ismeretek továbbadása a felnőttképzés területén domináns. Ez viszont kitett a mindenkori gazdasági helyzetnek, hiszen a képzés költségeit alapvetően a hallgatók fizetik. Napjainkban egyre jelentősebb a munkaerő átképzést megcélzó pályázatok száma. Ezekből a pályázatokból, vagy átképzési forrásokból megvalósuló képzések a rövid képzési idő, sok esetben megfelelő oktató hiányában, sikertelenek maradnak, mivel a megszerzett tudás felszínes, nem ad elég alapot arra, hogy a tanfolyamot végzettek a szakmát önállóan műveljék, de résztudásukkal nem tudnak becsatlakozni semmilyen termelő szervezetbe, vállalkozásba, mivel a képzés után nincs kitalálva az után követés lehetősége, foglalkoztatás formájában . Az alapfokú művészeti oktatás területére nem tudott a népi kézművesség oktatása bekerülni. A 27/1998 (VI. 10.) MKM rendelet alapján csak művésztanár diplomával rendelkező pedagógus oktathat ebben az iskolatípusban, ennek következménye, hogy a pedagógus diplomával és rangos szakmai kitüntetéssel rendelkező alkotók nem vehetnek részt az oktatásban. Többek között ez a rendelet is oka, hogy a területnek nincs utánpótlása. A 56

népzene, néptánc szakterületén megoldott a felsőfokú képzés, a tárgyi anyanyelvünk, a kézművesség területén nem. Hosszas egyeztetések után Szombathelyen a kézműves szakon belül népi kézműves szakirány képzés kísérleti évfolyama elindult 2011-ben. 96 Összefoglalva: „Tyúk vagy tojás” problémakör Reformokra van szükség, ez egyértelmű. Örök kérdés, hol kezdődjön a reform. A gyermekek kapjanak időben jó nevelést, tehát az alsó évfolyamokban, az óvodában tegyünk-e rendet, hozzunk jó gyakorlatokat, avagy változtassuk meg gyökeresen a tanárképzést? Véleményem szerint egyértelműen fent kell kezdeni. Ha nincs igazán jól képzett, jól elindított, használható gyakorlattal és módszertannal rendelkező tanár, akkor nem megy a tanítás. Márpedig ma sokfelé ez a helyzet. A mai magyarországi felsőfokú tanárképzés nem megfelelően működik – a néphagyományt illetően. Régi a tananyag, nem az elmúlt évtizedek néprajzi gyűjtéseit tartalmazó kiadványok, nem az utóbbi időben bevált praktikák, gyakorlatok alapján képzik pedagógusainkat. (Kivételek természetesen vannak.) Pedig itt kellene radikális reformon gondolkodni, aminek egyik alapfeltétele a pedagógusbérek emelése. A legelszántabb, legfelkészültebb szakembereknek kellene tanárnak állni, hogy a dolog megújuljon, hogy tovább léphessünk. A tanárképző intézmények népművészetet tanító tanári gárdájának is kellene szervezni továbbképzést. A zenei tanszékeken a népzene tantárgyat gyakran nem megfelelő képzettségű tanárok tanítják. Nem mindig jó, ha előadóművész az oktató. A népzenét tanító tanárnak nagyon uptodate tudással kellene rendelkeznie, a legutolsó kutatások ismerőjének, aki ráadásul a folkszínpad résztvevőit is ismeri. Komoly klasszikus zenei tudással kell rendelkeznie, hogy az átfedéseket, crossovereket meg tudja tanítani. Olyan pedagógiai felkészültséggel kell bírnia, mely alapján azt is meg tudja tanítani, hogy adható tovább mindez a tudás. Másképp nem lehet a fiatalokat megnyerni, csakis 96

Népi kézművesség stratégiája 2013 57

vonzó, új tudással, a korral való haladást bizonyító gondolkodásmóddal. Több évtizede ugyanazzal a rendszerrel, külföldi kitekintés, kutatásban való részvétel nélkül, önmagát ismételve dolgozó tanároktól nehéz csodát várni, kell a továbbképzés, szakanyagok küldése. A pedagógusképző intézmények (óvó- és tanítóképző karok, tanárképző karok általános iskolai és középiskolai szinten) több gyakorlattal, több hospitálással kellene, hogy megszerettessék, megértessék a hallgatókkal a tanítás értelmét és lényegét. Fontos: Nem a múltba akarunk visszamenni, hanem a múlt értékeit megismervén, azokat használva, azokkal élve szeretnénk a jelenünket bearanyozni, jövőnket biztosítani. 3.2. Művészet: világzene/feldolgozás, ipar- és alkalmazott művészet 3.2.1. beszélt nyelv Pár évtizede nehéz volt elképzelni azt, ami ma tény: parasztöltözetű, paraszti világot elénk varázsoló, parasztoktól tanult kultúrával rendelkező, parasztmeséket mondó előadó megtölti legnagyobb hangversenytermünket. Tudjuk, így volt ez 1906-ban, több mint 100 évvel ezelőtt a zenével, amikor Kodály és Bartók zongorakísérettel látták el a frissen megtalált népdalokat, mondván: Kell rá a ruha, ha már behozzuk a mezőről a városba. De a városi öltözetben félszeg, szorongó. Úgy kell rá szabni a köntöst, hogy el ne akassza a lélegzetét. Akár énekkarra, akár zongorára dolgozzunk, a kíséret mindig csak az elvesztett mezőt igyekezze pótolni. 97…, azaz a parasztzene nem áll meg a maga lábán, fel kell öltöztetni, a hallgató eddigi igényeihez kell szabni. A Kossuth-díjas mesemondó és énekes Berecz András estjeire hónapokkal korábban elfogynak a jegyek. Pedig semmi mást nem tesz, mint amit nagyapja (konkrétan)és annak barátai tettek egy-két emberöltővel korábban. Elmondja az érdekes történeteket valóságosan, vagy néha kicsit hozzájuk tesz valamit. Néha egészen sokat tesz hozzájuk. És erre vevő a mai pesti nép! Sokmindennek kellett ehhez lefolyni a Dunán, de tény, az igényes, jólkigondolt, ügyesen végigvitt meseest tömegeket vonz. Az is igaz, hogy félkezünk elég

97

Bartók – Kodály: A "Magyar népdalok" előszava, 1906 58

az ilyen előadók számba vételéhez. Ezt a művészetet kellene terjeszteni, elsősorban úgy, hogy már gyermekkorban szokjon hozzá a majdani közönség. S ahogyan a zene is akkor lesz igazán a sajátunk, ha magunk alkotjuk, a mesével is így van: a gyermekek mindennapjának része kellene hogy legyen. Otthon, óvodában és iskolában. A tanítóés óvóképzésben fontos szerephez kell juttatni a meseimprovizációt. mert a mese akkor a legjobb, ha fejből (szájból) jön, nem könyvből. 3.2.2. zenei nyelv A legegyszerűbbek a zenei anyanyelv megjelentetése tűnik a művészetek színpadán. A népdal – bár eredeti funkcióját tekintve igen mesze van a színpadtól – mégis oda kívánkozik. Mert művészi alkotás, Bartók szerint sincs messze a maga nemében a klasszikus alkotásoktól. CD kiadás vagy netes megjelenés – a kor hozza a kérdést. Mindenesetre a fiatal előadókat a nyilvánosság ígéretével lehet csalogatni, újabb alkotások létrehozására késztetni. És itt már bőven a népzene revival ágáról beszélünk. A világzene címszóval jelzett jelenség segítése, terjesztése, jó válogatása, magyarázata sokat tehet a népzene életben tartásáért. Fontos lenne kiadványok, népszerűsítő rádió és televíziós műsorok, netes felületek támogatása, amelyek segítségével a tájékozatlan, mégis az adott műfajra már figyelő hallgató tájékozódhat. Klasszikus világzenei feldolgozások is vannak, amelyek időtállóak, az iskolai tananyag részévé kellene tenni őket. (Kiss Ferenc és Vízöntő alkotásai, Muzsikás alapművek, stb.) Népdalkörök, amatőr népzenei együttesek is vannak szép számmal (mintegy 1200-ról tudunk), amelyek a maguk környezetében igen sokat tehetnek a hagyomány megmaradásáért és terjesztéséért. Kétségtelen, ezen amatőr együttesek minősége, teljesítménye igen változatos és nagyon sok köztük a kifejezetten gyenge minőségű. Ám vannak jól képzett vezetők, akik remek együttest hoznak létre, ám a reklámjuk igen gyenge a falvakban, így nem jutnak megfelelő megjelenési lehetőséghez. A népdalkörök, citera együttesek között vannak olyanok, amelyeket bátran meg lehet hívni népzenei koncertekre, természetesen megfelelő előkészítéssel. Fontos ezen együttesek vezetőinek új típusú, korrekt továbbképzése, mely ma egy szűkkörű, vitatható tudású csoport kezében van. 59

Feldolgozás. A klasszikus zene sokat meríthet a népdalok világából. A zeneakadémia zeneszerzés szakos növendékei valamennyit tanulnak erről, jó lenne, ha hatékonyabb, komolyabb lenne a képzésük és ez ne csak a zenére irányuljon. Meggyőződésem, hogy a táncok ismerete nélkül nem lehet igazán jó népzenei feldolgozást készíteni. Versenyeket, zeneszerzői felkéréseket kellene szervezni, ahol megfelelő alapanyag ismeretében dolgoznának a zeneszerzők98. 3.2.3. táncos-mozgásos nyelv A néptánc feldolgozott változata a színpadi koreográfia. A profi együttesek mellett kitűnő amatőr táncegyütteseink vannak remek koreográfusokkal és néptánc pedagógusokkal az élükön. Néptánc versenyekre járnak, különféle megmérettetéseken vesznek részt. Fontos visszajelzés számukra a zsűrizés, a különféle kategóriákba való besorolás. Szerencsére egyre több helyen figyelnek fel a néptánc vonzerejére. 3.2.4. Tárgyi anyanyelv A népi iparművészet a tárgyalkotó művészet ága. Használati és dísztárgyak készülnek a népi mesterségek technikájával, azok üzenetét hordozva. Ma már „divat” ez a jelenség, egyre több helyen jelenik meg. Fontos azonban a jó kiválasztás, a zsűrizés és szükséges a megfelelő reklám is. A ma regiszterbe vett népi mesterségek: bőrműves csipkekészítő faművesség fazekasság fémművesség hímestojás írás

98

Vannak már ilyen kezdeményezések. 60

hímzés mézeskalács, díszített tészták, megkülönböztetett élelmiszerek készítése nemezkészítő mesterség népi ékszerkészítés népi- és kézműves játékkészítés régi ritka mesterségek (kékfestő, Gyertyaöntő, bútorfestő, stb.) szálasanyagok feldolgozása (gyékény, fűz, stb.) szövés takácsmesterség viseletkészítés cigány hagyományos mesterségek Mindezek alapján a Hagyományok Háza szervezésében és felügyeletével a népi iparművészeti termékek állíndó zsűrizése, értékelése folyamatos. 2013-ban jelent meg a korábbi NKÖM rendelet módosítása, mely egyértelműen fogalmazza meg a minősítés két összefüggő, mégis szétválasztott kategóriáját. Ezek: Hagyományos A „HA” kategóriába sorolt népi iparművészeti alkotásnak minősül az olyan egyedi jellegű, kiemelkedő művészi értékű népi iparművészeti alkotás, amely magasabb esztétikai színvonalon fejleszti tovább a magyar népművészet hagyományait, technikai megvalósítása kifogástalan, és fokozott mértékben jeleníti meg a hagyományos stíluselemeket. Hagyományos B „HB” kategóriába sorolt népi iparművészeti alkotásnak minősül a magyar népművészet jellegzetességeit magán viselő, a népi iparművészeti tárgyak minősítési kritériumának megfelelő, technikai szempontból is színvonalas alkotás, mely fokozottabb mértékben jeleníti meg a hagyományos stíluselemeket.

61

Modern A „MA” kategóriába sorolt népi iparművészeti alkotásnak minősül az olyan egyedi jellegű, kiemelkedő művészi értékű népi iparművészeti alkotás, amely magasabb esztétikai színvonalon fejleszti tovább a magyar népművészet hagyományait, technikai megvalósítása kifogástalan, és megfogalmazásában hangsúlyosak az újítások, a modern törekvések, ugyanakkor az iparművészeti jelleg ellenére a gyökerei egyértelműen a népművészet hagyományaihoz köthetők. Modern B „MB” kategóriába sorolt népi iparművészeti alkotásnak minősül a magyar népművészet jellegzetességeit magán viselő, a népi iparművészeti tárgyak minősítési kritériumának megfelelő, technikai szempontból is színvonalas alkotás, mely megfogalmazásában hangsúlyosak az újítások, a modern törekvések, ugyanakkor az iparművészeti jelleg ellenére a gyökerei egyértelműen a népművészet hagyományaihoz köthetők. Jelölés nélküli zsűriszámot kap a színvonalas ajándéktárgynak minősülő alkotás, amely sokszorosításra alkalmas, viszonylag kevés munkával előállítható, ugyanakkor technikájában, stílusában és gondolkodásmódjában egyértelműen a népművészet hagyományait viszi tovább.” Az ajándéktárgy nem népi iparművész címre jogosító kategória, azonban 10 db ajándéktárgy zsűriszám kivált 1 db „MB” kategóriás zsűriszámot.”

A már idézett tanulmány határozottan kijelenti, hogy a népi iparművészet gyakorlatilag egyértelműen a folklorizmus körébe sorolható… Számos megnevezése közül ma is él a népi kézművesség, az élő népművészet, a hagyományőrző kézművesség a népi iparművészet szinonímájaként. A népi iparművészet a tárgyalkotásnak egy olyan speciális szakterülete, amely az egykori népművészet, hagyományos népi kézművesség számtalan elemét felhasználja, magába olvasztja, és a népművészet kézműves technikáit, motívumkincsét és főleg szellemiségét igyekszik beépíteni a mai tárgyalkotásba…. a népi iparművészet nem népművészet, legalábbis a szó legszorosabb értelmében!... Hogy mekkora az alkotói szabadság, az elsősorban a tradíciók értelmezésén múlik. Szükséges tehát tovább 62

szélesíteni a népi iparművészetben is a felhasználható források körét, és egyben megengedőbben értékelni az újításokat, a korábban nem kipróbált ötleteket is… azt nézni, hogy az alkotó beszéli-e a népművészet, a hagyományos kézműveség nyelvét, avagy sem.

A ,,Népi Iparművész’’ minősítéshez szükséges alkotások kategóriánkénti megoszlása 1. Bognármunkák, kerék- és kocsi 2. Bőrműves-tárgyak 3. Cserépkályha és kemence 4. Csipke 5. Építmények és köztéri alkotások: épületdísz, kapu, kerítés, játszótér, emlékoszlop, síremlék, nád-, zsuppszalma-, fazsindelytető stb. 6. Festett, faragott bútor 7. Faragott fa, csont, szaru 8. Fazekas munka 9. Fonott és szőtt használati tárgyak: vessző, gyékény, csuhé, nád, szalma 10. Halászháló, kötél 11. Hímes tojás 12. Hímzés 13. Kádár és pintér munkák 14. Kékfestő textíliák 15. Kalap 16. Kés 17. Kovács- és rézműves termékek 18. Lószerszámok, nyergek 63

19. Mártott gyertya 20. Mézeskalács 21. Naiv szobrok 22. Nemez 23. Népi ékszer (rekesz zománc, gyöngy) 24. Népi hangszer 25. Népi játék 26. Népviseleti baba 27. Papucs, bocskor, csizma, cipő 28. Paszomány és kötött gomb 29. Szűcs és szűr munkák 30. Szűrrátét 31. Szőttes 32. Viselet Látható ugyanebben a dokumentumban kicsit másként is: Bognár, kocsikészítő Bőrművesség Csipke Emlékoszlop Építmények és köztéri alkotások Épületdíszek Fa alapanyagból készített tárgyak Fajátékok Faragott bútor 64

Fazekasság, kályhásság Fém népi ékszerek Fémművesség: kovácsműves, késes, ötvös Festett bútor Fűzvesszőből és a kárpát-medencében található fonható keményszárú anyagok Gyékény, szalma, csuhé, sás, káka anyagokból készült alkotások Gyöngy ékszerek Hímes tojás Hímzés Játszóterek Kádár-, pintérmunkák Kapu, kerítés Kékfestőmunkák Kéregmunkák Lábbelik: papucs, bocskor, cipő, csizma Lószerszámok Lószőr ékszerek Mézeskalács Nagyméretű köztéri szobrok, naiv szobrok Nemezkalapok (-fejfedők) Nemeztárgyak Népi ékszer Népi hangszerek Népviseletes baba 65

Nyergek Paszomány- és zsinórdíszítmények, kötött gombok Pásztorművészet Rátétes technikák Síremlékek, fejfák, sírkeresztek (sírjelek) Szaru-, csontmunka Szőttes Szűcsmunkák Tetőfedés Viseletek Mindezek alapján a ,,Népi Iparművész’’ minősítő cím foglalkozási ágai: 1. Bocskorkészítő 2. Bognár 3. Bőrműves 4. Cserépkályha- és kemencekészítő 5. Csipkekészítő 6. Csizmadia 7. Csuhéfonó 8. Faműves 9. Fafaragó 10. Faszobrász 11. Fazekas 12. Festett bútor-készítő 13. Fonott bútor-készítő 66

14. Gyertyamártó 15. Gyékényfonó 16. Gyöngyfűző 17. Halászháló-készítő 18. Hímestojás festő 19. Hímző 20. Kalapos 21. Kádár 22. Kékfestő 23. Késes 24. Kosárfonó 25. Kovács 26. Kötélverő 27. Mézeskalács-készítő 28. Nemez készítő 29. Népi hangszer-készítő 30. Népi játék-készítő 31. Népviseleti babakészítő 32. Népi ékszer készítő 33. Papucskészítő 34. Paszománykészítő és gombkötő 35. Pintér 36. Rézműves 37. Szalmafonó 67

38. Szíjgyártó-nyerges 39. Szűcs 40. Szűrhímző 41. Szűrrátét-készítő 42. Szövő 43. Viselet-készítő 44. Tetőfedő: nádazó, fazsindely-, zsuptető-készítő Az alábbi képen a magyar nyelvterület néprajzilag elkülöníthető tájegységei-kistájai láthatóak, valamint a nemzetiségek:

68

3.3. kereskedelem, vásárok, szaküzletek A gazdaságkor hozza a vásárok, szaküzletek igényét. Ez persze nem baj, a baj akkor kezdődik, amikor kontroll nélküli, igénytelen, nem megfelelő áruk öntik el a boltok pultjait. Szakmai cenzúrára (felügyeletre, válogatásra, tanácsadásra) van szükség ezügyben. Sokhelyen látunk megfelelő kínálatot, ám a leggyakoribb a különféle minőségek keverése. Egy asztalon van egy eredeti, gyöngyözött kalotaszegi kötény egy kalocsai mintás telefontokkal. A kínálattal is lehet tanítani, ha valóban igényes dolgok kerülnek a vevő elé, azokkal megmagyarázhatjuk nekik, milyen is a magyar népművészet. És mindez nem feltétlenül zárja ki a kalocsai mintás telefontokot, csak helyre kell tudni tenni mindezt. Jó esetben zsűrizett termékek kerülnek a vásárlók elé, jó példája ennek legnagyobb kézműves vásárunk, a Mesterségek Ünnepe, augusztus 20. körül évente a Budai Várban. 3.4. szabadidős tevékenység szervezése, klubok, szakkörök 69

A népművészettel való foglalkozás az egyik legértékesebb szabadidő tevékenység. Ebbe a körbe tartoznak a már említett néprajzi-népművészeti táborok. Gondoskodni kellene ezek működésének minősített személyi és anyagi feltételeiről. Hungarikum és az UNESCO által elismert „best practis” ma már a táncház. Jelentősége éppen abban van, hogy a népművészet a vitrinből, a színpadról visszakerül abba a közegbe, amelyből annak idején kiemelték. A táncház és minden más népművészeti csoport egyúttal a leghatásosabb módja korunk nagy betegségének, az elmagányosodásnak, a befelé fordulásnak, a kisebbségi érzés elhatalmasodásának, amely sokszor öngyilkossághoz vezet. A csoport tagjai egymást segítik, elismerik teljesítményét, s ez az egyénben megerősíti az önbizalmat. Létrejön a kis közösség kohéziós ereje, amely alapja a nagyobb közösséggel való azonosulásnak is. A fogyasztói gondolkodás arra szoktatta az embereket, hogy csak nézzék, csodálják a népművészetet, a táncház és a népi kézművesség szervezeti egységei pedig ráébresztik őket saját lehetőségeikre. Ha egy-egy család elkezd gyermekeivel efféle rendezvényekre járni, a gyerekek fiatalként ugyanúgy felkeresik ezeket az alkalmakat, vérükké válik a művészeti aktivitás. Fel kellene mérni, hogy az országban, sőt határon túli területeken, hol működnek különféle szervezeti keretek között népművészeti szakkörök, csoportok. Jelentős népművelő szerepe van egy-egy régebb óta működő népművészeti egyesület évenként megrendezett „továbbképző” táborának. Ezek rendszerint komplex jellegűek, vagyis a népművészet különböző területein működő amatőrök, amatőr csoportok vezetőinek szakmai fejlődését segítik. (Népzenei, fafaragó, stb. táborok.) Fontos, hogy a hazánkban működő különféle népművészeti közösségek, intézmények (tanodák, együttesek) évenként határainkon túl is szerveznek táborokat, amelyekben éppen a népművészet gyakorlatának tanításával erősítik a résztvevők magyarságtudatát. Föl kellene mérni, hogy az országban és határainkon túl, hol milyen kézműipari (hímző, szövő, pingáló, kékfestő, kovács, szűrszabó, csizmadia, bognár, fafaragó, fazekas, stb.) műhelyekben hirdetnek és vállalnak ingyenes szakmai oktatást az oda 70

jelentkezők számára. Működésüknek, alkotásaiknak kiállítási és értékesítési lehetőséget kellene biztosítani. A sokfelé működő népdalkörök szereplésre orientáltak ugyan, de ha képzett vezetőjük van, felkészülésük tanulásnak, felkészítésük oktatásnak minősül. 3.5. túrizmus, utazás A falusi túrizmus is terjedőben van, ehhez társulnak gyakran népművészeti táborok. Határon túli kitűnő példája a kalotaszentkirályi falusi összefogás Vincze Kecskés István egykori tanító vezetésével. 3.6. művészetterápia A már emlegetett Ringató program hivatalos eszköze lett a koraszülött gyermekek kezelésének. A PIC Ringató bekerült a kórházak megfelelő osztályaira, anyukák énekelnek segítséggel a piciknek. A javulás, fejlődés, gyógyulás mérhető. Az ELTE Bárczi Géza Gyógypedagógiai Főiskolai karán van zeneterapeuta képzés, akik itt végeznek, alkalmasak arra, hogy segítsenek a pszichológusnak, pszichiáternek, netán alternatívát adjanak nekik. Paár Júlia népdalénekes előadóművész pl. a Zeneakadémia után elvégezte ezt a szakot, remek eredménnyel dolgozik, egyenlőre gyerekek között. 3.7. média 3.71. folyóiratok, kiadványok A Táncház Egyesület által fenntartott FolkMagazin a legjobb példa erre. Ld. Táblázatok utolsó oszlopait! 3.7.2. elektronikus sajtó Itt a legnagyobb a baj. A közmédia 2011 óta a Fölszállott a páva! tehetség kutató versennyel gyakorlatilag kipipálja a népművészetet, annak ellenére, hogy ez az évenként kissé módosuló formában megjelenő adás sorozat csak egy kis szeletével foglalkozik a népművészetnek: a zenével és a tánccal. Nincs népzenei, népművészeti magazin a televízióban. A rádióban a pár éve rögzült gyakorlat még él: kora hajnalban autentikus népzene (hétköznap 04.00, hétvégén 71

05.00 órakor!), a nagyon rossz hallgatottságú Bartók adón a szintén kevéssé hallgatott sávban, 14.30-15.00 óráig van naponta népzene: autentikus, revival magyar, külföldi és világzene. Rendszeresen megszólalnak a zeneakadémia végzősei is, egyszerűen rögzítik a diploma koncerteket és ez szól hétfőnként. Gyakran hallunk nehezen hallgatható és emészthető felvételeket. A magazin műfaj egyetlen reprezentánsa a Népzene határok nélkül c. inkább portrészerű, de az események után menü műsor Kossuth rádióban, szombat este, viszonylag rossz időpontban. A népzenei ismeretterjesztés Sebő Ferenc feladat a Bartók rádióba, szerda este és ismétlésben csütörtök délelőtt. 3.7.3. online A Folkrádió az egyetlen hiteles népzenét szolgáltató online felület. Civil kezdeményezés, adakozásból és némi pályázati pénzből tartja fenn magát. Fontos megemlíteni a lapon található rendkívül értékes és jól válogatott szakmai anyagot, cikkek, tanulmányok és fotók sora várja az érdeklődőket.

3.8. Intézményes háttér (táblázatok) 3.8.1. Állami intézmények, amelyek a népművészet továbbvitelét segítik ld. táblázat 3.8.2.Civil szervezetek, amelyek a népművészet továbbvitelét segítik ld. táblázat 4. Stratégia – terv a jövőre 4.1. Az átadás gyakorlata megváltozott Alapvető dolog, hogy a rögzítés nélküli terjesztés-terjedés gyakorlata („szájhagyomány”) szinte teljesen kiveszett, helyette mediális átadás jött. Közvetítő segítsége szükséges. A közvetítő lehet akár maga az írásbeliség is, de lehet ez egy tanár, szakember. Rengeteg a lehetőség, ezek minél jobb kihasználása a cél. Táborok, múzeumpedagógiai együttlétek, népművészeti körök, együttesek jöhetnek létre, melyek élhetnek a pályázatok, minősítések lehetőségeivel. 72

Átadási módszerek: 4.1.1. Élő átadás Az élő átadás azonnali eredménnyel és sikerrel jár. Ilyenek a táncházak, az énekes körök, tanműhelyek, szakkörök, játszóházak, ahol hobby szinten adható át a művészeti tevékenység, meseklubok, nemezelő műhelyek, stb. Időhatáros, konkrét célokkal indulnak ezek, valamely alkotói szint elérése a cél. Ugyanilyen élő átadás van az anya-gyermek kapcsolatban is, melynek leírása nem feladatom. Fontos megjegyezni: vannak lehetőségek olyan anyák számára, akik bármilyen oknál fogva kevéssé alkalmasak erre a feladatra: kórházak szülés felkészítő programjai (Psalmus Humanus program) Ringató, Kerekítő stb. 4.1.2. Passzív átadás A passzív átadás esetében nem várható el a művészeti irány valós elsajátíttatása, erre csak kísérletet lehet tenni (csipkeverés, építőművészet). Ám a szépséget modellezéssel, ügyes aplikációkkal meg lehet mutatni. Ilyenek a modellező szakkörök, nyári táborok, ahol falusi életmodell alapján megy az élet, népművészeti elemeket tartalmazó színezők, kifestők, stb. 4.1.3. Gyönyörködtető, „szemet felnyitó” átadás Kiállítások, koncertek, színpadi események a nagyközönségnek. Ezek szórakoztatnak, egyúttal rálátást engednek a területre, megalapozhatják egy későbbi csatlakozás lehetőséget. (Valaki lát egy népművészeti alkotást és beiratkozik egy szakkörbe, elmegy népdalkörbe énekelni vagy táncházba mulatni…) 4.2. új gyakorlatok A valós felhasználás segítése a cél. Gazdasági megfontolások alapján, az ország image fejlesztésével. Élmény túrizmus, a meglévő lehetőségek kihasználása. Árukapcsolás: pl. gasztronómia-fürdőkultúra-népművészeti előadás, stb. Kiállítások, kiadványok szervezése, szerkesztése. Ezeknek a ma emberéhez kell szólni, azaz nem kerülhető el az interaktivitás, a touch-típusú kiállítás rendezés… (fiatalok bevonása!!) 73

4.3. betörés az iparba Új és meglepő ötletek kellenek: papírszalvéta logo-val, amely valamely népművészeti eseményre utal, ugyanez népművészeti mintával, de annak lelőhelyét is megadva, stb.) Ezek kialakításához iskolás gyermekeket is be lehet vonni a brainstorming-ba. 4.4. közoktatás Hatástanulmányok, kérdőívek, statisztikák készítése a témakörben. (Pl.: Hány népművészeti alapiskola, középiskola van? Mi a helyzet a szakmunkás képzésben és a felsőoktatásban? Milyen a szakember ellátottság? Mennyire népszerűek ezek a helyszínek? Várható-e itt fejlesztés, változás? Állami finanszírozás hogyan működik?) Mindez kiadható egyetemi szakdolgozatnak, PhD témának, kutatási szakterületnek is. A népművészet iskolákban, alaptantervben való megjelenítése alapvető revízióra szorul. Tagozatunknak helyet kell kérni a NAT kialakítói között, így a kulturális tárcával kell összefognunk. Nemcsak a pedagógiai, iskolai szakmódszertani részletekre kell figyelni. Más a mai felgyűjtött népművészeti anyag, mint 20 éve volt. Felülről kell kezdeni a reformot! A néprajz elemeit, kutatási eredményeit jó lenne népszerűsíteni pl. diplomaták körében. Jó lenne, ha a magyarságot képviselő szakemberek saját szakterületükön kívül a magyarság alapvető tudásával, hagyományos értékeivel és értékrendjével is tisztában lennének. Jó lenne, ha kapnának ilyen jellegű képzést is. (Zene, tánc, alkotóművészet, néprajz) 4.4.1. Napi aktualitás: mindennapos éneklés, mesélés Örömmel üdvözölhetjük a „mindennapi éneklés” és a „mindennapi mesélés” kormányzati ötletét, ám feltétlenül tudomásul kell vennünk, hogy ezen remek ötletek véghezviteléhez és életben maradásához jól felkészült, tanult, lánglelkű, tehetséges személyiségekre van szükség az iskolákban. Ilyen tanárok nélkül ezek a kitűnő elképzelések kötelező rosszá alakulnak és visszájára fordulhat a teljes ötlethalmaz. Jól kell kiválogatni a tanítandó (elmondandó) anyagot, az ezt kiválasztó team-be nemcsak tanárokat, ám kutatókat, előadóművészeket, néprajzosokat és 74

pszichológusokat is kellene hívni. Fontos, hogy az előkészítő bizottság tagjai több korosztályt képviseljenek! Helyet kell adni a fiataloknak, akik látják, mi a helyzet a saját köreikben. Meg kell ismertetni a hagyományos mese repertoárt, ám nem lehet kihagyni a ma születő, alakuló mesekincset sem, ehhez kortárs íróink adhatnak segítséget, a meseterapeutákkal együtt. A szakbizottságban bizony nem kapott helyet egyetlen igazi népzenekutató, táncházas szakember… Helyünk lenne ott! 4.4.2. alkalmazott népművészet óvodákban, iskolákban rendhagyó órák óvodákban népművészeti motívumokat tartalmazó színező füzeteket kell készíteni, alsó tagozatban meg kell kínálni a tanítókat múzeumok, skanzenek látogatási lehetőségével. Mindennek anyagi támogatása lehet nemes feladatunk része. Mindehhez természetesen a tanárképzésben is részt kell venni: szakkollégiumok, választható tárgyak tanítását kell vállalni erre alkalmas népművészeti szakembereknek. Néprajzi alapvetés nélkül nem lenne szabad kiengedni a leendő tanárokat a főiskolákról – egyetemekről. 4.5. Szakmát adó átörökítés, OKJ képzés Tervek szakterületenként a módszertan kialakításához Mélységében és szakáganként különböző módszerek léteznek (iskolák, szakképzők, OKJ tanfolyamok, főiskolák, egyetemek) www.netjogtar.hu, www.nszfi.hu, www.oktatas.hu 4.6. Hobby szintű átadás hobby-szintű átadás (a dolog hangulatának átadása, igény teremtés a szakág megismerésére, majdani használatára) önálló kurzusok: alkalmi, egy alkalmas kézműves képzések művelődési intézményekben, a kézműves tevékenységhez használatos eszközök árusítása, alapanyagok terjesztése szakkör, játszóház 75

Felnőtteknek szakkör, gyermekeknek játszóház. Kitűzött céllal, szakember vezetésével. 4.7. számítástechnika alkalmazása Mobil alkalmazások készítése: napi népdal, napi motívum, napi mese, stb. GPS-hez kötött alkalmazás: ahol jár a felhasználó, bejelentkezik az adott táj népművészete, zenéje, tájházai, skanzenjei stb. Pályáztatni lehet az alkalmazás készítőit. A google gyakran mutat kezdőlapján magyar népművészeti motívumot, más keresőket is meg lehet keresni ezzel az ötlettel. Ötletes, naprakész és nagyon vonzó online felületeket lehetne létrehozni, szigorúan fiatalok bevonásával. Zene, tánc, kézművesség, ötletek, hasznos linkek, web2-es felületek, segítség, keresők stb… 4.8. Megjelenés a médiában Állandó kapcsolatot kell teremteni a közmédia és egyéb médiumok szakfelelőseivel, hogy meghatározott időközönként hangot adjanak kezdeményezésünk és munkánk eredményinek. A televízió még mindig az egyik legnépszerűbb tömegkommunikációs eszköz. Bár nemigen találni olyan embert, aki nyíltan bevallja, mégis, tud mindenki arról, ami a tévékben látható (volt) mert ez az eszköz könnyen elérhető mindenki számára, a benne tálalt tartalom általában könnyen emészthető. A televíziók nagy része ma távirányítóval elérhető belső ismertető tartalmat is kínál. Ezek elkészítése nem a tévétársaságok feladata. Változtatni kellene ezen: hatalmas lehetőség van ebben! A rövid tartalomismertetések megírása igen komoly feladat is lehetne, ha szakember kezében lenne. Itt lehetne olyan félmondatos, igen rövid tanító üzeneteket elrejteni, amelyek elolvasása után a néző valóban ott maradna a csatornán és még okulna is. Fontos lenne a stáblista megmutatása, ezen belül a szerzők nevének feltüntetése irodalmi/zenei adaptáció esetén. A még létezőközszolgálati rádiókban meg kellene keresni azokat a valós, hallgatott idősávokat, ahol a népművészetről beszélni lehet. Szakriporterek szükségesek, túl 76

vagyunk a rácsodálkozáson, nem kell bazárt csinálni ebből hozzánemértő, hatásvadász kérdésekkel. Szükség lenne periodikusan megjelenő magazinokra, híradókra, amelyekben beszámolót hall a hallgató az időközben történtekről. Amíg ez nincs meg, munkánk egy része falra hányt borsó. Napilapokban is meg kell jelenni. Az újságíró képzésben is részt kellene vállalni, némi néprajzi ismeretre a kezdő zsurnalisztáknak is szüksége lenne. (Televíziós riasztó példa az Életművész c. sorozat epizódja Agócs Gergellyel. Agócs még mindig bírta és jól jött ki belőle, annak ellenére, hogy mindent megtettek az ellehetetlenítéséért, nevetségessé tételéért.) Vannak kezdeményezések bizonyos karaokee felületeken is, népdalszöveg jelenik meg a zene mellett, így bárki együtt énekelhet az előadóval. Jó ötlet, támogatást érdemel. A mozgásában erősen korlátozott Osváth Ádám kitűnő csatornát működtet a youtubeon, rengeteg dalszöveget tett idefel.99 Rosonczy Kovács Mihálynak is vannak hasonló kezdeményezései. 4.9. Filmkészítés Utolsó percek megragadása! Még meglévő népművészek, vagy akár csak előadási gyakorlatok100 megörökítése, igazi utolsó órás program. Zenészek, tárgyalkotók dokumentumfilm-szerű, de élvezetes formában, szakértő alkotók által elkészített filmeken. Sokminden elkészült, de maradt még…

5. Összefoglalás: a múlt és a jövő ölelkezik

99

https://www.youtube.com/channel/UCnNw_zmvjXRlUGrOpOj3JYw

100

képzett zenészekkel való közös muzsikálás is szóba jöhet 77

A jelenben élünk, de múlt nélkül nehéz jövőt építeni. A múlt iránt nemcsak némi nosztalgiával vagyunk, de tudjuk, hogy a jövőbe kell átvinni annak értékeit. A nemzet megmaradásának, értékeink fenntartásának alapvető feltétele a népművészet kincseinek tudatos, meggondolt és okos őrzése, a kornak megfelelő továbbvitele. (A kutatás tárgya némiképp megváltozott, már nem a gyűjtés, az adatközlőkkel való találkozás az elsődleges, hanem a felgyűjtött anyag feldolgozása, csoportosítsa, a tanulságok leszűrése.) Fontos a múlt értékeire alapozott, azokat jól és hasznosan megmutató adatbázisok elkészítése – többféle minőségben, egyrészt a kutatók, másrészt a felhasználók (előadók, tanárok, érdeklődők) részére. Jó lenne közkinccsé tenni mindazt, ami egy egyszerűbb világban már az volt. Dolgozatom e célt szolgálja.

78